Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április)98
Mottó: Az erdész mûszaki szakember, számol. Egy adottszakmai probléma érzelmi megközelítése nem haladhatja
meg racionalitásának határait.
III. Az éves járadékveszteségek kimutatásaEnnek során állománytípusonként a folyamatos gazdálkodásvágásfordulónyi kiterjedésû és szabályos koreloszlású modell-jeit vettük alapul. Abból indultunk ki, hogy nem ismert az átala-kítás üteme és a közbensõ idõpontok területi megoszlása sem,viszont a jelenlegi és a célállapot igen. Szabályos koreloszlásúés vágásfordulónyi kiterjedésû állományok éves járadéka:
Éj: éves fajlagos járadékΣÖh: a vágásforduló alatti összes bevétel a szabályos kor-
eloszlású üzemi területen
ΣÖk: a vágásforduló alatti összes szûkített költség a sza-bályos koreloszlású üzemi területen
k: az éves üzemirányítási költségf: a vágásforduló hossza, egyben a szabályos korelosz-
lású üzem területi kiterjedése
A számítási mód nagy elõnye, hogy a folyamatos gazdál-kodás valós állapotát leginkább ez képezi le és kiesik az ál-landó vita tárgyát képezõ kamatláb.
Értelemszerûen az éves fajlagosjáradék-veszteség a külön-bözõ kombinációk összehasonlításával mutatható ki. A kimu-tatott veszteség az erdõgazdálkodót, a megbízót terheli.
A hozadéki talaj- és az éves fajlagos hozamértéket az azo-nos adatbázisok okán egybevontan számítottuk ki.
Eredmények és következtetések
I. Az erdõfelújítás költségei
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
A nemesnyár-állományok fafajcserés átalakítása II.
Gazdasági következmények a természetvédelmi oltalom alatt álló erdõterületeken
Nagy Imre – tudományos munkatárs, NAIK ERTI Ökonómiai OsztályPap László – vezérigazgató-helyettes, KAEG Zrt.
A természetvédelmi oltalom következtében elõírt korláto-zások, azok indokoltsága és végrehajtásuk pénzügyi kö-vetkezményei a jelenkori erdészeti szakma egyik legvita-tottabb kérdésköre. Az erdõgazdálkodókat korlátozásokérik térben és idõben, mennyiségekben és a választhatógazdálkodási cselekményekben, technológiákban, mûve-leti elemekben egyaránt. Ennek nyomán bevételeik elma-radnak a lehetségestõl, vagy költségeik megnõnek, vég-eredményben az elérhetõ hozam csökken, elmarad a ter-mõhely potenciális képességétõl. Az alábbiakban az Erdé-szeti Lapok márciusi lapszámában megjelent cikk elsõ ré-szének folytatását adjuk közre.
Kép: Daróczi Csaba – Forrás: Sajo-foto.hu
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április) 99
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
Az erdõfelújítás többletköltségei a szerkezetátalakítás során
Az összefüggések és értelmezésük• A Hanságban az erdõfelújítási költségek általában ma-
gasabbak, mint az ártereken.• A folyó ártereken az erdõfelújítás költségei a jó és köze-
pes termõhely összehasonlításában az utóbbinál szá-mottevõen nagyobbak, még azonos állománytípusok-nál is (NNY 35%, SZNY 20%).
• Kiemelkedõen magas a KST erdõfelújítás költsége azártéren, ami a méretes csemete, a szakmailag indokolat-lan, de jogszabályi elõírás szerinti I. kiviteli tõszám és amagas ültetési ráfordítások következménye. A szakmai-lag szükséges és elégséges tõszám 4 000 db/ha (2,5 m x1 m), a pedig megkövetelt 8 000 db/ha [153/2009. (XI.13.) FVM- rendelet 4. sz. melléklete].
• A vízhatásos termõhelyeken általában nagyobbak az er-dõfelújítás költségei, mint az országos átlag (összeha-sonlítási alap az ERTI vadkárbecslési segédletei).
• Az SZNY sarjaztatás az erdõgazdálkodónál mindeddigmeghatározóan nem vízhatásos termõhelyeken történtés így a vizsgált 6 évben nem igényelt ráfordítást. Az eb-bõl a szempontból nagyon kedvezõ megközelítés a víz-hatásos termõhelyeken valószínûleg nem igazolódik be,mert a kúszónövények (komló, süntök) levágását 1-2 al-kalommal minden bizonnyal indokolt lesz elvégezni.
• A fenti megállapítás az MÉ tuskósarjaztatásra is vonatkozik.• A Hanságban az MÉ és SZNY mesterséges erdõfelújítás
költségei közelítenek egymáshoz, így ez a fafajválasz-tásnál nem lehet szempont.
• Az erdõfelújítási technológiákat érdemes felülvizsgálnia szükséges és elégséges ráfordítások oldaláról. Külö-nösen gyengébb termõhelyeken és kedvezõtlenebb
hozammutatóknál a meghatározó felújítási költségekcsökkentése javíthat a gazdálkodás eredményén.
• Minden kombinációra igaz, hogy az NNY állományok le-váltása õshonos lombos fafajokra igen számottevõ, de lega-lábbis nem elhanyagolható többletköltséggel jár. Ez az er-dõgazdálkodónál merül fel, mégpedig minden egyes átala-kítás megindításakor, tehát azonnal és a közeljövõ gazdál-kodását erõteljesen befolyásolja, az eredményét lerontja.
II. A hozadéki talajértékek alakulása
Hozadéki talajérték-veszteségek a szerkezetátalakítás nyomán
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április)100
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA
Az összefüggések és értelmezésük• A hozadéki talajértéket a vágásforduló hossza nagyon be-
folyásolja. Amennyiben mennyiségi, vagy minõségi, vég-eredményében értéknövekedés már nem ellentételezi azidõnövekményt, akkor csökkenteni kell a vágáskort.
• Az összehasonlításhoz használt 4%-os kamatláb külö-nösen a hosszabb vágásfordulóknál (60, 70, 110 év) túl-zóan magas elvárás. Ez a számítás módjából követke-zik. Így kaphatunk negatív talajértékeket, ami nem fel-tétlenül jelent veszteséges gazdálkodást.
• A hozadéki talajérték csökkenése a jó termõhelyekenlényegesen nagyobb, mint a közepeseken, tehát az át-alakítás elõírását elsõsorban ott kell megfontolni.
• A folyó ártér jó termõhelyein a KST és SZNY gazdálko-dás hozadéki talajértékében, ebbõl következõn az NNYgazdálkodáshoz képest kimutatható tõkeveszteségbennincs lényeges különbség, a fafajválasztásnál ez nem le-het szempont.
• Minden kombinációra igaz, hogy az NNY állományokleváltása õshonos lombos fafajokra igen számottevõ tõ-keérték-veszteséggel jár. Ez a tulajdonos Magyar Állam-nál jelentkezik és látens jellegû. A következményekhosszú idõtávon érvényesülnek és semmi bizonyítéknincs arra, hogy bármely módon, pl. ökológiai értéknö-vekménnyel valaha is ellentételezõdnek. Nem igazolt,hogy az SZNY monokultúrának ökológiai többlete len-ne ay NNY monokultúrával szemben.
III. Az éves járadékok
A szabályos koreloszlású és vágásfordulónyi kiterjedésû célállományok fajlagos éves járadékai
Az éves fajlagos járadékveszteségek az átalakítás nyomán
Az összefüggések és értelmezésük• Valamennyi vizsgálatba vont gazdálkodás üzemi jára-
déka a pozitív tartományban található.• A szakmailag megalapozott NNY gazdálkodás az ártér
jó termõhelyén támogatás nélkül is közelíti, esetlegFotó: Nagy László
Erdészeti Lapok CL. évf. 4. szám (2015. április) 101
meg is haladja a szántóföldi növénytermesztés hozamát(116 716 Ft/ha/év). Igaz, nem számoltunk semmilyenbérleti elemmel, a helyzet speciális, mert a termõföld ésa kezelõ szervezet tulajdonosa azonos, a Magyar Állam.
• Az ártér közepes termõhelyein az éves járadék mind azNNY, mind az SZNY fafajnál a jó termõhely teljesítésé-nek csak mintegy 60%-a.
• Jó ártéri termõhelyen a szerkezetátalakítás nyománfolytatott KST gazdálkodás eredménye az SZNY gazdálko-dásét jelentõsen meghaladja (+23 262 Ft/ha/év). Ameny-nyiben valamely módon kompenzálódik a nagyon ma-gas erdõfelújítási költségtöbblet, akkor az átalakításbana KST fafaj hangsúlyozottabban szerepelhet, mint azSZNY.
• A Hanságban az átalakítás inkább termõhelyi, mintsemgazdasági kérdés. A változó viszonyok (elvizesedés, akotu bomlásából bekövetkezõ termõréteg-vastagságcsökkenése, a lápi mészkibúvás megjelenése) a felújításfafaját inkább meghatározzák, mint az éves elvárt hozam.
• Az éves járadékokra is igaz, hogy az NNY állományok le-váltása õshonos lombos fafajokra igen számottevõ, de leg-alábbis nem elhanyagolható veszteséggel jár. Ez az erdõ-gazdálkodónál jelentkezik, mégpedig inkább középtá-von. Szintén látens jellegû, mindaddig nem észlelhetõ,amíg az átalakítás elõtti NNY állományok véghasználatá-ból finanszírozzák meg az átalakítást. Annak teljes körûbefejezésével – közelítõleg a 30 éves NNY vágásforduló– elfogynak a tartalékok, „lelassul” a gazdálkodás, szélsõesetben a jelenlegi szervezeti keretek között pótlólagosforrásbevonások nélkül fenntarthatatlanná válik.
Összesítõ kimutatás a veszteségekrõlA meglehetõsen bonyolult számítási módok és problémahal-maz, és annak egyes részelemei elfedhetik az összhatást,ezért a nagyságrendek érzékeltetésére az összes gazdaságikövetkezményt kimutattuk 1 000 ha-os tételre.
JavaslatokSzakmailag megfontolandó az ártéren az NNY célállomá-nyok leváltása, mert annak során és nyomán a gazdaságiveszteségek számottevõek, az ökológiai elõnyök pedignem láthatók.
A fenti megállapítást nyomatékosítja, hogy a hullámtérgazdálkodását meghatározza az árvizek minél gyorsabb lefo-lyásának biztosítása, az idõegységre jutó áteresztõ képességlegalább jelenkori szintû megtartása. Ennek a célnak pedig akis fajlagos tõszámú (nagy sor- és tõtáv), a vágásforduló tel-jes ideje alatt ápolt és megfelelõ törzsmagasságig nyesett ne-mesnyáras faállományok felelnek meg leginkább.
Amennyiben kényszerûen szükséges a szerkezetátalakí-tás, úgy a folyók árterének jobb termõhelyein inkább aKST, mint az SZNY célállomány választása javasolt. Ugyan-itt közepes termõhelyen a szürke nyárnak nincs igazi alter-natív fafaja. A fekete nyár állományszerû nevelése nem ki-dolgozott technológiájú és a gazdálkodás végeredménye iskétséges.
A Hanságban az átalakítás ütemét a termõhely kedvezõt-len irányú változása is befolyásolja, az NNY megtartásánakfeltétele a jó, de legalább közepes várható növekedés. Az át-alakítás célállományát is a vízviszonyok határozzák meg. Avizesedõ területeken inkább az MÉ, míg az idõlegesen szá-raz termõhelyeken az SZNY lehet a jövõ fafaja. A két utóbbifafaj közötti választás nem gazdasági kérdés, ráadásul a költ-ségek és a szerény hozamok összevetése sem különböziklényegesen.
Felül kell vizsgálni a vágáskorokat. Az NNY célállományokországosan tervezett vágáskora körülbelül 25 év. A gazdálko-dó gyakorlatában alkalmazott 30 éves kor még a jó termõhe-lyeken is magas lehet. Ezt az állítást egy közösen végzett fater-mesztési és ökonómiai vizsgálattal lehet megalapozni. Különö-sen a vágásérettségi szakaszba még nem túl nagy területtel be-lépõ, de ma már meghatározó részarányú Pannónia nyár klónesetében. Azonos termõhelyi és kezelési feltételek mellett vizs-gálni kellene a 20, 25 és 30 éves állományok hozamát.
Az SZNY tervezett vágáskorát 40-45 évben, az MÉ vágás-korát 50-60 évben kellene meghatározni. Ezeknél a fafajok-nál az adott termõhelyeken mennyiségi fatermesztés folyik,így a vágáskort is a fatermesztési mutatók határozzák meg.
A KST jó termõhelyen 100 éves kor körül is elérheti a gaz-daságilag kívánatos célátmérõt.
A speciális ártéri viszonyok méretes KST szaporítóanyagalkalmazását indokolják. Ebbõl következõen viszont szak-mailag kérdéses a jogszabály I. kiviteli tõszámra vonatkozóelvárása. Általánosságban is megállapítható, hogy elégségeslenne az elsõ sikeres erdõsítés és a befejezés mûszaki feltéte-léül szolgáló elvárt tõszámoknak egyezõ elõírása. A folya-matban lévõ jogszabály-módosítás elõkészítésének erre akérdéskörre is ki kellene terjednie. A szakmai megalapozott-ságot a már meglévõ állományok elemzésével lehetne meg-teremteni. Például a Kis-Balaton I. lépcsõ vízvédelmi célú éstág hálózatú KST erdõtelepítéseit már érintették TKGY hasz-nálattal. A hagyományos tõszámú, hasonló korú erdõfelújítá-sokkal (erdõtelepítésekkel) azok összevethetõk.
Lektorálta: Dr. Schiberna Endreés Dr. Marosi György
Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki a KAEG Zrt. vezetésének és alektoroknak munkánk támogatásáért és építõ jellegû javas-lataikért.
SZAKMAI FÓKUSZ – ÖKONÓMIA