Integrált fürdőfejlesztési stratégiaa magyar-szerb határmenti régión átmenő

fő közlekedési útvonal térségébenelhelyezkedő fürdőhelyek számára

Cooling Cubes projekt

2014

A kutatás a HUSRB/1203/213/155 számú projekt keretében a Hungary-SerbiaIPA Cross-border Co-operation Programme finanszirozásával készült.

A Cooling Cubes Projekt megvalósítója:

Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Mórahalom Város Önkormányzata Ada Község Önkormányzat

Temerini Fejlesztési ÜgynökségBácska Regionális Fejlesztési Ügynökség – Újvidék

Projektvezető:Dr. Kovács Zoltán tanszékvezető

Szakértő:Schwertner János

Dr. Juray Tünde Martyin Zita

A tanulmány készítője:Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

ISBN 978-963-306-295-1

www.hu-srb-ipa.com

A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és  Társadalomföldrajz Tanszéke vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72. Vezetői összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93. Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek . . . 134. A stratégia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

4.1 Alap cél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144.2 A fürdőfejlesztés célja  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek . . 174.2.2 A turisztikai (fürdő) fejlesztések

lehetséges hatásai  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében

rejlő lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224.2.4 Gazdaságfejlesztés  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254.2.5 Foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274.2.6 Ingatlanfejlesztés  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

5. Általános helyzetkép  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295.1 Természeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305.2 Társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315.3 Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345.4 Közlekedés  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355.5 Turizmus  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416.1 Tulajdonviszonyok  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426.2 Energetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426.3 Bérköltségek, dolgozói háttér  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436.4 A létesítmények komplexitása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506.5 Fürdőhasználat tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

4

7. Fürdő keresleti oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587.1 A látogatók száma, összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

8. Fejlesztési stratégiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . 68

8.1.1 Magyarországi tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 688.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020)  . 73

8.2  A fürdőfejlesztés néhány magyar  és nemzetközi jó gyakorlata  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .76

8.2.1 A „Get Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

8.2.2 A magyar modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798.2.3 Kehidakustány példája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 808.2.4 A szlovén modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

8.3  Együttműködési hálózatok az egészség –  és a wellness turizmus területén  . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86

8.3.1 A klaszter fogalma  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 878.3.2 A klaszter, mint szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 888.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése . . . . . . . . . 898.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe

a marketingben és a minőségbiztosításban . . . . . . . . .908.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága . . . . 918.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon. . . 928.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 938.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter . . . . . . . . . . . . . . . . 968.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment. . . . . . . . . . 99

8.4 Tervezési technikák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1009. Meghatározó fejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . 104

5

9.2 Projektfejlesztési irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1059.3 Javaslatok új marketingre  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

10. Várható tervezési és forráslehetőségek . . . . . . . . . . . . . .  11710.1  A Szerbiai felhasználók rendelkezésére 

álló Európai Uniós források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11710.1.1 Európa 2020 stratégia  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12010.1.2 Az ESB alapok által támogatott

területi alapú fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

10.1.3 Az ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei. . . . . . . . . 125

10.2 Forrástérkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12710.2.1 Saját források  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12710.2.2 Magánbefektetések  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12810.2.3 Támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12810.2.4 Vissza nem térítendő támogatások . . . . . . . . . . . 129

10.3  Magyar pályázati források  (közvetett források) 2014-2020. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

10.4 Szerbiai forrástérkép  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13210.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap . . . . . . . . . . . . 13210.4.2 CBC források (HU-SRB IPA, 2014-2020)

és az előcsatlakozási alapok. . . . . . . . . . . . . . . . . 13310.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s)

pályázati források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13310.4.4 Horizont 2020  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13410.4.5 COSME – program a vállalkozások

versenyképességéért (2014–2020)  . . . . . . . . . . . 13410.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz –

Connecting Europe Faciliy (CEF). . . . . . . . . . . . . . 13510.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó

pályázatok (grants) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

11. Ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13811.1 Fogalmak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14111.2 Információ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14111.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere . . . . . . . . . . 14211.4 Tulajdon  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14211.5 Fejlesztési dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14211.6 Források  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14311.7 Fenntarthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14311.8 Környezet- és természetvédelem  . . . . . . . . . . . . . . . . . 14411.9 Fejlesztések térben  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14411.10 Fejlesztések sebessége  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14511.11 Élővizeink  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14611.12 A vendég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14611.13 Hálózatok  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14711.14 Kollektív tudás  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14711.15 Civil kapcsolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14811.16 Közös idea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14911.17 Marketing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14911.18 Képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15011.19 Európai Unió. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15211.20 Idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

12. Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15313. Felhasznált irodalom  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

13.1 Előadások:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15813.2 Internetes felületek forrásai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

14. Ábrák és táblázatok  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16014.1 Ábrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16014.2 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162

15. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

7

„Nem kell semmi jel.Helyedet megláthattad –

íme, szabad vagy!”

Item

„Csak kerülj kívül – légy ura napjaidnak –,S féltsd, óvd örömöd.”

Szűgyi Zoltán: Pillangóversek

1. Bevezetés

A szabadság érzése mindannyiunknak drága kincs. A szabadság érzése köré szerveződik az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (HUSRB/1203/213/155) Cooling Cubes projektje.

A vizek gyógyító hatását feltárni és kihasználni, átmenetileg vagy  tartósan egészségi  problémákkal  küzdőknek az  egészség szabadságát visszaadni nemes cél. Új fürdők, medencék, szaunák, csúszdák építésével a wellness élményét széles tömegek számára biztosítani és abból a szabadság élményét nyújtó turisztikai ter-méket formálni, nem csak élményt jelent, hanem többlet jöve-delmet, szélesedő ismereteket, új szakmákat, munkahelyeket.

Két  régió, a magyarországi Dél-Alföld és a szerbiai Vajdaság olyan természeti adottságokkal megáldott terület, ahol az ökoló-giailag értékes természetes vízfolyások alatt, egy a kontinensün-kön példátlan geotermikus vagyon húzódik. Ezt a természeti érté-ket az ott élők, de minden érdeklődő számára hozzáférhetővé, szabaddá kell tenni.

8

A két  régióban  számos  gyógyvizes  egészségügyi  intézmény, wellness fürdő és strand működik. A fejlesztések gyakran pont-szerűek, a fürdők keveset tudnak egymásról és jórészt csak saját fejlesztésükben gondolkodnak. Minden fürdő a teljes lakosságot tekinti célközönségnek. Míg a  fürdővendégekben sem tudato-sult a választás szabadsága, nem alakult ki a tudatos gyógy- és víz használat kultúrája. A befelé fordulás mellett, további gon-dot jelent, hogy a határ két oldalán eltérő kínálati színvonal jött létre. A magyarországi tudatos fejlesztési stratégiával szemben,  Szerbiában évtizedekre elmaradtak a fejlesztések, ezért a magyar-országi fürdők korszerűbb szolgáltatást tudnak nyújtani.

Miközben a kínálati színvonal eltérő, a keresleti oldal Szerbi-ában és Magyarországon is hasonló. Hosszú távolságot képesek a Vajaság fürdővendégei megtenni egy-egy magyarországi fürdő felkereséséért.

A két régiót összeköti az E/75-ös nemzetközi közúti folyosó, amelyen elhaladva sokan vágynak a szabadság eme kedves érzé-sére, a felfrissülésre. Egy hosszabb-rövidebb ideig tartó gyógyító, vagy frissítő fürdő élményére.

Minden feltétel adott, hogy ez a két régió közösen tervezzen a saját és a környezete érdekében. Szabadon formálhassuk a jövőt, ehhez a  saját  anyagi  és  szellemi erőforrásaink mellett vegyük igénybe az Európai Unió támogatását. Formáljuk meg azt, a Vilá-gon  sehol másutt nem érzékelhető érzést,  amely  a Dél-Alföld és a Vajdaság fürdőinek használatához kötődik, azt a szabadság élményt, amelyet a projekt segítségével a Cooling Cubes brand jelent.

9

2. Vezetői összefoglaló

A  Cooling  Cubes  projekt  a  Magyarország-Szerbia  IPA  Hatá-ron  Átnyúló  Együttműködési  Program  támogatásával  a HUSRB/1203/213/155 azonosító számon valósult meg, a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, Mórahalom Város Önkormány-zata, Ada Község Önkormányzata, Temerini Fejlesztési Ügynök-ség, Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerségével.

A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűzött maga elé. A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság 

területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoztatás közepette a tercier szektor gazdasági és foglalkoztatási szerepé-nek a növelése.

A két régió közös geotermikus vagyonának a kor követelmé-nyeinek, valamint a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. 

A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív für-dőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételeinek a meg-teremtése és az E/75 út mentén, turisztikai termékké  formálása.

A tervezési programban 34 db dél-alföldi és vajdasági léte-sítményt, gyógy- és wellness fürdőt, illetve strandot, turisztikai, energetikai, üzemeltetési és fejlesztéspolitikai szempontból vizs-gáltunk, az analíziseket a projekt workshop-jain vitattuk meg.

Megállapítottuk, hogy fürdőn a két országban mást értenek, Szerbiában szűkebben, míg Magyarországon bővebben értelme-zik a fürdők fogalmát. A két országban található létesítmények közel azonos természeti adottságokkal rendelkeznek. Mind a dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. Az eltérő  társadalmi és gazdasági környezet, vala-mint a korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesz-tései  alapjaiban meghatározzák a  fürdők,  gyógykomplexumok 

10

jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. A 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 750 000-800 000 fő, míg a 15 részletesen vizsgált, magyarországi  létesítménybe 2 300 000-2 400 000 fő érkezett 2012-ben.

Általánosan megállapítható, hogy az utóbbi években végre-hajtott fejlesztéseknek köszönhetően a nagyobb magyarországi fürdők igyekeztek a különböző vendég-elvárásoknak megfelelni. Az elmúlt 15 évben Magyarországon az első Széchényi  tervtől számítva  eddig mintegy  100 milliárd  forintnyi  fürdőfejlesztés valósult meg az egészségi- és attrakciófejlesztési projektek révén, uniós és hazai  források segítségével. Ennek nyomán a  szektor éves árbevétele megnégyszereződött, jelenleg mintegy 50 milli-árd forint, amiből 20 milliárd az államkasszát gyarapítja. A szer-biai oldalon EU-támogatások híján a fürdők modernizálása, szol-gáltatás-bővítése elmaradt, a tulajdonviszonyok sem kedveztek a fejlesztéseknek. Miközben a keresleti oldalon a dél-alföldi és a vajdasági vendégek közel azonos elvárásokat fogalmaznak meg, ebből adódóan a magyarországi  fürdőkben folyamatosan nő a szerbiai vendégek száma.

A rentábilis üzemeltetés  feltételein mindkét országban még sokat kell  javítani. A magyarországi fürdők egy része a fejleszté-sek miatt adósságspirálba került, illetve a megfelelő szakmai kon-cepció nélkül létrehozott létesítmények üzemeltetési gondokkal küzdenek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy jó koncepció, megfelelő helyzetértékelés és racionálisabb üzemeltetési keretek esetében hagyományos,  illetve gyorsan fejlődő fürdőlétesítmény is  lehet nyereséges (pl. Kiskunmajsa, Mórahalom). Szerbiában a rentábi-lis üzemeltetés feltételei még kevésbé adottak, a létesítmények korszerűtlenek, az üzemeltetés drága és pazarló a köztulajdonú létesítmények esetében, kevés adattal és információval rendel-keznek az üzemeltetés és a forgalom tekintetében.

11

A  fürdők  rentábilis  üzemeltetésében  a  személyi  állomány minősége mellett a víz- és energetikai rendszereknek kitüntetett szerepük van. Néhány létesítmény megépítette termálkaszkád-rendszerét, amely  segítségével a  települési  közintézmények  is részesülnek a termálvízből nyert hőenergia előnyéből. 

A  jövőbeli  fejlesztések  nagyban  függnek  a  létesítmények önerejétől, hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az európai uniós  forrásoknak van nagyobb jelentősége,  míg  Vajdaság  elsősorban  a  központi  a  tartomá-nyi nagyberuházási alap forrásaira és a rendelkezésre álló elő-csatlakozási alapokra, az Európai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire támaszkodhat. 

A Cooling Cubes projekt ajánlásainak a többsége nem igényel többletforrást, azt  tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió  egységesedését,  pályázati  képességének  lehetőségét teremtsük meg. Ennek keretében az alábbiakat javasoljuk:

•  Fogalmi rendszer egységesítése, a gyógy- és a wellness für-dők egységes kezelése

•  Információs rendszer működtetése, a mérhetőség kiterjesz-tése

•  Társadalombiztosítás, beutalás rendszerének korszerűsítése•  Tulajdoni szerkezet átláthatóvá tétele, befektetésbarát kör-

nyezet kialakítása•  Költségmegtakarítás és üzembiztonság  (vízgépészet, ener-

getika)•  A környezeti és az ökonómiai fenntarthatóság biztosítása, a

tervezésben és a működtetésben•  Intézményesülés (Elméleti Módszertani Központ, Gyakorlati 

Módszertani Központ, egységes arculat – CC brend megte-remtése)

12

•  Hálózatosodás (meglévő klaszterek fejlesztése, összehango-lása, TDM szervezet kialakítása)

•  Kollektív tudás  kiaknázása,  építsünk  az  elszármazottak ismereteire is

•  Civil kapcsolatok – a fürdőhasználók szervezeteinek kialakí-tása, a meglévők bevonása

•  A Cooling Cubes projektnek a fejlesztési dokumentumokba (országos, régiós, megyei, települési) való beépítése

•  Fejlesztési források koncentrálása

Így, Magyarországon a gyógyszolgáltatások körének bővítése. Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések indokoltak.

Szerbiában  a  tulajdoni  viszonyok miatt a  fejlesztési  irányok meghatározása kérdésesebb, a községi tulajdon esetében a víz-felület-növelés és a komplex fürdőrekonstrukciók  játszhatják a legfőbb szerepet. A gyógykórházak állapota azonnali rekonst-rukciót tesz szükségessé. A működő fürdők esetében cél  lehet a humánerőforrás-fejlesztés, a marketing fejlesztése, valamint a legnagyobb létesítményekben a balneológiai célú kutatás-fej-lesztés. A magántőke mindkét országban egészen új fürdőhelye-ket is  létrehozhat. Erre nagyobb esély mutatkozik Szerbiában a Tisza mentén, (Palics-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Temerin vonalban), illetve a Zombor, Apatin és Bezdán háromszögben.

Az  ajánlott  lépéseknek  van három olyan eleme,  ami  a pro-jekttagoktól  intézményesülést kíván. Ez  lehet új  intézmény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, partneri hálózatának a kiterjesztése.

13

•  Elméleti Módszertani Központ – A projekt által összegyűjtött információk,  őrzése,  feldolgozása, módszertani  ajánlások készítése.

•  Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kap-csolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása.

•  Cooling Cubes brend megteremtése,  a marketing  arculat kialakítása  és  formálása  a  pályázói  képesség  fenntartása  céljával. 

Ennek megfelelően CC Testület létrehozása a projekt akcióterü-leten működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3 -1/3 -1/3 arányban. A Testület tár-sadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel.

3. Módszertan

3.1 A Tanulmány készítése során alkalmazott módszerek

A vizsgálataink megalapozásaként áttekintettük a vonatkozó szak-irodalmat. Megvizsgáltuk, hogy az utóbbi  időszakban mi  jelle-mezte az egészségturizmust általában, illetve a vizsgált régióban fekvő létesítmények helyzete miképp alakult, változott. A rele-váns szakirodalom összegyűjtése során az elmúlt 2-3 év eredmé-nyeit vizsgáltuk. 

Terepi kutatást végeztünk. A kutatás során kvalitatív terepku-tatási módszereket és kérdőíves vizsgálatot alkalmaztunk. A kva-litatív terepkutatás során először terepbejárást végeztünk a für-dőkben,  valamint megfigyeltük  a  vajdasági  fürdővendégeket. 

14

Így 5 vajdasági  település: Ada, Apatin, Óbecse  (Bečej), Petrőc (Bački Petrovac) és Temerin fürdőiben végeztünk kutatást 2013. július 8-12 között.

A kérdőívezés mellett a fürdő üzemeltetőkkel interjúkat készí-tettünk. A félig strukturált interjúk során (6 db) minden interjú-alannyal kiterjedt a beszélgetés arra, hogy hogyan látják a fürdő jelenlegi helyzetét, a település és lakosok életében betöltött sze-repét, vannak-e konkrét jövőbeni céljaik, elképzeléseik és fejlesz-tési lehetőségeik.

Ezzel párhuzamosan a fürdők felé a projekt partnerek segítsé-gével olyan kérdőíveket juttattunk el, amelyek a fürdők forgalmi, pénzügyi és műszaki paramétereire vonatkoztak

A Cooling Cubes projekt partnerek segítségével a mórahalmi, az adai, a temerini és az óbecsei fürdőkben részletes felülvizsgá-lat zajlott le. Ennek tapasztalatait is az anyagunkba beépítettük.

A munkafolyamat kiegészült a workshopok, konzultációk és konferenciák tapasztalatival.

4. A stratégia célja

4.1 Alap cél

A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé:•  A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság 

területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoz-tatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a  tercier szektor gazdasági és  foglalkoztatási szerepének a növelése.

•  A két  régió közös geotermikus vagyonának a kor követel-ményeinek,  valamint  a  fenntarthatóság  szempontjainak 

15

meg felelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. 

•  A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételei-nek a megteremtése és turisztikai termékké formálása.

Ennek megfelelően feladatának tekinti:•  A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó für-

dőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését.•  A  gyógy-  és welness  kultúra  fejlesztési  stratégiájának  az 

összehangolását.•  A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges 

együttműködési technikák kialakítását.•  A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmé-

nyek és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését.

•  A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsola-tok ápolását.

4.2 A fürdőfejlesztés célja

Az egészségturizmus egyre népszerűbb turisztikai termék, mely-nek jellegzetes helyszínei a különböző gyógy-, élmény- és strand-fürdők. Az egészségturizmus népszerűségéhez hozzájárulnak a nemzetközi  turisztikai  trendek, vagyis az  idősek növekvő rész-vétele,  az  egészségtudatosabb  életvitel  fokozódó elterjedése. Ennek köszönhetően, több olyan országban, ahol a  természeti adottságok lehetővé teszik, felismerték ezt a lehetőséget és nagy hangsúlyt fektettek az egészségturizmus, valamint a fürdők fej-lesztésére. Jó példa erre Magyarország, ahol a 2000-es években jelentős összegeket fordítottak a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó 

16

turisztikai termékek fejlesztésére. Ennek köszönhetően jelentő-sen megváltozott az egészségturizmus kínálati oldala, mely egy-részt az elérhető szolgáltatások mennyiségében, de főként azok minőségében mutatkozott meg.

1. ábra: A vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés

17

A Vajdaság egészségturisztikai szempontból Magyarország Dél-alföldi térségéhez hasonló adottságokkal rendelkezik, azonban az ott lévő potenciál még rendkívül kihasználatlan. Bár termálvizei gyógyvíz-minőségűek,  a  kútfúrások  relatíve magas beruházási költségei miatt, ezek a felszín alatt lévő erőforrások még kiakná-zatlanok. Pedig a turizmus számos pozitív – például gazdaságélén-kítő – hatása miatt érdemes lenne ezt a potenciált is kihasználni a térségben. A fürdőfejlesztés tehát nem célként jelenik meg ezen térségek számára, hanem eszközként is további fejlesztési folya-matok elindítására. 

A fejezet célja átfogó képet adni arról, hogy milyen lehetősé-gek rejlenek a szerb-magyar határrégió számára a turizmusfej-lesztés – kiemelten a fürdőfejlesztés – területén.

4.2.1 A fejlesztésekre ható globális turisztikai trendek

A turizmus a modern társadalmak életében egyre meghatározóbb szerepet tölt be, hiszen ez a szabadidő eltöltésének elsődleges formája. Éppen ezért  lenne fontos a meglévő potenciál kihasz-nálásával a dél-alföldi és vajdasági településeknek is építeni erre a folyamatosan erősödő szektorra, hiszen a turizmus pozitív tár-sadalmi- és gazdasági hatásai számos területen érvényesülnek, nemcsak nemzeti vagy  regionális, hanem települési  szinten  is. A tudatos turisztikai fejlesztések megalapozásához először is tisz-tában kell lenni a turizmus világgazdasági szerepéről és a szektort mozgató folyamatokról, globális trendekről, melyet ez az alfejezet mutat be.

A turizmus a világgazdaság egyik  legdinamikusabban fejlődő ágazata.  A  Turisztikai  Világszervezet  (UNWTO)  adatai  alapján 

18

1950-ben a nemzetközi turistaérkezések száma 25,3 millió fő volt, míg 2012-ben már elérte az 1 milliárd 35 millió főt, a nemzetközi turizmus bevételei pedig a 837 milliárd eurót. Európa szerepe hagyományosan jelentős a világ turizmusában, hiszen 356 milli-árd euróval a globális bevételek közel felét adja (UNWTO 2013)1. A turizmus motivációi az évek során természetesen sokat változ-tak, de napjainkban  is az üdülés, pihenés, rekreáció áll az első helyen, 52%-os részesedéssel (2. ábra). Ezt követi a barát-, rokon-látogatás; vallás és egészség motivációjú utazások 27%-al, majd pedig az üzleti és szakmai célú utazások 14%-al. A fürdővárosok-nak kedvező ez a trend, hiszen a pihenés, nyaralás és egészség-megőrzés által motivált utazókat mind megnyerhetik maguknak.

2. ábra: Utazási motivációk 2012-benForrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

A globális keresleti trendek fontos eleme, hogy az  idősek rész-vétele  a  turizmusban  rohamosan nő.  Ehhez  kapcsolódóan nő a  kényelem  és  biztonság  iránti  igény,  valamint  a  kényelmes 

1  http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf

19

közlekedési  formák iránti kereslet. A turisztikai mobilitást vizs-gálva megállapítható, hogy a személygépkocsi használata egyre növekszik, pontosan a fent említett kényelme és rugalmassága jóvoltából. Ezt kihasználhatják a projektben részvevő települé-sek is, hiszen a Budapest-Belgrád közlekedési útvonal mentén, annak 50 km-es sávjában, személygépkocsival jól megközelíthető helyen találhatóak. A turizmus mind közvetlen, mind közvetett módon hozzájárul a közlekedési kereslet térbeli alakulásához. 

Az is megfigyelhető tendencia, hogy erősebb az igény a nyu-godtabb  kikapcsolódásra,  nő  a  személyre  szabott,  egyedi  ter-mékek iránti kereslet is. Mivel az idősek inkább főszezonon kívül utaznak, mert nem szeretik a tömeget, valamint szabadidő bár-mikor a rendelkezésükre áll, ezért az idősek növekvő részvételé-nek a turizmusban szezonalitást csökkentő hatása is van. Mind-ezek következménye, hogy a marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. Az egészség-tudatosság, mint nemzetközi trend, egyre több embernél tapasz-talható,  szívesen utaznak olyan helyekre, melyek  az  egészség megőrzését vagy javítását szolgálják. Bár általánosságban meg-figyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent az emberek átlagos szabadideje, a vásárlóerejük azonban nőtt, így hajlandóak (és képesek) nagyobb összegeket is költeni arra, hogy javítsanak egészségi állapotukon. Ezen tényező mellett, az aktív turizmus egyre több embert vonz, a wellness- és gyógyszállodák részese-dése is folyamatosan emelkedik. 

A globális trendek mellett érdemes a térség szűkebb környe-zetét  is megvizsgálni, azonban a nehézséget az adja, hogy míg a Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régi-óhoz. De a szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése túl-zás lenne, a vajdasági terület gazdasági, társadalmi szempontból 

20

(és természeti adottságait tekintve is) inkább a kelet-közép euró-pai térséghez hasonlít. Az mindenesetre mindkét térségre igaz, hogy a rendszerváltozás után jelentősen megnőtt az érdeklődés, ezen területek iránt, melyet mind Magyarországnak mind Szerbi-ának érdemes kihasználnia. Még így is, 2012-ben a nemzetközi turistaforgalmat  tekintve Magyarország  részesedése  Európán belül csak 1,9 % volt (a turista érkezések száma itt meghaladta a 10 milliót), míg Szerbiának csupán 0,2 % (a turista érkezések száma az 1 milliót sem érte el). Bíztató azonban az a trend, misze-rint az előző évhez képest 6%-al nagyobb volt a turistaforgalom Szerbiában,  itt Magyarország marad el az 1%-os növekedéssel 2011-hez képest (UNWTO 2013)2.

A  kínálattal  kapcsolatban  elmondható,  hogy  egyre  inkább fogyasztóorientálttá válik, mely a  turisztikai kínálat minőségé-nek javulását és sokszínűségét eredményezi. A fürdők kínálata is csak a fogyasztói igényekhez igazodva, minőségi szolgáltatásokkal vehetik fel az igényt az egyre telítettebb piacon, ezért fontos a jelen stratégia célkitűzései között szereplő, fejlesztéseket meg-előző  részletes elemzés,  felmérés. Ezeknek a  tanulmányoknak nem csak a konkrét lehetőségeket, hanem az igényeket is figye-lembe kell, hogy vegyék, ha  tartósan versenyképesek akarnak maradni a szektorban.

4.2.2 A turisztikai (fürdő) fejlesztések lehetséges hatásai

A turizmusnak számos pozitív hatása van egy adott településen és annak szűkebb- tágabb környezetében, ezért sokan a telepü-lés- és területfejlesztés egyik kitörési pontját látják benne. 

2  http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf

21

A  turizmus  fejlődése  számottevő bevételt  hozhat  az önkor-mányzatok és az állam számára  is,  azonban ennek érdekében jelentős befektetésekre van szükség pl. infrastruktúra-fejlesztés. A turizmus jótékony hatással lehet a gazdasági szerkezetre, mert további fejlődéseket indukál és a helyi lakosság jólétéhez is hoz-zájárul. A magyar gazdaságpolitika éppen ezért sikerágazatnak tekinti a turizmust, hiszen több cél elérését is szolgálja, többek között munkahelyeket teremt, javítja a fizetési mérleget és terü-letfejlesztő hatása is van.

A  költés  egyenes  arányban  van  a  tartózkodási  idővel,  az igénybe vehető szolgáltatások minőségével és mennyiségével, így a kedvező hatás elérése érdekében kulcsfontosságú a turisztikai termék megfelelő kialakítása. A pozitív gazdasági hatások közül, kiemelendő a turizmus multiplikátor hatása: a turizmusból szár-mazó jövedelem a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jövedelmet teremt. Az így megtermelt  jövedelmet pedig más szektorok fejlesztésére tudatosan vissza lehet forgatni. Jelen esetben ez jelentheti akár közvetlenül a fürdőhöz kapcso-lódó szolgáltatások fejlesztését, de akár a város arculatának javí-tását, vonzóbbá tételét is (pl. parkosítás, felújítások). 

Szintén pozitív hatás a szolgáltatók számára a turistaszezonban a magasabb árszínvonal, viszont minél szélesebb a turistaszezon, annál kevésbé kell megemelni az árakat, ami pedig a turisták szá-mára vonzó. Ezért érdemes a szezonalitást csökkentő, télen-nyá-ron igénybe vehető szolgáltatásokat kialakítani, ami a fürdők téli üzemű nyitva-tartásával és szolgáltatásbővítésével oldható meg. 

A  turizmus  pozitív  társadalmi-kulturális  hatásai  amellett, hogy kimutathatók az érintettek életminőségének javulásában, a munkamegosztásában és a közösség szerveződésében is okoz-hatnak előnyös változásokat. Sok turista alapvető motivációja, hogy megismerjen más társadalmakat és azok kultúráját, ezért a 

22

turizmusfejlesztés célrendszerében alapvető cél, hogy a település sajátos arculattal jelenjen meg a turisztikai kínálatban. Cél emel-lett a helyi  lakosok  identitástudatának  fokozása, hogy a város természeti és kulturális értékei turizmus-centrikusan kerüljenek feltárásra, megőrzésre. A legfőbb turizmusfejlesztési feladatok: turisztikai attrakciók további megjelenése; infrastruktúra javítása; a városépítészetben a turizmusszempontok figyelembe vétele; turisztikai programcsomagok kialakítása; aktív turizmusszervezés; kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; humán erőforrás képzése; együttműködés az érdekelt szervezetekkel; turizmus- marketing; pénzügyi feltételek javítása.

4.2.3 Az egészségturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek

A  turizmuson  belül  a  fürdőkhöz  legszorosabban  kapcsolható turisztikai  termék  az  egészségturizmus.  Jelenleg  a  fürdőturiz-mus az egészségturizmus egyik leggyorsabban növekvő ága, de általánosságban a gyógy- és wellness turizmus – vagy összefog-laló nevén egészségturizmus – iránti érdeklődés is a világ szinte minden táján  folyamatosan nő. Ez a  fejezet azt kívánja bemu-tatni, hogy az egészségturizmus  fejlesztése milyen előnyökkel járhat, és a vizsgált térségnek milyen kihasználható adottságai vannak e téren. 

Magát az egészségturizmust is a szakértők különböző szűkebb vagy tágabb értelemben használják. Magyarországon az egész-ségturizmus fogalma az első Széchényi-terv Turizmusfejlesztési Programja  keretében  vált  közismertté,  és  a mai  napig  a  leg-több esetben ezt a gyűjtőfogalmat alkalmazzák, mely valójában 

23

két részből áll: a gyógyturizmusból és a wellness-turizmusból3. Magyarországon ugyanis  a  fürdők  többsége mindkét  funkciót ellátja, a Vajdaságban azonban ez a két típus sokkal jobban elkü-lönül. Szerbiában valójában a wellness-élményfürdők terén egy-fajta hiányt érzékelhetünk,  inkább a strandfürdők és gyógyfür-dők, gyógyközpontok alkotnak nagyobb, elkülönülő kategóriákat. 

A gyógyturizmus nevéből  is adódóan különböző gyógy ténye-zőkön alapszik, melyek a fürdők esetében elsősorban a gyógy-hatással bíró termálvizeket jelentik. A megfelelő ásványianyag-tartalommal  rendelkező hévizek kedvező egészségügyi hatásai évszázadok  óta  ismertek,  s  népszerűségük mind  a mai  napig növekszik. A magyar-szerb határrégió termálvízadottsága világ-viszonylatban  is  jelentős.  Számos  kutatás  jutott  arra  az  ered-ményre, hogy a tartalékokat tekintve Magyarország rendelkezik a  legnagyobb  felszín alatti termálvíz-készlettel és geotermikus energia potenciállal Európában. Ez természetesen érinti Szerbia határmenti  régióját  is, mivel  a  Pannon-medencében  –  amely magában foglalja az említett térséget – nagyon vékony a föld-kéreg, a geotermikus gradiens átlagértéke másfélszerese a világ-átlagnak. Ezen belül  is éppen az érintett területek  (Dél-alföldi régió és a Vajdaság) rendelkeznek az egyik legjobb adottságok-kal, itt a legmagasabb ugyanis a felszín alatti vizek hőmérséklete (2.  ábra).  Ennek  köszönhetően  a magas  hőmérsékletű  felszín alatti vizek – amelynek hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot azt nevezzük termálvíznek – már alacsonyabb mélységből  is kiter-melhetők a térségben.

3 MICHALKÓ  G.  –  RÁTZ  T.  2011:  Egészségturizmus  és  életminőség  Magyarországon:  Fejezetek  az  egészség,  az  utazás  és  a  jó(l)lét  magyarországi  összefüggéseiről.  –  MTA-FKI,  Budapest. 179. p.

24

3. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környezetében

Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm

Az egészségturizmus másik ága, a wellness-turizmus, a gyógy-turizmus egyfajta előszobájának tekinthető, itt nem a gyógyulás, hanem a betegség megelőzése, az egészség  fenntartása a cél. Erfurt-Cooper – Cooper (2009) megállapítja, hogy a 20. század utolsó évtizedében a wellness létesítmények és programok világ-szerte jelentős turisztikai attrakciókká váltak, ráadásul az előrejel-zések szerint népszerűségük még tovább fokozódik.

A térség egészségturisztikai szempontból kedvező természeti adottságait azért is érdemes kihasználni, mert a fentebb említett nemzetközi  turisztikai  trendek közül  is  számos változás kedve-zően hat rá. Az egészségturisztikai utazásokban a 2000-es évek elejétől megfigyelhető dinamikus  fejlődés ugyanis köszönhető 

25

annak is, hogy az egészség megőrzése egyre fontosabb motiváci-óvá válik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ötven év felettiek – akik a gyógyüdülések fő célcsoportját jelentik – egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutatnak. Az idősek növekvő részvétele a turiz-musban fontos, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re Európá-ban – a turizmus egyik legnagyobb küldő- és fogadóterületén – a 60 éven felüliek aránya eléri a teljes népesség 40%-át. Az egész-ségturizmusra kedvezően hatnak azok a nemzetközi tendenciák is, miszerint fokozódik az egészségtudatosság és a nyugodtabb kikapcsolódás igénye.

Azonban nem csak az egészségturizmusra hatnak pozitív külső folyamatok, hanem maga az egészségturizmus  is pozitívan hat a turizmusban megfigyelhető számos gyengeségre.  Ilyen gyen-geség például – a szektorban általános problémának tekinthető –  szezonalitás  és  rövid  tartózkodási  idő.  Az  egészségturizmus ezekre kedvezően hat, mivel a gyógykúrákat az év bármely idő-szakában igénybe lehet venni, ráadásul a gyógyulni vágyókat álta-lában hosszabb tartózkodási  idő és magasabb költés is jellemzi. A területi dekoncentrációban  is  fontos szerepe  lehet, hiszen a már említett jó adottságokat kihasználva olyan helyek is turisz-tikai célterületté válhatnak, ahol egyébként más attrakció nem áll rendelkezésre, ennek megvalósulása esetén pedig a belföldi turizmusra is élénkítően hathat. 

4.2.4 Gazdaságfejlesztés

A tudatos tervezéssel végzett turizmus fejlesztés pozitív hatásai leginkább a  turisták által elköltött pénzzel mérhetők. Magyar-ország esetében közvetlenül a turizmusból származó bevételek a GDP 4,2%-át adják, de részesedésük a közvetett bevételekkel 

26

együtt 10,8%-os4. Szerbia esetében a GDP csupán 1,6%-a szárma-zik közvetlenül a turizmusból és a közvetett bevételeket tekintve is csak 5,8%-os ez az arány5.

Mindenképp kiemelendő a turizmus fellendülésének multipli-kátor hatása, vagyis az, hogy a turizmusból származó bevételek a gazdaságban tovagyűrűzve, további közvetlen és közvetett jöve-delmet teremtenek6 7. 

Mivel a szolgáltatásokra koncentráló gazdaságokban a  terü-letfejlesztés és a turisztikai fejlesztés erősen összekapcsolódik, ezért  érdemes  kiemelni,  hogy  területfejlesztés  szempontjából milyen előnyei vannak a turisztikai beruházásoknak. A turisztikai fejlesztések a térségben további fejlesztéseket generálnak, növe-lik a  lakosok jólétét és a térség népességmegtartó erejét. De a turizmus nem csak eszköze lehet a területfejlesztésnek, hanem profitál  is belőle, hiszen a különböző infrastrukturális fejleszté-sek, város-rehabilitációk által a térség vonzereje is tovább nő. Így a településfejlesztés az idegenforgalom egyfajta szükséges felté-tele is, éppen ezért a településfejlesztési programokban a turiz-must  gyakran  a  területfejlesztés  szempontjából  legfontosabb prioritások közé sorolják. A fejlesztések pozitív hatásai a helyi-eknél nem csak az életszínvonal növekedésében és az élhetőbb település létrejöttében figyelhetők meg, hanem pl.  ingatlanjaik értékének növekedésében is. 

4 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/hungary2013_1.pdf5 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/serbia2013_2.pdf6 DÁVID L.- BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a terület-fejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és településfejlesztés alapjai. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.7 LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T.  (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.

27

4.2.5 Foglalkoztatás

A turizmus pozitív gazdasági hatásai a foglalkoztatásban is meg-mutatkoznak, hiszen egy munkahelyteremtő szektorról van szó. A turizmus munkaerő-intenzív ágazat, az újszerű technológiák elter-jedése ellenére is igényli az emberi erőforrást (Michalkó G. 2012).

Így a turizmusfejlesztés pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik. Magyarországon a foglalkoztatottak 5,8%-a köz-vetlenül a turizmushoz kapcsolódóan dolgozik (a közvetett fog-lalkoztatottakat tekintve részesedése 9,8 %, mintegy 360 ezer fő) (WTTC 2013a). Szerbiában jelenleg még csak a foglalkoztatottak 1,5%-ának ad munkát közvetlenül a turisztikai szektor és közvetve is csak a foglalkoztatottak 5,3%-a dolgozik a turizmushoz kapcso-lódóan (WTTC 2013b). 

A  közvetlenül  a magyarországi  fürdőkben  foglalkoztatottak száma: 8,5 ezer fő, a közvetett módon érintettek száma 25 ezer főre becsülhető.

Az adatokból  látszik, hogy a határ két oldalán nem azonos a turizmus  jelentősége,  gazdasági  szerepe,  de  a  tapasztalatok átadásával és összefogással jelentős változások indíthatóak el. 

4.2.6 Ingatlanfejlesztés

Egy-egy település vagy térség ingatlanpiaci értékét az ingatlanok fizikai értékénél jelentősebben befolyásolja az elhelyezkedés, az adott  település  foglalkoztatási és  turisztikai értékei. Az elmúlt évek magas banki kamatai mellet is az ingatlan bérbeadás jöve-delmező tevékenységnek bizonyult. Ezzel a lehetőséggel a fürdő-városok településeinek ingatlantulajdonosai éltek is. Ez meglát-szik az értékesített ingatlanok árában.

28

A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai (Ft/m2)2007-2011

Település névTelepülésen forgal-mazott ingatlanok

átlagos ára

Eltérés a megye többi telepü-lésén forgalmazott ingatlanok

átlagárától %

BÜK 197 679 139,20

SÁRVÁR 152 609 107,50

IGAL 92 995 73,20

SIKLÓS 121 568 106,60

HARKÁNY 173 776 152,40

HÉVÍZ 261 763 174,50

KEHIDAKUSTÁNY 220 593 147,10

ZALAKAROS 184 497 123,00

MEZŐKÖVESD 121 197 122,4

HAJDÚSZOBOSZLÓ 182 557 129,5

CSERKESZŐLŐ 211 337 203,2

BEREKFÜRDŐ 116 586 112,1

GYULA 146 172 143,3

OROSHÁZA 112 222 110,0

TÓTKOMLÓS 73 190 71,8

KISKUNFÉLEGYHÁZA 139 213 119,0

KISKUNHALAS 127 471 108,9

KISKUNMAJSA 108 797 93,0

TISZAKÉCSKE 97 277 83,1

MAKÓ 127 836 108,3

SZENTES 137 261 116,3

MÓRAHALOM 179 407 152,0

4. ábra A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan áraiForrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján Schwertner J. (2013)

29

A  fürdővel  rendelkező  települések  döntő  részében  az  átlagos ingatlan ár magasabb, mint a megye többi településén értéke-sített ingatlan átlagára. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a megyén belüli  ingatlanforgalom 40%-át a megyei jogú városokban bonyolítják.

Összességében a fentiekben láthattuk tehát, hogy a nemzet-közi  turisztikai  trendeknek köszönhetően  lenne a  fürdőfejlesz-tésre megfelelő  kereslet,  és  ami  nélkülözhetetlen:  a  vizsgált térség rendelkezik hozzá a megfelelő természeti adottságokkal. Magyarországon ennek felismerése korábban megkezdődött, így a tapasztalatok átadásával, kooperációval a határrégió egészség-turizmusa  komplexen  fejleszthető, mely  segíthet  a  térséget  a turizmus piacába még intenzívebben bekapcsolni. 

5. Általános helyzetkép

A  határon  átnyúló  projekt  megvalósítása  már magában  hor-dozza, hogy két különböző  terület közös vizsgálatáról van szó, mely  számos  adatban, mutatóban  tetten  érhető,  gondoljunk csak a Magyarország számára elérhető EU-s forrásokra, melyekre jelenleg Szerbiának csak korlátozottan van lehetősége. Emellett persze a határ  jelenthet egyéb gazdasági, politikai,  társadalmi és kulturális különbségeket, de hangsúlyozni szeretnénk, hogy a két térség rendkívül sok közös vonást hordoz magában. Ezek a közös vonások (adottságok) a későbbi fejlődés és fejlesztések során mindenképpen figyelembe veendőek és kihasználhatóak, a két térség egymásra utaltsága leginkább a turisztikai fejlesztések terén érhető tetten.

Szűkebben tekintve a vizsgálatba vont fürdők, a magyar olda-lon a Dél-Alföldi régióban, Szerbiában pedig a Vajdaságban, az 

30

M5 illetve E75 gyorsforgalmi út közvetlen környezetében helyez-kednek el. Éppen ezért az alábbi fejezetben rövid általános átte-kintést adunk a két régió természeti adottságairól, valamint társa-dalmi-gazdasági, közlekedés-földrajzi  jellemzőiről és nem utolsó sorban turisztikai lehetőségeiről. 

A Dél-alföldi régió magában foglalja Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét, az M5-ös autópályához való távolsága miatt azon-ban Békés megyei fürdők már nem kerültek a vizsgálat alá, ettől függetlenül  a  régió  általános  adottságai  együttesen  kerülnek bemutatásra. A régió területe 18.339 km2, Magyarország terü-letének kb. 20%-át teszi ki, ez az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Ennek ellenére csupán 254 település tartozik hozzá, az ország  legritkább  településhálózatával  rendelkezik.  A  térség mezőgazdasági  jellegét jól tükrözi, hogy területének 85%-a ter-mőterület, s ennek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A régió népessége kb. 1 millió 350 ezer fő. A hasonló terü-letű (21.506 km2) Vajdaság Autonóm Tartománynak körülbelül 2 millió lakosa van. Ez a térség földrajzilag 3 területre osztható: Szerémség, Bánát és Bácska. Az összes földterület 84%-a mező-gazdasági művelés alatt áll, így joggal nevezik a Vajdaságot Szer-bia éléskamrájának. Közigazgatásilag hét vajdasági körzet különül el, mely összesen 45 községet ölel fel. A 45 község összesen 467 települést számlál, melyek közül 52 település városi jellegű.

5.1 Természeti adottságok

A vizsgált terület a szerb-magyar határmenti régiót jelenti, mely-nek döntő része egybefüggő terület, az Alföld mezőgazdaság által művelt kultúrtája. Ebből is következik, hogy a terület domborza-tának fő meghatározó eleme a síkság, a terület kialakulásában 

31

pedig meghatározó  szerepe volt  a  Tiszának.  Itt már elő  is  jön egy olyan közös tulajdonság, adottság, amely hasonló helyzetet teremt a két térségben, vagyis a mezőgazdaság erős dominanci-ája és jelentősége. A jó minőségű termőföld hozzájárult ahhoz, hogy hagyományosan a gazdasági szerkezetben a mezőgazdaságé legyen a legfőbb szerep a két régióban, azonban jelen stratégia célja – többek között – rávilágítani arra, hogy turisztikai szem-pontból is fejlesztésre érdemesek a területek. A nagy kiterjedésű síkságon csak a szerb oldalon emelkedik ki két hegy: a Fruska Gora (Tarcal-hegység) és Vrsac planine (Verseci-hegység), melyek lejtőin a kedvező éghajlati adottságokat is kihasználva szőlőültet-vények és gyümölcsösök helyezkednek el. Ez jellemző a magyar oldalon is, hiszen a Dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsü-téses órák száma, 3 jelentős borvidék is található a térségben.

A  domborzati  adottságok  mellett  érdemes  megemlíteni  a két térség  legjelentősebb és meghatározó folyóját, a Dunát és a Tiszát. Bár  jelen dokumentumban vizsgált  területnek  inkább a nyugat-keleti határát adja a 2 folyó, jelentőségük mégis mind gazdaságilag, mind turisztikai szempontból kiemelhetőek. A fel-színi vizek mellett, a térség jelentős felszín alatti termálvízkészlet-tel is rendelkezik. Ez a – tanulmány első fejezetében már említett – kedvező fekvéséből és medencejellegéből adódik, mely a turisz-tikai fejlesztések jelentős alapját képezheti. 

5.2 Társadalom

A Dél-alföldi régióban a rendszerváltozás óta százezer fővel csök-kent a népesség, számában és arányában is a legnagyobb fogyást Békés megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 48% körüli, a munkanélküliség tekintetében kisebb 

32

eltérések vannak. Csongrád megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, Bács-Kiskunban azzal nagyjából meg-egyező (Békés megyében magasabb). A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság kép-zettség szerinti megoszlása  is kedvezőbb Csongrád megyében, de a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban. A jövedelmek szempontjából is az országos átlag alatt teljesít a régió, de a be nem vallott jövedel-mek – különösen Bács-Kiskun megyében – magasak8.

A szerb népesség 26%-a él a Vajdaságban, ebből szerb etni-kum 31 községben és Újvidék városában abszolút többségben van. A magyar népesség Vajdaságban a legnépesebb kisebbség. A  legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Szerbiában 253 899 magyar él, amelynek 99%-a Vajdaságban él. Országos szinten mindez az összlakosság 3,53%-a, míg tartományi szinten 13%, de számuk évről-évre csökken. A  lakosság túlnyomó többsége a  tartomány  városaiban  koncentrálódik,  viszont  a mezőgaz-dasági népesség továbbra  is a kistérségeken van  jelen. A 100 km²-re jutó település-indikátor Vajdaság esetében 2,2, (a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban ez a mutató 2,8); ezzel szem-ben a Dél-Alföldön csupán 1,3-1,4 (kevésbé sűrű településhá-lózat). Mind  a Dél-Alföld, mind  a Vajdaság  lakosságának  kor szerinti megoszlása elöregedő tendenciát mutat. Az iskoláskorú gyermekek száma csökken, az  idősebb  lakosság száma növek-szik. Az elöregedés későbbi hatása hasonlóan, mint a  legtöbb európai  országban  előre  vetíti  a  jövőbeni  demográfiai  prob-lémákat. 2003-ban már Vajdaság minden községében negatív természetes szaporulatot jegyeztek. A lakosság életkor szerinti 

8 MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja

33

megoszlása: 14 éves és annál fiatalabb a lakosság 15,9%, 62,3% tartozik a 15–60 éves korcsoportba, 21,4%-a 60 évesnél  idő-sebb (0,4% ismeretlen). Az aktív  lakosság 912 800 fő, azaz az összlakosság 44,9%-a. A saját bevétellel rendelkezik a lakosság 20,13%-a (408 999 fő). Az eltartottak száma 706 843, azaz az össznépesség  34,8%-a.  Az  aktív  lakosság  korcsoportonkénti megoszlásánál a legtömegesebb a 30–39 éves munkaerő (32%), őket követik a 40–49 évesek (25,2%). Magyarország esetében is  jóval magasabb a 15–29 évesek részaránya a foglalkoztatot-tak csoportjában: szinte minden megyében 30 és 30 százalékon felüli, ugyanakkor Vajdaságban nem éri el a 20%-ot sem. Az ága-zatonkénti megoszlás tekintetében a legjelentősebb a részvételi arány a  feldolgozóiparban: 26,05%, ez megközelíti a magyar-országi  terület megyéinek  részarányát  (27-35%). A mezőgaz-dasággal  (vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, halászattal) foglalkozók aránya még mindig kifejezetten magas, körülbelül 23%, Magyarországon ez 10% alatt van. Vajdaságban jelentős a kereskedelemmel foglalkozók aránya, majd a szállításban, raktá-rozásban, postán, távközlésben, továbbá az építőiparban dolgo-zók következnek9. A foglalkoztatottak alig 1/5-e tevékenykedik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy).

A  kilencvenes  években  a  háború  közelsége  és  a  háborús veszélyeztetettség következtében a Nagy-Jugoszlávia területén a migráció  nagymértékben megváltoztatta  a  lakosság  nemze-tiségi  és  szociális  összetételét.  A  lakosság  veszélyeztetettsége miatt tömeges és gyors menekültáradat indult meg az országon belül és külföldre is (főként Magyarországra) – mely ismét a két ország egymásrautaltságát, közös gyökerét mutatja. A huszadik 

9 Homokhát Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazdaság-fejlesztés ope-ratív program (HU-SRB)

34

század végén a bombázások előzményei és következményei még nagyobb emigrációhoz vezettek. Kedvezőtlen jelenség, hogy az ideiglenesen  külföldön munkát  vállalók  szakképzettsége  jobb, mint a Szerbiában foglalkoztatottaké. A gazdasági problémákra mutat rá az aktív, eltartott és a jövedelemmel rendelkező, de nem aktív lakosság részaránya is. Mind egész Szerbiára, mind Vajda-ságra jellemző az aktív lakosság alacsony aránya, a nem dolgozó – munkát kereső aktív –  lakosság magas száma, ami szintén a gazdasági problémákra, az életminőség javulásának legnagyobb akadályára vezethető vissza. A turizmus fejlesztése eszköz lehet a térségben mind a foglakoztatási szerkezet, a foglalkoztatottak számának, mind az életminőség javításának.

5.3 Gazdaság

Gazdasági  szempontból  a Dél-Alföldi  régió  az országon belül hátrányos helyzetben van, 2010-ben az országos GDP kevesebb, mint 9%-át állították elő a régióban, az egy főre jutó GDP értéke pedig megközelítőleg 1,7 millió Ft volt, ami az országos átlag csupán kétharmada. A Dél-Alföld-nek az ország fejlett térségei-től való leszakadása folyamatosan növekszik a délszláv háborúk időszakában a klasszikus befektetői hullámból, a háborús övezet közelsége miatt ez a régió  is kimaradt. Ennek következményei máig negatívan hatnak a Dél-Alföldre. A Vajdaságban a működő vállalkozások döntő többsége a kereskedelmi ágazatban tevé-kenykedik. Jelentős hányadot képeznek a mezőgazdaságban és az iparban működő jogi személyiségű vállalkozások is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a Dél-alföldi  területen  is,  ahol  a gazdaság  szerkezetében  a  legutóbbi  időkig  túlsúlyban  voltak 

35

a válságágazatok  (mezőgazdaság, könnyűipar), a  túltermelés-sel küzdő iparágak (élelmiszeripar), illetve olyan alágak, melyek kifejezetten a helyi piacra  termeltek, s nem voltak megfelelő mértékben  jelen a dinamikus fejlődést  indukáló  ipari és szol-gáltató tevékenységek. Azonban megemlítendő, hogy mindkét térség gazdaságszerkezetében nagyobb hangsúlyt érdemelne a vendéglátás és a turizmus, mivel természeti értékeik, kulturális hagyományaik adottak hozzá. Ez irányú törekvések a Dél-alföldi régióban  az  utóbbi  évtizedben  erőteljes  fejlődést mutatnak, viszont a Vajdaságban még nem történt meg ennek ösztönzése. Így a Vajdaságban ez a gazdasági ágazat – talán a szolgáltatások fejletlensége miatt – eddig még nem tudott jelentősebb fejlő-dést  felmutatni. A vajdasági  területeken a bruttó hozzáadott érték  kialakításában,  a  legnagyobb  százalékban  az  ipar  vesz részt  (34%),  valamint  a  tágabb  értelemben  vett mezőgazda-ság, 29%-kal. Az építőipar nem jelentős (4%). A szolgáltatóipar (tercier szféra) még viszonylag fejletlen, a szolgáltatások ese-tében a bruttó hozzáadott érték, a térséghez viszonyítva,  igen alacsony – kb. 33%, mely jóval elmarad pl. a Csongrád megyei 62% mögött10.

5.4 Közlekedés

Közlekedés-földrajzi szempontból egyik térség sem kiemelkedő, azonban áthalad olyan gyorsforgalmi út a területeken, melyek kihasználása nem csak gazdasági, hanem turisztikai szempontból 

10 Homokhát  Eurointegráció  Nonprofit  Közhasznú  Kft.  (2011):  Mezőgazdaság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)

36

is meghatározó lehet, hiszen az elérhetőség, könnyű megköze-líthetőség a turisták motivációjában mindig egy fontos elemet jelent.

A Dél-Alföld elérhetőségi helyzetét alapjaiban befolyásolja az M5-ös autópálya vonala, melynek vajdasági folytatása az E75-ös autópálya. Az útvonal a  IV., és a X/B  jelű Helsinki  folyosóként Európa nemzetközi közúthálózatának is lényeges szakasza. A X/B jelű páneurópai  folyosó Budapestet Belgráddal  köti össze,  így a  térség szempontjából kiemelkedő  jelentőséggel bír  (1.ábra). A Transz-Európai Hálózatok (TEN) útvonalrendszere ma már első-rendű jelentőségű, kontinentális méretű térségfejlesztési alap-koncepcióként vált ismertté. A transz-európai közlekedési hálózat Kelet-Közép-Európán és a Balkánon keresztül biztosít kijáratot az EU-magterület számára az Adria és a Dél-Balkán tengeri kikötői-hez és kapcsolatot a Közel-Kelet felé. A régió számára elsőrendű jelentőségű komparatív geopolitikai előnyt  jelent az  igen nagy gazdasági jelentőségű, területen áthaladó X. sz. Bécs-Budapest-Szeged-Szabadka-Belgrád-Niš-Szaloniki/Istambul közúti/vasúti és a térségére támaszkodó, 8. sz. (Rajna-Maina-)Duna-Feketetengeri nagy belvízi/folyami közlekedési korridor.

A Nyugat-Európával történő összeköttetés mellett az autópá-lyák jelentősége mindkét térség esetében abban is rejlik, hogy megteremti a legfejlettebb közúti kapcsolatot az országok cent-rumtérsége (Budapest, Belgrád) felé. 

37

5. ábra: Páneurópai folyosókForrás: Fleischer T. 2007

A Dél-alföldön az autópálya-építések és a  vasúti  törzshálózati fejlesztések késlekedése rontotta/rontja a régió gazdasági ver-senypozícióit,  illetve  a  kedvező  logisztikai  helyzet  kiaknázásá-nak  lehetőségeit.  A  vízi  közlekedés  ma még  nem  kiaknázott sem a Dél-Alföldön, sem a Vajdaságban. A régiókon belüli gaz-dasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek egyik oka az elér-hetőségben  jelentkező  különbségek  tartós  fennmaradása.  Ez még hangsúlyosabban jelentkezik a vajdasági oldalon, ahol alap-vetően a teljes úthálózat fejlesztésre szorul, nem csak a gyors-forgalmi utak,  vasutak. A Dél-alföldi  régió közlekedés-földrajzi szempontból periférikus helyzete rontja a régió esélyét a gazda-sági felzárkózásra. Viszont az interregionális, regionális és helyi 

38

infrastruktúrafejlesztési érdekek összehangolásával, és az együtt-működő  partnerek  összefogásával  az  infrastruktúra-fejlesztés további pozitív (multiplikátor) hatásokat indukálhat.

Létesítmény megne-vezése

M5-ös autó-pályától való

távolság (km)

M5-ös autó-pályától való

távolság (percben)

Legköze-lebbi út

neve

M5-től való tá-volság kategóriák (5: legközelebb;1: legtávolabb)

Palics 3,5 5 22 5

Kiskunfélegyháza 4 6 bekötőút 5

Kistelek 4,5 6 bekötő 5

Kecskemét 5 8 52 5

Mórahalmom 12,5 10 55 5

Újvidék 8 12 120 5

Szeged Anna Fürdő 9,5 13 55 5

Titel 13 14 104 5

Szeged  Napfényfürdő 10 15 55 5

Kiskunmajsa 19 16 harmad-rendű 4

Bezdán 11 18 119 4

Kiszács 17 18 127 4

Zalánkeméni  Dr. Borivoje  12 19 109 4

Ásotthalom 22,5 20 55 4

Magyarkanizsa 16 20 119 4

Temerini 15 21 130 4

Zalánkeméni  Horizont (Spa) 16 22 109 4

Csongrád 28 26 451 4

Lakitelek 32 29 44 4

Petrőc 26 29 102 4

39

Létesítmény megne-vezése

M5-ös autó-pályától való

távolság (km)

M5-ös autó-pályától való

távolság (percben)

Legköze-lebbi út

neve

M5-től való tá-volság kategóriák (5: legközelebb;1: legtávolabb)

Makó 44,5 30 M43 4

Tiszakécske Kerekdomb 37 32 44 3

Óbecse 29 36 3 3

Rednek 30 37 107 3

Tiszakécske Tisza-part 42 39 44 3

Kiskunhalas 40 41 Majsai út 3

Kunszentmiklós 48 42 harmad-rendű 2

Kiskőrös 49 43 54 2

Kecel 64 52 54 2

Kunfehértó 51 52 harmad-rendű 2

Ada 51 53 119 2

Zombor 54 62 101 1

Bezdán 69 81 105 1

Apatin 73 83 105 1

1. táblázat: A fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2)

autópályától való távolságaiForrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk.

Google térkép adatai alapján

A gyorsforgalmi utak jelenlétét a projektbe bevont fürdők meg-határozásakor is figyelembe vettük, hiszen a közös fejlesztésnek és együttműködésnek is egyik fontos pillére a gyors és könnyű elérhetőség.

40

5.5 Turizmus

Mind a Dél-alföldi régió, mind a Vajdaság legjelentősebb turisz-tikai  értékei  a  természeti  értékekhez  köthetők,  ilyenek  a már kiemelt termál- és gyógyvizek, a nagy folyók által szabdalt vidé-kek,  illetve a  természetvédelmi  területek. A  folyók ártereinek ritka, védett élővilága az ökoturizmusnak, míg maga a folyó a vízi sportok kedvelőinek, aktív pihenésre vágyóknak kedvez. A Dél-alföldi régióban 3 nemzeti park működik (Körös-Maros NP, Kis-kunsági NP, Duna-Dráva NP), a tájvédelmi körzetek száma 8, az ország  természetvédelmi  területeinek  pedig  13%-a  található ebben a régióban. A Vajdaságban egy nemzeti park (Fruska Gora NP), 6 természetvédelmi terület és 3 natúrpark található. Szerb oldalon a természetjárás,  illetve a folyókhoz kapcsolódó vízi és aktív turizmus mellett a horgászat- és vadászturizmus is nagyon jelentős, nagy hagyományai vannak a térségben. 

A  napsütéses  órák  magas  száma  kedvez  a  szőlő-  és  gyü-mölcstermesztésnek. A nagy múltú borászatok a borturizmus iránt érdeklődők jelentős számát vonzhatja. Emellett a jó minő-ségű borokhoz szorosan kapcsolható gasztronómiaturizmus  is jelentős, ételeiben,  italaiban a határ mindkét oldalán van mit  szeretni. 

A  két  régió  kulturális  adottságai  is  kiemelkedőek, melynek magyar oldalon kiemelkedő példája lehet Ópusztaszer, a Törté-nelmi Emlékparkkal, szerb oldalon pedig a több száz éves kolos-torok. A Közép-Európára jellemző sajátos építészeti stílusnak, a szecessziónak a határ mindkét oldalán remek épületei láthatóak. A kulturális vonzerőket tovább emelik a rendezvények, fesztivá-lok, melyek a magyar oldalon már hagyományokkal rendelkez-nek, de a Vajdaságban is egyre több fesztivál kerül rendszeresen megrendezésre. 

41

Mégis a régió által nyújtott turisztikai termékek közül talán a legkiemelkedőbb  a már  említett  kedvező  termálvízadottságra épülő egészségturizmus. A termálvizek nem csak hőmérsékletük-kel emelkednek ki a térségben, hanem ásványi összetételükkel is, a legtöbb gyógyhatással rendelkezik, így nem csak az élmény- és wellness turizmus alapozható rájuk, hanem a gyógyturizmus is. A térség számos jelentős nagy múltú fürdőhellyel rendelkezik (pl. Szeged, Apatin, Kanizsa), de az utóbbi évek növekvő keres-lete és a fejlesztéspolitika (leginkább a magyar oldalon) néhány új desztináció megjelenését, népszerűségét  is elősegítette (pl. Mórahalom, Bački Petrovac). A két régió területén több mint 30 termál- és gyógyfürdő található.

Összességében megállapítható tehát, hogy a térség jó adott-ságokkal  rendelkezik  az  egészségturisztikai  fejlesztések  terén, ráadásul egyéb turisztikai termékek kínálatára is van lehetőség, melynek  segítségével  komplexebb  termék  állhat  az  ideérkező turisták számára. Ennek több előnye is van, egyrészt szélesebb rétegek érdeklődését felkeltheti, másrészt növelheti a tartózko-dási időt, ami az igénybe vett szolgáltatások számát és a költést is növeli.  

6. Helyzetkép – Fürdő kínálati elemek

Az elemzés során megállapítottuk, hogy a két országban található vizsgált  létesítmények  közel  azonos  természeti  adottságokkal rendelkeznek. Mind a magyarországi, dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban kedvezőek a geotermikus adottságok. A részben eltérő  társadalmi  és  gazdasági  környezet,  valamint  a  korábbi évek teljesen eltérő fejlesztéspolitikája és fejlesztései alapjaiban 

42

meghatározzák a fürdők, gyógykomplexumok jelenlegi helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. 

6.1 Tulajdonviszonyok

A  szerbiai  fürdők  közül  a  Petroland Aquapark, magántulajdo-nosé a gyógyfürdők, gyógykórházak állami tulajdonban vannak. A vizsgált létesítmények zöme azonban önkormányzati (községi) tulajdon. A több mint 92 ezer szerbiai gazdasági társaság közül leginkább a közvállatok és az állami tulajdonban levő társaságok könyvelik el a  legnagyobb veszteségeket Szerbiában, ez a tény a fürdőkre is rányomja bélyegét. Magyarországon a fürdők több mint 90%-a önkormányzati tulajdonú.

6.2 Energetika

A vizsgált fürdők energiafelhasználása vegyes képet mutat. Jelen-tős részük nem fordít kellő figyelmet kiadásaik csökkentésére. A vajdasági  fürdők problémája a hiányos támogatási  rendszer, ami akadályozza az energetikai fejlesztéseket. Ezzel szemben a dél-alföldi fürdőkben több energiahatékonysági beruházás ment végbe EU-s pályázati  források  segítségével. A  fejlesztések egy része fürdőn belül megvalósult program volt, másik részük köz-intézményekkel  összehangolt  fűtésrendszer  korszerűsítéseket jelentett. (Csongrád, Mórahalom és Makó). A komplexumok meg-felelő vízbázissal  rendelkeznek, és a kitermelt  víz mennyisége fedezi a fürdők saját igényeit. A fürdők egy csoportja műszakilag rosszul felszerelt és alacsony hatékonyságú. A víz- és épületgépé-szeti berendezések cserére, felújításra szorulnak.

43

6.3 Bérköltségek, dolgozói háttér

A  fürdőkben a bérköltség a  legtekintélyesebb költségelem, az összes kiadás 40-50%-a.

6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012)

Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu

Általában  azokban  a  fürdőkben  nagyobb  a  dolgozói  létszám, amelyekben többféle szolgáltatás található és valamilyen gyógy-ászati  tevékenységet  is  folytatnak  (Mórahalom,  Anna  Fürdő, Makó,  Kecskemét, Magyarkanizsa  stb.).  A  bérkifizetések mel-lett az energiaköltségek teszik ki a kiadások jelentős részét (kb. 25-35%). A marketing-költségek alacsonyak, 1% alatt maradnak mivel a magyarországi fürdők az önkormányzati tulajdonú TDM-szervezeteken keresztül fejtik ki marketingtevékenységüket.

A  jegy  bevételeknél  a  legnagyobb  térségbeli  létesítmény, a  mórahalmi  bevételei  a  legnagyobb  magyarországi  für-dők  kb.  egyharmadát  éri  el.  A  vizsgált  szerbiai  létesítmények 

44

jegyár-értékesítésből  származó  bevételei  egy  nagyságrenddel kisebbek a magyarországiakénál.

A  vizsgált  fürdők  egy  része  –  részben  a  vendégszám miatt, részben  a  kedvezőtlen  gazdálkodásból  adódóan,  részben (Magyarországon) a felvett hitelek magas törlesztő részleteinek köszönhetően – nem képes nyereségtermelésre, a helyi önkor-mányzatok  hozzájárulásából  fedezik  a működéshez  szükséges  pénzeszközöket.

A  szolgáltatási  rendszereket  illetően  (2.  számú  táblázat)  a magyarországi  és  a  szerbiai  létesítmények  közötti  legnagyobb különbség a komplexitás mértékéből adódik. A magyarországi fürdők az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre annak érdekében, hogy minél több célcsoportot tudjanak meg-nyerni. A szerbiai fürdők általában kevesebb célcsoportra össz-pontosítanak (7. ábra).

45

Fürd

ő ne

veGy

ógy

Wel

lnes

sM

eden

cék

szám

aVe

ndég

látó

eg

ység

ekEg

yéb

Szol

gálta

tá-

sok

szám

a

Ásott

halo

m

4

büfé

röplab

da és h

omok

foci 

pálya

3

Cson

grád

súlyfürdő, elektroterápia, 

vízsug

ármasszázs, sz

énsav 

kezelés, iszapkezelés, 

tang

ento

r

infra-fin

n szau

na, 

szolárium, m

asszázs

7étt

erem

gyermekjátszótér, WIFI

13

Kece

lZárva

2Zárva

Kecs

kem

étfizikoteráp

ia

jacuzzi, fin

n szau

na, 

gőzfürdő

, bio sz

auna

, arom

a kabin, sz

ó-szob

a, infra kabin, 

tepidá

rium, jégkamra

12gyors, aqu

a és

kar

ibi

étterem

játszóhá

z, fitnesz, halkoz-

meti

ka, gyerm

ekmegőrző

17

Kisk

őrös

szau

na, gőzkamra, 

masszázs, aqu

afitnesz, 

szolárium

8

pihe

nősarok, strand

foci-, a 

strand

röplab

da- é

s a te

nisz

-pá

lya, W

IFI

10

Kisk

un-

féle

gyhá

za

gőzfürdő

82 bü

fé, 

az e

gyik

 szezon

ális

3

Kisk

unha

las

gyóg

yúszás, súlyfürdő

, orvosi gyóg

ymasszázs, 

gyóg

ytorna

masszázs, sz

auna

, szolárium, gőzkabin

5bü

féfitne

sz, stran

dfoci, strand

-röplab

da, p

edikűr, m

anikűr, 

kápo

lna, te

mplom

15

46

Fürd

ő ne

veGy

ógy

Wel

lnes

sM

eden

cék

szám

aVe

ndég

látó

eg

ység

ekEg

yéb

Szol

gálta

tá-

sok

szám

a

Kisk

unm

ajsa

szau

nasziget, aroma 

szau

na, fi

nn sz

auna

, gő

zkab

in, fi

nn sz

áraz-

szau

na, jakuzzi, 

sókamra, szoláriu

m

4gyorsétkező, 

éttermek

2 játszótér, 1 labirin

tus, 

2 röplab

da pálya, 1

 foci

-pá

lya, kosárlabd

a pá

lya, 

2 leng

őteke, 1 kültéri sakk

21

Kist

elek

gyóg

y- és v

ízitorna, m

asz-

százskád

, gyógymasszázs, 

iszap

kezelés

masszázs, sz

auna

3

7

Kunf

ehér

tó

2

büfé, 

étterem

, fagylalto

zó

sportszer (csón

ak, vizi-

bicikli, kajak, sz

örf) köl-

csön

ző, elektromos kisa

utó 

pálya, ta

nösvén

y

7

Kuns

zent

-m

ikló

s

finn szau

na3

büfé

játszótér, úszásoktatás, röp

-labd

a és egyéb

 sportpályák

7

Laki

tele

k

6

étterem

4 szem

élyes a

partman

, csón

akkölcsönzés

3

Mak

ó

med

encefürdő, iszapkeze-

lés, sú

lyfürdő, sz

énsav-

fürdő, gyógy masszázs, 

tan g

entor, gyóg

ytorna

, elektroteráp

ia, galván 

kezelés, io

ntop

horesis

 kezelés, in

geráram, 

dyad

inam

ikus kezelés, ten

s kezelés, ultrah

ang kezelés

9 féle m

asszázs, 

biop

tron

 kezelés, 

iszap

kád kezelés, 

Holt-teng

eri sós fü

rdő, 

arom

afürdő

, Kleop

átra 

fürdő, vörösbo

ros 

fürdő, 

18Bá

r, bü

fé

baba

úszás, értékmegőr

-zés, fo

drászat, lábá

polás, 

man

ikűr, p

edikűr, játszótér, 

Fogászat, focipálya, röp

lab-

da és s

portpá

lyák

45

47

Fürd

ő ne

veGy

ógy

Wel

lnes

sM

eden

cék

szám

aVe

ndég

látó

eg

ység

ekEg

yéb

Szol

gálta

tá-

sok

szám

a

Mór

ahal

om

Gyóg

y-ivók

úra, iszapke-

zelés, sz

énsavas fürdő

, gyóg

ymasszázs, ta

ngen

tor, 

víz a

latti gyógytorna, 

galván

kezelés, interfe

ren-

cia, iontoforézis, ultrah

ang, 

gyóg

ymed

ence, kád

fürdő, 

súlyfürdő, 14 TB

 kezelés

11 sz

auna

, szolá

-riu

m, algap

akolás, 

aqua

fitne

sz, aroma-

kezelés, Caracalla-kád

, fénykezelés, Kne

ipp-

kezelés

21Bü

fé

jégkása kú

t, sodrófolyosó, 

pelenkázó, gyerm

ek játszó

-há

z, fo

drászat, kozm

etika, 

man

ikűr, p

edikűr, fi

tnesz

55

Szeg

ed A

nna

Fürd

ő

iszap

kezelés, kád

fürdő, 

szén

savas fürdő

, rekeszes 

galván

 kezelés, gyógyúszás, 

súlyfürdő, ta

ngen

tor, 

pillang

ókád

 gerincnyú

jtó 

berend

ezéssel, né

gy-

rekeszes váltósugaras 

kádkezelés, gyógyászati 

kád, gyógymasszázs, 

gyóg

ytorna

finn szau

na, gőzkabin, 

infraszaun

a, aerob

ic, 

aqua

fitne

sz, aroma-

kabin, callane

tics, 

élmén

yzuh

any, intim

 to

rna

11bü

fé

22

Szeg

ed N

ap-

fény

fürd

ő

napp

ali kórhá

z, gyógytor-

na sz

obák, fi

zikoteráp

iás 

szob

ák, tan

gentor, szén-

savas fürdő

k, kád

fürdők

, isz

appa

kolás, to

rnam

eden

-ce, gyógyvizes m

eden

ce, 

súlyfürdő, gyógymasszázs

finn szau

na, infra-

szau

na, gőzkamra, 

sókamra, aromaszoba

, rö

nksz

auna

16

baba

úszás, fitnesz, 

 relaxációs zó

na21

48

Fürd

ő ne

veGy

ógy

Wel

lnes

sM

eden

cék

szám

aVe

ndég

látó

eg

ység

ekEg

yéb

Szol

gálta

tá-

sok

szám

a

Tisz

akéc

ske

Tisz

a-pa

rt

gyóg

yivókú

ra, b

ioptron 

lámpá

s kezelés, gyógy-

úszás, ta

ngen

tor, 

gyóg

y torna

, műtét utáni 

reha

bilitáció

finn szau

na, stollen 

szau

na, infra szau

na, 

gőzkam

ra, sókam

ra, 

kneipp

 tapo

só, jégkása, 

tepidá

rium, m

asszázs

8

láng

os sü

tő, 

pecs

enye

-sütő, sna

ck 

bár

18

Tisz

akéc

ske

Kere

kdom

bZárva

4Zárva

Ada

33 bü

féstrand

foci, stran

dröp

labd

a, 

sakk, aerob

ic, aqu

a jogging, 

asztalite

nisz, játszótér

10

Apati

nthermo-elektro-hydro 

terá

piák

4 masszázs, 2 finn

 sz

auna

1145

0 fős 

étterem

2 konferen

cia te

rem, ten

isz, 

asztali ten

isz, bow

ling pá

lya, 

bicik

likölcsön

ző, kon

diterem

18

Petr

őc

5

15 d

b bá

r\étt

erem

\fagyizó

\büfé

WIFI, ajándékbolt, értékm

eg-

őrző, fürdő

ruha bolt, pénzvál-

tó, kicsi elektronikai bolt

19

Bajs

a

2

büfé

homokozó, játszótér, röp-

labd

a pá

lya, biliárd, csocsó 

6

Óbe

cse

4bü

fé

1

Bezd

án

2

büfé

strand

röplab

da-pálya, 

ping

pong

asztal, játszótér, 

lábten

iszpá

lya, kávézó, 

úszóisk

ola

7

49

Fürd

ő ne

veGy

ógy

Wel

lnes

sM

eden

cék

szám

aVe

ndég

látó

eg

ység

ekEg

yéb

Szol

gálta

tá-

sok

szám

a

Mag

yar-

kani

zsa

balneo

terápiák, elektrote

-rápiák, m

ágne

ses teráp

ia, 

hőterápia, gyógytorna, 

gips

znad

rág

terá

pia

masszázsok, th

ermo 

arom

a, nyirokdrená

zs, 

refle

xzón

a masszázs, 

relaxációs m

asszázs

4

tenisz, torna

terem, asztali-

tenisz, b

ody form

15

Újv

idék

6bü

fé2 kosárla

bda pá

lya, 

3 röplab

da pálya, m

ini golf, 

falm

ászás, fo

drász

9

Palic

scs

opor

tos t

eráp

iamasszázs, vizi aerob

ik3

ús

záso

ktat

ás4

Zom

bor

m

assz

ázs

5

játszótér, focipá

lya, rö

plab

-da

 pálya

4

Zalá

nkem

éni-

Horiz

ont (

Spa)

m

assz

ázs

4

1

Zalá

nkem

éni

Dr. B

oriv

oje

hidroteráp

ia, h

abarth 

terápia, te

rmoteráp

ia, 

hidrog

alván fürdő, 

fototerápia, lézerteráp

ia, 

mág

nese

s ter

ápia

1

logo

pédiai kezelés

8

Tem

erin

3bü

fé3 ho

mokos rö

plab

dapá

lya, 

játszótér, úszótanfolyam

6

2. tá

bláz

at: F

onto

sabb

fürd

őszo

lgál

tatá

sok

50

7. ábra: A vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012)

Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

Vizsgálatunk során a rendelkezésre álló adatok segítségével a jel-lemző profil alapján kategóriákba soroltuk a fürdőket,  illetve a szolgáltatási rendszer komplexitását is elemeztük.

6.4 A létesítmények komplexitása

A vizsgált fürdők területi, turisztikai és szolgáltatásbeli adottsá-gait,  jellemzőit egy olyan komplex mutatóban lehet összegezni, ami  egyszerre utal  a  létesítmény  fejlettségére,  de figyelembe veszi a területi adottságokat is. Ebben számos mutatót szerepel-tettünk együttesen, amelyek közül néhányat már részletesebben elemeztünk az előzőekben. A mutatók között a medencék számát és külső-belső elhelyezkedésüket, illetve a jellemző szolgáltatási 

51

köröket vizsgáltuk meg, emellett a szálláshelyek meglétét és típu-sait, a marketing tevékenységeket, a kedvezmények jellegét stb. is górcső alá vettük. A mutatók összegzésével láthatóvá vált a für-dők egymáshoz viszonyított fejlettsége (8. ábra).

8. ábra: A vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012)

Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

A  fürdők  lehetőségeit  elsősorban  gazdálkodásuk  jellege  és fegyelmezettsége határozza meg. A  jövőbeli  fejlesztések nagy-ban  függnek  a  létesítmények  önerejétől,  hitelképességétől, valamint az elérhető forrásoktól. Dél-Alföld számára az euró-pai uniós forrásoknak van nagyobb jelentősége, míg Vajdaság elsősorban a központi a tartományi nagyberuházási alap forrá-saira és a rendelkezésre álló előcsatlakozási alapokra, az Euró-pai Területi Együttműködés (ETE; IPA programok) lehetőségeire  támaszkodhat. 

52

Szerbiában egyre szélesebb körben  ismerik  fel a  fürdőturiz-musban rejlő lehetőségeket, illetve hogy a gyógykezelések, reha-bilitációs tevékenységek a jelenleginél  jóval nagyobb hangsúlyt érdemelnek.  A  gyógyfürdők  többsége ma még  felkészületlen, amelyet  nyitva  tartásuk  is  tükröz.  Az  államilag  finanszírozott betegellátás mellett kevés hangsúlyt fordítanak a fizető vendégek extra igényeire, például hotelszolgálatra, a magasabb színvonalú betegellátásra, vagy a wellness- és gyógyszolgáltatásokra. 

6.5 Fürdőhasználat tapasztalatai

6.5.1 A Vajdasági fürdők a látogatók és a szakértők szemével

A  vajdasági  fürdőkben  a  kereslet  és  kínálat  elemeit  kvalitatív terepkutatási módszerrel, kérdőívezésen és interjúkészítésen ala-puló terepi munkával is megvizsgáltuk. A vajdasági fürdőket vizs-gálva megállapítható, hogy azok többségének a fejlettsége - az elmúlt évtizedek beruházásainak elmaradása miatt – az első Szé-chenyi terv fejlesztési lehetőségeit megelőző magyarországi hely-zetet mutatja. Azaz régi hagyományokon alapuló, régen épült, kor-szerűtlen, minimális kiegészítő szolgáltatást nyújtó, szezonálisan üzemelő fürdőkről van szó, melyek főként a helyi és környékbeli lakosokat vonzzák. Szerbiában sokkal jobban elkülönül a gyógy- és wellness-turizmus, s velük a gyógyfürdő és élmény (wellness) fürdő kategória, mint Magyarországon. Azokon a helyeken, ahol minősített gyógyvíz van, ott szakkórház létesült és főként beuta-lóval rendelkező betegek látogatják. 

Míg a többi fürdőben, még ha rendelkezik is gyógyító hatású termálvízzel  (de ez nem minősített), akkor  semmilyen  (gyógy) 

53

kezelés  nem elérhető  a  vendégek  számára.  Tehát  a  vajdasági gyógyfürdők Magyarországon.

9. ábra A Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i Tudomány-

egyetem hallgatóiForrás: fotó Schwertner J. (2013)

Bükfürdő,  Hévíz,  Harkány  fürdőivel  állíthatók  párhuzamba, melyek  alapvető  funkciója,  hogy  a  beteg  vendégek  számára gyógy szolgáltatásokat  nyújtson  (természetesen mind  hazánk-ban, mind a Vajdaságban, ezekben a fürdőkben is lehetőség van nem csak kezelőlappal érkező vendégek  fürdőlátogatására, de alapvetően nem ez a jellemző). Akadnak azért a Vajdaságban is olyan fürdők, ahol a gyógy- és wellness-szolgáltatások, a gyógy- és élményfürdő részleg egyaránt megtalálható, így a fiatalabb és idősebb korosztály igényeit is kielégítheti. 

54

A  vizsgálatba  vont  fürdők  többsége  (kivéve  az  apatini  és  a petrőci) szerény kínálatot nyújt, csak néhány medencével ren-delkező fürdők (3. táblázat). Az adai fürdő (10. ábra) alapvetően családcentrikus,  3 medencével  és  2  kisebb  csúszdával  várja  a vendégeket, gyógyvízzel nem rendelkezik. Az óbecsei fürdő sze-rény gyógyvizes részleggel,  inkább sport medencével rendelke-zik. Ezzel szemben a temerini a gyógyvízre, és a sport medencére egyaránt helyezi a kínálatot. 

10. ábra: Az adai fürdő úszómedencéjeForrás: fotó Martyin Z. (2013)

Az apatini  (Junakovič)  fürdő egy elismert gyógyhely,  így sokol-dalú gyógyszolgáltatásokat is nyújt, gyógyvizes medencéi mellett pedig élménymedencék is vannak, valamint egy csúszda és egy magasugró deszka várja a fiatalabb korosztályt. Emellett ez az egyetlen fürdő a vizsgáltak közül, ahol szaunázási lehetőséget is kínálnak (ellentétben a magyarországi fürdőkkel, ahol a legtöbb fürdőben már van szaunázási lehetőség). 

A  petrőci  fürdő  (11.  ábra)  kiemelkedik  a  többi  fürdő  sorá-ból, egyrészt szolgáltatásait tekintve, másrészt „a Balkán térség

55

legmodernebb aquaparkja” 2012-ben nyílt, míg a  többi 25-30 éve üzemel. A létesítmény példa a pénzügyi befektetői szándék megjelenésére. (A befektetői kör a Tátra sípályáinak működte-tésében, valamint a poprádi Aquacity tulajdonlásában érintett.) A hely kiválasztásánál 3 szempontot vettek figyelembe:

•  Az E 75 út  közelségét,  itt kívánják a Görögországba  tartó turistákat „felfrissíteni”

•  A piac, Novi Sad és részben Beograd közelségét•  A település szlovák többségű vajdasági  település, példa a 

patrióta tőke működésére•  A komplexum termálvízzel rendelkezik, de minősített gyógy-

vízzel nem. 

11. ábra: A Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriáscsúszdája

Forrás: fotó Schwertner J. (2013)

A petrőci Petroland aquaparknak, 3 élménymedencéje, 8 óriás-csúszdája – 3 befogadómedencével – van. Ezek mellett pedig egy ún. „gyerekparadicsom” nyújt a  legkisebbeknek kikapcsolódási lehetőséget.

56

A vizsgált fürdők

medencékszáma egyéb szolgáltatás gyógyvíz

kapcsolódó szállás

férőhelyeinek száma

Ada 3 2 csúszda nincs 34

Apatin 5

1 csúszda, 1 magasugró deszka,

2 finn szauna, gyógyszolgáltatások

van 278

Bečej 5 nincs van nincs

Bački Petrovac 7 „gyerekparadicsom”,

8 óriáscsúszda nincs nincs

Temerin 3 nincs van nincs

3. táblázat: A kérdőíves vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői

Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z.

Megfigyeltük, hogy a települések többségében a későbbi terjesz-kedés, fejlődés szempontjából a fürdő optimális helyen fekszik, nem a városközpontba van zsúfolva. Azonban érdekes volt, hogy a kérdőív válaszadói között, csak nagyon kevesen fejlesztenének valamit az adott fürdőkön, ezért ezt a kérdést az interjúk keretében megvizsgáltuk a szakértői és vezetői oldal szemszögéből is. A szak-értők szerint a jövőre nézve kulcsfontosságú, hogy ezek a fürdők tovább tudnak-e lépni, képesek-e fejlődni, fejleszteni vagy sem. Az alacsony színvonalú szolgáltatások miatt ugyanis, kihasználva a határ közelségét és a magyar oldalon lévő túlkínálatot,  jelen-tős szerb vendégkör rendszeres látogatója a magyar fürdőknek. A vezetőség célja a határmenti magyar fürdőkhöz hasonló szín-vonalú szolgáltatások nyújtása, s ezáltal itt tartani a potenciálisan érdeklődő belföldi vendégkört. A legtöbb fürdővezetőnek konkrét 

57

tervei  vannak  (például Ada:  termálkút  fúrása,  fedett medence létesítése; Petrőc: sport medence és szálláshely-létesítés; Apatin: a  félbehagyott  beruházás  befejezése;  Óbecse:  egy  új  gyógy- élményfürdő létesítése) azonban a megfelelő anyagi források hiá-nyában a tervek megvalósulása még várat magára. A szakértők többsége csak az Európai Unióhoz való csatlakozás után reméli a nagyobb fellendülést és a Magyarországhoz hasonló helyzet kiala-kulását. Az interjú során azonban az is kiderült, hogy nem csak a befektetők hiánya befolyásolja a lassú fejlődést, hanem a térség-ben jellemző bizonytalan politikai-gazdasági helyzet, az érdekel-lentétek és a fentebb már említett központi támogatás hiánya is. 

A  tapasztalataink  alapján  a  válaszadó  látogatók  jól  érezték magukat a fürdőkben, úgy tűnik egy külön kis világot jelent nekik ez a környezet, melyet az is bizonyít, hogy a közbiztonságot átla-gon felül értékelték.

A megkérdezettek döntő hányada el sem tudja képzelni, hogy hasonló  fürdőik  lehetnének, mint a  szomszédos magyar  terü-leteken, holott adottságaik ezt  lehetővé tennék. A szakértők is főként az ország EU-hoz való csatlakozása után remélnek fellen-dülést, addig pedig a különböző előcsatlakozási alapokat próbál-ják kihasználni a határon túli területek segítségével.

A jövőbeni egészségturisztikai fejlesztéseket tekintve, bár szü-lettek már konkrét tervek is, melyre kereslet is lenne, ezek egy-előre nem valósultak meg. Az interjúk során az is kiderült, hogy ezen  fejlesztések  elmaradása  nem  csak  a  befektetők  hiányán múlik. Egyrészt központi támogatás nélkül szinte lehetetlen bár-milyen helyi lépést tenni, másrészt a politikai helyzet jelentősen befolyásolja az aktuális folyamatokat és lehetőségeket. „itt min-den meg van fertőzve a politikával” – mondta egy interjú alany. Sok helyi lakos megjegyezte, hogy több vezető beosztásban lévő személyre  jellemző  a  szakértelem hiánya, mely  nélkül  hosszú 

58

távon nem remélnek jelentősebb fejlődést. Megállapítható tehát, hogy a jó adottságok ellenére, az itt leírt problémák okozzák, hogy a szerb fürdők egyelőre eltérő pályán mozognak, mint a szomszé-dos magyar fürdők.

7. Fürdő keresleti oldal

7.1 A látogatók száma, összetétele

A turisztikai jellegű indikátorok közül a látogatószámnak meghatá-rozó szerepe van. Az elmúlt évekre összegyűjtött adatsor visszatük-rözheti egy adott fürdő sikerességét, a beruházások hatásait, vagy működési zavarait. A létesítményekre vonatkozó látogatói adato-kon kívül megvizsgáltuk a településekre vonatkozó turisztikai muta-tókat is, amely mellett szakértői becsléseket is összeállítottunk. 

Az alacsony látogatószámot regisztráló fürdők általában gyen-gébb színvonalon üzemelnek és kisebb településeken találhatók, általában más vonzerő nincs a településen (pl. Ásotthalom, Kis-telek, Kunszentmiklós, Bajsa). Ezeknél a létesítményeknél jellem-zően 4.000 és 50.000 fő között szóródnak a vendégszámok.

Az 50-100.000 fős látogatószámú létesítmények általában egy-egy szolgáltatási csoportra épülő strandok vagy gyógykórházak (pl. Ada, Óbecse, Temerin, Újvidék, Csongrád, Palics).

A  100-200.000  fős  komplexumok  nagyobb  településeken találhatók, ahol a fürdőn kívül a város önmagában is rendelke-zik egyéb turisztikai vonzerővel. Ezek a fürdők magas minőségű, speciális gyógyszolgáltatási  intézmények (gyógykórházak), vagy komplex szolgáltatási kört nyújtó fürdők (pl. Szegedi Annafürdő, Kiskőrös, Zalánkeméni gyógykórház, Magyarkanizsa, Tiszakécske-Tisza-part, Kiskunhalas, Apatin).

59

A legnagyobb vendégszámokat Makó, Szeged Napfényfürdő, Kiskunmajsa, Mórahalom komplexumaiban regisztrálják. Ezekbe a létesítményekbe 275-415.000 fő érkezeik évente. Ebbe a kate-góriába  tartoznak a  legfejlettebb, komplex  szolgáltatási  körrel rendelkező fürdők.

Adataink szerint 2005-ben a 13 részletesebben vizsgált szerbiai fürdőbe és gyógykórházba kb. 600-650 000 fő látogatott el. Azóta a  létesítményekbe  látogatók  száma  növekedett,  és  2012-ben elérte a 750 000 - 800 000 főt. A 15 részletesen vizsgált, működő magyarországi  létesítménybe 2005-ben  kb.  1.500.000  fő, míg 2012-ben már 2.300.000-2.400.000 fő érkezett.

A terepi munkánk tapasztalata alapján, annak ellenére, hogy a legtöbb vizsgált vajdasági fürdőben igen szegényes szolgálta-táskínálattal  szembesültünk, a megkérdezett vendégek elége-dettek voltak a kínált szolgáltatásokkal, ezek 1-től 5-ig történő értékelésénél mindegyik kritérium igen jó eredményt kapott (4. táblázat). A  legelégedettebb vendégek Petrőcön voltak  (4,46-os átlaggal), a legelégedetlenebbek Óbecsén (3,95-ös átlaggal). Meglepő eredmény volt, hogy minden fürdőben a közbiztonság kapta az egyik  legnagyobb értéket, holott a köztudatban nem ez a jellemző a Vajdaságra. Ez valószínű azt igazolja, hogy a für-dők egy külön kis „világot” alkotnak, ahol nagyobb biztonság-ban érzik magukat az emberek. A legrosszabb eredményeket a szolgáltatások mennyisége és a medencék változatossága kapta, amely párhuzamba állítható a fürdők fentebb leírt  jellemzőivel (csak a legtöbb szolgáltatást és medencét nyújtó Petrőcön nem kifogásolták ezt). A személyzet és a közbiztonság értékelésénél egyezett meg leginkább a vendégek véleménye (ezek mutatták a legkisebb szórást), a legeltérőbb értékelések pedig a medencék változatosságánál és a tisztaságnál figyelhetők meg (ezek szórása volt a legnagyobb).

60

12. ábra: A vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012)Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-,

Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

61

A vizsgált fürdők

Legjobbra értékelt tényezők

(a kapott átlagos érték)

Legrosszabbra értékelt tényezők

(a kapott átlagos érték)

A 10 ér-tékelés átlaga

Ada környezet(4,70)

köz-biztonság(4,33)

szolgáltatásokmennyisége

(3,84)

ár-érték arány(3,59) 4,11

Apatin közbiztonság(4,49)

medencékváltoza-tossága(4,42)

környezet(3,67)

szolgáltatásokmennyisége

(3,45)3,98

Bečej közbiztonság(4,42)

személyzet(4,31)

medencékváltozatos-

sága(3,57)

vízminőség(3,54) 3,95

Bački Petrovac

közbiztonság(4,79)

tisztaság(4,76)

vízminőség(3,98)

ár-érték arány(3,85) 4,46

Temerin vízminőség(4,74)

köz-biztonság(4,65)

szolgáltatásokmennyisége

(3,93)

medencékváltozatossága

(3,56)4,34

4. táblázat: A fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredményeket kapott

szolgáltatások, valamint az értékelések átlagaForrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette

Schwertner J. – Martyin Z.

Petrőcön és Adán az ár-érték arányt is kiemelték, mint a fürdő egyik legrosszabb tulajdonságát. Ha összevetjük a vizsgált fürdők belépőjegyárait, elmondható, hogy a petrőcit kivéve viszonylag alacsony jegyárakkal működnek, magyar vonatkozásban minden-képp (a könnyebb viszonyítás kedvéért 2 (határ közeli) magyar für-dőt is bevontam az összehasonlításba, a mórahalmit és a petrőci fürdőhöz hasonló szegedi aquaparkot). Azonban ha a kínált szol-gáltatásokat is összevetjük az árakkal (vagyis megközelítőleg az ár-érték arányt vizsgáljuk), az adai fürdő már nem tekinthető olyan olcsónak (5. táblázat). Bár az adai jegyár harmada a mórahalmi 

62

fürdő belépő árának (1900 Ft helyett csak 620 Ft11), a mórahalmi fürdő hétszer annyi medencét és  jelentősen több szolgáltatást nyújt, mint az adai. A szerb fürdőket vizsgálva szintén azt figyel-hetjük meg, hogy csak a jóval több szolgáltatást nyújtó apatini és petrőci fürdő belépői drágábbak, így tehát érthető, hogy a ven-dégek miért értékelték negatívan az ár-érték arányt Adán. Ehhez hozzátartozik az is, hogy pont az adai fürdőben volt a legalacso-nyabb a megkérdezettek jövedelme saját bevallásuk szerint (az adai megkérdezettek  jövedelem szempontjából egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 5,57-re értékelték magukat). 

Fürdő din Ft

Szeged, Napfényfürdő 1610 4300

Kecskemét 1348 3600

Petrőc 1000 2670

Makó 824 2200

Kiskunmajsa 712 1900

Mórahalom 712 1900

Szeged, Anna fürdő 618 1650

Tiszakécske-Tisza-part 524 1400

Tiszakécske-Kerekdomb 375 1000

Kiskőrös 375 1000

Lakitelek 375 1000

Kiskunfélegyháza 337 900

Kiskunhalas 337 900

Kistelek 337 900

Csongrád 307 820

Apatin 300 801

11 2013. szept. 25-ei MNB árfolyama alapján (1 RSD = 2,7 HUF)

63

Fürdő din Ft

Magyarkanizsa 300 801

Kunszentmiklós 296 790

Ada 230 614

Temerin 180 481

Bajsa 70 187

5. táblázat: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendbenForrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

Jövedelem szempontjából a legmagasabbra a petrőci fürdő vendé-gei értékelték magukat (6,28-as átlaggal), ez egyrészt köszönhető annak, hogy itt találkoztunk a legtöbb külföldi turistával, másrészt a magas belépőjegy árat nem is engedhetné meg magának az, aki-nek nagyon alacsony a jövedelme. Bár Petrőc magasabb színvo-nalú és különlegesebb szolgáltatásokat nyújt, mint a többi vajda-sági fürdő, ennek ellenére magyar viszonylatban is elég drágának tekinthető, például a hajdúszoboszlói fürdővel van azonos árszin-ten, ahol a belépőjegy ára 2900 Ft. A vizsgált fürdők közül a szegedi Napfényfürdő – Aquapolis (a belépőjegy ára 4300 Ft) Magyaror-szág egyik legdrágább fürdője, miközben szolgáltatásai a hajdúszo-boszlóival azonosak, így részben érthető, hogy a szerbiai látogatói vélemények ezzel a fürdővel kapcsolatban voltak a legrosszabbak. 

Közismert tény, hogy a Szerbiából a Dél-alföldi régióba érkező gyógy- és fürdővendégek inkább a magasabb színvonalú szolgál-tatásokat és a változatosabb, élményekben gazdagabb kikapcso-lódási  lehetőségeket  keresik Magyarországon.  Teszik mindezt annak ellenére, hogy a vajdasági fürdők – különösen a csak nyá-ron nyitva tartó fürdők – olcsóbbak a magyarországiaknál, ami részben az alacsonyabb minőségű és számú szolgáltatásra vezet-hető vissza.

64

13. ábra A fürdők vonzáskörzete ( Ada és Bački Petrovac)Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

A fürdővendégek által adott válaszokból kitűnt, hogy a vendég-kör eltérő távolságból érkezik (13. ábra). Míg Adán a vendégek fele  Adáról  és  további  25%  a  községből  érkezett,  addig  Bački Petrovacnál a vendégek 90 % - a 40 km-nél távolabbról érkezett. Az adai fürdő egyértelműen helyi, míg a Bački Petrovac-i makro-regionálisnak tekinthető. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy az adai vendégek többsége közelről jön, de autóval érkezik. A für-dővendégeket megfigyelve azt tapasztaltuk, hogy inkább nagyobb társaságok,  családok,  barátok érkeznek a  fürdőkbe,  kisebb az egyedül és partnerrel érkezők aránya. Ezt a megfigyelést a kérdő-íves felmérés eredményei is alátámasztották, miszerint a legtöbb vendég családdal (főként Ada és Petrőc esetében), illetve barátok-kal, ismerősökkel érkezett (főként Óbecse és Temerin esetében) 

65

(14. ábra). Azt, hogy Adára és Petrőcre érkeztek a legtöbben csa-láddal, alátámasztja az a tény is, hogy az itteni fürdőket tartották a vendégek a leginkább gyerek-centrikusnak és családbarátnak. 

14. ábra: Kivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása

Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.

Hazánkban az egyedül érkező idősebb korosztály is jellemző für-dővendég, mely adódhat a már korábban említett komplexebb fürdőkínálatból, hiszen hazánk legtöbb fürdőjében van gyógyvíz, mely az idősebb korosztály igényeit elégíti ki. Ezt a feltevést alátá-masztja, hogy itt is a legtöbb egyedül érkezett vendég Apatinban volt, ahol gyakorlatilag egy igazi gyógyfürdőről, gyógy központról beszélhetünk. A  legkevesebb egyedül érkező vendég Petrőcön volt, ami az igen magas belépőárnak és a fürdő nehezebb meg-közelíthetőségének köszönhető. A városközponttól ugyanis távol helyezkedik el,  így csak busszal vagy autóval közelíthető meg, de főként ez utóbbi közlekedési eszközt választják (a válaszadók 84%-a autóval érkezett a petrőci fürdőbe). A megkérdezett ven-dégek  többsége  a  szolgáltatások  gyenge  választéka  ellenére fél vagy teljes napos kirándulás keretében kereste fel a fürdőt. Emellett természetesen az is nehezíti a vizsgált települések turiz-musát, hogy a fürdőn kívül  igazán más vonzerő nem is nagyon 

66

található ezeken a helyeken. Óbecsén (64%), Temerinben (52%) és Adán (46%) a válaszadók többsége szerint fél napot érdemes a  fürdőben eltölteni. Petrőcön a válaszadók 89%-a szerint egy egész napot érdemes a fürdőben eltölteni, mely egyrészt köszön-hető a szolgáltatásainak, másrészt ismét visszavezethető a magas jegyárra, melyet a vendégek csak akkor tartanak kifizetésre érde-mesnek, ha az egész napot a fürdőben töltik. Emellett Apatinban mondták a legtöbben (a válaszadók 21%-a), hogy több napot is érdemes eltölteni, mely nyilván a gyógyszolgáltatásainak és szál-láslehetőségének köszönhető. A gyógykúrákat igénybe vevőknek megéri  több napon át  a helyszínen  tartózkodni. A  válaszadók 66%-a gyakran ellátogat más fürdőkbe is, 11%-uk pedig főként csak a megkérdezés helyszínéül szolgált fürdőt látogatja. A leglá-togatottabb szerb fürdők között az adai, óbecsei, petrőci,  kanizsai és zentai fürdőket említették. Érdekes volt, hogy a legtöbb ven-dég Magyarországon is gyakran látogatja a fürdőket, ezek közül magasan a legtöbben a mórahalmi fürdőt említették (24%), de a  szegedi, harkányi és gyulai fürdőben is többen megfordultak már. Feltűnően tájékozottak voltak, más fürdök szolgáltatásait is sokan rendszeresen használják. Sokan hisznek a vizek gyógyító erejé-ben, természetesen ez Temerin és Apatin esetében indokolt volt, de még az adai fürdőzök 70 %-a is úgy vélekedik, hogy számára gyógyító a fürdés lehetősége.(15. ábra) Magyarán nagyon opti-misták és keresik a gyógy-, vagy egyéb vizeket. Ez a piac felmérése szempontjából biztató üzenetet jelent.

67

Ön hisz a gyógyvízek hatásában?

0,020,040,060,080,0

100,0Apatin

Ada

Bački PetrovacBečej

Temerin Igen

Részben

Nem

15. ábra: Ön hisz a gyógyvizek hatásában?Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

A kutatások alapján az  látszik, hogy még rengeteg a kihaszná-latlan lehetőség a vajdasági fürdőkben, többségük elmaradott, fejlesztésre szoruló létesítmény. Ennek ellenére az odalátogató vendégek elégedettek voltak, jól érezték magukat és nem javasol-tak különösebb fejlesztéseket. A válaszokból azonban azt lehetett érezni, hogy nem azért nem akarnak fejleszteni, mert nem lenne rá  igény, hanem mert úgy gondolják, nekik ezt a helyzetet kell elfogadniuk („úgyse lesz jobb”), ez a sorsuk. Véleményük szerint a magyar fürdők azért színvonalasabbak, mert van rá lehetősé-gük, támogatják a fejlesztéseket, míg a szerb fürdők fejlesztését úgysem támogatná senki. A szakértők ennél azért derűlátóbbak voltak, de ők is csak a támogatások, pályázatok, határon átnyúló összefogások jövőbeli pozitív alakulása esetén remélnek jelentő-sebb fejlődést.

68

8. Fejlesztési stratégiák

8.1 Terv ellátottság, fejlesztési tapasztalatok

Indokolt megvizsgálnunk,  hogy  a Cooling Cubes Projekt  akció területén, szélesebb értelemben Magyarországon és Szerbiában a fürdőfejlesztéshez kapcsolódóan, hogyan működik a tervezés. Megfelelően segítik-e a fejlesztési folyamatokat?

8.1.1 Magyarországi tervezés

A magyarországi területi tervezési folyamaton belül a termálvíz hasznosítás kiemelten kedvező helyzetben van, mert már 1973-1976 között az ENSZ segítségével elkészült „A termálvízre alapo-zott turizmus távlati fejlesztési koncepciója” (UNDP – HUN (71) 511) elnevezésű termálprojekt tanulmány.

A projekten számos külföldi és hazai szakember dolgozott, így Magyarország a világon elsőként dolgozta ki a termálvíz turiszti-kai hasznosításának komplex, országos stratégiáját és távlati fej-lesztési koncepcióját. A projekt a nemzetközi és a hazai turizmus trendjeinek, problémáinak komplex elemzése alapján készült el.

A Termál Projekt a hazai termálvíz-készletek, termál-települé-sek felmérésére, vizsgálatára, és ennek alapján a termál-telepü-lések távlati-, középtávú- és minta-terveinek kidolgozására, vala-mint a megvalósítási költségek becslésére épült.

A  project  során  összesen  352  termál-üdülőhelyi  adottság-gal rendelkező település részletes vizsgálatára és feldolgozására került sor. A vizsgálat kiterjedt: a termálvízkészletek felmérésére, mely megmutatta, hogy az ország ¾-e alatt található termálvíz, 

69

amelynek egy  része  természetes melegvíz  forrás, másik  része pozitív, ill. negatív kútból nyerhető felszínalatti vízkészlet.

Az elkészült Termál Projekt nagy terjedelme miatt nem volt alkalmas széles körben történő tájékoztatásra, ezért került sor David Grove, az ENSZ által  felkért angol közgazdász, a  területi tervezés nemzetközileg is elismert szakértője által összeállított, és  Bosznay  Anna, magyar  projekt  igazgató  által  szerkesztett, „Magyarország páratlan természeti kincse” c., egyidejűleg angol és magyar nyelven is megjelent könyv kiadására.12

A magyarországi fürdőfejlesztés folyamatában a második lendü-letet a Széchenyi Terv Turizmus Programjának egészségturizmus alprogramjának elkészítése jelentette.

•  A Széchenyi Terv eredményei imponálóak voltak:•  31,2 milliárd Ft összegű támogatással, közel 100 milliárd Ft 

összértékű beruházás valósult meg.•  Szezon átlagos hossza 221 napról 316 napra nőtt, a fürdők 

vízfelszíne 47%-kal nőtt.•  A fejlesztések hatására a gyógyfürdők éves befogadóképes-

sége 50,5%-kal nőtt.•  Sor  került  zöldmezős  fejlesztésekre  az  alábbi  fürdőkben: 

 Sárvár, Győr, Pápa, Cegléd, Zalaegerszeg, Kehidakustány

A fürdőfejlesztés a Széchenyi Tervben már összetett, turisztikai és gazdasági elemekkel bővített fejlesztésként jelent meg, sor került a meglévő  fürdők és a kapcsolódó  szálláshelyek  fejlesztésére, 

12 Kondor A. 2013. Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesztés és fürdőturiz-mus Fóruma, Szombathely

70

bővítésére  (Bük,  Harkány,  Debrecen,  Gyula,  Hajdúszoboszló,  Zalakaros).

Statisztikai régióTámogatott

projektek száma (db)

Támogatás összege (millió Ft)

Fejlesztési összege (millió Ft)

Budapest-Közép-Dunavidék 10 4.408 11.767

Közép-Dunántúl 8 2.698 7.408

Nyugat-Dunántúl 31 10.484 29.683

Dél-Dunántúl 14 2.688 6.860

Észak-Magyarország 13 1.970 5.826

Észak-Alföld 32 4.531 10.875

Dél-Alföld 17 4.010 8.700

Összesen 125 30.789 81.119

6. táblázat: A Széchenyi terv fürdőfejlesztései 2000 és 2004 közöttForrás: saját adatgyűjtés

Az  Európai  uniós  tervezésre  való  felkészülés  folyamatában  a Nemzeti Fejlesztési Terv elemeként megjelenik a Nemzeti Turiz-musfejlesztési Stratégia (NTS, 2005). Ez a dokumentum kijelöli a 2005-2013 közötti időszakra az ágazat fejlesztési irányait megala-pozta az NFT 2. turizmussal kapcsolatos részeit, prioritásait, így:

•  egészségturizmus,•  örökségturizmus,•  konferenciaturizmus.

Ezen tervezés során már széleskörű társadalmi egyezetési folya-mat zajlott, ennek eredményei a stratégia véglegesítésénél fel-használásra kerültek. 

71

Az  Országos  Területfejlesztési  Koncepcióban  a magyarországi termálvízkincs  integrált  térségi hasznosítása kiemelt cél, ezért az országos területfejlesztési politika országosan kiemelt célja és feladata:

•  A termálvízkincs védelme, megőrzése, •  A felszín alatti vizek fenntartható, komplex és integrált tér-

ségi hasznosítása  (gazdasági-ipari, rekreációs-gyógyászati)•  Az egészségturisztikai desztinációk kínálati differenciálása•  Integrált térségi innovatív turisztikai fejlesztés•  Ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok, 

hálózatok létrejöttének támogatása

Ebben az intenzív tervezési folyamatban készült el 2007-ben az Országos Egészségturizmus Stratégia  a hazai  igényeknek és a nemzetközi keresletnek is megfelelő, fenntartható egészségturiz-mus fejlesztése céljával. 

A magasztos célok mellett az alábbi prioritásokat emelte ki: 1.  A természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos ter-

mékfejlesztése2.  Egészségügy és az orvostudomány összehangolása az egész-

ségturizmussal, kutatások támogatása3. Wellness-szel összefüggő szolgáltatások fejlesztése4.  A gyógy- és wellness szállodák fogadóképességének fejlesz-

tése5. A marketing-tevékenység hatékonyabbá tétele6. Az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, átstrukturálása7. Az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése

72

A 2007-2013 évek Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete,  vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv-ben (2007-2013) kiemelt szerepet kapott az egészségturizmus, a kulturális, az öko-, az aktív és a borturizmus. A tervidőszak első két évében 2007-2008-as akciótervi időszakban 55 milliárd Ft keretösszeg állt ren-delkezésre amelyet 163 támogatott pályázó nyert el , a megvaló-sult beruházások összértéke több mint 76 milliárd Ft volt. Ezen támogatási összegből 12,2 milliárd Ft pályázati támogatás gyógy-és termálfürdő fejlesztésre fordítódott. 2009-2010-es akciótervi időszakban a korábbinál több 30 milliárd Ft-os keret, kiemelt att-rakciófejlesztések megvalósítására fordítódott.

A 2013-ban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a gyógy- és wellness fürdők világa kiemelt fejlesz-tési figyelmet kap. „Az egészségipar az ország gazdag termál-és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hasznosítására alapozva az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészség-tudatos  életmódot  szolgáló  termelő  és  szolgáltató  iparágakat kapcsolja egy rendszerbe. Az egészségipar  jelentőségét növeli, hogy innovatív és kutatásigényes területei vannak, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci  lehetőségekkel, és igen komoly, tovább bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik. Az egészségipar fejlesztése az egészségügyi ellátórendszer működetését is segít-heti. Az egészségipar iránt a fizetőképes keresletet külföldi és a hazai kereslet egyaránt biztosíthatja.”13

13 Kormány  1254/2012.  (VII.  19.)  Kormányhatározata  területfejlesztési  politika megújítá-sáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról

73

8.1.2 Szerbia területfejlesztési terve (2007-2013-2020)

Szerbia  területének  komoly  fejlettségbeli  különbségei mutat-tak rá arra, hogy Szerbiának olyan fejlesztési dokumentumokra van  szüksége,  amelyek  támogatásul  és  útmutatóul  szolgálnak a  kiegyensúlyozott  területi  fejlődés  eléréséhez.  E  tekintetben készült  el  a  2007-2012  időszakot  felölelő  Szerbia  Köztársaság Regionális  Fejlesztésének  Stratégiája,  ami  Szerbiában  az  első regionális fejlődést körvonalazó stratégiai dokumentum, amely konzisztens módon és teljességgel definiálja a köztársaság terü-leti fejlődésének alapprioritásait. Szerbia regionális szerkezeté-nek definiálását hosszú előkészületek, viták és egyeztetések előz-ték meg, számos térszerkezet-változat született, ennek ellenére a 2009 nyarán elfogadott Regionális fejlesztésről szóló törvény definiálta Szerbia statisztikai-funkcionális régiókból álló (regio-nális) szerkezetét, annak intézményrendszerét beleépítve a 2009 júniusában napvilágot látott Szerbia területfejlesztési stratégiája újrafogalmazott és az EU-s követelményekhez rugalmasan alkal-mazkodó dokumentumtervezet irányelveit. 

Szerbia  fejlesztési  régióinak  (gazdasági/statisztikai  régiók) növelniük  kell  saját  innovációs  kapacitásaikat,  csökkenteni  az eddigi pazarló gazdálkodást, valamint erősíteni az együttműkö-dést a  régiók között és növelni az ország nemzetközi  verseny-képességét. A  regionális  fejlesztési programoknak a  regionális fejlődés alapvető eszközeivé kell válniuk, melyek által létrejöhet Szerbia átfogó funkcionális integrációja. Ez Szerbia területfejlesz-tésének alapvető stratégiai irányzata.

A Szerb Köztársaság Területfejlesztési Stratégiáját annak a Szerb Köztársaságra vonatkozó Területfejlesztési Stratégia kidolgozásá-ról szóló határozat, alapján alkották, amelyet a Szerb Kormány, 

74

2008. december 19-én  fogadott el.  (A dokumentum rövidített megnevezése: SPRS_2020)14.

A Stratégia, Szerbia hosszú távú, fenntartható területfejlesz-tési koncepcióját, valamint a minden területre és szektorra érvé-nyes integrált fejlesztés hosszú távú stratégiai céljait tartalmazza. Mindezt teszi annak érdekében, hogy feltételeket teremtsen a terepen fellelhető erőforrások és komparatív előnyök minél jobb kihasználására, és lehetővé tegye Szerbiának az európai térségbe való területi, valamint funkcionális beilleszkedését.

A Vajdaság Autonóm Tartomány területén végrehajtandó óvin-tézkedéseknek, védelmi feladatoknak, területrendezési teendők-nek és az építkezéseknek összhangban kell állniuk a stratégiai fejlesztéseket megalapozó Regionális területfejlesztési terv kidol-gozásával és elfogadásával. A felvetett kérdéseket kezelő első ter-vet, amely Vajdaság területére vonatkozott, Vajdaság területfej-lesztési terveként ismeri a közvélemény. Az alapdokumentumot 1978-ban fogadták el. A tervben fogalt feladatok teljesítésének határideje 2000. esztendő volt. Kétezer kilencben, Vajdaság Auto-nóm Tartomány Képviselőháza határozatot hozott a Vajdaság AT Regionális területfejlesztési tervének kidolgozásáról, amelynek kimunkálásával a Vajdasági Urbanisztikai  Intézetet bízták meg. A munkához szakmai segítséget nyújtottak az Újvidéki Egyetem munkatársai  is, ennek eredményeként a  tervet 2011-ben el  is fogadták.

A területfejlesztési  terv megvalósítását a 1978–2011 közötti időszakban a következő szakaszok jellemezték:

•  az 1978 – 1990. közötti időszakban: Vajdaság AT Területfej-lesztési tervének céljait teljes egészében megvalósították,

14 Valentina Ivanić: Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine 2012.

75

•  az 1990 – 2000. közötti időszakban: a Szerbiában, és a volt Jugoszlávia térségében lejátszódott dramatikus események, nagyban megnehezítették, vagy teljes egészében leállítot-ták a Vajdaság AT Területfejlesztési tervében foglaltak meg-valósítását. Időközben, vagyis 1996-ban meghozták a Szerb Köztársaság Területfejlesztési tervét. Ennek következtében, vagyis a vertikális hierarchia miatt, a Vajdasági AT Terület-fejlesztési tervének bizonyos részei hatályon kívül kerültek, illetve csak azok a részek maradtak alkalmazásban, amelyek nem álltak ellentétben a köztársasági terv rendelkezéseivel,

•  a  2000  –  2011.  közötti  időszakot  a  társadalmi  átalakulás folyamata jellemezte, ekkor számos reformintézkedés szü-letett, megkezdődött a makro – gazdasági szilárdság megte-remtésére szervezett mozgalom, a szerkezetváltás és a magá-nosítás, az uniós felzárkózás folyamata, amely a társadalom és a gazdaság egészére érvényes ütemes törvénymódosítási folyamatot eredményezett. Kétezer háromtól Vajdaság terü-letrendezését kizárólagosan a Tervezési – építkezési törvény, valamint a Szerb Köztársaság területrendezési törvényének rendeletei szerint bonyolították le.

A fejlesztési  igényekkel kapcsolatos kérdésekre megadott „terü-letfejlesztési  jellegű” válaszoknak hosszú  távú szinergiai  jelen-tősége  is van, amit az új Vajdasági  regionális  területfejlesztési tervben világosan ki is mondtak. Ezt a dokumentumot 2011 dec-emberében fogadták el. 

Összességében megállapítható, hogy az alapvető terv doku-mentumok mindkét országban  rendelkezésre állnak, de a  ter-vezési  kapacitások  Szerbiában  jelenleg  szerényebb méretűek, mint Magyarországon.  A  fürdőfejlesztés  és  egészségturizmus fejlesztés a magyarországi dokumentumokhoz képest Szerbiában 

76

árnyaltabb formában jelenik meg, akár mint cél, akár mint fejlesz-tési eszköz. 

8.2 A fürdőfejlesztés néhány magyar és nemzetközi jó gyakorlata

Amikor a fürdőfejlesztés jó gyakorlatairól beszélünk, nem feltét-lenül csupán konkrét esettanulmányokra érdemes asszociálnunk, hiszen legalább ilyen jelentőséggel bír a fejlesztés általános, jól bevált metodikájának  ismerete  is.  Tanulmányunknak ebben a fejezetében ennek szellemében kívánunk útmutatást és ötleteket adni.

A termál- és gyógyfürdők esetében kétféle alapvető típusról beszélhetünk: az egyik csoportba a tradicionális, patinás fürdő-központok tartoznak, míg a másikba az új létesítmények. A régi termálfürdők  esetében  sokkal  nagyobb  arányban figyelhetjük meg a gyógyászati funkció dominanciáját, míg az újabb fürdők szívesebben  szakosodtak  az  egészségi  állapot  fenntartását  és megőrzését biztosító wellness szolgáltatásokra. Az intézmények sikeres működtetése szempontjából azonban nincsenek lényeges menedzselési különbségek, különösen, ami a marketingtevékeny-séget, vagy a termékfejlesztést illeti, ugyanis az eredményességet ugyanazokkal az operatív eszközökkel lehet elérni mindkét profil-lal működő fürdőcsoport vonatkozásában.

A  fürdőfejlesztés  különböző  területén  tevékenykedő  nem-zetközi  szakembergárda  több  évtizedes  tapasztalatai  alapján a Creative Spa Concept tanácsadó cég  kidolgozott egy  sémát, amelynek  a  szisztematikus  végrehajtása  garantálja  a  fürdők eredményes fejlesztését. A siker érdekében az alábbi fejlesztési 

77

feladatokat kell következetesen véghezvinni a hatékony fürdőfej-lesztés előfeltételeként:

I. fázis •  Piackutatás•  Üzleti terv felülvizsgálata•  Koncepció kialakítása•  Létesítmény-fejlesztés  (külső és belső dizájn, szolgáltatási 

kör definiálását követően)•  Pénzügyi tervezés/Megvalósíthatósági tanulmány készítése

II. fázis •  Az épület és az enteriőr felülvizsgálata•  A  berendezés  kiválasztása  és  az  optimális  árérték  arány 

kialakítása

III. fázis•  Jellegzetes termék- és szolgáltatásfejlesztés•  „Spa-menü” kialakítása (szolgáltatáskombináció)•  Arculatépítés (a fürdő ikonikussá tétele)•  Honlapfejlesztés•  Marketingtervezés, különös tekintettel az értékesítésre•  Public Relations tervezése

IV. fázis•  Üzemeltetési tervezés•  Kiskereskedelmi értékesítés tervezése•  Munkaerőtoborzás és –foglalkoztatás tervezése•  Nyitás előtti felkészítés a helyszínen•  A spa személyzetének képzése és további képzése a helyszínen

78

8.2.1 A „Get Spa Smart” koncepció, avagy fürdőfejlesztés okosan

„A spa megélése szabadságot jelent, a szabadság a lélek  oxigénje.” Ez az alapgondolata annak a Mindy Terry által kidolgozott meto-dikának, amely a „Get Spa Smart” koncepció lényegét jelenti, és amely módszert ingyenesen hozzáférhetővé tették a Creative Spa Concept tanácsadó cég honlapján, annak reményében, hogy az ottani értékes információk inspirációt adhatnak a fürdők, vala-mint a wellness szolgáltatásokat nyújtó létesítmények kreatív fej-lesztéséhez15

Gyakorlatilag  a  nevezett,  fürdőfejlesztésre  specializálódott, nemzetközi tanácsadó cég szakértői olyan kipróbált technikákat ajánlanak, amelyek elősegítik a fürdők precízebb működtetését, miközben a vezetőket eredményesebb fejlesztőkké teszik.

Ahogyan  Mindy  Terry  mondja:  „…mert,  amikor  valamiért rajong az ember, akkor minden nap valami újat szeretne meg-tudni a rajongása tárgyáról.” Így kell, hogy történjen ez a haté-kony fürdőfejlesztés esetében is.

A fürdőfejlesztés sikerességét meghatározó fontosabb lépések:1.  Körültekintő  tervezés:  hogyan  kell  ahhoz  pozícionálni  a 

céget, hogy az a legsikeresebb kimenetet biztosítsa2.  Tervezés és építkezés: hogy megóvjuk a fürdőt még a meg-

nyitás előtt a rejtett buktatóktól3. Márkanév építés4. Operatív terv készítése5. A humánerőforrás biztosítása6. A fürdő „berendezése”7. Spa tréning az alkalmazottak részére (szakképzés)

15 www.creativeconcepts.com 

79

Az  egyes munkafázisok  teendőiről  részletes  leírások,  kisebb tanulmányok találhatók a fentebb citált honlapon, így egyfajta önképzést tesz  lehetővé a weboldal tartalma a szakmai olvasó számára. 

8.2.2 A magyar modell

Áttekintve a  fenti általános fejlesztési  irányelveket kijelenthet-jük, hogy a szerbiai  fürdők számára mintaértékűek  lehetnek a magyarországi fürdők fejlesztése terén szerzett tapasztalatai, és jól használhatóak azok eredményei. Különösen fontos felülvizs-gálnia  a  szerbiai  létesítményeknek,  hogy  hogyan bővítették  a magyar fürdők a társadalombiztosítás által finanszírozott, kizáró-lag gyógyászati célú fürdőüzemeltetési funkcióikat a betegségek megelőzését elősegítő, testi-lelki megújulást és harmóniát bizto-sító wellness szolgáltatásokkal.

A magyar fürdők történetében különösen megmutatkozik az a kettősség, amely a tradicionális, nemzetközi fürdőhelyeket, és az új alapítású fürdőket illeti. A magyarországi turizmuspolitika mindig is kiemelt területként kezelte a fürdőfejlesztés ügyét, de a rendszerváltozás utáni Magyarországon – kezdetben termál- és gyógyturizmus, később egészségturizmus néven – a fürdőfejlesz-tés ügye bekerült a kiemelten kezelt  turisztikai  termékcsopor-tok közé. A már korábban bemutatott fejlesztési politika azért is példaértékű, mert egyrészt a nemzeti turizmuspolitikának ilyen mértékű fókuszálása szükséges a termékcsoportra ahhoz, hogy következetességgel hosszú távon sikeres legyen a fürdőfejlesztés, másrészt ez a modell azt is kiválóan példázza, hogy nem elegendő önmagában a turizmuspolitikai szándék, de szükség van az adek-vát finanszírozási háttér egyidejű megteremtésére is.

80

Olyan marketingeszközökkel támogatták az utóbbi évtizedben a magyar fürdőfejlesztést, mint amilyen a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as, „A vizek éve” nevet viselő kampánya volt. Ennek kere-tein belül új országos  imázskiadvány, és  regionális kiadványok (utóbbiak már konkrét szolgáltatási ajánlatokat is megjelenítve), valamint reklámfilm, hazai és külföldi kiállítási megjelenések irá-nyították rá a figyelmet a magyar fürdőkultúrára.

A Magyar Turizmus Zrt. honlapján rendkívül részletes informá-ciókat találhat akár a szakmai érdeklődő, akár a turista a magyar egészségturisztikai kínálatról az élményfürdőktől a wellness-t  is kínáló  borszállodákon  keresztül  a magyar  gasztro-wellness-ig, hogy csak az érdekesebbeket említsük. E különleges kínálat  is példaértékű, hiszen Magyarországon már lezajlott az a folyamat, amelynek eredményeképpen a fürdőhelyek erőteljesen specia-lizálódtak, kitörve ezáltal a sematikus „csak gyógyfürdő”, avagy csak „wellness üdülőhely” skatulyákból. 

8.2.3 Kehidakustány példája

A gazdasági periférián elhelyezkedő – település, melynél a turiz-musfejlesztés (ezen belül is elsősorban a fürdőfejlesztés) pozitív hatást gyakorolt a helyi gazdaságra. A vidék válságára egy tudatos és tervszerű turisztikai fejlesztés gyógyírként szolgálhat, ameny-nyiben ehhez a megfelelő adottságokkal rendelkezik a település. Íme Kehidakustány példája, ahol a turizmus megoldást jelentett a foglalkoztatásra, a népességmegtartó képesség javítására, a helyi gazdaság fellendítésére. 

Kehidakustány Magyarországon,  a  Nyugat-dunántúli  régió-ban helyezkedik el, Zala megyében, a Zala folyó két partján terül 

81

el. Az 1218  lelket16  számláló  település közigazgatásilag a Zala-szentgróti járáshoz tartozik. A térséget a rendszerváltást követő időszakban gazdasági perifériaként, Kehidakustányt hátrányos helyzetű településként tartották számon, annak ellenére, hogy földrajzilag kedvező helyen fekszik (a megyeszékhelytől 32 km-re, a Balatontól 20 km-re).

A településen a ’70-es években bukkantak termálvízre (ivóvizet kutatva), melyről hamarosan kiderült, hogy gyógyhatású,  így a ’80-as évek közepén a helyiek számára fürdőt létesítettek, mely egészen 1999-ig szezonális  jelleggel üzemelt. Az 1990-es évek közepén a település és  így az önkormányzati tulajdonban  lévő létesítmény is a csőd szélére sodródott (a csatornázás költségeit nem tudták kifizetni). A csatornázást végző cég felszámolási eljá-rást akart indítani az önkormányzat ellen, de végül úgy döntött, hogy inkább segítséget nyújt, s a piaci ár többszöröséért földterü-letet vásárolt az önkormányzattól. 1999-ben alakult meg a Kehida Termál Kft., mely megszerezte a fürdő használati jogát 50 éves időtartamra, s a régi fürdőhöz egy 3 hektáros ingatlant hozzácsa-tolva megkezdte tervszerű fejlesztéseit17. Ezzel a  lépéssel elin-dulhatott Kehidakustány a fejlődés útján, 2003 februárjában fel-avatták a 2,5 milliárd forintból megújult Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőt. A beruházás 2 év alatt összesen 790 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesült, melyből 640 millió forintot a Széchenyi-terv termálfürdő-pályázatán nyert el. A fedett és szabadtéri élményfürdő mellett, gyógyászati központ, négycsillagos szálloda, étterem, konferenciaterem is épült. 2003 

16 KSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf)17 Dávid L.- Bujdosó Z. – Patkós Cs. 2003: A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesz-tésben. –  In: Süli  - Zakar  I.: A terület- és településfejlesztés alapjai.  - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.

82

elején egyedül itt rendelkeztek fedett óriás csúszdával. A fejlesz-tések meghozták a várt eredményt, 2003-ban több mint 407 ezer fürdővendég kereste fel (az előző évhez képest ez 165%-os növe-kedést jelentett), s a településen eltöltött vendégéjszakákban is jelentős növekedés tapasztalható (16. ábra).

16. ábra: Kehidakustány vendégforgalmának alakulása (2002-2012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapjánForrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

A fürdő vendégforgalma az elmúlt 10 évben 350-410 ezer között állandósult, a település szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma  egészen  2009-ig  növekedett, majd  jelentős  csökkenés jelentkezett, s  jelenleg 50 ezer vendégéjszakában állandósult a forgalom (ami még mindig a 2002-es  induló év teljesítményé-nek több mint hatszorosát jelenti!). A mórahalmihoz hasonlóan a fürdő térségi vonzereje regionálissá vált, sőt a határon túlról is jelentős vendégforgalmat generál.

A falu (és fürdője) ma már messze van a csődtől, a megnyílt termálfürdő  és  szálloda  több mint  150  főnek biztosít  állandó munkát, a szezonális foglalkoztatottak száma pedig az 50-60 főt is 

83

eléri, így a településen gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. A munkavállalók több mint 40%-a 10 km-es körzetből jár munka-helyére, ami részben az önerős és pályázati forrásokból biztosí-tott tudatos, folyamatos továbbképzéseknek köszönhető (hiszen a település agrárjellegéből adódóan kevés szakképzett munkaerő állt rendelkezésre a turisztikai szolgáltatások számára). A vállalko-zási kedv megnőtt, az ingatlanárak 300-szorosára emelkedtek. Az idegenforgalmi adóbevétel 2002-ben még csak 1,7 millió forint volt, 2003-ban már 4,8 millió forint. A helyi önkormányzat részére történt befizetések (iparűzési adó,  ingatlanadó,  idegenforgalmi adó) is jelentősen megnőttek a fejlesztések hatására (2003-ban 41,5-szeres növekedés). A vállalkozási kedv növekedését mutatja a magánszállásadók számának folyamatos növekedése is18. 

A turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően jelentősen átalakult a  településen a mezőgazdasági  termelésre alapozott gazdasági  szerkezet. A  turizmusból származó  (közvetett) bevé-telek  segítségével az önkormányzatnak sikerült  stabilizálódnia és biztosítani  tudja a közintézmények fenntartását, valamint a helyi infrastruktúra fejlesztését. Persze a siker kulcsa mindig több tényező függvénye, így ez az eset sem tekinthető általános „for-gatókönyvnek”, viszont jó példaként állhat a fejlesztők előtt. Amit a helyiek kiemeltek, hogy a fejlesztések tudatosak, megalapozot-tak voltak és megfelelő volt a köz- és magántőke együttműködése (PPP). A fürdő fejlesztése további beruházásokat, fejlesztéseket generált, megjelent a tudatos településmarketing és a vonzerő-fejlesztés is (pl. Deák Kúria19).

18 Lamperth  J.  2011: A  turizmus  gazdaságfejlesztő  hatásai  Kehidakustány példáján.  –  In: Michalkó  G.  –  Rátz  T.  (szerk.):  A  turizmus  dimenziói:  humánum,  ökonómikum,  politikum.  Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.19 http://www.kehidakustany.hu/index.php/latnivalok-kehidakustanyban

84

8.2.4 A szlovén modell

Ugyancsak mintaként szolgálhat a „szlovén modell”. Szlovéniá-ban jóval előrébb jár a „spa típusú” fürdőfejlesztés, mint például a tanulmány tárgyát jelentő akcióterület fürdőiben. A Slovenian Natural Spas szervezete 15 fürdő szövetségeképpen alakult meg, elsődlegesen azzal a céllal, hogy megteremtse a korszerű fürdő-kultúra megfelelő helyét és feltételrendszerét a nemzeti egészség-ügyi rendszerben. A fejlesztés hangsúlya az egészséges életmó-don volt, amely egyrészt a termálkúrák több évszázados kezelési hagyományain alapult, másrészt a balneológia, thalasso terápia, valamint a klimatikus gyógykúrák területén szerzett tapasztalato-kon. A korszerű szolgáltatások fejlesztésekor cél volt a holisztikus szemlélet meghonosítása, amely lehetővé tette távoli országok rég elfeledett, ősi kezelési  formáinak újrafelfedezését, és azok beépítését a fürdőlétesítmények profiljába. 

A Slovenian Natural Spas nem csupán fejlesztési tanácsadási feladatokat  lát  el,  hanem,  egyfajta  desztinációmenedzsment szervezetként üzemelve, utazási ajánlatokat is összeállít, amelye-ket saját honlapján keresztül promótál és értékesít20. 

20 www.slovenia-terme.si

85

17. ábra A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának egészségturisztikai felületeForrás:www.slovenia.info

Természetesen nem csak a fent bemutatott szervezet népszerűsíti a szlovén fürdőhelyeket, hanem a Szlovén Idegenforgalmi Hivatal is kiemelt figyelmet szentel a termékcsoportnak honlapján21. 

Szlovénia esetében azonban még a Magyarországhoz képest is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek országos szinten a befek-tetés ösztönzésre, amely mind a magyar, mind a szerbiai fürdők esetében követendő példa lehet. Erre vonatkozó információkat az illetékes minisztérium (Ministry of Economic Development and Technology) oldalán  találhatunk22. Az  itt – a  tervezett nagybe-ruházásoknál komplett látványtervekkel – bemutatott harminc projektötletből kilenc valamilyen módon kapcsolódik a  fürdő-fejlesztéshez.

21 www.slovenia.info22 www.mgrt.gov.si

86

Említést  érdemel  Szlovénia  kapcsán még egy  igen  korszerű szervezet, a Medical Tourism Destination Management Company, amelynek szintén döntő jelentősége van a fürdők által nyújtott szolgáltatások értékesítésében. Ez a gyakorlatilag utazásszerve-zéssel foglalkozó cég biztosítja a kapcsolatot a gyógykezeléseket kereső kül- és belföldi turisták számára a gyógyhelyekkel a kúrák-tól a transzferen át a szállásfoglalásig, biztosítva ezzel a vendég számára,  hogy  garantáltan magas  színvonalú  szolgáltatásokat kapjon23.

8.3 Együttműködési hálózatok az egészség – és a wellness turizmus területén

A  turisztikai  szektor  korszerű  fejlesztése  elképzelhetetlen intenzív területi együttműködések kialakítása nélkül. A koope-rációkon alapuló  szinergiák hatékonyan növelik úgy az egyes turizmusban résztvevő szereplők, mint az adott régió versenyké-pességét. A kapcsolatrendszerek kialakításának többféle módja is létezik, részben eltérő prioritásokkal. A két legtipikusabb szer-veződési forma a klaszter és a komplex turisztikai desztináció-menedzsment.

A Fürdőfejlesztési Stratégia vizsgálati területén az említettek közül az előzőek működnek évek óta sikeresen, így az alábbiak-ban a klaszteresedés elvi és gyakorlati kérdéseit taglaljuk rész-letesen. 

23  www.medicaltourism-dmc.com

87

8.3.1 A klaszter fogalma

A klaszter (cluster, angol)  jelentése hálózat, amely a résztvevő szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttmű-ködés gondolatát és gyakorlati megvalósítását jelenti. A cégek, intézmények  azért működnek  szívesen  klaszteresített  környe-zetben, mert ez által növelik területi hatékonyságukat, és ezzel egyidejűleg nagyobb nyilvánossághoz is juthatnak, javul az érdek-érvényesítő-képességük, amely jelentősen növeli versenyképes-ségüket. A klaszterekben partnerség alakulhat ki a szolgáltatást nyújtó szervezetek, valamint a koordináló és fejlesztésért felelős intézmények között, vagyis e hálózatosodás erősíti a magán és közszféra közötti együttműködést is.

A  klaszterek  kialakulása  egyfajta  válaszreakcióként  is  értel-mezhető a globalizált környezetre, amelyet a fejlődés, valamint a minél gyorsabb piaci reagálás igénye, továbbá a hatékonyságnö-velés hív életre.

Nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint „a regionális klaszter egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatainak – ezek kapcsolódó iparágainak, pénzügyi intézményeinek, szolgál-tató és együttműködő infrastrukturális (háttér)  intézményeinek (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségeinek (kama-rák,  klubok)  –  innovatív  kapcsolatrendszeren  alapuló  földrajzi koncentrációja. (Porter, M. 1990).”

Ha nem csupán a definíciót, hanem annak értelmezését tekint-jük, akkor a klaszterek intézmények olyan csoportjai, amelyek:

•  együttműködnek és versenyeznek;•  földrajzilag koncentráltan helyezkednek el•  egy bizonyos területre specializálódtak, amelyet közös tech-

nológiák és szakismeret köt össze•  tudományos alapúak vagy hagyományosak

88

A klaszternek mindenképp pozitív hatása van az innovációra és a versenyképességre, a szaktudásra és az információáramlásra és a növekedést, hosszú távú fejlődést is elősegíti24. 

8.3.2 A klaszter, mint szervezet

A klaszterek belső működésének kialakításához és megértéséhez szükséges az általános szervezeti struktúra ismerete.

A klaszter közgyűlésből, mint döntéshozó, és klasztermenedzs-mentből, mint végrehajtó szervből áll. A közgyűlés révén a tagok képesek irányítani a klaszter munkáját, és dönteni a legfontosabb kérdésekről. A klaszter közgyűlése a tagok által delegált szemé-lyekből áll. A közgyűlés feladata és hatásköre többek között saját ügyrendjének elfogadása és módosítása, a tagdíjak és a költség-vetés meghatározása és elfogadása, a klasztermenedzser mun-kájának felügyelete, új tagok felvétele vagy korábbiak kizárása, illetve bizonyos értékhatárt meghaladó anyagi eszközök feletti rendelkezés (pl. pályázati önrészek).

A klasztermenedzsment biztosítja a  szervezet napi operatív működési feltételeit, előkészíti a stratégiai és marketingtervet, továbbá a költségvetést. A menedzsment hatáskörébe tartozik a pályázati források feltérképezése, ezekről a tagság szisztematikus tájékoztatása, a tagság körében felmerülő projektötletek értéke-lése és minősítése.

24 Szanyi M. 2008: A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek

89

8.3.3 Klaszteralapítás és a tagság keletkezése

A klaszter alapítását célszerű megelőznie egy igény és állapotfel-mérésnek a potenciális tagság körében, hiszen a későbbiekben erre az információs bázisra építve van lehetőség a klaszter tevé-kenységi körének kialakítására, amely a szolgáltatástól a beruhá-zásokig igen szerteágazó lehet. Jogi értelemben egy klaszterala-pítási szándéknyilatkozat aláírásával fejezik ki a tagok a klaszter létrehozása iránti akaratukat, amely alapján elkészíthető a szer-vezet alapító okirata, és a szervezeti működési szabályzat. A klasz-ter önmagában nem jogi személyiség, a szervezet képviseletét a gesztor látja el. A gesztor egy, a tagság által kiválasztott szervezet, amely  lehet bármilyen  formában működő gazdasági  társaság, vagy non profit szervezet. 

Az  alapító  tagok  köréhez  később  újak  is  csatlakozhatnak. A bővítés sok esetben ajánlásos rendszerrel történik, és a tagfel-vétel az aktuális tagság szavazásával válik érvényessé. A klaszter munkájában részt vehetnek úgynevezett támogató tagok is (pl. önkormányzatok), akik/amelyek tagdíj fizetésére nem kötelezet-tek, szavazati joggal nem bírnak, viszont a hálózat szakmai mun-kájába eredményesen bekapcsolódhatnak.

8.3.4 A klaszterek eredményes működésének sikertényezői

A klaszterek működtetése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az alábbi tényezők egyidejűleg érvényesülnek:

•  Az alulról  jövő kezdeményezések dominanciája, a magán-szektor aktivitása jellemezze a működést.

•  Üzleti haszonnal kecsegtető, erős közös érdekek motiválják a fenntartását.

90

•  A klasztert ne úgy tekintse a tagság, mintha egyetlen közös beruházásra jönne létre (mint egy konzorcium).

•  Ne csak és kizárólag támogatások elnyerésére, pályázati cél-ból alakuljon meg a szervezet.

•  Képes  legyen  a  fenntarthatóság  biztosítására  (3-5  éves  időszak).

•  Legyenek klaszterszolgáltatások.•  Minden tag egyenlő mértékben részesüljön a klaszter műkö-

dése során megvalósuló projektek pozitív hatásaiból.•  Rendelkezésre álljon önerő a pályázatokon való  részvételhez.

8.3.5 A turisztikai klaszterek szerepe a marketingben és a minőségbiztosításban

A klaszteresítésnek egyik kiemelt szerepköre aktívan részt venni egy térség marketingtevékenységében. A klaszter alapgondolata „az együttműködve versenyzés”. Ennek előfeltétele, hogy a klasz-terek marketingtevékenysége kétirányú legyen: egyrészt a háló-zat belső identitásának, az együttműködő szervezetek kohéziójá-nak megteremtése a cél, vagyis a stratégiai marketing, másrészt pedig a klaszteren kívülre irányuló marketingaktivitás, amelynek fő célja a klaszter tömörülése által képviselt értékekre alapozva egy közös márka, márkanév megteremtése. A megfelelő imázs-alakítással párhuzamosan folyó márkanév építés lehetővé teszi, hogy hosszabb időtávon a klaszter olyan brand-dé váljon, amely egyrészt garantált minőséget képvisel a piacon szolgáltatásaival, másrészt pedig jól köthető a földrajzi helyhez is. Utóbbi funkci-ója révén válik kiemelten fontos tényezővé a klaszter marketing a regionális marketing tekintetében is.

91

A klaszter kiválóan alkalmas a turizmusban egyre fontosabb szerepet  játszó minőségbiztosítási  rendszerek  kialakítására  is, amely  szintén  jelentős  versenyelőnyt  teremthet  a  hálózatban együttműködők számára. A minőség és az arra épülő klaszter-márka egyértelműen azonosítja a klasztert, amely alapján a pia-con könnyen  felismerhetővé válnak a klaszter működése által lefedett térségnek a szolgáltatásai.

8.3.6 A magyar klaszteresedés néhány sajátossága

Magyarországon a klaszterek  létrehozásán közel másfél évtize-des hagyományai vannak, hiszen az első ilyen típusú hálózatok a 2000-es évek elején alakultak meg hazánkban. Ezek a pionír klaszterek még jórészt államilag, felülről szervezettek voltak, és egy-egy multinacionális cég köré rendeződő beszállítói hálózat-ként tevékenykedtek.

2000 és 2006 között már több részben hazai, részben európai uniós  forrásból finanszírozott pályázati kiírás  (Széchenyi Terv,  I. Nemzeti Fejlesztési Terv) is ösztönözte a klaszterekbe  szerveződést. 

2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv már komoly gaz-daságfejlesztési eszközként tekintett a klaszterekre. A hálózato-sodás és a vállalkozói kooperációk erősítése érdekében komplex fejlesztési  program  indult,  „Pólus  Program”  néven,  amelynek keretei között a korábbiakhoz képest magasabb fejlesztési forrá-sok kerültek meghirdetésre úgy a klaszterek, mint egyes klaszter-tagok számára. A Pólus Programiroda, mint operatív szervezet, részt vett a klaszterek szelektálását, minősítését végző akkreditá-ciós folyamatban. Ennek a munkának az eredménye, hogy mára 20 darab, úgynevezett „Akkreditált innovációs klaszter” működik Magyarországon. Sajnálatos módon, ezek között azonban ezidáig 

92

turisztikai klaszter nem szerepel, holott a turizmus – és azon belül is az egészségturisztikai szektor – az élen  járt a klaszteresedés terén annak első hullámában. 

Az Új Széchenyi Terv 2010-es megjelenésével is folytatódott a klaszterfejlesztési program, a koordináló funkciót a Programiroda helyett felálló Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vette át, amely elvégezte a klaszter akkreditációs rendszer felülvizsgálatát.

8.3.7 Egészségturisztikai klaszterek Magyarországon

Tekintettel az egészségturizmusban kiéleződő hazai és nemzet-közi versenyre, az egészségturisztikai szereplők hamar felismer-ték ennek a fajta együttműködésnek a versenyképességet növelő hatását. Bár kezdetben az ipari klaszter megnevezés volt az újon-nan alakuló hálózatok jelzője, a pályázati kiírások nem tiltották a  turisztikai  klaszterek  létrejöttét  sem.  Így  elsőként  2001-ben megalakult a Pannon Termál Klaszter, amely nem csak Magyar-országon, de Kelet-Közép-Európában is az első ilyen jellegű szer-vezet volt. A magyar klasztereket vizsgálva azt is láthatjuk, hogy az egészségturizmus területén működik a legnagyobb számban ilyen típusú hálózat.

Az egészségturisztikai klaszterek működésének általános céljai a következők (Fodor Á. 2008):

•  egészségturisztikai szolgáltatók piaci helyzetének javítása•  gyógyvízre épülő egészségturisztikai szolgáltatásfejlesztés•  összehangolt,  de  egyúttal  egyediségre  törekvő  termék-

fejlesztés•  a humánerőforrás komplex fejlesztése•  nemzetközi jelenlét erősítése az egészségturisztikai piacon•  regionálisan integrált szervezet létrehozása

93

A klaszterekbe szerveződésnek a vállalati és regionális előnyei a következő tényezők köré csoportosíthatók: ilyenek a hatékonyság- és a versenyképesség növekedése, az innovációs képesség javu-lása; a közös tevékenységek révén (például a marketing, szakkép-zés területén) költséghatékony működés, alacsonyabb kiadások.

A klaszterek működésének számos előnye mellett természete-sen lehetnek a sikeres működést veszélyeztető tényezők is. Ezek közé tartozik, ha kikerül a támogatott területek közül a hálóza-tosodásnak ez a formája. Szintén potenciális veszélyt jelenthet, a  regionális  politikai  térvesztése  a  klasztereknek,  továbbá  a humánerőforrás képzésének elmaradása, avagy rivalizálás a tér-ség turisztikai desztináció-menedzsment szervezeteivel. Utóbbiak megalakulása, amely a magyar turizmuspolitika egyik alapvető célkitűzése 2009 óta,  jelentősen csökkentheti a klaszterekben résztvevő tagok számát, hiszen a klaszterekhez hasonlóan szak-mai  érdekképviseletet  is  ellátnak  a  desztináció-menedzsment szervezetek.

8.3.8 A Dél-alföldi Termálklaszter

A Dél-alföldi Termálklaszter élen járt a magyarországi turisztikai klaszterek megalapításának sorában, ám működése nem előz-mény nélküli. A Dél-alföldi Régióban ugyanis már 1999-ben lét-rejött egy komoly szakmai társulás a Dél-alföldi Fürdő egyesület. Ennek a professzionális tömörülésnek az elsődleges célja még a térség termálturizmusának összefogása volt, a fürdők és fürdő-települések közötti kapcsolat javítása, területi kooperáció kiala-kítása,  átfogó  tanulmányok  készítése,  valamint  felkészítés  és ösztönzés a fejlesztésekre, továbbá közös érdekérvényesítés meg-valósítása, azaz hosszabb távon a fenntartható egészségturizmus 

94

megteremtése. 2003 decemberében az Egyesület döntött a part-nerség kiterjesztéséről, így a tagság kibővült tanácsadó cégekkel, oktatási szervezetekkel,  illetve a beszállítói körből újabb szerep-lőkkel (termálkemping, gyógy- és wellness szállodák).

2005-re a Fürdőegyesület minden lehetőséget megteremtett, hogy  koordinálásával  tagságát  egy  korszerű  hálózatba,  vagyis turisztikai klaszterbe szervezze. 

A klaszteresedés  lehetőséget teremtett az érdekelt és részt-vevő szereplők számára a szolgáltatási specializációra. A hazai és nemzetközi viszonylatban is fokozódó versenyben ugyanis elen-gedhetetlenné vált az egyedi és megkülönböztethető szolgálta-tásfejlesztés, a vertikális és horizontális iparági együttműködés, a közös és naprakész adatbázis kiépítése a folyamatos monitoring érdekében.

A klaszter működését egy kedvező periódusban kezdhette meg, mivel az egészségturizmus új fejlődési pályára került Magyaror-szágon a 2000-es évek elejétől, köszönhetően az e terület fejlesz-téseit támogató pályázati lehetőségeknek, amelyek következté-ben megélénkült a befektetési és vállalkozói kedv az ágazatban: új fürdők létesültek jelentős területi dekoncentráltsággal, illetve régebbi fürdőhelyek korszerűsödtek. 2000-2002 között a Széche-nyi Terv gyógy- és termálturizmus alprogramja, majd 2007-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai, 2010-től  pedig  az Új  Széchenyi  Terv  Egészségipar  fejlesztését megcélzó programja kínált lehetőséget – a pályázati úton történő finanszírozás megteremtésével – az egészségturizmus hatékony fejlesztésére.

A  Dél-alföldi  Termálklaszter  –  felismervén  a  régiós  határo-kon  is  átnyúló,  még  kiterjedtebb  partnerség  jelentőségét  –, 2007-ben együttműködési megállapodást kötött az Észak-alföldi 

95

Termálklaszterrel, a Vajdasági Egészségturizmus Klaszterrel, majd a National Spas of Romániával.

Az  Észak-  és  Dél-alföldi  Termálklaszter  együttműködésével útjára  indult az „Alföld Spa” program. E koncepció elsődleges célja az alföldi  fürdőkultúra desztinációs és  létesítmény szintű márkázása  volt.  Az  „Alföld  Spa  brand”  kritériumainak megfe-lelő fürdőhelyek szakmai elbírálást követően kaphatják meg, és viselhetik e címet. Az Alföld Spa olyan védett márka kíván lenni, amelynek neve a nemzetközi piacokon is a kvalitást képviseli.

Az Alföld Spa együttműködésben aktívan részt vesznek a kül-földi (román és szerb) partnerek is, így az valódi nemzetközi háló-zatként működik.

A „Nagyalföld” határon átnyúló Spa kooperáció  tartalma az alábbiakra terjed ki:

•  A szerződő felek célja és közös érdeke, hogy a nemzetközi piaccal is megismertessék az Alföld egészségturisztikai kíná-latát.

•  Az Alföld Spa egyedi jegyeinek feltárása, standardok létreho-zása, közös marketingtevékenység.

•  Információs bázis kialakítása, egy közös portál létrehozása.•  A gyógy- és rurális turizmus európai képzési mintaterületé-

nek kialakítása a   térségben.•  Megállapodások  megkötése  a  Kárpát-medencei  Termál-

klaszter létrehozása   érdekében.•  Határon  átívelő  további  együttműködések  szorgalmazása 

Szerbia  és  Románia  fürdőszövetségeivel,  klasztereivel, euroregionális támogatottsággal.

•  Az „Alföld Spa” brand kialakítása, európai bevezetése és elis-mertetése.

96

8.3.9 A Vajdasági Spa Termálklaszter

A Vajdasági Egészségturizmus Klaszter Magyarkanizsán alakult meg 2007-ben hét kistérség (Óbecse, Zenta, Ada, Magyarkani-zsa, Szabadka, Topolya, Kishegyes) támogatásával. 2010-ig újabb tagokkal bővült a hálózat Nagybecskerek, Újvidék, Versec, Ürög, Antalfalva, Ruma, Hódság, Zombor, Apatin, Karlóca és  Ingyina önkormányzatainak csatlakozásával.

A  szervezet megalakulásának  fontosabb  céljai  a  következők voltak:

•  Az egészségturizmusban érintett önkormányzatok együtt-működése

•  Hatékony egészségturizmus-fejlesztés•  Közös fellépés az ágazat nemzetközi érdekképviseletére•  Kooperáció a pályázatírás és marketingmunka területén•  Az egészségturizmus „kultúra” és a szakoktatás fejlesztése•  A minőségi fejlesztésbe bevonható EU források feltárása•  Természet- és környezetvédelmi tevékenység

A klaszter jelenlegi tagjai közül 38 a turizmusban tevékenykedik, 6 oktatási intézmény, 3 NGO, 7 vállalkozás, 8 egészségügyi intéz-mény, 9 pedig sport és rekreációs profillal működik. A Klaszter jelentőségét mutatja, hogy a területén foglalkoztatottak száma 339.080 fő a vajdasági 533.343 fő aktív keresőből. A Klaszter terü-letén tevékenykedő 3.619 fő egészségturisztikai foglalkoztatott pedig a vajdasági turizmusban dolgozók 28,2%-át jelenti.

A magyarkanizsai székhelyű Klaszternek a szervezeten (mar-keting, vendéglátóipar, oktatás, gyógyítás, wellness és gazdasági fejlesztések) szakmai bizottságai működnek.

97

A Klaszter létrehozásakor mintaként szolgált a munkáját már két évvel korábban megkezdő Dél-alföldi Termálklaszter, amely elmé-leti és gyakorlati tanácsadással  is segítette a Vajdasági Spa Ter-málklaszter sikeres életre keltését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Spa Termálklaszter hivatalos bejegyzési procedúráját követően, még 2007 augusztusában nemzetközi együttműködési megállapodást  ratifikált  a  két  szervezet egymás között. Ennek alapvető  célja  volt  közös marketingakciók,  képzések,  innová-ciók megvalósítása az egészségturizmus területén. A felsoroltak részeként sor került az utóbbi években az EU szabványok meg-ismertetésére a Vajdaság fürdőlétesítményeivel, közös adatbá-zis és kommunikációs portál létrehozására, oktatási mintaterület kialakítására a legjobb gyakorlatok bemutatásának és átadásának érdekében.

A két szervezet  intenzív együttműködése  lehetővé tette szá-mos EU pályázati forrás elnyerését különösen a közös, határon átnyúló marketingtevékenység finanszírozására vonatkozóan.

A Klaszter működése során a menedzsmentnek több alapvető problémával is szembesülnie kellett. Ilyenek voltak a következők: a tagok érdektelensége és az aktív partnerség hiánya (közös mar-ketingtevékenység, weboldal működtetése, kiállítási részvétel), a lassú és nehézkes kommunikáció, a konkurencia-centrikus látás-mód (képtelenség a partnerség gyakorlására).

98

Ezek mind olyan klasszikus problémák, elsősorban attitűdbeli kérdések, melyek szemléletváltást előfeltételeznek, és amelyek csak hosszabb távon alakíthatók abban az esetben, ha a tagság a mindennapi munka  során  tapasztalja meg a Klaszter műkö-désének  hatékonyságát,  a  tagság  üzleti  eredményességének  növekedését.

Áttekintve a két vizsgálati térségben működő klaszter eddigi történetét és aktivitásait,  leginkább az vonható  le következte-tésként, hogy megalakulásuk valóban egy alulról  jövő szakmai kezdeményezés alapján valósult meg, ezért tevékenységük valós tartalommal bír olyan kulcsfontosságú területeken, mint a mar-keting, képzés, pályázati  források  lehívása, amelyek  rendkívüli mértékben növelik az egészségturisztikai ágazat működési haté-konyságát és professzionalitását, ezáltal versenyképességét.

A működési nehézségek főleg a tőkehiány és a lassú szemlélet-váltás számlájára tudhatók be, és erőteljesebben jelentkeznek a vajdasági klaszter működési területén.

A klaszterek nemzetközi együttműködései a hálózatok határon átnyúló tevékenységének megerősítését és kiterjesztését ered-ményezi, operatív szakmai tartalommal, nem csupán protokol-láris szinten. A transznacionalitás segíti a – fejlesztési stádiumát tekintve momentán még lépéshátrányban lévő – Vajdaság für-dőkultúrájának megújítását, a legjobb gyakorlatok elsajátítását. A legnagyobb lehetőség továbbra is azon európai uniós források lehívásában van, amelyek támogatják a közös marketingakciók lebonyolítását, ezáltal lehetővé téve a klaszterek együttes, haté-kony megjelenését harmadik piacokon.. Ebben a magyar metó-dus továbbra is követendő példa lehet.

A klaszterek működésére  rendkívül nagy  szükség van a  tér-ségben,  tekintettel  a  nemzetközi  kínálat  rohamos  bővülé-sére  és  professzionalizálódására.  A  Klaszterek  a  közeljövőben 

99

kulcsszereplőivé válhatnak a befektetésösztönzésnek  is, hiszen kellő szakmai kompetenciával és kapcsolatrendszerrel rendelkez-nek a potenciális turisztikai beruházók irányába.

8.3.10 Turisztikai desztinációs menedzsment

A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) azon tevékenysé-gek összessége, amely egy turisztikai célterület számára ahhoz szükséges, hogy látogatókat vonzzon, és számukra élményt nyújt-son az ott-tartózkodás alatt úgy, hogy az a desztináció számára is előnyös legyen. Ehhez a turizmus rendszerét a desztinációban fenntartható módon kell kialakítani és működtetni. A menedzs-ment feladata a működési és fejlesztési célok kialakítása mellett az ezek eléréséhez szükséges tevékenységek irányítása is. A fenn-tarthatóság  elérése  napjaink  alapvető  követelménye  a  turiz-mus területén is, ehhez pedig tudatos fejlesztésre van szükség. A tudatos fejlesztés egyik eszköze a tervezés, amely számba veszi a tevékenység várható hatásait is, és a pozitív hatásokat próbálja erősíteni, a negatívakat pedig elkerülni. A tervezés azonban csak alapot ad, a terveket sikeresen meg is kell valósítani, s ehhez kel-lenek a felkészült szakemberek és szervezetek25.

Mindezek fényében a TDM szervezeti rendszer kiépítését alul-ról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők részvétele – ezáltal valósulhat csak meg a fenntartható fejlődés. Persze a helyi szint mellett bizonyos feladatok hatékonyabb ellátásához (pl. komp-lex  turisztikai  termék  kialakításához)  szükség  van  magasabb szintű TDM szervezetek létrehozására  is. Ahogy a klaszterek, a 

25 Hanusz Á.  (szerk.)  2010: A helyi  és  térségi  TDM  szervezetek helye  és  szerepe  a  vidék turizmusirányításában

100

TDM-ek esetében is elengedhetetlen a partnerség, vagyis min-den szereplő/érintett bevonása, hiszen ez teszi  lehetővé, hogy a fogadóközösség egésze megfelelő szemlélettel viszonyuljon a turizmushoz. A TDM-ek létrehozásakor alapelvként kell tekinteni a professzionalizmusra is, hiszen tartós gazdasági eredményeket szakszerűség nélkül nem lehet elérni. Bár a szervezetnek mindenki tagja lehet, a menedzsment feladatok ellátását egy jól működő TDM esetében mindig a szakértőkre kell bízni. A desztináció ver-senyképességének biztosítása érdekében pedig megfelelő tőkére is szükség van, így a pénz a TDM rendszernek szintén egy alap-pillérét jelenti26. A Cooling Cubes akcióterület fürdői stratégiai-lag érdemi lépést csak egy TDM létrehozásával tudnak megtenni. A meglévő klaszterek működtetése mellett különös gondosság-gal kell eljárni, hogy azok működési hatékonyságát a TDM-ek ne veszélyeztessék.

8.4 Tervezési technikák

Ahhoz,  hogy  szakmai  javaslatokat  fogalmazhassunk meg a CC projekt fejlesztésére, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk a projekt által érintett programterületen aktuálisan zajló fejleszté-sekről, illetve az ezeket a fejlesztéseket meghatározó elvi progra-mozási keretekről.

Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek, a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési  időszakban meghatá-rozó  szemléletmódban  is.  A  komplex megközelítés  különösen indokolt, mivel 2014-2020 között úgynevezett integrált területi 

26 Lengyel M. (szerk.) 2008: TDM Működési Kézikönyv

101

beruházások (Integrated Territorial  Investment – ITI) keretében lesz  lehetőség komplex fejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több pri-oritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe.  Így a Közös Stratégiai Keret négy alapját – Európai Regionális Fejlesz-tési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidék-fejlesztési Alap, Európai Halászati Alap – lehet igénybevenni (ezek az ESB-alapok – európai strukturális és befektetési alapok).

Az  integrált  területi  beruházások  kapcsán  két  új  fejlesztési technikát indokolt kiemelni.

Integrated Territorial Investment

Az ITI esetében alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integ-rált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fej-lesztési szükségleteire  irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az  intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek.

Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz  lehet egy adott tér-ség integrált lépéseinek a támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Ez a megköze-lítés a komplex fürdőfejlesztéseknek is kedvez, mert segítheti a források koncentrációját.

Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkör-nyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal 

102

rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézke-dések összehangolásának elősegítésére. Az  ITI-nek nem  szük-séges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is  illeszked-nie kell természetesen az alkalmazott Operatív Programok prio-ritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi.

Community-Led Local Development

A jövőbeli fejlesztések szempontjából ugyancsak kiemelt  jelen-tőségű lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD). Ez a technika az 1991 óta az EU-ban működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesz-tési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek moz-gósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelli-gens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánossá-got és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszek-tort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stra-tégiák. Utóbbiak célja meghatározni, a helyi fejlesztési igényeket 

103

és a területi lehetőségeket, ismertetni a célkitűzéseket és a stra-tégia cselekvési tervét.

A mögöttünk álló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által  irányított helyi fejlesztések egysé-ges módszertanát kell alkalmazni az összes alap és a régiók tekin-tetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is  beépítésre  kerülnek.  Az  utóbbiak  közé  tartozik,  hogy  azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási  tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biz-tosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növek-szik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkal-mazása kötelező.

2014-2020 között az egyértelműen rögzített  indikátor struk-túra,  és  ezzel  párhuzamosan  a  folyamatos  monitoring  tevé-kenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Kiemelt jelentősége lehet a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési prog-ramok megvalósítását menedzselhetik, teljes körű, vagy részle-ges döntési kompetenciákkal.

104

9. Meghatározó fejlesztési irányok

9.1 Településfejlesztés – Térségfejlesztés

A történelmi eseményeket szemlélve arra a megállapításra jutunk, hogy a Vajdaságban – egészen napjainkig – a folyamatos migrá-ció a jellemző. Magyarországon az elmúlt évtized új jelensége az erősödő migráció. A lakosság vándorlásának okai különbözőek, a  legtöbben azért kelnek útra, hogy megélhetést biztosítsanak magunknak és családjuknak, de jelentős a tanulási célú migráció.

A 2007-2013-as Európai Uniós tervezési  időszak új korszakot nyitott a magyarországi városfejlesztés  terén. Már az operatív programok tervezésekor jól látszott, hogy a regionális, azaz a terü-leti alapú és nem az ágazati típusú programok fognak helyet és forrást biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek alapvetően a városi jogállású településekhez kapcsolódnak. A regionális ope-ratív programok belső tartalmi struktúrájának kialakítása során végül formát öltött az a prioritás szerkezet, amelyben a városfej-lesztés, mint önálló fejlesztési téma jelent meg. Bár az elneve-zés nem minden régió esetében konzekvens és nem is minden esetben egyezik egyértelműen csak a városfejlesztéssel, az adott prioritáson belül mind a tartalom, mind az e célra allokált forrás szempontjából elmondható, hogy a városfejlesztés kiemelkedő területté vált.27

Jól  érzékelhetően  „éles  verseny  folyik  a  nagyobb  városok között a különböző erőforrásokért (tőke, vállalkozások, képzett munkaerő, közösségi beruházások stb.). Azok a városok, akik ezen a  téren  is  helyt  szeretnének állni,  a  versenyképességüket  kell 

27 Tapasztó D. – Tóth R. 2012. Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól, Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p.

105

megerősíteniük. Ez magába foglalja, hogy az adott város vonzó legyen, mint  lakóhely, befektetési  (tőkevonzó) helyszín,  turisz-tikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmassá váljék a tér-ségi  funkciók megszerzésére, megtartására és megerősítésére. A vállalkozások versenyképességének javításához a működésü-ket meghatározó  helyi-térségi  „környezetük”  fejlesztése  szük-séges.”28 Ezt a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szerbiában és Vajdaságban – korábban említett pár települést  leszámítva – a városok többsége úgy tekinthető dinamikus térnek, hogy csökken a népessége. Az elkövetkező évtized izgalmas fejlesztési feladvá-nya lesz, hogy miként lehet „zsugorodó” városokkal29 dinamizálni a csökkenő népességű térségeket?

A szerbiai közigazgatási és települési önkormányzati rendszer sajátosságai, miszerint a község – opstina fogalom több telepü-lést magába foglal, gyakorlatilag kikényszerítik, hogy a település-fejlesztési mellett a terület- és vidékfejlesztés eszköztárát közö-sen kell használni. Ez a kényszer szerencsés módon egybeesik az EU metodikai szándékaival. Így Szerbia kiváló terepe lehet az új EU módszerek alkalmazásának.

9.2 Projektfejlesztési irányok

A már meglévő fürdők javasolt stratégiai fejlesztési irányai a követ-kezők lehetnek:

•  Üzembiztonság  javítása,  fejlesztése (átfogó rekonstrukció-kon kívül vízbiztonsági, vízfelhasználási és energiahatékony-ságot növelő projektek. Kiemeljük a költségmegtakarítási 

28 A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. DARFÜ 2012.29 Takács Péter 2013: Zsugorodó városok szakdolgozat, ELTE Budapest

106

célú vízgépészeti, energetikai,  illetve az általános rekonst-rukciók szükségességét a legtöbb létesítményben.

•  Kínálati  és  szolgáltatási  rendszer  fejlesztése  (gyógyászati, strand-  és  wellnessfürdő-fejlesztések,  valamint  minő-ségi  fejlesztések).  Mindkét  országban  különösen  nagy hangsúlyt  kell,  hogy  kapjon  a  gyógyászat  fejlesztése,  a gyógyszolgáltatások körének bővítése azért ezek a szolgál-tatások vonzzák nagyobb távolságról is a vagyonosabb ven-dégeket, a szezontól függetlenül. A gyógykórházak leromlott állapota is azonnali rekonstrukciót tesz szükségessé.

•  Humánerőforrás-fejlesztések, képzések•  Marketingfejlesztés•  Kutatás-fejlesztés•  Gyógyhelyi  infrastruktúra-fejlesztése. Fontos lehet a legna-

gyobbak, elsősorban Kiskunmajsa és Mórahalom esetében a gyógyhellyé minősítés és az azzal járó közcélú fejlesztések sora (ide illeszkedhetnek pl. a zöldterület-fejlesztések, vízre épülő, öntözésen  alapuló  programok,  klímavédelmi  akciók  stb).

•  Természetesen  az  lenne  az  ideális,  ha  a  már  meglévő, működő fürdőkben a fenti fejlesztések mindegyike megvaló-sulhatna. De a realitásokat szem előtt tartva, 10 év távlatá-ban a következő javaslatot tehetjük:

•  átfogó  rekonstrukciókat  azokban a  létesítményekben kell végrehajtani, amelyek jelenleg rendkívül rossz kondícióban vannak;

•  strand- és wellness-szolgáltatások fejlesztése nagyon fontos, de a legnagyobb létesítményekben egyre jobban fel kell zár-kóznia a gyógyászatnak is; a gyógyászatból származó bevé-teleknek a teljes bevétel 25-30%-át kellene elérni ezekben a fürdőkben;

107

•  a nagyobb létesítményekben törekedni kell minőségi fejlesz-tésekre, a humánerőforrás-fejlesztésekre, a K+F  fejleszté-sekre, és néhány fürdőtelepülésnek (pl. Apatin, Magyarkani-zsa, Mórahalom, Kiskunmajsa) komplex gyógyhellyé válása sem elképzelhetetlen.

2024-re tehát a már meglévő létesítmények közül magyar olda-lon Mórahalom, Kiskunmajsa, Szeged (Anna fürdő és Napfény-fürdő), Makó, Tiszakécske, míg szerbiai oldalon Kanizsa és Apatin lehetnek a fürdőfejlesztés zászlóshajói. Ezen létesítmények ese-tében minimálisan 30%-os belépőszám- és bevételbővülés lehet a  cél,  kb.  20%-os alkalmazotti  létszám-bővülés mellett. Mind-ehhez ezen létesítményekben a sokrétű, bevont fejlesztési for-rások összege meg kell, hogy haladja 2024-ig a 2 mrd Ft-ot (6,5 M euró, 750 millió din), szálláshely-fejlesztések nélkül. Emellett szerbiai oldalon célszerű a speciális gyógykórházak közül néhá-nyat alaposan rekonstruálni (pl. Bezdán, Újvidék, Zalánkemén). Érdekes színfoltjai lehetnek a bácskai térségnek a tovább fejlődő aquaparkok (Petrőc, Zalánkemén). Az aquaparkok számára a klí-maváltozásnak a térséget különösen erősen érintő hatásai  (pl. elhúzódó nyári évszak, gyakori  forróság, szárazság)  rövidtávon előnyösen érintik. Mindenképpen célul kell kitűzni, hogy a már meglévő működő  fürdők  nyereségesen működjenek  2024-re, ehhez szerbiai oldalon a működési kerteket, a működési morált is meg kell változtatni.

Szólni kell a lehetséges új fürdőfejlesztésekről is, amelyekhez szálláshely-fejlesztések is kapcsolódhatnak. Az adottságok és a meglévő tervek alapján ennek elsősorban Szerbiában van reali-tása Palics, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Temerin, vala-mint Zombor, Apatin Bezdán települések (községek) esetében. Magyarországon új fürdőépítés lehetősége egyelőre nem látszik 

108

előre,  szálláshely-fejlesztések  révén  azonban  néhány  homok-hátsági  fürdőhely  (pl. Kiskunhalas vagy Kiskunmajsa),  illetve a Tisza-parti fürdőtelepülések (pl. Lakitelek, Tiszakécske, esetleg Csongrád)  létesítményei  indulhatnak el egy gyorsabb fejlődési úton, illetve válhatnak nyereségessé. Emellett megemlítjük, hogy kisebb-nagyobb kemping-fejlesztések lényegében minden tele-pülésen megvalósíthatók, amelyek a nagyobb fürdők esetében komoly bevételi forrást is jelenthetnek majd.

9.3 Javaslatok új marketingre

A marketing költségek egy részét a kiadványok elkészítése képezi. A fürdők papíralapú ismertetői között jelentős különbség tapasz-talható a színvonalat  illetően. A kisebb  fürdők számára a szűk anyagi  lehetőség korlátozóan hat a nyomtatott anyag minősé-gére. Az arculati elemek tervezése ugyanakkor nem minden eset-ben igényel külön grafikai tervezést. A kiadványok elkészítésének menedzselését a  legtöbb esetben a  település TDM szervezete végzi  tagdíj  fejében, és  így nem  jelent külön plusz költséget a fürdő számára. 

A nagyobb összegű marketingkiadással jár még a fürdők hon-lapjainak elkészítése, fejlesztése is,  igaz a legtöbb létesítmény a településhez tartozó hivatalos honlapon jeleníti meg az informá-cióit. A felmerülő költség az elhelyezett adatok mennyiségétől, a honlap összetettségétől függ és egyszerűbb esetben körülbelül néhány százezer forintból megvalósítható. Nagyon fontos, hogy az oldal több nyelven is elérhető legyen. 

Az  online  jegyvásárlás  lehetőségét  még  egyetlen  létesít-mény  sem  biztosítja,  azonban  ennek  jelentősége  a  jövőben 

109

felértékelődhet. Ennél is fontosabb a közösségi portálokon való részvétel, amely szintén nélkülözhetetlen napjainkban,  főleg a fiatal vendégek megszólításánál. Az online tartalom naprakészen tartása leginkább a fürdő irányítása alatt működhet hatékonyan. 

A  Google  szolgáltató  lehetővé  teszi,  hogy  a  saját  térképen cégek,  létesítmények  jelenjenek meg.  Ehhez  csupán  egy  egy-szerű regisztráció szükséges, és a szolgáltatás ingyenesen igénybe vehető. Az adott helyet tartalmazó térkép forráskódja könnyen beágyazható bármilyen motorra épült honlapba.

Az online marketing sikeressége keresőmarketing kampányok-kal növelhető, amelyek különböző gyűjtő site-okon való megje-lenést tesznek  lehetővé. A Google AdWords szolgáltatás segít-ségével például kulcsszavas keresési feltételeket lehet megadni. Erről szóló részletes információk és ingyenes tananyag a seotools.hu honlapján találhatók meg. Például a „gyógyfürdő” keresőszót beírva a JonaThermál Kiskunmajsa fürdő a második találatban szerepel  a  google.hu  fizetett  hirdetése  között,  amely  komoly online marketingtevékenységre utal. 

110

7. tá

bláz

at. L

egfo

ntos

abb

java

solt,

ille

tve

lehe

tség

es fe

jlesz

tési

proj

ekttí

puso

k a

vizs

gált,

m

ár m

eglé

vő lé

tesít

mén

yek

eset

ében

(Meg

j.: A

z alá

bbi j

avas

lato

kat k

ülső

szak

értő

ként

foga

lmaz

zuk

meg

, eze

k ne

m fe

ltétle

nül t

ükrö

zik a

fürd

ők á

llásp

ontjá

t.)

Fürdő ho

sszú 

neve

Üzembizton

ság javítása, 

fejlesztése

Kíná

lati és sz

olgálta

tási rend

szer 

fejlesztése

A hu

mán

-erőforrás é

s a

szak

mai

színvona

l fejlesztése, 

képz

ési

prog

ram

ok

Mar

ke-

tingfej

-lesztés: 

önálló 

fürdő-

marketin

g pr

ogra

m

Kuta

tás-

fejlesztés, 

gyóg

y-ászati és 

vízhatás-

kuta

tási

prog

ram

ok

Gyóg

y-he

lyi 

infra-

stru

k-tú

ra

fejlesz

-té

se

Egészség

-turisztikai 

szállás-

helyek 

lehe

tséges 

fejlesztése

Vízbiz-

tons

ági

és víz-

felhasz-

nálási 

proj

ek-

tek

Ener

-giah

até-

kony

sági

pr

ojek

tek

Átfog

ó re

-ko

nst-

rukciók

Gyóg

yá-

szati

 fejleszté

-se

k

Strand

, wellness- 

és élm

ény-

fürdő-fej-

lesztések / 

élmén

y-elem

ek 

fejlesztése

Minőségi 

fejleszté

-sek (pl. 

szép

észet, 

beau

ty, 

helyi 

term

ék, 

beléptető-

rend

szer

ektb.)

Kem

ping

-fejlesztés 

lehe

tőségei

Szállo

-da

fej-

lesztés 

legvaló-

színűb

b szín-

helyei

Term

álfürdő 

Ásott

halom

x

x

x

x

Gyóg

y- és 

Strand

fürdő 

Cson

grád

xx

xx

x

x

Keceli 

Gy

ógyfürdő

xx

x

x

xx

Kecskeméti

 Élmén

yfürdő

 és 

Csús

zdap

ark

xx

xx

x

x

111

Kiskőrös 

Term

álfürdő 

és Tan

uszoda

, Ke

mpi

ng

xx

x

x

x

Városi Strand

 és 

Uszod

a, Kisk

un-

félegyhá

za

x

x

x

x

Halasthe

rmál 

Fürdő

xx

x

xx

x

x

xx

Jona

thermál 

Gyóg

y- és 

Élmén

yfürdő

 - Ki

skun

maj

sa

xx

x

xx

xx

xx

xx

Kisteleki 

Term

álfürdő

xx

x

x

x

Kunszentmikló

-si Strand

fürdő

x

x

x

x

Tőserdei Te

r-málfürdő

x

x

x

xx

Term

ál- é

s  Gy

ógyfürdő

 Makó (Hagym

a-tik

um)

xx

x

xx

xx

x

xx

Szt. Erzséb

et 

Mórah

almi 

Gyóg

yfürdő

xx

x

xx

xx

xx

xx

Szeg

edi A

nna

Fürdő

xx

x

xx

xx

x

xx

Nap

fényfürdő 

Aqua

polis 

Szeg

edx

x

xx

xx

xx

x

x

112

Tisz

akéc

ske

- Tisz

a-pa

rti 

Term

álfürdő

xx

x

xx

xx

x

xx

Kere

kdom

b

Term

ál Park-

üdülő (zajlik 

a felújítás)

xx

xx

x

x

x

Adic

a Ad

a

x

xx

x

x

xBa

nja Juna

kovic 

Apati

nx

x

xx

xx

xx

xx

x

Aqua

park 

Petrolan

dx

x

x

x

xx

x

x

Bazen u Ba

jši

x

x

x

x

Ba

nje u Bе

čејu

xx

x

x

xx

Bezd

an b

anja

xx

x

x

x

Banja Ka

njiža

xx

x

xx

xx

xx

xx

Jodn

a Ba

nja

xx

x

x

xx

Banja Palić

xx

x

x

x

xx

Grad

sko 

kupa

lište 

“Štran

d” 

Som

bor

xx

xx

x

x

Horiz

ont

Swim

min

g

& S

pax

x

x

x

x

Dr. B

orivoje 

Gnjatić

xx

xx

x

xx

Tem

erin

ski

Baze

nx

x

xx

x

x

113

8. tá

bláz

at: A

viz

sgál

t für

dők

lehe

tség

es c

élja

i

Tele

pülé

sJe

lenl

egi p

ozíc

ió

rang

hely

ala

pján

Lehe

tség

es cé

lok

Ásott

halom

term

álfürdő

Rekonstrukció

 és szolgáltatásbővíté

s. Egy vagy ké

t nyitott med

encébő

l fed

ett és fél-fe

dett 

med

ence kialakítása és továb

bi m

eden

cék létesítése.

Cson

grád

gyóg

yfürdő

Rekonstrukció

 és a

 gyógyászati részleg erősíté

se, a wellness szolgáltatások kiép

ítése. Leh

etőség 

esetén

 egy ko

mplex m

űszaki-ene

rgeti

kai rekon

strukció és fejlesztés s

okat javítana

 a fü

rdő 

helyzetén, sa

jnos az Ú

j Széchen

yi Te

rvbe

n elnyert tám

ogatást a

 fürdő elveszíte

tte a beruh

ázás 

halogatása m

iatt.

Kecel

term

álstrand

A jodido

t és b

romidot is ta

rtalmazó alkáli-hidrogén

-karbo

nátos g

yógyvíz rem

ek gyógyászati 

lehe

tőséget k

ínál egy fü

rdőrekon

strukciót követőe

n. A fejlesztések költséghatékonysága 

érde

kébe

n a term

álvíz e

nergeti

kai és m

ezőgazda

sági használati

 lehe

tőségeit is szem

 előtt kell 

tartan

i, mert e

zzel a beruh

ázási idő

 jelentősen

 csökkenthe

tő. 

Kecs

kem

étélmén

yfürdő

A gyóg

yászati

 részleg fejlesztése nélkülözhetetlen több

 külföldi ven

dég vonzása érde

kébe

n. 

Cél leh

et a szab

adidőp

arkkal kö

zös fejlesztések megvalósítása; szálláshelyfejlesztés, ke

mping-

létesítés. 

Kiskőrös

term

álfürdő

Kemping szolgálta

tásainak bővíté

se. Téliesített

 szárny bővíté

se, beépített terület n

övelése. 

Fenn

tartható ene

rgiagazdálkodá

s a kiadá

sok csökkentése érde

kébe

n. Szaun

ák kiépítése.

Kiskun

félegyhá

zaterm

álfürdő

Szolgálta

tások bő

vítése, w

ellness fun

kció erősítése. Gyógyhatású vízh

ez kap

csolód

ó szolgálta

-tások kiép

ítése. 

Kiskun

halas

gyóg

yfürdő

Külső

 med

encék fejlesztése, és a

 szab

ad pihen

őterek nagyobb

 arányú árnyékolása. Kem

ping

-be

n szab

adidős szolgálta

tások bő

vítése (kerékpá

rkölcsön

zés). G

yógyszolgálta

tások bő

vítése. 

Család

barát p

rogram

lehe

tőségek.

Kisk

unm

ajsa

gyóg

yfürdő

A szab

ad te

rületen kaland

park létesítése, élm

ényelemek bővíté

se. M

agasab

b minőségű szállás-

helyfejlesztés. Szükséges a

 fürdő gyóg

yhellyé minősíté

se, ami 201

4-be

n elkezdőd

ött.

Kistelek

term

álfürdő

Gyóg

yászati

 szolgálta

tások 20

04 óta jelentek m

eg a fü

rdő kíná

latába

n. Tö

rekedn

i szükséges a 

szolgálta

tások válto

zékonyságára és m

inőségi javítá

sára. A

 fürdő közvetlen szom

széd

ságába

n lévő szálláshely a fürdő po

zícióját e

rősíti

. 

114

Tele

pülé

sJe

lenl

egi p

ozíc

ió

rang

hely

ala

pján

Lehe

tség

es cé

lok

Kunfeh

értó

term

álstrand

A tófürdő sik

ere érde

kébe

n sokkal hatékon

yabb

 és e

gységesebb

 marketin

g tevékenység (hon

-lap, kö

zösségi portálok, akciók, stb.) szükséges. A

z egyidejűleg 500

0-60

00 embe

r befogad

ására 

alkalm

as szab

adterület fejlesztését 2

010-be

n indítottá

k el, EU-s p

ályázati forrás se

gítségével. 

A pa

rt m

egújítá

sát követőe

n érde

mes átgon

dolni egy szab

adidő- és k

alan

dpark megép

ítését, 

mivel a té

rségbe

n ez a te

rület a

 leginkáb

b alkalm

as ilyen be

ruhá

zásra.

Kunszentmiklós

term

álstrand

A Miklóssy Jáno

s Spo

rtközpon

t részeként m

űköd

ő term

álfürdő és ke

mping egymást e

rősítő 

hatása jelenleg is m

egfig

yelhető, azonb

an a sp

ort h

angsúlyozása m

ellett az időseb

b korosztály 

rekreációs igén

yeit jobb

an kielégítő fü

rdőfejlesztés irányáb

a kell elmozdu

lni egy re

konstrukciót 

követően

. A gyógyszolgálta

tásokra na

gyob

b ha

ngsúlyt kell fektetni és a

 wellness e

lemeket, 

mint szaun

a-fejlesztési lehe

tőségét sem

 szab

ad m

ellőzni. A kemping m

inőségi javítá

sa elenged

-he

tetle

n.

Lakitelek

szab

adidőközpo

nt

A fürdő és kalan

dpark egym

ást e

rősítő jellegéne

k értékes p

éldá

ja a Tő

serdő turisztikai közpo

nt. 

A komplexum

 főleg a fia

talabb

 korosztály szám

ára nyújt igazi kikapcsolódá

st, h

iszen

 a válto

-zatos turisztikai attrakció

k leginkáb

b az aktí

v kikapcsolódá

st szolgálja. A

 term

álfürdő mellett, 

megtalálható kaland

park és c

sóna

kkölcsön

ző a párna

pos tartózkod

ás alapját jelenti

. A fejlesz

-tésekben

 minde

nkép

pen a szab

adidős lehe

tőségeket é

s a szállásférőh

elyeket kell bővíte

ni.

Makó

gyóg

yfürdő

A hatalm

as kö

ltséget felemésztő be

ruhá

zás a

 fenn

tartható üzemeltetést m

egne

hezített

e. Az 

energiap

azarló belső te

rek racio

nalizálására kell na

gy han

gsúlyt fektetni ann

ak érdekéb

en, 

hogy a jegyárbe

vételek egyre kisebb

 hányadát kelljen en

ergetikai cé

lú kiadá

sokra fordíta

ni. 

A fürdő im

pozáns arculata megkérdőjelezhe

tetle

n, azonb

an világosan látszik

, hog

y a be

ruhá

zás 

megtérülési szám

ítása hibás volt.

Mórah

alom

gyóg

yfürdő

A jövőbe

ni lehe

tőségek leginkáb

b csak a fü

ggőleges irányú te

rjeszkedé

st te

szik lehe

tővé, csak 

így oldh

ató meg to

vább

i szolgáltatásbővíté

s a m

eglévő szab

ad te

rületek megtartása érde

ké-

ben. A fü

rdő területén található a Kistérségi Egészségügyi Közpo

nt is, amely a fürdő gyóg

yászati 

jelentőségét erősíti

. A jövőbe

ni te

rvek kö

zött igén

y lenn

e még to

vább

i szaun

avilág bő

vítésre és 

a vízgép

észeti egységek m

odernizálására. N

agyon fontos lenn

e a fürdő gyóg

yhellyé minősíté

se, 

a mérések 201

3-ba

n kezdőd

tek el.

115

Tele

pülé

sJe

lenl

egi p

ozíc

ió

rang

hely

ala

pján

Lehe

tség

es cé

lok

Szeged

 Ann

afürdő

gyóg

yfürdő

A fürdő területi kötötts

ége miatt, első

sorban

 a szolgálta

tások minőségi javítá

sa várható. Jelen

-tősebb

 ven

dégszám növeked

ésre m

ár nem

 lehe

t számíta

ni, és a

 jelenlegi pozíció megtartása is 

nagy kihívást jelen

t.

Szeged

 Napfényfürdő

gyóg

yfürdő

A közvetlen szálloda

kapcsolatta

l ren

delke

ző Napfényfürdő igen

 jelentős wellness szolgáltatással 

rend

elkezik

. Emellett a gyóg

y- és w

ellness szolgáltatásokat é

rdem

es lenn

e fejleszteni.

Tisz

akéc

ske

Tisz

a-pa

rtgyóg

yfürdő

A fürdő men

edzsmen

tje a ven

dégek több

 nap

os helyben

 tartására na

gy figyelmet fo

rdít, amit a 

kemping m

ellett a környék ap

artm

an kínálata is erősít. Ehh

ez kap

csolód

óan már épü

l egy sa

ját, 

több

csillagos szálloda

 is.

Tisz

akéc

ske

Kere

kdom

b20

13-ban

 zárva 

volt. 201

4-be

n új

ra n

yit

A fürdő 20

14. m

ájus 17-től m

egújulva, új szolgáltatásokkal nyit ú

jra. A

 strand

 közelébe

n található Ke

rekdom

b Term

ál Parküdü

lő szintén rend

elkezik

 term

álvízzel és szállás é

s spo

rtolási, 

szórakozási leh

etőségekkel.

Ada

üdülőközpo

nt

A 20

16-ig kitű

zött célok között szerep

el a te

rmálvízkút létesítése, az o

limpiai m

eden

ce 

felújítása, a létesítmén

y részleges fed

ése és egy 7- 7

,5 m

-es c

súszda

 megép

ítése. A

 projektek 

finan

szíro

zását e

lsősorban

 saját forrásból oldan

ák m

eg, m

ivel a szerbiai tá

mogatások nem

 túl 

kiszám

íthatók. Enn

ek cé

lja a nyitva tartási idő

szak m

egho

sszabb

ítása. 

Apati

nwellness fürdő

Jelentőseb

b rekonstrukció

s beruh

ázásokra van

 szükség a fürdőb

en. Erre a Vajdasági tartományi 

Támogatási A

lapb

ól nyílhat lehe

tőség. Tá

vlati

 cél leh

et a gyógyhe

llyé válás.

Petrőc

aqua

park

A magántulajdon

os egy egész éven át üzemelő aq

uapa

rkká fejlesztheti

 a fü

rdőt

Bajsa

stra

ndA med

encék felújítása és egy-két m

eden

ce építése lehe

t cél.

Óbe

cse

spor

tköz

pont

A telepü

lésen egy több

 éve elakadt projekt vár m

egvalósításra, amelyhez tő

keerős befektetőt 

keres a

z önkormányzat. A

z elké

pzelések szerint a

z összesen 78

 hektáros területen

 egy öná

lló 

wellnessfürdő

 és szálloda

 épü

lne. A jód tartalmú (gyógy)víz kiváló lehe

tőséget b

iztosíth

at 

gyóg

y és egészségügyi szolgáltatások kiép

ítésére. 

116

Tele

pülé

sJe

lenl

egi p

ozíc

ió

rang

hely

ala

pján

Lehe

tség

es cé

lok

Bezd

ángyóg

ykórhá

zÁltaláno

s rekon

strukció és 2

-3 lakosztály felépítése is te

rvbe

n van az igén

yesebb

 páciensek 

igén

yeinek kielégítésére. 

Mag

yark

anizs

agyóg

ykórhá

zA jelenleg gyógykórházként és g

yógyfürdőkén

t üzemelő létesítmén

yben

 kedvező gyóg

yászati

 lehe

tőségek állnak re

ndelkezésre. A létesítmén

y teljeskörű fejlesztése, a kap

csolód

ó szállások 

fejlesztésével leh

et a kö

vetend

ő cél.

Újvidé

kgyóg

ykórhá

zA gyóg

ykórhá

z üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. Rekon

strukciója elke

rülhe-

tetle

nnek tű

nik.

Zombo

rst

rand

Komplex városi fed

ett uszod

a és strand

rekonstrukció

 elérhető.

Zalánkem

én-Horizo

ntélmén

yfürdő

A fürdő távlati

 célja lehe

t, ho

gy egy egész éven át üzemelő létesítmén

nyé váljon.

Zalánkem

én-Dr. Bo

rivoje

gyóg

ykórhá

zA gyóg

ykórhá

z üzemeltetése és fejlesztése jelenleg állam feladata. G

yógyászathoz kap

csolód

ó fejlesztések szükségesek a leginkáb

b. Tá

vlati

 cél leh

et a gyógyhe

llyé válás.

Tem

erin

stra

ndA telepü

lés részben

 saját e

rőbő

l, részbe

n saját forrásból ké

pes leh

et egy, az a

daihoz hason

ló 

terv véghe

zvite

lére (ú

j med

encék, wellness-elem

ek, a fedé

s fejlesztése).

117

10. Várható tervezési és forráslehetőségek

10.1 A Szerbiai felhasználók rendelkezésére álló Európai Uniós források

Magyarországgal ellentétben a Szerb Köztársaságnak fejlesztései finanszírozására egyelőre uniós források csak korlátos mértékben állnak rendelkezésre. 

A  rendelkezésre  álló  uniós  eszközök  felhasználásával,  lehe-tőség nyílik a községek ütemes,  jelentős mértékű fejlesztésére. Azoknak az eszközöknek a hasznosításáról van szó, amelyeket az éves, nemzeti programok keretein belül  irányoztak elő a Szerb Köztársaságnak. A tervezett tevékenységektől függően, a prog-ramok megvalósítására az előcsatlakozási támogatási eszközök szolgálnak (Instrument for Pre-Accession Assistance – IPA).

Szerbia, jelenleg az IPA program két komponensének eszközeit veheti igénybe (A tranzícióhoz és az intézményépítéshez kapcso-lódó segély, valamint a határon átívelő együttműködés támogatá-sára szolgáló segély). Ez utóbbi támogatásból tudott megvalósulni jelen projekt is, s a határon átívelő együttműködések erősítése, hasonló kezdeményezések a jövőbeni fejlődés szempontjából  is meghatározóak lehetnek.

Az IPA III. IV. és V. komponensek felhasználásának alapfeltétele volt a tagjelölt státus megszerzése, valamint az eszközökkel való rendelkezést szavatoló decentralizált rendszer meglétének igazo-lása. A III. és az IV. IPA komponens felhasználásának előkészületei nem csak az alapok eszközeinek felhasználásával állnak kapcsolat-ban, hanem elsődleges céljuk felkészíteni Szerbiát – az EU jövőbeni tagállamát – a Strukturális alapok, és a Kohéziós alap nyújtotta lehetőségek  kihasználásának  tervezésére,  igazgatására  – miu-tán azok, a csatlakozást követően, elérhetővé válnak Szerbiának. 

118

Jelenleg négy határon átívelő együttműködési program, és két transznacionális,  régióközi együttműködési program  fut, ame-lyekben a Vajdaság területén levő felhasználók: Magyarországgal, Romániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal működ-hetnek együtt, illetve részt vehetnek az Adriai programban, és a „Dél – kelet Európa” elnevezésű programban.

A helyi és a regionális programokban való részvétellel, hosszú távú személyes kapcsolatok jönnek létre a határ mindkét oldalán élő emberek és közösségek között, ami a további közös munka és fejlesztések alapját képezheti. Továbbá, a projekt megisme-résének folyamatában, az előirányzott összegek megszerzésére irányuló tevékenység során, valamint a projekt megvalósítása-kor, a szerbiai partnerek hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió alapjainak felhasználását  illetően, hiszen már jelenleg is, a pályázati kiírások, a projekt tervezetek elbírálása az EU külső támogatási eszközökre vonatkozó szabályzatok szerint történik.

A támogatásban részesülő projektek között szerepelnek a hatá-ron átívelő kisebb anyagi volumenű közműfejlesztések, a gazda-sági együttműködési  vállalkozások,  valamint a  környezetvéde-lemmel, az  idegenforgalommal, a kulturális  tevékenységekkel, a mezőgazdaság  fellendítésével, az oktató munkával, a kutató munkával és fejlesztésekkel, a foglalkoztatással, az intézmények közötti együttműködéssel, és a fejlesztési dokumentumok kidol-gozásával kapcsolatos projektek. 

A Uniós programok olyan integrált intézkedéseket tartalmaz-nak, amelyek az EU tagországok közötti együttműködést erősítik. Ezek a programok - a meghatározott határidejű - európai politikák érvényesítésére vonatkoznak. Az Uniós programokat az Európai Unió  közös  költségvetéséből  fedezik,  tehát  azokból  az  eszkö-zökből, amelyeket a kiemelt ágazatok, pl. a természetvédelem, 

119

az energetika, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, és a verseny-képesség növelésére irányoztak elő. 

Az  1997.  esztendőig,  a  közösségi  programokat  kizárólag  az EU tagországok használhatták fel. 2003-ban azonban, az Európa Tanács Szalonikiben megtartott értekezletén – a  szóban  forgó programokat – egy az új felhasználóknak megfelelő modell sze-rint – elérhetővé tették a tagjelölt, Nyugat- balkáni államoknak is.  Az  EU  tagországokból  származó  felhasználóknak  nem  kell önerőt biztosítani, hiszen számukra a költségvetés szavatolja a részvételi díjat, viszont a tagjelölt és a leendő tagjelölt államokból való felhasználóknak kötelezően tanúbizonyságot kell tenniük az önerő meglétéről. Az önerőnek egy bizonyos részét, amelyet a Szerb Köztársaság az Uniós programokban való részvételért fizet, fedezni lehet az előcsatlakozási (IPA) eszközökből is. 

A Szerb Köztársaság, 2013-ban az EU következő programjainak megvalósításában vett részt: 

•  Seventh Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration Activities -FP 7;

•  Culture 2007•  The Competitiveness and Innovation Framework Programme 

– CIP EIP; •  The Competitiveness and Innovation Framework 

Programme;•  Fiscalis;•  Customs;•  Progress;•  Life Long Learning Programme;•  Safer Internet Programme.

Az Egészség, és az Európa a polgárokért programban valórész-vétel később kezdődött el. 

120

10.1.1 Európa 2020 stratégia

A Partnerségi Megállapodás megvalósítását az uniós fejlesztési politikák erőforrásai azzal a feltétellel biztosítják, ha a benne ter-vezett fejlesztések az EU egy vagy több Európa 2020 stratégiából levezetett célkitűzését is támogatják.30

Az Európai Unió a Partnerségi Megállapodás keretében - az uniós források (ESB alapok) terhére – az alábbi tematikus cél-területek támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban:

 1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2:  Az  információs és  kommunikációs  technológiákhoz  való 

hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása 3:  A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági  (az EMVA 

keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA kere-tében) versenyképességének javítása

 4:  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

 5:  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a koc ká zat meg-előzés és –kezelés előmozdítása 

 6:  A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékony-ságának előmozdítása

 7:  A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk kereszt-metszetek megszüntetése  a  főbb  hálózati  infrastruktú-rákban

 8:  A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a mun-kavállalói mobilitás támogatása 

30 Tervezet Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

121

 9:  A  társadalmi együttműködés erősítése és  a  szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

10:  Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész éle-ten át tartó tanulás érdekében 

11:  A hatóságok és az érdekelt  felek  intézményi kapacitásá-nak javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzá-járulása 

10.1.2 Az ESB alapok által támogatott területi alapú fejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés

A  2007-2013  közötti  ciklus  tapasztalatai  alapján  a  területileg decentralizáltan megvalósuló, a helyi szereplők bevonásával és felelősségében zajló fejlesztések előrehaladása kifejezetten ked-vező, ezzel szemben a fejlesztések integráltsága még fokozható. Ezért a 2014-2020 programidőszakban is szükség van a területileg integrált megközelítések alkalmazására, az EU Területi Agendájá-ban megfogalmazott elvek mentén. A fejlesztések intézmény- és eszközrendszerének szolgálnia kell a területi decentralizációt is. A 2014-2020-as programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb plat-formját, összhangban a területi közigazgatás közelmúltban lezaj-lott átalakításával. A 2007-2013-as  időszak értékelései alapján a területi szereplők közötti forrásallokáció versenypályáz tatásos rendszerétől elmozdulva, a 2014-2020-as  időszakban a terület-fejlesztési szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű, térben és idő-ben integrált megvalósítása érdekében.

122

A területi alapú fejlesztések egyrészt területi logikájú integ-rált operatív programokban, másrészt ágazati operatív progra-mokban kapnak helyet. Az előbbiek fogadják be a decentralizált területi  fejlesztéseket.  Az  utóbbiak  központi  végrehajtásában vagy koordinációjában zajlanak az országos jelentőségű területi fejlesztések, egy vagy több OP finanszírozásában.

A területileg decentralizáltan kezelendő fejlesztések kijelölésé-nek szempontjai

•  Kisléptékű, helyi és térségi jelentőségű beavatkozások.•  A szubszidiaritás elve alapján megyei vagy helyi szinten opti-

málisan kezelhető fejlesztések.•  Sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések.•  A  települési  és  megyei  önkormányzati  feladatokhoz  és 

vagyonhoz kapcsolódó fejlesztések.•  Olyan ágazati fejlesztések, amelyek helyi közösségi alapon 

eredményesen megvalósíthatók vagy nagymértékben függ-nek a helyi adottságoktól.

•  Az általában több ágazatra kiterjedő térségi fejlesztési  igé-nyekre integrált beavatkozások válaszolhatnak.

A területileg decentralizáltan kezelendő tématerületek indi-katív listája és az ESB alapok:

•  Területileg decentralizált gazdaságfejlesztés és foglalkozta-tás-ösztönzés (ERFA), amely (1) helyi érdekű gazdaságszer-vezésre,  (2)  a munkahelyteremtésre  összpontosít,  (3)  és integrált beavatkozásokkal operál. A helyi és közösségi alter-natív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműkö-dések támogatása megyei szinten: helyi termékek és szol-gáltatások fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása, helyi termékklaszterek kialakítása, helyi piacok 

123

újjászervezése, kapcsolódó intézményi környezet fejlesztése. Önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztések támogatása (kiterjedve közlekedési kapcsolatok biztosítására  is). Helyi foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési megoldások inf-rastrukturális fejlesztései;

•  Integrált településfejlesztés (ERFA) az üzleti szereplők szá-mára  vonzó  települési  környezet  kialakítása  (a  gazdasági tevékenységeket,  a  foglalkoztatást  (munkába  járást),  a turisztikai tevékenységeket  is segítő városfejlesztés), vala-mint a települések felkészítése a klímaváltozási és demográ-fiai kihívásokra (klímabarát gazdaságfejlesztés, barnamezős és leromlott városi területek rehabilitációja, települési kör-nyezetfejlesztés); 

•  Kisléptékű alternatív, közösségi és  fenntartható települési közlekedésfejlesztés (ERFA);

•  Települési és megyei önkormányzati  feladatokhoz  tartozó közszolgáltatás és közösségi infrastruktúrafejlesztés, család-barát szempontokra is tekintettel, szociális városrehabilitáció (ERFA);

•  Integrált megyei szintű komplex turisztikai vonzerőfejlesztés és endogén erőforrásokra épülő kisléptékű tematikus turisz-tikai fejlesztések (ERFA);

•  Önkormányzati és közösségi energetikai (megújuló és ener-giahatékonyság) fejlesztések (ERFA);

•  Kisléptékű, helyi-térségi jelentőségű, a helyi közszféra vagy a közösségek kezdeményezésében létrejövő ESZA alapú kez-deményezések, alapvetően a foglalkoztatást és a társadalmi együttműködés erősítését támogatva. A decentralizált fej-lesztési  csomagokban  előre  meghatározott  projekteket képeznek, azok ERFA elemeihez csatlakoznak. Az ESZA for-rások fontos finanszírozói lehetnek a helyi közösségvezérelt 

124

fejlesztések módszertanával  végrehajtott,  illetve  az  ilyen típusú beavatkozásoknak is (CLLD).

Azon intézkedések, amelyek biztosítják az ESB alapok felhaszná-lására vonatkozó integrált megközelítést - Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

A legfőbb kihívások, célcsoportok és tématerületek, amelyekre a CLLD eszköz alkalmazása irányul:

•  A fejlesztési folyamatokban való helyi közösségi részvétel, a civil aktivitás, a szektorok közötti együttműködés a nyugat-európai országokhoz képest gyengébb.

•  Magyarország térségeinek többségében – beleértve a város-okat, kisvárosokat, és különösen a vidéki térségeket – a helyi gazdaság megerősítésre és újjászervezésre szorul.

•  Magas a mély-, és gyermekszegénységben élők száma, ala-csony a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a romák társadalmi integrációja.

•  A városok közösségi és kulturális infrastruktúrája és szolgál-tatásai térségi jelentőségük miatt várostérségi léptékben is fontosak, az ezzel kapcsolatos közösségi részvétel módszere és formái megerősítésre szorulnak. 

Integrált területi beruházások (ITI)

Az  ITI  eszköz  segítségével Magyarország a  területi problémái-nak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználá-sát támogatja. Az eszköz használatával lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált területi beavatkozás-csomagot. Az ITI eszköz támogathatja mind a decentralizált  területi  fejlesztéseket  (megyék, nagyvárosok), 

125

mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozásokat.

Integrált területi beruházások a megyék, megyei jogú városok és Budapest szintjén valósulnak meg. A döntéshozó testületek előzetesen  ismert  forráskeretekre,  meghatározott  tárgykörű programokat készítenek, amelyhez az ERFA és az ESZA alapok járulnak hozzá. 

A megyei integrált fejlesztésekhez járulnak hozzá a település-fejlesztési fókuszú LAU 1-térségi fejlesztési csomagok. Ezek saját előzetes forrásallokációval rendelkeznek, amelyet kormánydön-tés rögzít. 

A  2014–20-as  időszak  végrehajtása  során,  a  tapasztalatok ismeretében, a térségileg decentralizált ITI kezdeményezésekhez további programok (ágazati operatív programok) és alapok forrá-sai csatlakozhatnak a KKSZ által kialakított eljárásrendek szerint.

10.1.3 Az ESB alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei

Magyarország  a  2014-2020-as  időszakban  kétoldalú  határon átnyúló  együttműködési  programokban  vesz  részt.  A  határon átnyúló programok esetében az eltérő finanszírozó alapok miatt meg  kell  különböztetni  az  Unió  belső  határa  mentén  fekvő, határon átnyúló operatív programokat az Előcsatlakozási Eszköz hatálya alá  tartozó magyar-szerb határon átnyúló programtól. Összhangban a Nemzeti Fejlesztés 2020 (OFTK) stratégiai prioritá-saival, magyar oldalról a következő fő együttműködési területek támogatása szükséges a területi együttműködés vonatkozásában:

•  a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése a határon átnyúló együttműködéssel;

126

•  a határ menti területi integráció elősegítése, a környezeti, közlekedési, vízügyi, energetikai hálózati kapcsolatok erősí-tésével;

•  intézményi  együttműködés  elősegítése  és  a  határ menti közösségek kapcsolatainak  javítása. A határon átnyúló és transznacionális programok, a tematikus célok és beruházási prioritások kiválasztása a szomszédos országokkal közösen történik. A határon átnyúló programok céljainak meghatáro-zásában az OFTK-val összhangban kialakított megyei fejlesz-tési koncepcióknak van kiemelt szerepe. 

Magyarország Kormánya 1441/2013. (VII. 15.) határozata kiemel-ten fontos fejlesztési célként határozta meg a határon átnyúló együttműködések esetében az alábbi területeket:

a)  a gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésekre és K+F+I fejlesztésekre),

b) a hiányzó közlekedési kapcsolatok felszámolása,c) a foglalkoztatás elősegítése,d) a környezetvédelem és az energiahatékonyság (5. tematikus 

célra), valaminte) az intézményfejlesztés.

A transznacionális programok esetében az EU Duna Régió Stra-tégiával (EUDRS) való közvetlen kapcsolat megteremtése alapve-tően meghatározhatja a programszintű célokat. 

Az Európai Beruházási Bank és Magyarország közös kezdemé-nyezéseként, támogatja a prioritásterületek koordinátorait és a Duna régiós országok érintett szervezeteit a  területekhez kap-csolódó projektek előkészítésében és finanszírozásában. A BDKP számos makroregionális projekt előkészítését segíti a Duna régiós és  határ  menti  hiányzó  közlekedési  kapcsolatok  kiépítése  és 

127

közlekedési akadályok felszámolása, az árvízvédelmi fejlesztések vízgyűjtő és alvízgyűjtő szintű tervezése és összehangolása, ener-getikai fejlesztések koordinált megvalósítása, valamint a határon átnyúló együttműködést segítő együttműködési mechanizmusok kialakítása terén. A BDKP szervezetébe a Duna régiós országok ideiglenes szakértőket delegálnak a makroregionális projektek közös előkészítése, tapasztalatok és jó gyakorlatok közös elem-zése, tudás cseréje, hosszú távú partnerségek kialakítása és az országok közti együttműködési  lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása céljából. 

10.2 Forrástérkép

Magyarországon és Szerbiában részben hasonló, részben eltérő pénzügyi eszközrendszer áll rendelkezésre, mivel déli szomszé-dunk jelenleg még nem EU-tagállam, így ott elsősorban önkor-mányzati, tartományi és állami,  illetve részben EU-előcsatlako-zási források érhetők el. A pénzpiaci lehetőségek a két országban közel egyformának tekinthetők.

10.2.1 Saját források

A nyereségesen működő fürdők számára  lehetőség van kisebb fejlesztések önerőből történő finanszírozására; elvi szinten évi néhány százezer euró szükségszerűen elkölthető addicionális fej-lesztésekre.

128

10.2.2 Magánbefektetések

A fürdőkhöz kapcsolódóan többféle magánbefektetés valósítható meg 2020-ig. A fürdőüzemhez kapcsolódhatnak pl. a magánszféra energetikai beruházásai (ESCO konstrukciók segítségével pl.), a fürdők bérlőinek befektetései  (pl.  forgóeszközök,  telephelyfej-lesztések).

Kiemelendő, és lényegében az összes vizsgált létesítmény jövő-beli pozícióját alapvetően befolyásolhatják a szálláshely-fejlesz-tések (szállodák, kempingek). Jelenleg is komolyabb szálloda-fej-lesztések zajlanak pl. Makón és Tiszakécskén, emellett szálloda építésére történnek előkészületek Lakitelken. Látunk esélyt arra, hogy  további  szállodák épülnek az  elkövetkezendő 10 évben a magyarországi oldalon, elsősorban a nagyobb fürdők környékén (pl. Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Mórahalom). A szálloda-építkezések Szerbiában elsősorban a Tisza-mentén, illetve a Zombor-Apatin-Bezdán háromszögben vehetnek lendületet. Kemping-fejlesztések lényegében minden, a vizsgálatban szereplő fürdő környezetében végbemehetnek.

10.2.3 Támogatások

Az  EU  fejlesztési,  tervezési  politikájában  a  legfőbb  fejlesztési célok a fenntarthatóságra való törekvés, a foglalkoztatás növe-lése, valamint a gazdasági növekedés beindítása, illetve fenn-tartása. A 2014-2020-as költségvetési  időszakban is ezen célok elérést szolgáló tevékenységekre fogják fordítani az európai uniós források  legnagyobb részét. Fontos, hogy a kiválasztott fürdők fejlesztésénél figyelembe vegyük ezeket a szempontokat, mivel azok Magyarországon közvetlenül érvényre jutnak, de Szerbiában 

129

is  relevánsak a várhatóan növekvő, brüsszeli eredetű  források elérése miatt.

A támogatások két nagy csoportra oszthatók: vissza nem térí-tendő és visszatérítendő támogatásokra. A különféle finanszíro-zási formákat különféleképpen lehet elérni: egyeseket a nemzeti intézményrendszeren  keresztül, másokat nem magyarországi/szerbiai  intézményrendszer közvetítésével. Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a felhasznált finanszírozási eszközök túlnyomó része EU-s eredetű pénz, azonban Európai Unión kívüli támogatási lehetőségek is adottak. 

10.2.4 Vissza nem térítendő támogatások

Ma a két országban  többféle  vissza nem  térítendő  támogatás érhető el. Legismertebbek az EU-támogatások, melyek közül a strukturális és kohéziós alapok, CBC-források, előcsatlakozási ala-pok a leginkább relevánsak. Ezek mellett az Európai Unión kívüli egyes országok, szervezetek által rendelkezésre bocsátott támo-gatások is  léteznek. Az Európai Bizottság támogatások formájá-ban közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat  tesz olyan projektek vagy szervezetek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak egy EU-s program vagy politika megvalósításához.

Az említett források mellett lehetőség van a Norvég Finanszíro-zási Mechanizmus és a Svájci Alap által elérhető támogatási konst-rukciók forrásaira is pályázni. Ezek elsősorban környezetvédelmi-környezetipari támogatásokat tartalmaznak, amiket jellemezően közvetlenül a forrást biztosító intézményhez kell  benyújtani. 

130

10.3 Magyar pályázati források (közvetett források) 2014-2020

A Magyarország által 2014 és 2020 között felhasználható 7 080 milliárd forintos összeg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 szá-zalékának felel meg. 

A magyarországi  fürdőfejlesztési elképzeléseket a következő négy hazai operatív programból  lehet kisebb-nagyobb mérték-ben finanszírozni:

1. GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program)2. TOP (Területfejlesztési Operatív Program)3.  KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív 

 Program)4. EEFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program)

A  támogatási  térkép  alapján  a  Dél-alföldi  régióban  a  jövede-lemtermelő projektek esetében várható  támogatási  intenzitás 50%-os lesz. A támogatási mértékek várhatóan a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, a középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal növelhetők.

GINOP

2014-től a magyarországi egészségturizmus-fejlesztés nagyrészt a közcélú, komplex gyógyhelyi fejlesztéseket támogatja kiemel-ten. A nem gyógyhelyeken  fekvő  fürdők számára kisebb  lehe-tőség várható GINOP-ból. Mindez  igaz  lesz az attrakció-fejlesz-tésre, a komplex, közterületi gyógyhelyi fejlesztésekre, illetve a TDM-fejlesztésekre is. Ezt rögzíti a GINOP (Gazdaságfejlesztési és 

131

Innovációs Operatív Program) 2014-2020 közötti időszakra vonat-kozó tervezete. 

A GINOP 4. prioritási tengelyének 1. intézkedése foglalkozik a gyógyhelyi fejlesztésekkel:

„Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fej-lesztése.”

GINOP-ból  lehet finanszírozni a nagyobb létesítmény-fejleszté-seket, valamint az országos K+F tevékenységeket is (pl. országos jelentőségű,  gyógyvízhez  kapcsolódó K+F  kutatások),  illetve  a nagyobb vállalkozás-fejlesztéseket.

TOP

A Területfejlesztési OP kisebb beavatkozásokat támogat,  illetve gazdaságélénkítési eszközként  jöhet szóba magánvállalkozások projektjei esetében. A létesítmények szempontjából komolyabb lehetőség rejlik a regionális kutatási, balneológiai, településfej-lesztési, marketing vagy vállalkozás-fejlesztési TOP-os projektek esetében.

KEHOP

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program lehet az alapja az energiahatékonysági és ezzel kapcsolatba hozható ener-getikai rekonstrukciós programoknak.

132

EEFOP

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési OP teremtheti meg a humánerő-forrás-fejlesztés és szervezetfejlesztés alapjait, emellett az egész-ségügyi fejlesztések is ezzel az OP-val  lesznek finanszírozhatók. A dél-alföldi komplexumok számára a gyógyturisztikai fejleszté-sekkel kapcsolatosan az egészségügyi tárcával érdemes megbe-széléseket kezdeményezni.

10.4 Szerbiai forrástérkép

10.4.1 Tartományi Nagyberuházási Alap

A fürdők számára a Tartományi Nagyberuházási Alap kiemelkedő szereppel bírhat, ami Vajdaság, életkörülményeit javítató projek-teket finanszíroz. Ilyenek lehetnek elsősorban az infrastrukturális építkezések, az oktatás, egészségügy és kulturális létesítmények fejlesztései. Csaknem minden esztendőben ítélnek meg turiszti-kai, sőt, fürdőfejlesztési támogatásokat az Alapból.

A valóságban a szerb kormány a tartomány részére megítélt összeget csak késve utalja,  illetve a támogatás számítási mód-szere is képlékeny: “Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése a  Szerb  Köztársaság  költségvetésének  legalább  7%-át  teszi  ki azzal, hogy ebből a 7%-ból 3%-ot a nagymunkálatok finanszírozá-sára kell fordítani.”31

Az  akadozó  és  a  valóságban  kisebb  összeget  jelentő  folyó-sítások  következtében  a  települések  projektjei  nem  tudnak időre  elkészülni,  vagy  akár  el  sem  indulnak.  A  turisztikai  célú 

31 A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 184 szakasz 4. bekezdés 

133

fürdőfejlesztések még rosszabb helyzetben vannak, mivel ezek nem szerepelnek a kiemelten támogatandó célok között. 

10.4.2 CBC források (HU-SRB IPA, 2014-2020) és az előcsatlako-zási alapok

A 2014-2020 közötti szerb-magyar határon átnyúló IPA-program még tervezés alatt áll. Ebből a programból várhatóan szinte min-den  fejlesztési  elem  támogatható  lesz,  de  különös  hangsúlyt kapnak az infrastruktúra-fejlesztési, az energetikai, a környezet-védelmi és a turisztikai szolgáltatás-fejlesztési projektek. A szoft programok támogatására (pl. marketing-fejlesztés) együttműkö-dési programok indulhatnak. Az előcsatlakozási alapok elsősor-ban a környezetvédelmi és energetikai célú beruházásokat támo-gatják a fürdők vagy az ahhoz kapcsolódó kihívások esetében.

10.4.3 Közvetlen nemzetközi (elsősorban EU-s) pályázati források

A fürdők számára elsősorban európai uniós közvetlen pályázati források jöhetnek szóba. Közvetlen források esetében nincs hazai közreműködő szervezet, a pályázatok nemzetköziek, általában konzorciumi beadásúak. Ugyanakkor lehet egyes esetekben pilot projektet is indítani bizonyos általános probléma mentén (külö-nösen az energetikában, pl. a CEF (Connecting Europe Facility - Európai Összekapcsolási Eszköz) segítségével).

Az új, 2014-2020-as költségvetés a hagyományos programok mellett (pl. LIFE+), három új programot vezet be (Horizont 2020, COSME és a Connecting Europe Faciliy ). 

134

10.4.4 Horizont 2020

A Horizont 2020 (angolul: Horizon 2020) keretprogram a konti-nens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésé-nek egyik alappillére. 

A Horizont  2020  keretprogram első  ízben  foglalja  egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszí-rozási eszközt. 

A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hoz-záférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segí-tésével tervez elérni. A keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a mások mellett az egészség, a demográfiai változások kutatá-sára. A Horizon 2020 segítségével a fürdőkben komolyabb, tőke-igényesebb kutatás-fejlesztési programok valósíthatók meg, pl. a balneológia, gyógyvíz-hatás-elemzések, gyógyászat stb. szakterü-leteken. Ezen kívül bizonyos Horizon 2020 pályázatok innovatív eszközfejlesztéseket támogatnak.

10.4.5 COSME – program a vállalkozások versenyképességéért (2014–2020)

A  vállalkozások  versenyképességéért  és  a  kis-  és  középvállal-kozásokért  program  (Programme  for  the  Competitiveness  of Enterprises and SMEs – COSME),– a 2014-2020 időszakra 2,5 mil-liárd euróval rendelkezik – egy olyan finanszírozási eszköz, ami 

135

folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) tevékenységeit. 

A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítet-tek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják. Az eszköz a térségben található gyógy és wellness komplexumok, illetve a vele kooperáló vállal-kozások tevékenységét segítheti elő.

10.4.6 Európai Összekapcsolási Eszköz - Connecting Europe Faciliy (CEF)

A TEN-t felváltó transzeurópai közlekedési, energia- és telekom-munikációs hálózatok kiépítésére létrejövő pénzalapból nemcsak a  vasúti,  hanem a határkeresztező  közúti  szakaszokat  is  lehet majd fejleszteni. Az európai összekapcsolódási eszköz, amely tel-jesen új alap. Előre meghatározott, összeurópai érdekeket kép-viselő,  kiemelt  közlekedési,  energetikai és  infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt majd támogatásokat.  A dél-alföldi fürdők és gyógykomplexumok számára megfelelő nemzet-közi partnerség esetén egyes energetikai projektek megvalósí-tása lehet reális cél (ez természetesen nem csak a fürdő, hanem a település, adott esetben az egész határrégió együttműködésében valósulhat meg – pl.  intézményi világítás-korszerűsítési progra-mok, geotermikus programok stb.).

136

10.4.7 Közvetlenül Brüsszelbe benyújtandó pályázatok (grants)

A közvetlen európai uniós források körébe az Európai Unió leg-fontosabb operatív intézményeinek (főigazgatóságok, ügynöksé-gek, bankok,  illetve általuk elindított programok) pénzügyi esz-közei tartoznak, amelyeket közvetlenül ezen intézményektől kell igényelni, vagy azokra pályázni, azaz nem a magyarországi rend-szeren keresztül  történik a hozzáférés. A vissza nem térítendő támogatások esetében az intenzitásuk általában 50-75 százalékot tesz ki. A turizmus esetében a DG Enterprise and Industry évről évre kisebb összegű, szoft pályázatok kiírásában jeleskedik, ami-ken a fürdők is indulhatnak.

Ezek az egyes főigazgatóságok által közvetlenül kiírt pályáza-tok, pl.:

•  DG Climate Action (CLIMA)•  DG Education and Culture (EAC)•  DG Energy (ENER)•  DG Enterprise and Industry (ENTR)•  DG Environment (ENV)•  DG Joint Research Centre (JRC)•  DG Regional Policy (REGIO)•  DG Research and Innovation (RTD)•  DG Development and Cooperation – EuropeAid

A Bizottság támogatások (grants) formájában közvetlen pénzügyi hozzájárulásokat tesz olyan projektek vagy szervezetek támoga-tására, amelyek felkeltik az EU érdeklődését vagy hozzájárulnak egy EU-s program illetve politika megvalósításához. Az érdekelt felek az ajánlattételi felhívásokra adott válaszukkal jelentkezhet-nek. Mivel ezek a  támogatások általában egy-egy programhoz 

137

köthetőek, a programokat Főigazgatóságok írják ki, és azok ügy-nökségei illetve szervezetei bonyolítják.

10.5 Visszatérítendő támogatások

A visszatérítendő támogatások lehetnek hazai,  illetve EU-intéz-ményrendszertől (pl. fejlesztési bankok – MFB, EIB), illetve nem EU-intézményrendszertől  érkezők.  Előbbiek  jobb  feltételeket jelentenek, de a releváns határrégióban magyar-szerb bankok, illetve befektetési alapok támogatásával is megvalósíthatók für-dőfejlesztési vagy szálláshely-fejlesztési projektek. Közös jellem-zőjük, hogy a projektből kell őket finanszírozni, ez pedig egyre inkább csak és kizárólag megtérülő beruházások kialakítását teszi lehetővé.

A létesítmények egyes fejlesztési céljai hitelből is finanszíroz-hatók. Itt elsősorban a jól gazdálkodó, hitelképes fürdők jöhet-nek szóba, amelyek nem jelentenek veszélyt a tulajdonos, pl. az önkormányzatok, községek pénzügyi stabilitására. 

Vállalkozások,  illetve konkrét projektek finanszírozására van lehetőség az Európai Bizottság, vagy európai befektetési bankok kezdeményezésére, támogatott hitelkamattal.

Egyes finanszírozási formákat az egyes programoknak megfe-lelően alakítanak ki. Mivel az egyik 2020-as stratégiai cél az EU számára az intelligens energiafelhasználás növelése és az ener-giafüggőség csökkentése, ennek érdekében az energiahatékony-ság és a megújuló energiák növelésének megvalósítására több-féle pénzeszközt alakítottak ki a fenti intézmények az Intelligens Energia Európa programhoz vagy klímavédelemhez is kötődően. Ezeket a strukturális alapból fedezik, formájuk lehet hitel, kocká-zati tőke és tőkegarancia. 

138

A hitelfinanszírozáshoz kapcsolódóan kiemeljük, hogy 2013. október 25-ig a 2011/24/EU  irányelv alapján az egész Európai Unióban liberalizálták a súlyos és krónikus betegségek kezelését szabályozó, valamint a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok  érvényesítését.  Az  Irányelvet  a magyar kormány 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelete ültette át a magyar jogba (a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól). A jogi háttér megteremtése azért fontos, mert ebben bizonyos feltételek esetén elszámolhatóvá válik a külföldiek magyarországi gyógykezelése, azon belül különösen a minősített gyógyhelyeken történő (ott nyújtható) kezelések köre. 

Ennek a szabályozásnak a fejlesztő hatása a szálláshely-fejleszté-sek esetén óriási lehet, amit a fejlesztések során ki kell használni. Ehhez kapcsolódóan vannak olyan hitelprogramok, amivel megva-lósíthatók nagyobb, piaci alapú fejlesztések. Ilyen, jelenleg is létező konstrukció pl. az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programja.32

11. Ajánlások

A Cooling Cubes projekt három alapvető célt tűz maga elé. •  A projekt akcióterületének számító Dél-Alföld és a Vajdaság 

területén a lassuló gazdasági fejlődés és csökkenő foglalkoz-tatás közepette a posztindusztriális fejlődés sajátosságainak megfelelően a  tercier szektor gazdasági és  foglalkoztatási szerepének a növelése.

•  A két  régió közös geotermikus vagyonának a kor követel-ményeinek,  valamint  a  fenntarthatóság  szempontjainak 

32 https://www.mfb.hu/tevekenyseg/nagyvallalatok/mfb-vallalkozasfinanszirozasi-program

139

megfelelő hasznosítása a gyógyításban és a wellness kultúra kialakításában. 

•  A gyógy- és természetes vizek szerepének növelése az aktív fürdőhasználatot is magában foglaló új életmód feltételei-nek a megteremtése és turisztikai termékké formálása.

Ennek megfelelően feladatának tekinti:•  A Dél-Alföld és a Vajdaság akcióterülethez kapcsolódó für-

dőinek a mainál összehangoltabb fejlesztését.•  A  gyógy-  és welness  kultúra  fejlesztési  stratégiájának  az 

összehangolását.•  A két régió turisztikai kínálatának a növelését, a szükséges 

együttműködési technikák kialakítását.•  A Cooling Cubes fürdők, tervezési és működtetési intézmé-

nyek és szakembereik közötti kapcsolati háló fenntartását, pályázói képesség megteremtését.

•  A szerb és a magyar emberek közötti, jószomszédi kapcsola-tok ápolását.

Az ajánlások megfogalmazása során figyelembe vettük:•  Az akcióterület természeti, gazdasági és társadalmi adottságait•  Az akcióterületet alkotó két régió eltérő adottságait•  Az akcióterület közlekedési adottságait•  A projekt tagok által bemutatott meglévő és formálódó fej-

lesztési elképzeléseket és dokumentumokat•  A fürdők tulajdonlásának és működtetésének a kérdéseit•  A fejlesztések terén irányadó nemzetközi trendeket•  A projekt működtetése során gyűjtött adatokat, információkat•  A projekt során auditált fürdők tapasztalatait•  Saját terepi felméréseinket•  A keresleti és a kínálati igényeket és lehetőségeket

140

•  A fürdők köré szerveződő különféle hálózatokat•  A fürdők marketing tevékenységét•  A tőke és forrás ellátottságot, a befektetési szándékot

Ajánlásaink többsége nem igények többletforrást, azt tartottuk szem előtt, hogy a Cooling Cubes régió egységesedését pályázati képességének lehetőségét teremtsük meg. Ennek azonban van három olyan eleme, ami intézményesülést kíván. Ez lehet új intéz-mény, de méginkább meglévő intézmény szerepének a bővülése, pontosabban a partneri hálózatának a kiterjesztése lehet. Melyek azok a feladatok, amelyek intézményesülést kívánnak?

•  Elméleti Módszertani Központ – A projekt során összegyűj-tött információk, őrzése, további feldolgozása és a megalko-tott metodika alapján az információk időközönkénti begyűj-tése és azok értékelése. Módszertani ajánlások készítése.

•  Gyakorlati Módszertani Központ – A fürdő kultúrához kap-csolódó gyakorlati szakemberek képzése, a képzési folyamat minőségbiztosítása.

•  A Cooling Cubes akció terület fürdőinek közös megjelenése. A  közös  arculat  a  Cooling  Cubes  brend megteremtése,  a marketing arculat kialakítása és formálása a pályázói képes-ség fenntartása céljával. CC Testület létrehozása a CC akció-területen működő fürdők tulajdonosai, működtetői valamint a fürdőt használók képviselőiből 1/3-1/3-1/3 arányban tör-ténhet. A CC Testület társadalmi testület, de a működés és pályázás állandó ügyvezetőt igényel.

•  Összegyűjtöttük ajánlásainkat és a végén az érintett szerep-lői csoportok szerint jeleztük, hogy egy ajánlás kit érint (x) és kinek fontos igazán (X). Kérjük, mindenki gondolja végig saját szerepét és érintettségét a Cooling Cubes fejlesztési stratégiája mentén!

141

11.1 Fogalmak

A turisztika, a fürdők világa folyamatosan változik, ezért azonos szakmában dolgozók is eltérő fogalmakat használnak. Máshová helyezik  a  súlypontot.  Ennek  eklatáns  példája,  hogy  a  fürdő fogalma pl. Szerbiában sokaknak csak a gyógyfürdőket jelenti és kevés közös elemet vélnek felfedezni a wellness és egyéb fürdők világával. Pontosítani és össze kell hangolni a fogalmainkat, mert pályázni csak akkor tudunk, ha minket mások is megértenek!

11.2 Információ

A Turisztikai Világszervezet besorolása alapján Magyarország a kelet-közép európai régióhoz tartozik, Szerbia a dél-európai régi-óhoz. A szerb-magyar határ menti térség ilyen elkülönítése meg-nehezíti az információ-szolgáltatást és értékelést. 

A  tudatos  és  megalapozott  fejlesztések  megvalósításához, pályázatok benyújtásához elengedhetetlen, hogy  fürdőinkben megfelelő mérési rendszerek működjenek. Tapasztalataink sze-rint sok esetben sem a fogyasztás (pl. áram, gáz), sem a vendég-forgalom mérése nem történik meg. Átláthatatlan a gyógyítási-beutalási  rendszer,  vélhetően a megfelelő  információk hiánya miatt egyszerre van túlzsúfoltság és ki nem használt kapacitás. A pontos és megbízható információ, pedig a jövőbeli fejlesztési tervek kigondolásának egyik alapját jelentené. 

A projekt  során olyan mennyiségű és minőségű  információ gyűlt össze, hogy annak őrzéséről, használatáról és folyamatos, egységes szemléletű bővítéséről indokolt gondoskodni.

142

11.3 Társadalombiztosítás, beutalás rendszere

Még lehetne szólni az orvosi beutalóval működő, jelenleg kifeje-zetten gyógyfunkciókat ellátó fürdők esetében egy nagyobb fokú nyitottságról, esetleg medencebővítéssel lehetőséget adni olyan vendégek belépésére is, akik egészségük megőrzése, betegségek megelőzése érdekében érkeznének a létesítménybe, s nem ren-delkeznek ehhez hivatalos orvosi beutalóval.

11.4 Tulajdon

A fejlesztések kulcskérdése az átlátható tulajdonosi szerkezet.Ahol más tulajdonolja a gyógyvizet, és más a kitermelő kutat, 

és harmadik személyé a földterület, és negyedik személyé a fürdő medence, ott is lehet kalandvágyó befektetetőt találni, de nagyon nehéz. Átlátható tulajdonosi szerkezetet kell létrehozni, ennek a jogszabályi feltételeit meg kell teremteni.

Ezt követően biztosítani kell az egyértelmű pénzügyi átlátha-tóságot. Különösen a szerbiai közvállalatok által birtokolt fürdők esetében a nyereségesség, vagy veszteségesség kimutatása sok esetben csak szándék kérdése.

Ez nem csak a fürdők értékesítését, de a pályázati fejlesztést is akadályozhatja.

11.5 Fejlesztési dokumentumok

A  települések  és  térségek  fejlesztési  koncepcióiban  indokolt kiemelten megvizsgálni a már meglévő és a létrehozandó fürdők szerepét. Nem ajánlott minden település esetében azonos súllyal 

143

és  fontossággal megjeleníteni  a  fürdőfejlesztést,  de  indokolt nagyobb térségi kontextusban a fürdő ellátottságot megvizsgálni. Amennyiben a fejlesztés indokolt, akkor a stratégiai, majd az ope-ratív fejlesztési dokumentumokban már a térségi összefüggése-ket is magában rejtő értékeléseket meg kell tenni. A fejlesztések elindításának alap feltétele a megfelelő terv ellátottság biztosí-tás, a területrendezési tervek aktualizálása, a környezeti terhelési dokumentumok elkészítése. Valamint a magasabb szintű terve-zési dokumentumoknak való megfeleltetés.

11.6 Források

A fürdőfejlesztések a fejlesztés ütemezettségétől függően eltérő nagyságú  források  koncentrációját  igénylik.  A  legszerényebb fürdőfejlesztések  is meghaladják  a magyarországi  és  szerbiai önkormányzatok ma ismert saját fejlesztési forrásait. Ezért gya-korlatilag olyan  infrastruktúra  fejlesztésekről van szó, amelyek külső erőforrás bevonása nélkül érdemi módon nem megvaló-síthatóak. Ebből adódóan piaci befektetők, vagy jelentős, vissza nem térítendő pályázati források segítségével finanszírozhatóak a fejlesztések. Ennek pénzügyi és politikai kockázatával minden szereplőnek tisztában kell lennie.

11.7 Fenntarthatóság

Ezen a fogalmon egyszerre értjük a környezeti terhelés előzetes felmérésének a  fontosságát és a pénzügyi működtetés  fontos-ságát. A pályázati források fejlesztés centrikusak, a fenntartha-tóságra vonatkozó számok, gyakran csak becsléseken alapulnak. 

144

Nincs szomorúbb látvány, mint a félbehagyott fejlesztés, vagy a veszteséges üzemelés miatt bezárt fürdő, amire a Cooling Cubes projekt területén is van példa. A helyi és szubregionális vonzás-körrel rendelkező fürdők esetében a belépők árának növelhető-sége korlátozott.

11.8 Környezet- és természetvédelem

A termálvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, ame-lyeknek az élő vizekbe való visszajuttatása káros, esetenként til-tott. A környezeti terhelés mértékét minden fejlesztés és működ-tetés során a jövőben mérsékelni kell, ezért különös gonddal kell megvizsgálni, hogy a fürdőfejlesztéseink ne csak a jelen, hanem a jövő környezeti szabályainak is feleljenek meg.

Az összefüggéseket szélesebb értelemben a kiegészítő tevé-kenységekre is meg kell tenni,  így különösen a környezet zaj és levegő terhelésére. Különösen a Vajdaságban elenyésző a fürdő-bejutáshoz a tömegközlekedést használók aránya, ezzel szemben jelentős a többlet gépkocsi forgalom.

11.9 Fejlesztések térben

A vizsgálataink során egyértelműen látható, hogy az akció terüle-tünket egy régiónak tekintve a gyógy- és wellness fürdőknek a ven-dégkör vonzása alapján 4 csoportját különíthetjük el. Helyi, szub-regio nális, regionális és makroregionális vonzáskörrel rendelkező fürdők. Természetesen az átutazó  forgalomra alapozva ez nem jelenti azt, hogy távolabbi régiók és országok fürdővendégei előtt 

145

ne nyitna kapukat a Cooling Cubes régió több fürdője, de jelenleg nemzetközi vonzáskörről csak korlátozottan  beszélhetünk.

A 4 szint nem jelenthet minőségi különbséget, csak a kínálat spektrumában lehet eltérés. 

Hiba  volna,  amennyiben  minden  fürdő  a  regionális  vagy makroregionális szerepre törne és sajnálatos, amennyiben min-den fürdő helyi (községi) fürdő kívánna maradni. A Cooling Cubes projekt területén azért is fontos az együttműködés, a hálózato-sodás, mert a helyi fürdők szolgáltatásának részbeni hiányait így tudjuk, másutt pótolni, kiegészíteni.

11.10 Fejlesztések sebessége

A kérdés sok fürdő esetében elméleti. Óvatos  lépésekkel,  fon-tolva haladva fejlesszünk, vagy nagyobb lépésekben?

A magyarországi pozitív példák mindkét modellre találhatóak.Tőkeerős befektető esetén járható a gyors, mindenre kiterjedő 

fejlesztési technika, itt általában a humán erőforrás lesz a gyenge pont, mert kellően motivált,  képzett szakemberek  fognak hiá-nyozni (pl. Szeged Aquapolis).

A  gyors,  de  nem minden  elemet  tartalmazó  fejlesztés  (pl. Makó) esetében a hiányzó szálloda az egész fürdő hatékonysá-gát  lerontja. Hasonló a helyzet Bački Petrovac esetében, ahol a  szálloda mellet  egy  olimpiai medence  is  nagyon  hiányzik  a  vendégeknek.

A lépésről  lépésre haladás  legjobb példája a mórahalmi Szt. Erzsébet fürdő, ahol négyzetméterről-négyzetméterre bővült a terület és a fürdő 15 éve folyamatos fejlődésen megy át. Ezt a választást a kényszer szülte, de az idő igazolta.

146

Fejben  és  tervben  legalább  10  évre  előre  kell  tervezni,  de a megvalósításnál merni kell tudni szakaszolni és az új  igények fényében a terveket folyamatosan karbantartani.

11.11 Élővizeink

Miközben az elmúlt évek fürdő kultúrájában a legnagyobb vál-tozások a wellness világához kapcsolhatóak, addig az akció terü-letünk fürdővendégei kitüntetett figyelemmel szóltak a termé-szetes vizek szépségéről, hangulatáról. Tették ezt úgy  is, hogy azoknál a  szezon  sokkalta  rövidebb, mint a  strandok és külö-nösen  az  egész  évben működő  fürdők  esetében.  Vigyáznunk kell, hogy a beruházási kedv ne csak a mesterségesen létreho-zott fürdők felé forduljon. Ápoljuk és bővítsük a Tisza és Duna, valamint kisebb vízfolyásaink mellett a vízi kultúrát és az ennek részét képező fürdőkultúrát. A turisztikai termékek kialakításánál a természetes vizeket érintő és a gyógy- és wellness programo-kat törekedjünk összekapcsolni. Ez lehet a Cooling Cubes projekt egyik specialitása. 

11.12 A vendég

Melyik  potenciális  csoportot  célozzuk meg?  Kívánatos  lenne választani, de a Cooling Cubes régió fürdői szakmai és pénzügyi értelemben nem jutottak el arra az üzembiztos szintre, hogy a vendégeik egy részéről lemondjanak azért, hogy más csoportok-nak magasabb szintű speciális szolgáltatást nyújtsanak. A  jövő szempontjából ez kívánatos irány lenne. Jelenleg a nem gyógyke-zelési célú fürdő használok többsége – különösen a Vajdaságban 

147

- családi-baráti csoporttal érkezik és  legalább fél napot eltölt a kiválasztott fürdőben. Jellemző a nyitástól-zárásig vendég, ritka a pár órát eltöltő fürdőző.

Kívánatos,  a  fürdőt  gyakran, de  rövid  ideig használók  köré-nek bővítése. Olyan program csomagok és belépő ár kombiná-ciók kialakítása, amely a „fürdő függő” személyek számát bőviti. A turisztikai vendégkör mellett növeli az életforma részévé váló fürdőhasználat terjedését.

11.13 Hálózatok

Az elmúlt 15 év magyarországi fürdőfejlesztései és mindkét régió turisztikai fejlesztései visszaigazolták, hogy szükséges a fejlesztési szándékok összehangolása. A működtetés során szerzett tapasz-talatok megosztása. A szakmai kérdések közös  feldolgozása és megválaszolása.  Ezért  ajánlott a  fürdő-tulajdonosok,  valamint a működtetők továbbá az egészségügy és a turisztika területén tevékenykedő szakemberek ad hoc és állandó fórumait, együtt-működési formáit kialakítani. A két régióban létrejött fürdő klasz-terek munkáját összehangolni és elmélyíteni. A tulajdonosok és a működtetők mellett létre kell hozni a fürdőzők, a helyi fürdő kultuszt építők hálózatát.

11.14 Kollektív tudás

A Dél-Alföld és a Vajdaság folyamatosan migrációs veszteséget szenved el. Csökken a tudás,  fogy a fiatal korosztály. Ebben a helyzetben nagyon  is  indokolt az elszármazottakkal a kapcso-latot fenntartani, a fejlesztési folyamatainkba az ő tudásukat is 

148

bevonni. Olyan helyen élnek, ahonnan máshogyan látszanak a helyi értékeink, a  jövőben ők  lehetnek a potenciális vendége-ink, akár befektetőink. A Szegedi Tudományegyetem Re-Turn projektje, vagy a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egye-sület Voice of the Village projektje módszertani segítséget ad az elszármazottakkal  való kapcsolattartásra, a kollektív  tudás  bővítésére.

11.15 Civil kapcsolatok

Fürdőt használni mindenki tud, gondolhatnánk. A megkérdezet fürdővendégek többsége hisz a gyógyvizek gyógyító hatásában, de sokan a nem gyógyvizeknek is tulajdonítanak ilyen tulajdonsá-gokat. A fürdővendégek többsége a saját sorsán keresztül tapasz-talja meg, mely víz mire is jó. Az élmény centrikus fürdőzéstől el kell jutnunk az érték központú fürdőválasztásig.

Értékelni kell a helyi fürdőt, de tudni kell, hogy a Cooling Cubes projekt területén, melyik fürdő mit nyújt, és kinek-kinek mire van szüksége.

Egy-egy fürdőben és egyes fürdő csoportokban létre kell hozni azokat a  civil  csoportokat, akik a  tudatos  fürdőzök, akik meg-formálják, ápolják egy-egy fürdő kultuszát, varázsát. Javaslatot tesznek a működtetés formájára, bekapcsolják a fürdőt az adott település, kistérség világába. Kulturális és turisztikai javaslatokat formálnak a több napon keresztül ott tartózkodó vendégeknek. Kialakítják azt a speciális, helyi élményt, amit a vendég, beazono-síthat és megvásárolhat.

149

11.16 Közös idea

A két régió fürdőkultúrájában megtalálni azokat a közös eleme-ket, amelyek egy Cooling Cubes brend kialakítására alkalmasak. Ennek feltétele, hogy a projekt területen élők tudatosabb fürdő-használók, mint a más régiókban élők. Hosszabb távon ez egész-ségi  indikátorokkal mérhető és bizonyítható legyen, miszerint a Cooling Cubes régió polgárai értik a helyi vizek  fontosságát és élnek is vele.

11.17 Marketing

Mivel az akcióterület fürdői sok tekintetben elmaradnak a turisz-tikailag kiérlelt színvonaltól, de nincs időnk a brend formálással évtizedeket várni, ezért olyan – részben meglévő – életérzést kell kialakítani, amely az összképre koncentrál és átmenetileg meg-bocsájtható, ha egy-egy szolgáltatási elem nem világszínvonalú.

A  szakmailag  igényes  fürdőválasztás mellett egy olyan  laza, optimista életérzés átadása, ahol a külső világ zaja és a  roha-nás helyett el lehet lazulni, ha kell gyógyulni vagy szórakozni és a felmerülő problémákat széles mosollyal fogadni. Akár a Nyu-gat-Balkán  legforgalmasabb útja mellett pár órára megállni és felfrissülni. A Cooling Cubes Projekt menedzsment feladata lesz kimunkálni a két régiót összefogó arculatot. A leghatékonyabb és legeredményesebb marketing egy olyan film-sorozat, amelynek helyszínei az akcióterület fürdői, egy olyan arccal, akit mindenki ismer és elfogad. (A 30 feletti magyar nézők szívét még mindig megdobogtatja egy Surda nevű fickó,  kérdés, hogy az egykori Jugoszlávia nézőiből ez a film milyen érzéseket váltott ki?)

150

11.18 Képzés

A fürdök működtetésének, közép és hosszú távon alapvető kér-dése  a  humán  erőforrás  biztosítása,  a  szakemberek  képzése. Annak a  fürdőnek a hírét, ahol kifogásolható a tisztaság, vagy nem kedves a személyzet – felmérésünk szerint – száz kilomé-terrel távolabb is tudják, és nem választják. Ezért a képzésnek az alapvető szinttől a fürdőszakmákon keresztül a balneológia rej-telmeiig kiemelt szakmai és piaci fontossága van. Ezeket a tevé-kenységeket a projekt akcióterületén összehangoltan, a minő-ségbiztosítás szabályai szerint kell megszervezni és elvégezni. Ez akár  továbbképzési  tanfolyamok keretében, de akár egynapos fórumok, tapasztalatcserék formájában is történhet. Az egysé-ges Cooling Cubes brend kialakítása elképzelhetetlen egy olyan állandó képző intézmény nélkül, amelyik a szakmai hátteret biz-tosítja. A képzést a projekt szakmailag legelfogadottabb fürdője mellé indokolt telepíteni. A tapasztalatok (legyen az akár pozitív, akár negatív) az akcióterületen lévő minden fürdő számára előse-gítheti a további fejlődést.

Ezen túlmenően a fürdő és wellness kultúra modern értékei-nek a kialakításához, adaptálásához szükséges egy tudományos igényű szakértői hálózat működtetése. Színvonalasan ez a hálózat a Novi Sad-i és a Szegedi Tudományegyetem bázisán alakítható ki.

151

9. táblázat Projekt ajánlások partnerek szerintForrás: Schwertner J.

Cooling Cubes ajánlások 2014. EU

Korm

ányz

at

Tart

omán

y

Önk

orm

ányz

at

Befe

ktet

ő

Fürd

ő

Szak

értő

k

Klas

zter

ek

Civi

lek

Vend

égek

Fogalmak X X XInformáció X x X XTársadalombiztosítás X X xTulajdon X x XFejlesztési dokumentum   x X X X x x x x xForrások X X X x X xFenntarthatóság x X X X x

Környezetvédelem x X X X X

Fejlesztések térben X X X X x xFejlesztések sebessége X X x xÉlővizeink x x x X X XA vendég X x x x XHálózatok x x x X x XKollektív tudás x x X X XCivil kapcsolatok x X x X XKözös idea X X X X X xMarketing - brend X x X X x x xKépzés x X X x X xEU X x x x X xIdő x x x x x x x x x x

152

11.19 Európai Unió

A Cooling Cubes Projekt a létét az EU-nak köszönheti. A nagyívű fürdőfejlesztések potenciális finanszírozója a magánbefektetők mellett az EU lehet. Ehhez tökéletesen meg kell  ismerni az EU működését, fogalmi és fejlesztési  logikáját. Az EU nem támogat mindent, de nincs olyan, amit kellő felkészültséggel ne lehetne Európai Uniós forrásokkal megtámogatni.

Ezért a fejlesztési dokumentumaink elkészítésénél, valamint az intézményrendszer kialakításánál, működtetésénél nagyon körül-tekintően kell eljárnunk.

11.20 Idő

Tempora mutantur et nos mutamur in illis – tartja a latin közmon-dás.

A divat jelen van a fejlesztéspolitikában, a beruházok gondola-taiban és az emberek viselkedésében is.

A fürdőfejlesztés, mind az egészségügy, mint pedig a szabadidő eltöltés, az egészséges életmód szempontjából és ennek megfe-lelően turisztikailag  is roppantul népszerű. Ennek megfelelően számos befektetőt is vonz, de nem tudhatjuk, hogy ez a hullám még évekig, évtizedekig, vagy akár egy évszázadon át fennmarad. Hiszen az idők változnak s vele változunk mi is.

153

12. Zárszó

A projekt tagok nevében köszönjük, mindazon, elkötelezet szerep-lőknek, akik a Dél-Alföld és a Vajdaság közös fejlesztését, – jelesül a Cooling Cubes projektet – szívügyüknek tartják és munkánkat önzetlenül  segítették. Ötletekkel,  információval,  szervezéssel, pályázatírással, kérdőívezéssel, előadás tartásával, a projektről szóló tudósítással, jó szóval és biztatással. 

Jó csobbanást mindenkinek!

154

13. Felhasznált irodalom

AGENCIJA  za  ravnomerni  regionalni  razvoj AP Vojvodine  (2012): Megala-pozó  tanulmány  a  Vajdaság  Autonóm  Tartományban  végbement fejlesztésekről. Novi Sad

Albel A. (2007): „Alföld Spa” – stratégiai célok és programok a Dél-Alföldön 2007-13 között.

AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.  (2012): Összegző tanulmány a magyarországi és szerbiai településfejlesztési tapaszta-latokról és javaslatcsomag a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikai irányelveire vonatkozóan. Budapest

AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. (2014): Egyes dél-alföldi  és  vajdasági  fürdők működésének  felülvizsgálata  a  Cooling Cubes projekt keretében 2014. Budapest

ARANYOSINÉ  SZEGEDI  A.  (2013):  Az  egészségturisztikai  piac  sajátosságai Oroszországban. Turizmus Bulletin 15. 1. pp. 57-61.

BOSZNAY  A.  (szerk.)  (1977):  Magyarország  páratlan  természeti  kincse. Regio nális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p

CSORDÁS  L.  (2009):  A  turizmus  helyzetének  változása  az  Alföldön  és  a jelenség térbeli terjedése. – Jelenkori Társadalmi és Gazdasági folya-matok 2009/3-4.

DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentő-sége a területfejlesztésben. – In: SÜLI - ZAKAR I.: A terület- és tele-pülésfejlesztés alapjai.  - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 433-453.

FODOR Á. (2008): Turisztikai klaszterek kialakításának alapjai a Tisza men-tén in: Turizmus Bulletin XII. évfolyam 2. szám

FODOR  Z.  –  KOMLÓS  F.  (2011):  Termálvizes  fürdő  bővítése  hőszivattyúk alkalmazásával. In: Energiagazdálkodás 52. 6. pp. 2-5. 

GONDA T. – SPIEGLER P. (2012): A turisztikai klaszterek szerepe a regionális marketingben in: Marketing & menedzsment 2012/1-2.

GROVE D.:  A  termálvíz  üdülési  és  idegenforgalmi  hasznosításának  terve-zése: beszámoló az ENSZ magyar regionális fejlesztési tervezési pro-jectről. In: Magyarország páratlan természeti kincse. Szerk. Bosznay A. Regionális Fejlesztési Tervezési Projekt Iroda Budapest 170.p

GULYÁS P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai. – Turizmus Bulletin 14. 1-2. pp. 37-43.

155

GYŐRI R.  – HAJDÚ Z.(szerk.)  (2006):  Kárpát-medence:  települések,  tájak, régiók, térstruktúrák. 

HANUSZ Á. (szerk.) (2010): A helyi és térségi TDM szervezetek helye és sze-repe a vidék turizmusirányításában

HOMOKHÁT Eurointegráció Nonprofit Közhasznú Kft. (2011): Mezőgazda-ság-fejlesztés operatív program (HU-SRB)

ILLÉS S. – MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): A gyógyturizmusban érintett tele-pülések és környezetük lakosainak mobilitása. – Tér és Társadalom 25. 1. pp. 101-108.

JANDALA  CS.  –  SÁNDOR  T.  – GONDOS  B.  (2010):  Az  egészségturizmus  a turizmuspolitika  fókuszában – A  fürdőkultúra  szerepe a  turisztikai termékfejlesztésben. – Turizmus Bulletin 2010/4. pp. 19-28.

JURAY T. (2004): Az európai turizmus területi folyamatainak változása a köz-eljövőben,  különös  tekintettel  az  Európai  Unió  keleti  bővítésének következményeire.  in:  KIS  M.-GULYÁS  L.-ERDÉLYI  E.  (szerk.)  2003: Európai kihívások 2. pp. 215-219.

KARCAGI E. – FÜGEDI B. (2013): A gyógyvíz szerepe az életminőség javítá-sában. – Egészségfejlesztés 54. 1-2. pp. 8-15.

KINCSES GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. – Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest. 21 p.

KINCSES GY. (2010): A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái. – Turizmus Bulletin 14. 4. pp. 69-72.

KINCSES GY. (2010): Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szüksé-ges fejlesztési irányai. – IME Informatika és menedzsment az egész-ségügyben 9. 6. pp. 5-12.

KONDOR A.  (2012):  Téralkotó normák és a  területi  szabályozás: A  szabá-lyok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint  a  területfejlesztés  esélyei  Magyarországon.  Budapest: MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2012. 

KOVÁCS Z. (2002): Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a poszt-szocialista átmenet idején. Földrajzi Közlemények. 126. 1-4. pp. 57-78.

KOVÁCS Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Buda-pest. 239 p. 

LAMPERTH J. (2011): A turizmus gazdaságfejlesztő hatásai Kehidakustány példáján. – In: MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (szerk.): A turizmus dimen-ziói: humánum, ökonómikum, politikum. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 151-163.

156

LENGYEL  M.  (szerk.)  (2008):  TDM  Működési  Kézikönyv,  Heller  Farkas  Főiskola, Budapest. 216 p.

M. CSÁSZÁR ZS.  (2011): A magyar-balkáni kapcsolatok egyes dimenziói a 21. század elején. – Közép-Európai Közlemények 4. 2. pp. 69-81.

MARTYIN Z. – BOROS L. (2012): A turizmus szerepe Mórahalom fejlődésé-ben. – Közép-Európai Közlemények 5.2. pp.

MARTYIN Z.  (2012): A  termál- és gyógyfürdők szerepe a határon átnyúló turizmusban. – Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közlemé-nyei 4. 3. pp. 5-12.

MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – IRÍMIÁS A. (2010): Egy magyarországi fürdőváros lakosságának  életminősége:  az  orosházi  eset.  –  Turizmus  Bulletin 14. 4. pp. 61-68.

MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyar-országon: Fejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyar országi összefüggéseiről. – MTA-FKI, Budapest. 179. p.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): Magyarország régiói-nak társadalmi-gazdasági profilja

MOLNÁR  CS.  –  DÁVID  L.  (2010):  Egészségturizmus  (főiskolai  jegyzet).  –  Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös. 135 p.

MOLNÁR CS. – TÓTH G. – KINCSES Á.  (2009): A  fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon:  Hajdúszoboszló,  Mezőkövesd  és  Orosháza összehasonlítása. – Turizmus Bulletin 13. 4. pp. 20-32.

MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest 450. p

MTA  RKK  (2011):  A  magyar-szerb  határmenti  térség  közlekedés  és  inf-rastruktúra  fejlesztésének  stratégiai  irányait  megalapozó  doku-mentum.  INNOAXIS  PROJECT  Hungary-Serbia  IPA  Cross-border Cooperation Programme 2011, Pécs 41.p

NAGY  G.  (2007):  A  területi  tervezés  dilemmái  a  szerb–magyar–román  határrégióban. In: Határkonstrukciók magyar–szerb vizsgálatok tük-rében.  Szerk.TÍMÁR  J.  Békéscsaba:  MTA  RKK  Alföldi  Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály, 8-21 p.

NAGY I. – R. MILETIČ – M. TODOROVIC (2009): Szerbia regionális fejlődésé-nek alapvető jellemzői. – Tér és Társadalom, 23.3. 173–184. p.

NAGY  I.  (szerk.)  (2007):  Vajdaság.  Dialóg  Campus  Budapest  575  oldal, (A Kárpát-medence régiói,7.)

NAGY  I.(2009):  Határ  menti  együttműködés  a  Dél-Alföld  és  szomszédos államok határterületei  között.  In: Dél-Alföld.  Szerk. Nagy G. Pécs– 

157

Budapest:  MTA  Regionális  Kutatások  Központja,  Dialóg  Campus Kiadó, 2009. 458–477. p. (A Kárpát-medence régiói, 10.)

NEMODA M. – SZABÓ-ZIMÁNYI  I. – GAZSI J. – KISS-TÓTH E. – SZÁNTÓ Á. (2012): A gyógyfürdők múltja és jelene az egészségturizmus szem-szögéből. – Egészségtudományi közlemények 2. 1. pp. 69-73.

NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Magyarország Partnerségi Meg-állapodása a 2014–20-as fejlesztési időszakra. Budapest

NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium (2014): Nemzeti Fejlesztés 2030 – Orszá-gos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)

PÁL V. – TÓTH J. (2007): Egészségföldrajz. Lomart Kiadó, Pécs-Gyula, 268 p. PÁL V. – UZZOLI A. (2008): Az emberiség egészsége – a 21. század kihívásai. 

Földrajzi Közlemények 4. szám, pp. 471-489.RUSZINKÓ Á. – VIZI I. (2010): Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. 

– Turizmus Bulletin 14. 3. pp. 44-52.SMITH  M.  –  PUCZKÓ  L.  (2010):  Egészségturizmus:  gyógyászt,  wellness, 

holisztika. – Akadémia Kiadó, Budapest. 428 p.SZANYI M. (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel: regioná-

lis klaszterekSZÉLL  S.  (2010):  A makói  termálvíz  hatásosságának  kettős  vak  vizsgálata 

csípő- és térdarthrosisban. – Balneológia 29. 1. pp. 43-56. SZÉLL  S.  (2010):  Marosi  gyógyiszap  hatásosságának  vizsgálata  csípő-  és 

térdarthrosisban kettős vak-kísérleti technikával. – Balneológia 29. 1. pp. 57-66.

TAPASZTÓ  D.-TÓTH  R.  (2012):  Megalapozó  tanulmány  az  Európai  Uniós finanszírozású  dél-alföldi  városfejlesztési  programok  tapasztalatai-ról,  Joint Urban and Agglomeration Network. Kecskemét Kistérsé-gek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 118 p.

TÓTH G. – DÁVID L. (2010): A magyarországi idegenforgalmi régiók fejlett-ségének,  versenyképességének  és  leterheltségének  vizsgálata.  – Közép-Európai Közlemények 3. 1. pp. 121-132.

Turizmus  operatív  program.  Készítette:  Homokhát  Eurointegrációs Nonprofit  Közhasznú  Kft.,  Mórahalom,  2011  (CBD  Strategies  – HU-SRB/0901/213/013) – Fejlesztési dokumentum

158

13.1 Előadások:

ALBEL A.(2013): Hálózatépítés –Turisztikai klaszterek . Cooling Cubes pro-ject conference, Szeged, 2013. 09. 25.

BÁNHIDAI  Cs.(2013):  A  fürdőfejlesztés  helye  a  magyarországi  fejlesztés-politikában 2014-2020. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013. 09. 25.

BERTA Zs.(2013): A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő múltja,  jelene, és  jövője az egészségturizmusban. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30.

BIBIC Ž.(2014): Prioriteti banjskog turizma u strategijama razvoja lokalnih samouprava. Cooling Cubes workshop Temerin 2014.02.27

JUHÁSZ  B.(2014):  Plan  razvoja  turizma  u  2014  godini.  Cooling  Cubes workshop, Temerin, 2014. 02. 27.

KONDOR A. (2013): Egészségturizmus fejlesztési stratégia Településfejlesz-tés és fürdőturizmus Fóruma, Szombathely, 2010. 11. 03.

KOŠIĆ K.(2013): A vajdasági gyógyfürdői turizmus fejlesztésének stratégiai megközelítése. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad 2013. 04. 30.

KOVÁCS Z.(2013):Integrált  fürdőfejlesztési  stratégia a magyar-szerb határ menti  régión  átmenő  fő  közlekedési  útvonal  térségében  elhe-lyezkedő  fürdőhelyek  számára.  Cooling  Cubes  project  opening conference, Novi Sad 2013. 04.30.

MARTYIN Z. (2013): The way of using spas on Hungary. Cooling Cubes pro-ject conference, Szeged, 2013.09.25.

MARTYIN  Z.  (2013):  Consumer  satisfaction  in  some  spa  of  Vojvodina. Contemporary Trends in Tourism and Hospitality – CTTH 2013, Novi Sad, 2013.09.26.

MARTYIN Z. (2014): Evaluation of the deep audit processes. Cooling Cubes workshop Novi Sad, 2014. 04. 16.

NADJ I. (2014): Razvojni ciljevi i mogučnosti razvoja temerinskog bazenskog kompleksa. Cooling Cubes workshop,Temerin, 2014.02.27.

SCHWERTNER J.  (2013): Strategic approach of spa development. Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013.04.30.

SCHWERTNER J. (2013): The way of using spas on Serbien. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.

159

SCHWERTNER J. (2014): Spa-development strategy of the South Great Plain and Vojvodina  -  train of  thoughts.  Cooling Cubes workshop, Novi Sad, 2014.04.16. 

STANKOVIĆ-BARIĆAK  D.(2013)  :  Banjski  kapaciteti  AP  Vojvodine.  Cooling Cubes project opening conference, Novi Sad, 2013. 04. 30.

STANKOVIĆ-BARIĆAK D.(2013): The Aqua- and thermalspa development int he Serbian development policy. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.

VÖRÖS A.(2013): Turisztikai klaszterek jelentősége a Vajdaságban. Cooling Cubes project conference, Szeged, 2013.09.25.

13.2 Internetes felületek forrásai:

http://www.creativeconcepts.comKSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013.pdf)http://www.kehidakustany.huhttp://www.slovenia-terme.sihttp://www.slovenia.infohttp://www.mgrt.gov.sihttp://www.medicaltourism-dmc.comhttp://www.kfte.huhttp://www.juan.huhttp://vov.vmmi.orghttp://www.re-migrants.euhttp://cooling-cubes.orghttp://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/hungary2013_1.pdfhttp://www.mfb.hu/tevekenyseg/nagyval lalatok/mfb-vallalkozasfinanszirozasi-program

160

http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights13_en_hr.pdf14. Ábrák és táblázatok

14.1 Ábrák

 1. ábra: A vizsgált létesítmények elhelyezkedése Forrás: saját szerkesztés

 2. ábra: Utazási motivációk 2012-ben Forrás: UNWTO 2013 adatai alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

 3. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környeze-tében Forrás: http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm

 4. ábra: A fürdővel rendelkező települések átlagos ingatlan árai Forrás: NAV- OTP Jelzálogban információk alapján a szerző számítása

 5. ábra: Páneurópai folyosók Forrás: Fleischer T. 2007

 6. ábra: A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma (2011-2012) Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu alapján szerkesztve

 7. ábra: A vizsgált fürdőkben a szolgáltatások száma (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

 8. ábra: A vizsgált fürdőkben a komplexitás mértéke (2011-2012) Forrás: adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

 9. ábra: A Cooling Cubes projekt kérdezőbiztosai, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Novi Sad-i

161

Tudományegyetem hallgatói Forrás: fotó Schwertner J. (2013)

10. ábra: Az adai fürdő úszómedencéje Forrás: fotó Martyin Z. (2013)

11. ábra: A Petroland fürdő (Backi Petrovac) néhány óriás-csúszdája Forrás: fotó Schwertner J. (2013)

12. ábra: A vizsgált fürdők látogatottsága (2011-2012) Forrás:adatbekérők alapján szerkesztve AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

13. ábra: A fürdők vonzáskörzete (Ada és Bački Petrovac) Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

14. ábra: Kivel érkeztek a megkérdezettek a fürdőkbe? – a válaszok megoszlása Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.

15. ábra: Ön hisz a gyógyvizek hatásában? Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J.

16. ábra: Kehidakustány vendégforgalmának alakulása (2002-2012) az eltöltött vendégéjszakák száma alapján Forrás: KSH, TeIR alapján szerkesztette Martyin Z. (2014)

17. ábra A Szlovén Idegenforgalmi Hivatal honlapjának egész-ségturisztikai felülete Forrás:www.slovenia.info

162

14.2 Táblázatok

1. táblázat: A fürdő létesítmények E-75-ös (M5 és A2) autó-pályától való távolságai Forrás: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt. szerk. Google térkép adatai alapján

2. táblázat: Fontosabb fürdőszolgáltatások Forrás: saját adatgyűjtés

3. táblázat: A vizsgálatba vont vajdasági fürdők főbb jellemzői Forrás: a kvalitatív terepkutatás alapján Martyin Z.

4. táblázat: A fürdők egyes szolgáltatásainak 1-től 5-ig történő értékelésében a legjobb és legrosszabb eredmé-nyeket kapott szolgáltatások, valamint az értékelé-sek átlaga Forrás: a kérdőíves felmérések alapján szerkesztette Schwertner J. – Martyin Z.

5. táblázat: A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben Forrás: saját adatgyűjtés AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

6. táblázat: A Széchenyi Terv fejlesztései Forrás: saját adatgyűjtés

7. táblázat. Legfontosabb javasolt, illetve lehetséges fejlesztési projekttípusok a vizsgált, már meglévő létesítmé-nyek esetében Forrás: Szerzők

8. táblázat: A vizsgált fürdők lehetséges céljai Forrás: Szerzők

9. táblázat: Projekt ajánlások partnerek szerint Forrás: Schwertner J.

163

15. Mellékletek

1. melléklet: Az adatgyűjtésbe bevont létesítmények, fürdőhelyek

Település megnevezése

Tanulmányban használt létesítmény elnevezése

Fürdő hivatalos megnevezése

Ásotthalom Ásotthalom Termálfürdő Ásotthalom

Csongrád Csongrád Gyógy- és Strandfürdő Csongrád

Kecel Kecel Keceli Gyógyfürdő

Kecskemét Kecskemét Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (Széktói Strand)

Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Termálfürdő és Tanuszoda, Kemping

Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Strand és Uszoda, Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas Kiskunhalas Halasthermál Fürdő

Kiskunmajsa Kiskunmajsa Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő - Kiskunmajsa

Kistelek Kistelek Kisteleki Termálfürdő

Kunfehértó Kunfehértó Kunfehértói Tófürdő 

Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklósi Strandfürdő

Lakitelek Lakitelek Tőserdei Termálfürdő

Makó Makó Termál- és Gyógyfürdő Makó, Hagymatikum

Mórahalom Mórahalom Szt. Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő

Szeged Szeged Anna Fürdő Szegedi Anna Fürdő

Szeged Szeged Napfényfürdő Napfényfürdő Aquapolis Szeged

Tiszakécske Tiszakécske Tisza-part Tiszakécske - Tisza-parti Termálfürdő

164

Település megnevezése

Tanulmányban használt létesítmény elnevezése

Fürdő hivatalos megnevezése

Tiszakécske Tiszakécske Kerekdomb Kerekdomb Termál Parküdülő

Ada - Ada Ada Adica Ada

Apatin - Apatin Apatin Banja Junakovic Apatin

Bački Petrovac - Petrőc  Petrőc Aquapark Petroland

Bajša - Bajsa Bajsa Bazen u Bajši

Opština Bečej - Óbecse Óbecse Banje u Bеčејu

Bezdan - Bezdán Bezdán Bezdan banja

Kisač - Kiszács Kiszács nincs adat

Kanjiža - Magyarkanizsa Magyarkanizsa Banja Kanjiža

Novi Sad - Újvidék Újvidék Jodna Banja

Palić - Palics Palics Banja Palić

Sombor - Zombor Zombor Gradsko kupalište „Štrand” Sombor

Sztari Szlankamen - Zalánkemén

Zalánkeméni-Horizont (Spa) Horizont Swimming & Spa

Sztari Szlankamen - Zalánkemén

Zalánkeméni Dr. Borivoje (gyógykórház)

Dr. Borivoje Gnjatić

Temerin - Temerin Temerin Temerinski Bazen

Titel - Titel Titel nincs

Vrdnik - Rednek Rednek Banja Vrdnik

165

2. melléklet: A terepi munka során vizsgált vajdasági fürdőkForrás: szerkesztette Martyin Z.

3. melléklet:

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.:Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma. alapján becsülte és

szerkesztette Schwertner János

166

4. melléklet:A magyarországi és szerbiai vizsgált fürdő-létesítmények l

átogatottságaForrás: saját gyűjtés, adatbekérők és becsült adatok alapján

Létesítmény helyszíne Utóbbi három év átlaga NagyságrendÁsotthalom 4 000 0-25 000Csongrád 65 000 50 000-100 000Kecskemét 250 000 200 000-300 000Kiskunhalas 150 000 100 000-200 000Kiskőrös 105 000 50 000-100 000Kistelek 15 000 0-25 000Kunszentmiklós 15 000 0-25 000Makó 275 000 200 000-300 000Mórahalom 415 000 400 000 - xSzeged Anna Fürdő 100 000 50 000-100 000Szeged Napfényfürdő 345 000 300 000-400 000Tiszakécske Kerekdomb 25 000 25 000-50 000Tiszakécske Tisza-part 145 000 100 000-200 000Kiskunfélegyháza 75 000 50 000-75 000Kiskunmajsa 350 000 300 000-350 000Lakitelek 56 000 50 000-100 000Magyarország összesen 2 371 000 2 300 000-2 400 000Ada 50 000 25 000-50 000Magyarkanizsa 50 000 50 000-100 000Bajsa 10 000 0-25000Palics 75 000 50000-100000Apatin 150 000 100000-200000Óbecse 50 000 25000-50000Temerin 50 000 25000-50000Újvidék 55 000 50000-100000Zalánkemén (gyógykórház +Spa) 120 000 100000-200000Petrőc 36 000 25000-50000Bezdán 45 000 25000-50000Zombor 70 000 50000-75000Szerbia összesen 761000 750 000-800 000Mindösszesen 3 132 000

167

5. melléklet:A vizsgált fürdőkben foglalkoztatottak becsült átlagos létszáma

(2011-2012)Forrás: adatbekérők és ceginfo.hu

6. melléklet:Laza térszerkezetű létesítmények településen belüli elhelyezkedése

Település központjában Település szélénKunszentmiklósSzeged Napfényfürdő MakóÓbecseTemerin

AdaApatinBajsaZalánkeméni Horizont (Spa)KecelKecskemétKiskőrösKiskunhalasKiskunmajsaLakitelekMagyarkanizsaPetrőcRednekÁsotthalomTiszakécske - KerekdombTiszakécske - Tisza-partiZombor

168

7. melléklet:A vizsgált fürdők napi belépőjegy-árai, sorrendben

Forrás: saját adatgyűjtés

Fürdő din Ft

Szeged, Napfényfürdő 1610 4300

Kecskemét 1348 3600

Petrőc 1000 2670

Makó 824 2200

Kiskunmajsa 712 1900

Mórahalom 712 1900

Szeged, Anna fürdő 618 1650

Tiszakécske-Tisza-part 524 1400

Tiszakécske-Kerekdomb 375 1000

Kiskőrös 375 1000

Lakitelek 375 1000

Kiskunfélegyháza 337 900

Kiskunhalas 337 900

Kistelek 337 900

Csongrád 307 820

Apatin 300 801

Magyarkanizsa 300 801

Kunszentmiklós 296 790

Ada 230 614

Temerin 180 481

Bajsa 70 187

Megjegyzés: több napi felnőtt belépőjegy-ár esetében a magasabbat vettük figyelembe

8. melléklet:A Nyugat-Balkán térszerkezeti kapcsolatai

169

Forrás: Faragó L. – Hajdú Z. – Rácz Sz.(2012): Államosodás-Városhálózat-Térszerkezet. Magyar Tudomány 2012.4.sz. Hajdú Zoltán szerkesztése

170

9. melléklet:Néhány létesítmény villamosenergia éves fogyasztási görbéje,

2012Forrás: adatbekérők

171

10. sz. melléklet:Néhány létesítmény földgázfelhasználásának éves görbéje,

2012Forrás: adatbekérők

172

11. melléklet:Meglévő online marketing eszközök az egyes létesítményekben

Forrás: adatbekérők

Létesítmény Saját honlappal rendelkezik Aktív Facebook megjelenésÁsotthalom 1 0Csongrád 1 1Kecel 0 0Kecskemét 1 1Kiskőrös 1 1Kiskunfélegyháza 0 0Kiskunhalas 1 1Kiskunmajsa 1 1Kistelek 0 0Kunfehértó 0 0Kunszentmiklós 0 0Lakitelek 1 1Makó 1 1Mórahalom 1 1Szeged Annafürdő 1 1Szeged Napfényfürdő 1 0Tiszakécske Tisza-part 1 0Tiszakécske Kerekdomb 1 1Ada 1 1Apatin 1 1Petrőc 1 1Bajsa 0 1Óbecse 0 0Bezdán 0 0Kiszács 0 0Magyarkanizsa 1 1Újvidék 0 0Palics 1 0Zombor 0 1Zalánkemén-Horizont 1 0Zalánkemén-Dr. Borivoje 1 0Temerin 1 1Titel 0 0Rednek 0 0

Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai 

Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.