Erdészeti lapok 149. évf. 10. sz. (2014. október)erdeszetilapok.oszk.hu/01796/pdf/EPA01192_erdeszeti...A tanúsító diplomát Prof. Dr. Torma Andrással, a Miskolci Egyetem rektorával,

Tartalom

Prof. Dr. Lakatos Ferenc:UNESCO listán a „Selmecidiákhagyományok”! ..............318

Nagy Imre: Jövõnk az iparifa-ültetvény?(!) II. ..............319

Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó, Dr. Koltay András, Szõcs Levente:Van új a Nap alatt… ........................................................322

Dr. Csiszár Ágnes, Naár Dénes:Világkõris és özönnövény..............................................325

Dr. Kern Zoltán: Kormeghatározás és éghajlatrekonstrukció faévgyûrûk segítségével ............328

Dr. Ambrus András, SzabadfalviAndrás, Patalenszki Adrienn:Mennyi az annyi? ..................332

Gabnai Ernõ: Ki fizeti meg az annyit? ..........................335

Nagy László:Jubileumi MEGOSZ nagyrendezvény Budapesten II. ......336

Támba Miklós, a Rimler Pál emlékérem idei kitüntetettje..............................................................338

Nagy László, Iványi Ákos:Pannonhalmi és Szigetközierdõk nyomában I. ................339

Nagy László:Erdõk Hete megnyitó a Gaja-völgyében ......................341

László Diána, Polgárné Handl Zsuzsanna:Hitéleti nevelés erkölcsösebb nemzedékért ................342

Molnár Gábor:Tisztelgõ látogatás Dr. Danszky Istvánnál ....................344

Bolla Sándor: Az Árpád-fa és a Hétmagyarok emlékfácskái Héderváron ..............................................346

Gál László: Tolnai erdészek a Gerecsén ......................347

Dr. Pataki Attila: Selmeci Szalamander, 2014 ..............348

Dr. Illyés Benjámin:Az OEE elsõ soproni országos gyûlése II. ....................350

Wágner Tibor:Három fotó, három történelmi korszak ........................352

Nagy László: Obeliszk az akácok között ......................356

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIX. évfolyam 10. szám (október)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2014. október 7.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Hagyományaink fénye (Selmecbánya). Fotó: Nagy László

A harmadik oldal

Selmeci örökségünk hivatalosan a Nemzet öröksége islett. A tanúsító diplomát Prof. Dr. Torma Andrással,a Miskolci Egyetem rektorával, valamint egy erdõ-

mérnök- és egy bányamérnök-hallgatóval együtt vehettem át.Mintegy két évvel ezelõtt, szinte egy idõben született meg a

gondolat Miskolcon és Sopronban, hogy egyetemeink közösenpályázzanak erre a címre. Hosszú szakmai elõkészítés, 300kilométert átívelõ közös munka után elkészült, megmérette-tett a pályázati dokumentáció és fajsúlyosnak találtatott. Sop-ronban Bartha Dénes professzort, Selmecbánya, a hagyomá-nyok és az egyetemi ifjúsági élet sokszorosan bizonyítottnagy ismerõjét kértem fel és bíztam meg az erdészeti, sopro-ni anyagrész elõkészítésével, ugyanezt a munkát MiskolconSzendi Attila könyvtárigazgató-helyettes vezette. Köszönet éshála nekik azért a munkáért, amelyet segítõtársaikkal együttvégeztek. Munkájukat siker koronázta.

A diplomák átadásának napján ültünk a Budai Várban,az egykori Honvéd Fõparancsnokság rendezvénytermében, akitüntetetteket illetõ elsõ széksorban, s azoknak az erdészek-nek, bányászoknak, kohászoknak az ezreire gondoltam, akikcsaknem három – vérzivataros esztendõktõl sem mentes –évszázadig megõrizték, gazdagították, folyamatosan megél-ték, ezáltal élõvé tették hagyományainkat. Hányszor és hány-szor tanújelét adta hallgatóságunk a történelemben, hogy ahagyományaikon férfiakká nevelkedett fõiskolai-egyetemi ifjú-ságunk az összetartás, az egymás mindenek feletti segítése, azettõl elválaszthatatlan nemzet és hazaszeretet selmeci-soproniszellemében, olykor sorsfordító, ritkábban a történelmet is be-folyásoló tettekre képes. Átfutottak gondolataimon 1849 hon-véd-akadémistáinak, az I. világháború katona mártírjainak,a Fõiskolát Sopronba menekítõ, hazájukhoz hû hallgatóinakemlékei, az ágfalvi csatában helytálló fõiskolásaink hõsiessége,köztük Machatsek Gyula erdõmérnök-hallgató és SzechányiElemér bányamérnök-hallgató életáldozata, a II. világháborúshõsök és hõsi halottak, 1956 forradalmárai, Sopron forradal-mának elindítói és formálói.

Ez az igazi erõ, amelynek a kívülállók csak a felszínét látják.Azt, hogy waldenben, grubenben, weblenben járunk, furcsa-szép, de számukra érthetetlen, ezért kissé misztikus dalokat ének-lünk, különös szokásokat ápolunk. S mindennek olyan átütõerejû hatása is van, hogy a Vancouverbe menekült hallgatók ishazai kincsként vigyáztak rá, az idõközben létesült új szakokhallgatói pedig átvették és segítik e hagyományok megõrzését.

Amikor szólítottak bennünket – nem tagadom – megha-tódtam, hogy az, ami mindnyájunknak, akik megkeresztelé-sünk óta Selmec-Sopron szellemében élünk, addig többnyirecsak nekünk fontos ügy, attól a naptól fogva – ahogy a diplo-mában is áll – megerõsíttetett e „kulturális örökség megõrzé-sének nemzeti szintû elismerésével”.

Közös büszkeségünk ez, mert mindenki életével, munká-jával, teljesítményével részese ennek az elismerésnek. Erdészbarátaim – Firmáim és Balekjaim – köszönöm Nektek!

Jó Szerencsét! Üdv az Erdésznek!Prof. Dr. Faragó Sándor

rektor

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október)318

Mit is jelentenek a „Selmeci diákhagyo-mányok”? Az egykoron Selmecbányánalapított õsi alma materben évszázadoksorán kialakult, azóta folyamatosan vál-tozó, fejlõdõ és a 21. században is töret-lenül élõ hallgatói tradíciókat. Ezek maSopronban, Miskolcon, Dunaújváros-ban és Székesfehérváron élnek továbba jogutód karok hallgatói között.

A hagyományok szerint élõ diákokörök jelmondata, amivel minden a Sel-meci Nótákat tartalmazó nótáskönyvkezdõdik, így hangzik: „Selmec az Iste-ned, anyád, szeretõd, menyasszo-nyod, testvéred, mindened, aki bánt-ja ellenséged!” A „Selmeci diákha-gyományok” lényege az egymásiránti tisztelet, a barátság, az össze-tartás, és természetesen a szakma- éshazaszeretet.

A frissen beiratkozott hallgató min-daddig „pogány”, amíg a balekokta-tás során el nem jut a keresztelésig. Abalekoktatást mindig a firmák, azaz afelsõbb éves keresztelt hallgatók szer-vezik és végzik. A pogányokat szak-estélyen sörrel megkeresztelik, aliasnevet kapnak és „balek”ká lépnekelõ. Innentõl a selmeci hagyományokjogos örököseivé válnak.

A balek legfõbb feladata, hogy abalek tízparancsolat betartása mel-lett kövesse firmáját, aki igyekszikminden tudását átadni neki és segí-teni õt. Az egyes diákcsoportok –évfolyamok, baráti társaságok stb. –szakestélyeket szerveznek. Igensokféle okból lehet szakestélyt ren-

dezni, de formájuk és lefolyásuk márévszázadok óta majdnem ugyanaz. A„hivatalos rész” mindig szervezetten, ri-tuális szabályok szerint zajlik, amelyekbetartásáról a résztvevõk közül válasz-tott szalagos tisztségviselõk gondos-kodnak. Bizonyos szakesteken korsótis avatnak, melyek közül a legfonto-sabb a végzõsök valeta-korsója.

Az évek hosszú során kialakult diák-nóta-kincs folyamatosan bõvülõ nótás-könyvekben száll generációról generá-cióra. A legünnepélyesebbek ezek közül

a szakok himnuszai. A hagyományok akülsõségekben is megmutatkoznak, ne-vezetesen a különbözõ karok egyenru-háiban. Ezeket büszke viselõik vidám éskomoly mondanivalójú, számukra fontosszínes foltokkal, jelvényekkel teszikegyedivé. A legnagyobb tisztességekegyike, egyenruhát örökölni a firmától.

Minden átlagember legalább egy al-kalommal gyakorolja a „selmeci diák-hagyományokat”. Nevezetesen, amikorballagási ünnepség keretében elbúcsú-zik iskolájától. A legelsõ ballagási ün-nepséget a selmeci akadémisták tartot-ták az 1830-as években, onnan terjedtel aztán az országban. A selmeci balla-gás a „valétálás”, mely elnevezés a latin„Valete” (Éljetek boldogul!) kifejezésbõlalakult ki. Az alma mater fõépülete elõttfelsorakoznak az egyenruhás valétálóhallgatók, velük szemben pedig azegyetem és a karok vezetõi. Kölcsönö-sen elköszönnek egymástól. Majd miu-tán a rektor kitárta az addig zárt kaput,a szalamanderrel elindul a valétálásimenet. Végigvonulnak a város kivilágí-tatlan utcáin, keresztül a Tûztorony alatta Fõtérre, a városháza elé, hogy elkö-szönjenek a várostól is.

Selmecbánya az utódkarok hallgatóikörében egyfajta „zarándokhely” ma is.Hagyományos rendezvényeknek adotthont, ahol a különbözõ korosztályoktalálkozhatnak egymással.

Az utóbbi években a karok közöttibarátság jegyében Selmec és „utód-városai” között csille- és rönktolásokzajlottak. 1989-ben a hallgatók – ter-mészetesen gyalog – csillét toltakMiskolcról Sopronba, melyet egyszakestély keretében „Ede” névrekereszteltek. Viszonzásul 2002-benmegfaragott rönköt toltak SopronbólMiskolcra. 2006-ban, az elsõ Akadé-misták Selmecen rendezvényre Mis-kolcról csillét, Sopronból rönköt tol-tak Selmecbányára, ahol azok az õsialma mater épületeiben kerültekvégleges elhelyezésre. 2009-ben Sop-ronból Dunaújvárosba toltak a sop-roni karok hallgatói egy rönköt. Leg-utóbb – ez év augusztusában – aNyugat-magyarországi Egyetemtõlmegvált Geoinformatikai Karra, Szé-kesfehérvárra toltak Sopronból sop-roni és miskolci hallgatók a selmecibarátság továbbélésének bizonyíté-kául egy erre faragott rönköt.

Prof. dr. Lakatos Ferencdékán, NYME Erdõmérnöki Kar

AKTUALITÁSOK

UNESCO listán a „Selmeci diákhagyományok”!

A „SELMECI DIÁKHAGYOMÁNYOK” az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság

Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslata alapján felke-

rültek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Ez számunkra,

volt és mai „selmeci diákok” számára nagy-nagy büszkeségre ad okot.

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október) 319

SZAKMAI FÓKUSZ – ÜLTETVÉNY- ÉS ERDÕTELEPÍTÉS

A nemesnyár faállományok megítélé-se, gazdasági szerepük számos szak-mai vitát gerjeszt. A hagyományosmódon végzett gazdálkodás ugyanmutat némi ültetvényes jelleget (talaj-elõkészítés és korai idõszak ápolá-sai), de a tervezett magas vágáskorok(területtel súlyozott átlag 28,1 év), atalajmûvelés felhagyása, a mûtrágyá-zás és a módszeres növényvédelem hi-ánya, valamint a minõségi nyesésekelmaradása inkább a gazdálkodás ex-tenzív jellegét erõsíti. A továbbiakbana múlt havi lapszámban megjelent cik-künket folytatjuk.

Véghasználat az ültetvénybenAz ültetvény tervezett vágáskora 10-15év, a gazdasági elemzésekhez 12 évetvettem alapul. A véghasználati D1,3 >= 36cm, a 3 m-es tõrönk kéreg nélküli csúcs-átmérõje >=30 cm, a II. rönk kéreg nél-küli csúcsátmérõje 6 m-nél >=26 cm. Afaegyedek kifejezetten vékony kérgû-ek. Az általam végzett próbamérésekalapján az adott ültetvény faegyedei-nek mellmagassági átmérõje alig szór.A gyakorlatban a véghasználat kritériu-maként a 110-115 cm-es mellmagasságikerületet határozták meg.

Az ültetvény elvárt hasznosítható da-rabszáma a 12. évben 264 db/ha, a 6x6m-es hálózatú I. kivitel 95%-a. A fakész-let 322 br.m3/ha (H =25 m, D1,3 = 36 cm,v = 1,22 m3/db). Az össz-fatermés átlag-növedéke 12. éves korban 27 m3/ha/év.

Az apadék mértéke 10%. (A törzsfána kéregapadék 15-17%, az iparifa-ki-hozatal 70%, a többi faanyag bio-massza hasznosítású.) Az ültetvényhasznosítható fakészlete a 12. évben290 n.m3/ha.

A véghasználat a legegyszerûbb tar-vágásos módon végezhetõ. Célszerû a

közelítési és kiszállítási mûveletetösszevonni (forwarderes anyagmozga-tás), míg az apríték-alapanyagot a vá-gásterületen értékesíteni. Ezáltal a vá-gástakarítás is megoldódik, a rostfakén-ti felkészítés és értékesítés nem hoz ér-zékelhetõ eredménytöbbletet.

Az ültetvény szanálásaA termelési ciklus végeztével az ültet-vény tuskó- és gyökéranyagát meg kellsemmisíteni. Vissza kell állítani a szántómûvelési ágat és jelleget. Ennek többtechnológiai megoldása ismert, nem füg-getlenül a követõ hasznosítástól.Amennyiben a termõföld a továbbiak-ban szántóföldként hasznosul, úgy elég-séges két adapterrel és két menetben atuskófejek lemarása, majd a tuskók 40-45 cm mélységû bedarálása, a gyökérfé-sülés, a maradék anyagok összegyûjtéseés lehordása. Utána már elvégezhetõ azalapmûtrágyázás és a mélyszántás.

Amennyiben ismét iparifa-ültetvény-ben gondolkozunk, úgy a tuskók szét-fúrása, vagy a tuskók kiásása, esetleg atuskóhenger kiemelése is szóba jöhet.Minden ilyen megoldásnál elengedhe-tetlen mûvelet a követõ gyökérfésülésés lehordás.

Jó megoldás lehet, ha két ültetvény-forduló közé 4-5 évi mezõgazdaságihasználatot iktatunk be. Az ültetvényszanálása igen drága, de jól végezve, je-lentõs része megtérül a követõ talaj-elõ-készítéskor.

Az iparifa-ültetvény gazdaságiértékelése

A közös számítási alap megteremtéseérdekében semminemû támogatást ésadót nem vettem figyelembe, mert ezekszektorfüggõk és gyakran a fenntartásidõszaka alatt is változnak.

Valamennyi költségtétel a 2013. évimagyarországi árszinten áfamentes vál-lalkozói díj, vagy anyagköltség. Azegyetlen csak külföldrõl beszerezhetõtétel a méretes csúcsrügyes karódug-vány, azt 300 Ft/EUR átváltást alkalmaz-va 750 Ft/db értékkel vettem számítás-ba. (Nem mellesleg megemlítendõ, hogyhazai elõállítással ez leszorítható lenneakár 200 Ft/db összegre is.)

A faanyag átvételi (piaci) árait is egy-ségesítettem. Átvétel történik atroton-nában és m3-ben, a szerzõdések pedigválasztéktól függõen vágásterületi, fel-sõ felkészítõhelyi, erdei rakodói ésüzembe szállított paritáson is köttetnek,ezért az általam választott közös nevezõa lábon álló ár. Használatos az EUR ésFt pénznem is, amit a már említett 300Ft/EUR átváltással egységesítettem.

A közvetlen költségeken túl felme-rülnek üzemi általános költségek is(üzemirányítás, mûvezetés, szakértõiszemlék, leltár, számvitel, jogi tanácsa-dás stb.), amiket a legnagyobb ültetvé-nyes termelõ – általa megadott – tény-száma alapján 28 000 Ft/ha/év tételû-nek ismertem el.

Az egyik legfontosabb költségelem aföldterületek haszonbérleti díja. (Jel-lemzõen az ültetvényen is elválik aföldtulajdon a földhasználattól.) Az ál-talam ismert valamennyi szerzõdés tar-tós bérlet (a földtulajdonos szempont-jából adómentes jövedelem), mégpediga termelési ciklus maximális hosszára,15 évre kötve. Ez nem éves kifizetésû,hanem „sír-nevet” alapon a véghaszná-lati érték 10-15%-a a véghasználat évé-ben. Nagyjából megfelel annak, minthaa termõföld tulajdonosa bérleti díjként amindenkori területalapú támogatás(TAT) 50-70%-át kapná meg. Az ültet-vény értéke pedig a földhasználó nyil-vántartásaiban jelenik meg. Az általamvizsgált NNY iparifa-ültetvények jogilagrendezettek.

A termelés gazdaságossága számosmódszerrel számítható. Lehet beruhá-zásként (0 pontról indulva), vagy a fo-lyamatos mûködésû üzemet is vizsgálni.A tõkém rendelkezésre áll, vagy köl-csönbõl finanszírozok? Lehet a befekte-tési, elvárt kamatláb (pénzügyi hozam)mentén is értékelni. A körülményeketcsak a termelõ ismerheti, így a termelés

Jövõnk az iparifa-ültetvény?(!) II.Csodavárás helyett egy lehetséges megoldás

Nagy Imre – tudományos munkatárs, NAIK-ERTI

A hozamszámításoknál kellõ óvatossággal tervezhetõ választékok és arányuk



belsõ kamatlábának kiszámítása, meg-adása tûnik célszerûnek. Azaz azt a kér-dést tesszük fel, hogy bankban tartsam atõkémet, vagy ilyen jellegû ültetvénybefektessek. A számítási módszer, amelyteljes költségszinten értelmezhetõ:

p = tevékenységgel elérhetõ ka-matláb %V = a véghasználat tiszta eredmé-nye az ültetvény szanálási költsé-geit is figyelembe véveK = a teljes termelési ciklus összesköltségef = a teljes termelési ciklus hossza(12 év)

Mindenféle támogatás nélkül – figye-lembe véve az agráriumot, valamint a

banki befektetéseknél elérhetõ jelenle-gi 2,5% körüli értéket – a NNY iparifa-ültetvények eredményessége kiemelke-dõen jónak tekinthetõ. Az éves 315 029Ft/ha hozam azonban ne tévesszenmeg senkit, mert ez 12 év után valósulmeg, addig csak ráfordítás van. Márpe-dig ez nem kisüzemi termelés, ha elin-dítok 100 ha ilyen ültetvényt, akkor máraz elsõ évben rendelkeznem kell ~ 70millió Ft tõkével.

Az ültetvények jelenlegi jogi éstámogatási feltételei

A NNY-as erdõfelújításként erdõ mûve-lési ágban marad, a faültetvény termé-szetességû erdõ vágáskora >= 15 év(Evt. 7 § (1) bekezdés f) pont). Az Evt.hatálya alóli kivonás (pl. szántóvá át-alakítás) igénybevételi eljáráshoz és té-rítéshez, vagy csereerdõsítéshez kötött(korlátozott gazdálkodás). A NNY-as atámogatott erdõtelepítésként erdõ mû-velési ágba kerül. Elveszik a területala-pú támogatás, de a beruházáshoz ésfenntartáshoz pályázható egyéb támo-gatás.

A támogatás nélkül létesített NNYfaültetvények jogi jellege szabad ren-delkezésû erdõ, földnyilvántartási mû-

velési ága pedig fásítás. A mûvelésiág szabadon, egyszerû földhivatalieljárásban változtatható. Fásítás-ként azonban elveszik a területala-pú támogatás, a létesítéshez pedigmind ez ideig egyéb forma sem ve-hetõ igénybe.

Az intenzív kezelésû NNY ipari-fa-ültetvények telepítése és fenn-tartása során kifejezetten mezõgaz-

dasági jellegû termelés folyik. A fordai-dõ alatta marad mind a sarjadztatott fásszárú energiaültetvények, mind az in-tenzív gyümölcsösök fordulóidejének.Intenzív talajmûvelés, mûtrágyázás ésvegyszerezés történik. A mûvelési ág fá-sításra változtatása indokolatlan! Ehhezmódosítani kellene az Evt. 4. § h) pont-ját és meg kellene alkotni az iparifa-ül-tetvényekrõl szóló VM-rendeletet.

Érvek a támogatás mellettA szántóföldi mezõgazdasági termelés-hez képest az iparifa-ültetvényeken na-gyobb az élõmunka-igény, amelynekfoglalkoztatási oldalról komoly elõnyeivannak. Indokolt lenne az I. kivitel és amûszaki kiegészítõ intézkedések (pl.vadkárelhárítás) támogatása. Ez nagy-ban csökkentené a 10-15 évre lekötöttalaptõke mértékét. Amellett a TAT tá-mogatás az ültetvény teljes ciklusidejealatt jelentõs részben fedezné a fenntar-tást, nevelést is. A termõföld szántó mû-

Az ültetvény létesítésének és fenntartásának költségei (Ft/ha) éves vágásfordulónál (vadkárelhárítással együtt és áfa nélkül)

Árbevétel az ültetvényen 12 éves vágásfordulónál



velési ágban maradna, a ciklus végénkötelezõ ültetvényszanálással. A terme-lõ döntési szabadsága legyen, hogy aztkövetõen melyik mûvelési formát vá-lasztja.

Támogatással a rövid vágásfordulójúiparifa-ültetvény versenyképes lehet aszántóföldi növénytermesztéssel is,lényegesen kisebb termelési kockázat-tal (pl.aszályra kevéssé érzékeny).Nemzetgazdasági szempontból elemiérdekünk a korszerû hámozó üzemekfennmaradása, azok ellátása hazai be-szállítóktól származó faanyaggal (fog-lalkoztatás, nemzeti össztermék, adó-bevételek, magas szintû munkakultúrameghonosodása stb.).

Egyéb javaslatok• Magyar termelõi kör kialakítása

TÉSZ-ek létrehozása, a gazdák a beru-házáshoz a termõföldet adnák, a tartósbérlet díját a véghasználat hozamánakmegosztásával ellentételezve.

• Klaszterek létrehozásaSzaporítóanyag-termelõk – az ültet-vények tulajdonosai és kezelõi – ipa-ri végfelhasználók. Csak ez az érdek-közösség szavatolhatja a végfelhasz-nálónak a megfelelõ termékminõsé-get, míg az ültetvények kezelõinek a

garantált átvételi árat. Közös finan-szírozás + támogatások!1 000 ha területet meghaladó mini-mális üzemméret! Az éves szaporítóanyag-igény tartó-san érje el a 3–5 000 db-ot, a végter-mék színfurnér rönk pedig az500–1000 m3 tételt.

A támogatások ellenõrzésérõlPályázati feltételként meg kell követelnia talaj laborvizsgálatára alapozott részle-tes termõhely-feltárási szakvéleményt ésa részletes technológiai leírást. (Gyengetermõhelyeken az intenzív ültetvényeketnem szabad támogatni.) Ellenõrzés azelsõ évben. (A létesítés bejelentési kötele-zettsége, a szaporítóanyag származásibizonylata, tõszám, minõség.) Terepenszúrópróbaszerûen és kockázatelemzésalapján területi mérés, a mûszaki kiegé-szítõ intézkedés tényének és az ápolt-ságnak az ellenõrzése.

Az éves TAT támogatások ellenõrzé-se szintén szúrópróbaszerûen történjékés csak az ültetvény ápoltságára, gyom-mentességére terjedjen ki.

Tisztelt Olvasók, Kollégák! Szinte évente „robban a bomba”, új és újcsodanövényekkel és technológiákkal hi-

tegetnek minket. Energiafû, mályva, lágyszárú sarjadztatott energiaültetvényekMyscanthusból, fás szárú sarjadztatottenergiaültetvények nyárból, fûzbõl ésakácból. Legújabban pedig a smaragdfaiparifa-ültetvény. Mindezekrõl nem kívá-nok ítéletet mondani, azt majd az idõmegteszi. Szeretném azonban figyel-mükbe ajánlani írásom tárgyát, a NNYiparifa-ültetvényt, amely Olaszország-ban már 50-60, Magyarországon pedig10-15 éve bizonyít. Jó termõhelyen, atechnológiai rend betartása mellett ez azültetvény biztosan nem fog csalódástokozni. Szaktanácsadási kérdésekben aNAIK-ERTI is rendelkezésre áll.

Felhasznált irodalom:Márkus L.; Mészáros K.: Erdõérték-számítás.Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest1997.

Halupa Lajos-Simon Miklós: Az „I-214”NYÁR, Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.

Halupa L.-Tóth B.: A nyár termesztése éshasznosítása, Mezõgazdasági Kiadó, Buda-pest, 1988.

Ültetvényszerû Fatermesztés 1-2. Szerk.:Führer Ernõ – Rédei Károly – Tóth Béla, Ag-roinform Kiadó, Budapest, 2009.

Lektorálta: Dr. Borovics Attila, NAIK –ERTI, mb. igazgató

Javaslattételi felhívás a „Kétmilliomodik hektár magyar erdõ” emlékérem adományozására

Az Országos Erdészeti Egyesület és a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a sajtó azon képviselõi teljesítmé-nyének elismerésére, akik a magyar erdõkkel, a magyar erdõgazdálkodással kapcsolatos információk-nak kellõ teret adnak, és azokat kellõ tárgyilagossággal közvetítik, „Kétmilliomodik hektár magyar er-dõ” megnevezéssel emlékérmet alapított 2008-ban. A díj az idei évben is átadásra kerül.

Az emlékérem odaítélésének fõbb szabályai: Az emlékérem kizárólag egyéni teljesítmény elismerésére szolgál. Évente egy darab emlékérem adományozható. Az emlékéremhez pénzdíj nem kapcsolódik. Az emlékérmet az írott és elektronikus sajtó azon munkatársai, újságírók kaphatják, akik munkájuk során hu-

zamosan és aktívan részt vettek a magyar erdõkkel, a magyar erdõgazdálkodással kapcsolatos kommuniká-cióban, legyen az a médiában megjelenõ híradás, szakmai tartalmú mûsor szerkesztése, tényfeltáró újságírás,erdész szakemberek kommunikációs oktatása.

Az elismerés alapja lehet életút, vagy egyedi kiemelkedõ teljesítmény.

A díjazásra javaslatokat jogi és magánszemélyek egyaránt beküldhetnek a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága (1370Budapest, Pf.: 345.), vagy az Országos Erdészeti Egyesület (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) részére, 2014.november 3-ig, kizárólag írásos formában. A határidõn túl érkezõ ajánlásokat nem áll módunkban elfogadni.

A javaslatnak tartalmaznia kell: a javasolt személy részletes életútját, kiemelten azokat a tevékenységeit, amelyek indokolják az emlékérem

adományozását, valamint a javasolt személy fõbb adatait (adatlap letölthetõ a www.oee.hu és a www.nebih.gov.hu honlapokról).

Az emlékérem tervezett átadására a 2014. év végéig, szakmai rendezvényen kerül sor.

Wisnovszky Károly Zambó PéterNÉBIH Erdészeti Igazgatóság Országos Erdészeti Egyesület

Igazgató elnök


SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM

Kontinensünkön növekvõ ütemben jelennek és honosodnakmeg behurcolt kártevõk és kórokozók. Ezek jelentõs részerövidebb-hosszabb idõ alatt hazánkat is eléri. A szélsõségesidõjárású évek (súlyos aszályok, enyhe telek stb.) hatásáraolyan honos rovarok és kórokozók léphetnek fel tömegesen,amiket korábban jelentéktelennek, „ártatlannak” tartottunkés ennek megfelelõen is kezeltünk. A következõkben ezek-bõl mutatunk be néhány idõszerû példát.

A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata)megjelenése Magyarországon

Az Észak-Amerikában honos tölgy csipkéspoloska kifejlettenkb. 3 mm-es, szürkés alapszínû. Megjelenésében hasonlít a pla-tán csipkéspoloskára (Corythuca ciliata), de a két faj színezeteés mintázata alapján is elkülöníthetõ. A C. ciliatánál csak azelülsõ szárnyak felboltosodó része barna, a C. arcuatánál a

szárnyak tövén egy szélesbarna sáv is látható.

Európában elõször2008-ban, Észak-Ola-szországban észlelték.Néhány évvel késõbbSvájcból is jelezték elõ-fordulását. Fõ tápnövé-nyei a tölgyek, a hazánk-ban õshonos tölgyfajokmindegyike alkalmastápnövénye a fajnak.Erõs fertõzése korailombhullást okozhat.Több hazai szerzõ is elõ-

revetítette várható délnyugat-magyarországi megjelenését. Ez-zel szemben elsõ példányai a Békés megyei Szarvasi Arboré-tumból kerültek elõ egy Quercus macranthera és egy Quer-cus petraea faegyedrõl. Ezt követõen néhány nappal a Vácrá-tóti Botanikus Kertben, észak-amerikai Quercus albáról iselõkerült. 2014 áprilisában a Tiszakürti Arborétumban többtölgyfajon is megtaláltuk. Gyakorlatilag ugyanekkor Csaholc(Szatmár-Bereg) községhatárban cseren is azonosítottuk egypéldányát. Ez az adat két okból is érdekes. Egyrészt a helyszínmeglehetõsen távol esik az elõfordulási helyként eddig ismertarborétumoktól, másrészt ez a faj elsõ hazai erdei elõfordulá-sa. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a tölgy csip-késpoloska valószínûleg már jóval elterjedtebb Magyarorszá-gon, mint gondolnánk, csupán az egyelõre alacsony népes-séggel magyarázható, hogy eddig kevés helyen észlelték.

További információkat találunk a Növényvédelem c. fo-lyóirat 2013. júliusi számában. Elõfordulásával kapcsolatosminden megfigyelést (lehetõség szerint digitális fényképpeldokumentálva) szívesen fogad az ERTI Erdõvédelmi Osztálya([email protected]).

A selyemfényû puszpángmoly (Cydalima per-spectalis) intenzív terjeszkedése

Ugyan a buxusnak Magyarországon nincs erdészeti jelentõsé-ge, ám egyik legkedveltebb dísznövényünk lévén minden-képpen figyelmet érdemelnekúj kártevõi és kórokozói. A ke-let-ázsiai származású fajt Euró-pában elõször Németországbóljelezték (2008). Azóta számosországban megjelent. Magyar-országon elõször 2011 õszén,Sopronban az egyetemi Botani-kus Kertben fogták a lepkét.Felbukkanása ekkor már nemokozott nagy meglepetést, mertBurgenlandban korábban istudtak jelenlétérõl. Megtalálásaóta újabb és újabb helyszínek-rõl kerül elõ vagy a kifejlett lep-

Van új a Nap alatt…Aktualitások az erdõvédelem területérõl

Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó, Dr. Koltay András, Szõcs Levente*

„Nincs új a Nap alatt”, mondja a közismert mondás. Való

igaz, gyakran elõfordul, hogy egy-egy újnak ítélt szakmai

problémáról némi utánajárással kiderül, hogy eleink már

akár 100 éve is találkoztak vele, esetenként pedig még

megoldást is találtak rá. Napjaink történései azonban

gyakran rácáfolhatnak e mondás igazságára.

* (NAIK-ERTI Erdõvédelmi Osztály)

Tölgy csipkéspoloska

Platán csipkéspoloska

Selyemfényû puszpángmoly



ke, vagy a bokrokat károsító hernyó. Károsítása egyébként abokrok pusztulását is okozhatja.

A selyemfényû puszpángmoly (buxusmoly) tápnövénye abuxus, évente 3 nemzedéke is kifejlõdhet. A fiatal hernyók aleveleken készített selyemszövedékben telelnek át. Miveltápnövénye kedvelt, sokfelé ültetett dísznövény, a lepkék vi-szonylag jól repülnek és évente több nemzedéke is van, ter-jeszkedése meglehetõsen intenzív. Erre rásegít az is, hogy afiatal puszpángbokrok országon belüli szállításával (a telelõhernyókkal együtt) még gyorsabban eljuthat újabb területek-re, ahol ezáltal szigetszerû fertõzési gócok alakulhatnak ki.Ezt támasztja alá az is, hogy már több dísznövény-forgalma-zó telepen is találtak fertõzött puszpángokat. A nyugati or-szágrészben, illetve Budapest környékén már elterjedt és ér-zékeny károkat is okoz, de szigetszerûen az ország délkeletirészén is felbukkant.

A fajról további információ található, illetve újabb elõfor-dulásai bejelenthetõk a NyME Erdõmûvelési és ErdõvédelmiIntézete által fenntartott honlapon, az alábbi címen:http://emevi.emk.nyme.hu/index.php/22542/.

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)terjeszkedése

Észak-amerikai származású, egynemzedékes, pete alakbantelelõ faj, Európában 1979-ben, nálunk 2004-ben, Budapes-ten találták meg. Ma már szórványosan az egész ország terü-letén elõfordul, és további terjeszkedése is várható. Rendkí-

vül polifág, több száz tápnövénye ismert (többségében fásszárúak). Európában elsõsorban városi díszfákon és cserjé-ken gyakori, de nálunk ezek mellett gyalogakácon, akácon,kései meggyen, mezei szilen, fûzön, tölgyeken, ostorfán, há-zi dión és orgonán jelent meg tömegesen. A kifejlett rovar 5-8 mm hosszú, teste és szárnyai viaszos bevonattal fedettek.Lárvái az áttelelt petékbõl május-júniusban kelnek ki, és 2-3hónap alatt, a leveleken, hajtásokon szívogatva fejlõdnek ki.5 lárvastádiumon mennek keresztül. Levedlett lárvabõreik, atestüket fedõ fehér szálak és szemcsék feltûnõ, mésszerû be-vonatot képeznek. A megtámadott levelek, hajtások torzul-nak, esetenként elpusztulnak. A lárvák által kiválasztott méz-harmaton korompenész telepszik meg.

Biscogniauxia (Hypoxilon) mediterranea okoztacserpusztulás

A gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser is-mert, jelentõs kórokozója. Európa számos országában, így Ma-gyarországon is elõfordult, de a hazai szakirodalom nem, vagycsak nagyon röviden említi: „A mediterrán vidékeken szerepetjátszik az ottani tölgyek pusztulásában” (Szabó I. 2003: Erdeifák betegségei. Szaktudás Kiadó Ház, Bp.). 2003-ig az olaszor-szági Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét. 2003-ban azonban onnan 350 km-re északra, Szlovéniában okozottjelentõs károkat. Az utóbbiról beszámoló szlovén szakembe-rek már megjegyzik, hogy a klímaváltozás következménye-ként a faj kártételei északabbra is bekövetkezhetnek.

Amerikai lepkekabóca és károsítása

Biscogniauxia okozta cserpusztulás



A kórokozó a csert és közvetlen rokonsági körét (pl. para-tölgy) kedveli. Ez magyarázza azt a meglepõ jelenséget, hogyhelyenként az egyébként szárazságtûrõbbnek tartott, töme-gesen pusztuló cserek mellett jó állapotú, tünetmentes kocsá-nyos, vagy kocsánytalan tölgyeket is találunk.

A fertõzés legszembetûnõbb tünete a leváló kéreg alattmegjelenõ szétterülõ termõtest, amelynek színe szürkétõl afeketéig változhat, bársonyos bevonatot képezve az elhaltkéreg alatt. A gomba fiatalabb és idõsebb fákat egyaránt el-pusztíthat, de hatása egy állományon belül nem függ a fae-gyed szociális helyzetétõl.

Olaszországi kísérletekben is bizonyították, hogy a gombatömeges elszaporodásának legfõbb kiváltó tényezõje a vízhi-ány. A rovarok okozta lombvesztés (pl. gyapjaslepke) pedigmég közepes erõsségû aszály esetén is tovább növeli a gombamiatti pusztulás kockázatát. Ezt a megállapítást a hazai tapasz-talatok is alátámasztják. A legszembetûnõbb mértékû cser-pusztulás azokon a területeken következett be, ahol a 2011-2013-as súlyos aszályokat megelõzõ 6-8 évben jelentõs volt agyapjaslepke károsítása. Ilyenek például a Kab-hegy, Keszt-hely és Pápa környéke, valamint Boda körzete (Mecsek).

JuharpusztulásAz elmúlt két évben országszerte észlelték a juharokon, elsõ-sorban a hegyi juharon a gyors lefolyású elhalást. Az egész-ségesnek tûnõ egyedek viszonylag gyorsan, akár egy vegetá-ciós idõszakon belül, elhullatják leveleiket. A fák kérge felre-pedezik a törzsön és az ágakon, majd nagyobb darabokbanleválik. Erõsen aszályos idõszakok után hasonló jelenségettapasztaltak már Szlovéniában és Szlovákiában is. A pusztu-lást közvetlenül kiváltó kórokozót nehéz egyértelmûen azo-nosítani, de valószínû, hogy Armillaria és Nectria fajok isszerepet játszanak benne.

A gyapjaslepke új kórokozója (Entomophagamaimaiga) Magyarországon

Végezetül egy olyan példa, ami összességében valószínûleginkább kedvezõ , mint negatív hatású. Az ázsiai eredetû Ento-mophaga maimaiga a gyapjaslepke egyik legjelentõsebb, faj-specifikus gombakórokozója. Klasszikus biológiai védekezésiprogram keretében 1910-1911-ben (amikor a fajt még le semírták) betelepítették az USA-ba, de a betelepítés hosszú ideiglátszólag sikertelen volt. Ennek ellenére a 20. század végénmár megtalálták a legtöbb USA-beli gyapjaslepke populáció-ban is, sok helyütt kifejezetten jelentõs mortalitás okozott, ez-zel számottevõen csökkentve a faj által okozott károk területinagyságát. Európába (Bulgária) 1999-ben telepítették be,majd 2011-tõl Szerbiába is. Onnan terjeszkedve a kórokozómegjelent többek között Görögországban, Törökországban,

Horvátországban és Szlovákiában is. Magyarországon a hor-vát és szlovák észleléssel közel egy idõben 2013. június 20-án,Vámosatyán találtuk meg elõször, ahol tömeges hernyópusz-tulást okozott. Erdész kollégák segítségével gyûjtött minták-ból rövid idõn belül az ország több pontjáról (Hajdú-Bihar,Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyék) is elõ-került. 2014 késõ tavaszán egyébként már az ország továbbipontjairól (Békés megye) is jelezték elõfordulását. Az okozotthernyópusztulás jellegzetes tünete az elpusztult, megnyúlt, fá-ról lelógó mumifikálódó idõsebb hernyók tömege, amik a ví-rusfertõzésben elpusztultakkal ellentétben nem folyósodnakel. A kórokozó azonítását laboratóriumi vizsgálatokkal is meg-erõsítettük. Valószínû, hogy 2013-ban és 2014-ben a tömeg-szaporodás a gomba okozta tömeges hernyópusztulás követ-keztében alakult az elõzetes várakozások alatt.

A gomba nyugvóspórái (azygospórák) hosszú ideig (akár 10-12 év) életképesek és tárolhatók is, így alkalmasak lehetnek bio-lógiai védekezésre, mesterséges járványok elõidézésére is. Min-denekelõtt azonban célirányos hazai vizsgálatokkal kell tisztáz-ni az erdei ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásait. Ezzelés még sok más tisztázandó kérdéssel kapcsolatban kutatásiprogramot indítunk. A kórokozóról további információkat talá-lunk a Növényvédelem c. folyóirat 2014. júniusi számában.

A gomba elõfordulásával kapcsolatos minden megfigye-lést (lehetõség szerint digitális fényképpel dokumentálva)szívesen fogad az ERTI Erdõvédelmi Osztálya ([email protected]).

A kiragadott példákon túl sok másikat is felsorolhatnánk.Az is nagyon valószínû, hogy új és újabb erdõvédelmi gon-dok a közeli-távoli jövõben is felszínre kerülnek. Azaz az er-dõvédelmi problémák rácáfolnak a bevezetõben említettmondásra. Igenis „van új a Nap alatt”. Tegyük hozzá szkep-tikusan, valószínûleg lesz is…

Kéregelhalás juharokon

Entomophaga okozta hernyópusztulás


ERDÉSZETTUDOMÁNY

Yggdraszil, a világkõrisA kõris fontos szerepet töltött be az európai emberek vallá-sos és mindennapi életében. A leghíresebb kõris valószínûlega skandináv mitológia világfája, Yggdraszil, amely egybenÓdin fõisten lovát is jelképezi. Ódin kilenc napig függött dár-dával átszúrva a fán, hogy áldozata által mélyebb tudásrategyen szert. Yggdraszil nemcsak a tudás, de egyben az életés a sors fája is, hatalmas világfa, amely három világot kötössze, törzse felnyúlik a felsõ égi világba, keresztülhalad aközépsõ földi világon, gyökerei lehatolnak a föld alatti világ-ba. A mitológia szerint Ódin és testvérei az elsõ férfit kõrisfá-ból, az elsõ asszonyt szilfából teremtették, életet lehelve atengerparton talált és emberré formált uszadék fákba. A min-dennapi életben a kõrisek rugalmas faanyagát elsõsorbanszerszámnyelek, mezõgazdasági eszközök, kerekek gyártásasorán használták fel. A brit népgyógyászatban a beteg gyer-meket napfelkelte elõtt egy kõrisfa hasadékán emelték ke-resztül, majd a hasadékot betapasztván a betegségbõl is gyó-gyulást reméltek. Hasonló népszokás a magyar nép körébenis élt egykor.

A fehér, a vörös és a zöld kõrisMagyarországon három kõrisfaj õshonos; a magas (Fraxi-nus excelsior), a magyar (Fraxinus angustifolia subsp. da-nubialis) és a virágos kõris (Fraxinus ornus), az 1700-asévekben azonban további, észak-amerikai kõrisek jelentekmeg hazánkban. Az elsõ Európába hozott amerikai kõrisfajRehder (1724) szerint a fehér kõris (Fraxinus americana)volt, majd azt követte 1780 körül az amerikai kõris (Fraxi-nus pennsylvanica) két változata, az északi vörös kõris(Fraxinus pennsylvanica var. austini) és az 1820-as évektáján a zöld kõris (Fraxinus pennsylvanica var. subinteger-rima), akkor még Fraxinus lanceolata néven. Sajnos ko-rábban e fajokat számos alkalommal nem különítették el,és mindhárom kõrist amerikai kõris néven említették, illet-ve a Fraxinus americana nevet tévesen az amerikai kõris-re, vagyis a Fraxinus pennsylvanicára alkalmazták; mindezsok esetben nevezéktani problémákhoz vezetett. A ha-zánkba érkezõ kõrisek palettáját tovább színesíti a fekete(Fraxinus nigra), a kék (Fraxinus quadrangulata) és azoregoni kõris (Fraxinus latifolia), ezek a fajok azonbancsak botanikus kertekben, parkokban és arborétumokbanfordulnak elõ.

„Az amerikai kõrisfát nemcsak lehet, de érdemes ismegtelepíteni”

Az Erdészeti Lapokban már 1891-ben megjelenik egy ajánlásaz amerikai kõris ültetésérõl. A fafajt azért javasolja a szerzõ,mivel a mocsaras talajt is jól viseli, ahol a magas kõris nem adgazdaságilag értékes mennyiségû faanyagot, faanyagát a hi-koriéhoz hasonlítja, és mezõgazdasági szerszámgyártáshozjavasolja. 1896-ban Péch Dezsõ a „Bulletin de la societe cent-rale de Belgique” cikkére hivatkozva közli: „A Fraxinusamericana eredeti hazájában – Északamerikában – rendkí-vül értékes fanem; fáját sokféle czélra használják a mezõ-gazdasági szerszámok és szerszámnyelek, evezõ rudak készí-tésére, butorok elõállítására, s ezeken kívül kocsigyártásnál isnagy kelendõsége van s itt gyakran a hyckori (Carya) fát pó-tolja”. Mindezek alapján a szerzõ szerint „Az amerikai kõris-fát nemcsak lehet, de érdemes is megtelepíteni és a mi kõris-fánkkal szemben több nagy elõnye van”. Elõnyként a kedve-zõbb áron értékesíthetõ faanyagot, az áradással szembeni el-lenálló képességet, a csemete gyors növekedését, és fagytû-rését említi.

Alig néhány évvel késõbb Lenhard Antal a fafaj növeke-désének és fejlõdésének megfigyelése érdekében soronkéntfelváltva amerikai kõris és magas kõris csemetéket ültetett.Tapasztalatait a következõkben foglalta össze: „Az amerikaikõris sokkal erõteljesebben növekedett, mint az általam ne-velt idevaló kõrisfa. Már két ízben, 1897. és 1899. évben vol-

Világkõris és özönnövényInváziós fa- és cserjefajaink

Dr. Csiszár Ágnes – egyetemi docens, NYME EMK NTI

Naár Dénes – természetvédelmi mérnök

A Földünk biodiverzitását veszélyeztetõ tényezõk között, az élõhelyek pusztu-lását és feldarabolódását közvetlenül követi a nem honos, inváziós fajok ter-jedése. Az inváziós növényfajok, azaz az özönnövények között hazánkban ésvilágviszonylatban is kiemelkedõ a fás szárú fajok aránya. Általánosan el-mondhatjuk, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban az adventív fa-és cserjefajok által leginkább veszélyeztetett élõhelyek az erdõklímában állóerdõk. Az inváziós idegen fajok megtelepedése és terjedése olyan globális prob-léma, amelynek kezeléséhez nemzetközi, regionális és helyi szintû, valaminttudományok közötti együttmûködésre egyaránt szükség van.


ERDÉSZETTUDOMÁNY

tak nagymérvü kõrisbogár pusztitások s ekkor láttam a kétkõrisfaj közötti külömbséget; mig ugyanis a hazai Fraxinusexcelsior leveleit a kõrisbogarak teljesen elpusztitották, addigaz amerikai kõrisfasorok teljesen érintetlenül állottak, s ezenlátvány önkényt jutatta eszembe azt, hogy ezt mint olyan kö-rülményt, a mely kiváló elõnye az amerikai kõrisfának, amagyar erdészeti közönség becses tudomására adnom, ha-zafias kötelesség.” Kressák Pál (1901) újvidéki amerikai kõriserdõsítésében tett megfigyelései alátámasztják Lenhard Anta-lét, õ is kiemeli a fafaj gyors növekedését és a kõrisbogárralszembeni ellenálló képességét.

„Csak ártereken ültetendõ, homokra egyébként egyál-talán nem való.”

Az 1920-as években az amerikai kõrist a szikfásítás egyik leg-biztosabb fafajának vélték. Erre az adott okot, hogy az ame-rikai kõris tápanyagszegény, szikes talajokon is megmaradtés a szárazsággal szemben is ellenállóképesnek bizonyult. APüspökladányban végzett gyökérvizsgálatok azonban kimu-tatták, hogy a fafaj szikes talajokon csak sekély gyökérzetetfejleszt, tehát hosszú élettartam, megfelelõ méret nem várha-tó a fafajtól ezeken a területeken. Matusovits Péter (1925) ma-

gyar királyi fõerdõtanácsos szerint „Mint az öltözködésben,úgy a fanemekben is megvan a divat”… „ Így a mi jó kõrisünkkiszorításával divatba jött az amerikai kõris. Míg azonban ami magas kõrisünk nagyon alkalmazkodó, addig bizony azamerikai kõris csak laza talajban díszlik. Míg a mi kõrisün-ket ott találjuk az ártértõl és illetve a hullámtértõl a mészkõ-szikláig és mindenütt szépen díszlik, addig bizony az ame-rikai kõris válogatósabb. E mellett fája nem oly jó mint a mikõrisünké”. Éppen ezért Magyar Pál (1960) szerint az ame-rikai kõris: „Csak ártereken ültetendõ, homokra egyébkéntegyáltalán nem való”. A szerzõ már a 60-as években rámu-tat az amerikai kõris telepítésének hátrányaira is: „Nálunkmár annyira meghonosodott, hogy a természetes úton ke-letkezett magvetõdésbõl származó csemetést a magas sások-kal jellemzett fekvéstõl egészen a legmagasabb fekvésig mamár mindenütt megtaláljuk, kivéve a száraz homokgörön-döket. Ha az állományok talaját az újonnan keletkezettiszapolódás, akár pedig a záródás miatt a sások, pántlika-fû vagy szederinda nem fedi teljesen, a vörös kõris újulatagyakran olyan sûrû, hogy akadályozza az õshonos fákmegtelepedését, és az azok betelepítésére irányuló talajelõ-készítési munkát.”

„De semmi esetre sem lenne helyes egy értékes hazaifát háttérbe szorítani egy külföldivel szemben, hacsak

azt különleges okok nem indokolják”Az idézet szintén Magyar Páltól származik, aki szerint a fafajt:„Sajnos gyakran olyan termõhelyre is tömegesen ültették,ahol jelenléte nem kívánatos. Helyenként nagy kiterjedésûnemesnyárasok elegyítésére használták, holott idõsebb korá-ban megnyilvánuló fényigénye miatt nem alkalmas alsólombkoronaszint képzésére.”

Az 50-es évektõl valóban ültették az amerikai kõrist az ár-téri nemesnyárasok második lombkoronaszintjébe is, erdõnkívüli fásításokban pedig elsõsorban a mezõvédõ erdõsávok-ban jutott szerephez, gyors növekedése és kiterjedt lomboza-ta révén. Az ártereken ültetése, a nemesnyárasok alátelepíté-se során bebizonyosodott, hogy a kezdeti gyors növekedésekésõbb lelassul, és az egyéb õshonos, lombos fafajok jóvalnagyobb fatermést adnak. Mindeközben azonban az ameri-kai kõris hazánkban a középhegységek kivételével általáno-san elterjedt, elõfordulásának súlypontja elsõsorban a folyó-völgyekre, lápterületekre és szikesekre esik; különösen a Ti-sza és Körösök völgye, a Rába völgy, a Duna felsõ és alsó sza-kasza, a Hanság, a Mosoni-sík és a Nagyberek területén talál-ható nagy mennyiségben.

Az amerikai kõris mint özönnövényAz amerikai kõris faanyaga hazájában szilárd és rugalmas,hazai tapasztalat szerint a magas és a magyar kõrisénél ke-vésbé keresett, ezért egyes felhasználók a két faj faanyagátelkülönítik, míg mások együtt dolgozzák fel. Kultúrválto-zatait városokba, parkokba ültetik aranysárga õszi lomb-színezõdésük és a várostûrésük miatt. Gyors növekedése,a termõhellyel szembeni viszonylagos igénytelensége, al-lelopátiás hatása, valamint fogyasztóinak és károsítóinakcsekély száma miatt az amerikai kõris napjaink egyik invá-ziós fafajává, özönnövénnyé vált. Terjedését elõsegítigyors életciklus-váltása, rendszeres és bõséges magtermé-se. A magok csírázóképességüket 2-3 évig megõrzik, a szélés a víz segítségével messzire szállítódhatnak. Fiatalkorinövekedése gyors, tõrõl jól sarjad, így károsodás eseténvegetatív és generatív úton egyaránt képes megújulni. Me-legigénye folytán hazánkban a kontinentális éghajlat szél-sõségeit jól viseli, víztûrése kiváló, és bár fényigényes faj,a fafajoknál szokásos fiatalkori árnytûrése hosszabb ideigtart, mint a magas és magyar kõrisnél. Hajtásának maga-sabb kumarintartalma miatt a lombfogyasztó rovarok job-ban elkerülik, mint a honos kõrisfajokat; kérge hamarabbcserepesedik, ezért hántáskártól csak fiatalabb korábanszenved.

Korábban telepített állományainak és jó terjedõ képessé-gének köszönhetõen, az amerikai kõris folyóink mentén, azártereken országszerte megjelenik más adventív növények,például a gyalogakác és a zöld juhar társaságában. Egyed-száma és az általa okozott természetvédelmi gond súlyosságaterületenként változik. Sûrû újulata révén megakadályozhatjahonos fajaink felújulását, regenerálódását. Visszaszorítása, afolyóvizek folyamatos propagulum utánpótlása miatt hosszúidõt igényel és fõleg mechanikai úton történik. A fafajt a ne-velõvágások során kiveszik, a termõs egyedeket kiirtják, vég-használat után sarjait leverik, felújítást nem végeznek vele. Asorokba bevetõdött magoncokat az ápolás során eltávolítják.Vegyszeres kezelésre általában nem kerül sor a területek vé-dettsége, illetve a vegyszer hullámtéren való kedvezõ terjedé-si lehetõsége miatt.

BevezetésAz évgyûrûk keletkezésének elmélete,azok éghajlattal való kapcsolatánakmegfogalmazása már Theophrastus(~300 Kr.e.) és Leonardo da Vinci fel-jegyzéseiben is elõkerült. A korszerû ér-telemben vett dendrokronológia alap-jait azonban Andrew Ellicot Douglass(1867–1962) amerikai csillagász dolgoz-ta ki, aki 1901-tõl kezdett évgyûrûelem-zésekkel foglalkozni. Arizonai tûlevelûfák évgyûrûiben naptevékenységhezkapcsolódó periodicitást keresett, dehelyette a csapadékmennyiség ingado-zásának évszázados „lenyomatát” talál-ta meg. A folyóirat hasábjain épp húszévvel ezelõtt látott napvilágot egy tanul-mány „Az évgyûrû mint természetes in-formációhordozó”címmel (Grynaeus etal. 1994). Az akkor leírtak nagy részemost is érvényes, ám két évtized eltelté-vel érdemes az erdészeti szakirodalom-ban is újra helyet engedni egy rövid át-tekintésnek, különösképpen az azótaelért új eredmények összefoglalásának.

A dendrokronológia biológiaialapjai

A hajtásvégeken található osztódó szö-vet (apikális merisztéma) mûködésé-nek eredményeképp a növények a haj-tás hossztengelyének irányában növe-kednek. Ez az ún. elsõdleges növeke-dés, mely az egyed morfológiájábanigen jól megfigyelhetõ változást ered-ményez. A törzs felületén elhelyezkedõosztódó szövet a nyalábkambium. Akambium, osztódása során, a külsõ ol-dalon létrehozza a floém sejtjeit, me-lyek elhalva a kérget alkotják, befelépedig a xilém sejteket, melyek a fatestetépítik fel. A kambium mûködésénekeredményeképp a törzs/ág hossztenge-

lyére merõlegesen, kerülete mentén isnövekszik (tkp. vastagodik), ez a má-sodlagos növekedés. Rövid távon a nö-vény morfológiájában ez szabad szem-mel alig megfigyelhetõ, kisebb válto-zást okoz.

A dendrokronológia a fák azon tulaj-donságán alapszik, hogy az egy naptáriévben keletkezett növekmény egyetlenjól azonosítható új gyûrûként észlelhetõa fa radiális (sugárirányú) keresztmet-szetén. Ez a tulajdonság elsõsorban amérsékelt és hideg övben növekvõ fá-kat jellemzi, de gyakori a szubtrópusiterületeken is, és a növekedést befolyá-soló meteorológiai tényezõk (napfény-tartam, hõmérséklet, csapadék) erõsévszakos változékonyságára vezethetõvissza.

Néhány alapfogalomRészben hiányzó évgyûrûrõl beszé-lünk, ha egy évgyûrû nem fejlõdik ki afa teljes kerületén. Példának okáért egykiékelõdõ évgyûrû (1. ábra) a kiékelõ-dés után már hiányzik.

Hiányzó évgyûrûrõl akkor beszélünk,ha a vizsgált mintában, mely gyakran a

teljes „kör” keresztmetszetnek csupánegy „körcikke”, egy adott évhez tartozóévgyûrût nem tudunk azonosítani.

Álévgyûrû: elõfordul, hogy a növe-kedési idõszakban a fa növekedése le-lassul, és kései pásztára hasonló sejt-szerkezettel jellemezhetõ szövet kelet-kezik, majd újra kedvezõvé válnak afeltételek a növekedésre, így ismét akorai pásztához hasonló szerkezetû fa-anyag keletkezik, és a valódi késeipászta csak ezután fejlõdik ki (1. ábra).

Kronológia: az évgyûrûszélességeknaptári évekhez rendelt sorozata.

Helyi kronológia: egy adott fafajra,kis területre, 5-10 fa alapján alkotott át-lagos kronológia.

Alapkronológia: egy adott fafajra(esetleg nemzetségre), de nagyobb terü-letre vonatkozó, több helyi kronológiaalapján létrehozott átlagos kronológia.

Keresztdatálás: az a folyamat/eljárás,amikor két kronológiát szinkronizá-lunk, azaz megkeressük az egymáshozrendelhetõ mintázatokat.

Módszertani alapokÉlõ fákból növedékfúróval furatmintát,elhalt fákból fûrészeléssel korongmin-tát szokás venni. Épületfák mintázásá-hoz speciális, száraz fákra alkalmazhatófúrót fejlesztettek. A furat(csap)mintá-kat tartólécre ragasztják, majd fokozato-san egyre finomabb csiszolóvászonnaldörzsölve, vagy éles pengével vágvakészítik elõ a felületet a mérésre. Nagyértékû mintákat vagy közvetlenül ahangszer vagy táblakép felületén (pl.Tóth et al. 2012), vagy mikrofúróval vett

Kormeghatározás és éghajlatrekonstrukciófaévgyûrûk segítségével

Dr. Kern Zoltán – PhD, MTA CSFK; Lendület programvezetõ, 2ka Paleoklíma MTA-Lendület Kutatócsoport

Az erdész munkájának a fák növekedése az alapja. Ez a növekedés a Föld

nagy részén egy aktív (felhalmozási) és egy passzív (nyugalmi) ciklus válta-

kozásával valósul meg. A növekedési ciklusok pedig jól azonosíthatóan jelen-

nek meg a fatest szöveti képében. Ezeket a növekedési sávokat (évgyûrûket)

leszámlálva becsülhetjük a fa életkorát. Miután felismerést nyert, hogy az

azonos helyen és idõben élõ egyedek növekedési mintázata hasonló, a válta-

kozó évgyûrûmintázatok szinkronizálására egy önálló kutatási ág alapult,

amely széles körû alkalmazási területeivel (régészet, földtudományok)

messze túlmutat a klasszikus erdészeti felhasználásokon.

1 ábra. Az évgyûrûszámlálást nehezítõ leggyakoribb problémák a kiékelõdõ évgyûrû ésaz ún. álévgyûrû


TÁRSTUDOMÁNYOK


TÁRSTUDOMÁNYOK

tizedmilliméter átmérõjû mintán visz-gálják. A mérési eljárások között kétnagy csoport különböztethetõ meg. Ahagyományosabb a mikroszkóp–mérõ-asztal–számítógép, három fõ elembõlösszeállított rendszer; míg a moder-nebb megoldásnál kamera, vagy szken-ner rögzíti a minta képét, és a mérés aképernyõn történik.

A dendrokronológus azonos korúminták évgyûrûmintázatának összeha-sonlításával igyekszik pontos naptáriévet rendelni minden azonosított év-gyûrûhöz. Így lehet létrehozni össze-hangolt, területileg egységes alapkro-nológiát. Megbízható kronológia felál-lításához legalább 5-20 fa mintáit kellfeldolgozni, attól függõen, hogymennyire hasonlóak a változások avizsgálatba vont minták között. A mun-ka során alapvetõ jelentõségû az emlí-tett álévgyûrûk, és hiányzó évgyûrûkkörültekintõ felderítése, és éppen emi-att lesz a dendokronológia jóval több,

mint az évgyûrûk egyszerû számlálga-tása.

Ha van egy ismeretlen korú min-tánk, akkor az abból származó évgyû-rûszélességek idõsorát egy létezõ kro-nológiához (illetve általában egyidejû-leg több kronológiához) hasonlítjuk. Alegpontosabban egyezõ átfedést ke-resztdatálással keressük meg, majdmérlegeljük, hogy az eredmény elégmegbízható-e. A megbízható ered-ményhez általában 50-100 átfedõ év-gyûrû szükséges, de erõsen váltakozóévgyûrûszélességek esetén már 30 év-gyûrûs szakaszt is sikerülhet keltezni.A kormeghatározást az évgyûrûszéles-ségek idõsorának váltakozásán túl vi-zuális összehasonlítás útján nyert ki-egészítõ adatok is segíthetik, megerõ-síthetik (pl. keskeny edények egyadott évgyûrû korai pásztájában, vagyjellegzetes, szokatlan színû kései pász-ta stb.). Ha az illeszkedést megfelelõ-nek fogadjuk el, akkor megállapíthat-

juk az ismeretlen korú kronológia leg-utolsó évéhez tartozó dátumot (2.ábra). Ezután az idõben egyesévelvisszafelé lépegetve az ismeretlen ko-rú kronológia minden évéhez (és egy-ben az ismeretlen korú faminta min-den egyes évgyûrûjéhez) hozzárendel-jük keletkezésének pontos naptári dá-tumát.

Ha a keltezett évgyûrûsorozat tartal-maz korábbi évgyûrût, mint az addig lé-tezõ alapkronológia, akkor az új mintátaz alapadatok közé sorolva, az alapkro-nológia hossza növelhetõ. Így az élõfákból alkotott kronológiához olyanidõsebb, holt fákból származó mérésisorokat illesztünk, melyek a meglevõkronológiával jelentõs részben átfed-nek (3. ábra). Ezt a módszert átlapolá-si eljárásnak nevezzük. Ezáltal a fákbiológiailag lehetséges élettartamánállényegesen hosszabb alapkronológiaállítható elõ.

DendroklimatológiaÁltalában igaz, hogy faévgyûrûk sok-kal hosszabb idõszakra állnak rendel-kezésünkre, mint a mûszeres észlelés-bõl származó meteorológiai adatok.Ugyanakkor a fák növekedését szá-mottevõen befolyásolják az idõjárásitényezõk. Mindebbõl következik,hogy a faévgyûrûk alapján megkísé-relhetjük rekonstruálni bizonyos me-teorológiai elemeknek a mûszeres mé-réseket megelõzõ idõszakban történtingadozásait. A kormeghatározásontúl talán ez a legfontosabb alkalmazá-si terület. Az éves felbontású, évszáza-dos éghajlati rekonstrukciókban a fa-évgyûrûk szerepe kiemelkedõ (Briffa,2000).

Az évgyûrû alapú éghajlati rekon-strukciók készítésekor többé-kevésbészabványszerû lépéseket kell követni.A dendroklimatológia módszertanarészletesen megismerhetõ Fritts (1976)klasszikus munkájából, a terjedelmikorlátok most csak a fõbb lépésekvázlatos bemutatásra nyitnak lehetõ-séget.2. ábra. Alapkronológiához rendelt ismeretlen korú kronológia szakaszainak egyezése

3 ábra. Az élõ fákból épített kronológiátidõsebb keresztdatálással lehet növelni

Közönséges vörösfenyõ (Larix decidua) évgyûrûszerkezete a Retyezátból

Fotó: Árvai Mátyás

StandardizálásMár a kezdetekben felismerték, hogymég az azonos helyen növekedett fákévgyûrûszélesség-adatai is gyakran kü-lönbözõek, melynek magyarázata a fákkorában, eltérõ kompetíciós helyzeté-ben, illetve a mikrokörnyezetbeli kü-lönbségekben kereshetõ. Ezért az év-gyûrûszélesség adatait „módosítani”

kell, mielõtt a különbözõ területeketegymással vagy meteorológiai adatokidõsoraival hasonlítjuk össze.

Ennek a „módosításnak” a neve stan-dardizálás, melynek célja, hogy az év-gyûrûszélesség adataiból a nem klimati-kus trendeket (pl. öregedés) és esemé-nyeket (erdõdinamika, kártevõk hatásastb.) kiszûrjük. A standardizálás során

az évgyûrûszélesség adatait mértékegy-ség nélküli indexekké alakítjuk át. Améréssel nyert évgyûrûszélesség idõ-sorhoz illesztünk egy, az átlagos növe-kedési menetet közelítõ függvényt (bõ-vebben, pl. Cook et al. 1990), majd év-rõl évre képezzük a mért évgyûrûszé-lesség és a növekedést becslõ függvényáltal felvett érték hányadosát (4. ábra).

Klímakapcsolat kereséseAz átlagolt indexeket valamely közeliállomás havi felbontású meteorológiaiadataival (pl. havi csapadékösszeg) le-het összehasonlítani. Statisztikai mód-szerek segítségével kell eldönteni, hogyaz évgyûrûindexekben tapasztalt válta-kozáshoz mely meteorológiai elem in-gadozása hasonlít a leginkább. Általá-nos szabály, hogy nemcsak annak azesztendõnek a meteorológiai adataitkell figyelembe venni, amikor az év-gyûrû keletkezett, hanem a megelõzõévet is. Ennek az a magyarázata, hogyaz idõjárási tényezõk produkcióra kifej-tett hatása, bizonyos tényezõk miatt,mint pl. a talaj vízraktározó kapacitása,a növény szénhidráttartalékai, késleltet-ve jelentkezik.

Ezután a meteorológiai adatokkal le-fedett idõszakot két részre osztjuk. Azegyik részidõszakban függvénykapcso-latot keresünk és állítunk fel az évgyû-rûindexek, valamint a legszorosabbkapcsolatot mutató klímaparaméter kö-zött (kalibráció). Ezután a másik részi-dõszakban ennek a függvénynek a se-gítségével az évgyûrûindexekbõl be-csüljük a klímaparamétert, és ezeket aszámított értékeket a részidõszakra vo-natkozó valódi (mért) értékekhez ha-sonlítjuk. Ismét statisztikai módszereksegítenek annak eldöntésében, hogy azévgyûrûkbõl számított értékek elfogad-hatóan tükrözik-e az eredeti adatok vál-tozékonyságát, szélsõségeit, átlagosmenetét (verifikáció).

Az egyik leggyakrabban vizsgált pa-raméter a hõmérséklet. Általában a nö-vekedési idõszak átlagos, vagy maxi-mális hõmérsékletét lehet rekonstruálnifaévgyûrûk alapján.

A csapadék esetében sokkal változa-tosabb a kép. A kutatási területre jel-lemzõ éven belüli csapadékeloszlástól,illetve a vizsgálatba vont fafaj élettanisajátosságaitól függõen sokféle rekonst-rukciót találunk a szakirodalomban. Ál-talánosságban elmondható, hogy akkorkínálkozik jó esély az évgyûrû alapúéghajlatrekonstrukcióra, ha a vizsgáltévgyûrû-paraméter csupán egyetlen ég-hajlati elem váltakozását tükrözi.


TÁRSTUDOMÁNYOK

4. ábra. Standardizálási példa évgyûrûszélességek mért adatain – a két fa növekedésé-ben nagyon hasonló ingadozások mutatkoztak növekedésük folyamán

Havasi cirbolyafenyõ (Pinus cembra) évgyûrûszerkezete a Retyezátból

Fotó: Árvai Mátyás


TÁRSTUDOMÁNYOK

Hazai eredményekMagyarországon a tudományos igényûévgyûrûvizsgálatokat a ’70-es évekbenkezdték, azonban az elsõ munkák jellem-zõen egyedi minták elemzésére, illetveegyes környezeti körülmények meghatá-rozására korlátozódtak (pl. Majer,1972).

A régészeti faanyagok datálása irántiigény indította útjára a ’90-es évekbenhazánkban is a rendszeres dendrokrono-lógiai vizsgálatokat, de ezeket, régészetijelentõségük okán, kizárólag a tölgyekreösszpontosították (Grynaeus, 1995).Grynaeus (2004) kidolgozta az Északi-középhegységet és Észak-Alföldet lefedõ„közép-magyarországi tölgy alapkrono-lógiát”, amelynek érvényességi tartomá-nya átnyúlik a Pilis és a Budai-hegységterületére, továbbá kimutatta az Alpokal-ja, és a Bécsi-medence közti kapcsolatot.A lokális tölgykronológiák összehasonlí-tása a Dunántúlra mozaikos képet rajzoltelénk. Dávid és Kern (2007) szerint a Ge-recse is a „közép-magyarországi tölgyalapkronológia”, zónába vonható, de aBakonyra az már nem terjeszthetõ ki. ADunántúl lokális tölgykronológiáinakrendszerét még vizsgálják.

A hazai régészeti feltárásokon elõke-rült faleleteken már több sikeres dendro-kronológiai kormeghatározás történt (pl.:Ilon et al. 2001; Kertész et al. 2005). Emel-lett külön említést érdemelnek az erdé-szeti (Szabados, 2007) és a restaurátori(Morgós, 2007) szempontú alkalmazások.Azonban még hazánkban is jelentõs ki-aknázatlan kutatási lehetõség rejlik az év-gyûrûszélességek és a klímaelemek kap-csolatának vizsgálatában.

KöszönetnyilvánításKöszönet az MTA „Lendület” programtámogatásáért (LP 2012 27/2012). Ez aközlemény a 2ka PalæoclimatologyKutatócsoport 14. számú publikációja.

Irodalomjegyzék:Briffa, K. R. (2000): Annual climate variabi-lity in the Holocene: Interpreting the messa-ge of ancient trees. – Quaternary ScienceReviews 19: 87–105.

Büntgen, U. – Kyncl T. – Ginzler C. –Jacks DS. – Esper J. – Tegel W. – Heussner

KU. – Kyncl J (2013): Filling the Eastern Eu-ropean gap in millennium-long temperaturereconstructions. – Proceedings of the Natio-nal Academy of Science 110: 1773-177.

Büntgen U. – Brazdil R. – Dobrovolny P. –Trnka M. – Kyncl T (2011): Five centuries ofSouthern Moravian drought variations revea-led from living and historic trees. – Theoreti-cal and Applied Climatology 105: 167-180.

Cook, E. – Briffa, K. – Shiyatov, S. – Maze-pa, V. (1990): Tree-ring standardization andgrowth-trend estimation. In.: Cook, E. – Kai-riukstis, L. (szerk.): Methods of Dendrochro-nology: Applications in the EnvironmentalSciences. – Kluwer Academic Publishers, pp.104–162.

Dávid Sz. – Kern Z. (2007): Keleti-bako-nyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiaiés dendroökológiai vizsgálata. – In: GömöriJ. (szerk.): Az erdõ és a fa régészete és nép-rajza. - Sopron, pp. 103-122.

Fritts, H. C. (1976): Tree rings and clima-te. – Academic Press, p.567.

Geihofer, D. - Grabner, M. - Gelhart, J. -Wimmer, R. - Fuchs-berger, H. (2005):New master chrono-logies from historicaland archaeologicaltimber in EasternAustria. – EuroDend-ro2005, Abstract book

Grynaeus A.(1995): Dendrochro-nological research inHungary (Presentstatus as of May 1995and Future Develop-ment) – Dendrochro-nologia 13: 135–138.

Grynaeus A.(2004): A magyaror-szági dendrokrono-lógiai kutatás ered-ményei és újabb kér-dései. – MonumentaHistorica Budapesti-nensia XIII. „Es tuscholaris” BudapestiTörténeti Múzeumpp. 87–102.

Grynaeus A.(2011): Dendroclima-tologiam facere, ne-cesse est! Dendrokro-nológia és/vagydendroklimatológia?In: Kázmér M.(szerk.): Környezet-történet II. Környezeti

események a honfoglalástól napjainkig törté-neti és természettudományi források tükrében.Hantken Kiadó, Budapest, 185-193

Grynaeus A. - Horváth E. - Szabados I.(1994): Az évgyûrû mint természetes informá-cióhordozó. - Erdészeti Lapok 129: 203-205.

Ilon G. – Grynaeus A. – Torma A. (2001):A szentgotthárdi török kori palánk kutatásá-ról. – Vasi honismereti és helytörténeti köz-lemények 28 (4): 29-46.

Kertész R. – Morgós A – Nagy D. – Szán-tó Zs. 2005 Hódoltság kori cölöphidak a Ti-szán. – Mûemlékvédelem 49: 13-28.

Majer A. 1972: Évgyûrû-kronológia. AzErdõ 21: 164-171.

Morgós A. 2007: Faanyagok kormeghatá-rozása - dendrokronológia és a magyarorszá-gi helyzet. – In: Gömöri J. (szerk.): Az erdõ ésa fa régészete és néprajza. - Sopron, pp. 31-88.

Popa, I. – Kern, Z. 2009: Long-term sum-mer temperature reconstruction inferredfrom tree-ring record form the Eastern Car-pathians. – Climate Dynamics 32: 1107-1117.

Tóth B. - Botár I. - Grynaeus A. (2012): Acsíkszentdomokosi „Mária megkoronázása”táblakép dendrokronológiai vizsgálata. ACsíki Székely Múzeum Évkönyve VIII: 151-158.

Tóth B. - Grynaeus A. - Botár I. (2013):Dendrokronológiai kutatások Erdélyben. –Magyar Régészet (http://www.magyarrege-szet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Bo-tar_130.pdf)

Szabados I. 2007: Idõjárási fluktuáció ha-tása a produkcióra dendrokronológiai kutatá-sok alapján. – In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.):Erdõ és Klíma 5. - Sopron, pp. 259-306.

Táblázat. Jelentõsebb hosszúságú kronológiák a Kárpát-medencébõl és tágabb környékérõl (2014. január 1-i ismeretek szerint)

A nagy port fölvert ügyrõl több forrás-ból is értesültem, az írott sajtóban pe-dig elsõként épp az Erdészeti Lapok2014. évi májusi lapszámának hasáb-jain olvastam róla. Ezért kézenfekvõ,hogy ugyanitt tegyem közzé az ered-ményeket, melyeket egy szûkebb ku-tatócsapat segítségével sikerült fel-tárni.

Hogyan „keveredtünk bele” azügybe?

Sopronban végeztem, erdõmérnök-ként, de már kisdiák korom óta rova-rokkal, fõként lepkékkel és szitakötõk-kel foglalkoztam. Tudományos diákkö-ri munkáim, diplomamunkám, majd ké-sõbb biológus doktori értekezésem té-mája is különféle erdõtársulások lepké-szeti kutatása volt. Kandidátusi mun-kám, e témakörön túlmutatva, rovarpo-pulációk nagyságának becslésével, je-lölés-visszafogásos vizsgálatával foglal-kozott, részben erdészeti kártevõ éjsza-kai nagylepkék, részben szitakötõk vo-natkozásában. 1991-ben csatlakoztamaz intézményes természetvédelemhez,ahol e tevékenységet tovább folytattam,különösen az utóbbi tíz évben, védettlepkefajok állományainak monitorozá-sa során. Az így nyert tapasztalat adtahozzá a bátorságot, hogy megfelelõ se-gítséggel és támogatással egy olyanvizsgálatba vágjunk bele, amit ma mégcsak szûkkörûen alkalmaznak éjszakailepkéken, és amely során ezért nehéz-ségekre is lehetett számítani.

További személyes indíttatásként, azügyészségi anyagban említett kár (perér-ték) alapját képezõ becsült egyedszámtúl magasnak tûnt, aminek többen han-got is adtak. Márpedig ez akár a termé-szetvédelmi monitoring vizsgálatok meg-bízhatóságát is megkérdõjelezheti, hisznyilván nem mindegy, hogy a 250 000 Ft

természetvédelmi értékû faj hány egye-dét érinthette a szóban forgó cserjeirtás.

Elõzetes megfontolásokAdott tehát a kérdéses terület, mozaikosszerkezetû láperdõ–láprét–ligeterdõ kö-zösség, amiben gyanítjuk, hogy elõfor-dul a keleti lápibagoly, de nincs róla biz-tos információnk. Többféle dolgot isvizsgálhatunk, más-más céllal. Például,meg szeretnénk gyõzõdni arról, hogyegyáltalán él-e a területen a jelzett faj;vagy ha már tudjuk, hogy elõfordul, tud-ni szeretnénk, hogy egyenletesen népe-síti-e be a területet; és végül azt is néz-hetjük, hogy adott évben mekkora a po-puláció, hány egyedbõl áll a népesség.

Mindegyik kérdéshez más-más mód-szer fogja a szükséges alapadatokatmegadni, és más-más lesz ezek bekerü-lési költsége, ahogyan a nyert adatokmegbízhatósága is.

Kizárólag a szaporodóképes populá-ciót képezõ, kifejlett lepkék mintavéte-lezésére koncentrálunk, mivel a pete-,lárva-, vagy bábállapotban történõszámlálás kivitelezhetõsége és megbíz-hatósága igen kérdéses, s ráadásul e ko-rábbi stádiumok tekintélyes (és ismeret-len mértékû) mortalitással is terheltek.Gradációra nem hajlamos, nagyjából ál-landó népességû fajoknál azonban fel-tételezhetõ, hogy több éves idõtartamotnézve, egy szülõpárra egy szülõpárnyiszaporodóképes utód jut, bármennyi isa lerakott peték száma.

A keleti lápibagolylepke, mint az éj-szakai lepkék többsége, mesterségesfénnyel becsalogatható. Fényre érzé-kenysége azonban változó, ezt számos– többségében ismeretlen – paraméterbefolyásolhatja, az idõjárási tényezõk-tõl kezdve az egyedek koráig. Így ese-tenként nagyobb távolságra is hajlandóelrepülni a lepke, máskor viszont csak

élõhelyén (a cserjés sûrûjében) vagyközvetlen mellette fogható meg. A lám-pánál való megülési hajlam szintén in-gadozó, általános azonban a tapaszta-lat, hogy módfelett „izgága” jószág, ne-hezen nyugszik meg a fénykörben, s in-kább a direkt fénytõl elhúzódva, félár-nyékban pihen meg.

Az egyszerû jelenlét/hiány megálla-pításához akár egyetlen alkalommaltörténõ lámpázásos gyûjtés is megfelelõlehet, míg az egyedek térbeli eloszlásá-ról, az egyedsûrûség változékonyságá-ról csak egyszerre több, párhuzamosanmûködtetett fényforrás tud információtszolgáltatni. A pontos egyedszámotmeg – extrém esetben – úgy lehet meg-kapni, ha a populáció összes példányátmegszámoljuk, ami viszont az esetekzömében kivitelezhetetlen. Áthidalómegoldásként, kisebb részterületen vé-gezhetünk teljes felmérést, ám ebbõlcsak a terület egészére vonatkozóegyedsûrûségbeli eltérések becsléseután lehet a teljes populációnagyságrakövetkeztetni. Fõként nem homogénjellegû élõhelyekre igaz ugyanis, hogyaz ott élõ állatpopulációk egyedei semegyenletesen oszlanak el, hanem „tö-mörüléseket” mutatnak, illetve – igenalacsony egyedszámnál – akár véletlen-szerû is lehet az eloszlásuk.

A teljes számlálástól eltérõ megközelí-téssel, becsléseket más módszerekkel isnyerhetünk. Ezek során meghatározottprotokoll szerint mintát, vagy mintasoro-zatokat veszünk az adott populációból,és az eredményeket statisztikai módsze-rekkel feldolgozzuk. Helyhez kötött,nem túl mozgékony állatcsoportok (pl.hálószövõ pókok) esetében jól alkalmaz-hatók olyan eljárások, ahol egy adottegyed legközelebbi szomszédait keres-sük, ám e technikák egy mozgékony, sráadásul követhetetlenül mozgó éjszakailepkefaj vizsgálatára nem alkalmasak.Így – kizárásos alapon – szûkebb érdek-lõdési területem, a jelölés-visszafogásospopulációbecslés tûnt célravezetõnek.*

A vizsgálatJelen esetben tehát azt kellett megnéz-nünk, hogy elõfordul-e a lepke az érin-tett területen; mekkora egyedszámban;és mennyire egyenletesen népesíti beaz élõhelyet. Ezekbõl megbecsülhetõ acserjeirtással érintett területen elpusz-tult lepkék száma.


DISPUTA

Mennyi az annyi?Gondolatok a keleti lápibagolylepke ügyében a kár nagyságáról

* A jelölés-visszafogásos vizsgálatok statisztikai alapját a Lincoln-Petersen index elve képe-zi. Ez kimondja, hogy bizonyos feltételek teljesülésekor (a populáció zárt, azaz nincs szü-letés, pusztulás, el- és bevándorlás, továbbá egyenletes a jelölt egyedek elkeveredésestb.), az összes megjelölt egyed (M) aránya a teljes népességben (N) megegyezik az ismé-telt mintavétel során befogott, már megjelölt egyedek (m) arányával az ismételt mintavé-tel során vett teljes mintában (n) (korábban jelölt+újonnan jelölt). Vagyis: M/N = m/n,ahonnét a becsült populációméret: N = M*n/m.Fenti képlet egy továbbfejlesztett változatát, a Bailey-féle hármas fogás módszerét használ-ja a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. A modern statisztikai módszerek többsé-gében azonban inkább a Jolly-Seber és a Cormack-Jolly-Seber eljárást követik. Ez utóbbi-ak nyílt populációk (van el- és bevándorlás) jelölés-visszafogás-sorozatainak elemzésérelettek kidolgozva, és napi vagy teljes populációméret becslésére, illetve ezen adatok szó-rásának meghatározására alkalmasak. A képletek igen hosszadalmasak, ezért az adatokgyakorlati feldolgozása számítógéppel történik, a MARK nevû program segítségével.


DISPUTA

A vizsgálatra 2014. június 27. és július8. között került sor, egy hétre rá, hogy alepke rajzásáról érkezõ hírek eljutottakhozzánk (ezalatt volt esõs idõ is). A kez-deti napokban a terep felmérése és az el-sõ jelölési próbálkozások zajlottak, sze-rényebb eredménnyel (ismét kedvezõt-len idõjárás), majd július 1–8. közt (egyújabb átfutó hidegfrontot átvészelve) vé-geztük az érdemi mintavételezéseket.

Összesen 94 fogási esemény történt,78 jelölés és 16 visszafogás. Az elsõ 14példány a késõbb intenzíven vizsgáltterülettõl távolabb került megjelölésre,ezek a továbbiakban nem is kerültekelõ, s így a számításokban sem vettükfigyelembe.

A lepkék becsalogatásához több, el-térõ teljesítményû és spektrumú fény-forrást alkalmaztunk, ám egy standard-nak tekinthetõ 125W HgL referencia-lámpát (az éjszakai lepkészek többségeezt a típust használja) minden alkalom-mal kiraktunk, ugyanarra a helyre.Emellett, kisebb teljesítményû fényfor-rásokat is kihelyeztünk, más helyekre,esetenként élve fogó vödörcsapdákkalés varsacsapdával kombinálva, szû-kebb, behatárolt biotópok felmérésére;illetve néhány alkalommal ettõl na-gyobb teljesítményû izzót is kiraktunk.

Minden befogott példány fogási he-lye, fogási ideje, és állapota, a példány-ról készült fotóval együtt, rögzítésre ke-rült az EpiCollect Androidos alkalmazás(okostelefon, GPS) segítségével. A do-kumentációt további GPS-pontok, vi-deo- és fotófelvételek, illetve fajlistákegészítik ki.

Az egyedek jelöléséhez, a gyakorlat-nak megfelelõen, alkoholos filcet hasz-náltuk. Mindkét hátsó szárny fonákjárarákerült az azonosítószám.

EredményekElsõdleges eredményként, a visszafogá-sok területi eloszlása alapján, ezek alepkék nagyon erõsen ragaszkodnakélõhelyükhöz, a zárt vagy öblökkelszabdalt, de összefüggõ hálózatot alko-tó füzes, bokorfüzes (rekettyés) formá-cióhoz. Bár igen jól repülnek, hiszkönnyedén képesek voltak felröpülni a15-20 m magas fák koronaszintjébe, da-colva az erõs széllel, kis teljesítményû(8W) fénycsöves fényforrással csak azállomány alatt, vagy az állomány általközbezárt öblökben, tisztásokon sike-rült befogni õket. Nagyobb teljesítmé-nyû lámpákkal viszont nyíltabb helyek,gyepfoltok, lekaszált területek átrepülé-sére (akár 100-300 m-es távolságok) isrá lehetett venni az egyedeket. A jelöléshelyétõl mért legnagyobb dokumentálteltávolodás csaknem 2,5 km volt, me-lyet ráadásul kis teljesítményû csapdántörtént visszafogásnál regisztráltunk,vagyis az illetõ egyedet kis távolságrólvonzotta be a lámpa. Ezt az esetet leszá-mítva azonban az irányadónak mond-ható elmozdulás 500 m körüli volt. Avisszafogások többsége vagy ugyana-zon a fényforráson történt, ahol a jelö-lés is, vagy annak közvetlen közelében,ami viszonylag szûk mozgási körzetetfeltételez. Ezt alátámasztja a már emlí-tett tény, hogy bár az elsõ (kiértékelés-bõl kivett) napok jelölései két, egymás-tól szántófölddel elválasztott és csakkb. 400 m-re lévõ területen zajlottak,egy példány se röpülte át ezt a viszony-lag kicsiny távot.

A területi elmozdulások, a lepkemegfigyelt röpképessége, és az át nemrepült szántóföldi kultúra alapján, te-kintetbe véve a jelenlegi növényborí-tottságot, meghatároztuk a jelölés-

visszafogásos vizsgálatba bevont rész-populáció által benépesített (tenyészés-re alkalmas) területet – mint a lámpahatáskörzetének és a lepke mozgási te-rületének eredõjét. Ennek nagyságát, aszélsõ elmozdulás és egy minimálispufferterület hozzácsatolásával, 38 ha-ra becsültük.

A MARK programba betáplált ada-tokból, a Jolly-Seber módszerrel, a napipopulációméret 11–117 (jellemzõen 40-60 körüli) egyedre tehetõ. A vizsgáltidõszak alatti teljes népességre a mód-szer 226 példányt adott. Mivel azonbana rajzás kezdetétõl számított 7–10 napelteltével tudtuk csak a vizsgálatot el-kezdeni, és a jelöléseket a rajzási csúcskörül végeztük, a teljes rajzási idõszak-ra az adott terület össznépessége mint-egy 300-350 példányra tehetõ. A 226példány tehát egy igen óvatos alsóbecslés.

Az általunk lehatárolt 38 hektáros te-rület nem homogén. Elõfordulnak ben-ne olyan részek, ahol a rekettyefûzösszefüggõ, szinte áthatolhatatlan, zártállományt alkot, de olyan kisebb-na-gyobb lekaszált foltok, tisztások, szegé-lyek is, melyeket csak átrepül a fényfor-rásra tartó lepke. Így nem zárható ki an-nak lehetõsége sem, hogy egy-egy jóadottságú folton kiugróan magasegyedsûrûség (akár hernyókat tekintveis) alakuljon ki. Összességében azon-ban, a hektáronkénti átlagos egyedsû-rûség a vizsgált idõszakra 6 (a teljes raj-zási idõszakra pedig mintegy 8-9) pél-dányra becsülhetõ.

Ennek a 6 pld/ha átlagos egyedsûrû-ségû népességnek az elõzõ évi hernyóia rekettyefûz cserjeirtással érintett (is-mereteink szerint 5 ha) területen bizo-nyosan elpusztultak, függetlenül attól,hogy azok a beavatkozás idején a növé-nyeken, a talajfelszínen, vagy az avar-ban tartózkodtak-e. A populáció egészeszempontjából, nincs különösebb je-lentõsége, hogy a 6 pld/ha adult lepkekifejlõdése az áttelelõ hernyónépességmilyen egyedsûrûségét igényli, hisz –mint azt már írtuk – a szaporodó közös-séget csak a kifejlett egyedek alapjántudjuk becsülni.

Valószínûleg, egy ekkora összefüg-gõ területen, mint a Kék-Kálló-völgy,ahol ezres nagyságrendre tehetõ a kele-ti lápibagoly teljes népessége, 30-40példány kiesése nem jelent pótolhatat-lan veszteséget. Ám oktalan elvesztésükkárt okoz a népességben, még ha aszomszédos területekrõl a regeneráló-dó élõhelyre bevándorló egyedek utó-dai pótolhatják is a kiesést.

Korábban cserjeirtással érintett, viszonylag frissen szárzúzott referencia terület

DISPUTA

KövetkeztetésekA terület eredendõen a vízellátottságtól,domborzattól és földhasználati módtólfüggõ növényzeti borítású, láprétek,mocsárrétek, magas kórósok, bokorfü-zesek és puhafás ligeterdõ alkotta mo-zaik-komplexum lehetett, amit a vízfo-lyás – még kevésbé szabályozott állapo-tában – rendszeresen eláraszthatott. Adinamikusan változó élõhely nyilvánva-lóan megfelelt, a keleti lápibagoly mel-lett, sok más, ma már veszélyeztetett ésritka fajunknak is. E fajok közül azon-ban – különös ritkaságára tekintettel –kiemelt jelentõsége van a kérdéses faj-nak. Ezért természetvédelmi kezelési-fenntartási szempontból nem is vitatha-tó, hogy itt mindenképp a keleti lápiba-goly-népesség megõrzése az elsõdlegesfeladat.

A változatos felszín és domborzat, avölgy heterogén struktúrája és szinte-zettsége azonban fölveti a kérdést: kell-e, hogy a teljes terület homogén, illetvepuhafás ligeterdõfoltokkal tarkított re-kettyefüzes állományként való fenntar-tása legyen a cél. Amennyiben nem tör-ténik semmiféle beavatkozás, a jelenle-gi vízellátottsági viszonyok mellett föl-tehetõen ez az állapot következik benéhány éven, évtizeden belül. A keletilápibagoly megõrzése szempontjábólvalószínûleg ez az állapot volna a leg-kedvezõbb, ám az élõhelyi változatos-ság és a biodiverzitás csökkenésével, alápréti, mocsárréti fajok kiszorulásávaljárna.

A rendszerben meghatározó ökoló-giai tényezõként szerepel, s így – a víz-ellátás és szárazabb idõszakban a lecsa-polás mértéke révén – a teljes közösségállapotát befolyásolja a Kálló medrének

szintje, fenntartottságának mértéke. Eza szint, tapasztalataink alapján, túlzot-tan mélyen helyezkedik el (a vízfolyáshelyenként ki volt száradva). Márpedigaz egész terület kritikus problémája – acserjeirtástól függetlenül – a kiszáradás,ami ellen a víz visszatartásával, a lecsa-polás mértékének jelentõs csökkenté-sével lehet és kell tenni!

A vízellátottság javításával, hosszabbtávon feltehetõen elérhetõ, hogy a bo-korfüzes állomány borítása helyenkéntmegbomoljon, tartósan fátlan mocsáriés lápi jellegû foltok alakuljanak ki,megfelelõ lágy szárú növényzettel. Errea folyamatra, átgondoltan, és a lápiba-goly-állomány maximális kíméletével,rá is lehet segíteni. Az sem ördögtõl va-ló elgondolás, hogy a beékelõdõ gye-peket hasznosítsák, némi takarmánykerülhessen le róluk, amivel a területengazdálkodó az állatait táplálhatja. Egydolgot viszont mindenképp szem elõttkell tartani: noha jó dolog ha a terület-nek „van gazdája”, ám a jogi státuszbólfakadó természetvédelmi követelmé-nyeket a gazdálkodási cél semmi esetresem írhatja fölül!

Amennyiben természetvédelmiszempontból helyesnek ítélnénk a terü-let élõhelyi változatosságának növelé-sét, akkor e munkákat, a gyepfoltokatmár-már benövõ rekettyefüzes helyen-kénti megbontását, csakis a természet-védelmi szakemberek javaslatai alap-ján, az általuk meghatározott idõszak-ban és mértékben lehet elvégezni. Azígy kialakított foltokon, a taposási kártelkerülendõ, legeltetni nem szabad,azonban váltakozó idõszakokban vég-zett kaszálással a gyep jelleg fenntartha-tó, a rajta kialakuló közösség megõriz-

hetõ, a lekerülõ széna pedig hasznosít-ható. Így minden szereplõ számára elõ-nyös helyzet alakítható ki, s a lápiba-goly-népesség sem veszít sokat.

ÖsszegzésA jelölés-visszafogásos felmérés ered-ményeként megállapítható, hogy akorábbi becslésekben szereplõ szá-moknál jóval alacsonyabb az itt élõkeleti lápibagoly-populáció egyedsû-rûsége. A megjelölt lepkék mozgásimintázata és a növényzeti borítás jel-lege alapján lehatárolt mintaterületre(38 ha) 40-60 egyed körüli napi popu-lációméretet, a vizsgált idõszakra pe-dig 227 egyedes össznépességet lehe-tett becsülni, amibõl – alsó becslés-ként – 6-9 egyed/ha átlagos egyedsû-rûség adódik. Ez, a cserjétlenítésselérintett 5 ha viszonylatában, 30-40példány biztos kiesését jelenti a sza-porodó közösségbõl. Ez a mérték, azezres nagyságrendû populációhoz vi-szonyítva, nem túlságosan nagy,azonban megfelelõ kommunikációvalés együttmûködéssel csökkenthetõvagy kiküszöbölhetõ lett volna!

ZárszóAz alapkutatás jellegû vizsgálatot a Hor-tobágyi Nemzeti Park Igazgatóság sajátkutatásainak keretében végeztük el, aMARK program segítségével KõrõsiÁdám készítette a populációbecslése-ket, amiért ezúton mondunk köszöne-tet. Mindehhez a HNPI-tõl, az összeskülsõ szakembertõl, sõt, ideiglenes ál-lomáshelyünk, Létavértes lakosságátólis maximális segítséget kaptunk, amit ittszeretnénk megköszönni. Az idõjárásitényezõket sajnos nem sikerült tökéle-tesen „beállítani”, de sok panaszunkazért nem lehet.


Vödörcsapda kihelyezés

Az No. 35 jelû példány jelölése


DISPUTA

Örvendetes, hogy senkitõl nem kap-tunk, sem nyíltan, sem burkoltan, olyankérést, ami az eredmények befolyásolásá-ra irányult volna. Mindenki a valós hely-zet feltárásával értett egyet, amit a vizsgá-lat elején mi magunk is leszögeztünk.

Az eredményekkel szeretnénk egy-részt hozzájárulni az ügy szilárd ökoló-giai alapjaihoz, másrészt demonstrálni,hogy léteznek megfelelõ eszközök ésmódszerek akár egy mozgékony éjsza-kai bagolylepke egyedsûrûségének eg-zakt becslésére is. Mindezt azért is érez-tük fontosnak, mert a természetvéde-lem is egy önálló szakma, sajátos célok-kal és módszerekkel, amelyek nemmindig világosak a kívülálló számára,így sokszor érdemes a miérteket és ho-gyanokat megmagyarázni.

Noha az erdészszakma közel áll atermészetvédelemhez, markáns kü-lönbségek is akadnak. Míg az elõbbi fõcélja a gazdálkodás, utóbbié a gazdál-kodás ökológiailag fenntartható módjá-hoz szükséges szabályok kidolgozásaés betartatása – és itt nem csupán az er-dõgazdálkodást értjük, hanem a mezõ-,víz-, táj- és minden egyéb gazdálkodást,településrendezést, közlekedést stb. Ezcsak úgy érhetõ el, ha a két szakmaképviselõi képesek szót érteni egymás-sal, és kölcsönösen megbecsülik egy-más szakmai tudását.

Meg kell keresnünk a közös csapási-rányokat, figyelembe véve mind a föld-használó, mind a természetvédõ érde-keit. Meg kell találni a lehetõ legkedve-zõbb földhasználati módokat, melyek

mind a jelenlegi, mind a jövõbeni agrár-támogatási rendszer keretein belül biz-tosítják a természetes életközösségekszámára az ökológiai hozadékot, a gaz-dálkodó számára pedig a jövedelmezõ-séget.

S végül, záró gondolatként: az ügy fel-oldását nagyban segíthetné, ha – a lep-keállományban okozott kár ellentétele-ként –, a terület ökológiai állapotának ja-vítását, a vízgazdálkodási rehabilitációt,a beékelõdõ szántók gyepesítését, ele-gyes rekettyefüzes állomány telepítésétstb. írnák elõ kompenzációként, termé-szetesen, megfelelõ irányítással.

Dr. Ambrus András, Szabadfalvi András,

Patalenszki AdriennFotók: Dr. Ambrus András

Dr. Ambrus András precizitásához, ro-varokhoz kötõdõ megszállottságáhozkétség sem férhet. Már Sopronban kicsit„csodabogárnak” tartottuk, de nagyontiszteltük, kedveltük tudása, szerénysé-ge okán (4 évvel végeztünk utána).

Írásának ismeretterjesztõ részébenrészletesen, érthetõen tárja elénk mun-kájának lényegét. Sok új információvalszolgált a lepkék életmódjának vizsgá-latával kapcsolatosan. Egy kutatótólmindez nagyon szép, becsülendõ do-log. Csakhogy!

Közismert, hogy jelen vizsgálatokranem a kíváncsiság, hanem a „lepkeper”kárértékének bizonyítási kényszereösztönzi a Hortobágyi Nemzeti Park(HNP) vezetõségét. Ehhez keresik aszalonképes, megfelelõ szaktudássalrendelkezõket. Sikerrel jártak.

Kérdések nyilvánvalóan szép szám-mal merülnek fel:

– Nem lenne-e célszerû értesíteni aterület tulajdonosát egy ilyen fontosvizsgálatnál? (fõként, ha ismerõs)

– Még a szomszédos település lakó-inak is köszönet jár (Létavértes). Atulajnak semmi?

– Az elsõ szakértõ hektáronként1200 lepkét „becsült”, most 6 pél-dány a becsült adat Melyik a jobb?Legközelebb már 1188 darab lesz,vagy 0,03 (milyen matematikaisort követünk)?

– Mivel itt nem Natura 2000 kezelésitervrõl, hanem bírósági eljárásrólvan szó (nem is kis tétel), helyén-

való „az egyszerûség kedvéért…”,„feltételezni lehet…”, „pontos becs-lés után … extrapolálni”, „közelítõértékeket…” fogalmakat használni?

Tisztelt erdész kollégánk is csak afelszínen mozog. Nem járt utána (való-színûleg véletlenül), hogy mi okozta azegész ügy kirobbanását.

– Tudott bárki is a terület védettsé-gérõl? (A tulajdoni lapon 2005-ben törölték a bejegyzést.)

– Mindenki olvassa a KvVM értesí-tõket? (Állítólag ebben szerepel.)

– Tudott valaki a védett fajokról (aHNP-n kívül)?

– Ismertették kollégánkkal a HU-RO/1101/093/1.3.1 pályázat lénye-gét?

– Elmondták, hogy hányszor ajánlot-tam fel cserére, vételre a területet?

A cserjeirtásra vonatkozó ötletet kö-szönöm, kevés ha-jam azonban azégnek áll tõle! Raj-zási idõszakbanvégezni a cserjeir-tást? Ezért becslé-sem szerint rögtön-ítélõ bíróság várnarám az extrapolá-lásom alapján!

Mindenesetreaz október 22-énindított büntetõ-ügyi eljárás során(1-5 év börtön) et-tõl sokkal rosszabb

szakértõi véleményt adtak a kezembevolt HNP tájvédelmi körzetvezetõ tollá-ból. Ez meg sem próbálja az elfogulat-lanság látszatát kelteni. Mint tudjuk: „Alét határozza meg a tudatot”. Ismét bi-zonyosságot nyert.

Szerettem volna néhány információtmegtudni dr. Ambrus Andrástól vizsgá-lataival kapcsolatban, egyelõre azon-ban nem sikerült.

A csatolt képeken a kérdéses terület-hez vezetõ út mellé leásott ismertetõ-tábla, valamint a jobb felsõ sarokbanlátható területrész 2014. július 2-án ké-szített felvétele száraz idõszakban, ka-szálatlanul (mivel nem engedik). (Saját,állítólag elpusztított területem, jó példa-ként való reklámozása, megkérdezé-sem nélkül.) Ki érti mindezt?

Gabnai Ernõokl. erdõmérnök

Ki fizeti meg az annyit? Hozzászólás a kutató munkájához


MAGÁNERDÕBEN

Az ünnepi konferencia elõtt elhangzottKossuth téri beszédek végén tanulságosinternetes aláírásgyûjtési eredményeketfoglalt össze Pályi Zoltán nyírségi erdõ-mérnök. Mint elmondta, a világhálónmeghirdetett mozgalmat nem a hazai ter-mészetvédelem és nem is az EU rende-lettervezete ellen, hanem elsõsorban azakác és az akácméz hungarikummá nyil-vánításáért kezdeményezte. Az interne-tes akcióban mintegy 72 ezer ember alá-írását sikerült összegyûjteni, aminek 2%-aa határainkon túlról érkezett. Szerinte ezvalódi tömegtámogatottságot jelent a fe-hér akác hazai szerepének tárgyilago-sabb megítélése terén, hiszen korábbansok esetben csak a minden szakmai ala-pot nélkülözõ, szubjektív nézetek kerül-tek nyilvánosságra a fafajjal kapcsolatban.

A gyors helyszínváltás után, a MEG-OSZ húszéves fennállását ünneplõ részt-vevõk a Magyar Tudományos Akadémiaszámos történelmi jelentõségû eseménytlátott dísztermében gyûltek össze. A szék-sorokban helyet foglalókat, a megjelentvendégeket, magán-erdõgazdálkodókat,szakirányítókat dr. Sárvári János ügyve-zetõ elnök köszöntötte, majd átadta a szótdr. Bitay Márton Örsnek, a Földmûvelés-ügyi Minisztérium államtitkárának.

Az államtitkár ünnepi beszédében ki-emelte, hogy a rendezvény legfontosabbüzenete a hazai erdõterület növekedésé-nek a ténye, amely elsõsorban a magyarmagán-erdõtulajdonosok munkájánakeredménye. Az általuk kezelt területeknagysága – a céltudatos szakmai munkanyomán – lassan eléri a hazai erdõterület50%-át. Ez összességében 850 ezer hek-tár erdõt és mintegy 35 ezer erdõgazdál-

kodót jelent. Hazánkban egyre több azerdõtulajdonos, amely egyre több vidékimunkahelyet is teremt. Mint rámutatott,az érintett 1,5 millió állampolgárt nem le-het figyelmen kívül hagyni, véleményü-ket, javaslataikat meg kell hallgatni. Az õcéljaikat képviseli a MEGOSZ, amely2010 óta a minisztérium stratégiai partne-re. Ennek keretében szoros együttmûkö-dést tervez a szakmai képviselettel, a jog-szabályi háttér ésszerûsítése és a 2014-2020 közötti uniós pályázati forrásokigénylése és minél jobb felhasználható-sága terén. Beszéde végén ígéretet tett rá,hogy pártját fogja a magyar erdõknek.

Az államtitkár ünnepi köszöntõjeután Jakab István, az országgyûlés alel-nöke, a MAGOSZ elnöke emelkedettszólásra. Elsõ szavai, mondatai az el-múlt húsz esztendõ tisztességes együtt-mûködésének köszönete volt. E térenkülön kiemelte Telegdy Pál érdemeit.Mint elmondta, az utóbbi két évtizedegyeztetései során a cél mindvégig amagyar erdõgazdálkodók munkájánakeredményesebbé tétele volt. Visszaem-lékezett a 2009. évi erdõtörvény jogsza-bály-alkotási munkáira és utalt rá, hogya jelentõs szakmai feladat után most újszakmai célokat kell megvalósítani atörvény módosításával. Ezt a munkát isegyüttmûködve kell majd véghezvinni.Mint az Országgyûlés MezõgazdaságiBizottság Erdészeti Albizottságának ko-rábbi elnöke megköszönte a négyévesközös munkát és úgy vélte, hogy az en-nek keretében elvégzett munka semvolt hiábavaló.

Kiemelte, hogy a hazai akác védelmesorán az erdészszakma nagyobbik része –

az erdészettudományi kutatóktól a ma-gán-erdõgazdákig – egybeforrt. Ez ha-zánkban és határainkon túl is jól bizonyít-ja, hogy valódi eredményeket csak össze-fogással lehet elérni. Az Akác-koalíciómûködését méltatva hangsúlyozta, hogyahogyan nem kell félteni a termõföldet agazdától, úgy a magyar erdészektõl semkell a magyar erdõket. Szakmájuk alapja,hogy védik a rájuk bízott természeti érté-keket. Emlékeztetett, hogy a közjó melletta haszonvétel is legalább olyan fontos, hi-szen az erdõ adta javakat felhasználvameg kell tudnunk élni a mindennapok-ban. Az erdész szakemberek pedig min-dennek tudatában felelõsen végzik amunkájukat. Végezetül elmondta, hogy aMEGOSZ kiváló partner volt a NemzetiAgrárgazdasági Kamara kialakítása soránis, majd felhívta a figyelmet, hogy az er-dész mindig a jövõnek dolgozik.

Jakab Istvánt követõen a Miniszterel-nökség nevében Kis Miklós Zsolt állam-titkár lépett a mikrofon elé. Elsõként ki-emelte, hogy olyan rendezvényen lehetjelen, mely egyszerre emlékezik az elérteredményekre, ugyanakkor elõretekinta jövõben várható közös feladatokra.Utalt a magán-erdõgazdálkodók eddigipéldaértékû munkájára és reményét fe-jezte ki, hogy a magas fokú szakmaisága következõ idõszak kihívásai során isrendelkezésre áll majd.

A magyar kormány csak akkor tudmegfelelõ jogszabályokat alkotni, ha van-nak olyan szakmai civil szervezetek, akiktámogatják a közös munkát. A vidékfej-lesztési programok is csak akkor lehetnekrövid, közép és hosszú távon sikeresek,ha ez a szakmai tudás megjelenik a javas-

Jubileumi MEGOSZ nagyrendezvény Budapesten II.

Két évtized ünnepe a Kossuth téren és az Akadémián

Átalakulóban lévõ erdészeti minisz-

tériumi igazgatás, új uniós költség-

vetési ciklus kezdete, formálódó pá-

lyázati források. Eseménydús szak-

mai háttérkeretek között tartotta

meg szeptember 5-én, Budapesten,

húsz éves fennállásának jubileumi

ünnepségét a Magán Erdõtulajdono-

sok és Gazdálkodók Országos Szövet-

sége. A nagyrendezvény méltó és

igényes ünnepe volt a szervezet meg-

alakulásának és az elmúlt két évti-

zedben elért eredményeknek.


latokban, a felvetésekben, a kormányzat-tal történõ egyezetések során.

Az államtitkári felszólalás után HubayImre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaravidékfejlesztésért felelõs alelnöke mon-dott ünnepi köszöntõt, Gyõrffy Balázs, aNAK elnöke nevében is. A kamara és amagánerdõ-tulajdonosok természetesszövetségesei egymásnak, éppen ezértnem véletlen, hogy már a NAK megala-kulásakor fontos szerepet szántak a ma-gán-erdõgazdálkodóknak. Az sem vélet-len, hogy a megyei erdészeti és vadászatiküldöttek több mint fele magánerdõs. Eb-bõl eredõen érthetõ volt, hogy a NAK er-dõ- és vadgazdálkodási országos kamaraiosztályát Luzsi József, a MEGOSZ elnökevezesse. Mint kifejtette, a további szorosegyüttmûködésre a jövõben is nagy szük-ség lesz, ahogy a kamara is számít a ma-gánerdõsök szakmai tapasztalataira.

Több mint 12 ezer magán-erdõgaz-dálkodó tagja a kamarának, amelyolyan jelentõs érdekérvényesítõ erõ,amiben a MEGOSZ tagjai is õszintén hi-hetnek. Biztatta a tagságot, hogy az el-képzelések, javaslatok kimunkálásántúl vegyenek részt a kamara mindenna-pi munkájában, a megyei és országososztályok mûködtetésében, mert csakígy érhetõk el a közös célok.

Idén májusban a NAK erdõ- és vad-gazdálkodási osztálya határozatban fo-gadta el, hogy a jelenleg hatályos erdõ-

törvény módosításai helyett új erdõtör-vényre van szükség. A kamara elnöksé-ge egyhangúlag hagyta jóvá a határoza-tot és a benne foglaltakat, majd azt el-juttatta Fazekas Sándor miniszternek,aki támogatásáról biztosította a törek-vést. Ez az új jogszabály-alkotás nemkerülheti meg sem a vadászatról szólótörvény, sem a természetvédelemrõlszóló törvény módosítását. Kérte BitayMárton Örs államtitkárt, hogy fogadja elebben a folyamatban a MEGOSZ és aNAK szakmai segítségét. Végezetül aztkívánta, hogy a közös munka végered-ménye mindenki által betartható, vég-rehajtható, komplex, erdõ- és vadgaz-dálkodási, természetvédelmi érdekeketszem elõtt tartó, egymást erõsítõ jogsza-bályi kódex legyen.

Ezután a külföldrõl meghívott ven-dégek kaptak szót, köztük elsõként dr.Melles Elõd, a Székelyföldi Magánerdõ-tulajdonosok és Gazdálkodók Szövet-ségének elnöke. Majd Szakács Sándor,az Országos Erdészeti Egyesület ErdélyiHelyi Csoportjának elnöke, Franz Fi-scher, az Osztrák Magánerdõs Szövet-ség vezetõségi tagja, az Alsó-AusztriaiMagánerdõs Szövetség elnöke, vala-mint Philipp Lorette – aki francia állam-polgárként is a MEGOSZ tagja – tisztelet-beli konzul köszöntötte a résztvevõket.

Az Akadémián elhangzott elõadásoksorát Luzsi József, a MEGOSZ elnöké-

nek ünnepi beszéde zárta, melynek tar-talmát az elõzõ lapszámunk vezércik-kében adtuk közre.

Az elnöki felszólalás után átadták aMEGOSZ éves szakmai díját, a RimlerPál-emlékérmet, melyet idén TámbaMiklós vehetett át. (Ld. következõ cikk-anyagunkat.)

A MEGOSZ fennállásának két évtize-des jubileumát ünneplõ rendezvényezután szakmai konferenciával folytató-dott, melyen elsõként Prof. dr. OrosziSándor, a hazai magánerdõ-gazdálko-dás történetébe engedett bepillantást.Dr. Schiberna Endre, a NAIK-ERTI tu-dományos fõmunkatársának elemzõelõadása a magyar magánerdõ-gazdál-kodás korszakos helyzetérõl szólt. Wis-novszky Károly, a NÉBIH ErdészetiIgazgatóság igazgatója pedig a hatóságszemszögébõl, a számok, adatok tükré-ben jellemezte a magánerdõ-gazdálko-dás hazai viszonyait. Kis Miklós Zsoltállamtitkár a vidékfejlesztés 2014-2020közötti erdészeti lehetõségeit mutattabe, majd Papp Gergely, a NAK fõigazga-tó-helyettesének elõadása zárta a kon-ferenciát. (Az elõadások egy része aMEGOSZ kiadványaként, az ErdészetiLapok mellékletében jelent meg szep-temberben.)

Az ünnepi eseményt végül közös du-nai hajózás és díszvacsora zárta.

Szöveg és kép: Nagy László

MAGÁNERDÕBEN

A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók OrszágosSzövetsége 2014-tõl 2017-ig az Országos Erdészeti Egye-sülettel és három nemzeti parkkal együttmûködve, aWWF irányításával, a „Továbbfejlesztett kommunikáció,együttmûködés és kapacitásbõvítés a Natura 2000 erdõkbiodiverzitásának megõrzése érdekében” címû (röviden:„Élet az Erdõben”) LIFE programban vesz részt.

A kommunikációs program kiemelt célja a Natura2000 területeken gazdálkodók minél szélesebb körû tá-jékoztatása, a megvalósításhoz rendelt támogatásokmegismertetése. A MEGOSZ szeretné kibõvíteni ezt a célt az érintetttulajdonosok, illetve magánerdõ-gazdálkodók által pályázható tá-mogatások maximális felhasználásával, felvállalva ezzel a még ren-dezetlen, gazdálkodó nélküli területek bevonásának lehetõségét is.

A tervek szerint az országban arányosan elosztva tizenöt tájékoz-tató rendezvényen lesz lehetõsége alkalmanként ötven-száz fõnekhozzájutni az eredményes pályázathoz szükséges információkhoz.Heves megyében októberben kezdõdik a program, amit 2015 tava-szán a Zemplén és a Cserhát térségében kettõ követ. Nógrád és Pestmegyében április-májusban lehet számítani a tájékoztatóra, míg atöbbi terület 2016 végéig kerül sorra.

A LIFE program projektvezetõjének Duska József erdõmérnökötválasztottuk, aki már több sikeres pályázatban vett részt. A gazdálko-dási gyakorlatot 1981-tõl az EGERERDÕ Zrt. Felsõtárkányi Erdésze-ténél, majd az erdõgazdaság termelési osztályán – a bükki erdésze-tek erdõkezelési tevékenységének irányításával – szerezte meg. Köz-ben elvégezte a fatermesztési szakmérnöki szakot 1998-ban. 1993-tól

2011-ig a Bükki Nemzeti Park igazgatóhelyettese, majdigazgatója volt, ahol feladata kibõvült három észak–ma-gyarországi megye nagy részben erdõvel borított védettterületeinek kezelésével. Szoros kapcsolatot alakított kia területen gazdálkodó erdõgazdaságokkal, erdõtulaj-donosokkal, hatóságokkal, szakmai szervezetekkel, ésaz idõközben feladatként megjelenõ területfejlesztésiprogramok miatt az önkormányzatokkal is. Feladataimellett 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Mis-kolci Akadémiai Bizottság Erdészeti Szakbizottság titká-

ra négy cikluson át, majd a bizottság társelnöke egy ciklusban,2002–2011 között a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizott-sága, Erdészettudományi Albizottságának tagja, 2004–2012 között aMagyar Nemzeti Erdõrezervátum Bizottság tagja, 2010–2012 közöttaz Országos Erdõtanács tagja, 2004-tõl az Országos Magyar Vadász-kamara Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság tagja. Az Erdõ-mérnöki Kar címzetes egyetemi docense, a Pro Natura-díj tulajdono-sa. 1981-tõl az Országos Erdészeti Egyesület tagja, 2002-tõl 2006-igáltalános alelnöke. 2012–2013-ban a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságalkalmazásában a Heves Megyei Erdészeti Igazgatóság pályázatke-zelési referense. Magánerdõ tulajdonos, szakirányító. 2014-tõl igaz-ságügyi szakértõ, szakterületei: erdõgazdálkodás, élõvilág-védelemés tájvédelem, erdei vadkár.

Duska József projekvezetõként 2014. június derekától a Ma-gán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségénekúj munkatársa.

MEGOSZ

Duska József a MEGOSZ új munkatársa


MAGÁNERDÕBEN

A MEGOSZ elnöksége 2004-ben díjatalapított, amelyet évente egy alkalom-mal adományoz a magán-erdõgazdál-kodás fejlesztése terén kifejtett rendkí-vüli érdemek elismeréseként. A díjatRimler Pálról neveztük el, aki oly sokattett a maga korában a magán-erdõgaz-daság korszerûsítéséért, fejlesztéséért.

A jubileumi nagyrendezvény lehetõsé-get adott arra, hogy visszatekintsünk azeddigi díjazottakra: Répászky Miklós,2004. Pilis; Barátossy Gábor és posztu-musz Dr. Csötönyi József, 2005. Szent-gál; Jeszenszky András, 2006. Napkor;Bartha Pál, 2007. Somogy-szob; Luzsi József, 2008. Sop-ron; Virágh János, 2009. Abád-szalók; Temesvári Erik, 2010.Tét; Jozwiak Bernard, 2011.Szentgál, Soós Gyula, 2012.Napkor; Góhér Zoltán, 2013.Kecskemét.

A jubileumi, 2014-es esz-tendõben a Rimler Pál emlé-kérmet Támba Miklós aMEGOSZ alapító tagja, 2004-tõl alelnöke, a Napkori Erdõ-gazdák Zrt. ügyvezetõje vehet-te át Luzsi Józseftõl.

Támba Miklós a díj átvétele kapcsána következõket mondta a nagyrendez-vény résztvevõinek a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Dísztermében:

„Tisztelt Államtitkár Urak! TiszteltAlelnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A legkönnyebb az lenne, hogy meg-köszönjem a kitüntetést és a helyemreüljek, de Ügyvezetõ Elnök Úr arra kért,hogy kitüntetésem átvételekor gondo-lataimat osszam meg Önökkel. Szeren-csés embernek gondolom magam, elsõ-sorban azért, hogy magyarnak szület-tem, abban a korban, amikor még én ismegélhetem azt, hogy határaink nem-csak északról, hanem délrõl és mindenirányból akadály nélkül átjárhatók lesz-nek. És megélhetjük azt, hogy azok,akik ezt a csodálatos magyar nyelvetbeszélik, legalább lélekben egyesülje-nek. Elõször szeretném megköszönniazoknak, akik erre a kitüntetésre en-gem javasoltak, akik ezt a kitüntetéstnekem adományozták. Ez a kitüntetésnem nekem, hanem annak a közösség-

nek szól, akit én képviselek. Annak aközel 700 erdõtulajdonosnak, akikkelegyütt gazdálkodom. Annak a 120 kol-légának, akikkel mindennap együttdolgozom érdekeltségi körömben.

A családomnak, akik támogattak ab-ban, hogy szerény képességeim szerinta magánerdõ-tulajdonosok nagy közös-ségét szolgálhassam. Ez az elismerés el-sõsorban nekik szól.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Szerencsésnek mondhatom magam,

hogy egy olyan faluban születtem, aholmegtanulhattam az együttmûködést, akemény munkát, mert az a nyírségi ho-

mok, melyen gyerekkoromban szõlõtszedhettem, ma Európa legnagyobbegybefüggõ akác termõhelye, amely sokember megélhetését tudja biztosítani ésamely hungarikum lett. Ezen a mai ün-nepi napon is kiemelt figyelmet kap. Azakáckoalíció jó példa arra, hogy összefo-gással sikerre tudjuk vinni akaratunkat.Ha visszatekintek az elmúlt 20 évre, ak-kor talán elsõ gondolatom az, hogy nemmindig a jó megoldásokat választottuk.Ki kell mondanom, hogy nagyon sok-szor és sokat félrevezettek és becsaptakbennünket. Neveltetésembõl eredõen ahibát nem bennük, hanem mindig ma-gamban kerestem. Ezt javaslom Önök-nek is. Ez nem azt jelenti, hogy bármiértszégyenkeznünk kellene, és ne lehet-nénk büszkék az elvégzett munkánkra.Meggyõzõdésem, hogy hit nélkül közös-séget szolgálni nem lehet. A hit magán-ügy, de az értékrendek választása nemmagánügy, különösen nem lehet az egyközösségben. Ma már biztos vagyok ab-ban, hogy közösségünk csak a keresz-

tény nemzeti értékrendek mentén ma-radhat meg. Ebben a legfontosabb elemaz a család, amely képes munkájábólmegélni, gyerekeit taníttatni. Nem csakkenyéren él az ember, szokták mondani,de higgyék el, hogy a vidéki lakosságnagy része azt sem tudja, hogy holnapmibõl vesz kenyeret. Közülünk õketcsapták be a legjobban. Elhitették velük,hogy nem kell dolgozni, hogy segélybõlis meg lehet élni.

Ezekkel az emberekkel kell nekünk anapi feladatainkat ellátni, a jövõnketmegépíteni, ami nem kis feladat. Ez alatta 20 év alatt remélem, hogy eleget tanul-

tunk és bizonyítottunk ahhoz,hogy végre olyan törvényeketalkothassanak a Tisztelt Ház-ban, mely nem köti gúzsba adolgozni vágyók kezét, a rosszszándékúakat nem hagyja a kö-zösségekre telepedni. A napimunkánkat úgy végezhessük,hogy keresztény polgári érték-rendek szerint élhessünk. Eb-ben az esetben erdõgazdálko-dásunk gazdaságilag is fenntart-ható lesz, mert a fenntartható-ság e nélkül elképzelhetetlen.Éppen ezért bízom abban, hogy

a törvényalkotóknak eltökélt szándéka,hogy azoknak a kezére csap, akik úgygondolják, hogy a zsebünkben állandóankotorászhatnak, és elvehetik lehetõsége-inket tõlünk és erdõtulajdonos társaimtól,hogy versenyképes gazdaságot építhes-sünk. Bízom abban, hogy olyan idõ kö-vetkezik ránk, ahol vezetõink felismerikhosszú távú nemzeti érdekeinket. Aholegy ember is számít, és ahogy a miniszter-elnök Úr mondta, senkit nem hagyunk azút szélén. Ahol gyerekeinket és unokáin-kat már nem tudják becsapni semmilyenfondorlattal és jogi csûrcsavarral. Ehheznekünk, erdõtulajdonosoknak is sokpénzre van szükségünk, hogy adót fizet-hessünk, melybõl szolgálhatjuk a közjótés a legjobb iskolába járathassuk gyerme-keinket. Ehhez kívánok én mindenkinekjó szerencsét! A Jó Isten áldását!”

Kedves Miklós! Szívbõl gratulálunkés további sok sikert, jó egészséget kívá-nunk a MEGOSZ tagsága és vezetõségenevében!

MEGOSZ vezetõsége

Támba Miklós, a Rimler Pál emlékéremidei kitüntetettje

A jubileumi MEGOSZ nagyrendezvényen adták át a díjat


Kezdetben úgy tûnt az idõjárás nem fo-gad kegyeibe minket, vigasztalanulesett az esõ Gyõr felé az autópályán. Ahangulat ennek ellenére élénk volt akisbuszban. Az ülések között Pápai Gá-bor korábbi fõszerkesztõ, mint a sajtó-kirándulások egyik ötletgazdája foglalthelyet, miközben eszmecserét folytatotta Szabad Föld hetilap által delegált kol-légával, Hardi Péterrel. A feltörekvõ fia-tal szakújságíró generációt az Erdõ-Me-zõ Online kis csapata alkotta, GribekDániel és Hajdú Márk képviseletében,akik egyben remek web-videót is for-gattak a két napról, mely Egyesületünkhonlapján is megtekinthetõ. Gyõrbõlcsatlakozott Gergácz Anikó is, a MagyarRádió Kossuth adójának szerkesztõ-ri-portere.

Gyõr után – a sûrû ködpárán keresz-tül – lassan kibontakozott Szent Már-ton-hegye, melynek csúcsán impozán-san trónolnak az apátság épületei. Elha-ladva a hegy tövében a Ravazdi Erdé-szet hivatalához érkeztünk meg elsõ-ként, ahol Orbán Tibor vezérigazgató,Boros Attila erdészetvezetõ, IványiÁkos közönségkapcsolati megbízott ésLibor Mária erdei iskolavezetõ vártakedves mosolyokkal és baráti szavakkala vendégeket.

Az erdei iskola épületében kapottszállások elfoglalása és a rövid átmele-gedés után Orbán Tibor köszöntötte azerdõgazdaság nevében a sajtó megje-lent képviselõit. Tartalmas két napos ta-nulmányutat kívánt a résztvevõknek,kérve, hogy adják át az olvasóknak,hallgatóknak az itt szerzett jó tapaszta-latokat és a társaság jó hírnevét.

Ezután Iványi Ákos mutatta beösszefoglaló elõadás keretében az er-dõgazdaság tevékenységét. Mint el-mondta a zártkörû részvénytársaságiformában mûködõ társaságoknak gaz-

daságilag önfenntartónak kell lenniük,azaz nem adófizetõi adókból mûköd-nek, hanem tevékenységük során ezenfelül hozzájárulnak az állami adóbevé-telekhez is. Ez a gazdálkodási forma azelmúlt két évtizedben bebizonyította,hogy az állam is tud „jó gazda” lenni,egyszerre kielégítve az erdõvel és erdõ-gazdálkodással szemben támasztott va-lamennyi társadalmi igényt.

A KAEG Zrt. 34 ezer hektár állami er-dõ és hozzá kapcsolódó területen gaz-dálkodik. A mûködési terület Gyõr-Mo-son-Sopron megye keleti kétharmad ré-szére esik. Az általuk kezelt erdõállomá-nyok élõfa-készlete bruttó 5 millió köb-méter. Az erdõgazdaság területeibõl4700 hektár a Fertõ-Hanság NemzetiPark, 10500 hektár a tájvédelmi körze-tek, 174 hektár önkormányzati védett-ség, 1600 hektár pedig egyéb védelemalatt áll. A felsoroltakon kívül, a nem vé-dett területekbõl 5100 ha „Natura 2000”besorolást kapott. Mindent egybevetve,a területek 64 %-a áll valamilyen véde-lem alatt. A védelmi besorolású erdõk

kezelése során különbözõ térbeli, idõ-beli és technológiai korlátozásokat ír elõa hatóság, melyek teljesítése súlyosanyagi terhet jelent a számukra.

A különbözõ területeken nagyon el-térõ talaj-, víz- és klimatikus viszonyokjellemzõek, ami az az erdõállományo-kon is meglátszik. A sekély, kavicsos rá-baközi talajon álló gyenge cseresektõl akiváló minõségû szigetközi nemesnyárállományokig terjed a skála. Az átlagottekintve inkább a gyengébb állomá-nyok jellemzõek.

A társaság tevékenységi köre megle-hetõsen széles. A csemetetermelés so-rán az erdõsítéshez szükséges ültetésianyag megtermelését saját csemeteker-tekben végzik. Az erdõmûvelés szakmaimunkáiban évente 4-500 hektáron vé-geznek erdõsítést, az ápolási munkákpedig 6-8000 hektárt érintenek. A faki-termelés során évente bruttó 150 ezerköbméter faanyagot vesznek ki az er-dõbõl, míg az állomány tényleges növe-déke 180 ezer köbméter feletti. A vad-gazdálkodási tevékenység kapcsán el-mondta, hogy a vadászati joggal azegyes hatóságilag kijelölt vadászterüle-tek földtulajdonosi közösségei rendel-keznek. Ezek a közösségek 35 ezerhektár területen bízták meg társaságot avadgazdálkodási tevékenységgel.

A fafeldolgozás terén két fûrészüzem-mel rendelkeznek. A kapuvári üzemetbérbeadással hasznosítják, de mind azalapanyag ellátásban, mind a megter-melt raklapelem értékesítésében to-vábbra is meghatározó szerepet játszikaz erdõgazdaság. A kisebb, gyõrszeme-rei egység évente kb. 2 ezer köbméterfaanyagot dolgoz fel, fõleg akác karó-és oszlopféleségeket gyárt. A fakereske-delemben a mûködési területen jelentõsmennyiségû faanyagot is felvásárolnak

ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK

Pannonhalmi és Szigetközierdõk nyomában I.

Sajtókirándulás a KAEG Zrt. kezelési területén

2014. szeptember 2 -3-a között a Kisalföldi Erdõgazdaság Zrt. szíves invitálá-

sa és vendéglátása segítségével elsõsorban nem szakmai berkekbõl verbuvá-

lódott újságíró csapat kapott lehetõséget, hogy a kisalföldi állami erdõterüle-

teket kezelõ erdészeti társaság és a tõ melletti szakmai munkát végzõ erdész

szakemberek mindenapjaiba betekintést nyerhessenek. A gazdálkodástól a

közjólétig terjedõ széles körû mûködés majd minden feladatáról valós képet

kaphattak az újságírók, miközben a pannonhalmi dombsági erdõktõl a sziget-

közi árterekig barangolhatták be az erdõgazdaság változatos erdõterületeit.

Boros Attila erdészetvezetõ és Gergácz Anikó a Kossuth Rádió szerkesztõje


és értékesítenek tovább. Éves szintenmintegy 20 ezer köbméter hengeres fa-anyagot és 10 ezer köbméter fûrészárutforgalmaznak.

A közcélú feladatok ellátása is egyreerõsödik. Erdei iskolákat, ökoturisztikaiközpontokat mûködtetnek, emellettparkerdõket, pihenõhelyeket, kilátókat,mûemlékeket tartanak fenn a megyeszámos pontján. A hagyományos erdeiközjóléti tevékenységen túl nyitottak azújszerû, „zöld” kezdeményezésekre is,mint pl. az erdei iskolai foglalkozás avárosi üzletközpontokban, vagy a blo-goló tölgycsemete a világhálón.

A rövid ráhangolódó elõadást köve-tõen az újságíró csapat Boros Attila ra-vazdi erdészetvezetõ értõ és tartalmaskalauzolása segítségével járta körbe asokorói terepi program egyes állomá-sait.

A Ravazdi Erdészet a Sokorói-domb-ság állami erdeit kezeli. Területe jellem-zõen dombvidék, a Fertõ-Hanság Nem-zeti Park Pannonhalmi Tájvédelmi kör-zetének része. Az erdõállomány közelkétharmada õshonos fafajokból áll, túl-nyomórészt cseresek, harmada akác ésfenyõ. Évente 15–18 ezer köbméter fa-anyagot termelnek ki, melynek nagy ré-sze tûzifa, s amelyet a régióban értéke-sítenek. Az õshonos állományokat ter-mészetes módon újítják fel, egyre in-kább törekednek a kisebb területû éskisebb léptékû beavatkozások elvégzé-sére. Mivel a mûködési terület 85 %-avédett, így az idegenhonos akác és fe-nyõ állományokat mesterséges útonalakítják át õshonos erdõkké.

A vadászati tevékenység mintegy 50km2 nagyvadas területet érint, jellemzõ-en az állami erdõterületek és a közvet-lenül határos mezõgazdasági részek

hasznosításával. Évente kb. 600 dbnagyvad elejtése történik. A vadászterü-leten intenzív hasznosítású vaddisznós-kert is mûködik.

Jelentõs feladatot jelent a mezõgazda-sági ágazat. 120 hektáron gazdálkodnak,ebbõl 80 hektáron intenzív mezõgazda-sági növénytermesztés folyik, 40 hektá-ron pedig vadföldmûvelés. Az erdészet80 méhcsalád fenntartásával termel mé-zet és járul hozzá a környék rovarbepor-zású növényeinek szaporodásához.

Az 1999 óta mûködõ Ravazdi ErdeiIskola a KAEG Zrt. legfontosabb tudat-formáló, környezeti nevelési eszköze.Évente 2 ezer gyermek látogatja egy éstöbb napos erdõpedagógiai program-jait. Ezen kívül kihelyezett foglalkozá-sokat tartanak Gyõrben, a város na-gyobb rendezvényein.

A szakmai programokból természe-tesen nem maradhatott ki a pannonhal-mi apátság legfõbb történelmi, kulturá-lis és szellemi látnivalóinak – például azapátsági templomnak és a könyvtárnak– a megtekintése sem. A fõapátsági lá-togatás után az újságírók végigjárhattáka körülölelõ parkerdõben létesített er-dészettörténeti tanösvényt és felmehet-tek a 2012-ben felújított Boldog Mór ki-

látóba is, ahonnan a borult és esõs idõellenére remek kilátás nyílt a környezõpannon hangulatú tájra. Az apátságbalátogatók számára alternatív programotnyújtó két közjóléti létesítménnyel aKAEG Zrt. aktívan képviseli magát a vi-lágörökségi helyszínen.

Ezt követõen a magyalosi erdõbenegy nagyszabású lõtér beruházást mutat-tak be a kisalföldi erdész kollégák. Azépítkezések idén novemberben tervezettbefejezése után, a hivatásos vadászok, afegyveres testületek tagjai, a sportlövõversenyzõk és az amatõr érdeklõdõkszámára készülõ sportobjektumban, akárnemzetközi szintû versenyek lebonyolí-tására is lehetõség kínálkozik majd.

A lõtéri bemutató után újabb séta kö-vetkezett, amikor a Ravazdi Erdészet ha-zai körtefajtákat magába foglaló gyümöl-csöskertjét látogathattuk meg. Az ország-ban már jól ismert „Tündérkert” mozga-lomhoz csatlakozva egyszerre cél a gén-megõrzés és a kultúrtörténeti hagyo-mánytisztelet. A körtefa csemetéktõl bú-csút véve Szent Villebald középkori temp-lomának rekonstruált falait nézhettükmeg, melynek régészeti feltáró munkáitis egykor az erdészet kezdeményezte.

Újabb kilátóból csodálhattuk meg apannonhalmi táj és a Sokorói-dombságerdeit és szépségeit, majd ugyancsak azerdészet kezelésében lévõ fedett lovar-dában a lovaglás örömeit keresõk helyilehetõségeit tapasztalhattuk meg. Az él-ményekben gazdag nap végén az erdeiiskola és az erdészeti gyûjtemény be-mutatása zárta a sort.

S bár azt hittük, hogy a Ravazdi Erdé-szet rendkívül szerteágazó, sok lábonálló gazdálkodása, mûködési portfólió-ja már nem tartogathat több meglepe-tést, mégis tévedtünk! Nagyon kellemeshangulatú vadvacsora után az erdészetsaját kialakítású gyertyafényes pincéjé-nek hûvösén kóstolgathattuk a környékborainak jellegzetes zamatait.

(Folytatjuk)Nagy László – Iványi Ákos

Kép: Nagy László


Erdész-vadász könyveket vásárolokAz alábbi témakörökben könyveket, illetve folyóiratokat vásárolok:

erdészet, vadászat, halászat, horgászat, madarászat, állattan,növénytan, gombászat, méhészet, útleírás, néprajz.

Akár egy darab könyve van vagy esetleg egész könyvtárat, hagyatékot adna el, keressen meg bizalommal!

Berdó Józseftel.: +36 30 938 6178

e-mail: [email protected]

Sajtósok a készülõ lõtéren


A hazai erdõgazdálkodók a korábbiévekhez hasonlóan országszerte többtízezer látogatót vártak szeptember 29.és október 5. között a XVIII. Erdõk He-te változatos eseményeire, hogy az er-dészeti erdei iskolák tananyagára épülõprogramokkal és az erdészek szakértõvezetésével mutassák be a hazai erdõkértékeit.

„A Földmûvelésügyi Minisztérium ésa programokat összefogó Országos Er-dészeti Egyesület a XVIII. Erdõk Heterendezvényein keresztül a magyar er-dõk turisztikai szerepére kívánja felhív-ni a figyelmet. A magyarországi erdõte-rület – ezen belül különösen a többmint egymillió hektárnyi állami erdõ –az ország leglátogatottabb turisztikai att-rakciói közé tartozik.” – mondta UgronÁkos Gábor állami földekért felelõs he-lyettes államtitkár az Erdõk Hete nyitó-rendezvényén, a térség állami erdeit ke-zelõ VADEX Zrt. néhány hónapja fela-vatott turistaközpontjában. A hazai er-dõket évente több tízmillió látogató ke-resi fel gyalogosan, kerékpárral vagyéppen lóháton, így a minisztérium kife-jezett célja, hogy az állami erdõgazda-ságok által „megnyissa” az erdõket a lá-togatók elõtt. – hangsúlyozta UgronÁkos Gábor.

Az állami és magán erdõgazdálko-dók a természetjárók fogadására igenjelentõs infrastruktúrát gondoznak éstartanak fenn. Az elmúlt évben csak azállami erdõgazdaságok több milliárd fo-rintot fordítottak a turisztikai szolgálta-tások fejlesztésére, többek között turis-taszállások, kisvasutak, kilátók, tanös-vények, túraútvonal-szakaszok létesíté-sével és korszerûsítésével. A környezetinevelés hagyományos helyszíneinekszámító, az Erdõk Hete programokatszervezõ erdészeti erdei iskolák is kü-lönleges turisztikai élményeket kínál-nak, ahol évente mintegy 50 000 gyerekvesz részt az erdõpedagógiai progra-mokon.

A nyitórendezvény házigazdájakéntMajoros Gábor, a VADEX Mezõföldi Er-dõ- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigaz-gatója, Balsay Miklós, az erdõgazdaság

korábbi vezérigazgatója, az ErdõkértEgyesület elnöke, Szabó Lajos, a „Mu-zsikál az erdõ Alapítvány” elnöke ésLomniczi Gergely, az OEE fõtitkáramondott még köszöntõ beszédet. Majdaz OEE fõtitkára felkötötte a VADEXZrt. zászlajára az egyesület emléksza-lagját is.

A 11 éve a Mátrából kiinduló össz-mûvészeti kezdeményezés történeté-ben most elõször rendeztek „Muzsikálaz erdõ” programot a Dunántúlon, „Mu-zsikál az erdõ a Királyi Erdõben” cím-mel. Tavaly szintén az Erdõk Hete prog-ramsorozat keretében kezdte meg aközéphegységi szülõhazájából a kultu-rális kiáramlást a mûvészeti esemény-sorozat, mely 2013-ban az Alföldön, aKEFAG Zrt. kezelési területén mutatko-zott be.

Az idei dunántúli eseménysorozatnyitányaként a bakonyi erdõk lombjaialatt Mozart mûveibõl válogatva adotterdei szimfonikus koncertet a GyõriEgyetemi Zenekar, Ménesi Gergely kar-mester vezényletével, aki a kezdetektõlfogva egyik meghatározó alakja a „Mu-zsikál az erdõ” rendezvénysorozatnak.A koncert helyszínén egyben felavattákJózsa Judit, a Magyar Kultúra Lovagja„Összetartás” címû emlékplakettjét is.

A szervezõk példát szerettek volnamutatni abban, hogy Magyarországotcsak összetartással lehet elõre vinni, ígya helyi programok szervezésében résztvett a helyi Erdõért Egyesület és a Fejérmegyei Természetjáró Szövetség is.

Szöveg és kép: Nagy LászlóForrás: OEE Sajtóközlemény


Erdõk Hete megnyitó a Gaja-völgyében Fókuszban a hazai erdõk turisztikai szerepe

2014. szeptember 27-én a Bakony

délkeleti lábánál, a VADEX Zrt. Szé-

kesfehérvárhoz közeli Gaja-völgyi

Tájcentruma adott otthont a XVIII.

Erdõk Hete nyitóeseményének, a

„Muzsikál az erdõ a Királyi Erdõben”

rendezvénynek.


ERDÕPEDAGÓGIA

A projektnek három fõ célja volt. Azegyik, hogy a két LEADER Akciócso-port illetékességi területérõl minél többfiatal vehessen részt az egyhetes térí-tésmentes táborozáson. Az érintett bar-csi, nagyatádi és csurgói kistérségekközségeinek lakossága általában ki-sebb jövedelmû, a munkanélküliségiráta magas, és sokan alacsony képzett-ségûek.

Az ott élõknek kevesebb esélyükvan, hogy akár a közvetlen környeze-tük, akár az azon túli vidékek termé-szeti, kulturális és egyéb értékeit meg-ismerjék. Az együttmûködési projektmegvalósítása során a fiatalok, diákokaz erdei iskola táborában eltöltött idõ-szak alatt közvetlen tapasztalatszerzésés megfigyelés útján jutottak a termé-szettel kapcsolatos ismeretek birtoká-ba. Kiegészítette az iskolában meg-szerzett tudást az erdei életközösség,az erdõ és klíma, a fenntartható erdõ-gazdálkodás, a vadgazdálkodás, az er-dész munkája, a népi hagyományisme-ret és az õshonos háziállatfajták megis-merése. Ezeken túl a támogatással to-vábbi lehetõségek nyíltak. A teljességigénye nélkül: kisvasutazás Kaszóban;hajózás a Dráván; a Petesmalmi Vidra-park meglátogatása; fürdés a nagyatádistrandon és kerékpártúra.

A LEADER HACs településeken élõfiatalok közül többeknek, fõként szo-ciális helyzetük miatt, elõször nyílt al-kalma arra, hogy egyáltalán táborbanvehessen részt.

A mai ifjúság körében egyre keve-sebben tartoznak valamilyen hús-vérközösséghez, amelyben nem az inter-neten keresztül lehet érintkezni má-sokkal. Emberi kapcsolataik egyreegyszerûsödnek a rohanó világban ésszabadidejüket sem mások társaságá-

ban töltik, hanem nagyrészt a televí-zió, vagy a számítógép képernyõjeelõtt.

A plébánián már régebb óta mûkö-dik egy ifjúsági közösség, akik hetenteösszegyûlve igyekeznek a vallásos, er-kölcsös életvitel alapjait megteremteni,megerõsíteni a közösségben és karita-tív tevékenységük által a környezetük-ben is. Ez a közösség folyamatosan ke-reste és keresi annak a lehetõségét,hogy hogyan lehetne még több fiataltmegszólítani – ennek egyik eszközéülszolgált ez a pályázat. Így az élmények-kel teli, hasznos kikapcsolódás melletta másik fõ cél az erkölcsi nevelés volt.Az, hogy ne csak egy táborozás erejéigtudjunk hatással lenni az erre nyitottfiatalokra, hanem hosszú távon tud-junk lehetõséget kínálni egy vallásosközösségben való hétvégi kikapcsoló-dásra, értelmes témájú társalgásokra,baráti kapcsolatok kiépítésére. Ennek,

azt gondolom, a mai világban, a jelen-legi társadalmi-erkölcsi színvonalat te-kintve nagy jelentõsége van, és kitör-ést jelenthet.

Ezt a célt szolgálta az a mindennapiprogram részét képezõ tanóra, amelyáltalános hitéleti nevelésrõl szólt ésakár erkölcstan órának is nevezhet-nénk. Itt az erkölcsi, hitéleti normatívákátadása az erdei iskola keretein belül, atermészetet, tudományokat felhasznál-va történt meg. Ennek a célnak a

hosszú távú megvalósítását szolgálja asomogyszobi plébánia pincehelyiségé-nek felújítása, mely a hétvégi estékenértelmes kikapcsolódási lehetõségetkínálhat füst- és alkoholmentes környe-zetben.

A pályázat, amelynek elõfeltételevolt a megvalósíthatósági tanulmánykedvezõ elbírálása, 2013. novembervégén került benyújtásra, a támogatá-si kérelemnek helyt adó határozat2014 júniusában érkezett meg. Mivel adöntéshozatal elhúzódott, nagyongyorsan kellett megszervezni a tábo-rokat, hiszen elõreszervezni nem voltcélszerû, hogy az esetleges elutasítóhatározat esetén ne csalódjanak agyerekek.

Így szinte közvetlenül az iskolaidõvége, a tanévzárók után kellett a tábo-rozókat összeszervezni. Továbbá aszolgáltatókkal sem volt egyszerûösszehangolni a programokat, mivel a

bizonytalanság miatt már többen, másfoglalásokkal rendelkeztek.

Ennek ellenére összesen 450 gyer-mek kapott lehetõséget az egyhetes tá-borozásra. A táborok Somogyszobon,az Erdészeti Erdei Iskolában, valamintÕrtilosban, az Éltetõ Világ Erdei Iskolá-ban voltak. A lehetõséget az önkor-mányzatoknak, KLIK-keknek, helyi is-koláknak, valamint helyi plébáno-soknak kínálták fel, akik hol saját ma-guk, hol egymással együttmûködve

Hitéleti nevelés erkölcsösebb nemzedékért Erdei iskolai oktatási projekt Somogyszob térségében

„A hitéleti nevelés egy erkölcsösebbnemzedékért” projekt a LEADER tér-ségek közötti együttmûködés támo-gatásával jött létre, és az EurópaiMezõgazdasági Vidékfejlesztési Alaptársfinanszírozásában valósult meg.Az együttmûködésben a Vidékünk aJövõnk Szövetség, a Rinya-DrávaSzövetség és a Szentháromság Ró-mai Katolikus Egyházközség vettrészt, utóbbi a koordináló szervezetis volt egyben.


ERDÕPEDAGÓGIA

szervezték össze a résztvevõket. Itt sze-retnénk megköszönni a munkájukat,hiszen hiába van a támogatási lehetõ-ség, ha az önkormányzat a településénélõket, a KLIK, az iskola a tanulókat, aplébános az egyházközség tagjait nem tá-jékoztatja és fogja össze, és nincs igény akomplex hatású lehetõségre.

A kiválasztás során a szociális, családihelyzet mellett a tanulmányi eredmény,közösségi munka, mûvészeti- és sportte-vékenység is szerepet játszott. A közösmunka eredményeként a táborozásbancsokonyavisontai, darányi, háromfai, ku-tasi, homokszentgyörgyi, segesdi, so-mogyszobi, berzencei, csurgói, iharosbe-rényi és zákányi fiatalok részesülhettek.

Az együttmûködési projekt hatásaitöbb szempontból is kedvezõek. Élén-kül a térség gazdasága, hiszen a vállal-kozások szolgáltatási tevékenysége,ezáltal árbevétele, eredményessége nö-vekszik. Az eredményesebb gazdálko-dáson felül közremûködésükkel fejlõdika turizmus, az idelátogatók megismerhe-tik a térség kulturális, természeti értéke-it, helyi termékeit.

A kezdeményezésnek nagyon fontosnevelõ, oktató hatása van, hiszen az er-dei iskolák programja szorosan össze-függ a természet- és környezetvédelem-mel, klímaváltozással, felhívja a figyelmeta természeti erõforrásokkal, energiávaltörténõ hatékonyabb bánásmódra.

Az együttmûködés társadalmi hatásaiszintén kedvezõ irányba mutatnak. Agyermekek erkölcsi normái, viselkedé-se, ítélõképessége javul, lelki világuk ki-tárul. A térség szociális problémái azáltalenyhülnek, hogy az alacsony jövedelmûcsaládok gyermekei is lehetõséget kap-nak az egyhetes tartalmas, színvonalastábori részvételre. Továbbá, a szolgálta-tásokat nyújtó vállalkozások, szerveze-tek az igények növekedése, az eredmé-nyesebb gazdálkodás következtében ameglévõ alkalmazotti létszám megtartá-sán túl új munkahelyeket is létesíthetneka hátrányos helyzetû kistérségben.

A projekt lezárása az „Erdõk Hete”keretében történt, amelyet immár 18. al-kalommal rendeztek meg. Ez évi mottó-ja: „Fedezd fel az erdõt az erdészekkel”.A mottó jegyében a Somogyszobi Erdé-szeti Erdei Iskola általános iskolásokszámára nyújtott lehetõséget, hogy az er-dõt, az erdõgazdálkodást, valamint azerdész munkáját közelebbrõl is megis-merhessék. Az egy-egy napos programsorán szakemberek által vezetett tanö-svény-túrákon, valamint erdõpedagógu-sok által tartott erdei iskolai foglalkozá-sokon vehettek részt. A rendezvényso-

rozat zárásaként az Erdészeti Erdei Isko-la munkatársai családi napot szerveztek,„Túrázik a család” elnevezéssel, amikora családok a különbözõ témájú tanösvé-nyekkel ismerkedhettek meg, trófeabe-mutatón vehettek részt, valamint érde-kes elõadást hallgathattak az erdészekmunkájáról.

A programsorozat részét képezte a„Mesél az õszi erdõ” címmel meghirde-tett meseíró-pályázat. A meséket háromkategóriában – 9–10 évesek, 11–14 éve-sek, valamint 15–18 évesek – várták aszervezõk. A beadási határidõig 60 pá-lyamunka érkezett, melyet kéttagú, füg-getlen zsûri bírált el. Az eredményhirde-tésre az Erdõk Hete rendezvénysorozathelyi záróünnepségén került sor októ-ber 3-án a Somogyszobi Erdészeti ErdeiIskolában. A díjakat Mocz András, azOrszágos Erdészeti Egyesület magáner-

dõs alelnöke adta át. Az ünnepség kere-tein belül beszámolót tartottak a „Hitéle-ti nevelés egy erkölcsösebb nemzedé-kért” projektrõl, átadásra került a Szent-háromság Római Katolikus Plébánia kö-zösségi helyisége is. Az ünnepségen kö-szöntõt mondott Soltész Miklós, az Em-beri Erõforrások Minisztériumának Egy-házi, Nemzetiségi és Civil TársadalmiKapcsolatokért felelõs államtitkára,Szászfalvi László országgyûlési képvise-lõ, valamint Borza Miklós plébános.

Mindhárman hangsúlyozták a pro-jekt fontosságát, hiszen rohanó vilá-gunkban nagy szükség van olyan kö-zösségekre, ahová a fiatalok tartozhat-nak, s nem utolsósorban olyan helyisé-gekre, intézményekre, ahol összejöhet-nek, és hasznosan eltölthetik idejüket.

László Diána, Polgárné Handl Zsuzsanna

DISPUTA


Szerette volna elérni könyveinek újrakiadását, illetve szorgalmazta azok meg-újítását, nem sok eredménnyel. Bármindegyik könyv fontos és meghatáro-zó volt számára, a legfontosabbnak,leglényegesebbnek, szakmai munkás-sága csúcsának az ERDÕMÛVELÉS I.kötetet tartja. Ez a kötet az erdõgazdál-kodás alapját, az erdõmûvelést fektetile, amelyet még ma is idõszerûnek tart.Félelme, hogy e könyv örökre elvesz-het az erdészszakma számára.

Ennek apropóján Danszky István kez-deményezte, hogy szívesen tartana elõ-adást az erdõmûvelés helyzetérõl és ál-láspontjáról. Helyszínként a lakását jelöl-te meg, egészségi állapotára hivatkozva.Kérésének megfelelõen meghívót küld-tünk valamennyi állami erdõgazdaság-nak, az egyetemnek és az OEE-nek.

Pista bátyánk bõ kétórás elõadásttartott. Meg kell említenünk egy mo-mentumot, amely szerinte igen meghatá-rozó volt az életében: firmái a balekokta-táson folyamatosan azt sulykolták belé-jük, hogy az életükben tartsák szem elõtt„a bizalom, az õszinteség és a szolidari-tás” hármasságot. Elmondása szerint: amai napig is eszerint él és dolgozik!

Élete fõmûvének tekinti a tíz kötetes„Magyarország erdõgazdasági tájainakerdõfelújítási, erdõtelepítési irányelveiés eljárásai”, valamint az „ErdõmûvelésI-II” köteteket. Úgy érzi, veszélybenvannak ezek a könyvek, mivel sem új-bóli kiadásuk, sem pedig megújításuknincs napirenden. E mûvek kellõ mélta-tásban részesültek a kor legjelentõsebbszakembereitõl. Példaként említette Si-mon Tibor könyvismertetését, mely aBotanikai Közleményekben jelent meg.

Az elõadás során nem gyõzött eléghálát adni, hogy valamennyi nevéhez fû-zõdõ kiadványhoz sikerült a kor legne-vesebb szakembereit felkérnie, akiknemcsak szaktudásuk legjavát adták, ha-nem a határidõket is betartották. Ugyan-így, a terepi munkálatoknál is a legkivá-lóbb gyakorlati szakemberekkel talál-koztak. Nem került ki a kezeikbõl olyananyag, amelyet a helyszíneken ne egyez-tettek volna le. Tehát, a szakkönyvekneksok névtelen társszerzõje is volt. Ezek atalálkozók, szakmai egyeztetések orszá-gos szintû, szakmailag is együttmûködõ,nagyszerû szakgárdát kovácsoltak össze.Mindez az ötvenes-hatvanas évekbenvolt, és az akkori viszonyok között ez ko-moly eredménynek számított.

Az elõadáson sok szakember neve

került elõ a társzerzõk közül. Külön ki-emelte dr. Babos Imrét, dr. Járó Zol-tánt, dr. Májer Antalt. Szeretné, ha aszakma tiszteletbeli akadémikusokkéntnevezné õket. Kiemelendõnek tekintiaz Erdõmûvelés I. kötet egyik tábláza-tát, amely a klíma és a hidrológiai adott-ságok alapján a genetikai talajtípusokgyakoriságát mutatja Magyarországon.Ezt a táblázatot ma is idõszerûnek tart-ja, ez az erdõmûvelés kiinduló alapja.

Az idõk folyamán többször felvetõ-dött e kötetek újra, illetve átdolgozott ki-adásának gondolata. Pista bátyánk többkísérletet tett erre. Ezzel kapcsolatbanhárom cikkre hívta fel figyelmünket –amelybõl kettõ meg is jelent az ErdészetiLapokban (Dr. Solymos Rezsõ: „Erdészet-tudomány és erdõgazdaság” EL. CXLIII.évf. 7-8. szám 2008. júl.-aug.; Dr. Dansz-ky István: „Zöld Könyvek”; EL. CXLIV.évf. 9. szám 2009. szept.) Egy – Dr.Danszky István: Küzdelem az erdõmû-velésért, 2011. – pedig a cikk nagy terje-delmére hivatkozva nem jelenhetett meg.

Sajnos, bár elkezdõdött a munka,nem fejezõdött be, és úgy tûnik egyelõ-re nincs is kilátás arra, hogy elkészül.Készült viszont 2005-ben egy ÁESZ kiad-vány: „Az egyes termõhelytípus-változa-tokon alkalmazható célállományok”, va-lamint 2006-ban megjelent Halász Gá-bor szerkesztésében a „Magyarország er-dõgazdasági tájai” kötet, szintén az ÁESZgondozásában. Szakmai szempontbólmindkét kiadványt hiányosnak, sok he-lyütt pontatlannak tartja.

Úgy érzi, hogy az erdõmûvelés a rend-szerváltás elõtti idõkben élte a fénykorát.Azóta visszafejlõdést tapasztal. Úgy véli,nincs megfelelõ fórum ezek kitárgyalásá-ra. Ehhez talán hozzájárulhat az erdõgaz-daságok menedzser szemléletû vezetéseis, amely sok esetben nélkülözi az erdész-szakma hosszú távú céljait. A pillanatnyiérdekek, elvárások kerültek a középpont-ba. Az erdõgazdálkodás új típusú irányel-vei, melyek megalapozottsága felõl kétsé-gei vannak, mert nincsenek meg hozzá amegfelelõ tapasztalatok, bizonytalan jövõelé állítja a szakmát. Félõ, hogy hasonló

helyzet alakul majd ki, mint a két világhá-ború között, amikor az át nem gondoltgazdálkodás következményeként a sar-jerdõk aránya meghaladta a 40%-ot. Maifogalmak szerint rontott erdõk kialakulá-sa veszélyeztet. Úgy látja, hogy a magyarerdõgazdálkodás nem a megfelelõ irány-ba halad.

Amit nagyon sérelmez még, hogy eh-hez a folyamathoz az OEE vezetése is se-gédkezik. Nem kérdezi meg a tagságot, afelvetéseket nem vizsgálja meg, nem érzifontosnak, hogy a tagságot megfelelõentájékoztassa. Az Erdészeti Lapokban nemad lehetõséget más vélemények közlésé-re, kritikára. A lap elbulvárosodott.

A Nyugat-magyarországi EgyetemErdõmérnöki Kar meghívott oktatói tá-jékoztatták Pista bátyánkat, hogy a hall-gatóknak van lehetõségük megismernimind a „Zöldkönyvek”, mind pedig az„Erdõmûvelés” c. szakkönyveket. E mû-vek, illetve azok tartalma a jelenkor ki-hívásainak megfelelõen, valamint azoktatási lehetõségekhez mérten és ará-nyosan kerülnek bemutatásra.

Végezetül: mindannyiunk nevébenjó egészséget, békességet kívánunk!

Molnár Gáborokl. erdõmérnök

Tisztelgõ látogatás Dr. Danszky IstvánnálDr. Danszky István ez év júliusában

töltötte be 87. életévét. Neve az ún.

„Zöldkönyvek” révén vált ismertté

az erdésztársadalom körében. E

könyveknek részben társszerzõje,

részben szerkesztõje, részben pedig

lektora volt.

Jegyzet

Mivel a fenti cikkben az OEE Elnökség és azErdészeti Lapok szerepével kapcsolatbanmegalapozatlan állítások szerepelnek, a té-nyeknek megfelelõen, tájékoztatásul közöljükaz alábbiakat.

A „Küzdelem az erdõmûvelésért” címû ki-lenc oldalas tanulmányt 2011. szeptember 15-én közzétettük az Egyesület honlapján. Ez má-ig elérhetõ a honlap hírarchívumában.

2013. július 15-én kelt levelében a Szer-kesztõ Bizottság elnöke – Dr. Oroszi Sándorfelajánlása alapján – Dr. Danszky Istvánnak ja-vasolta, hogy a „Zöld könyvek” és az Erdõmû-velés I-II. c. kötetek megalkotásával, jelentõsé-gével kapcsolatos ismereteket az arra legmél-tóbb helyen, az Erdészettörténeti Közlemé-nyekben tegye közzé. Erre eddig érdemi re-agálás nem érkezett, annak ellenére, hogy alehetõség folyamatosan fennáll.

A kötetek szélesebb körû megismertetésé-re, javasoljuk azok digitalizálását és a világhá-lón való szabad elérhetõségét. Ehhez a fela-dathoz felajánljuk a szakmai tapasztalatainkatés segítségünket.

A Lapok szerkesztõsége, ahogy eddig is, aszerzõi útmutatóban megfogalmazott kritériu-mok szerint, nyitott minden szakmai anyag meg-jelentetésére, az erdõmûvelés témakörében is.

A Szerkesztõ Bizottság


EGYESÜLETI ÉLET

Egyesületi választások 2014Helyi Csoportok és Szakosztályok tisztségviselõi

Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai szeptember 28-i határidõvel választották meg a Helyi Csoportok és Szakosztá-

lyok tisztviselõit. Az alábbiakban közöljük az Országos Választási Bizottság által hitelesített végeredményt.

Helyi Csoport Elnök Titkár1. Baja Keller József Kaitz Zoltán2. Balassagyarmat Kiss László Varga Zoltán3. Baranya megye Hirmann Antal Horváth Péter Brunó4. Békés megye Puskás Lajos Szani Zsolt5. Csongrád megye Halápi Nándor Sere Ferenc6. Debrecen Gencsi Zoltán Dufla Ferenc7. Eger Dr. Jung László Dobre Kecsmár Csaba8. Gödöllõ Magyar Ferenc Baráth András9. Gyõr Erdõgazdasági Kóródi Sándor Iványi Ákos

10. Gyõr-Moson-Sopron megyei Magánerdõ Gazdálkodási és Környezetvédõ Bolla Sándor Géber József

11. Kaposvár Spingár Péter Szabó József12. Kaszó Bencze László Szalai Kitti13. Kecskemét Sulyok Ferenc Koczka Zoltán14. Mátrafüred Szabó Lajos Puskás Mihály15. Miskolc Zay Adorján Bányai Péter16. Nagykanizsa Rosta Gyula Varga Attila17. Pápa Horváth Iván Stubán Zoltán18. Sárospatak Buday Péter Sándor Zsolt19. Sopron Dr. Kárpáti László Köveskuti Zoltán20. Sopron Hallgatói Domokos Gábor Kelecsényi Szilárd21. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szalacsi Árpád Szokolovszki Géza22. Székesfehérvár Majoros Gábor Emmerlingné Köhler Marietta23. Szolnok Dégi Zoltán Horváth Attila24. Szombathely Bakó Csaba Horváth Gábor25. Tamási Antli István Firbás Nándor26. Vértesi Kocsis Mihály Encsi Csaba27. Veszprém VERGA Szedlák Tibor Szabó Gergely28. Veszprém FM Major László Nagy Frigyes Vince29. Visegrád Csépányi Péter Kovács András30. Zalaegerszeg Józwiak Bernard Vissi Géza31. Bp. ÁESz Szentpéteri Sándor Szabó Szabolcs32. Bp. FM Holdampf Gyula Karádi László33. Bp. HM Keresztes György Mester Zsuzsanna34. Pest megyei Magánerdõ gazdálkodási Dr. Balázs István Heim Márton35. Erdélyi Szakács Sándor Orbók Ilona36. Rába-menti Erdõgazd. És Vadgazdálkodási Szabó Vendel Pintér Csaba

Szakosztály Elnök Titkár1. Erdei vasutak Barabás Tibor Montskó Sándor2. Gépesítési Dr. Horváth Béla Dr. Major Tamás3. Fakereskedelmi Sipos Imre Reinitz Gábor4. Erdészettörténeti Dr. Oroszi Sándor Béni Kornél5. Erdõfeltárási Kálmán Miklós Kaszala Judit6. Erdõhasználati Nemes Zoltán Garamszegi István7. Erdõk a közjóért Dobó István Miklós Tamás8. Erdõmûvelési Urbán Pál Reményfy Rita9. Erdõrendezési Czirok István Jagicza Attila

10. Erdõvédelmi Dr. Csóka György Dr. Koltay András11. Erdészeti Erdei Iskola Ormos Balázs Szabó Lajos12. Vadgazdálkodási Csonka Tibor Guzsik Alfréd13. Oktatási Dr. Folcz Tóbiás Andrésiné dr. Ambrus Ildikó14. Erdészeti vízgazdálkodási Dr. Kalicz Péter Kovács Richárd15. Közgazdasági Bálint Sándor Takács Tibor16. Informatikai Hirmann Antal Füredi László17. Közönségkapcsolatok Zétényi Zoltán Kovácsevics Pál18. Megújuló energia Dr. Jung László Mizik András19. Erdei Sportok Gerely Ferenc Urbán Imre20. Szeniorok Tanácsa Halász Gábor Dr. Szikra Dezsõ


EGYESÜLETI ÉLET

Ágassága mutatta, hogy növekedését soha nem kellett szom-szédos fákhoz igazítania: „földig”, embermagasságig ágas volt.A Csallóköz, fõként pedig a történelmi Gyõr vármegye csiliz- ésszigetközi, részben a szomszédos tóközi vallásos magyar nép-hagyományaként az volt a feladata, hogy lombkoronájával mégnyitott templomajtó esetén is elválassza a szakrális teret a pro-fántól. Az Árpád-fa a török korig Pozsony, Moson és Gyõr vár-megye hármashatár-pontja is volt, lombkoronája alatt számosközös megyegyûlést, azaz régiógyûlést is tartottak.

Az 1960-as évek elsõ felében az akkori kertészeti módszerekszerint az Árpád-fa törzse üregét cementhabarccsal tömték be.Nemcsak a betontömb merevsége és súlypont-módosítása, ha-nem az elcsorogni nem tudó, pangó csapadékvíz, a farontógombák és rovarok pusztító tevékenysége azzal járt, hogy már a’80-as évek közepére a viharok több „fõ” ágat letörtek. A meg-maradtakat állványokkal igyekeztek alátámasztani. A korabelimegyei hatóság természetvédelmi illetékeseként már ekkor elõ-készítettem a telek szemközti részét, hogy az Árpád-fa makkjai-ból nevelt utódokat oda elültethessék, ám a kevés és igen férgesmakkból az utódnevelés évtizedekig nem sikerült a szigetközikollégáknak, a matuzsálem vesszõdugványai pedig ellenálltakminden laboratóriumi gyökereztetési kísérletnek. (Az erdészetisejttenyésztésnek errefelé akkoriban még csak híre volt. )

Az öreg fa egészségi állapotát kedvezõtlenül befolyásolta,hogy a Nagy-Duna elterelése miatt általánosan csökkent talaj-vízszint, illetve megszûnt az elmaradó árvizek talajvíz-feltöltõhatása. A sorozatosan aszályos években korábban soha nemtapasztalt jelentõs korona-száradások következtek be. Köz-ben „kibányászták” a betontömítést, megerõsítették az ágtá-maszokat, ám 2007-ben egy óriási vihar egyetlen fõág híjánvalamennyit letörte: tátongó üregû csonkká vált az Árpád-fa.

Ekkortól a szomszédos Darnózselin élõ dr. Kovács Péter er-désztechnikus, agrármérnök és családja különösen figyelt azõsöreg fára, és a kicsit bõvebb makktermésû 2011-ben azösszes makkot begyûjtve, féregirtó szakkezelésük után a csa-lád kiskertjében igyekeztek azokat kicsíráztatni, sikerrel.2014-re hét félsuháng-méretû – genetikailag is – Árpád-fajogutódot neveltek. Dr. Kovács Péter javaslatára, Juhász Jó-zsefnek, Hédervár polgármesterének lelkes támogató egye-tértésével a földlabdás hét ifjú kocsányos tölgyet OEE Helyicsoportunk 2014. augusztus 9-i szakmai és családi nap ren-dezvényének eszmei középpontjaként ültettük el a Hétma-gyarok, azaz a hét honfoglaló vezér tiszteletére.

A történelmi Héder nemzetség Héderváry nevû ágának te-metkezési helyéül is szolgáló Boldogasszony-kápolna elõtt állómintegy 800 éves Árpád-fa 2007 óta szomorú torzója mellé, egy-kori északi koronavetületét követve, félkörívben ültettük el amakkjaiból nevelt ifjú kocsányos tölgyeket a mai magyar nemze-ti megújulás hitében és reményében. Az összeurópai jelentõségû907-es pozsonyi magyar diadalra – a honfoglalás befejezõ,egyúttal a magyar honvédelem elsõ csatájára – emlékezés gon-dolatiságát, és az Árpád-fa kiemelten a táj magyarságának szólóüzenetét Bolla Sándor foglalta össze, a fácskákban megõrzõdõtájfajtára, mint genetikai értékre pedig dr. Kovács Péter hívta fel afigyelmet a rendezvényen.

Az ültetésben is velünk együtt részt vevõ és ünneplõ hé-dervári polgárok jelenlétében Juhász József polgármester vá-zolta fel a nagy múltú település jelenét és terveit. A faültetéseseményét a helyszínen tájékoztató tábla fogja megörökíteni.Minden egyes fácska elé a Hétmagyarok egyikének a nevétfeltüntetõ faragott fatábla kerül. A HCs-elnök javaslatára a je-len lévõk egyhangúlag megszavazták, hogy a feliratozás a la-

Az Árpád-fa és a Hétmagyarok emlékfácskáiHéderváron

A hédervári Boldogasszony-kápolna keletelt hossztenge-

lyének nyugati folytatásában a templombejárat elõtt áll a

mai államterület egyik legöregebb kocsányos tölgye,

amely 1942 óta védett. A 20. század ’80-as éveiben dr.

Majer Antal professzor a már akkor nagy részen régen el-

korhadt gesztû „élõ emlékmûvet” legalább 700, valószí-

nûbben 800 évesnek becsülte, azaz bizonyára még az Ár-

pád-korban ültették.


EGYESÜLETI ÉLET

tin betûk mellett az õsmagyar rovásírásos jelekkel is megtör-ténjen. A fácskákat dr. Galla Gábor esperes áldotta meg. Akegyelmi pillanatok részeként elmondtuk a Miatyánkot éselénekeltük a Himnuszt. A Kovács-családnak a makkgyûjté-si és csemetenevelési kísérletezéssel kapcsolatos több évesáldásos tevékenységét azzal köszönte meg a Helyi Csoportelnöke, hogy dr. Kovács Péternek átadta dr. Debreczy Zsolt -dr. Rácz István: Fenyõk a Föld körül c. monográfiáját.

A Boldogasszony-kápolnában a 90. zsoltár szavaival kö-szöntük meg Istennek az elmúlt több mint 1000 évet, újabbévezredet kérve az Árpád-fa történelmi vonzáskörébe esõ tá-jakon a magyarságnak. A jelen lévõk belelapozhattak a Csal-lóköz szegélye menti Szencrõl származó Szenczi Molnár Al-bert 1621-es kiadású latin-görög-magyar szótára, mint õs-nyomtatvány egyik példányába is. Eközben Bolla Sándorhangsúlyozta, hogy az átmenetileg három részre szétdarabolttörténelmi Magyarország felekezetileg megosztó, ám külde-téstudatos kortárs vezetõi – Pázmány Péter és Bethlen Gá-bor – a magyarság érdekében, a nemzeti egységesítés remé-nyében milyen példamutatóan mûködtek együtt, ha lehetett,nyíltan, ha nem lehetett, hát a napi politikai színfalak mögöt-ti takarásban.

Ezt követõen Helyi Csoportunk tagjaival és a családta-gokkal a Héderváry-kastély parkjába mentünk, ahol a szegé-lyeken megõrzött tölgy-kõris-szil keményfa ligeterdõbe iselegyedõ mezei juharnak a Kárpát-medencei klímazonálistermõhelyeken betöltött jelentõségét is méltattuk.

A történelmi Pozsony vármegye területére esõ lipóti hul-lámtéren dr. Kovács Péter csónakkirándulás keretében mu-tatta be a Nagy-Duna ágrendszerében a vízpótlásokkal mégfenntartott, bár számos problémával küzdõ erdõket, faállo-mányokat, természeti értékeket. Innen a lipóti falumúzeum-ba mentünk, ahol a csalló- és szigetközi táji népi építészetetJózsa Tamás építészmérnök, a néprajzi értékeket Géber Jó-zsef néprajzos-múzeológus ismertette – mindketten magá-nerdõ-tulajdonos HCS-tagtársaink.

Majd szakvezetést kaptunk Kállainé Angyal Melinda falu-múzeum-vezetõtõl a lipóti népszokásokról és azok tárgyi em-lékeirõl. Végül a darnózseli Horgony Tanyában került sor aHCs-tagtársak, családtagjaik, meghívott vendégeink baráti ta-lálkozójára, méltóképpen lezárván ezt az emlékezetes és fel-emelõen szép napot.

Bolla SándorHCs elnök

Az Országos Erdészeti Egyesület TamásiHelyi Csoportja a Gyulaj Erdészeti és Va-dászati Zrt. szervezésében szakmai ki-ránduláson vehetett részt Süttõn, a Bu-dapesti Erdõgazdaság Zrt. meghívására.

A Tolnai-hegyhát lösz borította tája utána Gerecse sziklakibúvásos erdei érde-kes, felüdülést nyújtó látvánnyal fogad-tak minket. A kétnapos erdészeti és kul-túrtörténeti program számos lehetõsé-get nyújtott a Gerecse megismerésére,melyre szívesen vállalkoztunk. A házi-gazda szerepét a Süttõi Erdészet vállal-ta, vendégszeretetben és programszer-vezésben egyaránt lelkiismeretesen ki-tett magáért, így a két nap alatt kitûnõ-en érezhette magát a csapat. KeresztesGyörgy vezérigazgató-helyettes, Szimi-csek László igazgató és Pekár Attilavadgazdálkodási mûszaki vezetõ szívé-lyesen fogadott minket és programrólprogramra kísértek végig bennünket.

Elsõként a helyi, sziklás terepen tú-ráztunk a Gerecse erdeiben. A Gerecsegeológiáját a már az Árpád-korban ishasznált tardosi kõfejtõben vizsgálhattukmeg. A Mátyás király budai építkezésé-hez használt tardosi vörösmárvány kiter-melésérõl a bányaigazgató tájékoztatottrészletesen és a kézi kõfejtés idejébõlszármazó magyar, szlovák, német ésolasz szavakat is tartalmazó, ritmusosbányász munkadallal (kommendóval) iskedveskedett a társaságnak. Mivel kala-pácsokat és ékeket nem kaptunk a dal-

hoz, a gépi kõfejtést tekintettük meg kö-zelebbrõl.

Utunk a Gerecse Kis-Gerecse csúcsá-nak közelében lévõ, csak erdei kövesuta-kon megközelíthetõ Serédy-kastélyhozvezetett, melyet 1935-ben Serédy Juszti-nián bíboros, hercegprímás, esztergomiérsek építtetett. A gyönyörû környezet-ben található elragadó épület jelenleg isegyházi üdülõként szolgál, az esztergomiTemesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumés Kollégium mûködteti. A kastély mel-lett bentlakásos erdei iskola található,környezeti nevelés folyik benne.

A délutánt a Neszmélyi borvidék meg-ismerésével zártuk, ahol az ökológiai szõ-lõtermesztésrõl is kimerítõ tájékoztatástkaptuk. Másnap délelõtt a Süttõi Erdészeterdõgazdálkodásába tekinthettünk be,amely a speciális honvédelmi rendeltetésés a természetvédelmi érdekek miattkülönleges. A korlátozással nem érintettterület mindössze az erdészet pár hektá-ros, fiatal erdõtelepítése, így lassankezdtük megérteni a Gerecse erdõgazdál-kodásának nehézségeit. A szomódi lõté-ren éleslövészet közepette, de természe-tesen maximális biztonságban figyelhet-tük az erdõgazdálkodás bemutatását. Azerdészet faanyagtermelésének tûzifahá-nyada a termõhelyi és honvédelmi okokmiatt közel 90%, és értékesítésének még aDuna is gátat szab. A tolnai erdõkhözigen hasonló fafaj-összetételû erdõket akorlátozások miatt szinte kizárólag termé-szetes felújító vágásokkal véghasználják,

azonban a ritka termések miatt kénytele-nek alátelepítéseket is alkalmazni.

A Süttõi Erdészettõl a PusztamarótiTörténelmi Emlékhelyen vettünk bú-csút, ahol a mohácsi csatavesztés után amagyar csapatok visszavonultak és a tö-rök sereg megsemmisítõ csapást mért aszekértáborban védekezõ magyarokra,20-25 000 áldozatot hagyva maguk után.

Gerecsébõl hazafelé menet a VértesiErdõ Zrt. Agostyáni Arborétumában szí-vélyes fogadtatásban és érdekfeszítõidegenvezetésben volt részünk. Kö-szönjük a szervezésben résztvevõ helyierdõgazdasági kollégáknak, erdészek-nek, vadászoknak, hogy gondoskodtaka tolnai erdészek szakmai látókörénekszélesítésérõl. Szakmai tapasztalatokkalgazdagabban és az erdészbarátságokkibõvítésével, megújult erõvel érkez-hettünk vissza a Tolnai-hegyhátra.

Gál LászlóOEE Tamási HCs

Tolnai erdészek a Gerecsén


Pénteken kora reggel indultunk Tapol-cáról. Kedves erdész barátom, TímárJóska alias Csávó és felesége Somogy-ból Tapolca felé kerülnek, így az õ tár-saságukban utazhatok. Veszprémnéltervezetten találkozunk Galambos Pistaalias Tubival és feleségével, akik Vas-várról jönnek. Komárom – Kolta – Léva– Bakabánya az útvonal.

Az esõ Selmecig szakad, sõt, Baka-bányánál szabályos felhõszakadásbakerülünk. Ötórás út után, fél 12-kor ál-lunk meg a jó öreg Glanzenberg Tárómellett. A táróval szemben, az út má-sik oldalán áll Karabély Jóska kocsmá-ja, a „bányász” kocsma. A hely pár évóta fogadóként is mûködik, olcsó éstiszta fürdõszobás szobákkal. A kocs-ma egyben jó barátok sokéves találko-zóhelye is.

A fedett terasz tele most érkezettvendéggel, többen még civilben. Van-nak itt csehek, lengyelek, németek,osztrákok. Elõkerülnek a helybeli bará-tok is. A magyarkodásnak vagy „szlová-koskodásnak” itt nincs helye. Itt bará-tok vannak, bányászok, kohászok, er-dészek. Aki az ottaniak közül tud vala-mit még magyarul, az magyarul szól, debeszélünk minden nyelven.

Megtörténik az elsõ csodaEláll az esõ, és egészen éjfélig szünetel!Indulok, hogy a temetõi koszorúzások-ról ne késsek el. Jó két kilométer kapta-tó áll elõttem.

A Szent Katalin-székesegyháztólegyre többen kullogunk felfelé az esõmosta macskaköveken, és fél 3-kor a

Szélaknai Kapunál már vagyunk vagyszázan. Együtt vonulunk a temetõbe,ahol megkoszorúzzuk Péch Antal, Fal-ler Károly, Farbaky István és KerpelyAntal sírját. A rövid megemlékezéseketegy-egy odaillõ selmeci nótánk követi,majd lassan beszélgetve leereszkedünka városháza tövéhez.

Pihenésre nem sok idõ marad, hiszen4 órakor az Ó-várban a 48-as Honvédszobránál tartunk megemlékezést. Idemég többen érkeznek. Az õsi falak kö-zött – mint minden esztendõben ilyen-kor – felhangzik a magyar himnusz.

Ilyenkor nagyon jó itt így együtt len-ni! Veteranissimusok és balekok elérzé-kenyülve, de teli torokból és szépenénekeljük ezt a gyönyörû nemzeti imát.Hangzik is rendesen!

A második csoda Azt látom, hogy a nagybajuszú honvédnagyot néz, félrepillant, hogy ugyan miez a számára oly kedves csendzavarás?

Nagy Lajos elnökünk szép szavaiután megkoszorúzzuk az öreg harcost.Egyesületünk mellett a miskolci és adunaújvárosi diákok is koszorút helyez-nek el.

Megható a hangulat. Zárásként elé-nekeljük a Kossuth-nótát.

Az Erdészeti Palotához igyekezvén –dombról le, dombra fel – útba ejtek egykis sörözõt, és hihetetlen gyorsasággal le-gurítok egy barna sört. Sör soha jobbanne essen! Gagyi Pálffy Andrással felfeléfújtatva biztatjuk egymást, hogy már csakennyi van hátra, meg annyi, meg márcsak néhány lépcsõ… Derekasan üge-

tünk. Nem véletlenül voltak az egykorihallgatók karcsú gyertyaszálak! Aki na-ponta itt járt elõadásokra és gyakorlatok-ra, az biztosan nem terebélyesedett el!

A palotánál Kõrösi Tamás fõtitká-runk beszélt. Szívhez szólóan és rövi-den. Jó ez így! A magyar nyelvû emlék-táblánál koszorút helyezünk el, majd atörténelmi karok himnuszait énekeljük,és összekarolva a Ballag már a véndiákot… Ugyan, hányszor zengett e falakelõtt ez a kedves, itt, Selmecen termettbúcsúztató dal?

Erõsen rohan az idõ. Igyekezni kell,hiszen fél 7-kor gyülekezünk a felvonu-láshoz.

A miskolci és a dunaújvárosi diákságígéretéhez híven szép számban itt van,de a walden bizony kevés… Sorokbarendezõdünk. Négy csinos balekina vi-szi az egyesületünk molinóját. Remélem,bírják a kiképzést. (Bírták!) Utánuk amegjelent zászlók, majd a pécsi bánya-manók következnek. Nyomukban elnö-künk, alelnökeink, fõtitkárunk, választ-mányunk megjelent tagjai kart a karbaöltve. Õket követi a magyar tömb nyol-cas sorokba rendezõdve, a sorok szélénkét oldalt a diákság fáklyákkal. A cantu-sok kemény magja közép tájt intonál.

Elõttünk a csehek fúvószenekarral,mögöttünk a lengyelek vonulnak.

7 körül megindul a menet. Elhatáro-zom, hogy egyszer végignézem a me-netet. Monumentális lehet, amikor né-hány ezer ember felvonul a szûk selme-ci fõutcán, fúvósokkal, énekszóval.

Ahogy araszolunk elõre, úgy duzzada tömeg. Duplájára nõ a magyar csapatis – a késõn jövõk és a lusták beállnak amenetbe.

Szépen szólnak a nóták. A központ-hoz közeledve a járdákról nagyon sokannéznek, integetnek. Kezek nyúlnak bekézfogásra, pacsira, üvegek, poharak te-le sörrel, borovicskával. Meg-meghúz-zuk, jólesik. Tapsolnak, sõt, vastapsol-nak nekünk. A több száz éves házak ab-lakaiból integetnek. Talán sok-sok évti-zede ott is laktak elõdeink, ott is voltakkamarák… Igen, biztos voltak! Vagy tánazokból az ablakokból csinos leánykák– kik köztudottan könnyekre biz nem fa-kasztanak – pironkodva vetettek viszon-zó pillantást a macskakövön kopogódiákcsizmák tulajdonosainak vágyakozótekintetére? Eszembe jut Dsida Jenõ ver-se, a Nincsenek már selmeci diákok…

Selmeci Szalamander, 2014Ahogy egy öreg bányász firma átélte

SZAKMAKULTÚRA


SZAKMAKULTÚRA / JUBILEUM

„….Az utcát libasorba végigszelni,víg burschnótákat fújni-énekelni.Hogy akik végzik épp az esti sétát,Meghallják mind, hogy felsõgeodétákVagyunk mi már, nem zöld balek-

legények,Kik a lányoktól, asszonyoktól félnek….”

A Szent Katalin-székesegyháznál ér-ve megállunk, és nagyon szépen eléne-keljük a bányász himnuszt, az erdészhimnuszt és a kohász himnuszt. Acsöppnyi pódiumon ott a városvezetésés mindenféle fõemberek. Õk, no mega tömeg hatalmas tapssal díjazzák aprodukciót. Most látom csak teljes egé-szében a magyar csapatot. A kb. száz-húsz méter hosszú tömött oszlopban le-hetünk ötszázan? Nem tudni pontosan,de hogy sokan vagyunk, az biztos!

A felvonulás után csoportokba ve-rõdve kocsmázni indulunk.

A bányász kocsma is dugig tele van.Elõkerülnek az erdész testvérek is, akikelkallódni látszottak a tömegben, de az-tán megnézték, hogy hol mohos a fáktörzse, és így betájolva magukat, követ-ve a rókacsapást, sikeresen hazaértek.A teraszon verünk tanyát, jó pár balek-kal körülbástyázva magunkat. Felhang-

zanak a ritkábban énekelt nóták, nomeg elõkerülnek a hazai borok, pálin-kák. A szlovákok, a csehek és a lengye-lek bent, a teremben, harmonikaszóvalmulatnak, mi kint, de simán leénekel-jük õket. Aztán behívnak, hogy együtténekeljük el a Gaudeamust.

A harmadik csodaMásnap reggel nem egészen tiszta fej-jel, de aránylag frissen ébredek. Csávópálinkája új erõt ad, bár a friss zuhanytalán még többet jelent. Reggel 9-korMgr. Nadezda Babiaková, Selmecbá-nya polgármestere fogadást ad tiszte-letünkre, majd fél 11-kor magyar nyel-vû ökumenikus istentiszteleten ve-szünk részt a Nagyboldogasszony-templomban.

Lélekben feltöltõdve, könnyes szem-mel jövünk ki a templomból. Itt történta harmadik csoda! Néhány ember fára-dozott, szervezett, és sok embernekboldogságot és örömet ültetett a szívé-be. Köszönjük Sajtkukac! Köszönjük,Golyó!

Templom után elsõ a kocsma. Ké-zenfekvõ, hogy a „Kis Matejbe” vermel-jük el magunkat veteránok, firmák ésbalekok.

Este még részt veszünk a Selmeczbá-nyai Bányaközeli Szakestélyen, melyeta városházával szemben, egy régi táróelõtti egykori föld alatti kápolnában tar-tunk. Az elnök Sajtkukac, a háznagy Te-kila, a kontra Golyó, a Balekcsõsz Tubi,a cantus Csávó és én. Talán balekko-rom óta nem éreztem ennyire jól maga-mat szakestélyen. Önfeledt vidámság,rengeteg humor, sok nóta. A szakestélyvagy négyórás. A himnuszok után nemsokkal úgy érzem, hogy csikorognak acsapágyaim, tehát úgy 11 óra felé haza-cammogok. A város már teljesen kihalt,az esõ vigasztalanul esik, és én péppéázva mégis dudorászok magambanegészen hazáig:

„…Vendéglõbõl most jövök éppenUtca olyan furcsa vagy nékem!Az mi jobbra volt, most az van balra!Utca, úgy látom, te be vagy nyalva!Trallala... ... ....!”

Mire „hazaérek”, a bányász kocsmais bezárt már. Ha nem tudnám, hol ahátsó ajtó, biz kinn kéne éjszakáznom…

Jó éjt, Selmecünk! Ég veled!A viszontlátásra!Dr. Pataki Attila, Atyus, a. Sophoso

1774. július 11-én a Beszterczebányakörnyéki Dobrocson született kiválóerdész példamutató életérõl sokanmegemlékeztek az elmúlt 102 évben,ay összefoglalók korábban írott for-mában, ma akár az interneten is olvas-hatóak. Valamennyien Kaán Károlyerdõmérnök 1912-ben írt cikkét hasz-nálták, mely elõször az Erdészeti La-pokban jelent meg. Nem sokkal eztkövetõen „Az Erdõ” címû folyóiratbanis közzé tették a megemlékezést, ki-mondottan abból a célból, hogy a „ki-sebb erdõk birtokosai és kezelõi, erdé-szeti altisztek, erdõõrök, és vadõrök”is megismerhessék, és ez által példá-nak állítsák elõttük az elõzõ évszázad-ban élt erdész életet.

Az anyaghoz Decrett fogadott lánya,Gasparetz Fodor Flóra számos informá-ciót és emléket adott át Kaán Károly-nak. Többek között az Országos Erdé-szeti Egyesület jóvoltából nemsokáramegújuló Decrett Józsefet ábrázoló fest-ményt.

A piarista kisdiákból lett fõerdész,majd erdõmester szakmai szorgalmával,tudásával és emberi becsületességével

érdemelte ki az elért címeket. Nem mel-lékes, hogy a napóleoni háborúk idejénBécsbõl a Besztercebánya környéki er-dõkben elrejtett császári személyi kincs-tárat egy rövid ideig õ és 100 fõs válo-gatott erdei munkásokból álló csapataõrizte, I. Ferenc utasítására. 50 évi ke-mény munka után vonult nyugállo-mányba. Megmutatta, hogyan lehet az

egyszerû erdésznek is hosszú idõkrefennmaradó szakmai és emberi példátalkotni.

2006-ban Kertész József javaslataalapján az OEE Elnökségi ülésén hatá-rozatot hoztak a Decrett József-díj lét-rehozásáról, melyet az idén adtak átnyolcadik alkalommal az arra érdeme-sülteknek.

Kaán Károly idézett írásából kide-rül, hogy egy jó érzésû, családtagjai,barátai és munkatársai érdekében min-den áldozatra kész emberre emléke-zünk. Ma is élnek közöttünk hasonlóemberek, akik idõt és fáradságot nemkímélve a közjóért is cselekszenek.Nagyon jó példa erre egy másik piaris-ta diák – aki az erdõk mélyén élte gye-rek korát, már korán megismerve ígyaz erdészkedés minden csínját-bínját –a szintén július 11-én született Köves-kuti György erdõmérnök. Ez évben kétneves kerek évfordulót is ünnepelt. El-sõként 85. születésnapját, másodszorGyémánt Diplomájának átvételét, me-lyeket az egyedi kis „malackáival” kö-szönt meg.

Inokai Balázs

240 éve született Decrett József (1774–1841)

¡


Kirándulás a soproni városi erdõben

Július 8-án, Medárd napján reggel 8 órá-tól ragyogó napsütésben a botanikuskert bejáratánál gyülekeztek a vendé-gek. Thurner Mihály és a neves meghí-vottak is az elsõk közt érkeztek. A pro-fesszorokkal, asszisztensekkel kiegé-szült vendégsereg írásos útmutatókkalellátva fél 9-kor indult el a város tanul-mányi célokat is szolgáló erdejébe.

Zügn Nándor erdõmester háza elõttvolt az elsõ megálló. Felesége tiszteleté-re a több mint 150 fõbõl álló társaságelénekelte az „Akkor lesz majd szép azerdõ…” közismert dalt, majd folytatták asoproni erdei túrát.

A soproni erdõk szakszerû kezelésé-rõl sok elemzés készült. Így ezekremost nem célszerû kitérnem. Az elõdein-ket jellemzõ emberi magatartást viszontmeg kell örökítenem. A mintaszerûenkezelt erdõket látva sok kolléga lelkesszavakkal gratulált az „erdõmesterérebüszke” Thurner Mihály polgármester-nek. Zügn viszont „Muck Endrére, a sop-roni erdõk atyjára” hárítja a dicséretet,kinek emlékét az útmutató füzetben ismeleg szavakkal örökítette meg.

Erdésznemzedékek emlékezetébenjól ismert a Károly-magaslat közelébenlévõ daloshegyi vörösfenyves. Odaér-ve, az egykori selmeci, majd elsõ sopro-ni hallgatóként végzett közgyûlésirésztvevõk meghatottan emlékezteknéhai Vadas professzorra. „Akkor tör-tént, mikor a Fõiskola elsõ éve volt Sop-ronban. A világhírû professzor kirán-dulni vitte hallgatóit. Véletlenül és vá-ratlanul az égig nyúló vörösfenyvescsoporthoz ért a kiránduló sereg. A pro-fesszor a fenséges látványra megdöb-

bent. Szemeibe könnyek gyûltek… eszé-be jutott az, ami már elveszett…’Uraimle a kalappal’ – ezzel fordult néhánypercnyi imádságos, könnyes némaságután a professzor. És Vadas tanár úrolyan beszédet mondott legott, hogysírt mindenki – õ is, a hallgatók is”.

A Muck-kilátó elõtt felállított négysátorban a város vezetése és „mindenjó” fogadta a vendégeket. Ragyogó nap-sütésben a „régi selmeci diáknóták olyvidáman harsantak fel az erdõben,mintha nem is Sopronban, hanem vala-hol a Szitnya alatt hangzottak volna fel.”

Nagy László és Bíró Zoltán váltakozó,humoros elnöklésével, a „daloskedvû”Roth Gyula fuchsmajorral nagyszerû,rögtönzött szakestélyt tartottak. Ennekkeretében õsi selmeci szokás szerint ke-resztelték meg a Mérnöki Kamara két ve-zetõjét. Thoma Frigyes az „Erdõcérna”, adimenzióiban tõle eltérõ Kelemen Béla a„Gólem” alias „Erdõkötél” nevet kapta.

Este a város az Erzsébet-kert kioszk-jában bankettet adott a vendégek tiszte-letére. Az Erdészeti Lapok megemléke-zik az „erdészbarát” Thurner Mihály ha-tásos köszöntõjérõl, amelyet „a szoká-sos ’barátaim’ helyett õszinte, szívbõljövõ ’testvéreimmel’ kezdett. Éreztük,hogy megnyertük õt testvérünknek ésezt a tényt örömmel nyugtáztuk”.

Hansági kirándulásJúlius 9-én a GYSEV állomásról különvo-nat vitte a vendégeket Eszterházára. A tár-saság a „Ballag már a vén diák” dallamá-val búcsúzott a megszeretett várostól.Keskenyvágányú iparvasútra átszállva ahansági égererdõt, éger csemetekertet te-kintették meg. Mihalovits (LámfalussyIB.) Sándor és Bencze Pál szakvezetésé-

vel megismerkedtek az égergazdálkodássajátosságaival. Két fõ feladatuk volt: küz-delem a mértéktelen szarvasállománnyalés alkalmazkodás a talajvízállás állandóés gondos szabályozási lehetõségeihez.

A vendégek lófogatokkal Kapuvárrahajtottak. Ott a hercegi uradalom a sza-bad ég alatt az országos hírû húsgyárá-nak termékeivel gazdagon megterítettasztalokkal fogadta õket. A résztvevõkelõször Esterházy-herceg képviselõjét,Rimler Pál fõerdõtanácsost, valamint azuradalom tisztikarát köszöntötték fel. Abaráti hangulatú együttlét keretében sortkerítettek a Mérnöki Kamara harmadikképviselõje, Medgyaszay István kor-mányfõtanácsos megkeresztelésére is,aki a helyszín és keresztneve alapján a„Hanyistók” nevet kapta.

A végsõ „Ballag már a vén diák” sel-meci diáknóta „elhangzása után nagyölelgetés, búcsúzgatás” közben szálltakvonatra a vendégek és befejezõdött azErdészeti Egyesület történetének egyikmeghatározó jelentõségû, a késõbbieredményesebb mûködést megalapozóországos közgyûlése.

A közgyûlési beszámolót a tudósításbefejezõ gondolataival zárjuk:

„A kemény férfiak, ahogy a magyarerdészeket aposztrofáltuk, ma szétszó-ródnak. Lelkükben magukkal viszik azta megnyugvó érzést, hogy Sopron amásodik Selmec, melynek vendégszere-tõ körében a fõiskola társadalmi és tu-dományos fejlõdése biztosítva van.”

Emlék az elsõ soproni közgyûlésrõl

Édesapám, az 1920–41 között a CiszterApátság csörötneki erdõgondnokakéntdolgozó Illyés Károly hagyatékában

MÚLT-KOR

Az OEE elsõ soproni országos gyûlése II.1926. július 6—9.

1. kép. Sopron: Látkép. Schöberl A. fényképész. 1926 táján és a hátlap


számos értékes szakmai anyag maradtrám. Számomra egyik kedves emlék azOEE elsõ soproni közgyûléséhez kap-csolódik. Az országos gyûlés résztvevõ-jeként soproni képeslapok (Schöberl A.fényképész munkái 1926 táján) hátlap-jára aláírásokat kért kollégáitól, bará-taitól. A személyek majdnem teljes körûbeazonosítását segítették olvasható kéz-írásával írt megjegyzései.

A képen szereplõ személyeket em-berileg igen sok szál kötötte össze. Amegújuló selmeci szakképzés, a diáké-let hagyományokkal gazdagított csodá-latos élményei, a lelkes munkakezdésés családalapítás boldog évei, majd aháborús évek, Trianon, a menekülésektragikus napjai, a „csakazértis” újrakez-dés szorgos évei összekovácsolta nem-zedéküket. Ezt gyermekkoromtól ta-pasztalhattam családunk kedves vendé-geinek, a tarokkpartik tréfás, egymástugrató küzdõtársainak a megnyilvánu-lásain keresztül. A csodálatos kollegiali-tást bizonyítja egymás segítése a több-szöri pályakezdések során.

Az erdészcsaládok mai leszármazot-tait is összeköti apáik egykori összetarto-zása. Irattári anyagok feldolgozásánálszemélyesen tapasztalhattam ezt. Az1912-ben végzett évfolyam által KrippelMóricnak adományozott emlékalbumtörténetének megörökítésében példáulJákóy Endre és Magasi László értékes se-gítséget nyújtott.1 Mellékletünk 2. képénszereplõ „kisbéri ménes fõerdõmérnö-ke” beazonosítását is fia tette egyértel-mûvé: édesapja, Jákóy Endre a vulgójátírta alá a képeslapra, emlékeztetve barát-ját az együtt töltött selmeci diákévekre.

A fotók Sopron helytörténeténekszempontjából is érdekesek. Az aláírá-sok legtöbbször jól olvashatók és önma-

gukban is beszédesek. Néhány megjegy-zéssel a kevésbé ismert, vagy elfeledettelõdünk emlékét is szeretném felidézni.

Megjegyzések:Az 1. képhez:

Dr. Hoffmann Gyula szombathelyierdõfelügyelõ volt. Lányai is megjelen-tek a közeli erdészeti vándorgyûlése-ken.

Péch Kálmán (1864–1935) az 1800-asévek végén a minisztériumi szintû erdé-szeti államigazgatás alapjait teremtettemeg és fõként az erdõfelügyeletet irá-nyította. 30 év felsõszintû beosztás után1922-ben helyettes államtitkárkéntment nyugdíjba.

Térfi Béla az elsõ világháború utánielsõ években sikeres, válságkezelõ köz-élelmezési miniszter volt (Neve sokféleváltozatban fordul elõ, saját aláírása ta-núsítja a helyes formát).

Erdõssy Bódog 1907-tõl a Zirci Cisz-ter Apátság erdõfelügyelõje volt. Édesa-

pám mindig nagy tisztelettel emlékezettmeg róla. (Az apátság 1880-ban terem-tette meg az eredményesebb gazdálko-dás szervezeti feltételeit. 1893-ban hoz-ták létre a törvények betartását és arend érdekeit az erdõgazdálkodásbanellenõrzõ erdõfelügyelõi funkciót.1899-ben a hatékonyságot szolgálta amezõgazdaság és erdészet szervezetielkülönítése.)

A 2. képhez:Béky Albert a Kolozsvári Erdõfelü-

gyelõség vezetõjeként 1912 után édesa-pám elsõ „fõnöke” volt. Fia a soproniTanulmányi Erdõgazdaság fõmérnöke,unokája az ERTI kutatója volt.

Bíró Zoltán 1929–45 között az OEEügyvezetõje, 1929–39 között az Erdé-szeti Lapok szerkesztõje volt.

Lippoczy Béla a Károlyi erdõbirtokalkalmazásában dolgozott. A Füzérrad-ványtól nem messze lévõ Vilyipusztánlakott.

Czillinger János 1924–28 között az Er-dészeti Lapokat szerkesztette. Nívós cik-kek, tanulmányok fûzõdnek személyi-ségéhez. Egy Földmûvelésügyi Minisz-tériumot bíráló cikke miatt 1928-ban, azegyesület érdekét szolgálva „önként” le-mondott e funkcióról. Onczay egy ké-sõbbi elnökségi ülésen nem tartotta he-lyesnek lemondása elfogadását. A cikkkritikai tartalmát megalapozottnak tar-totta. A lemondás elfogadása szerintesértette az egyesület függetlenségét.

Bund Károly hosszú és nehéz éve-ken keresztül az OEE titkára volt 1920-30 között, 1900-24 között és 1928-banátmenetileg az Erdészeti Lapokat isszerkesztette.

Katona István tévesen szerepel azesztergomi szakiskola igazgatójaként. Aszakirodalomban az ásotthalmi szakis-kola igazgatójaként találkoztam nevével.

Dr. Illyés Benjáminokl. erdõmérnök

MÚLT-KOR

1 Illyés B.: Emlékalbum Krippel Móricnak.Mendly L.: Selmeci Újság. Szerk.: Petró D.Erdészeti Múzeum 2012.

2. kép. A régi várfal. Schöberl A. fényképész. 1926 táján és a hátlap

3. kép. Templom utca. Schöberl A. fényké-pész. 1926 táján


MÚLT-KOR

Az Egri Erdõgazdaság történetébõl három fotót mutatok be,mindhárom fénykép különbözõ történelmi korszakban készült,és mindegyik magán viseli az akkori idõk jellegzetességeit.

Az elsõ felvétel, amelyet olvasóim már jól ismernek, 1949.május 1-jén készült az erdõgazdaság mai székhelyén a hátsókertrészben (mára már ez teljesen beépült). Ne felejtsük, az1948-as fordulat után vagyunk egy évvel, az országban márjavában folyik az új rendszer felépítése, az „erõs kéz” politi-kájára épülõ diktatúra bevezetése.

Az erdõgazdaságokban az elsõ változás a MÁLLERD jólmûködõ szervezetének felszámolása, nemzeti vállalatokathoznak létre káderigazgatókkal az élen. Egerben létrejön azEgri Erdõgazdasági Nemzeti Vállalat, élén Gonda Zoltán ve-zérigazgatóval. Lényegében ezt tekinthetjük a kemény Ráko-si-kor kezdetének a magyar erdészetben. Elsõ képünk errõlaz új cégrõl szól.

A felvételhez ezt az alcímet adhatnánk: „a Rákosi-kor nyi-tánya az erdészek körében”.

A képen látható 55 fõs csapat az akkori cég vezetõibõl ésa politikailag fontos embereibõl áll. A kis képeken kinagyít-va a három nagyfõnök: Ferenczi Ferenc fõmérnök, GondaZoltán vezérigazgató (középen) és Nagy Ráfael számvitelivezetõ (fõkönyvelõ). A cég 22 erdõgondnokságból áll. Agondnokokat ekkor még helyükön hagyják, sokan közülükaz elõzõ rendszer egyházi és magánbirtokain szolgáltak, va-lamennyien erdõmérnökök. Képünkön már szerepelnek azúj rend emberei, a gondnokhelyettesek, akiknek feladata agondnokok szemmel tartása, politikai ellenõrzése. Egy évvelez után véghezviszik a ’45 utáni idõk legnagyobb átszervezé-sét, a gondnokságokat megszüntetik, a nagy céget háromrészre osztják, 40 üzemegységet hoznak létre, ezeknek veze-tõje (üzemegység-vezetõ) mérnök nem lehetett.

Röviden ezek a Rákosi-kor (1948-56) jellegzetes lépései azerdészetben.

A fénykép érdekessége a két legidõsebb ember, UrbánfyIgnác és Bernáth Kálmán, mindketten 1892-ben születtek, ésSelmecbányán kezdtek, Urbánfy Selmecen is végzett, Ber-náth pedig Sopronban szerzett diplomát. A legfiatalabb köz-

tük Molnár László, a Mátrai Erdõgazdaság késõbbi fõmérnö-ke, 1948-ban diplomázott, és 1989-ben halt meg. A képen lé-võk közül tudtommal egy személy él, Vass Alajos (2014-ben92 éves), aki apám gondnokhelyettese volt Bélapátfalván1949-ben.mMindezek alapján mondhatjuk, hogy ez a törté-nelmi fotó több mint 100 évet ível át, és három évszázadotérint.

A Rákosi-kort követõ újabb történelmi korszak 1957-tõl1990-ig, lényegében a rendszerváltásig tartott, ennek jelentõsidõszaka Kádár-korszak néven vonult be a történelembe. Akorszak legvégén, 1990-ben a központ udvarán készült a má-sodik nagy fotónk.

A felvétel elõzményei között kell megemlítenünk, hogy1986-ban a cégünknél Vállalati Tanácsot hoznak létre 43 fõ-vel, amely a vállalat egészét érintõ kérdésekben döntési ha-táskörrel rendelkezik. Ez az idõszak – a ’80-s évek közepe –az erdõgazdaság életében azt jelentette, hogy a „vertikális in-tegráció” kiteljesedett, a dolgozói létszám 3400 fõvel a maxi-mumra emelkedett, a fakitermelés elérte a 282 ezer nettóköbméteres csúcsot. A nagyvállalat neve kibõvült: Mátra-Nyugatbükki Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság lett az új elne-vezés, ezzel egyidejûleg az igazgatói cím helyett a vezérigaz-gató titulust vezetik be. Ezek után a fakitermelés és a lét-számadatok fokozatos csökkennek.

Ilyen körülmények között került sor a Vállalati Tanács ne-vezetes ülésére 1990 õszén. Az ott készült fotón a tanácsszinte teljes létszámával megjelenik, kinagyítva az akkori cégvezérkara: dr. Kovács Jenõ vezérigazgató, Fejes Dénes, BozsóLászló és Wágner Tibor vezérigazgató-helyettesek. A Válla-lati Tanács elnöke ekkor Pallagi László, a Tarnaleleszi Erdé-szet vezetõje (õ Bozsó Lászlótól vette át ezt a megbízatást1990-ben), a tanács tagjai továbbá az erdészet- és üzemveze-tõk, központi osztályvezetõk és a dolgozói küldöttek. MerkelGábor az Erdészeti Hivatal küldötteként vett részt a tanács-kozáson.

Az ülésen a szokványos napirendi pontokon túl nagy vára-kozás elõzte meg a vezérigazgató bejelentését: az igazgatóiszékben eltöltött 13 év után (elõtte 17 évig fõmérnök) – mivelbetöltötte 60. életévét, és igazgatói megbízatása abban az év-ben lejár – nyugdíjba vonul. A tanácskozás elõtt néhány mo-mentum arra utalt, hogy õ igazából még szeretett volna ma-

Három fotó, három történelmi korszak

A Nemzeti Vállalat vezetõ csapata

A Vállalati Tanács 1990 õszén


MÚLT-KOR

radni, erre azonban már nem volt mód. Az új vezér kinevezé-se a Vállalati Tanács hatáskörébe tartozott, ezért erre pályáza-tot írtak ki. Hárman pályáztak: Fejes Dénes vezérigazgató-he-lyettes, Jung László parádfürdõi erdészetvezetõ és SchmotzerAndrás, az Erdõfelügyelõség igazgatója. A titkos szavazásSchmotzer András gyõzelmét hozta, így õ lett a rendszerválto-zás utáni elsõ vezérigazgató 1991. január 1-jével.

Erdészetünk történetében – és természetesen az egész or-szág életében – a harmadik nagy korszak a rendszerváltástkövetõ idõszakasz napjainkig (1990–2014), nevezzük ezt leg-újabb kornak. Errõl szól a harmadik nagy fotónk, amely azerdõgazdaság mai vezetõ csapatát mutatja be.

Ez a korszak jelentõs változásokat hozott cégünk történe-tében. Elsõ lépés a nagyarányú létszámcsökkentés, elsõsor-ban a központ személyzetében. Ezután következett az éve-ken keresztül tartó felülrõl vezényelt privatizáció, elõször agépek, majd az épületek, üzemek eladásával, és ami legerõ-sebben érintette az erdõgazdaságot, az erdõk kárpótlása,mintegy 13 000 ha erdõterület került magánkézbe. Erre azidõre esik két nagy üzemünk leválása, a Felnémeti Fûrészü-zem és a Szilvásváradi Ménes önálló állami vállalattá alakult,a Petõfibányai Üzemet pedig a cég eladta. A faipari üzemekközül egyedül a Parkettagyár maradt a cég tulajdonában.

1994-tõl az erdõgazdaság részvénytársasággá alakul elõ-ször Mátra-Nyugatbükki Erdõ- és Fafeldolgozó Rt., majd Eger-erdõ Erdészeti Rt. néven, mai nevén pedig Egererdõ Erdésze-ti Zrt.

Az idõszak fatermelésére a természetvédelmi korlátok erõ-södése jellemzõ. 1998-ra 154 ezer köbméter minimumra esikvissza az éves nettó, ezt követõen 170 és 200 ezer között vál-takozik.

Az erdõmûvelésben a természetes felújítás bõvülése hoztamagával, hogy a káli nagyüzemi csemetekert jelentõsége csök-kent, a kisebb kertek már korábban megszûntek. Ahol lehet,az õshonos fafajok kapnak szerepet az erdõk átalakításában.

Az erdõk közjóléti szerepe az utóbbi idõben erõsödött. AzEgererdõ komoly összegeket fektetett be a turisztikai létesít-mények fejlesztésére. Erre az idõszakra az is jellemzõ, hogy avezérigazgatók a politika hullámzásai szerint váltották egy-mást: 1991–99 Schmotzer András, 1999–2002 dr. Jung László,2002–2010 Pallagi László, 2010–2013 dr. Jung László, 2013–14Dobre-Kecsmár Csaba, 2014-tõl (ma is) dr. Jung László.

Az erdészetek-üzemek száma pedig így alakult: 1949-ben22 erdõgondnokság, 1990-ben 9 erdészet és 7 ipari üzem,2014-ben 7 erdészet és 3 ipari üzem. Központunk létszáma70-rõl indult, majd a 120 fõs maximum után mára 34-re csök-kent. Azt mondhatjuk, hogy a személyi állomány 20 évenkéntlecserélõdött. Az elsõ két fotó között eltelt 40 év azt jelentet-te, hogy a személyzet kétszer cserélõdött, és 1990-re már aligvolt élõ személy azok közül, akik akkor az erdõgazdaság ge-rincét képezték.

A mai állapotot tükrözõ felvételen, amely 25 év elteltével2014 tavaszán készült, már szinte teljesen új, fiatalokból állócsapattal találkozunk, az õ életkoruk átlaga alig haladja mega 30 évet. A felvétel idõpontjában a három fõbõl álló vezér-kar: Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató, Urbán Pál és Far-kas János vezérigazgató-helyettesek. Dobre-Kecsmár Csabacégünk neveltje, Parádfürdõn kezdett, majd bejárva a lépcsõ-fokokat jutott el a vezérigazató posztig. A maga 39 évével alegfiatalabb és egyben legtehetségesebb vezérigazgatókegyike az országban. Urbán Pál szintén itt kezdett, az Egri Er-dészet mûszaki vezetõje volt, amikor bekerült a központba,ma gyakorlatilag az erdõgazdaság fõmérnöke. Farkas János

2001-tõl dolgozik itt, gazdasági vezérigazgató-helyettes (ré-gebbi értelemben fõkönyvelõ).

Dr. Jung László a tavaszi csoportképen nem szerepel, a ve-zérkar kinagyított fotói között már igen. A történet a követke-zõ. Jung László az Egererdõ Zrt. vezérigazgatója volt, amikor2013. október 1-jével felkérték az MFB Agrár és TurisztikaiBefektetési Fõigazgatóság igazgatói tisztségének betöltésére,ahol az erdõgazdasági cégek közötti összhang elõsegítése, aközjóléti befektetések felkarolása és vezénylése volt a felada-ta. Nyolc hónap elteltével, a megbízás teljesítése után vissza-tért Egerbe, és ma újra õ az Egererdõ Zrt. vezére. Szakmai pá-lyafutása a Zemplénben kezdõdött, öt év után 1984-ben ke-rült az egriekhez, Parádfürdõn volt erdészetvezetõ 15 évig,innen került a vezérigazgatói székbe 1999-ben. 1999-tõl2002-ig tölötte be elsõ ízben a posztot, majd másodízben2010-tõl 2013-ig.

Az 1990-es fotón vannak páran akik még ma is dolgoznak,Nagy Károly és Schmotzer András nyugdíjasként, Vámos Ká-roly, Tóth István és Jung László pedig aktívak (körrel megje-lölve).

A mai felvételen Jung Lászlón kívül csupán néhányan van-nak, akik az idõsebb korosztályhoz tartoznak, és akik 1990-ben már ennél a cégnél dolgoztak. Õk név szerint (balróljobbra, körrel megjelölve): Grédics Szilárd, Kovács László,Urbán Pál, Garamszegi István, Nagy Zoltán, Reményfi Rita,Babiczki József, Papp Gyula.

Az erdészetvezetõk és a mûszaki vezetõk zöme, valaminta központ fiataljai képezik a legifjabb nemzedéket, a követ-kezõ 20-25 évben az õ szerepük meghatározó lesz az erdõ-gazdaság életében. Õket, valamennyijüket már Jung Lászlóvezérigazgató nevezte ki.

A bemutatott három felvétel cégünk történetének egy-egypillanata. A személyi összetétel számunkra sokat mond, kife-jezi az adott kor sajátosságait. Én magam már diákkorombanitt dolgoztam nyaranta, végzés után pedig 40 évig – nyugdí-jig – végig ennél az erdõgazdaságnál szolgáltam. Az elsõ ké-pen az 55 fõ közül húszat személyesen ismertem, a másodi-kon mindenkit, a harmadikon pedig néhány fiatal kivételévelugyancsak mindenkit ismerek. Elmondhatom, hogy számom-ra a ’40-es évektõl kezdve a mai napig mindhárom nemzedékközeli ismerõs.

Wágner Tiborokl. erdõmérnök

A mai vezetõ garnitúra (2014)


EGYESÜLETI ÉLET

Az ülés helyszíne: Budapest, ErdészetiInformációs Központ (1021 Bp. Buda-keszi út 91.)

Jelen vannak:Elnökség: Zambó Péter elnök, Kiss

László, Mocz András és Szabó Vendelalelnökök, Haraszti Gyula SZB elnök,Csépányi Péter, Cserép János, Nagy Im-re és Szabó Tibor régióképviselõk (9fõ).

Tanácskozási joggal: Lomniczi Ger-gely fõtitkár, Nagy László EL fõszer-kesztõ, dr. Sárvári János, a Könyvtár õre

Kimentését kérte: Gencsi Zoltán ésRipszám István régióképviselõ, Bak Ju-lianna EB elnök, Orbán Tibor OVB elnök

Az ülést megnyitva Zambó Péter el-nök köszöntötte a megjelent elnökségitagokat, meghívottakat. Megállapította,hogy az elnökség 9 fõvel határozatké-pes. A jegyzõkönyv vezetésére LomnicziGergelyt, a hitelesítésre Csépányi Pétertés Haraszti Gyulát kérte fel. Fentieket,és az ismertetett napirendet az elnökségegyhangúan elfogadta.

Az elsõ napirendi pontban LomnicziGergely fõtitkár az Országos VálasztásiBizottsággal történt konzultáció alapjánismertette az egyesületi választások me-netét, a helyi csoport és szakosztály vá-lasztások idõpontjait. Az OVB tagok alegtöbb helyszínen jelen vannak, a vá-lasztások rendben zajlanak. Szakosztá-lyok esetében több helyen probléma ahatározatképes létszám összehívása. Ez-zel kapcsolatban az elnökség tagjai fon-tosnak tartják a szakosztályi taglétszá-mok felülvizsgálatát. Zambó Péter elnökkérte a választással kapcsolatos tapasz-talatok, a jövõre vonatkozó esetleges ja-vaslatok folyamatos gyûjtését, és a vá-lasztás lezárulta után az elnökség eléterjesztését. A fõtitkár ezek után tájékoz-tatott a választások további menetérõl,miszerint az országos tisztújító küldött-gyûlés november 28-án lesz. A jelenlegielnökség mandátuma 2014. december31-ig tart. A tájékoztató napirendi ponthatározathozatal nélkül zárult.

A második napirendi pontban Lom-niczi Gergely fõtitkár beszámolt azegyesületi kiadványok terjesztésérõl. AGyökerek és lombok 1-7. köteteibõl

legfeljebb 50-50 darab van, de 1., 5. és7. kötet gyakorlatilag elfogyott. Eladás-ra a 8. és 9. kötet van nyilvántartva, deez utóbbi gyakorlatilag elfogyott. Emel-lett Erdei utak építése és tervezése c.szakkönyv vásárolható meg. A fõtitkárbeszámolt a Gyökerek és lombok 1. kö-tetének évekkel ezelõtti, de csak mostkiderült nyilvántartási problémájáról,amit a kötetet kiadó Dunaker Kft.-velrendezni szükséges. A fõtitkár szinténismertette az elõkészületben lévõ új kö-teteket. A korlátozott anyagi lehetõsé-geket figyelembe véve a kiadás sor-rendjével kapcsolatban kérte az elnök-ség állásfoglalását.

26./2014. (09. 19.) elnökségihatározat: A Wagner Károly Er-dészeti Szakkönyvtár a Gyökerekés lombok sorozat minden köte-tébõl 10 példányt õrizzen meg,mintegy köteles példányként.

A szavazáson jelen van 9 fõ el-nökségi tag. Szavazatok: 9 igen, 0tartózkodás, 0 nem.

27./2014. (09. 19.) elnökségihatározat: Az Országos ErdészetiEgyesület a család által felaján-lott kézirat alapján lehetõségszerint 2014 decemberébenmegjelenteti Madas András tisz-teletbeli örökös elnök visszaem-lékezéseinek elsõ kötetét. AGyökerek és lombok 10. köteté-nek elõkészítése zajlik, a megje-lentetésre lehetõség szerint2015 szeptemberében kerül sor.Az egyesület 2014. évben meg-kezdi az erdõgazdálkodás képestörténetét bemutató kötet terve-zését. A kiadványok megjelente-tése minden esetben a szerzõk-kel, szerkesztõkkel kötött kiadóiszerzõdés alapján történhet.


A harmadik napirendi pont kereté-ben dr. Sárvári János bemutatta az Er-dész Panteon mûködtetésének eddigieredményeit. A honlapon már – egy-kétadathiány miatti kivétellel – megtalálha-tó valamennyi elhunyt egyesületi el-nök, titkár, fõtitkár, fõszerkesztõ és

szerkesztõ adatlapja. Több helyrõl ér-kezett azonban az eredeti felhívási kö-rön kívüli, egyesülethez nem kötõdõ,de egyébként neves erdész szakemberekéletrajza, így döntés szükséges, hogy õkhogyan szerepeljenek a Panteonban.

28./2014. (09. 19.) elnökségihatározat: Az Erdész Panteonbanaz egyesület elhunyt országostisztségviselõi, jeles személyisé-gei, kitüntetettjei további mérle-gelés nélkül jelenjenek meg. Atagság által javasolt, kiemelkedõágazati tevékenységet felmutató,de az egyesülethez a fenti módonnem kötõdõ személyek esetébenaz Erdészettörténeti Szakosztálydönt az Erdész Panteonban törté-nõ szerepeltetésrõl.


A negyedik napirendi pontban Lom-niczi Gergely ismertette az egyesületgazdálkodásának adatait. A kiadások ésa bevételek összességében a tervezett-nek megfelelõen alakulnak. A tervhezképest az egyes kiadási sorokon tapasz-talható eltérés, elsõsorban a helyi cso-port mûködési költségek könyvelésé-nek elõzetes tervezhetetlensége miatt.Javasolt a következõ idõszakban a mû-ködési keretet felhasználási határidõ-höz kötni, hogy az évzárás megfelelõentervezhetõ legyen. Az egyesület hosszútávú mûködése érdekében szükséges amûködési források folyamatos felkuta-tása, új támogató szervezetek bevoná-sa. A tájékoztató napirendi pont határo-zathozatal nélkül zárult.

Az ötödik napirendi pontban Lom-niczi Gergely ismertette az Euro DiscountClub Kft. ajánlatát az általuk mûködte-tett kedvezményrendszerhez történõcsatlakozásra. A mostaninál szélesebbalkalmazhatósági terület, de vállalnikellene a tagsági kártyák újranyomtatá-sát, és a meglévõ kedvezmény ele-meinek megtartása is kérdéses.

29./2014. (09. 19.) elnökségihatározat: Az elnökség nem tart-ja idõszerûnek az Euro DiscountClub Kft. kedvezményrendszeré-hez történõ csatlakozást, javasol-ja az ajánlatot a január 1-jével fel-álló új elnökség elé terjeszteni.


JEGYZÕKÖNYVaz Országos Erdészeti Egyesület elnökségének

2014. szeptember 19-én, 10.30-kor kezdõdött ülésérõl


A hatodik napirendi pontban Lom-niczi Gergely tájékoztatott, hogy azOEE konzorciumi partneri részvételé-vel benyújtott, „Élet az Erdõben”avagy „Továbbfejlesztett kommuniká-ció, együttmûködés és kapacitásbõví-tés a Natura 2000 erdõk biodiverzitá-sának megõrzése érdekében” címûLIFE pályázat támogatást nyert. A kon-zorciumi tagok számára 2014. október2-án lesz a projektindító értekezlet. AzOEE több szakmai anyag elkészítésé-ben partnerként mûködik közre, vala-mint az ágazatban dolgozó szakembe-rek számára 2015 során 10 helyszínena NATURA 2000 hálózatba tartozó er-dõk kezelésével kapcsolatos rendez-vény szervezését vállalta. A tájékozta-tó napirendi pont határozathozatalnélkül zárult.

Az egyebek napirendi pontbanZambó Péter elnök tájékoztatott aFöldmûvelésügyi Minisztériummal kö-tött stratégiai partnerségi megállapo-dás megújításáról, az erdészeti közép-fokú képzéssel kapcsolatban folytatottminisztériumi tárgyalásokról, az Aka-démisták Selmecen programról, aholKiss László alelnök képviseli az egye-sületet. Lomniczi Gergely fõtitkár be-számolt a Sajó Károly Tanulmányi Ver-seny (7-8. osztályos tanulók) partneritámogatásáról, az Erdõk Hete rendez-vénysorozat szervezésérõl és felhívtaa figyelmet az október 17-18-án rende-zett Erdésznõk Találkozójára, ahol azegyesületet az elnök képviseli. Az Er-délyi Helyi Csoport Kovászna megyeiÁrkoson rendezett szokásos éves prog-ramján Lomniczi Gergely fõtitkár kép-viseli az egyesületet. Szabó Tibor ré-gióképviselõ beszámolt az ópuszta-szeri Ember-erdõ kiállítás helyreállítá-sa érdekében folytatott egyeztetések-rõl, a kiállítás helyreállításával kapcso-latban megfogalmazott szándékról,amellyel kapcsolatban az egyesületörömmel várja a hivatalos megkere-sést.

Az ülés végén Zambó Péter elnökmegköszönte az elnökség munkáját ésaz elnökségi ülést bezárta.

kmf.Zambó Péter

elnök Lomniczi Gergelyjegyzõkönyvvezetõ

Hitelesítõk: Csépányi Péter

régióképviselõ Haraszti Gyula

SZB elnök

EGYESÜLETI ÉLET

VALETE ’82 SZOCIÁLIS ÉS ISMERETTERJESZTÕ ALAPÍTVÁNY

Ösztöndíj Pályázati Felhívása

A valete ’82 szociális és ismeretterjesztõ alapítvány (a továbbiak-ban: Alapítvány) pályázatot hirdet szociálisan rászoruló, Magyarorszá-gon erdészeti tevékenységet ellátó, aktív, nyugdíjas, illetve elhunyt er-dész végzettségû szülõ, illetve szülõk általános és középiskolai kép-zésben résztvevõ, 1996. január 01. és 2007. december 31. között szü-letett gyermekei részére.

A pályázattal elnyerhetõ ösztöndíj összege személyenként 200 000 Ft,azaz kettõszázezer forint, amely a 2014-2015. évi tanulmányok kiadá-saihoz való hozzájárulás, támogatás az Alapítvány részérõl.

A támogatást csak két tanuló nyerheti el.

Az Alapítvány Kuratóriuma a benyújtott pályázatokat pontozza, rang-sorolja és a rangsorban elsõ két, legmagasabb pontszámmal rendel-kezõ pályázó részesül támogatásban, akik a támogatást a Kuratóriumáltal 2014. december 10-én tartandó rendezvényen vehetik át.

A pontozási rendszer két részbõl áll:

• egy szociális körülményekre vonatkozó részbõl, amely a pályázószüleinek, családjának jövedelmi és lakhatási viszonyait tárja fel,továbbá,

• a tanulmányi eredményre vonatkozó részbõl.

A támogatás elbírálásánál a szociális helyzet 67%, míg a tanulmányieredmény 33% súllyal számít.

A támogatás odaítélését a szociális és tanulmányi helyzetet is feltárókérelem és önéletrajz benyújtásával lehet kezdeményezni. A pályáza-ti kérelemhez csatolni kell:

• a szülõk végzettségét igazoló okirat másolatát,• születési anyakönyvi kivonat másolatát,• az utolsó két félév tanulmányi eredményeit igazoló dokumentumok

másolatát,• a szülõk-, eltartottak jövedelmi helyzetét igazoló okiratok másolata.

A pályázónak minden olyan állítását igazolnia kell, amely a rászorult-ságot hivatott alátámasztani.

A pályázat beküldési határideje: 2014. november 30.

A pályázattal kapcsolatos kérdéseket az Alapítvány [email protected] címére küldött elektronikus levélben lehet feltenni, melyre a beér-kezést követõ 3 munkanapon belül válaszolunk.

A pályázatot postai úton kell 2014. november 30-ig a WisnovszkyKároly; 2000; Szentendre, Patak sor 3. címre beküldeni.

A pályázatot elnyerõ személyek neve az Országos Erdészeti Egye-sület honlapján (www.oee.hu) 2014. december 10-tõl lesz megtekint-hetõ.

Budapest, 2014. október 10.

Wisnovszky Károlya kuratórium Elnöke

Õszintén bevallom középhegységi„gyerek” lévén – egykori szakmai ta-nulmányaim ellenére is – meglehetõ-sen felszínesek a valódi értelembenvett terepi ismereteim szép hazánk el-sõ pillantásra egyhangúnak tûnõ, devalójában rendkívül változatos kistá-jakat, tájelemeket rejtõ rónaságán, amagyar Alföldön.

Ebbéli hiányosságaimat pótlandó fordul-tam segítségül Gõbölös Antal bátyámhozés Szabó Tibor Józsefhez, hogy ajánljanaka rovatom számára egy kevéssé ismert ésmégis értékes, érdekes alföldi témát. Ter-mészetesen nem csalatkozhattam elmé-lyült tájismeretükben és kedves kalauzo-lásuk nyomán újabb természeti, kulturá-lis és történelmi gyöngyszemétfedezhettem fel kis hazánk,ezúttal alföldi erdeinek.

Ópusztaszer és Pusz-taszer települések ne-ve úgy hiszem többokból is ismerõsencseng az erdész fü-leknek. De azzal márkevesebben vannaktisztában, hogy a mo-zaikos jellegû, kis ki-terjedésû erdõterüle-tekkel és szántókkal, le-gelõkkel tarkított puszta-szeri községhatárban, aká-cossal és nyarassal lazán körül-vett jókora halmon, majd 15 méter magaskõobeliszk mered az ég felé.

Elsõ pillantásra is meglepõ a szerénymagányában meghúzódó emlékmû mo-

numentalitása. A pusztaszeri Hétvezéremlékoszlop országos jelentõségû törté-nelmi emlékhelyünk, mely egybenPusztaszer és Ópusztaszer régi keletûvitáját is felidézi, miszerint azt a bizo-nyos elsõ magyar törvényhozói „ország-gyûlést” valójában nem Ópusztaszeren,hanem ezen a dombon tartották.

A pusztaszeri legelõk egykor Kecs-kemét városához tartoztak, így nem vé-letlen hogy a „Hírös Város” is büszkénvallotta magáénak a nagy jelentõségûtörténelmi esemény helyszínét.

1861-ben néhány kecskeméti pol-gár kezdeményezte a városi tanácsnál,hogy mivel a város birtokában van e„szent földdarab”, így a pusztaszeriMajorháza melletti õsi kunhalmot Ár-

pád-halmának neveztessék átés a tetején emlékmû épül-

jön, az elsõ nemzeti al-kotmányozó gyûlés

emlékére. Így lett aSzeri-sík egyik õsikunhalmából, a Ko-vácsné-halomból,Árpád-halma.

Az emlékmû állí-tásának ügye mégaz országgyûlés na-

pirendjére is felkerült,de a kiegyezés elõtti

hazai történelmi és társa-dalmi viszonyok nem tették

lehetõvé annak megvalósítását.Több mint három évtizednek kellett el-telnie, hogy az 1894-ben rendezett ko-lozsvári országos diákkongresszuson akecskeméti küldöttek, a millenniumi dísz-

ünnepségekre készülve, újra felvetes-sék a megvalósítás lehetõségét.

Az Országos Diákszövetség rögtöngyûjtésbe kezdett, de a kissé nehézke-sen, akadozva mûködõ közadakozásnyomán 1896. június 20-án csak az em-lékmû alapkövét helyezhették el. Mivela gyûjtés továbbra is lassan és vontatot-tan haladt, és az eredeti elképzelésekrendkívül költségesek voltak, így egy„szerényebb” kivitel mellett döntöttek.Pataky Imre kecskeméti rajztanár terveialapján született meg a végleges verzió,a most is látható emlékoszlop, melyetvégül 1900 nyarán avathattak fel.

A csendes alföldi ligetes erdõben álló,turulmadárral és a hét vezér arcképénekdombormûveivel dísztett obeliszk ma istöbb figyelmet érdemelne. Annak ellené-re, hogy 1990, vagyis a rendszerváltás ótaélvezi az országos védettség elõnyeit.

Szöveg és kép: Nagy László

Obeliszk az akácok között

Erdészeti Lapok CXLIX. évf. 10. szám (2014. október)

HONLAPTÜKÖR – OEE.HU

10 % árkedvezménnyel árusíta-nak tûzifát az állami erdõgazda-

ságokAz agrártárca is csatlakozik a rezsi-

csökkentéshezA Földmûvelésügyi Minisztérium is résztvesz a rezsicsökkentésben, a tárcához tar-tozó állami erdõgazdaságok 10 százalékárkedvezménnyel árusítanak tûzifát, or-szágosan mintegy 170 ezer köbmétert –jelentette be Fazekas Sándor földmûvelés-ügyi miniszter csütörtökön Sarkad-reme-tén, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. egyik va-dászházánál. A kedvezményes tûzifa-ér-tékesítés péntektõl országszerte elkezdõ-dik az állami fenntartású erdõgazdasá-gokban. A miniszter hangsúlyozta, hogysegíteni kell azokat az embereket is, akikfával tüzelnek. Egy család maximum 10köbméter fát vásárolhat, ez mintegy 100mázsa tüzelõanyag, amit az erdõgazdasá-gok térítés ellenében szállítanak házhoz.A tûzifarezsi-csökkentés keretében közel20 ezer család jut olcsó tûzifához.

Forrás: MTI, FM Sajtóiroda, kormany.hu

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/re-

zsicsokkentes_erdogazdasagok_tuzifa

Elfogadták az özönfajok kiszo-rításáról szóló uniós rendeletet

Magyar ellenszavazat a minõsítetttöbbségi szavazásnál

Az Európai Unió szakminisztereit tömö-rítõ tanács elfogadta hétfõn az úgyneve-zett idegenhonos özönfajok, vagyis azEU-n kívülrõl származó, agresszíventerjedõ, a helyi élõvilágra fenyegetéstjelentõ állat- és növényfajok kizárásátés visszaszorítását szolgálni hivatottuniós rendeletet. A minõsített többségiszavazásnál Németország, Bulgária ésRománia tartózkodott, egyedül Magyar-ország szavazott a javaslat ellen – derülki a döntést összegzõ közleménybõl.Budapest ugyanis garanciát akart kapniarra, hogy az unióban nem kívánatosnakminõsülõ fajok listájára, amelyet most azEurópai Bizottság feladata lesz összeállí-tani, nem fog rákerülni az immár hunga-rikummá minõsített fehér akác, amely azEgyesült Államokban õshonos, Magyar-országon a XVIII. században, Mária Te-rézia idején kezdték telepíteni a homo-kos területek megkötésére.

Forrás: MTIhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/el-

fogadtak_unios_rendelet_ozonfajok

Kaposváron csaptakössze az ország legjobb

favágóiA XIII. STIHL Országos Fakiter-

melõ Verseny döntõje

Óriási küzdelemben megvédtebajnoki címét az Északerdõ Zrt. 1-es számú csapata 2014. szeptem-ber 27-én, szombaton, Kaposváron a 13.STIHL Országos Fakitermelõ Versenyso-rozat döntõjében. A Horváth László,Gerõcs János, Kiss Attila, Lengyel Lajosnégyes szenzációs idõeredménnyel, hi-bapont nélkül szerezte meg az elsõ helyetés a vele járó 600 000 Ft-os fõdíjat.

Forrás: Andreas STIHL Kft.http://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-

mai/stihl_kaposvar_donto_2014

Ismét megvédte elsõ helyezé-sét a Kiss Ferenc Erdészeti

Szakképzõ IskolaOrszágos Ifjúsági Vadász Vetélkedõt

rendeztek SzombathelyenA 2014. szeptember 24-26-án, Szombat-hely-Oladon megrendezett Országos If-júsági Vadász Vetélkedõn hét vadász-erdész képzést folytató szakközépisko-la csapatai vettek részt, 21 fõ verseny-zõvel. A tizenhét szakmai versenyszámfelölelte szinte az egész képzés anya-gát. Érdekesség, hogy a Szegedi KissFerences csapat „zsinórban” hetedik al-kalommal emelhette magasba a kupát!

Forrás: Kiss Ferenc Erdészeti Szak-képzõ Iskola/Kiss András

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-

mai/kiss_ferenc_vadaszverseny_2014

A tûzifával folytatódhat a fûtésiköltségek csökkentése

Interjú Ugron Ákos Gábor helyettes ál-lamtitkárral

A fenntarthatóságot és a természeti érté-kek megõrzését kell szem elõtt tartani azállami erdõk esetében, s nem a gazdasá-gi, piaci érdekeket – mondta a lapunknakadott interjúban Ugron Ákos, a Földmû-velésügyi Minisztérium állami földekértés erdõgazdálkodásért felelõs helyettesállamtitkára. Kiemelte: fontos cél az erdõ-területek növelése, az Alföld fásítása, va-lamint a klímaváltozás mérséklése.Forrás: Magyar Hírlap/Nagy Kristóf

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/ug-

ron_akos_interju

Tagságikártyáját!

Az Országos Erdészeti Egyesületbenfennálló tagságot 2012-tõl tagsági kár-tya igazolja. Az OEE-kártya tulajdonosaegyre több kedvezményt vehet igénybea különbözõ vásárlási lehetõségektõlkezdve a vadászházi szállásokig. Az ak-tuálisan elérhetõ kedvezmények listájaa www.oee.hu oldalon olvasható,évente egy alkalommal az Erdészeti La-pok is közli.Az Egyesület vezetése a kártyahasználatára biztat minden egye-sületi tagot! A kedvezményrendszerigazi értékét, minél szélesebb körû el-fogadottságát a rendszeres kártyahasz-nálat alapozza meg.A kártya névre szóló, sorszámmal és vo-nalkóddal ellátott, az Egyesület titkársá-ga évente érvényesíti. A 2014-re szólóérvényesítõ matricákat azon tagok kap-ják meg a helyi csoportokon keresztül,akik teljesítették az adott évre vonatko-zó tagdíjfizetési kötelezettségüket.

A kedvezményrendszerrel és a tagságikártyával kapcsolatos

bármely kérdésben felvilágosítás kérhetõ az Egyesület titkárságán

([email protected], 06 1 201 6293)vagy a helyi csoport titkároknál.

Partnereink:

Tagságikártyáját!

HasználjaHasználja

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: (+36-23) 418-054 · www.stihl.hu

1926-ban történt… Egy csapat markos favágó körbevett egy kiszáradt rönköt. Próbára készültek! Fura, hetvenkilós gépezet került elô, hosszú lánccal ellátva. Tartozott hozzá egy generátor is. A favágók megragadták a szerkezetet, amelynek súlya két embert kívánt. A következô pillanatban szokatlan hang verte fel az erdô csendjét. Beindult az elsô motorfûrész, melynek prototípusát egy német úriember szerelte össze: Andreas Stihl.

A gépek az évtizedek alatt sokat változtak annak a folyamatos innovációnak köszön-hetôen, amely a STIHL termékeit a világ vezetô motorfûrész márkájává tette. De van, ami semmit sem változott: a STIHL motorfûrészek teljesítménye, ereje és megbízhatósága nem ismer kompromisszumokat. Hosszú nemzedékekre tervezték valamennyit…

További részletek és letölthetô kedvezményes kuponjaink:

stihlnemzedekek.hu

Nemzedékekre tervezve

STIHL MS 21194 900 Ft114 900 Ft helyett

A kupon beváltható bármely STIHL szakkereskedésben

2014. szeptember 1. és október 31. között vagy a készlet erejéig. Szakkereskedéseink listáját keresse honlapunkon.

ELO2014

ÔSZI STIHL KEDVEZMÉNY KUPON

Ajándék 0,1 l-es STIHL HP Ultra motorolaj

S S94 900 Ft

A k pon be áltható bármel STIHL s akkereskedésben

ELO2014

Ajándék 0,1 l-es STIHL HP Ultra motorolaj

STIHL_ERDESZETI_2014_OSZ_205x295 2.indd 5 10/6/14 9:27 AM

Documents

Erdészeti lapok 149. évf. 10. sz. (2014. október)erdeszetilapok.oszk.hu/01796/pdf/EPA01192_erdeszeti...A tanúsító diplomát Prof. Dr. Torma Andrással, a Miskolci Egyetem rektorával,