szemiotika

II. ELŐADÁS

a jel és szerkezete

1. a jel fogalma

2. a jel összetevői és szerkezete

1.1 a jel fogalma1.1.1 dologi lét – jellét

1.1.2 a jellét

1.1.3 a jelkapcsolat

1.1.4 a jellét határai

1.1.1 DOLOGI LÉT – JELLÉT

• létezők – önmaguk• viszony – jellét

• dolgok világa ≈ jelek világa --- ember számára• a DOLOG az JEL is • Eric Gans: jelként megnevezés• megjelenő identitás elfedi a másikat• józan ész : OOO – dolog vagy jel?

Induljunk

ki

a

narancsból!

magyar narancs:...amikor a narancs már nemcsak narancs...

http://indavideo.hu/video/A_magyar_narancs

...továbbfejtve pedig...

1.1.2 A JELLÉT

• Szent Ágoston:

• megmutatkozás - túlmutatás

„A jel (…) olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat.” (De doctrina De doctrina christianachristiana)

1.1.2 jellét: a jel jelent és jelenít

a. érzéki megmutatkozás: a dolog maga, a jel dologi mivolta

b. szellemi túlmutatás: a dolog szellemi vonatkozása, jelvoltaa más(ik)ra irányítja

gondolatunkat:

JEL itt JELENTÉS ott megJELENít nincs talán JELEN

JELENvalóvá tesz

1.1.2 a jel paradoxona

A JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a

jele.

Tartalom: egyszerre közvetlenül létező + közvetítő

(immanencia) (transzcendencia)

A JEL ambivalenciája:- megjelenít- elrejt

1.1.2 a jel paradoxona

1.1.2 Gadamer a jelszerepről

• JEL : funkció – fennálló és működő összefüggés két tartalom között

• Jel magára vonja a figyelmet, hogy másra utaljon• Elkülönülésével feltűnik – de nem annyira,

hogy magánál fogja a figyelmet

– külső különbözőség – figyelemfelkeltő érzéki elkülönülés

– belső különbözőség – értelmi elkülönülés – utalás: absztrakció

(Veress, p. 37)

1.1.3 JELKAPCSOLAT

- természetes kapcsolat - oksági

(ritka) - hasonlósági

(pl. narancsbőr, vérnarancs)

- konvencionális kapcsolat - önkényes, (általános) -

véletlenszerű hozzárendelés

(narancs/os/-forradalom, Ulster)

1.1.3 jel-létesítés

Gadamer: létesítés ! - jellét eredetkölcsönző aktusa: szimbólumfunkció

(Veress p. 39)

JEL – nem természetes, hanem létrehozott

dolog : TERMészetes – I – jel : TEReMtett

létesítés – kozmogónia, világteremtés:

jelek világa – új létdimenzió: kultúra : : : nooszféra(Hankiss)

1.1.4 A JELLÉT HATÁRAI

• tiszta utaláslét:

– jeliség elfedi a dologiságot -:- fokozatok…

• tiszta jel:

– NEM tartalmaz semmi hasonlóságotazzal, amire utal

• határesetek: kép és szimbólum

1.1.4.1 a kép

kép funkciója (szerepe): ábrázolás dologi és jellét nincs élesen elválasztva

kapcsolat: természetes

fokozatok: 1 2 3 4 5

képszerűség > > > jelszerűség

1.1.4.2 a szimbólum: jelkép

jelkép funkciója (szerepe): rePREZENTálás megJELENítés

dologi és jellét élesen elválik

kapcsolat: önkényes, konvención alapul

„kölcsönadott másság”pl. zászló, Szabadság-szobor

1 2 3 4 5 ...képszerűség > > > jelszerűség

1.1.4.3 jel és értelmezés

általános szabály:

‘Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként.’

(Ch. S. Peirce)

Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki

- ÉRTelemmel ruházza fel – jelképzés – létesítés - közÉRThetővé teszi – jelzés, közlés- ÉRTelmezi, megÉRTi – jelértés, értelmezés

1.1.4.3 jel és értelmezés

2. A jel összetevői

2.1 jelmodellek

2.2 diadikus modell - Saussure

2.3 triadikus modell - Peirce

1.2.1 Jelmodellek:

2 jelmodell

– diadikus – kettős szerkezetű jelmodell

(Saussure)

– triadikus – hármas szerkezetű jelmodell

(Peirce)

1.2.2 Diadikus vagy kettős jelszerkezet – Saussure

JEL: önelégséges düád

• jelölő (signifiant) – az alak (forma),

amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt)

• jelölt (signifié) – a fogalom (concept),

amit a jel jelent

1.2.2.1 kettős szerkezetű jelviszony

J E Lj_e_l_ö_l_ő_ - a két elem viszonya a jelentés

j e l ö l t (significacion)

pl. „NYITVA” feliratú neoncégér: szó – jelölő

az üzlet nyitva van – a jelölt fogalom

1.2.2.1 kettős jelviszony elvontsága

N A R A N C S

• eredetileg immateriális - - - ma: a jelölő az anyagi (!) forma

(megjelenés) – érzéki• Saussure-nél mindkettő a jelölt

az elvont fogalom(jelentett)

inkább forma, mint anyag- pszichikai -

1.2.2.1 kettős jelviszony fogalmisága

JELÖLT a „T” hang (fogalma)

JELZETT - beszélt (hangzó) nyelv

J E L ≡ F O G A L O M

1.2.2.1 a jel jelentése

• JELENTÉS: tisztán strukturális (szerkezeti)és relacionális (viszonylagos) DE NEM referenciális (utaló)!

• nem a dolgok a fontosak, hanem a viszonyaik• 2 Jelentéssík – Hjelmslev, Saussure –

folyóábra hidakkal… (Chandler 3:16)• hang és gondolat• langue párhuzamosan húzódik a valósággal

- - - nyelvi jelek megfelelnek valós dolgoknak• X valami Y jeleként áll…

1.2.2.1 különbözőség elve

• differencialitás – különbözőség elve

• A JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik!

: Valami AZ, ami semmi más NEM !

– fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg – a tartalmuk által

– fogalmak negatív módon határolódnak el – a másságuk által

1.2.2.1 az Ali Baba elv

A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék.

1.2.2.1 a jel önkényessége

• önkényesség és egyezményesség - minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz

sárga - - vörös

• (Arisztotelész, /Szókratész/ Platón – a dolgok neveiről..)

1.2.2.1 teremtő jel

A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot – teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot?

(Ogden és Richards: The Meaning of Meaning)

1.2.2.2. Triadikus vagy hármas jelszerkezet – Peirce

- representamen – az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!)

- interpretans – nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe

- obiectum – a jel tárgya, amire a jel mutat

1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése

Peirce Saussurerepresentamen - - - - - - - - - - signifiant - - - - jelölőinterpretans - - - - - - - - - - ~ - signifié - - - - - - jelölt

obiectum - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - jel tárgya !!!

- successive interpretants – sorozatos jelöltekEco: semiosis ad infinitum

1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése - folytatás

Peirce Saussure

process - - - - - - - - - structure

folyamat szerkezet

dinamikus statikus

1.2.2.2 variáció egy témára

Peirce :

jelhordozó (vehiculum) – a jel alakja (formája) - A

értelem (sensus) – a jel értelme - B

jelentett (referens) – amit a jel jelöl, - C

ami „helyett áll” a jel

1.2.2.2 Peirce hármas jelszerkezete

értelem (sensus, interpretans - jelölt)

B

A Cjelölő (representamen, jelentett (obiectum,

vehiculum - jelhordozó) referens - jeltárgy)

1.2.2.2 Peirce hármas jelszerkezete(finom, édeskés, lédús déligyümölcs)

B

A CN A R A N C S

1.2.2.2 fejlemények

• Ogden és Richards:

b. thought or reference

a. symbol c. referent

• Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára

...és ha mindez nem eléggé bosszantó...

http://www.youtube.com/watch?v=ZN5PoW7_kdA

Könyvészet, források

DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp. 1997

PEIRCE, Charles Sanders: „A jelek felosztása” in HORÁNYI Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Bp. 1975

SZILÁGYI, N. Sándor: 1. A jelek és a szemiotika 1 (Peirce); 2. A jelek és a szemiotika 2 (Saussure)

http://mnytud.arts.unideb.hu/szilagyi/szimp_embertud/index.html

2011VERESS Károly: Filozófiai szemiotika;

Stúdium, Kolozsvár, 1999