Szabadkőművesek és a Habsburgok

8/3/2019 Szabadkőművesek és a Habsburgok

http://slidepdf.com/reader/full/szabadkomuvesek-es-a-habsburgok 1/5

Szabadkőművesek és a Habsburgok

Mon, 2011/07/18 - 16:41

Kossuth szabadkőműves volt. Na de Ferenc József is?

A szabadkőművesség és a Habsburgok kapcsolata gyakran foglalkoztatja a nemzetioldalon lévő hazafiakat. Ki így, ki úgy áll hozzá. Valaki dinasztiahűségből megvédi őket,

valaki túlf űtött, hazafias hévvel leszabadkőművesezi, lezsidózza a dinasztiát. De vajon mi az igazság?

A nemzeti oldalon gyakran megy a vita a Habsburgokról. Ilyenkor sokszor elhangzik aHabsburg-ellenesek szájából az a vád, hogy a Habsburgok szabadkőművesek voltak. Alegitimisták ilyenkor azzal védekeznek, hogy a Habsburgok leverték a jakobinus-felkelést, I.Ferenc betiltotta a titkos társaságot, így nem lehetnek szabadkőművesek.

Ez az írás azért született, hogy történelmi adatok, feljegyzések mentén bemutassa a Habsburg uralkodók ésa szabadkőművesség kapcsolatát. Érdekes megfigyelni, hogy a történelem folyamán a dinasztia ellenlázadó forradalmárok közül hányan voltak eleve, vagy lettek később szabadkőművesek...

Ahhoz, hogy a Habsburgok és a szabadkőművesség kapcsolatáról árnyalt képet kaphassunk, sorra kellvennünk az egyes uralkodókat, melyikük hogyan állt a szabadkőművességhez, szigorúan a tények alapján,és nem érzelmi alapon vizsgálva a kérdést.

Mária Terézia (1740-1780)

Uralkodása elején érte el a birodalmat a szabadkőműves eszme, tehát elég későn, tekintve, hogy a többinyugati országban már a ’20-as években megalakultak az első páholyok. A birodalom első páholya, Ahárom ágyúhoz 1742-ben alakult Bécsben, berlini pátenssel. (Talán a Habsburgokkal az osztrákörökösödési háborúban szemben álló poroszok így akarták gyengíteni belülről a Monarchiát? - a szerk.)

Bár férje, Lotharingiai Ferenc támogatta, ösztönözte a páholyt, Mária Terézia ki nem állhatta a titkostársaságot, amelyben új vallást, ellenfelet lát a katolicizmushoz hű császárnő, aki egyetért XII. Kelemenpápa 1738-ban kiadott In Eminenti apostolatus specue bullájával - amely kiátkozással fenyegeti aszabadkőművességhez csatlakozott katolikusokat –, és rögtön intézkedik. Sumonyi Zoltán: Magyarszabadkőművesek és rotaryánusok (Gabo kiadó, 2008.) c. könyvének 31. oldalán olvasható az alábbileírás: „1743-ban császárné, állítólag a jezsuitáktól felbujtogatva, katonaság által meglepette a páholyt, s

badkőművesek és a Habsburgok | Szent Korona Rádió http://szentkoronaradio.com/printable/node/116743



annak tagjait elfogatta. Bárha a fogság csak néhány napig tartott, és senkinek semmi bántódása nem lett, apáholy működése azóta mégis pangott és csak nagy titokban volt folytatható, míg úgy látszik, a 60-as évekelején végképpen megszűnt." Látható tehát, hogy Mária Terézia mély ellenszenvvel viseltetett aszabadkőműves eszme iránt.

II. József (1780-1790)

A "kalapos királyról” mindenki azt gondolná, hogy követve apját, ő is szabadkőművesek közé áll. Maguk,

az akkori szabadkőművesek is ezt hitték, ugyanis – bár az alkotmányuk elvileg tiltja a politikát – többpáholyt is elneveztek róla, pl. az Újonnan koronázott reményhez, Szent Józsefhez. Az uralkodó - Sumonyimár említett könyvének 55.oldalán leírtak szerint - 1784-ben még megtűri a titkos társaságot, bár többtagjuk nem lehet, de az 1785. dec. 11-i rendeletében korlátozta a létszámot, bejelentési kötelezettségetszabott ki a társaságokra, a tagok névjegyzékét fel kellett küldeni a kormánynak és csak a nagyobbvárosokban lehetett 1-1 páholy, a többit fel kellett oszlatni.

Mindemellett a szabadkőműves gróf Pállfy Károly kancellárnak írott levelében egyfajta ultimátumotintézett a szabadkőművesekhez: „Minthogy jól szervezett államban bizonyos rend és vezetés nélkül semminem történhet, szükségesnek tartom elküldeni Önnek ezen rendeletemet, hogy azt az Ön alá tartozóországos hatóságokhoz pontosan teljesítés végett eljuttassa. Az úgynevezett szabadkőművesi társaságok –amelyeknek titkai előttem ismeretlenek, minthogy sohasem vágytam misztikus bűvészkedéseiket megtudni-, nagyon elszaporodtak és már minden kisebb városban megtalálhatók, így ezek a társaságok, hamindenféle felügyelet nélkül tevékenykednek, igen könnyen szélsőségekbe lendülhetnek a vallás, a rendés az erkölcs veszedelmére. Különösen veszélyes lehet olyan hivatali elöljárók esetében, akik fanatikusszervezkedési hajlamuktól vezérelve méltánytalanul viselkednek a velük nem azonos nézetet valló vagynem egy szövetségben lévő beosztottjaikkal.”(Sumonyi említett könyvének 57. oldalán)

Sumonyi szerint József király ezzel annyira magára haragította a szabadkőműveseket, hogy amikor ahalálán volt, a titkos társaság tagjai, nem akartak elmondani érte egy szabadkőműves imát, sőt az ötletgazdájának távoznia kellett. Illetve ekkor határozták el, hogy a gyűlölt német helyett, ezentúl a latin lesz a

nyelvük. Tehát annyira utálták II. Józsefet, hogy miatta még a saját játékszabályukat is megszegték, amelya szabadkőművesek köréből kizár minden politikai és felekezeti vitát. (Magyar szabadkőművesek ésrotaryánusok 73.o.)

Látható tehát, hogy a vártakkal ellentétben II.József sem volt szabadkőműves, sőt, jól látta atársaságokban rejlő veszélyeket bármennyire is felvilágosult uralkodó módjára kormányzott, és másszempontból nem tartozott a legjobb uralkodók közé.

II.Lipót (1790-1792)

Ő volt a Habsburg királyok egyedüli fekete báránya. Sumonyi említett könyvének 79. oldalán leírtak

szerintő

ugyanis még toscanai nagyherceg korában, tehát húszas évei elején belépett a szabadkő

művesekközé. Ám vele szemben voltak a legellenségesebbek a szabadkőművesek. Az országban ugyanis akkor

viták dúltak arról, hogy ki legyen a király. Sokan ugyanis II. József uralkodási módszerei miatt a szabadkirályválasztás mellett kardoskodtak, éppen ezért tárgyalni kezdtek a poroszokkal. A szabadkőművesekröpiratok formájában terjesztették nézeteiket, mely szerint az örökös királyság helyett választókirályságotakarnak. Sőt, Sumonyi könyvének 81.oldalán leirtak szerint a szabadkőműves Berzeviczy Gergelyegyenesen el akart szakadni a Habsburg-háztól, és az angol királyi házból szeretett volna uralkodót. II.Lipót a szabadkőművesek mesterkedései miatt ellenröpiratokat terjesztetett, kémhálózatot hozott létre.Sőt, toscanai módszerrel egymás ellen ugrasztotta a titkos társaságokat, így zilálva szét őket.

Mindent összevetve II. Lipót ugyan szabadkőműves volt, de mikor egy birodalom kormányzásának súlya

nehezedett rá, felhagyott az ifjúkori hóbortjaival, és lelkiismeretes uralkodóként vezette népeit - vagylegalábbis politikai érdekei megkívánták a szabadkőművesek elleni fellépését.

I. Ferenc (1792-1835)




II. Lipót alatt annyira szétzilálták a páholyokat, hogy azok nem bírva a sok kellemetlenséget,bizalmatlanságot, megalázásokat, sorra oszlanak fel. Sumonyi, könyvének 98. oldalán leírja, hogy előszöra bécsi, majd a linzi, az innsbrucki, a freiburgi, a triesti végül a laibachi péholyok is megszűnnek. 1792végére gyakorlatilag az összes osztrák páholy megszűnt. Az osztrákokat követve a brünni és a prágaipáholyok is megszűnnek, és 1795-re már csak a magyarországi páholyok tartanak ki, igaz folyamatosküszködésekkel. Érdemes megnézni, kik tartoznak ekkor a magyar szabadkőművesek közé. Orczy László,Podmanczky József, Ócsai Balogh Péter, a már elített Berzeviczy Gergely, Gróf Fekete János, Gróf Széchenyi Ferenc, Hajnóczy József, Laczkovics János, Kazinczy Ferenc, a "nagy nyelvújító", MartinovicsIgnác, Szentmarjay Ferenc. De szabadkőműves volt Kölcsey Ferenc, Batsányi János, Dayka Gábor,Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József, Landerer Mihály, Szolártsik János is. Azt isérdekes megnézni, hogy a kommunizmusban mennyire propagálták ezeket a szabadkőműveseket,mennyire pozitívan voltak feltüntetve. Csokonait előforradalmárként, Petőfi elődjeként dicsőítik,Kazincyt, mint a nagy nyelújító reformert éljenzik, a jakobinusokról teret neveznek el Budapesten, aGenerális-kaszálót, ahol a jakobinusokat kivégezték, Vérmezőnek nevezik át, Hajnóczyról, Daykáról utcátneveznek el...

A Habsburgok egyik nagy csapása a szabadkőművesekre az 1794-ben elkezdődött a jakobinus-per volt,ahol 49 vádlott áll a bíróság elé. A Szent Korona ügyésze Németh János, a Hétszemélyes tábla elnöke

Sándor Lipót f ő

herceg, nádor. A 49-ből hárman meghalnak ítélethozatal el

őtt, amely végül 34 embert találtbűnösnek, 12 vádlottat felmentett. 16 ember ítéltek f ő- és jószágvesztésre, a többiek egytől tíz évig terjedő

börtönbüntetéseket kaptak.

(Rövid anekdotaként álljon itt egy részlet Sumonyi könyvének 105. oldaláról, amikor az ügyész halált

kért Kazinczyre és Batsányira, az ifjú nádor ezt mondta: „Ne kapkodjunk ügyész úr! Költ ő ket nem

szoktunk nyakazni! A mártíromság túl jól áll nekik, nekünk pedig túlzottan is veszélyes! Várfogság,

számű zés nyolc vagy tíz évre! Az pusztítóbb, mert elfelejtik ő ket!” Batsányit végül egy évre ítéli, és

Sumonyi leírása szerint ezt mondja neki: „Magát pedig, Batsányi, túl korán mentették föl. Azért ezt-azt

csinált. Mi tudjuk azt. Meg hát a versei! Hová figyeljünk? A sorsunk Párizsból jön? Ejnye, enyje!” Innét

is látható, hogy ez a f ő herceg sem szimpatizált a szabadk ő mű vesekkel. Batsányi viszont hiába várta

ekkor még a párizsi mintára létrejövő királyságellenes, liberalizmust elhozó forradalmat...)

Ferenc császár a pert követően, 1795. június 11-én az egész Monarchiában betiltatja aszabadkőművességet, amely törvényt a sors fintoraként ugyanannak a szabadkőműves Pállfy grófnak kellszignálnia, akinek 10 évvel korábban II. József hasonló jellegű parancsát kellett betartatnia.

Sumonyi Zoltán említett könyvének 109. oldalán leírtak szerint amikor Sándor Lipót f őherceg tragikuskörülmények között meghal, Ferenc király ezekkel a szavakkal küldi Magyarországra az új nádort, József f őherceget: „Magyarország tele van szabadkőművesekkel, illuminátusokkal. Ezeket nemcsak gyűlölnödkell, hanem az effajta emberek után nyomoztatni kell, és anélkül, hogy feltűnően üldöznéd őket, lehetőlegbocsássák el őket az állam szolgálatából.” József nádor eleget téve a király parancsának, azonnal

intézkedik a már említett Németh János segítségével. Többek között lecserélik gróf Zichy Károlyországbírót, a Királyi Tábla elnökét, Ürményi Józsefet, leváltják a pesti egyetem öt tanárát. Végül százembert fognak perbe, akik közül kettőt 1802-ben kivégeznek, sokakat börtönbüntetéssel sújtanak.(Sumonyi könyvének 110.oldalán)

A szabadkőműves társaságok a föld alá szorultak Ferenc király idejére. Bebizonyosodik tehát, hogyFerenc király sem volt szabadkőműves, sőt ő volt az egyik olyan uralkodó, aki a legtöbbet tett a titkostársaság felforgató tevékenysége ellen.

V.Ferdinánd (1835-1848)

Mivel elődje szinte teljesen felszámolta a szabadkőműveseket, V. Ferdinándnak nem sok dolga amagukhoz térni akaró titkos társaságokkal. A törvény hatása ugyan egyre kezdett elhalványodni és a titkostársaság tagjai néhol már nem is titokban gyűltek össze, a szabadkőművesek megerősödése mégis inkább aforradalom kitörésének idejére datálható.




Sumonyi könyvének 113-15. oldalain leirtak szerint az itthoni páholyok csak akkor kaphattak pátenst afrankfurti páholytól, ha van helyhatósági engedélyük. Így az itthoni szabadkőműveseknek meg kellettvárniuk a forradalmi zűrzavart, hogy az új kormány adjon nekik engedélyt. Így 1848. augusztusában mármeg is kapták a pátenst, az új páholyhoz, A dicső fény hajnalához, amelyet – jellemző módon – KossuthLajosról neveznek el. Nem hiába névválasztás, hiszen Kossuth gyakorlatilag felszámolta a királyságot: aSzent Koronát levette a címerről (Kossuth-címer) és királyság helyett Magyar Álladalmat kiáltatott ki.Maga Kossuth is kérte a felvételét, de az avatásra „sajnos” már nem jutott lehetőség, ugyanis 1849. január5-én Windisgraetz visszafoglalja Pestet a felkelőktől, és a páholy február 23-án megszűnik.

Itt is látszik, hogy ebben a korban sem a Habsburgok voltak a szabadkőművesek, hanem az ellenükfellázadó Kossuth és társasága. Sajnálatos módon az 1848-49-es eseményeknek pedig igencsakszabadkőműves ideológiai indítattása is volt a szabadságvágy és a jogos követelések mellett: Petőfi afelforgató francia forradalom szerelmese volt, és a jogkiterjesztések is mind-mind a 1789-es, majd az aztkövető időszakot idézték.

Ferenc József (1848-1916)

Ferenc Józsefről lehet talán a legkevésbé feltételezni, hogy valaha szabadkőműves lett volna, hiszköztudott, hogy ő volt az egyik legkonzervatívabb, legvallásosabb uralkodónk.

Uralkodása a szabadságharc idején kezdődik, ezért érdemes kicsit körüljárni azokat a forradalmárokat,akik a Habsburgok ellen lázadtak. A szabadságharc leverése után Kossuthék a büntetéstől félve elhagytákaz országot. Sokan Amerikába, nyugat-Európába vagy Törökországba mentek. Sumonyi, könyvének 115.oldalán leírja, hogy a katonai vezetők a szabadkőműves Garibaldi Habsburg-ellenes harcáhozcsatlakoztak, és maguk is szabadkőművesek lettek. Így lesz a titkos társaság tagja Klapka György, TürrIstván. Mások Amerikában, Londonban, Párizsban élnek, és válnak az ottani páholyok tagjaivá, mintpéldául 1852-ben Kossuth Lajos az amerikai Cincinnatiban.

Kossuth szabadkőműves igazolványa

Mivel itthon továbbra sem lehet páholyt alapítani, a magyar szabadkőművesek Svájcbanalapítják meg 1863-ban az Ister nevű páholyt, amely nem kér más páholytól pátenst,

teljesen önállóan működik. Ennek a páholynak a tagja Csáky Tivadar gróf, Komáromi György, KlapkaGyörgy, Hoszek Leó volt honvédszázados, Rényi György egykori honvédszázados, Puky László voltkormánybiztos, Horváth Mihály egykori miniszter, Balassa Antal báró, Karacsay Sándor gróf. Csupaegykori forradalmár...

A kiegyezés sajnos lehetővé tette az itthoni szabadkőművességet, ezért a titkos társaság tagjai sorbanvándorolnak haza. 1868-ban ugyanis a szuverén magyar kormány hatástalanítja I.Ferenc király rendeletét,azt próbálgatva, vajon Ferenc József beleszól-e majd a független magyar belügybe. Ezzel válaszút elé

kényszerítették Ferenc Józsefet, aki vagy hű

a Kiegyezéshez, és akkor a titkos társaság tovább működhetszabadon, vagy betiltja őket, ezzel megszegve a Kiegyezésben foglaltakat. Ferenc József itt dönthet

akárhogy, valaki úgyis fel fog háborodni.

Mindezek mellett Ferenc József uralkodása alatt a Habsburg család többször is összetűzésbe került aszabadkőművesekkel, amely mint látjuk, azt fogja bizonyítani, hogy a dinasztia mennyire útjában volt afelforgató társaságnak.

Először a király öccsét, Miksa f őherceget, Mexikó császárát ítélte halálra 1867-ben a felkelő mexikóiakegyik „hadbírósága”. A lázadó mexikóiak vezető je a magasfokú szabadkőműves Juarez volt, aki ellenségemeggyilkolása után Mexikó elnöke lett.

Ezt követően 1882-ben merényletet kíséreltek meg Ferenc József ellen. A merénylő egy szabadkőműves,Oberdank Vilmos volt, akit később kivégeztek, és ezért az olaszországi Nagy Kelet páholy 1914-benmártírként ünnepelte.




IV. (Boldog) Károly (1916-1918)

Rövid uralkodásáról sajnos keveset tudunk, de azt biztos, hogy nem oldotta fel az 1795-ös tiltást. ÍgyAusztriában továbbra is tiltva volt a szabadkőművesség, míg Magyarországon továbbra is szabad volt, hisza királytól független belügyminiszter 1868-ban feloldotta a tilalmat, amint arról már irtunk Ferenc József kapcsán.

Döntéseiben nagy súlyt fektetett az akkori pápa, XV.Benedek szavára, aki az 1917-es új Egyházi

törvénykönyvben a szabadkőművesek szektájába való belépést és a szabadkőműves tevékenységetautomatikus kiközösítéssel szankcionálja. IV. Károly maga is hithű katolikus volt.

Összegzésként tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy volt ugyan egy-két szabadkőműves Habsburg,de a többségük nem szimpatizált a felforgató társaság eszméjével, sőt, az Osztrák-Magyar Monarchiábanpróbálták semlegesíteni őket, így az egységes Birodalmunk felbomlasztása az ő érdekükben állt csakigazán.

Felhasznált irodalom: Sumonyi Zoltán: Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok (Gabo kiadó, 2008)Wikipédia:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9ghttp://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek_list%C3%A1ja

http://www.kislexikon.hu/oberdank.htmlhttp://www.galilei.hu/hires/hires.html


Documents

Szabadkőművesek és a Habsburgok