170

III. SZÖVEGTAN

2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget

alkotsz, szinte önkéntelenül jönnek. Maguktól értetôdôek, de mégis nehéz elmondani, megmagyarázni, hogy melyek ezek az elemek és hogyan hatnak. Azért, hogy szövegeid szépen formáltak legyenek, vi-lágosan lásd a tagmondatok, mondatok közötti nyelvi kapcsolódásokat, meg kell ismerkedned ezekkel a kapcsolóelemekkel.

2.1. A szöveg szerkezete, szintjei

A szöveg legtöbb esetben mondatok halmaza. Egyrészt megszerkesztett, vagyis mondatait nyelvtani szabályok kapcsolják össze, másrészt beszerkesztett, mert a mondatok illeszkednek a szöveg egészébe. Véletlenszerûen egymás mellé kerülô mondatok még nem alkotnak szöveget. A mondatokat kohézió, összetartó erô szervezi szöveggé.

A szöveggel kapcsolatban három szintrôl kell beszélnünk: a szöveg szintaktikai (nyelvtani), sze-mantikai (jelentéstani) és pragmatikai (nyelvhasználati) szintjérôl.

Állapítsd meg, hogy szövegnek tekinthetô-e az alábbi mondatsor!

Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetôk és költôk népe. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeibôl költôink ihlete.

2.2. A szöveggrammatikai kapcsolóelemek

A szöveggrammatika vagy szövegszintaxis a szövegtan azon részterülete, mely a mondatok szöveggé való összefûzésének grammatikai, nyelvtani feltételeit vizsgálja. A kisebb elemek összefüggését lineáris (egyenes vonalú, egymást követô) kohéziónak nevezzük. A szöveg konnexitása, vagyis a grammatikai összefüggés a grammatikai kapcsolóelemek segítségével valósul meg. Fontos grammatikai kapcsoló-elemek a névelô, a kötôszó, az igemódok és -idôk használata, a névmásítás, az egyeztetés, az ellipszis, az elôfeltevések és a szórend.

Írj néhány példát a különbözô grammatikai kapcsolóelemekre!

Névelô Kötôszó Névmás

Szövegösszetartó elemeket kérek.

Csak galvánelemünk

van.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 170ny9-uj_III_szovegtan10.indd 170 2010. 11. 18. 15:26:592010. 11. 18. 15:26:59

171

2.3. A névelô utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel

A fônév vagy fônévi jellegû szó újabb elôfordulásakor már ismer tként szerepel a szövegben, ezért határozott névelôvel látjuk el (Tegnap elrepültem. A repülô idôben felszállt.).

A szövegbeli utalásoknak három fô fajtája van: az anafora, visszautalás, amely a már ismert elemre utal. Jele: ←. A deixis a beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegbôl. Jele: ↑. A katafora elôreutalás a még ismeretlenre, a nem említettre. Jele: →. Leggyakrabban névmásokkal utalunk. A névmással való helyettesítés, azaz a pronominalizáció elkerülhetôvé teszi a szóismétlést (Megérkezett még három diák. Ôk is beültek a padjukba.). A névmáson kívül utalhatunk határozószókkal, igei személyragokkal és birtokos személyjelekkel is (Istvánnak van egy kutyája és egy macskája. A kertben laknak.).

Válaszd ki az alábbiak közül a szövegbe illeszthetô kapcsolóelemeket!

én úgy ezt azt velem nekik mit az a erre itt

így belôlük benne kit valakinek

„……………… kell írni, hogy azonnal megértsék, ……………… akarunk mondani. Ma valahol ……………… olvastam: ……………… emberek levertek és félénkek lettek. ……………… mondat közepén egyszerre megtorpantam. ……………… valami zökkenô van. Eleinte ……………… hittem, hogy ……………… emberek levertek valamit, szóval hogy ……………… levertek állítmány és nem állítmányi kiegészítô.” (Kosztolányi Dezsô: Kis nyelvtan)

2.4. Kötôszó, ellipszis, egyeztetés, szórend

A kötôszók, konnektorok a szöveg mondatai, tagmondatai közötti alá- és mellérendelô viszonyokra utalnak (A tanár kiosztotta a dolgozatpapírokat, a diákok meg munkához láttak.). A visszautalás sajátos formája az ellipszis, a hiány, hiányosság. A szövegekben a már említett, ismert részt gyakran elhagyjuk (Az apa elment dolgozni. Az anya is.). Az utalás formája az alaki és jelentésbeli egyeztetés is (Péter és Kati elmentek moziba.). A szórend az adott mondatban mindig a szövegkörnyezettôl függ.

Írd az alábbi mondatok mellé, hogy mire utal az ellipszis!

Kriszta és Eszter nagyon szép lányok. Edit is.

Az édesanya kenyeret és vajat vett a boltban. Meg szalámit is.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 171ny9-uj_III_szovegtan10.indd 171 2010. 11. 18. 15:27:032010. 11. 18. 15:27:03

172

III. SZÖVEGTAN

FELADATOK

Az alábbi szöveg mondatai összekeveredtek. Számozással rakd sorba ôket!

Becsüljük meg, és gyönyörködjünk a frissen fakadó lombok üde szépségében!

Gyökereit az ôsi múlt mély termôföldjébe bocsátja, de gazdag ékû koronája tiszta magasságok felé növekedik.

Így tart ez az örök körforgás az évezredes fa egészséges vérkeringésében.

A nyelv ôsi fája nemzedékrôl nemzedékre új hajtásokat nevel.

Ezeken át lélegzik a fa, s ha lehull a levél, új élet sarjad belôle.

Messük le mellôle a fattyúhajtásokat!

(Halász Gyula: Vallomások a nyelvrôl)

Tedd ki a hiányzó névelôt, ahol szükséges!

„Nem tudjuk, de talán nem is szükséges, hogy voltak olyan …… idôk, amikor azt …… em-bert mondták házasnak, akinek volt …… háza. Különös módon …… házas …… szónak ez …… eredeti jelentése valamikor gyakorlatilag eltûnt …… köznyelvbôl. …… jelen korban, még hivatalosan is azt …… férfit nevezzük házasnak – akár van …… háza, akár nincs –, akinek van felesége, másképpen: aki nôs. Megállapíthatjuk tehát, hogy …… házas elsôdleges jelentését …… tôle merôben különbözô, másodlagos váltotta fel.” (Boksay Zoltán: Ház, házas, házasság)

Egészítsd ki az alábbi verset a hiányzó kötôszókkal!

COCA-CHARDABirka- ……………… gulyáscsárdánk tetején Ice, Drink, Coca-Cola,nádas kontyán ……………… Pepsy virít ……………… Seven Up.Már vakvarjúnk ……………… brittül károgja a car! car!-t,fecskénk ……………… verebünk csak chipog ……………… chiripol. (Szilágyi György)

1.

2.

3.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 172ny9-uj_III_szovegtan10.indd 172 2010. 11. 18. 15:27:042010. 11. 18. 15:27:04

173

Írj olyan mondatokat a megadottak alá, amelyek visszautaló elemeket tartalmaznak!

Hoztam egy kosár cseresznyét.

Nagyon szép a ruhád!

Az alábbi szöveg Kemény Zsigmondról, az erdélyi íróról szól. A neve csak a szöveg elején szerepel. Húzd alá azokat a grammatikai kapcsolóelemeket, amelyek Kemény Zsigmondra utalnak!

„Kemény Zsigmondról nemegyszer írták le elhamarkodottan, hogy bonyolult, jégcsapos ke-délyvilágának csekély lehetôségei mutatkoznak a népszerûségre. És íme, munkáinak új kiadásai hamar elkeltek, s a Kemény-monográfiák száma szaporodik. És elkészült a róla szóló legelsô dráma is: Veres Dánielé, aki nemrég tette le asztalunkra a magyar irodalom e nagy magányosáról írott könyvét is. Születésének százötvenedik évfordulóján újra bejárjuk a balladás hangulatú rengeteget, melynek úttalan útjain, a Végzet és cselekvés szirénhangjai között, a látszólagos és valóságos ellentmon-dások sûrûjében annyian eltévedtek már.” (Sütô András: Vázaültetés Kemény Zsigmond emlékére)

Sorold fel, milyen kapcsolóelemeket találtál az elôzô feladatban! Írj rájuk példát is!

4.

5.

6.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 173ny9-uj_III_szovegtan10.indd 173 2010. 11. 18. 15:27:072010. 11. 18. 15:27:07

174

III. SZÖVEGTAN

Egészítsd ki az alábbi verset a hiányzó névmásokkal!

„Egy kincse van ……………… nemzetnek advaMíg ……………… megôrzi híven, addig él.……………… kincs neve: az édes anyanyelv.Bálvány ………………, ……………… elôtt találkozikAz ellentétek ……………… árnyalatjaÉs egy testvérnek vallja ott ……………… .Oh, boldogabb országok gyermeke!Hazánkon elmerengô idegen,Hogy ……………… ……………… úgy szeret jük , ne csodáld!” (Jókai Mór: Prológus)

Állapítsd meg, hogy a következô példákban anafora, katafora vagy deixis érvénye-sül-e! Írd a sorszámukat a megfelelô ábrába!

1. Péter elolvasta a regényt. Én is el fogom olvasni.2. Szép idô van. Menjünk el kirándulni!3. Megvetted? Igen, megvettem a fehér pulóvert.4. Gergô tegnap készített egy szép rajzot. Ma odaadta azt

az édesanyjának.5. Így oldd meg a következô feladatot is!6. Valaki kiabál!7. Kati nagyon kedves lány. Te is ismered ôt.8. Te is jössz este moziba? – kérdezte Zsófitól.

Anafora Katafora Deixis

Az alábbiakban Kányádi Sándor egyik teljes költemé-nyét olvashatod. A vers lírai tömörségét részben a grammatikai kapcsolóelemek hiánya adja. Egészítsd ki kapcsolóelemekkel!

Játszva magyarulaki megérts megértetegy népet megéltet

7.

8.

9.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 174ny9-uj_III_szovegtan10.indd 174 2010. 11. 18. 15:27:102010. 11. 18. 15:27:10

175

Fogalmazd meg, milyen különbségeket eredményez a mondatok jelentésében a szórend!

Kati elment Istvánnal moziba. Kati moziba ment Istvánnal. Kati Istvánnal ment moziba.

Keresd ki az alábbi szövegbôl a grammatikai kapcsolóelemeket, és nevezd meg faj-tájukat!

„Van három szavunk, amely meghatározza létezésünk teljességét. Az elsô az „anyaöl”, a második az „anyaföld”, a harmadik pedig az „anyanyelv”. Az elsô az életet adó, az életre nevelô, a második létezésünk, sorsunk, munkánk, sikereink és kudarcaink színtere, s majdani nyugvóhelyünk is. És ami e kettôt egybefogja – a harmadik –, az az „anyanyelv”. Hogy nyelvünk létezésünk hármas egységét az „anya” szavunkkal kapcsolta egybe, az nemcsak azt jelenti, hogy e három fogalom milyen mér-tékben meghatározója életünknek, de egyúttal a nyelv, a magyar nyelv sûrítô erejét és képességét is fölragyogtatja.” (Gál Sándor: Vallomás az anyanyelvrôl)

Nézz utána!

ellipszis: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292a szórendrôl: http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/ekiss/publ/az_ige_utani_szabad_szorend.pdf;http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vassegyeztetés: http://www. c3.hu/~nyelvor/period/1311;http://www.nytud.hu/nyk

10.

11.

ny9-uj_III_szovegtan10.indd 175ny9-uj_III_szovegtan10.indd 175 2010. 11. 18. 15:27:172010. 11. 18. 15:27:17