Szövegértés A 12-9 diák - Magyartanárok Egyesülete · A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok

Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

9

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I , A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

Tanulói munkatankönyv

J Ó Z S E F A T T I L A

F e j l e s z t ő

Pethőné Nagy Csilla

J Ó Z S E F A T T I L A

József Attila (1905–1937) költészete a késő modern magyar líra kiemelkedő tel-jesítménye, hatása meghatározó a későbbi költőnemzedékekre, költeményeit ma is szeretik, olvassák. Életműve a 20. század alaptapasztalatainak, életérzésének és kérdéseinek világviszonylatban is fontos költői megnyilatkozása. A klasszikus és az avantgárd modernség, valamint az újnépiesség hagyományainak örököse-ként és a harmincas évek késő modern európai lírájának törekvéseivel összhang-ban alakította ki költői formanyelvét. Poétikája szakít a szecessziós-szimbolista versnyelvvel, a személyiség mélységeinek gyökeresen új megértésén alapul, és a belső-külső lét párhuzamára, illetve összefüggéseire építő poétikai elgondolás megfogalmazásához, a tárgyias költészethez vezet.

A következő nyolc tanórás fejezetben József Attila költészetével foglalkozunk. Ez a költészet nem ismeretlen számotokra, hiszen tanulmányaitok során a költő több versével megismerkedtetek már. Így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasztalatokat, és tekintjük át értelmezések sorával az életművet.

A Tiszta szívvel újraértelmezésével és más, úgynevezett önéletrajzi szövegek elemzésével vizsgáljuk az én önkeresésének és önépítésének különféle módozatait. Olvassuk a harmincas évek elejének olyan meghatározó verseit, mint a Téli éjszaka, az Eszmélet és az Óda, választ keresünk arra a kérdésre, miben más, miben új ezeknek a műveknek a szemlélete és vers-nyelve, konstrukciója. Végül megismerkedünk a pályát lezáró év néhány kiemelkedően fontos költeményével és motívumával.

Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok.

1. Tudásmozgósítás

a) Készíts listát az általad ismert, olvasott József Attila-versekről!

b) Idézz fel ezek közül magadban néhányat, és olvasói tapasztalataid, illetve az eddig tanultak alapján próbáld meg jellemezni József Attila költészetét! (Nem kell összefüggő szöveget alkot-nod.)

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

c) Készíts diagramot az alábbi szerzők életideje alapján!

Charles Baudelaire (1821–1867)Walt Whitman (1819–1892)Thomas Stearns Eliot (1898–1965)Rainer Maria Rilke (1875–1926)Ady Endre (1877–1919)Babits Mihály (1883–1941)Kosztolányi Dezső (1885–1936)Kassák Lajos (1887–1967)József Attila (1905–1937)

1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960

d) Tegyél fel irodalom- és hatástörténeti kérdéseket, illetve fogalmazz meg előfeltevéseket József Attila életművével kapcsolatban az idődiagram és eddig szerzett olvasói tapasztalataid alap-ján!

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 7

e) Milyen tematikus, formai és poétikai hatásokat vesztek észre a korai József Attila-versek alábbi részleteiben?

V E R S R É S Z L E T T E M A T I K U S , F O R M A I É S /

V A G Y P O É T I K A I H A T Á S O K

(1)Az érc-oroszlán üstökét csóválvariadtan reng a halál-színpadon.A Halál lesi, tárt karokkal várja,hogy Úr legyen a sápadt arcokon.

(A szolnoki hídon)

(2)Lelked nyájas holdsugár az éjben,Ringatózik mély tenger ölében.Óh! előlem felhők takarják el!S ha várok rá... eltünik – a nap kel.

(Hozzá!)

(3)S akkor imádkoztam, követeltem, kértemÉs akkor sírtam szívből igazánS akkor bánó szívvel meggyóntam, megtértem,Mert akkor halt meg egy lány, egy leány.

(Akkor)

(4)Magyar vagyok én is, (rivallnak a kányák)Ilyen vagyok én és sose leszünk mások.Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások.

(Nem tudunk élni)

(5)Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja –csolnakom ring, szállna az útra máris!Ó, hiszen vár engem a messzi szépség szűz kikötője!

(Útrahívás)

(6)A nap is ott kél ha meglóbálod fejed fölött a kalapácsots az üllőmegcsendül belé, akár a dalolók szive.

(Kovács)

(7)Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk tör-vény elé.Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak meg nyugodtan lábainknál –Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden idegen repülőgépet.

(Szocialisták)

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

(8)A szívem ócska, istenes, remekSzelence s rajta nem fogott a rozsda.

(Fohászkodó ének)

(9)És meghalt akkor szegény ánygyikámS öregen magam láttam ott heverniÉs sírtam, igen, most másodikán,Mint kisgyerek, kit nagyon szoktak verni.

(A multkor, szerda este…)

2. Újraolvasás–újraértelmezés

a) Az alábbi két, összegző jellegű értelmezés József Attila Tiszta szívvel című verséről szól. Ol-vassátok el az idézeteket, és fogalmazzátok meg a saját szavaitokkal a két értelmezés közti hasonlóságot és különbséget!

„A húszas évek derekától kezdve fokozódó mértékben nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása. Ennek a szerepnek első kiérlelt reprezentatív megformálása a Tiszta szívvel.”

(Tverdota György)

„A Tiszta szívvel programadó vers, meghatározó nemcsak József Attila önteremtésében, hanem az egész modern magyar költészet új lírai tematikájának megalapításában is. Nem beteljesít, hanem megnyit, megalapoz egy beszédmódot, egy bizonyos fajta költői gondolkodásmódot, olyat, amely-re már lehet egy új poétikát, a világ újfajta lírai feltérképezését építeni. Egyszerűen arról van szó, hogy a tagadás (…) egy olyan retorikai-poétikai teret nyit meg, amelyre többféle sorsfantázia (…) ráépülhet, belőle többféle világkép és énkép rakható ki.”

(Bókay Antal)

b) Olvassátok újra a Tiszta szívvel című verset, majd értelmezzétek újra a táblázatban megadott két tételmondat és a kérdések segítségével!


1.A vers a lírai énnek a társadal-mon kívüli, csavargó, lázadó örök típusáramintázódó szerepjátszása.

2.Az önismereti–önteremtő természetű vers a személyiség legmélyén megtalálható „üres-ség”-et állítja. Ez az üresség termékeny poétikai teret nyit a személyiség újraépítési módo-zatai számára.

TISZTA SZÍVVEL

Nincsen apám, se anyám,se istenem, se hazám,se bölcsőm, se szemfedőm,se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,se sokat, se keveset.Húsz esztendőm hatalom,húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,hát az ördög veszi meg.Tiszta szívvel betörök,ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,áldott földdel elfödneks halált hozó fű teremgyönyörűszép szívemen.

1925. márc.

MI A SZEREPE AZ ELSŐ VERSSZAKBAN A TAGADÓ

SZERKEZETEKNEK, A FELSOROLÁSNAK, MIT JELENTHET

A SORSMETONÍMIA-SOR?

HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A MÁSODIK VERSMONDAT,

MILYEN JELENTÉSTÖBBLET KAPCSOLHATÓ IDŐHATÁROZÓI

MÓDOSÍTÓJÁHOZ?

MI A SZEREPE, JELENTÉSE A HÚSZ ESZTENDŐ ELADÁSÁRA

VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSNAK?

HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A JÖVŐRE VONATKOZÓ

SORSFANTÁZIA?

MI A TISZTA/GYÖNYÖRŰSZÉP SZÍV LEHETSÉGES ÉRTELME,

MIT JELÖL?

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

3. Új személyiség- és én-felfogás

A) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben!

I D É Z E T

Nincsen apám, nincsen anyám,Az Isten is haragszik rám.Árva vagyok, mint a gólya,Kinek nincsen pártfogója.

(népdalrészlet)

Sem utódja, sem boldog őse,Sem rokona, sem ismerőseNem vagyok senkinek,Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,Észak-fok, titok, idegenség (…)

De, jaj, nem tudok így maradni,Szeretném magam megmutatni (…)

(Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse… – részlet)

(…) Nem hiába ágrul lettélszederfa alatt születtélS mint a röpke mag az ágrul,ugy szakadsz le majd anyádrulse apád, se anyád, se országod, se tanyád. (…)

(Babits Mihály: Cigánydal – részlet)

É R T E L M E Z É S

A M I B E N A T I S Z T A S Z Í V V E L É N - F E L F O G Á S A K Ü L Ö N B Ö Z I K

J Ó Z S E F A T T I L A - P Á L Y A K É P 1 1

B) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben!

I D É Z E T

(…) Bizony lelkem,Én az Életet elejtem,Én magamat már elrejtem.

Ki nem »fejtem«:Megint rossz szó. Elfelejtem.Ezt és mindent. Nem feleltemMagamnak.

(Ady Endre: Nem feleltem magamnak)

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri:marad-e rajta valami magadból,vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki?

(…)

Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet.

(Babits Mihály: Csak posta voltál)

Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek.(…)Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok.

(Szabó Lőrinc: Az Egy álmai)

É R T E L M E Z É S

A M I B E N A T I S Z T A S Z Í V V E L É N - F E L F O G Á S A K Ü L Ö N B Ö Z I K


4. Kortárs befogadásOlvasd el a József Attilától való szöveg-, illetve versrészletet, majd a két kritikarészletet!

(1)

„[E]z a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben »a kései korok számára«, Ignotus pedig »lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta« ezt a »gyö-nyörűszép« verset, ahogy a Nyugatba írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává.”

(Curriculum vitae, 1937)

(2)

Lehettem volna oktató,nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

De nem lettem, mert Szegedeneltanácsolt az egyetem fura ura.

Intelme gyorsan, nyersen érta „Nincsen apám” versemért, a hont kivont

szablyával óvta ellenem.

(Születésnapomra, 1937)

(3)

„Itt el kell mosolyodnom – van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek sze-retem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét (…) Gyönyörű szép – s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondó vers. Íme, a verses vers visszatértét nem is kell kivárni, mert mire megjósol-tam, már el is következett.”

(Ignotus: Vers és verselés. Nyugat, 1926/18.)

(4)

„Az a gyanúm, hogy a dalnak ez az apátlan-anyátlan Kakuk Marcija szívesen elálldogál a tükör előtt – s elébb költötte meg József Attilát, a szappanfőző és kefés asszony gazdátlan árváját, mint az itt közölt költeményeket. (…) Találhat-e az ilyen költő megfelelőbb formát a dalnál? (…) Van is József Attilának néhány szép verse, amely közel kerül a népdalhoz. (…) többnyire azonban a groteszk és az intellektuálisan-játékos felé eltolt népdal az övé, egy sajátos szellemi berendezés számára pro-fanizált népdal, amelynek az adekvát volta ellen mit sem bizonyít az a néhány gyönge, utánzat-ízű


szabadvers, amely a kötetbe bekerült (…) Ennyiből is nyilvánvaló, hogy ez a József Attila, aki e kötet elé faragtatott, nem idegen attól a József Attilától, aki a könyv kvalitásából bontakozik elénk. A póz egyirányú a tehetséggel, legföllebb a póz-választó sietséget kell kárhoztatnunk.”

(Németh László: Nincsen anyám, se apám. József Attila versei. Nyugat, 1929. december 1.)

a) Hogyan látja a költő saját versének a magyar irodalomban, illetve az életműben elfoglalt helyét, szerepét, megítélését? Miből derül ez ki?

b) Hogyan viszonyult a korabeli kritika a Tiszta szívvel című vershez, illetve a Nincsen apám, se anyám (1929) kötethez?

E L I S M E R Ő É S Z R E V É T E L E K K R I T I Z Á L Ó É S Z R E V É T E L E K

c) Milyen kapcsolat van a szerzői önértelmezés/önrefl exió és a kritika irányai között?

d) Keress magyarázatot az értékelés különbségeire!


5. Az én megalkotásának módozatai I. – név és önéletrajz

a) Milyen verset ismertek, amelyben (címében vagy szövegében) a szerző saját neve szerepel?

b) Milyen, az irodalom természetével összefüggő kérdéseket vethet fel egy olyan szöveg, amelybe beleíródnak a szerző életének bizonyos tényei?

c) Olvassátok el mindkét költeményt, majd alakítsatok szakértői párokat egy-egy vers értelmezé-sére!

d) Keressetek választ szakértői párban az alábbi kérdésekre! Meglátásaitokat rögzítsétek a gon-dolkodástérképen!

Mi lehet a vers műfaja? A cím és a szöveg milyen jellemzőiből lehet ezt állítani?Miként válaszolja meg a vers a „Ki vagyok én?” kérdését? Milyen, az ént (a személyiséget) jelölő retorikai eszközök alakítják ki az én pozícióját a szövegben?Hogyan vonható meg a megalkotott életrajz mérlege a szövegben? Mik a veszteségek vagy nyereségek, a sikerek vagy kudarcok? Milyen az arányuk?Mi jellemzi a szöveg időviszonyait, ha van idősíkváltás, mi a szerepe?Hogyan kapcsolódik, kapcsolható vissza (párhuzamok, ellentétek) az alkotás a Tiszta szív-vel c. vershez?

e) Foglaljátok össze, mutassátok be szakértői vizsgálódásotok eredményét egy, a másik verset értelmező párosnak!

Hallgassátok és beszéljétek meg az ő értelmezésüket is!

A) párosok

JÓZSEF ATTILA

•••

•

••

Vidám és jó volt s tán konok,ha bántották vélt igazában.Szeretett enni s egyben másbanistenhez is hasonlitott.Egy zsidó orvostól kapottkabátot és a rokonok

úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam.A görög-keleti vallásbannyugalmat nem lelt, csak papot –országos volt a pusztulásban,

no de hát ne búsuljatok.(1928)


B) párosok

NEMZETT JÓZSEF ÁRON

Nemzett József Áron,szappanfőző, aki mára Nagy Óceánonszagos füveket kaszál.

Megszült Pőcze Borcsa1,kit megettek a fenék,gyomrát, hasát sorba,százláb súroló kefék.

1 József Attila szülei József Áron szappanfőző munkás és Pőcze Borbála. 1908-ban a családfő a legenda szerint Ame-rikába vándorolt ki, valójában Romániában új családot alapított. Az anya úri házaknál vállalt mosásból, takarításból, főzésből próbálta eltartani magát és gyermekeit. 1919 decemberében anyja rákban meghalt, József Attila 14 évesen teljesen árva lett.

2 Wallesz Luca a 19 éves József Attila szerelme, „múzsája” volt.

Szerettem Lucámat2,de Luca nem szeretett.Bútoraim: árnyak.Barátaim nincsenek.

Bajom se lesz többé,lelkemmé lett mindahány, –élek mindörökkégazdátlan és ostobán.

(1928)

József Attila

önértelmezés

idő, idősíkok

~ vagy ↔ Tiszta szívvel

kommunikációscél, műfaj

az én megalkotásánaknyelvi eszközei

sikerek/kudarcok


6. Újraírások, párbeszédek – Házi feladatÍrj 3-4 szempontot vizsgálva legalább 80, legfeljebb 100 soros összehasonlító értelme-zést József Attila Születésnapomra című verse és egy, az alábbi versek közül választott mű összevetésével! Elemző értelmezésedben térj ki a szövegköztiség (intertextualitás) fajtáira és szerepére is. Munkádat, melyet tanárod az írásbeli érettségi vizsga szempontjai szerint értékel majd, a fejezet utolsó óráján kell beadnod.

JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA

Nemzett József Áron

önértelmezés

idő, idősíkok

~ vagy ↔ Tiszta szívvel

kommunikációscél, műfaj

az én megalkotásánaknyelvi eszközei

sikerek/kudarcok

Harminckét éves lettem én –meglepetés e költemény csecse becse:

ajándék, mellyel meglepeme kávéházi szegleten magam magam.


Harminckét évem elszelelts még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!

Lehettem volna oktató,nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

De nem lettem, mert Szegedeneltanácsolt az egyetem fura ura.

Intelme gyorsan, nyersen érta „Nincsen apám” versemért, a hont kivont

szablyával óvta ellenem.Ideidézi szellemem hevét s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –

Én egész népemet fogomnem középiskolás fokon taní- tani!

1937. ápr. 11.

TÓTH KRISZTINA PORHÓ

Harminckettő hogy telhetett? Hogy múltak el napok, hetek? Letelt, s hitelt

nemigen ad már a jelen. Nem voltam benne még jelen, úgy múlt a múlt,

annyi idő, hogy szinte sok. De ért már más is, mint e sokk: hold is, nap is

pólyálta hűlő életem, s amit nem tettem, tervezem e lét felét

TÓTH KRISZTINA FUTRINKA UTCA

Harmincnyolc év, futó fonál.Az ember rojtokat talál – hanyag anyag –

e földi, pöttyös kis ruhánmit hord és igazgat sután, kinek, minek,

ha egyszer úgyis visszabont,feslik simából fordított, a Kéz, ha kész

már érzi, úgyse lesz sohaha nem lesz léte otthona, akar, akár


leélve: őrzöm arcomat, s eleddig nem zuhant sokat csecsem becse,

sőt, egy bocsom is van (de szép!), beszélni is kezd majd ez év telén talán,

de hogy mi történt, mire volt jó harminckét éven át a porhó, havam, hevem

hová gomolygott nyomtalan, és ugyan hol, ha nyoma van, szivek, szavak

mélyén mi ülepszik, mi lesz, így fog eltelni, élni ez? Vagy túl a túl

bonyolult léten, túl ezen egyszercsak majd megérkezem s ittlétemet átlátom ott?!

a színpadon a kesztyűbábjátszani valami saját mesét, mi mást,

füstölgő kéményt, házikót,Futrinka utcát, bármi volt, örök körök

után is fölvesz kis kötényt,hisz telefonált az imént Cica- mica,

hogy Tádé meghűlt és beteg,úgyhogy van dolga rengeteg, legyen egyen-

letesen befűtve a tökház,vigyázz, Mazsola, nehogy megfázz, halál ha lel

utat is hozzánk, nem vagyunkfutó fonál csak, fi lc, magunk helyett. Helyet

foglal középen, integetés onnan csókol Titeket Böbe baba!

Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? – a kesztyűsbáb-sorozat 1962-ben indult…


ORBÁN OTTÓ SZÜLETÉSNAPOMRA

Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám, lazán!

Mégis, ha tán felém jöttök, a Platánban lesz friss sütőtök, sonkás- tojás,

veder szeder, meg a sok régi étek, húzd rá, cigány, ez égi ének, kódus kórus

az égi karban, de kihagyta ezt Madách, elvitte férfi korban asszony, meg a harács, adó- csaló

sose lett, én is csak épp egy szegletet vettem itt, bordélyházit, meglehet: fura kura-

fi voltam, fektettem mindenféle nőket, Ábel meg majdnem engem ölt meg: fain Kain

voltam, aztán meg Rómában Brutus, ugyanott vandál, majd De Sade-kultusz, Pius priusz,

Borgia, R. Iván, s később úgy alakul, hogy Havasalföldön Vlad Drakul harap halat,

de inkább vadat atlaszi vállamba, és ott van egy faszi, mellette áll bamba Vazul s lazul,

KOVÁCS ANDRÁS FERENC BÍRÁLÓIMHOZ. SZÜLETÉSNAPOMRA. PLÁGIUM!

Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj.

A mennybolt menten rámborul: nem éltem jól, sem jámborul, csupán bután.

Mint kínon égő ékezet, lobog világom: létezek! Enyém e fény!

Hallom: vagyok, mert nem vagyok, hisz bennem nem rág, nem ragyog serény erény…

Azt mondják, arcom régi maszk: miért is vágok én grimaszt, ha kell, ha nem?

Divatbölcs egy sem érti tán: helyettök lettem én vidám iszony. Bizony.

Magamnak túl nehéz terű vagyok – nem vált meg vers, se bű, se báj. Sebaj.


mert neki már oly mindegy, vesztek-e, és drukkol nagyon, hogy Wales ebe agyon marjon,

hogy legyen kuss, elég a szülinapi sirám, és valaki vessen véget ennek a zsivány ének- ének!

7. Az én megalkotásának módozatai II. – szerelem

a) Írj a kettős pókhálóábrába néhány asszociációt, ami a gyöngy és a göröngy szóról eszedbe jut!

b) Keress néhány jellemző sajátosságot, amiben a gyöngy és a göröngy hasonlíthat egymásra vagy különbözhet egymástól!

Rögzítsd gondolataidat a kapcsolódó halmazábrába!

c) Beszéld meg munkád eredményét csoportodban!

d) Olvasd el a verset, keress és írj le néhány kapcsolódást a pókhálóábrába és a halmazábrába írottakkal!

Észrevételeidet beszéld meg csoportoddal!

GÖRÖNGYGYÖNGY


GYÖNGY

Gyöngy a csillag, ugy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vizcsepp, hűvösen.

Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik, a bús földet diszitik.

Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden.

Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, egybefogva szíveink.

(1928)

e) Keressetek választ csoportmegbeszéléssel az alábbi kérdésekre:

Milyen azonosítások szervezik a vers képrendszerét? (Próbáljatok szemléltető ábrát készí-teni képrendszeréről!)

Hogyan formálódik meg a versben az én a te (a szerelem) segítségével?

•

•


Milyen érzékelési mód kapcsolódik a versben a szerelemhez?

A vers mely szavaival, hogyan bizonyítható, hogy az én megalkotásának kísérlete egyben meg is bontja, a töredékesség, az elmúlás jelentése felé mozdítja el a teljességet?

f) Válassz egy képet, és vesd össze a vers témájával, én- és szerelemfelfogásával!

(1) Aragorn és Arwen Peter Jackson (2) Virók Csilla: Ég és Föld között (3) Rómeó és Júlia Baz Luhrman A Gyűrűk ura c. fi lmjében fi lmadaptációjában

8. Az én megalkotásának módozatai III. – az én tárgyiasítása

a) Készíts listát arról, hogy a hetes szám milyen nevezetes jelentéseit ismered!

•

•


b) Ismerkedj meg a verssel, majd értelmezzétek csoportban a kérdések segítségével!

A HETEDIK

E világon ha ütsz tanyát,hétszer szűljön meg az anyád!Egyszer szűljön égő házban,egyszer jeges áradásban,egyszer bolondok házában,egyszer hajló, szép búzában,egyszer kongó kolostorban,egyszer disznók közt az ólban.Fölsír a hat, de mire mégy?A hetedik te magad légy!

Ellenség ha elődbe áll,hét legyen, kit előtalál.Egy, ki kezdi szabad napját,egy, ki végzi szolgálatját,egy, ki népet ingyen oktat,egy, kit úszni vízbe dobtak,egy, ki magva erdőségnek,egy, kit őse bőgve védett,csellel, gánccsal mind nem elég, –a hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál,hét legyen, ki lány után jár.Egy, ki szivet ad szaváért,egy, ki megfi zet magáért,egy, ki a merengőt adja,egy, ki a szoknyát kutatja,egy, ki tudja, hol a kapocs,egy, ki kendőcskére tapos, –dongják körül, mint húst a légy!A hetedik te magad légy.

Ha költenél s van rá költség,azt a verset heten költsék.Egy, ki márványból rak falut,egy, ki mikor szűlték, aludt,egy, ki eget mér és bólint,egy, kit a szó nevén szólít,egy, ki lelkét üti nyélbe,egy, ki patkányt boncol élve.Kettő vitéz és tudós négy, –a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva,hét emberként szállj a sírba.Egy, kit tejes kebel ringat,egy, ki kemény mell után kap,egy, ki elvet üres edényt,egy, ki győzni segít szegényt,egy, ki dolgozik bomolva,egy, aki csak néz a Holdra:Világ sírköve alatt mégy!A hetedik te magad légy.

(1932)

c) Milyen a vers beszédmódja? Mi a szerepe ennek a fajta lírai megszólalásnak általában és ebben a versben?


d) Milyen műfaji kód szerint olvasható a szöveg? Mi ennek a szerepe, következménye a jelentésképzésben?

e) Hogyan, milyen tartalmi logika szerint építkezik a vers a cím és a versszakok egymáshoz való viszonyát tekintve?

Próbáljatok szemléltető ábrát készíteni erről!

f) Hogyan, milyen nyelvi megformálással építkezik maga egy-egy versszak?

g) Mi szabályos (rendezett, logikus, érthető) és mi szabálytalan (rendezetlen, logika nélküli, érte-lemmel felfoghatatlan) a versben?

S Z A B Á L Y O S S Z A B Á L Y T A L A N


h) Miért nem tudjuk működtetni a hétről mint szimbolikus számról való kulturális ismereteinket a vers jobb megértésének érdekében?

Mit tudhat/érthet meg az olvasó a „hatokból” és mit a „hetedikről”? Mi marad „titok”?

i) Értelmezzétek az alábbi Eliot-idézettel összefüggésben A hetedik című verset!

„A költészet nem a személyiség kifejezése, hanem a személyiség megszüntetése”

j) Miben különbözik a romantika vagy a klasszikus modernség költészetétől az, ahogyan A hete-dik az ént megalkotja, ahogyan az énről, a személyességről/személyiségről szól, amit róla tud, amilyennek megtapasztalja? (Milyen értelemben témája a versnek a személyiség?)

k) Olvassátok el az alábbi két kritikarészletet! Vajon hogyan függ össze az én tárgyiasításának poétikája a kortárs befogadás értetlenségé-

vel? Mi lehet az oka az elutasításnak, leminősítésnek?

„A hetedik a száraz tónak nedves partján3 féle népi vadmondások irányába siklik ki.” – Németh László

3 Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol. Hallgatja a süket ember, ki a vízben lubickol. Sej, haj denevér, bennünk van a kutyavér.


„Némely versének nem több művészi értelmét találom, mint, teszem fel, a ráolvasási rigmusoknak. (Ilyen például a Regős ének, A hetedik című vers és a Medvetánc is.)” – Füst Milán

9. Téli éjszaka – a tárgyias költészet kiteljesedése

a) Mit gondoltok, miről szólhat, mi lehet a témája, milyen kérdésekre kereshet választ a vers, melynek címe: Téli éjszaka?

b) Milyen elvárásaitok vannak a cím és a megbeszélés alapján a vers nyelvi megalkotottságáról, szerkezetéről? Miért?

c) Szemrevételezzétek a vers nyomtatási képét, és gyűjtsétek össze szembetűnő vonásait! Mi mindent jelölhet, mi mindenre utalhat a nyomtatási kép?

d) Hallgassátok meg a verset, kövessétek nyomon a szöveget!

TÉLI ÉJSZAKA

Légy fegyelmezett!

A nyárellobbant már.A széles, szenes göröngyök felettegy kevés könnyű hamu remeg.


Csendes vidék.A légfi nom üvegétmegkarcolja pár hegyes cserjeág.Szép embertelenség. Csak egy kis darabvékony ezüstrongy – valami szalag –csüng keményen a bokor oldalán,mert annyi mosoly, ölelés fönnakada világ ág-bogán.A távolban a bütykös vén hegyek,mint elnehezült kezek,meg-megrebbenve tartogatjákaz alkonyi tüzet,a párolgó tanyát,völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.Hazatér a földmíves. Nehéz,minden tagja a földre néz.Cammog vállán a megrepedt kapa,vérzik a nyele, vérzik a vasa.Mintha a létből ballagna hazaegyre nehezebb tagjaival,egyre nehezebb szerszámaival.

Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst,szikrázó csillagaival.

A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögvelassudad harangkondulás.És mintha a szív örökről-örökreállna s valami más,talán a táj lüktetne, nem az elmulás.Mintha a téli éj, a téli ég, a téli ércvolna harangs nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.S a szív a hang.

Csengés emléke száll. Az elme hallja:Üllőt csapott a tél, hogy megvasaljaa pántos égbolt lógó ajtaját,melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma,csak dőlt a nyáron át.

Tündöklik, mint a gondolat maga,a téli éjszaka.

Ezüst sötétség némaságaholdat lakatol a világra.

A hideg űrön holló repül áts a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?Összekoccannak a molekulák.

Milyen vitrinben csillognakily téli éjszakák?

A fagyra tőrt emel az ágs a pusztaságfekete sóhaja lebben – –varjucsapat ing-leng a ködben.

Téli éjszaka. Benne,mint külön kis téli éj,egy tehervonat a síkságra ér.Füstjében, tengveegy ölnyi végtelenbe,keringenek, kihúnynak csillagok.

A teherkocsik fagyos tetején,mint kis egérke, surran át a fény,a téli éjszaka fénye.

A városok fölötta tél még gőzölög.De villogó vágányokon,városba fut a kék fagyona sárga éjszaka fénye.

A városban felüti műhelyét,gyártja a kínok szúró fegyveréta merev éjszaka fénye.

A város peremén,mint lucskos szalma, hull a lámpafény,kissé odábba sarkon reszket egy zörgő kabát,egy ember, üldögél,összehúzódik, mint a föld, hiába,rálép a lábára a tél...

Hol a homályból előhajolegy rozsdalevelű fa,mérem a téli éjszakát.Mint birtokáta tulajdonosa.

1933. jan.


e) Értelmezzétek a verset a csoportotok szempontjának megfelelően az alábbiak szerint!

Írjatok négy fontos, a kapott szempontot vizsgáló-kibontó kérdést, és osszátok el egymás között.Keressetek idézeteket, amelyek „megválaszolják” a kérdéseiteket.Értelmezzétek, magyarázzátok a kiemelt idézeteket. Fogalmazzatok meg néhány összegző-következtető megállapítást, amit a többieknek is fontos megérteni és tudni.

A)

S Z E M É L Y E S S É G

K É R D É S E KV Á L A S Z I D É Z E T É S É R -T E L M E Z É S E ( E L E M Z É S )

K Ö V E T K E Z T E T É S

(1)

(2)

(3)

B)

T É R / I D Ő



(1)

(2)

(3)

•

•••


C)

T Á J E L E M E K / K É P A L K O T Á S



(1)

(2)

(3)

D)

E M B E R I L É T



(1)

(2)

(3)


E)

L Á T Á S / H A L L Á S / M E G É R T É S



(1)

(2)

(3)

f) Az alábbi részletet korábban már olvastátok és megbeszéltétek. Értelmezzétek most újra a Téli éjszakával összefüggésben!

„Műalkotáson kívül egészet soha nem szemlélünk. Az ihlet tehát a szellemnek az a minősítő ereje, amely az anyagot végessé teszi. Ezek szerint a mű közvetlen egyetemesség, vagy szem előtt tartva, hogy belsejében kimeríthetetlen, határolt végtelenségnek is mondhatjuk.”

g) Hasonlítsátok össze Ady Endre Az eltévedt lovas és József Attila Téli éjszaka című versének lá-tásmódját, a beszélő pozícióját és beszédmódját!


10. Eszmélet

a) Végezzetek címmeditációt az Eszmélet verscímről láncszerűen! Az osztály minden tagja sorban mondjon egy asszociációt a címhez vagy az előtte mondottak-

hoz! Folytassátok addig, amíg mindenki szót kapott vagy ki nem fogytok az ötletből.

b) Értelmezd a kettéosztott napló technikájával a versből neked jutott, számozott versszakot/da-rabot!

Például a következő szempontokat is vizsgálhatod:a számozott egység témája, kérdésfelvetése, lehetséges címeaz én és a világ természete, egymáshoz való viszonyaa lírai személyesség és nyelvi jelöléseképek, motívumok

c) Beszélgessetek a kapott versszakról a kettős kör technikájával! Mondd el a párodnak mindazt, amit a versszakkártyán rögzítettél.Hallgasd meg, mit gondol ő saját versszakáról. Ha van kérdésed, azt is tedd fel, vagy mondd el észrevételeidet az ő versszakával kapcso-latban.2-3 perc múlva ülj át egy másik székre, és kezdj újabb megbeszélésbe. Folytasd, amíg ta-národ nem jelzi, hogy az idő letelt.

d) Alkossatok hatfős csoportokat! Nyilakkal és a nyilakra írt magyarázó-szempontadó szavakkal, szószerkezetekkel teremtsetek

minél több kapcsolatot az Eszmélet versszakai/darabjai között!

e) Plakátoljátok ki munkátokat az osztályteremben, majd beszéljétek meg a többi csoport megol-dásait is a vándorló csoportok technikájával:

Haladjatok a saját munkátoktól jobbra, mozogjatok együtt a többi csoporttal.Álljatok meg a következő kifüggesztett ívnél, olvassátok el és beszéljétek meg, majd írjatok az ívre rövid észrevételeket, kérdéseket. Adott jelre ismét vándoroljatok tovább jobbra, a következő csoport munkájához.

••••

•••

•

••

•

Az eltévedt lovas Téli éjszaka


Ismételjétek addig a folyamatot, ameddig a tanár által meghatározott idő le nem telik vagy vissza nem értek a saját ívetekhez.Tekintsétek át a más csoportok által a saját ívetekre írt kérdéseket és megjegyzéseket, majd refl ektáljatok rá: válaszoljatok a kérdésekre, védjétek meg vagy korrigáljátok saját álláspontotokat.

11. Házi feladat

a) Olvasd újra a verset!

ESZMÉLET

•

•

1Földtől eloldja az egeta hajnal s tiszta, lágy szaváraa bogarak, a gyerekekkipörögnek a napvilágra;a levegőben semmi pára,a csilló könnyűség lebeg!Az éjjel rászálltak a fákra,mint kis lepkék, a levelek.

2Kék, piros, sárga, összekentképeket láttam álmaimbanés úgy éreztem, ez a rend –egy szálló porszem el nem hibbant.Most homályként száll tagjaimbanálmom s a vas világ a rend.Nappal hold kél bennem s ha kinn vanaz éj – egy nap süt idebent.

3Sovány vagyok, csak kenyereteszem néha, e léha, locskalelkek közt ingyen keresekbizonyosabbat, mint a kocka.Nem dörgölődzik sült lapockaszámhoz s szívemhez kisgyerek –ügyeskedhet, nem fog a macskaegyszerre kint s bent egeret.

4Akár egy halom hasított fa,hever egymáson a világ,szorítja, nyomja, összefogjaegyik dolog a másikáts így mindenik determinált.Csak ami nincs, annak van bokra,csak ami lesz, az a virág,ami van, széthull darabokra.

5A teherpályaudvaronúgy lapultam a fa tövéhez,mint egy darab csönd; szürke gyomért számhoz, nyers, különös-édes.Holtan lestem az őrt, mit érez,s a hallgatag vagónokonárnyát, mely ráugrott a fényes,harmatos szénre konokon.

6Im itt a szenvedés belül,ám ott kívül a magyarázat.Sebed a világ – ég, hevüls te lelkedet érzed, a lázat.Rab vagy, amíg a szíved lázad –úgy szabadulsz, ha kényedülnem raksz magadnak olyan házat,melybe háziúr települ.


7Én fölnéztem az est alólaz egek fogaskerekére –csilló véletlen szálaibóltörvényt szőtt a mult szövőszékeés megint fölnéztem az égreálmaim gőzei alóls láttam, a törvény szövedékemindíg fölfeslik valahol.

8Fülelt a csend – egyet ütött.Fölkereshetnéd ifjúságod;nyirkos cementfalak közöttképzelhetsz egy kis szabadságot –gondoltam. S hát amint fölállok,a csillagok, a Göncölökúgy fénylenek fönt, mint a rácsoka hallgatag cella fölött.

9Hallottam sírni a vasat,hallottam az esőt nevetni.Láttam, hogy a mult meghasadts csak képzetet lehet feledni;s hogy nem tudok mást, mint szeretni,görnyedve terheim alatt –minek is kell fegyvert veretnibelőled, arany öntudat!

10Az meglett ember, akinekszívében nincs se anyja, apja,ki tudja, hogy az életethalálra ráadásul kapjas mint talált tárgyat visszaadjabármikor – ezért őrzi meg,ki nem istene és nem papjase magának, sem senkinek.

11Láttam a boldogságot én,lágy volt, szőke és másfél mázsa.Az udvar szigorú gyöpénimbolygott göndör mosolygása.Ledőlt a puha, langy tócsába,hunyorgott, röffent még felém –ma is látom, mily tétovázvababrált pihéi közt a fény.

12Vasútnál lakom. Erre sokvonat jön-megy és el-elnézem,hogy’ szállnak fényes ablakoka lengedező szösz-sötétben.Igy iramlanak örök éjbenkivilágított nappaloks én állok minden fülke-fényben,én könyöklök és hallgatok.

(1933–1934 tele)

b) Olvasd el az alábbi értelmezést jelöléstechnikával! Tégy √ jelet azokhoz az értelmezéselemekhez, amelyek tartalmi szempontból megegyeznek,

hasonlítanak az órán megbeszéltekhez. Tegyél – jelet azokhoz, amelyek lényegesen különböznek az órai értelmezéstől, + jelet az új,

órán nem tárgyalt észrevételekhez.

Az Eszmélet a késő modern magyar költészet egyik legfontosabb verse, illetve versciklusa, a József Attila-i szellemi magatartás összefoglalója. Olyan alkotás, amely a biztos támpontja-itól megfosztott modern ember újfajta személyiség- és világszemléletének tapasztalatából teszi fel a kor számos alapvető kérdését, és megfogalmaz több lehetséges magatartásfor-mát, válaszlehetőséget. Poétikája a kései verseknél összetettebb és gazdagabb, értelmezési kísérletek sokasága jelzi kiemelkedő szerepét, összetett jelentéshálózatát, értelmezésének lezárhatatlanságát.


A szöveg tizenkét, számokkal elkülönített, egystrófás darabból áll. Géppapír változatán néhány darab címmel szerepelt, az első például a Hajnal, a hetedik A törvény címet kapta. A publikált változatban a szerző elállt a külön címektől, talán jelezve, hogy a darabok vala-mennyien közös címhez (jelentéshez) kapcsolódnak, mégis különállóak, sorozatjellegűek. A strófák egymással laza, mellérendelt kapcsolatban vannak, egységességüket elsősorban a versforma hozza létre (villoni balladaszerkezet változatát mutató versforma: 8 9 8 9 9 8 9 8 szótagszámmal és ababbaba rímképlettel). A forma is mutatja, hogy az egyes darabok belső szerkezetét ellentét alkotja.

A cím többértelmű: jelentheti az öntudatnál levést, a dolgok és önmagunk észlelhető-ségének tudatállapotát. Ha folyamatként értelmezzük, akkor magát az öntudatra, tudatos létre való ébredést, föleszmélést is jelentheti: a gyermeki létből való felnövést, a létezéssel, önmagunkkal és a világgal való szembesülést, a dolgok rendjének megértési igényét.

Az eszmélés-föleszmélés egyszerre folyamatszerű és megszakított, a tudati tevékeny-ség szakaszosságát, egyben az én és a világ osztottságának tapasztalatát a különféle be-szédhelyzetek, a személyesség változatai is jelölik. A beszélő megszólalása hol személy-telen (1, 4, 10), hol egyes szám első személyű (2, 3, 5, 7, 9, 12), hol egyes szám második személyű (6, 8). Az igeidők és az igemódok az egységek közt és az egységeken belül is váltakoznak. A vers beszélőjének szemléleti tárgya hol önmaga, hol a világ, hol mindkettő. A ciklus tehát a nyelvi magatartás felől is nyomatékosítja, hogy az értelemképzést, a biztos tájékozódási fogódzók keresését több nézőpontú és időben meg-megszakadó kísérletek soraként alkotja meg a szöveg.

Az Eszmélet első darabja a beszélő látószögéből, de személytelenül, tárgyiasan írja le a pirkadatot. A leírás az emberi kultúra hajnalának mítoszvilágát és az egyéni léttörténet kezdeteinek gyermeki látásmódját egyaránt felidézheti. A hajnal mitikus, cselekvéssel („el-oldja”) és szóval („tiszta, lágy szavára”) teremtő gesztusa a létezés éjjeléből alkotja újra a vi-lágot. A szétválasztás eredménye a fény és a nyüzsgő élet megjelenése. A hajnal személyes élménye rejlik a „semmi pára” vagy a „csilló könnyűség” névszói szerkezetekben, a levegő és a lebegés l-jeinek távoli összecsengése áttetszőséget, súlytalanságot sugall. Az egység alapmotívuma a sötétségből a világot láthatóvá, áttetszően érzékelhetővé tevő világosság, ami a további részek felől visszaolvasva az ébredés-eszmélés tudatállapotát is jelölheti. A fény–sötétség metaforikus jelentései a ciklus szinte valamennyi darabjában fellelhetők.

A világ ébredését a második egységben egyidejűleg követi a lírai én eszmélése. A vers beszélője a tudattalan mélyrétegekből feltörő álmot saját belső rendjeként értelmezi és harmonikusnak tapasztalja. Az ébredéssel, az énen kívüli világba való belépéssel azonban felbomlik a létezés harmóniája, a világ két ellentétes létezőre (én–nem én) tagolódik. A kint és a bent, az én és a „vas világ” összeilleszthetetlen ellentétet alkot. A világ az éntől idegen: rideg, kemény és ellenséges.

A ciklus további darabjai ennek az emberidegen világnak az értelmezésére tesznek kísérletet. Az értelmezés kereteit olyan kulcsfogalmak jelölik ki, mint a rend, a törvény, a determináltság, a szabadság, a rabság, a boldogság, a szenvedés és a szeretet. A világ nem tapasztalható sem egésznek („széthull darabokra”), sem rendezettnek („halom hasított fa”, „hever”). Az emberben nem az otthonosság, hanem a bezártság, korlátok közé szorí-tottság, szorongás érzetét kelti. Törvényei nem felelnek meg a beszélő belső törvényeinek („és megint fölnéztem az égre / álmaim gőzei alól”), véletlenszerűek („csilló véletlen szálai-ból”), elavultak („múlt szövőszéke”) és szétfoszlóak („mindig fölfeslik valahol”). A létezés


szabad kiteljesíthetőségének kudarcra ítéltségét fejezi ki a csillagzat–rács (börtön) meta-fora, ami a késő modern líra egyik jellegzetes toposza.

Az Eszmélet 3., 6., 9. és 10. darabja az „eszmélés-megértés” folyamatában kiküzdött magatartásminták szempontjából érdemel fi gyelmet (a véletlenszerűség helyett bizonyos-ság keresése; a lázadás elvetése, érzelemmentes magatartás kialakításának igénye; az ön-tudatlan, vegetáló boldogság elutasítása; az életnek a halál felől való szemlélése, távol maradva minden világformáló vagy önmegváltó szándéktól). Az észlelést, refl ektálást és megértést a szöveg egészében érzékletesen fejezik ki az igék: láttam (négyszer fordul elő), éreztem, keresek, érzed, fölnéztem, megint fölnéztem, képzelhetsz, hallottam, el-elnézem.

A ciklus záró darabja több szempontból is a nyitó egység kiegészítő ellentéte, azzal laza értelemben keretet formál. A személytelenség helyett itt közvetlen lírai megszólalással ta-lálkozunk, a hajnal helyett az éjszaka „szösz sötétje” uralkodik, a vonatok ablakaiból világló fény az ember által teremtett világhoz kapcsolódik. A lírai én attitűdje a szemlélődés és megértés („el-elnézem”, „állok”, „hallgatok”). Olyan szemléletforma, amely arról vall, hogy a vers beszélője a világ kaotikus és ellenséges valóságával szemben kialakította magában az élhető lét tudatos, felnőtt viselkedésformáját: a bizonyosságkeresés, az eszmélkedés le nem záruló, örök emberi magatartását. Ugyanakkor az utolsó két sor nyelvi megfor-máltsága értelmezési bizonytalanságot kelt. A nyomaték ugyanis vagy a személyes név-másra („én”), vagy az általános névmásra („minden”) tehető. E szerint nem dönthető el, hogy a vers beszélője önmagát látja-e a „fülke-fényben”, vagy a fény őt világítja meg, azaz egymást váltó képekben ismeri fel magát, vagy csak külső fényben ismerhet önmagára. Ez a többértelműség is a késő modernség jellemző nyelvi tapasztalata.

c) Válassz ki néhány olyan értelmezéselemet, amelyik nem felel meg az órán kialakított interpre-tációnak, gyűjts érveket saját értelmezésetek mellett!

É R T E L M E Z É S E L E MÉ R V E K A S A J Á T ( Ó R A I ) É R T E L M E Z É S M E L L E T TI S M E R E T K Ö Z L Ő

S Z Ö V E G B E NÓ R A I

F O L Y A M A T B A N

12. Műfaji kódokA vers címe Óda. A műfajkijelölő cím mellett a szöveg számmal jelölt 6. egysége újabb műfajt nevez meg: (Mellékdal).

a) Írd a kettős pókhálóábrába, milyen, a szöveggel kapcsolatos elvárásokkal fogod elolvasni a költeményt!


b) Beszéld meg elvárásaidat pároddal! Írd be más színnel azokat az elvárásokat, amelyek neked most nem jutottak eszedbe, de a

párodnak igen!

c) Beszéljétek meg, szerintetek milyen szempontokból jelenthet váltást majd a 6. egység!

d) Mit gondoltok, mi a szerepe a második műfajkijelölésben a zárójelnek, illetve mire utalhat a szóösszetétel első tagja?

e) Hallgassátok meg a verset, kövessétek nyomon a szöveget! Beszéljétek meg, mi minden igazolódott előfeltevéseitekből, illetve mi újszerű, szokatlan a köl-

teményben!

DALÓDA


ÓDA

1Itt ülök csillámló sziklafalon.Az ifju nyárkönnyű szellője, mint egy kedvesvacsora melege, száll.Szoktatom szívemet a csendhez.Nem oly nehéz –idesereglik, ami tovatűnt,a fej lehajlik és lecsünga kéz.

Nézem a hegyek sörényét –homlokod fényétvillantja minden levél.Az úton senki, senki,látom, hogy meglebbentiszoknyád a szél.És a törékeny lombok alattlátom előrebiccenni hajad,megrezzenni lágy emlőidet és– amint elfut a Szinva-patak –ím újra látom, hogy fakada kerek fehér köveken,fogaidon a tündér nevetés.

2Óh mennyire szeretlek téged,ki szóra bírtad egyaránta szív legmélyebb üregeibencseleit szövő, fondor magányts a mindenséget.Ki mint vízesés önnön robajától,elválsz tőlem és halkan futsz tova,míg én, életem csúcsai közt, a távolközelében, zengem, sikoltom,verődve földön és égbolton,hogy szeretlek, te édes mostoha!

3Szeretlek, mint anyját a gyermek,mint mélyüket a hallgatag vermek,szeretlek, mint a fényt a termek,mint lángot a lélek, test a nyugalmat!Szeretlek, mint élni szeretnekhalandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.Elmémbe, mint a fémbe a savak,ösztöneimmel belemartalak,te kedves, szép alak,lényed ott minden lényeget kitölt.

A pillanatok zörögve elvonulnak,de te némán ülsz fülemben.Csillagok gyúlnak és lehullnak,de te megálltál szememben.Ízed, miként a barlangban a csend,számban kihűlve lengs a vizes poháron kezed,rajta a fi nom erezet,föl-földereng.

4Óh, hát miféle anyag vagyok én,hogy pillantásod metsz és alakít?Miféle lélek és miféle fénys ámulatra méltó tünemény,hogy bejárhatom a semmiség ködéntermékeny tested lankás tájait?S mint megnyílt értelembe az ige,alászállhatok rejtelmeibe!...

Vérköreid, miként a rózsabokrok,reszketnek szüntelen.Viszik az örök áramot, hogyorcádon nyíljon ki a szerelems méhednek áldott gyümölcse legyen.Gyomrod érzékeny talajáta sok gyökerecske át meg áthímezi, fi nom fonalátcsomóba szőve, bontva bogját –hogy nedűid sejtje gyűjtse sok rajáts lombos tüdőd szép cserjéi sajátdicsőségüket susogják!

Az örök anyag boldogan haladbenned a belek alagútjainés gazdag életet nyer a salaka buzgó vesék forró kútjain!Hullámzó dombok emelkednek,


csillagképek rezegnek benned,tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,sürög millió élő állat,bogár,hinár,a kegyetlenség és a jóság;nap süt, homályló északi fény borong -tartalmaidban ott bolyongaz öntudatlan örökkévalóság.

5Mint alvadt vérdarabok,úgy hullnak elédezek a szavak.A lét dadog,csak a törvény a tiszta beszéd.

De szorgos szerveim, kik újjászülneknapról napra, már fölkészülnek,hogy elnémuljanak.De addig mind kiált –Kit két ezer millió emberneksokaságából kiszemelnek,te egyetlen, te lágybölcső, erős sír, eleven ágy,fogadj magadba!...

(Milyen magas e hajnali ég!Seregek csillognak érceiben.Bántja szemem a nagy fényesség.El vagyok veszve, azt hiszem.Hallom, amint fölöttem csattog,ver a szivem.)

6(Mellékdal)(Visz a vonat, megyek utánad,talán ma még meg is talállak,talán kihűl e lángoló arc,talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!Ime a kendő, törülközz meg!Sül a hús, enyhítse étvágyad!Ahol én fekszem, az az ágyad.)

1933. jún.

13. A szerelem mint a létnek adott értelem Értelmezzétek részletesebben az Ódát szakértői mozaikkal az alábbi lépésekben!

Osszátok el hatfős csoportotokban az Óda 6 számozott egységét: minden egységnek le-gyen a csoporton belül szakértője, gazdája.A csoportok azonos szövegegységgel foglalkozó tagjai alkossanak szakértői csoportot, és értelmezzék saját számozott egységüket a tanári kalauz segítségével. A szakértői megbeszéléssel párhuzamosan mindenki készítsen gondolkodásvázlatot. (Nem kell feltétlenül minden szöveghelyet kitölteni!) Menjetek vissza alapcsoportjaitokba, és gondolkodásvázlatotok alapján foglaljátok össze kutatásotok-értelmezésetek eredményét.Hallgassátok meg egymást a csoportban, készítsetek további jegyzeteket, kérdezzetek, tegyetek kiegészítő vagy vitatkozó megjegyzéseket.

•

•

•

•

•


(1) csoporttag – 1. szövegegység

a) Hogyan alakítja ki az első rész a beszélő pozícióját?

b) Mi a szerepe a szív metonímiának és a beszélő saját helyzetére refl ektáló megjegyzésének?

c) Hogyan függ össze a beszélő önrefl exiója a megalkotott beszédhelyzettel?

d) Mit néz és mit lát a beszélő? Milyen poétikai megoldással alkotja meg a rész a másikhoz fordulás, a megszólítás lehetősé-

gét?

e) Egyéb észrevétel:



a) Hogyan jellemezhető ennek a szövegrésznek a beszédhelyzete?

b) Mit ad a szerelem, a „másik” (a te) az énnek? Mit jelent „a szív legmélyebb üregeiben / cseleit szövő, fondor magányt / s a mindenséget”

szóra bírni? (Ha szükséges, nézzetek utána a fondor szó jelentésének.)

c) Milyen azonosítás szervezi a második versmondat képrendszerét?

d) Milyen széttartó elemei vannak, és mi a szerepük?




a) Mennyiben folytatja és mennyiben szakítja meg a 3. rész a másodikat?

b) Mi a különbség a 3. rész első és második egységének hasonlatai közt? Miben más a két sorozat szerelemértelmezése?

c) Hogyan építi tovább a vallomást a 3. egység harmadik része?

d) Milyen széttartó, az én létének disszonanciáját sejtető elemek vannak ebben a részben?




a) Milyen paradoxont tartalmaz a 4. rész dialógushelyzete?

b) A te és a világ milyen azonosságaira épül a biológiai vízió?

c) Hogyan hozható kapcsolatba a te és a világ, valamint az én és a világ viszonyrendszere a 2. rész vallomásával: „Óh mennyire szeretlek téged, / ki szóra bírtad egyaránt / a szív legmélyebb üregeiben / cseleit szövő, fondor magányt / s a mindenséget.” ?

Hogyan csoportosíthatók a biológiai vízió képei? Miként mutatkozik benne rendezettnek a világ?

d) Milyen intertextuális utalások hogyan erősítik meg a te által megélhető/várt teljességélményt?




a) Mit jelenthet az első versmondat hasonlata és a második állítása?

b) Hogyan alakítja a beszédhelyzetet a szakasz második egységének metaforasora és felszólító módja?

c) Hogyan pozícionálja a beszélőt és a beszéd lezárását a szakasz harmadik egysége?

d) Mi a szerepe a zárójelnek a harmadik egységben?

e) A harmóniateremtő kísérlet kudarcaként vagy a szerelmi vágy követelő-könyörgő indulataként értelmezhető az ötödik egység? Indokoljatok!

f) Egyéb észrevétel:



a) Miért sajátos a mellékdalban megformált beszédhelyzet?

b) Az emberi élet milyen helyzetei és szükségletei jelennek meg ebben a részben?

c) Vajon mi a szerepük az ódarésszel összevetve?

d) Mi minden teszi bizonytalanná a mellékdal idilljét?


,


14. Az én idegensége

a) Olvassátok el a verset!

KI-BE UGRÁL...

Ki-be ugrál a két szemem, ugy érzem.Ha megbolondulok, ne bántsatok.Erős karokkal fogjatok le szépen;

ha majd egész valómmal kancsitok –ne mutassatok öklöt, úgy se látom.A semmiből vissza ne rántsatok.

Gondoljátok meg: Ezen a világonnincs senkim, semmim. S mit úgy hivtam: én,az sincsen. Utolsó morzsáit rágom,

amig elkészül ez a költemény...Mint űrt a fényszóró, csupasz tekintetkutatja bennem: Mit vétettem én,

hogy nem felelnek, akárhogyan intek,hogy nem szeret, ki jog szerint enyém.Ne higyjetek értetlen bűneimnek,

míg föl nem ment az odvas televény.

1936. november–december

b) A vers meghatározó szervezőelve az ellentét. Gyűjtsetek a versszövegből szerintetek fontos ellentéteket!

↔ ↔ ↔ ↔

↔ ↔ ↔ ↔

↔ ↔ ↔ ↔


c) Milyen sajátos, az ellentétnél összetettebb, dinamikusabb viszonyt/mozgást tartalmaznak az oppozíciók? Mi a szerepe ennek a mozgásnak a vers kérdésfelvetése szempontjából?

Melyik a többit is meghatározó alapellentét? Milyen látószögeket létesít az alapellentét?

d) Hogyan „olvasható”, milyennek mutatkozik a külső perspektívából az én? Mi határozza meg a külső perspektívának a belsővel, az énnel való „kommunikációs stratégiá-

ját”?

e) Az alábbi változatok József Attila verseinek Stoll Béla által szerkesztett kritikai kiadásából valók, és a vers keletkezéstörténetébe adnak betekintést.

(A kritikai kiadás irodalmi vagy tudományos műnek, életműnek az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett, a hiteles szöveg mellett a változatokat is tartalmazó, a mű keletkezésére, ihletforrásaira, értelmezésére, utóéletére vonatkozó jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása. Feladata, hogy a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegye a műve(ke)t a modern szövegkritika és szövegtan módszereivel. – Irodalmi fogalmak kisszótára, Korona Kiadó, 1998)

Olvassátok el az alábbi változatokat, és fogalmazzátok meg, milyen jelentésváltozások, hang-súlyeltolódások mutatkoznak a végleges szövegben!

V Á L T O Z A T J E L E N T É S V Á L T O Z Á S

Ne higyjetek értetlen düheimnek

↓

Ne higyjetek értetlen bűneimnek

V Á L T O Z A T J E L E N T É S V Á L T O Z Á S

el nem rejt az odvas televény

↓

föl nem fal az odvas televény

↓

föl nem ment az odvas televény


f) Milyen jelentései lehetnek az „értetlen bűneimnek” szerkezetben a jelzői módosítónak?

g) Értelmezzétek a „ne higyjetek” felszólítást! Kihez szól, szólhat, mit jelent, jelenthet?

h) Hogyan érthető a megbeszéltek fényében az én idegensége?

15. Házi feladat

a) Olvasd el mind a négy verset, és olvasás közben versenként húzz alá 3-4 tetszőleges szöveg-részt!

Fűzz az aláhúzásokhoz értelmező-elemző megjegyzést a kettéosztott napló jobb oszlopába!

1 . V E R SÉ R T E L M E Z É S , M A G Y A R Á Z A T,

R E F L E X I Ó

KÉSEI SIRATÓ

Harminchat fokos lázban égek mindigs te nem ápolsz, anyám.Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,kinyujtóztál a halál oldalán.Lágy őszi tájból és sok kedves nőbőlpróbállak összeállitani téged;de nem futja, már látom, az időből,a tömény tűz eléget.

ÉRTETLEN



R E F L E X I Ó

Utoljára Szabadszállásra mentem,a hadak vége volts ez összekuszálódott Budapestenkenyér nélkül, üresen állt a bolt.A vonattetőn hasaltam keresztben,hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;neked, én konok, csirkét is szereztems te már seholse voltál. Tőlem elvetted, kukacoknak adtadédes emlőd s magad.Vigasztaltad fi ad és pirongattads lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.Levesem hütötted, fujtad, kavartad,mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad –félrevezettél engem. Ettelek volna meg!... Te vacsorádathoztad el – kértem én?Mért görbitetted mosásnak a hátad?Hogy egyengesd egy láda fenekén?Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:haszontalan vagy! nem-lenni igyekszels mindent elrontsz, te árnyék! Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,ki csal és hiteget!Suttyomban elhagytad szerelmeidbőljajongva szült, eleven hitedet.Cigány vagy! Amit adtál hizelegve,mind visszaloptad az utolsó órán!A gyereknek kél káromkodni kedve –nem hallod, mama? Szólj rám! Világosodik lassacskán az elmém,a legenda oda.A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,észreveszi, hogy milyen ostoba.Kit anya szült, az mind csalódik végül,vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül,ebbe fog belehalni.

1935/1936. december



R E F L E X I Ó

GYERMEKKÉ TETTÉL

Gyermekké tettél. Hiába növesztettharminc csikorgó télen át a kín.Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykéts menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.Az éveket, mik sorsom összetörték,reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.Ostoba vagyok – foglalkozz velem.Hiányod átjár, mint huzat a házon.Mondd, – távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.Meghallgattál és elakadt szavam.Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert – a küszöbön feküdtem –magamba bujtam volna, nem lehet –alattam kő és üresség fölöttem.Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,kinek szeméből mégis könny ered.Nagyon szeretlek, hisz magamat szinténnagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május


R E F L E X I Ó

NEM EMEL FÖL

Nem emel föl már senki sem,belenehezültem a sárba.Fogadj fi adnak, Istenem,hogy ne legyek kegyetlen árva.Fogj össze, formáló alak,s amire kényszerítnek engem,hogy valljalak, tagadjalak,segíts meg mindkét szükségemben.Tudod, szivem mily kisgyerek –



R E F L E X I Ó

ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet,néha engedd, hogy mennybe lásson.Kinek mindegy volt már a kín,hisz gondjaid magamra vettem,az árnyékvilág árkainmost már te őrködj énfelettem.Intsd meg mind, kiket szeretek,hogy legyenek jobb szívvel hozzám.Vizsgáld meg az én ügyemet,mielőtt magam feláldoznám.

1937. febr.–márc.


R E F L E X I Ó

(KARÓVAL JÖTTÉL...)

Karóval jöttél, nem virággal,feleseltél a másvilággal,aranyat igértél nagy zsákkalanyádnak és most itt csücsülsz,mint fák tövén a bolondgomba(igy van rád, akinek van, gondja),be vagy zárva a Hét Toronybaés már sohasem menekülsz.Tejfoggal kőbe mért haraptál?Mért siettél, ha elmaradtál?Miért nem éjszaka álmodtál?Végre mi kellett volna, mondd?Magadat mindig kitakartad,sebedet mindig elvakartad,híres vagy, hogyha ezt akartad.S hány hét a világ? Te bolond.Szerettél? Magához ki fűzött?Bujdokoltál? Vajjon ki űzött?Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd,se késed nincs, se kenyered.Be vagy a Hét Toronyba zárva,örülj, ha jut tüzelőfára,örülj, itt van egy puha párna,hajtsd le szépen a fejedet.

1937. okt.


b) Olvasd el az alábbi elemző-ismertető tanulmányrészletet! Keress bejegyzéseid és a tanulmányrészlet közt minél több kapcsolatot! Ezeket rögzítsd kettéosztott naplód megfelelő helyén!

A BELSŐ TÁRGYAK POÉZISE

A pszichoanalízis olyan tudomány és életgyakorlat, mely a saját személyünk természeté-vel, megformálódásával foglalkozik. Freud felfedezte, hogy felnőtt énünk őrzi és sorsunk formálásban folytonosan használja alakulásunk legkorábbi emlékeit. Az én, az önmagam kialakulása a születés pillanatától kezdődik, az első hónapokban a kisgyerek összeolvad a mamával, őrzi, legalább fantáziában ragaszkodik az anyatesten belüli, korábban átélt tö-kéletes boldogsághoz. Önmagunk, egyéniségünk kialakulása e kapcsolat fokozatos felnyí-lása során történik meg: a kisgyermek felismeri azt, hogy az eddig kizárólagosnak hitt anyai szeretetet, törődést mások is birtokolják, az anyának „dolga van” a világban. A mama „másságának” tükrében persze felfedezi azt, hogy ő maga is így vagy úgy másokhoz is kapcsolódhat. Ezek az első kötődések egy belső struktúrát teremtenek meg, létrehozzák a társas világba illeszkedni tudó énünk érzékelhető egészének alaprajzát. Erre az alaprajzra építve lehet a világot felfedezni és az ént felépíteni. Az ezután kiképződő második én-szerkezet már szavakhoz kapcsolódik, hiszen ekkor érkezünk meg a nyelvbe, a nyelv lehe-tőségébe és kényszerébe, mely nemcsak mint önkifejezés, hanem mint kötelezően előírt rendszer, feladat jelentkezik a gyerek számára. A mama személyén kívül ekkor lesz fontos egy más valaki, az, akire az anya fi gyel, akinek hatalma van a dolgok, a viselkedés felett. Ő a szimbolikus (és többnyire igazi) apa, a név, a nyelv, a rend birtokosa. A pszichoanalí-zis ezt az alapviszonyt – Szophoklész Oidipusz királya nyomán – ödipális háromszögnek nevezi. A gyerek–apa–anya hármas egy belső tér megteremtődése, nagyon is tárgyias ere-detű, valós társas „ősviszony” tudattalan emléke, egy (Freud kifejezésével) „belső külvilág” megformálódása, mely aztán egész életünkben megszabja kapcsolatainkat, szereteteinket, gyűlöleteinket. József Attila a tárgyias történelmi világtér, az elkerülhetetlen forradalom világtörténelmi vetítővászonának megzavarodása után a saját tér és saját történelem ilyen belső tárgyiasságain, lelki képernyőjén próbálja kitölteni az én egykor odakint megtalált mélységeit. Az Eszmélet hetedik szakaszában az „egek fogaskerekére” másodszor felte-kintő költő ezért, „álmai gőzei” miatt kényszerűen fedezi fel, hogy a „törvény szövedéke / mindig fölfeslik valahol”.

József Attila 1934 utáni költészetében is találunk olyan verseket, amelyek a tárgyias költé-szet módszerével készülnek, ilyen A Dunánál vagy a Hazám. Ezt az alkotói periódust azon-ban már egy másfajta, új poétikai szemléletmód uralja, a belső tárgyak poézise.

Már felszínes áttekintés nyomán is világos, hogy az időszak meghatározó énképe, alap-metaforája a gyermek. Óriási változás ez a Téli éjszaka mérnökéhez vagy akár az Eszmé-let vasút mellett lakó, hallgatag felnőttjéhez képest. Az egyik lényeges különbség kettejük között az, hogy míg a tárgyias versek költői énje egyedül van, sőt olyan ember, aki egy


egyedüllétből tud világot és társakat találni, a gyermek mindig valakire, egy bizonyos fel-nőttre, felnőttekre vonatkoztatva létezik. Léte, élete lényege a bizonyosság vagy éppen bizonytalanság, az ölelés léte vagy hiánya, a rend lehetősége vagy feloldódás a káoszban: olyan élmények, amelyek elfelejthetetlenül ott lapulnak a felnőtt magabiztosság mögött. A kései József Attila-versekből egy olyan én-struktúra rajzolódik ki, melyben a felnőtt én és a gyermeki én egyszerre van jelen egyfajta belső hasadtságban, és a kettő közti konfl iktus feloldása lenne a lényegi létfeladat.

A felnőtt–gyermek viszonyban három eltérő tematikus versmodell formálódik meg, három eltérő módon strukturálható, történetesíthető, mondható el az én pozíciója. Ezek közül a legáltalánosabb a felnőtt–gyermek viszony. Az ilyen versek a költő életének utolsó hónap-jaiban szaporodnak meg (Könnyű, fehér ruhában, Karóval jöttél...). A felnőtt és gyermek viszonyát, ezt a sajátos, széttöredezett belső teret gyakorta uralja a játék, az önteremtő szabad tevékenység lehetetlensége. A személyes létezés mélyén lakó bénultság az uralko-dó negatív élmény. Jellemző, hogy az öngyilkosság is a gyermek játék-akciójaként jelenik meg: „Úgy tettél, mint a kisgyerek / ki becsöngetett s elszaladt”, írja Juhász Gyula halála alkalmából Te öngyilkos... című versének utolsó két sorában.

A második gyermeklét-modell az apa–gyermek viszonyban formálódik, természetesen itt is egy belső apai hang és belső gyermeki reakció formájában. Az apafi gurák gyakran az ijesztő vagy éppen megmentő isten képében jelennek meg (Nem emel föl, Bukj föl az árból), de van egészen kafkai apa, a vádló és a bíró, és van a versekben valós személyhez kapcsolódó, reális apafi gura (Thomas Mann üdvözlése) is. Az apa–gyermek viszony meg-határozó modalitása a bűnösség, a rend elérhetősége vagy éppen lehetetlensége.

A harmadik és talán leggyakoribb gyermeklét-forma az anya–gyermek viszonyban alakul ki, egy olyan létben, amelyben a gyermek létezését a megértő, elfogadó anyai szeretet, ölelés teszi bizonyossá. Kísért a halott mama emléke (Kései sirató), és az Óda nagyszerű felnőtt szerelme után a szerelem itt már görcsösen kapaszkodó, ölelés nélkül élni nem tudó gyermeki viszonnyá válik (Gyermekké tettél). Az anya–gyermek verseknek is van egy uralkodó modalitása: a csalás, csalódás, a teljes, a tökéletes ölelés lehetetlenségének gyil-kos felismerése.

József Attila kései költészete már képtelen a Tiszta szívvel egykori magabiztos tagadások-ra épülő énjét megtalálni, s ekkorra kétségessé vált az is, hogy az én önmagát a tárgyi világ egészének felmérésén, alakításán, egy új hatalmas rend történelmi tablóján keresz-tül teremtheti meg. 1936–1937-ben új poétikai bölcsességként felfedezi, hogy mindezeket átszűrik, transzformálják lelkünk szeretetből, gyűlöletből, teljességből és hiányból épülő formái, emlékei. Minden, még az öngyilkosság útja, logikája is e mindent megalapozó sze-retet keresésével és lehetetlenségének felfedezésével függ össze.

(Bókay Antal)


16. A kései versek én-konstrukciói

a) A négy, otthon olvasott és megjegyzetelt verssel csoportmunkában fogunk foglalkozni úgy, hogy négy csoport alkot egy értelmezői kört, és mind a négy csoport mind a négy verssel fog-lalkozik a tanulási folyamat egy-egy fázisában. Ugyanakkor minden csoport minden fázisban más verssel dolgozik majd.

b) Írjátok fel a csomagolópapírra annak a versnek a címét, amelyet tanárotok számotokra oszt ki az első feladatelemhez!

c) Kettéosztott naplóitok és az olvasott tanulmányrészletből nyert tudás birtokában írjatok kérdé-seket a nektek jutott vers részletesebb, mélyebb értelmezéséhez a csomagolópapír első negye-débe (erre 15 percetek van)!

d) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő cso-portnak!

e) A kapott csomagolópapíron egy másik verssel kapcsolatban találtok kérdéseket. Rangsoroljátok ezeket fontosság szerint, és kezdjétek el a szöveg értelmezésével-elemzésével megválaszolni! Közben folyamatosan rögzítsétek gondolkodásotok vázlatát a csomagolópapír második negye-débe! Dolgozzatok addig, míg az összes kérdésre választ nem találtok vagy a rendelkezésre álló 15 perc le nem telik!

f) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő cso-portnak!

g) Most a 3. vers van már nálatok. Olvassatok el mindent, ami eddig két csoport munkája eredmé-nyeként a papírra került! Saját színetekkel a harmadik negyedbe tegyetek vitatkozó, megerősítő, kiegészítő észrevételeket, válaszoljatok meg olyan kérdéseket, amelyekre az előző csoportnak nem maradt ideje vagy amelyeket nem tudtak érdemben megválaszolni (erre 15 percetek van)!

h) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő cso-portnak!

i) Tekintsétek át mindazt, ami eddig a csomagolópapírra került! Írjatok a negyedik negyedbe egy 8-10 mondatból álló, összegző kisesszét! Figyeljetek a szöveg megszerkesztésére (cím, tételmondat, kifejtés–bizonyítás–példázás–magyarázat, összegzés–következtetés)! Az írásra 15 percetek van.

j) Tegyétek ki a csomagolópapírokat az osztályterembe, mindenki tekintsen át néhányat! Ha több értelmezői kör dolgozott párhuzamosan, akkor a másik csoportnégyes munkáit nézzétek meg!

17. Házi feladat – esszéírásÍrj minimum 60, maximum 80 soros esszét „A kései József Attila-versek én-konstrukciói” címmel! Írásodat tanárod az érettségi írásbeli vizsgakövetelmények szerint értékeli. Az értékelési kritériumokat megnézheted a teremben kitűzött tájékoztatón vagy letöltheted az Okta-tási Minisztérium honlapjáról.


18. Terápia vagy irodalmi kísérlet?

a) Olvasd el a részleteket!

SZABAD-ÖTLETEK JEGYZÉKE KÉT ÜLÉSBEN4 – RÉSZLETEK

Vasárnap este 3/4 9-korFoglalat:

Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Igy kivánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bo-lond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pen-gőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesithető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie min-dent – 2 évet vesztene.

36. máj. 22.

Péntek, 12 előtt 8 perccel, Gyömrői és komplett reggeli után.

Dögölj meg – pepita vászon – gondolkozom – coito ergo sum – ondolkozom tehát vagyv – Zagyva Laborc Nagyág a Tisza mellékfolyói – lányok Filiale leánynyelv – magyar nem francia – csődtömeg – mek mek mek három szabó legények pénz is lepény rudmászás Kosciusko – nem fog kiokosodni – buta dög – rohadt kurva (…)

balbálahálahalahalmeghalmeghallgathallga csak hallga

4 József Attila pszichikai állapota miatt 1936-ban terápiára járt Gyömrői Edithez. Szerelmes lett pszichoanalitikusába, de a terapeuta – természetesen – orvos–beteg kapcsolatot tartott. A szöveg a terápiás folyamatban született, de Gyömrői Edit egy 1971-es interjúban cáfolta, hogy az ő kérésére íródott volna, állítása szerint nem is tudott róla, nem olvasta. A pszichoanalízis (görög eredetű szakkifejezés) a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer (is), mely a lelki zavarokat az ún. „tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani (→ Freud). A pszichoanalitikus is-kola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával (például önműködő írással).


a legény az anya szívét kivette és megettekisérteteklevágta a fejétmegszólal a halott anyamegütötted magad, fi am? (…)

én ettem meg a buktákatszamár kölök (…)

jáfkárrák rokkarokkantrokkantak illetményea te anyád nem hadiözvegyözv József Áronnéözv József Attilasose lesz tele a füzetdobd a sutba égesd el (…)

nem irom továbbnem birom továbbszart ér az egésznekem nem kell analizisén nőért nem dolgozok (…)

Jött a Szász Zoltán, abbahagytam, nem folytatom, nem hiszek én semmiben

2 óra 21 perc

Szász elment.Elolvastam, amit irtam, itt-ott, a durvaságok láttán szorongás fogott el; elszomorodtam. Most foly-tatom, mert talán mégis csak lehet belőlem valami – mégis csak érhetek valamit. 10 pengőt adok a füzet elolvasásáért akkor, ha olyasmit is látna benne, amit én nem veszek észre. borzasztó, hogy az ember egyedül vanborzasztó, hogy van tudata csak ezért van egyedülvagy csak azt hiszi, hogy egyedül van (…)

meg az is oly megalázó volt, hogy én vigyek le egy tyúkot legelni a térre és a többi fi úk röhögjenek kiés megalázó volt a menhelyi szalmakalap is – már messziről hirdette, hogy menhelyi a kabát isa kalapot kicsipkéztem nagyon megvertek, én nem tudtam mást hazudni, mint hogy nem én csip-kéztem kimásodszor is kicsipkéztem a szélét, ismét nagyon megvertekpedig én igy akartam otthon lenni – (…)


itt a Laci (…)

kinek is irom én eztmagamnakneki a pénzt adom (…)

Itt volt a Nagy Lajos, elment, vizeltem, nem megyek már a fogorvoshoz, talán nincs is arzén a fogamban (…)

a verésig minden rendben voltaztán lett beteg az anyám (…)

vasárnap d.u. 1/2 6-korotthon – itthon

most elolvastam az egész füzetet s az analizisre nézve ez a véleményem:A Gyömrői a hátam mögött ül én a díványon fekszem – neki objektivnek kell lennie, hogy én szubjektiv lehessek s igy juthassak el az objektivitáshoz (…)nyugodj meg, a gyógyulás abból áll, hogy rájön az ember, hogy becsapják, ha bizik s hogy a leg-gyalázatosabban éppen az csapja be az embert, akiben a legjobban bizott (…)8 óra 20.

(1936)

b) Írd le néhány sorban a magad számára, mit gondolsz az olvasott szövegrészletekről! Például mi taszító, mi vonzó benne?

c) Értelmezd a saját szavaiddal a Szabad-ötletek jegyzékében szereplő állítást: „a verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt írok.”

d) Próbálj meg a szövegrészletek, eddigi tanulmányaid, olvasói tapasztalataid alapján érveket ke-resni az ellentétes állításokra!

Például a következő szempontokat is végiggondolhatod az érveléshez:


a Foglalat megírásaként rögzített idő, a Foglalat lehetséges kommunikációs szerepeiaz írás idejének jelölése, az írásidővel egy időben való történésekre való utalás, illetve ezeknek a szerepe a múlt és a jelen, valamint viszonyaik a szövegrészletekbenlehetséges dialógushelyzetek, ezekre való utalásoka gyermek én és a felnőtt én a Foglalatban és a szövegrészekbena mamához és Gyömrőihez kapcsolódó szövegrészek lehetséges összefüggéseia szöveg szerveződésének jellegzetességeia tudattalan és a tudatos viszonyaa sorsélmények ténylegessége és szubjektív, illetve fi kciós jellegea trágár nyelvhasználat lehetséges magyarázatailehetséges műfaji kódok a szövegrészletek alapján

A SZ A B A D - ÖT L E T EK J EG Y Z ÉK E EG Y P SZ IC HÉ S B E T EG SÉG D O K UMEN T UM A

(KÓ R TÖ R T ÉNE T I D O K UMEN T UM).

A SZ A B A D - ÖT L E T EK J EG Y Z ÉK E I RO -DA L MI A L KOTÁ SK ÉN T O LVA SH ATÓ.

A SZÖV EG M AG Á N SZÖV EG , A SZ ER-ZŐ N E M SZ Á NH AT TA P UB L IK USN A K ,

(Ö N)T ER Á P I Á S C ÉL L A L ÍR TA .

A SZÖV EG E T A SZ ER ZŐ A K Á R N Y I L-VÁ N O SN A K , A Z U TÓ KO R SZ Á M Á R A

O LVA SH ATÓ N A K I S SZ Á NH AT TA .

A S ZÖV E G T ÉN Y S Z ERŰ , VA LÓ S ÁG O S G Y ER M EK KO R I É S F EL NŐT T KO R I E L F O J TOT T ÉL M ÉN Y EK E T, L EL K I

TÖ R T ÉN É S EK E T H OZ F EL S Z Í N R E .

A S ZÖV E G F I KC I Ó, A FA N TÁ Z I A – FA N TÁ Z I Á L Á S T ER M ÉK E .

••

•••••••••


A SZÖVEG (PSZI-CHOANALITIKUS) NAPLÓ (ÖNTER Á-

PIA).

A SZÖVEG EGYFAJ-TA GYÓNÁS-VAL-

LOMÁS.

A SZÖVEG KÉ-SŐBB MEGÍRHATÓ

VERSEK KÖLTŐ I NYERSANYAGA.

A SZÖVEG A „TU-DATAL AT TI ELBE-SZÉLÉSE”, NYELVI

REPREZENTÁCIÓJA .

e) Olvasd el és refl ektáld a visszaemlékezés-, illetve tanulmányrészleteket!

T A N U L M Á N Y R É S Z L E T É R T E L M E Z É S , R E F L E X I Ó

„Most nekiül és nem kel fel addig, amíg egyenletes, nyugodt betűivel tele nem írta a százhetven üres lapot. Mint Mün-chausen a mocsárból, maga akarja kirántani magát abból a poshadt, zavaros mocsárból, melyben fulladozik. Egyszerre akar leszámolni múlttal és jelennel.”

(Németh Andor)

„Mivel költészet és pszichoanalízis egyaránt a nyelv által mű-ködik, magától értetődik, hogy a hagyományos terápiás mód-szert tökéletesíteni vágyó páciens lírai eszközökkel hajtotta végre ön-élveboncolását. Kivonult a jelenből, megteremtve a maga külön bejáratú világát, mely régtől fogva ismerős volt számára, s ahol egészen más nyelven beszélnek, mint környezetében. (…) [E]gyénisége forrását, jelleme eredetét kereste, amelyhez a közös anyanyelv egy speciális rétege, az utcakölykök között elsajátított durva-primitív nyelvezet köz-vetítésével juthatott el.”

(Valachi Anna)

„A Szabad-ötletekben a visszavezetések mind létszerűek és nem törvények, és minden lét valamiféle tényleges materia-litáshoz vezet. Ez a materialitás azonban – éppen a törvény érvénytelensége miatt – rendezetlen és fragmentált [töredé-kes, mozaikos], a végső sose végső, nem zár le, nem kere-kít le, hanem nyitva hagy (…). Az idő ezért nagyon pontos és nagyon lényegtelen, a történelem egyetlen sajátossága, hogy telik. A személy materiális végpontja sem lehet többé a teljességre törekvő személy (…), önmagunkat nem megte-remtjük, hanem ideiglenesen »ráallegorizáljuk« a világra. Egy valami marad belőlünk, önmagunk legmateriálisabb olvasa-ta, a saját testünk. A személy, az élet voltaképpen nem más, mint a fájdalmak, vágyak, szükségletek testeként, saját test-ként való olvasata. (…) A Szabad-ötletek valóban nem vers, hanem kísérlet egy poszttárgyias (tárgyias utáni) költészet kialakítására.”

(Bókay Antal)


„Az alkotás nagy és kellemetlen szellemi erőfeszítést kíván tőle, helyette szívesebben produkál szabad asszociációkat. Ugyanennek a feszültségnek mélyebb és ijesztőbb dimenzi-óit tárja fel a Szabad-ötletek jegyzéke. A költő mindenekelőtt azt a fenyegető kijelentést teszi, hogy abbahagyja a versírást: »nem írok verset«. A Szabad-ötletek másik helyén egyenesen tagadja, hogy versei igazi énjét fejeznék ki. Valódi mivolta analitikus szövegeiben tárul föl: »a Rubin azt mondta: téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy / a verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt írok«. A Dunánál, mint látni fogjuk, bizonyos értelemben nem más, mint óriási szellemi erőfeszítés a »ki vagyok én?« kérdés megválaszolására. Végül pedig a versírást képmutatásnak, őrültségnek, szélhámos-ságnak minősíti: »nemsokára indulnom kell / mutatnom kell, hogy valaki vagyok / jönnek egymásután a kéziratokkal az őrültek / minek írnak, az öncsalás, szélhámosság«.”

(Tverdota György)

„Kétségtelen, hogy a Szabad-ötletek jegyzéke fegyelmezet-len szövegnek tűnik. Alapvető konstrukciós eljárása, amely a címben pontosan meg is van nevezve, az esetleges kapcso-latokra épül. Azt szokták ilyenkor mondani, hogy bárki tud ilyet írni, elég, ha elengedi magát. Csakhogy ez a szöveg az elengedést, a véletlenszerűt, a fegyelmezetlent formaelvvé teszi. Hogyan derül ez ki? Tematikusan közelítve a kérdés-hez, az első bejegyzések az európai racionalitáseszmény emblematikus mondatát jelenítik meg hihetetlenül pontosan átcsavart formában: »coito ergo sum – ondolkozom tehát vagyv«. A szellemi létformát mint egzisztenciabizonyítékot jelölő descartes-i mondatból a g kivonásával a testi egye-sülés, a szex, a szeretkezés válik egzisztenciabizonyítékká. A latin mondat elképesztően bravúros magyar fordítása szin-tén a g hiányával hasonló elbillenést hoz létre. (…)

[A] latin mondat jelentésére fi gyelve az történik, hogy a raci-onálisan értelmezett fegyelmezettség testi, materiális fegyel-mezettség kérdésévé válik. A Szabad-ötletek jegyzéke kez-deti sorai az európai racionalitáseszményt lebontó új nyelv fordulatát jelzik, s ez az új nyelv a huszadik század második felétől az irodalomban megkerülhetetlenné vált erotikus, a szavak materialitására épülő beszédmód. Ez a Szabad-ötle-tek tematikus kerete. Ebben a keretben a szöveg felépítése nem esetleges, véletlenszerű, hiszen csak a fogalmiság, a szavak jelentése felőli olvasás tekintetében az.

A materialitás elve a racionalitás/testiség fordulat után az írás materialitását jeleníti meg a »tollhiba« artikulálása révén: »ondolkozom tehát vagyv – Zagyva, Laborc, Nagyág a Tisza mellékfolyói.« A »vagyv« a véletlent fölhasználó, a »Zagyva« révén tudatosító hiba: refl ektált hiba. A kettős szövegmozgás további bravúros írói döntése, hogy nem a kézenfekvő »za-


varos, kusza, értelmetlen« jelentésű zagyva szót »asszociál-ja« a »vagyv«-ra, hanem egy jelentéses zagyvát, a Tisza egyik mellékfolyójának nevét.

A »vagyv« tehát vállaltan a rontott, elhibázott »vagyok«. Mi a tétje egy ilyen refl ektált hibának? [A] latinban az ige két ember aktusát fejezi ki (coitus egyedül nem lehetséges), a magyar »ondolkozom« viszont létrejöhet a másik ember nél-kül – ezt ellensúlyozza József Attila a tollhibával. A mondat a másikra, a te-re kezd irányulni, hiszen kis híján azt olvas-suk: »ondolkozom, tehát vagy«. Hogy mégsem ezt a Szabó Lőrinc-féle, a szerelmet hatalmi terminusokban artikuláló versbeszédre emlékeztető formát tartotta meg József Attila, fontos döntést jelez. A férfi aktivitását, hatalomra kénysze-rülő szociális determináltságát s az ebből fakadó magányát József Attila nem oldja föl azzal, hogy bevállalja ezt a zsarno-ki férfi szerepet. A »vagyv« olyan hiba, amelyik lehetővé teszi számára, hogy a te és az én egzisztenciáját ugyanazon szó fejezze ki. Egy hibás szó.

A te és az én egzisztenciáját egyszerre kifejező szó csak hi-bás lehet? Vagy elkezdődött valami a v-vel a »vagyunk« felé, csak nem lehetett kivárni? A kiindulópont hasonló, József At-tila szövege viszont a kérdés nyitottságát, az idővel való küz-delmet és vereséget, az örökös elhalasztódásban lévő tiszta jövőt választja. (…)”

(Selyem Zsuzsa)

19. Olvasd el az alábbi összefoglalót, és készíts belőle tömör, pontokba szedett vázlatot!

Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922 végén Juhász Gyula aján-lásával lát napvilágot: „József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fi atalsága olyan igé-retekkel teljes, amelyeknek beváltása (…) őt a jövendő magyar poé-zis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.” Egyetemi hallgató Szegeden, amikor 1925 januárjában második kötete, a Nem én ki-áltok megjelenik, ennek néhány provokatív hangú költeménye erős indulatokat kelt. A Tiszta szívvel című verse szembeállítja az egye-tem dékánjával, Horger Antal nyelvészprofesszorral.

A Szépség koldusa tematikájában és beszédmódjában Ady, Kosz-tolányi, Babits, Juhász Gyula hatása jelentős, a Nem én kiáltok kö-tet eltávolodást jelez a nyugatos poétikától. Az expresszionisztikus versnyelv, a formabontás, a rímtelenség és a szabad vers erősödő jelenléte jelzi, hogy erőteljesebbé válik az avantgárd hatása. Köl-tészetére hatást gyakorol megismerkedése Walt Whitman szabad verseivel, és már a kortárs kritika felfi gyel a folklórelemeket szinteti-záló verseire is. A korai versek témái, formái, motívumai érett költé-szetében is fel-feltűnnek, azzal szerves kapcsolódást mutatnak.

A hagyománykövetéssel összeegyeztetett modernség, a baloldali elkötelezettség mellett költői kísérlet jellemzi 1927–1929 közti köl-tészetét. Bár ekkortájt a francia szürrealizmus hat képalkotására és versszerkesztésére, ez nem jelenti költészetében az értelem ellenőr-zése nélküli szabad asszociációs versalkotásra való áttérést. Ebben a néhány évben József Attila a tiszta költészet megvalósításával kísér-letezik: a költészetet a szellem öntörvényű funkciójaként értelmezi, lényegének az elmondhatatlant, a sűrítettséget, egyfajta misztikus tapasztalat közvetítését tekinti. Ekkor írt verseit a költészet öncélú szépségére való igény, a merész képalkotás, a kihagyás és a sza-bályos forma megtartása jellemzik (Gyöngy, Klárisok, Ringató, Tedd a kezed, Harmatocska). Töredékben maradt Ihlet és nemzet című tanulmánya arról vall, hogy a költő a műalkotást a világ megragad-hatatlan teljessége helyett álló, önálló világként megtapasztalható univerzumnak fogja föl.

A költő 1929-ben új kötettel jelentkezik, Szegeden lát napvilágot a Nincsen apám, se anyám. A húszas évek végén a szélsőbaloldali munkásmozgalom felé fordul, bekapcsolódik az illegális kommunis-ta mozgalomba, a marxista fi lozófi a és közgazdaságtan irányában tájékozódik. 1931-ben megjelenő Döntsd a tőkét, ne siránkozz köte-tét az ügyészség elkobozza. 1930-ban a Toll című folyóiratba eluta-sító bírálatot ír Babits Az istenek halnak az ember él című kötetéről, 1931-ben kritikával illeti Móricz Zsigmond és Kassák Lajos alkotása-it is. Rövid időre úgy véli, a tiszta költészetet össze tudja egyeztetni a magyar költészet váteszhagyományaival és a társadalmi forradalmat hirdető proletárművészettel. A ma irodalmi elváráshorizontja sze-rint ez a kísérlet idejétmúltnak bizonyult, az ekkor keletkezett József Attila-versek közt vannak poétikai szempontból kevésbé jelentősek, de a kudarcnak tekinthető költemény kevés.

József Attila szellemi tájékozódásának új irányát jelzi 1931-től a freudi pszichoanalízissel való megismerkedés, melynek technikája, osztott személyiség-felfogása beépül esztétikájába. A pszichoana-lízis lélekelemző módszerű gyógyító eljárás, melynek célja a visel-kedés tudattalan jelentéseinek napvilágra hozatala. A pácienst arra ösztönzi, hogy szabad képzettársítással minden kritika és kontroll nélkül azt fejezze ki, ami épp eszébe jut. A tudattalan lelki működés feltárásának a neurózis gyógyításában fontos szerepet tulajdonít. A freudi módszer a pszichikum osztott szerkezetének elméletére épül. A költő alkotásmódjában a tudat mélyéről felszínre hozott ren-dezetlen, álomszerű, asszociatív emlék- és gondolattartalmak, képi és hangbenyomások a rendező (értelemképző) tudat és a nyelv által formálódnak műalkotássá. Az alkotásnak ezt a folyamatát – mely érett korszakának modern klasszicizmusát jellemzi – József Attila Freud nyomán „szublimációnak” nevezi.

Az 1932-ben megjelenő Külvárosi éj kötet több darabja és a válogatott verseit is tartalmazó 1934-es Medvetánc alkotásai mu-tatják, hogy a világnézeti elkötelezettséget egy világképi meghatá-rozottságú, értelmező és rezignáltan belátó, a lírai ént is osztott-nak mutató, tárgyias, összetett látásmód váltja fel. A gondolati óda (A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet), a tájköltészet (Ritkás erdő alatt, Holt vidék, Téli éjszaka, Falu) hagyományainak újraírá-sával, az önmegszólító verstípussal (Vigasz, Téli éjszaka, Eszmélet) válik József Attila a líra késő modern megújítójává. A formaterem-tés változatosságát mutatja a kötött és szabad versforma határán mozgó mesteri egyensúlyozás (Elégia, Téli éjszaka), a villoni vers-forma megjelenése (Eszmélet), az antikizáló hexameteres (Párbe-széd) vagy épp ősi magyaros (A hetedik) formák felhasználása. A megváltozott költői világkép összegzése, a József Attila-i költé-szet egyik legmeghatározóbb darabja az Eszmélet-ciklus, amely nemcsak világ és létértelmezés, hanem kísérlet egy olyan maga-tartásforma kimunkálására, amely élhetővé teszi a létet az ellen-séges világban.

Az 1934 őszétől kezdődő pályaszakaszban felerősödik a freu-di pszichoanalízisből kölcsönzött szublimáció-esztétika. A tudat legmélyéről felhozott kaotikus élmények, lelki konfl iktuso-kat okozó belső indíttatások a költeményekben fegyelmezett formákba, kifi nomult képekbe, logikus rendbe szerveződnek. A pszichoanalízis hatására költészetének régi motívumai mélyül-nek el és egészülnek ki a lírai én létválságát mutatókkal, me-lyek közül legerőteljesebbek az anya–nő–gyermek, az apa–is-ten, a bűn és a játék motívumai. A játékosság – a vágyott, teljes emberi élet részeként – a nyelv szintjén is mindvégig jelen van költészetében. Megszaporodnak a lírai én osztottságát mutató önmegszólító és a létösszegző igényű versek. A kései pályasza-kaszt határozott történetszerűség hatja át: kevésbé érvényesek a „közösségi” és határozottban jelen levők a „belső történetek”. Azok a folyamatok, melyekben a személy önmagát, sorsesemé-nyeit értelmezi. A versekben található önéletrajzok, „személyes sorsfantáziák” mellett ide kapcsolható a hagyományos önéletrajz (Curriculum vitae) és az 1936-ban írt megdöbbentő és megrázó erejű „pszichoanalitikus önéletrajz”, a Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. A közösségért való felelősség, a magyar költői ha-gyományokat folytató-megújító gondolatiság érzékelhető a Leve-gőt! és A Dunánál c. versekben vagy a Hazám szonett-ciklusban. 1936 februárjában Ignotus Pállal közös szerkesztésben indítja útra a Szép Szó című folyóiratot, és karácsony előtt jelenik meg utolsó verseskötete, a Nagyon fáj.

(Tverdota György nyomán)


Vázlat:

Documents

Szövegértés A 12-9 diák - Magyartanárok Egyesülete · A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok