Sajátos számviteli elszámolások - Menedzser Praxis · 2014. 4. 10. · A.II. Egyesülés esetén az átalakuló jogi személyek összesen adata Egyesülés esetén: - Új tagok

2014.04.09. Baracskainé dr Boór Judit

Sajátos számviteli

elszámolások

Átalakulás, egyesülés,

szétválás számvitele


Jogszabályok

2013.évi V. tv. Új Polgári törvénykönyv

gazdasági társaságokra,

egyesületekre,alapítványokra vonatkozó

rendelkezései (III. könyv)

2011.évi CLXXV. Civil törvény 9 §-10§

2000. évi C. törvény 136§-144§

2013.évi CLXXVI . Átalakulási törvény


Gazdasági társaság átalakulása és

egyesülése új Ptk

3:39.§(2) Átalakulás esetén a jogi személy

létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően

alkalmazni kell.

3:40.§ /Korlátozások/ Nem alakulhat át a jogi

személy,ha

a) végelszámolás vagy felszámolás illetve

csődeljárás alatt áll

b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi

intézkedés iránti eljárás indult:,vagy

c) a tagok vagy alapítók a létesítő okirat szerinti

vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.


Döntés az átalakulásról új Ptk

3:41.§ / Döntés az átalakulás kezdeményezéséről/ (1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről-az átalakulás módjának és a jogutód jogi személyének a meghatározásával-a jogi személy tagjai ,illetve alapítói döntenek.

3:39.§ /Átalakulás/(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át


Egyesülés új Ptk

3:44.§ / Egyesülés / A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet.

Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett.

Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.


Szétválás új Ptk

3:45.§ / Szétválás/(1) A jogi személy

különválás vagy kiválás útján több jogi

személlyé szétválhat.

Különválás esetén a jogi személy megszűnik,

és vagyona a különválással létrejövő több jogi

személyre mint jogutódra száll át

Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és

vagyonának egy része a kiválással létrejövő

személyre, mint jogutódra száll át.


Átalakulás civil szervezeteknél

Az alapítvány átalakulása: Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.

Egyesület megszűnése jogutódlással: csak egyesület lehet az új jogi személy is egyesüléssel vagy szétválással. A nem peres eljárás illetékmentes, a végzés közzétételére nincs költségtérítés.

Nonprofit gazdasági társaságoknál ,egyéb szervezeteknél az általános szabályok érvényesek.


Átalakulás közös szabályai

A jogi személy döntéshozó szerve az

átalakulásról két alkalommal határoz

Ha a tagok az átalakulás szándékával

egyetértenek a döntéshozó szerv meghatározza

a vagyonmérleg –tervezetek fordulónapját,dönt a

könyvvizsgáló személyéről és megbízza a jogi

személy ügyvezetését az átalakulási terv,

valamint az átalakulási döntés meghozatalához

szükséges egyéb okiratok elkészítésével.


Átalakulási terv

Magába foglalja az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár –tervezetét,

A jogutód jogi személy ( nyitó ) vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét,

A jogutód jogi személy létesítő okiratának tervezetét,

A jogutód jogi személyben tagként részt nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.


Átalakulási terv

Az átalakulási tervben fel kell tüntetni a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját,

Ha az átalakuló jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli, ezt is be kell mutatni,

A vezető tisztségviselő írja alá az átalakulási tervet.


Az átalakulás

Fajtái:

Az átalakulás kizárólag

státuszváltozást jelent 2014.03.15-

től!

A korábbi kategorizálás már nem

érvényes!

Átalakulás

1) Társasági forma váltás: valamely korábbi társaság megszűnik és ennek általános jogutódjaként egy másik társaság alakul.

Nonprofit gazdasági társaságoknál lehetőség (pl. Kft átalakul ZRt-vé ),

Átalakulás -mint társasági forma váltás- a civil szervezeteknél nem jöhet számításba , de egyesülés illetve szétválás igen.



Átalakulás

2) Egyesülés:

nonprofit gazdasági társaságnál lehet

a.) beolvadás: a beolvadó társaság megszűnik

és annak vagyona az átvevő társaságra mint

jogutódra száll át, amelynek társasági formája

változatlan marad.

A

B

A


Átalakulás

b.) összeolvadás: az egyesülő jogi személyek (nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek,

alapítványok) megszűnnek, és vagyonuk az

átalakulással létrejövő új jogi személyre ,mint jogutódra

száll át.

A

B

C


a.) kiválás:az a nonprofit gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, változatlan

formában működik tovább, a kivált tagok

részvételével és a társasági vagyon egy

részének felhasználásával új gazdasági

társaság jön létre.

A A

B

Szétválás


Szétválás

b.) különválás: a különváló (régi nonprofit gazdasági társaság, egyesület, alapítvány)

megszűnik és vagyona az új jogi személyekre,

mint jogutódokra száll át.

A

B

C


Átalakulások

Önkéntes Kötelező

Társasági forma váltás

Egyesülés

Szétválás

Gyorsütemű vagyonvesztés

Tartós vagyonvesztés


1) Nonprofit Kft-nél:

ha a saját tőke veszteség miatt a felére csökken, valamint

társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit beszüntette, a vagyona nem elég a tartozásaira

Gyors ütemű vagyonvesztés

Gyors ütemű vagyonvesztés

2) Nonprofit Rt-nél:

ha a saját tőkéje veszteség miatt az

alaptőke kétharmadára csökken

vagy saját tőkéje a jegyzett tőke

minimum alá csökken,

vagy a fizetéseit beszűntette, a

vagyona nem elég a tartozásaira


Ha két egymást követő évben a nonprofit gazdasági társaság nem rendelkezik az adott társaságra előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével.

Mindkét esetben kötelező átalakulni, ha - a társaság nem dönt pótbefizetésről - sem feltételes tőkeleszállításról - sem a társaság megszűntetéséről.

Tartós vagyonvesztés


Az átalakulásokra az alapítás szabályait kell

alkalmazni, kivéve:

Az átalakulással létrejövő társaságok előtársaságként NEM működhetnek.

Felszámolás vagy végelszámolás illetve csődeljárás alatt álló társaság nem alakulhat át. (hiszen megszűntetés történik)

Kivételek

Kivételek

Átalakulást csak akkor határozhatják el a

tulajdonosok, ha a vagyoni hozzájárulást

teljes egészében teljesítették.

Előtársaság nem alakulhat át!

Az átalakulást adó és illetékfizetési

kötelezettség (2010-től ingatlan

átértékelés illetékköteles!) NEM terheli.

Kivéve a vagyonfelértékelés miatti

adófizetési kötelezettséget!


Átalakulási javaslat

A vezető tisztségviselők javaslata az átalakulásról. ( civil szervezetnél az alapító vagy erre feljogosított szerv dönt )

A legfőbb szerv minősített többséggel dönt, a felügyelő bizottság véleménye alapján( ahol van): egyetértenek-e az átalakulás szándékával,

felmérésre kerül, a belépők és kilépők köre,

az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság formája,( civil szervezet kivételével !)

Átalakulási javaslat

felkérik az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket hitelesítő független könyvvizsgálót,

átalakulás tervezett fordulónapja, a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek fordulónapja,tehát nem az üzleti év vége !

az átalakulással megszűnő nonprofit gazdasági társaságok élnek-e a vagyon átértékelésének lehetőségével,

a vezető tisztségviselők üzleti tervprognózisokat készíthetnek a bejegyzési folyamat várható időszakára és ha kell intézkedési tervet is megfogalmazhatnak a veszteségek fedezetének biztosítására.


Fordulónap meghatározása

Ha vagyonmérleg-tervezetként a számviteli beszámolót

kívánják felhasználni, akkor 6 hónapon belül kell a

legfőbb szerv elé terjeszteni az elkészített vagyonmérleg-

tervezeteket elfogadásra. Ebben az esetben az

átalakulással megszűnő nonprofit gazdasági társaságok

nem élhetnek a vagyon átértékelésének lehetőségével.

Maximum 6 hónap (június 30.)

Számviteli beszámoló

December 31. Előkészítő döntés (1.) 2. döntés

vagyonmérleg tervezet elfogadásáról


Fordulónap meghatározása

Egyéb esetekben ( évközben

meghatározott időpontra elkészített

számviteli beszámoló esetén) a

fordulónapot követő három hónapon belül

a vagyonmérleg és vagyonleltár

tervezeteket a legfőbb szerv elé kell

terjeszteni elfogadásra.


A vagyonmérleg tervezetek

Értékhelyesbítés és értékelési tartalék nem szerepelhet benne. (valós értékelés sem!)

Az átalakuló nonprofit gazdasági társaság vagyona átértékelhető.

Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni.

Az összevont Átértékelési különbözet lehet:

negatív pozitív

tőketartalékot, majd tőketartalékot

eredménytartalékot növel

csökkent


Az átalakulásnál könyvvizsgáló NEM lehet aki - a nonprofit gazdasági társaság könyvvizsgálója, - a megelőző két évben könyvvizsgálatot végzett a jogi személynél

Az új nonprofit társaságnak 3 éven belül nem lehet az a könyvvizsgálója aki a vagyonmérleg tervezeteket hitelesítette.

A vagyonmérleg tervezeteket a vagyonmérleg tervezet fordulónapjára ZÁRÁS NÉLKÜL, a folyamatos könyvelés során kell összeállítani! ( a módosító adatok a főkönyvi könyvelésben NEM jelenhetnek meg!)

Könyvvizsgálati kötelezettség


Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg

tervezete és végleges vagyonmérlege

Megnevezés Könyv

szerinti

érték

Átértékelés Vagyonértékelés szerinti érték

A.

A.I.

A.II. Számviteli előírások

szerint

Egyesülés esetén nem

lehet, ha a mérleg

könyvszerinti értékén

történik az átalakulás , a

tovább működő

(szervezet ) társaság nem

értékelhet át !

A számviteli érték és az

átértékelés különbözetének

összege ( Ha volt

vagyonértékelés !)

Átalakulással létrejött jogi személy

vagyonmérleg tervezete és végleges

vagyonmérlege

Megnevezés Vagyonér-

tékelés

szerinti érték

Különbö-

zetek

Rendezés Létrejött társaság,

szervezet vagyona

A.

A.I.

A.II.

Egyesülés esetén az

átalakuló jogi

személyek

összesen adata

Egyesülés esetén:

- Új tagok belépése

- Kilépő tagokkal

elszámolás

- Pótlólagosan

befizetendő

összegek

Saját tőke

elemeinek

átrendezése +/-

A különbözetekkel és a

rendezéssel korrigált saját

vagyon lesz a bírósági

bejegyzés alapja.

- Egymással

szembeni

követelések-

kötelezettségek

kiszűrése


Különbözetek oszlop

Ha az átalakuló jogi személy tagja nem kíván

részt venni az új társaságban, akkor az arányos

saját tőkének megfelelő eszközt kell kiadni. Nem

lehet vagyont kiadni ha a saját tőke nulla vagy

negatív.

Ha a tag járandóságát piaci értéken akarják

megállapítani, akkor kötelező a

vagyonátértékelés.

Az újonnan belépő tagok, illetve a meglévők

alaptőke emelését is itt kell kimutatni.


Rendezés oszlop (saját tőke rendezése)

A lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.

A saját tőke csak POZITÍV előjelű tőke elemekből állhat.

A lekötött tartalék összegében kell kimutatni a felértékelés miatt a jogutód által fizetendő társasági adót (ha más módon nem képeztek erre fedezetet.)

A jegyzett tőke felemelhető az eredménytartalék illetve a tőketartalék terhére is.


Rendezés könyvelése

Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság saját tőkéjén belül az egyes mérlegsorokat tetszőlegesen átrendezheti. Az átrendezés Sztv. szerinti korlátai:

csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék lehet,

negatív tőkelem nem lehet a saját tőkében,

a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőkénél,

az eredménytartalék értéke csak a korábban felsorolt tételek során változhat, illetve negatív nem lehet,

a részvények névértékével a jegyzett tőkének maradék nélkül oszthatónak kell lennie.


az alábbi lehet:

Átalakuló jogi személy eredménytartaléka

- Lekötött tartalékba átvezetett összeg

± a részesedések kiszűrése miatt elszámolt különbözetek

± a követelések és kötelezettségek kiszűrése

miatti különbözetek

Eredménytartalék összege

A létrejött nonprofit gazdasági társaság

vagyonmérlegében az eredménytartalék

összege


Átalakulási tervet kell készíteni, ha

Az átalakuló jogi személy a vagyonát átértékeli

Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete az átalakuló jogi személy vagyonmérleg tervezetétől az alábbiak bármelyike miatt eltérhet:

• belépő új tag vagyoni hozzájárulása

• meglévő tagokat terhelő pótlólagosan teljesítendő befizetések

• a kilépő tagokra jutó vagyoni hányad, ezért a jogutód jogi személy saját tőkéjének átrendezésére sor kerül.


Az átalakulások számviteli feladatai

Az átalakuló nonprofit gazdasági társaságok és civil szervezetek (kivéve az a nonprofit gazdasági társaság amelybe beolvadnak, illetve amelyből kiválnak) a bírósági bejegyzés napjával megszűnnek. A nyilvántartásaikat le kell zárni.

Az átalakulással( egyesülés,szétválás) létrejött jogi személyek a bejegyzést követő napon kezdik meg működésüket. Ezzel a nappal NYITJÁK meg könyveiket.

A végleges vagyonmérleg utolsó oszlopa szerinti könyvvizsgáló által elfogadott értékkel!!!

Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság jegyzett tőkéje ( civil szervezet induló tőkéje) nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét!


Az átalakulások társasági adó hatásai

Kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás amelyben jogelődként és jogutódként is csak nonprofit gazdasági társaság vesz részt, ha:

a jogügylet révén a jogelőd tulajdonosai legfeljebb a jogutód az átalakulás keretében kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke 10 %-ának megfelelő pénzeszközt szereznek, valamint

szétválás, részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

Egyszemélyes nonprofit társaság egyedüli tagjába olvad be.

Civil szervezet egyesülése, szétválása


Nem kedvezményezett átalakulás esetén

a jogelődnél az átalakulás napjára készített

adóbevallásban, kiválás és részleges

átalakulás esetén a jogutódnál az első

adóévben: adózás előtti eredményt kell

korrigálni!

Az átalakulások társasági adó hatásai


Az átalakulás folyamata

Első döntés

Meghatározott fordulónapra vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek

Vagyonmérleg ls vagyonleltár tervezetek könyvvizsgálata

A fordulónapot követő 3 hónapon belül második döntés ( de lehet csak egy döntés is)

8 napon belül átalakulási közlemény közzétételének kezdeményezése a ( cég) bíróságon ( két egymást követő lapszámban) A bíróság a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz


Létre jövő jogi személy

A Bírósági bejegyzést követő 90 napon belül

mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód

jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjára

végleges ( vagyonleltárt) vagyonmérleget kell

készíteni

A saját tőke közötti pozitív különbözetet jegyzett

tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni

A negatív különbözetnél ( 90 napon belül

pótolható!)a jegyzett tőkét le kell szállítani.


Az egyesülések közös jellemzői

Beolvadás esetén TILOS az átvevő társaság jegyzett tőkéjét megemelni a beolvadó nonprofit gazdasági társaság azon részvényeinek értékével amelyek az átvevő tulajdonában vannak, illetve a beolvadó társaság saját részvényei értékével.

Összeolvadás esetén TILOS az egyesülő nonprofit gazdasági társaságok jegyzett tőkéjét megemelni, az összeolvadó társaságok saját részvényeik értékével, és az összeolvadó társaságok kölcsönös részesedéseinek értékével.


A kölcsönös részesedések kiszűrésékor a különbözet az eredménytartalékot módosítja.

A követelések, kötelezettségek kiszűrésekor az esetleges különbözet az eredménytartalékot módosítja.

A beolvadó jogi személy a bejegyzés napján a nyilvántartásait lezárja.

Az átvevő nonprofit gazdasági társaság folyamatos könyvelés során elszámolja a beolvadó nonprofit gazdasági társaság vagyonát, valamint a különbözetek és a rendezés oszlopokban lévő változásokat is el kell számolni.

Az egyesülések közös jellemzői


A szétválások közös jellemzői

Az a nonprofit gazdasági társaság amelyből kiválnak

NEM értékelheti át a vagyonát.

A kiváló nonprofit gazdasági társaságok

ÁTÉRTÉKELHETIK a vagyonukat.

Kiválás esetén az a jogi személy, amelyből kiváltak

változatlanul működik tovább.

Amely nonprofit gazdasági társaságból kiváltak,

folyamatos könyvelés során elszámolja

csökkenésként a kiváló jogi személynek a

vagyonfelosztási javaslat szerint járó eszközöket és

kötelezettségeket.


Kiválás és beolvadás kombinációja

Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a megváló társaságok

már működő nonprofit gazdasági társaságokhoz, mint

átvevő társaságokhoz csatlakoznak.

Így az átalakulás a kiváláson kívül egy beolvadást is

magába foglal.

Amely nonprofit gazdasági társaságból kiválnak illetve

amelyikbe beolvadnak nem értékelheti át a vagyonát.

Az a vagyonrész átértékelhető amelyik kiválik és beolvad.

Egyebekben a kiválás és beolvadás szabályai szerint kell

eljárni.

2014-től a beolvadásos különválás is értelmezhető!


Csődeljárás,végelszámolás,

felszámolási eljárás jogi

személyeknél

A megszűnéssel kapcsolatos

számviteli feladatok

Csődeljárás

Olyan eljárás, amelynek során az adós – a

csődegyezség megkötése érdekében –

fizetési haladékot kap, és csődegyezség

megkötésére tesz kísérletet.

Civil szervezetnél a bíróság ha elfogadja a

kérelmet,akkor haladéktalanul intézkedik

az országos névjegyzékben való

közzétételről

Mikor kerülhet sor csődeljárásra?

Ha az adós pénzügyi helyzetében zavar

keletkezik, de vélhetően a normális

állapot helyreállítható.

Cél:

A hitelezők közreműködésével a

gazdálkodási rend helyreállítása, (vagyis

NEM a jogutód nélküli megszűnés – szemben a

felszámolással,végelszámolással)


A csődeljárás nem peres eljárás.

Kérelmet nyújthat be:

1.) az adós ( a legfőbb szerv egyetértésével)

2.) a hitelező

A csődeljárás iránti kérelmet –külön jogszabályban

meghatározott – formanyomtatványon kell benyújtani.

A civil szervezet a csődeljárás elrendelésekor köteles

haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és

személyi ráfordításait fedező összeget !

Csődeljárás folyamata


Az adós által benyújtott kérelemnek

tartalmaznia kell többek között: Az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ( civil

szervezet nyilvántartási számát) , adószámát

A legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot,

Három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót, vagy közbenső mérleget,

Adós hitelezőinek a névsorát, a hitelek összegét és lejáratát, valamint azt hogy az adós melyeket ismer el

és melyeket vitat,

Csődeljárás - kérelem


A csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról

szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló

okiratot,( civil szervezet

Nyilatkozatot a bankszámlákról,

Az adós kötelezettség vállaló nyilatkozatát, hogy a

számlavezetőket értesíti a csődeljárás kezdetéről,

valamint azt hogy nem kezdeményez olyan fizetési

műveletet amellyel bármely hitelezőjét előnyös

helyzetbe hozná.

Vagyoni helyzetet bemutató adatokat tartalmazó

nyilatkozatot.

………….stb.



A hitelező által benyújtott kérelemnek

tartalmaznia kell:

Az adós nevét székhelyét, cégjegyzékszámát

Nyilatkozatot az adóssal szemben fennálló követelésről

Nyilatkozatot arról, ha a követelése kiegyenlítésre kerül,

azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak.

Az adós nyilatkozatát arról hogy a csődeljárás

megindítását nem ellenzi, (legfőbb szerv előzetes

egyetértése!)

Költségtérítés befizetését igazoló okiratot.

……stb.


Civil szervezet fizetésképtelensége

A bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette ( legfeljebb 3 évenként).

Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.


A csődeljárás kezdő időpontja

A csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja.

Az adós ettől az időponttól a cégnevét „cs. a.” toldalékkal használhatja.


A bíróság (ha nem utasítja el a csődeljárást)

haladéktalanul végzést hoz.

A Cégközlönyben nonprofit gazdasági

társaságoknál ( civil szervezeteknél a bíróság

honlapján) közzé teszi!

Azonnali fizetési haladék!!!

A bíróság a civil szervezet kérelmére legfeljebb 120

napos fizetési haladékot adhat és egyben

reorganizációs terv elkészítését rendeli el.

A csődeljárás


120 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a

fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló

pénzkövetelések vonatkozásában, (amely határidő a hitelezők hozzájárulásával

legfeljebb 365 napra hosszabbítható meg).

A pénzkövetelések végrehajtása tehát szünetel!

MORATÓRIUM


Az adós a hitelezőit a csődeljárást

elrendelő végzés közzétételét követő

5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti,

és a hitelezőket országos napilapban vagy

a honlapján is felhívja a követeléseik

meghatározott időben történő benyújtásra.

ÉRTESÍTÉS


NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

A követelés nyilvántartásba vételének

feltétele, hogy a hitelező annak

1%-át- de legalább 5.000 Ft-ot és legfeljebb

100.000Ft-ot – nyilvántartásba vételi díjként

befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi

számlájára! A határidő elmulasztása jogvesztő (az adós működésével összefüggésben a csődeljárás alatt esedékessé váló követelésekre értelemszerűen nem irányadó )


figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét

áttekinti az adós vagyoni helyzetét,

betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a jogi személy vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja;

jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; (ez a lényeg!)

Vagyonfelügyelő


megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet.

kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

…

A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg.

Vagyonfelügyelő


Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel

Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától

számított 45 napon belüli időpontra

összehívja a hitelezőket és egyezségi

tárgyalást tart.

A meghívót és mellékleteit 8 munkanappal

a tárgyalást megelőzően kell eljuttatni a

meghívottakhoz!


Az egyezségi tárgyalásra az adós a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készít.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vesznek részt.

Szavazati jog illeti meg azt a hitelezőt:

Aki határidőben bejelentette hitelezői igényét,

A nyilvántartásba vételi díjat megfizette, és

A követelése elismert,(a vitatottakat peresíteni kell, és rájuk tartalékot kell megképezni)



A szavazatok számításánál a hitelezőket

minden 100.000 Ft elismert vagy nem

vitatott követelésként nyilvántartásba vett

szavazat után 1 szavazat illeti meg.

A 100.000 Ft alatti hitelezők is 1 szavazattal

rendelkeznek.

Az adós kérheti a hitelezők egyetértését a

fizetési haladék meghosszabbítására.



Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a

követelésekből

– az egyetértés szerint megadottak szerint –

meghatározott arányban részesedő hitelezők

hozzájárulnak.



Fizetési haladék

Legfeljebb a csődeljárás kezdő

időpontjától számított

240 napig hosszabbítható meg, ha a

szavazatok többségét megkapta

365 napig hosszabbítható meg, ha

szavazatok 2/3-át megkapta


Csődeljárás befejezése

Ha az egyezség megfelel a

törvényben foglaltaknak, a

bíróság végzéssel a

csődeljárást

BEFEJEZETTÉ

nyilvánítja.


Ha a felek között az egyezség nem jött

létre, illetve azt nem hagyták jóvá,

vagy nem felel meg a törvényben

foglaltaknak, a bíróság az eljárást

megszünteti .Ebben az esetben az adós ellen

felszámolási eljárás folytatását rendeli el

(automatikusan átfordul felszámolásba

akkor is, ha korábban nem volt ellene ilyen

kérelem)!



A csődeljárás nem az adós megszüntetését

célozza, hanem éppen fordítva a

gazdasági helyzet helyreállítását!!!!!

Csődeljárásban nem is lehetséges

megszüntetés, de kivédhető így a

felszámolási eljárás kezdeményezése is.



Számviteli teendők

A csődeljárás alatt a jogi személyre

vonatkoznak a folyamatosan működő

gazdálkodókra vonatkozó szabályok,

így köteles eleget tenni a

beszámolási és

adóbevallási (fizetési) kötelezettségének


Számviteli teendők

a csődeljárás kezdő időpontjában – az előzőek miatt – a jogi személynek nem kell (nem is lehet) a nyilvántartásait lezárni, ugyanis a vállalkozás folytatásának elve még érvényesül

arra sincs lehetőség, hogy a jogi személy eszközeit és kötelezettségeit átértékelje

a csődeljárás befejezésekor nincs az adósnak beszámolási kötelezettsége


Könyvelési feladat

Előfordulhat, hogy az adós és a hitelezői között az egyezség keretében az adós tartozását valamely hitelező elengedi, vagy azt hitelező – esetleg harmadik személy – átvállalja.

Lehetséges az is, hogy a hitelező az adós vagyonában tulajdont szerez, vagy a hitelező az adós kötelezettségeiért

kezességet vállal.

Az előzőek miatt keletkező gazdasági eseményeket rögzíteni

kell a könyvekben!!


Csődeljárás számvitele

A bíróság a bejelentést követően fizetési haladékot tartalmazó végzést adhat, ekkor a közzétételtől számított 120 napig az adóst fizetési haladék illeti meg.

A fizetési haladék tartama alatt vagyonfelügyelő működik + egyezségi tárgyalás:

ha az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják,

T Kötelezettség – K Rendkívüli bevétel

ha az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek,

T Kötelezettség – K Jegyzett tőke

vagy az adós kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

A fizetési haladék lejártát követően egyezségi tárgyalás eredménye:

eredményes egyezség esetén a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja,

eredménytelen egyezség esetén felszámolási eljárás indul.


A nonprofit gazdasági társaság a

cégjegyzékből való törléssel szűnik

meg!

A civil szervezet a bírósági

nyilvántartásból való törléssel

szűnik meg.

A jogutód nélküli megszűnések

Jogi személy jogutód nélküli nélküli

megszűnése új Ptk 3:48.§ / Jogi személy jogutód nélküli megszűnése/ (1)

A jogi személy jogutód nélkül megszűnik,ha

a)határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

b)megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti és a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Jogutód nélküli megszűnési okok

egyesületnél új Ptk 3:84

A jogi személy jogutód nélküli

megszűnésének általános esetein túl az

egyesület jogutód nélkül megszűnik,ha

a) az egyesület megvalósította célját, vagy

az egyesület céljának megvalósulása

lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak

meg, vagy

b) az egyesület tagjainak száma 6 hónapon

keresztül nem éri el a tíz főt

Az alapítvány megszűnése új Ptk

3:403.§

Az alapítvány megszűnik,ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg,

b) az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és más cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód,vagy

c)az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Jogutód nélküli megszűnés

Tárgya: a gazdálkodó jogalanyisága

Megszűntetési eljárás célja:

• rögzített szabályok szerint a gazdálkodó

tulajdonában lévő vagyonból

- a hitelezőket kifizesse és

- a megmaradt vagyont a tulajdonosok

között felossza.


Felszámolási eljárás

Célja,hogy a fizetésképtelen adós jogutód

nélküli megszüntetése során a

hitelezők a törvényben meghatározott

módon kielégítést nyerjenek.


Felszámolási eljárás megindítása

1. Az adós kérelmére(ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni)

2. A hitelező kérelmére

3. Végelszámoló kérelmére vagy

4. A Bíróság értesítése (így, ha a bíróság a jogi személyt megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a nonprofit gazdasági társaság, illetve civil szervezet a felszámolási eljárását kezdeményezte tipikusan akkor, ha van vagyona, és emiatt nem törölhető automatikusan) vagy

5. Büntető ügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)

6. Eredménytelen csődeljárás fordul át felszámolásba


A felszámolási eljárás végeredménye

Jogutód nélküli megszűnés, melynek

során a fizetésképtelen adós vagyonát a

hitelezők között felosztják, (kivétel: a

felszámolási eljárás során is helye van

egyezség megkötésére a hitelezőkkel,

amely esetben a felszámolási eljárás

megszüntetésre kerül)


A hitelező a felszámolási eljárás iránti

kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy

azt követően a felszámolás kezdő

időpontjáig kezdeményezheti, hogy a

bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt

rendeljen ki.

Megindítása - hitelező


Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően

haladéktalanul elrendeli, e végzésnek nonprofit társaságok esetén a Cégközlönyben való közzétételét.(Civil

szervezeteknél a bíróság a közhiteles nyilvántartásban )

Ez lesz a felszámolás kezdő időpontja!

Értesíti az érintetteket!

A felszámolás kezdő időpontja


A közzététel tartalmazza a hitelezőknek

szóló felhívást! (határidő 40 nap)

Hitelezői igény nyilvántartásba vételének

feltétele:

A hitelező a követelésének 1%-át (min. 1.000Ft-

ot maximum 100.000 Ft-ot) befizessen!

A 40 napon túli, de 1 éven belüli igényeket

nyilvántartásba kell venni!

Az 1 éves határidő jogvesztéssel jár!!

Felszámolás közzététele

Civil szervezeteknél

a felszámolási eljárás elrendelését és az

említett eljárások jogerős befejezését a

bírósági nyilvántartásban is fel kell tüntetni.

A nyilvántartásba be kell jegyezni az

eljárás nevét, kezdő, illetve befejező

időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre

vagy felszámolóra vonatkozó adatokat

(név, székhely, lakóhely, levelezési cím).


A bíróság a végzésben kijelöli a

felszámolót

(lehet a megelőző

csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is!) Felszámoló biztost nevez ki, aki annak

nevében jár el! (csak szakirányú végzettségű lehet!)

Az adós jogi személy a kezdő időponttól köteles a nevét „felszámolás alatt” illetve „f.a” kiegészítve használni ( civil szervezet is)!

Felszámoló kinevezése


Záróleltár, beszámoló, adóbevallás, zárómérleg összeállítása

Iratok átadása a felszámolónak

Nyilatkozat a környezeti károsodásokról, környezeti terhekről

Tájékoztatja a munkavállalókat és érdekképviseleti szerveket

Tájékoztatja a különféle díjak, járadékok, juttatások magánszemély jogosultjait

A felszámolási időszak előtti vezető

tisztségviselők feladatai:


Záró mérleg, záró leltár készítése

T/K 4 MSZE – K/T 4 Eredménytartalék

T4 Értékelési tartalék – K1

Értékhelyesbítések

T4 Passzív elhatárolások – K5/8/9

Eredmények,

T5/8/9 Eredmények – K3 Aktív időbeli

elhatárolások

záróleltár


Felszámolási időszak könyvviteli

nyilvántartása

A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a tevékenység folytatásával kapcsolatos

árbevételeket és költségeket,

a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén,

a kiegyenlített felszámolási költségeket.

Dönthet úgy a felszámoló, hogy az eredménykimutatás adatait könyvelik és ebből állapítja meg a kimutatási adatokat.


A felszámolás kezdő időpontjában a

jogi személy valamennyi tartozása

lejárttá (esedékessé) válik!!!

A pénztartozások után:

késedelmi kamat,

késedelmi pótlék,

bírság érvényesíthető!

Tartozások


Tartozások kielégítési sorrendje:

1) Felszámolási költségek

2) Vagyont terhelő, zálogjoggal biztosított követelések

3) Gazdálkodót terhelő tartásdíj,életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés

4) Magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése

5) TB tartozások, magán nyugdíjpénztári tartozások, adók, valamint adók módjára behajtható köztartozások, víz és csatornadíjak

Tartozások


6) Egyéb követelések

7) Késedelmi kamat, késedelmi pótlék, és

bírság jellegű tartozások

8) Azok a követelések, amelyek jogosultja a

gazdálkodó szervezet tagja, vezető

tisztségviselője, vezetőállású

munkavállalója, továbbá az adós

ingyenes szerződései alapján fennálló

követelések

Tartozások


1-3-as pontokban lévők:

esedékességükkor

4-7-es pontokban lévők: zárómérleg

jóváhagyását követő 30 napon belül ( a

közbenső mérleg alapján is

kiegyenlíthetők)

A 8. hátrasorolt kötelezettségeket csak

ezek után lehet teljesíteni!

Tartozások kiegyenlítésének

esedékessége:


Adóst terhelő munkabér és bérjellegű juttatások

Adós gazdasági tevékenységének ésszerű

befejezésével, továbbá a vagyon megőrzésével

kapcsolatos költségek

A vagyon értékesítésével és a követelések

érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek

Az adós iratanyag rendezésével, elhelyezésével

és őrzésével kapcsolatos költségek

A felszámoló díja

Felszámolási költségek


Átadja a bíróságnak a hitelezői igények összesítését

A költségkimutatást

A vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot

Hitelezőket tájékoztatja az egyszerűsített eljárásról

A bíróság 15 napon belül elrendeli a vagyonfelosztást és megszűntetést.

A felszámoló


A felszámolás megindításának számviteli

feladatai

A felszámolás kezdő időpontját

megelőző nappal tevékenységet lezáró

beszámolót kell készíteni!

Sajátosságai:

Nem tartalmazhat értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást

Nem kell üzleti jelentést készíteni

45 napon belül letétbehelyezés és közzététel (kötelező könyvvizsgálat)

Zárómérleg elkészítése (MSZE átvezetve a 413-ba)


A számviteli nyilvántartásoknak

biztosítani kell: A közbenső mérleg

Felszámolási zárómérleg

Vagyonfelosztási javaslat

Bevételek és költségek kimutatását

Adóbevallások

Záró adóbevallás

Zárójelentés összeállításához szükséges információk bizonylati alátámasztását.

Számviteli feladatok


Könyvvezetési kötelezettség

sajátosságai:

Egyszeres vagy kettős könyvvezetés

Felszámoló jogosult a számlarendet módosítani

Ha nincs vállalkozási tevékenység, elegendő a FELSZÁMOLÁS EREDMÉNYELSZÁMOLÁSA számla

Ha van tevékenység, akkor az általános szabályok (5, 8, 9 számlaosztály)

Egyezséghez szükséges információk a könyvviteli nyilvántartásokból.



A felszámoló eljárása: A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet

vagyoni helyzetét,

nyitó felszámolási mérleget készít,

megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és

ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére



A felszámoló az adós vagyontárgyait

nyilvánosan értékesíti a forgalomban

elérhető legmagasabb áron!

Ennek formái:

Nyilvános pályázat

Árverés



Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők

igényeinek kielégítéséhez elegendő

pénzeszköz folyt be, a felszámoló a

követelések bejelentésére megadott

határidő letelte után,

közbenső felszámolási mérleget

készíthet.



a közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait.

a közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást a törvényben meghatározott bontásban kell elkészíteni.

a szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.



A felszámolás kezdetétől évente a

közbenső mérleg elkészítése kötelező!

A közbenső mérleget, a bevételek és költségek

alakulásáról készített kimutatást

és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét

és az összegét tartalmazó részleges

vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles

a hitelezőknek megküldeni.



Felszámolási zárómérleg

(egy lehetséges formája)

Sors

z. Eszközök Össze

g

Sor

sz. Források Összeg

1. Felszámolásba be

nem vonható

eszközök

6. Felszámolásba be

nem vonható

vagyon

2. Pénzeszközök 7. Kötelezettségek

3. Vagyoni eszközök

(piaci értéken)

8. Felosztható vagyon

(+ ; -)

4. Be nem hajtott

követelések

(várhatóan megtérülő

összeg)

5. Eszközök összesen 9. Források összesen


Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról

Sorszám MEGNEVEZÉS Összeg

1.a A tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételek,

bevételek

1.b A vagyontárgyak értékesítésének árbevételei, bevételei

1.c Behajtott követelések

∑ Bevételek összesen

2.a Tevékenység folytatásával kapcsolatos költségek

2.b Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási költsége

2.c A kiegyenlített felszámolási költségek

∑ Költségek összesen


A felszámoló a felszámolás befejezésekor

felszámolási zárómérleget,

a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást,

záró adóbevallást,

zárójelentést és

vagyonfelosztási javaslatot készít.

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező.


A felszámolási eljárás befejezése

A bíróság a felszámolási zárómérleget és

a vagyonfelosztási javaslatot a

kézhezvételtől számított 30 napon belül

megküldi a hitelezőknek .

A hitelezők 30 napon belül írásban kifogást

emelhetnek/észrevételt tehetnek!

A bíróság a kifogást elutasíthatja, vagy helyt

adhat annak.


A felszámolás időszaka a

felszámolási zárómérleg készítése

szempontjából egy üzleti évnek

minősül, függetlenül annak

időtartamától, mely meghaladhatja

a naptári évet, sőt több évet is

érinthet!

A felszámolási eljárás befejezése

Egyszerűsített felszámolási eljárás

Kezdeményezheti a felszámoló ha:

A vagyon a felszámolási költségekre sem

elegendő, vagy

A nyilvántartások,illetve a könyvvezetés

hiányai miatt az eljárás technikailag

lebonyolíthatatlan.


Felszámolási eljárás befejezése

- az adós megszűnése nélkül

Amennyiben a gazdálkodó szervezet és

hitelezői a felszámolás időszaka alatt

egyezséget kötöttek, a bíróság az

egyezséget jóváhagyó végzésben dönt

a felszámolási eljárás befejezéséről.

Illetve:


Illetve:

Ha az adós a felszámolási eljárás alatt

kifizette az összes tartozását akkor is a

bíróság megszűnteti a felszámolási

eljárást! A jogi személy tovább működhet.

Felszámolási eljárás befejezése

- az adós megszűnése nélkül


Végelszámolás


A jogi személy jogutód nélkül történő

megszűnése esetén – ha az nem

fizetésképtelen, és a vonatkozó

jogszabály eltérő rendelkezést nem

tartalmaz – végelszámolásnak van

helye.

Végelszámolás indítása


Végelszámolás nem határozható el a

gazdálkodó fizetésképtelenségét

megállapító végzés kézhezvételét

követően, a felszámolás elrendelésével

pedig a folyamatban lévő végelszámolás

megszűnik!



Végelszámolásra a jogi személy legfőbb szervének elhatározása alapján , vagy a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján kerülhet sor.

A kényszertörlés kivételes eljárás! ( Civil szervezetnél egyszerűsített törlési eljárás is lehet , pl. egyesület 10 fő alá csökken, alapítvány céljának elérése lehetetlenné vált, nincs vagyon.)



Civil szervezetnél a közzétételkor

haladéktalanul el kell különíteni a

végelszámolási eljárás költségeinek

fedezetét,a nem peres eljárás

illetékmentes, a végzés közzétételére

nincs költségtérítés.


A jogi személynek az a vagyona, amellyel a

cég a végelszámolás kezdő időpontjában

rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet

ezt követően a végelszámolás folyamata

alatt szerez .

Végelszámolás tárgya


Lényeges tehát ismerni, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában mennyi a rendelkezésre álló vagyon nagysága,

illetve mely vagyontárgyak nem tartoznak a végelszámolásra kerülő jogi személy

vagyonába

Ilyen lehet a vagyonkezeléssel kezelt vagyon, az állami tulajdonban lévő földterület, erdő,

műemlék, stb.

Végelszámolás tárgya


A jogi személy legfőbb szerve határozatot

hoz a jogutód nélküli megszűnéséről,

illetve a végelszámolás elrendelésről.

A jogi személy legfőbb szerve a

határozatában megállapítja a

végelszámolás kezdő időpontját és

megválasztja a végelszámolót.

Végelszámolás folyamata

Civil szervezet végelszámolása

A civil szervezet végelszámolására irányuló

kérelmet a végelszámoló által aláírt papír alapú,

illetve a civil szervezetek bírósági

nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási

szabályokról szóló törvényben elektronikus útra

kötelezett civil szervezetek esetén pedig

elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni.

A végelszámolással összefüggő nemperes

eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti

törvényszék jár el.


A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a „v.a.” toldatot fel kell tüntetni.

A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.


A végelszámoló a végelszámolás iránti

kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás

megindítását elrendelő határozat keltét, a

végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló

nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a

végelszámoló nem természetes személy, akkor

a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró

természetes személy nevét és lakóhelyét,

valamint a civil szervezet ügyintéző és

képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését


A végelszámolás kezdő időpontjában megszűnik a vezető tisztségviselőjének megbízatása.

A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a jogi személy korábbi vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján tevékenységét lezáró beszámolót készít.



Elvégzi mindazon feladatokat, melyeket

számára a számviteli, az adóügyi vagy

egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az

okiratokat, valamint a cég iratanyagát

(legkésőbb a végelszámolás kezdő

időpontjától számított negyvenötödik

napon) átadja a végelszámolónak.



Felelősség az összeállításért: a korábbi vezető tisztségviselő

Határidők: 45 napon belül közzététel (ha kell könyvvizsgálat is)

Értékelési kérdések: az általános szabályok szerint

Specialitások: - egyes vagyonelemek kivezetése - számviteli politika módosítása - nincs üzleti jelentés ( éves beszámolónál)

Tevékenységet lezáró beszámoló


Mérlegelni kell, hogy vannak-e olyan vagyoni

elemek, amelyek értéke lényegesen változik?

Le nem írt alapítás átszervezést célszerű leírni

Végelszámolás miatt szükség lehet céltartalék

képzésre

Értékhelyesbítés alkalmazásának átgondolása

Esetleges értékvesztés, illetve terven felüli écs

elszámolásának szükségessége.



Könyvek megnyitása

A végelszámoló korrekciói

A korrigált nyitómérleg összeállításának

határideje, „következményei”



Korrekciók:

Még nem szereplő követelést,

kötelezettséget vehet fel.

Dönthet az értékhelyesbítésről.

Időbeli elhatárolást, céltartalékot,

értékvesztést és terven felüli

értékcsökkenést vehet állományba vagy

A fenti tételek értékét módosíthatja.



Korrigált végelszámolási NYITÓ

mérleg oszlopai:

1. Tevékenységet lezáró zárómérleg

adatai

2. Végelszámoló korrekciói

3. Első két oszlop összege



Az üzleti év változása

Az első év beszámolójának specialitásai

Különleges kezelést igénylő témák

- vitatott hitelezői igényekre képzett

lekötött tartalék

- jótállásra, kártérítésre képzett lekötött

tartalék

Közzététel, letétbehelyezés és

könyvvizsgálat.



01.01 07.19 07.19. 12.31.

07.20. Korrek-

ciók

Tevékenységet lezáró beszámoló

Végelszámolás első üzleti éve

20X1. 07.20. – 20X2. 07.19.

20X2. év 20X1. év



Végelszámolás vége

Végelszámolás befejeződése

A végelszámolás megszűnése

Felszámolásba fordul

Tulajdonosok tovább folytatják a tevékenységet

Kényszer-végelszámolás


Végelszámolási időszakot lezáró

beszámoló

Fordulónap: a végelszámoló által választott nap

Értékelés piaci értéken: átértékelés a rendkívüli

eredménnyel szemben

Vagyonkiadás adóhatásának (áfa) állományba

vétele

Vagyonfelosztási javaslat

A vagyon kiadásának szabályai


Végelszámolási záró mérleg Mérlegsor Tárgyévi

érték Korrekciók Vagyoni érték

… Számviteli érték.

a végelszámoláshoz tőke-hozzájárulás teljesítése

piaci értékre történő helyesbítés

ÁFA elszámolás

végelszámolási költség, díjak

megszűnéshez kapcsolódó egyéb költségek

még járó bevételek

időbeli elhatárolás megszüntetése

értékelési tartalék kivezetése

céltartalék megszüntetése

társasági adó korrekciója

osztalékelszámolás

minden kapcsolódó adó elszámolása

jogok engedményezéséről

kötelezettségek átruházása, átvállalása

Korrekciókkal módosított érték. Vagyonfelosztás alapja.


Végelszámolás könyvelése

T1-3 Eszközök – K4 Eredménytartalék tőke hozzájárulás

T/K1-4 Eszköz-forrás – K/T9/8 Rendkívüli eredmény piaci értékelés

T8 Rendkívüli ráfordítás/ K3 Követelés – K4 Fiz.ÁFA, átadás ÁFA

T3 Követelés – K9 Bevételek,

5/8 Költség, ráfordítás – K4 Kötelezettség még várható tételek

T4 Passzív időbeli elhatárolás – K 5/8/9 Eredményszámlák, T5/8/9 Eredményszámlák– K3 Aktív időbeli elhatárolás

Végelszámolás könyvelése

T4 Céltartalék – K9 Visszaírások

T/K8 Társasági adó – K/T4 Társasági adó

T4 Értékelési tartalék – K1 Értékhelyesbítés

T4 Lekötött tartalék – K4 Kötelezettség

szavatossági igények

T4 Kötelezettség –K9 Rendkívüli bevétel,

elengedések

T8 Rendkívüli ráfordítás – K1-3 Eszközök

lemondások


1. Önkéntes elhatározás (továbbműködés) - döntés a fordulónapról - beszámoló jóváhagyása, közzététel, letétbehelyezés, könyvvizsgálat - „továbbműködés nyitóértékei”

2. Felszámolásba fordulás esetén - fordulónap a felszámolás jogerőre emelkedésének közzététele - beszámoló „jóváhagyása”….. - felszámolási időszak nyitóértékei

Végelszámolás megszűnése


1. Egyszerűsített végelszámolás - csak nyitó és záró beszámoló van - nem lehetnek vitatott hitelezői igények - végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi

- 120 napon belül a hitelezői igényeket teljesíteni lehet

(a jogi személynek csak pénzeszközei, illetve könnyen pénzzé tehető eszközei legyenek)

Végelszámolás speciális esetei


Általános előírásokat kell alkalmazni, ha

a végelszámolás során valamely hitelező

igényét vitatja, illetve

a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen

peres eljárást indít, vagy

az egyszerűsített végelszámolás

lefolytatására előírt határidő az eljárás

folyamatban léte alatt lejárt



2. Kényszertörlésre kerül sor ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében

eljárva a jogi személyt megszűntnek nyilvánítja

ha az anyagi jogszabályok szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be

ha a jogi személy a végelszámolást három éven belül nem fejezte be

ha az egyszerűsített végelszámolásról a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre

- számviteli specialitása nincs - önkéntes áttérés nem lehet



A kényszertörlés alatt

a jogi személy nem folytathatja gazdasági tevékenységét.

nem dönthet a végelszámolási eljárás megszüntetéséről.

a jogi személy vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti .


Egyesület, alapítvány fennmaradó

vagyona

3:85§ (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott- ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt- az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

3:391.§ (2) Az alapító okirat szükség esetén rendelkezik, j.) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezéséről

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ

FIGYELMÜKET !

Documents

Sajátos számviteli elszámolások - Menedzser Praxis · 2014. 4. 10. · A.II. Egyesülés esetén az átalakuló jogi személyek összesen adata Egyesülés esetén: - Új tagok