Statisztika I.1. előadás

Előadó:Dr. Ertsey Imre

A STATISZTIKA FOGALMA

1. Gyakorlati számbavételi tevékenységtömegjelenségek számbavétele, elemzéseösszefüggések feltárása következtetések levonása

Célja:tájékoztatás,a termelésirányítás és kutatás adatbázisának biztosítása

A statisztikai szolgálatot, a statisztikai információs rendszer működését törvény szabályozza.

A STATISZTIKA FOGALMA (folytatás)

2. Elméleti, módszertani ismeretek rendszereAz általános elméleti kérdéseket és módszereket foglalja magába, illetve az általános elvek és módszerek egy-egy területen történő konkrét alkalmazását.

Általános statisztikai módszertan,Gazdaságstatisztika,Ágazati statisztika, (ipar, mezőgazdaság)Funkcionális statisztika (munkaerő, beruházás).

Kapcsolata a különböző tudományokkal:matematikalogikatársadalomtudományok (ökonometria, szociometria),természettudományok (biometria)

A STATISZTIKA TÖRTÉNETE

I. Az ókor államaibannépszámlálás

adófizetésre kötelezhetők

II. Kapitalizmus kialakulásanémet leíróiskola

Achenwall (1719-1772)

Schlözer (1735-1809)

A STATISZTIKA TÖRTÉNETE (folytatás)

III.A matematika fejlődése(valószínűség számítás)Pascal (1623-1662) Poisson (1781-1840) Bernoulli (1654-1705) Csebisev (1821- 1894)Laplace (1749-1827) Markov (1856-1922)Gauss (1777-1855) Ljapunov (1857-1918)

angol-amerikaimatematikai statisztikai Iskola:Pearson (1857-1936)Fisher (1890-1962)

A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE

Középkorban

dézsmajegyzék (kilenced, tized)

urbáriumok (1530-tól)

jobbágyösszeírások (1700-as években)

népszámlálások (1800-as években)

A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE

A statisztika tudományos művelőiBél Mátyás (1684-1749)Hatvani István (1718-1786)Schwartner Márton (1759-1823)Fényes Elek (1807-1876)Keleti Károly (1833-1893)

Rényi Alfréd (1921-1969)

A statisztika oktatása:

Ratio Educationis (1777)

az egyetemeken önálló statisztikai tanszék felállítása

FONTOSABB STATISZTIKAI KIADVÁNYOK

Magyar Statisztikai ÉvkönyvMagyar Statisztikai ZsebkönyvGazdaságstatisztikai Évkönyv (1990-től)Élelmiszeripari Statisztikai ZsebkönyvKülkereskedelmi Statisztikai ÉvkönyvMagyarországDemográfiai évkönyvIpari és építőipari statisztikai évkönyv Mezőgazdasági statisztikai évkönyvTerületi statisztikai évkönyv Nemzetközi Statisztikai ÉvkönyvFAO Trade YearbookFAO Production YearbookEUROSTAT kiadványok

Havonta vagy negyedévente

Legfrissebb adatok A KSH jelenti Statisztikai havi közleményekStatisztikai SzemleGazdaság és StatisztikaTerületi StatisztikaDemográfiaMódszertani Füzetek

A statisztikai munka fázisai

1. A statisztikai megfigyelés (adat felvétel)

1.1. A statisztikai program elkészítése: a feladat kitűzése és a megfigyelés megszervezésre készített terv.

1.1.1.A feladat kitűzése

1. A statisztikai megfigyelés

1.1.1. A feladat kitűzéseRögzíti:

a megfigyelés célját,a megfigyelés tárgyát,a megfigyelés egységét,számbavételi egységet,

1. A statisztikai megfigyelés (folytatás)

1.1.1. A feladat kitűzéseRögzíti (folytatás):

megfigyelés körét:teljes körű,részleges,• reprezentatív• nem reprezentatív

monografikus megfigyelés módjátmegfigyelés gyakoriságát

1.1.2. Közlési táblák, kérdőívek elkészítése:A kérdőívek a statisztikai megfigyelés tervének megfelelően a különböző ismérvekre vonatkozóadatokat tartalmazzák (mellékelni kell a kitöltési és adatfelvételi végrehajtási utasítást).

1.2. Az adatfelvétel végrehajtása:Történhet:

önszámlálássalösszeírók segítségével

1.3. Az adatok ellenőrzése:Kiterjed:

az adat szolgáltatás teljességére (az adat gyűjtés helyszíni ellenőrzésére),az adatok helyességére

mechanikuslogikai

statisztikai rendszer ellenőrzésére

ellenőrzés

2. Adattárolás és feldolgozás

2.1. Adatfelvétel: - adatbank vagy adatbázis - tömeges adatok rendezett tárolása és gyors elérése.2.2. Adathordozók:

az adatok rögzítésére, megőrzésére szolgálnak,kérdőívek, statisztikai kiadványok, mikrofilmek,gépi adathordozók, (mágneslemez, mágnesszalag, CD, DVD)

2. Adattárolás és feldolgozás (folytatás)

2.3. Osztályozási rendszerek: az osztályozás vagy csoportosítás a feldolgozás és elemzés legalapvetőbb eszköze.2.3.1 Hagyományos osztályozás: a sokaság csoportosítását valamely jellemző tulajdonság, vagy csoportképző ismérvek alapján végezzük. Fontos az ismérvek helyes megválasztása. Az osztályozás a vizsgálandó fősokaságot a sokaság különbözősége szerint részsokaságokra bontja.

Hármas követelmény:teljességátfedés mentesség homogenitás

Egyszerű csoportosítás: egy ismérv szerint.Összetett csoportosítás: két vagy több ismérv szerinti csoportosítás.

Összetett csoportosítás

Párhuzamos csoportokra bontás: ugyanazon sokaság egymástól függetlenül más-más tulajdonságok szerinti külön-külön csoportokra bontása (aktív keresők fizetési kategóriák és életkor szerint).Kombinatív csoportosítás: az egyik ismérv szerint már csoportosított adatok egy másik ismérv szerint további csoportokra bontása (aktív keresők megoszlása fizetési kategóriák és nemek szerint).

2.3.2 Automatikus osztályozás:Számítástechnikai eszközökkel, az automatikus osztályozás a sokaságelemek különbözőtulajdonságai alapján kombinatív úton, típus jellegű csoportokat hoz létre (pl. vállalatok termelési típus szerinti besorolása).

2.3.3. Hierarchikus osztályozás: az osztályozás szintekre tagolódik és minden szint eleget tesz az osztályozás módszertani hármas követelményének (teljesség, átfedés mentesség, homogenitás).üzem ⇒ főágazat ⇒ ágazat csoport ⇒ ágazat

3.Elemzés, értékelés

Az adatokat össze kell vetnünk egymással, hogy a jelenségeket változásukban, kapcsolataikban vizsgálhassuk.

ALAPFOGALMAK

Statisztikai sokaság: a vizsgálat tárgyát képező egyedek összessége.A sokaság egységei: a sokaság egyedei

Az egységek jellegük szerint lehetnek:valóságos egységek: (pl.: állatok, tárgyak, emberek, intézmények) érzékelhető jelenségek mennyiségük egy adott időpontra vonatkoztatható.események: (pl. fénymásolópapír felhasználás) adott időtartam alatt bekövetkezett cselekmények vagy teljesítmény.

A sokaság egységeinek mértékegységét mindig meg kell adni.

A sokaság típusai

álló sokaság - mozgó sokaság

véges sokaság - végtelen sokaság

valóságos sokaság - elméleti sokaság

teljes sokaság - minta sokaság

fősokaság - részsokaság

Álló vagy állapot sokaság: valóságos egységek alkotják, a sokaság egységeinek egy adott időpontban fennálló állapotát rögzítik (alkalmazottak létszáma).Mozgó sokaság: események alkotják, melyek egy adott időtartam alatt következnek be, (cég árbevételének értéke).Véges sokaság: gyakorlatilag számba vehető.Végtelen sokaság: gyakorlatilag nem vehetőszámba (búzaszemek).

Valóságos sokaság: ténylegesen meglévőegységekből tevődik össze.Elméleti sokaság: valamely esemény egységei lehetséges értékeinek összessége (a lehetséges minták száma).Teljes sokaság: a körülhatárolt sokaság minden egységét tartalmazza (az összes választópolgár).Minta sokaság: a teljes statisztikai sokaság egységeinek bizonyos szempontok szerint kiválasztott része.

Fősokaság: a sokaság egységei valamely alapvetőtulajdonság tekintetében azonosak (adott üzem dolgozói).Rész sokaság: a fősokaságon belül elkülönített tulajdonság változatok (szellemi ill. fizikai dolgozók).

A sokaság pontosan legyen körülhatárolva tárgyi, térbeli, időbeli ismérvekkel.

Az ismérvek(A sokaság egységeit jellemző tulajdonságok)

1.Tárgyi ismérvek:Minőségi ismérvek: a vizsgált jelenség számszerűen kifejezhetetlen tulajdonságai (nemek szerinti megoszlás)Mennyiségi ismérvek: számszerűsíthetőtulajdonságok• Folytonos: fizetés• Diszkrét: dolgozó létszám

Az ismérvek (folytatás)

2.Térbeli ismérvek: változatai területi egységek (megye, régió, állam, körzet)3. Időbeli ismérvek: változatai lehetnek időpontok, v. időtartamok. A sokaság egységeit időbeli alakulásának alapján különíti el.4. Alternatív ismérvek: csak két változattal rendelkező ismérvek (férfi, nő)