KS

Sok

orópá

tkai K

rónika

1990

-201

0

Sokorópátkai Krónika1990-2010

A„Az életnek értelmet csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”

Márai Sándor

Sokorópátkai Krónika1990-2010

Győr2010

• 5 •

SzerkesztetteDr. Edelényi Adél

egyetemi docens

LektoráltaDr. Horváth Sándor Domonkos

könyvtárigazgató

A kötet szerzői: Czibulya Balázs a Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ tanára Dr. Edelényi Adél a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar egyetemi docense Inotayné Pécsi Mária a Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ igazgatója Kovács Ibolya a Dalárda vezetője Kovács Zoltán a Sportegyesület elnöke Mecséri Lajos Sokorópátka Község Önkormányzata, polgármester Mecséri Lajosné a Sokorópátkai Vöröskereszt Szervezet titkára Németh Szabolcs a Mustármag Egyesület vezetőségi tagja Pető Józsefné az Őszidő Nyugdíjas Klub vezetője Sári Lászlóné Római Katolikus Egyházközség - hitoktató Szakács Sándor a Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ igazgató-helyettese Szakácsné Szabó Zsuzsanna védőnő, a Baba-Mama Klub vezetője Tóth István alpolgármester, a Polgárőrség vezetőségi tagja Vehrer Ferencné Sokorópátka Község Önkormányzata, címzetes főjegyző

Kiadja:Sokorópátka Község Önkormányzata

9112 Sokorópátka, Öreg u. 1.Tel.: +36 (96) 488 046Fax.: +36 (96) 549 049

Web: www.sokoropatka.huE-mail: polg.hiv@sokoropatka.hu

jegyzo@sokoropatka.hupolgarmester@sokoropatka.hu

Felelős kiadó: Mecséri Lajos polgármester

ISBN 978-963-06-9899-3

A borítót készítette: Bodnár Stúdió Kft.Nyomdai előkészítés: Bodnár Stúdió Kft.Nyomdai kivitelezés: Rikker Nyomda Kft.

Készült A/5 ív terjedelemben 1000 példányban

ElőszóAmikor megfogalmazódott bennem e könyv kiadásának gondola-ta, az volt a szándékom, hogy fehéren-feketén tárjuk az olvasó elé Sokorópátka Község Önkormányzatának első húsz évét. A folyama-tosan – más-más témájú, különböző szerzőktől – beérkező (uram bocsá’ vagy be nem érkező) fejezetek láttán, a képek összeállítása során vetődött fel bennem, hogy protokoll köszöntő helyett egy na-gyobb terjedelmű bevezetőt kell írni. Olyan összefüggésekre rá kell világítani, melyek nagymértékben befolyásolták működésünket. Azt a stratégiát meg kell osztani az olvasóval, ami megalapozta tevékeny-ségünket, ami alátámasztja krónikásaink leírásait. S mindenekelőtt e kiadványban is szeretnék a hitelességünk megőrzéséhez hozzájárul-ni, miként azt − egy-két év után − munkánkkal, eredményeinkkel sikerült elnyerni lakosságunk körében. Kudarcainkkal, hibáinkkal netán mások hibáival együtt kerek a két évtized.

Gyerekkorunk Sokorópátkája egy csodás természeti környezet-ben lévő, eldugott, elmaradott, világvégi, szerepkör nélküli település volt. A tanács-egyesítéssel tovább romlott a helyzetünk. A társköz-ségi hátrányok hatására a lakosság városba költözése felgyorsult, az értelmiség jelentős része a diploma megszerzése után magára hagy-ta a falut. A központi hatalom vidéksorvasztó politikáját − a közös tanács sokorópátkai vb titkára − is csak mérsékelni tudta. Sajnos a székhely községbe koncentrált fejlesztések hatására a − városi életre nem vágyó − fiatalság nagy része a tanács székhelyén építkezett, ami Sokorópátka lélekszámának folyamatos csökkenését, az itt élő lakos-ság elöregedését eredményezte.

Az óvoda és a ‘89-ben − a helyi MSZMP vezetés rosszallása mel-lett − önállósított iskola jelentett némi reménysugarat a ‘90-es ön-kormányzati választások célkitűzéseinek megvalósításához. E célki-tűzések között önálló, teljes infrastruktúrával ellátott, huszonegyedik századi élettér kialakítása szerepelt. Első helyen a humán terület fel-tételeinek megteremtése, azt követően a vonalas infrastruktúra ki-építése volt a cél. Az alapfokú oktatás és az egészségügyi alapellátás itthoni biztosítása „örök” prioritást kapott.

Szociális tevékenységünk kezdetben természetbeni juttatásokat, alkalmakhoz köthető csoportos, jelképszerű támogatásokat, vala-mint munkavégzéssel − később közmunkával − ellentételezett se-gítségnyújtáson alapult. A program megvalósításához helyben élő vezetőkre, széleskörű összefogásra, lakossági együttműködésre, az

• 6 • • 7 •

egyházközséggel nyitottabb, folyamatos önkormányzati támogatáson alapuló, kölcsönös bizalomra számítottam.

Az időközben kinevezett jegyző asszonnyal szilárdan hittünk szü-lőföldünk felemelkedésében. Olyan településről álmodtunk, olyan szolgáltató szemléletű önkormányzatot akartunk, ahol a törvényben előírt hatáskör mellett a lakosság mindennapos gondjaival is biza-lommal fordulhat hozzánk. Olyan udvarias hivatali légkört akartunk kialakítani, ahol soha többet nem lesz az ügyfélnek az ajtóban „ka-lapgyűrögetési” kényszer érzete.

Gyorsan ráébredtünk, hogy a közös tanácsi vagyonból nekünk járó részhez békés körülmények között nem tudunk hozzájutni. Ezért a pályázati lehetőségekre koncentráltunk, és az időszakra jellemző eu-fóriás hangulatot igyekeztünk kihasználni. Óriási lehetőséget jelen-tett a volt társközségeknek kiírt pályázat, amelyből országosan a leg-magasabb összeget − négy millió forintot − sikerült elnyernünk. Ez akkor az iskola, az óvoda, a polgármesteri hivatal kialakítását fedezte. Kifestettük és egy koedukált wc-t építettünk a teljesen leélt kultúr-házba. Használhatóvá tettük a futballpálya öltözőjét, és biztosítottuk a működéshez szükséges felszerelést.

Az önálló óvoda élére helybeli óvodavezetőt neveztünk ki. A falu történetében először mindennapos orvosi rendelést vezettünk be. El-sők között pályáztunk tornaterem építésre, amit az akkori igazgatónő úgy fogadott, nehogy azt gondoljuk, hogy Sokorópátkára adnak ál-lami támogatást tornateremre! Adtak, s mi még ma is úgy hasznosít-juk, hogy sem helyi, sem gici lakosnak nem kell bérleti díjat fizetni a használatáért. A számtalan sportesemény mellett itt indult útjára az akkor egyedinek számító „Eszterlánc” jótékonysági rendezvény soro-zat, mely bölcsője lett a hagyományos évenkénti kulturális, illetve az öregfiúk által telente szervezett jótékonysági labdarugó tornának.

A ciklus végén az iskola igazgatójának is falubeli pedagógust ne-veztünk ki, biztosítva ezzel a teljes körű, helyben élő, a lakossággal azonos infrastruktúrát használó, vele együtt lélegző, egységes lokál-patrióta irányítást.

A szennyvíz rendszer építéséhez szükséges lakossági hozzájárulá-sokat − az elnyert céltámogatás ellenére − az első körben nem tudtuk a lakosság többségével elfogadtatni. Újra végigjártuk a falut, a han-gadó „nehéz” embereket „megszálltuk”. Ismét felsoroltuk a rendszer előnyeit, így második nekifutásra biztosítani tudtuk az ingatlan tu-lajdonosi hozzájárulások 66,7 %-át. A gázrendszer kiépítéséhez ön-kormányzati hitelt vettünk igénybe, mert negyvennégy bekötést meg

kellett váltanunk, ugyanis a községi hálózat kiépítéséhez a lakosság 60 %-a nem csatlakozott. Azóta ezeket a megvásárolt gáz bekötési lehetőségeket, a szennyvíz csatlakozást, és az ivóvízrendszerre a rá-kötési lehetőséget térítés nélkül biztosítjuk a nálunk letelepedő fiatal házasoknak.

Az ezredforduló táján szerettünk volna házhelyeket is kialakíta-ni, hisz a demográfiai adatokból látható volt, hogy az óvodában a gyereklétszám csökkenésből adódóan gondok lesznek. Az iskolánk jobb helyzetben volt a gici önkormányzattal kötött iskolafenntartó társulási megállapodás eredményeképpen. Sajnos az érintett ingatlan tulajdonosoknak kínált kedvező feltételek ellenére sem kaptuk meg a többségi támogatást, a kisajátítási lehetőséget pedig nem akartuk érvényesíteni. Nehezítette a helyzetünket, hogy a működőképesség fenntartása érdekében tervezett szervezeti átalakítást néhányan min-den eszközzel − aláírásgyűjtéssel, lakosság félrevezetésével, ellensé-ges hangulatkeltéssel stb. − igyekeztek megakadályozni.

A Képviselő-testület nem vállalta fel az önkormányzat érdekeinek érvényesítését az egyéni érdekekkel szemben. Képviselőink többsége nem akart a rosszhiszemű, sértődött vagy saját érdekeit védő − közös csapatba verődött − széthúzást kezdeményezőkkel konfrontálódni. (A későbbiek során egy időközben felmondott közalkalmazott és fér-je feljelentették az önkormányzatot, mert a frissen esett havas úton személygépkocsijukkal nekicsúsztak a villanyoszlopnak. Természete-sen az országosan is egyedülálló pert az önkormányzat megnyerte a felperesekkel szemben.)

A kudarc után más módszereket kellett keresnünk működőképes-ségünk biztosítására. 2006-ban az iskola, az óvoda és a közművelődés összevonásával ÁMK-t hoztunk létre. A cél érdekében az emberi élet jeles évfordulóihoz kapcsolódó erkölcsi és jelentős mértékű anyagi támogatást biztosító rendszert vezettünk be. Ez utóbbi intézkedéstől a lakosság létszámának növekedését vártuk, hisz községünkben je-lentősebb változtatás nélkül ezerötszáz körüli lélekszámhoz minden területen adottak a feltételek. A gyerek létszám az iskolánk megtar-tása miatt volt fontos. Az oktatási normatívákat minimál létszámhoz − és más feltételekhez – kötötték.

Mára igazolta az élet a stratégia életképességét, hisz a lakosságszám csökkenés az önkormányzatiság első tíz évében megállt, s rövid stag-nálás után az utolsó nyolc évben − elsősorban a beköltözésekből adó-dóan − folyamatos növekedést tapasztaltunk. Sajnos mára mindenki számára egyértelművé vált az is, hogy a Nutz-dombi ingatlanokat

• 8 • • 9 •

infrastruktúrával ellátott házhelyekké alakítani egyénileg sokkal bo-nyolultabb és költségesebb, mint amit az önkormányzat által megter-vezett, állami támogatással is kalkuláló projekt tervezet ígért.

Az 1996-os „iszapháború” okozta károk ébresztettek rá bennünket a domboldalakról lezúduló csapadékvíz veszélyeire. Az évenként is-métlődő – lakossági értékeket is veszélyeztető − vis maior események konkrét cselekvést sürgettek. Azóta tizenkét kilométernél hosszabb vízelvezető rendszert építettünk, mintegy húsz százalékát olyan meg-oldással, amellyel az út szélesítését, vagy parkolóhelyek kialakítását is biztosítottuk. Tanulmányt kellene írni arról a néhány lakosról, aki az elégedetlenség hangján károsnak nevezi ezt a beruházást.

Érdekességként megemlítem, hogy az EU támogatott projekt ki-vételével úgy készültek el ezek a szakaszok, beleértve a három földút aszfalt burkolattal megvalósult kiépítését, az új aszfaltszőnyeget kapott valamennyi utcánkat, és az összes felújított épületünket, hogy dínom-dánomos átadó ünnepséget egyszer sem tartottunk. Nem tudom, mit sajnáltunk jobban, a pénzt vagy az időt, vagy talán mindkettőt?

Kérdőíves felmérésekkel fontos kérdésekben rendszeresen meg-kérdeztük a lakosságot, s a véleményeket figyelembe vettük mun-kánk során. Folyamatosan bevontuk a döntések előkészítésébe, sőt gyakran a megvalósítás során is sikerrel támaszkodtunk az időköz-ben megszaporodott civil szervezetek vezetőire, tagságára. A ma uralkodó korszellem ellenére, mi igyekeztünk múltunk tiszteletére, a szellemi örökség megőrzésére, ápolására, s a szülőföld és a haza szeretetére, igaz emberi értékekre tanítani gyerekeinket, s ebbe az irányba orientáltuk a helyi társadalmat is mindennapi munkánk so-rán, rendezvényeinken.

A falvak közül elsőként készíttettünk képeslapot szülőfalunkról, csináltattunk szórólapot (a későbbiekben többet is), s számtalan pátkai címeres relikviát (táskákat, órákat, pólókat, tollakat, ernyőt stb.) az identitástudat növelésére. Hasonló céllal telepítettük a népes-ség-erdőt az 1990 után Sokorópátkán született gyerekek tiszteletére. Pályázati forrásból, önkormányzati támogatásból vásárolt cserjékkel szépíthette a lakosság a magánterületeit, csinosíthatta köztereinket. Az éjszakai településkép javítása érdekében kapott díszvilágítást a templomunk és a községháza. Dr. Edelényi Adél egyetemi docens a település határában található földvárhoz köthető „vörös barát” legen-da feldolgozásával szellemi örökségünket, Czibulya Balázs tanár úr a Kutassy testvérek 1848-as szabadságharcban betöltött szerepének fel-kutatásával történelmünk fényes lapjainak sorát növelte. 2005-ben az

egészségügyi körzetközpont nem tudott szolgálati lakást biztosítani az új háziorvosnak. Az ellátás biztosítása érdekében, s nem titkoltan abban a reményben, hogy a helyben lakó háziorvossal lakosságunk ellátása jobb lesz, a település pedig további humán erőforrással gaz-dagodik, képviselő-testületünk szolgálati lakás kialakításáról döntött. Rendhagyó módon építettük ki − példás összefogással, civilekkel és helyi szakemberekkel − az internet elérhetőséget, miután sem állami, sem piaci alapon nem kínálkozott lehetőség a fejlődést biztosító vir-tuális kapcsolat megteremtésére.

A könyvben kevés szó esik a kistérségi társulásról, mert a körül-ményeink, a feltételeink kevésbé tesznek bennünket alkalmassá egy íróasztal mellett megálmodott kötelező együttműködésre. A Sokorópátka-Kajárpéc településközi út javíthatott volna a statisztikai kistérségi együttműködési feltételeinken, de átmenetileg parkoló pá-lyára állították ezt a beruházást. A Sokoró mikrotérségben kialakuló-ban levő faluk közötti kapcsolat több területen ígéretesnek tűnik.

Megtisztelő kötelességem, hogy megemlítsem azokat, akik az elmúlt húsz év során olyan magas színvonalú szakmai, vagy közéleti tevékeny-séget fejtettek ki, amiért felsőbb szervek is elismerték munkájukat.

Győr-Moson-Sopron Megye emlékérmet kapott: • BaloghTiborné • Kiss Tiborné • Mondovics Erzsébet • Veszprémi Ernőné

Győr-Moson- Sopron Megyei kitüntetést kapott • Balogh Dezsőné • dr. Párkányi József • Inotayné Pécsi Mária • Kovács Imre • Mecséri Lajos • Mecséri Lajosné • Mondovics Sándorné • Pető Józsefné • Vehrer Ferencné

• 10 • • 11 •

Országos kitüntetést kapott: • Mecséri Lajos • Mecséri Lajosné • Vehrer Ferencné

Zárszóként szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az el-múlt évek során hozzásegítettek bennünket, hogy vállalt feladatainkat teljesíthessük. Köszönöm a családomnak, elsősorban feleségemnek, hogy a közvetlen segítség mellett olyan családi hátteret teremtett, ami biztosította a munkám végzéséhez szükséges feltételeket. Kö-szönöm Vehrer Ferencné címzetes főjegyző asszonynak a tartós, ma-gas színvonalú munkát, s köszönöm, hogy amikor a hitem fogyott, akkor mindig „kéznél volt” az övé. Inotayné Pécsi Mária húsz éves képviselői és tizenhat évnyi intézményvezetői munkája önmagáért beszél. Köszönöm a képviselő-testületeink tagjainak a költségtérítés nélküli, éveken át tartó, közösségért végzett önzetlen tevékenységet. Köszönöm azt a lojalitást, amivel lehetővé tették, hogy a munkánkra összpontosíthattunk. Köszönöm a bizottsági tagoknak az ingyenes szakmai segítséget. Nem tudok elfogulatlan lenni, amikor közvetlen kolléganőim áldozatos munkáját méltányolva megköszönöm a min-denkori segítőkészségüket és támogatásukat.

Lényegében két generációval dolgoztunk együtt a húsz év alatt, s elmondhatom, hogy ha kellett, a magánéletük háttérbe szorításával is mindig készek voltak az önkormányzat és a lakosság érdekében − gyakran pluszmunkával is − a feladat-ellátásra. Hálás vagyok vala-mennyi önkormányzati dolgozónk szakmai munkájáért, a település érdekében kifejtett tevékenységéért. Köszönöm a civil szervezetek vezetőinek, tagjainak a közösség érdekében végzett pótolhatatlan munkájukat. Köszönöm a lakosság hatalmas többségének támoga-tását. Nagyon nagy tisztelet annak az egy-két elszármazott „örök pátkainak”, akik az elmúlt évek során sem felejtették el a szülőfalut, s tettek is érte. Most van itt az ideje, hogy nyilvánosságra hozzam Ernst Antal esperes plébános úr korrekt támogatását. Köszönöm a bizal-mat, köszönöm a hitet. Többek között plébános úr örök igazságát, amit a szennyvíz-rendszer építése során ismerhettünk meg: „Kezd-jétek el, eddig még minden befejeződött, ami elkezdődött.” Köszönöm dr. Medgyasszay László képviselő úr barátságát, köszönöm, hogy a vi-dék képviseletére lehetőséget biztosított számomra egyéb területeken is. Köszönöm a mindenkori megyei vezetőknek, képviselőknek, egyéb szerveknek a tartós − legtöbb esetben eredményes − együttműködést.

Akik úgy érzik, hogy az elmúlt évek során döntéseim, döntéseink kár-vallottjai voltak, vagy háttérbe szorultak, kérem, hogy bűnbak-keresés közben nézzenek önmagukba is, hátha könnyebben megbékélnek.

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek, aki bármit tett azért, hogy ezt a könyvet megjelentethessük. Dr. Edelényi Adél egye-temi docens és édesanyja, Vehrer Ferencné címzetes főjegyző asz-szony hónapokon át dolgozott, egy pillanatig sem hagytak kétséget a megvalósulást illetően. Köszönöm szépen dr. Horváth Sándor Do-monkos lektori munkáját.

Köszönöm valamennyi szerző közreműködését.Természetesen nem lett és nem is lehet teljes körű a kiadványunk.

Nemegyszer egy-egy témáról is lehetne sokkal többet írni, de más területekről is meg lehetett volna emlékezni. Biztos, hogy sok érde-kességet írhattunk volna a háttér-munkákról is.

Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a következő fejezetekben a leglényegesebb dolgok napvilágra kerülnek. Tevékenységünket sokan, sokféleképpen ítélik meg. A mérleg bármi is lesz, egyet sose feledjünk: csapatmunka eredménye az a sok-sok változás, mely az elmúlt időszakban helyi életterünk minden szegletét jól-rosszul át-alakította. Bízom abban, hogy olyan örökséget hagyunk az utódokra, ami további kemény munkával, kellő alázattal párosulva hosszú távra biztosítja Sokorópátka jövőjét.

Kedves Olvasó!Ismerkedjen meg e kiadvány tartalmával, „túrázzon” a csodálatos

szépségű, jó levegőjű Sokorón és látogassa meg e kis falu sajátos érté-keit. Érezze nálunk itthon magát.

Mecséri Lajos polgármester

• 12 • • 13 •

Mozaikok Sokorópátka történetéből

A Sokorói dombvonulat a Bakony egyik nyúlványa, Győrtől délre, 28 kilométerre, a Kisalföld és a Bakony-vidék közötti átmeneti terület, amely a domborzat miatt egymástól elzárt völgyekből áll1. Ezek közül egy a Sokorói völgy, amelynek utolsó települése Sokorópátka. A falu „erdős hegyekkel kerített regényes völgyben”2 fekszik, 7 km hosszú, több, utcás településű falurészből áll, ezek: Öreg utca, Főszer, Alszer, Csókás, Újtelep.

A Sokorói-dombvidék települései közül Pátka az egyetlen, mely viseli a Sokoró nevet. Pátka a 20. század elején vette fel a Sokoró elő-nevet, mely a Sokorói-dombvidékre utal.

Matusek Antal a 19. század közepén több érdekes alternatívát vázolt fel a Sokoró kifejezés eredetére.3 A Sokoró nevet egyrészt a környéken élő „sok úrból” (nagybirtokosok) eredeztette: Sok-uri, Sokurai, Sokorai fejlődési sort feltételezve. Szintén ő vetette fel, hogy a sokoró szó régen valószínűleg dombságot jelentett. Esetleg még a víz menti malmok is adhatták az alapot az elnevezéshez. Matusek negyedik feltételezése, hogy a Sokoró nevet a megye egyik elpusztult települése után vette fel községünk.

Valójában a sokoró szó a magyar zsugorodik igéből keletkezett, je-lentése pedig „tekergős”. „Domboktól és hegyektől át- meg átszeldelt terület” értelemben földrajzi névvé vált. Oklevelekben több írásmód-ja került elő, például Sacorov, Sucorou, Sucoro.4

Több forrás alapján bizonyítható és köztudottabb is a Pátka szó etimológiája (potykás, potyka, Pátka fejlődési sor alapján) a közeli halastavak miatt (halastó potykás) kapta nevét. A Répáson5 élő em-berek „hegybevájt kunyhókban laktak” és „a völgy mélyén megbúvó tavaknál halásztak. Ezek az ún. potyka halastavak, a Rómát Győrrel összekötő hadiút mellett voltak.”6 Az adatok az 1258-as oklevélből valók, amely „Potyka-alias Pátka”7 néven említi a falut.

Egy másik értelmezés szerint a Pátka szó valójában személynév-

1 A három dombvonulat (pannonhalmi, csanak-ravazdi, szemere-kajári) közti völgyekről van szó.2 Matusek, 1859. 30. sz.3 Matusek, 1859. 13. sz.4 Kiss, 1980. 575.5 Répáspuszta: régi, római település helye6 Historia Domus, Sokorópátka7 Matusek, 1859. 30. sz.

ből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév egy ómagyar személynévnek (Pat vagy Paty) lehet a -ka képzőbokros származéka. Néhányan a Pátka szót török eredetűnek tartják.8

A település Potka, Pathka, Patka, Pathka nevekkel fordul elő az első oklevelekben. A mai Pátkához dél felé, Hathalom, illetve Nagydém irányában csatlakozó Potka birtokot 1258-ban (Smaragd nembeli) Egedius comes a zsámbéki monostornak adta Szerdahellyel együtt. Egyed comes 2 szabadost és 7 szolgát adott át, azok fiaival, unokáival együtt. A mai Sokorópátka helyén fekvő falut 1323-ban Nagyécs ha-tárjárásában, mint pannonhalmi bencés birtokot említik.9

Pátka története az oklevelek szerint a 13. századtól kezdődik, de a falu helyén korábbi időkben is megtelepedtek. Az újabb kőkori em-ber volt az első, aki ezen a területen megfordult. 1917-ben egy csiszolt kőeszközt találtak, sajnos a leletnek nem tudjuk a pontos lelőhelyét. A másik csiszolt eszköz a Harangozón került elő. Ugyaninnét több hasonló eszköz található ma a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Az újabb kőkori ember ötezer évvel ezelőtt a szerszámait kőből pat-tintással formálta ki, majd nedves folyami homokkal és csiszoló kő-vel simára csiszolta. A Harangozó alatt elterülő Faluhelyen a szántó-földek felszínén sok bronzkori edényt találtak még a II. világháború utáni időkben is, amelyek az egykori lakótelepnek lehettek a hulladé-kai. A Bőtorok nevű helyen két bronzkori edényt ástak ki.”10

Az időszámításunk kezdete előtt 800 táján kezdődő vaskorból is jócskán vannak leletek. Az akkori időkben veszély esetén az embe-rek védhető helyekre húzódtak fel, ahol földvárat építettek. Ma a Ha-rangozóhegy bejárásakor azt tapasztaljuk, hogy az egykori földvárat mély sáncokkal vették körül. Bár a későbbi időkben is bolygatták a hegyet, még így is jól látható, hogy 2500 évvel ezelőtt nagy földmun-kával, védhető helyet készített az itteni lakosság. A földvártól délre a hegy magas gerincén valószínűleg temetkezési halmok azok a kis pú-pok, amelyek a magas növényzet miatt nehezen láthatók. A Harango-zó déli részén ebből a korból származó edénytöredéket találtak.11

1966-ban a Markó út torkolatánál került elő egy kb. 3000 éves csont-véső, ugyanitt találtak III. Béla király idejéből rézpénzt, un. obulust, a felsőfalu helyen pedig egy agancskapát, valamint 1967-ben ugyanott 1 db hibás kőbaltát és 3 avar nyílhegyet. A Markó útnál találtak négy

8 Kiss, 1980. 503.9 Györffy, 1987. 615-617.10 Historia Domus, Sokorópátka11 Historia Domus

• 14 • • 15 •

keltakori cserép-mellékletes sírt is. A vízmosási árokhoz nem messze egy római ezüstpénz került elő Septimus korából, a Vaskapunál (a hajdani németek útja mellett) pedig egy rézpénz Licinius korából. A Harangozón nagy padlótéglát találtak Maximiánus jeggyel.12

Sokorópátka első okleveles említése egy 1258-ban készült okle-vélben található.13 Egyed comes felesége elhunyta után annak ho-zományát kegyes célra, a zsámbéki premontreieknek adományozta: „Comes Egidius – meghalt felesége, Pena asszony hozomány-birtokát Keresztelő Szent János zsámbéki egyházának adományozza.”14 Fényi Ottó megjegyzi, hogy a comes cím francia eredetű, s III. Béla király második feleségével, Margit királynéval jött Magyarországra a csa-lád, amely magas rangú tisztségeket viselt szülőhazájában. A comes cím udvarispán vagy megyeispán jelentésű (comitatus, amely a me-gye élén áll). Nem véletlen, hogy Pátka határában, a Markó út mellett III. Béla király rézpénzeiből is találtak obulust.15

Az 1258-as oklevélben adományozott birtokok felsorolásában sze-repel „Potka” is: „Zerdahely, mely máskép Zewrénnek hivatik, és Potka nevűt, máskép Pátka pusztát, Répás és Hódhalom (Hathalom) mellett szolgáival, szolgálóival és szabadossaival.”16

„Az adományozást és a zsámbéki monostor alapítását az 1200-as évek első évtizedére kell helyeznünk. Ettől kezdve lett Pátka a zsámbéki prépostság birtokává és az is maradt egészen 1477-ig, ami-kor Zsámbék a pálos rend tulajdonába került.”17 Egy 1453-as oklevél is igazolja, hogy a falu területe a zsámbéki prépostság tulajdona volt.18 Később a pálosok pápai monostorához tartozott, sőt a 14. században a szentmártoni apátságnak is volt birtokrésze itt.19

Az adományozó oklevelekben feltüntetett település Nagydém határának északkeleti csücskénél feküdt, északnyugat felé pedig Kajárral volt határos. Délről Répás – a község mostani határaihoz tartozó terület – mint külön határokkal jelölt település szerepelt. A mai Sokorópátka helyét 1323-ban mint a Szt. Márton apátság bir-tokát említik. Egyéb írásos említései még Pathka, Patka formában

12 Historia Domus13 Matusek, 1859. 30. sz.14 Historia Domus: Fényi Ottó gimnáziumi tanár, levéltári kutató levele a helybeli plébánoshoz (Bp. 1969. június 30.)15 Historia Domus16 Matusek, 1859. 30. sz.17 Historia Domus, Fényi Ottó levele18 Csánki, 1985. 554.19 [Fehér], 1874. 572.

1358-ra, 1387-re és 1490-re datálhatók.20 A középkori Pátka léte-zésének fontos okleveles bizonyítéka Szapolyai János 1527-es kelte-zésű oklevele. Fráter György révén a pálos rend a király jóindulatát élvezhette, mert az oklevél Pápa és Ugod várnagyjainak meghagy-ja, hogy a zsámbéki pálosok Pátka nevű, Győr megyében létező birtokát „illetéktelen bitorlóktól és tolakodóktól” megőrizzék.21

1592-ben Derecskei Demeter, mint enyingi Török István képvise-lője, tiltakozott a várhoz tartozó pátkai erdők elfoglalása ellen. Ezek az erdők ugyanis a pannonhalmi várhoz tartoztak.22

1621-ből található írásos emlék még a faluról, a „Győr megyei Pátka puszta” megnevezéssel (akkor a lövöldi perjelséghez tartozott), melyet Bethlen Gábor a katonaságra kiadott 250 magyar forintért Kántor Bálint nevére írat át.

1641-ben Radich Miklós Győr megyei főbíró Skothinszky János Alfons pálosrendű pápai perjel nevében mindenkit tiltott Pátka bir-tokbevételétől.23 A pápai pálosok birtokjoga egészen a rend meg-szüntetéséig fönnállt.

A török időkben sok más faluval együtt Pátka (Potka) is elpusztult, csak a Faluhely dűlőnév őrzi emlékét (a mai községtől délnyugati irányban a Harangozó nevű domb alatt helyezkedik el). A pátkai te-rület 1687-ben szabadult fel a török hódoltság alól.24

1782-ben, amikor II. József a pálos rendet eltörölte, Pátkát a val-lásalap somlyóvásárhelyi uradalmához csatolták, és még 1874-ben is ahhoz tartozott.25

A pálosok pátkai pusztájához tartozó hegy promontoriális haszno-sításának megerősítését az 1765. május 20-ai keltezésű hegyközségi szerződés bizonyítja. Eszerint a tényői határtól – a Szt. Mártoni gya-logúttal – a gici határig érintett területet „szőlőtsinálására” kiadták. A mai – újratelepült – község történetének innen számítható a kez-dete. A névazonosság könnyen magyarázható Pátkapusztának mint birtokigazgatási helynek továbbélésével. Ez viszont semmit nem von le a hajdani Pátkához való kötődés folytonosságának jogosultságá-ból.26 A Sokorópátka mai területén megtelepedő emberek szőlőülte-tésére kaptak tehát földet. Ezt követően 1845-től 1860-ig pereskedtek

20 Morvai, 1998. 815.21 Kovács Imre feljegyzései alapján22 [Fehér], 1874. 572.23 [Fehér], 1874. 572.24 Historia Domus25 [Fehér], 1874. 572.26 Morvai, 1998. 815.

• 16 • • 17 •

az uradalommal. A per iratai hivatkoznak 1765-ben kötött beültetési és 1819-ben aláírt telepedési szerződésekre.

Sokorópátkai Szabó István még látta azokat a korabeli dokumen-tumokat a 20. század elején, amelyek egyike „a földek átadásáról való feltételekről szóló (való), mely szerint négyesztendő szabadsága mel-lett kötelesek az átvevők a földeket gyomoktól, csalitoktól megtisztíta-ni és beültetni szőlővesszővel, mégpedig a „javával”. A négy év letelte után robotot szolgálni és dézsmát adni kötelesek. Ezzel szemben, ha valamelyik menedék-hajlékot kíván építeni, ehhez az uraság néhány darab fával kedveskedik.” Említ egy térképet is, amelyet arról a terü-letről készítettek, amelyet a letelepült lakosok között felosztottak.27

A nagyobb arányú letelepedés 1765-ben kezdődött meg. Feltétele-zés szerint akkor a Búzavölgy, a Kőhányás, a Hegyalja, a Dáné és az Öreg dülőket lakták. A második települési időszak 1818-tól 1826-ig tartott, császári rendeletre.28

„A legkésőbb visszatelepülő falu volt, mely 1763 után népesült be más megyékből jött magyarokkal. 1782 évből, mint eltörölt szerzetesi birtok, királyi rendeletre a királyi közalapítványi birtokok közé lett sorozva.”29

Vályi András a következőket írja a 18. század végén már betelepí-tett Pátkáról: szabad puszta Győr megyében, ma a religiói kincstár, azelőtt a pápai pálosok birtoka, Győrhöz 2,5, Pápához 3 mérföldnyire fekszik, határa kétnyomású, hegyes, erdeje szép, szőlőhegye van, sok ölfát szállítanak innen Győrbe.”30

Egykorú feljegyzés szerint 1824-ben vált szabaddá a letelepülés, illetve a lakhatás az új községben. Ezen ideig csak a szomszéd közsé-gekben s onnét jártak a területük (szőlőbirtok) megmunkálására.31

Új helyzetet teremtett a pálos rend megszüntetése, ami egyúttal azt jelentette, hogy a kimért szőlőterületen kívüli rendi birtok vallásala-pítványi tulajdon lett, vagyis kincstári kezelésbe került. Megjelentek a továbbra is Pátka-pusztán székelő bérlők, akikkel sok gondja tá-madt a hegyközségbelieknek.32

„Pátka-hegyközség név alatt volt még a 20. század első tizedében is. A magyarországi helységnevek rendezése alkalmával felhívatott a község képviselő-testülete, határozzon afelett, hogy a jövőben Győr-

27 Historia Domus: Sokorópátkai Szabó István visszaemlékezései28 [Szabó], 1972. 164.29 Historia Domus30 Vályi, 1799. 32-33.31 Historia Domus32 Morvai, 1998. 815.

pátka, vagy Sokorópátka nevet veszi-e fel, mert egykorú munkák-ban ilyen néven van említve a volt, de teljesen elpusztult község. A képviselő-testület e sorok írója indítványára, a mai elnevezés mellett foglalt állást. Azóta a község hivatalos neve: SOKORÓPÁTKA.”33

1851-ből származnak Fényes Elek adatai: Pátka puszta, Győr vár-megyében, Kajár mellett, főleg szőlőhegyből áll, 580 katolikus és 20 evangélikus lakja, földesura a kegyes alapítvány.34

1859-ben a falu „Kiterjedése szántóföldekben 486 hold, 1050 öl; - rétekben 117 hold, 584 öl; - szőlőkben 236 hold, 1442 öl; - erdőkben 984 hold, 750 öl; útak és haszontalan 50 hold, 1141 öl; összes kiterje-dése 1936 hold; 167 öl.”35

1871-ben a földreform keretében a magyar vallásalap 1619 hold-jából 850 holdat és 42 házhelyet a község lakosainak ítéltek. A falu területe 1966 kh, amelyből a községé 20 kh, szántó: 1076 kh, rét: 40 kh, legelő: 36 kh, erdő: 669 kh, szőlő: 26 kh, kert: 56 kh, terméketlen föld: 62 kh. Az erdőbirtok 669 kh volt, amely a római katolikus val-lásalap tulajdonát képezte. A falu lélekszáma: 1185 fő.36

1920 előtt a falu tulajdona 356 kh, családonként egy hold jutott; még a leggazdagabbaknak is csak két holdja volt. A lakosság ekkor 1097 fő. 1920-ban az emberek megváltási árért földet kaptak, így ala-kultak ki a 2-3 holdas kisbirtokok. A lakosok száma: 1197 fő.

A nagy kiterjedésű szőlőterületek és a domborzati viszonyok mi-att az itteni lakosok mindig szűkében voltak a művelhető földnek. Ez jellemző maradt az 1945 utáni földosztásig. A földnélküliség okozta, hogy a község 20. századi történetének középpontjába a földszerzés került. Az alapítványi birtokból megpróbáltak a pátkaiak földet szerez-ni; ha másként nem ment, bérlet formájában. A mindennapi kenyérre valót főként summásmunkával keresték meg a környező nagybirtok-okon; az itteniek nyelvén „hónaposnak mentek” vagy „más tarraján dolgoztak”. A mezőgazdasági munkák színtere főleg a gici Jankovich Bésán Endre és a nagydémi Jókai Ihász Miklós birtoka volt.37

1945-ben 1100 hold földet osztottak szét, így 5-6 holdas kisgazda-ságok jöttek létre. A lakosság 1461 fő volt.38 Az ún. Nagyatádi-féle

33 Historia Domus (Ez a helytörténeti feljegyzés a Sokorópátkai Szabó István miniszter egykorú feljegyzéseibőlvaló,akiaközségnekaszázadelsőtizedénekvégén,illetvefordulójánközségi bírója is volt.)34 Fényes, 1851. 205.35 Matusek, 1859.30.sz.36 [Kerekes], é.n. 293.37 Sajátgyűjtés,adatközlő:TubaLajosnésokorópátkailakos38 [Szabó], 1972. 164.

• 18 • • 19 •

földreform enyhített a helybeliek gondjain azzal, hogy házhelyek juttatása mellett vallásalapítványi birtokból szántóföldhöz is jutta-tott családokat. Ennél jelentősebb arányú volt az 1945-ös földreform újabb házhely- és szántóföld-juttatásai révén, biztosítva ezzel a község nagyobb mérvű kiterjesztését. A falu jelenlegi formája így alakult ki.39

Az utóbbi fél évszázadban olyan történelmi fordulatokat él át Sokorópátka, amelyek gazdasági-társadalmi téren merőben megvál-toztatták az itt lakók életét: először a nagyüzemi mezőgazdaságra át-térés, azután a 90-es évek elején kezdődött privatizálás.

Az elmúlt fél évszázadban átrendeződött a falu paraszti társadal-ma. Míg a két világháború közti időben a falu lakóinak többségét a nincstelenek és a törpebirokosok alkották, a II. világháború után helyükre az újonnan kialakult kisparasztság került. A falu népe szinte kizárólag gazdálkodásból élt, s a család vált termelőegységgé. Ez az állapot nem tartott sokáig. Amint az egyéni gazdálkodást megszün-tették, kollektivizálták a mezőgazdaságot, az emberek többsége az iparban és a szolgáltatásban helyezkedett el. Mivel erre csak Győr-ben nyílt lehetőségük, bejárók, ingázók lettek. A fiatalok már nem is akartak a nagyüzemi mezőgazdaságban munkát vállalni, hanem szakmát tanultak. A nők közül is egyre többen választották ezt az utat, s ők is ipari munkásokká váltak. A mezőgazdasággal legfeljebb a család idősebb tagjain keresztül volt némi kapcsolatuk: besegítettek nekik a háztáji munkába. Így váltak kétlakiakká. Kétlakiságuk főként a málnatermesztés elterjedésével (1950-es évek vége)40 erősödött meg, mely anyagi fellendülést jelentett a lakosság számára.

A falu határa kiválóan alkalmasnak bizonyult egy önellátásra, bel-terjes állattartásra épülő gazdálkodásra. Kiegészítő jövedelmet szá-zadunk első felében a gyümölcstermesztés, később az intenzív állat-tartás jelentett. A málna és a bogyós gyümölcsűek lassacskán üde színfolttá váltak, egészen a 90-es évek közepéig.41

A termelőszövetkezetet 1959-ben szervezték meg, az egész megyé-ben az utolsók között. Később egyesítették a tényői tsz-szel, mely az 90-es évek elején megszűnt. Ezzel egy időben a lakosság mezőgazda-sághoz való viszonya is átalakult. Az állattartás és a málnatermesztés az ezredfordulón szinte teljes egészében eltűnt, helyébe hasonlóan karak-terisztikus jövedelem-kiegészítő tevékenység nem lépett. A korábbi, teljes egészében művelt domboldalak többsége mára beerdősödött.

39 Morvai, 1998. 816.40 Sajátgyűjtés,adatközlő:TubaLajosnésokorópátkailakos41 Morvai, 1998. 816.

Sokorópátka közintézményei közül a községháza helyi védelem alatt áll. A Birkmayer győri kőfaragó által készített I. világháborús emlék-mű a templom előtt, a II. világháború helyi áldozatait megörökítő emléktábla a templomban található. A falu temploma és plébániája 1913-ban épült. A templombelsőt 1928-ban díszíttették ki Pandúr József győri festővel. Az Öreg utcában az út közepén álló utcakút igazi kuriózum, helyi védelem alatt áll. A Kulturális Örökségvédel-mi Hivatal nyilvántartásában a Sokorópátka, Rákóczi utca 26. szám alatti lakóház és pince szerepel 9131-es törzsszámon, mint műemléki védelem alatt álló épület.

A helytörténet iránti érdeklődés felkeltésében, annak ápolásában komoly szerepet vállalt Kovács Imre egykori iskolaigazgató. Évekig vezette a helyi honismereti szakkört. Hagyatéka, a helytörténeti gyűj-temény a művelődési otthonban kapott helyet, de legalább ennyire fontos a tanítványok körében kialakított helyi múlt iránti érdeklődés. Ennek köszönhetően a falu tárgyi néprajzi kultúrájából sok minden megőrződött, szellemi néprajzi, helytörténeti vonatkozásban pedig sokrétű és hiányt pótló szakdolgozatok, honismereti és néprajzi pá-lyázatok születtek az elmúlt fél évszázadban (iskolatörténet, földosz-tás története, dűlőnevek, útviszonyok története, amerikai kivándor-lás, kovácsmesterség, helyi mondák, párválasztási szokások stb.)

Településünk az utóbbi kétszázötven évben folyamatosan gyarapo-dott, de az utóbbi húsz éves időszak az, amikor ugrásszerű fejlődés-nek indult. A közintézmények felújítása, bővítése mellett számos civil szervezet alakult, tartós közösségek kovácsolódtak össze. Rendszeres összejöveteleikhez, programjaikhoz az önkormányzat biztosítja az infrastrukturális hátteret. Húsz éve még teljesen zárt falunk a szom-szédos Veszprém megye felé is kinyílt, nemcsak tömegközlekedési szempontból, hanem a közoktatás területén központi szerepkört tölt be. Mindez megszilárdította Sokorópátka népességmegtartó erejét.

Dr. Edelényi Adél

• 20 • • 21 •

Pátka 19. századi pecsétje ovális, poncolt körvo-nallal határolt. Felirata csillaggal tört „Patko helseg pecsetje”. Pecsétábrája lebegő, felfordított szembe-néző ekevas és csoroszlya között földből kinövő há-rom búzakalász.42

Sokorópátka község címerében kék mezőben, zöld hármas-halmon ezüst szőlőtőke áll. A község zászlaja: Fehér me-zőben zöld sáv egymással aranymetszésben megosztva (fehér a na-gyobb, a zöld van alul). A zöld sáv felső szélén vékony ezüst csík. A zászló mezőben a címer alsó része belenyúlik a zöld sávba és a középtengelytől jobbra tolódik aranymetszésben. A címer és a zászló zöldje megegyezik.43

42 Gecsényi, 1996.83.43 Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 7/1994. (IX.17.) rendelete a község címeréről és zászlajáról

Irodalom

Dr. Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye 51. Bp. é.n.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. 554. Bp. 1985.Edelényi Adél: A templomos-monda a sokorói szájhagyományban. Győr. 2007.Edelényi Adél: A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban. Győr. 2003.Fehér Ipoly (szerk.): Győr megye és város egyetemes leírása. Pátka. 572. Bp. 1874.Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pátka. 205. Bp. 1851.Gecsényi Lajos (szerk.): Községi és városi pecsétek Győr-Moson- Sopron megyében a XVII-XVIII. században. Győr. 1996.Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. 615-617. Bp. 1987.Historia Domus: Római Katolikus Plébániahivatal SokorópátkaKerekes Sámuel (szerk.): Győr-Moson-Pozsony k.e.e.vm. és Győr részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Sokorópátka 293. Bp. é.n.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Pátka. 503. Sokoró. Sokorópátka. 575. Bp. 1980.Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Sokoróalja 166. Bp. 1978.Kovács Imre: Sokorópátka földrajzi nevei. Honismereti pályázat. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény. DH 1546Matusek Antal: Győr megye téthi járása. Győri Közlöny III. évf. 13. sz. Győri Közlöny III. évf. 30. sz. Győr. 1959.Morvai Gyula: Sokorópátka. In: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. (főszerk. Dr. Kasza Sándor) 815-817. Győr. 1998.Szabó Zsigmond (szerk.): Szülőföldünk, a Kisalföld. Sokorópátka 364. Győr. 1972.Vályi András: Magyar országnak leírása III. 32-33. Buda. 1799.Vehrer Adél: Öt világot éltem meg (Tuba Lajos sokorópátkai parasztember élettörténete). Győr. 1992.

• 22 • • 23 •

Híres sokorópátkaiak

Kutassy (Brunner) Pál (1820-?)

1820-ban született Sokorópátkán a katolikus Brunner József kincstári ura-dalmi gazdatiszt és Schmidt Éva fiaként.

1844-ben hadnaggyá, 1848. június 6-án főhadnaggyá léptették elő. 1848 tavaszán magyar legénységű ezredével Eszéken állomásozott. Az ezred részt vett a szerb felkelők elleni harcokban − köztük a Szenttamás elleni három táma-dásban. Szeptember 21-én Kutassyt (aki ekkor magyarosította a nevét) a Hunyadi Huszárezred századkapitányává nevez-ték ki. A december 11-én Kassánál szenvedett vereséget követően 170 főnyi századával beosztották a felső-tiszai hadtesthez. Részt vett a Franz Schlik tábornok parancsnoksága alatt álló császári hadtest elleni támadásban: a magyar vereséggel végződő (második) kassai csatában. Ezt követően Klapka vezetésével visszaverték Schlik táma-dását Tarcalnál, illetve Bodrogkeresztúrnál, majd Tokajnál.

A február 27-28-án vívott kápolnai csata során, 28-án délelőtt Verpelét térségében nagy lovassági összecsapásra került sor. Ebben Kutassy is részt vett huszáraival. Klapka március 29-én régi ezrede, az 1. Császár Huszárezred őrnagyává és osztályparancsnokává léptette elő. A tápióbicskei ütközetben megsebesült. Részt vett a Vág menti harcokban, a Komáromnál vívott ütközetben, a váci, a debreceni csa-tákban, végül a vingai összecsapásban. A világosi fegyverletétel után a császáriak Aradon hadbíróság elé állították, mely golyó általi halál-ra ítélte. Ezt azonban Haynau 16 év várfogságra változtatta. 1855-ben kegyelmet kapott. További sorsáról nincs adatunk.

Sokorópátka földrajzi nevei

Készítette: Dr. Edelényi Adél Digitalizálta: Szakács Sándor

• 24 • • 25 •

Kutassy (Brunner) Ignácz (1823-1884)

Sokorópátkán született 1823-ban. 1838-ban beállt a 19. gyalogezredhez, majd három évi kiképzés után tisztjelölt lett az 1. Császár Huszárezredben. 1847- ben hadnaggyá léptették elő. 1848 júniu-sában, a szerb felkelés kitörésekor ezrede tábori raktárával Zomborba települt.

Október közepén, a bécsi udvar és a magyar országgyűlés szakításakor az ezred kitűzte a magyar zászlót, besorolt az alakuló honvédseregbe. Könnyű ezt leírni, de neki talán ez volt élete legne-

hezebb döntése. A hazaszeretet és a letett eskü került ellentmondás-ba, míg végül a hazaszeretet győzött. November 9-én főhadnagy lett. Részt vett az 1849. január 22-i és 25-i szolnoki, illetve ceglédi ösz-szecsapásokban, melynek során a magyar sereg, melyet Perczel Mór tábornok vezetett, megverte a szemben álló Ottinger-féle lovasdan-dárt. Klapka I. hadtestének kötelékében jelen volt a kápolnai csatá-ban, a tápióbicskei, az isaszegi, a nagysallói és a komáromi csatákban. A katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki. Részt vett a Vág menti harcokban, a komáromi ütközetben, majd a váci, és a debreceni csa-tákban, végül a vingai összecsapásban.

A világosi fegyverletétel után Aradon 10 év várfogságra ítélték. A kiegyezésig testvérei, rokonai segítségével földbérlő volt a Zala me-gyei Gógánfán, itt keresztelték meg öt fiúgyermekét is. A kiegyezést követően századosként reaktiválták az 1869-ben megalakult ma-gyar királyi honvédséghez. 1870-ben őrnagy, 1875-ben alezredes, 1877-ben ezredes, végül 1883-ban vezérőrnagy és dandárparancsnok lett. Aktív katonaként halt meg 1884. június 6-án, Budapesten.

Sokorópátkai Szabó István (1878-1938)

1878. október 5-én született, 1938. december 1-jén halt meg Sokorópátkán. Itt járta az elemi népiskolát és innét vo-nult be katonai szolgálatra. Hazatéré-se után megválasztották képviselőségi tagnak, 1917-ben községi bíró lett. A politikai életben ezután kezdett el sze-repelni, mint a függetlenségi párt híve. Sokorópátka felvirágoztatásában nagy érdemeket szerzett: a templomunk épí-tése, a szegény zselléreknek parcellaosz-tás és a fogyasztási és hitelszövetkezet megalapítása. Mozgósítás után három éven át szolgálta hazáját. Részt vett a Kisgazdapárt szervezésében. A falusi nép körében beszédeivel, cikkeivel a szövetkezeti öntudatot igyekezett ébren tartani. A Tanács-köztársaság alatt otthon folytatta a küzdelmet a proletárdiktatúra el-len. Március 31-én letartóztatták, július 31-én halálra ítélték. A kom-mün bukása mentette meg az ítélet végrehajtásától.

1919. augusztus 27-től, a Friedrich-kormányban kisgazdaügyi mi-niszter. Tagja volt a Huszár-, a Simonyi- Semedám- és a gróf Teleki- kormánynak is. 1920-ban a Földműves Szövetség egyik alelnökévé nevezték ki, majd képviselővé választották Győrszentmártonban. Ezt a kerületet képviselte az országgyűlésben 1931-ig.

Egyszerű ember létére a legnehezebb kérdésekhez is okosan tudott hozzászólni. Sohasem esett túlzásba. Elsőrangú szónok volt. Érde-mes munkát végzett abban a tekintetben, hogy a magyar kisgazda társadalom politikai és szövetkezeti öntudatra ébredjen. Az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósági tagjává, a Felső-dunántúli Me-zőgazdasági Kamara alelnökévé, a Hangya és a Futura, valamint több más agrárintézmény vezető tagjává választották.

Czibulya Balázs

• 26 • • 27 •

Az önkormányzat tevékenysége 1990-2010 között

Közigazgatási előzmények

A sokorópátkai önkormányzat történetében egy évszázadra tudunk visszatekinteni. Kerekes Sámuel monográfiájában leírja, hogy a 20. század elején 14 évig Prozinger Vendel volt a község bírája, 6 évig pe-dig Reisinger Imre. 1927-ben Mintler Károly gazdálkodót választot-ták meg bírónak. A tényőfalui körjegyzőséghez tartoztunk, a vezető körjegyző 1918. július 30-tól Koncz József volt.1

A későbbi évekről a helyi plébániahivatal Historia Domusában az alábbi adatokat rögzítette Szeli Imre plébános: 1933. decemberében meg kellett választani a képviselőtestületet, mivel nagyközség lettünk. A plébános azt is megemlítette, hogy ennél a választásnál szinte teljes egészében megváltozott a képviselő-testület összetétele. Az új testü-let az 1932-ben elkészült kultúrházban kezdte meg tevékenységét. A községi bíró Morvai István lett. Fia, Morvai András (1913-2007) sokorópátkai lakos így emlékezett vissza édesapja munkásságára: A harmincas években 8 évig volt a falu bírája. A képviselőket a lakosság választotta meg, a testület pedig a bírót. Morvai István működésének ideje alatt kiárkoltatta és lekavicsoztatta a Fő utcát és az Öreg utcát. Ekkor épült a községháza is.

Az anyakönyvek tanúsága szerint a nagyközség jegyzője – mint fizetett alkalmazott –, 1934-1939 között Vennesz Jenő volt. Róla a Historia Domusban Füleki Ferenc plébános emlékezik meg: Az egy-házi adók beszedésében segítséget nyújtott a jegyző, hogy „a köz-ség anyagi egyensúlya fel ne boruljon”. 1940-re az egyházi és állami adók együttes kezelésbe kerültek. Ekkor a jegyző Tóth Anasztáz volt (1940-1943), a községi bíró Kupi János. Az ezt követő időszakból az anyakönyvekből a következő jegyzői névsor derül ki: Dr. Makai Béla (1943-1944), Siklósdy István (1945), Tóth Béla (1946) és Sass József (1946-1950).

A magyar közigazgatás következő korszaka az 1950. október 22-i tanács választásokkal kezdődött. Az első tanács végrehajtó bizottsági elnök Nagy János volt, helyettese ifj. Pécsi György, a végrehajtó bi-

1 [KEREKESSámuel]:Győr-Moson-PozsonyKözigazgatásilagEgyelőreEgyesítettVármegyék ésGyőrrészletesismertetőjeésmonográfiájaaz1929-1930.évekre;Sokorópátka293-294.o. é.n, Bp.

zottság titkára pedig Horváth Gyula. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy „Az MNDSZ, KISZ, Szövetkezet és Tűzoltóság küldöttei köszöntik a megalakult tanácsot és a vb. tagjait.”2 Havonta tanács-, hetente vb. üléseket tartottak. Állandó napirendi pont volt a „begyűjtéssel kap-csolatos munkák megbeszélése”.

Figyelemre méltó, hogy már az 1950. december 6-i ülésen közmű-velődési témával foglalkoztak: a „Tanácsülés a Népház-bizottságba Bonnyai László, Sebők Tibor tanítókat és Pécsi Györgyöt választja meg azzal, hogy minden eszközzel teremtsenek rendet a Népházban. Gondnokul a mindenkori Népművelési ügyvezetőt, jelenleg Pápai Já-nos tanítót választja meg.”3 A vb. ülésen igazságszolgáltatással is fog-lalkoztak, pl.: kártérítésre köteleztek, örökösödési vitákat rendeztek.

Az országos koncepcióval egyezően Sokorópátkán is gyakori volt a tisztségviselők cseréje. 1952. április 10-én a tanács Horváth Károlyt elnöknek, Czank Erzsébetet vb. titkárnak egyhangúlag elfogadta. 1953. február 7-én Budavics Imre vb. elnök, Haragos Géza vb. titkár lett. Szokatlan, hogy a szavazás után (mely ellenszavazat nélküli volt), mutatkozott be a két új, vidékről érkező vezető. Az elnök nem sokáig élvezhette ezt a pozíciót, mert még ez év december 7-én Resperger János ravazdi lakost vb. elnöknek választották. 1954-ben Sümegvári István lett a vb. titkár. A tanácsüléseken állandó téma volt az egyes évszakok mezőgazdasági munkáinak megtárgyalása. 1955. szep-tember 4-én Szabó Dezső lett a vb. elnök, majd Földes Szilveszter. 1960-ban családonként évi 300 Ft községfejlesztési hozzájárulást ve-tettek ki, melyet a falu villamosítására fordítottak. 1963. március 1-jén Sümegvári István vb. titkári funkciója megszűnt, elnökké választot-ták. Helyére Boráros Károly került. Ekkor a tanács költségvetése 223 ezer Ft, fejlesztési terve 320 ezer Ft. 1965-ben a helybeli Marics Im-rét, 1969-ben pedig Fekete Ilonát nevezték ki vb. titkárnak. A tanács 1972. szeptember 1-jei hatállyal Vehrer Ferencné sokorópátkai lakost nevezte ki a tanács végrehajtó bizottság titkárának.

A közös tanács

1977. április 1-jén a Győr-Sopron Megyei Tanács kezdeményezésére közös tanács alakult. Az 1973-ban megválasztott 20 tanácstag auto-

2 SokorópátkaKözségiTanácsalakulóülésénekjegyzőkönyve,1950.Győr-Moson-Sopron MegyeiLevéltárGyőr.3 SokorópátkaKözségiTanácsülésénekjegyzőkönyve,1950.december6.Győr-Moson-Sopron MegyeiLevéltárGyőr.

• 28 • • 29 •

matikusan tagja lett a Tényői Közös Tanácsnak. Tanácselnök Lóber István (1977-1985) és Némethné Kiss Gizella (1985-1990), mindket-ten tényői lakosok. A végrehajtó bizottság titkári teendőket a közös tanács ideje alatt Vehrer Ferencné látta el.

Az 1990. évi helyhatósági választások

A helyi közösség közvetlenül gyakorolta az önkormányzást az 1990. szeptember 30-i választásokon. A közakarat valósult meg akkor, ami-kor az 5 polgármesterjelölt közül elsöprő győzelmet aratott Mecséri Lajos. 22 képviselőjelölt indult a 7 helyre. Közülük 6 független je-lölt került be a Képviselő-testületbe: Inotayné Pécsi Mária, Jelencsics Imre, Jófejű Flórián, Polgár Sándor, Soós Rezső, Vajda Lajos, és a Független Kisgazda és Polgári Párt jelöltjeként Laczó Tibor.

A demokratikusan megválasztott képviselő-testület jegyzőnek ne-vezte ki Vehrer Ferencnét. 1990. december 1-i hatállyal önálló pol-gármesteri hivatalt alakítottunk ki.

Az 1990. utáni önkormányzati választások

Az 1994. december 11-i választásokon egy polgármesterjelölt indult, Mecséri Lajos. Kislistás képviselőjelöltként 17 fő mérette meg magát. A megválasztott helyi önkormányzati Képviselő-testület tagjai közül 5 fő független, 2 fő a Független Kisgazdapárt tagja. A képviselő-tes-tület tagjai: Fekete Edit, Inotayné Pécsi Mária, Jelencsics Imre, Laczó Tibor, Pécsi István, Soós Rezső, Szabó Viktor.

Az 1998. október 18-i önkormányzati választáson három polgár-mesterjelölt indult. Mindhárman független jelöltek voltak. Közülük az érvényes szavazatok 73 %-át Mecséri Lajos szerezte meg. A kislis-tán 7 fő képviselőjelölt indult. A megválasztott helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai: Inotayné Pécsi Mária, Jelencsics Imre, Pécsi István, Regőczi Gyula és Videmann Árpád független jelöltek, Laczó Tibor és Szabó Viktor a Független Kisgazdapárt tagjai.

A 2002. október 20-i polgármester választáson egy jelölt volt, a füg-getlen Mecséri Lajos. 13 képviselőjelölt indult, valamennyi független jelölt volt. A kislistán megválasztott helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai: Czibulya Balázs, Inotayné Pécsi Mária, Laczó Tibor, Pécsi István, Szabó Viktor, Szakács Sándor és Tóth István.

A 2006. október 1-jei választáson két független polgármesterjelölt mérette meg magát. A érvényes szavazatok 77 %-át Mecséri Lajos

személyére adták le. A kislistás választáson 9 független jelölt indult. A megválasztott képviselők: Inotayné Pécsi Mária, Kissné Sári Kata-lin, Mészáros Sándor, Pécsi István, Szabó Viktor, Szakács Sándor és Tóth István. Az alpolgármesteri teendőket 1990-től 2002-ig Jelencsics Imre, azóta Tóth István látja el.

A Megyei Közgyűlés tagjai választásának eredményei Sokorópátkán

1998-ban a leadott érvényes szavazatok 66 %-át a Magyar Demokrata Fórum, 15 %-át a FIDESZ, 9 %-át a Magyar Szocialista Párt, 6 %-át a Független Kisgazdapárt kapta.

A 2002. évi választáson a Magyar Demokrata Fórum 77 %-ot, a Magyar Szocialista Párt 10 %-ot, a FIDESZ - Független Kisgazdapárt 9 %-ot kapott.

2006-ban a Magyar Demokrata Fórum 45 %, a FIDESZ - Keresz-ténydemokrata Néppárt 38 %, a Magyar Szocialista Párt 9 % ered-ményt ért el.

A hiányzó néhány % a kisebb pártok között oszlott meg.Mecséri Lajos polgármester 1990. óta a Győr-Moson-Sopron Me-

gyei Közgyűlés tagja. E minőségében kifejtett tevékenységével is nagy mértékben hozzájárult településünk fejlődéséhez.

Terület, népesség – népmozgalom

A település területe 1686 hektár. Sokorópátka lakónépessége 1870-1960-ig növekvő, attól kezdve csökkenő tendenciát mutat, de 2010. január 1-jei állapot szerint ismét növekedett a létszám.

A népesség korösszetételét az öregedési folyamat erősödése jellem-zi. A 60 éven felüliek aránya 24 %. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátás-ban részesül 344 fő. Az élveszületések száma tavaly 10 fő, a halálozás 16 fő volt. Több a beköltöző, mint az elköltöző. A lakosság iskolázott-sági szintje emelkedett. A regisztrált munkanélküliek száma 36 fő, melyből fizikai foglakozású 34, szellemi foglalkozású 2 fő.

• 30 • • 31 •

A népesség alakulása: 1870 és 2010 között:

Lakáshelyzet

A lakásállomány 478 db, valamennyi villamos energiával ellátott. A gázhálózatra 184 család kötött rá. Az ivóvíz hálózatba 468, a szenny-vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 379. A rendszeres hulladék-gyűjtésbe bevont lakások: 475 db.

Az önkormányzat és elődeinek feladatköreit, illetve elért eredmé-nyeit a következőkben tematikusan elemzem.

Kommunális ellátottság, infrastrukturális fejlesztések

A falu villamosítása 50 évvel ezelőtt, 1960-ban fejeződött be. A jú-nius 18-ai fényünnepen a falu apraja-nagyja részt vett. 2004. évben a közvilágítás teljes korszerűsítése megtörtént. Két évvel később – a stabilitás biztosítása érdekében – a településen megoldották a kétol-dalú villamos betáplálást.

Községünk 7 km hosszú, dombos település. 1965-ben építették szi-lárd burkolatúvá az Öreg utcát, Rákóczi és Kossuth utcát, mely 4059 méter. A tanácsi útfejlesztés jelentős mozzanata volt a Pátkapusztát a Rákóczi utcával összekötő Major út kiépítése 1971-ben.

Az autóbusz messze elkerülte a község lakott területének egyhar-madát. Útszélesítési és burkolat-megerősítési munkálatok után mó-dosult a busz útvonala, 1986 óta belterületen közlekedik. Közlekedési

lehetőségeink Győr felé megfelelőek, napi 16 járatpár indul. El lehet jutni dolgozni, tanulni, kulturális rendezvényekre autóbusszal. A kórházi látogatási idő kezdetére is indul autóbusz.

Lényeges momentuma a közlekedési helyzet javulásának, hogy déli irányba, Gic felé is megépült az út 1985-ben. Azóta a családi házat építők a közeli veszprémvarsányi és a pápateszéri tüzép telepről is beszerezhetik az építőanyagot.

A mezőgazdasági termények szállítása sem függ ma már az idő-járástól. A két érintett: Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye környező településeinek gazdasági, kulturális kapcsolatai megélén-kültek. A gici gyerekek 1991-től ide járnak iskolába. Ettől kezdve vál-lalta a győri Kisalföld Volán, hogy néhány sokorópátkai járatot Gicig közlekedtet. Három éve már Bakonytamási a végállomás. 2009-től a bakonytamási gyermekek egy része is Sokorópátkára jár iskolába.

1986-ban Ravazd irányába is aszfaltozott út épült. A terület- és település felzárkóztatási célelőirányzat 2003-ban lehetőséget bizto-sított a Kajárpéci út hatástanulmányának elkészítéséhez. Az útépí-tés egyenlőre elsősorban természetvédelmi okból nem valósult meg. Mindegyik tervezett nyomvonal a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet része, és Natura 2000 terület. Útépítési tervünk nem került ki végleg a kiemelt projektek közül, megvalósítására remélhetőleg lehetőség lesz a következő évek során. 1962-ben két várótermet, 1970-ig to-vábbi hármat, 1996-ban még két várótermet építettünk, melyeket az önkormányzat több alkalommal felújított.

A községre nyomasztóan hatott az elzártság, magára hagyatottság érzése. 1985. márciusáig sürgős, életmentő hívások, a tűzoltóság, rendőrség elérése is nagy nehézséggel járt. Hírközlési problémáink az automata központ beszerelésével részben megoldódtak. A faluban akkor három nyilvános telefonállomás volt (ma kettő), 33 családot és 8 intézményt kapcsoltak be a távhívásba. Ma 310 fővonal, 26 ISDN vonal van, a mobiltelefonokról nem is beszélve. Internet hozzáférési lehetőséggel is rendelkezünk.

A lakosság részéről egyre nagyobb igény jelentkezett az egészséges ivóvíz iránt. A győrszemerei Vízmű Társulathoz csatlakoztunk. A la-kosság vállalta az egységenkénti 25 ezer Ft érdekeltségi hozzájárulás megfizetését és vízügyi alap támogatásban részesültünk. A beruházás 54 millió Ft-ba került, melyet 1990. májusában helyeztek üzembe. 2009-ben megoldódott a vízvezeték déli irányból történő betáplálása. A falu szennyvíz csatorna rendszerének kiépítésére 1993-ban 67 mil-lió Ft céltámogatásban részesültünk, melyet a Győr-Moson-Sopron

• 32 • • 33 •

Megyei Közgyűlés 10,4 millió Ft-tal egészített ki. A lakosság 110 ezer Ft hozzájárulást fizetett 10 éves kamatmentes részletben. A kivitele-zés 1998-ban fejeződött be, költsége 109 millió Ft volt.

A gázprogram 1997-ben valósult meg. A lakosság először 45 ezer Ft hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetett, mely később 110 ezer Ft-ra emelkedett. A projekt megvalósulásához az önkormányzat is hozzá-járult, azonban a vezetékrendszer a szolgáltató tulajdonát képezi.

A szennyvíz- és gázberuházás befejezése után az önkormányzati utak felújítására pályáztunk. A Győr-Moson-Sopron Megyei Te-rületfejlesztési Tanácstól 35 millió Ft vissza nem térítendő támoga-tásban részesültünk. Felújítottuk 1999-ben az Öreg utcát, a Rákóczi utcát a Major úttól a falu végéig. Az Újtelep Ipar-sor, az Újtelep-Horog út, valamint a Petőfi utca portalanítása megtörtént. 2000-ben kátyúzást, zárást végeztettünk a Majori úton, a Rákóczi és Kossuth utcában. 2010-ben a szilárd burkolatú utakhoz csatlakozó földutakon sárrázót építtettünk. Az iskola és a templom könnyebb megközelít-hetősége érdekében 1965-ben betonozott lépcsőt építettek az Újúton. A 145 lépcsőfok, mely összeköti a Kossuth és Öreg utcát, 2003-ban felújításra került, melynek költsége 3 millió forint volt.

Belvíz elvezetésA domborzati viszonyok miatt a hirtelen lezúduló nagy intenzitá-sú csapadék károkat okozott az utakban, a lakosság kiskertjeiben. A veszélyeztetettség csökkentése érdekében a belterületi csapadékvíz-elvezető árkok építését 2000. évben kezdtük meg. Az ezt követő 7 év alatt 105 millió Ft támogatást nyertünk belvíz elvezetésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által biztosított te-rületi kiegyenlítő alapból. Önerő biztosítására nem volt szükség. A fejlesztés eredményeként a befogadó vízfolyások és a belterületi utak mellett 8,4 km hosszban kiépítésre kerültek az árkok. A veszélyez-tetett területek védelméhez 3,875 km hosszú hálózatrész kiépítésére volt szükség, melynek építése folyamatban van, 2010. szeptemberé-ben befejeződik. Így megvalósul az Újtelep 2-36. szám, Fő u. 1-85. szám, Öreg u. 44-158. szám, Rákóczi u. 30-34. szám, Kossuth u. 2-96. szám, Széchenyi u. 2-14. szám belvíz elvezetése.

A projekt tervezett költsége 170,733 millió Ft. Az elnyert támoga-tás összege 145,123 millió Ft. Az Európai Unió Önerő Alap támoga-tás összege 15,366 millió Ft. A megvalósításhoz 10,244 millió Ft saját forrás szükséges, mely az összes költség 6 %-át teszi ki. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Egészségügyi ellátásA Fő u. 1. szám alatti telken lévő impozáns, kifli alakú 288 négy-zetméter alapterületű épületet három részletben építettük. Tervezője Ráskai Péter. A rendelő, váró, anya-és gyermekvédelmi, gyermek-orvosi rendelő 116 m2 alapterületű, 1990-1992-ben épült. Az orvosi szolgálati lakást a rendelővel együtt szerkezetkész állapotba helyeztük, lakhatóvá 2005-ben tettük. A lakás alapterülete 86 m2. Háziorvosunk és családja lakik benne. Minden nap van rendelés Sokorópátkán. Ő látja el a tényői betegeket is.

Az épületben helyet kapott egy rövid időre a fizikoterápiás keze-lés, minilabor, gyógyszertár is. 2009-ben orvosi műszereket vásárol-tunk. Jelenleg fogorvosi rendelő is működik. Az épület északi szárnyát 2003-ban Közösségi Ház céljára építtettük. Megvalósításához a Nyu-gat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 15,6 millió Ft támogatást biztosított. A beruházás összes költsége 19,673 millió Ft volt. Alapte-rülete 86 m2. Nyertes pályázatunk van az orvosi rendelő felújítására. 2011-ben az épületrészben megoldjuk minden fogyatékosságra kiter-jedő, komplex akadálymentesítést. Az épület optimális belső átalakítá-sával lehetővé válik, hogy az orvos külön helyiségben kapjon helyet, és megoldódik a négyszemközti betegtalálkozás. A várakozási idő ezzel lecsökken, a beteg elégedettségi szint is javulhat. A teljes fűtési rendszer átalakításával korszerű hőszivattyús, energiatakarékos rendszer épül ki.

A gyógyító és megelőző ellátást 1967. október 16-tól 2006. szeptem-ber 30-ig dr. Párkányi József, 2006. október 1-től 2007. április 30-ig dr. Pátkai László, majd újra dr. Párkányi József látta el. Dr. Molnár Helga 2007. október 1-től a háziorvosunk. Az anya- és gyermekvé-delmi feladatokat 1981-től Szakácsné Szabó Zsuzsanna védőnő végzi, akit közösen alkalmazunk Tényő Község Önkormányzatával.

Egy szívfejlődési rendellenességgel született kislány külföldi szív-műtétjének támogatására 1995-ben adományt szerveztünk. Neve: Eszterlánc kötelezettségvállalás közérdekű célra. A jószándékú em-berek és szervezetek csatlakozó támogatásából olyan láncot ková-csoltunk, melynek során összejött a műtét költsége. Eszterke meg-gyógyult. Azóta rendszeressé váltak a jótékonysági rendezvények.

Az Alapítvány az Egészséges Településekért pályázati kiírásá-ra - gesztorságunk mellett - közösen pályázatunk Felpéc és Tényő községgel. Kertmozi a 3 faluban közös programunkat 813 ezer Ft tá-mogatásban részesítették. Ennek során közösségteremtő szabadidős programként a testi-lelki egészséges életmóddal kapcsolatos filmeket vetítünk szabad téren.

• 34 • • 35 •

Szociálpolitikai feladatokAz átlagéletkor növekedésével szociálpolitikai feladataink bővültek, manapság már szolgáltatássá váltak. A szociális étkeztetést a Nap-közi Otthonos Óvoda konyhájából biztosítjuk. A gazdasági válság következtében szociális gondjaink tovább növekedtek. A közmunka programba bevont létszám fokozatosan nő, jelenleg 12 közmunkást foglalkoztatunk.

Helyi rendeletben szabályoztuk az emberi élet sorsfordulóinak támogatását. Szülési, óvoda- és iskolakezdési-, ballagási támogatást biztosítunk. A Bursa Hungarica Felsőoktatási pályázati rendszeren keresztül támogatjuk valamennyi sokorópátkai lakosú egyetemi, fő-iskolai hallgatót. Nálunk térítésmentes a házasságkötés, külső hely-színen is. Lakásépítési-, vásárlási támogatást nyújtunk a fiataloknak. Temetési segélyt folyósítunk az elhalt hozzátartozóinak. Pályázati tá-mogatásból 2004-ben Renault Kango Express típusú ételszállító jár-művet vásároltunk. A szociális- és diák étkeztetést ezzel oldjuk meg.

A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében közlekedésfejlesztésre 5,936 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesültünk az Európai Mezőgazdasági és Vidékfej-lesztési Alapból falubusz beszerzésre. Megvásároltuk az Opel Vivaro 9 személyes falubuszt, mellyel szállítjuk a gyermekeket, az időseket, betegeket és a civil szervezeteket.

OktatásAz oktatási, kulturális ágazat feladatainak megvalósítására működé-si költségvetésünk 60 %-át fordítjuk. A Sokorói Közoktatási és Köz-művelődési Központ múltjával és jelenével részletesen az intézmény-vezető külön fejezetben foglalkozik.

1980-ban 2 millió Ft értékben üzembe helyeztük a két csoportos Napközi Otthonos Óvodát. Az óvoda konyhájából általános iskolai napközis ellátást biztosítunk az alsó tagozatban, a felsőben pedig menzát és tanulószobát. 1996. évben készítettük el az óvodai teraszt és kicseréltük a tetőt az épületen.

Az általános iskola 1895-ben a millenniumi program keretében épült, 1961-ben technikateremmel bővítették. Az önkormányzat céltámogatásból, saját forrás hozzáadásával 1992-95-ben tornater-met épített. Alapterülete 550 m2, 288 m2 küzdőtérrel. A kivitele-zésre 20,156 millió Ft-ot fordítottunk. Az elmúlt 20 évben az óvo-da és iskola épületét többször felújíttattuk. Az iskola melletti lakást 2007-ben technika teremmé alakítottuk át 6,338 millió Ft támogatás-

ból. 2005-ben az oktatási intézmények világításának rekonstrukció-ját elvégeztettük.A XXI. század iskolájaA közeli hónapokban az Európai Unió társfinanszírozásával megte-remtjük a korszerű oktatási-nevelési környezetet a Sokorói Közokta-tási és Közművelődési Központ intézményegységeiben. A projekt át-fogó célja az óvodás és általános iskolás tanulók számára XXI. századi nevelési-oktatási körülmények biztosítása, korszerű oktatási mód-szerek bevezetése és az egyenlő esélyek megteremtése. Konkrét célja a többcélú közoktatási társulás sokorópátkai óvodáját és általános iskoláját tekintve az épületek infrastrukturális megújítása, bővítése, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő komplex akadálymentesítése, energiahatékony korszerűsítése, az épület és az udvar biztonságossá és egészségessé tétele, az eszközállomány bővítése. Tervezője a győri Tér-Háló Kft.

Az általános iskola két új osztályteremmel bővül. Sor kerül a kerítés felújítására, a melegítőkonyha átalakítására, az épületek infokommunikációs eszközökkel történő ellátására.

A Napközi Otthonos Óvoda bővítéseként egy új épületszárnyban tornaszoba kerül kialakításra. A korszerűsítés érinti a főzőkonyha át-alakítását. A projekt költségvetése 140,658 millió Ft, melyhez 14,066 millió Ft saját forrás szükséges. Eséllyel pályázunk az Európai Unió Önerő Alaphoz a saját forrás 50 %-ának kiváltására. Az igényelt és első fordulóban elnyert támogatás 126,592 millió Ft.

KultúraA művelődési otthont 1932-ben építették, 1961-ben bővítették, 1983-ban felújítottuk. Alapterülete 336 m2.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt közmű-velődési intézmények revitalizációja pályázaton 1999. évben elnyert összegből a fűtést korszerűsítettük és vizesblokkot alakítottunk ki. 2007-ben felújítottuk és gondoskodtunk az épület akadálymentesíté-séről 5,3 millió Ft összegben. Az intézményegységben helyeztük el a 4 ezer kötetes könyvtárat és a néprajzi kiállítást.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által kiírt pályáza-tunkra az FVM „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér” címet ado-mányozott részünkre. A cím alapján jogosultak voltunk beruházási kérelmet benyújtani az Öreg u. 6. szám alatti ingatlanon kialakításra kerülő integrált közösségi térre. A faluközpontban ugyanis 2009-ben megvásároltuk 2 millió forintért ezt az épületet.

• 36 • • 37 •

A falunapot minden évben augusztus második szombatján tartot-tuk, melyen színes ingyenes programokkal szórakoztattuk a lakos-ságot. 2009-ben öt falu – Felpéc, Kajárpéc, Győrszemere, Tényő és Sokorópátka - szervezésében Sokoró Fesztivált rendeztünk, nagy sikerrel. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, ennek tiszteletére október második vasárnapján tartjuk a búcsút.

1989-ben Sokoróaljai Kisbíró címmel időszaki lapot adtunk ki, mely az első falusi újság volt. A 90-es évek elején megszűnt. 1996-ban Honfoglalás címmel helyi újság jelent meg. Ma az iskolai számítás-technikai szakkör ad ki BUBORÉKOK, a Mustármag Egyesület MUSTÁRMAG címmel újságot. 2000-től néhány évig a faluban nép-főiskola állt a kultúra szolgálatában. 2003. évben megjelent A haran-gozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban című könyv, 2007-ben A templomos monda a sokorói szájhagyományban című könyv. Szerzőjük Dr. Edelényi Adél. Kiadójuk Sokorópátka Község Önkormányzata volt.

2000. évben a faluban népfőiskola működött. Felvettük a kapcso-latot a határainkon túli magyar önkormányzatok közül a felvidéki dióspatonyiakkal tapasztalatcsere céljából. A kapcsolat a 90-es évek-ben a sport és a kultúra területére terjedt ki. 2009-ben az erdélyi Görgényüvegcsűr községgel alakítottunk ki kapcsolatot.

IgazgatásA községháza 1934-ben Fal Ferenc tervei alapján épült. Azóta több-ször felújíttattuk, átalakíttattuk. Korábban lakás, 1977-től 1980-ig fél napos óvoda, utána iskolai napközi funkciót is betöltött. Jelenleg Pol-gármesteri Hivatal, az északi szárnyában gyógyszertár működik.

Szállítás, posta

A faluban 312 személyszállító járművet, 14 motorkerékpárt, 26 te-hergépkocsit tartunk nyilván. A Fő u. 22. szám alatt önkormányzati épületben működik a posta. A faluban minden családnak van rádiója, televíziója, CD lejátszója, számítógépe. Kábeltelevíziós hálózatba 152 lakást kapcsoltak be. 2007-től internet hozzáféréssel rendelkezünk. Figyelemre méltó a helyben eladott 250 napilap és a 150 folyóirat.

Gazdasági szervezetek

Sokorópátkán Győr-Sopron megyében utolsók között 1959-ben szervezték meg a termelőszövetkezetet. Magyar József A mi földünk című filmjében − melyben helyi emberek is szerepeltek, − megörökí-tette az eseményeket. A termelőszövetkezet 1992-ben megszűnt.

Ma a regisztrált gazdasági szervezetek száma 167, non-profit szer-vezet 10. Közülük 105 mezőgazdasági őstermelő tevékenykedik. Napjainkban 9 kereskedelmi üzletet, 5 vendéglátóhelyet tartunk nyilván. A Sokoró Fogadó 42 szállásférőhellyel, étteremmel, konfe-renciateremmel, fedett lovardával, állatsimogatóval, úszómedencével rendelkezik. A Fő u. 22. szám alatti önkormányzati épületet bérbe-adás útján hasznosítjuk, dzsemüzem céljára. Nagyobb foglalkoztató még az önkormányzat és a Pedró Pékség.

A település összképének javítása

2001. évben településrendezési tervet készíttettünk, 2005-ben kör-nyezetvédelmi programot.

A Regionális Fejlesztési Holding Rt. a település összképének javítá-sára beadott pályázatunkat támogatásra érdemesnek ítélte. A megva-lósításhoz a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium a fejlesztés 75 %-át – egymillió Ft-ot – biztosította. 1996-ban a Polgármesteri Hiva-tal előtt Honfoglalási Parkot alakítottunk ki, melyet Borbély Károly terve alapján honfoglalási emlékmű díszít. A Hivatal előtti parkolót térkővel burkoltattuk.

A millennium évében, 2000-ben a parkban Keresztet állítottunk. 2006. március 15-én a Széchenyi utca – Teknővölgy találkozásánál a sokorópátkai 1848-as huszárok emlékére Kutassy Parkot létesítet-tünk kopjafával. Ugyanebben az évben, október 23-án a Rákóczi utca – Majori út kereszteződésében 56-os Parkot avattunk, és kopjafát he-lyeztünk el. A temető mellett szintén parkot alakítottunk ki. Néhány éve a Római Katolikus Egyházközség tulajdonában lévő temető kar-bantartásához hozzájárulunk.

A Fő utca 22. szám alatti ingatlanon, a Posta mögött található a Születések Parkja. Minden 1990 után született sokorópátkai gyermek tiszteletére fát ültettünk.

A sportöltözőt 2007. évben bővítettük és felújítottuk. 80 méter hosszban labdafogó hálót szereltünk fel. 2010-ben megoldódik a sportpálya szintkülönbség korrekciója, füvesítése, teljes felújítása.

• 38 • • 39 •

A tűzoltószertárt 2009-ben újítottuk fel, a lapos tető helyett nyeregtetős lett. A Kőhányáson illegális szemétlerakó volt, melyet megszüntettünk. Példás lakossági összefogással 2001-2006 évben lőtér készült a helyén. Avatására falunapon került sor. A Rákóczi utca lakói a falu végén ke-resztet állítottak. Az Újtelepen a szülők játszóteret alakítottak ki.

Sokorópátkán a földingatlanok viszonylag alacsony árfekvésűek, a munkaerő olcsó. Az erdőben jelentős a vadállomány. A táji adottsá-gokban – a természetiek mellett – az ökológiai, a vizuális, esztétikai, az emocionális és a hagyományőrző jellemzők egyaránt érvényesülnek.

A vagyon alakulása

Az önkormányzat költségvetési bevételi terve 1991-ben 18,654 millió Ft volt, 2010-ben 436,341 millió Ft, melyből a működési célú 192,436 millió, a felhalmozási célú pedig 243,905 millió Ft. A takarékos gaz-dálkodás mellett mindig jutott civil szervezeteink és a Római Kato-likus Egyházközség támogatására is fedezet. Vagyonunk jelentősen gyarapodott a vonalas infrastruktúrával, orvosi rendelővel, tornate-remmel, felújításokkal stb., mely tovább gyarapodik a folyamatban lévő beruházásokkal.

Összefoglaló

Kicsi pont ebben az országban Sokorópátka, mégis milyen sok mon-danivaló akadt. Terveinket pályázati támogatással valósítottuk meg. Sikeres pályázónak számítunk, ugyanis az egy lakosra jutó Európai Uniós támogatásunk összege 274 ezer Ft. Ezzel Győr-Moson-Sopron megyében a harmadik helyet foglaljuk el.

A lakosság és az önkormányzat viszonya jó, mert folyamatosan ta-pasztalják és értékelik az előrelépéseket. Polgáraink nemcsak javasol-nak, hanem tevőlegesen is részt vesznek a feladatok megvalósításában.

Vehrer Ferencné

Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ

A helyi nevelési-oktatási intézmények sok vihart átéltek, sok változá-son túljutva ma színvonalas lehetőséget biztosítanak az itt élők szá-mára. Úgy gondolom, hogy Sokorópátkán a helyi oktatásnak nemcsak sikerekben gazdag múltja, hanem ígéretes jövője is van.

Mielőtt az elmúlt húsz év történéseit áttekinteném, szeretnék visz-szanyúlni a kezdetekig, és néhány adat erejéig a korábbi időszakot is bemutatni. Őseink földművelők, szőlőművesek voltak. A korabeli iratokból kitűnik, hogy szegénységük ellenére már a 19. század köze-pén áldozatot vállaltak a helyi iskoláztatás feltételeinek megteremté-sére, vagyis „oskolaház” alapítására.

A pátkai iskoláztatás első nyomaira a tényői plébánia egyházi anyakönyveiben bukkanhatunk. A múlt században Pátka a tényői plébánia fíliája volt, így az említett pátkai vonatkozású adatokat is itt anyakönyvezték. A tényői plébánia közvetítésével nyert megörökítést a helyi iskoláztatás fejlődésének az a fontos eseménye, hogy önálló iskolaépülethez és hozzá mesterlakáshoz jutott a falu 1837-ben.

Császár Hermann − tényői ideiglenes lelkész − 1841. február 6-ai feljegyzéseiből megtudjuk, hogy a pátkai lakosok kérésére az urada-lom megvette Grósz József kovács házát és a hozzá tartozó szőlőt is-kola és mesterlakás számára, 620 váltó forintért. A megvásárolt ház fenntartásának gondja a mester tartásával együtt most már a „hegyi lakosok” dolga. Az iskola és a helyi iskoláztatás történetében mér-földkőnek számítható a saját épület léte, a lakással a tanítók alkalma-zásának jobb lehetősége.

Az ebben az időben működött mesterek időrendi névsora a tényői anyakönyv alapján: Széta János, Országh József, Vilfing József, Paulus Valér, Müller György és Német Albert.

Fél évszázad múlva sem volt lényegesebb változás a falusi feleke-zeti iskolákban. Pátka vallási szempontból homogén volt, így csupán katolikus egyházi elemi iskola működött a dualizmus évtizedei alatt a század végéig.

Az iskolai oktatás minőségének átütő jelentőségű megváltoztatását az állami iskola létrehozása jelentette. Megvalósulásában két körül-mény játszott közre. Az egyik történelmi − a honfoglalás ezeréves évfordulója −, a másik pedig szociális − a falu lakosságának szegény-sége. A millenniumra megmozdult az ország, ebbe tartozott az „ezer

• 40 • • 41 •

év, ezer új iskola” akció is. Pátkán ugyan volt iskola, de fenntartása nagy terhet jelentett az egyházközség számára. Így Pátka belekerült az ezerbe. 1895-ben a minisztérium megígérte az állami iskola felál-lítását, ha a közösség biztosít telket, az építőanyagot helybe szállítja, a gyalog- és igásmunkát díjtalanul adja. A falu közepén három egymás melletti földingatlant vásároltak meg. Az iskola azóta is ezen a tágas telken működik. A megépült iskola a mainak utcafronti része volt, két tanteremmel és tanítói szobával. A déli szárnyat szolgálati lakás foglalta el, az akkori igényeket jól kielégítő méretben és minőségben. Az 1898/99-es tanévben már az új, korszerű épületben folyt a tanítás.

A század első évtizedében 8 tanító is működött itt. Ettől az idő-szaktól lehet az igazgatókat is számon tartani, kezdve Tóth Endré-vel. A többség már ekkor női tanerő, kiket a „kisasszony” megszó-lítás illetett. Kiss Veronika, Hollósi Ida, Oszoly Jolán, Mondovits Mária, Hujber Jolán, Vígh Ilona a századelő tanítónői. A 20. század első évtizedeinek tanítói Krohn Ferenc igazgató-tanító és felesége Sztojanovics Erzsébet, valamint Prónay Aranka.

A falusi elemi iskolának az akkori paraszti életre kellett csupán előkészítenie. A körülmények 1940-ben rákényszerítették a kor-mányzatot egy fejlesztési lépésre. Törvény született a nyolcosztályos népiskoláról. A gyakorlati végrehajtást azonban korlátozták a hiányos feltételek, ennek ellenére Sokorópátkán néhány esztendőre megvaló-sult a 14 éves korig tartó tankötelezettség.

Egy 1937. évi iskolalátogatási jegyzőkönyv szerint abban a tanév-ben 221 volt a beírt tanulók létszáma. Öt tanulócsoportban folyt az oktatásuk. A millenniumkor készült 2 tanterem kevés volt a 30-as években, ezért még egy szemközti parasztházban is folyt a tanítás egy ideig. A húszas évek második felében egy szolgálati lakással, majd a harmincas években egy tanteremmel bővült az iskolaépület. Ezen idő-szak alatt az iskola vezetői Kálóy (korábban Krohn) Ferenc 1936-ig, majd Szeli János. Huzamosabban itt működtek: Kálóy Ferencné, Szeliné Boros Mária, Horváth Dezső és felesége Domonkos Gizella, Smolenszky Géza, Holler Kálmán, Siklódi János, Baloghné Borbély Vilma és a helybéli származású Vasi Erzsébet.

Kálóy /Krohn/ Ferenc nemcsak az iskolás gyerekekkel foglalkozott, hanem a falu közéletének is kiemelkedő egyénisége volt. Őt tartják Sokorópátkán a gyümölcskultúra elterjesztőjének.

A II. világháború időszaka már az iskola működésében is zavart hozott. 1944. április 1-jén befejezték a tanévet, megjelentek a mene-kültek a községben, akiket a győri nagy bombázások indítottak falura.

Az 1949/50-es tanévben az anyakönyvi napló 219 beírt tanulója kö-zül 14 esetben tartalmaz év végi bizonyítvány helyett ilyen feljegy-zést: „Sok mulasztás miatt nem osztályozható”. Falné Vasi Erzsébet − a szülőkkel való jó kapcsolatának köszönhetően − a 8. osztály osz-tályfőnökeként elérte viszont, hogy 6 tanulója ment középiskolába. 1949 nyarán szinte kicserélődött a tantestület, új igazgató vette át ve-zetést is, Fogaras György. 1950-ben a Győri Szeszgyár jóvoltából (te-herautóját bocsátotta rendelkezésre) a pátkai iskola tanulói először lubickolhattak a Balaton vizében.

Az 50-es évek új tanterve növelte a természettudományos anyag súlyát az ismeretanyag egészén belül, kötelező idegen nyelvként vég-legesítette az orosz nyelvet és fakultatívvá tette a hitoktatást. Felső tagozatban szaktanári képesítéssel rendelkezők kezdtek tanítani.

Érezhetően befolyásolta az iskola mindennapi életét a Rendtartás 1953. évi megjelenése. Életbe lépésének egyik közvetlen gyakorlati hatása a Szülői Munkaközösség pedagógiai tényezőként való belépé-se az iskolai életbe.

Építkezési időszaknak is nevezhetjük az ötvenes éveket az iskolá-nál. Egy demográfiai hullám alakult ki a háborút követő évek magas születési számaiból eredően. Méreteiben bővülnie kellett az iskolá-nak, ezért megyei beruházásként két tanterem és egy szolgálati la-kás került bele a fejlesztési tervekbe. Az iskola tágas telkére tervezték mindezt, de az újtelepi falurészen népmozgalom indult iskoláért.

Így a beruházást megosztották, az Újtelepen 1956. január 6-ra átad-ható lett egy tanterem és egy lakás, a másik tervezett tanterem pedig a régi iskolaépület meghosszabbításában készült el 1956 nyarán. Az újtelepiek a nagy távolsággal érveltek, ez valós indok is volt. Mind-ez oktatási szempontból az egész község alsó tagozatos gyerekeinek nagy hátrányt jelentett, ugyanis így mindkét helyen összevont alsós tanulócsoportok működtek. Az idő aztán feleslegessé tette az újtelepi iskolát, a hetvenes években már annyira kevés tanulója volt, hogy megszüntették itt a tanítást.

1956 nyarától Kovács Imre lett az iskola igazgatója, aki kerek két évtizeden át irányította az iskola működését. Öt év felügyelői mun-katapasztalata volt. Az iskola vezetése két főből állt, a pedagógiai irányítás részese volt Kassai Jolán igazgatóhelyettes is. Ez az időszak fokozatosan javított a tárgyi feltételeken. 1966-ban helyi erőből po-litechnikai műhelyépület készült, így bevezethetővé vált a gyakorla-ti foglalkozás. A hatvanas években országos mozgalom keretében a Győri Gázgyár ajándékaként televíziós készüléke lett az iskolának, az

• 42 • • 43 •

ITV adásai beépülhettek a pedagógiai tevékenységbe. Megkezdődött a szaktárgyak szertárainak kiépítése is, elkezdve a biológia, a fizika és a kémia anyagán. Sok fiatal indult innen pedagógusi, mérnöki, orvosi pálya felé. Ebben az időszakban vált szokássá az ország különböző tá-jainak bejárása, nemzeti értékeink, múltbeli emlékeink megtekintése.

Kovács Imre igazgatói munkájának 20 éve meghatározó időszak volt a sokorópátkai Iskola történetében. Az iskola felszereltsége je-lentősen javult, bővült, de sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a falu szempontjából az, hogy új szellemiséget hozott az intézménybe és a településre. Jelentősen megnőtt a továbbtanuló fiatalok száma. Ki-emelkedő szakmai tudása megalapozta az intézmény magas színvo-nalú működését, elismertségét. Az iskola jelenlegi tantestületének jelentős részét ő indította el a pedagógus pálya felé.

A hetvenes évek közepére – mint más községekben is − megcsap-pant a tanulólétszám. Ebben az időszakban indult új irányzat a köz-oktatás területén – az iskolák körzetesítése. 1976. augusztus 31-ével megszűnt a sokorópátkai iskola önállósága. A tényőihez kapcsolással két közel azonos nagyságrendű iskola közös igazgatás alá vonásáról beszélhetünk. Ez az időszak kevés fejlődést hozott az iskola életében.

1989-ben lett ismét önálló iskolája Sokorópátka községnek. Az ak-kori közös tanács sokorópátkai tagjainak a kitartását dicséri, hogy sikerült elérniük az önálló intézmény létrejöttét. Ebben a folya-matban elévülhetetlen érdemei voltak Mecséri Lajosnak és Vehrer Ferencnének. Tulajdonképpen 1989-ben kezdődött az a folyamat, amelynek eredményei máig hatnak.

1980 a helyi óvodai ellátás szempontjából jelentős év volt, hiszen ekkor készült el a ma is működő óvoda épülete. Addig az időig az óvodás korú gyerekeket Tényőre vitték Sokorópátkáról óvodába.

A sokorópátkai óvoda 1990-ben lett önálló. Az óvodavezetői fel-adatokat Horváth Miklósné látta el 2005-ig, majd Molnár Imréné lett az óvoda vezetője az általános művelődési központ megalakításáig.

Az iskola történetében az 1991/92-es tanév jelentette a következő mérföldkövet. Ettől a tanévtől a szomszédos Sokorópátka és Gic köz-ségek önkormányzatai intézményfenntartó-társulást hoznak létre, a Veszprém megyei település tanulói is iskolánkban tanulnak. Óriási lépés volt ez abban az időben mindkét település vezetőinek a részé-ről, illetve túlmutatott az akkori településvezetők gondolkodásmód-ján. Hiszen ki gondolt akkor még a társulásokra, az önálló iskola megteremtése volt a legtöbb település célja.

Ez a lépés az iskola élete és léte szempontjából meghatározó volt.

1989-től, az iskola újbóli önállóvá válásától 1994-ig az iskola igaz-gatói teendőit Antal Attiláné pedagógus látta el. Az igazgatóhelyet-tes Mondovics Sándorné volt. Az 1994/95-ös tanévtől az igazgatói feladatok ellátására Inotayné Pécsi Mária kapott megbízást. Ebben az időben a nevelőtestületet a következő pedagógusok alkották: Inotayné Pécsi Mária, Mondovics Sándorné igazgatóhelyettes, Balogh Dezsőné, Hajnik Mária, Paárné Petrovicz Tünde, Inotay Gusztávné, Polgár Andrásné, Czibulya Balázsné Csete Judit, Czibulya Balázs, Écsi Antal, Szakács Sándor és Tuba Lajos. Az 1990/91-es és az 1997/98-as tanév között a tanulólétszámunk meglehetősen alacsony volt: 111 és 117 fő között változott. Az 1999/2000-es tanévtől volt tapasztalható emelkedés. Ekkor a tanulólétszámunk 122 fő lett, majd a következő tanévekben emelkedett. Az elmúlt tanévekben a tanulólétszámunk 130 és 140 fő között változott.

1995-ben torna- és, számítástechnika teremmel bővült az intéz-mény. Megint csak a falu vezetőinek azt a törekvését láttuk ebben igazolódni, hogy Sokorópátkán megteremtsék a korszerű oktatás minden tárgyi és személyi feltételét. Illetve az itt élők számára élhető települést hozzanak létre. Az abban az időben készült éves beszámo-lókat áttekintve jól látható, hogy ez a törekvés nem csak a tárgyi fel-tételek biztosítására irányult. Az iskola újbóli önállósodása után nagy gondot jelentett a megfelelő szakos ellátottság biztosítása. A tantes-tület nagy része helyben lakott. Ez egybecsengett a falu vezetőinek azon törekvésével, miszerint a pályázatok esetében, azonos feltételek meglétekor, előnyben részesült a sokorópátkai lakos. A pedagógusok jelentős része fiatal kolléga volt. A szakos ellátottság javítását csak úgy tudtuk biztosítani, hogy támogattuk a pedagógusok továbbta-nulását. Ez a munka eredményes volt, hiszen mára a szakos ellátott-ságunk 98%-os. A tornaterem nem csak az iskola, hanem a falu éle-tében is jelentős minőségi javulást hozott, hiszen a sportolni vágyók a tanítási időn kívül igénybe vehették és vehetik a tornaterem nyújtotta szolgáltatásokat.

1997-ben jelentős változást intézményünk életében egy pályázat hozott. A pályázat olyan önkormányzatok számára került kiírásra, akik közösen tartottak fenn oktatási intézményt. A sokorópátkai ön-kormányzat az eszközrendszer bővítésére, a gici önkormányzat autó-busz vásárlására kapott támogatást. Ebből a támogatásból számítógé-peket vásároltunk, melyekkel be tudtuk rendezni a számítástechnika termet. Ugyanebből a támogatásból tűzzománc égető és kerámiaége-tő kemencét vásároltunk, és kézműves műhelyt rendeztünk be. Gic

• 44 • • 45 •

község Önkormányzata a kapott támogatásból egy 24 fős autóbuszt vásárolt. Ezzel megoldódott a Gicről érkező gyerekek utaztatása, hi-szen korábban csak a menetrendszerinti autóbusszal tudtak közle-kedni. Úgy gondolom, hogy ez a pályázat 1998-ban óriási jelentőség-gel bírt és nagy segítséget jelentett az intézmény működéséhez.

Az 1998-as év újabb nagymértékű előrelépést jelentett az iskola számára több szempontból is. Ekkor készítettük el a Helyi Pedagó-giai Programunk első változatát és hozzá kapcsolódóan a helyi tan-tervünket. Azóta már a helyi jelző nincs a pedagógiai programok nevében. Ezt az időszakot azért tartom nagyon fontosnak, mert az oktatási intézmények, illetve a pedagógusok ekkor kaptak lehetősé-get arra, hogy végiggondolják az általuk végzett nevelő-oktató munka alapelveit, az iskola céljait, feladatait. Nagyon fontos lépés volt ez az intézményekben dolgozó pedagógusok szakmai tudatossága szem-pontjából, az intézményi sajátosságok hangsúlyozásában, az intéz-ményi önálló arculat kialakításában. Az oktatás központi irányítása egyre inkább háttérbe szorult, az iskolák teret és lehetőséget kaptak a jogszabályi keretek között arra, hogy saját arculatukat kialakítsák, saját hagyományrendszerüket ápolják és erősítsék.

1998-ban indította el dr. Medgyaszay László országgyűlési kép-viselő a Sokoró Folklórfesztivált. A fesztivál óriási népszerűségnek örvendett a települések lakói, elsősorban az iskolák tanulói között. A mi iskolánk énekkara és versmondóink is szerepeltek ezeken a fesztivá-lokon és mindig kimagasló eredményt értek el. A helyezésekről tanús-kodnak azok a serlegek, díjak, melyek az iskola folyosóján lévő vitrinben láthatóak.

1999-ben már 132 tanulója volt intézményünknek. Ekkor már az iskola pedagógusai folyamatosan továbbtanultak, a cél az új szak megszerzése és ezzel a szakos ellátottság javítása volt. 1999-ben kezd-te meg működését iskolánkban a Napsugár Művészeti Iskola zene-iskolai és néptánc tagozattal. A művészeti iskola jelenleg is dolgo-zik intézményünkben. 2000-ben a Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázati támogatásából a könyvtár állományának bővítésére került sor, nyelvi labort vásároltunk, és szülői segítséggel néhány tanterem aljzatát is kicseréltettük.

Iskolánk feladatai között mindig az elsők között szerepelt a szü-lőkkel való kapcsolattartás formáinak szélesítése, a kapcsolat élőb-bé tétele. Ennek érdekében a hagyományos kapcsolattartási módok mellett kínáltuk a szülőknek a szülők fórumát. Ez a kezdeményezés a mai napig él az iskolánkban. A programot a szülők javaslata alap-

ján állítjuk össze, és legtöbbször neves szakembereket hívunk meg a rendezvényre.

2000-ben tértünk át az iskolában a gázfűtésre. 2001-ben és 2002-ben megtörtént az épület külső nyílászáróinak a cseréje és az épület külső vakolatának a felújítása. A 2000/2001-es tanévben bekapcsolódtunk a Comenius 2000 minőségbiztosítási rendszer kiépítésére irányuló mi-nisztériumi pályázatba. A programot a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet irányította. Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere és Tényő iskoláinak pedagógusaival együtt vettünk részt a továbbképzé-seken és az intézményi minőségirányítási rendszer kiépítését segítő gyakorlati munkában. A pályázat eredményeképpen kiépítésre került intézményünkben a Comenius I. partnerközpontú működést segítő minőségbiztosítási rendszer.

A 2003/04-es tanévet az iskolában 155 tanuló kezdte meg. Az el-múlt 20 évben ez volt a legmagasabb tanulólétszám.

A tanév az iskola életének fontos időszaka volt több szempont-ból is, hiszen egyrészt 2004 áprilisában végére értünk egy több éves munkának, melynek során külső szakértő segítségével elkészítettük a Comenius 2000 Minőségirányítási program I. modellje szerint az iskola minőségirányítási programját, másrészt pedig átdolgoztuk az intézmény pedagógiai programját, mely az intézményi élet legfonto-sabb dokumentuma. Ugyancsak ebben az időszakban került sor az alapító okirat felülvizsgálatára.

A 2004/05-ös tanévre már látható volt a szakos ellátottság javítását célzó terv eredménye, ekkora már szakos ellátottságunk 92%-os lett.

Intézményünkben az oktatás magas színvonalú biztosítása mellett mindig nagy hangsúlyt fektettünk a nevelőmunkára. A nevelőmunka fontos színterei a tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, tábo-rok. A tanórán kívüli foglalkozások között kiemelném a szakkörök szerepét. A szakköri munka óriási lehetőséget nyújt a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására, fejlesztésére. Iskolánkban több éves múltra tekint vissza az énekkar, a sportkör, a kézműves és az informatika szakkör működése. Az énekkarunk munkáját az elmúlt időszakban több pedagógus irányította. Közülük kiemelem a követ-kezőket: Balogh Dezsőné, Polgár Andrásné, Horváthné Fekete Edit, Kovács Ibolya. Az elmúlt 20 évben minden jelentős iskolai, térségi iskolán kívüli rendezvényen, versenyen, vetélkedőn szerepelt ének-karunk, énekükkel maguknak és a hallgatóságnak örömet okozva és nem utolsó sorban sikereket elérve.

A kézműves szakkör munkáját Czibulya Balázs és Czibulya Balázsné

• 46 • • 47 •

Csete Judit irányítják már hosszú ideje. Az informatika szakkör tag-jai, a szakkörvezető, Szakács Sándor irányítása mellett szerkesztik Buborékok címmel az iskolaújságot, filmet készítenek a településről. A szakkör tagjai fotókat, filmet készítettek már régi mesterségekről, szokásokról, településünk gyönyörű természeti környezetéről. Mun-kájuk egy részét CD-n, DVD-n is megörökítették. A sportkört Écsi Antal vezeti a mozgás örömét biztosítva a tanulóknak.

A tanórán kívüli tevékenységek közül szeretném kiemelni a tanév végén szervezett osztálykirándulásokat. A kirándulások tematikája pontosan felépített. A tanév éves munkatervében határozzuk meg a kirándulás idejét és az úti célt.

A gyerekek között nagy népszerűségnek örvend a táborozás. A családok terheinek csökkentése érdekében a táborozás költségeihez igyekeztünk pályázati forrásokat felkutatni. Az elmúlt időszakban kétszer voltunk Lipóton, majd Borgátán, Dunaszigeten, Balatonal-mádiban, Zánkán táborozni.

A 2004/05-ös tanévben kezdtük meg az iskolában az integrált pe-dagógiai rendszer kiépítését. Az IPR rendszer a halmozottan hátrá-nyos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, az egyéni esélyek növelését, az egyénre szabott fejlesztés lehetőségét teremti meg az intézmény-ben. Ugyanakkor az iskola eszközrendszerének fejlesztéséhez és sza-badidős tevékenységek szervezéséhez is biztosított forrásokat.

Az integrációs támogatásnak köszönhetően lehetőségünk volt a ta-nulóbarát oktatási környezet kialakítására, illetve olyan osztálytermi berendezéseket vásárolhattunk, amelyek alkalmasak a kooperatív ta-nulási technikák alkalmazására. Ennek eredményeképpen az elmúlt években minden tanterembe új bútor került. Több fejlesztő eszközt, berendezési tárgyat vásároltunk ebből a támogatásból.

2005 nyarán megtörtént az önkormányzati intézményekben, így az iskolában is a világítótestek cseréje, korszerűsítése. A 2005/06-os tan-évben a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírásra került a HEFOP 2.1.5-ös pályázat, mely intézmények közötti együttműködés kereté-ben valósulhatott meg. A Megyei Pedagógiai Intézet koordinálása mellett Győrszemere és Tét iskolájával konzorciumi tagként vettünk részt a munkában. A pályázat a halmozottan hátrányos helyzetű ta-nulók integrált fejlesztésének megvalósítását segítette. A projekt ke-retében az iskola minden pedagógusa 3x30 órás képzésben vehetett részt, mely a tantestület módszertani képzettségének fejlesztéséhez nagy mértében hozzájárult. A pályázat megvalósítása során lehe-tőséget kaptunk a kompetencia fejlesztés különböző módszereinek

alkalmazására. Tanulás tanítása tanfolyamot szerveztünk két tanuló-csoportban. A projekt megvalósítása a 2006/07-es tanévben történt. 2007-ben pályázati keretből 10 gyermek ingyenes táborozását tudtuk biztosítani Dunaszigeten.

A 2006/2007-es tanévtől Sokorópátka Község Önkormányzata ál-talános művelődési központot hozott létre. Az általános művelődési központ tagintézményei: az általános iskola, a napközi otthonos óvo-da és a művelődési ház. Az óvoda tagintézmény vezetői feladatainak ellátására Horváthné Fekete Edit, a közművelődési tagintézmény ve-zetői feladatainak ellátására Kovács Ibolya kapott megbízást.

Ezzel a lépéssel egyrészt a működést próbáltuk gazdaságosabbá tenni. Horváthné Fekete Edit az óvoda vezetői munkája mellett az iskolában a magyar nyelv és irodalom tantárgyat is tanította két osz-tályban, másrészt a szolgáltatások körét is bővítettük. Az óvoda min-den nap 16 óráig tart nyitva, ezt követően 17 óráig az iskola napközis nevelője felügyeletet tart azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei később érnek haza a munkából. A nyári óvodai szünetet három hétre csökkentettük úgy, hogy az iskola pedagógusai felügyeletet biztosí-tanak azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei dolgoznak és nem tudják a gyermekük felügyeletét megoldani. A közös intézmény lét-rehozásával könnyebbé vált az óvoda-iskola átmenet koordinálása.

Az előzőekben leírtak alapján is jól látható, hogy Sokorópátka Köz-ség Önkormányzata jó gazdája volt mindig az oktatási intézmények-nek. Pályázati forrásokból és saját erőből igyekezett mindent megten-ni az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása érdekében.

2006 őszére az iskola mellett lévő szolgálati lakást felújíttatta az önkormányzat. Az épület akadálymentesített. Ebben az épületben került kialakításra a kézműves műhely, a technika terem és az orvosi szoba. A kialakított helyiségek kiválóan alkalmasak a kreatív tevé-kenységekre. Az orvosi szobában végzik el az egészségügyi dolgozók a szűrővizsgálatokat és az oltásokat.

2006-ban a napközi otthonos Óvoda pályázott a Zöldóvoda cím elnyerésére. A pályázat sikeres volt, azóta az óvoda a Zöldóvoda cím birtokosa.

Mondovics Sándorné pedagógus a 2007-es tanév végén nyugdíjba vonult. Mondovics Sándorné 1989-től, az iskola újbóli önállóvá vá-lásától 2007-ig látta el az igazgatóhelyettesi teendőket. Ettől az időtől Szakács Sándor az igazgatóhelyettes az iskolában.

2007. szeptember 1-jétől Sokorópátka és Gic Önkormányzatainak megegyezése alapján Gic község óvodája is a sokorópátkai ÁMK tag-

• 48 • • 49 •

intézménye lett. Az ÁMK tagintézményei közös intézményi doku-mentumok alapján dolgoznak. A tanév éves munkatervét közösen készítjük.

A 2007/08-as tanévben azon intézmények számára, akik a HEFOP 2.1.5-ös pályázat megvalósításán dolgoztak, lehetőség nyílt arra, hogy a HEFOP 2.1.9. számú kiírásra pályázatot nyújtsanak be. Intéz-ményünk 10 napos napközis tábori programra pályázott. A pályázati támogatásból 2008 nyarán 10 napig 50 gyermeknek tudtuk biztosíta-ni a napközis tábori ellátást különböző programokkal. A programok között kirándulás, múzeumlátogatás, fürdés, hajókirándulás, kézmű-ves foglalkozás, táncház, kosárfonás, állatkert látogatás szerepelt.

Iskolánkban mindig nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy ta-nulóink számára értelmes szabadidős tevékenységeket kínáljunk. A szakkörök mellett minden évben színházba visszük a gyerekeket, il-letve lehetőséget biztosítunk úszástanulásra.

Sokorópátka nagyon szép természeti környezete, korunk kihívá-sai, a jövőnk biztosítása fokozottan indokolja, hogy nagy gondot fordítsunk a gyermekek környezettudatos nevelésére. Intézményünk pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel az egészséges élet-módra nevelés és a környezeti nevelés.

Iskolánk 2008-ban pályázott az Ökoiskola címre, azóta iskolánk az Ökoiskola cím birtokosa. A Zöldóvoda és az Ökoiskola cím kötelez bennünket. Az elmúlt időszakban a következő programokat szervez-tük ehhez a témához kapcsolódóan: papírgyűjtés, hulladékgyűjtés az iskolában és a településeken, elektromos hulladékgyűjtés, madárles, túra, kirándulás a környező erdőkben és a Bakonyban. A természet-védelmi projekt irányítását Szakács Sándor tanár végezte.

Ugyancsak kedves színfoltja iskolánk életének a most már több éve megrendezésre kerülő „töklámpás” verseny, amelynek során ősszel a gyerekek a szülők segítségével töklámpásokat, ahogy Sokorópátkán nevezik, „tökvicsorikat” faragnak, kiállítják a kapuba, és a tanárok-ból, nagyobb diákokból álló zsűri ezeket a munkákat jutalmazza.

A 2008/09-es tanévben a német nyelv mellett elkezdtük az angol nyelv oktatását felmenő rendszerben.

2009 tavaszán az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatás-kezelő Igazgatósága pályázatot írt ki „Integrációs nyári tábor” cím-mel. A pályázaton kapott támogatásból 36 tanulónk üdült ingyene-sen Balatonalmádiban az ifjúsági táborban.

Ez volt a harmadik tanév, amikor a tanulók jelentős számú cso-portjának tudtunk ingyenes táborozási lehetőséget kínálni.

Intézményünknek ma már négy tagintézménye van. Igyekszünk ma-gas színvonalú szolgáltatást nyújtani a nálunk tanuló diákoknak, illet-ve a programok és a napirend szervezése során a szülők igényeinek fi-gyelembe vételére törekszünk. 2008-tól a sokorópátkai önkormányzat a Téti Családsegítő Szolgálattal együtt Családi Napközit működtetett, hogy az anyák munkába való mielőbbi visszatérését segítse. 2009-ben megnyílt a lehetőség az egységes óvoda bölcsőde intézmény létreho-zására az óvodákon belül. A fenntartó önkormányzat ebben az évben a sokorópátkai óvodát egységes óvoda-bölcsőde intézménnyé alakí-totta. Az új intézmény létrejöttével az óvoda kiscsoportja egységes óvoda-bölcsődei csoport lett, ahol a 2. életévüket betöltött gyerekeket látjuk el a kiscsoportos korú óvodás gyerekekkel együtt. A kisgyerme-kek ellátására gyermekgondozónőt foglalkoztatunk.

Úgy tapasztaltuk a működés egy éve alatt, hogy a szülők érdek-lődnek az új ellátási forma iránt és szívesen veszik igénybe intézmé-nyünknek ezt a szolgáltatását.

Intézményünkben ellátjuk a sajátos nevelési igényű és a halmozot-tan hátrányos helyzetű tanulókat. A fejlesztő foglalkozások biztosí-tásához gyógypedagógust alkalmazunk. A Téti Kistérségi Szakszol-gálaton keresztül biztosítjuk a sokorópátkai és a gici óvodában és az általános iskolában a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést.

2009 augusztusában Sokorópátka Község Önkormányzata megál-lapodást kötött Bakonytamási Község Önkormányzatával, amelynek értelmében Bakonytamási is csatlakozott az eddig Sokorópátka és Gic községek által működtetett intézményfenntartó társuláshoz. Emel-lett iskolánkba érkeznek tanulók Bakonygyirótról, Győrszemeréről, Győrújbarátról is. Ez a lakóhely szerinti sokszínűség az óvodákra is igaz, hiszen a gici óvodába több bakonytamási kisgyerek jár, illetve a sokorópátkai óvodába is jött néhány gyermek Bakonytamásiról.

A más településről érkező gyermekek utaztatását különböző módon oldjuk meg. A gici óvodába érkező gyerekeket a gici önkormányzat szállítja saját autóbuszával. Az általános iskolába utazó gyerekeket is-kolabusz szállítja. Az autóbuszon kísérő is utazik, akinek feladata a gyermekek felügyelete az utazás ideje alatt.

Nagyon fontos feladatunknak tekintjük a fenntartó önkormány-zatokkal a jó munkakapcsolat kialakítását, illetve törekszünk arra, hogy az intézmény tanulói és pedagógusai aktívan bekapcsolódjanak a települések közéletébe. Ennek részeként az elmúlt tanévben a nem-zeti ünnepek tiszteletére tartott megemlékezést és az anyák napjára készült ünnepi műsort mindhárom településen előadták tanulóink.

• 50 • • 51 •

Ugyancsak ennek a törekvésnek része, hogy pedagógusaink aktívan bekapcsolódtak a település civil szervezeteinek munkájába. Fontos-nak tartjuk a civil szervezetekkel való együttműködést, ezért több programot, vetélkedőket, jótékonysági koncertet szerveztünk együtt a gyerekek és a felnőttek részvételével.

A 2009/2010-es tanévben intézményünk egy nagy pályázat, a TÁMOP 3.1.4-es projekt megvalósításán dolgozott. A pályázat cél-ja az oktatási intézmények tartalmi megújulásának elősegítése. A projekt keretében az iskola nevelőtestületének minden tagja részt vett 4x30 órás képzésen. A képzések során elsősorban az új tanu-lásszervezési eljárásokkal, módszerekkel, a kompetenciafejlesztés le-hetőségeivel ismerkedtek meg a pedagógusok. Ezek a képzések jól kiegészítették a HEFOP 2.1.5-ös pályázat keretében már megszerzett ismereteket.

A projekt megvalósítása során két osztály erdei iskolai témahéten vett részt, egy osztály a természetvédelem, környezetvédelem téma-körben három hetet meghaladó projektet valósított meg. Könyvtári és színházi együttműködés keretében sok új ismeretre tettek szert tanulóink. A pályázat szakmai megvalósítását külső szakemberek, mentorok, tanácsadók segítették.

2010 nyarán intézményünk két tagintézménye, az általános iskola és a sokorópátkai óvoda pályázatot nyújtott be a referencia intézmé-nyi cím megszerzésére. Bízunk abban, hogy mindkét intézményünk néhány hét múlva a referencia intézményi cím birtokosa lesz.

A TÁMOP 3.1.4-es projekt egy hatalmas fejlesztési koncepciónak a része, ugyanis folyamatban van az a pályázat, amelynek eredmé-nyeképpen az iskola és a sokorópátkai óvoda felújítása és bővítése meg fog történni, reményeink szerint a következő évben. Ugyancsak ehhez a fejlesztési koncepcióhoz tartozik a folyamatban lévő TIOP 1.1.1-es pályázat, melynek célja az informatikai struktúra fejlesztése.

Az előzőekben leírtak alapján talán jól látható, hogy intézmé-nyünkben igyekszünk a tanórai és a tanórán kívüli lehetőségek kí-nálatával a gyermekek sokoldalú fejlesztését biztosítani, széleskörű szolgáltatást nyújtani.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a szorgalmas, tehetséges gyer-mekek jutalmazását. Negyedik alkalommal került sor a tanév végén a „Legbusz” kirándulásra. A kirándulás egy napos és a fenntartó önkormányzat támogatásából vagy pályázati forrásból ingyenes. A buszra az az osztályonként három-négy tanuló ülhet fel, akik a leg-jobbak, a tanév során tanulmányi munkában, versenyeken, közös-

ségi tevékenységekben legjobban teljesítettek, így a legtöbb pontot gyűjtötték. A tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazzuk azokat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak elsősorban tanulmányi és közösségi munkában.

Sokorópátka Község Önkormányzata helyi rendeletben olyan támo-gatási formákat hozott létre, amely egyrészt segíti a családokat az élet nagy sorfordulóinál, másrészt az önkormányzat reménye szerint erősí-ti a településhez való kötődést. Ennek a programnak a kapcsán óvodá-ba való beiratkozáskor, iskolakezdéskor és ballagáskor meghatározott pénzösszeget kapnak a gyermekek, illetve a családok. 2010-ben ehhez a kezdeményezéshez Gic község Önkormányzata is csatlakozott.

Úgy gondolom, hogy a fentiekben leírtak alapján jól érzékelhető a fenntartóknak az a tudatos szándéka, hogy a helyi oktatási intézmé-nyek szolgáltatásainak színvonalát emeljék, a nálunk tanuló gyerme-kek számára magas színvonalú oktatást nyújtó intézménnyé tegyék a sokorópátkai Általános Művelődési Központ minden intézményét. Mindezek azonban csak úgy valósulhattak meg, hogy a szülők, a csa-ládok is hittek ennek a törekvésnek a fontosságában, látták az eredmé-nyeket, bíztak abban, hogy mindez a gyermekeik fejlődését szolgálja.

Szeretném megköszönni a kedves szülőknek a segítséget, a mun-kánkhoz nyújtott támogatást, a bizalmat, amellyel az intézményi munka sikeréhez hozzájárultak.

A tantestület jelenlegi névsora: • Intézményvezető:Inotayné Pécsi Mária • Igazgatóhelyettes:Szakács Sándor • Tagintézményvezető:EgységesóvodabölcsődeSokorópátka: Horváthné Fekete Edit, 2010. augusztus 1-jétől határozott időre Szalainé Pécsi Rita • Tagintézményvezető:Gictagóvoda:Csepi Jánosné

Pedagógusok: • ÁltalánosIskola:Balogh Dezsőné, Czibulya Balázs, Czibulya Balázsné Csete Judit, Écsi Antal, Hajnik Mária, Kovács Ibolya, Inotay Gusztávné, Paárné Petrovicz Tünde, Polgár Andrásné, Szekeres Katalin, Vehrerné Sárfi Julianna • EgységesÓvodaBölcsődeSokorópátka:Szalainé Pécsi Rita, Göstl Tiborné • NapköziotthonosÓvodaGic:Csepi Jánosné • Dajkák,adminisztrációtsegítőalkalmazottak,technikaidolgozók

• 52 • • 53 •

• Iskola:Dénes Anna, Inotai Istvánné, Marics Ferenc, Pelikán Istvánné • Óvoda-Sokorópátka:Balogh Tiborné, Horváth Károlyné, Katonáné Laczó Mária, Pécsiné Sárközi Katalin, Pintérné Szépvölgyi Bernadett, Veszprémi Ernőné • Óvoda-Gic: Harsányi Fülöpné, Horváth Tiborné

Hiszek abban, hogy minden jövő a múltban gyökerezik, arra épül, abból táplálkozik. Sokorópátkán az oktatás múltja nagyon erős és szilárd alap, amiből, amire lehet és érdemes építkezni. Kívánok min-denkinek, aki a jövőben ebben az építkezésben valamilyen módon részt fog venni, erős hitet, kitartást ehhez a hatalmas, de gyönyörű feladathoz!

Inotayné Pécsi Mária

A Sokorópátkai Római Katolikus Egyházközség

1913-ban épült meg templomunk és plébániánk a Polgár Lőrinctől hagyatékba kapott területen, addig Sokorópátka a tényői egyházköz-séghez tartozott. Plébániánk 1985-től 1992-ig a téti kerület esperesi hivatala is volt.

Az egyházközségünk létrejötte óta eltelt csaknem egy évszázad alatt az alábbi lelkipásztorok szolgáltak Sokorópátkán:

• Kovács György 1913-1922 • Szeli Imre 1922-1934 • Füleki Ferenc 1934-1948 • Egervölgyi Ernő 1948-1959 • Madarász Árpád 1959-1961 • Rádonyi József 1961-1966 • Ernszt Antal 1966-1992 • Tóth Antonin 1993-2003 • Fodróczy Kálmán 2003-

Egyházközségünkben a második világháború előtt számos szer-vezet működött: Leánykör, Legényegylet, KALOT (Katolikus Le-gényegyletek Országos Testülete), KALÁSZ, Mária Kongregáció, Szívgárda Egyesület, Jézus Szíve Egyesület, Rózsafüzér Társulat és a színjátszó csoportok munkája is virágzott az évek alatt.

A plébánia és az egyházközség legfőbb támogatója Sokorópátkai Szabó István országgyűlési képviselő volt. Az ő nevéhez fűződik a templom és a plébánia kezdeti terve és ezek keresztülvitele. Ő tette le a templom alapkövét, mint a község bírója. 1926-ban orgonát készí-tetett és több alkalommal is kifestette a teljes templomot.

1937-ben és 1938-ban 3 új harangot kapott a templom. Az egyik a Magyarok Nagyasszonya, a másik a Szent Imre harang, a harmadik pedig a KALOT Ifjúság harangja volt. Az utóbbi harang 1970-ben került az Újtelep végére, mivel a földosztás után az ifjúság ott tele-pedett le. Ebben az időben, 1970 őszén hozta be a képviselőtestület a pátkapusztai kereszt mellől a harangot és helyezte el a temetőben. 1941-ben Pandúr József festőművész a templom belsejét kifestette. Az 1966-ban hivatalba kerülő Ernszt Antal legelőször a templom és a temető bekerítéséről gondoskodott. Ezt követte 1967 és 1969 között a

• 54 • • 55 •

templom külső tatarozása. Ebben az időben épült a ravatalozó, a kút és a WC a temetőben. 1975-ben a plébánia külső tatarozására került sor. 1976. nov. 1-re elkészült a temetői új nagykereszt Koch Vilmos sírkö-ves mester munkájából és ekkor került a harang a ravatalozó mellé.

1977-78-ban készült el a templom teljes villamos hálózatának felújítása, a kiskápolna, valamint a sekrestye hitoktatási teremmé alakítása, az orgona és harang villamosítása. 1979-ben került sor a templom belső festésére, Samodai József festőművész elkészítette a 7 szentséget ábrázoló szimbolikus rajzokat, majd restaurálta az 1941-ben Pandur által készített Diadalívet. Ugyanebben az évben került sor a torony külső bádogos szerkezeteinek újjáfestésére és vil-lámhárító felszerelésére is.

1980-ban a temetőben hűtőkamra és öltöző építése valósult meg, 1981-ben pedig a plébánia külső tatarozása és belső felújítása, víz-vezetékkel együtt. 1981. húsvétjára teljes hímzésű (kalocsai) fehér oltárterítőket, ministránsruhákat, miseruhákat kapott a templom, a hívek közös munkájából (30 asszony varrta és finanszírozta). Ugyan-ebben az évben megtörtént a plébánia tetőzetének teljes felújítása és a temetői ravatalozó mellé új öltöző építésére, és a három útszéli ke-reszt felújítására is sor került.

1982-ben megtörtént a plébánia villamos-hálózatának teljes át-szerelése, a szabványoknak megfelelően. Ebben az évben került sor a templom teljes tetőszerkezetének és héjazatának felújítására is a montreali hívek nagy összegű adományának segítségével. 1991-ben megújult a templom külseje, külföldi adományokból és az egyház-községi hozzájárulásokból.

1992-ben plébános urunkat, aki a szalézi rendbe tartozott, elhe-lyezték Péliföldszentkeresztre, ahol rendházuk rendbetételének fel-adata várt rá. Fodróczy Kálmán plébános úr látta el falunkat 1993 tavaszáig. Ekkor Tóth Antonin tényői plébános úr lett falunk lelki-pásztora. Lelkiismeretesen látta el feladatát, még betegsége ellenére is. Az ő szolgálata alatt felújítottuk a ravatalozó tetőszerkezetét és ki-javítottuk a falon a repedéseket.

A plébánia gázfűtést kapott, a templom belső falának északi részén a fal víztaszító réteggel lett bevonva. Tóth Antonin plébános úr saj-nos betegsége miatt már nem tudta ellátni Tényőt és Sokorópátkát. Pannonhalmán rendjük nyugdíjas otthonába költözött és ott élt ha-láláig. A püspök úr Tényő-Sokorópátka ellátását Fodróczy Kálmán plébános úrra bízta.

2005. búcsúja emlékezetes számunkra. Ekkor ünnepelte Deák Fe-

renc jezsuita atya, falunk szülötte, pappá szentelésének 50. évfordu-lóját, 80. születésnapját és montreali tartózkodásának 30. évét. E jeles ünnep alkalmából a montreali hívek jóvoltából egyházközségünk adománnyal gazdagodott, melyet a templom harangjának felújítására fordítottunk. 2007-ben adományokból megújult templomunk orgo-nája. Plébániánkat festéssel, járólapozással tettük szebbé, társadalmi munkában.

A 2010. májusában elhunyt Mihályfi Miklós lányának és férjének adománya segítségével megújult templomunk szentély része. Új la-pozást kapott, szent helyhez méltóan. A következő években ezt sze-retnénk folytatni adomány segítségével, melyet özv. Farkas Tibor adományozott egyházközségünknek, felesége végakaratából. A jó Isten áldja meg adományozóinkat és mindenkit, akik hozzájárulnak egyházközségünk lelki és anyagi gyarapodásához.

Templomunk és plébániánk szépítése, rendben tartása mellett fon-tos a lelki gyarapodásunk is. Ezt segítik szép ünnepünk, melyek lelki feltöltődést adnak. Egyházközségünk működése során rengeteg se-gítséget kapott a hívektől anyagilag, de legfőképp társadalmi munká-val, hiszen a templom, a plébánia és a temető építése, felújítása, kor-szerűsítése során a segéd- és járulékos munkát mindig, a szakipari munkáknak pedig jelentős részét a helyi lakosok végezték.

Öröm volt számunkra, hogy 2009. június 21-én megünnepelhet-tük plébános urunk, Fodróczy Kálmán aranymiséjét. Az egész falu együtt ünnepelt.

Ha visszagondolunk arra, mennyit fejlődött egyházközségünk az elmúlt száz év alatt, mennyi jótékony tett és közös ünnep gazdagította közösségünket, falunkat, anyagilag és lelkileg egyaránt, elmondhat-juk: őseink nem hiába ajánlották templomunkat, egyházközségün-ket a Boldogságos Szűz Mária oltalmába. A Magyarok Nagyasszonya védje és oltalmazza továbbra is falunkat, egyházközségünket.

Sári Lászlóné

• 56 • • 57 •

Civil szervezetek

Baba-Mama Klub

Baba-mama klubunk 2004. október 18-án indult azzal a céllal, hogy egy-részt kikapcsolódást nyújtson a pici babával otthon levő anyukáknak, másrészt az összejövetelek során a részt vevő szülők kicserélhetik tapasz-talataikat, gyarapíthatják tudásukat a gyermek gondozásával, nevelésé-vel kapcsolatosan. Jobban megismerhetik a gyermek fejlődési szakaszait, életkori sajátosságait. Foglalkozásainkat havi rendszerességgel tartjuk, mégpedig a hónap első hétfőjén. A célcsoport, akikért a klub létrejött: leendő anyukák, várandós kismamák, gyermekek, anyukák.

Minden évben megünnepeltük az Anyatejes Világnapot, közösen vártuk a Mikulást, Húsvétra játszóházzal készültünk. Voltak meghí-vott előadóink: homeopátiás tanácsadó, gyógytestnevelő, logopédus, óvodapedagógus, fogászati asszisztens.Legfőbbcélunk: •Azegészségmegőrzése

•Helyeséletmódkialakítása •Szabadidőhasznoseltöltése •Szociálisinformációkbővítése •Gyermekekfejlesztése •Gyermekekszocializációjánakelősegítése •Közösségiszerveződéserősítése

Általában egy-egy foglalkozáson 6-8 anyuka és gyermeke van jelen. Tagságunk folyamatosan cserélődik, hisz a gyerekek gyorsan nőnek.

A baba-mama klub keretén belül szülés-felkészítő tanfolyamon ve-hetnek részt a várandósok. A felkészítés három részből állt, melyből egy alkalommal szülésznő tart tájékoztatást. Babamasszázsra is nagy igény van az anyukák körében. A kurzus öt alkalomból áll. Halk baba-zene mellett elsajátítják az anyukák a masszázs fortélyait, megtanulják a láb, a has, a mellkas, az arc, a hát masszírozását, s végül egy rövid ba-batornát is elsajátítanak. Úgy gondolom, hogy ezek a percek felejthe-tetlenek számunkra. Ismeretes, hogy a masszázs segíti a korai kötődést anya és gyermeke között, a hasfájást csökkenti, a keringést stimulálja.

A szülők áldozatos, melegségtől áthatott törődésének, gondosko-dásának gyümölcse az egészségesen, boldogan cseperedő gyermek. Ők a szemünk fényei. Vigyázzunk rájuk!

Szakácsné Szabó Zsuzsanna

Sokorópátkai Dalárda

Dalárdánk 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy fellépéseivel színesít-se a község kulturális életét. Az együttes jelenleg 25 fővel működik. A nyári időszak kivételével heti egy alkalommal tartjuk próbáinkat a közösségi házban. Repertoárunkban szerepelnek népdalok, csárdá-sok, operettek, hallgatók, keringők, táncdalok, valamint a jeles na-pok egyházi, illetve világi énekei. Műsorainkat többnyire hangszeres kísérettel adjuk elő. Bevételeink a megyei közgyűléshez benyújtott pályázatokból, polgármesteri és képviselői támogatásokból, valamint tagdíjakból származnak, továbbá ennek növelésére több alkalommal tartottunk már bált is. Az összegyűlt támogatásokból fellépőruhát készíttettünk, hangszert és digitális hangrögzítőt vásároltunk, utazá-saink költségeit fedeztük. A működésünkhöz szükséges egyéb felté-teleket jelenleg is az önkormányzat biztosítja.

Megalakulásunktól kezdve részt veszünk községünk állandó ren-dezvényein: Öregek Napján, Véradók Napján, Idősek Karácsonyán, Falunapunkon, valamint egyházi ünnepeinken: kenyérszentelésen, bérmáláson, Hősök Napján, templomunk búcsúján és a karácsonyi éjféli szentmisén. A helyi elfoglaltságok mellett igyekszünk a ré-gió folklór rendezvényein is jelen lenni. Szerepeltünk már többek között Écs, Pannonhalma, Koroncó, Tényő, Mosonszentmiklós, Győrújbarát, Gyömöre, Dunaszeg, Egyed, Kajárpéc, Gic községek-ben, valamint Győrben, Téten, Vasváron és Csepregen is.

Dalárdánk 2001 évtől tagja lett a Vass Lajos Népzenei Szövetség-nek, így alkalom nyílt arra, hogy szakmai minősítésen is megmé-rettessük magunkat. Az évente megrendezett Vass Lajos Népzenei Versenyen − népdalkörök kategóriában − ezüst fokozatú minősítést sikerült elnyernünk.

Külön öröm volt számunkra, hogy 2006-ban − dalárdánk 10 éves jubileumán − megjelenhetett első CD felvételünk Szól a dal...Nóták, csárdások, slágerek a Sokorópátkai Dalárdától címmel. Idén újabb lemez elkészítését tervezzük, melyen hazáról, hazaszeretetről szóló dalainkat hallhatják.

Szeretnénk továbbra is hasonló szép élményeket átélni, s műsora-inkkal az embereknek örömet szerezni.

Kovács Ibolya

• 58 • • 59 •

Mustármag Egyesület

A Sokorópátkai Mustármag Egyesület 2005. május 1-jén 28 alapító taggal alakult meg, jelenleg 22 fővel működik.

Az egyesület legfőbb céljaiként a Sokorópátkai Római Katolikus Egyházközség tevékenységének, Sokorópátka vallási, ifjúsági, hagyo-mányőrző, kulturális, oktatási, turisztikai és külkapcsolati életének, vallási és nemzeti ünnepeink színvonalas, tartalmas és méltó módon történő megünneplésének segítését, valamint Sokorópátka lakossá-gának a települést és lakosságát érintő ügyekről való folyamatos tájé-koztatását fogalmaztuk meg.

Alapító tagjaink azért tartották fontosnak mindezen célok meg-valósulásának egyesületi szinten történő segítségét, mert a civil szervezetek a települések életében, népességmegtartó képességében jelentős szerepet játszanak, hiszen segítségükkel nőhet a lakosság összetartása, identitástudata, ezen felül a civil társadalom akcióterei-nek kiszélesítésével a települések közötti kapcsolatokból egyéb társa-dalmi előnyök is származhatnak.

Az egyesület létrejöttét, bírósági bejegyzését követően rövidesen be is kapcsolódott a település civil életébe, hiszen 2005 karácso-nyán Sokorópátka lakosai már kézbe is vehették a tagjaink által írt és szerkesztett Mustármag újságot. A mai napig 14 kiadást megélt lap szerkesztése során arra törekedtünk, hogy az olvasókkal megis-mertessük Sokorópátka - és érintőlegesen Tényő - mint település és mint egyházközség történetét, kis falunk híres szülötteit, a helyi ha-gyományokat, hagyományos ételeket, civil szervezetink és intézmé-nyeink működését és szűkebb pátriánk életének néhány jelentősebb eseményét.

2006-tól a régebbi hagyományokat újjáélesztve májusfa állításokat szerveztünk a templomkertben és ugyanettől az évtől kezdődően részt vettünk a falunapok lebonyolításának segítésében is, valamint több kulturális rendezvény megszervezése is az egyesület nevéhez kötődik, pl. március 15-ei megemlékezés, 1956-os megemlékezés és előadás, jótékonysági bálok szervezése stb.

Sokorópátkán problémaként jelentkezett korábban, hogy nem volt kiépített internet-hálózat. Tagjaink és pártoló tagjaink felismerték, hogy ma már rendkívül fontos a települések és így a lakosság életé-ben is a megfelelő internetes hozzáférés, hiszen a naprakész infor-mációk beszerzésében, különféle ügyek intézésében egyre nagyobb szerep jut a világhálónak. Különösen fontos az internet a vállalkozók

életében, hiszen partnerkapcsolatok kiépítéséhez, pályázati infor-mációk beszerzéséhez elengedhetetlen a világháló. 2007-ben a ter-veinket tettek követték és egyesületünk koordinálásában megindult az internet-hálózat kiépítése Sokorópátkán. Csökkentve így annak veszélyét, hogy településünkön is felerősödjön a Magyarországon napjainkban tapasztalható város-vidék leszakadás, ami mellett más társadalmi szakadékok is megjelenhetnek, illetve felerősödhetnek, így a vidéki térségek gyakorlatilag az információs társadalom vesz-teseivé válhatnak az infrastrukturális beruházások, új szolgáltatások hiánya miatt. 2008-ban Egyesületünk közreműködésével elkészültek a plébániahivatal későbbi felújításának alapját képező felmérési ter-vek, illetve egy új előtetőt is kapott az épület.

Az elmúlt 5 évben végzett tevékenységünk rövid bemutatása mel-lett fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy jelenleg zajlik az Egyház-község által a ravatalozó felújítása tárgyában benyújtott pályázat elbírálása, amely projekt koordinálásában, lebonyolításában szintén jelentős szerepet vállal a Mustármag Egyesület.

Egyesületünk bízik abban, hogy a jövőben is segíteni tudja Sokorópátka község fejlődését, hozzájárul településünk civil életének színesebbé tételéhez és köszöni az Önkormányzat és a lakosság által a számára nyújtott segítséget, mellyel hozzájárultak kitűzött céljaink megvalósításához.

Németh Szabolcs

Őszidő Nyugdíjas Klub

Klubunk Mecséri Lajos polgármester ösztönzésére 2001. február 7-én jött létre. 2001. augusztusától Pető Józsefné a klub vezetője. Lét-száma jelenleg 31 fő.

Az elmúlt években bejártuk az országot. Voltunk az Országházban, álltunk az ország közepén. Megcsodáltunk hazánkban sok szép vá-rost, műemléket, a természet alkotta szépségeket. Néztünk színházi előadást, hallgattunk koncertet. A klub összejövetelein sem unat-koztunk soha. Voltak vendégeink között ismert művészek, előadók, írók, költők, politikusok, közéleti vezetők. Rendszeres kapcsolatot ápolunk a szomszédos Tényő, Ravazd, valamint a Veszprém megyei Bakonytamási és Külsővat nyugdíjas klubjaival. Emellett jó baráti vi-szonyban vagyunk a téti kistérség valamennyi nyugdíjas klubjával. Az idén is találkozunk velük, az immár IV. Térségi Nyugdíjas Talál-

• 60 • • 61 •

kozón, a korosztályunk részére szervezett kulturális fesztiválon.2003-ban hirdettük meg első alkalommal, hagyományteremtő

céllal a térségi dalos találkozót. Ma már a hetediken is túl vagyunk. Évente 12-13 község több mint 30 dalosa vesz részt ezeken a ren-dezvényen. A nap végére 100 ember énekétől hangos kultúrházunk. Terveink szerint a rendezvényt jövő évben is megtartjuk.

Bizonyítva, hogy az idős korosztály nemcsak nótázni tud, 2010-ben már harmadik alkalommal hirdettünk történelmi, illetve irodalmi vetélkedőt. Az évek során tagjaink vetélkedtek honismereti téma-körökből, valamint a Szuper Anyós, illetve Szuper Nagyi címért. A játékban méltó társaink voltak a bakonytamási, gyömörei, ravazdi és tényői nyugdíjasok. Évek óta részt veszünk a szövetség által meg-hirdetett megyei dalosversenyen. Tagjaink a versmondó versenyre is beneveztek, mind a Pannon Nyugdíjas Szövetség, mind a térségi klubok által meghirdetetten.

Mindannyian azon vagyunk, hogy szülőfalunk Sokorópátka nevét mind többen megismerjék. Fő támogatónk az önkormányzat, ahon-nét minden segítséget megkapunk. Kisebb összegű támogatáshoz a megyei közgyűléshez benyújtott pályázatból jutottunk.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minden generációval jó viszonyba kerüljünk. Minden év augusztusában a falunap sikeréhez főzéssel járu-lunk hozzá. Hagyományteremtő céllal közös karácsonyi ünneplésre hív-tuk az óvódásokat. 2010-ben már negyedik alkalommal köszöntöttük a karácsonyt. Pásztorjátékkal szórakoztattuk a kicsiket, majd saját készíté-sű ajándékainkat adtuk át. Közös éneklés tette teljessé az ünnepet.

A sok örömteli perc mellett, többször kellett könnyeznünk, sajnos az élet múlandóságát is tudomásul kellett vennünk. Eltávozott klub-társaink emlékét szívünkben tovább őrizzük.

Pető Józsefné klubvezető

Sokorópátkai Polgárőr Egyesület

A Sokorópátkai Polgárőr Egyesület 2004. augusztusában jött létre, mint egy önkéntes tagsági viszonyon alapuló, nyílt, demokratikus, pártmentes, kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató társa-dalmi szervezet.

A szervezet megalakításakor a tagok legfőbb célokként tűzték ki a lakókörnyezetünk – különösen a közterületek, középületek, mű-emlékek és védett épületek - biztonságának erősítését, a gyermek- és ifjúsági korosztály áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzé-sét, a nők és időskorúak ellen elkövetett támadások megelőzését, a családon belüli erőszak visszaszorítását, illetve megelőzését, a közle-kedési és közúti biztonság megerősítését. A fentieken túl fontosnak tartjuk még a szomszédok és lakóközösségek egymás közötti segít-ségnyújtásának elősegítését, bűnmegelőzésben való helyi összefogás és felelősség népszerűsítését, a személyes szerepvállalás motiválását, továbbá a térségi partnerség kiépítését a közbiztonság és a bűnmeg-előzés területén.

Az Egyesület által kitűzött célok elérése érdekében•azingóésingatlanjavakvédelmérehetenteminimum3alkalom-mal járőrszolgálatot szervezünk (ez éves szinten a teljes tagságra ve-títve 1200-1300 órányi szolgálatot, és 2800-3200 kilométernyi meg-tett utat jelent a településen),•segítjükazönkormányzatésintézményeiáltalszervezett-nempo-litikai - rendezvények lebonyolítását (pl. falunap, hulladékgyűjtés),•arendőriintézkedéstigénylőesetbensegítségetnyújtunkarendőr-ségnek (pl. eltűnt személyek keresése),•sportrendezvényeken–aterületilabdarúgószövetséggelegyeztetve– rendezői tevékenységet folytatunk, segítve ezzel a helyi sportegye-sület munkáját,•a bűncselekményeket elősegítő körülményekről tájékoztatjuk azérintetteket, a rendőri-, és más intézkedésre jogosult szerveket,•jelzéseket adunk az illetékes önkormányzati szerveknek, hatósá-goknak a gyermek- és fiatalkorúak értelmi, erkölcsi, testi fejlődését súlyosan veszélyeztető észlelt magatartásokról, körülményekről, me-lyek esetén már szükséges bűnmegelőző jellegű védő-óvó intézkedé-sek megtétele,•alakosságfelébűnmegelőzésijellegűoktató,felvilágosítótanácsadótevékenységet folytatunk,•jelzéseket adunk az illetékes önkormányzati szerveknek, hatósá-

• 62 • • 63 •

goknak az illegális hulladék lerakásokról, valamint a közegészséget veszélyeztető környezetszennyezésekről,•közreműködünkazOrszágos-,aMegyei-,valamintaTerületiPol-gárőr Szövetségek akcióiban.

Mivel az Egyesület gépjárművel nem rendelkezik, a tagok saját gépkocsival látják el a szolgálatot. Felszereltségünk jónak mondha-tó, melynek beszerzéséhez nagyban hozzájárult Sokorópátka Község Önkormányzatának-, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyű-lés pályázati úton nyújtott támogatása.

Bízunk benne, hogy Egyesületünk tevékenysége hozzájárul a kitű-zött célok megvalósításához, elősegítve ezzel azt, hogy településünk a továbbiakban is nyugodt, békés és biztonságos otthont jelentsen az itt lakók részére.

Németh Szabolcs – Tóth István

Sokorópátkai Sport Egyesület

Minden sport nagyszerű lehetőséget biztosít az embereknek, hogy teljes, egészséges életet éljenek. Megerősíti az akaratot, a kitartást, ké-pessé tesz minket rá, hogy elviseljük a rohanó világ okozta minden-napos stresszt, a csapatsportokat űzők az élet más területén is sokkal könnyebben válnak „csapatjátékossá”.

Egy falu életében a fiatalságot legjobban összetartó erő a sport. Ná-lunk ez elsősorban 1950-es években alakult Sokorópátka SE kerete-in belül valósul meg, nagymértékben önkormányzati támogatással. Itt működik a férfi labdarúgó szakosztály két csapattal, a 2009-ben alakult női labdarúgó szakosztály, valamint a 2005-től működő lö-vész szakosztály, mely önálló lőtérrel rendelkezik. A labdarúgás helyi múltjának legjobb eredménye a járási bajnokság megnyerése volt az 1969. évi (tavaszi-őszi) bajnokságban. 2005-ben a tartalék csapa-tunk dobogós lett, majd a 2008/2009-es bajnokságban az első csa-patunk harmadik helyezése adott újabb lendületet a helyi sportélet-nek. Ennek hatására alakult meg a Warios szurkolói csoport, mely ellenfélként is számottevő erőnek számít focistáink életében. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei bajnokság III. osztályában szerepe-lünk. Az első bajnokságban mindkét férfi csapatunk az első hat kö-zött végzett.

Természetesen az eredmények is fontosak, de ami még ennél is sokkal többet jelent: a jó hangulat fenntartása, egy egészséges közös-

ség kialakítása, amelyben mindenki jól érzi magát. Hetente két edzés a férfiaknak, kettő a nőknek, illetve heti egy bajnoki mérkőzés, ami hetente öt délutánt lefoglal, és akkor még említést sem tettünk az 5-12 éves korosztály tornateremben tartott foglalkozásairól.

A tornaterem átadását követően – minden szombaton – a Sokorópátkai Öregfiúk baráti társasága szintén két órát futballozás-sal tölt. Ők évente egy jótékonysági labdarúgó tornát is szerveznek.A Sokoró Fogadóban lovaglási lehetőség biztosított – mely télen is mű-ködik – a fedett lovardában. Helyi edző vezetésével a nordic walking is gyakorolható a festői szépségű Sokorón. 2010. május 27-én jegyez-te be a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Sokoró Karate Sport-egyesületet, mely szintén a tornateremben működik korra, nemre való tekintet nélkül egy vegyes csoporttal. A tervek szerint hama-rosan alakul egy thai box csoport. A faluból többen járnak teljesít-ménytúrára (Kinizsi 100, Cuha 80).

Számos, évente megismétlődő sporteseményre is sor kerül Sokorópátkán: terem labdarúgó tornák (Pátka Kupa, Pedró Kupa), futóverseny (Pedró Pékség futóverseny), lövészversenyek (lövész-klub), fogat hajtóverseny (Sokoró Fogadó).

Kovács Zoltán

• 64 • • 65 •

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány

Vig Zoltán építőmérnök Sokorópátkán született és nőtt fel. Fiatalon, 53 éves korában, 1995-ben hunyt el. Édesanyja Vig Béláné, aki hadiözvegyként egyet-len gyermekének szentelte életét, attól a céltól vezérelve, hogy fia emlékét mél-tóképpen megörökítse, a Sokorópátkai Általános Iskola tanulóinak támogatását határozta el. Az alapító tartós közérdekű célra 1999-ben alapítványt hozott létre. Az alapítvány neve Vig Zoltán Emlék-Alapítvány, székhelye: 9112 Sokorópátka,

Öreg u. 1. Telefon: (96) 488-046; fax: (96) 549-049; e-mail: vehrer@sokoropatka.hu.

Az alapítvány célja a Sokorópátkai Általános Iskola kiemelkedően jól tanuló vagy arra rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóinak támo-gatása. Az alapítvány kuratóriuma három főből áll: Vehrer Ferencné elnök, tagjai Écsi Jenő és Nagy Gábor. Az alapítványhoz támogatóként csatlakozott többek között a győri Kultúrmérnök Kft., a győri Éduvíz Kft., Vig István svájci lakos és Sokorópátka Község Önkormányzata.

A szimpatizánsok évről-évre támogatják személyi jövedelemadó-juk 1%-ával alapítványunkat. Adószámunk: 18538438-1-08. Ezúton is megköszönjük a 2005. évi 56.904 forint, a 2006. évi 127.362 fo-rint, a 2007. évi 61.442 forint, a 2008. évi 53.345 forint, és a 2009. évi 128.557 forint összegű felajánlást. A kuratórium minden év tavaszán pályázati felhívást tesz közzé a helyi Buborékok című újságban és Sokorópátka község honlapján, www.sokoropatka.hu.

A kiemelkedően tehetséges, kiváló tanulók ünnepélyes keretek kö-zött a tanévzáró ünnepélyen, illetve ballagáson vehetik át a díjat. A kuratórium működése során 2000-2010. évben 11 alkalommal 72 fő kiemelkedően tehetséges és 50 fő szociálisan rászoruló tanuló része-sült támogatásban. Az alapítvány jelentős szerepet tölt be a település életében, hiszen általános iskolás tanulóinkat ösztönzi a szorgalmas tanulásra és a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplésre. A te-hetséggondozás mellett hozzájárul a nehéz helyzetben lévő diákok integráláshoz is.

Vehrer Ferencné

Sokorópátkai Vöröskereszt Alapszervezet

Az 1960-as évek végén − több évtizeddel a nagy segélyszervezetek megalakulása után − a véradások helyi szervezésére vidéken is meg-alakultak a vöröskereszt alapszervezetei. Sokorópátkán hagyomány-szerűen „az egészségügyre maradt” ez a feladat. A 80-as évek elején hazánkban rohamos mértékben nőtt az igény az emberi vér iránt. Községünkben ekkor az éves véradáson 30-40 véradó szokott meg-jelenni. 1987-ben új körzeti ápolónőként Mecséri Lajosné lett a he-lyi szervezet véradás szervezője. A falu minden lakóját személyesen kereste fel, hogy felvilágosító tevékenységével, a vér fontosságának megismertetésével aktivizálja községünket e nemes cselekedetre.

Három év elteltével az aktivisták titkárnak választották a szülési sza-badságát töltő Szakácsné Szabó Zsuzsanna helyett. Az új vezetés nagy lendülettel látott munkához. Évente bált szerveztek, hogy a bevétel-ből növelhessék tevékenységüket. Rendszeressé vált a hagyományos „idősek napja”, ahol az aktivisták által sütött süteménnyel kedvesked-tek a megjelenteknek.

Növelte a rendezvény színvonalát az iskola önállósodásakor beve-zetett kultúrműsor, hisz itt láthatták a szülők, nagyszülők gyerekeiket szerepelni. Ezen a rendezvényen adták át a falu legidősebb női és férfi lakójának a Vöröskereszt ajándékkosarát is.

Az önkormányzat megalakulása után óriási lendületet kapott a moz-galom. Az alapszervezet gyakran szervezett különböző segélyakciókat. A kilencvenes évek elején bevezették a véradók napját, ahol szintén kultúr-műsor kíséretében − amely bővült az időközben megalakult Sokorópátkai Dalárda műsorával − ajándéktárggyal és virággal köszöntötték a jubilá-lókat, és vacsorával, valamint egy itallal vendégül láttak minden véradót. Községünkben ekkorra már 110-120 főre nőtt a véradáson résztvevők száma. Az alapszervezet − a tantestülettel együttműködve – bevezette az iskolában a gyerekek vöröskeresztes versenyét, a tanulói létszám 60-70 %-os részvételével. Természetesen minden résztvevő – az alsósok a vö-röskeresztes témájú rajzaik után – jutalomban részesült. Ekkorra tehető az idősek gépkocsival történő szállítása is a hagyományos „Öregek nap-jára”. 2000-től bevezették az évenkénti kétszeri véradást Sokorópátkán, melynek eredményeként 130-150 főre nőtt a helyi donorok száma, ami a település teljes lakosságának 11-15 %-át jelentette, mely országosan is kimagasló eredmény (a megyei átlag 5 % felett szokott lenni, az országos ritkán érte el a 4 %-ot). A szervező munkáért Mecséri Lajosné a bronz, ezüst és arany fokozatú megyei díjak után országos kitüntetést is kapott,

• 66 • • 67 •

Sokorópátka község pedig négy alkalommal vehetett át elismerő okle-velet. Érdekesség, hogy az új központi − ”vizes, utalványos véradás” − bevezetése után az alapszervezet a véradás „sava-borsa” elv alapon saját forrásból továbbra is biztosítja a sört vagy üdítőt és a virslit. A véradók fogadását, kiszolgálását évek óta az alábbi aktivisták látják el a titkár ve-zetésével: Balogh Dezsőné, Kurucz Lajosné, Pető Józsefné, Szakácsné Szabó Zsuzsanna.

Az előző évek további programját jelentette a háziorvos által tar-tott előadások szervezése, mely sajnálatos módon dr. Párkányi Jó-zsef nyugdíjba vonulásával abbamaradt. A falunap bevezetése óta a Vöröskereszt minden alkalommal részt vett a lakosság vendéglátását biztosító ételkészítésben is. Az alapszervezet működéséhez szükséges forrást elsősorban – hasonlóan a többi civil szervezethez – az önkor-mányzat biztosítja.

Ezúton is szeretném megköszönni vezetőségünknek, aktivistáink-nak, valamennyi közreműködőnek, hogy segítettek bennünket − ön-ként vállalt − tevékenységünk egyre magasabb szintű ellátásában.

Mecséri Lajosné

Civil szervezetek tagjainak névsora

Baba-Mama KlubVezető: Szakácsné Szabó ZsuzsannaTagok: kismamák

Evita Hastánc CsoportVezető: Salamon Éva Tagok: Bendes Eszter, Bendes Szabina, Fekete Orsolya, Janek Klaudia, Kollár Lilla, Kovács Andrea, Kovácsné Videmann Andrea, Kovács Ibolya, Kurucz Eszter, Németh Kálmánné, Németh Letícia, Németh Patrícia, Nyári Eszter, Petrovicz Tünde, Takács Anett, Takács Nikolett, Takács Rita, Tuba Kálmánné Erika, Vörös Alexandra

Mustármag EgyesületVezető: Németh SzabolcsTagok: Bonnyainé Szabó Mária, Horváth Dezső, Horváth Mária, Horváth Zoltánné, Kissné Sári Katalin, Knollné Horváth Julianna, Kovács Ibolya, Laczó Tibor, Mészáros Sándor, Neumayer Józsefné, Polgár Andrásné, Sári Lászlóné, Szabó Lajosné, Szabó Zoltán, Szalai Erika, Vigh Sándor

Őszidő Nyugdíjas KlubVezető: Pető Józsefné Tagok: Bakonyi Béláné, Bolla Ferenc, Bolla József, Bolla Józsefné, Bonnyai Rudolfné, Cserháti Lajosné, Dávid Lászlóné, Domonkos József, Domonkos Józsefné, Fekete Lászlóné, Hestencz Ferencné, Horváth Zoltánné, Ihász Istvánné, Koller Lajosné, Marics Béláné, Mikó-Baráth István, Mikó-Baráth Istvánné, Mogyorósi Sándorné, Paár József, Pécsi Istvánné, Pető József, Roboz Alajosné, Soós Rezsőné, Süle Józsefné, Szabó Lajosné, Szalai Istvánné, Szalai Jánosné, Tislér Józsefné, Vígh Mihályné

Sokorópátkai DalárdaVezető: Kovács Ibolya Tagok: Balogh Dezsőné, Bolla József, Bolla Józsefné, Bonnyainé Szabó Mária, Horváthné Fekete Edit, Horváth Zoltánné, Katonáné Laczó Mária, Keiger Norbertné, Knollné Horváth Julianna, Kovács Zoltánné, Kurucz Eszter, Laczó Tiborné, Lascsik Józsefné, Mecséri Lajos, Mondovics Sándor, Nagy Dániel, Szabó Viktor, Szabó Viktorné, Szabó Zoltán, Szalai Imre, Szalai Cecília, Szekeres Katalin, Takács Józsefné

• 68 • • 69 •

Sokorópátkai Polgárőr EgyesületVezető: Szájer FerencTagok: Bonnyai János, Búza István, Fekete Rudolfné, Füvesi Béla, Inotay József, Knoll László, Kurucz Lajos, Mecséri Lajos, Németh István, Németh Szabolcs, Polgár András, Szabó Lajos, Szabó Mihály, Szabó Viktor, Szakács Sándor, Szalai Elek, Szalai István, Tóth István, Vigh Mihály, Vigh Sándor

Sokoró Karate SportegyesületVezető: Bán LászlóTagok: Balogh Viktor, Balogh Zita, Bán Sarolta, Bokány Máté, Czibulya Botond, Farkas Dóra, Haurik Tamás, Horváth Gergő, Horváth Kata, Horváth Szilárd, Jelencsics Liza, Kalmár Péter, Kalmárné Horák Ildikó, Kassai Máté, Katona Bence, Köteles Sándor, Kreics András, Kreics Dóra, Kreicsné Venesz Dóra, Lábadi Lázár, Mecséri András, Mecséri Lóránt, Mecsériné Pécsi Annamária, Orbán Barnabás, Oroszi Hanna, Salamon Richárd, Szappanos Gergő, Szekeres Erika, Tar József, Tóth Levente, Tóth Máté, Tuba Gergő, Verasztó Balázs, Verasztó Kristóf, Winkler Barnabás

Sokorópátkai Sport EgyesületLabdarúgó szakosztályvezető: Kovács ZoltánFelnőtt csapat tagok: Basák Attila, Buza Ákos, Császár László, Császár Tamás, Delbó Tibor, Forsthoffer Sándor, Keinauf Péter, Kondor Lász-ló, Kovács Tamás, Kovács Zoltán, Lascsik Gyula, Lascsik Zsolt, Szabó András, Szabó Máté, Varga PéterTartalék csapat tagok: Bonnyai Péter, Buza Lajos, Fekete Kristóf, Horváth Norbert, Koller Gábor, Kövecses Roland, Marics Ervin, Nagy Norbert, Nagy Péter, Szabó Levente, Szabó Tamás, Vajda Péter, Vass Péter

Lövész szakosztályVezető: Szakács SándorTagok: Balogh Dezső, Bonnyai Rudolf, Fekete János, Fekete Rudolfné, Havasi Gábor, Horváth Ferenc, Ifj. Jelencsics Imre, Ifjú István, Ifjú László, Ifjú Tibor, Jelencsics Imre, Katona Zoltán, Knoll László, Kurucz Lajos, Mészáros Sándor, Németh Szabolcs, Pető Ákos, Porubszky Nor-bert, Sánta István, Szakács Sándor, Szakács Tibor, Szalai Tibor, Szél József, Vehrer Attila

Női labdarúgó szakosztályVezető: Kövecses RolandTagok: Bognár Renáta, Bonnyainé Mezei Noémi, Fekete Orsolya, Hana Ildikó, Kollár Viktória, Mintler Renáta, Nagy Petra, Pécsi Kata-lin, Rugovics Kitti

Sokorópátkai Vöröskereszt AlapszervezetTitkár: Mecséri Lajosné Tagok: Balogh Dezsőné, Bonnyainé Szabó Mária, Fekete Kálmánné, Hajnik Mária, Horváth Zoltánné, Horváth Károlyné, Inotay Gusztávné, Inotayné Pécsi Mária, Knollné Horváth Julianna, Kovács Ibolya, Ko-vács Zoltánné, Kurucz Lajosné, Mankóczi Józsefné, Mecséri Zsoltné, Mihályfi Szilvia, Mintler Ildikó, Mondovics Sándorné, Nágel Sándorné, Papp Gabriella, Pécsi Árpádné, Pető Józsefné, Polgár Andrásné, Szabó Andrásné, Szakácsné Szabó Zsuzsanna, Szalai Cecília, Szalai Vilmosné, Tóthné Sebestyén Tímea, Vehrer Ferencné, Vígh Mihályné

Vig Zoltán Emlék-AlapítványKuratórium elnöke: Vehrer FerencnéKuratórium tagjai: Écsi Béla, Nagy Gábor

• 70 • • 71 •

keket, a következő héten pedig a sokorópátkai fiatalok utaznak Görgényüvegcsűrbe. Bízunk benne, hogy a kapcsolat hozzájárul ah-hoz, hogy a határ két oldalán élő emberek között olyan szoros baráti kapcsolat jön létre, hogy a két település lakossága egymást megis-meri, tapasztalatait, kulturális értékeit az egymással való rendszeres találkozások által kicseréli.

Görgényüvegcsűr története a XVIII. században kezdődik. Er-dély észak-keleti részét – a Görgényi-havasok lábánál a Maros és a Görgény folyók között – gyönyörű erdők borították. Bornemissza János osztrák barátaival való vadászata során bukkant rá a kvarc ho-mokra és kavicsra, az üveggyártás alapanyagára. A fiatal báró ekkor döntött az üvegfúvó manufaktúra – üvegcsűr – létesítéséről. A meg-épülő üvegöntő műhelyre utal a település neve, mely épp az idei év-ben – 2010-ben – ünnepli alapításának 250 éves évfordulóját.

Az üvegcsűri férfiak híres építőmesterek, fakitermelők, asztalosok, kőfaragók és szénégetők. Az itt élő római katolikusok, reformátusok és ortodox vallású emberek között vallási tolerancia uralkodik.

A gyönyörű környék kedvenc helye a turistáknak, pihenni vágyóknak, s remélhetőleg a későbbiekben egyre több sokorópátkai embernek is.

Szakács Sándor

Sokorótól a Görgényi-havasokigHunyadi János, Mátyás király, Báthori István, Bethlen Gábor, Bocs-kai István, I. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Wesselényi Miklós, Apáczai Csere János, Áprily Lajos, Benedek Elek, Bethlen Miklós, Bolyai Farkas, Bólyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kőrösi Csoma Sándor, Székely Bertalan és Paál László, Makkai Sán-dor, Kemény Zsigmond, Teleki Sámuel, Bánffy Miklós, Kemény Já-nos, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Tamási Áron, Wass Albert – és még sorolhatnám történelmünk, tudományos- és kulturális életünk kiemelkedő személyeit. Mi a közös bennük? Valamennyiük bölcsőjét Erdély ringatta. A történelmi Erdély nyugati kapuja a Király-hágó. Ezen áthaladva juthatunk a csodálatos hegyvonulatokkal körülölelt Erdélyi-medencébe.

Valahol azt olvastam, hogy Erdély a hagyománytisztelő magyar embernek az igaz, őszinte magyarságtudat bölcsője. Fontos tehát, hogy minél több ember megismerhesse.

2008. őszén merült fel az iskolánál a gondolat: keressünk Erdély-ben olyan települést, mellyel testvériskolai kapcsolatot lehetne kiala-kítani.

Mindehhez persze a helyi önkormányzat támogatására és közremű-ködésére volt szükség. Szerencsére az elképzelés pozitív fogadtatásra talált. Mecséri Lajos polgármester úr – mint megyei önkormányzati képviselő – ebben az időben erdélyi munkalátogatáson vett részt Ma-ros megyében. Itt ismerkedett meg a Görgényi-havasok lábánál hú-zódó Görgényüvegcsűr önkormányzatának vezetőivel, akikkel szóba került egy lehetséges testvértelepülési kapcsolat kialakítása.

Az elképzeléseket hamarosan tettek követték. 2009. májusában a görgényi település képviselői ismerkedtek Sokorópátkával, majd más-fél hónappal később viszontlátogatásra került sor. Az önkormányzat és a helyi iskola képviselői utaztak Erdélybe. Megállapodás született, hogy első lépésben a két oktatási intézmény tanulóinak 1-1 csoportja 2010. nyarán csereüdültetésen vesz részt.

Hamarosan pártfogók is jelentkeztek. A Sokorópátkai Öregfiúk labdarúgói által szervezett torna bevétele és az ÁMK jótékonysági koncertje eredményeként több mint 200.000 Ft felajánlás jött össze a görgényüvegcsűri gyerekek üdültetésére.

2010. május 21-én került sor a Király-hágói megállapodásra, melyben az önkormányzatok és iskolák képviselői rögzítették, hogy augusztus első hetében Sokorópátkán fogadják az erdélyi gyere-

• 72 • • 73 •

Sokorópátkai székhellyel működő vállalkozások

Sokoró Fogadó

A családias fogadó a Pannon-halmi Tájvédelmi Körzetben a Főmajorban egy tíz hektáros park központjában helyezkedik el. Tulajdonosa a DIKO-Szolg Kft., 2001. évtől működteti a Sokoró Fogadót. Jelenleg 11 főt foglalkoztat. A fogadó létreho-zásánál az elsődleges szempont a gyermekbarát környezet kiala-

kítása és a nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése volt. Ennek megfelelően alakították szolgáltatásaik sorát is. Így megtalálhatók a pihenést és az aktív kikapcsolódást szolgáló lehetőségek a fogadóban.

A panzió 17 szobájában 43 fő részére tudnak szállást biztosítani, illetve 50 főig van lehetőség pótágyazásra. A szobák felszereltsége: TV, telefon, fürdőszoba, WIFI elérés.

Szolgáltatásaik:Étterem, gyermekétlap, fallabda-pálya, kültéri gyermek- és

felnőtt medence, szauna, pezsgőfürdő, lovaglás, lovas-oktatás, lovaskocsikázás/szánozás, állatsimogató, borkóstoló, grill vacsorák, kemencés ételek, aerobic, konferencia termek, parkoló, labdajátékok, nordic walking, kerékpár kölcsönzés, etetőszék, babaágy, játszótér, masszázs.

Programajánlataik a környéken: • PannonhalmiBencésFőapátságmegtekintése, igény szerint borkóstolóval egybekötve • Csesznekvármegtekintése • PápaiVárkertfürdő • Győr,Állatkert • Kirándulásilehetőségek:Sokorópátkán–Harangozóhegyre, Bakonyba, Cuha-völgybe

Pedró Pékség

A pékség 2002-ben kezdte meg működését családi vállalkozás-ként Sokorópátka, Széchenyi u. 12. szám alatt. Tulajdonos Vajda Péter, aki sütőipari technológus-ként végzi a termelés irányítását. Hagyományos kenyér és péksü-temény készítésével kezdtek, mára kibővült terméklistájukon 100 féle péksütemény és több fajta kenyér szerepel. Termékválasztékuk fejlesztésekor először 5 mintaboltjukban tesztelik új termékeiket, majd a visszajelzések után döntenek a piacon történő elterjesztésükről. Kenyereiket hagyomá-nyos kovászos technológiával készítik.

Minden termékük transz-zsírsavmentes margarinból készül, ami elősegíti a keringési rendszer egészségének megőrzését és kedvezően befolyásolja a vér koleszterinszintjét.

Áruik közkedveltek. Több mint 100 üzletbe, büfébe szállítanak. 2007. szeptember 1-től megvásárolták a téti Önkormányzat Sütő-

üzemét és saját igényük alapján átalakították, mely üde színfoltja lett a kisvárosnak. 2008. március 1-től Pedró Pékség Gyártó és Kereske-delmi Kft-vé alakultak és már 60 fő alkalmazottal dolgozik.

2009. augusztus 8-án első alkalommal hagyományteremtő szán-dékkal rendezte meg a Pedró Pékség a falunap keretén belül futóver-senyét, mely a 2010-es falunapon folytatódott.

• 74 • • 75 •

MELVIK Bt. Fő u. 56. Iparcikk kereskedelem

Nágel Sándorné Petőfi u. 27. Máshova nem sorolhatószakmai tevékenység

Németh Anna és Társa Bt. Öreg u. 1. Gyógyszer kereskedelem

ÖAF’99 Bt. Fő u. 70. Közúti teherfuvarozás

PH-IDEA Képző ésIparművész KereskedelmiSzolgáltató Bt.

Kossuth u. 57. Egyéb gazdasági szolgál-tatás

Polgár Sándor Petőfi u. 8. Mezőgazdasági szolgáltatás,gombatermesztés

Dr. Pölöskei János Fő u. 1. Fogászati ellátás

PROVISIO-MED Kft. Fő u. 1. Egészségügyi ellátás

PROVISIO-STÚDIÓProjekt Menedzser Kft. Fő u. 1. Épületépítési projekt

szervezése

Regőczi Bt. Fő u. 29/A. Zöldség, gyümölcsfelvásárlás

Roboz Lajos Újtelep 88. Takarítás, tisztítás

SOKORÓ Dzsem Kft. Fő u. 22. Gyümölcs-zöldségfeldolgozás

Soós Rezső Újtelep 76. Egyéb erdőgazdaságiszolgáltatás

Szabó Csaba Újtelep 108. Villanyszerelés

SzivárványLakásszépítő KKt. Petőfi u. 15. Építőipari szolgáltatás

Társ ’97 Bt. Öreg u. 2. Szolgáltatási tevékenység

Vig Anita Kossuth u. 27. Biztosítási tevékenység

Zámbó Zita Kossuth u. 68. Fodrászat, kozmetika,szépségápolás

Zsé-Fa Bt. Öreg u. 2. Vendéglátás

NéV CíM: SOKORÓPáTKA TEVéKENySég

Balogh Tibor Fő u. 30. Festés-mázolás-tapétázás

Bogdányi gábor Rákóczi u. 12/G. Oktatás, informatika

Boggo MM Bt. Kossuth u. 7. Feldolgozóipar

Bonnyai Rudolf Kossuth u. 60. Tetőszerkezet építés

Császár Lászlóné Újtelep 73. Biztosítási ügynök,brókeri tevékenység

Csenti Bt. Kossuth u. 79. Kereskedelmi tevékenység

Dénes Rudolf Újtelep 65. Mezőgazdasági tevékenység

Edvi István Fő u. 85. Fuvarozás, mezőgazdaságitevékenység

Edvi Róbert Fő u. 85. Gépi földmunka

Erdős Zoltán Kossuth u. 56. Kereskedelem

ERTE-Sokoró Bt. Öreg u. 43/A. Vendéglátás

Fekete János Újtelep 20. Egyéb gazdasági szolgál-tatás

Füvesi Béla Rákóczi u. 2. Vegyes kereskedelem

Hana Dávid Rákóczi u. 72. Közúti teherszállítás,mezőgazdasági szolgáltatás

Hargitai Attila Ferencné Kossuth u. 3. Fodrászat

Jelencsics Imre Kossuth u. 82. Fakitermelés

Jelencsics Imréné Kossuth u. 82. Vegyes kereskedelem

Kovács Lajos Kossuth u. 72. Egyéb gazdaságitevékenység

Kovács Zoltán Rákóczi u. 12. Kőműves munkálatok

MDInformatikai Bt. Öreg u. 73. Informatikai tevékenység

Mecséri Zsolt Lajosné Öreg u. 41. Postai szolgáltatás,kereskedelem

A fentieken kívül 105 mezőgazdasági őstermelő tevékenykedik.

Vehrer Ferencné

További vállalkozások

• 76 • • 77 •

NNézem a kezem; rét

Tengerbõl, nyaraimbólmindig csak ez marad;ez a hazafelé nyújtózó,madarak puha fészkeit

rejtegetõ kéz,nem a tengerzöld

ezer katasztrális holdja,nem a végtelent ámítóhullámözön-igyekezet

csak a gyermeki-a fácánok fölsussanása után

árván maradt rét.Pátkai Tivadar

Sokorópátka képekben

Ökoiskola logó

Sokorópátka 750 éves évfordulója

• 78 • • 79 •

Sokoró Fesztivál logója

1992-ben készült képeslap a falurólVig Zoltán Emlék-Alapítvány logója

Képeslap a faluról az 1930-as évekből

• 80 • • 81 •

Képviselő-testület 1990-1994Felső sor: Jelencsics Imre, Soós Rezső, Polgár Sándor, Laczó Tibor, Alsó sor: Vajda Lajos, Vehrer Ferencné jegyző, Mecséri Lajos polgármester, Inotayné Pécsi Mária, Jófejű Flórián

Képviselő-testület 1998-2002Pécsi István, Laczó Tibor, Regőczi Gyula, Szabó Viktor, Mecséri Lajos polgármester, Vehrer Ferencné jegyző, Videmann Árpád, Inotayné Pécsi Mária

Képviselő-testület 1994-1998Felső sor: Pécsi István, Szabó Viktor, Laczó TiborAlsó sor: Vehrer Ferencné jegyző, Inotayné Pécsi Mária, Mecséri Lajos polgármester, Fekete Edit2000-ben készült képeslap a faluról

• 82 • • 83 •

Képviselő-testület 2002-2006Felső sor: Czibulya Balázs, Laczó Tibor, Tóth István, SzabóViktor, Alsó sor: Szakács Sándor, Pécsi István, Vehrer Ferencné jegyző, Mecséri Lajos polgármester, Inotayné Pécsi Mária

Sokorópátka 2007. július

Sokorópátka 2007. július

Képviselő-testület 2006-2010Felső sor: Pécsi István, Mészáros Sándor, Tóth István, SzakácsSándor, Alsó sor: Kissné Sári Katalin, Vehrer Ferencné jegyző, Mecséri Lajos polgármester, Inotayné Pécsi Mária, Szabó Viktor

• 84 • • 85 •

Sokorópátka madártávlatból 2007. Öreg utca és Kossuth utca részlet

Légifelvétel Sokorópátkáról - háttérben a Pannonhalmi vár Honfoglalási Park

• 86 • • 87 •

Templom és környéke Kossuth utca – háttérben a Harangozó hegy

Fő utca - háttérben a Bakony Kossuth utca – háttérben a Harangozó hegy és a Kajárpéci út

• 88 • • 89 •

Majori út – háttérben a Búzavölgy Községháza 1989.

Kossuth utca – háttérben a Kajárpéci út Községháza 2009.

• 90 • • 91 •

Községháza 2009. Általános Iskola

Általános Iskola 1989. Általános Iskola az udvar felől

• 92 • • 93 •

Tornaterem Tornaterem avatás 1995.

Tornaterem Tornaterem belülről

• 94 • • 95 •

Pedagógus szolgálati lakás 1989. A XXI. század iskolája (látványterv)

Technika terem (volt szolgálati lakás) A XXI. század iskolája (látványterv)

• 96 • • 97 •

Napköziotthonos óvoda 1989. Kicsik a picikkel – bölcsisek az ovisokkal 2009.

Napköziotthonos óvoda 2009. Napköziotthonos óvoda (látványterv)

• 98 • • 99 •

Napköziotthonos óvoda (látványterv)

Kultúrház 2009.

Kultúrház 1989.

Néprajzi gyűjtemény a Kultúrházban

• 100 • • 101 •

Épülő orvosi rendelő 1991. Orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, közösségi ház, szolgálati lakás 2009.

Orvosi rendelő 2002. Közösségi ház avatás 2003.

• 102 • • 103 •

Tűzoltószertár 2000. Sportöltöző építés 2006.

Tűzoltószertár 2009. Sportöltöző 2010.

• 104 • • 105 •

Lőtér építés 2001. Gici út átadás 1985.

Lőtér 2008. Petőfi utca aszfaltozása 1999.

• 106 • • 107 •

Újtelep aszfaltozása 1999. Belvízveszély 2009.

Újtelep Iparsor aszfaltozása 1999. Belvíz elvezetés projekt tábla 2010. háttérben az Öreg u. 6. szám alatti IKSZT céljára 2008-ban vásárolt épület

• 108 • • 109 •

Öreg utca fedett árok építés 2010. Ároképítés az Újtelepen 2010.

Öreg utca vízelvezetése útszélesítéssel 2010. Kossuth utca 2010.

• 110 • • 111 •

Kossuth utca – vízelvezetés a temető mellett 2010.

Honfoglalási emlékmű 1996. Millenniumi kereszt avatása 2000.

• 112 • • 113 •

Kutassy park 2006. Öreg utca, Kossuth utca, Rákóczi utca találkozási területparkosítása 2004.

Rákóczi utca – 56-os park 2006. Születések parkja 2010.

• 114 • • 115 •

Útszéli kereszt 1996.

Útszéli kereszt Rákóczi utca végén 2007.

Új út 2010.

• 116 • • 117 •

Utcakút az Öreg utca 26. szám előtt Renault Kangoo és Opel Vivaro

Újtelepi játszótér Óvodai dolgozók 2010.

• 118 • • 119 •

Önkormányzati dolgozók 1998.Mészáros Nóra térségmenedzser, Forsthofferné Kovács Erzsébethivatalsegéd, Földes Ildikó igazgási előadó, Vehrer Ferencné jegy-ző, Mecséri Lajos polgármester, Pető Józsefné pénzügyi előadó

Önkormányzati dolgozók 2010.Mintler Ildikó, Mihályfi Szilvia pénzügyi előadó, Vehrer Ferencné címzetes főjegyző, Mecséri Lajos polgármester, Papp Gabriella igazgatási előadó, Pécsi Árpádné adóügyi előadó

Iskolai dolgozók 2010.

Sokorópátka 2007. július

• 120 • • 121 •

Római katolikus templom 2010.

Egyházközségi, önkormányzati képviselő-testület 1990.

Templombelső

• 122 • • 123 •

Baba-Mama Klub 2005. Dalárda Vasváron 2003.

Dalárda 1996. Dalárda 2007.

• 124 • • 125 •

Mustármag Egyesület – 2006. március 15-i megemlékezés

Mustármag Egyesület – falunapi lángos sütés 2004. Mustármag Egyesület – májusfa állítás 2006.

• 126 • • 127 •

„Őszidő” Nyugdíjas Klub 2006. Sportegyesület – Futballcsapat a 60-as évek végéről

„Őszidő” Nyugdíjas Klub 2010. Sportegyesület – Öregfiúk az ETO Öregfiúkkal 2007.

• 128 • • 129 •

Sportegyesület – Labdarúgó csapat (2009. évi bronz érem ünneplése)

Sportegyesület – Tartalék labdarúgó csapat 2010.

Sportegyesület – Felnőtt labdarúgó csapat 2010. Sportegyesület – Női labdarúgó csapat 2010.

• 130 • • 131 •

Sportegyesület – Lövész szakosztály 2008. Vöröskereszt – Véradás 2008.

Sokoró Karate Sportegyesület a 2010-es falunaponVöröskereszt – Öregek napja 2004.Dr. Párkányi József és Mecséri Lajosné köszöntikKelemen Ferencet, a falu legidősebb lakóját

• 132 • • 133 •

Polgárőrök Millenniumi zászló átvétel 2000.

Polgárőrök a 2010. évi falunapon Megye zászló átvétel

• 134 • • 135 •

Idősek napja 2007. Idősek napja 2008.

Véradó ünnepség 2008. Búcsú 2008.

• 136 • • 137 •

Búcsú Sokorópátkán 2005. Falunap 2004.

Óvoda évzáró 2010. Falunap 2007.

• 138 • • 139 •

Falunap 2008. Falunap 2008. – Nótaszóval végig a falun

Falunap 2008. Falunapi fogathajtó verseny

• 140 • • 141 •

Lovaglás a Sokoró Fogadónál Arcfestés a 2010-es falunapon

Falunapi ételkészítés 2010. Pedró Pékség futóverseny 2010.

• 142 • • 143 •

Részt vevők a 2010-es falunapon Kara Ákos országgyűlési képviselő a 2010. évi falunapon

Evita Hastánccsoport a 2010-es falunapon Sokoró Fesztivál 2009.A Sokorópátkai Pedró Pékség futóverseny rajt utáni pillanatai

• 144 • • 145 •

Sokoró Fesztivál 2009. Sokorópátka Sokoró Fesztivál Győrszemerén 2010.

Sokoró Fesztivál Tényő 2008. – promóciós anyagaink Sokoró Fesztivál – Győrszemere 2010. – főzőverseny

• 146 • • 147 •

„Sokoró Fakanál” díj átvétel Győrszemerén 2010.

Népfőiskolai kirándulás – Sokorópátkai csoport Művészetek Palotája, Terrorháza 2000.

Erdélyi ajándék

Görgényüvegcsűriek első látogatása Sokorópátkán 2009.

Erdélyi Kapcsolatunk

• 148 • • 149 •

Delegáció a hegyi patak mellett Erdélyben 2009. Görgényüvegcsűri gyerekek a hivatalban 2010.

Kép a toronybólKirályhágói megállapodás 2010.

• 150 • • 151 •

Gyöngyvirág 2005.

Kék csillagvirág 2005.

Természeti értékek a Harangozóhegyen

Madárfiókák a Harangozóhegyen 2009.

Sáncok a Harangozóhegyen 2009.

• 152 • • 153 •

A könyv megjelenését támogatta:

Bodnár István, GyőrGyőr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

Mecséri Lajos polgármesterTóth István alpolgármester

Inotayné Pécsi Mária képviselőKissné Sári Katalin képviselőMészáros Sándor képviselő

Pécsi István képviselőSzabó Viktor képviselő

Szakács Sándor képviselőVehrer Ferencné címzetes főjegyző

Lang-Szolg Kft., Győrújbarát

• 154 • • 155 •

Jelentős események Sokorópátkán Időszak Kronológia Újabb kőkor Régészeti leletek (csiszolt kőeszközök) Bronzkor Régészeti leletek (lakótelep maradványai) Avarkor Régészeti leletek (kőbalta, nyílhegyek) Keltakor Régészeti leletek (cserép-mellékletes sírok) Római kor Régészeti leletek (ezüstpénz Septimus korából, rézpénz Licinius korából, padlótégla Maximiánus jeggyel i.e. 800. A Harangozón földvár épül III. Béla király kora Régészeti leletek (rézpénz = obulus) 1258. Oklevél, Pátka (Potka) első okleveles említése, a falu a zsámbéki premontreiek tulajdonába kerül 1323. Oklevél, A mai Sokorópátka helyén fekvő falut, mint pannonhalmi bencés birtokot említik 1358. Oklevél 1387. Oklevél 1453. Oklevél, A falu területe a zsámbéki prépostság tulajdona 1477. Oklevél, A zsámbéki prépostság a pálos rend tulajdonába kerül 1490. Oklevél 1527. Oklevél, Pátka a zsámbéki pálosok tulajdona 1592. Oklevél, A mai Sokorópátka területe a pannonhalmi bencések tulajdona 1621. Oklevél, Pátka puszta a lövöldi perjelség tulajdona 1641. Oklevél, Pátka a pápai pálosok tulajdona 1687. Pátka felszabadul a török hódoltság alól 1765. Hegyközségi szerződés a mai Sokorópátka területén szőlőtelepítésről 1782. Oklevél, A pálos rend eltörlésével Pátka a vallásalap somlyóvásárhelyi uradalmához kerül 1818-1826. Telepedési szerződések császári rendeletre 1845-1860. A szőlőtelepesek pereskedése az uradalommal 1874. Oklevél, Pátka még mindig a vallásalap somlyóvásárhelyi uradalmához tartozik 1895. Általános Iskola építése 1908. A falu felveszi a Sokoró előnevet 1913. A templom és plébánia megépülése

1913-1922. Kovács György római katolikus plébános 1922-1934. Szeli Imre római katolikus plébános 1932. Kultúrház felépítése 1934. Községháza építése 1934. Önálló jegyzőség és anyakönyvi hivatal 1934-1939. Vennesz Jenő jegyző 1934-1948. Füleki Ferenc római katolikus plébános 1940-1943. Tóth Anasztáz jegyző 1943-1944. Dr. Makai Béla jegyző 1945-1946. Siklósdy István jegyző 1945. Földosztás 1946-1946. Tóth Béla jegyző 1946-1950. Sass József jegyző 1948-1959. Egervölgyi Ernő római katolikus plébános 1950-1952. Nagy János a tanács végrehajtó bizottságának elnöke 1950-1952. Horváth Gyula a végrehajtó bizottság titkára 1950-es évek Málnatermesztés elterjedése 1950-es évek Sportegyesület megalakulása 1952-1953. Horváth Károly a tanács végrehajtó bizottságának elnöke 1952-1953. Czank Erzsébet a végrehajtó bizottság titkára 1953-1953. Bugovics Imre a végrehajtó bizottság elnöke 1953-1954. Haragos Géza a végrehajtó bizottság titkára 1953-1955. Resperger János végrehajtó bizottsági elnök 1954-1963. Sümegvári István a végrehajtó bizottság titkára 1955-1959. Szabó Dezső a végrehajtó bizottság elnöke 1959-1963. Földes Szilveszter a végrehajtó bizottság elnöke 1956. Újtelepi iskola építése 1956-1976. Kovács Imre általános iskola igazgató 1959. A termelőszövetkezet megszervezése 1959-1961. Madarász Árpád római katolikus plébános 1960. Sokorópátka villamosítása 1960-as évek Vöröskereszt Alapszervezet megalakulása 1961. Általános Iskola bővítése technikateremmel 1961. Kultúrház bővítése 1961-1966. Rádonyi József római katolikus plébános 1962-1970. 5 db autóbusz váróterem építése 1963-1977. Sümegvári István a végrehajtó bizottság elnöke 1963-1965. Boráros Károly a végrehajtó bizottság titkára 1965-1969. Marics Imre a végrehajtó bizottság titkára

• 156 • • 157 •

1965. Öreg u., Rákóczi u., Kossuth u. kiépítése szilárd burkolatúvá 1966-1992. Ernszt Antal római katolikus plébános 1966- Dr. Kincses Miklós körzeti állatorvos 1967-2006. Dr. Párkányi József körzeti orvos, majd háziorvos 1969. Sportegyesület labdarugó szakosztálya járási bajnokságot nyert 1969-1972. Fekete Ilona a végrehajtó bizottság titkára 1971. Majori út kiépítése 1972-1990. Vehrer Ferencné végrehajtó bizottság titkára 1976-1989. Sokorópátkai iskola a tényői tagiskolája 1976-1989. Kiss Ferenc az Általános Iskola igazgatója 1977-1990. Községi Közös Tanács Tényő székhellyel, Sokorópátka társközség 1977-1985. Lóber István tanácselnök 1977-1980. Fél napos óvoda működése a községházán 1980-1981. Iskolai napközi a községházán 1980. Napközi Otthonos Óvoda építése 50 férőhely, 100 adagos konyha 1980-1990. Winkler Sándorné vezető óvónő 1980- Szociális étkeztetés biztosítása a rászorulóknak 1981- Általános iskolai napközi, menza, tanulószoba az iskolában 1981- Szakácsné Szabó Zsuzsanna védőnő 1982. Általános Iskola felújítás, zsibongó építés 1982. Kisegítő iskola a községháza nagy termében 1983. Kultúrház felújítása 1983-1988. Építési telkek kialakítása a Petőfi, Széchenyi, Rákóczi utcában 1984-1985. Petőfi u. 21. szám alatt pedagógus szolgálati lakás építése 1984-1988. Fő utca páros oldalán árokburkolás 1985-1990. Némethné Kiss Gizella tanácselnök 1985. Gici út megépítése 1985. Telefonállomás, automata telefonközpont 1986- Az autóbusz a Majori út, Rákóczi utcán közlekedik 1986. Sokorópátka – Ravazd szilárd burkolatú út építése 1987-2007. Mecséri Lajosné körzeti ápolónő 1988. Általános Iskola felújítása, fűtés korszerűsítése

1989. Sokoróaljai Kisbíró címmel időszaki lap kiadása (az ország első falusi újságja) 1989. Az Általános Iskola önállóvá válása 1989-1994. Antal Attiláné iskolaigazgató 1990. Ivóvíz hálózat üzembe helyezése 1990-2010. Mecséri Lajos polgármester 1990- Mecséri Lajos a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja 1990-2010. Vehrer Ferencné jegyző 1990-2005. Horváth Miklósné óvodavezető 1990-1998. Villamos hálózat fejlesztés (4 db trafó) és a közvilágítás korszerűsítése 1990-1992. Polgármesteri Hivatal kialakítása, központi fűtés szerelés, tetőszerkezet és héjazat csere, külső-belső felújítás 1991. Tűzoltóautó és eszközök beszerzése 1991- A gici gyerekek Sokorópátkára járnak iskolába 1991-1996. Községháza előtti Honfoglalás Park kialakítása 1990-1992. Iskola tatarozása, tornaterem, konyha és ebédlő kialakítása, röplabdapálya betonozása 1990-1991. Orvosi rendelő építés, felszerelés 1991-1997. Kultúrház WC, vizesblokk kialakítása, külső-belső felújítása 1992-1993. Öreg u. 65. és Petőfi u. 21. szám alatti szolgálati lakások felújítása 1992-1997. Templom tatarozás, üvegezés támogatása 1992-1996- 1998. Óvoda fűtés korszerűsítés, padlás hőszigetelés, környezetbarát udvari játékok és kerítés építése, felújítása, 50 m2-es terasz építése 1992- Fizikotherápiás kezelés és mindennapos orvosi rendelés bevezetése 1992. Öt világot éltem meg (Tuba Lajos sokorópátkai parasztember élettörténete) című könyv megjelenése (Lejegyezte Vehrer Adél) 1992. A termelőszövetkezet megszűnése 1992-1995. Iskola tornaterem és kiszolgáló helyiségei és számítás- technika terem építés,19 db számítógép vásárlása 1993-2003. Tóth Antonin római katolikus plébános 1994- Inotayné Pécsi Mária iskolaigazgató

• 158 • • 159 •

1995. Eszterlánc Közérdekű Kötelezettségvállalás létrehozása 1996. Valamennyi intézmény felszerelés és berendezés részleges csere 1996. Millecentenáriumi emlékmű építés a Honfoglalási Parkba 1996. Honfoglalás címmel helyi újság megjelenése 1996. Dalárda megalakulása 1996. 2 db autóbusz váróterem építése 1997. Új út lépcső felújítás 1997. Gyógyszertár kialakítása Fő u. 1. szám alatt 1997-1997. Dr. Háncs Gábor hatósági állatorvos 1997- Dr. Berta István hatósági állatorvos 1997-1998. Szennyvíz csatornahálózat kiépítése 1997-1998. Gázvezeték rendszer kiépítése 1996-1998. Sportpálya környezet rendezés, WC építés, öltöző tatarozás 1998. Önkormányzati utak padkázása, profilozása, az újtelepi két út és Petőfi u. északi szakasz murvázása 1998. Községi információs rendszer kiépítése 1998. Szilárd hulladékszállítás beindítása 1999. Közművelődési Intézmény revitalizációja (fűtés korszerűsítése, vizesblokk kialakítása) 1999. Újtelepi utak, Petőfi út építése aszfaltszőnyeggel, Öreg út, Rákóczi út északi szakasza, Fő út, Kossuth út déli szakasza, Hollómajor - Sokorópátka közötti közút felújítása 1999. Vig Zoltán Emlék-Alapítvány létrehozása 2000. Utak részleges felújítása: Majori út, Kossuth út északi-, Rákóczi út déli szakasza 2000. Szervízutak murvázása: Kossuth – Rákóczi - Pécsi köz, Rákóczi út vége, a Temető középső út 2000. Önkormányzati intézmények fűtés korszerűsítése, áttérés a gázfűtésre 2000-2007. Belvíz elvezetés beton árkokkal (Öreg út nyugati oldal, Kossuth út nyugati oldal, Rákóczi út Berkes csúcstól a temető kivezető árokig, Újtelep Iparsor, Petőfi út első szakasza) 2000. Népfőiskola működése 2000. Millenniumi emlékkereszt állítás a Honfoglalási Parkba 2001- Fiatal házasok letelepedésének támogatása

2001- Falunap bevezetése 2001- Fogathajtó verseny, lovaglás a Sokoró Fogadónál 2001. Őszidő Nyugdíjas Klub megalakulása 2001-2002. Község rendezési terv készítése, helyi építési szabályzat megalkotása 2001-2002. Általános Iskola külső nyílászáróinak cseréje, az épület külső felújítása 2001-2006. Fedett lőállású lőtér építése a szeméttelep helyén a Kőhányáson 2002. Orvosi rendelő fűtés korszerűsítés 2002. Informatikai infrastruktúra fejlesztése, Széchenyi Terv 2003. A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban című könyv megjelenése (kiadta Sokorópátka Község Önkormányzata) 2003. Kajárpéci út hatástanulmányának elkészítése 2003. Közösségi Ház építése 2003. Széchenyi Turizmusfejlesztési Program, település összképének javítása 2003- Fodróczy Kálmán római katolikus plébános 2004. Energiatakarékos közvilágítás kiépítése 2004. Baba-Mama Klub megalakulása 2004. Polgárőr Egyesület megalakulása 2004-2005. Az Általános Iskola integrált pedagógiai rendszerének kiépítése 2005-2005. Horváth Zsuzsanna óvodavezetői megbízása 2005-2007. Molnár Imréné óvodavezető 2005. Önkormányzati intézmények világítás rekonstrukciója 2005. Környezetvédelmi program készítése 2005. Villamos energia ellátás stabilizálása, déli 20 kV-os betáplálás megépítése 2005. Renault Kangoo ételszállító jármű vásárlása 2005. Mustármag Egyesület megalakulása 2005. Sportegyesület lövész szakosztály megalakulása 2006. Kutassy Park létesítése kopjafával a Széchenyi u. – Teknővölgy találkozásánál 56-os Park avatása kopjafá- val a Rákóczi u. – Majori u. találkozásánál 2006. Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ létrehozása az Általános Iskola, a Napközi Otthonos Óvoda, a Közművelődési Intézmény és Könyvtár összevonásával

• 160 • • 161 •

2006. Zöldóvoda cím elnyerése 2006-2007. Dr. Pátkai László háziorvos 2007-2007. Dr. Párkányi József ismét háziorvos 2007- Dr. Molnár Helga háziorvos 2007. A templomos-monda a sokorói szájhagyományban című könyv megjelenése (kiadta Sokorópátka Község Önkormányzata) 2007. Közművelődési Intézmény és Könyvtár felújítása, akadálymentesítése 2007. Gic község óvodája a Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ tagintézménye lett 2007. Sportöltöző bővítése, felújítása, labdafogó háló szerelése 2007. Útszéli kereszt a Rákóczi utca végén lakossági összefogással 2008. Születések Parkja az 1990. után született sokorópátkai gyermekek tiszteletére 2008. Kertmozi három faluban közös program 2008. Ökoiskola cím birtokosa lett az Általános Iskola 2008-2009. Családi Napközi működése 2009. Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerése 2009. Bakonytamási község csatlakozása az oktatási társuláshoz 2009- A Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központon belül egységes óvoda-bölcsőde intézményegység létrehozása 2009. Az oktatási intézmény tartalmi megújulásának elősegí- tése, TÁMOP 3.1.4 projekt, Informatikai struktúra fejlesztése a TIOP 1.1.1 pályázat keretein belül 2009. Orvosi műszerek vásárlása 2009. Tűzoltószertár felújítása, lapostető helyett nyeregtető építése 2009. Öreg u. 6. szám alatti épület megvásárlása integrált közösségi színtér céljára 2009. Sokoró Fesztivál megrendezése 2009- Pedró Pékség futóverseny falunapon 2009. Sportegyesület női labdarugó szakosztály megalakulása 2009. Opel Vivaro 9 személyes falubusz vásárlása az Új Magyarország Vidékfejlesztési támogatások keretén belül 2009. Az erdélyi Görgényüvegcsűr községgel partnerkapcsolat kialakítása

2009. Ivóvízellátás stabilizálása, déli (Bakonykarszt) betápláló vezeték megépítése 2010. Újtelepi szülők által játszótér kialakítása 2010. Sokoró Karate Sportegyesület megalakulása 2010. Sportpálya szintkülönbség korrekciója 2010. Belterületi utakhoz csatlakozó földutak sárrázójának kiépítése 2010. Belvíz elvezetés 3875 fm hosszban, 8 utcában a „Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” projekt keretein belül az Európai Unió társfinanszírozásával 2010-2011. A XXI. századi nevelési-oktatási körülmények biztosítása, korszerű oktatási módszerek bevezetése, egyenlő esélyek megteremtése, általános iskola két tanteremmel történő bővítése, Napközi Otthonos Óvoda tornateremmel való bővítése az Európai Unió társfinanszírozásával 2010-2011. Háziorvosi rendelő akadálymentesítése, megújuló energiával való ellátása, az egészségügyi szolgáltatás feltételrendszerének korszerűsítése az Európai Unió társfinanszírozásával

Dr. Edelényi Adél – Vehrer Ferencné

• 162 • • 163 •

TartalomjegyzékElőszó ......................................................................................... 5Mozaikok Sokorópátka történetéből .............................. 12Sokorópátka földrajzi nevei .............................................. 22Híres sokorópátkaiak .......................................................... 23

Kutassy (Brunner) Pál (1820-?) ............................................... 23Kutassy (Brunner) Ignácz (1823-1884) .................................. 24Sokorópátkai Szabó István (1878-1938) ............................... 25

Az önkormányzat tevékenysége 1990-2010 között ........ 26Közigazgatási előzmények ...................................................... 26A közös tanács ............................................................................ 27Az 1990. évi helyhatósági választások ................................ 28Az 1990. utáni önkormányzati választások ....................... 28A Megyei Közgyűlés tagjaiválasztásának eredményei Sokorópátkán .......................... 29Terület, népesség – népmozgalom ......................................... 29Lakáshelyzet ............................................................................... 30Kommunális ellátottság,infrastrukturális fejlesztések ............................................. 30Szállítás, posta ........................................................................... 36Gazdasági szervezetek ............................................................. 37A település összképének javítása .......................................... 37A vagyon alakulása................................................................... 38

Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ .......... 39A Sokorópátkai Római Katolikus Egyházközség ........... 53Civil szervezetek .................................................................. 56

Baba-Mama Klub ......................................................................... 56Sokorópátkai Dalárda ............................................................. 57Mustármag Egyesület ............................................................... 58Őszidő Nyugdíjas Klub ............................................................. 59Sokorópátkai Polgárőr Egyesület ....................................... 61Sokorópátkai Sport Egyesület ............................................... 62Vig Zoltán Emlék-Alapítvány ................................................ 64Sokorópátkai Vöröskereszt Alapszervezet ....................... 65Civil szervezetek tagjainak névsora ................................... 67

Sokorótól a Görgényi-havasokig ...................................... 70

Sokorópátkai székhellyelműködő vállalkozások........ 72Sokoró Fogadó .................................................................... 72Pedró Pékség ................................................................................ 73További vállalkozások ....................................................... 74

Pátkai Tivadar: Nézem a kezem; rét ................................... 76Sokorópátka képekben ......................................................... 77Jelentős események Sokorópátkán, kronológia .......... 154