2. Évfolyam 5. SzámJászberény2013. októberMindenszentek hava

Ingyenes kiadvány

https://www.facebook.com/JaszberenyiPolitikaKozelethttp://jaszbereny.blog.hu/

Jászberényi polgárok havilapja, a nemzeti szemlélet, jó erkölcs és a hit tükrében

A törvények betarttatása, értékteremtő munka kell az üres szavak és a kidobott

milliárdok helyett!

Budai Lóránt önkormányzati beszámolója

Az augusztusi szünet után ismét összeült Jászberény képviselő-testülete. A szeptemberi soros ülés témái között szerepelt több pályázat tárgyalása, vita folyt a mozi felújításánakpluszköltségeiről, a város első féléves gazdálkodásáról, valamint az üzletek és szórakozóhelyek nyitvatartását szabályozó rendelet módosításáról is. Emellett

megkötésre került Lajosmizsével a testvértelepülési megállapodás, és a többség elfogadta a város esélyegyenlőségi programját is.

(2. oldal)

A 7. sz. választókerület fórumán jártunk

„Megnézzük, megvizsgáljuk…”

Szatmári Antalné képviselő asszony fórumán az

érdeklődők a 7. sz. választókerület fejlődéséről, problémáiról kaphattak képet a fórum keretében.

Írásunkban olvashatnak néhány érdekesebb problémát, felvetést is.

(3. oldal)

A jövőbe ható ígéret…

Gyermekeinkké a jövő,

mondjuk sokszor, és értünk egyet minden hasonló gondolatmenettel. De vajon milyen jövőt adunk a gyerekeinknek, és ők milyen értékrendet fognakképviselni, ami a jövőt hivatott építeni? Jó felé megy minden, vagy inkább a negatív irányban?

Írásunkban néhányelgondolkodtató morzsát ejtettünk el, amit érdemes összeszedni.

(4. oldal)

Rezsicsökkentés: háborúzzunk a békéért! A kormány jelenleg legékesebb szava a

rezsicsökkentés, nincs olyan ember hazánkban, akit ne érintene ez valamilyen formában.

Valóban olyan jó ez nekünk, ez a hirtelen jött állami jótett? Valóban o lyan gonoszak a szolgáltatók hogy elveszik az ember minden vagyonát? Valóban százezer Ft-ot is megspórolhat egy átlagos család?

„Extra profit”, halljuk a nyerő kifejezést, pedig a szolgáltatók versenyében ez nehezen kivitelezhető. Akinek volt, az már rég elbukott magas áraival.

Pro- és kontra a rezsicsökkentési háborúban.

(5. oldal)

Széchenyi István munkássága 1791 szeptember

21-én születettSzéchenyi István, akit nemhiába kötünkhazánk 19. sz.-i fejlődéséhez, hiszen szinte egy személyben és egyszerretámogatta afolyamszabályozást, a gőzhajózást, a vasút építést, a fejlesztési hiteleket, a tudományt és a közlekedést.

Számos, ma is működő alkotásán

keresztül újságunk is megemlékezik e neves évfordulóról.

(6. oldal)

Októberi népszokások

Október hónap is bővelkedik népszokásokban, annak ellenére, hogy az ősz derekán járunk, és a betakarítási munkák már ilyenkor véget értek, a szőlőt is leszüretelték már, csak a kései fajták váratnak, az állatokat is hamarosan behajtják a legelőkről.

Írásunkból megismerhet néhány, manapság már nem élő érdekes szokást.

(7. oldal)

2.oldal Önkormányzati beszámoló

A törvények betarttatása, értékteremtő munka kell az üres szavak és a kidobott

milliárdok helyett!

Budai Lóránt önkormányzati beszámolója

Két sürgősségi indítvány napirendre vételével kezdődött az ülés, melyen 14 képviselő vesz részt, Győri János külterületi képviselő nem volt jelen.

Rögtön az átruházott hatáskörök gyakorlásáról

szóló tájékoztató kapcsán sikerült vihart aratnom. A Humán Erőforrás Bizottság határozatai közt olvastam, hogy többek közt sztárvendég meghívására összesen bruttó 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint támogatást biztosítottak. Ezen döntés részleteire, azaz arra lettem volna kíváncsi, hogy jó helyre megy-e 200 ezer adófizetői forint. Dr. Szabó Tamás (polgármester, Fidesz) szerint, aki ilyen piti összeg sorsára kíváncsi, az nem való képviselőnek. Néhány perc múlva ő nagyvonalúan rálegyintett arra, hogy a közpénzből finanszírozott párt propaganda (Jászkürt Újság) 600 ezer forint veszteséggel működik.

Erről szól az alábbi vita, melyet nagy tisztelettel

ajánlok mindenkinek: http://www.youtube.com/watch?v=uGA-

jdxiLcU&feature=youtu.be Az otthonteremtés önkormányzati támogatásáról

szóló rendelet módosítása következett. A támogatási rendszer új formájában az a jászberényi székhelyű vagy telephelyű vállalkozásnál foglalkoztatott szakember juthatna építési telekhez, akit munkáltatója ajánl az említett programban való részvételre, illetve vállalja, hogy 2 éven belül beépíti az eredendően önkormányzati tulajdonú telket, valamint további 10 évig jászberényi cégnél vállal munkát.

Bár a mai világban egyáltalán nem garantált, hogy egy munkavállaló 10 évig egy helyen tud dolgozni, a módosítást összességében támogattam. Azonban tettem néhány konkrét észrevételt és javaslatot.

Elmondtam, hogy számunkra aggályos a rendszer néhány pontja, mert kifejezetten beszűkíti a támogatottak körét:

A támogatás kizárólag új építésű ingatlanról szól. Ez a támogatás mellett is igen nagy költség egy családnak. Egy fiatal pályakezdő szakember ilyen pénzösszeggel, hitellel, a legritkább esetben rendelkezik. Adni kellene lehetőséget használt ingatlan vásárlására is, hiszen a legtöbb fiatalnak csak erre van lehetősége, eladó ingatlan pedig van bőven a városban.

A támogatási rendszer kizárólag olyan személyeknek ad lehetőséget, akiket a munkahelyük is ingatlanépítési támogatásban részesített. Jászberényben a kisebb cégekre ez nem jellemző, mert nincs anyagi lehetőségük ilyen támogatásban részesíteni dolgozóikat. Talán igazságosabb lenne, ha hosszú lejáratú kamatmentes kölcsön járna annak a szakembernek, aki Jászberényben szeretne letelepedni.

Összefoglalva tehát, azok a Jászberényben dolgozó (jellemzően magas beosztású) szakemberek juthatnak majd támogatáshoz, akiket a munkáltatójuk támogat és van elég pénzük (hitelképességük) egy új ingatlan felépítésére. Ezek alapján egy jól kereső szakember juthat fillérekért építési telekhez.

Javasoltam, hogy a rendszer olyan legyen, hogy többen jussanak támogatáshoz: kerüljön ki belőle a munkahelyi támogatás kötelezettsége, és az új építésű ingatlan kizárólagossága.

Következett az üzletek éjszakai nyitva tartásának

rendjéről és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról szóló rendelet módosítása.

A rendelet hátulütőire már annak elfogadásakor felhívtam itt a figyelmet. A fiatalok – akik nem utaznak kilométereket, hogy más településeken költsék el a zsebpénzüket - azóta az utcán italoznak és hangoskodnak. A szeszes ital korlátozása nem hozta meg a kívánt hatást, hiszen a korábban megvásárolt italt, zárás után, az utcán fogyasztják el.

Ez nagyobb probléma, mint a szeszes ital

vásárlásának korlátja. Ez ellen pedig csak úgy lehet védekezni, ha az éjszakai órákban is van rendőri jelenlét a városban. A köznyugalomhoz való jog csorbulása nem a szeszes ital vásárlásából adóik, hanem annak közterületen való fogyasztásától. Ezt kell a rendőr járőröknek a minimális szintre csökkenteni.

Egy ún. Kalandpark létesítésére vonatkozó

megvalósíthatósági tanulmány tudomásul vételénél így fogalmaztam: „Egy újabb látványberuházás kétséges sikerrel.”

A tanulmányból kiolvasható, hogy Jászberényben nincs, olyan terület mely alkalmas lenne egy kalandpark kialakítására. Az előterjesztésben is jelzett erdős részekre is csak igen erőltetve tudjuk ezt ráfogni. Elmondtam, hogy azt kellene kihasználnunk, ami már eleve rendelkezésünkre áll, hiszen sokkal olcsóbb valamit továbbfejleszteni, mint egy teljesen újat létrehozni. Jászberény alapvetően egy ipari város, turisztikai jelentősége nem kiemelkedő. Egyetlen turisztikai élményt az országosan is ismert állatkert biztosít. Ezért az volt a javaslatunk, hogy a kalandparkra szánt pénzt – vagy annak egy részét - az állatkert további fejlesztésére, bővítésére használjuk fel.

Sokkal gazdaságosabb és hatékonyabb turisztikai fejlesztési lehetőség van a meglévő állatkertben, mint egy új, a városon kívül eső kalandparkban.

A Jászkun Volán Zrt.-vel az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás ellátására megkötött közszolgáltatási szerződés módosítása kapcsán kifejtettem, hogy a díjtételekkel nem vagyok megbarátkozva. A havi bérlet árát túl soknak tartom ahhoz képest, hogy a helyi járatok ritkán és kevés helyen járnak. Jellemzően a város peremterületein élők járnak busszal, a buszok azonban pont ezekre a területekre nem nagyon, vagy egyáltalán nem járnak ki. (Pl. Szatmári lakótelep, Vasútállomás) Véleményem szerint, a járatok optimalizálásával, bérleti díj csökkentésével, többeket lehet rávenni a buszok használatára. A legolcsóbb bérlet ára 4600 Ft. Ez megegyezik egy napi nettó átlag munkabérrel. Kemény dolog egy napig azért dolgozni, hogy bejárhasson az ember fia a munkahelyére. A bérlet 3 - 4.000 Ft közötti összegre csökkentésével több, eddig autóval járót lehet rávenni, hogy busszal járjon munkába. Számos kihagyott helyre eljutva (Szatmári lakótelep) akár meg is lehetne duplázni az utasok számát. A 10 éves korig történő díjmentes utazást ugyan – természetesen – támogattam, de ezt

3.oldal

Önkormányzati beszámoló, helyi politika

tovább gondolva javasoltam, hogy minden általános iskolába (és nem mellé) járó diáknak tegyük lehetővé a díjmentes utazást.

Végül Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása következett. Egyedüli hozzászólóként tettem meg észrevételeimet. A beszámolóban olvasható, hogy immár 10 éve folyik a szegények és romák életmódjának megfigyelése. Ez idő alatt már egy várost lehetett volna felépíteni, itt pedig csak addig jutottak, hogy megállapították: ezen változtatni kell.

Igen kell, de ezt meg lehet állapítani 1 órányi bejárás alatt is. Még senki nem tett semmit a szép szavakon és ígéreteken kívül. A program is csak próbálkozik. Egyetlen fő pontja, hogy mindenféle kedvezménnyel, segítséggel, támogatással esélyegyenlőséget biztosítson a rászorulóknak.

Láthatjuk, az elmúlt 10 év (de mondhatnék több száz évet is) alatt, hogy ez nem működik.

Egyetlen működőképes megoldás van, amikor fizikailag is beavatkozunk. A felnőtteknek értékteremtő munkalehetőséget adunk, a gyerekeket pedig kiemeljük - jobb esetben speciális iskolába, rosszabb esetben a családból is.

Az országban számos példa akad (Érpatak, Gyöngyöspata, Békésszentandrás, Hernádszentandrás, Kosd), ahol a helyi önkormányzati rendeletek és a start munkaprogram szinergiája a roma lakosságot pár év alatt felzárkóztatta olyan szintre, hogy már segély nélkül is képesek normális életre.

A változtatni akarók változnak, a többiek pedig eltűnnek. A felzárkóztatás ezt jelenti, nem pedig az évről évre megállapítani: "segítenünk kell a leszakadókat". A rászorulók támogatása csak akkor éri el célját, ha ahhoz követelményeket is támasztunk. Sajnos ez a program nem tartalmaz követelményt, csak támogatást.

Mondandóm zárásaként megemlítettem néhány

konkrét, a programból kiragadott példát: http://www.youtube.com/watch?v=tXk443KsN_w&feat

ure=youtu.be Méltó körülményeket nem teremt a városba való

beköltöztetés, az ellenőrizetlen közmunka, a több milliós lelépési pénz vagy fél milliárdos komplex telep program.

A törvények betarttatása, értékteremtő munka kell üres szavak és kidobott milliárdok helyett...

Budai Lóránt

A 7. sz. választókerület fórumán jártunk

Szeptember 17-én kedden ellátogattunk Szatmáriné képviselő asszony fórumára. A fórumon a szép számmal megjelent körzeti és más körzetben élő lakosokon kívül a város vezetése illetve több városi cég képviselője is. Egy újabb év telet el a legutóbbi fórum óta és a problémák nem lettek kevesebben, sőt, a képviselő asszony, mint azt már az ilyen fórumokon megszokhattuk elmondta, hogy az elmúlt évben a számára juttatott 4 milliós keretből milyen problémákat oldott meg a körzetben. A felsorolást követően a lakosoké volt a szó .

A már megszokott csatorna, kerékpár út és közlekedési tábla gondok mellett több lakos is felvetette a szemetelő cigányok esetét. Többen kifogásolták, hiába

szólnak egyes cigány családok tagjainak, hogy ne szemeteljenek azok erre a kérésre fenyegetően válaszolnak. A lakosok kezdenek félni és intézkedéseket követelnek ebben az ügyben. A képviselő asszony válaszában immár sokadszorra hangzik el a "Megnézzük, megvizsgáljuk" kifejezés. Aktualitás a városi eb összeírás, így Többen kérdéseket tettek fel ezzel kapcsolatosan. A polgármester minden eb tulajdonost a bejelentésre biztat. Egy lakos a Redemptio u.-ban lévő, városi tulajdonú területek elhanyagoltsága miatt szólt . A JVV zrt. munkatársa megígérte, az említett területeket karban fogják tartani. Egy lakos felvetette, hogy a Gyöngyösi úti kerékpár út, egyes helyeken közvetlenül az autó kijárathoz csatlakozik, ami balesetveszélyes. A polgármester kérte, vizsgálják meg a veszélyre való figyelemfelhívás lehetőségét ezeken a helyeken.

Ezen a fórumon is mint a legtöbb ilyen körzeti fórumon nem csak az adott körzet problémáira hívják fel az illetékesek figyelmét. Többek között felmerült a Piacnál lévő kerékpártároló használata is amit piaci napokon a túl közel álló autók miatt a lakosság alig bír használni. A polgármesternek ez a bejelentés már nem új, hiszen évek óta tudja. Sajnos eddig semmit nem tettek azért, hogy ez megváltozzon. Most kaptunk egy újabb ígéretet arra, hogy ezután majd máshogy lesz, reméljük, ez már megvalósul. Volt, aki a Zagyva parti szemetelő horgászokat szidta és olyan is aki a szelektív hulladékgyűjtők állapotát kritizálta (jogosan) és felmerült a Jász-Plasztikot és a Tímár utcát összekötő földút aszfaltozása is. A polgármester ígéretet tett, hogy ez már a jövő évi költségvetésben szerepelni fog. A több mint két órás fórumon számtalan probléma felmerült és a lakosok végre kibeszélhették az őket nyugtalanító problémákat. sajnos a legtöbb esetben csak a "híressé" vált mondatot kapták válaszképpen "Megnézzük, megvizsgáljuk". A fórum közben Tamás Zoltán képviselő többször elszunnyadt, neki reméljük majd valaki elmondja mi is hangzott el.

Bobák Zsolt

Van képem hozzá…

A képen városunk polgármestere jutalmazta a mézkirálynőt és udvarhölgyeit, majd megtekintette a mézvásár forgatagát és információink szerint vásárolt több méter mézes madzagot, melyet tervei szerint időnként elhúz a városlakók orra előtt. Az árustól kapott információk szerint a madzag minden méterén megtalálhatóak a „rezsicsökkentés” és „reálbér - emelkedés” kifejezések.

Székely Mihály

4.oldal

A jövőbe ható ígéret…

Ady Endre nevezte így a gyermekeket. Egy ígéret, mely lassan alakul, formálódik. Büszkén, gyönyörködve nézünk rá. Hisszük, reméljük, ha egy napon mennünk kell, akkor jó kezekben hagyjuk mindazt, mit őseink hagytak ránk. Aki diófát ültet, bízik a jövőben. Aki gyermeket vállal, ugyan ezt teszi. Sorsdöntő kérdés ez. Egy család sorsa, egy nemzet sorsa. A megmaradás záloga. Olyan furcsa világot élünk, ahol nem minden háborút vívnak fegyverekkel. Az idejük is kitolódni látszik. Lassú, alattomos változás. Mire felfigyelünk rá, talán már túl késő is.

Európa egészére jellemző tendencia a népesség öregedése és csökkenése. Ezen belül a Nyugat-Európai régió esetén szembetűnő a muszlin közösség gyors növekedése, míg a Kelet-Európai régióban a cigány nemzetiség létszámának gyors növekedése tapasztalható. Ezek a tendenciák folyamatának vége a hagyományos értékeket képviselő, jelenleg ismert Európa kép teljes összeomlása. A teljesen eltérő kultúrák egymással való találkozása miatt elkerülhetetlenek az egyre erőszakosabb megnyilvánulások. Megoldást csak a gyors és hatékony integráció hozhatna, azonban az eltérő civilizációs és kulturális okok miatt erre rendkívül kicsi az esély.

Az elmúlt évtizedekben, mint minden Európai

államban, így Magyarországon is megváltozott az anyaság szerepének megítélése. Míg a hetvenes években a családalapítás és gyermekvállalást a fiatalok a húszas éveik elején tervezték, ez mostanára a harmincas éveik elejére tolódott ki. Ezzel a tendenciával párhuzamosan a volt szocialista régióban a létbiztonság megoldásában az elszegényedő, kilátástalan helyzetbe kerülő kisebbségi cigány társadalom a gyermekvállalást és ezzel járó társadalmi hálóba való kapaszkodást választotta, ezzel egyre nehezebb helyzetbe hozva a még többségi munkából élő társadalmat. Más részről a Nyugat Európai társadalom, mely szintén az elöregedéssel és népességfogyással küzd, gazdaságának fenntartása érdekében egy úgynevezett „migrációs szivattyú” beindításával Kelet Európai és Balkáni népcsoportok tömegét vonzotta magához. A folyamat vége csak most körvonalazódik. A megélhetés reményében érkező, elsősorban muszlin népcsoportok a beilleszkedés alapszabályait el nem fogadva élnek Európában, kultúrájukat és vallásukat megtartva, egyre nagyobb és jól körülírható közösségekben. Az előbbiekben leírt folyamatok méretét és növekedésének ütemét figyelembe véve vélelmezhető, hogy Európa és egyben kultúránk alapjait letéteményező nemzetek

tűnhetnek el akár már az elkövetkező néhány évtizedben, halmozva mindezt a keresztény eszmeiség visszaszorulásával.

A történelem megsárgult lapjai tanúskodnak kultúrák születéséről, felemelkedéséről és bukásáról. Nem ritkán ezer éves birodalmak tűntek el. Így emelkedett ki Európa is, mely most egy gazdasági és társadalmi csapdában vergődve éli végnapjait. A kivéreztetés már elkezdődött, hogy egy önmagát elpusztító társadalom romjain felépüljön egy új birodalom, egy új rend, melyből még csak a társadalmi, vallási és etnikai összecsapások káosza rajzolódik ki. A 24. óra elkezdődött. Az utolsó szalmaszálba kell kapaszkodnunk.

Ez az esély pedig nem lehet más, mint a

gyermekvállalás. Minden megszületett gyermek, minden hagyományos értékeken megtartott család erős bástyája lehet ezeréves értékeinknek. Csak egy egészséges, fiatal nemzet lesz képes megőrizni hazája függetlenségét, természeti kincseit, ősi értékeit. Nem tekinthetünk félre. A mellébeszélés és magyarázatok ideje lejárt. Ma már egyetlen kérdés maradt. A megmaradásunk kérdése. Furcsa háború zajlik Európában. Nem ásnak futóárkokat és nem rettegünk dohos pincék mélyén. Ezek a csaták a szülőszobákban dőlnek majd el.

Alapszervezetünk tagjai jó példával elől járva úgy az elmúlt években, mint a napokban és a közel jövőben is gyermekáldásnak örülhetnek. Örömmel jelentjük be, hogy családjaink gyarapodnak. Meghitt, csendes lakásainkban bölcsők ringanak és kiságyak mélyén apró Magyar emberkék alszanak, hogy egy nap nagyra nőve óvják, vigyázzák édes Hazánk és folytassák megkezdett munkánkat. A világ legnemesebb munkáját, a nemzet mentést, mely nehéz, de lélekemelő feladat.

Székely Mihály

Országos politika

5.oldalOrszágos politika

Rezsicsökkentés: háborúzzunk a békéért!

Hónapok óta csak a rezsicsökkentésről hallunk, szinte a csapból is az folyik…így legalább nem pocsékoljuk a vizet. De viccet félre téve, felmerült itt már jó néhány kérdés az eltelt néhány hónap alatt. Vannak ellenzői és támogatói, nyilván az utóbbiból több, de aki komolyabban foglalkozik a témával, az mindkét táborból hallhatott józan életvitelű gondolatokat. Míg a jobboldal jellemzően támogatja, az embereknél maradt jelentős pénzekről beszélnek, az ellentábor érdekes módon a baloldal, akik pedig más utat választanának a csökkenő terhek eléréséhez. Az igazság mindig valahol a kettő között van.

A Fideszt az ellenzék gyakran populizmussal vádolja, nyilván politikai irigységből, hiszen ez elég nagy népszerűséget hozott a kormánypártnak és valljuk meg őszintén, az ötlet remek. De valóban kell e ezt annyira reklámozni, mint amennyire ezt tapasztaljuk? Ha tényleg ennyire pozitívak a hatások, akkor miért kell alkalmanként valótlan adatokat szolgáltatni az elért eredményekről? Gondolok itt arra, hogy évente 100 ezer Ft-ot is megspórolhat egy család, vagy hogy a Fidesz befagyasztotta a rezsiárakat már 2010-ben. Ezek valótlan állítások, hiszen aki 100 ezer Ft-ot takarít meg egy évben, annak a havi gáz, villany és víz számlája 80-90 ezer Ft lenne. Valótlan állítás a befagyasztás is, hiszen az áfa emelés és az inflációs mértékű emelések miatt bizony 2010 óta is emelkedtek a rezsi árak.

A tények makacs dolgok, a -10% bizony tíz százalékos csökkentést jelent a háztartásoknak, a jövőbeni 20% pedig pontosan annyit. Egy átlagos háztartás havonta 30-50 ezer Ft-ot költ gázra, villanyra és vízre, havi megtakarítás tehát néhány ezer forintban mérhető, és ez az összeg már érzékelhető. De mint az elején írtam, a tények és így a számok is makacs dolgok. Vagyis minél magasabb a rezsiköltség, annál nagyobb a megtakarítás is.

Az egyedül élő nyugdíjas, aki fával, szénnel fűt, a

villany és víz költsége havonta 10-15 ezer Ft, ő bizony havi ezer Ft körüli összeget takaríthat meg. Azonban a jómódú család, akinek szauna és egy kis medence is van a házában, az akár havi 100 ezer Ft-os rezsiéből már 10 ezer Ft összeget tud megspórolni. Ilyen téren tehát jelentős vagyoni diszkrimináció érezhető, és bizony rontja az emberek egyébként is sérülékeny társadalmi igazságérzetét. Jogosan háborog a szerény körülmények között élő család, hogy bezzeg a jómódúaknak sokkal több marad. Általában azért a világ fordítva működik, akinek több van, annak többet is kell adnia. A mai világunk egyik óriási hátránya, hogy két féle társadalmi réteg létezik, vagyon szempontjából: a szegények és a jómódúak, és óriási szakadék van e két réteg között. Ezt a szakadékot csökkenteni kell, a két réteget közelíteni egymás felé úgy, hogy a szegényeknek

kevesebb, a jómódúaknak nagyobb teher érje vagyonukat.

De nézzük a szolgáltatók szemszögéből is a dolgot. A rezsicsökkentés kárvallottjai mindenképp a szolgáltatók, hiszen az ő bevételük bánja. De bánja e annyira, hogy az „extraprofitból” ez fel se tűnjön nekik? A szolgáltatók egy része külföldi tulajdonrésszel is büszkélkedhet, ez pedig megadja a kivándorló extraprofit tényét, de gondoljunk azokra a szolgáltatókra, akik magyar vagy önkormányzati kézben vannak. Nekik nemhogy extra profitjuk, de még komolyabb beruházásra sincs elég pénzük, mivel egy önkormányzati szolgáltató nem is élhet extra profittal, ezt a törvény is előírja nekik.

A kormány, az energia szolgáltatókat kikiáltotta bűnözőknek, akik az emberek pénzét habzsolják, azóta pedig az emberek többsége hirtelen meggyűlölte a szolgáltatókat. Természetesen a külföldi tulajdonos felé kiáramló profit óriási veszteségeket okoz, de a bent maradó pénzből a szolgáltatást fedezni kell. Logikus tehát, ha a külföldi tulajdonostól elveszünk egy kis pénzt, akkor ő ezt a hiányt felmarkolja máshonnan, így marad kevesebb a szolgáltatások fenntartására, munkabérekre. Varga Mihály, a közgazdász vándorgyűlésen elis-merte, az elkövetkezendő években visszaesnek majd az energetikai beruházások Magyarországon ( http://privatbankar.hu/makro ).

A rezsicsökkentés egyik hozadéka az alacsony infláció, amit szintén hatalmas bravúr övez, de sokan nem is tudják, hogy ez valóban jó e vagy sem. Az alacsony infláció azt jelenti, hogy a forint értéke tartós, alig romlik. Jelenleg gyenge a forint a többi devizához képest, az alacsony infláció viszont legalább nem rontja tovább. Viszont az alacsony infláció azt a negatívumot is hordozza, hogy ha nem változik az értéke, akkor nem is mozog, nincs beruházás, nincs vásárlás. És a való életben is ezt tapasztaljuk, a cégek alig fejlesztenek, az emberek alig vásárolnak. A gazdaságnak az a jó, ha van egy egészséges szintű infláció. Ha ez beindul, akkor meg azt fogják kommunikálni, hogy a magas infláció az jó.

Összefoglalva tehát, a rezsicsökkentés rövid távon jó, hiszen az embereknél marad egy kis pénz, de hosszú távon káros, mert nem lesznek energetikai beruházások, visszatartja az inflációt, nem lesz pénzmozgás, nem fog megvalósulni a kormány által remélt 2%-os növekedés. Mert akkor 2%-os inflációnak is be kell következnie. A valódi megoldás az energetikai korszerűsítések, fejlesztések támogatása lakossági és vállalati szinten is, amivel jelentősen csökkenthetjük a fogyasztást és így a költségeinket is. Sajnos a kormány nem ezen az úton jár, inkább a választásokra készülve, a populista megoldást, a rezsicsökkentés szenté avatását választotta.

Turóczi György

6.oldal

Széchenyi István munkássága Szeptember 21.-én volt Széchenyi István

születésének 222. évfordulója. E cikkünkben az ő munkásságáról emlékezünk meg, felelevenítve a legfontosabb munkáit, azoknak értékét és hatásait a jelenre is.

Az 1800-as évek elején, katonáskodása idején, szabadidejét utazásokra, tanulmány utakra szentelte. Főként Franciaországban és Angliában tanulmányozta az ipari forradalom vívmányait. Hazatérve azt találta, hogy óriási társadalmi, gazdasági és technológiai hátrányban van hazánk a nyugat európai országokhoz képest. Ez vitte rá őt arra, hogy hazánk gazdasági felvirágoztatásán, fejlődésén dolgozzon. Lóverseny, lótenyésztés:

Franciaországban és Németországban már régóta működő lóversenyzést tanulmányozta Wesselényivel, de az ő munkájuk a tenyésztésre is kiterjedt, mivel alapos munkát akartak végezni. Hazatérvén meghonosította a lófuttatást, ami tulajdonképpen a lótenyésztés egyik vizsgája is volt. Hazánk, azóta is elismert lótenyésztő ország.

Az akadémia megalapítása: A Magyar Tudományos Akadémia felállítása már a

18.sz. végén is aktuális téma volt, de az 1825-ös országgyűlésen ismét előtérbe hozta Széchenyi, aki 1 évi jövedelmét ajánlotta fel az alapításra. Ezek után többen is fellelkesedtek, és sorban érkeztek a pénzbeli felajánlások. Az akadémia azóta is fontos szerepet tölt be a hazai tudományos munkákban, kutatásokban.

Dunai hajózás: Széchenyi régi vágya volt, hogy a Dunát összekösse

a Fekete-tengeri hajózási útvonalakkal, hogy ezzel fellendítse a kereskedelmet. Ehhez a Duna szabályozására volt szükség, hogy végig hajózható legyen. Ő maga, saját hajóján ment végig egészen a Fekete-tengerig, hogy begyűjtse tapasztalatait. Ezután megkapta a kormánytól a felhatalmazást, hogy a munkálatokat vezesse. A kereskedelem lebonyolításához szükség volt gőzhajókra, mely ötletet Angliából hozta, a gőzgép hazájából. Az első gőzhajó Pestről 1831-ben indult el. A sikeres munka után 1945-ben a Tisza szabályozását is megkezdte.

Lánchíd:

A főváros fejlődésének elengedhetetlen feltételének egy állandó hidat képzelt el Pest és Buda közötti fix összeköttetéshez. 1839-49-ig készült, a finanszírozáshoz megalapították a Lánchíd Rt.-t. A pillérek helyeit körbeépítették, kiszivattyúzták a vizet és úgy verték be a fa cölöpöket, melyek a pilléreket tartották. A cölöpök leverésében már korszerű módon, gőzgép segített. A pillérek a Duna talaja alatt 5-12m-relkerültek beépítésre. Az öntött vas elemeket Angliában gyártatták le, és vízi úton érkezett meg a hídhoz, a meszet, márgát, cementet helyben állították elő. A lánc elemek összeszerelését a vízen úszó dokkokon végezték, a kész elemek felhúzásában szintén gőzgép segédkezett. A láncok a pillérek tetején támaszkodnak, végeik pedig a hídfőknél kialakított lebetonozott horganyzatokban rögzülnek. A láncok összsúlya 1600 tonna. A forgalomnak 1849 november 11.-én adták át.

Történelem

Történelem 7.oldal

Vasúti közlekedés: Hazánkban az első közforgalmú kötöttpályás

közlekedési eszköz a lóvontatású vasút volt, ami pest és Kőbánya között közlekedett 1827-től. veszélyesen működött, de Széchenyi látott benne fantáziát, így neki köszönhetően megszületett az 1832/36. évi XXV. törvény, amely a vasútépítés ügyét szolgálta és szabályozta. A hazai vasúttörténet mérföldkövét a Pest-Vác közötti vasútvonal megnyitása tette le, ahol már gőzvontatással továbbították az utasokat 1846, július 15.-én. A 60LE-s, még nem magyar gyártmányú mozdonyok 40km/h sebességet értek el az egyenes szakaszokban. Széchenyi rajongott a gőzvontatásért, nem csoda hát, hogy munkássága minden területén megjelentek a gőzgépek.

A gőzgép működése Széchenyi tiszteletére, most röviden nézzük meg,

hogyan működik a gőzgép.

A gőzgép kazánból és dugattyús hajtóműből áll. A kazánba a tüzelőanyagot – ami leggyakrabban szén, de bármilyen más éghető anyag is szóba kerülhet – elégetik, amivel a kazánban magas hő keletkezik. A kazánban futó vékony csövekben víz áramlik, a kazán hője pedig annyira felmelegíti a vizet, hogy az gőzzé alakul. Az így kialakult nagynyomású gőzt bevezetik egy hengerbe, a nagy nyomás pedig a henger dugattyúját meglöki az egyik oldalról, majd a másik oldalról, közben az ellenkező oldalról egy időben a lehűlt gőzt továbbítja vissza a kazánba. Így mozog oda-vissza a dugattyú, ami egy forgattyús hajtóműhöz van kötve, ezzel forgómozgást hozva létre. A hengerből visszaáramló gőz lehűl, vízzé kondenzálódik át, és jut újból a kazánba, hogy ismét gőzzé alakuljon.

Az atomerőművekben is a gőzgép elvén működik az áramfejlesztés, hiszen a reaktorban keletkező hő alakítja nagy nyomású gőzzé a vizet, amely az áramfejlesztő turbinákat hajtja. A gőzgép elve tehát nem halt ki.

Turóczi György

Októberi népszokások

E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be. Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja: 1811-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette. Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére. Az e napon ültetett kotlós alá nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy ezzel megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

Október 15. - Teréz napja: Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén e napon kezdődik meg a szüret. Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában e nap asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek.

Október 20. - Vendel napja: Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 21. - Orsolya napja: Kőszeg vidékén e nap kezdődik a szüret. Időjósló napnak is tartják. A hajdúböszörményi pásztorok azt állították, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.

Október 26. - Dömötör napja: A 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek). Időjárásjósló nap, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

Október 28. - Simon - Júdás napja: Tokaj-Hegyalján e nap a szüret napja, aminek végeztével szüreti felvonulásokat és bálokat tartanak. Pl. Vas megyében Sárváron. E napon kezdődik meg a kukoricafosztás.

Székely Mihály

8.oldal Közélet, érdekesség, program

Impresszum: Szebb jövőt, nemzeti szemléletű helyi politikai-közéleti havilap, megjelenik minden hónapban, digitális formábanNMHH nyilvántartásba vétel: IO/8308-3/2012Kiadó és felelős szerkesztő: Turóczi György, turoczigyorgy@invitel.hu, 0620/800-6365, adószám: 63691047-2-36Szerkesztőség: Turóczi György, Budai Lóránt, Székely Mihály, Székelyné Túri Anita, Bobák ZsoltCím: 5100, Jászberény, Fáy A. u. 27, Nyomtatás: igény esetén

Jászsági ételkülönlegességek

Mint az elmúlt hónapokban, most is jöjjön egy jászsági étel a Népi ételek a Jászságból című remek kiadvány lapjairól. Egyszerű, gyors és kiadós. Csörgős gombócleves Hozzávalók: ½ kg krumpli, só, liszt, vöröshagyma, pirított kenyérmorzsa, zsír, zöldségleves. A megtisztított krumplit darabokra vágjuk és sós vízben megfőzzük. Amikor megfőtt, a vizet leöntjük róla, csak egy keveset hagyunk alatta. Liszt és kevés só hozzáadásával összegyúrjuk és gombócokat formázunk belőle, melyeket pirított kenyérmorzsával töltünk meg. Közben kevés zsírban hagymával, színes paprikával

rántást készítünk, ezt felengedjük vízzel, bezöldségeljük és sóval ízesítjük. Ha megforrt ebbe tesszük a csörgős gombócokat. Gyűjtő: dr. Pethő Mária Jánoshida, 1990

Székely Mihály

Gőzgépek Jászberényben is

Újságunk e számában már olvashattak a gőzgépekről, Széchenyinek köszönhetően. Városunkban is működtek ipari gőzgépek. A Hungária gőzmalom a Kossuth úton, melyet a Ferenczy család alapított 1873-ban, melyet a német csapatok gyújtották fel 1944-ben, valamint a Fecske család gőzmalma, melynek épülete ma is áll.

A gőzmalmok, a 19.sz. közepétől terjedtek el, a gőzvontatással együtt, hiszen az volt a gőzgépek aranykora. Akkortájt minden gőzgéppel működött.

A gőzmalom úgy működött, hogy egy központi gőzgép - amely általában a malom alsó szintjén helyezkedett el, ritkábban a malmon kívül – hajtott közvetlenül egy transzmisszió tengelyt, melyen szíjkerekek voltak. A szíjkerekek, bőrszíj segítségével adták át a hajtást a felső szinteken lévő őrlőknek, rostáknak. Egy gép kiiktatásához csak a szíjat kellett levenni. A gőzmalmokat a 2. világháború után már átalakították villamos hajtásúvá.

Turóczi György

Jeles napok októberben

- Október 1, zenei világnap. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

- 1899 október 1.-én adták át Budapesten a Földtani Intézetet. Ferenc József 1869-ben hagyta jóvá az igényt, ami az akkori ipari-tudományos forradalom szellemi követelménye volt Európában

- Október 4. az állatok világnapja. Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje tiszteletére alkották meg e jeles napot.

- 1896 október 4.-én adták át Budapesten a Ferenc József hidat (ma Szabadság híd). Akkoriban különlegesnek számított a híd konstrukciója, ugyanis rácsos szerkezetű, kéttámaszú elemekből áll. 1945-ben a németek felrobbantották, de a háború után újjáépítették és ez volt az első háború utáni híd Budapesten.

- 1893 október 13.-án megkezdődött a lakossági villamos energia szolgáltatás Budapesten. Az Általános Villamossági Rt. versenyhelyzetben volt egy osztrák gázipari szolgáltatóval, és hasonló ár és energia verseny alakult ki a fogyasztókért, mint napjainkban.

- 1750 október 15.-én elindult az első postakocsi forgalom Budapest –Bécs között. 2 évvel később már menetrendszerinti járatok indultak a vásárcsarnok elől. Egészen 1888-ig közlekedtek, helyüket a vasút vette át.

- 1554 október 20-án született Balassi Bálint. A török időkben élt költő versei hűen tükrözik az akkori viharos emberi kapcsolatokat, nemesi származása okán pedig a nemesség gyengeségeit. A kor szellemének megfelelően a vallásos feudális szerelem volt élete és művei középpontjában.

- Október 6., az aradi vértanúk emléknapja. 1849 október 6.-án leverték a magyar szabadságharcot. Az azt követő császári megtorlásként végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt és 12 tábornokot.

- 1811 október 22-én született Liszt Ferenc. Zeneszerző, zongoraművész, mellyel megalkotta a hazai zenei művészképzés alapjait és a pesti Zeneakadémiát is. Európa számos fővárosában és számos uralkodónál megfordult, ennek ellenére tehetségét csak később ismerték el.

- 1956 október 23-án forradalom tört ki az akkori kommunista rendszer ellen. A szovjet és a hazai vezetők és maga Rákosi sem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, ezért Moszkva segítségét kérték katonai beavatkozásra. A forradalmat a szovjet vezetés segítségével leverték, az részvevőkön pedig ezt megtorolták. Hatása a mai napig is érezhető.