S

Z

A

K

M

A

I

É

L

E

T

Ú

T

5. év

5. év

5. év

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés

(tanfelügyelet)

Pedagógus minősítés

(előmenetel)

GYAKORNOK

PEDAGÓGUS I.

MESTERPEDAGÓGUS

KUTATÓTANÁR

PEDAGÓGUS II.

A kompetenciák tartalmazzák a nevelő-oktató munka és a szakmai fejlődés területeit, így

kritériumrendszerként alkalmazhatók a pedagógusértékelésben.

A kompetenciák jelentik:

- Szaktanácsadó számára: fejlesztés célját

- Tanfelügyelő számára: eredmények és hiányosságok viszonyítási pontjait

- Minősítő szakértő számára: a minősítő értékelés szempontrendszerét

EREDMÉNYE

Szakmai év 2 (4)

Szakmai év 6 (9)

Szakmai év 6, illetve 2 évente

PEDAGÓGUS ELLENŐRZÉSE

•Pedagógiai, szakmai felkészültség

•Pedagógiai munka hatékonysága

•Pedagógusattitűd

- Vizsga?Eljárás

- Szakmai évek számítása

- Visszasorolás alacsonyabb fokozatba

- 2014. évi rendkívüli elj.

- 2015. évi minősítési elj.

Feladat Időjellemző Felelős

1. Pedagógusok névsora, oktatási azonosítója

megküldése a megyei kormányhivatal részére. aug. 15-ig intézmény-vezető

2. Megyei ellenőrzési tervet készít, előzetesen kikéri

a fenntartók véleményét, majd korrigálhatja.

5 évente minden intézményre/pedagógusra

kiterjedjen.

máj. 31-ig

(aug. 31-ig) kormányhivatal

3. Az ellenőrzéssel érintett intézményvezetőtől

bekéri a pedagógusok órarendjét/munkarendjét. ellenőrzés előtt 15 nappal kormányhivatal

4. Az intézményvezetővel való kapcsolatfelvétel. ellenőrzés előtt 7 nappal szakértő

5. Értékelőlapot tölt ki az érintett szakértőről,

megküldi a kormányhivatalnak. ellenőrzést követő 3

napig pedagógus és intézményvezető

6. Éves beszámoló készítése az ellenőrzés

tapasztalatairól az OH részére. június 30. kormányhivatal

7. Ez alapján jelentést készít és javaslatokat az

ellenőrzési eszközök módosítására vonatkozóan

az oktatásért felelős miniszter részére.

július 31. OH

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés Eljárás általános szabályai

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

Milyen módon és mértékben jelenik meg a pedagógus munkájában:

Általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés.

Az ONOAP nevelési céljainak való megfelelés.

Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.

1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 5. A tanulás támogatása

2. A gyermek személyiségnek fejlesztése,

az egyéni bánásmód érvényesülése, a HH,

SNI, BTMN gyermek többi gyermekkel

együtt történő sikeres neveléséhez,

fejlesztéséhez szükséges megfelelő

módszertani felkészültség

6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek

személyiségfejlődésének folyamatos

értékelése, elemzése

3. A gyermekcsoportok, közösségek

alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, … integrációs tevékenység.

7. Kommunikáció és szakmai

együttműködés, problémamegoldás

4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek

tervezése és a megvalósításukhoz

kapcsolódó önreflexiók

8. Elkötelezettség és szakmai

felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A tanfelügyeleti ellenőrzés során

használt módszerek

Dokumentumelemzés

Célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy

a pedagógus munkáját:

-előre tervezetten,

-ONOAP előírásainak,

-az intézmény sajátosságainak,

-pedagógiai programjában megfogalmazottaknak,

-a gyermekcsoport jellegzetességeinek

összehangolásával

tudatosan végzi.

Dokumentumelemzés

Előző pedagógusellenőrzés és az intézményi

önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelő

lapja:

Melyek a kiemelkedő és fejlesztendő területek?

Milyen irányú változás látható az önértékelési

eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez

képest az egyes területeken?

Dokumentumelemzés

Pedagógiai program és az éves tervezés egyéb

dokumentumai:

Milyen tervezési módszereket használ a differenciált

tevékenységek tervezéséhez?

Milyen tartalmi egységeket tartalmaz az éves tervezés?

A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon

követhetőséget? Hogyan épít a tervező munka során a

gyermekek előzetes ismereteire?

A PP tartalmi elemei megfeleltethetők-e a tematikus

tervekben, foglalkozási tervekben és a gyermekek

képességeinek fejlesztési tervében?

(folytatás ….)

Dokumentumelemzés

Pedagógiai program és az éves tervezés egyéb

dokumentumai:

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a

fejlesztés-központúság? (A gyermek fejlődésére

vonatkozó feljegyzések stb.)

Milyen elemeket tartalmaz a közösségi nevelést érintő

munka éves tervezése? Azok, hogyan kapcsolódnak az

intézmény nevelési céljaihoz?

Hogyan történik a pedagógiai program, a nevelési

tervek, tematikus tervek, foglalkozási tervek, egyéni

fejlesztési tervek korrekciója?

Dokumentumelemzés

Tevékenységterv:

Milyen módszert használ a tevékenység/projekt

tervezéséhez?

Milyen elemeket tartalmaz a tevékenység-,

projekttervezet, vázlat?

A tevékenység/projekt feladatainak, célkitűzéseinek

teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek,

tanulásszervezési eljárások?

A célkitűzés teljesítését hogyan segíti a

tevékenység/projekt tervezett felépítése?

(folytatás …)

Dokumentumelemzés

Tevékenységterv:

Megtalálható-e a tervezésben a személyiség

kibontakoztatásának és a közösség fejlesztésének

lehetősége?

Milyen értékelési formák jelennek meg a

tevékenység/projekt tervezésében?

A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a

nyomon követhetőséget?

Dokumentumelemzés

Egyéb foglalkozások tervezése:

Milyen csoporton, óvodán kívüli foglalkozásokat tart,

ezekhez hogyan építi fel a tervet? (felzárkóztatás,

tehetséggondozás, megfigyelő-, élménygyűjtő séták)?

Ezek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves

munkatervéhez, célkitűzéseihez (intézményi célok,

innovációk)?

Ezek tartalma hogyan kerül összhangba az adott

gyermekcsoport életkori sajátosságaival?

Ezek tervezésénél hogyan érvényesül a cél-ismeretanyag-

eszköz koherenciája?

Dokumentumelemzés

Csoportnapló:

Hogyan követi a csoportnapló szerinti haladás a

pedagógiai programot és az éves tervezést?

Mennyire fegyelmezett a csoportnapló adminisztrációja?

(naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések)

Dokumentumelemzés

Gyermekek alkotásai:

Hogyan követhető a gyermekek munkájából az éves

tervezésben való haladás? (rendszeresség)

Nevelőmunka megfigyelése, foglalkozáslátogatás

Egységes szempontok szerinti megfigyelés! (1.sz.melléklet)

Kiemelt szerepet kap a megfigyelésben:

Tevékenység, foglalkozás célja, tartalma

Alkalmazott módszerek a nevelőmunkában,

tevékenységben, foglalkozáson.

Nevelőmunka, tevékenység, foglalkozás felépítése,

szervezettsége, spontán események kezelése (pedagógiai

flexibilitás).

Gyermekek alkotásai, viselkedésük.

Óvodapedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja

A tevékenység/foglalkozás tervezete, eredményessége.

Tájékozódás, felkészülés

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

(szakaszai)

1. Előzetes felkészülés

Ha az ellenőrzés folyamatos: korábbi ellenőrzés

dokumentumai.

Ha az ellenőrzés kezdeti, a pedagógus belső

minősítésének dokumentumai!!!

Önértékelés - 4.sz.mell. (16 item, 5-fokú skála):

hogyan ítéli meg saját munkáját, képet kap a

pedagógus szándékairól

Portfolió (ped.komp-k fejlődése, szakmai útja stb.)

CSAK INFORMÁCIÓFORRÁS,

ÉRTÉKELÉSÉRE ITT NEM KERÜL SOR!!!

4. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve

Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a

véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:

5 = teljesen egyetért

4 = többségében így van

3 = általában igaz

2 = többnyire nincs így

1 = egyáltalán nem ért egyet

0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.

Segítő közreműködését köszönjük!

1. Ismeri az Óvodai nevelési országos alapprogram és a pedagógiai program által támasztott nevelési, fejlesztési követelményeket.

2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.

3. A nevelő-fejlesztő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő.

4. Szívesen, örömmel nevel, fejleszt.

5. Határozott, szuggesztív a nevelőmunkájában és az ismeretek közvetítésében.

6. A nevelés, a játék, a tevékenység, projekt és foglalkozás felépítése logikus.

7. Színes, változatos módszereket alkalmaz.

8. A szemléltetése változatos.

9. Teljesíthető követelményeket támaszt.

10. Ellenőrzése, értékelése következetes.

11. A tehetséges gyermekeknek fejlődési lehetőségeket biztosít.

12. A lemaradó gyermekeket az adott fejletségi szintről igyekszik felzárkóztatni.

13. Nevelőmunkája humánus.

14. A csoportszobában jó hangulat, biztos szokásrendszerre épülő fegyelem van.

15. Jó a kapcsolata a gyermekekkel.

16. Jó a kapcsolata a szülőkkel.

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

(szakaszai)

2. Helyszíni ellenőrzés

Tervezetek, dokumentációk: pedagógiai program, csoportnaplóhoz kapcsolódó nevelési tervek, tevékenységtervek, foglalkozásterv (ütemterv), egyéni fejlesztési terv, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, egyéb programok tervei, esetleg tehetséggondozás, a PP kiemelt értékelemeihez kapcsolódó dokumentáció, gyermeki alkotások és produktumok.

Tevékenység, foglalkozás látogatása - 1.sz. mell.

két tevékenység; 34 megfigyelési szempont; 2 fő szakértő + 1 fő vezető (vagy annak megbízottja)

1. számú melléklet: Az adott időszakban a nevelőmunka, játék, tevékenység, projekt vagy foglalkozás megfigyelési szempontjai 1. Milyen mértékben valósultak meg a tervben leírtak?

2. Hogyan felel meg a tartalom a célnak?

3. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését?

4. Milyen mértékben érte el a nevelés, játék, tevékenység, projekt vagy foglalkozás a kitűzött célt?

5. Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését?

6. A választott módszerek mennyire illeszkedtek a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás tartalmához, az elvégzett

feladatokhoz?

7. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott az óvodapedagógus a nevelés, a játék a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás során?

8. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek az intézmény által preferált mód-szertannak? (Amennyiben van ilyen, például: IKT

módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák stb.)

9. Milyen játék, tevékenység vagy projekt tanulásszervezési formákat használt?

10. A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek?

11. Amennyiben az óvoda céljai között meghatározott eljárások alkalmazása elsődleges szerepet kap, azok vizsgálata külön feladat.

Például: frontális oktatási forma, önálló munkaforma, differenciálás, páros munka, csoportos munka (homogén, heterogén csoport,

adaptív oktatás) stb.

12. Milyen volt a gyermekek érdeklődése?

13. Milyen mértékben sikerült a gyermekeket bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?

14. Hogyan sikerült minden gyermeket játékra, tevékenységre, munkára inspirálni?

15. Mennyire tükröződött a szokásrend a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás során a gyermekek

magatartásában?

16. Milyen volt a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás előkészítése (eszközök bekészítése)?

17. Hogyan határozta meg a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás célját, és hogyan sikerült azt a gyermekekkel

tudatosítani?

18. Milyen volt a gyermekek ráhangolása az játékra, tevékenységre vagy foglalkozásra?

19. Milyen volt az tevékenység, projekt vagy foglalkozás menetének logikája?

20. Hogyan segítette az önálló ismeretszerzést a játék?

….. folytatás

21. A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket?

22. Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés a nevelőmunkában, a játékban vagy

tevékenységben projekt/foglalkozás során? Milyen eszközök segítették?

23. Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás a

tevékenységek során?

24. Az ellenőrzés, értékelés módja mennyire volt összhangban a tartalommal?

25. Hogyan történt a gyermeki produktumok (szóbeli) értékelése?

26. Hogyan történt a gyermekek értékelése?

27. Hogyan segítette a pedagógus a gyermekek önértékelését?

28. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamat-

okban?

29. Mennyire volt reflektív a pedagógus?

30. Milyen volt a pozitív és negatív visszajelzések aránya?

31. Milyen volt a pedagógus stílusa?

32. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

33. Milyen a pedagógus kérdéskultúrája?

34. Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása?

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

(szakaszai)

Interjúk

o Látogatott időszak értékelése. Jelen van: pedagógus, szakértők,

vezető. Célja: a látottak pedagógiai szempontú elemzése.

o Interjú a pedagógussal. Jelen van a pedagógus és a szakértő. (29

db javasolt kérdés) – 2.sz. mell.

o Vezetővel készített interjú. FONTOS ELEM!!! Jelen van:

szakértő, vezető. Célja: a pedagógus önértékelésének vezetői

szempontú kiegészítése, korábbi vezetői ellenőrzések

tapasztalatai!!! (18 db javasolt kérdés) – 3.sz.mell.

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

(szakaszai)

3. Az ellenőrzés lezárása szakértő részéről

Szakértők egyeztetése, értékelőlap közös kitöltése.

8 területen erősségek és fejlesztendő területek.

„Értékelőlap a pedagógus munkájának ellenőrzéséről”

Nyomtatvány 5 napon belül elektronikusan és 2 db nyomtatott

példányban megkapja az intézményvezető. Ebből 1 pld. A

pedagógusé, a másikra a pedagógus saját véleményét leírja,

majd becsatolja a vezető a személyi anyagába – bekerül a

pedagógus portfóliójába.

Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése

(szakaszai)

4. Az ellenőrzés lezárása a pedagógus részéről

Ellenőrzést követően 5 napon belül a felületen. Az

értékelés párhuzamosan történik, egymás

értékelését (pedagógus – szakértők) addig nem

látják, míg az értékelőlapot ki nem töltötték a

felületen.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Szamosfalviné Törőcsik Ibolya

humán igh.

Szolnok Városi Óvodák