Összefoglaló a KMNPI 2017. évi tevékenységérőlkmnp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2018/2017...Összefoglaló a KMNPI 2017. évi tevékenységéről 5 11.2. Ökoturisztikai

Összefoglaló a KMNPI 2017. évi tevékenységéről

2

A beszámoló összeállításában közreműködtek:

Tirják László igazgató Kalivoda Béla általános igazgatóhelyettes Farkas Máténé gazdasági igazgatóhelyettes Bánfi Péter osztályvezető Parczen Balázs osztályvezető Lestyan-Goda Judit osztályvezető Weisz Zoltán osztályvezető Ezer Ádám ökoturisztikai ügyintéző Greksza János tájvédelmi felügyelő Harsányi Dezső Attila őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő Katona Tímea mezőgazdasági felügyelő Melián Csaba mezőgazdasági felügyelő Molnár Géza pályázati felügyelő Orcsikné Fazekas Edit informatikai felügyelő Oros Mónika humánpolitikai ügyintéző Pozderka Imre mezőgazdasági felügyelő Pusztai Mátyás birtokügyi felügyelő Rómerné Bota Viktória Biomonitoring koordinátor Romhányi Józsefné földnyilvántartói ügyintéző Roth Melinda pályázati felügyelő Sallainé Kapocsi Judit ökológiai felügyelő Szilágyi Ferencné könyvelő Velencei Erika számviteli ügyintéző Zelenák Krisztián mezőgazdasági felügyelő


3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 6 2. Személyi állomány 7 3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai 8 3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek és ezek változásai

9

3.1.1. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek

9

3.1.2. „Ex lege védett” területek 10 3.1.3. „Ex lege védett” természeti értékek 11 3.1.4. Natura 2000 területek 11 3.1.5. Nemzetközi jelentőségű területek 13 3.1.6. Országos jelentőségű védett természeti területek speciális természetvédelmi kezelési tervű részterületei

13

3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai 14 3.3. Saját vagyonkezelésű területek 15 3.4. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek

16

3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek 17 3.6. Magas Természeti Értékű Területek 17 4. Kutatás és monitorozás 18 4.1. Kutatás 18 4.2. Monitorozás 18 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok 30 4.4. Jelentési kötelezettség 30 5. Természetvédelmi kezelési tevékenység 31 5.1.A) Természetvédelmi kezelési tervek 31 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek 31 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 33 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 33 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek 35 5.3. Élőhely rehabilitáció 38 5.4. Fajmegőrzési tevékenységek 40 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 40 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése 41 5.5. Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos gyakorlati tevékenységek 48 5.6. Génmegőrzés 49 5.6.1. Génmegőrzési tevékenység állatok esetében 49 5.6.2. Génmegőrzési tevékenység növények esetében 54 5.7. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 55 5.7.1. Nem saját vagyonkezelésben lévő védett és Natura 2000 erdőterületek

55

5.7.2. Erdőrezervátum felmérések főbb eredményei 55 5.7.3. Saját vagyonkezelésben lévő erdőterületek 56 5.8. Vadászterületek, vadgazdálkodás 57


4

5.9. Halgazdálkodási vízterületek 58 5.9.1. Természetvédelmi és génmegőrzési szempontból különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületek

58

5.9.2. Védett természeti területen található halastavak 58 5.10. Természetvédelmi mentőtevékenység 58 6. Tájvédelem 59 6.1. Egyedi tájértékek 59 6.2.Településrendezési eszközök és településrendezési tervek véleményezése 60 6.3. Fejlesztési koncepciók és egyéb tervek véleményezése 62 6.4. Tájvédelmi jelentőségű beavatkozások 62 7. Projektek 63 8. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység 70 8.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma 70 8.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára 70 8.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára 70 8.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés 71 8.2. Szabálysértési ügyek 71 8.3. Természetvédelmi bírság 71 8.4. Büntető ügyek 71 8.5. Polgári perek 71 9. Természetvédelmi Őrszolgálat 72 9.1. Alapadatok 72 9.1.1. Személyi feltételek 72 9.1.2. Technikai felszereltség 72 9.1.3. Polgári természetőrök 73 9.2. Feladatellátás 73 9.2.1. Hatósági feladatellátás 73 9.2.2. Együttműködés más hatóságokkal 74 9.2.3. Nem hatósági feladatok ellátása 74 10. Költségvetés és vagyon 76 10.1. Kiadások 77 10.2. Bevételek 77 10.3. Vagyon 78 10.3.1. Befektetett eszközök 78 10.3.2. Forgóeszközök 78 10.4. Épületek 78 10.5. Eszközök 79 11. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 80 11.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 80 11.1.1. Látogató-, és oktatóközpontok 80 11.1.2. Tanösvények 81 11.1.3. Egyéb bemutatóhelyek 81 11.1.4. Erdei iskolák 82 11.1.5. Szálláshelyek 82 11.1.6. Új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények 82


5

11.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások 83 11.2.1. Szakvezetéses túrák, speciális túrák 83 11.2.2. Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvények 84 11.2.3. Erdei iskolák 86 11.2.4. Egyéb ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások

86

11.2.5. Kiadványok 87 11.2.6. Látogatóstatisztika 89 11.3. Társadalmi kapcsolatok 91 11.3.1. Nemzeti Parki Termék Védjegyrendszer működtetése 92 11.4. Tervezett fejlesztések 93 11.5. Együttműködési megállapodások 93 11.6. Fontosabb események 94 12. Közfoglalkoztatás 96 13. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 98 14. Belföldi és külföldi együttműködés 99 15. Ellenőrzés 100 Éves munka legfontosabb összefoglalása 101 Fontosabb célkitűzések a következő évre 102


6

1. Bevezetés Működési területünket 2017. első negyedévében összességében az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletű, az átlagosnál kevésbé csapadékos időjárás jellemezte. A januári rendkívüli hideget követően egy nagyon változatos, felmelegedéssel tarkított február követte, ami jeges ár keletkezésével járt a Tiszán és mellékfolyóin, azonban a medret a folyók nem hagyták el. Április végére a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjének döntő részén teljesen elolvadt a hó és különösebb csapadék tevékenység sem jellemezte a területet. Így nagymértékben csökkent a felszíni lefolyás, ami a működési területen lévő folyószakaszok vízhozamain és vízállásain is meglátszott. Az év jelentős hányadán folyóink a kisvizes tartományban mozogtak. Az éves csapadékmennyiség nem érte el az átlagos mértéket, aszályos év a növényzetre is hatást gyakorolt.

A volgamenti hérics virágzása korán indult, a legtöbb virágzó tő is egy héttel előbb nyílott, mint általában szokott. Minden termőhelyén sokkal kisebb mértékű virágzást mutatott a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A térségben az iszaplakó fajoknak nem kedvezett az aszályos nyári időjárás, nem jelentek meg a fajok a belvizes foltok hiánya miatt. Az iszaplakó fajok közül a mételyfüvet (Marsilea quadrifolia) a régről ismert termőhelyeken nem találtuk meg, azonban a Kis-Sárréten tavaly előkerült állománya idén is nagy tömegben jelentkezett. Ősszel alig virágzott a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum) ürmösökben a megszokott tömeges virágzással jelentkezett. A szikes pusztáinkon egyre több termőhelyen jelenik meg a védett sziki varjúháj (Sedum caespitosum), így a Kígyósi-pusztán és a Csanádi pusztákon is egyre több új ponton van jelen. Az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) is tömeges virágzást mutatott az év folyamán. A szikes tavainkban is jellegzetes szikes tófenék társulások jelentek meg sziki sóballával (Suaeda pannonica) és hegyes bajuszpázsittal (Crypsis aculeata) már a nyár elején, júniusban megindultak a növények, mivel jóval korábban száradt ki a meder. Ősszel a szikes erdei rétek fajai tömeges virágzást mutattak több termőhelyen is, ebben az évben került felmérésre a Kis-Sárréten a sziki kocsordosok nagy része.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság állatállományának egyedszáma elérte a tervezett mennyiséget. A magyar szürke szarvasmarha, a magyar házi bivaly, racka, illetve a cigája juhok a védett természeti élőhelyek fenntartási munkáinak elengedhetetlen részei.

A nemzeti kinccsé nyilvánított védet őshonos és veszélyeztetett állatfajták a természetes gyepek kezelési feladatain kívül idegenforgalmi értékkel bíró tájképi elemként is szolgálnak. Kulturális örökségünk részeként szerepet kapnak a hagyományőrzésben, ezek a gulyák és nyájak a pásztor mesterség fennmaradásának legjelentősebb helyszínei.

Az intézmény pénzügyi egyensúlya folyamatosan biztosított volt, a takarékos költségvetés végrehajtása eredményesnek tekinthető.

A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült

fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket.


7

2. Személyi állomány

Az Igazgatóság átlagos statisztikai létszáma 2017. évben 106,5 fő volt. Az Igazgatóság által elnyert országos közfoglalkoztatási programban résztvevők számát is figyelembe véve ez a létszám 161,5 fő volt.

1. A nemzeti park igazgatóságok részéről a védett természeti területek és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán nem hazai költségvetési források terhére foglalkoztatottak száma (fő)

1.1. Kormánytisztviselők - teljes munkaidőben 47

1.2. Szerződéses munkavállalók - teljes munkaidőben 0

1.3. MTvK munkavállalók - teljes munkaidőben 40

1.4. Kormánytisztviselők - részmunkaidőben 0

1.5. Szerződéses munkavállalók - részmunkaidőben 0

1.6. MTvK munkavállalók - részmunkaidőben 1

2. A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán alkalmazott közfoglalkoztatottak száma (fő) 60

3. A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán az igazgatósággal írásos megállapodás alapján együttműködő vállalkozások érintett munkavállalóinak becsült száma (fő)

3.1 Turisztikai szolgáltatók 137

3.2. Megbízott tervező/kivitelező vállalatok 87

3.3. Gazdálkodók, mezőgazdasági, erdészeti vállalkozások 386

3.4. Egyéb 93


8

3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai


9

3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek

3.1.1.Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek.

Működési terület (ha)

Védett természeti terület Védelemre tervezett

Száma (db) Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Változás a tárgyévben (ha) Száma (db) Kiterjedése

(ha)

Nemzeti park 1 51333,37 6499,95 0 1 bővítés 26,76

Tájvédelmi körzet 0 0 0 0

Természetvédelmi terület 4 163,48 0 0

Természeti emlék 0 0 0 0 Védelemre tervezett földtani alapszelvények

Védelemre tervezett földtani képződmények

Összesen 5 51.496,85 6499,95 0 1 26,76


10

Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett természeti területek adatai:

Név Törzskönyvi szám

Kiterjedése (ha)

Ebből fokozottan védett (ha)

Körös-Maros Nemzeti Park 276/NP/1997 51333,37 6499,95 Szarvasi Arborétum TT. 13/TT/1943 45,4417 0 Szarvasi Történelmi Emlékpark TT. 241/TT/1991 0,6974 0 Dénesmajori Csigás-erdő TT. 281/TT/1997 5,1579 0 Szeghalmi Kéktó TT. 306/TT/2006 112,1780 0

Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el: Anna-liget Természetvédelmi Terület

Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület

3.1.2. „Ex lege védett” természeti területek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23 §. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése 2007-2013. évben zajlott le. Mindösszesen 2389 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő, amelyek közül 601 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pontjának. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) szereplő halmok száma jelenleg 319 db.

Egyedi jogszabállyal védett természeti területen

elhelyezkedő

Egyedi jogszabállyal védett természeti területen kívül

elhelyezkedő

Ex lege védett természeti területek

Száma (db) Kiterjedése (ha) Száma (db) Kiterjedése (ha) Lápok 0 0 0 0 Szikes tavak 0 0 10 665,28 kunhalom 59 16,18* 542 196,04* földvár 3 nincs adat 46 nincs adat forrás 0 0 0 0 víznyelő 0 0 0 0 * Számított értékek, az ismert sugár alapján, kör alakot feltételezve.


11

3.1.3. „Ex lege védett” természeti értékek Igazgatóságunk működési területén barlang nem található.

3.1.4. Natura 2000 területek

Típus Nyilvántartott

terület (db)

Terület (hektár)

különleges madárvédelmi terület 7 101090,88

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület 9 6567,79 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 25 94784,13

Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája

No. Területkód Név Terület (hektár)

1. HUKM10001 Kígyósi-puszta 8771,93

2. HUKM10002 Kis-Sárrét 8340,35

3. HUKM10003 Dévaványai-sík 25214,04

4. HUKM10004 Vásárhelyi- és Csanádi-puszták 21832,54

5. HUKM10005 Cserebökényi-puszták 28074,66

különleges madárvédelmi terület összesen: 92233,52

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája

No. Területkód Név Terület* (hektár)

1. HUKN10007 Alsó-Tiszavölgy 8213,20

2. HUHN10003 Bihar 644,16

különleges madárvédelmi terület összesen: 8857,36

*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága


12

Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája


1. HUKM20003 T-erdő 136,63

2. HUKM20011 Körösközi erdők 5635,16

3. HUKM20020 Gyepes-csatorna 170,25

4. HUKM20021 Sarkad-Fás 117,5

5. HUKM20022 Köles-ér 71,12

6. HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 49,24

7. HUKM20024 Orosi tölgyes 57,13

8. HUKM20025 Gyantéi erdők 221,58

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 6458,61

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája


1. HUHN20004 Felső-Sebes-Körös 109,18

jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 109,18

*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája


1. HUKM20001 Vásárhelyi és Csanádi gyepek 16419,46

2. HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó 3910,09

3. HUKM20004 Száraz-ér 1521,66

4. HUKM20005 Deszki gyepek 537,06

5. HUKM20006 Mágocs-ér 126,04

6. HUKM20007 Csorvási löszgyep 12,91

7. HUKM20008 Maros 5964,59

8. HUKM20009 Mezőhegyes-Battonyai gyepek 94,73

9. HUKM20010 Gyula-Szabadkígyósi gyepek 10633,92

10. HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1979,86

11. HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 652,46

12. HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 14027,2


13

13. HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 3079,21

14. HUKM20016 Sebes-Körös 1455,21

15. HUKM20017 Hármas-Körös 7818,24

16. HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 285,25

17. HUKM20019 Dél-Bihari szikesek 6521,54

18. HUKM20026 Tóniszállás-Szarvasi gyepek 586,66

19. HUKM20027 Cserebökény 10000,19

20. HUKM20028 Tőkei gyepek 2985,68

21. HUKM20029 Szentesi gyepek 606,04

22. HUKM20030 Lapistó-Fertő 1902,72

23. HUKM20031 Kurca 198,59

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 91319,31

Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek listája


1. HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 3264,82

2. HUHN20013 Közép-Bihar 200,00

jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3464,82

*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága

3.1.5. Nemzetközi jelentőségű területek

No. Név Kihirdetés éve Terület (hektár)

1. Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület 1979 494,9636

2. Biharugrai Ramsari Terület 1997 2780,6883

3. Montág-puszta Ramsari Terület 2008 2188,6805

Ramsari terület összesen: 5464,3320

3.1.6. Országos jelentőségű védett természeti területek speciális természetvédelmi kezelési tervű részterületei Nincs ilyen.


14

3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai

1./ A Földművelésügyi Minisztérium FgF/80/33/2017 támogatói okirat terhére az alábbi vásárlást valósítottuk meg. szántó: 4,0000 ha 26,72 AK A vásárlásra fordított összeg: 4.000.000.- Ft 2./ Igazgatóságunk saját költségvetésének terhére megvásárolt területek: szántó: 12,7504 ha 249,91 AK rét: 4,3015 ha 56,72 AK

legelő: 0,6680 ha 2,86 AK erdő: 8,0279 ha 49,98 AK kivett 0,7150 ha --

összesen: 22,4628 ha 359,47 AK A vásárlásra fordított összeg: 24.086.600.-Ft A 2017-ben összesen megvásárolt területek művelési ág szerinti megoszlása: szántó: 16,7504 ha 276,63 AK rét: 4,3015 ha 56,72 AK

legelő: 0,6680 ha 2,86 AK erdő: 8,0279 ha 49,98 AK kivett 0,7150 ha --

összesen: 30,4628 ha 386,19 AK A vásárlásra fordított összeg: 28.086.600.-Ft


15

3.3. Saját vagyonkezelésű területek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt.

A) Saját használatban kezelt területek

Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve –rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást.

A területkezelések központi eleme az Igazgatóság őshonos állományával történő legeltetéses élőhely fenntartás, fejlesztés. A területkezelések során a gyepterületek megőrzése, természetességük fenntartása, javítása, és a hozzájuk kötődő fajok élőhelyi igényeinek kielégítése érdekében kiemelt jelentőséggel bír a nagytestű őshonos háziállatok legelő állományára alapozott gazdálkodás. Az Igazgatóság fajtafenntartó tenyészetében lévő, magas genetikai értéket képviselő magyar szürke szarvasmarha, házi bivaly, valamint racka és cigája juh állományok elengedhetetlen szerepet vállalnak az országos jelentőségű védett természeti területek kezelésében.

Az őshonos magyar háziállat fajták génállományának megőrzése érdekében folytatott tenyésztési munkát a területkezelési igényekkel, az élőhely-rekostrukciós beavatkozások eredményének fenntartási munkáival összehangolva valósítjuk meg. Igazgatóságunk szántóföldi kezelést fajvédelmi, illetve élőhely védelmi tevékenység keretében végez. Ezek közül kiemelkedő a Szabadkígyósi tájegységen a mezei élettérhez kötődő fajok védelmére kialakított kisparcellás mintaterület, a Dévaványai tájegységen kialakított túzokvédelmi mintaterület és fogolyvédelmi mintaterület, a Kardoskúti tájegységen lehatárolt kékvércse, vadlúd-, daru táplálkozó hely. Az igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás és egyben az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás, valamint a területek adottságaiból fakadó egyéb kötelező előírásoknak megfelelően kezelt terület nagysága 9366 hektár. Az ökológiai minősítés rendszerében, folyamatos évenkénti növekedéssel, 7549 hektár gyepterület van.


16

B) Idegen hasznosításban kezelt területek

Az idegen használatban kezelt védett természeti területek természetvédelmi fenntartása bérleti szerződésben rögzített feltételrendszer keretei között történik. A haszonbérleti szerződések megkötése a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról szóló 12/2012. (VI. 8.) VM utasítás rendelkezéseinek megfelelően történt. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai

Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott

összes (hektár) hektár % hektár %

Szántó 7331,78 4 116,75 56,15 3215,02 43,85 Gyep 20647,70 9 020,95 43,69 11626,75 56,26 Kert 1,17 1,17 100,00 0,00 0,00

Szőlő 0,41 0,41 100,00 0,00 0,00 Gyümölcsös

1,64 1,64 100,00 0,00 0,00

Halastó 81,12 0,21 0,26 80,91 99,74 Nádas 172,81 147,37 85,28 25,43 14,72

Erdő/fásított terület 2226,27 2 226,27 100,00 0,00 0,00

Kivett 2430,48 1 527,18 62,83 903,30 37,19 Összesen 32893,38 17041,97 51,81 15851,41 48,32

3.4. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett

természeti értékek Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott természeti emlék; forrás, víznyelő, barlang nem található.


17

3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek

Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum. Községhatár Tag Részlet Terület (ha) Zóna Szeged 100 A 21,04 Magterület Szeged 99 A 11,56 Védőzóna Szeged 99 B 17,18 Védőzóna Szeged 99 C 3,97 Védőzóna Szeged 99 NY1 0,20 Védőzóna Szeged 99 NY2 0,31 Védőzóna Szeged 100 B 1,92 Védőzóna Szeged 100 E 3,84 Védőzóna Szeged 100 NY 0,42 Védőzóna Szeged 100 UT 0,14 Védőzóna A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,), mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek.

3.6. Magas Természeti Értékű Területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik:

1. Dévaványa és környéke MTÉT 2. Békés-Csanádi hát MTÉT 3. Kis-Sárrét MTÉT

A 2016. évben a nyertes pályázatok mind a három Magas Természeti Értékű Területen jelen vannak. Ezek a programok a MTÉT Túzokvédelmi szántó, a MTÉT Kék Vércse-Védelmi szántó és MTÉT Alföldi Madárvédelmi szántó tematikus előíráscsoportok és a MTÉT Túzokvédelmi Gyep, a MTÉT Alföldi Madárvédelmi Gyep tematikus előíráscsoportokat érinti.


18

4. Kutatás és monitorozás 4.1. Kutatás

4.2. Monitorozás Ssz. Kutatási téma Kutatás

helyszíne Kutatást végző szevezet/magánszemély

Megbízás díja (ft)

Költség forrása Eredmények röviden

1. Közösségi jelentőségű vízi makrogerinctelenek felmérése

Száraz-ér kjtt (HUKM20004)

Csabai Zoltán, EV 1 200 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Felmérés 45 mintavételi ponton tavasszal, nyáron, kora ősszel vízihálózással, egyeléssel, uszadékhálózással. Eredmények: összesen 247 taxon előfordulása, ezek közül 2 IUCN vörös listás, 1 Natura 2000-es, 4 hazai védett, 3 idegenhonos inváziós (Haitia acutaAnisops sardens sardens Sinanodonta woodiana), 7 Mo-n ritka. A Száraz-ér refúgiumként szolgál a fajok számára.

2. A barna rétihéja (Circus aeruginosus) állománynagyságának és költési eredményességének vizsgálata

KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták

Oecosystem Bt. 250 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Mintaterület: Dévaványa, Ecsegfalva, Körösladány, Szeghalom. Állománynagyság felmérése, költésbe kezdő párok száma, tojásos fészkek száma, sikeresen fiókát nevelő és reptető párok száma került felmérésre. Eredmények: 11 költőpár volt, átlagosan 2,3 fióka/fészek kelt ki. Sikeresen kirepített fióka: 2,1 fióka/fészekalj.


19

Ssz. Kutatási téma Kutatás




3. Vizes élőhelyek vízimadárállomány-monitoringja

Kardoskúti Fehértó Ramsari Terület, Montág-puszta RT, Biharugrai halastavak RT

KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS

1 000 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Heti szintű vízimadármonitoring három Ramsari területen: Biharugrai-halastavak, Kardoskúti Fehér-tó, Montág-puszta.

4. Kisemlős monitorozás bagolyköpetek elemzésével

KMNPI Magyar Természetkutató Egyesület

600 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

A 2 érintett középtájon (Körös-Maros köze, Berettyó-Körösvidék) összesen 1176 zsákmányállat. Körös-Maros köze: 699 példány összesen; mezei pocok gradáció, kevés cickány, kevés színesítő elem. Berettyó-Körösvidék: 477 példány összesen. Mezei pocok gradáció, cickányok aránya alacsony, vízicickány kevés, egér állomány átlagos.

5. Épületlakó denevérek felmérése

KMNPI Utasi Gabriella, EV 450 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

31 lokalitás, 3 faj. Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus): állománynövekedés előző évhez képest; nagy patkósorrú denevér (Rhynolophus ferrumequinum): állomány enyhe csökkenése előző évhez képest; hegyesorrú denevér (Myotis oxygnathus): állomány jelentős növekedése.


20





6. A Körös-Maros Nemzeti Park Tompapusztai löszgyep bővítési terület fajkészletének vizsgálata

KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése

Pro Planta Bt. 1 100 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

A területen állandó kvadrátok kijelölése és cönológiai felvételezése történt, az ősgyepen 4 db 1000 m2-es, a bővítési területen 13 db 1000 m2-es kvadrát felvételezése történt. Emellett a gyepszerkezet vizsgálatára 4 db 52 méter hosszú linea felvételezése történt 5x5 cm-es mikrocönológiai kvadrátokkal. A kutatás célja a terület gyepesedésének vizsgálata.

7. Közösségi jelentőségű élőhelyek felmérése

Tőkei gyepek kjtt (HUKM20028), Cserebökény kjtt (HUKM20027), Hármas-Körös kjtt (HUKM20017)

Jakab Gusztáv, EV 275 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

91E0, 91F0, 91I0 közösségi jelentőségű élőhelytípusok esetén extenzív adatlapok kitöltése.


21





8. Közösségi jelentőségű élőhelyek felmérése

Körösközi erdők ktm (HUKM20011), Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös kjtt (HUKM20012), Hármas-Körös kjtt (HUKM20017), Mágocs-ér kjtt (HUKM20006), KMNP Kis-Sárrét

Silva Naturalis Kft. 450 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

1530, 3270 közösségi jelentőségű élőhelytípusok esetén extenzív adatlapok kitöltése.

9. Terresztris csigafauna felmérése a Csanádi-pusztákon

KMNP Csanádi-puszák

Deli Tamás, EV 700 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Terresztris csigafauna felmérése talajminta-kvadrát és egyeléses gyűjtés módszerrel 65 mintavételi területről (szikes mocsarak, vakszikesek, szikfokok, ürmös szikesek, löszgyepek, parlagok) Eredmények: 12 szárazföldi csigafaj 2892 egyede + egyeléssel további 1 faj és 40 csigaegyed.


22

Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző szevezet/magánszemély



10. Kétélű-hüllő közösségek felmérése

KMNP Kardoskúti Fehértó

Vági Balázs, EV 420 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Évi 5 alkalommal 9 lokalitásban összesen 9 faj került elő, 5 kétéltű és 3 hüllőfaj. Módszerek. palackcsapdázás, sávtranszszekt, hálózás. A kevésbé gyakori békafajok (zöld levelibéka, zöld varangy) nem kerültek elő. Előkerült a mocsári teknős újra.

11. Cserebökény kjtt élőhelytérképének elkészítése

Cserebökény kjtt nem védett részei(HUKM20027)

Jakab Gusztáv, EV 1 918 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Cserebökény kjtt (HUKM20027) nem védett részeinek ÁNÉR2011 alapú élőhelytérképének elkészítése, inváziós és védett növényfajok felmérése.

12. Összehasonlító tájhasználati értékelések

KMNPI MTA ÖBKI 1 800 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Ártéri élőhelyek, így keményfás és puhafás ligeterdők, rétek, mocsarak, vizes élőhelyek állapotfelmérése, bolygatási hatások feltárása, kezelési elvek kidolgozása.


23

Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző

szevezet/magánszemély Megbízás díja (ft)


13. Szabadkígyós O5x5_053 kvadrát újratérképezése

Szabadkígyós O5x5_053

Bierbaum Bt. 260 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Szabadkígyós O5x5_053 NBmR 5x5 km-es kvadrát ÁNÉR2011 alapú élőhelytérképének elkészítése, inváziós és védett növényfajok felmérése, korábbi felméréshez viszonyított változási térkép elkészítése.

14. Löszgyepek cönológiai és florisztikai felmérése Kardoskúton

KMNP Kardoskúti Fehértó

SZTE 800 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

KEHOP program helyszínén alapállapot felmérés beavatkozás előtt. 10 db egyenként 50x50 m-es mintavételi kvadrátban finom léptékű vegetációtérkép készítése. Minden nagy kvadrátban 4-4 db 2x2 m-es mikrokvadrátban cönológiai felvételek készítése.

15. Löszgyepek cönológiai és florisztikai felmérése a Kis-Sárréten

KMNP Kis-Sárrét SZTE 800 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

KEHOP program helyszínén alapállapot felmérés. 10 db egyenként 100 m hosszú transzszektnél egyenként 20 db 5x5 m mintavételi kvadrátban cönológiai felvételek készítése, fajkészlet megadása.


24




16. Erdei élőhelyek felmérése - körzeti erdőtervezés

Körösközi erdők (HUKM20011), Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012), Sebes-Körös (HUKM20016), Hármas-Körös (HUKM20017)

Silva Naturalis Kft. 2 000 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Körösközi erdők (HUKM20011), Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012), Sebes-Körös (HUKM20016), Hármas-Körös (HUKM20017) egyes mozaikjainál, körzeti erdőtervezéshez szükséges adatszolgáltatáshoz felmérés: 3 aszpektusban (tavasz-nyár-ősz) florisztikai felmérés, erdők szerkezetére vonatkozó adatok gyűjtése, ÁNÉR térképezés.

17. Erdei élőhelyek felmérése - kezelési kísérlet

KMNP Körös-ártér, KMNP Dévaványai-ecsegi-puszták

Silva Naturalis Kft. 2 540 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

2014 óta folyó hosszútávú kísérlet többféle erdőben. Idős hazainyáras állományok: 4 erdőrészletben 12 mintavételi területen lékek kialakítását követően hazai nyáras állományok természetes felújulásának monitorozása. Őshonos fafajú középkorú faállományok kezelési kérdéseinek vizsgálata.


25




18. Egyedi tájérték felmérés

Kötegyán, Mezőgyán, Méhkerék, Újszalonta

Meridián Alapítvány 600 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Kötegyán, Mezőgyán, Méhkerék, Újszalonta települések egyedi tájérték kataszterének elkészítése.

19. Bókoló zsálya (Salvia nutans) genetikai vizsgálata

KMNPI Sramkó Gábor, EV 1 000 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Hazai állományok filogenetikai összehasonlítása: A hazai állományok egy elkülönült pannon egységet képeznek. A hibridek DNS-tartalmának vizsgálata: nincs poliploidizáció.


26




20. Ritka és telepesen költő madarak monitoringja

KMNPI KMNPI 745 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42 faj): szürke gém 306 pár; üstökösgém 66 pár; fattyúszerkő 12 pár; kormos szerkő 0 pár; fehérszárnyú szerkő 0 pár; nagy kócsag 761 pár; kis kócsag 135 pár; dankasirály 305 pár; szerecsensirály 3 pár; bakcsó: 616 pár; kárókatona 100 pár; kis kárókatona 121 pár; kanalasgém 65 pár; batla 0 pár; feketenyakú vöcsök 7 pár; küszvágó csér 70 pár; nyári lúd 318 pár; cigányréce 114 pár; kendermagos réce 14 pár; vörösnyakú vöcsök 1 pár; bütykös hattyú 14 pár; túzok 310 tyúk; ugartyúk 4 pár; nagy goda 27 pár; gólyatöcs 36 pár; gulipán 9 pár; piroslábú cankó 21 pár; széki lile 0 pár; székicsér 0 pár; feketeszárnyú székicsér 0 pár; hamvas rétihéja 2 pár; rétisas 22 pár; kerecsensólyom 29 pár.


27




21. Ürge (Spermophilus citellus) monitoringja

KMNP Kígyósi-puszta (Kétegyháza)

KMNPI - - 1 mintavételi lokalitásban fordul elő, Kétegyházán, a telepített állomány. Az állomány egyedszáma hasonló az előző évekhez viszonyítva.

22. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében – bárányparéjos vakszikes (Camphorosmetum anuuae), bajuszpázsitos-sziki sóballás (Crypsido-Suaedetum maritimae), mocsári sásos társulás (Caricetum acutiformis) monitorozása

KMNP Kardoskúti Fehértó és KMNP Kis-Sárrét

KMNPI 107 500 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Az NBmR protokoll szerint megadott mintavételi módszerrel állandó kvadrátokban a társulások monitorozása.


28




23. Védett növényfajok felmérése: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), heverő iszapfű (Lindernia procumbens), volgamenti hérics (Adonis volgensis), bókoló zsálya (Salvia nutans), tündérfátyol (Nymphoides peltata, sziki lórom (Rumex pseudonatronatus), törpemandula (Amygdalus nana), ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), sziki kocsord (Peucedanum officinale)


Részben NBmR, részben saját protokoll alapján védett növényfajok monitorozása.

24. Fokozottan védett madárfajok felmérése: parlagi sas (Aquila heliaca), kék vércse (Falco vespertinus), daru (Grus grus), túzok (Otis tarda)


Parlagi sas és más sas fajok, kék vércse, daru, túzok szinkron számolások protokoll alapján.


29




25. Kétéltű és hüllő fajok felmérése

KMNP Csanádi-puszták

KMNPI 300 000 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés)

Kétéltű és hüllő fajok felmérése a Csanádi-pusztákon vizuális és akusztikus módszerrel. Összesen 7 faj fordult elő.


30

4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs Rendszerben a föld- és birtokügyi modult, a vagyongazdálkodási és az őrszolgálati modult tölti. A biotika modulba történő feltöltéshez kb. 154 000 rekord áll rendelkezésre. 4.4. Jelentési kötelezettség A Natura 2000 hálózattal kapcsolatosan az új kutatási és monitoring eredmények alapján a közösségi jelentőségű élőhelyekre és fajokra vonatkozó adatok a Natura 2000 területek adatlapjain (Standard Data Form) aktualizálva lettek.


31

5. Természetvédelmi kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek No. A védett vagy védelemre

tervezett terület neve

Védettség Jogszabályként megjelent

Állapot

1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve

2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve

3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve

4. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT védett igen kihirdetve

5. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) védett igen kihirdetve

6. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) védett igen kihirdetve

7. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem dokumentáció elkészült

5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek No. Natura 2000 terület neve

Területkód Elkészítés éve Elkészítés forrása

1. Kis-Sárrét KMT HUKM10001 2007 Túzokvédelmi LIFE program

2. Dévaványai-sík KMT HUKM10003 2007 Túzokvédelmi LIFE program

3. Vásárhelyi és Csanádi gyepek HUKM20001 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

4. Vásárhelyi Kék-tó HUKM20002 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

5. Száraz-ér HUKM20004 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

6. Deszki gyepek HUKM20005 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

7. Mágocs-ér HUKM20006 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

8. Csorvási löszgyep HUKM20007 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

9. Maros HUKM20008 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

10. Mezõhegyes-Battonyai gyepek HUKM20009 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat


32

11. Gyula-Szabadkígyósi gyepek HUKM20010 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

12. Fekete-, Fehér- és Kettõs-Körös HUKM20012 2015

EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

13. Dévaványa környéki gyepek HUKM20014 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

14. Sebes-Körös HUKM20016 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

15. Holt-Sebes-Körös HUKM20018 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

16. Gyepes-csatorna HUKM20020 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

17. Köles-ér HUKM20022 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

18. Korhány és Holt-Korhány HUKM20023 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

19. Tóniszállás-Szarvasi gyepek HUKM20026 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

20. Cserebökény HUKM20027 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

21. Tőkei gyepek HUKM20028 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

22. Szentesi gyepek HUKM20029 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

23. Lapistó-Fertõ HUKM20030 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

24. Kurca HUKM20031 2015 EMVA – Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat

25. Bélmegyeri Fáspuszta HUKM20013 2016 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések)

26. Hármas-Körös HUKM20017 2016 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések)

27. Dél-Bihari szikesek HUKM20019 2016 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések)

28. Hortobágy-Berettyó HUKM20015 2017 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések)

29. Vásárhelyi- és Csanádi gyepek HUKM10004 2017 Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések)


33

5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés

5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Működési területünket 2017. első negyedévében összességében az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletű, az átlagosnál kevésbé csapadékos időjárás jellemezte. A januári rendkívüli hideget követően egy nagyon változatos, felmelegedéssel tarkított február követte, ami jeges ár keletkezésével járt a Tiszán és mellékfolyóin, azonban a medret a folyók nem hagyták el. Április végére a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjének döntő részén teljesen elolvadt a hó és különösebb csapadék tevékenység sem jellemezte a területet. Így nagymértékben csökkent a felszíni lefolyás, ami a működési területen lévő folyószakaszok vízhozamain és vízállásain is meglátszott. Az év jelentős hányadán folyóink a kisvizes tartományban mozogtak. A kardoskúti Fehér-tó nyugati medre meglehetősen korán már április közepén kiszáradt, amit július első dekádjában követett a keleti meder is. Az aszályos nyárnak köszönhetően a Fehér-tó medrét illetve a környező szikeseket érintő természetvédelmi célú beavatkozások a nyár folyamán szinte zavartalanul lefolyhattak. A Kígyósi-pusztán, a Nagy-gyöp mocsarában természetvédelmi szempontból megfelelő mennyiségű víz gyűlt össze tél folyamán. Ez a vízmennyiség természetes módon lassan szivárgott, illetve párolgott el az év során így a mocsár május hónap végére száradt ki. Az aszályos nyárnak köszönhetően ez az állapot november hónapig tartósan fennmaradt. Összességében ez az év közel optimálisan alakult. A területet a kiszáradás után, júliusban, kaszálással hasznosítattuk. A nádasok, gyékényesek és kákás foltok kivételével az egész terület le lett kaszálva. A lehordott széna után felnövekvő sarjú, legeltetéssel lett hasznosítva. A két beavatkozás az aszállyal párosulva megfelelő rövidfüvű pusztai környezetet alakított ki. A kopár területen a viszonylag csekély víz is látványos képet mutatott. Szintén a Kígyósi-pusztán, az Apáti pusztai vízálláson kialakult vízfelület dinamikája követte a Nagy-gyöp mocsarában zajló folyamatokat. A vízfelület folyamatos párolgást követően, köszönhetően a kevés csapadéknak május végére magszűnt és szintén november hónapban alakult ki először vízállás a területen. Az övgátolt legelőkön, a tél folyamán ideálisnak mondható vízállások alakultak ki. A vízfelületek nyár elején szinte teljesen megszűntek, és csak december hónapban alakultak ki ismét. A Kis-Sárrét vizes élőhelyeit is jelentősen befolyásolta a szokatlan eloszlású csapadék. A Sző-rét maximális vízoszlop magasságát (74 cm), március hónapban érte el. A legkisebb vízszintet pedig augusztus közepén mértük: 19 cm. Az őszi csapadék megindulásával jelentősen nőtt a vízmennyiség, december hónapra elérte a 60 cm-t. Ebben az évben mesterséges vízpótlás nem volt. Az Ugrai-rét a maximális vízszintjét március hónap elején értük el (66 cm). A költési időszak kezdetén a vízállás átlagos volt, de végére jelentősen csökkent, július közepére már közelítette a nullpontot. Az őszi esők után december hónapra elérte a 40 cm-t.


34

A Kivágási legelő maximális vízborítottsága február hónapra alakult ki 41 cm relatív magassággal. Költési időben is víz alatt állt, folyamatos apadás mellett július közepére száradt ki teljesen. A csatornákban azonban ekkor is maradt víz. Szeptember hónapban vízpótlást végeztünk, melynek végeztével 38 cm-es víz alakult ki. Kisgyantén 87,61 mBf vízállás alakult ki, ami sajnos elmaradt az ideális magasságtól, így a terület már a nyár elejére kiszáradt, csak a csatorna legmélyebb részein maradt némi víz. Az esős ősznek köszönhetően december végére 87,60-as vízállást mértünk. A Kis-vátyoni mocsarakban, költésidőben közepes vízállás volt. A mocsár legmélyebb része egész évben víz alatt maradt. Év végére kb. 11 ha állt víz alatt. Mezőgyánban, a Boglyás-réten költésidőben jó vízállás volt. Júliusra teljesen kiszáradt. Mágor-pusztán az időjárásnak köszönhetően, az előző évhez képest kevesebb volt a vízzel borított terület nagysága és a nyár közepére teljesen kiszáradtak a legmélyebb részek is. A vízzel borított mocsárrétek kiterjedése méréseink szerint 25 ha.


35

5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek

Kis-Sárrét

Az igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 120 darabos szürkemarha tinó állománnyal Simota gyepeinek kezelését végeztük el. A gyepek állapota az elfogadható nagyságú állatlétszám (20 ló, 930 szarvasmarha és 3500 juh) révén megfelelő volt.

A biharugrai-begécsi halastórendszert három társaság kezeli. A Zöldhalmi, Csík, Szilas, Emlék, Ludas, Bodorok, Begécs II, III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák, Kissziki, Begécs-I, és Nagysziki tavak vízpótlást kaptak. A tavalyi évhez hasonlóan továbbra is komoly fenntartási, fejlesztési munkák folytak a tórendszeren. A Sző-rétben a maximális vízszint 74 cm volt, melyet márciusban mértünk. Augusztus közepén mértük a minimális vízszintet, 19 cm-t. Vízpótlásra nem volt szükség. Az Ugrai-réten a maximális vízszintet március elején értük el. A költési időszak elején a vízállás átlagos volt, de a végére jelentősen növekedett. A Kivágási legelőn a maximumot februárban értük el, költési időben is víz alatt állt, folyamatos apadás mellett július közepére száradt ki teljesen. Több szakaszban szeptember végén érte el az optimális téli induló vízszintet. Mágor-puszta A Németi-legelőn idén is 200 db juh legelt. Mágoron a szarvasmarhatartás mellett a tavaly óta a juh is megjelent újra, ami jelentős javulást eredményez a terület állapotában: 220 szarvasmarha, 120 juh. A korábbi élőhely-rehabilitációval érintett területrész mocsárrétjein kora tavasszal kedvező vízborítás alakult ki, mely fokozatosan csökkent. Dévaványai-Ecsegi puszták

Az igazgatóság saját állatállományának legeltetése elsősorban a Réhely-

Szarlalapos-Atyaszeg Túzokkíméleti Magterületen (2310 ha) történt. Atyaszegen 3 hónapig legelt 112 magyar szürke marha, a réhelyi gyepeket pedig három gulyában 288 bivaly legelte az év folyamán. A túzokkíméleti magterületen kívül Kórézugban és Tempomzugban is legelt az igazgatóság szürke marha gulyája.

A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében a gazdálkodók állatállománya a tavalyi

évhez képest nem változott jelentősen, összesen 2200 szarvasmarha, 250 bivaly, 20 ló és szamár, valamint 2200 juh legelt a védett területeken.


36

Szarkalaposon folytattuk a kerítéssel körbevett 400 hektáros Túzokvédelmi Mintaterület 180 hektáros szántóinak kisparcellás rendszerű, gyepes sávokkal tagolt túzokvédelmi célú kezelését. Ennek keretében elvetésre került 9 hektár őszi káposztarepce, 3,5 hektár évelő rozs. A fennmaradó területen lucernások, évelő rozs, gyepes sávok ugarterületek találhatók.

A Réhelyben kialakított fogolyvédelmi mintaterületen (33 ha) a lucernát kaszáltuk, a fennmaradó területen évelő rozs és ugarsávok voltak.

Kígyósi-puszta Télen a szikes gyepek egy része vízállásos volt. A Nagy-gyöp mocsarában természetvédelmi szempontból megfelelő mennyiségű víz gyűlt össze tél folyamán. Ez a vízmennyiség természetes módon lassan szivárgott, illetve párolgott el az év során így a mocsár május hónap végére száradt ki. Az aszályos nyárnak köszönhetően ez az állapot november hónapig tartósan fennmaradt. Összességében ez az év közel optimálisan alakult. Az Igazgatóság 620 magyar szürke szarvasmarhával legeltette a pusztát, ezen kívül a gazdálkodók 1300 marhával, 22 bivallyal, 50 lóval és szamárral és 2600 birkával legeltettek. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint folytattuk 86 hektár kezelését. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A kialakított cserjesávok mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítottunk ki. A munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Körös-ártér Árvízi elöntés idén nem volt a hullámtéren. Május közepétől október közepéig 100 darab magyar szürke szarvasmarha tinót legeltetett az igazgatóság a hullámtéren, két helyszínen. Ezen kívül mintegy 480 szarvasmarhát és 600 birkát legeltettek a nemzeti park e részterületén a gazdálkodók. A tájidegen cserjések kezelése ebben az évben tovább folytatódott. Számos gyepterületen, gyepszegélyen, erdősülő partélen, csatorna- és árokszegélyen sikerült ezen invazív tájidegen faj állományait visszaszorítani. Cserebökény Az Igazgatóság 120 magyar szürke szarvasmarhával legeltette a puszta északi részeit, ezen kívül a gazdálkodók 550 marhával, és 4750 birkával legeltettek. Kardoskúti Fehértó Az igazgatóság magyar szürke gulyái a megszokott módon az öt gulyaállásról legeltek. 490 magyar szürke szarvasmarhával, valamint 830 cigája és racka juhval valamennyi saját kezelésben lévő gyepterületet legeltettük. Ezen kívül a gazdálkodók


37

további 710 marhával, 15 lóval és szamárral, valamint 1275 birkával legeltettek, így, bár az intenzitásban eltérések tapasztalhatók a legeltetés a puszta szinte minden részét érintette. Fajmegőrzési céllal három helyszínen végzett az igazgatóság szántóföldi művelést: kisparcellás szántóföldi mintaterület került kialakításra kialakítása 43 hektáron a puszta északi részén, Fecskésen a Kékvércse-védelmi LIFE+ pályázat keretében. A kardoskúti Fehér-tó nyugati medre meglehetősen korán már április közepén kiszáradt, amit július első dekádjában követett a keleti meder is. Az aszályos nyárnak köszönhetően a Fehér-tó medrét illetve a környező szikeseket érintő természetvédelmi célú beavatkozások a nyár folyamán szinte zavartalanul lefolyhattak. Csanádi puszták

Az igazgatóság által legeltetett területek mindhárom pusztafoltot a Montág- és a

Kopáncsi-pusztát, valamint a Királyhegyesi-pusztát is érintették. Az igazgatóság 310 példányos magyar szürke szarvasmarha állománya szépen lelegelte a Héricses-dombot, a Liliomos-mocsár környékét, a Kopáncsi-pusztát.

A gazdálkodók összesen 750 marhával, 25 lóval és szamárral és 1800 birkával

legeltettek összesen a három pusztán. Maros-ártér Ebben az évben egy 100 egyedből álló tinó gulyát hajtottunk legelőre a Bökényi-öblözetben. A november elejéig tartó legeltetés révén jelentős, köztük gyalogakáccal fertőzött gyepterületeket sikerült lelegeltetni. Ezen kívül más gazdálkodók 170 marhával legeltettek. Tompapusztai löszgyep A terület 30 %-ának fennhagyásával júliusban a teljes területen megtörtént a kaszálás a gyepen. A 27 hektáros bővítési területen két szárzúzás történt a gyepesedés elősegítése érdekében. Csorvási löszgyep A volgamenti hérics termőhelyén a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a nádasodó részeken szelektív kézi kaszálás történt júliusban, majd szeptemberben tisztítókaszálást is végzett az Igazgatóság.


38

5.3. Élőhely rehabilitáció A KEHOP- 4.1.0- „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” konstrukcióban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az alábbi előkészítő munkákat végezte/végeztette el. Kardoskúti Fehértó KEHOP-4.1.0-15-2016-00044 „Ősi szikesek és szikes tavak vízháztartásának helyreállítása a Kardoskúti Fehértó vízgyűjtőjén” c. projekt keretében megvalósult vizes élőhelyeket érintő helyreállítási munkálatok 2017. július 17. napján indultak és 2017. szeptember 1. napján fejeződtek be. A projekt specifikus célja a vizes élőhelyek vízborítottságának a növelése, a gyepterületek vízháztartásának javítása, a fokozottan védett kardoskúti Fehér-tó eredeti partjának a helyreállítása, a tó vízháztartását befolyásoló csatornák eltüntetése, a tótól délre lévő mesterségesen kialakított árokrendszer megszüntetése, a vizes élőhelyekhez kötődő védett fajok állományainak növekedése, a veszélyeztetett pannon szikes sztyeppek és mocsarak (1530) élőhelytípusának a megőrzése, veszélyeztető tényezőinek megszüntetése volt. A projekt keretében a megszüntetendő árkok, csatornák és gátak kapcsán megmozgatásra került mintegy 10.000 m3-nyi nagyságrendű földtömeg és megközelítőleg 9600 fm vonalas létesítmény (töltés, depó, csatorna, árok) lett megszüntetve. Csanádi puszták „Pannon szikes sztyeppek és mocsarak helyreállítása a Csanádi-pusztán” címmel (pályázati azonosító: KEHOP-4.1.0-15-2016-00043) a projekt keretében tervezett vizes élőhelyeket érintő helyreállítási munkálatok 2017. július 17. napján indultak és 2017. szeptember 13. napján fejeződtek be. A munkálatok során az alábbi beavatkozások történtek:

a. Székes-éri 4. sz. csatorna részleges megszüntetése 1450 fm hosszban; b. Székes-éri csatorna bevágásának csökkentése 2968 fm hosszban és a megmaradó

minimális vezérárok 0+003 km szelvényében, 1 db betétpallós, beton, szabályozó műtárgy, valamint 3 db állatátjáró létesítése;

c. Nagykopáncsi-2 sz. csatorna mellett húzódó depónia 0+509,3 fm szelvényében 1 db előfejes, betétpallós vízszintszabályozó műtárgy létesítése, a depónia rendezése 0+634,1 és 0+670,5 fm szelvények között.

Dévaványai-Ecsegi puszták „A Körös-Maros Nemzeti Park Túzokkíméleti Magterületének fejlesztése a túzok tradicionális élőhelyén, Észak-Békésben” című, KEHOP-4.1.0-15-2016-00068 számú pályázat keretén belül feleslegessé vált töltés- és csatornahálózat megszüntetéséhez 2017. év végére rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek (vízjogi létesítési engedély, természetvédelmi engedély). A munkák megkezdésének ideje várhatóan 2018. július. Kígyósi-puszta A „Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán” c. KEHOP-4.1.0-15-2016-00077 számú projekt keretében elkészült a Kétegyházi Kurgánmező rehabilitációjának régészeti és tájtörténeti megalapozása, illetve egyes halmok konkrét rekonstrukciós tervei. Az ún. övgátolt legelők területén található feleslegessé vált vízkormányzó művek


39

megszüntetésének vízjogi- és természetvédelmi engedélye is rendelkezésre áll. A kivitelezés 2019. júliusában kezdődhet. Kis-Sárrét A „Mocsarak élőhely –együtteseinek megőrzése a Sebes-Körös Sárrétjén” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00067 pályázat keretén belül több helyszínen tervez, elsősorban vizesélőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat a KMNPI. 2017. év végére rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek (vízjogi létesítési engedély, természetvédelmi engedély). A munkák megkezdésének ideje várhatóan 2018. július. Tompapusztai löszgyep A Tompapusztai löszgyep speciális kezelését a közvetlenül mellette lévő szántóterület bevonásával végeztük. A 27 hektáros terület gyepesítésének folyamatát kétszeri gyommentesítéssel segítettük elő.


40

5.4. Fajmegőrzési tevékenységek

5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A tél végi hosszan tartó erős fagy és kevés csapadékos időjárás után március-áprilistól aszályos tavasz következett, mely a nyári hónapokban tovább folytatódott, szélsőségesen meleg idővel. Szeptemberben kissé hűvösebbre és csapadékosabbra változott az idő, de ez a korábbi aszály mértékét nem tudta ellensúlyozni. Év vége felé október végétől kissé csapadékosabb idő köszöntött be, decemberben kis vízfelületek alakultak ki. Az éves csapadékmennyiség nem érte el az átlagos mértéket, aszályos év a növényzetre is hatást gyakorolt.

A volgamenti hérics virágzása korán indult, a legtöbb virágzó tő is egy héttel előbb nyílott, mint általában szokott. A virágzás folyamata tulajdonképpen egycsúcsú volt, mely március végére esett. A tavaszi hérics (Adonis vernalis) virágzása átlagos volt a Csanádi pusztákon és a Kígyósi pusztán a korábbi évekhez hasonlóan. Minden termőhelyén sokkal kisebb mértékű virágzást mutatott a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, a Kis-Sárréten, Mágor-pusztán és a Kígyósi-pusztán. A térségben az iszaplakó fajoknak nem kedvezett az aszályos nyári időjárás, nem jelentek meg a fajok a belvizes foltok hiánya miatt. Az iszaplakó fajok közül a mételyfüvet (Marsilea quadrifolia) a régről ismert termőhelyeken nem találtuk meg, azonban a Kis-Sárréten tavaly előkerült állománya idén is nagy tömegben jelentkezett.

A Körös-ártéren a duzzasztó alatti szakaszon a tündérfátyol (Nymphoides peltata) állományok felmérésre kerültek, ahol jelentős állományai mutatkoztak a lassú áramlású, alacsony vízállású folyószakaszon. A Körös-ártér területén átlagos volt a réti iszalag (Clematis integrifolia) virágzása, a holtágak feltöltődésük szerint különböző vízinövény társulásoknak adtak otthont, nyár végére jelentős részük teljesen kiszáradt.

Ősszel alig virágzott a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum) ürmösökben a megszokott tömeges virágzással jelentkezett. A szikes pusztáinkon egyre több termőhelyen jelenik meg a védett sziki varjúháj (Sedum caespitosum), így a Kígyósi-pusztán és a Csanádi pusztákon is egyre több új ponton van jelen. Az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) is tömeges virágzást mutatott az év folyamán.

A szikes tavainkban is jellegzetes szikes tófenék társulások jelentek meg sziki sóballával (Suaeda pannonica) és hegyes bajuszpázsittal (Crypsis aculeata) már a nyár elején, júniusban megindultak a növények, mivel jóval korábban száradt ki a meder. Nyár közepén felmérésre került a sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) Bélmegyeren, ahol a terület szárazodása következtében évről-évre egyre kevesebb tő kerül elő. Ősszel a szikes erdei rétek fajai tömeges virágzást mutattak több termőhelyen is, ebben az évben került felmérésre a Kis-Sárréten a sziki kocsordosok nagy része.


41

5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése

Ebben a fejezetben kizárólag az élőhelyfenntartástól, élőhelykezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük.

Faj, fajcsoport Tevékenység Hatás

volgamenti hérics (Adonis volgensis)

fokozott ellenőrzés virágzáskor, állományfelmérés, területkezelés

Tőkiásás nem történt; az állomány stagnálást mutat: 6.130 tő volt Csorváson, az idei alacsonyabb csíranövény számnak köszönhetően (Csíranövény: 756) db. Az idős virágzó és nem virágzó tövek száma idén több, volt, mint a korábbi években (3.197 tő).

kónya zsálya (Salvia nutans)

állományfelmérés, területkezelés,

A virágzó hajtások száma összesen 6045 hajtás, mely sokkal magasabb, mint a korábbi évek legmagasabb értéke. Ez a magvetésekből fejlődő egyre több fiatal tőnek köszönhető, sok növény most hozott először több virághajtást.

löszgyep specialista növényfajok (32 faj)

a 32 kiültetett növényfaj monitoringja, újabb pályázatban 83 faj magszedése és szaporítása elkezdődött

32 db löszgyep specialista növényfaj 6029 db kiültetett palántájából a megmaradási arány visszaellenőrzése történt, a kiültetett növények fajonként eltérő megmaradási arányt mutatnak 20-100%-ig. Az új pályázatban a fajok megszedése, tisztítása, tárolása néhány faj esetében palánták előnevelése megkezdődött.

fehér gólya (Ciconia ciconia) fészek tartóra helyezése 23 db fészek tartóra helyezése

rétisas (Haliaeetus albicilla)

költőpárok felmérése, fokozott ellenőrzése

22 költőpár, 18 sikeres költésből 29 kirepült fióka.

parlagi sas (Aquila heliaca)

költőpárok felmérése, ellenőrzése 55 költőpár, 50 sikeres költésből 94 kirepült fióka.

kerecsensólyom (Falco cherrug) költőpárok felmérése, ellenőrzése 29 költőpár, 21 sikeres költésből

71 kirepült fióka.


42

Faj, fajcsoport Tevékenység Hatás kék vércse (Falco vespertinus)

műfészek-telepek fenntartása, ellenőrzése, bővítése.

295 ismert költőpár, az állomány egy része újra varjútelepen költ.

túzok (Otis tarda)

védőzóna kijelölése előkerült fészekaljaknál

9 db védőzóna kijelölése 11 repatriált fióka

denevérek (Chiroptera)

épületlakó kolóniák felmérése, rendszeres ellenőrzése,

12 jelentős (100+) kolónia került felmérésre; tömegesebb fajok: csonkafülű denevér (M. emarganitus), nagy patkós denevér (Rh. ferrumequinum), hegyesorrú denevér (M. oxignathus).

ürge (Spermophilus citellus)

ürge élőhelyek rendszeres ellenőrzés

korábbi telepítés helyszínen az állomány stabil

Volgamenti hérics (Adonis volgensis) KMNP Csorvási löszgyep: Csorváson az első tövek február 13-án jelentek meg, a virágzás február 27-én kezdődött. Februárban és márciusban aszályos időjárás volt, a virágzás elhúzódó volt a márciusi időjárásnak köszönhetően. A virágzás maximuma március 25-e körül volt. Csorváson a virágzó tövek száma 2017-ben: 1987 tő volt, mely több, mint a tavalyi évben számolt tőszám (1677 tő). A nem virágzó tövek száma 2017-ben 1210 tő volt, mely hasonló, mint az utóbbi 6 évben számolt tőszám. A virágzó és a nem virágzó tövek száma együttesen 3197 tő volt, mely több, mint a korábbi években számolt együttes tőszám. KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták – Ördögsánc (telepített állomány):

Ördögsáncon a betelepített és a vetett idősebb tövek közül idén 64 virágzó tő volt,

mely az eddigi legtöbb tő. A 10 évvel ezelőtti magvetésből származó tövek közül több most érte el az első virágzó stádiumát. 88 nem virágzó idősebb tő, 116 fiatal és 73 csíranövény került elő a virágzó tövek mellett. A fiatalok és a csíranövények száma több volt mint tavaly. 2017 tél végén perzseléses kezelést kapott a terület.

KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány):

A Tatársáncon a teljes állományt tekintve 103 virágzó tő, 105 nem virágzó idősebb tő, 106 fiatal, 33 csíranövény volt jelen 2017-ben. Az állománynagyság a második legnagyobb volt az elmúlt 13 év számolásait figyelembe véve.

A kerítésen kívüli korábbi (2004-es és 2005-ös) magvetésekből 43 virágzó, 10 nem virágzó 19 fiatal volgamenti hérics volt jelen, itt már egészen nagy sokvirágú tövek is élnek.


43

A 2017. évi volgamenti hérics felmérés összesített adatai Csorváson, Tatársáncon (zárójelben a pufferben lévő szaporított tövek), Ördögsáncon:

Kónya zsálya (Salvia nutans)

A kónya zsálya virágzás maximuma az elmúlt évhez hasonlóan május közepére esett. A növények virághajtás-számában helyileg eltérés mutatkozott, az Ördögsánc kivételével mindenhol több virághajtás volt idén. A zsályatövek jól fejlődtek, a virághajtásuk magassága átlagos volt Kondoroson, de a Tatársánci ősgyepben és az Ördögsáncon alacsonyabbak voltak.

Kondoroson és a Tatársáncon a tövek számában nagy mértékű növekedés

tapasztalható a szaporításnak köszönhetően, itt a virághajtások száma is nagy emelkedést mutat a pufferterületeken. Ördögsáncon nincs jelentős növekedés sem a tőszámban, sem a virághajtások számában. A csanádpalotai állománynál a spontán szaporodásnak köszönhetően növekedett az összefüggő folt kiterjedése és itt a folttól távolabbi tövek száma is növekedést mutatott.

Az idősebb virágzó és nem virágzó összes S. nutans tőcsoportok száma az alábbiak

szerint alakult a négy területen: Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT (a pufferterületen lévő szaporított tövekkel együtt): 889 tőcsoport, KMNP Tatársánci ősgyep (a pufferterületen lévő szaporított tövekkel együtt): 377, KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (Ecsegfalva): 61, a KMNP Csanádi puszták legdélebbi pusztafoltján a Királyhegyesi-pusztán (Csanádpalota) kb. 350.

A 2017-es állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredményei az alábbiak szerint alakultak: Kondorosi kónya zsálya termőhelye, útmezsgye: Kondoroson a mezsgyében a korábbi évekhez képest a Salvia nutans összes tőcsoport száma 81 volt, a virágzó tőcsoportok száma hasonló volt, mint a korábbi években: 60 tőcsoport, a virághajtások száma több volt a tavalyi évhez hasonlítva: 279 virághajtás. A virágtalan idősebb tőcsoportok száma 21 volt 2017-ben.

A Salvia betonicifolia virágzó tőcsoportok száma 6 volt, a virághajtások száma: 20, mely több, mint a tavalyi évben. Kondorosi pufferterület:

Csorvás 2017

Tatársánc 2017

Ördögsánc 2017

Virágzó tőszám 1987 103 64 Nem virágzó idősebb tő 1210 105 88 Fiatal tő 2177 106 116 Csíranövény 756 33 73 Összesen: 6130 347 324


44

A pufferterületen 2006-ban 40 ponton, 2007-ben 21 ponton, 2008-ban 160 ponton, 2009-ben 128 ponton, 2010-ben pedig 44, 2011-ben pedig 136, 2012-ben 165 ponton, 2014-ben pedig 146 ponton történt megvetés.

A pufferterületen 658 virágzó Salvia nutans tő volt, mely 2752 virághajtással

virágzott, (ez több, mint az ezidáig számolt legtöbb virághajtás), ezen kívül 150 nem virágzó tőcsoportot lehetett elkülöníteni. A tövek összesített száma tavalyhoz képest 564-ról 808-ra nőtt. Salvia betonicifolia 32 virágzó tőcsoport volt jelen, mely 451 virághajtással virágzott, nem virágzó tőcsoport nem fordult elő. 2010-hez képest a magvetéseknek köszönhetően a tőszám sokszorosára növekedett a pufferben, így ez tekinthető a legnagyobb dél-tiszántúli állománynak.

Összességében elmondható, hogy a szaporítási program sikeres, a tövek és virágzó hajtások száma évről évre növekszik. Kondoroson a pufferterület nagysága (0,9 ha) határolja be a maximális tőszámot a jövőben. KMNP Tatársánci ősgyep:

Tatársáncon összesen 131 virágzó és nem virágzó idősebb Salvia nutans tőcsoport volt jelen 2017-ben összesen melyből 100 virágzott 348 virághajtással, 31 tőcsoport pedig nem virágzott. A virágzó tövek száma átlagos volt a virághajtások száma pedig jóval több volt, mint az elmúlt években. A Salvia betonicifolia tőcsoportok száma 5 volt 2017-ben, melyből 4 virágzott 23 virághajtással, ez a korábbi évek átlagának megfelelő.

A területen belül 2006-ban történt magvetés 51 ponton és 2007-ben 34 ponton, a

pufferterületen 2008-ban 115 ponton, 2009-ben 70 ponton, 2010-ben 109 ponton, 2011-ben 19 ponton, 2012-ben 148 ponton. A magvetésekből az alábbi tőszámot lehetett a pufferben megfigyelni: S. nutans állomány 246 tő volt a pufferben, melyből 231 virágzott, virághajtásainak a száma idén érte el a maximumot 1603 virághajtással, korábban 631 hajtás volt a legtöbb, a tavalyi évben, 15 nem virágzó és 428 fiatal tő volt jelen. A vetett állományban a Salvia betonicifolia 43 virágzó tőcsoportja 334 virághajtással virágzott, mely több mint kétszerese a korábbinak. A pufferben a zsályák szaporodásának kedvez a sok nyílt talajfelszín, itt sok kis növényt lehetett megfigyelni, míg az ősgyepben a gyep zártsága miatt kevés a fiatal növény. KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Ördögsánc (telepített állomány): Az Ördögsáncnál 61 tőcsoport Salvia nutans volt jelen összesen, melyből a nem virágzó tőcsoportok száma: 36. A virágzó tőcsoportok száma 25, a virághajtások száma: 42. A virághajtások közül idén is sokat letörtek az őzek. Ez a termőhely valószínűleg talajtanilag nem a legkedvezőbb a növény számára, ugyanis itt a virághajtások magassága és a tövenkénti virághajtás száma sosem éri el a többi területen tapasztaltakat. Idén a virághajtások a korábbi évekhez képest is sokkal alacsonyabbak voltak. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): 2017-ben is a korábbi számolásokhoz hasonlóan a virágzó és a nem virágzó tőcsoportokat igen nehezen lehetett elkülöníteni és az összes tőcsoport számát


45

meghatározni, mert a növények 10x15 méteres területen egybefüggő foltot alkottak. A nagy foltnál csak az összes virághajtás számot lehetett pontosan megadni: Salvia nutans 800 virághajtás, Salvia betonicifolia 115 virághajtás volt. A foltot GPS-el körbemértük és megadtuk a sarok-koordinátákat. A körbemért folton belül sok kis növényt is lehetett találni.

Az összefüggő folttól távolabbi részeken is voltak tövek: Salvia nutans: 93 tőcsoport, melyből 82 virágzott 221 virághajtással és Salvia betonicifolia 5 tőcsoport 34 virághajtással. Így összesen 1021 Salvia nutans virághajtás és 149 Salvia betonicifolia virághajtás volt a területen.

2012-ben történt 182 ponton magvetés a korábbi vetett állomány környékén. A

különálló tövek egy része ebből a magvetésből származott, a többi része pedig a nagy foltból spontán magszórással szaporodott tövek voltak. A telepített löszgyep specialista növényfajok monitoringja

A Dél-Tiszántúlon a legveszélyeztetettebb és leginkább megritkult élőhelyek a löszpusztagyepek. Ezek helyreállítása megkezdődött a szántók visszagyepesítésével, mely leginkább a Csanádi-pusztákat érintik. A spontán betelepülő, generalista fajok mellett azonban a specialista növényfajok bejutása korlátozott, amiatt, hogy a fajok nem élnek a gyepesítendő területek közvetlen szomszédságában, valamint a térségben is ritkák. Ezért tartottuk szükségesnek a Szegedi Füvészkerttel együttműködve 42 db specialista növényfaj kertészeti körülmények közötti előnevelését és kitelepítését a visszagyepesedő területekre a Csanádi pusztákon.

A 2012-ben a Füvészkertben 42 fajból 32-ből sikerült szaporítani növényeket,

melyből összesen 6039 db palántát sikerült felnevelni. 2012. őszén került sor a Csanádi-puszták Kopáncs-pusztai területrészére a palánták kiültetésére.

A 2016-ban folytatódott a növények monitorozása, a növények megmaradási

aránya fajonként igen eltérő volt. Néhány fajnál gyengébb 20%-os, több fajnál 100%-os és bizonyos fajoknál még szaporodást is meg lehetett figyelni.

Egy újabb pályázatban 82 löszpusztagyepi növényfaj palántáról és magról történő

szaporítását végezzük négy területi egységünkön lösz termőhelynek megfelelő felhagyott több éves parlagokba: a Kardoskúti Fehértó, a Kígyósi-puszta, a Csanádi puszták, és a Tompapusztai löszgyep területén. Ennek keretében 2017-ben megkezdődtek a maggyűjtések és az egyes növényfajok szaporítására, a palánták előnevelésére is előkészületek történtek. A magról szaporítandó fajoknál a magok tisztítása és szárítása után a szakszerű tárolás, a palántával kiültetendő fajoknál pedig a magok elvetése és fénykamrában vagy szabadföldben a tövek előnevelése történt. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2016-ben a működési területen huszonhárom fészek tartóra helyezése történt az áramszolgáltatókkal közösen.


46

Rétisas (Haliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 11 pár, azon kívül további 11 pár költése vált ismertté, ebből összesen 18 pár volt sikeres (29 kirepült fiókával). Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük, egy helyszínen fészekőrzést szerveztünk. A nemzeti parkban 13 pár, azon kívül további 42 pár költése vált ismertté, ebből összesen 50 pár volt sikeres (94 kirepült fiókával). Kerecsensólyom (Falco cherrug)

A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 6 pár, azon kívül további 23 pár költése vált ismertté, melyből 21 pár volt sikeres (71 kirepült fióka). A 29 párból 4 pár költött természetes fészekben. Kék vércse (Falco vespertinus) Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan kihelyezett 800 darab költőláda nagyban hozzájárul a faj állományának növeléséhez. A működési területen a 2014-es évben volt a legnagyobb költőállomány, 425 párral. A 2017-es évben 295 pár költött a működési területen, ebből 171 pár a védett területen. Túzok (Otis tarda)

2017-ben mindössze 9 fészek került elő a Dévaványai-Ecsegi puszták területéről. A 9 fészekből a helyszínen sikerült megvédeni 5 fészekaljat. A fennmaradó 4 fészekből 8 tojást be kellett hozni keltetésre. Ezen kívül a Kiskunságból 2 tojás, a Biharból 2 tojás, Ausztriából 2 csibe került be a Túzokvédelmi Állomásra. Túzokvédelmi Állomásról 11 csibét szállítottunk ki repatriációra 08.15-én. Ezek közül hat sikeresen elhagyta a Mintaterületet.

A Túzokvédelmi Mintaterületen tavasszal nem történt semmilyen gépi munka. Az első beavatkozások junius 15-e után történtek, amikor kinyitottuk először a 20 m-es visszagyepesedő sávokat kaszálással, hogy az öreg és fiatal madaraknak legyen rövidfüvű élőhelytípus a táplálkozáshoz. A nagyobb parcellák szárzúzási, kaszálási munkái július 1. után történtek. Az őszi búzát kicseréltük évelő rozsra, amely kevesebb agrotechnikai beavatkozást igényel. A Mintaterületen az eddigi legnagyobb költési létszámot tapasztaltuk, 16 tojó nevelt itt fiókákat.


47

A korábban repatriált madarakból egy 2011-ben jelölt tojó, egy 2014-ben jelölt

tojó, két 2015-ben jelölt tojó, egy 2016-ban jelölt tojó és egy 2017-ben jelölt kakas került megfigyelésre. Műholdas adóval 3 fiatal túzok lett felszerelve, melyből egy elpusztult. A két aktív adó folyamatosan küldte a jeleket. A térségből nem távolodtak el, mozgási körzetük belül maradt a 15 km-as sugarú körön.

Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2017-ben 12 jelentős kolónia volt ismert, melyek zavartalanságát rendszeres ellenőrzéssel biztosítottuk. Itt a tömegesebb fajok a csonkafülű denevér (fokozottan védett), a nagypatkós denevér (fokozottan védett) és a hegyesorrú denevér (védett) voltak. A 2017-es évben a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) és a hegyesorrú denevér (Myotis blythii) állományában növekedést tapasztalhattuk, a 2016-os adatokhoz képest. A nagy patkósorrú denevérek (Rhinolophus ferrumequinum) állománya azonban csökkent, de még mindig nagyobb, mint a 2015-ös szint. Ürge (Spermophilus citellus) Az ürge egyetlen állományát a Kerecsen Life programban történt visszatelepítési helyszínen lyukszámlálásos módszerrel felmértük. A 2016-ös felmérés eredményeihez képest az állomány stagnál (kb. 350 lakott kotorék). A meglévő és nemrég eltűnt állományú ürgés élőhelyek legeltetéssel történő kezelése biztosított.


48

5.5. Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos gyakorlati tevékenységek

1) . Idegenhonos inváziós fajok észlelése, adatgyűjtés, nyomon követés

Az Igazgatóság munkatársai tájékoztatást kaptak az IAS listán szereplő, az igazgatóságot érintő fajokkal kapcsolatos adatgyűjtési, terepi ellenőrzési és kezelési feladatok jelentési kötelezettségéről. Az adatgyűjtés rendjének kidolgozása megtörtént. A Körös-Maros Nemzeti Parkban 2017-ben a selyemkóró (Asclepias syriaca) esetében történt szélesebb körű adatgyűjtés. Az év folyamán 953 adatot gyűjtöttünk mennyiségi adatbecsléssel és pontos hajtásszám megadásával. Az egyéb kutatások, élőhelytérképezések esetén a kutatók a felmért élőhelyfoltokhoz közöltek adatokat a növény előfordulásáról mennyiségi becsléssel megadva a növény gyakoriságát. 2017 év folyamán két észlelés történt az IAS listán szereplő ékszerteknős esetében, a teknősöket a természetes vizekből eltávolítottuk és zárt helyen lettek elhelyezve. Egyéb IAS listán szereplő fajok esetében nem történt 2017-ben észlelés a Körös-Maros Nemzeti Parkban és a működési területen.

2) Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban tett intézkedések

A selyemkóró visszaszorítása érdekében május és október között történtek az intézkedések az Igazgatóság munkatársainak részvételével. Minden esetben kémiai, vegyszeres irtás történt, mely nyár eleji pontpermetezést és augusztus-szeptemberi kézi permetezős ismétlést jelent, glifozát tartalmú vegyszerrel. A kezelések általában eredményesek voltak, amennyiben nem, akkor a következő évben újabb kezelést kapnak az állományok. A nemzeti park területén az alábbi területi egységeket érintették a beavatkozások 2017-ben: KMNP Kardoskúti Fehértó (Székkutas, Kardoskút, Hódmezővásárhely közigazgatási területén); KMNP Csanádi puszták (Tótkomlós, Makó, Királyhegyes, Csanádpalota, Nagyér, Ambrózfalva közigazgatási területén) A kezelt hajtásszám: 8484, a kezelt terület becsült nagysága: 2121 m2 volt. Az IAS listán nem szereplő fajok közül a gyalogakác (Amorpha fruticosa) esetében történt több területünkön beavatkozás, így a Maros-ártéren, Magyarcsanád területén telepített erdőkben többéves gyalogakác kivágása történt kézi erővel, valamint magyarcsanádi gyepeken és csatorna mentén géppel gyalogakác zúzása és több gyepen kaszálása is történt. A Körös-ártéren, Öcsöd határában a folyamatos hideg idő lehetővé tette az idősebb gyalogakáccal borított területek egy részén a szárzúzás megvalósítását és így ezek a területek a legeltetés számára újra hasznosíthatók lettek. A magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés a legelés során eredményesen visszaszorította a gyalogakác állományait az Öcsödi Álomzugban, mely egy ártéri mocsárrét jellegű élőhely fehér fűz hagyásfákkal. A tájidegen cserje elleni hatékony védekezés feltétele a szakaszolt legeltetést követő tisztító kaszálások, szárzúzóval végzett területkezelések. A parti szőlő (Vitis riparia) és a vadszőlő (Parthenocissus quinqefolia) fajokra is történtek kezelések a Maros-ártéren.


49

5.6. Génmegőrzés

5.6.1. Génmegőrzési tevékenység állatok esetében

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság állatállományának egyedszáma elérte a tervezett mennyiséget. A magyar szürke szarvasmarha, a magyar házi bivaly, racka, illetve a cigája juhok a védett természeti élőhelyek fenntartási munkáinak elengedhetetlen részei.

A nemzeti kinccsé nyilvánított védet őshonos és veszélyeztetett állatfajták a természetes gyepek kezelési feladatain kívül idegenforgalmi értékkel bíró tájképi elemként is szolgálnak. Kulturális örökségünk részeként szerepet kapnak a hagyományőrzésben, ezek a gulyák és nyájak a pásztor mesterség fennmaradásának legjelentősebb helyszínei. A génmegőrzés mellett e feladatot is erősíti a 2015. évben beszerzett 10 mudi pásztorkutya. Dévaványai Tájegység:

A bivaly tehenek jól vemhesültek, 34 üsző, és 35 bivaly bikaborjú született 2017-ben. Ebben az évben már három háremben folyik a legeltetés. Jelenleg az állomány 251 egyed bivaly. Ebből 72 egyed tehén, 36 egyed növendék üsző, 2 egyed tenyészbika, 51 egyed növendék bika 58 egyed tinó, és 32 egyed borjú korcsoportú bivaly.

A Dévaványai Tájegységen 458 egyed üsző, illetve 642 egyed tinó magyar szürke

szarvasmarha telel. Az értékesítés folyamatosan történik és bővül mind a szürkemarha, mind a bivaly

esetén. A vágásérett tinók, illetve technológiai selejt üszőkből 2017-ben 179 egyed szürkemarha, került eladásra a meglévő, és új partnereink részére.

Ismét telelőhelyet alakítottunk ki Atyaszegen, a Csikószínnél.

Az Igazgatóságunk legelőterületeire történő tavaszi állatszállítás után, 324 egyed 4 éves magyar szürke szarvasmarha tinó folytatott természetvédelmi területkezelést Kórézugban illetve Templomzugban, a legeltetési tervnek megfelelően.

A magyar házi bivaly állományunk 3 gulyában legelt. Az első gulyában 72 tehén és

a 32 egyed borjú a Látogatóközpont környékén legelt. A 2 tenyészbika, az 51 egyed növendék bika és az 58 egyed tinó a Réhelyi-parton végzett területkezelést. A 36 egyed növendék üsző a túzokvédelmi mintaterületen legelt.

A Dévaványai tájegységen 2017. évben elvégzett szálastakarmány illetve

alomanyag előállítási munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve: gyepszéna: 2099 db bála lucerna: 7388 db bála alomanyag szalma 1993 db bála takarmány szalma 3884 db bála Szántóföldi növénytermesztés:


50

Ezen tájegységben 2017-ben 92,79 ha tavaszi zab, 49,98 ha őszi búza, 17,57 ha őszi árpa, 171,78 ha évelő rozs, 3,34 ha szemes cirok, 2,16 ha édes kömény, 9,51 ha őszi tritikálé valamint 17,57 ha őszi káposztarepce került betakarításra, különböző betakarítási technológiával. Kobájnal betakarításra került 17,57 ha őszi árpa (33,38 tonna szemtermés), 15 ha őszi búza (34,95 tonna szemtermés), 16,5 ha évelő rozs (14,85 tonna szemtermés) és 14,5 ha tavaszi zab (25,81 tonna szemtermés). A 2016 őszén elvetett 17,57 ha őszi káposztarepce, valamint a 2017 tavaszán elvetett 2,16 ha édes kömény és 3,34 ha szemes cirok fajvédelmi szempontok szerint lett kezelve.

A kombájnal történt betakarítással nem érintett tavaszi zab, őszi búza és évelő rozs növénykultúrák viaszérésben lettek betakarítva szálastakarmányként, így összesen 3884 db takarmányszalma bála készült, mely takarmányozási célokra lett felhasználva a saját állatállomány részére. Továbbá 1993 db alomanyag szalma bála készült.

Az ősz folyamán mintegy 17,57 ha őszi tritikálé, 33,72 ha őszi búza , 7,65 ha őszi

káposztarepce 91,21 ha évelő rozs, és 9,51 ha lucerna került elvetésre. Kardoskúti tájegység:

A Sóstói-telep magyar szürke szarvasmarha létszáma elérte a tervezett mennyiséget, 303 egyed tehén, 193 egyed üsző, 64 egyed tinó található itt. A tenyészbika állományunk 2017 év végén 27 egyed. A 2017-2018-as ellési szezonban 168 borjú született 83 egyed üsző, illetve 85 egyed bikaborjú. Összes jelenleg 755 egyed a szürkemarhák létszáma.

A Sóstói-telep juhállományának minőségi fejlesztése is tovább folytatódott 2017-

ben. 2016 szeptemberében kezdődött a juhok háremszerű pároztatása. 2017. február közepén megkezdődött a cigája illetve racka juhok ellési szezonja. A háremszerű pároztatásnak hála 90 racka anyától 95 bárány született, a 233 cigája anyától 249 bárány született.

A juhértékesítés folyamatos. Az ürük iránti kereslet évről évre növekszik, hála a

kiváló húskihozatalnak, illetve minőségnek. Jelenleg Igazgatóságunk Sóstói telepén mintegy 724 egyed őshonos juh található. A Kardoskúti Tájegység Csomorkányi legelőin 286 vegyes korosztályú

szarvasmarha, a Székkutas környéki legelőkön 267 vegyes korosztályú szarvasmarha végzett természetvédelmi területkezelést.

Igazgatóságunk 27 egyedből álló magyar szürke tenyészbika állománya a Sóstói telep környéki legelőket legelte.

A Kardoskúti tájegységen a 2017. évben elvégzett szálastakarmány illetve alomanyag előállítási munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve:

gyepszéna: 2653 db bála lucerna: 1764 db bála alomanyag szalma 4750 db bála takarmány szalma 1530 db bála


51

Szántóföldi növénytermesztés: Ezen tájegységben 2017-ben 22,12 ha kukorica, 26,01 ha őszi árpa, 31,34 ha őszi

búza, 4,17 ha őszi tritikálé, 15,38 ha őszi zab, 4,05 ha tavaszi árpa került betakarításra különböző betakarítási technológiával. Kombájnal betakarításra került 22,12 ha kukorica (80,95 tonna szemtermés), 26,01 ha őszi árpa (52,54 tonna szemtermés), 6,59 ha ha őszi zab (10,80 tonna szemtermés), 4,17 ha őszi tritikálé (9,71 tonna szemtermés) és 7,74 ha őszi búza (28,79 tonna szemtermés).

A fennmaradó 8,79 ha őszi zab fajvédelmi célokból került fennhagyásra. A

kombájnal történt betakarítással nem érintett őszi búza növénykultúra viaszérésben lett betakarítva szálastakarmányként, melyből összesen 537 db takarmányszalma bála készült. Ezen bálák takarmányozási célokra lett felhasználva a saját állatállomány részére, kiegészítve a vásárolt takarmány szalma területeken készült bálákkal. Továbbá 4750 db alomanyag szalma bála készült.

2017 őszén elvetésére került mintegy 26,29 ha őszi búza, 6,59 ha őszi tritikálé, 7,74

ha őszi zab. Makói Tájegység:

Igazgatóságunk magyar szürke szarvasmarha állománya a Montág-pusztai telepen

295 egyed tehén, 216 egyed üsző, 194 egyed tinó, és 163 borjú található. A 2017-2018-as ellési szezonban eddig 81 egyed üsző, illetve 82 egyed bikaborjú született, azaz összesen 163 borjú.

Ebben az évben három gulyában legeltettünk. Az egyik gulya 164 tehén és vegyes

korosztályú növendék állatokkal a Kopáncsi-pusztán legelt, ahol két gulyaállás került kialakításra, másik gulya 171 tehén és vegyes korosztályú növendék állatokkal a Királyhegyesi-pusztán legelt. A harmadik gulyában 100 egyed borjú, és 40 egyed tenyészüsző legelte a Montág-puszta északi területeit.

A Montág-pusztai állatállomány téli takarmány szükségletének jelentős részét idén is a Maros-ártér területeiről sikerült fedezni.

A Makói tájegységen a 2016. évben elvégzett szálastakarmány illetve alomanyag előállítási munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve:

gyepszéna: 1811 db bála lucerna: 782 db bála alomanyag szalma 777 db bála takarmány szalma 666 db bála Szántóföldi növénytermesztés:

Ezen tájegységben 2017-ben 20,09 ha tavaszi zab, 17,75 ha kukorica, 9,84 ha évelő rozs, 26,91 őszi búza került betakarításra, különböző betakarítási technológiával. A kukorica betakarítása kombájnal lett elvégezve (44,37 tonna szemtermés), a zab, évelő rozs és őszi búza pedig szálastakarmányként, mely során 666 da bála készült el.


52

2017. őszén elvetésre került 26,59 ha őszi búza és 12,07 ha őszi tritikálé.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság teljes állatállománya:

Tájegység Magyar szürke

szarvasmarha

Bivaly Racka juh

Cigája juh

Egyéb Összesen

Dévaványai Tájegység 1130 251 40 80 49 1550

Kardoskúti Tájegység 755 341 455 1551

Makói Tájegység 868 868

Összesen: 2753 251 381 535 49 3969 Biharugrai Tájegység:

Biharugrán 120 egyed, hároméves magyar szürke szarvasmarha tinót tartunk. Az

állatok legeltetésével közel 300 ha gyep kezelését tudtuk megoldani. A Biharugrai tájegységen a 2017. évben elvégzett szálastakarmány előállítási

munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve:

gyepszéna: 406 db bála lucerna: 618 db bála

Az Igazgatóság ezen a tájegységén kizárólag szálástakarmány előállítás céljából

folytat szántóföldi növénytermesztést, mely során fajvédelmi célból lucerna illetve füves lucerna növénykultúrák termesztése történik. Szabadkígyósi Tájegység:

A Kígyósi-pusztán négy gulya legelt. 461 egyed üsző a Dévaványai Ecsegi puszták tájegységről kerültek átszállításra ide, ezek két illetve három éves állatok. Kardoskút Tájegységről 159 borjú került ide természetvédelmi területkezelés céljából. Összesen 620 egyed szürkemarha legelt.

A Szabadkígyósi tájegységen a 2017. évben elvégzett szálastakarmány előállítási munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve:

gyepszéna: 23 db bála

lucerna: 953 db bála baltacim: 24 db bála takarmány szalma 154 db bála Szántóföldi növénytermesztés:


53

A szántóföldi növénytermesztés célja ezen a tájegységen az élőhelyfejlesztés. Mezei élettérhez kötődő fajok védelme érdekében folytatott kisparcellás extenzív szántóföldi művelést folytatunk. Szarvasi Tájegység:

Igazgatóságunk 2017. áprilisában 100 egyed hároméves magyar szürke szarvasmarha tinót szállított a Cserebökény, Szentes-Terehalom legelő területre, és az állatok egészen behajtásig itt legeltek, hiszen a bő legelő biztosította a megfelelő takarmányigényt.

Az Öcsöd közelében található Álomzug nevű területen 100 egyed hároméves tinó végzett területkezelést.

A Szarvasi tájegységen a 2016. évben elvégzett szálastakarmány előállítási munkálatok során a következő bálamennyiségek lettek elkészítve:

gyepszéna: 1594 db bála

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ezen a tájegységén, mely magába foglalja a Körös-ártér és a Cserebökény területi egységeket nem folytat szántóföldi növénytermesztést, kizárólag a szikes pusztai és ártéri gyepek természetvédelmi területkezeléshez köthető gyepgazdálkodás történik.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tíz példány mudit tart, melyek közül ötöt a kardoskúti, háromat a dévaványai és kettőt a montági állattartó telepünkön helyeztünk el. A kardoskúti állomány:

törzskönyvi név transzponder szám

ivar szín

Csipkebogyó Apacs 900108000844634 kan fekete Csipkebogyó Árnyék 900108000844620 kan fekete Csipkebogyó Adu 900108000844617 kan fekete Gulakuti Üzér 939000010802395 kan cifra Gulakuti Vándor 900085000252976 kan cifra A dévaványai állomány:

törzskönyvi név transzponder

szám ivar szín

Csipkebogyó Bogáncs 939000010802394 kan fekete Csipkebogyó Barka 939000010802386 szuka hamvas Csipkebogyó Bori 939000010802389 szuka hamvas


54

A montági állomány: Csipkebogyó Betyár 939000010802391 kan fekete Csipkebogyó Bátor 939000010802390 kan fekete

A 2017. évben két példány átszállításra került a Montági állattartó telepünkre. Az állatokat munkába vettük, de a tíz kutyából négy nem használható állat terelésre. A kutyák állategészségügyi kezelését a telepek kezelő állatorvosai végzik. Az egészségi állapotuk egy kutya kivételével (örökletes bőrprobléma) jó.

5.6.2. Génmegőrzési tevékenység növények esetében Igazgatóságunk löszgyep specialista növényfajok esetében végez génmegőrzési tevékenységet, amelyet a „Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése” fejezetben mutattunk be.


55

5.7. Erdőterületek, erdőgazdálkodás

5.7.1. Nem saját vagyonkezelésben lévő védett és Natura 2000 erdőterületek A Körös Maros Nemzeti Park közel 10 %-a, mintegy 5.100 ha üzemtervezett erdőterület. Ennek több mint 90 %-a van állami tulajdonban, amelyből a KMNPI 2.338 ha erdőterületnek az erdőgazdálkodója, a DALERD Zrt. 2.045 ha védett erdőn gazdálkodik (Szegedi Erdészet 900 ha, Körös-vidéki Erdészet 910 ha, Gyulai Erdészet 235 ha). A többi mintegy 500 ha állami tulajdonú védett erdő a Vízügyi Igazgatóságok (ATIKÖVIZIG, KÖRKÖVIZIG, KÖTIKÖVIZIG) vagyonkezelésében van. A fennmaradó mintegy 300 ha védett erdőterület magánszemélyek kezelésében van. A nem KMNPI vagyonkezelésben lévő erdőterületeken az erdőgazdálkodás az Igazgatóságunk közreműködésével elkészített erdőtervek alapján folyik. A nem védett, de NATURA 200 hálózatba tartozó erdőterületek nagysága 6.887 ha. A hatályos jogszabályok értelmében az Erdészeti Hatóság a felülvizsgált üzemtervek alapján, természetvédelmi szakhatóság közreműködése nélkül engedélyezi az erdőgazdálkodást, így Igazgatóságunk a munkákról előzetesen nem szerez tudomást. 2015. júliusában tartott előzetes tárgyalással kezdetét vette a Közép-Tiszai erdőtervezési körzet üzemtervezése. Ennek keretében 2016-2017. évben a területek terepi felvételezését végezte a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya. Az erdőterv 2017. év végén elkészült. Ezzel egy időben megkezdődött a Szolnok- Jászsági körzet telepi felvételezése. Igazgatóságunk működési területén ez lesz a harmadik elkészülő erdőterv a 2009. évi XXXVII. törvény hatálybalépése óta.

5.7.2. Erdőrezervátum felmérésének főbb eredményei A Körös-Maros Nemzeti Park területén egy erdőrezervátum található, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum Szeged közigazgatási határában, melynek 21,3 hektáros magterülete fokozottan védett természeti terület. A terület védőzónája 39,7 hektár, így az erdőrezervátum teljes területe: 61 hektár, a 17/2000. (VI. 26.) KöM rendelet nyilvánította erdőrezervátummá. Az erdőrezervátumon belül a következő fafajok alkotják a puhafás ligeterdő foltot: szürke nyár (Populus canescens) (sarjeredetű), mezei szil (Ulmus campestris), fehér fűz (Salix alba), kocsányos tölgy (Quercus robur), fekete nyár (Populus nigra), vénic szil (Ulmus laevis). az inváziós fajok közül az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), és zöld juhar (Acer negundo) is megjelenik. Partvédelmi erdő, közepesen fedett cserjeszinttel, 60-85%-os lombkorona záródással. Gyepszintjére jellemző az árterek nitrofil növényzete: fekete bodza (Sambucus nigra), nagy csalán (Urtica dioica), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), hamvas szeder (Rubus caesius). Erdőssztyepp klíma, időszakos vízállás, humuszos öntéstalaj, mély termőréteg, agyag fizikai talajféleség jellemzi. Erdészeti beavatkozás nem történik, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú. Ebben az évben nem történt monitorozása, melyet egyébként kétévente a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó program keretein belül hajtunk végre.


56

5.7.3. Saját vagyonkezelésben lévő erdőterületek kezelése A KMNPI vagyonkezelésében 2.338 ha erdőterület van. Ebből kocsányos tölgy 413 ha, magyar kőris 32 ha, hazai nyár és fűz 695 ha, akác 71 ha, amerikai kőris, zöldjuhar 119 ha, nemesnyár 611 ha, további fafajok mintegy 100 ha-t jelentenek az Igazgatóság területén, valamint közel 300 ha olyan erdőrészlet van, melyek nem borítottak faállománnyal, pl tisztások, szikesek, cserjések, vízállások, utak, anyagnyerő gödrök, stb.. Jelenleg Igazgatóságunk valamennyi erdőterülete vágásos üzemmódban van nyilvántartva.

2017. évben az M44-es autópálya nyomvonalát érintően, 40 m3 fa került kivágásra a Körös partján. Az időjárás miatt meghiúsult a tervezett fakitermelésünk.

2017. évben az előző években elvégzett erdőfelújítások és erdőtelepítések

gondozását folytattuk.

Ápolások pótlások:

Kis-Sárrét: 88 C (3,00 ha) - KST, 88 D (1,82 ha) - KST, 88 W (0,91 ha) - HNY,

89 B (3,56 ha) - KST, Zsadány 36 D (0,58 ha) - KST, 36 E (1,44 ha) - KST, 36 F (1,81 ha) - KST,

Pótlás összesen: 3,91 ha Ápolás összesen: 8,28 ha Körös-ártér: Kunszentmárton 40 A (9,61 ha) – HNY, 40 F2 (2,70 ha) - HNY, 40

G2 (4,15 ha) - HNY, 40 H1 (3,71 ha) - HNY, 40 J (9,57 ha) – HNY, 40 K (4,70 ha) – HNY, 46 A (10,99) – HNY, 56 B (1,06 ha), Gyomaendrőd 42 C (1,50 ha) – HNY, 43 I (4,10 ha) – HNY, 45 D (2,97 ha) – HNY, 46 b (2,88 ha) – HNY, Mesterszállás 8 L (2,14 ha) – HNY, Öcsöd 37 F2 (1,06 ha) – HNY

Pótlás összesen: 24,05 ha Ápolás összesen: 48,10 ha

Maros-ártér: Magyarcsanád 12 E (11,00 ha) – KST, 15 E (2,05 ha) - HNY, 16 F

(3,64 ha) - HNY, 16 g (0,96 ha) – HNY, 16 J (2,01 ha) - KST, 17 C (2,18 ha) – HNY, 17 D (7,11 ha) – HNY, 18 E (3,17 ha) - HNY, 19 D (4,00 ha) – KST, 22 F (2,04 ha) - HNY

Pótlás összesen:17,93 ha Ápolás összesen: 91,30 ha Mind összesen: Pótlás összesen: 48,89 ha Ápolt terület összesen: 147,68 ha


57

5.8. Vadászterületek, vadgazdálkodás

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a KMNPI saját vadászterületein kívül 48 olyan vadgazdálkodási egység működik, melynek területe kisebb-nagyobb részben érint országos jelentőségű védett természeti területet.

2017. február 28-án lejártak a vadászati haszonbérleti szerződések, ezzel

egyidejűleg a 20 éves vadászati üzemtervek is. 2017. március 1-ével változatlanok maradtak a vadászterületeink, így folytattuk vadgazdálkodási tevékenységünket. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően 2017-ben újból kérelmeztük, hogy vadászterületeink különleges rendeltetésűek legyenek, melyet év végén meg is kaptunk. A vadászterületek kiterjedése:

KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.139 ha. KMNPI Szabadkígyósi vadászterület: 1.580 ha

KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 ha KMNPI Montág-pusztai vadászterület. 2.193 ha A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi

érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók.

A vadászterületeken a túzokvédelem érdekében végzett predátorgyérítések során 164 db róka, 107 db szarka, 29 dolmányos varjú, 3 db borz és 7 db nyest került lelövésre.

Hivatásos vadászok száma: 1 fő fővadász, 5 fő hivatásos vadász.


58

5.9. Halászati vízterek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs.

Természetes halgazdálkodási vízterület a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken a következők:

- Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár - Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár - Holt Sebes-Körös vésztői szakasza, holtágaival 67 ha

A fenti halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási jogát a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolta 2032. december 31-ig.

A „szentély” jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel nem történik halgazdálkodási hasznosítás. A kivételt a Gyigerzugi-holtág egy meghatározott szakasza jelenti, ahol az erre a célra kijelölt helyeken, a természetvédelmi hatóság külön, egyedi engedélyével engedélyezett a horgászat. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható.

5.9.1. Természetvédelmi és génmegőrzési szempontból különleges rendeltetésű vízterületek

Nincs ilyen.

5.9.2. Védett halastavak A Körös-Maros Nemzeti Park területén két halastó-rendszer található, a Biharugra-Begécsi-, és a Kenderes-szigeti. A Biharugrai- és Begécsi-halastavak területe 1051 ha. A Biharugra-Begécsi-halastórendszert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött szerződés alapján két gazdasági társaság és egy közhasznú alapítvány használja. Az ecsegfalvi Kenderes-szigeti-halastórendszer halastavak kiterjedése 116 ha, tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a KMNPI. Kezelője a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. 5.10. Természetvédelmi mentőtevékenység Az igazgatóság működési területén védett, illetve fokozottan védett állatokat tartó intézmény, mentőközpont nem található. Igazgatóságunk indokolt esetben a Szegedi Vadasparkba szállít sérült egyedeket, mely mentőközpontként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 23.636-35-14/2013. ikt. számon kiadott működési engedéllyel rendelkezik.


59

6. Tájvédelem

6.1. Egyedi tájértékek

Összesen 44 település 1938 db egyedi tájértéke került eddig felmérésre, 2016. évben 4 település 219 egyedi tájértékével bővült a lista. A mai napig az alábbi települések kerültek felmérésre:

Település Kataszter készítésének ideje

Egyedi tájérték

Békésszentandrás 2000 58 db Gyula 2000 111 db Szarvas 2001 118 db Gyomaendrőd 2002 56 db Kondoros 2002 40 db Csabacsűd 2003 30 db Hunya 2003 7 db Örménykút 2003 16 db Kardos 2003 8 db Dévaványa 2004 40 db Nagyszénás 2004 41 db Gádoros 2004 30 db Csárdaszállás 2006 11 db Köröstarcsa 2006 20db Békéssámson 2010 22 db Bélmegyer 2010 20 db Csanádapáca 2010 19 db Csorvás 2010 35 db Doboz 2010 26 db Gerendás 2010 21 db Kardoskút 2010 25 db Mezőberény 2010 63 db Orosháza 2010 53 db Pusztaföldvár 2010 31 db Tarhos 2010 11 db Tótkomlós 2010 55 db Békés 2012 134 db Sarkad 2012 88 db Szabadkígyós 2012 21 db Telekgerendás 2012 21 db Újkígyós 2012 47 db Biharugra 2013 39 db Geszt 2013 42 db Körösújfalu 2013 23 db Körösnagyharsány 2013 32 db Okány 2013 50 db Zsadány 2013 45 db Füzesgyarmat 2015 77 db Kertészsziget 2015 11 db Szeghalom 2015 122 db


60

Település Kataszter készítésének ideje

Egyedi tájérték

Bucsa 2016 26 db Ecsegfalva 2016 27 db Körösladány 2016 74 db Vésztő 2016 92 db Kötegyán 2017 32 db Méhkerék 2017 26 db Mezőgyán 2017 25 db Újszalonta 2017 17 db

6.2. Településrendezési eszközök és településrendezési tervek véleményezése,

közreműködés az előkészítésben Az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításával kapcsolatban a KMNPI részt vett a szövegtervezet véleményezésében illetve adatszolgáltatóként az Országos Ökológiai Hálózat kiterjedésének meghatározásához, valamint annak módosításához. 2017. évben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét érintően megyei területrendezési terv módosítási eljárása nem indult. A településképi arculati kézikönyvek, illetve a településkép védelmi rendeletek véleményezésével kapcsolatban a működési terület 115 településéből Békés megyében 74, Csongrád megyéből 30 és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 8 település kereste meg adatszolgáltatással és véleményezéssel kapcsolatban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot. Az igazgatósági javaslatok jellemzően beépültek. A településképi arculati kézikönyvek és településképi rendelettel kapcsolatos feladatok Települések száma összesen: 115

Kimenő ügyiratok száma 2017

adatszolgáltatások a településképi arculati kézikönyvek és településképi rendeletek készítéséhez

112

településképi arculati kézikönyvek véleményezése 107 településképi rendeletek véleményezése 91 beérkezett végleges településképi arculati kézikönyv letöltése 64 beérkezett végleges településképi rendelet letöltése 43 Összesen 2017. végéig 220 A fentieken túl 34 db település kereste meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot településrendezési eszközök módosításával kapcsolatban. 2017. évben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak nem kellett a természetvédelmi illetve tájvédelmi közérdek érvényesítése érdekében érdemi jelentőségű módosítási javaslatot tennie. A tervezők a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken túlmenően, jellemzően figyelembe veszik az ökológiai hálózat, illetve a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) által felsorolt egyéb természet- és tájvédelmi vonatkozású (pl. mocsarak, nádasok) által jelentett tervezési korlátokat.


61

6.3. Fejlesztési koncepciók és egyéb tervek véleményezése, közreműködés az előkészítésben A jogszabályi előírásoknak megfelelően a települések illetve a működési területtel érintett megyék bevonják igazgatóságunkat a fejlesztési koncepciók készítésébe, már az előkészítési, előzetes véleményezési fázisban is. Tekintettel arra, hogy az igazgatóság, mint a védett természeti területek és a védett természeti értékek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelője, illetve a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet által a területfejlesztési programok, területrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok véleményezésére kijelölt szervezet vesz részt ezeknek a koncepcióknak az elkészítésében, véleményeinket jellemzően beépítik a tervekbe. A fejlesztési koncepciók és tervek esetében hasonló a tapasztalat, mint a 6.2 fejezetnél.

6.4. Tájvédelmi jelentőségű beavatkozások A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évben összesen öt területi egységén tervezett illetve valósított meg tájvédelmi jelentőségű beavatkozásokat a KEHOP- 4.1.0- „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” konstrukcióban, amely során a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az alábbi tájvédelmi jelentőségű beavatkozások megvalósítási és előkészítési munkáit végezte/végeztette el. Kardoskúti Fehértó KEHOP-4.1.0-15-2016-00044 „Ősi szikesek és szikes tavak vízháztartásának helyreállítása a Kardoskúti Fehértó vízgyűjtőjén” c. projekt keretében megvalósult vizes élőhelyeket érintő, táji-tájképi rehabilitációs elemeket tartalmazó helyreállítási munkálatok 2017. július 17. napján indultak és 2017. szeptember 1. napján fejeződtek be. A projekt specifikus célja a vizes élőhelyek vízborítottságának a növelése, a gyepterületek vízháztartásának javítása, a fokozottan védett Kardoskúti Fehértó eredeti partjának a helyreállítása, a tó vízháztartását befolyásoló csatornák eltüntetése, a feleslegessé vált, tájképi szempontból zavaró vízkormányzó művek (egykori tanyabejárók, lokalizációs töltések, anyagdepók) megszüntetése volt. A projekt keretében a megszüntetett árkok, csatornák és gátak kapcsán megmozgatásra került mintegy 10.000 m3-nyi nagyságrendű földtömeg és 9600 fm vonalas létesítmény (töltés, depó, csatorna, árok) lett megszüntetve. Csanádi puszták „Pannon szikes sztyeppek és mocsarak helyreállítása a Csanádi-pusztán” címmel (pályázati azonosító: KEHOP-4.1.0-15-2016-00043) a projekt keretében tervezett vizes élőhelyeket érintő, tájvédelmi jelentőségű beavatkozások keretében a helyreállítási munkálatok 2017. július 17. napján indultak és 2017. szeptember 13. napján fejeződtek be. A munkálatok során az alábbi beavatkozások történtek:

- Székes-éri 4. sz. csatorna részleges megszüntetése 1450 fm hosszban; - Székes-éri csatorna bevágásának csökkentése 2968 fm hosszban és a megmaradó

minimális vezérárok 0+003 km szelvényében, 1 db betétpallós, beton, szabályozó műtárgy, valamint 3 db állatátjáró létesítése;


62

- Nagykopáncsi-2 sz. csatorna mellett húzódó depónia 0+509,3 fm szelvényében 1 db előfejes, betétpallós vízszintszabályozó műtárgy létesítése, a depónia rendezése 0+634,1 és 0+670,5 fm szelvények között.

Dévaványai-Ecsegi puszták „A Körös-Maros Nemzeti Park Túzokkíméleti Magterületének fejlesztése a túzok tradicionális élőhelyén, Észak-Békésben” című, KEHOP-4.1.0-15-2016-00068 számú pályázat keretén belül, a terület tájképi egységét megbontó, használaton kívüli töltés és a feleslegessé vált csatornahálózat megszüntetéséhez 2017. év végére rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek (vízjogi létesítési engedély, természetvédelmi engedély). A munkák megkezdésének ideje várhatóan 2018. július. Kígyósi-puszta A „Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán” c. KEHOP-4.1.0-15-2016-00077 számú projekt keretében elkészült a Körös-maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legjelentősebb tájvédelmi jelentőségű beavatkozásának, a Kétegyházi Kurgánmező rehabilitációjának régészeti és tájtörténeti megalapozása, illetve egyes halmok konkrét rekonstrukciós tervei. A fentieken túl az ún. övgátolt legelők területén található feleslegessé vált tájvédelmi szempontból zavaró, egykori vízkormányzó művek megszüntetésének vízjogi- és természetvédelmi engedélye, illetve a Kétegyházi Kurgánmező rehabilitációjához szükséges természetvédelmi engedélyek rendelkezésre állnak. A kivitelezés 2019. júliusában kezdődhet. Kis-Sárrét A „Mocsarak élőhely –együtteseinek megőrzése a Sebes-Körös Sárrétjén” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00067 pályázat keretén belül több helyszínen tervez, elsősorban vizesélőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat a KMNPI. 2017. év végére rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek (vízjogi létesítési engedély, természetvédelmi engedély). A munkák során az alapvetően extenzív legeltetéssel járó tájhasználat mellett várhatóan tartósabb borítottsággal rendelkező vizes élőhelyek jönnek létre, illetve a meglévők vízellátottsága javul. A munkák megkezdésének ideje várhatóan 2018. július.


63

7. Projektek

HUKM20015 - Hortobágy - Berettyó HUKM20015 3 079,21 6 500 000 Ft 6 500 000 Ft 100 %

HUKM10004 - Vásárhelyi és Csanádi gyepek

2016.01.01. - 2017.06 30.

EU/ hazai központi

költségvetési előirányzat

A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának, a fenntartási tervek készítésének célja az azokon található, az 1-3.

számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú

mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező

természetvédelmi helyzet

HUKM10004 21 832,54 10 816 000 Ft 10 816 000 Ft 100 %

1 Amennyiben adott projekt esetében a célterület a teljes működési terület, elegendő ezt feltüntetni a táblázatban, az egyes védett, ill. Natura 2000 területek felsorolását kérjük mellőzni. A célterülettel kapcsolatos információk megadása különösen fontos azon projektek esetén, amelyek hatásai a természetvédelmi helyzet javulásához közvetlenül hozzájárulnak és hatásai jól lehatárolható célterületekhez köthetők (pl. élőhely-rekonstrukciós fejlesztések, kezelési infrastruktúra fejlesztése, monitorozás)

Célterület1 Projekt címe Időtartama Forrás meg-

nevezése Projekt célok, tevékenységek

röviden megnevezése kiterjedése (ha)

Pályázat költségvetése

(Ft)

Támogatás összege

(Ft)

Pályázat 2017. évi teljesítése





(Ft)


(Ft)

Pályázat 2017 évi

teljesítése

LIFE11NAT/HU/000926 „A kék vércse védelme a Kárpát-

medencében” LIFE + Nature and Biodiversity program

2012.09.01.– 2018.03.01.

EU/ hazai központi


A kék vércse táplálkozóterületek hosszú távú fenntartható

védelmének megalapozása, területkezelési módszerek széleskörű demonstrálása .

KMNP Kardoskúti

Fehértó

HUKM10004

170 98 894 000 73 073 200 100 %

LIFE Great Bustard (LIFE15 NAT/AT/000834) “Cross-border protection of the Great Bustard

in Central Europe“

2016.07.11.– 2023.12.31.

EU/ hazai központi


A program során megvalósul az egyes túzok állományok

rendszeres monitoringja és Közép-Európában először indul nagyobb volumenű műholdadós

jelölés. A program gyakorlati válaszokat ad a legfontosabb veszélyeztető tényezők, az

élőhelyvesztés, a középfeszültségű vezetékeknek való ütközés és a fészekaljakat érintő ragadozók általi predáció

hatásának csökkentése érdekében.

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták, KMNP

Csanádi-puszták

6327 123 842 000 83 524 000 15 %


64





(Ft)


(Ft)


KEHOP-4.1.0-15-2016-00040 Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-

Maros Nemzeti Parkban specialista növényfajok

szaporításával, telepítésével

2016.09.28.– 2021.10.30. EU (ERFA)

A mezőgazdasági művelés által többnyire felszámolt, a legveszélyeztetettebb hazai közösségi jelentőségű élőhely-típusként számon

tartott síksági pannon löszgyepek megőrzése érdekében az élőhelytípus

kiterjedésének növelése parlagterületek rekonstrukciója,

illetve a jellemző fajkészlet helyreállítása révén.

KMNP Kígyósi-puszta

KMNP Kardoskúti

Fehértó

KMNP Csanádi puszták

KMNP

Tompapusztai löszgyep

161 83 960 000 Ft 83 960 000 Ft

Projekt megvalósítás, 75 növényfaj pro-pagulumainak

begyűjtése, 43 növényfaj szabadtéri vetése. A

begyűjtött magok jövő évi, tavaszi vetésének

előkészítése.

KEHOP-4.1.0-15-2016-00041 Szikespusztai és

ártéri élőhelyek kezeléséhez szükséges infrastrukturális

háttér megteremtése

2016.09.28 -2018.10.30. EU (ERFA)

A KMNPI egyes területegységein a támogatást igénylő saját

hasznosításában lévő gyepes és ártéri kezeléséhez szükséges gépek és

eszközök beszerzése. A 12.197 hektárnyi védett, illetve Natura 2000 területen az

ott található közösségi jelentőségű élőhelyek (szikes sztyeppek és mocsarak,

löszgyepek, ártéri mocsárrétek) folyamatos természetvédelmi kezeléshez

szükséges feltételek megteremtése.

KMNP: Kis-Sárrét;

Bélmegyeri Fáspuszta;

Mágor-puszta; Dévaványai-

Ecsegi puszták; Kígyósi-puszta;

Körös-ártér; Cserebökény;

Kardoskúti Fehértó;

Csanádi puszták; Maros-ártér;

Tompapusztai löszgyep

Csorvási löszgyep

12 197 447 000 000 Ft 447 000 000 Ft

Meg-valósíthatósági tanulmány

elkészítés és benyújtás, projekt megvalósítás.

Gépszín építés (hasznos alapterület 175 m2).

Gyepes és ártéri élőhelyek kezeléséhez

szükséges gépek és eszközök beszerzésének

előkészítése (45 db).


65



röviden meg-nevezése kiterjedése (ha)


(Ft)


(Ft)


KEHOP-4.1.0-15-2016-00042 Pusztai élőhelyek

fejlesztése Dévaványa térségében

2016.10.04. – 2019.11.30.

EU/ hazai központi


A KMNP legnagyobb részterületén, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon a

természetvédelmi szempontból optimális, az egyes területrészeket évről-évre

változó időszakokban, változó intenzitással, mozaikosan érintő

legeltetés feltétel-rendszerének javítása. Ennek érdekében a téli tartási helyek

kialakítását végzik el. A projekt további célja a jelentős

kiterjedésű pannon szikes sztyeppek természetességének fenntartása, valamint a területen kiemelkedő állománnyal jelen

lévő fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajok (pl. túzok, a parlagi sas

és a kerecsensólyom) élőhelyi feltételeinek

javítása.

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták 3 276 799 980 000 Ft 799 980 000 Ft


elkészítés és benyújtás. A hatósági engedélyezési

eljárás lezajlott (kút vízjogi létesítési

engedély, régészeti-feltárási engedély).

KEHOP-4.1.0-15-2016-00043 Pannon szikes

sztyeppek és mocsarak helyreállítása a Csanádi-

pusztán

2016.10.04. – 2019.01.30.

EU (ERFA)

A projekt célja a pannon szikes sztyeppek és mocsarak (1530), valamint

síksági pannon löszgyepek (6250) élőhelytípusba tartozó területek

legeltetéssel történő kezelésének, fenntartásának, hosszú távú

megőrzésének biztosítása. A szikesek fenntartása szempontjából a legeltetés

mellett a sekély tavaszi vízborítás kialakulása a másik legfontosabb

tényező, ezért a projekt részeként s Kopáncs-puszta vizes élőhelyein a

természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása is megtörténik. A projekt

által finanszírozott fejlesztés 2358 hektáron járul hozzá ennek a célnak az

eléréséhez.

KMNP Csanádi puszták 2 358 600 354 000 Ft 600 354 000 Ft


elkészítés és benyújtása, projekt megvalósítás.

Vizesélőhely helyreállítási

munkálatok, részleges csatorna megszűntetés

(4418 fm), 5 db műtárgy létesítés (3 db állatátjáró,

2 db szabályozó műtárgy). Extenzív

tartási hely fejlesztése elkezdődött (2153 m2)


66





(Ft)


(Ft)


KEHOP-4.1.0-15-2016-00044

Ősi szikesek és szikes tavak vízháztartásának

helyreállítása a Kardoskúti Fehér-tó vízgyűjtőjén

2016.10.04. – 2020.01.30.

EU (ERFA)

A KMNP egyik legjelentősebb természeti értéke, a Tiszántúl legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt szikes tava, a Kardoskúti Fehér-tó (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, Natura 2000

terület) és pusztai környezete vízellátásának javítása, valamint a

természeteshez közelítő vízháztartás kialakítása a használaton kívüli árkok,

csatornák és töltések megszüntetése révén, a terület közösségi jelentőségű szikes gyepeinek megőrzése

érdekében.

KMNP Kardoskúti Fehértó 791 103 080 000 Ft 103 080 000 Ft


elkészítés és benyújtás, projekt megvalósítás.

Vizesélőhely helyreállítási munkálatok,

10.000 m3-nyi nagyságrendű földtömeg megmozgatása, összesen

9.600 fm vonalas létesítmény (töltés, depó,

csatorna, árok) megszűntetése.

KEHOP-4.2.0-15-2016-00008

A területi jelenlét és természetvédelmi őrzés

hatékonyságának javítása az Kőrös-Maros Nemzeti

Park Igazgatóság természetvédelmi

őrszolgálatának komplex fejlesztésével

2016.10.06. – 2018.05.30. EU (ERFA)

Természetvédelmi Őrszolgálat terepi mobilitásához szükséges speciális

járművek biztosítása; a hatékony terepi megfigyelés, adatfeldolgozás és

továbbítás eszközrendszerének biztosítása.

A KMNP teljes működési területe 77 000 000 Ft 77 000 000 Ft


elkészítés és benyújtása. Monitoring eszközök

beszerzése: 2 db normál GPS, 10 db szubméteres GPS, 23 db okostelefon,

6 db kézi távcső, 3 db teleszkóp, 1 db hőkamera, 1 db

csónakmotor beszerzése. Őrszolgálat terepi

mobilitásának növelése, 5 db könnyű terepjáró

beszerzése.


67





(Ft)


(Ft)


KEHOP-4.1.0-15-2016-00067

Mocsarak élőhely- együtteseinek megőrzése a

Sebes-Körös Sárrétjén

2016.12.01- 2020.12.30. EU (ERFA)

A projekt célja a Nemzeti Park Kis-Sárrét törzsterületén található

nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek természetes vízháztartásának

helyreállítása, a pannon szikes sztyeppek és mocsarak, valamint ártéri mocsárrétek

(1530 és 6440) élőhelytípusba tartozó területek legeltetéssel történő

kezelésének, fenntartásának, hosszú távú megőrzésének biztosítása. Valamint a

Sebes-Körös egykor medrével közvetlenül szomszédos, szántó művelési

ágú területen erdőtelepítés a puhafás ligeterdő fa- és cserjefajaival, illetve a

Kis-Sárrét nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeinek környékén a jelen lévő

fásszárú inváziós fajok irtása, a cserjésedett gyepterületek helyreállítása a

cél. A projekt által finanszírozott fejlesztés 1553 hektáron járul hozzá az

említett célok eléréséhez.

KMNP Kis-Sárrét;

KMNP

Mágor-puszta

1 553 213 615 000 213 615 000

Hatósági engedélyezte-tési eljárás (természet-

védelmi engedély, vízjogi létesítési engedély, építési

engedély)

KEHOP-4.1.0-15-2016-00068

A Körös-Maros Nemzeti Park Túzokkíméleti

Magterületének fejlesztése a túzok tradicionális

élőhelyén, Észak-Békésben

2016.12.01- 2019.12.30. EU (ERFA)

A Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták törzsterületén található projekt

célja a 400 hektáros, kerítéssel körbevett Túzokvédelmi Mintaterület műszaki fejlesztése (1. sz. beavatkozási elem), valamint a túzokélőhelyek egységét

jelenleg megbontó vonalas létesítmények, gátak és csatornák

felszámolása (2. sz. beavatkozási elem).

KMNP Dévaványai-

Ecsegi puszták 21 173 223 894 000 223 894 000



engedély)


68





(Ft)


(Ft)


KEHOP-4.1.0-15-2016-00076

A Dél-Tiszántúl Natura 2000

területeinek és jelölő fajainak - kiemelten az

európai túzok - széleskörű megismertetéséhez

szükséges tájékoztatási, bemutatási és

szemléletformálási eszközrendszer és

infrastrukturális háttér megteremtése, fejlesztése

2017.03.30 - 2020.12.30. EU (ERFA)

A projekt célja az Igazgatóság Réhelyi Látogatóközpontjának fejlesztése, a

Natura 2000 hálózat, a túzokon, mint kiemelt Natura 2000 jelölő fajon keresztül történő bemutatásása.

Valamint a bemutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, valamint a bemutatandó Natura 2000 területekhez és természeti értékekhez kapcsolódó, az igazgatóság

két évtizedes környezeti nevelési és ökoturisztikai tapasztalatára építő szemléletformálási tevékenységek

(rendezvények szervezése, kommunikációs tevékenységek,

kiadványok készítése és marketing) alkotják a projekt részét

A KMNP teljes működési területe, működési területen

Natura 2000 területek

összessége

150 646 236 800 000 Ft 236 800 000 Ft Hatósági engedélyezte-tési eljárás.

KEHOP-4.1.0-15-2016-00077

Komplex élőhely-rekonstrukció

a Kígyósi-pusztán

2017.03.30. - 2020.12.30. EU (ERFA)

A projekt célja a Nemzeti Park Kígyósi-puszta törzsterületén található vizes

élőhelyek természetes vízháztartásának helyreállítása, a pannon szikes sztyeppek

és mocsarak (1530) élőhelytípusba tartozó területek legeltetéssel történő

kezelésének, fenntartásának, hosszú távú megőrzésének biztosítása, a Nemzeti

Park Kígyósi-puszta és Bélmegyeri Fáspuszta törzsterületén szántó művelési

ágú területeken erdőtelepítés és fás kaszáló kialakítása a keményfás ligeterdő

fa- és cserjefajainak felhasználásával, valamint a szikes élőhelyeken a még

kezelhető kiterjedésben jelen lévő fásszárú inváziós fajok irtása, a

cserjésedett gyepek helyreállítása, illetve több roncsolt halom helyreállítása

tervezett a rendelkezésre álló környezettörténeti kutatás alapján.

KMNP Bélmegyeri Fáspuszta;

KMNP Kígyósi-

puszta;

2 496 233 348 800 Ft 233 348 800 Ft



engedély)


69





(Ft)


(Ft)


GINOP-7.1.5-16-2016-00006 Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark komplex

ökoturisztikai fejlesztése

2017.04.24- 2019.09.28. EU (ERFA)

A projekt célja az egyedi koncepción alapuló komplex turisztikai kiállítótér

megvalósítása, melyben innovatív bemutatási módokat alkalmazva, élményturisztikai elvek mentén

felépítve, interaktív interpretációs eszközök segítségével adunk

bepillantást a Körös-Maros Nemzeti Park természeti- és kultúrtörténeti értékeibe. Megépül egy 130 méter hosszú lombkorona sétány, ami az ártéri puhafás ligeterdő természetes

élővilágát hozza testközelbe, valamint új bemutatott vadon élő állatfajokkal

bővül a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark. Az attrakciófejlesztések

mellett nagy hangsúlyt kap a látogatófogadási feltételek

minőségének és színvonalának emelése.

A KMNPI székhelye,

Szarvas, Anna-liget 1.

- 330 414 547 Ft + ÁFA

330 414 547 Ft + ÁFA

Hatósági engedélyezte-tési eljárás (építési

engedély).

Interreg Románia-Magyarország V-A „Határon átnyúló

összefogás a természeti örökség védelméért”

2018.03.31 – 2019.02.28 EU (ERFA)

Ártéri élőhelyek helyreállítása, magyar szürkemarhával történő

legeltetése, határon átnyúló élőhelyek és védett fajok közös kutatása, a környezeti nevelési és oktatási tevékenység fejlesztése a térség népszerű turisztika célpontjának

számító szarvasi Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

bővítésével.

KMNP Körös-ártér, KMNP Cserebökény,

Szarvasi Anna-liget TT

266 195 300 000.- 195 300 00 pályázat benyújtása


70

8. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység

8.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2017. évi ügyiratforgalma 15 902 irat volt, 3 149 fő- és 12 753 alszámon.

8.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára

Igazgatóságunk működési területe három megyei kormányhivatal illetékességi területével fed át, ezen túlmenően pedig adott ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatallal állunk kapcsolatban. A kormányhivatalokkal 2017-ban 2031 ügyben voltunk kapcsolatban, ebből 1.606 db a Békés Megyei Kormányhivatal Környezet és Természetvédelmi Főosztálya, 331 db Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezet és Természetvédelmi Főosztálya és 53 db a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezet és Természetvédelmi Főosztálya hatáskörébe tartozott. A Pest Megyei Kormányhivatallal 41 ügyben voltunk kapcsolatban. Az ügyek számában tendencia nem figyelhető meg. A települési önkormányzatokkal 43 ügyben álltunk kapcsolatban 2017-ben, ezek közül 34 db volt a rendezési tervekkel kapcsolatos szakmai véleményezés.

A 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása (kaszálási bejelentés fogadása) Igazgatóságunknál a 2017-es évben 1485 kaszálási bejelentést és egyben kaszálandó terület kijelölését eredményezte.

A 2017. évben 40 esetben kértek a gazdálkodók a használatukban lévő

gyepterületekre legeltetés, kaszálás, illetve téli legeltetés engedélyt. Igazgatóságunkon 2003-ban került bevezetésre az elektronikus iktatás a „CORIOLIS” program bevezetésével, amelyet azóta is használunk. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes 2005. óta rendelkezik elektronikus aláírással. Igazgatóságunkon 2008-ban került kiépítésre a kormányzati gerinchálózat, 2011. óta használtunk böngészős hivatali kaput. Ezt a KÉR bevezetése kapcsán 2014-ben gépi hivatali kapura cseréltük. 2017-ben NISz-es tanúsítványú elektronikus aláírásra váltottunk, amellyel már a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak is rendelkeznek. Ez év végén Igazgatóságunk cégkaput is nyitott.

8.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára A Földművelésügyi Minisztériummal folytatott levelezésünk 529 ügyiratot foglal magában. Ennek zöme a pénzügyi adatkérés a Pénzügyi Főosztály részéről. Ide kapcsolódik a közbeszerzési eljárások engedélyeztetésével kapcsolatos ügyiratforgalom is. Jelentősebb még a természetvédelmi szakmai főosztályokkal folytatott levelezés, jelentések megküldése.


71

8.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés Ügyiratforgalmunk igen jelentős hányadát teszi ki a különféle pályázatokhoz kapcsolódó levelezés, a külső közreműködők munkájának szervezése, koordinálása, jelentések készítése. Ugyancsak jelentős a vagyonkezeléshez kapcsolódó ügyiratforgalom. Ezeken túlmenően jelentős a védett területek, bemutatóhelyek látogathatóságával, a Nemzeti Park természeti értékeivel kapcsolatos érdeklődés, bár ennek jelentős része telefonon kerül bonyolításra, ügyiratként nem jelenik meg.

8.2. Szabálysértési ügyek Igazgatóságunkon megalakulása óta viszonylag alacsony a hatósági intézkedést igénylő ügyek száma. 2017-ben három tulajdon elleni ügyben (falopás) tettünk feljelentést.

8.3. Természetvédelmi bírság Mivel a nemzeti park igazgatóságok nem látnak el hatósági feladatokat a természetkárosítási ügyekre csak közvetett rálátásunk van, elsősorban mint a potenciális természetkárosítások észlelője és bejelentője vagyunk.

8.4. Büntető ügyek 2017-ben nem tettünk feljelentést védett faj mérgezése miatt. Tulajdon elleni ügyben (falopás) négy esetben tettünk feljelentést.

8.5. Polgári jogi ügyek Igazgatóságunk polgári jogi ügyei a vagyonkezeléshez, lejárt tartozásból adódó követeléshez kapcsolódnak. 2007-ben Egri György szobrásszal szemben indítottunk pert a Szarvasi Járásbíróságon vállalkozói díj visszafizetése és meghiúsulási kötbér megfizetése ügyében. A per 2017. év végéig nem zárult le.


72

9. Természetvédelmi Őrszolgálat

9.1. Alapadatok

9.1.1. Személyi feltételek

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a 2017. év során egy fővel csökkent, így jelenleg 18 fő látja el a természetvédelmi őri feladatokat. A kieső egy fő helyére egy fő felvételre került még az év során, akinek rendészeti vizsgája a következő év során várható. Az újonnan belépő kolléganő a tervek szerint ugyanabba az őrkerületbe kerül majd, ahonnan az elődje távozott. Szervezeti átalakításokat nem érint tehát a személyi csere.

Az előző években kialakított természetvédelmi őri létszám minimális ingadozást mutat. Az egy főre jutó országos jelentőségű védett természeti területek nagysága így továbbra is átlagosnak tekinthető, míg az egy főre jutó működési terület mértéke – az Igazgatóság adottságai miatt – jelentősen az országos átlag feletti.

Működési terület 799 873 ha Védett természeti terület 51 952 ha Natura 2000 terület 150 646 ha Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma: 18 fő

A Természetvédelmi Őrszolgálat személyi összetétele iskolai végzettség szerint:

Felsőfokú Középfokú Összesen

Létszám 16 2 18 A természetvédelmi őrök hat természetvédelmi tájegység struktúrájába tagozódnak, amelyek szolgálati hierarchiája a következőképpen áll össze:

1 fő természetvédelmi őrszolgálat-vezető, 1 fő természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes, 5 fő természetvédelmi tájegységvezető, 5 fő természetvédelmi területfelügyelő, 5 fő természetvédelmi őrkerület-vezető, 1 fő természetvédelmi területőr.

9.1.2. Technikai felszereltség

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai, a munkavégzésükhöz szükséges eszközökkel jól felszereltnek tekinthetőek. Igaz ez az egyenruházati ellátásukra és a használatukban lévő eszközökre egyaránt. Valamennyi tájegységen rendelkezésre áll legalább egy darab szubméteres GPS, valamint több, területi adatgyűjtést lehetővé tevő GPS készülék. Mono- és binokulár távcsővel és okos telefonnal valamennyi természetvédelmi őr el van látva. A számítástechnikai infrastruktúra kielégítőnek tekinthető, viszont a technikai fejlődéssel lépést kíván tartani az Igazgatóság, így mind a munkaállomások, mind a hordozható számítógép állományok folyamatos fejlesztése a cél.


73

Valamennyi tájegység önálló területi irodával rendelkezik, amelyek egy kivételével az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő ingatlanokon találhatóak.

Három fő természetvédelmi őr kivételével valamennyi kolléga szolgálati terepjáró

gépjárművel is el van látva. A gépjármű park folyamatos fejlesztésére van szükség, hiszen a fokozott terepi használat jelentős igénybevételt jelent a járművek számára.

9.1.3. Polgári természetőrök

Az Igazgatóság 4 fő polgári természetőrrel áll szerződéses viszonyban, akikkel a konkrét kapcsolattartás is aktív.

9.2. Feladatellátás

9.2.1. Hatósági feladatellátás Az Igazgatóság természetvédelmi őrei a területi jelenlétükből fakadóan igyekeznek

napi kapcsolatban állni a működési területeiken tevékenykedő szervekkel, szervezetekkel, magán személyekkel (hivatásos vadászok, erdészeti szakszemélyzet, halászati őrök, helyi rendőri szervek, természetvédelmi civil szervezetek képviselői, gazdálkodók). A szervezeti kapcsolattartás egyik alapvető eleme a hatósági feladatok ellátásához kötődő különböző engedélyezési eljárásokban való részvétel. Akár előkészítő, akár ellenőrzési fázisról van szó. Ennek a munkának szerencsére elenyésző hányada zárul bűntető vagy közigazgatási feljelentés megtételével. A természeti folyamatok minél zavartalanabb biztosítására, legnagyobb részben a prevencióként alkalmazott figyelmeztetésekkel próbálnak érvényt szerezni a kollégák.

Hatósági intézkedések Összesítés Figyelmezetés 227 Helyszíni bírság kiszabása 0 Szabálysértési feljelentés 3 Közigazgatási hatóság felé tett feljelentés 1 Büntető feljelentés 4 Közigazgatási határozatok ellenőrzése 425 Kényszerítő eszköz használata 0 Természetvédelmi őr által intézett ügyirat 582 Tv. őr bevonásával készített ügyirat 6 695

A szabálysértési és a büntető feljelentések tulajdon ellen elkövetett eseményekből

eredtek és értékhatártól függően kerültek továbbításra az eljáró hatóságok számára.


74

9.2.2. Együttműködés más hatóságokkal A különböző szervek közül, elsősorban a rendőrség állományával volt kapcsolatunk

a közös szolgálatellátások révén. Ezen felül előfordult közös ellenőrzés polgárőrökkel, hivatásos vadászokkal, mezőőrökkel, halőrökkel és közterület-felügyelőkkel is, amelyek jellemzően alkalomszerűen zajlottak. Az ellenőrzések célja között elsősorban a vagyonvédelem szerepelt, de sor került határőrizeti közös szolgálatra éppúgy, mint vadászati ellenőrzésre.

A Megyei Kormányhivatalok Agrár ás Vidékfejlesztést Támogató Főosztályaival együttműködésben az Igazgatóság természetvédelmi őrei a Magas Természeti Értékű Területek és Kölcsönös Megfeleltetés ellenőrzéseiben is részt vettek. Szakértői közreműködésre az Agrár-Környezetgazdálkodás és Kölcsönös Megfeleltetés kifizetések helyszíni ellenőrzéseiben a 2017-es évben 111 gazdálkodónál került sor; három megye főosztályai ellenőreinek, az Igazgatóság részéről 11 természetvédelmi őrnek és 1 felügyelőnek a közreműködésével.

Az Igazgatóság természeti adottságaiból fakadóan ezen év során is jelentős számú

volt a területek kezeléséhez kötődő kaszálások eseti ellenőrzési feladata, amely a természetvédelmi őrök napi feladatellátásába volt beillesztve.

9.2.3. Nem hatósági feladatok ellátása A természetvédelmi kezelés alapjául szolgáló vagyonkezelési tevékenységeket és

az azokból fakadó közvetlen termelésirányítási feladatokat az őrszolgálat tagjaira alapozottan tudta ellátni az Igazgatóság. Jellemzően ezek a feladatok a védett természeti területek aktív kezelési munkáinak a megvalósítását jelentették mind erdészeti, mind mezőgazdasági vonalon. Itt kell megemlíteni, hogy az Igazgatóság négy különleges rendeltetésű vadászterületen rendelkezik vadászatra jogosulti státusszal, ahol a hivatásos vadászok feladatit részben a természetvédelmi őrök látják el. Az őrszolgálat egyes tagjai kiemelkedő feladatokat láttak el az őshonos magyar háziállat fajták génmegőrző tenyésztési programjaira alapozott területkezelési feladatokban csakúgy, mint a területek magasabb természeti potenciálját garantáló bio-minősítésű területek minősítése és fenntartása terén.

Jelentős feladat hárul a természetvédelmi őrökre a közcélú foglalkoztatás

eredményes és tartalmas megvalósítását érintően. A program keretében az Igazgatóság több mint ötven fővel állt szerződéses viszonyban, akik gyakorta alapfeladatok ellátását végzik a tájegységeken.

A természetvédelmi kezelés során aktív természetvédelmi beavatkozásokat is végez

az Igazgatóság különböző fajvédelmi programok szerint, amelyek elvégzése és a feladatokhoz kötődő monitoring igények kielégítése szintén elválaszthatatlan része az őrök munkájának. Kiemelt figyelmet fordítunk a túzok, a kék vércse, a szalakóta és a széki csér védelmével kapcsolatos feladatokra csakúgy, mint a ragadozómadarak valamint a fehér és fekete gólyák védelmével kapcsolatos együttműködésekre.


75

A feladatoknak részét képezi a bemutatás is. A terültekre ellátogató érdeklődők egy jelentős része igényelte 2017. év során is a terepen történő ismeretszerzés lehetőségét, amelyet elsősorban a természetvédelmi őrszolgálat egyes tagjai tudtak biztosítani. Elsősorban terepi gyalogtúrák, kerékpár és kenutúrák keretében tartanak szakvezetéseket kollégáink, de speciális túzok megfigyelési lehetőséget is kínálunk időszakosan az érdeklődők számára. A fentieken felül meg kell még említeni a KEHOP pályázatok munkáit is, amelyek

szintén jelentős feladatot jelentettek a természetvédelmi őrszolgálat tagjai számára.


76

10. Költségvetés és vagyon

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság épületeinek és építményeinek műszaki állapota összességében megfelelő. Az épületek karbantartásáról a fontosság sorrendjében és a rendelkezésre álló forrás ismeretében az Igazgatóság folyamatosan gondoskodik. Az elérhető pályázati forrásoknak (LIFE, GINOP, KEHOP) köszönhetően az épületállomány több helyen bővül, illetve megújul. A következő években a támogatások felhasználásával a folyamatban lévő fejlesztések lezárulnak, illetve az előkészítés alatt lévő beruházások kivitelezési munkái is lezajlanak.

Néhány jelentősebb beruházás kiemelten: 1. A KEHOP-4.1.0-15-2016-00041 azonosítószámú „Szikespusztai és ártéri élőhelyek kezeléséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” című projekt keretében elkészült a Bökényi területi irodához tervezett gépszín épület a gépek mozgását karbantartását segítő térburkolattal. Az új épülettel a tájegység korábbi tárolási és üzemeltetési, karbantartási gondjai jórészt megoldódtak. 2. Az Igazgatóság digitális és nem digitális iratanyagának elkülönített tárolását lehetővé tevő infrastruktúrát biztosító irattár épület bővítése, belső átalakítása elkészült. A meglévő irattár épület belső átalakítás és bővítése lehetővé teszi az iratok egyéb dokumentumok korszerű, biztonságos és elkülönített (pénzügy, általános irattár, egyéb anyagok) tárolását. 3. A Pannon szikes sztyeppek és mocsarak helyreállítása Csanádi-pusztán” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00043 számú projekt keretében 2017-ben megkezdődtek a Montág-pusztai extenzív állattartó telep fejlesztési munkái. A beruházás 2018-ban fejeződik be. A kivitelezés során új istálló, gépszín, gulyásszállás, trágyatároló, irodaépület, kút-kútház, belső úthálózat készül. 4. Szintén a KEHOP-4.1.0-15-2016-00043 számú projekt keretében elkészült a Kopáncs-pusztai területen szabályozott vízvisszatartást lehetővé tevő élőhelyrekonstrukciós beruházás. A munkálatok eredményeként helyreállításra kerültek azok a korábbi sekély vízállások, vizes élőhelyek, melyek a korábbi csatornázás miatt lecsapolódtak. A csatornák részleges vagy teljes megszüntetésével, műtárgyak építésével lehető vált a szabályozott vízvisszatartás. 5. A KEHOP-4.1.0-15-2016-00044 pályázati azonosítószámú „Ősi szikesek és szikestavak vízháztartásának helyreállítása a Kardoskúti Fehértó vízgyűjtőjén” című projekt keretében elkészült élőhelyrekonstrukciós beruházás eredményeként a Kardoskúti Fehértó vízgyűjtő területén helyreállításra kerültek a hajdani tókörüli vizes élőhelyek. 6. A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark részeként elkészült a tanösvény holtág mellett húzódó, vízállásos szakaszán átvezető magas sétány. Az új létesítmény lehetővé teszi a látogatók számára a vízi-vízparti élővilág testközelből történő megismerését. 7. Szintén a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark új attrakciójaként bemutatásra kerülő fakókeselyű számára elkészült az új volier. Ugyanitt az állatok téli szálastakarmány és alomanyagának tárolásához új szénatároló épület, mely jó minőségben és kellő mennyiségben teszi lehetővé a takarmány tárolását.


77

8. A Kardoskúti Múzeumban a 2016. évi épület átalakítás után szintén a LIFE11 NAT/HU/926 számú projekt támogatásából elkészült az Madárvonulás kiállítás. 9. A túzokvédelmi mintaterület mellett épület egy szakmai feladatok ellátására szolgáló megfigyelőtorony, mely a mintaterület olyan részén teszi lehetővé a zavartalan megfigyelést, ami a többi toronytól távol helyezkedik el, így a munka hatékonyabbá és pontosabbá válik a segítségével. 10. Több GINOP, KEHOP pályázat céljainak megvalósításához történt tervezési, engedélyezési munka, mely a kivitelezések további folytatását teszi lehetővé. 10.1.Kiadások

Sor-szám Megnevezés Eredeti

előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés

Index % (teljesítés/módosított

elő-irányzat

1 Személyi juttatások 346 963 436 088 417 684 95,78 2 Munkaadókat terhelő járulékok 86 526 103 220 99 269 96,17 3 Dologi kiadások 273 141 1 185 495 750 802 63,33 4 Egyéb működési célú kiadások 176 181 181 100,00 5 Beruházás 40 058 2 267 850 550 220 24,26 6 Felújítás 8 400 18 251 5 676 31,10

7 Egyéb felhalmozási célú kiadások 1 200 4 200 4 200 100,00

KIADÁSOK ÖSSZESEN: 756 500 4 015 286 1 828 032 45,53 10.2. Bevételek

Sor-szám Megnevezés Eredeti

előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés

Index % (teljesítés/módosított

elő-irányzat

8 Működési bevételek 279 000 344 000 327 933 95,33

9

Működési célú támogatások államháztartáson belülről (SAPS, agrártámogatások, közfoglalkoztatás) 103 777 650 797 650 797 100,00

10 Működési célú pénzeszköz átvétel 0 10 600 10 200 96,23

11

Felhalmozási célú támogatások (SAPS, agrártámogatások, közfoglalkoztatás) 0 767 369 767 369 100,00

12 Felhalmozási célú átvett pe. 1 200 1 880 1 880 100,00

13 Előző év költségvetési maradvány igénybevétele - 1 811 402 1 811 402 100,00

14 Központi, irányítószervi támogatás 372 523 438 127 438 127 100,00

BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 756 500 4 015 285 3 999 218 99,60


78

10.3. Vagyon

10.3.1. Befektetett eszközök

Nettó érték (eFt) Vagyoni értékű jogok 37

Szellemi termékek 84 földterület 3 320 372

telek 48 620 épület,

építmény 2 330 159

Ingatlanok és kapcsolódó

vagyoni értékű jogok

erdő 223 633

egyéb 262 141 Gépek,

berendezések, felszerelések képzőművészeti

alkotások 2 521

Járművek 43 114 Tenyészállatok 56 598

Beruházások, felújítások 210 339 Befektetett pénzügyi eszközök -

Összesen 6 497 618

10.3.2. Forgóeszközök

Nettó érték (eFt) Készletek 444 710

Követelések 31 936 Pénzeszközök 2 235 206

Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 1 004

Aktív időbeli elhatárolások 3 146 Összesen 2 716 002

10.4. Épületek Az épület típusa* Száma (db) Iroda 6 Szolgálati lakás 2 Állattartó épület 19 Egyéb állattartó építmény 18 Tanya 3 Egyéb 10 * A turisztikai létesítmények a 8. fejezetben kerülnek részletezésre


79

10.5. Eszközök Az eszköz megnevezése Száma (db) Mezőgazdasági munkagép 103 Terepjáró 29 Motorkerékpár 4 Kerékpár 127 Vízijármű 6 Videokamera 9 Digitális fényképezőgép 57 Állványos távcső 20 Kézitávcső 71 Éjjellátó készülék 1 Számítógép 72 Mobiltelefon 160 Notebook, laptop 40 Nyomtató 56 Fénymásoló 10 Bútorok ( asztal, szék, szekrény , ágy, polc, fogas stb.. ) 1020 GPS + kézi terminálok 58 Műszaki gépek ( TV, hűtő, gáztűzhely, video, mikro ) 142 Szakmai gépek ( mikroszkóp, projektor, írásvetítő, vetítő vászon, analizáló műszer ) 88


80

11. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok

11.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra

11.1.1. Látogató-, és oktatóközpontok

Az Igazgatóság két látogatóközpontot üzemeltet. Az 1986-tól Réhelyi Látogatóközpont néven, Dévaványán üzemelő intézmény 2017. május 6-án a II. Túzokfesztivál rendezvényen ünnepélyes keretek között a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont nevet kapta. A látogatóközpont sajátossága a túzokvédelmi munka és az ősi magyar háziállatfajták bemutatása. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A múzeumi kiállítóhely földszinti termében található a Sterbetz István Emlékszoba. Az interaktív kiállítás Dr. Sterbetz István életét és munkásságát mutatja be a látogatóknak.

A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, házi bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták tekinthetők meg. A látogatóközpontból kiindulva a Réhelyi tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban működő Ködvirág Erdei Iskola minősített erdei iskola programszolgáltató hely.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark a szarvasi Anna-ligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne. Az Anna-ligetben kiépített sétányt gyógynövényes kert, a park faállományát bemutató gyűjteményes kert, illetve a Körös-Maros Nemzeti Park jellemző löszpuszta növényeit bemutató parcellák egészítik ki. A Körösvölgyi Látogatóközpont is várja erdei iskolás programokkal a diákokat.

Az állatpark kövezett sétánya jelenleg 2200 méter hosszú és nagyobb részt illeszkedik a tanösvény nyomvonalára. Az állatparkban a Kárpát-medence egykori és mai vadon élő állatait (44 faj), míg a Látogatóközpont épületében három, összesen 7000 literes akváriumban a Körösök halfaunáját ismerhetik meg a látogatók.

A látogatóközpontokban igényelhető programok és szolgáltatások évről-évre bővülnek: újabb időszaki kiállítások bemutatása, túravezetés, rendhagyó órák megtartása, szakmai ismeretterjesztő előadások, konferencia és oktató termek kiadása, kerékpár-, illetve kenukölcsönzés, kiadványok és ajándéktárgyak értékesítése.

A tavaly fennállásának tízedik évfordulóját ünneplő Bihari Madárvárta Erdei

Iskola hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 2 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 43 fő elszállásolására alkalmas. 90 m2-es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális


81

színtere, valamint a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik.

11.1.2. Tanösvények Igazgatóságunk üzemeltetésében jelenleg hét tanösvény működik, melyek létrehozásuk sorrendjében a Réhelyi (2000), a Kígyósi (2002), a Kisvátyoni (2003), a Mágor-pusztai (2005), a Halásztelki (2008), a Sző-réti tanösvény (2016), illetve az idén tavasszal átadásra kerülő Bökényi tanösvény. Legújabb tanösvényünk a Maros-ártér részterület természeti értékeit mutatja be kényelmesen bejárható 4 km-es útvonalán.

Név Helye Hossza Jellege Réhelyi tanösvény Dévaványa-Réhely 1,5 km Bemutató Kígyósi tanösvény Szabadkígyós 5 km Bemutató Kisvátyoni tanösvény

Geszt 8 km Bemutató

Mágor-pusztai tanösvény

Vésztő-Mágor 500 m Bemutató

Halásztelki tanösvény

Szarvas, Körös-ártér 3 km Bemutató

Sző-réti tanösvény Biharugra, Bihari Madárvárta

1,8 km Bemutató

Bökényi tanösvény Magyarcsanád-Bökény

4 km Bemutató

Az Anna-ligeti tanösvény nyomvonalának jelentős része beleolvadt a Körösvölgyi

Állatpark sétányába és ugyan bizonyos információs táblái, állomásai továbbra is az attrakció részét képezik, mint önálló tanösvény nem értelmezhető.

Igazgatóságunk 2003 óta üzemeltetett Kisvátyoni tanösvénye jelenleg még létezik, viszont nehézkes megközelíthetősége és körülményes bejárhatósága miatt további fenntartása nem racionális, ezért promóciós anyagainkban sem szerepeltetjük már.

11.1.3. Egyéb bemutatóhelyek

A két látogatóközpont mellett egy bemutatóhelyet is üzemeltet az Igazgatóság Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum, melynek 1989-2016 között üzemeltetett kiállítása elavultsága miatt felszámolásra került, az új kiállítás létrehozása miatt a szezon jelentős részében zárva tartott.

Igazgatóságunk „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében ” című LIFE+ projekt (LIFE11/NAT/HU/000926) keretében 2017-ben hozta létre a Kardoskúti Madárvonulás Múzeumát. Az interaktív, modern kiállítás hazánkban egyedülálló módon mutatja be a madárvonulás csodálatos jelenségét, illetve a Kardoskúti Fehér-tó természeti értékeit, madárvonulásban betöltött kiemelt szerepét.


82

11.1.4. Erdei iskolák

Igazgatóságunk üzemeltetésében két Erdei Iskola működik. A Ködvirág Erdei Iskola Dévaványán, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban, illetve Biharugrán, a Bihari Madárvártán várjuk az iskolás csoportokat. Szarvason a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban is igényelhető erdei iskolás, továbbá zoopedagógiai foglalkozás. Az elmúlt évben erdei iskolás foglalkozáson 350 fő diák vett részt. 11.1.5. Szálláshelyek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében két szálláshely üzemel. Dévaványán a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont kereskedelmi szálláshely „ifjúsági szálló”, továbbá Biharugrán a Bihari Madárvárta „B” kategóriájú gyermek és ifjúsági tábor.

A Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark főépületében lévő szálláshely kereskedelmi szálláshelyként nem üzemel, azt az Igazgatóság vendégei, kutatók, önkéntesek, munkatársak tudják igénybe venni. Az elmúlt évben az egész évben nyitva tartó Bihari Madárvártán 863 vendég összesen 1584 vendégéjt töltött el. Dévaványán 559 vendég töltött 843 vendégéjt az április 1- október 31. közötti nyitva tartási idejében. A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark szálláshelyén 2017-ben 66 vendég által eltöltött 139 vendégéjt regisztráltunk.

11.1.6. Új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények Igazgatóságunk „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében ” című LIFE+

projekt (LIFE11/NAT/HU/000926) keretében 2017-ben hozta létre a Kardoskúti Madárvonulás Múzeumát. Az interaktív, modern kiállítás hazánkban egyedülálló módon mutatja be a madárvonulás csodálatos jelenségét, illetve a Kardoskúti Fehér-tó természeti értékeit, madárvonulásban betöltött kiemelt szerepét.

Magyarcsanád-Bökény településen egy új tanösvényt építettünk, mely

2018tavaszától nyílik meg a turistaközönség számára. A Bökényi tanösvény közel négy kilométeres útja a Maros-ártér jellemző tájképi elemeit és élővilágát ismerteti meg a látogatókkal.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban kialakításra került a

jávorszarvas-kifutó, amit április elején birtokba is vett a Csehországból érkezett fiatal jávorszarvas.

A Biharugrán üzemeltetett Bihari Madárvárta szolgáltatási körének bővítéseként

tavaly decemberben megtörtént egy új játszótér műszaki átadása.


83

11.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások

11.2.1. Szakvezetéses túrák, speciális túrák

Az Igazgatóság ökoturisztikai programkínálatában meghirdetett szakvezetéses túrákon kívül az érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján egész évben igényelhetnek szakvezetést

védett területeink megismeréséhez. Az alábbi táblázatban a 2017-ben meghirdetett szakvezetéses túráink adatai

láthatóak.

Esemény Helyszín Résztvevők száma

„Északi madárvendégeink” túra (január 21.) Bihari Madárvárta 16 fő

„Merítkező Kikelet”az Állatparkban (március 17.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

95 fő

Hajnali túzokles (április 1-30.) Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

392 fő

Pusztai túra a Héricses-dombra (április 8.) Csanádi puszták 9 fő

Tavaszi madarásztúra a Lófogó-érnél (április 29. ) Kardoskúti Fehértó 46 fő Tavaszi madarásztúra a Lófogó-érnél (május 13.) Kardoskúti Fehértó 6 fő Családi tavaszköszöntő (április 22.) Kis-Sárrét 8 fő „Évszakok”- tavaszi túra (május 31.) Körös-ártér 20 fő Körös-körül a Körös körül-kerékpártúra (április 29.) Körös-ártér 10 fő Bakancsos túra Mágor-pusztán (április 22.) Kis-Sárrét 8 fő Tavaszi madarásztúra a Lófogó-érnél (május 13.) Kardoskúti Fehértó 52 fő Ágról ágra, fákról fákra-Madarak és Fák Napja (május 10.)

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

38fő

Lapátolás Bika-zugba-kenutúra (május 12.) Körös-ártér 14 fő

Magyar Nemzeti Parkok Hete (július 3 - július 9.) szakvezetéses túrái

KMNPI két tájegységén 519fő

Barnabás Nap és „Mágikus éjszaka”- nyári napforduló ünnepe (június 17.)

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

9 fő

„Évszakok”- nyári túra (július 4.) Körös-ártér 45 fő

Két lábbal négy láb nyomában- Családi felfedező túra az Állatparkban (július 3-9.)


431 fő

„Hátamon fű, szememen csillag” (augusztus 26-27.) Kígyósi-puszta 34 fő

Dagonya a csillagos ég alatt- Állatkertek Éjszakája (augusztus 26.)


311 fő

Indián nyár- Kirándulások nyárutón (szeptember 1., 8., 15., 22., 29.)


361 fő

Körös-körül a Körös körül-kerékpártúra (szeptember 16.) Körös-ártér 4 fő


84

Esemény Helyszín Résztvevők száma

Európai Madármegfigyelő Napok (október 7.) Kis-Sárrét és Csanádi puszták 18 fő

Kedvenceink lakomája- Látványetetések az Állatok Világnapján (október 4.)


193 fő

Évszakok- tematikus túrák a Hármas-Körös hullámterében - ősz (október 21.) Körös-ártér 29 fő

Gombász titkok és csillagvarázs Réhelyben (október 14.) Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

11 fő

„Gombaismereti börze” (október 21.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

83 fő

Szunnyad a park- Állatparki szezonzáró (november 5.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

106 fő

11.2.2. Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvények

A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság

2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek.

A látogatóközpontokban az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításokat is

megtekinthetnek az érdeklődők. 2017-ben a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban Máté Bence világhírű, magyar természetfotós képeiből volt kiállítás (április 1-30.), illetve az első alkalommal meghirdetett Túzok Vándorkupa alkotói pályázatra beérkezett pályaművekből készült időszaki tárlat volt látogatható.

A Körösvölgyi Látogatóközpontban a „Az éltető víz” c. kiállítás (március 15 - április 30.), a „Mesélő vizek- Az igazi vízipók” c. fotókiállítás (május 1- augusztus 31.), valamint a „Kalandozások az állatvilágban ceruzával és ecsettel” c. kiállítás (szeptember 1- október 31.) került bemutatásra tavaly. Igazgatóságunk két vándorkiállítása (A Körös- Maros Nemzeti Park növényvilága, A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága I.- Gerinctelenek) 2017-ben tizenhárom helyszínén került bemutatásra az országban, ahol mintegy 5482 fő látogató tekintette meg .

Tanösvénytúrák, tematikus túrák: előre meghirdetett időpontokban a tanösvényeken (pl. botanikai, csillagászati, gyógynövényes, kerékpáros, gombaismereti és vízitúrák) kerültek megrendezésre.

Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán, egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a látogatóközpontban igényelhető.

Dévaványa Város Önkormányzatával együttműködve 2017-ben immáron második

alkalommal rendeztük meg a Túzokfesztivál című természetvédelmi nyílt napot május 6-án. A Dévaványai-Ecsegi puszták természeti értékeinek bemutatása mellett számos természetvédelmi és kulturális program közül választhattak vendégeink. A nyílt nap különlegessége, hogy a látogatók elől elzárt Túzokvédelmi Állomásra ezen a napon be


85

lehetett menni és szakmai előadás keretében megismerkedni az ott folyó több évtizedes túzokvédelmi gyakorlattal. A rendezvényen 1700 fő vett részt.

Kék vércse gyülekező: madármegfigyelés szakvezetővel, szakmai előadással

előzetes bejelentkezéssel.

Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének, szárításának, felhasználásának titkait, szabályait.

A Nemzeti Parkok Hete programsorozat keretében több nyitott programot és kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt a Kis-Sárrét és a Körös-ártér részterületeken, valamint a Kardoskúti Fehér-tónál. Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban játékos családi vetélkedőn vehettek részt vállalkozó kedvű vendégeink.

Programjainkon 519 fő vett részt.

Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő, kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehér-tó élővilágának megfigyelése alkotja. 2017-ben az elmúlt évekhez hasonlóan kulturális programokkal is bővítettük a rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekinthették meg a nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök közreműködésével. A Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. A tavaly XVIII. alkalommal megrendezett Fehértó Napja igen sikeres volt a mintegy 3000 fő látogatójával.

Darules:A Kardoskúti Fehér-tóra alkonyatkor behúzó darucsapatok megfigyelése, szakvezető bemutatása révén november minden szombatján. A 2017. évi daruleseken mintegy 1255 fő látogató vett részt.

A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park

programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május 24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez alkalomból Biharugrán ötödik alkalommal rendeztük meg a Bihari Táj Napját, melyre több mint 800 fő érdeklődő jött el május 20-án.

A Víz világnap, a Környezetvédelmi világnap, valamint az Állatok világnapja

alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat, hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság, a Madarak és Fák Napján odúellenőrzéssel egybekötött túravezetésen és az immár hagyományossá vált vers- és prózamondó versenyen vehettek részt az érdeklődők. Hosszú hétvégi programajánlat: az Igazgatóság 2009 óta hirdeti meg a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban. A hosszú hétvége keretében biztosítunk 2 éjszaka szállást, félpanziós ellátást és a programokon való részvételt igény szerint (túravezetés, előadás, játszóház stb.).


86

11.2.3. Erdei iskolák Igazgatóságunk erdei iskolás szolgáltatással három helyszínen várja az érdeklődőket. Önálló erdei iskolát, erdei óvodát 2017-ben nem szerveztünk. Igazgatóságunk üzemeltetésében két Erdei Iskola működik. A Ködvirág Erdei Iskola Dévaványán, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban, illetve Biharugrán, a Bihari Madárvártán várjuk az iskolás csoportokat. Szarvason a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban is igényelhető erdei iskolás, továbbá zoopedagógiai foglalkozás. Az elmúlt évben erdei iskolás foglalkozáson 350 fő diák vett részt.

11.2.4. Egyéb ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások

Az Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési munkája főként szakmai előadások, erdei iskolás foglalkozások, természetvédelmi vetélkedők megrendezése, túravezetések, szakvezetések, illetve előre meghirdetett programok lebonyolítása révén valósul meg. Alábbi táblázat az egyéb meghirdetett programokon, természetvédelmi vetélkedők döntőin résztvevők számát tartalmazza. Esemény Helyszín Résztvevők

száma Ugraszd ki a nyulat a bokorból! - Húsvét az Állatparkban (április 16-17.)

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 2192 fő

„Túzok-tusa” természetismereti vetélkedő döntő (április 4.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 40 fő

Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő középdöntő (április 21.) - Föld Napja Bihari Madárvárta 27 fő

XV. Fekete István Vers- és Prózamondó Verseny (május 12.) – Madarak és Fák Napja


36 fő

Fürge róka lábak - Gyermeknap az Állatparkban (május 28.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 729 fő

Európai Nemzeti Parkok Napja- V. Bihari Táj Napja (május 20.) Bihari Madárvárta 800 fő

Aroma túra az Anna-ligetben (június 9.) Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 174 fő

XII. Fürkész tábor a Dévaványai-síkon (július 10-15.) Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

11 fő

Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő döntő (október 6.) – Állatok Világnapja


21 fő

Darules a Kardoskúti Fehér-tónál (november 5, 12, 19, 26.) Kardoskúti Fehér-tó 1255 fő

Madárkarácsony Réhelyben (december 9.) Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

12 fő

A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által meghirdetett

Vadonleső Programjához ebben az évben is csatlakozott Igazgatóságunk. A meghirdetett


87

pályázatra mintegy 33 db pályamű érkezett be a régió iskoláiból. Az első három helyezett, valamint az egy különdíjjal jutalmazott alkotásokat továbbítottuk a Minisztériumba. A Pele Gála és Forgatag című rendezvényen Igazgatóságunk két kollégája vett részt november 18-án, a Magyar Természettudományi Múzeumban.

11.2.5. Kiadványok

Az elmúlt évben két új kiadványt adott ki Igazgatóságunk és két régi kiadványunk újra nyomtatása is megtörtént. A hagyományoknak megfelelően megjelentettük aktuális programajánlónkat.

Kiadvány Megjelenés éve 1. Kis-Sárrét leporelló 1998, 2014, 2017 2. Réhelyi Látogatóközpont leporelló 1999, 2003, 2006,

2008, 2015 3. Kisvátyoni Tanösvény leporelló 2002 4. Kígyósi-puszta leporelló 2002 5. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság leporelló 2002, 2006, 2014, 6. Körösvölgyi Látogatóközpont leporelló 2003, 2006 7. Turisztikai Programajánló (2005-től évente) 2005- 2016, 2017 8. Ecotours in the Körös-Maros National Park leporelló 2006 9. NATURA 2000 területek fenntartása legeltetéssel a

Montág (Csanádi) pusztán lep. 2006

10. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása leporelló

2006

11. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (magyar)

1997; aktualizálva, újranyomva 2007

12. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (angol)

1997; aktualizálva, újranyomva 2007

13. Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány 1997 2009 14. Kis-Sárrét kiadvány 1998 2009 15. Kardoskúti Fehértó kiadvány 2002 16. Kígyósi puszta kiadvány 2002 17. Mágor-puszta kiadvány 2004 18. Körös-ártér kiadvány 2004 19. Csanádi-puszták kiadvány 2005 20. Maros-ártér kiadvány 2005 21. Cserebökény kiadvány 2005 22. Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet 2002 23. Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi pusztákon leporelló 2002 24. Anna-ligeti tanösvénykísérő 2003 25. Kis-Sárrét „Az ártéri tájgazdálkodással a Tisza biológiai

változatosságáért” program jelentősége a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében

2007

26. Szabadvezeték-kiváltás, illetve –megszüntetés a KMNP Igazgatóság területén

2007

27. Túzoklesen – a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

2007, 2013

28. Réhelyi Tanösvény Kalauz 2008 29. Crisicum I. (a KMNP időszaki kiadványa) 1998 30. Crisicum II. 1999


88

31. Crisicum III. 2000 32. Crisicum IV. 2008 33. Crisicum V. 2009 34. Crisicum VI. 2011 35. Crisicum VII. 2012 36. Crisicum VIII. 2014 37. Crisicum IX. 2016 Kiadvány Megjelenés éve 39. Kis-Sárrét térkép 2011 40. Körös- Maros Nemzeti Park növényvilága c. könyv 2012 41. Körös- Maros Nemzeti Park állatvilága- Gerinctelenek c.

könyv 2015

42. Kerékpártúrák Szarvas környékén c. leporelló 2012 43. Élőhelyvédelem és helyreállítás a Körös- Maros Nemzeti

Park Igazgatóság területén c. leporelló 2012

44. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, rekonstrukciója érdekében történő beavatkozás a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi- puszta területi egységén c. leporelló

2012

45. Hosszú hétvége a Bihari Sárréten leporelló (magyar és román nyelven)

2013,2014

46. Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark 2014,2016, 2017 47. Szeresd a természetet!- foglalkoztató füzet óvodásoknak 2016 48. Szeresd a természetet!- foglalkoztató füzet

kisiskolásoknak 2016

49. Szeresd a természetet!- foglalkoztató füzet tizenéveseknek 2016 50. Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont leporelló 2017


89

11.2.6. Látogatóstatisztika

A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai bemutatóhelyek regisztrált

látogatói (2017)

Bemutatóhely neve Fizetős látogatók (fő)

Nem fizetős látogatók (fő)

Összesen (fő)

Belépőjegy ára (tól-ig; Ft)

1 Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

27 904 2 949 30 853 150- 900 Ft/fő

2 Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

3 542 161 3 703 380-480 Ft/fő

3 Bihari Madárvárta- Sző réti tanösvény 0 2 761 2 761 0 Ft/fő

4 Kardoskúti Madárvonulás Múzeuma 8 0 8 180-240 Ft/fő

5 Mágor- pusztai tanösvény 0 13 762 13 762

Regisztrált látogatók összesen: 31 454 19 633 51 087


90

A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai szolgáltatásainak regisztrált igénybevevői (2017)

Szolgáltatástípus

Fizetős látogatók (fő)

Nem fizetős látogatók (fő)

Összesen (fő)

Szolgáltatás ára (tól-ig; Ft)

Szakvezetéses túra, nyílt túra 2 454 1 607 4 061 3600-6200

Ft/óra

Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvény 0 5 500 5 500 0 Ft/fő

Erdei iskolai program 310 40 350 360 Ft/fő - 2850 Ft/fő

Természetvédelmi táborok 95 0 95 10000-24000

Ft/fő

Csónak- és kenutúra 405 10 415 400-850 Ft/fő/óra

Fotóstúrák 7 3 10 3600-6200 Ft/óra

Kitelepülések 0 7 130 7 130

Vándorkiállítások 0 5 482 5 482 0 Ft/fő

Szakmai előadások

545 957 1 502 3600 Ft/óra

Regisztrált igénybevevők összesen: 3 816 20 729 24 545 Szálláshelyek nemzeti park igazgatósági működtetésben (2017) Ár (tól-ig; Ft) Szállóvendégek száma (fő) 1 488 950-5600

Ft/fő/éj Vendégéjszakák száma (fő) 2 566

Bemutatóhelyek és szolgáltatások összesen:

75 632

Szállóvendégek 1 488

Mindösszesen 77 120


91

11.3. Társadalmi kapcsolatok

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt fontosságúnak ítéli meg

kapcsolatainak szervezését és a közönségkapcsolat ápolását. A természetvédelem feladatainak ellátásához a társadalom támogatottságára is

szükség van, az Igazgatóság célkitűzéseinek, eredményeinek kommunikálásában fontos szerepet kapnak a régió legolvasottabb és leghallgatottabb médiumai.

Országos és a regionális szakkiállításokon, vásárokon, falunapokon, rendezvényeken információs ponttal, kiállítási anyagokkal veszünk részt. Igazgatóságunk 2017-ben kitelepüléssel részt vett többek között a következő rendezvényeken: Utazás Kiállítás, Budapest, Expo Minden, ami Szarvas, Szarvas Föld Napja, Farmos Marosmenti madárdalos délelőtt, Makó XXIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok, Hódmezővásárhely II. Túzokfesztivál, Dévaványa V. Bihari Táj Napja, Biharugra Országos Természet- és Dokumentumfilm Napok, Hódmezővásárhely Galiba Napok, Újkígyós Magyar Nemzeti Parkok Hete nagyközönségi rendezvény, Eger Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas

Országos Vadásznap, Mezőberény Megye Nap, Békéscsaba XVIII. Fehértó Napja, Kardoskút Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, Budapest, Expo Pele Gála és Zöld Forgatag, Budapest

A helyi, regionális és országos sajtóban, televízióban rendszeresen szerepelt az

Igazgatóság.

Az országos és regionális jelentőségű eseményekről, fejlesztésekről sajtótájékoztató formájában tájékoztattuk a lakosságot.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja folyamatosan üzemel. Friss híreinket, közleményeket, programajánlókat a honlapon tesszük mindenki számára elérhetővé. Igazgatóságunk Facebook oldala folyamatosan üzemel.


92

11.3.1 Nemzeti Parki Termék Védjegyrendszer működtetése, pályázati

eredmények

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2017-ben egy alkalommal írt ki pályázatot Nemzeti Parki Termék Védjegy elnyerésére. Krizsán Tibor szarvasi termelő november 14-én vehette át ünnepélyes keretek között a védjegyet Dr. Fazekas Sándor miniszter úr Nemzeti Parki Termék Körútjának szarvasi állomásán. Legújabb védjegyes termelőnk egyszerre két termékével is kiérdemelte a védjegyet. Az egyik a főtt, pácolt fürjtojás paradicsomos olajban, a másik pedig a főtt, füstölt fürjtojás fokhagymás ízesítésű olajban. A Nemzeti Parki Termék Védjegyet Krizsán Tibor azért kaphatta meg, mert a fürjek takarmányozásához a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000-es területein megtermelt kukoricát és árpát használja.

Igazgatóságunk immár 10 védjegyes termelő, mintegy 52 kiváló minőségű termékével büszkélkedhet.

A Védjeggyel rendelkező árucikkek között megtalálhatóak szarvasmarha és juhtejből készült sajtok, gomolyák és joghurtok, különböző mézek, szörpök, lekvárok, zöld dió befőtt, szürkemarha húsból készült páros kolbász és snack kolbász, szürkemarha párizsi valamint a túzok védelme érdekében fenntartott gabonaváltóként termelt malátázott árpából készült 4 ízben kapható túzoksör.

Védjeggyel rendelkező termelőinket támogatjuk a rendezvényeinken való megjelenéssel is. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak 2017-ben három nagy rendezvénye volt, az II. Túzokfesztivál május 6-án, az V. Bihari Táj Napja május 20-án, és a XVIII. Kardoskúti Fehértó Napja szeptember 16-án, ahol a védjegyes termelők megjelentek.

Ezen kívül november 14-én a Körösvölgyi Látogatóközpontban is bemutathatták termékeiket Dr. Fazekas Sándor miniszter úr Nemzeti Parki Termék Körútjának szarvasi állomásán.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark büféjében március 15. – november 5. között volt lehetőség a szürkemarha páros és csípős snack kolbász vásárlásán kívül a 2016-os esztendőtől kezdve a Szarvasi Túzok Kézműves sörök, valamint erdei harmat, ligeti zsálya és galagonya mézek elérésére is. A tavalyi évtől pedig újabb termékkel gazdagodott a kínálat Herceg Aranka védjegyes termelőnk szörpjeivel.

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont büféjében április 1. - október 31. között Szarvasi Túzok Kézműves Sör volt megvásárolható. Termékeink nem csak saját rendezvényeinken, hanem országos eseményeken is megjelentek, mint például:

- 2017. június 2-4. Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé - 2017. június 30-július 2. Magyar Nemzeti Parkok Hete Nyitó Rendezvény, Eger - 2017. augusztus 26. Országos Vadásznap, Mezőberény - 2017. szeptember 19-24. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás,

Budapest, Expo - 2017. október 20-21. Csabai Kolbászfesztivál – Békéscsaba


93

11.4. Tervezett fejlesztések (2017)

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark attrakcióit növelendő 2018-ban elkészül

egy mesterséges partfal a parti fecskék, gyurgyalagok és jégmadarak megtelepítésére, továbbá egy keselyű-volier. A látogatóközpont eszközparkját további 5 db kenu, 2 db húzható kézikocsi és 21 db futóbicikli beszerzésével fejlesztjük.

Az „ A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark komplex ökoturisztikai fejlesztése”

(GINOP 7.1.5-16-2016-00006) című projekt keretében zajló nagy horderejű infrastruktúra-fejlesztés folytatódik Szarvason, az Anna-ligetben.

Az „A Dél-Tiszántúl Natura 2000 területeinek és jelölő fajainak - kiemelten az

európai túzok (Otis tarda) - széleskörű megismertetéséhez szükséges tájékoztatási, bemutatási és szemléletformálási eszközrendszer és infrastrukturális háttér megteremtése, fejlesztése a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.” (KEHOP-4.1.0-15-2016-00076) című projekt keretében pedig a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont állandó kiállítása újul meg többek között az elkövetkező években.

11.5. Együttműködési megállapodások

2017-ben is több együttműködési-, partnerségi megállapodás is született hazai partnerszervezetekkel (pl. pályázatokhoz, cserekapcsolatról, szakmai tevékenység összehangolásáról, egymás linkjeinek elhelyezéséről honlapon), melyek közül néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül:

- Alföldvíz Zrt. - Kardoskúti Napköziotthonos Óvoda - Szabadkígyósi Wenckheim-kastély és park - Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Német Imre Alapítvány - Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar - Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar - Szegedi Tudományegyetem Füvészkert - Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar - Bethlen Gábor Gábor Mezőgazdasági és Élelemiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium - Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola, és Kollégium - Békéscsabai Szakképzési Centrum Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolája - Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakképzőiskolája - Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma - BSZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Kollégiuma - Gyulai Szakképzési Centrum Szigeti Endre Szakképző Iskolája - Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma - Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség - Erdélyi-szigethegység Természeti Park Igazgatóság


94

- Maros-völgyi Természeti Park Igazgatóság - Román Környezetvédelmi Minisztérium

Az előző évekhez hasonlóan 2017-ben is folytatódott az együttműködésünk több

felsőoktatási intézménnyel a hallgatók gyakorlati képzésére vonatkozóan illetve a középiskolákkal iskolai közösségi szolgálat keretében.

Igazgatóságunkon 14 diák teljesítette közösségi szolgálatát. Kötelező szakmai gyakorlatát 3 középiskolás diák és 18 egyetemi hallgató töltötte nálunk. Felsőoktatásban végző 3 diák pedig nálunk írta a szakdolgozatát.

Az Ifjú Kócsagőr programban is részt veszünk a kezdetektől fogva. 2017-ben két hallgató töltötte el két hetes gyakorlatát Igazgatóságunkon. Közülük Atlasz Márk képviselte Igazgatóságunkat az országos döntőn.

11.6. Fontosabb események

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban, Magyarországon egyedülálló

módon, áprilistól élő jávorszarvas is megtekinthető, melyet a csehországi Hluboká Állatkertből vásárolt Igazgatóságunk.

Kiemelendő, hogy 2017-ben az állatpark látogatóinak száma 30.853 fő volt, ami több mint 10.000 fős növekedést jelent a 2016-ban regisztrált (akkor rekordnak számító) 20.325 főhöz képest.

Május 6-án második alkalommal került megrendezésre a Túzokfesztivál

elnevezésű természetvédelmi nyílt nap Dévaványán, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont területén. Az ünnepélyes névváltoztatás mellett felavatásra került Lestyan-Goda János, szarvasi képzőművész életnagyságú bronz túzok szobra. Az avatáson részt vett Sterbetz Katalin, Dr. Sterbetz István lánya. A rendezvényre 1700 fő vendég látogatott el.

Harmadik alkalommal rendeztük meg 2017. május 20-án ötödik alkalommal a

Bihari Táj Napja című rendezvényt a Biharugrai Önkormányzattal közös szervezésben. Az egész napos programsorozaton 800 fő látogató vett részt.

Mihály brit királyi herceg és felesége, továbbá Habsburg Lotharingiai Mihály

főherceg és felesége, valamint Lázár János miniszter és feleségének látogatása a Kardoskúti Fehértó részterületen május 20-án.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes látogatása a Túzokvédelmi Állomáson

és a 400 ha-os Túzokvédelmi Mintaterületen, Dévaványán, május 26-án. Szarvason a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark konferenciatermében július

5-én a Békés Megyei Kormányhivatal tartott kihelyezett ülést. Békés megye adott otthont augusztus 26-án az Országos Vadásznap című

rendezvénynek, melyen Igazgatóságunk színvonalas bemutatósátorral és a helyszínen bemutatkozó Nemzeti Parki Termék védjegyes termelőivel mutatkozott be Mezőberényben.


95

Igazgatóságunk kiemelt rendezvényét, a Fehértó Napját, tizennyolcadik alkalommal rendeztük meg 2017. szeptember 16-án a Kardoskúti Önkormányzattal közös szervezésben. A rendezvényen 3000 fő látogató vett részt.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Nemzeti Parki Termék Körútján

november 14-én látogatott Szarvasra, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkba. Év végén a Román Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei két turnusban

vettek részt szakmai tanulmányúton a Körös-Maros Nemzeti Parkban december 11-22. között.


96

12. Közfoglalkoztatás

2017. évben két közmunkaprogram indult az Igazgatóság szervezésében. A foglalkoztatás az alábbiak szerint oszlott meg:

Időszak Vállalt

statisztikai átlaglétszám

Teljesült statisztikai

átlaglétszám Ebből képzésben

részesült

2016.02.01-2017.02.28. 76 70 4

2017.03.01-2018.02.28. 65 60

A foglalkoztatás megoszlása a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű

település figyelembe vételével:

Megye Munkaerőpiaci

szempontból hátrányos helyzetű település

Foglalkoztatottak létszáma

(fő) Békés 10 30 Csongrád 4 11 Jász-Nagykun-Szolnok 2 19 Összesen: 16 60

12.1. Alapfeladatok, személyi feltételek

Az Igazgatóság célja a Program során az volt, hogy elősegítse a védett természeti

területek kezeléséhez kötődő feladatok szélesebb körű és hatékonyabb elláthatóságát. Ennek kapcsán elsődlegesek az erdészeti munkák, a pusztai és vizes élőhelyek kezelése. Az adventív növények visszaszorítása érdekében végzett gyepkezelések, csatorna, rézsü és ruderália ápolások. Folyamatos feladatként jelentkeznek a tanösvények, tájékoztató táblák, mesterséges odúk karbantartási munkái, valamint a vizes és pusztai élőhely-rekonstrukciókhoz kötődő különböző kezelési feladatok ellátásai a hulladékgyűjtéstől és elszállítástól, a műtárgyak karbantartási tevékenységéig, valamint az őshonos magyar fajták génmegőrző fajtafenntartásán keresztül ellátott területkezelések és legeltetések.

A természeti területek kezelése, a műhelymunkálatok, a mezőgazdasági területek

kezelésében használt gépek karbantartása, javítása az év minden szakában folyamatos és állandó munkavégzést jelent. A szezonális mezőgazdasági, valamint állattartással kapcsolatos munkákat követően azon közfoglalkoztatottak, akik év közben ebben vesznek részt, a téli időszakban az élőhelyek kezelése és fenntartása mellett a fokozottan igénybe vett gépek, épületek karbantartási feladatait végzik. A gépek házon belüli karbantartását, javítását indokolja a közmunkaprogram célja, miszerint a szakmunkás munkaerő nem esik ki a szakmai jártasságból a közfoglalkoztatás idejére sem. Továbbá a szakipari munkálatok szakmai fejlődést nyújtanak, amely gyakorlat növeli a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét.


97

A fizikai munkát igénylő feladatokon túl más, folyamatosan felmerülő adatfeldolgozási, kutatási és adminisztrációs feladatok ellátásában való közreműködés, segítség is fontos része az Igazgatóság Programjának. Ezen feladatok elláthatósága érdekében kívánt az Igazgatóság 2 fő adminisztrátort alkalmazni a Program során.

12.2. Elvégzett feladatok, eredmények

A védett természeti területek kezelése keretében az erdészeti munkák, a pusztai és vizes élőhelyek kezelési feladati voltak jelentősek, a különböző adventív növények, és parlagfű visszaszorítása, az élőhelyek kezelése és fenntartása érdekében végzett speciális feladatok, gyepkezelések, csatorna rézsű és ruderália ápolások is.

Folyamatos feladatot jelentettek a tanösvények, tájékoztató táblák karbantartási

munkái, a hulladékgyűjtés és elszállítás, a műtárgyak karbantartási tevékenységei, úgy mint a nyílt térségek és erdők ápolása, facsemeték ültetése, kerítésépítés és karbantartás, csatornák és zsilipek karbantartása, illegális hulladéklerakók felszámolása, szemétgyűjtés, allergén növények visszaszorítása, valamint a Igazgatóság vagyonkezelésében álló ingatlanok karbantartása, és egyéb természetvédelmi kezelési munkák.

A Program teljesülése során néhány helyi család megélhetését tudja elősegíteni az

Igazgatóság, valamint a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükhöz járulhat.

12.3. Tapasztalatok

A korábban 76 főre tervezett létszámigényt a megváltozott munkaerőpiaci helyzetre, valamint a magas fluktuációra való tekintettel 65 főre módosította az Igazgatóság. Ezáltal az eredetileg igényelt 115.606.945 forint támogatási igény 99.092.307 forintra módosult. A megváltozott munkaerőpiaci helyzet és a magas fluktuáció a tervezett közvetlen költségek nagyságára is hatással volt.


98

13. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Közszolgálati tevékenységünk szempontjából kiemelkedő fontosságú a Békés Megyei Kormányhivatallal, illetve a járási hivatalokkal való együttműködés. Az elmúlt évek során kialakítottuk az együttműködés formáját és rendszerét. Igazgatóságunk tagja a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium Koordinációs Bizottságának, amelynek munkájában rendszeresen részt veszünk. Szakmailag legfontosabb partnereinkkel, a kormányhivatalok környezetvédelmi- és természetvédelmi főosztályaival jó és hatékony munkakapcsolatot tartunk fenn. A rendőri szervekkel az együttes szolgálatellátások rendszeresek, ezekhez bekapcsolódott az erdészeti-, mezei-, vadászati- és halászati szakszemélyzet is. Szoros szakértői, ellenőrzési kapcsolatban állunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is. Általánosságban jól működőnek nevezhető a munkakapcsolatunk az érintett települési, megyei önkormányzatokkal is. Tagjai vagyunk Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének. Évek óta gyümölcsöző kapcsolataink vannak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés- és Csongrád megyei helyi csoportjaival, akik hatékonyan segítik madártani kutatási és monitorozási tevékenységünket.

A partnerségi és társadalmi kapcsolatrendszer fenntartását és növekedését figyelembe véve, 2017-ben Igazgatóságunk fokozottan volt jelen különböző országos, megyei és regionális rendezvényeken.

Kiállítói standdal bemutatkoztunk többek között az Utazás Kiállításon, a Magyar

Nemzeti Parkok Hete központi rendezvényén Egerben, az Országos Vadásznapon Mezőberényben, a Megye Napon Békéscsabán, valamint az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon.

Igazgatóságunk pártoló tagja a Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesületnek. A környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében szakmai előadásokat tartottunk a régió iskoláiban, művelődési házaiban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált, „A kék

vércse védelme a Kárpát- medencében” című LIFE+ projektben (2012-2018) Igazgatóságunk partnerként vesz részt.


99

14. Belföldi és külföldi együttműködés

Igazgatóságunk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol és megalakulása óta együttműködik a magyar-román határmenti területek kezelésével foglalkozó romániai intézményekkel. Az év folyamán folyamatos volt a kapcsolattartás a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Cséffai Természeti Parkot (Parcul Natural Cefa) kezelő Erdélyi-szigethegység Természeti Park Igazgatóság, valamint a Maros-völgyi Természeti Park Igazgatóság munkatársaival. Az Interreg Románia-Magyarország V-A kiírásra a nagyváradi székhelyű Don Orione Alapítvánnyal, valamint a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnerségével a „Határon átnyúló összefogás a természeti örökség védelméért” címmel nyújtottunk be pályázatot. A pályázat céljai között szerepel az ártéri élőhelyek helyreállítása, magyar szürkemarhával történő legeltetése, határon átnyúló élőhelyek és védett fajok közös kutatása, valamint a környezeti nevelési és oktatási tevékenység fejlesztése a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark bővítésével


100

15. Ellenőrzés

A Földművelésügyi Minisztérium, Környezetügyért, Agrárfejlesztésért, és Hungarikumokért Felelős Államtitkárságának Nemzeti Park és Tájvédelmi Főosztályának három munkatársa 2017. május 31-én, és június 01-én helyszíni szemlét tartott az Igazgatóságunk állattenyésztési telepein.

A helyszíni szemle során az állattartás kiszolgáló létesítményeit, az állatokat, illetve az állattartás gépeit ellenőrizték. Az ellenőrzés kiterjedt az állattartás dokumentációjára is. A takarmányozási napló, a tenyésztési mutatók, illetve a legeltetési tervek másolata átadásra került az ellenőrzés vezetőjének.

A Békés Megyei Kormányhivatal előzetes iratbekerés mellett összevont ellenőrzést

végzett az Igazgatóságnál. Az ellenőrzés az alábbi területekre terjedt ki: 1. A közszolgálati tisztviselőkkel, munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényessége. 2. Az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtásánek jogszerűsége. 3 A kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtásának jogszerűsége. 4. Az infokommunikációs rendszerek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó jogszabályoknak való megfelelőség. Az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapításokra igazgatóságunk észrevételt nem

kívánt tenni, a szükséges intézkedések megtörténtek, az erről szóló beszámoló a Kormányhivatal részére megküldésre került.


101

Éves munka összefoglalása Az Igazgatóság 2017-ben teljesítette alapfeladatait, határidőn belül adatszolgáltatási és egyéb megkereséseken alapuló kötelezettségeit. Az intézmény pénzügyi egyensúlya folyamatosan biztosított volt, a takarékos költségvetés végrehajtása eredményesnek tekinthető. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési ciklusához kapcsolódó Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) Program 4.1.0. és 4.2.0. kódszámú pályázati felhívásainak keretében az igazgatóság tíz pályázatának megvalósítása folyamatos volt. Kivitelezés kilenc alprojektet érintett: kardoskúti Fehér-tó rehabilitációja, Kopáncs-pusztai vizes élőhely rehabilitáció; löszpusztagyepek helyreállítása; Montág-pusztai állattartó telep fejlesztése, Bökényi gépszín építése, mezőgazdasági gépbeszerzés, őrszolgálati monitoringeszköz-, gépjármű- és informatikaieszköz-beszerzés. Az igazgatóság monitoring rendszere szerinti monitoring feladatok, valamint kutatási feladatok végrehajtása megtörtént, az eredményeket egy napos belső képzés formájában osztották meg a munkatársak és a kutatók.

Megkezdődött a 7 éves futamidejű LIFE15NAT/AT/000834 „A túzok határon

átnyúló védelme Közép-Európában” LIFE+ program végrehajtása. A Román-Magyar Határmenti Együttműködési Program keretében közös pályázat

benyújtására került sor a határmenti partnerszervezetekkel, mely támogatásban részesült, így magvalósítása 2018. első negyedévében indulhat.

Sikeresen zárult a LIFE11NAT/HU/000926 „A kék vércse védelme a Kárpát-

medencében” LIFE+ program. Egy természetmegőrzési terület (HUKM20015 - Hortobágy-Berettyó) és egy különleges madárvédelmi terület (HUKM100004 - Vásárhelyi- és Csanádi-puszták) fenntartási tervei kerültek elfogadásra.


102

Fontosabb célkitűzések a következő évre Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési ciklusához kapcsolódó Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) Program 4.1.0. és 4.2.0. kódszámú pályázati felhívásainak keretében az igazgatóság tíz pályázatának folyamatos megvalósítása. Az igazgatóság monitoring rendszere szerinti monitoring feladatok, valamint kutatási feladatok ellátása.

A LIFE15NAT/AT/000834 „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” LIFE+ program idei feladatainak végrehajtása.

A LIFE integrált projekt benyújtásához szüksége előkészítési feladatok

végrehajtása. A Román-Magyar Határmenti Együttműködési Program keretében elnyert „Határon

átnyúló együttműködés a természeti örökség védelméért” c. pályázat megvalósítása a határmenti partnerszervezetekkel.

Egy különleges madárvédelmi terület (HUKM10001 – Kígyósi-puszta) fenntartási tervének véglegesítése. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványának, a Crisicum következő, tizedik számának megjelentetése.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark attrakcióit növelendő 2018-ban elkészül egy mesterséges partfal a parti fecskék, gyurgyalagok és jégmadarak megtelepítésére, továbbá egy keselyű-volier. A látogatóközpont eszközparkját további 5 db kenu, 2 db húzható kézikocsi és 21 db futóbicikli beszerzésével fejlesztjük.

Az „ A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark komplex ökoturisztikai fejlesztése”

(GINOP 7.1.5-16-2016-00006) című projekt keretében zajló nagy horderejű infrastruktúra-fejlesztés folytatódik Szarvason, az Anna-ligetben.

Az „A Dél-Tiszántúl Natura 2000 területeinek és jelölő fajainak - kiemelten az

európai túzok (Otis tarda) - széleskörű megismertetéséhez szükséges tájékoztatási, bemutatási és szemléletformálási eszközrendszer és infrastrukturális háttér megteremtése, fejlesztése a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.” (KEHOP-4.1.0-15-2016-00076) című projekt keretében pedig a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont állandó kiállítása újul meg többek között az elkövetkező években. Nemzeti Parki Termék védjegyes termékek bővítése.

Documents

Összefoglaló a KMNPI 2017. évi tevékenységérőlkmnp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2018/2017...Összefoglaló a KMNPI 2017. évi tevékenységéről 5 11.2. Ökoturisztikai