SEMMELWEIS EGYETEM

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

3-4. óra

Dr. Bartha Csaba

egyetemi adjunktus

Rekreáció Tanszék

3-4. óra

A testmozgás és az egészséges táplálkozás egészségügyi hatásai

Az ősember időbeosztása

• Munkavégzésre alkalmas állapotba kellett „kerülnie”. Ennek feltétele ekkor a megfelelő táplálékhoz jutás (energiapótlás) és a „megújulást” szolgáló alvás (regeneráció).

• Már ekkor megjelent az igény egy kis kikapcsolódásra. A törzs jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egy ellenséges törzs legyőzését követő ünnepségek, valamint az évezredeken át rendszeresen megtartott avatási próbák a sajátos időrend szerinti vallási-kultikus események az őskor emberének szórakozását, kikapcsolódását jelentették a mindennapokból.

A középkor emberének napirendje

• Az ókor, de méginkább a középkor emberének életébe szinte világszerte beépült egy további pihenési lehetőség.

• Mindeközben a munkára fordított idő (a létfenntartás társadalmi szintje) megmaradt a mintegy (fél)napi (12-14 óra) mennyiségénél.

Négykézlábtól a (számítógépes)

széklábig

• A fejlett világban tehát a 20. század második felére megnőtt az emberek szabadideje és vásárlóereje egyaránt.

• Az lett a fő kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és nem visszaélni.

• A civilizációs fejlődés ugyanis mindeközben számos negatív hatással károsította, rombolta az ember minőségi életét.

• Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fogalmával.

• Ilyen értelemben nevezzük a rekreációt az életminőség tanának is.

• Mivel a rekreációval foglalkozó szakemberek feladata emiatt az egyén életvitelének pozitív irányt adni, a minőségi életet hátráltató, ellehetetlenítő elemek elkerüléséhez segíteni nevezik a rekreátorokat életmódászoknak is.

Fizikai aktivitás

• a rendszeresség fontossága

• egészségügyi állapotunkat befolyásolja – kondicionális képességek fejlesztése

• túl kevés, illetve a túl sok mozgás problematikája

• figyelembe kell vennünk a különböző edzéselméleti kritériumokat – mint pl. edzésterhelés összetevői

• preventív hatása – minőségi élet kialakulásának egyik eszköze

• az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző „orvosság”

A fizikai tevékenység hatásai

• fejleszti az állóképességet és a kondicionális képességek teljes körét

• növeli az akaraterőt

• oldja a stresszt

• segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében

• előnyös a magas vérnyomás megelőzésére, kialakulása esetén viszont csökkenti annak értékét

• segít az ideális testtömeg megőrzésében

• javítja a testtartást

• segít a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában

• jó közérzetet biztosít – jobb erőnléti állapot

• a tartós fogyás egyik nélkülözhetetlen pillére

• Dr. Morgan – lelki egészség és a testgyakorlás kapcsolatát elemző vizsgálata 1969-ben – depressziós betegek között a fizikailag fittebbek kevésbé depressziósok, mint a nem edzettek

• Fizikai tréningnek antidepresszív hatása van

• Egy 55.000 fős vizsgálat kimutatta, hogy a rendszeres testedzés alacsonyabb szorángásszintel és kevesebb depressziós tünettel jár együtt – minden társadalmi rétegben és életkorban védőhatású a rendszeres testmozgás

A valóság

• A férfiak 21,4%-a, a nők 13,6%-a végez rendszeres testedzést

• 6-18 éves fiatalok 40%-a semmit sem sportol

• A dolgozók 2/3-a mozgástevékenységet nem végez

• Magasabb iskolai végzettség …, több mozgás

• A nők az első gyerek után abbahagyják a mozgást

• A gyermekek 60-80%-án észlelhető tartáshiba

• a mai iskoláskorúak 70 %-a túlsúlyos – iskolai testnevelés csökkenése

• Nő a mozgásszervi betegségekre hajlamosító állapotok gyakorisága

Soha nem késő elkezdeni!

• Ellenérvek: nincs időm, sok a munkám, állandóan fáradt vagyok, minek szenvedjek!!!

• A rendszeres sportolás hatására: nő az önbizalom, csökken a levertség, fejlődik a munkahelyi stresszhelyzet-megoldó képesség, javul a közérzet

Fontos:

• leljük örömünket abban, amit csinálunk

• először győződjünk meg egészségi állapotunkról

• figyeljünk a fokozatosság elvére

Mozgásszegény életmód következménye

Koszorúér-betegség

• A hagyományosan „férfibetegségnek” tekintett koszorúér-betegség az európai nők vezető haláloka

• Kockázati tényezők:

- magas koleszterinszint

- dohányzás (napi 40 szál = hússzoros kockázat)

- magas vérnyomás (hypertonia)

- elhízás, 2-3 szoros kockázat

- testmozgás hiánya

- cukorbetegség (túlzott szénhidrátbevitel)

- stressz

Mozgásszegény életmód következménye

Csontritkulás

• Népbetegségnek számít, hiszen a 40 év feletti nők több mint 25%-át érinti

• Strukturális romlással, leépüléssel járó folyamat, nem betegség!

• Nem a kalciumhiány a csontritkulás fő kiváltó oka!

• ELKERÜLHETŐ!!!

- rendszeres kalcium, és ásványianyag bevitel

- jól működő emésztőrendszer

- megfelelően működő hormonális rendszer

- TESTMOZGÁS, mely meggyőzi az agyat, hogy szükség van a megfelelő mennyiségű csonttömeg fenntartására

Miért hízik el az ember

• Ha tartósan a szükségesnél többet eszünk, testsúlytöbblet alakul ki

• Szervezet védekezése – raktároz a saját védelme érdekében, zsír formájában

• Sokkal kevesebb fizikai aktivitást végzünk – autó, lift, távirányító

• Elhízás következtében betegségek alakulnak ki

• az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája

+ a máj a tejsav kb. 60-70%-át visszaalakítja

anaerob alaktacid (glikolízis); foszfát felhasználás

anaerob laktacid (glikolízis); szénhidrát felhasználás

aerob oxidáció (citrát kör); szénhidrátok, zsírok felhasználása

Mi okozhat elhízást

• Energiabevitel és energiafelhasználás közötti egyensúly felbomlik

• Fokozott evéssel a kelleténél több energia jut a szervezetünkbe

• Kevés mozgással a leadott energia mennyisége csökken

• Ha mindkettőt egyszerre tesszük – duplán hátrányos helyzetet teremtünk szervezetünk számára – hosszú távon biztos az elhízás

• A túlsúly, illetve az elhízás kb. 30 %-ban genetikai tényezőkkel is összefügg, de csak ezzel nem magyarázható

• Családon belüli negatív viselkedési minták is nagy szerepe van – nassolás, túltápláltság

• Bizonyos hormonális megbetegedések is felelősek lehetnek az elhízásért – pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-túlműködés

• Gyógyszerek is okozhatnak fokozott testsúlygyarapodást – fogamzásgátlók, depresszió elleni készítmények

Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás

• Mit, mikor, hogyan eszünk

• Vitaminok, zöldségek, gyümölcsök, rostban gazdag élelmiszerek

• Megfelelő mennyiségben elfogyasztott folyadék

• Ásványi anyagok, nyomelemek – tápanyagokban rejlő energia felszabadításához, hasznosításához

• Egészségünk alapja az étrendünk – sokféle betegséget okozhatunk vagy megelőzhetünk vele

• Ételeink összeállítását a kiegyensúlyozottság jellemezze

• Egészségünk és jó erőnlétünk megőrzéséhez szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, vitaminokra, ásványi anyagokra van szükségünk

Az ember energia-szükséglete

• Egyénenként változó

• Függ: életkor, nem anyagcsere sebessége, egészségi állapot

• 12% fehérje, 30% zsír, 58% szénhidrát + vitaminok, ásványi anyagok

• napi ötszöri étkezés

• reggeli, tízórai kb. 25%, ebéd kb. 50%, uzsonna, vacsora kb. 25%-

• fiúk 30-40 %-a, lányok 50%-a nem fogyaszt reggelit – vércukorszint csökkenés – koncentráció csökkenés, magatartászavar

• iskolai büfék problémája – kóla, chips, stb.

• otthoni étkezések minősége sem mindig megfelelő – szülők túlzott elfoglaltsága

Kövérség vagy egészség

• Az elhízás az anyagcsere-folyamatok olyan zavara, amely genetikai, központi idegrendszeri, vagy hormon-, valamint környezeti hatások következtében alakul ki, s az energia-háztartás egyensúlyának megbomlását okozza.

• Európa felnőtt lakosságának 15 %-a túlsúlyos – az arányok egyes országokban rendkívül eltolódtak

• Megnövekedett testtömeg többletterhet jelent a szervezet számára – szív, csont, izület – korlátozzák a mozgást és fájdalmat okoznak

• Az elhalálozás egyik leggyakoribb oka a kövérség – azon szervrendszereket betegíti meg, amelyek működészavara a legveszélyesebb

• A kövérség súlyos gondot okoz a társadalom számára

Kövérség vagy egészség

• Magyarországon a lakosság 60%-a túlsúlyos (37%), vagy elhízott (23%)

• USA-ban az elhízás következtében kialakuló szövődmények gyógyítása, illetve betegsége miatt 238 milliárd dollár kár keletkezik a társadalomban

• Az életmódunkon kellene javítani!

• Gyorséttermek, reklámok, túlfogyasztás – viszont a kutatások szerint csökken az átlagos kalóriafogyasztás

• A szervezet egyensúlybontásáért a mozgásszegény életmód a felelős!!

• Cél: okosan összeállított étrend, mértékletesség, több mozgás

Elhízás következményei

• Cukorbetegség – a kórosan magas testsúlyúaknál 40%-kal magasabb a halálozási arány

• Érelmeszesedés – megemelkedik a vérzsírok szintje és megváltozik összetétele, érfal kórosan elváltozik, szívroham, agyvérzés

• Szív- és érrendszeri szövődmények – többletteher a szívre, erekre, magas vérnyomás, vérkeringési zavar

• Rák – bizonyos ráktípusok előfordulása akár 70%-kal is magasabb lehet, (vastag-, végbél-, prosztata-, mell-, méhnyakrák)

• Izületi betegségek – izületi gyulladások, sorvadások, erős fájdalom, mozgáskorlátozottság

• Mindennapi élet – légszomj, izzadás, álmatlanság, aluszékonyság

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!