#EU

Roa

d2Si

biu

A tagállamok széthúzása esetén Juncker elnök és a biztosi testület tagjai felléptek az európai érdekek érvényesítéséért, és közvetítőként jártak el a vezetők között a bonyolult és érzékeny területeket érintő megállapodások megkötése érdekében.

A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE ÉS A VÁLSÁGOK ELKERÜLÉSE

A görög euróövezeti válság kezelése

Juncker elnök központi szerepet töltött be az euróövezeti válság megoldásában: folyamatosan küzdött azért, hogy elkerülje Görögország euróövezetből való balszerencsés kilépését, és Európa-szerte fenntartsa a gazdasági stabilitást.

Juncker elnök állandó kapcsolatot tartott fenn a görög miniszterelnökkel, más uniós vezetőkkel és az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a Bizottság az összes lehetséges technikai és politikai támogatást biztosítani tudja a válság megoldásához. Többször is hangot adott azon meggyőződésének, hogy Görögországot nem szabad az euróövezet elhagyására kényszeríteni, illetve meg kell őrizni a közös valuta egységét, és tiszteletben kell tartani a görög nép méltóságát.

Az euróövezeti válság és a görög dráma megoldásával Juncker elnök igazolta rátermettségét. Jelenleg a görögországi helyzet még az előre jelzettnél is jobb.

2016-ban az ország drámai mértékben felülteljesítette az elsődleges többletre vonatkozó célját. A görög gazdaság 2018-ban és 2019-ben várhatóan 2,5 %-kal fog nőni.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, euróövezeti csúcstalálkozó, 2015. július 7.

Gazdasági előrejelzés, Görögország: 2,5 %-os növekedés 2018-ban és 2019-ben

„Az Európai Bizottság elnökjelöltjeként kulcsfeladatomnak tartom, hogy a válság után építsük újjá a hidakat Európában, állítsuk helyre az európai polgárok bizalmát, összpontosítsunk a gazdaságunk és társadalmunk előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos szakpolitikákra.”

Jean-Claude Juncker, akkori jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára, 2014. július 15.

Szolidaritáson alapuló, egységes Unió

EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ

2019. május

A BIZTONSÁG FOKOZÁSA

Migrációs válság a Nyugat-Balkánon

A Nyugat-Balkánon, ahol a 2015-ös migrációs válság tetőpontján feszült volt a viszony a szomszédos országok között, a Bizottság rendkívüli ülésre hívta az állam-, illetve kormányfőket.

A Bizottság Berlaymont épületében tartott ülés eredménye egy olyan információ- és felelősségmegosztási megállapodás volt, amely lehetővé tette a régió határainak hatékony igazgatását és a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők humánus fogadását.

A Bizottságnak továbbra is koordinációs szerepe lesz: rendszeresen politikai szintű videokonferenciákat fog szervezni a Bizottság, illetve a vezetői irodák és az operatív osztályok nemzeti kapcsolattartó pontjai között.

Angela Merkel, Jean-Claude Juncker és António Guterres, 2015. október 25-én

Az Almaraz-ügy

2017-ben Portugália és Spanyolország vitába keveredett az Almaraz városába (a portugál–spanyol határ közelébe) tervezett nukleárishulladék-lerakó miatt. Juncker elnök összehívta a portugál és spanyol miniszterelnököt, és a vitát békésen rendezték.

António Costa, portugál miniszterelnök, Jean-Claude Juncker és Mariano Rajoy Brey, spanyol miniszterelnök (balról jobbra), 2017. április 29.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Amikor egy tagállamot természeti katasztrófa sújt, az EU először a veszélyhelyzet-reagálási eszközeivel nyújt segítséget, majd pénzügyi támogatást biztosít az újjáépítéshez.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja felhasználható az újjáépítési erőfeszítések támogatására, illetve a sürgősségi szolgáltatásokkal, az ideiglenes szállásokkal, a romeltakarítási műveletekkel és a kulturális örökségek védelmével kapcsolatos bizonyos költségek fedezésére, a nemzeti hatóságok által viselt pénzügyi terhek enyhítése érdekében.

A Juncker-Bizottság hivatalba lépése óta az EU Szolidaritási Alapjából 2 milliárd eurót fizettek ki a katasztrófa sújtotta országoknak és régióknak.

A 2016-ban és 2017-ben Közép-Olaszországot sújtó tragikus földrengéseket követően a Bizottság rekordösszegű, 1,2 milliárd eurót mozgósított az EU Szolidaritási Alapja keretében.

RescEU – Európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére

Az elmúlt években Európát sok tragikus természeti katasztrófa sújtotta – árvizek, viharok, erdőtüzek és földrengések –, amelyek során mintegy 100-an vesztették életüket. A természeti katasztrófák gazdasági költségei rendkívül nagyok, hiszen otthonok és infrastrukturális létesítmények szenvednek károsodást: 2016-ban közel 10 milliárd euró összegű volt a kár. 2016 és 2018 között 78 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust.

Az EU 2019 márciusában fogadta el a rescEU kezdeményezést, amelynek célja, hogy hatékonyabban védje polgárait a katasztrófáktól, és hogy javítsa a reagálási képességet és a felkészültséget az új európai tartalékkapacitás létrehozása révén, amely kezdetben tűzoltó repülőgépeket és helikoptereket biztosít. A rescEU célja továbbá, hogy a segítségével a jövőben felmerülő egyéb szükséghelyzeteket – például az egészségügyi, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris vészhelyzeteket – is kezelni lehessen.

A nemzeti eszközöket kiegészítő uniós forrásokat a Bizottság fogja kezelni, támogatva az ilyen típusú katasztrófák által sújtott országokat.

2016 és 2018 között 78 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust.

×78

Polgári védelmi gyakorlat, „EUrban Water Aid projekt”, Magyarország, 2017. április 5.

© T

hink

stoc

k

Védelmet nyújtó Európa – a schengeni határok szisztematikus ellenőrzése

2017 áprilisában az EU a biztonság javítása és a migráció szabályozása érdekében új intézkedéseket vezetett be a schengeni határokon történő szisztematikus ellenőrzésekre vonatkozóan.

A közösen elfogadott szabályok, amelyek a párizsi terrortámadásokra adott jogalkotási válasz részét képezték, biztosítják, hogy a schengeni térségbe senki ne léphessen be, illetve azt senki ne hagyhassa el anélkül, hogy a biztonsági adatbázisokban leellenőriznék.

Közvetlenül az új szabályok hatálybalépését követően feszültségek alakultak ki a szlovén–horvát határon. A felek között Juncker elnök

közvetített, aki az Európai Tanács ülésének alkalmával egyeztetett Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel és Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, és megállapodtak abban, hogy a schengeni határokon végzett ellenőrzéseket szigorító és az Unió biztonságát javító uniós jogot alkalmazni kell és végre kell hajtani.

A Bizottság támogatásával technikai intézkedéseket javasoltak, és bevezettek egy rendszert, amellyel meghatározott esetekben célzott ellenőrzéseket végezhetnek.

Az intézkedések eredményei:

Dánia Europolból való kilépésének kezelése

Az Europol-tagságról szóló, 2015. decemberi dániai népszavazást követően Juncker elnök szorosan együttműködött Donald Tusk elnökkel és Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel, hogy operatív intézkedésekről állapodjanak meg annak érdekében, hogy minimalizálják Dánia Europolból való kilépésének kedvezőtlen hatásait.

A népszavazás után Dánia már nem férhetett hozzá az Europol adattáraihoz, nem vehetett részt az Europol operatív munkájában, és nem érhette el az adatbázisokat.

A 2017 áprilisában született megállapodás Dánia és az EU számára is előnyöket biztosított a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.

Juncker elnök erőfeszítéseinek hatására testre szabott megállapodás született, amely lehetővé teszi az együttműködést, beleértve a műveleti adatok megosztását, az összekötő tisztviselők kiküldését és az európai adatvédelmi szabályoknak való teljes megfelelést.

Dánia jelenleg egyedülálló státusszal rendelkezik, amely tagság nélkül is szorosabb kapcsolatot tesz lehetővé az Europollal.

A határigazgatás szükséghelyzeti támogatása

2016 szeptemberében Juncker elnök bejelentette, hogy az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében foglalkozik a bolgár hatóságok kérelmeivel, és úgy határozott, hogy 108 millió eurót fizet ki a szükséghelyzeti alapból a migrációs áramlások kezelésének támogatására.

Az összeget a befogadókapacitásnak és a menekültügyi szolgálat kapacitásainak növelésére, illetve a határőrizet és a határellenőrzési tevékenységek megerősítésére fordították.

A Bizottság gyors fellépése rámutatott arra, hogy az Unió az egyes tagállamok külső határára az összes tagállam külső határaként tekint.

A mostani bejelentés óta Bulgáriának már több mint 150 millió eurót ítéltek oda.

150 millió euró a szükséghelyzeti alapból a bulgáriai migrációs áramlások kezelésére

Donald Tusk, Lars Løkke Rasmussen, Jean-Claude Juncker, 2015. december 3.

a feszültségek enyhítése,

a határok gördülékenyebb igazgatása,

kevesebb késés az utazók számára.

A balti összeköttetés

A balti összeköttetést biztosító gázvezeték egy másik példa a Juncker-Bizottság nemzeteket egyesítő, gazdasági, stratégiai és polgárbarát kezdeményezéseire.

Az első kétirányú gázvezeték Finnország és Észtország között épül fel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz több mint 190 millió euró összegű támogatásának köszönhetően, amely a projektköltségek 75 %-át fogja fedezni. Ez a projekt véget vet a finn gázpiac elszigeteltségének, és fellendíti a földgázellátás biztonságát a Balti-tenger teljes keleti régiójában.

Ez csak az egyik része a régióban támogatott stratégiai beruházásnak, amely magában foglalja a Lengyelország–Litvánia földgázrendszer-összekötőt (GIPL) és a Karksi-projektet – az Észtország–Lettország összeköttetést –, amelyre a Bizottság 18,6 millió eurót különített el.

Hasonló projekt ezenkívül a Litvánia és Lettország közötti átviteli hálózat megerősítése, a Lengyelország és Dánia közötti rendszerösszekötő (BalticPipe), valamint a lengyelországi (świnoujściei) LNG-terminál bővítése. Ezek a projektek a jól működő földgázpiac kialakítása szempontjából központi jelentőségűek a balti-tengeri régióban.

Az EU 190 millió eurós támogatása a projektköltségek 75 %-át fedezi

AZ EURÓPAIAK ÖSSZEKAPCSOLÁSA

Az Európai Szolidaritási Testület

A Juncker elnök által 2016 szeptemberében bejelentett Európai Szolidaritási Testület lehetőséget biztosít a 18–30 éves fiatalok számára, hogy a közösség és a szélesebb társadalom javát szolgáló önkéntes vagy fizetett munkát végezzenek, amelynek révén egyúttal felbecsülhetetlen élettapasztalatot szerezhetnek, és szakmai készségeket sajátíthatnak el.

A résztvevőknek lehetőségük van arra, hogy tapasztalatot szerezzenek kihívást jelentő helyzetekben – a közösségek újjáépítésében természeti katasztrófák után, az olyan problémák kezelésében, mint a társadalmi kirekesztés, illetve a menekültek és migránsok fogadásának és integrációjának elősegítésében.

A 2016. decemberi indítás óta...

124 000 európai fiatal iratkozott fel

a programra

14 250 elhelyezést szerveztek meg

Print ISBN 978-92-76-07565-3 doi:10.2775/428801 NA-01-19-411-HU-CPDF ISBN 978-92-76-07527-1 doi:10.2775/214608 NA-01-19-411-HU-N