Rendszer Fogalma: Valamilyen egymással kölcsönhatásban lévı elemek halmaza. Különbözı, de egymással összefüggı elemek együttese. Vannak materiális-valóságos, és absztrak - elméleti rendszerek. Fajtái:: 1) statikus, ha változatlan marad, dinamikus, ha fejlıdésre képes 2) mőködı: passzívan mőködı: természeti törvények vak érvényesülése; szerkezete változik /lavina/,

aktívan mőködı: természeti törvények tudatos felhasználásával /karóra/- nem mőködı 3) zárt, ha környezetével nem cserél anyagot – nyílt , ha kapcsolatot vesz fel környezetével. 4) célratörı: valamilyen állapot elérésére törekszik; kiigazításra képes /kereskedı célja a profit/ - nem

célratörı /óramutatója cél nélkül megy körbe/ 5) természetes: létrejöttekor a célja már adott /minden élılény/ – tervezett: emberi társadalom által

létrehozott feladat ellátására hozzák létre/egy vállalkozás, számítógép/ 6) határozott /megállapítható a végeredmény – határozatlan /több választási lehetıség van/ 7) meghatározható: leírható az elemek közötti kapcsolat /elemekbıl áll, amik kapcsolatban vannak –

meghatározhatatlan 8) rendezett /beavatkozás nélkül is mőködnek, pl. évszakok/ - szervezett /kívülrıl bele kell avatkozni

folyamatosan a cél elérése érdekében. 9) adaptív /képes alkalmazkodni környezetéhez –nem adaptív pl. könyvelı program. 10) öntanuló /képes felmérni a helyzetet, tanul a hibákból/ - nem öntanuló, nem reagál/lámpa/ Összetevıi: elem, folyamat, struktúra. 1) Elem: a rendszernek azt az önálló mőveletet végzı összetevıje, melynek bemenetei és kimenetei vannak, amik között valamilyen változássorozat megy végbe (rendszer része, de önmagában is rendszer) 2) Folyamat: a rendszerben végbemenı változások sorozata. 3) Struktúra : adott rendszer adott pillanatbeli állapota (milyen elemek tartoznak a rendszerhez; milyen kapcsolatuk van; tehát a rendszer szerkezete) Elemek kapcsolódása: soros, párhuzamos, alternatív módon. 1) Sorba kapcsolt elemekbıl álló rendszer átbocsátóképessége a legkisebb kapacitású elem

átbocsátóképességével egyenlı. 2) Párhuzamosan kapcsolt: átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével

egyenlı. 3) Alternatív módon kapcsolt: egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlı, a másik elem tartalékban

van, amíg az elsı el nem romlik. Vizsgálati módszerei: fekete doboz , modell módszer, deduktív 1) Fekete doboz módszer: kimenetet vizsgáljuk, nem ismerjük a vizsgálandó rendszer struktúráját, csak

következtet rá a kimeneti értékek vizsgálatából. A rendszer viselkedésének megismerésére szolgál. Belsı felépítését nem ismerjük. Bemenı jelet adunk ► figyeljük a reakciót ► következtetéseket vonunk le a) Emlékezet nélküli rendszer: bemenı jelre minden esetben adott módon reagálnak. b) Emlékezettel rendelkezı rendszerek: pl. pénzautomata emlékszik a limitre.A kimenı jel függ az állapottól, amiben a rendszer volt, amikor a bemenı jelet adtuk. c) Belsı képpel rendelkezı rendszerek: Bemenı jelet „képpé” alakítja. A kimenı jel kialakításakor a környezetrıl kialakított kép is részt vesz. A „képet” a bemenı jelek minıségileg megváltoztatják./kutya – bot – visszahoz - cukor/. egy ideig az elıbbi két módón reagálnak, majd hirtelen megváltoztatják magatartásukat, és úgy viselkednek, mintha új rendszerek lennének.

2) Modell módszer: ismerjük a rendszer tartalmát, lekicsinyítjük a rendszert, és ezt figyeljük meg. Akkor van értelme, ha a rendszer még nem készült el, túl nagy v. kicsi, a vizsgálat a rendszer pusztulását eredményezné, modellen kevesebb idıt vesz igénybe, lényeges ktg megtakarítást eredményez. 3) Deduktív úton: az egészbıl kiindulva haladunk a részek vizsgálata felé.

Irányítás fogalma: Olyan tevékenység, melynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer mőködésébe annak érdekében, hogy az abban végbemenı folyamatokat a kívánt módon fenntartsa, megváltoztassa, megállítsa illetve, ha egy eddig nem létezı rendszert létrehozunk és abban a szükséges folyamatokat megindítjuk. Feladata: a folyamat egy adott állapotából a következı állapotába menjen át, és a folyamat a célnak megfelelı módon menjen végbe A rendszereket a környezetbıl különbözı hatások érik: 1) várt, kívánt hatás, 2) várt, nem kívánt hatás, 3) nem várt, nem kívánt hatás, 4) nem várt, kívánt hatások Beavatkozási formák: (Rendszerbe be kell avatkozni, ha zavaró hatás éri).szabályozás,vezérlés,izoláció 1) szabályozás: zavaró tényezı bekövetkezése után (amikor káros hatását már kifejtette) avatkozunk be, pl.szmog-riadó. 2) vezérlés: amikor a zavaró tényezı fellép, nem várjuk meg a káros hatás bekövetkezését. A zavaró tényezı kompenzációja. 3) izoláció: olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a rendszert a zavaró jelek káros hatásaitól. A beavatkozás megelızi a zavaró jelek fellépését, zavaró tényezık kiküszöbölése. Szabályozási kör: Az irányítás folyamata kört alkot. Fı részei: 1) irányított jellemzı: maga az irányítandó rendszer pl. csónak 2) érzékelı: megállapítja a zavaró tényezık hatására bekövetkezett tényleges értékeket pl. apa szeme 3) irányító : összehasonlítja a célt és a tényleges értékeket. pl. apa agya 4) beavatkozó: végrehajtja a változást. pl. apa kezei Visszacsatolás: olyan rendszerekben lép fel, amelyek célirányosak, zavaró tényezıknek vannak kitéve, amelyek kérdésessé teszik a cél elérését. A cél elérését segíti: a z eltérést a céltól azonnal jelenti a rendszer szabályozójának és készteti, hogy reagáljon a zavarra.

Gazdasági rendszer Fogalma:A gazdasági rendszer személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kiőzésére és a célkitőzésekben meghatározott feladatok végrehajtására. Jellemzıi: a rendszerben végbemenı változás sorozat. 1) Célkitőzı tevékenység: feladatok megfogalmazása, feladatok teljesítési feltételeinek megfogalmazása és ezekkel összefüggı számítások elvégzése. 2) Végrehajtó tevékenység: feladat teljesítési feltételeinek megteremtését, célkitőzés megvalósításának megszervezését, feladatok megvalósulását jelenti. Folyamatai:A gazdasági rendszerben végbemenı változásokat folyamatoknak nevezzük 1) Irányítási: vezetési hiearchia szintjein megvalósuló tevékenység sorozat 2 Fizikai : a vállalat alapvetı feladatainak végrehajtásával kapcsolatos 3) Gazdasági folyamatok: irányítási folyamat célkitőzéseinek figyelembe vétele mellett a fizikai folyamatokra épül. Megelızik, kísérik, követik a fizikai folyamtokat. a) gazdálkodási folyamatok: munkaerı-gazdálkodás b) kontrolling folyamatok : tervezés, elemzés c) számviteli folyamatok: fıkönyvi könyvelés d) marketing folyamatok: beszerzés, értékesítés, fejlesztés, reklám e) egyéb folyamatok: jogi, szervezési, igazgatás A gazdasági folyamatokat vizsgálhatjuk: Horizontálisan és vertikálisan 1) Horizontálisan – az egyenrangú folyamatokra terjed ki/bonyolítás, nyilvántartás, egyeztetés, ellenırzés/, 2) Vertikálisan – alá és fölérendeltségen alapuló kapcsolatokat tanulmányozza /folyamat, részfolyamat, tevékenység, mővelet/.

Információrendszer Az információ egy adott rendszer számára, annak mőködését befolyásoló új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése. Ha rögzített állapotban van: adat, ha nincs rögzítve: hír. Az információ új ismeretet jelent egy korábbi ismereti szinthez képest. Meghatározott rendszer számára jelent új ismeretet. Csak abban az esetben ad információt, ha azt felhasználjuk. Idıben érkezik, dönteni lehet az információ alapján. Az információk egyenes irányú haladását csatolásnak, a fordított irányú haladást pedig visszacsatolásnak nevezzük. Az információrendszer (átfogó fogalom) az eseményeket rögzítı adatok megszerzésére, rögzítésére, tárolására, feldolgozására, valamint a feldolgozás eredményeként az információk elıállítására, továbbítására és felhasználására terjed ki. Valamilyen információrendszere minden gazdasági rendszernek van, hogy az jó vagy nem az függ a hatékonyságtól, mennyire gyors, pontos és teljes körőek az információk. Információ rendszer jelenti: 1) adatok összegyőjtését, rögzítését, ellenırzését 2) adatok kezelhetı formátumban történı tárolását 3) adatok feldolgozását 4) felhasználói igények alapján az információ elıállítását 5) információk továbbítását a felhasználókhoz Vezetési információs rendszer: irányítani kívánt gazdasági rendszer célkitőzéseivel, sajátosságaival összhangban kialakított vezetési-döntési rendszer. Hatékony lehet, ha megfelelı információ és megbízható technikai háttér adott. Célja, hogy biztosítsa a döntésekhez szükséges információkat. Információrendszer hibái: 1) túlságosan részletesek 2) ha az információ túl késın érkezik 3) túl terjedelmesek 4) csak számszerősíthetı adatokat tartalmaznak. 5) Egymásnak ellentmondó információk érkeznek Elvárások az információval szemben: 1) különbözı vezetési szinteken megfelelı részletezettségő információt ad 2) Számítógépes háttér legyen 3) Naprakész legyen 4) Megbízható, gyors, pontos, teljes,valódi, ellenırizhetı 5) Gazdaságos, jövıorientált 6) Választási lehetıségeket tartalmazzon 7) Rendszeresen elérhetık legyenek. 8) Törvényi elıírások betartása 9) Szakmai követelményeknek való megfelelés 10) Adatvédelem

Szervezéstechnológia

Szervezés fogalma: olyan folyamatos alkotó szellemi tevékenység, amely az adott kor ismeretanyagának felhasználásával biztosítja a szervezet elé kitőzött célok megvalósítását, kialakítja a céloknak megfelelı folyamatokat és a folyamatoknak megfelelı szervezeti kereteket. Meghatározza és csoportosítja a feladatok ellátásához szükséges munkaerıket és eszközöket. A munkaszervezés az emberi munka hatékonyságát vizsgálja, azokat a tényezıket kutatja, amelyek a hatékonyságot pozitív irányba befolyásolhatják azt.

� Charles Babbage, Robert Owen – napi munkaidıt 13 órára csökkenteni. Taylor elemezte a

munkások mozdulatait, hogy kialakítsa a legjobb módszert, amellyel a legrövidebb idı alatt elvégezhetık a munkák, célzott képzés, ösztönzı bérrendszer.

� Henry Ford - Autóipari szerelıszalag létrehozása, a termelés ne függjön a munkaerıpiactól és a képzettségi szinttıl.

� Henry Fayol: szervezetet, mint egészet vizsg., az üzleti siker a vezetés függvé � Gustav Schmoller – oda kell figyelni a dolgozók lelki problémáira. � Magyarországon munkaszervezése módszerek elıször 1973-ban. 3M – Mozdulatelemzés,

Munkatanulmányozás, Munkakialakítás. (kézi munkát elemi részekre bontja, minden alapmozdulathoz idıérték tartozik)

Munkapszihológia. a lelki tényezık hatását vizsgálja a munkavégzésre. Munkaszociológia: munkahelyen belüli emberi kapcsolatokat, légkört vizsgálja. Munkafiziológia: – a munkakörülményeket kutatja.

Szervezési munka: folyamatos tevékenység. Állandó változások: teszik szükségessé törvények, rendeletek, korszerőbb technika, tulajdonosváltás, új folyamatok kialakulása pl.marketing, kontrolling, áttekinthetetlen gazdasági folyamatok, párhuzamos feldolgozások Szervezési munka fejlıdése: 1) Mővelet szervezés (adminisztrációs munkaterületen, íróasztalonként) 2) Irodaszervezés, ügyvitelszervezés (irodánként) 3) Folyamatszevezés (irodák között) 4) Rendszerszervezés A szervezési munka szakaszai: (vezetıi elhatározás, célkitőzés, helyzetfelmérés és annak elemzése, számítógépes rendszer megtervezése, rendszerterv bevezetése, mőködı rendszer értékelése, karbantartása). A rendszer mőködésének célja, hogy elıállítsa azokat az infókat, amire a felhasználónak szüksége van. 1. Vezetıi elhatározás, célkitőzés: a vezetı dönti el, hogy mely területen szükséges a változtatás és felkérik a belsı vagy külsı szervezıket. a.) A felhasználói adottságok, lehetıségek, korlátok felmérése. Anyagi helyzet meghatározza a számítógépes rendszerek közti kapcsolat típusát:

-off-line/önálló gépek, nincs közöttük kapcsolat/, -on-line / közös hálózatra kötve, közvetlen kapcsolat.

b) A számítógépes feldolgozási módszerek: -Kötegelt feldolgozás / adatbevitel, feldolgozás,eredmények közlése idıben elkülönül egymástól. pl. bérelszámolás. -Párbeszédes, interaktív üzemmód /a sztgép a feldolgozandó feladatot lépésenként kapja, és szinte azonnali választ biztosit. Pl. eladható készletek mennyiségének a lekérdezése./ -Idıosztásos üzemmód: a sztgép mőködési idejét megosztják a felhasználók között, több felhasználó egymástól függetlenül dolgozhat a géppel, pl. szállodai helyfoglalási rendszer. c) A szoftverkiválasztás szempontjai : saját fejlesztéső vagy vásárolt szoftver ?

- Saját fejlesztés: a vállalat sajátosságaihoz igazodik; hosszabb idıt vehet igénybe, nincs

referencia, figyelembe veszi a sajátosságokat, drága, hibák javítása sokáig tart, szervízelés külön kell megoldani. - Vásárolt fejlesztés: általánosít; vásárlás után azonnal használható, van referencia, általánosít, paraméterezhetı, drága, hibamentesen mőködik, folyamatos a tanácsadás, állandó szerviz.

d) A szervezési munka idıszükségletének és költségének megtervezése hálótervezési módszerekkel. Minden feladat felbontható elemi lépésekre, megadható a végrehajtásához szükséges idı, személyek száma, megelızı, párhuzamosan végezhetı és követı elemi feladat, logikai hálóba rendezhetık, kiszámítható a legkorábbi kezdés, légkésıbbi kezdés ideje. Kritikus út (CPM) : Határopzott idıtartamú tervezéssel dolgozik (minden tevékenység elıre meghatározott idıadattal rendelkezik). Az összeállított hálóban eseményeket és tevékenységeket ábrázolunk. Események választják el egymástól a tevékenységeket. Tevékenység Idıszükségelet Munkavégzés Használat

Munkafolyamat Van Van Bármilyen jellegő

Várakozási tev. Van Nincs (beton kötése)

Látszattevékenység Nincs Nincs Függıséget,feltételt jelent

Minden tevékenységhez hozzárendelünk idıadatot ►kritikus út ►(legkorábbi kezdés = legkésıbbi kezdés idıpontja) A leghosszabb idıszükséglet, amennyi idı alatt a teljes feladatot el kell végezni. Költség tervezés: a lebonyolítás átfutási ideje és a feladat végrehajtása során felmerülı költségek között van kapcsolat. Költségnövekedési együttható: megmutatja, hogy egységnyi idıcsökkentéshez mennyi költségnövekedés járul.

Költségnövekedési együttható = Maximális költség – normál költség ( KE ) Normál idı – minimális idı

2. Helyzetfelmérés lépései: bemutatkozás, tájékoztatás, cél ismertetése) célja: jelenlegi állapot , mőködés megismerése. módszerei: 1) Dokumentumok vizsgálata – Legfontosabb dokumentumok: � Szervezeti és mőködési szabályzat - a vállalkozás alapadatait tartalmazza: név,

székhely,tevékenységi kör, szervezeti felépítés, hatáskörök, felelısségi kör. � számlarend, számlatükör – számviteli elszámolások rendszere � iratkezelési szabályzat – iktatás rendje,iratok selejtezése, irattározása, szigorú számadású iratok

kezelése � bizonylati szabályzat

Kritikus út: Példa Adott az alábbi táblázat. Rajzoljuk le a hálót, határozzuk meg a kritikus út hosszát, eseményeit és az összes költséget. Csökkentsük a végrehajtási idıt két nappal. Ezt követıen mennyi lesz a kritikus út hossza és a legkedvezıbb összes költség Írjuk le azt is, hogy az idıcsökkentést mely tevékenységeknél érdemes végrehajtani.

Idı (Nap) Költség (Ft) Tevékenység Normál Minimális Maximális Normál

KE

0 - 1 1 1 2.000 2.000 - 0 - 2 3 2 2.000 1.000 1.000* 1 - 3 2 1 3.000 2.600 400 1 - 4 2 1 4.000 3.000 1.000 2 - 3 4 4 3.000 3.000 - * 2 - 5 5 3 5.000 3.000 1.000 3 - 4 3 2 1.000 500 500* 4 - 5 4 3 3.000 1.500 1.500*

16.600

Legkorábbi kezdés 0 1 2 3 4 5 0 0 1 3 1 1 2 2 3 2 4 5 7 3 3 10 4 4 14 5

Legkésıbbi kezdés 0 X

5 3 X

7 X

10 X

14 X

Kritikus út hossza: 14 Események: 0 – 2 – 3 – 4 – 5 Összes költség: 16.600

Idıcsökkentés után Kritikus út hossza: 12 Tevékenységek: 3 – 4 és 0 - 2 Összes költség 16.600+ 500 + 1.000 =18.100

00

10

5 0

32

23

40

� leltárkészítési szabályzat, selejtezési, önköltség-számítási szabályzat � munkaköri leírások – személyekre lebontva a feladatellátás � kódszámrendszerek, számítógépes rendszerek dokumentációi.

2) Kérdıíves felmérés, ha kevés idı áll rendelkezésre, de sok embert kell megkérdeni. Fontos: a kérdés megfogalmazás egyértelmő és tartalmilag helyes legyen. A kérdések sorrendje logikailag is elfogadható legyen.

� nyílt kérdıívek: a szervezı a kérdéseket megfogalmazza és a válaszadásnak üres helyet hagy. Saját véleményét mondhatja.

� zárt: a kérdıíveken a válaszok is fel vannak sorolva � vegyes: a nyílt és a zárt kérdıívek ötvözete.

3) Személyes megkérdezés, interjú (kérdezınek döntı szerepe van; bizalom!!) A helyzetfelmérés elemzése, értékelése: dokumentumok, kérdıívek, interjúk írásos anyaga. Az elemzés a szerzett információk ábrázolása, rögzítése, értékelése, ami alapján rámutathatunk a hiányosságokra. Elemzést ki kell terjeszteni:1) Folyamatok feltárására;

2) adatok vizsgálatára; 3) követelmények felmérésére

Módszerek: a) diagramok: (idıbeli változás ábr.) vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram-megoszlási

viszonyszám b) folyamatábrák: információ-kapcsolatokat, rendszer- és tevékenység-összefüggéseket,

információáramlásokat ábrázolhatunk. 1. információs folyamatábra: a vállalkozások szervezeti egységei, ill. a vállalkozások és a külsı

szervek közötti kapcsolatokat ábrázolhatjuk. Fontos a jelölés: ellipszis: szervezeti egység; paralelogramma: vmilyen esemény; Hullámos téglalap: bizonylat; Téglalap: tényleges tevékenység nincs, csak döntés születik.

2. bizonylati út ábra: csak a bizonylatokkal kapcsolatosak. Tartalmazza a szervezeti egységenként a bizonylatok kiállítását, a példányok útját és irattározását.

3. tevékenység ábra:az elvvégzendı feladatok sorrendiségét és a tevékenységek közötti kapcsolatokat mutatja meg.

4. menüábra: a kész számítógépes rendszer által elvégezhetı funkciókat tartalmazza. c) táblázatok: információk rendszerezésére szolgál - Döntési táblák / feltételek- tevékenységek/,

- Döntési fák d) mátrixok :

1. portfólió mátrix: piaci problémák megjelenítésre irányul (fejıs tehén, döglött kutyák, sztárok, kérdıjelek) 2. Információs mátrix: alkalmazásával a helyzetfelmérés során begyőjtött adatokat rendszerezni lehet a számítógépes szervezés érdekében. Tartalmazza az inputokat keletkezésük szerint, az inputok szerepét a nyilvántartások kialakításában, inputok és outputok kapcsolatát, a nyilvántartások szerepét az outputok kialakításában és az outputokat felhasználásuk szerint.

e) összetett módszerek: ötvözi az elızı módszerek elınyös tulajdonságait. 1. Folyamatfelbontási ábra: kiindul: a problémák részekre bonthatók 2. adatáramlási ábra: megmutatja a folyamatok között haladó adatok útját, inputok útját 3. információelemzési diagram: egy konkrét folyamat fontosabb összetevıinek alapvetı kapcsolatait mutatja be

Folyamatábra Példa: A vevı az értékesítésre küldi a megrendelési bizonylatot. Az értékesítés megkéri a termelésrıl a gyártási határidıt. A termelés a kapacitás nyilvántartása alapján adja meg ezt az információt.

Az értékesítés visszaigazolást küld a vevınek, ill. felvezeti az adatokat a rendelésinyilvántartásba.

Folyamatábra Példa Az OMEGA Kft Likvidációs részlege kiállítja az átutalással teljesítendı számlát három példányban. A harmadik példány a tömbben marad. A második példányt a Kft Könyvelési részlege kapja könyvelésre. A számla elsı példányát a PARTNER ZRT Számviteli részlege kapja. A második példány alapján a Könyvelés a számla adatait felvezeti a Szállítói kötelezettségek nyilvántartásába. A PARTNER ZRT a tartozása kiegyenlítésére kétpéldányos átutalási megbízást állít ki, amelynek elsı példányát a számlavezetı Bankjának adja teljesítés céljából, a második példánya pedig nála marad. A Bank a teljesített átutalásról mind a PARTNER ZRT Számviteli részlegét, mind az OMEGA Kft-t értesíti banki kivonat formájában. A Könyvelési részleg a beérkezett banki kivonat alapján vezeti a Banknyilvántartást, majd utána a Szállítói kötelezettségek nyilvántartása és a Banknyilvántartás adatait figyelembe véve összeállítja az aktuális Folyószámla kimutatást. Ezt követıen irattározza a banki kivonatot és a számla megfelelı példányát. Készítsük el a fenti leírás alapján az információs folyamatábrát!

Partner Számvit

3

Banki kivonat

2Számla 1

Bank

Folyószámla kimutatás

Omega könyvelés

Bank -nyílvántartás

2

Számla 2

Banki kivonat

Banki kivonat

Szállítói kötelezettsé-gek nyilv.

1Számla

Omega Likvidáció

1Átutalási megbízás

1

Bizonylati út ábra: Példa: Egy termelı vállalat késztermékeinek szállításához a szállítólevelet a raktár állítja ki 6 példányban. Az elsı és a második példány a készlet analitikára kerül, itt a bizonylatok alapján könyvelik a készletcsökkenést. A második példányt irattározzák, az elsı példányt feladják a fıkönyvi könyvelésre, ahol a könyvelést követıen irattározzák a bizonylatot. A harmadik és negyedik példány az értékesítési vezetıhöz kerül, aki a bizonylatok alapján a kiszállításról tájékozódik, majd a harmadik példányt átadja a fıkönyvi könyvelésnek ahol a bizonylat irattározásra kerül, a negyedik példányt irattározza. Az ötödik és a hatodik példányok az áruval együtt a vevıhöz kerülnek, aki igazolja az áru átvételét, ezt követıen a hatodik példányt visszaküldi a számlázásra, az ötödik példányt megtartja. A számlázás elkészíti a számlát, majd irattározza a szállítólevelet. Feladat: A leírtak alapján szerkesszünk bizonylati út ábrát, majd írjuk le a felfedezett hibákat!

Raktár Készlet analitika Fıkönyv Értékesítési

vezetı Vevı Számlázás

Hibák: 1) Raktárban nem maradt példány Tıpéldánynak a raktárban van a helye irattári példány rossz helyen van! 2) Az példány irattározása nem lehet a fıkönyvi könyvelésé. Egyébként pedig egy sem maradhatna nála 3) A példány irattározása nem lehet a fıkönyvi könyvelésé. Egyébként pedig egy sem maradhatna nála 4) A példány irattározása nem lehet az értékesítési vezetıé. Egyébként pedig egy sem maradhatna nála. 5) A vevınek eredeti példányt kell kapnia! Rossz helyre került az példány

6

5

4

3

2 2

1 1 1

3

4

3

6

5

6

3

4

6

5

Bizonylati út ábra: Példa: Az szállítótól beérkezett alapanyag raktári bevételezési bizonylatát a raktár állítja ki négy példányban. Az elsı és a második példány a készletanalitikára kerül ahol a bizonylat adatait nyilvántartásba veszik majd ezt követıen a második példányt irattározzák az elsı példányt visszaküldik a raktárba. A harmadik példány kiállítást követıen a fıkönyvi könyvelésre kerül, ahol könyvelés után a bizonylatot irattározzák. A negyedik példányt a beszerzés kapja, itt nyilvántartásba veszik az anyag beérkezését majd a bizonylatot a pénzügy felé továbbítják. A pénzügy a bizonylat alapján igazolja az alapanyaggal érkezı számla kifizethetıségét és a bizonylatot irattározza.

Raktár

Analitika

Fıkönyvi könyvelés

Beszerzés

Pénzügy

Hibák: A kiállító helyen nem maradt tıpéldány.

Az Analitikára nem kell két példány, nem küld vissza bizonylatot a kiállító helyre

A Fıkönyvi könyvelés feladást kap nem elsıdleges bizonylatot.

A Beszerzés szállítólevélbıl esetleg feladásból dolgozik.

A számla kifizethetıségét nem a Pénzügy igazolja.

2 1

1

4

4

3

4

21

3

Döntési tábla: 1) Példa: Egy kereskedelmi bank lakossági és vállalkozói ügyfeleinek az elhelyezett betétek után a pénznemtıl, a betét nagyságától és a_lekötési idıtıl függıen kamatot fizet. Szabályok a következık: Az euróban elhelyezett betétek után egységesen 2%, az USD betétek után 1,5%-os kamatot fizet minden ügyfél számára. A forintbetétek kamata 100.000 -1.000.000 Ft között lekötés nélkül 1%, 1-3 havi lekötés esetén 2%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 4% a kamat mértéke. Az 1.000.001 -5.000.000 Ft között lekötés nélkül 1,5% , 1-3 havi lekötés esetén 4%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 6% a kamat mértéke. Az 5.000.000Ft-nál nagyobb összegő betétekre lekötés nélkül 2%, 1-3 havi lekötés esetén 4%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 6,5% a kamat mértéke. Készítsük el a leírás alapján a döntési táblát! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

EUR Betét I N N N N N N N N N N USD Betét I N N N N N N N N N HUF betét lekötés nélkül 100.000,-1.000.000,- között I I I N N N N N N HUF betét lekötés nélkül 1.000.000,-5.000.000,- között

N N N I I I N N N

HUF betét lekötéssel- 3 hónapnál hosszabb N N I N N I N N I FE

LTÉ

TE

LEK

HUF lekötés nélkül I N N I N N I N N Kamat: - 2 % X X X X - 1,5 % X X - 1 % X - 4 % X X X - 6 %

TE

VÉ

KE

NY

SÉ

GE

K

- 6,5 % X

Döntési tábla 2) Példa A Kft új boltot nyit Egerben. A jövıbeni jó kapcsolat és forgalom érdekében az elsı száz vásárlónak ajándékot ad, méghozzá a vásárlás értékének megfelelı arányban. A vásárlók adott napon a beérkezés sorrendjében sorszámot kapnak. Ha a vevı sorszáma 1-50 közötti, abban az esetben, ha a vásárlás értéke 30.000 Ft vagy afeletti, akkor az ajándék értéke 5.000 Ft, 30.000 Ft alatti vásárlás esetén ha a vásárolt áru akciós, akkor az ajándék értéke 2.000 Ft. Ha az áru nem akciós, akkor az ajándék értéke 1.000 Ft. Amennyiben a vevı sorszáma 51 és 100 között van vásárlási értéktıl függetlenül 1.000 Ft az ajándék értéke. Készítsük el a leírás alapján a döntési táblát!

1 2 3 4 5

Vevı 100 között van N I I I I

Sorszám 1-50 között I I I N

Vásárlás értéke 30.000,- , vagy felette I N N

FE

LTÉ

TE

LEK

Áru akciós? I N

NINCS ajándék X

Ajándék értéke: - 5.000,- Ft X

- 2.000,- Ft X

TE

VÉ

KE

NY

SÉ

GE

K

- 1.000,- Ft X X

Döntési tábla és döntési fa: 3) példa Munkaerı-felvétel történik. Alapvetı feltétel a szakmunkás bizonyítvány. Vizsgáljuk a fizikai állóképességet, ha nincs rendben, de fejleszthetı, elküldjük tréningre. Másik fontos dolog a nyelvtudás, ha nem megfelelı, de fejleszthetı, akkor nyelvoktatásra küldjük. Készítsük el döntési táblát és döntési fát! 1 2 3 4 5 6 7

Van bizonyítványa? I I I N I I I

Megfelelı az állóképessége? I N N N I N

Hanem, fejleszthetı? I I N N

Megfelelı a nyelvtudása? I I N I N N

FE

LTÉ

TE

LEK

Hanem, fejleszthetı? I N N

Felveszem X

Tréningre küldöm X X

Nyelvoktatásra küldöm X

Nem veszem fel X X X X

TE

VÉ

KE

NY

SÉ

GE

K

(Tréningre és nyelvoktatásra is küldöm) (X)

Információs mátrix Példa: A termelési asszisztensek a gyártási lapok adatait számítógépen rögzítik. Két fajta állományba mentik: munkaszám-állományba és vevıszám-állományba. Amikor lefutott a gyártás kinyomtatnak egy munkaszámonkénti listát, valamint egy vevınkénti listát is, arról, hogy ki milyen terméket kap. A vevı a vevı listából kap egy példányt. Készítsünk információs mátrixot!

3. A számítógépes rendszer megtervezése: mindig a végeredménybıl indul ki, amit elı kell állítani, majd annak figyelembevételével építi fel az egész rendszert. Majd az outputok elıállításához szükséges algoritmusok adatigényét határozzuk meg. Az adatbázis-kezelı rendszerek megjelenésével a korábbi outputorientáltságot felváltotta az adatközpontúság. Az adatok körének meghatározása: a felhasználói igény határozza meg azoknak az adatoknak a körét, melyek az adott feldolgozásban részt fognak venni. Fontos, hogy az adat megbízható legyen! Össze kell állítani a rendszer logikai adatmodelljét, ami áll: 1) egyedek: azok a személyek, tárgyak, fogalmak, események, amelyek egy adott rendszer tevékenységét meghatározzák. 2) tulajdonságok: az egyedeket jellemzı lényegi, elválaszthatatlan sajátosságok. Van logikai szintje: tulajdonságtípus (sorszám, név, anyja neve…) és konkrét értéke (1. Bíró Eszter, Agócs Mária…) 3) kapcsolat: az egyedek közötti viszonyt fejezi ki. A kapcsolat foka alapján:

a., 1:1 fokú kapcsolat – egyik egyedtípushoz a másik egyedtípus konkrét elıfordulása tartozik. Pl. dolgozó – adószám b., 1:N fokú kapcsolat – egyik egyedtípus a másik egyedtípusnak több elıfordulása tartozik. Pl. munkahely – ahova több dolgozó is tartozik. c., N:M fokú kapcsolat – egy egyedtípushoz a másik egyedtípusnak több konkrét elıfordulása tartozik, és ez fordítva is fennáll. Pl. több dolgozó – több nyelvtudás

Kapcsolat: Példa: 1 : 1 1 : N N : M

Dolgozó

Munkahely

Dolgozó Nyelv

Dolgozó

Adószám

Kapcsolat foka Példa: A GÉPEINK Kft termelı gépeirıl egyedi nyilvántartást vezet. A gépeket szervezeti egységeknél helyezték üzembe. Minden szervezeti egységnél több dolgozó is foglalkozik a gépek javításával. A javításhoz munkalapot állítanak ki melynek sorszáma a vállalaton belül egyedi. Minden munkalapon feltőntetik a javítást igénybevevı szervezeti egység azonosítóját a javítandó a gép azonosítóját, a javítással megbízott dolgozó azonosítóját valamint a javítás típusát. A javítás típusa lehet: karbantartás, felújítás, fıdarab csere stb. Egy gépen több alkalommal is végezhetnek javítást. Egy dolgozó hetente átlagosan 4-5 javítási feladatot kap. Feladat: Határozzuk meg és ábrázoljuk a GÉP, SZERVEZET, DOLGOZÓ, MUNKALAP, JAVÍTÁS TÍPUS egyedek közötti kapcsolat fokát. 1:N 1:N 1:N 1:N 1:N 1:N

Adatszervezéssel kapcsolatos követelmények: 1) feldolgozásra kerülı adat megbízható legyen 2) feldolgozás tárgyait úgy kell adatszerően leírni, hogy az kielégítsen minden felhasználói igényt 3) ki kell alakítani a kezelt adatok jellegének, mennyiségének és az elvégezni kívánt feladatoknak leginkább megfelelı adatkezelési és tárolási rendszert Logikai adatstruktúra a felhasználó szempontjából mutatja az adatok logikai összefüggéseit. Logikai adathiearchia szintjei: 1) elemi adat: tovább nem bontható, logikailag összetartozó karakterekbıl áll 2) adattétel: logikailag összetartozó elemi adatokból áll, középsı szinten áll 3) adatállomány: logikailag összetartozó adattételekbıl áll ha több logikailag összetartozó adatállományt összekapcsolunk adatbázisnak nevezzük. Fizikai adatstruktúra az adatok elhelyezésével kapcsolatos, ez már programozói feladat. Szintjei: 1) Mezı: elemi adat felviteléhez. (lehet numerikus/ csak számjegyeket tartalmaz/ és karakteres /számot és betőt is lehet bele írni/.

GÉP SZERVEZET DOLGOZÓ

MUNKALAP

JAVÍTÁS TÍPUS

2) Rekord: adattétel felviteléhez. 3) File: adatállomány felviteléhez A kódszámrendszer kidolgozása: A kód jelekkel történı helyettesítést jelent, a kódolás pedig az a mővelet, aminek segítségével a helyettesítést elvégezzük. a., A kódszámok fajtái:

o sorszámos – kódszámokat növekvı vagy csökkenı sorrendbe rakjuk. Hátránya: bıvítésre, csoportosításra nem alkalmas.

o csoportképzı: - a fontosnak tartott fogalmakat kiemeljük, a hozzá tartozó fogalmat sorszámmal látjuk el

o decimális – 0-9 számjegyek segítségével további tíz részletezı csoportra bontható. Pl. a számlatükör

o alfanumerikus – számok mellett betőket és jeleket is használunk pl. személyi igazolvány szám, autók rendszáma.

b., A kódszámok csoportosítása funkciók szerint:

o azonosítók: minden egyedhez, vagy csoporthoz tartozó rekordban benne vannak. Azonosítják az egyedeket, csoportokat. pl. bankszámlaszám, irányítószám

o Megjelölı kódok: annyi egyed mellé rendelhetık, amennyi a minısítés szempontjából azonos elbírálás alá esik. Pl. szakképzettség kódja

o Tranzakciós kód: mozgást, változást jelöl. Növekedést, csökkenést (ezen belül többféle változat lehet)

o Ellenırzı kód: az adatbevitelnél elıforduló hibák kiszőrésére szolgál. (súly, osztó) c., A kódszámok kialakítása. Követelmény, hogy legyenek egyszerőek, rövidek, egyértelmőek, bıvíthetık és tartósak.

EAN kód felépítése: 1-2 a gyártó ország azonosító száma 3-7 a gyártó azonosító száma 8-12 a gyártó szerinti készletkód /cikkszám/ 13 ellenırzıszám

Ellenörzı kód képzése: Ismeretlen

3 1 1 0 0 4 ? Súlysor: 1212 Osztószám: 9 Számoljuk ki az ellenırzı kódot! ( Kódszám ) 3 1 1 0 0 4 ( Súlysor ) (Osztószám ) (össze szorozzuk) 1 2 1 2 1 2 , = 3 2 1 0 0 8 = (összeadjuk ) Ellenırzıkód A számítás menete: A kódszámsort megszorozzuk a súlysorral, majd a kapott eredményt eredményt összeadjuk , végül elosztjuk az osztószámmal. A kapott eredmény maradékszáma az ellenırzı kód.

1 4 : 9 = 1 5

Decimális kód: Példa: A KFT költségeinek elszámolásához a számviteli rendszer analitikájában 14 db négy karakteres fıkönyvi számlaszámokkal ellátott nyilvántartólap van. A számítógépes fıkönyvi elszámoláshoz azonban szükséges, hogy a felsorolt számlaszámsort kiegészítsük olyan számlaszámokkal, amelyek így együtt eleget tesznek a decimális kódkialakítás igényeinek. Ezzel automatikussá tehetı a számítógépes fıkönyvi elszámolás rendszere!

Számlatükör részlet Kiegészített számlatükör részlet 5 5 529 5111 51 5291 5112 511 5292 5215 5111 5293 5231 5112 5294 5241 52 53 5242 521 531 5272 5211 5311 5294 5212 5312 5312 5213 54 5411 5214 541 5412 5215 5411 5611 522 5412 5612 523 55 5952 5231 56 524 561 5241 5611 5242 5612 525 58 526 59 527 591 5271 592 5272 593 528 594 595 5951 5952

Kódszám képzés: Példa: 1) A FEKETÉK Kft festı szerszámokat és kéziszerszámokat gyárt, valamint forgalmaz, A gyártás feladatát a termelı üzemek látják el, a lerakatok a termelı üzemektıl veszik át a legyártott termékeket. Összesen tizenegy termelı üzem van hat megyében: Baranya megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Tolna megye, Zala megye. Somogy megyében csak egy üzem van. A Kft hat lerakattál rendelkezik, mégpedig a felsorolt megyék mindegyikében. Az egységek kódszámát a vállalkozás úgy alakítja ki, hogy az egység típusának megkülönböztetése után figyelembe veszi az adott megye nevének elsı négy betőjét és egy sorszámot.

Egységkód: 1 2 3 4 5 6

Megye kód Összesen: 6 karakter Típus:

- Termelı - Lerakat

2) A vállalkozás az alábbi termékeket gyártja: Festıszerszám Ecset Laposecset Szimpla laposecset Dupla laposecset Korongecset Főtı testecset Kefe Súrolókefe Lakkozókefe Drótkefe Kéziszerszám Fogó Vízpumpafogó Csıfogó Kombifogó Vésı Laposvésı Hegyesvésı Vágó Lemezvágó Univerzális vágó A termékkód kidolgozásánál figyelembe kell venni továbbá a szerszám nyelének anyagát, amely fa, fém és mőanyag is lehet. Fanyelő szerszám csak festıszerszám lehet, a kéziszerszámok fém és mőanyagnyelőek. A legtöbb termékféleséggel a szimpla laposecsetek alcsoportja rendelkezik, itt tizenkét féle ecset is elıfordulhat. A kódszámhoz ellenırzıszám is tartozik.

Termékkód:

1 2 3 4 5 6 7 8

Típus: Fıcsop: Csoport Alcsoport Nyél anyaga Szimpla laposecset Ell.szám - Festıszerszám - Ecset - Laposecset - Szimpla ecset - Fa - 12 féle ecset - Kéziszerszám - Kefe - Korongecst - Dupla ecset - Fém - Fogó - Főtıtestecset .- Mőanyag - Vévı – stb… . - Vágó . . Összesen: 8 karakter

3) A termék nyilvántartási ára a gyártás befejezéséig közvetlen önköltség, a lerakatokban már eladási ár. A mennyiségi egység csak darab lehet. A termelı üzemekben a gyártás megrendelés alapján munkaszámok szerint történik. A munkaszámot a Kft úgy adja ki, hogy üzemenként külön-külön évente (2ch) élırıl kezdik a sorszámozást. Egy évben egy üzemben maximum 70-80 indított munka fordulhat elı.

Munkaszámkód:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Típus: Fıcsoport: Csoport: - Egységkód -Üzemenként - Sorszám (a feladat elején!) külön-külön évente 70-80 munka Összesen: 10 karakter 4) A megrendelések jelenleg tizenegy megyébıl érkezhetnek. A megrendelı azonosítójának kialakításánál megyénként figyelembe veszik azt a kétkarakteres évszámot, amikor a megrendelıtıl beérkezett az elsı megrendelés, majd az éven belül sorszámoznak. Egy évben általában egy megyébıl 6-8 elsı megrendelés érkezik.

Vevıkód:

1 2 3 4 5 6 7

Típus: Fıcsoport: Csoport: - Megyekód - Évszám: - Megrendelések száma (2 karakter) Összesen: 7 karakter Táblázatba foglalva:

Megnevezés Hossz Felépítés

Egységkód 6 1 = Típus: Termelı vagy Lerakat 2-6 = Megyekód

Termékkód 8

1 = Típus: Festı,-kéziszerszám 2 = Fıcsoport: Ecset,-Kefe 3 = Csoport: Lapos,-korongecset 4 = Alcsoport : Szimpla,-dupla 5 = Nyél anyaga 6-7 = Laposecset termékféleség 8 = Ellenırzıszám

Munkaszám 10 1-6 = Egységkód 7-8 = Üzemenként évente sorszám 9-10 = Indított munka száma

Vevıkód 7 1-4 = Megye 5-6 = Kétkarakteres évszám 7 = Megrendelések száma

Számítógépes rendszer mőködéséhez szükséges kódszámok Példa: A SZEKRÉNYEK Kft. bútoripari termékeket gyárt és forgalmaz. A termelést három gyár 12 üzemében végzi. A vállalkozásnak Budapesten kettı, Debrecenben és Szegeden egy-egy gyára található. A budapesti gyárakban 2-2 üzem található, a debreceni és a szegedi gyárban 4-4 üzem van. A Kft az üzemekben szekrényeket gyárt. A termékeket három típusba sorolják: szekrénysorok, elemes szekrények és gardróbszekrények. A szekrénysorok alapanyaga fenyıfa, bükkfa és tölgyfa lehet. Állaguk szerint tömör és furnér. Technológia szerint natúr, pácolt és van dekor kivitelezéssel gyártott szekrénysor. A szekrénysorok formája lehet három, hat vagy kilenc részre osztott. Minden forma hatféle méretben készül. Az elemes szekrények alapanyaga fenyıfa, tölgyfa és cseresznyefa lehet. Állaguk szerint tömör, furnér és pozdorja. Technológia szerint natúr és pácolt kivitelezéssel gyártott elemes szekrény van. Az elemes szekrények esetében forma szerinti megkülönböztetés nincs. Minden szekrény tizenkét féle méretben készül. A gardróbszekrényeket bükkfából és tölgyfából készítik. Állaguk szerint furnér és pozdorja. Technológia szerint pácolt és dekor kivitelezéssel gyártott gardróbszekrények vannak, melyek formája lehet hat vagy kilenc részre osztott, méretük pedig 18 féle lehet. A termékkódhoz ellenırzıszám is tartozik. A nyilvántartás csoportos, a nyilvántartási ár közvetlen önköltség. Minden termék mennyiségi egysége darab. Az elkészült termékeket minıségileg ellenırzik, melynek eredményérıl minıségi bizonyítványt állítanak ki. Fenyıfából a debreceni üzemek készítenek szekrénysorokat és elemes szekrényeket. Bükkfából a szegedi üzemek készítenek szekrénysorokat és gardróbszekrényeket. Cseresznyefából az egyik budapesti gyárban állítanak elı elemes szekrényeket a másik fıvárosi gyárban valamint a szegedi üzemekben tölgyfából gyártanak szekrényeket. A megrendeléseket a Kft. negyedévente üzemekre bontva győjti be, a gyártás munkaszáma ennek megfelelıen negyedévente üzemenként egytıl kezdıdı sorszám alapján kerül kidolgozásra. Egy negyedévben a Kft. üzemei maximum 50 szekrénysort, 150 elemes szekrényt és 110 gardrób szekrényt gyártanak. Egy üzem egyik termékbıl sem gyárt 25 db-nál többet negyedévente. Az évszámot minden esetben két karakterrel jelölik. A Kft belföldi és külföldi vevıktıl is elfogad megrendeléseket. A belföldi vevık megrendelései az ország összes megyéjébıl érkeznek, a külföldi vevık 15 különbözı országból küldik a rendeléseket. Jelenleg a belföldi vevık száma 110, ez meghaladja a külföldi vevık számát. Dolgozzuk ki a számítógépes rendszer mőködéséhez szükséges kódszámokat! Megoldás:

Megnevezés Hossz Felépítés

Üzemkód 3 1 = Város 2 = Gyár 3 = Üzem sorszáma

Termékkód 8

1 = Típus 2 = Alapanyag 3 = Állag 4 = Technológia 5 = Forma 6-7 = Méret 8 = Ellenırzıszám

Munkaszám 8

1-2 = Év 3 = Negyedév 4-6 = Üzem 7-8 = Sorszám

Vevıkód 6 1 = Belföldi/ külföldi 2-3 = Megye/ország 4-6 = Sorszám

Adjuk meg a tömör cseresznyefából készült natúr elemes szekrények kódszámait! Az ellenırzıszám számításához a 5,7 súlyokat és a 10-es osztót használjuk!

24110015 - 24110127 Adjuk meg a fıvárosi üzemek kódszámait!

111 - 122

Számítógépes rendszer mőködéséhez szükséges kódszámok Példa: A Technika Rt Egy elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozás, jellemzıi a következık: A vállalkozás 18 áruházzal, egy raktárbázissal és hat központi szervezeti egységgel rendelkezik. Az áruházak az ország 12 nagyvárosában valamint a fıvárosban vannak. A vállalati központ a fıvárosban a raktárbázis pedig Budaörsön található. A vállalkozás szállítói részben belföldi termelı vállalatok illetve világcégek magyarországi márkaképviseletei, de közvetlenül külföldi gyártóktól illetve márkaképviseletektıl is vásárol áruféleségeket. A szállítók száma 120, legtöbben a magyarországi márkaképviseletek vannak, ezek száma meghaladja a 30-at. A szállítók minden esetben a raktárbázisra szállítanak, az áruval együtt a számlát is ott adják le. Van olyan idıszak amikor egy szállítótól egy napon több szállítmány is érkezik. A számla pénzügyi teljesítése és könyvelése a központban történik. A vállalkozás által értékesített árucikkeket a következı típusokba sorolják: szórakoztató elektronikai eszközök, számítástechnikai eszközök, telekommunikációs eszközök és háztartási eszközök. Minden típuson belül fıcsoportokat és egyes fıcsoportokban csoportokat is megkülönböztetnek az alábbiak szerint: Szórakoztató elektronikai eszközök:

Képmegjelenítık (LCD televíziók és Plazma televíziók) DVD (DVD lejátszók, DVD írók) HiFi (mini és mikro Hifi, hangfalak) Hordozható készülékek ( MP3, MP4 és hordozható DVD lejátszók)

Számítástechnikai eszközök: Notebook-ok Nyomtatók (Tintasugaras és Lézer) Multi funkciós gépek Telekommunikációs eszközök: Mobiltelefonok (gyártók szerint hat csoportba sorolva)

Faxok Vezeték nélküli telefonok

Háztartási eszközök: Mosógépek (Elöltöltıs és Felültöltıs) Konyhai kisgépek (funkció szerint 12 csoportba sorolva) Hőtıgépek (Hőtıszekrények, Fagyasztók, Borhőtık) A legtöbb áruféleség a konyhai kisgépek között a robotgépek csoportban van. Itt 34 különbözı robotgépet tartanak nyilván. A kódszámhoz ellenırzıszám is tartozik. A nyilvántartás csoportos a nyilvántartási ár fogyasztói ár. Minden áruféleségnek egy meghatározott szállítója van. Minden áruház a teljes áruválasztékot forgalmazza. A vállalkozás 1200 dolgozót foglalkoztat. A dolgozók azonosítása a nem és a születési év figyelembevételével történik. (A születési évet 2 karakterrel jelölik.). A központban és a raktárbázison dolgozók bérformája havidíj, az áruházak dolgozói havidíjuk mellé, munkaszerzıdésben meghatározott mértékben, forgalmi jutalékot is kapnak. Dolgozzuk ki a számítógépes rendszer mőködéséhez szükséges kódszámokat!

Megnevezés Hossz Felépítés

Szervezeti egységkód 4 1 = Szervezeti egység típusa 2- 3 = Város 4 = Sorszám

Árukód 7

1 = Típus 2 = Fıcsoport 3 - 4 = Csoport 5 - 6 = Sorszám 7 = Ellenırzı szám

Szállítókód 4 1 = Belföldi/Külföldi 2 = Termelı/ Márkaképviselet 3- 4 = Sorszám

Dolgozókód 7 1 = Nem 2-3 = Születési év 4-7 = Sorszám

A vállalkozásnak Szegeden egy áruháza van. Mi a kódszáma? / Szeged a városok listájában a hetedik város/

1071

Szegedi áruház Lézernyomtatók közül 8 félét forgalmaz a vállalkozás. Mi a kódszámuk? Az ellenırzıszám számításához a 3,5,7 súlyokat és a 10-es osztót használják. 2202019 2202088 A vállat legelsı dolgozója egy 1962-ben született férfi. Mi a kódszáma? 1620001

A bizonylatok megtervezése: A bizonylatok a különbözı gazdasági eseményeket hitelt érdemlıen igazoló és leíró okmányok. Minden olyan gazdasági eseményrıl, amely a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani, amit legalább 8 évig meg kell ırizni. A nyomtatványok lehetnek 1) szabványosítottak, azaz kötelezıek, 2) ajánlottak pl. eszközökkel kapcsolatos nyomtatványok és 3) saját tervezésőek. A bizonylatokat annyi példányban kell kiállítani, ahány példányra az adott információrendszer szempontjából szükség van, de legalább két példányban. Bizonylat alaki követelményei: fejrész, táblázatos rész, lábrész. Tartalmi követelményei: � Kiállító szerv adatai � Bizonylatszám � Bizonylat megnevezése � Kiállítás dátuma � Gazdasági esemény leírása � Aláírás

Számlán még fel kell tüntetni: vevı adatait, fizetés módját, teljesítés idıpontját, fizetési határidıt, szla értékét, áfa kulcsot, végösszeget. Az inputok megtervezése: azaz a beviteli adatok, amik lehetnek:

� Törzsadatok: azok az adatok, amelyek viszonylag hosszú idın keresztül változatlan állapotban vesznek részt a feldolgozási folyamatban, tehát a törzsállomány az egyedek tartósan jellemzı, lényeges tulajdonságait tartalmazza. Karbantartásának mőveletei: felvitel, módosítás, listázás, törlés. Törlés lehet: logikai /amikor a tárolón megmarad/ és fizikai törlés.

� Forgalmi adatok: a rendszer mőködésével kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket és azok következményét fejezik ki, mindig valamilyen gazdasági eseményt tartalmazó bizonylaton szerepelnek.

Az outputok megtervezése: képernyıs lekérdezés vagy nyomtatón. Nyomtatón elıállított outputok lehetnek: törzslisták – a törzsállomány adatit tartalmazzák listaszerően, de összegfokozatokat nem tartalmaz. forgalmi tablók – adatait a forgalomból meríti, kiegészítve a törzsállományból vett adatokkal, és összegokozatokat is tartalmaznak.

Összegfokozatokkal rendelkezı tablóknál fontos tényezık: o a legmagasabb rendezési szempontja a balszélen található o az összegfokozatok jobbról balra növekednek o mőveletet végezni csak mennyiségi és értékadatokkal lehet o jól át kell gondolni a felépítést

Tablókészítés: Példa: Készítsünk listát 2009. negyedik negyedévére vonatkozóan, a debreceni gyár üzemeiben elıállított szekrénysorok mennyiségérıl és értékérıl, munkaszámonként. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét!

AZ ÜZEMEK MUNKASZÁMONKÉNTI EL İÁLLÍTÁSA 2009 Év 4. Negyedév

Munka Termék

száma megnevezése kód megnevezés mennyiség me. egys.

közvetlen. önköltség érték

09421101 ………. 11111011 …….. 5 db 100.000 500.000 09421102 ………. 11111026 …….. 10 db 100.000 1000.000

.

.

. 09421201 ………. 11111011 ……… 8 db db 09421202 ………. 11111026 ……… 5 db db

.

.

. ** Debreceni gyár összesen:

Tablókészítés: Példa: Készítsünk vevıállomány listát 2009. évre vonatkozóan havonta, vevınként, üzemenként a megrendelt termékek mennyiségérıl. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét.

VEVİÁLLOMÁNY LISTÁJA 2009. ÉV

Vevı Üzem Termék Hónap kód név kód név kód megne-

vezés mennyi-

ség me. egys.

01 101001 ….. 111 …. 13111018 ….. 10 db 13111023 ….. 10 db . . . 112 … . . . 101002 . . . 02 . . .

Tablókészítés: Példa: Készítsünk listát a pénzügy analitika részére a 2009 március 20-án esedékes kötelezettségek értékérıl szállítónként, boltonként és számlánkénti bontásban. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét!

KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA

2009 Év 03 Hónap 20 Nap

Szállító Szervezeti egység Számla

Kód Név Kód Név Száma Kiállítás dátuma

Fizetendı összeg eFt

1101 ……. 1111 ……. B/12011 2009.02.20

. 500

1112 B/12012 2009.02.20.

800

1113 B/12013 2009.02.20.

200

*111 Bolt összesen 1121 . .

**1101 Szállító összesen: 1102

.

.

. **** Mindösszesen:

Tablókészítés: Példa: Készítsünk listát 2009. elsı negyedévére vonatkozóan a dolgozók által eladott áruk értékérıl dolgozónként, termék fıcsoportonként és termékenkénti bontásban. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét!

DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNY LISTA 2009 I. Negyedév

Dolgozó Eladott áru

Kód Név Kód Megnevezés Érték eFt 195001 ……. 1101014 ………. 900

1101058 ………. 800 . . . *Irodabútorok összesen 1201018 . . .

** Dolgozó összesen 195002 ……..

.

.

. ***Mindösszesen

Tablókészítés: Példa: Készítsünk listát a pénzügy analitika részére azokról a szállítói kötelezettségekrıl, melyek fizetési határideje 2009.10.12. szállítónként és számlánkénti bontásban. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét!

SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA

Fizetési határidı: 2009.10.12.

Szállító Számla

Kód Név Szám Kiállítás dátuma Fizetendı összeg eFt

1101 ……………. A/1201 2009.09.12. 1.500 A/1202 2009.09.12. 3.000 . . . . . . *1101 Szállító összesen 1102 ……………

.

.

. **Mindösszesen

Tablókészítés: Példa: Készítsünk listát, 2008 decemberére vonatkozóan az áruházak dolgozói által eladott áruk értékérıl áruházanként, dolgozónként, terméktípusonként és termékenkénti bontásban. Adjuk meg a tabló belsı szerkezetét és rendezettségét!

ELADOTT ÁRUK ÉRTÉKE 2008 Év 12. Hónap

Áruház Dolgozó Eladott áru

Kód Név Kód Név Kód Megnevezés Érték eFt 1011 ……. 1620001 ……. 1101018 ………. 900

1101025 ………. 800 . . . *Szórakoztató elektronika összesen: 2001011 ………….. . . . *Számítástechnika összesen: . . . ** 1620001 Dolgozó összesen: 1620002 …………. . . .

*** 1011 Áruház összesen: 1012 ……..

.

.

. **** Mindösszesen:

4. A számítógépes rendszer bevezetése: Történhet: egyik napról a másikra; szakaszosan; párhuzamosan. Feladatok: 1. a rendszer mőködésének tesztelése: magába foglalja � a betanítás a felhasználóknak � a teljes rendszer ismertetése � szolgáltatások részletezése � a rendszer kezelésének ismertetése és gyakoroltatása.

A szervezési felügyelet a garanciaidı végéig tart, s feladat a hibamentes mőködés feltételeinek a megteremtése.

2. Dokumentációk összeállítása:

� szervezési dokumentáció a szervezés során kialakított kódszámokról, bizonylatokról, törzs- és forgalmi adatokról, outputokról, a régi rendszerrıl történı áttérés lépéseirıl.

� Kezelési dokumentáció: a programok mőködtetésével, kezelésével kapcsolatos leírásokat tartalmazza.

� Üzemeltetési dokumentáció - a számítógépes rendszer zavarmentes mőködtetéséhez szükséges hardver-,szoftver- és technikai feltételek/ floppy, papír/ leírását tartalmazza.

Fontos az adatvédelem biztosítása: � fizikai védelem – jól zárható ajtók tőzvédelem � Operatív védelem – felelısök kijelölése � Belsı védelem – az illetéktelen hozzáférés megakadályozása.

5. A mőködı rendszer értékelése: az eredmények értékelését nem a rendszer készítıi végzik, hanem a felhasználó. A költségek elemzése: � egyszeri kiadások a rendszer kifejlesztésével kapcsolatos � folyamatos kiadások az üzemeltetéssel kapcsolatos

A költségek figyelembevétele mellett a másik tényezı, amely alapján esetleg értékelni lehet egy számítógépes rendszer eredményességét az a haszon. A haszon lehet: � mérhetı – mőködés során bizonyos költségeket megtakarít � nem mérhetı – jobb kiszolgálás, a szebb dokumentumok készítése, jobb vevıszolgálat,

hatékonyabb felügyelet, kevesebb panasz a vevı részérıl.

Komplex rendszertervezési módszerek Kialakulását és térhódítását 3 tényezı alapozta meg:

- a strukturált programozás megjelenése - a projektvezetés módszereinek kidolgozása - a dokumentáció fontosságának felismerése.

A strukturált módszertanok jellemzıi: a szervezési, tervezési munka során elért eredményeket rendszerbe foglalja:

1) termékszemlélet: az elıállítandó terméknek elıre meghatározott és konkrét minıségi követelményeknek kell megfelelnie.

2) A fejlesztés menetének pontos elıírása. A fejlesztés menete szabványos az egész munka könnyen áttekinthetı, pontosan tervezhetı és irányítható.

3) a technikák egymásra épülése, 4) elemzés felülrıl lefelé: a megismerendı rendszert alrendszerekre, majd folyamatokra bontva

eljutunk a tovább nem bontható adatokig. 5) tervezés alulról felfelé 6) logikai és a fizikai tervezés különválasztása: van belsı logikája minden rendszernek és van

vmilyen konkrét megvalósulása vmely fizikai eszközön. Azért van szétbontva, hogy csökkenteni lehessen az egyszerre kezelendı problémák számát.

7) Fokozatosság (egyedek leírását lépésrıl lépésre tesszük teljessé) és iterativitás (tevékenységek elvégzésének ismétlıdését jelenti)

Elemzés minden szintjén foglalkozni kell:

⇒ Adatokkal (bementi, kimeneti, tárolt) ⇒ Feldolgozásokkal ⇒ Határfelületekkel (interfész)

Az SSADM – olyan strukturált rendszertervezési módszertan, amely támogatja a fejlesztés elemzését és tervezését, eleget tesz a strukturált módszertanokkal szemben támasztható valamennyi követelménynek. A struktúra az elvégzendı tevékenységekkel foglalkozik, a technika arra ad választ, hogy hogyan kell elvégezni a tevékenységeket, a szótár pedig leírja az elıállítandó termékeket. Az SSADM szerkezete: modulokra vannak felosztva, a modulok szakaszokra, a szakaszok lépésekre, a lépések feladatokra. 5 modul, 7 szakasz Modulok és szakaszok: Megvalósíthatóság-elemzés

0. megvalósíthatóság eldöntése / el is hagyható/. Bemutatja és indokolja a rendszer létrehozásának szükségességét.

Követelményelemzés 1. jelenlegi helyzet vizsgálata: folyamatok feltátása, az adatok vizsgálata, követelmények

felmérése 2. Rendszertervezési változat kiválasztása: több változatot kell kidolgozni, amelyek alapján a

felhasználó kiválasztja a neki legkedvezıbb megoldást. A változatokat külön-külön elemezni kell az alábbiak szerint: költség és várható haszon, a rendszer határai, inputok és outputok, mire képes az adott megoldás. (majd dönteni)

Követelményspecifikáció 3. Követelmények meghatározása: a követelmények az adatokkal, a funkciókkal, valamint a

felhasználói határfelülettel kapcsolatosak. � adatok: a rendszer jelenlegi adatmodelljét szembe kell állítani a követelményekkel, és

az alapján el kell készíteni egy tervezett adatmodellt.

� funkciók: a jelenlegi rendszer logikai folyamatmodellje és a tervezett rendszer adatmodellje alapján ki kell alakítani a tervezett rendszer logikai folyamatmodelljét.

� felhasználói határfelület: az input-output szerkezetekkel kapcsolatos prototípus készítését jelenti.

Logikai rendszerspecifikáció 4. rendszertechnikai változat kiválasztása: minden logikai terv elvileg többféle tecnikai

színvonalon valósítható meg. Ezek különbözı lehetıségeket jelentenek, és különbözı költségekkel járnak. A felhasználók a változatok alapján döntik el, hogy melyik technikai környezet a legmegfelelıbb a számukra.

5. Logikai rendszertervezés: lekérdezı és karbantartó feldolgozásokból áll. Fizikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés: célja, hogy programozásra alkalmas módon írja le a megvalósítandó

rendszert – adatterveket, feldogozás-terveket, interfészterveket. Elıször ki kell alakítani egy elsı közelítéső tervet, melynek célja, hogy a logikai adatmodellt fizikai adattervvé alakítja át.

Tervezés SSADM-ben: � Rendszertechnikai változat kiválasztása � Logikai rendszertervezés (csak feldolgozás tervezéssel foglalkozik) (feldolgozás lehet: lekérdezı,

karbantartó és ezekkel párhuzamosan dialógusok) � Fizikai rendszertervezés: programozásra alkalmas módon írja le a megvalósítandó rendszert, 2

lépésben (elsı: közelítı terv; második: további finomítás) Work Flow Management jellemzıi: Irodai, ügyviteli rendszerek elemzésére kidolgozott struktúrált módszertan. Alapja: egy szoftver, mely a folyamatorientált tervezést részesíti elınyben. Kettıs feladata van:

o egyrészt módszer: amellyel összeállítható egy irodán belüli folyamat, ill. folyamtok logikai modellje

o másrészt: eszköz: CASE eszköz, mely kapcsolatot teremt a fejlesztı és az iroda rendszere között, és segíti a logikai modell fizikai modellé alakítását.

A tervezés különbözı szakaszai:

→ szervezeti felépítés modellje: a vállalkozás teljes szervezeti felépítését tartalmazza → hatásköri modell: a vezetık és az ügyintézık listája, munkaköri leírások, a különbözı

szervezeti egységek közötti személyi munkakapcsolatok felsorolása. → ügyviteli folyamatok modellje: a folyamatokat részfolyamatokon keresztül

tevékenységekre kell bontani. → vezérlési sorrend: a tevékenységek logikai sorrendje → tevékenységek kiosztása: a logiai sorrendbe rakott tevékenységeket a szervezeti felépítés

egységeihez kell rendelni, majd kapcsolni kell a végrehajtásért felelıs személyekhez. → adatáramlási modell: a feladatok ellátásához információkra van szükség, az ügyviteli

folyamat csak akkor mehet végbe, ha hozzá van kapcsolva egy adatáramlási modell is. → programozás: a tevékenységek megvalósulásához programokra van szükség. → dokumentáció: a teljes rendszer leírását tartalmazza