Szövegértés A 9-szakiskola tanár III jav...A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási

3Tanári útmutató szakiskoláknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ F E N YŐ D. G Y Ö R G Y

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© F E N YŐ D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

Tanári útmutató szakiskoláknak

F e j l e s z t ő

Bánki István

B E I L L E S Z K E D É S É S

K Í V Ü L M A R A D Á S

T A R T A L O M

B E I L L E S Z K E D É S É S K Í V Ü L M A R A D Á S

5 N É V J E G Y

6 C S O P O R T, K Ö Z Ö S S É G, T Á R S A S Á G, T Á R S A DA LO M

2 1 A C S AVA R G Ó S Ü N E S E T E

43 K Ü L Ö N B S É G , M Á S S Á G , E LŐ Í T É L E T

67 TÁ R S A D A L O M , E T N I K U M , TO L E R A N C I A

10 1 P R O J E K TM U N K A É S S ZÖ V E G É R T É S I F E L M É RŐ

NÉVJEGYKÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

FÓKUSZOK Cím: Beilleszkedés és kívülmaradásA feldolgozáshoz ajánlott óraszám: 20

Tematikus fókuszEgyén és közösség, egyéni szereplehetőségek a közösségben

Poétikai fókuszPéldázat, mese és novella; a szójelentés és a szó jelentésmezeje

Szövegértési fókuszNovellák metaforikus jelentésszintje; ismeretterjesztő szövegek belső utalás-rendszerének felfejtése

Szövegalkotási fókuszKiscsoportos projektmunkában szöveg és bemutató készítése

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Szövegértési feladatok, projektmunka készítése

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Művek, szövegek:ismeretterjesztő cikkek,Hajnóczy Péter-novellákTartalmak, fogalmak: jelentés, jelentésmező, rétegzett jelentés; jelentéstani fogalmak; projekt

MODULOK(A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI,

A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE)

Cím: 1. Csoport, közösség, társaság, társadalom – 4 óra 2. A csavargó sün esete – 4 óra 3. Különbség, másság, előítélet – 5 óra 4. Társadalom, etnikum, tolerancia – 3 óra 5. Projektmunka – 4 óraA feldolgozáshoz ajánlott óraszám 4 – 4 – 5 – 3 – 4 óra

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS)

Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Hon- és népismeret; európai azo-nosságtudat – egyetemes kultúra; énkép – önismeretMás műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Énkép, kooperáció

KÖVETELMÉNYEK Fejlődés a néma és a hangos olvasásban, a szövegértési kompetencia fejlődése, projektmunka

1. CSOPORT, KÖZÖSSÉG, TÁRSASÁG, TÁRSADALOM

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

• A ráhangolás eszköze egy szöveg elolvasása, majd• rövid tanári eszmefuttatás, illetve• a saját tapasztalatok, emlékek és gondolatok előhívása.• A kérdés vélhetően minden diákot érdekelhet, sőt megérinthet, ugyanakkor az ismeretközlő szö-

veg olvasása és a tanári eszmefuttatás eléggé semleges és általános tevékenység ahhoz, hogy a diákok ne féljenek attól, hogy a tanár a saját tapasztalataikban és sérelmeikben akarna vájkálni.

• Adjunk időt a szöveg elolvasására, majd arra is, hogy mindenki egy-két szót, mondatot feljegyez-zen a munkafüzetébe.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : A tankönyvi szöveg megértése, refl exió, saját tapasztalatok előhívása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : egyéni, majd néhány mondat frontális felolvasása

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jegyzetek készítése

1. Egyén és közösség Olvasd el magadban az alábbi gondolatmenetet, és gondolkozz el, mit értesz belőle, mit nem,

mivel értesz egyet, és mivel nem? Mit erősítenek meg a tapasztalataid, mit cáfolnak? Nem kell folyamatos szöveget írnod, csak jegyezd fel gondolataidat!

HÉTKÖZNAPI TAPASZTALATOK ÉS A TUDOMÁNY

Az emberrel foglalkozó tudományok felfogása szerint az ember alapvetően társas lény. (Ilyen tudo-mányok például az emberi lélekkel foglalkozó pszichológia, az emberi társadalommal foglalkozó szociológia, az emberek szokásaival foglalkozó kulturális antropológia, és így tovább.) Nyilván magad is tapasztaltad már, hogy az emberek különböző méretű csoportokba, közösségekbe rendeződnek. Élete során mindenki kapcsolatba kerül jó néhány ilyen csoporttal, közösséggel. Minden esetben kérdés azonban, hogyan fog az egyes ember, az egyén viselkedni a közösséggel, a csoporttal szem-ben, illetve hogyan fogadja őt, milyen magatartást alakít ki vele szemben a csoport, a közösség. Ha az egyén része akar lenni a közösségnek, és a közösség be is fogadja őt, ha be tudja fogadni őt, beil-leszkedésről beszélünk. A legtökéletesebb beilleszkedés az, ha ki-ki megtalálja az egyes közösségek-

RÁHANGOLÓDÁS

5. oldal

10 PERC

T/1.

Hétköznapi tapasztalatok és a tudomány

C S O P O R T , K Ö Z Ö S S É G , T Á R S A S Á G , T Á R S A D A L O M 7

ben a neki leginkább megfelelő helyet. Ez viszont korántsem egyszerű dolog (nem is mindig sikerül), és a beilleszkedés igen gyakran súrlódásokkal, összeütközésekkel, konfl iktusokkal jár.

Más a helyzet, ha a közösség elutasítja a körébe érkező egyént, vagy fordítva, az egyén nem akar vagy nem tud beilleszkedni. Ebben az esetben lényegében kívül marad a közösségen akkor is, ha egyébként valamilyen okból kénytelen a körében mozogni, élni. Természetesen az ilyen kívülmara-dás is igen gyakran válik konfl iktusok forrásává. Nem ritkán összetűzés támad akkor, amikor a közös-ség tudtára adja valamilyen formában a körébe érkező vagy tartozó személynek, hogy nem kívánja befogadni vagy kirekeszti a köréből. Ám az sem ritka, hogy éppen fordítva, a közösség nehezménye-zi (a közösség hangadói teszik szóvá) valakinek a kívülmaradását, kívülállását.

A következő fejezetben, néhány órán azzal foglalkozunk majd, hogyan jelenik meg a beilleszkedés és kívülmaradás kérdése irodalmi művekben, fi lmekben, azaz mit mondanak ezek az alkotások ne-künk, befogadóknak. Ezeket a művekből nyert tapasztalatokat azzal is összevethetjük, hogy milyen tapasztalataink voltak a saját életünkben. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, alapfeltétel a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmaink tisztázása, árnyalása – ez a célja első feladatsorunknak.

FELJEGYZÉSEIM, MEGFIGYELÉSEIM, GONDOLATAIM:


• A fő cél a meglévő ismeretek felszínre hozása mellett a témába tartozó alapfogalmak tisztázása.• A nyelvi fókusz: a rokonértelműség fogalmának megvilágítása, a fogalmak tartalmának árnyalása

a gyakorlatban, emellett a fogalmi háló esetleges hiányzó láncszemeinek kiegészítése.• Vezessük be a témát, ismertessük, miről lesz szó a következő időszakban (a modul témája)!• Alakítsunk vegyes összetételű csoportokat, amelyek több feladatot is együtt oldanak meg az órán.

Segítsünk a csoportoknak a munka elkezdésében!• Ha úgy ítéljük meg, nehéz lenne a feladat megkezdése, az A) csoportnak adjunk egy-két szót

mintául a táblázat kitöltéséhez,• a B) csoportnak pedig néhány kifejezést az ábrához!• A csoportok munkája közben írjuk fel a táblára a táblázatot, és a megoldások ismertetése alatt

írjuk be a diákok által mondottakat!• Írjuk fel a megadottaktól eltérő megoldásokat is; ha kell, ezeket majd utólag javítjuk.• A csoportok külön-külön oldják meg a feladatot, és ismertessék megoldásaikat az osztály előtt.

Eltérés esetén érveljenek a sajátjuk mellett!• Ügyeljünk arra, hogy a végén mindenki töltse ki a táblázatát a tanulói füzetben!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : A tapasztalat útján szerzett (implicit) ismeretek mozgósítása és tudatossá tétele, a tanult ismeretek mozgósítása, szemantikai struktúrák formálása.

C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : tanári bevezetés, csoportmunka két csoportban, frontális értékelés

JELENTÉSTEREMTÉS

6. oldal

15 PERC

T/2.

Fogalmi háló

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

M ó d s z e r e k : grafi kus fogalmi háló létrehozása, illetve táblázat kitöltése

2. Fogalmi háló

Sokszor nehéz megfogalmazni, mi a különbség a hasonló jelentésű, rokon értelmű szavak, kife-jezések jelentésében. Ilyen esetben sokat segít, ha más szavakkal írjuk körül a szó, fogalom vagy kifejezés jelentését, illetve ha megvizsgáljuk, mely kifejezések, szavak kapcsolhatók hozzá (vagy melyek ellentétesek vele). Ezáltal úgynevezett fogalmi hálót vonunk köré. Ezzel kézzelfoghatóbbá tesszük, melyek az azonos, és melyek az eltérő elemek, árnyalatok a szavak, kifejezések jelen-tésében.

Az alábbi fogalmakkal dolgoztok, két csoportban:

• nem csak emberekből állhat• közös cél• iskola• szórakozás• munkahely• közvélemény• összetartozás• kikapcsolódás• játék• állampolgár• család• ország• sportegyesület• osztály• baráti kör• nemzet• haza• gyakran alkalmi összetételű• anyanyelv

A) Rendezd el a felsorolt fogalmakat / kifejezéseket a táblázatba! Egy-egy fogalom / kifejezés több helyre is kerülhet.

CSOPORT KÖZÖSSÉG TÁRSASÁG TÁRSADALOM

C S O P O R T , K Ö Z Ö S S É G , T Á R S A S Á G , T Á R S A D A L O M 9

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG PÉLDÁUL A):

CSOPORT KÖZÖSSÉG TÁRSASÁG TÁRSADALOMösszetartozás, közös cél, nem csak embe-rekből állhat, gyakran alkalmi összetételű munkaforma

összetartozás, közös cél, iskola, munkahely, család, sportegyesület, osztály, közvélemény

összetartozás, közös cél, szórakozás, kikapcso-lódás, játék, baráti kör, gyakran alkalmi összeté-telű közvélemény

összetartozás, közös cél, közvélemény, ország, állampolgár, anyanyelv, nemzet, haza

B) Képzeld el, hogyan ábrázolhatók a felsorolt fogalmak / kifejezések egymás közötti kapcsolatai, viszonyai.

Készítsd el a háló-ábrát: írd a megfelelő szavakat a pontok mellé!

csoport közösség

társadalom társaság

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG PÉLDÁUL B):

csoport

nem csak emberekből

állhatmunkaforma

gyakran alkalmi összetételű

társaság

szórakozás kikapcsolódás

összetartozás

közös cél

játékbaráti kör

társadalom

ország nemzet

állampolgáranyanyelvhaza

közösség

közvélemény

családmunkahelyiskola

osztály

sport-egyesület

C S O P O R T , K Ö Z Ö S S É G , T Á R S A S Á G , T Á R S A D A L O M 1 1


• Írjuk fel a táblára a táblázat fejlécében szereplő négy fogalmat (csoport, közösség, társadalom, osztály)!

• Kérjük meg a diákokat, hogy alkossanak szóösszetételeket vagy szószerkezeteket ezzel a négy szóval! Az összetételekben, szószerkezetekben szerepelhetnek a szavak toldalékolt alakjai is; pl. társasági ember.

• Szükség esetén magyarázzuk el az összetétel és a szószerkezet fogalmát, mondjunk rájuk példát.• Az előző feladatban megalakult csoportok együtt maradhatnak, tagjaik egymással megbeszélhe-

tik ötleteiket.• Az összetételek, szerkezetek másik tagját írjuk fel a táblára, és kössük össze összetételbeli párjával!• Jelöljük azt is, ha a szó több összetételben, szerkezetben is szerepelhet a megadott négy szóval!

Kössük össze vonallal a másikkal / a többivel is; pl. osztályközösség, osztálynapló.• Nem baj, ha nem születik mindegyikkel összetétel vagy szószerkezet, csak biztassuk, segítsük a

diákok ötleteit. A cél a szemantikai struktúrák alakítása, a fogalmak jelentésének minél sokrétűbb tartalommal való megtöltése.

• Ügyeljünk arra, hogy a végén mindenki lejegyezze a megoldást!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : A tapasztalat útján szerzett (implicit) ismeretek mozgósítása és tudatossá tétele, a tanult ismeretek mozgósítása, a nyelvi ismeretek mozgósítása, a szemantikai struktúrák formálása.


M u n k a f o r m á k : egyéni, megbeszélés az előző feladatban alakított csoportokban, frontális

M ó d s z e r e k : asszociatív pókhálóábra alkotása szóösszetételekkel, szószerkezetekkel.

3. Összetételek, szószerkezetek

Tovább árnyalja egy-egy szó, fogalom jelentését, ha összegyűjtjük, milyen más szavakkal alkothat szóösszetételt, szószerkezetet. Ha megvizsgáljuk az összetételeket, a szószerkezeteket, és ábrá-zoljuk összefüggéseiket, megint csak képet kaphatunk arról, hol tér el, és mely ponton érintkezik a szavak jelentése, és hol vannak átfedések.

Gyűjts összetételeket, szószerkezeteket a csoport, közösség, társadalom, társaság szavakkal!Írd az összetételek, szószerkezetek másik tagját a négy kifejezés melletti oszlopokba, és kösd össze őket a párjukkal!Ha egy szó a négy közül többel is szerepelhet összetételben vagy szószerkezetben, kösd össze a má-sikkal / a többivel is!

9. oldal

10 PERC

T/3. Összetételek, szószerkezetek


-csoport--közösség--társaság-

-társadalom-

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: például: betéti társaság, társasági ember, jóléti társadalom, társadalombiztosítás, baráti társaság, magyar társadalom, rokoni közösség, embercsoport, közösségi ember, csoportfeszültség, cso-portmeccs, társadalomkép, társadalomrajz, munkaközösség, sorsközösség, társadalmi feszültség, gazdasági közösség, gazdasági társaság, korlátolt felelősségű társaság stb.


• Alkossunk csoportokat, osszunk ki nekik egy-egy szituációt!• Ismertessük velük az alábbi három feladatkört (esetleg a táblán is megjeleníthetjük):

• csoportvezető – munkánál tartja a többieket, ügyel a feladatok végzésére, megosztására;• időmérő – az ő felelőssége, hogy időben végezzen a csoport a feladatokkal;• írnok – mindenki jegyzetel, de neki kell az első és a harmadik részfeladatban pontosan kell

lejegyeznie a végső megoldásokat.• Hívjuk fel a csoportok fi gyelmét arra, hogy mind a három feladatot meg kell oldaniuk egymás

után a rendelkezésükre álló idő alatt!• Segítsünk elkezdeni a munkát – értelmezni a feladatokat, megszervezni a csoportok munkáját.• A hatékonyabb megjelenítés érdekében javasolhatjuk a Belső hangok nevű technikát (l. Pethőné

Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 209–211. old.): az egyik tanuló eljátssza a fi gurát és mondja a szövegét, egy másik a háttérből mögé- vagy mellé állva kimondja, mit is gondol valójában a szereplő. (Nevezetes fi lmpélda: Woody Allen: Annie Hall. Ha van rá lehetőség, a feladat előtt gyorsan bemutathatjuk ezt a technikát, vagy lejátszhatunk egy rövid részletet a fi lmből.)

• Egyéb, ötletet adó fi lmrészleteket is levetíthetünk a munka előtt, vagy kiadhatunk a csoportoknak (például egészen más helyzethez, a börtön-helyzethez illik a Dutyi dili, vagy a Törvénytől sújtva egy-egy részlete, de ötleteket adhat, és érzékelteti az új szituáció keletkezésének szociálpszicho-lógiáját is.)

• Menet közben egy-két szóval értékeljük, értelmezzük a jeleneteket, bemutatókat, hívjuk fel a fi gyelmet az esetleg szükséges kiigazításokra!

• Segítséget jelenthet a csoportmunkában, ha a tanár beavatkozik a csoport munkamegosztásába, a feladatok kiosztásába.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegalkotás élőszóban, szerepek, helyzetek belátása, összehasonlítása

M u n k a f o r m á k : csoportmunka (szövegalkotás), frontális ismertető, jelenetek bemutatása és elemzése

10. oldal

40 PERC

T/4.

Új tagok (a történetek kitalálása + próba + az irodalmi és fi lmélmények össze-

írása: 20 perc, a kb. 2-3 perces jelenetek előadása: 10 perc, a munka eredményének ismertetése, a munka rövid értékelése: 10 perc)


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A három részfeladat egészen más részképességeket mozgósít ugyanazzal a témával kapcsolatosan:

a) történetalkotás, történetformálás;

b) dramatikus-színjátszó képesség;

c) műveltség, asszociációs készség, szóbeli mesélés

Ennek megfelelően a csoportokon belül más és más tanulók kerülhetnek fókuszba.

E s z k ö z ö k : munkafüzet jegyzeteknek, a jelenetek előadásához megfelelő tér

4. Új tagok

Gondoljátok végig, milyen tényezők határozzák meg az új tag beilleszkedését a felsorolt szituációkban!Milyen típusú összeütközések, konfl iktusok várhatóak az egyes szituációkban, és mi lehet ezek kime-netele?

a) Írjatok erre a témára egy történetet!

b) Játsszátok el a történet egy epizódját, mozzanatát (például, amikor az új tag megjelenik a közös-ségben, amikor valamilyen konfl iktus kialakul, vagy amikor befogadja / elutasítja őt a közösség valamilyen módon)!

c) Keressetek irodalmi, fi lmes párhuzamot, a tiétekhez hasonló történetet! Mutassatok rá a hasonlóságokra és a különbségekre a szituációk, illetve a fi lmbeli, regénybeli

történetek között!

A SZITUÁCIÓK:(1) Vidéki tanuló érkezik évközben a kollégiumba(2) Új gyerek, jó tanuló kerül az osztályba(3) Új gyerek, rossz tanuló kerül az osztályba(4) Új játékost igazol a csapat(5) Új vezetőt neveznek ki egy munkahelyen a munkacsoport élére(6) Új fodrásztanuló érkezik a fodrászatba


• Magyarázzuk el gondosan, mit várunk a csoportoktól: a csoportok önmagukban értékeljék a végzett munkát, annak sikerét és a csoporttagok szerepvállalását. (Ez igen nagy szerepet játszhat

REFLEKTÁLÁS

12. oldal

5 PERC

T/5.

A csoportok önértékelése


az önértékelés igényének és képességének kialakításában.)• Bele-belehallgatva erősítsük meg az értékeléseket, szükség esetén hívjuk fel a fi gyelmet azokra a

tényekre, szempontokra, amelyek felett átsiklottak.• Végül a legfontosabb pozitív tanulságokat az egész osztály előtt szóban értékelhetjük.• A kiemelkedő egyéni teljesítményekre jegyeket is adhatunk.


K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önértékelés, személyközi kommunikáció

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, (a 4. feladatban kialakított csoportok) csoportos megbe-szélés, frontális értékelés

5. A csoportok önértékelése

Szóban értékeljétek a csoporton belül a végzett munkát, annak sikerét és a csoporttagok szerepvál-lalását!


• Másoljuk le minden egyes diáknak a szöveget és a szövegértési felmérőt!• Fejtsük ki a diákoknak, hogy az a fontos, hogy mennyire sikerül a különféle szövegeket megérte-

niük, illetve mennyire tudnak bármilyen adott témához kapcsolódva különféle műfajú szövegeket alkotni. Ezért az egyes témák feldolgozásánál nemcsak az adott témáról van szó, hanem mind-azokról a képességekről is, amelyeket a téma kapcsán elsajátíthatnak.

• E fejezetben két szövegértési felmérő szerepel, továbbá egy szövegértést fejlesztő feladatlap. Az első azt méri, hol tartanak a szövegértésben a fejezet elején – a záró felmérő értékelése erre az alapra épül.

• A szöveg elolvasása után osszuk szét a kinyomtatott feladatlapokat!


M u n k a f o r m á k : egyéni munka

E s z k ö z ö k : kinyomtatott felmérő

6. Szövegértési felmérő

Olvassátok el a tanár által kiosztott szöveget, majd töltsétek ki a szövegértési felmérőt!

12. oldal

45 PERC

T/6. Szövegértési felmérő


PORTNER: VALÓBAN BARLANGOKBAN ÉLTEK ŐSEINK?

Ma már biztosan tudjuk, hogy az őskori emberek sohasem használták lakás gyanánt a nedves sziklaüregeket. Csupán a vadállatok, az esőzések és a csikorgó téli hideg elől kerestek menedé-ket a föld alatti barlangok szikláktól védett előterében. A barlangok használatára valószínűleg már sok százezer évvel ezelőtt sor került, ILYEN idősek ugyanis a legrégebbi leletek, és ekkor terjedt el a tűz használata is. Bizonyosra vehető, hogy a föld mélyébe vezető járatok szent hely-nek számítottak a jégkorszak vadászai és a varázslók szemében. A mindent létrehozó Földanya szívében, az ősi világ titokzatos templomaiban közel érezték magukat a teremtés ősi erőihez. A régmúlt ködbe vesző szokásai szerint itt avatták vadásszá a serdülő fi úkat, és a harcok, vadásza-tok során elhunyt társaikat is E HELYEN adták vissza a földnek. Sikeres vadászat után a barlang mélyén mutattak be áldozatot a felsőbb hatalmaknak.

A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot. Az ember ké-sőbb megtanult „mesterséges” barlangokat kunyhókat és házakat építeni, ezért azután nem szo-rult többé a hideg és nedves sziklaüregekre. Az évezredes szokások késői maradványának lehet tekinteni azt, hogy még ma is a négy fal között érezzük a legjobban magunkat.

A NÉGY FAL PERSZE NEM MINDIG JELENT TÉGLA- VAGY BETONÉPÜLETET. A világ számos pontján, példá-ul az anatóliai felvidéken mind a mai napig élnek „barlangi emberek”. Kayseri közelében például kétemeletnyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába. A XX. század elején számos helyen – így Magyarországon is – a nyomor kényszerítette az embereket arra, hogy földbe vájt üregekben, barlangszerű lakásokban éljenek.

Az ókori és a későbbi idők emberei gyanakodva álltak a barlangok bejárata előtt. Sokan azt hitték, hogy az istenek laknak a mélyben. Állítólag még a hatalmas Zeusz isten is ott született. Más népek mondái manókkal, törpékkel, trollokkal népesítették be a sötétséget. Akadt, aki ITT kereste a pokol kapuját is.

(David E. Portner: Barlangok. Mi micsoda? Tessloff és Babilon Kiadó)

SZÖVEGÉRTÉSI FELMÉRŐ

1. A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, részletet!

1–1 pont a) b)

2. Jelöld meg, hogy a rajzon látható (elképzelt) barlang

a) melyik részén tartózkodtak volna az őskori emberek?b) hol bukkannánk a legnagyobb valószínűséggel sziklarajzokra?

2 pont

3. Magyarázd meg a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését! (Használhatsz rokon értelmű szót, kifejezést is.)

a) tufa: b) serdülő:c) nyomor:

3 pont

4. A szövegben szereplő „lakás gyanánt” kifejezésben a „gyanánt” ma már ritkán használt forma. Helyettesítsd a szövegbe illő köznyelvi, gyakori fordulattal!

1 pont

5. Milyen lények lehetnek a trollok?

a) valóságos, állati b) elképzelt, emberszerű c) elképzelt, állati

1 pont

6. Írd a szövegben aláhúzott névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amely-re utalnak!

a) ilyen: b) e (helyen): c) itt:

3 pont

7. Milyen időjárásra utal a szövegben a „csikorgó hideg” kifejezés?

a) Fagypont körüli, kellemetlen, latyakos hideg.b) Mélyen fagypont alatti, fagyos hideg.c) Szeles, csípős, nyirkos hideg.

1 pont

8. Miért sorolja a múlt „ködbe vesző szokásai” közé a szöveg a barlangban lefolytatott szertartásokat?

1 pont

9. Milyen következménye lett a szöveg szerint annak, hogy az ember megtanult kunyhókat, házakat építeni?

a) Most már azokban érzi a legjobban magát.b) Abbahagyták az emberek a vadászatot, letelepedtek.c) Nem kellett a barlangokban menedéket keresnie az időjárás elől.

1 pont

10. Mivel, milyen módon fejezi ki ezt az összefüggést a szöveg?

1 pont

11. Hogyan viszonyultak az ókori és a későbbi idők emberei a barlangokhoz?

a) Szertartásokat, ünnepeket tartottak bennük.b) Rejtélyesnek, titokzatosnak, félelmetesnek látták azokat.c) A régi idők emlékeit keresték bennük.

1 pont

12. Milyen tartalmi viszonyra utal a szövegben aláhúzott mondatban a „persze” kötőszó? a) kizáró b) következményes c) ellentétes

1 pont

13. Mit fejez ki a fenti viszony a szövegben?

a) Az emberek nem mindig laktak tégla- vagy betonépületekben.b) Az emberek nem érzik jól magukat tégla- vagy betonépületekben.c) A szövegben gondolati váltás történik, újabb egység következik.

1 pont

14. Mi a válasz a fejezet címében szereplő kérdésre?

a) igen b) nem

1 pont


A SZÖVEGÉRTÉSI FELMÉRŐ FELÉPÍTÉSE

Vizuális kontextus megteremtése (ábrák, illusztrációk), szövegre vonatkoztatása1. a), 1. b), 2. a), 2. b) 4 pontLexikális jelentés ismerete / kikövetkeztetése

3. a), 3. b), 3. c), 4., 5. 5 pontAz anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek (előzmények) megkeresése (behatárolása)

6. a), 6. b), 6. c) 3 pontNem szó szerinti jelentéssíkok felfedezése, interpretációja – metaforikus jelentések

7., 8. 2 pontA mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felfedezése

9., 10., 12., 13. 4 pontInformációk kiemelése (rövid távú memória, RTM)

11. 1 pontKövetkeztetés levonása, jelentésteremtés

14. 1 pont


MEGOLDÁSOK

A feladatokra csak az útmutatóban megadott pontszámot lehet adni. Részpontszám, más bontású pontszám nem adható!

1. A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, rész-letet!

1–1 pont

2. Jelöld meg, hogy a rajzon látható (elképzelt) barlang melyik részén tartózkodtak volna az őskori emberek, és hol bukkanhatnánk a legnagyobb valószínűséggel sziklarajzokra!

A bejárat környékén tartózkodhattak volna és a barlang mélyén találhatnánk sziklarajzokat.

1–1 pont

3. Magyarázd meg a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését! (Használhatsz rokon értelmű szót, kifejezést is!)

tufa: (vulkáni eredetű, puha) kőzet – 1 pont serdülő: a felnőtt kor határán álló (fi atal) – 1 pont nyomor: szegénység, nehézségek, nélkülözés – 1 pont

4. A szövegben szereplő „lakás gyanánt” kifejezésben a „gyanánt” ma már ritkán használt for-ma. Helyettesítsd a szövegbe illő mai fordulattal!

lakás céljára, lakásként – 1 pont

5. Milyen lények lehetnek a trollok?

b) elképzelt, emberszerű – 1 pont

A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. / Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot.

Kayseri közelében például kétemelet-nyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába.


6. Írd a szövegben aláhúzott névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyre utalnak!

ilyen: sok százezer évvel ezelőtt (-i) – 1 pont e (helyen): a föld mélyére vezető járatok (-ban) – 1 pont itt: a mélyben (a barlangok mélyén) – 1 pont Csak pontos választ fogadjunk el!

7. Milyen időjárásra utal a szövegben a „csikorgó hideg” kifejezés?

b) Mélyen fagypont alatti, fagyos hideg. – 1 pont

8. Miért sorolja a múlt „ködbe vesző szokásai” közé a szöveg a barlangban lefolytatott szertar-tásokat?

Mert feledésbe merültek (ezek is). – Ezzel egyenértékű válasz: 1 pont.

9. Milyen következménye lett a szöveg szerint annak, hogy az ember megtanult kunyhókat, házakat építeni?

c) Nem kellett a barlangokban menedéket keresnie az időjárás elől. – 1 pont

10. Mivel, milyen módon fejezi ki ezt az összefüggést a szöveg? Az „ezért” kötőszó használatával / a tagmondatok közötti (következtető) ok-okozati viszonnyal

/ következményes mellérendeléssel. – Az egyikre utaló válasz: 1 pont

11. Hogyan viszonyultak az ókori és a későbbi idők emberei a barlangokhoz?

b) Rejtélyesnek, titokzatosnak, félelmetesnek látták azokat. – 1 pont

12. Milyen tartalmi viszonyra utal a szövegben aláhúzott mondatban a „persze” kötőszó?

c) ellentétes – 1 pont

13. Mit fejez ki ez a viszony a szövegben?

c) A szövegben gondolati váltás történik, újabb egység következik. – 1 pont

14. Mi a válasz a fejezet címében szereplő kérdésre?

b) nem – 1 pont

2. A CSAVARGÓ SÜN ESETE

T a n á r i i n s t r u k c i ó k :

• A feladatot mutassuk be úgy, hogy kiválasztunk egy állatot, és szóban megoldjuk a feladatot az egész osztállyal közösen.

• Fontos, hogy először mondjuk el, pontosan mit is látnak a képen, mert így elég konkrétak lesznek a későbbi megoldások – például, hogy milyen érzelmet fejeznek ki az állatok.

• Gyűjtsünk ötleteket: a diákok szerint mit látunk a képen, mit fejez ki a képen látható állat (állatok) arca, testtartása, illetve mi teszi őket emberivé?

• A képeket, ha mód van rá, vetítsük ki nagyban, színesben! Az ötleteket menet közben megbe-széljük, és címszavakat érdemes felírni a táblára.

• Ezután a diákok párokat alakítanak, minden pár választ egy-egy képet, és elvégzik a feladatot. • A megoldásokat körbejárva beszélhetjük meg velük, majd egy-két párt felkérünk rá, hogy ismer-

tesse megoldását az egész osztály előtt.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : képi információk gyűjtése, értelmezése; gesztu-sok, testtartás, mimika értelmezése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A páros munkában azok is megszólalhatnak, akik kevésbé mernek az egész osztály előtt.

M u n k a f o r m á k : frontális és páros munka

M ó d s z e r e k : a képen látható gesztusok értelmezése

E s z k ö z ö k : számítógép, kivetítő, vászon (ha elérhető)

1. Emberi állatok

Nézd meg a képeket! Bizonyára számos meseszereplőt felismersz közülük.Próbáld meg kitalálni, melyik állat mit gondolhat, mit érezhet! Próbáld azt is megfogalmazni, mitől emberiek!

RÁHANGOLÓDÁS5. lépés: 13–15. feladat

13. oldal

15 PERC

T/1.

Emberi állatok


A C S A V A R G Ó S Ü N E S E T E 2 3


• A diákok dolgozzanak párokban.• A végén frontálisan beszéljük meg a megoldásokat, és törekedjünk arra, hogy a diákok a megbe-

szélés alapján kiegészítsék a saját munkájukat.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : korábbi (tanult) ismeretek mozgósítása, olvas-mány- és fi lmélmények felidézése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A páros munkában azok is megszólalhatnak, akik kevésbé mernek egész osztály előtt.

M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : gyűjtőmunka, táblázat kitöltése

2. Állatok mint mesehősök

Felsorolunk néhány, állatmesékben gyakori állatszereplőt.Írd melléjük, milyen tulajdonságokat testesítenek meg általában, és ha tudsz, írj példát olyan mesére, amelyben ez a tulajdonsága meg is jelenik!Egy-egy állat nem csak egy tulajdonsággal szokott szerepelni az állatmesékben, sokszor különböző történetekben különböző vonásokkal bukkan fel.Amelyik állatnak több, különböző mesei tulajdonságát, szerepét ismered, ahhoz írd oda mindet, ahol tudod, példákkal.

15. oldal

10 PERC

T/2.

Állatok mint mesehősök


ÁLLAT TULAJDONSÁG MESE, AMELYBEN SZEREPEL

róka

bagoly

farkas

oroszlán

nyúl

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: PÉLDÁUL

ÁLLAT TULAJDONSÁG MESE, AMELYBEN SZEREPEL

róka ravasz, cseles pl. A róka és a holló

sokszor lépre megy (rossz, erőszakos, “ragadozó”)

pl. Róka fogta csuka

bagoly okos, bölcs pl. Dr. Bubó, aki kicsit balek

farkaserőszakos, gonosz, álnok, de kissé buta, és gyakran lépre megy

pl. Forró vizet a kopaszra!

oroszlán erős, bölcs, megfontolt pl. Az Oroszlánkirály (Mufasza),

erőszakos, ragadozó, hetven-kedő

pl. Az oroszlán és az egér (ami-kor a talpából húzza ki a tüskét, Aesopustól kezdve élő mese)

nyúl okos, bátor pl. Az okos nyulacska


• A novella hangos felolvasása fontos közösségi élmény. Lehetőleg adjuk föl előzetesen hangos olvasásra, hogy a közös felolvasás is élvezhető legyen.

• Ha az osztályban nagyon nehezen tudnak még hangosan olvasni a diákok, akkor az előzetes tanári felolvasás után adhatjuk házi feladatnak is a novella értelmes hangos olvasását.

JELENTÉSTEREMTÉS

16. oldal

15 PERC

T/3.

Egy huszadik századi állatmese


• Feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy minden diák kezében legyen szöveg!• Felolvasás előtt felvethető szempont, hogy a diákok jelöljék meg a szövegben azokat a szavakat,

amelyeknek a jelentése nem teljesen világos a számukra. Ha valamelyiknek a jelentésére a követ-kező feladatok megoldásakor sem derül fény, jelezzék!

• A felolvasás után hallgassuk meg a diákok első reakcióit, véleményüket, kérdéseiket, és azt köve-tően kezdjünk hozzá a novella módszeres feldolgozásához!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : hangzó és olvasott szöveg megértése, művé-szetbefogadás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Ha úgy ítéljük meg, a felolvasásba bevonhatunk szí-vesen, jól olvasó tanulókat, végezhetjük „körbeolvasással”.

M u n k a f o r m á k : frontális munka

M ó d s z e r e k : felolvasás: tanári felolvasás vagy körbeolvasás; refl exiók megfogalmazása

3. Egy huszadik századi állatmese Olvassátok el az alábbi történetet, majd fogalmazzátok meg hogyan hatott, mit gondoltok róla

első olvasás után!

HAJNÓCZY PÉTER: MUNKATERÁPIA

A csavargó sün valahogy mindenkinek a begyében volt. Az erdő szorgalmas lakói azon vol-tak, hogy vigyék valamire az életben, dolgoztak látástól vakulásig, este holtfáradtan elaludtak a televízió előtt, vasárnap délután pedig meglátogatták a rokonokat.

– Micsoda cuki harisnya! – mondta a róka felesége a farkas feleségének, és hangosan össze-csapta a kezét. – Mondd, drágám, csomagból vetted?

A róka tervrajzokat mutogatott a farkasnak; hétvégi lyuk építésébe fogott az erdőszélen, három vészkijárattal. – Valódi föld – magyarázta a róka. – És micsoda szűk, alacsony folyo-sók! Valóságos labirintus!

A farkas új barlangot épített, a bagoly részletre jégszekrényt vásárolt, hogy legyen hol tar-tania a szemüvegét, de nem akart lemaradni a mókus, a vaddisznó, a sas és a kakukk sem.

Mindenki igyekezett.Hajnalban fáradtan, kialvatlanul, tántorogva indultak dolgozni.A róka felesége fekete csipkebugyiért nyaggatta a férjét, a farkasé fülbevalót akart, a tek-

nős motorbiciklire kuporgatott.– De mi a fenét csinál a sün? – kérdezte a kakukk. – Míg mások verejtékeznek, őkelme az

árnyékban döglik, és horkol!– Talán nyert a lottón – kockáztatta meg a borz –, a takarékban tartja a pénzt, és a kama-

tokból él.A vaddisznó, akit nemrég neveztek ki a takarékpénztár igazgatójának, utánanézett a do-

lognak, és kiderült, hogy a sünnek egyetlen fi llérje sincs a takarékban.– Talán elásta a pénzét... – mondta a mókus. – Vannak efféle régimódi alakok... manapság

minden megtörténhet...Megpróbálták a sünből kihúzni az igazságot, de nem jutottak semmire: a sün csak bár-

gyún vigyorgott, és a fejét rázta.– Ugyan, szegény vagyok én... csak egészséget adjon a jóisten...


Végül a róka vágta ketté a gordiuszi csomót.– Még hogy elásott pénz! – legyintett. – Nevetséges! Ha valakinek pénze van, az tisztes-

séges lakást épít magának, nem pedig rothadt falevélen alszik!De ha nem akar házat építeni, rá se hederít, hogy a felesége tavalyelőtti ruhákban jár, és

még televíziója sincs, akkor mit akar? Dolgozni csak annyit dolgozik, hogy éhen ne dögöljön, zsebre dugott kézzel mászkál, fütyürészik... mi rejlik emögött?

– Megmételyezi az ifjúságot – jelentette ki a bagoly. – Mi lenne a társadalommal, ha má-sok is követnék a példáját? Börtönbe vele, míg nem késő!

A róka elvetette a bagoly javaslatát.– Csavargásért és közveszélyes munkakerülésért ugyan vádat lehetne emelni ellene – csó-

válta a fejét –, de minek fölöslegesen izgatni a kedélyeket? Nem bűnöző az a szerencsétlen sün. Egyszerűen beteg, túl érzékeny, neurotikus alkat. Gyógykezelésre, gondozásra szorul...

A bagoly dühösen levette az orráról a szemüveget és behajította a jégszekrénybe. Micso-da puhány nemzedék! Az ő idejében nem teketóriáztak az efféle huligánokkal. Még hogy gyógykezelés! A kórházban csak pusztítja az ételt, gondolkozik...

A sünt végül is két ápoló behajította egy mentőkocsiba, és az elmegyógyintézetbe szállí-tották. A teknősbéka volt a főorvos, aki megállapította, hogy a beteg skizofréniában szenved, állapota súlyos, egyelőre altatni, nyugtatni kell.

– De sose lehet tudni – tette hozzá –, remény, az mindig van. Később munkaterápiára fogjuk: majd hangyatojást válogat nekem ebédre.


• A tanár ossza ki szókártyákon a táblázatban szereplő szavakat találomra néhány diáknak! (Ha jónak látja, ki is választhatja a diákokat.)

• Kérje meg őket, hogy olvassák el a kártyákat, és mondjanak rokon értelmű kifejezést vagy meg-határozást a náluk lévő szóhoz, kifejezéshez!

• A többiek feladata, hogy megmondják, a táblázatban szereplők közül melyik szó, kifejezés áll a kártyán.

• Ha a diák, akinél a kártya van, nem ismeri a szó jelentését, nem tud meghatározást adni vagy szinonimát mondani, kérjen segítséget a mellette, körülötte ülőktől.

• Akik segítséget adtak, már ne vegyenek részt a kártyán lévő szó kitalálásában!• Ugyanez történjen, ha valaki hibás meghatározást vagy szinonimát ad meg, és emiatt a társai nem

tudják megtalálni a kártyán lévő kifejezés párját a táblázatban.• Mindenki töltse ki szinonimákkal, meghatározásokkal a táblázatot!• Ha a csoport szókincséhez mérten nehéznek tűnik, a tanár is mondhatja a meghatározást, a szi-

nonimát, és annak a tanulónak kell jelentkeznie, akinél a hozzá tartozó kártya van. • Természetesen ebben az esetben is segítséget kérhetnek a szomszédjuktól, társaiktól, akiknél a

kártyák vannak.• Érdemes a feladatot összekötni a szöveg elemzésével is: a diákok egy részét bízzuk meg azzal,

17. oldal

10 PERC

T/4.

Szó és jelentés


hogy keressék ki a szövegből a kifejezéseket, és a szövegkörnyezet alapján találják ki vagy hatá-rozzák meg a szavak jelentését.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, a szavak hangulati értéké-nek felismerése, változatosság a beszédben; a szavak jelentésének kitalálása a szövegkörnyezetből

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szókártyákat nagyobb szókincsű diákoknak adjuk, a szövegből kikeresni főleg olyan diákoknak kelljen, akik logikusan tudnak gondolkozni, de kisebb a szókincsük.

M u n k a f o r m á k : egyéni, páros és frontális munka kombinációja

M ó d s z e r e k : szójelentés kitalálása különféle módszerekkel

E s z k ö z ö k : táblázat

4. Szó és jelentés

Sokat segít a szavak jelentésének megértésében, elmagyarázásában, ha keresünk hozzájuk egy-egy rokon értelmű kifejezést vagy körülírást, meghatározást.

Írj rokon értelmű kifejezést vagy meghatározást a táblázatban szereplő szavak, kifejezések mellé!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:

a begyében volt (valakinek) haragszik rá, bántja a jelenléte, bosszantja a viselkedése

vigyék valamire az életben előbbre jussanak, elérjenek valamit, legyenek valakik az életükben, valamivel gazdagabbak legyenek

látástól vakulásig reggeltől estig; nagyon sok és nagyon fárasztó munkát végeztek

cuki (tárgy) aranyos, bájos, ennivaló

labirintus útvesztő

jégszekrény frizsider, hűtőszekrény (de régebben jégtömbökkel hűtötték a benne tárolt ételt)

verejtékezik izzad

nem teketóriázik nem habozik, nem vacakol

a takarékban tartja bankban, takarékszövetkezetben helyezte el

pusztítja az ételt eszik, feleslegesen tartják el

kuporgat gyűjtöget, spórol, félretesz (pénzt)



• Alkossunk 4–5 fős csoportokat (az osztály létszámától függően, hogy mindenkinek jusson leg-alább 1–2 jegyzetszöveg; a szöveget kioszthatja, pl. húzással, kártyákon, összekeverve is)!

• Segítsünk elkezdeni a munkát, és szükség esetén segítsünk a munkában is, de a megoldást ne mondjuk el!

• A megoldások ismertetése során ahol szükségesnek látjuk (pl. helytelen megoldásoknál), kérjük a csoportok szóvivőit, hogy indokolják álláspontjukat.

• A feladat célja a szókincs fejlesztése mellett, hogy a tanulók megértsék, belássák, mire szolgálnak, hogyan segítik a szöveg értelmezését a jegyzetek, kommentárok.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, a néma olvasási készség fejlesztése szövegek összevetésével


M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális ismertető

M ó d s z e r e k : lábjegyzetek elhelyezése, szójelentések kitalálása defi níciókból

5. Szövegmagyarázat

A történetben vannak olyan szavak, gondolati egységek, amelyeknek a megértése nem csak a szavak jelentésének ismeretét igényli, hanem annál valamivel többet. Az ilyen részeket, szavakat általában jegyzetekkel szokták ellátni, hogy minden olvasó számára világosak legyenek, és így teljesebben, jobban értsék az egész szöveget.

Keresd meg, melyik magyarázat a novella melyik szavához tartozik! Írd a magyarázat után a pontok fölé a szót, amelyhez tartozik, és írd is be a szövegbe a szó mellé a magyarázat sorszámát!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:1. Régebben (pl. a novella megírásának idején) gyógykezelésként, gyógyítás céljából állapotuknak

megfelelő, könnyebb, rendszeres munkát végeztettek a gyógyító intézményekben elhelyezett betegekkel. – munkaterápia

2. 1945 és 1956 után is igen sok magyar menekült külföldre, a nyugati országokba (Nyugat-Eu-rópába és Amerikába). A Nyugaton élő magyarok gyakran küldtek csomagokat otthon maradt rokonaiknak, elsősorban olyan dolgokat, amelyeket Magyarországon, az akkori szocialista or-szágban nem lehetett megvásárolni, például jobb ruhákat, nejlonharisnyát, farmernadrágot. Nemritkán megesett az is, hogy a megajándékozottak eladták a kapott holmit. – csomagból vette(d)

18. oldal

10 PERC

T/5.

Szövegmagyarázat (házi feladat)


3. A hagyomány szerint egy ókori görög város, Gordion (latinul: Gordium) első királya, Gordiosz szerencsét hozó kocsijának kötelén egy kibogozhatatlan csomó volt, amelyet még a király kö-tött rá. Ezt a csomót, ahelyett hogy a kioldásával próbálkozott volna, Nagy Sándor, a világhódí-tó uralkodó kardjának egyetlen csapásával kettéhasította. (Így oldotta meg mindenki számára váratlanul a lehetetlennek tűnő feladatot.) – gordiuszi csomó

4. A szó eredeti jelentése: megmérgezi, de használjuk abban az értelemben is, hogy megrontja, elrontja pl. a nevelését, magaviseletét, helyes világfelfogását. (Gyakran azzal, hogy rossz példát mutat.) – megmételyezi

5. Régebben, a novella megírásának idején (a szocializmusban) létező jogi meghatározás. Eszerint aki nem akar dolgozni, munkakerülő, és kárt okoz a társadalomnak, ezért meg lehet büntetni, akár börtönbe is lehet zárni. – közveszélyes munkakerülés

6. Idegen eredetű szakszó: érzelmileg kiegyensúlyozatlan, kedélyhullámzásra hajlamos, idegileg gyenge ember, súlyosabb esetben idegbajos. – neurotikus

7. Angol eredetű szó: olyan fi atal, aki nem tartja be az együttélés szabályait, semmibe veszi a társadalmi rendet, viselkedésével botrányt kelt. Gyakran dologtalan, munkakerülő, garázda értelemben is használták, illetve használják. – huligán

8. Pszichiátriai betegség, amelynek fő tünete a valósággal való kapcsolat megszakadása. – skizo-frénia


• Ismertessük pontosan a diákokkal, mit kérünk, várunk tőlük!• Kérjük meg őket, hogy a kutatási feladattal a portfolióikat gazdagítsák!• Az erre felkért, illetve önként jelentkező tanulók a következő órán ismertessék megoldásaikat! • A feladat célja, hogy otthoni kommunikációra biztassuk a diákokat, és felhívjuk a fi gyelmüket a

családi, személyes emlékezet jelentőségére a világ megértésében, megismerésében. A helyzetből adódóan a dolgot nagyon erőltetni nem szabad, inkább az igényt, az érdeklődést igyekezzünk a diákokban felkelteni. Erre jó eszköz lehet az is, ha valaki más megmutatja, milyen érdekes dolgo-kat tudott meg otthon.

• Nagy valószínűséggel nem várható, hogy mindenki színvonalasan megoldja ezt a feladatot, de törekedjünk rá, hogy valamilyen megoldással mindenki előálljon, valamit helyezzen el a portfolió-jában.

• A feladat megoldására, a teljes portfolióanyag összeállítására legalább egy hét munkaidőt adjunk.• Ha több értékes és érdekes anyag összegyűlik, készíthetünk a saját munkákból faliújságot, kiállítást,

osztályújságot, vagy elhelyezhetjük az osztály honlapján. Lehetséges cím: Így éltek a ’70-es években.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló információszerzés, az információk rende-zése, kérdésfelvetés, különféle kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Kérjünk meg néhány tanulót, hogy a következő óra elejére készüljön, mutassa be, mit végzett házi feladatként.

19. oldal

5 PERC

T/6.

Szövegmagyarázat (házi feladat)


M u n k a f o r m á k : házi feladat

M ó d s z e r e k : egyéni kutatómunka

E s z k ö z ö k : portfolió

6. A mű és kora

Minden mű kötődik a saját korához. Az idő eltelik, és a későbbi olvasók már mást látnak maguk körül. A különbségek felfedezése, a korszak megismerése megint csak hozzásegít mindenkit a mű teljesebb megértéséhez, érdekesebbé teszi számára az olvasást.

A novellában számos apróság, mozzanat idézi a megírásának a korát, az 1970-es éveket. Te ezekre már természetesen nem emlékezhetsz, de esetleg felfi gyelhetsz rájuk, mert mai világunkban már szokatlan jelenségek, ma már máshogyan mennek a dolgok, más dolgok váltak fontossá, értékessé.

Dolgozz a portfoliódba!

a) Keress ilyen, a 70-es évekre utaló mozzanatokat a novellában! Szüleid, nagyszüleid sokat segíthetnek ebben – fordulj hozzájuk, kérdezgesd őket, hogyan éltek,

mi volt fontos számukra ebben az időszakban (az 1970-es években). Segítségképpen ajánlunk néhány kérdést, témát:

(1) Milyen ruhákat viseltek, hol vásároltak?(2) Mit lehetett kapni a boltokban, üzletekben?(3) Milyen műsor ment a televízióban, hány csatorna volt, és azok milyenek voltak?(4) Mivel töltötték a szabad idejüket?(5) Kiknek volt akkoriban hétvégi háza? Mekkora érték volt, és hogyan építették?(6) Milyen járműre vágytak a fi atalok, amelyet elérhetőnek is éreztek?(7) Mennyit, milyen körülmények között dolgoztak? Mit jelentett a „másodállás” kifejezés?

b) A képek az 1960-as évek végéről, az 1970-es évek elejéről származnak. Írd melléjük, melyik mit ábrázol, illetve mit juttat eszedbe! A megoldáshoz kérd szüleid, nagyszüleid segítségét!




• Hívjuk fel a diákok fi gyelmét arra, hogy egy-egy mű értését az is segítheti, ha tudunk valamit arról az emberről, aki írta.

• Néma olvasással olvassa el minden diák az életrajzot, és ceruzával vagy szövegkiemelővel jelölje be a legfontosabb elemeket!

• A munka végeztével a tanár tegyen fel néhány, a szöveg megértését ellenőrző kérdést, és beszélje meg a diákokkal, melyek a szöveg leglényegesebb elemei.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés, rövid ismeretközlő szöveg meg-értése


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés

M ó d s z e r e k : ceruzás olvasás

7. A mű és szerzője Olvasd el az alábbi rövid életrajzot Hajnóczy Péterről, és nézd meg az arcképét. Az olvasás során aláhúzással emeld ki a fontos információkat, a leglényegesebb elemeket!

HAJNÓCZY PÉTER (1942–1981) édesanyja „megesett falusi lány” volt, aki gyermekét nem tudta eltartani. Későbbi nevelőszülei csecsemőkorában vették ma-gukhoz, anyja beleegyezésével. (Nevelőanyjának egy korábbi betegségéből kifolyólag nem születhetett saját gyermeke.) Nevelőapja a két háború között ala-csony sorból emelkedett jogászi végzettsége révén a jobb módú társadalmi rétegbe. 1945 után elvesztette megélhetését, és az ötvenes években segédmunkás-ként dolgozott. A fi ú eleinte jó tanuló volt, sikeresen sportolt (úszott). Elbizonytalanította, megzavarta 1956 után az uszodai, sportoló közösség felbomlása. Tovább rontotta a helyzetet, amikor kamaszkori kimaradozá-sai, romló tanulmányi eredménye, kudarcai nyomán nevelőszülei közölték vele az igazságot származásá-ról. Ezek után mindinkább „rendezetlen” életet élt, és egyre többet ivott. 1970-től jelentek meg írásai, majd 1975-ben első saját kötete. Ettől kezdve egyre jobban elhatalmasodó alkoholizmusa árnyékában írásaiból tartotta el magát.

21. oldal

5 PERC

T/7.

A mű és szerzője


T a n á r i i n s t r u k c i ó :

• Házi feladat, majd a következõ órán megbeszélés• A feladat ismertetése során ismét hívjuk föl a fi gyelmet arra, hogy a novella szereplői emberi ma-

gatartásokat testesítenek meg.• A következő órán a házi feladatként elkészített munkák egy részét nézzük meg.• A rajzokat mutassák be a diákok, és fűzzenek magyarázatokat hozzájuk, a fogalmazásokat olvas-

sák fel!• Hívjuk föl a fi gyelmet a táblázat két oszlopára, és a két szempont elkülönítésének jelentőségére: a

novellában kevesebb információ van, ezeket az alkotás során ki kell egészíteni további elemekkel.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a kommunikáció nem verbális kifejezőeszközei-nek alkotó használata, ezek összekapcsolása a szövegből nyert információkkal

C é c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : egyéni, otthoni munka, bemutató készítése, egymás beszámolójának jegyzetelése

E s z k ö z ö k : rajzhoz rajzlap

8. Arcok, jellemek Képzeld el, hogy a novellában szereplő állatoknak emberi arca van. Milyen lehet az? Válassz ki közülük egyet, és rajzold le, vagy írd le részletesebben, milyennek képzeled! Dolgozz a munkafüzetbe vagy rajzlapra (illetve külön lapra)! Ha külön lapon dolgozol, munkád kerüljön be a portfolióba!

A rajz helye: A kiválasztott állat: ………………………………A fogalmazás helye: A kiválasztott állat: ………………………………

Amikor mindenki elkészült az állat rajzával vagy leírásával, beszéljétek meg, melyik szereplőt milyen-nek képzeltétek, és miért ilyennek!Készítsetek jegyzeteket egymás beszámolói alapján!

Jegyzeteim:

20. oldal

15 PERC

T/8.

Arcok, jellemek


ÁLLATTULAJDONSÁGOK, TETTEK

STB., AMELYEK ALAPJÁN ELKÉPZELTEM

A SZEMÉLY, AZ ARC JELLEMZŐI, TULAJDONSÁGAI

róka

bagoly

kakukk

teknősbéka

sün


• Fontos, hogy a tanulók végül a megfelelő, és csak a megfelelő mondatokat válogassák ki.• A tanár vezesse a megbeszélést, és hívja fel a fi gyelmet az esetleges tévedésekre!• A diákok pontosan keressék ki, melyik állatnak mi a célja!• Az állatok életmódjának jellemzésében jelenjen meg, hogy hajtják, törik magukat, és ezt tárgya-

kért, anyagi javakért teszik.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információk kiemelése a szövegből, megadott szempontok szerint, az információkat hordozó nyelvi egységek kijelölése

C é c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : páros feladatmegoldás, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : szövegrészletek kikeresése, szövegből következtetés

9. Élet, célok Keresd meg és írd ki azokat a mondatokat, amelyekkel – a sünt kivéve – az erdő lakóinak életét

ábrázolja az elbeszélő. Utána írd a táblázatba, melyik állat mivel van elfoglalva, „mire hajt”. Végül az előzőek alapján jellemezd a céljaikat, életmódjukat!

a) Mondatok, melyekkel az elbeszélő az erdő lakóinak életét ábrázolja:

b) Az állatok célja:

24. oldal

15 PERC

T/9.

Élet, célok


ÁLLAT CÉL

róka

farkas

bagoly

teknősbéka

c) Mi jellemzi az állatok céljait, életmódját?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: a) Mondatok, melyekkel az elbeszélő az erdő lakóinak életét ábrázolja:

• „Az erdő szorgalmas lakói azon voltak, hogy vigyék valamire az életben, dolgoztak látástól vakulásig, este holtfáradtan elaludtak a televízió előtt, vasárnap délután pedig meglátogatták a rokonokat.”

• „Mindenki igyekezett.”• „Hajnalban fáradtan, kialvatlanul, tántorogva indultak dolgozni.”

b) Az állatok célja:

ÁLLAT CÉL

róka hétvégi lyuk

farkas új barlang

bagoly jégszekrény

teknősbéka motorbicikli


• Fontos, hogy a diákok a megfelelő részleteket válasszák ki.• A saját megfogalmazásokban jelezzük, hogy két szempontnak is meg kell jelennie– a sün nem dolgozik, és– nem akar anyagi javakat megszerezni (az állatok szerint tehát nem akar semmit elérni).

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : információk kiemelése a szövegből, megadott szempontok szerint, az információkat hordozó nyelvi egységek kijelölése; következtetések levonása

26. oldal

10 PERC

T/10.

Különbségek – vádak?



M u n k a f o r m á k : egyéni feladatmegoldás, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : jellemző mondatok megtalálása a szövegben, táblázat kitöltése

10. Különbségek – vádak? Keresd meg azokat a mondatokat, részleteket, amelyekben az állatok kimondják, mi nem tetszik

nekik a sünben, a sün viselkedésében! Utána fogalmazd meg saját szavaiddal, mi nem tetszik nekik!

Mit nem szeretnek a sün viselkedésében az állatok (mondatok a novellából)?

MEGOLDÁSOK:

• „Míg mások verejtékeznek, őkelme az árnyékban döglik, és horkol!”• „rothadt falevélen alszik”• „De ha nem akar házat építeni, rá se hederít, hogy a felesége tavalyelőtti ruhákban jár, és még tele-

víziója sincs, akkor mit akar? Dolgozni csak annyit dolgozik, hogy éhen ne dögöljön, zsebre dugott kézzel mászkál, fütyürészik ... mi rejlik emögött?”


• A tanár jelöljön ki 3–5 fős vegyes csoportokat (az osztály létszámától függően egy-egy történetet két-két csoport is kidolgozhat, ennél több azonban már ne: unalmassá tenné)!

• Hangulatosabbá teszi a munkát, motiváló lehet, ha a csoportok – pl. kártyákon felirattal vagy kis ábrákkal, rajzokkal – húzzák ki az állatokat.

• A tanár segítsen a csoportoknak értelmezni a feladatot és elkezdeni a munkát!• A csoportmunkára szánt idő alatt is járja körbe a csoportokat, segítsen, esetleg adjon ötleteket! • Szükség esetén menet közben, vagy már a feladat felvezetésében hívja fel a tanulók fi gyelmét

arra, hogy a szövegeknek milyen tartalmi és formai szempontoknak kell megfelelnie. (Pl. egy távolabbi erdőben lakó ismerős számára gondosabban fel kell vázolni a helyzetet, a hivatalos beszámolónak kissé tényszerűbbnek kell lennie stb.)

• Változat: Ha több csoport is dolgozik egy-egy szereplővel, megnevezhetünk a történethez kü-lönböző címzetteket, így nemcsak a történetek tartalma, de a különféle beszédhelyzetekhez, címzettekhez illő formája is lehet összehasonlítás, megbeszélés tárgya.

• A feladatok megbeszélése során a további feldolgozás érdekében mindenképpen fel kell hívni a fi gyelmet arra, hogy minek kell tükröződnie a történetekben az egyes állatok nézőpontjából, illetve további kérdéseket is fel lehet vetni. Ezt segítségképpen megteheti a tanár már a csoport-munka alatt is.

26. oldal

25 PERC

T/11.

Egy történet több szemszögből


• Segítséget jelenthet a csoportmunkában itt is a feladatkörök (csoportvezető, időmérő, írnok) ki-osztása.

• Egészen más változatban önálló munkaként is adható a feladat: rövid megbeszélés után egyéni fogalmazásként.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : hangzó szöveg alkotása különböző beszéd-helyzetekben és különböző címzetteknek, a beszédhelyzet tényezőinek felismerése, kiscsoportos kommunikáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Csoportos munkához szervezzünk vegyes csoportokat!

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális ismertető, megbeszélés

M ó d s z e r e k : szempontváltás, fogalmazás

11. Egy történet több szemszögből

Egy-egy történetet, cselekedetet az érintettek különbözőképpen értékelnek, és sokszor másként lát-ják benne a saját szerepüket, mint a kívülállók. Így van ez az irodalmi művek szereplőivel is. Az el-beszélő sokszor a tetteikkel, szavaikkal jellemzi őket. Jellemük megrajzolása, nézőpontjuk tisztázása a mű értelmezésének fontos része.

Írjátok meg a történetet a novellában szereplő állatok szemszögéből, mintha ők mesélnék el azt a megadott „címzettnek” (beszélgetőtársuknak, hallgatóságnak).Ügyeljetek arra, hogy az elbeszélés mind tartalmában, mind formájában feleljen meg az adott hely-zetben elvárhatónak, szokásosnak!Mindenki egyet dolgozzon ki az alábbi lehetőségek közül.

ELBESZÉLŐK – CÍMZETTEK

A) a róka a farkasnak (a történetben a barátja)

B) a róka egy másik erdőben lakó ismerősének

C) a bagoly nyilatkozik egy korabeli lapnak az esetről

D) a bagoly a családjának

E) a teknősbéka a kórházi hivatalos jelentésben

F) a teknősbéka baráti társaságban, más orvosok között

G) a sün a családjának

H) a sün panaszos beadványban a kórházat felügyelő Egészségügyi Minisztériumhoz


MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:Szempontok, kérdések:

• bagoly: rosszallás, kevésnek találja a büntetést• róka: természetesen nem a sünön akart segíteni, okosnak érezheti magát, jó megoldást talált, elítéli

a sün viselkedését összhangban a többiekkel• teknősbéka: valószínűleg tudja, hogy a sünnek semmi baja, képmutató, kényszerből, konformiz-

musból vagy meggyőződésből (ezt ki is mondhatja)• sün: érti-e, hogy mi történt vele, belátja-e, hogy szándékosan jártak el vele szemben így, tudják-e

róla, hogy valójában nem beteg?


• A szatíra és a csattanó meghatározását hangosan olvastassuk fel, szükség esetén maga a tanár olvassa fel!

• Ügyeljen arra, hogy mindenki elolvassa a szöveget!• Ha szükség van rá, az osztály – frontális közös munkával – szedje pontokba, akár a táblára is

felírva a meghatározások legfontosabb elemeit!• A megoldásokat lehetőleg logikus rendben, vázlatos formában írjuk fel a táblára!• A feladat megoldása, megbeszélése során törekedjünk a csoportszintű kommunikáció megvaló-

sítására, a vélemények, gondolatok ütköztetésére, szembesítésére!• A tanár lehetőleg csak moderálja, terelje mederbe a megbeszélést, ám adjon teret a dákok meg-

nyilvánulásainak!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : magyarázó szöveg értelmezése, a szöveg tartal-mi és formai jegyeinek felismerése, azonosítása megadott szempontok szerint

M u n k a f o r m á k : egyéni vagy páros feladatmegoldás, frontális megbeszélés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A hangvételre és különösképpen a humorra gyakran olyan diákok fogékonyak, akiket más feladatok kevésbé tudnak megragadni. Használjuk ki ezt a le-hetőséget: kapjanak szót az ilyen diákok. Még ha csak egy írásbeli feladatot adunk egy-egy diáknak, párnak, csoportnak, akkor is ügyeljünk rá, hogy mindenki olvassa el mindkét meghatározást!

E s z k ö z ö k : munkafüzet meghatározásai, magnetofon, tábla

12. Szatíra és csattanó

Az írók, költők alkotásaikkal ki akarnak fejezni abból valamit, amit maguk láttak, tapasztaltak. A ne-gatív tapasztalatokat sokszor görbe tükörben, mulatságosan fogalmazzák meg.

Olvasd el a szatíra műfaji meghatározását!

28. oldal

10 PERC

T/12.

Szatíra és csattanó


SZATÍRA

Szatírának az olyan művészeti alkotásokat nevezzük, amelyeknek az a fő célja, hogy felhívják a fi gyelmet a társadalom visszásságaira, hibáira, illetve az emberek gyarlóságaira, emberi gyen-geségeire. Ezt a szatíraírók úgy érik el, hogy a hibákat nevetségessé teszik, komikus helyzeteket teremtenek, sokszor eltúlozzák a dolgokat. Miközben a szatírát olvassuk, nézzük, humorosnak találjuk, de egyben el is kell gondolkodnunk azon, hogy amit bemutat, az úgy nincs rendben.

Szatirikusnak azokat az alkotásokat tekintjük, amelyek a szatíra jellemzőit mutatják valamelyik műfajban; így beszélhetünk szatirikus novelláról, regényről stb.

a) A fenti meghatározásból kiindulva szedd pontokba, miért nevezhetjük szatirikusnak Hajnóczy Péter novelláját!

Hajnóczy Péter állatmeséje (novellája) szatirikus, mert:

b) Olvasd el a csattanó meghatározását! Jelöld meg ennek a novellának a csattanóját! Milyen hatást tesz az olvasóra, mitől válik csattanóvá?

CSATTANÓ

A novellák, állatmesék végén általában úgynevezett csattanó van. A csattanón olyan végső fordu-latot, „poént” értünk, amely lezárja a művet, és valamilyen újabb érzelmi, gondolati folyamatot indít el az olvasóban vagy hallgatóban. Ilyen hatás lehet, hogy meghökkenti, nevetésre fakasztja, megmosolyogtatja, elgondolkodtatja, vagy éppen némi keserűséget, rossz érzést hagy, kételyeket támaszt benne. A csattanó általában humoros, de lehet nem humoros, váratlanságával, megdöb-bentő erejével ható csattanó is.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:a) Hajnóczy Péter állatmeséje (novellája) szatirikus, mert:

• (az állatmese műfaji hagyományának megfelelően) emberi, társadalmi viszonyokról szól, az álla-tok emberi vonásokat, jellemeket személyesítenek meg

• társadalmi visszásságokra, emberi hibákra hívja fel a fi gyelmet• humorosan teszi ezt• elgondolkodtató, gondolatébresztő olvasmány

b) Csattanónak tekinthető az utolsó bekezdés. A szövegből kiemeli, hogy függő beszédként idézett, utolsó megnyilvánulás. Kesernyésen ironikus hatású, hogy a sünt végül mégis mun-kára fogták, akarata ellenére – mivel nem akart dolgozni –, viszont ez nem igazi, fontos munka, csak áltevékenység, ami neki persze nyilván nem jó. Ezzel kezdődik „átnevelése”, de másnak sem hoz hasznot, legfeljebb a teknősbékának lesz kényelmesebb. Ironikus az is, hogy a teknősbéka reményről beszél, holott a sün kilátása, hogy éppen olyan tartalmatlan, ám agyonhajszolt életet élhet majd (ha „eszére tér”), mint a többiek.



• A feladat megoldása során először önállóan dolgozzanak a diákok! E feladat célja ugyanis egyfelől az értelmezés, másfelől azonban a személyes tanulságok, a személyes következtetés megfogalmazása.

• Az írásbeli munka megoldása után, a megbeszélés során törekedjünk a csoport szintű kommuni-káció megvalósítására, a vélemények, gondolatok ütköztetésére, szembesítésére!

• Lehetőleg csak „moderáljunk”, azaz tereljük mederbe a megbeszélést, ám adjunk teret a diákok megnyilvánulásainak!

• A megbeszélés eredményeit a tanulók rögzítsék maguknak!• A megbeszélés végén utaljunk a történet és a fejezet fő témájának kapcsolatára (a sün végül is

kívül maradt a közösségen, nem azonosult annak értékrendjével, életformájával, ezért a közösség ellene fordult, és elkezdte „megnevelni”).

• Ha komoly vita alakulna ki, akkor emeljük ki a legfontosabb, illetve a legmarkánsabb gondolato-kat, véleményeket!

• Tegyünk fel kérdéseket azzal kapcsolatban, amit a diákok leírtak, és ha körvonalazódnak, jelöljük meg az egymással ütköző, szembenálló álláspontokat, nézeteket!

• A kérdés mindenképpen alkalmas és érdemes a polémiára, hiszen végletesen sem a sün, sem a többi állat felfogásával nem jó egyértelműen azonosulni.

• Legalább ennyire alkalmas a polémiára az a kérdés, hogy napjaink világában hogyan jelennek meg a személyes életvezetés, életfelfogás kérdései, problémái, álláspontjai.

• Ha két – vagy több – szembenálló álláspont kialakul, alkalmazhatjuk a Sarkok nevű technikát (Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, 284–286. old.).

• A kialakuló vitában nem fontos, hogy egyértelmű döntés szülessen, hiszen mindkét nézetrend-szernek – életfelfogásnak – vannak védhető és támadható elemei.

• Az egyéni munka során minden diák a maga szavaival fogalmazza meg a tanulságokat!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az elbeszélő szöveg tartalmi és formai elemei-nek felismerése, szerepük értelmezése

M u n k a f o r m á k : egyéni feladatmegoldás, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : fogalmazás, moderált megbeszélés, esetleg Sarkok-technika


13. Cím, üzenet A novella áttekintése után foglald össze véleményedet a műről – néhány megadott szempont

alapján!

a) Mit gondolsz, miért a Munkaterápia címet adta a szerző a „mesének”? Milyen hatást kelt ez a megoldás?

REFLEKTÁLÁS

30. oldal

15 PERC

T/13.

Cím, üzenet


b) Milyen más címet adhatott volna a műnek? Írj meg egy-két címváltozatot!

c) Vannak állatmesék, amelyekben a szerző külön megfogalmazza, a mű végén kiemeli a tanulságot.

Ennek a novellának talán nincs egyértelmű tanulsága, de biztosan hatott rád is, üzent valamit neked is.Írd le, mi jutott eszedbe a novelláról!Például melyik állattal rokonszenveztél, melyikkel nem? Miért?Szerinted hogyan jelenhetnek meg a novellabeli problémák napjainkban, akár a te életedben?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG:A címválasztás a történet egészének fényében ironikus, hiszen a munkaterápia (a kor meglehetősen visszás „nevelési”, „gyógyítási” módszerének) célja a másikon való segítés, nem a büntetés lenne.


• Az óra végén adjunk lehetőséget a tanulóknak, hogy az órán elhangzottakkal vagy a projektmun-kával kapcsolatban saját véleményt, kérdéseket fogalmazzanak meg!

• A kilépőkártyák használatát az indokolja, hogy az előző két feladat kapcsán ne maradjon a diá-kokban személyes kérdés, észrevétel.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : refl ektálás, önálló vélemény képviselete



M ó d s z e r e k : kilépőkártyák kitöltése

E s z k ö z ö k : kilépőkártyák

14. Kilépőkártya Mit tanultál az előző néhány órában? Mi a véleményed a novelláról? Miről kellene tovább gondolkozni? – Fogalmazd meg gondolataidat néhány mondatban!

KILÉPŐKÁRTYA

32. oldal

5 PERC

T/14.

Kilépőkártya



• Az órán kezdjük meg a portfolió kiegészítését!• Az elsődleges cél az otthoni munka előkészítése, megalapozása.• Ismertessük a tanulókkal a feladatot és a lehetséges témákat, megközelítési lehetőségeket!• Segítsük őket a témaválasztásban és munka megkezdésében!• Magyarázzuk el, miért fontos ez a feladat, milyen kérdéseket kell átgondolni hozzá, miért érdekes

az embernek a saját közösségével foglalkoznia.• Jelöljük meg a portfolió bemutatásának időpontját!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a tanult ismeretek személyes kontextusba illesz-tése, önkifejezés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A portfolió különféle megoldásait (tabló, képek, szö-vegalkotás stb.) a megfelelő érdeklődésű és képességű tanulóknak ajánljuk.

M u n k a f o r m á k : egyéni otthoni munka

M ó d s z e r e k : portfolió

15. Kik vesznek körül? Mutass be egy közösséget, melynek tagja vagy! A közösség lehet a családod, baráti köröd, társaságod, sportegyesületed, valamilyen iskolai csoport

stb. Dolgozz a portfoliódba! A bemutatáshoz felhasználhatsz képeket, leírhatsz hosszabb-rövidebb történeteket, készíthetsz

névsort és jellemzést (esetleg képpel), illusztrált tablót, ábrát stb.

32. oldal

3 PERC

T/15.

Kik vesznek körül? (szorgalmi feladat)

3. KÜLÖNBSÉG, MÁSSÁG, ELŐÍTÉLET


• Először hallgassuk meg azokat a diákokat, akik már látták a fi lmet, netán hallottak róla már vala-mit, vagy ismerik a zenéjét!

• Ha az ő mesélésük eléggé felkelti az érdeklődést, továbbá ha a történet legfőbb váza kiderül az elbeszélésükből, akkor haladhatunk tovább, s a munkafüzetbeli összefoglalásra legfeljebb felhív-juk a fi gyelmet.

• Ha a diákok nem ismerik a fi lmet, vagy olyan keveset tudnak róla, hogy abból nem lesz érthető a többiek számára, miről van benne szó, használjuk a munkafüzetbeli összefoglalást.

• Olvastassuk föl hangosan a diákokkal, ügyeljünk arra, hogy jól ejtsék ki az angol neveket, adjunk időt arra, hogy megnézzék a munkafüzetben fellelhető képeket a fi lmről!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : történetmesélés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – de nagyobb szereplési lehetőséget kaphatnak azok, akik látták a fi lmet.

M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k : beszélgetés, történetmesélés; hangos olvasás

1. Szelíd motorosok

A most következő órákon egy fi lmről, a Dennis Hopper1 rendezte Szelíd motorosok című 1969-ben készült amerikai fi lmről lesz szó.

Aki tud már valamit erről a fi lmről, meséljen róla a többieknek!Előtte olvassátok el a következő összefoglalót, hogy mindenki számára érthetőek legyenek a megné-zendő fi lmrészletek!

1 ejtsd kb.: denisz hápör

RÁHANGOLÓDÁS

34. oldal

10 PERC

T/1.

Szelíd motorosok


ÖSSZEFOGLALÓ

Két motoros elindul a nyugati partról keletre Amerikában. Idejük, benzinjük bőven van, ott állnak meg, ahol kedvük tartja, a híres new orleans-i2 karneválra készülnek. Szebbnél szebb tájakon halad-nak, közben szól a zene. Útközben érdekes, különös emberekkel találkoznak. A legérdekesebb fi ckó mind közül csatlakozik is hozzájuk. New Orleans-ba azonban már csak ketten érkeznek meg, és végül őket is utoléri a sorsuk az országúton.

A két motorost Peter Fonda3 és a rendező, Dennis Hopper alakítja. A hozzájuk csatlakozó harma-dikat Jack Nicholson4 játssza.

A fi lm zenéje ugyanannyira híres, mint maga a fi lm. A Steppenwolf zenéjéből a leghíresebb szám, a Born To Be Wild még ma is sűrűn forog a rádiókban.

a) Ki látta már a fi lmet?

b) Ki hallotta már a zenéjét?

c) Ki hallott már a fi lmről?


• Állítsuk össze a csoportokat, amelyek majd együtt fognak dolgozni!• A szereplők számát és az osztály létszámát fi gyelembe véve vagy viszonylag nagy létszámú, 6–10

fős csoportokat alakíthatunk, vagy két-két csoport dolgozzon ugyanazon a feladaton.• A csoportok elosztását célszerű korábban, az óra előtt végiggondolni.• Mondjuk el a diákoknak, hogy a feladat a jelenetek szinkronizálása lesz, s ez a feladat előkészíti

azt. Ismertessük, melyik csoport mettől meddig fogja szinkronizálni a részletet!• A részletet 3 részre érdemes felosztani:

1. részlet: az elejétől 1.55-ig, amikor a sárgasapkás, majd Jack Nicholson befejezi a szövegét2. részlet: 1.50–3.53, amíg kimennek3. részlet: 3.53–4.58, amíg elindulnak a motorokkal, a jelenet vége.

• Ezután a csoportok nézzék meg angol hanggal, de feliratok nélkül a részleteket!• A csoporttagok készítsenek jegyzeteket a nekik osztott jelenetekről a megadott szempontok sze-

rint, igyekezzenek emlékezetükbe vésni a látottakat!• A csoportmunka ideje alatt is legyen lehetőségük a részletet újra megnézni, de a jegyzetelés je-

lentősen előbbre viszi a munkát.

2 ejtsd: nyú orlinsz3 ejtsd kb.: pítör fánda4 ejtsd: dzsek nikolszon

JELENTÉSTEREMTÉS

34. oldal

15 PERC

T/2.

Arcok, ruhák, mozdulatok

K Ü L Ö N B S É G , M Á S S Á G , E L Ő Í T É L E T 4 5

• Nagyon megnövelheti a munkavégzés hatékonyságát, ha több hordozható számítógépet vagy DVD-lejátszót is be tudunk vinni az órára, amelyeket a csoportok párhuzamosan használhatnak.

• A részlet megtekintése után közösen értelmezzük a látottakat. Csak ezt követően kezdjenek neki a csoportok a 2. feladatnak, a magyar szöveg megalkotásának!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : epikus váz felállítása fi lmes anyaghoz, az élőbe-széd nem nyelvi kifejezőeszközeinek feltárása, alkalmazása, lényegkiemelés, információgyűjtés, megfi gyelő képesség, rövid távú emlékezet

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A csoportokon belül kijelölhetünk feladatokat az alábbiak szerint:

A) A történések nyomon követésében ügyesebb tanulók:

Figyeld meg, mi történik a részletben, és két-három mondatban foglald ezt össze!

B) A szóbeli megnyilvánulások, gesztusok értékelésében ügyesebb tanulók:

Figyeld meg, mi jellemzi a szereplők beszédmódját, mozdulatait! Mit árulnak el ezek a gon-dolataikról, érzéseikről?

C) Információgyűjtésben ügyesebb tanulók:

Figyeld meg és jellemezd a szereplők öltözékét! Melyek a fő különbségek a kiskocsmába érkezők és a bennülők ruházata között?

Az A), B), és C) feladatot végrehajtó tanulóknak ezúttal nem kell külön csoportokban megbe-szélést tartaniuk, munkájuk eredményét építsük be a közös, frontális értelmezésbe.

M u n k a f o r m á k : csoportos (megfi gyelés és megbeszélés), frontális (elemzés)

M ó d s z e r e k : a részlet megtekintése, megfi gyelése, értelmezése

E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó (multimédiás számítógép, notebook), képernyő vagy kivetítő, képek a munkafüzetben, amelyek a jelenet felidézését szolgálják.

A képek leírása sorban:

A)

1. A főszereplők megállnak a motorokkal a bejáratnál, illetve indulnak befelé2. A sárga sapkás rondán néz3. A főszereplők pakolnak, és kifelé indulnak

B)

1. belépéskor az első boxban ülők2. vihogó lányok3. Nicholson, amikor lehúzza a szemét4. A pincérnő

C)

1. A „nagyfi ú”2. Dennis Hopper az előtérben3. Csoportkép a lányokról

Filmrészlet: jelenet a 22. elejétől, kb. 5 perc (Ez maga a teljes blokk / egység a DVD-n.)


38. oldal

35 PERC

T/3.

Ki mit mond?

2. Arcok, ruhák, mozdulatok

A fi lmekben, ahogyan az életben is, sok mindent megértünk szavak nélkül. A szavakon kívül renge-teget elárulnak az emberek érzéseiről, gondolatairól, indulatairól az arckifejezésük, a mozdulataik, a hanghordozásuk. Még sokkal jobban fi gyelünk erre, ha nem halljuk vagy nem értjük a beszédüket. Így aztán ilyenkor is könnyen átlátjuk, mi történik, ki hogyan, milyen érzelmekkel vesz részt a törté-nésekben.

Nézzétek meg a fi lm részletét az eredeti, angol hanggal!Ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

A) Mi történhet a részletben? Foglald össze két-három mondatban!

B) Mi jellemzi a szereplők beszédmódját, mozdulatait? Mit árulnak el gesztusaik, hanghordozásuk a gondolataikról, érzéseikről?

C) Jellemezd a szereplők külsejét, öltözékét! Melyek a fő különbségek a kiskocsmába érkezők és a bennülők ruházata, megjelenése között?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK (VÁZLATOSAN): Valószínűleg ki fog derülni a diákoknak, az angolul nem értőknek, a fi lmet nem ismerőknek is, hogy a kocsmában üldögélő férfi ak kinézték a kiskocsmából a belépőket a külsejük miatt, a lányoknak viszont imponáltak a megjelenésükkel; hogy mindenki úgy beszélt „egymás között”, hogy az érintettek, a többiek is hallják. (Ennek észrevételében segít, ha az angol hanggal nézzük meg a jelenetet.)


• Az előző fejezetben kijelölt csoportok kezdjék meg a munkát a nekik kiosztott részletekkel!• A munka alatt nyugodtan nézzék meg a részletet többször is, de most már teljesen hang nélkül.• Hívjuk fel a fi gyelmüket arra, hogy nem azt kell pontosan követniük, amikor és ahogyan a jele-

netben angolul megszólalnak a szereplők, hanem önállóan gondolják ki, az adott helyzetben ki mikor mit mondhat!

• Nem kell szorosan ragaszkodni ahhoz sem, a képen ki és mikor szólal meg látványosan – a han-gok jöhetnek a háttérből is, illetve szólhat hang egy esetleges távolabbi perspektívában, amikor nem látszik pontosan, hogy beszél-e a szereplő.

• A csoportmunka hatékonyságának növelése érdekében fel lehet kérni a csoportvezetőt és az időmérőt.• A csoportok írják le a megalkotott párbeszédeket, majd készüljenek fel, hogy a fi lmet szerepek

szerint szinkronizálják!


39. oldal

30 PERC

T/4.

Mi fog történni?

• A csoportok a történet sorrendjében mutassák be, hogyan szólaltatták meg a szereplőket a rész-letekben. Ezalatt a fi lm természetesen hang és feliratok nélkül pereg.

• Az előadásokat értékeljük, szükség esetén tegyünk fel kérdéseket a csoportok tagjainak arra néz-ve, hogyan értelmezték ők a szereplők egyes megnyilvánulásait, mi alapján fogalmazták meg a szereplők szövegeit.

• Értékeljük együtt is a csoportok teljesítményét, és emeljük ki a jól sikerült szövegrészleteket vagy szinkron-előadásokat!

• Az előadások megnézése-meghallgatása után nézzük meg magyar szinkronnal is a jelenetet. A megtekintés után frontális megbeszéléssel (tanári kezdeményezéssel, rávezető kérdések nyomán) a tanulók mutassanak rá a lényegi különbségekre a fi lmbeli és az általuk alkotott szöveg között.

• Eközben törekedjünk arra, hogy feltárják a különbségek részletes jellegét, környezetét is!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : A) hangzó szöveg alkotása adott beszédhely-zetnek, attitűdöknek megfelelően, kiscsoportos kommunikáció, kooperáció; B) a nyelv hangzó eszközeinek alkalmazása a helyzetnek, szándékoknak, érzelmeknek, jellemeknek megfelelően

M u n k a f o r m á k : csoportmunka; frontális (bemutató, megbeszélés)

M ó d s z e r e k : a részletek szinkronizálása: szövegírás, párbeszédek alkotása; hangjáték elő-adása

E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó (multimédiás számítógép, notebook), képernyő vagy kivetítő

3. Ki mit mond? Szinkronizáljátok a fi lmrészletet! Találjatok ki szöveget az egyes szereplőknek, írjátok meg azt és vetítsétek le a saját szinkronhan-

gotokkal a jelenetet! Gondoljatok arra, hogy nem azt kell eltalálni, mit mondanak a szereplők a fi lmben, hanem hogy

mit mondhatnak egy-egy ilyen helyzetben!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: Dolgozhatunk belső hangokkal is úgy, hogy egy-két tanuló azt is kimondja, amit egy-egy szereplő arckifejezése, gesztusai alapján gondolhat, amikor éppen nem szólal meg.


• Tegyük fel a kérdést, mi várható, milyen folytatása lehet a fi lmben a jelenetnek!• Vezessük az ötleteket, gondolatokat vázlatosan, címszavakban a táblára!• Amikor elfogynak az új ötletek, kérjük meg a tanulókat, hogy gondolják át a hallottakat, és min-

denki alakítsa ki a saját véleményét!


• Ha ez megtörtént, egyfajta játékként ki-ki „borítékolja” – írja fel a tanulói füzetébe – a válaszát, és töltse ki a táblázat második oszlopát is!

• Miután borítékolták elképzeléseiket, nézzük meg közösen a fi lmet!• A diákok a 3. rovat kitöltésével egészítsék ki a táblázatot, majd tanári irányítással (rávezető kérdé-

sek) vizsgálják meg a kifejlet elképzelt verziója, illetve a fi lmbeli végkifejlet közötti különbséget!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : következtetések levonása, epikus szerkezetek áttekintése; a lényeg kiemelése, összehasonlítás

M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : ötletbörze

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A jelenet végkifejletének megjóslása minden tanulót megmozgat, fejleszti a kreativitást, az elképzelések összevetése egymással és a fi lmmel pedig a pontosságot és az elemző készséget segíti.

E s z k ö z ö k : DVD-lejátszó (multimédiás számítógép, notebook), képernyő vagy kivetítő

F i l m r é s z l e t : Jelenetválasztás: 24., kb. 2,5 perc – mellékeljük CD-n vagy DVD-n

4. Mi fog történni?

Az ivóban ülők viselkedése a belépőkkel szemben konfl iktushelyzetet teremtett. Ezt a helyzetet a motorosok úgy oldották meg, hogy inkább kimentek a kocsmából. Korántsem bizonyos azonban, hogy egy konfl iktus egy ilyen megoldással minden esetben le is zárul.

Hogyan folytatnád a fi lmet?Mi fog történni szerinted?

MIT GONDOLSZ, MI FOG TÖRTÉNNI?

MINEK ALAPJÁN GONDO-LOD?

MI TÖRTÉNT A FILMBEN?


• Kérjük meg a diákokat, mondják el, mi jut eszükbe a képről (A), illetve mi a véleményük a törté-netben szereplő kisfi úról és emberről (B)!

• Először minden diák magának jegyzeteljen, a saját reakcióit, véleményét írja fel, majd összegez-zünk: az ötleteket, megállapításokat írjuk a táblára, a tanulók jegyezzék le a tanulói füzetbe!

• Ne minősítsük, ne értékeljük a megállapításokat – később, a szövegértelmezési feladat után fog-juk azokat felhasználni.

• A feladat szempontjából szerencsés, ha felmerül valamilyen előítéletre alapozott gondolat – pl.

39. oldal

10 PERC

T/5.

Mit gondolunk másokról?


„anyuka kedvence” a képről, illetve más oldalról az, hogy buta, meggondolatlan a kisfi ú, vagy az idézett ember –, de ne adjuk ezeket a diákok szájába, ne vezessük rá őket.

• Fontos, hogy a feladat során elhangzott megállapítások megmaradjanak, később elővehetőek legyenek.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A feladatokat megoszthatjuk a diákok között úgy, hogy a képi feladatot az inkább vizuális beállítottságú, a szövegeset a verbális szemléletű tanu-lóknak adjuk.

M u n k a f o r m á k : homogén csoport

M ó d s z e r e k : ötletbörze

E s z k ö z ö k : esetlegesen kivetítő (A képek kivetíthető formában megtalálhatóak a CD-n.)

5. Mit gondolunk másokról? Képek és történetek alapján gondolkozzunk el azon, hogyan alkotunk ítéleteket más embe-

rekről.

A) Figyeljétek meg az alábbi képet, és a látottak alapján jellemezzétek a képen látható alakokat!

B) Mit gondolsz arról a két emberről, akik az alábbi történetekben szerepelnek?

„Egy kisfi ú egyszer kitalálta magának azt, hogy valamennyi norvég óriás, mert egy norvég hőstörténet-ben egy norvég hős óriás termetéről olvasott valamikor, és éveken át még csak gondolni is félelemmel mert a norvégokra, míg végre találkozott egy eleven norvéggal, és akkor félelme elszállt.”

„Volt olyan ember, aki élete során mindössze három angollal találkozott, és volt bátorsága ennek alapján kijelenteni, hogy az egész angol fajra azok a tulajdonságok jellemzők, melyeket ő ezen a három angolon megfi gyelt.”

(Gordon Allport nyomán)


• Először olvassuk fel a szöveget, vagy olvassák el a diákok magukban, némán, majd néhány diák hangosan is.

• Mivel sokat fogunk dolgozni ezzel a szöveggel – sok részfeladat szövegbázisa lesz –, fontos, hogy hangosan is elhangozzék.

• A diákok párokban oldják meg a feladatokat, egymás után, az egyes szövegrészek sorrendjében!• Mielőtt munkához látnak, olvassák el némán, maguknak a teljes szöveget!

41. oldal

45 PERC

T/6.

Másság és előítélet


• Fontos, hogy minden egyes diák minden szövegrésszel foglalkozzon, hiszen az egész szöveg tar-talmát kell megérteniük, befogadniuk.

• Kapjanak megfelelő időt a feladatok írásbeli megoldására, majd közösen ellenőrizzük azokat! • Magyarázzuk el a nyelvtani kifejezések jelentését (névmás, kötőszó stb.)!• A megoldások hibáira segítő kérdésekkel vezessük rá a tanulókat!• Figyeljünk oda, hogy minden diák pontosan jegyezze le a helyes megoldást!• A következtetés levonása előtt olvassuk fel a szöveget, mintegy összegzésként, hogy a tanulók a

már megoldott feladatok tükrében újraértelmezzék.• Ebben a feladatban sok nyelvi, nyelvtani és szövegtani kérdésről van szó, az elméleti tudnivalókat

mindig csak a gyakorlatok eredményeképpen, gyakorlati tudásként fedeztessük fel a diákokkal.• A feladatban és a megoldások leírásában egyaránt használhatjuk az antecedens szakkifejezést.

(Az antecedens a szövegkohézió megteremtésének egyik eleme. Ha a grammatikai vagy jelen-tés-szintű kapcsolóelemek visszautalnak más korábbi szövegegységekre, azokat anaforáknak ne-vezzük. Azokat a tartalmas szövegegységeket pedig, amelyekre ezek visszautalnak, amelyeket a kapcsolóelemek megidéznek, antecedenseknek nevezzük. Például: Az osztálybeli lányok imád-nak zenélni. Ők muzsikáltak a tábortűznél is. Az õk grammatikai kapcsolóelem (a névmás) Az osztálybeli lányok szerkezetre utal vissza; vagyis az õk anaforának az osztálybeli lányok az ante-cedense.)

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma és hangos olvasás – antecedensek keresé-se, behatárolása, szemantikai struktúrák építése, a szöveg / a mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felismerése, információk gyűjtése, rendszerezése

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : A feladatok nehézségi foka különböző, de mivel az egyes részfeladatok egymásra épülnek, az a szerencsés, ha a szövegértési feladatokat az összes diák rendszeresen, következetesen végigcsinálja.


M ó d s z e r e k : szövegértelmezés feladatlap segítségével

E s z k ö z ö k : a szöveg forrása: Magyar nyelv és irodalom a szakiskolák számára. Tankönyv, Pe-dellus Kiadó, 20–21. o.

6. Másság és előítélet

A fi lmben az emberek egyik csoportja azért érzett ellenszenvet mások – a motorosok – iránt, mert azok külsőre, megjelenésre, viselkedésre különböztek tőlük, és mert úgy érezték, nem akarnak beil-leszkedni azok közé a keretek közé, amelyeket ők helyesnek tartanak.

Olvasd el fi gyelmesen a másságról és előítéletről szóló szöveget, majd oldd meg az utána következő kérdéseket / feladatokat!Ehhez segít, ha tanulmányozod a részfeladatok után megadott meghatározásokat!

AZ ELŐÍTÉLETEK KIALAKULÁSÁRÓL

(I)Mindannyian könnyebben fogadunk el olyan embereket, akikhez hasonlóak vagyunk, mint akiktől különbözünk. Általában könnyebb szót érteni egy azonos neművel, mint egy ellenkezővel. Többnyire


könnyebb beszédbe elegyedni egy iskolatárssal, mint egy olyannal, akiről nem tudjuk, hová jár isko-lába. Külföldön még akkor is könnyebb beszélgetést kezdeni egy magyarral, mint egy külföldivel, ha jól beszéljük az idegen ország nyelvét. Ezeket a tapasztalatainkat a pszichológia azzal magyarázza, hogy sokkal jobban félünk az idegen dolgoktól és emberektől, mint azoktól, amik vagy akik már vala-mennyire ismerősek. A tőlünk különböző embereket viszont eleve bizalmatlanabbul fogadjuk, még akkor is, ha nem támadólag lépnek föl. Azt is tapasztaljuk, hogy a megismerés során első félelemér-zetünk csökken, majd megszűnik, hosszabb távon pedig éppúgy barátunk lehet egy más életkorú, érdeklődésű, nemzetiségű, vallású vagy bőrszínű ember, mint a hozzánk hasonló.

(II)Első pillanatban ugyanis az előítéletek irányítanak bennünket. Azért nevezzük ezeket előítéletnek, mert még azelőtt fogalmazunk meg valamilyen ítéletet magunkban, mielőtt az illető embert vagy je-lenséget valóban értenénk, ismernénk. Előítéleteink forrása nagyon sokszor az általánosítás – egy-egy emberről pl. azért alkotunk formálunk rossz véleményt, mert tudjuk, hogy egy csoporthoz tartozik, amelyről már rosszakat hallottunk, amelytől idegenkedünk.

Vannak emberek, akik hiába ismerik meg közelebbről a másikat, megmaradnak előzetes felté-telezéseik mellett, vagyis nem a valósághoz igazítják tudásukat, hanem véleményük szerint látják a valóságot. Ezeket az embereket nevezzük előítéletes embereknek.

Akik nem elsősorban az előítéleteik szerint értékelnek másokat, azokban is léteznek előítéletek. Csakhogy azok képesek változtatni álláspontjukon, észrevenni egy másik ember valódi tulajdonságait, nem fogadják el minden kritika nélkül mások kész véleményét, hanem maguk próbálnak véleményt kialakítani a szemük, fülük, erkölcsi ítéletük segítségével. Ezeket az embereket nevezzük előítélet-mentes embereknek, ezt a gondolkodásmódot nevezzük előítélet-mentes gondolkodásnak.

(III)Sok konfl iktust szült már az emberiség történelmében, hogy az emberek bizonyos csoportjai idegen-kedtek a tőlük eltérő, más emberektől. A fehér emberek féltek a feketéktől, az ázsiaiak a fehérektől. A katolikusok gyakran tekintették ellenségnek a protestánsokat, a keresztények a nem kereszténye-ket. Sok heteroszexuális ember fél a homoszexuálisoktól. Gyakori, hogy a különböző társadalmi cso-portok is gyanakodva méregetik egymást: a falusiak nagyképűnek tartják a városiakat, a nagyvárosiak műveletlennek tartják a vidékieket, aki szegény, könnyen gondolja azt, hogy minden gazdag ember lopta a pénzét, aki pedig gazdag, könnyen képzeli azt, hogy minden szegény ember lusta. Ezek az ellenérzések gyakran vezetnek ellenségeskedéshez, sőt gyűlölethez. A másik ember és csoport megismerése azonban többnyire segít feloldani ezeket az indokolatlan előítéleteket és ellenségeske-déseket.

a) Keresd meg a szövegben az idézett kifejezéseket, és egészítsd ki az alábbi táblázatot! Válaszold meg az utána következő kérdést is!

könnyebb: nehezebbszót érteni

könnyebb: nehezebb: beszédbe elegyedni


könnyebb: nehezebb: beszélgetést kezdeni

Melyik kötőszó mutatja meg mindegyik esetben, hogy összehasonlításról van szó?

...........................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................

A SZÖVEGKOHÉZIÓ

Minden szövegben vannak olyan részletek, amelyek egymással a szövegen belül is szorosabban összetartoznak, egymással közvetlenül kapcsolatba lépnek – most ilyen kapcsolatokat kerestünk. Ezek a kapcsolatok egyszerre logikai és nyelvi kapcsolatok. A szöveg belső összefüggését szöveg-összetartó erőnek vagy szövegkohéziónak nevezzük.

b) „Fogd el” a szavakat a fogalmi hálóval! Írd a keretbe azt a szót a szövegből, amelyik beillik a körülötte állók közé!

idegen szó

tudomány vizsgálat............................

lélektan viselkedéskutatás

művészetellenvetés idegen szó

............................észrevétel vélemény

bírálat

összeütközésvita háború

............................ellenvetés összecsapás

nézeteltérés

pápa anyanyelvgyónás vallás református

............................ ............................szentek keresztény tiltakozás

Róma reformáció


A FOGALMI HÁLÓ

Minden szöveg megértéséhez elengedhetetlen a szavak jelentésének ismerete. Már korábban találkozhattál azzal a jelenséggel, hogy a szavak jelentését a hasonló, rokon jelentésű, illetve a hozzájuk kapcsolódó jelentésű más szavak segítségével lehet megragadni. Ezt a kapcsolatrend-szert nevezzük a szavak fogalmi hálójának.

c) Keresd meg és húzd alá a fenti szöveg I. egységében a felsorolt névmásokat! Írd melléjük azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyre utalnak, vagy amelyet he-

lyettesítenek! Ügyelj rá, hogy pontosan azokat, és csak azokat a részleteket írd ki, amelyekre a névmások utal-

nak, vagy amelyeket helyettesítenek!

NÉVMÁS SZÖVEGRÉSZ (SZÓ, SZÓKAPCSOLAT, MONDAT STB.)

olyan

akkor

ezeket

(még) akkor (is)

azt

„TARTALMAS” ÉS „TARTALMATLAN” SZAVAK

Szavaink egy része önmagában is azonosítható jelentéssel bír, ami körülírható. Az ilyen jelentést meg lehet jegyezni: „fel lehet venni a szótárba”. Ilyenek voltak például az előző feladatban sze-replő szavak: pápa, gyónás, vallás, keresztény, Róma, szentek. Ezeket a szavakat szokták tartalmas szavaknak is nevezni, mert A SZÖVEGBŐL, A SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSBŐL KIEMELVE, ILLETVE ABBA MÉG NEM BEHELYEZVE IS EGYÉRTELMŰEN FELIDÉZNEK VALAMILYEN JELENTÉST. Ebből a szempontból tartal-mas szavak főleg az igék, a főnevek, a melléknevek.

Szavaink egy másik részének viszont NINCS ÖNÁLLÓAN IS ELKÉPZELHETŐ, MEGFOGHATÓ, HALLHA-TÓ JELENTÉSE, ÖNÁLLÓ TARTALMA. Az ilyen szavaknak is van jelentése, de az igéktől, főnevektől, melléknevektől eltérően teljes tartalmat csak szövegösszefüggésben nyernek. Ebből a szempont-ból nevezhetjük őket tartalmatlan szavaknak. A tartalmatlan szavak közé tartoznak például a névmások és a kötőszók.

PÉLDÁK:

„tartalmas” „tartalmatlan”

telefon ott ? (Szövegben például: az asztal mögött.)

nap mikor ? (Szövegben például: este nyolc után)

mosoly ☺ de ? (Szövegben például: az első állítással ellentétben)


Az úgynevezett tartalmatlan szavak is éppoly fontos szerepet játszanak azonban a beszédben, mint a tartalmas szavak. Képesek helyettesíteni különböző hosszúságú szövegrészeket, szavakat, szószerkezeteket, tagmondatokat, mondatokat, sőt akár egész bekezdéseket úgy, hogy egyértel-műen rájuk utalnak. Kapcsolatot teremtenek a szöveg különböző részei között anélkül, hogy fe-leslegesen, zavaró módon ismételni kellene hosszabb-rövidebb részleteket. Meglehetősen körül-ményes, talán lehetetlen lenne nélkülük beszélni. A szöveg pontos megértése viszont megköveteli a hallgatótól, olvasótól, hogy nagyon jól átlássa, szorosan nyomon kövesse ezeket a kapcsolato-kat, hogy melyik (önállóan) „tartalmatlan” szó milyen részletre utal vissza vagy utal előre.

d) Vizsgáld meg a II. részletben szereplő kötőszókat! Keresd meg és húzd alá a táblázatban szereplő kötőszókat a részletben! Írd melléjük, milyen viszonyt fejeznek ki, és pontosan mely szövegrészletek (az alábbi táblázatban

1. szövegrészként, illetve 2. szövegrészként jelölve) között teremtenek kapcsolatot! A kötőszók vizsgálatával a szövegrészek szerkezetét is megvizsgálod.

1. SZÖVEGRÉSZ KÖTŐSZÓ VISZONY 2. SZÖVEGRÉSZ

ugyanis

mert

vagyis

hanem (véleményük szerint)

csakhogy

A KÖTŐSZÓK

A névmások mellett a „tartalmatlan” szavak közé soroltuk a kötőszókat. Ezek egy része a névmá-sokhoz hasonlóan szövegrészletekre utal vissza vagy előre. (Jellemzően azok, amelyek névmá-sokból jöttek létre, mint például: ahol, amikor stb.) Van azonban egy másik csoportjuk is. Az ebbe a csoportba tartozó kötőszók nem azzal teremtenek kapcsolatot a szövegrészek (tagmondatok, mondatok vagy akár hosszabb részletek, bekezdések) között, hogy utalnak valamelyikre, hanem azzal, hogy valamilyen viszonyt fejeznek ki ezek között, egyértelművé teszik a kapcsolat termé-szetét.

PÉLDÁK:

de, azonban ellentét

vagy választás

mivel, mert ok-okozat, magyarázat

A pontos olvasáshoz az is hozzátartozik, hogy az olvasó nyomon kövesse az így létrejött szöveg-beli viszonyokat, és érzékelje, hogy mely részletek között jöttek létre.


e) Egészítsd ki a táblázatot a részlet alapján! Keresd meg, ki (volt) a cselekvés végrehajtója, és kire irányult, kit érintett a cselekedet!

CSELEKVÉS KI? KIT? KIRŐL? KITŐL? STB.

féltek

ellenségnek tekintették

fél

nagyképűnek tartják

műveletlennek tartják

könnyen gondolja róla, hogy lopta a pénzét

könnyen képzeli azt, hogy lusta

AZ IGE ÉS A MONDATRÉSZEK

A nyelvben az igék nagy része cselekvést fejez ki. A cselekvésnek többnyire van végrehajtója, és a cselekvés valaki másra is vonatkozhat. A végrehajtó ilyenkor az igéhez kapcsolódó alany, míg a másik személy tárgyként vagy határozóként jelenik meg az ige mellett.

f) Egy-egy jól megfogalmazott szövegegység, bekezdés könnyen áttekinthető, már-már lerajzolható, a szemeink előtt is megjeleníthető a szerkezete.

Az alábbi két ábrán megkíséreltük megjeleníteni az olvasott szöveg két egységének, bekezdésé-nek szerkezetét.

Írd a betűjelük mellé, melyik ábra melyik részletet (bekezdést) szemlélteti!

(1):

állítás magyarázat ellentét, kiegészítés kiegészítés, továbbfűzés 1. példa 2. példa 3. példa


(2): ...............................................

állítás továbbfűzés ellentét 1. példa 2. példa 3. példa 4. példa 5. példa 6. példa 7. példa 8. példa 9. példa

A BEKEZDÉS

A folyamatos prózai szövegek szerkezeti egysége, amelybe több mondat is tartozhat. A bekez-dést írásban leggyakrabban külön behúzással különítjük el („beljebb kezdés” = bekezdés), vagy sorkihagyással. Jó fogalmazásnál a gondolatok kifejtésének ritmusát a bekezdésekkel tagoljuk; az egy bekezdésen belül szereplő mondatok szorosabb összefüggésben vannak egymással. Amikor fogalmazunk, érdemes ezekben a nagyobb egységekben gondolkoznunk, nem csak az egyes mondatokban.

MEGOLDÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK AZ EGYES RÉSZFELADATOKHOZ:

a) A feladat célja egyszerű szemantikai kapcsolatok felfedeztetése, a szerkezet vizuális megjele-nítésének előkészítése.

KÖNNYEBB NEHEZEBB

SZÓT ÉRTENI azonos neművel ellenkező neművel

BESZÉDBE ELEGYEDNI iskolatárssal olyannal, akiről nem tudjuk, hova járt

BESZÉLGETÉST KEZDENI magyarral külföldivel

A táblázat utáni kérdés megoldása: mint

b) A feladat célja a szemantikai struktúrák építése Ha nehéznek ígérkezik, segíthetünk annyit, hogy jelezzük, a diák melyik szót / kifejezést

melyik részben keresse.


idegen szó

tudomány vizsgálat

pszichológia

lélektan viselkedés

kutatás

művészet

ellenvetés idegen szó

kritika

észrevétel vélemény

bírálat

összeütközés

vita háború

konfl iktus

ellenvetés összecsapás

nézeteltérés


pápa anyanyelv

gyónás vallás református

katolikus protestáns

Szentek keresztény tiltakozás

Róma reformáció

c) A feladat: antecedensek keresése és pontos behatárolása

NÉVMÁS SZÖVEGRÉSZ (SZÓ, SZÓKAPCSOLAT, MONDAT STB.)

olyan akikhez hasonlóak vagyunk

akkor ha jól beszéljük az idegen ország nyelvét

ezeket Könnyebb szót érteni egy azonos neművel, mint egy ellenkezővel. Könnyebb beszédbe elegyedni egy iskolatárssal, mint egy olyannal, akiről nem tudjuk, hová jár iskolába. Külföldön még akkor is könnyebb beszélgetést kezdeni egy magyarral, mint egy külföldivel, ha jól beszéljük az idegen ország nyelvét. (Elég jelezni, nem kell az egész mondatot beírni.)

(még) akkor (is) ha nem támadólag lépnek föl

azt hogy a megismerés során első félelemérzetünk csökken, majd megszűnik, hosszabb távon pedig éppúgy barátunk lehet egy más életkorú, érdeklődésű, nemzetiségű, vallású vagy bőrszínű ember, mint a hozzánk hasonló

d) A feladat célja: a szöveg vagy a mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felismerése.

I. SZÖVEGRÉSZ KÖTŐSZÓ VISZONY 2. SZÖVEGRÉSZ

az előző bekezdés ugyanis ok-okozat, magyarázó első pillanatban az előítéletek irányítanak bennünket.

azért nevezzük ezeket előítéletnek

mert ok-okozat, magyarázó még azelőtt fogalmazunk meg valamilyen ítéletet magunkban, mielőtt az illető embert valóban értenénk, ismernénk.


nem a valósághoz igazítják tudásukat

hanem(véleményük szerint...)

ellentét véleményük szerint látják a valóságot

Akik nem elsősorban az előítéleteik szerint értékelnek másokat, azokban is léteznek előítéletek.

csakhogy ellentét azok képesek változ-tatni álláspontjukon, észrevenni egy másik ember valódi tulajdon-ságait, nem fogadják el minden kritika nélkül mások kész vélemé-nyét, hanem maguk próbálnak véleményt kialakítani a szemük, fülük, erkölcsi ítéletük segítségével

e) A feladat célja: az egyszerű grammatikai viszonyok felfedeztetése, a szerkezet vizuális meg-jelenítésének előkészítése.

CSELEKVÉS KI? KIT? KIRŐL? KITÕL? STB.

féltek a fehérek a feketéktől

az ázsiaiak a fehérektől

ellenségnek tekintették a katolikusok a protestánsokat

a keresztények a nem keresztényeket

fél heteroszexuális a homoszexuálisoktól

nagyképűnek tartják a falusiak a városiakat

műveletlennek tartják a nagyvárosiak a vidékieket

könnyen gondolja róla, hogy lopta a pénzét

aki szegény minden gazdag emberről

könnyen képzeli azt, hogy lusta

aki gazdag minden szegény emberről

f) A feladat célja: szövegegységek behatárolása, grammatikai-logikai szerkezetének áttekintése, ábraértelmezés

(1) – I. rész (1. bekezdés)(2) – III. rész (5. bekezdés)



• A feladat megoldása, a következtetések levonása előtt olvastassuk fel újból – akár a nehezebben felolvasó tanulók bevonásával –, mintegy összegzésként a szöveget, hogy a tanulók a már megol-dott feladatok tükrében újra értelmezzék.

• A tanulók dolgozzanak párokban, kis csoportokban – beszéljék meg, milyen választ adnak a kér-désekre!

• Egy-egy kártyára írják fel saját válaszaikat, és jegyezzék fel a tanulói füzetbe is! A kártyákat tegyék be egy-egy borítékba!

• Szedjük össze a pároktól / csoportoktól a megoldásokat, és véletlenszerűen válasszunk ki egyet közülük!

• Olvassuk fel és bocsássuk vitára a szöveget – kérjük meg a tanulókat, fogalmazzák meg saját vé-leményüket az elhangzottak mellett vagy ellen!

• Ugyanilyen módon, véletlenszerű sorrendben olvassunk fel és bocsássunk vitára több következ-tetést!

• Fontos, hogy a tanulók tudják, mi történik, amikor megoldásaikat megfogalmazzák, ezért előre mondjuk el nekik, hogy következtetéseiket vitára fogjuk bocsátani.

• Várhatóan születnek nagyon hasonló, lényegében megegyező szövegek, de ez természetes – a feladatból adódóan (és a forgalomban lévő előítéletek sztereotip jellegéből következően is).

• Ezeket is ismertessük, de értelemszerűen ne vitassuk meg újra! A megbeszélés során hívjuk fel a tanulók fi gyelmét arra, hogy a vitában elfogadott, kialakult álláspontokat rögzítsék maguknak a tanulói füzetükbe.

• A válaszok megvitatása közben rákérdezhetünk, ki adott a saját véleménye szerint a felolvasott-hoz hasonló, azzal lényegében megegyező választ.

• Ha van jelentkező pár vagy csoport, olvastassuk fel velük a füzetükből, és ellenőrizzük közösen, valóban ugyanarra a következtetésre jutottak-e, tényleg megegyező-e a válaszuk.

• Ez lehetőséget ad a szövegek, megfogalmazások összevetésére és új szempontokat hozhat a vá-laszok megvitatásához.

• Ebben az esetben lehetőségünk lesz arra, hogy fejlesszük a szövegváltozatok összevetésének képességét.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértelmezés, önálló következtetés megfo-galmazása a szöveg alapján, érvelés

c é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály


M ó d s z e r e k : véleménykártyák, vita

E s z k ö z ö k : tiszta kártyalapok, borítékok

47. oldal

15 PERC

T/7.

Következtetés


7. Következtetés A fenti szöveget átgondolva vonj le belőle következtetéseket!

a) Mit gondolsz, lehetett volna-e (az olvasott szövegből kiindulva) az előítéleteket felszámolni, a bajt megelőzni az előző órán látott fi lmben? Hogyan?

b) Vizsgáld meg az óra elején megfogalmazott véleményeteket, megállapításaitokat a képről és a történetekben szereplő kisfi úról, emberről! Mennyiben módosítanátok, pontosítanátok ezeket?


• A feladatnak kettős célja van.– Az egyik a szövegértéssel kapcsolatos tevékenységi formák, a szövegbefogadás és a néma olva-

sás gyakorlása.– A másik az etnikai előítélet fogalmánk bevezetése, megalapozása.

• Fontos, hogy a szöveg és a feladatsor nem alkalmas a szövegértés felmérésére, nem is ez a cél-ja. Túlságosan nehéz, összetett a diákok számára. Ehelyett gyakorlásra alkalmas, különösképpen arra, hogy egy nehezebb szöveg megértésében jártasságot szerezzenek.

• Fő törekvésünk az lehet, hogy a tanulók a nyelvi szintaxis és szemantika szintjén minél telje-sebben fogadják be a részletet, ha gondolatmenetét példák híján, illetve teljes összetettségében esetleg még nem is értik meg.

• A gondolat példákkal való alátámasztására, plasztikussá, megfogatóvá tételére a következő órai képes feladat szolgál.

• Jelezzük a diákoknak, hogy a gyakorlat nem felmérésre szolgál!• Osszuk ki a szöveget, és hívjuk fel a fi gyelmüket arra, hogy többször olvassák el némán és fi gyel-

mesen a szöveget, és hogy tegyék meg ezt először a feladatokkal is.• Ezután fogjanak munkához, a kitöltéshez. Ehhez használják, forgassák a szöveget.• Ügyeljünk arra, hogy a tényleges, tiszta munkaidő legalább 30 perc legyen!• A megoldások ellenőrzését, javítását lehetőség szerint közösen végezzük el az órán.• Elképzelhető az a változat is, hogy a tanár az elején hangosan felolvassa a szöveget, ezzel is se-

gítve a szövegértést, és csak azt követően bízza a diákokra a szöveg újbóli, már csendes, belső elolvasását.

A szövegértési gyakorló feladatlap felépítése

Lexikai jelentés ismerete / kikövetkeztetése 2., 7., 9.Az anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek megkeresése (behatárolása) 3., A mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felfedezése 1., 4., 5.,

49. oldal

45 PERC

T/8.

Szövegértési gyakorló feladatlap


Információ kiemelése (rövid távú memória, RTM) 6., 8., 10.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Az értő, néma olvasást akadályozó tényezők fel-tárása, illetve a hatékony néma olvasást lehetővé tevő képességek felmérése, az olvasás gyakorlása



M ó d s z e r e k : gyakorló feladatlap

E s z k ö z ö k : feladatlap, táblázat

8. Szövegértési gyakorló feladatlap Olvasd el fi gyelmesen a szöveget és válaszold meg a kérdéseket!

G. ALLPORT: AZ ELŐÍTÉLET(részlet)

Az emberi elme egyik legköznapibb fogása valószínűleg a túláltalánosítás. Ha csak egy gyűszűnyi tény áll is a rendelkezésünkre, nem habozunk akkora általánosításokat tenni, mint egy dézsa. […]

Természetesen alapja van ennek a tendenciának. Az élet túlságosan rövid, a gyakorlati alkalmaz-kodás követelményei viszont olyan hatalmasak, hogy aligha engedhetjük meg magunknak, hogy min-dennapi cselekvésünket a nemtudás hátráltassa. Csak csoportosítva tudjuk eldönteni, hogy jók vagy rosszak ezek a dolgok, AMIKKEL szembekerülünk. Képtelenek vagyunk ARRA, hogy a világ minden egyes dolgát önmagában is alaposan megismerjük. Rászorulunk a készen kapott, elnagyolt, túl széles és durva skatulyákra.

Nem mondhatjuk azt, hogy valamennyi túlfeszített általánosításunk előítélet. EGYESEK pusztán téves fogalmak, amelyek helytelen információt tartalmaznak. […]

Itt keríthetünk sort arra a feladatra, hogy különbséget tegyünk az egyszerű tévedésen alapuló elő-zetes ítélet és a valóságos előítélet között. Ha egy személy a napvilágra került új bizonyítékok fi gye-lembevételével képes arra, hogy hibás ítéleteit kijavítsa, AKKOR a szóban forgó témával kapcsolatosan nincsenek előítéletei. Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismere-tek nem képesek változtatni rajtuk. A puszta tévedésen alapuló fogalommal szemben az előítéletre AZ jellemző, hogy lepereg róla minden OLYAN bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudtolásra. Hajlamosak vagyunk arra, hogy érzelmi alapállást vegyünk fel olyan esetekben, ha előítéleteink el-lentmondásba ütköznek. Az előítélet és az előzetesen megalkotott közönséges ítélet között tehát az a különbség, hogy az utóbbiakat képesek vagyunk érzelmi ellenállás nélkül megvitatni, és ha kell, kijavítani.

Ha ezeket a megfontolásokat is fi gyelembe vesszük, akkor kísérletet tehetünk arra, hogy végleg meghatározzuk a negatív érzelmi színezetű etnikai előítéletet; legalábbis ezt a meghatározást fogjuk a könyv további részében szem előtt tartani. A meghatározás minden egyes részmegfogalmazása tö-mör formában tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket az imént részleteikben is szóba hoztunk.

Az etnikai előítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv. Megmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre is juthat a viselkedésben. Irányulhat egy-egy csoport egésze, de egyetlen egyén ellen is, azon az alapon, hogy az illető a szóban forgó csoport tagja.


SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓ FELADATLAP

1. Mi az, amiről a szerző az első bekezdésben azt mondja:

a) gyűszűnyi: ................................................

b) mint egy dézsa: ................................................

2 pont

2. A tendencia idegen, latin eredetű szó; jelentése: irányzat; szabályszerűség. Mit nevez a szerző tendenciának?

................................................................

1 pont

3. Írd a szövegben kiemelt névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyik-re utalnak!

amikkelarraegyesekakkorazolyan

5 pont

4. Mi az, amiről a szerző azt tartja, hogy:

a) valószínűleg az emberi elme egyik legköznapibb fogása: ...........................................

b) nem szabad, hogy a mindennapi cselekvésünket hátráltassa: ...........................................

c) képtelenek vagyunk arra, hogy önmagában is alaposan megismerjük: ...........................................

d) jellemző rá, hogy lepereg róla minden olyan bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudtolásra: ...........................................

4 pont

5. Mikor válnak az előzetes ítéletek előítéletté?

a) Ha előzetesen alkotjuk meg őket.

b) Ha az új bizonyítékok alapján sem vagyunk képesek változtatni rajtuk.

c) Ha utólag is ezek alapján ítélünk meg valakit.

1 pont


6. Jelöld meg, melyik szövegrész tartalmazza a választ a kérdésre!

Miért szorulunk rá készen kapott, elnagyolt, túl széles és durva skatulyákra? ...................................................................................................................................

1 pont

7. Mit jelent a szövegben, hogy valaki érzelmi alapállást vesz fel?

a) Erős érzelmek hatják át, ezért elérzékenyül, sírva fakad.

b) Érzelmeit letagadja, elrejti.

c) Érzelmei és nem a gondolatai, józan esze alapján ítél meg egy kérdést.

1 pont

8. Mi a különbség előítélet és az előzetesen megalkotott közönséges ítélet között? ...................................................................................................................................

1 pont

9. A görög etnosz szó jelentése: eredete alapján összetartozó emberi közösség, embercsoport. A szónak két különböző alakjával is találkoztál a szövegben.

a) A dolgok egy csoportjából egy bizonyos jellemző alapján egy fajta, típus kijelölésére szolgál, mel-léknév: ...........................................

b) A közösség típusának, fajtájának megnevezés, főnév: ...........................................

2 pont

10. Kire irányulhat az etnikai előítéletből származó ellenszenv?

a) Egy csoportra.

b) Egy egyénre.

c) Egy csoportra, de egy egyénre is, ha a csoport tagja.

1 pont


MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK / JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ:

1. Mi az, amiről a szerző az első bekezdésben azt mondja:

a) gyűszűnyi: tény

b) mint egy dézsa: általánosítás

2 pont

2. A tendencia idegen, latin eredetű szó; jelentése: irányzat; szabályszerűség. Mit nevez a szer-ző tendenciának?

A túláltalánosítást

1 pont

3. Írd a szövegben kiemelt névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyikre utalnak!

amikkel: dolgokarra: hogy a világ minden egyes dolgát önmagában is alaposan megismerjükegyesek: túlfeszített általánosításunkakkor: ha egy személy a napvilágra került új bizonyítékok fi gyelembevételével képes arra, hogy hibás ítéleteit kijavítsaaz: hogy lepereg róla minden olyan bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudtolásraolyan: mely alkalmas lenne a meghazudtolásra

5 pont

4. Mi az, amiről a szerző azt tartja, hogy: a) valószínűleg az emberi elme egyik legköznapibb fogása: a túláltalánosítás

b) nem szabad, hogy a mindennapi cselekvésünket hátráltassa: a nemtudás

c) képtelenek vagyunk arra, hogy önmagában is alaposan megismerjük: a világ minden dolga

d) jellemző rá, hogy lepereg róla minden olyan bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudto-lásra: az előítélet

4 pont 5. Mikor válnak az előzetes ítéletek előítéletté?

b) Ha az új bizonyítékok alapján sem vagyunk képesek változtatni rajtuk.

1 pont


6. Jelöld meg, melyik szövegrész tartalmazza a választ a kérdésre!

Miért szorulunk rá készen kapott, elnagyolt, túl széles és durva skatulyákra?

Az élet túlságosan rövid, a gyakorlati alkalmazkodás követelményei viszont olyan hatalmasak, hogy aligha engedhetjük meg magunknak, hogy mindennapi cselekvésünket a nemtudás hátráltassa. Csak csoportosítva tudjuk eldönteni, hogy jók vagy rosszak ezek a dolgok, amik-kel szembekerülünk. Képtelenek vagyunk arra, hogy a világ minden egyes dolgát önmagában is alaposan megismerjük.

1 pont

7. Mit jelent a szövegben, hogy valaki érzelmi alapállást vesz fel?

c) Érzelmei és nem a gondolatai, józan esze alapján ítél meg egy kérdést.

1 pont

8. Mi a különbség az előítélet és az előzetesen megalkotott közönséges ítélet között? Az előzetesen megalkotott közönséges ítéletet képesek vagyunk érzelmi ellenállás nélkül

megvitatni, és ha kell, kijavítani.

1 pont

9. A görög etnosz szó jelentése: eredete alapján összetartozó emberi közösség, embercsoport. A szónak két különböző alakjával is találkoztál a szövegben.

a) etnikai b) etnikum

2 pont

10. Kire irányulhat az etnikai előítéletből származó ellenszenv?

c) Egy csoportra, de egy egyénre is, ha a csoport tagja.

1 pont

4. TÁRSADALOM, ETNIKUM, TOLERANCIA


• Állítsunk össze vegyes képességű – és ha erre mód nyílik, vegyes társadalmi, etnikai összetételű – csoportokat!

• A plakátokat feldolgozhatja egy-egy, illetve két-két csoport, az osztály / tanulócsoport létszámától függően; nyolcnál több csoportot semmiképpen se állítsunk össze, illetve 6 fősnél nagyobb lét-számú csoportokat se állítsunk össze!

• A plakátokat, ha erre van lehetőség, vetítsük ki színesben, nagy méretben! (Ha erre nincs lehető-ség, használjuk a munkafüzetbeli képeket!)

• Minden csoport nézzen meg minden plakátot, és azután kezdjen a munkához!• Segítsünk a csoportoknak a munkát megkezdeni!• A csoportokon belül a csoporttagok beszéljék meg a kérdést, és dolgozzák ki a saját válaszukat.

Eközben adjunk további segítséget, ötleteket a csoportoknak!• Segítséget jelenthet a csoportmunkában a feladatkörök (csoportvezető, időmérő, írnok) kiosztása.• Értelmeztethetjük a plakátokat külön-külön is, de együtt, mint egy megtervezett kampány ugyan-

olyan logikára fölfűzött négy változata, még sokkal kifejezőbb. • A csoportmunka végeztével hallgassuk meg a csoportok értelmezéseit – fi gyelmeztessük a diáko-

kat, hogy a már elhangzott megfi gyeléseket ne ismételjék meg, hanem újabb és újabb megfi gye-lésekkel bővítsék az elhangzottakat.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : képi és szöveges tartalom értelmezése, össze-függésének feltárása, implikatúrák felismerése, kiscsoportos kommunikáció, szóbeli szövegalkotás

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : képek elemzése

E s z k ö z ö k : kivetítő, számítógép / színes plakátok


1. Látvány és vélemény Értelmezzétek a plakátokat! Fogalmazzátok meg, milyen előítéletre, milyen társadalmi problémá-

ra hívja fel a fi gyelmet!

Ezek a plakátok egy társadalmi program részeként jöttek létre, címe: Program az összetartó tár-sadalomért. A képeket megtalálhatjátok: http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=sajat&id= programot cím alatt.

RÁHANGOLÓDÁS

52. oldal

20 PERC

T/1.

Látvány és vélemény



• Az olvasás megkezdése előtt ismertessük a tanulókkal a Jelölés néven ismert eljárás lényegét, mutassuk be a használni kívánt szimbolikus jeleket, és kérjük meg őket arra, hogy olvasás közben alkalmazzák a jeleket a szöveg margóján! (A feladat egyik célja, hogy a tanulók a Jelölés módsze-rével megismerkedjenek, mert a későbbiekben is használják majd.)

• Természetes, hogy nem szükséges minden sor végére jelet tenni, és az is, hogy egy sorba több jel is kerülhet, ha az olvasó azt szükségesnek véli.

• A szöveg feldolgozása után közösen beszéljük meg az olvasottakat!• Rendszertelenül, de vélhetően sok ismeret halmozódik fel a gyerekek emlékezetében – az an-

golul insert néven ismert eljáráshoz kapcsolódóan ezekből indulhatunk ki az elolvasottak frontális megbeszéléséhez.

• Ez különböző megközelítési lehetőségeknek képezheti alapját, és teret adhat többféle nézőpont-nak, összevetésnek vagy vitának, mérlegelésnek.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasási készség fejlesztése, a fi gyelem összpontosítása az olvasott szövegre, a saját megértési folyamatok nyomon követése, az ismere-tek kontextualizálása

JELENTÉSTEREMTÉS

53. oldal

10 PERC

T/2.

Előítélet, propaganda, erőszak

T Á R S A D A L O M , E T N I K U M , T O L E R A N C I A 6 9


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, közös megbeszélés

M ó d s z e r e k : olvasás, jelölés, insert

2. Előítélet, propaganda, erőszak Olvasd el fi gyelmesen, és lásd el az itt következő szöveget jelölésekkel az alábbiak szerint:

az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

– az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+ az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

? az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek

* az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

A jeleket a sorok vagy mondatok mellé, a margóra tedd!Természetesen nem kell minden jelet felhasználnod, és nem is kell minden sort jelölnöd, illetve több jel is kerülhet egy sor vagy mondat mellé.Ha elkészültél, beszéljétek meg társaiddal, ki mit gondolt, tapasztalt!

ELŐÍTÉLET, PROPAGANDA, ERŐSZAK

Az előítéletek forrása nagyon sokszor már a puszta látvány, a másik ember megjelenése, öltözéke, bőrszíne stb. Ezt láttuk a fi lm elemzett jelenetében is. Az előítéletekkel való leszámolás első lépé-se, ha megvizsgáljuk magunkat: mi, milyen látvány, milyen öltözék, ruha, bőrszín, testalkat milyen benyomásokat kelt, érzéseket ébreszt, vagy előítéleteket kelt bennünk.

Az előítéletek igen sokszor szültek erőszakot, sőt tömeges erőszakot az emberiség történetében – különösen akkor, ha ezeket az előítéleteket vallási és politikai vezetők céljaik szolgálatába állítot-ták, tudatosan fel is erősítették és felhasználták politikai erejük, támogatottságuk növelésére. Voltak olyan politikai vezetők is, akik propagandájukat mélyen a tömegek gondolkodásába ivódott előíté-letekre építették. A propaganda az eszmék, tanok, politikai elvek módszeres terjesztése különféle eszközökkel – beszédekkel, a művészetek révén, a médiában.

Az ún. fajelméleten és a faji előítéleten alapuló német nemzetiszocialista politika vezetett a 20. századi európai történelem legsúlyosabb népirtásához, a holokauszthoz, vagyis a zsidóság teljes kiirtására tett kísérlethez.



• A programcsomag egyik legnehezebb feladata ez, mégpedig nem elsősorban módszertani, ha-nem szellemi szempontból. A Mein Kampf olyan eszméket hirdet, amelyek a Magyar Köztársaság alkotmányába ütköznek, és amelyeket a szellemi közmegegyezés tűrhetetlennek minősít. Mégis, ebben a szakiskolásoknak szóló anyagban idézünk ebből a könyvből. Az a véleményünk ugyanis, és valószínűleg azzal érhet célt ez a feladat is, hogy hatékony, ha a diákok felismerik a fajgyűlölő gondolatmenet logikáját, a szövegben a propagandát, a történeti eszmefuttatásban a fenyegetést, az elégedetlen emberek manipulálását. Ezért is vetjük alá ezt a rövid részletet alapos szövegelem-zésnek.

• Valószínűleg kikerülhetetlen, hogy a szöveg elemzése után és kapcsán ne beszéljünk ezekről az eszmékről, az antiszemitizmusról, a fajelméletről – ha úgy látjuk, erre szükség van, ne kerüljük ki ezeket a kérdéseket.

• Nem kell nagyon erőltetni, hiszen a fejezet egésze (és különösképpen a következő feladat) amúgy is ez mélyíti el.

• Kitérhetünk arra is, hogy Hitler manipulatív eszközeinek egyike az előfeltételezés és a szavak sajá-tos használata – szövege eleve szembeállítja a német és a zsidó embereket, mintha a két kategória kizárná egymást.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás, szövegértés, kritikai viszonyulás



M ó d s z e r e k : feladatlap

3. Fajelmélet és fenyegetés

A holokauszt olyan élmény volt az első magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre számára, amely egész életére, világfelfogására kihatott. Az elhurcolás és a koncentrációs tábor a témája Sorstalanság című regényének.

Először ennek a könyvnek az előzményeivel fogunk foglalkozni.Olvasd el az alábbi rövid részletet, és válaszold meg a kérdéseket!Az idézet Adolf Hitlernek, a német nemzetiszocialisták (a nácik) pártvezérének könyvéből való, mely-ben nézeteit, gondolatait összefoglalta. (A címe: Mein Kampf, magyarul: Harcom.)

54. oldal

15 PERC

T/3.

Fajelmélet és fenyegetés


HITLER PROPAGANDÁJA

„Így ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzú-zására. A zsidóság gondolatmenete ebben világos. Németország bolsevizálása5, vagyis a népi nemzeti intelligencia kiirtása és a né-met munkaerő ezáltal lehetővé tett kiszipolyozása a zsidó pénzvi-lág igájában csupán előjátékként jön számításba a zsidó világhódí-tó tendencia szempontjából.”

(Hitler: Mein Kampf; részlet)

a) Az író szándéka a szöveggel egyértelmű: befolyásolni, meggyőzni akarja olvasóit. Ennek eszköze, hogy előítéleteikre alapozva félelmet ébreszt bennük, ezzel vált ki ellenséges

érzületet. Mivel ijesztgeti, fenyegeti a beszélő olvasóit, mi fenyegetésének a tartalma?

SZÖVEGRÉSZ, AMELYBEN A FENYEGETÉS MEGJELENIK:

A FENYEGETÉS TARTALMA:

b) Milyen előítéletekre épít a beszélő? Keresd meg a részleteket, amelyekben az előítéletek megjelennek, és írd melléjük, az előítéletek-

ről szóló szöveg melyik részletével hozhatók kapcsolatba!

SZÖVEGRÉSZEK, AMELYEKBEN AZ ELŐÍTÉ-LETEK MEGJELENNEK

AZ ELŐÍTÉLETEK TÍPUSA, FORMÁJA

c) Kinek, milyen embereknek szól a szöveg? Miből következtetsz erre?

5 bolsevizálása: A bolsevikok a korabeli Szovjetunióban hatalomra jutott kommunisták voltak. Bolsevizálás: a kom-munista nézetek elterjesztése, a kommunista hatalomátvétel előkészítése.


MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK A RÉSZFELADATOKHOZ:a)

SZÖVEGRÉSZ, AMELYBEN A FENYEGETÉS MEGJELENIK:

A FENYEGETÉS TARTALMA:

„a zsidó a nagy uszító Németország maradékta-lan szétzúzására”

Németország elpusztul, tönkremegy, ha hagyják (implikatúra)

„...előjátékként jön számításba a zsidó világhódí-tó tendencia szempontjából”

„A zsidóság világuralomra tör”

b)

SZÖVEGRÉSZEK, AMELYEKBEN AZ ELŐÍTÉLETEK MEGJELENNEK:

AZ ELŐÍTÉLETEK TÍPUSA, FORMÁJA:

a német munkaerő ezáltal lehetővé tett kiszipo-lyozása a (zsidó) pénzvilág igájában

gazdag–szegény ellentét, gazdasági előítéletek: „aki szegény, könnyen gondolja azt, hogy min-den gazdag ember lopta a pénzét”

a zsidó a nagy uszító, a zsidó pénzvilág igájában Faji előítélet: „Sok konfl iktust szült már az em-beriség történelmében, hogy az emberek bizo-nyos csoportjai idegenkedtek a tőlük eltérő, más emberektől. A fehér emberek féltek a feketéktől, az ázsiaiak a fehérektől.”

c) Azoknak, akik félnek, vagy úgy érzik, valaki veszélyezteti őket. Azokat is megszólít a szöveg, akik az előítéleteik talaján német hazafi aknak érzik magukat – a beszélő szavai szerint az ő országukat, népüket fenyegeti veszély.


• Kertész Imre Nobel-díjas regényére hívjuk fel a fi gyelmet, az előítéletek témájához kapcsolódó-an, a szövegértés fi nomabb eszközeit hangsúlyozva.

• Nem könnyű az előítéletek pontos formáját elemezni, de a részletes szövegelemző kérdések megvilágíthatják Köves Gyuri logikáját, az antiszemitizmus általa történő elfogadását, természe-tesnek tartását.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás, szövegértés, kritikai viszonyulás

C é l c s o p o r t – d i f f e n e r n c i á l á s : az egész osztály

56. oldal

20 PERC

T/4.

Sorstalanság



M ó d s z e r e k : feladatlap

4. Sorstalanság

KERTÉSZ IMRE

Kertész Imre Budapesten született 1929-ben. 1944-ben, 15 éves korában zsidó származása miatt Auschwitzba, majd a Zeitz-i, később a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. A tá-bort túlélve 1945 júliusában tért haza. Letette az érettségi vizs-gát, és előbb egy budapesti lap munkatársa volt, majd 1950-től gyári munkásként, később minisztériumi sajtósként dolgozott. 1953-tól szabadfoglalkozású íróként él. Első regénye, a Sors-talanság 1975-ben jelent meg. Az 1980-as évektől egyre több könyvét fordították le idegen nyelvekre. Leginkább a német nyelvterületen vált népszerű és egyre ismertebb, elismertebb íróvá. Jórészt németül megjelent műveinek köszönhető a ran-gos világirodalmi elismerés, majd a legrangosabb elismerés, az irodalmi Nobel-díj, melyet 2002-ben nyert el.

SORSTALANSÁG(részlet)

Most végre már csakugyan hazafelé tartottunk. Egy nagy bérházban lakunk, a tér közelében, ahol a villamosmegálló is van. Már az emeleten jártunk, amikor mostohaanyámnak eszébe jutott: elfeledte beváltani a kenyérjegyet. Nekem kellett visszamennem a pékhez. Egy kis sorállás után jutottam csak be az üzletbe. Először a szőke, nagy mellű feleséghez kellett járulnom: ő vágta le a kenyérjegy meg-felelő kockáját, s aztán tovább, a pékhez, aki a kenyeret mérte. Nem is felelt a köszönésemre, mivel a környéken köztudott dolog róla, hogy nem szíveli a zsidókat. Ezért is lökött oda pár dekával kevesebb kenyeret. Viszont azt is hallottam, hogy így marad néki több fölöslege a fejadagokból. És valahogyan, a mérges pillantásából meg az ügyes mozdulatából, abban a percben egyszerre meg is értettem a gondolatmenete igazságát, amiért nem is lehet szívelnie a zsidókat: akkor ugyanis az a kellemetlen érzése lehetne, hogy becsapja őket. Így azonban a meggyőződése szerint jár el, s egy eszme igazsága kormányozza a cselekvését, ami már viszont – beláttam – egészen másvalami lehet persze.


a) Keresd meg a szövegben a „kenyérjegyhez” legszorosabban kapcsolódó szót, amely szerinted a legjobban megvilágítja a jelentését!

Mire szolgálhatott ezek alapján a kenyérjegy? Következtess! Vajon miért vezették be a jegyrendszert a kenyérre, vagyis a kenyérjegyet a világháború alatt,

amikor a történet játszódik?

b) A fi ú szerint a péknek két oka is volt, hogy pár dekával kevesebb kenyeret adjon neki. Melyek voltak ezek?

Írd ki a két szövegrészletet, amelyekben ezeket kimondja!

c) A történet szerint mindkét okról hallottak mások is, illetve ő is értesült másoktól, akik ismerték a péket.

Írd ki a szövegből, milyen kifejezésekkel mondja ezt el! Jelöld > < jellel, szerinted melyik kijelentés fejez ki nagyobb bizonyosságot!

d) A pék viselkedése, mozdulatai – gesztusai – a fi ú szemében az adott pillanatban is igazolják a kétféle „hírt”.

Gyűjtsd össze a részleteket, gesztusokat!

A SZÓ, AMELY A KENYÉRJEGY JELENTÉ-SÉT MAGYARÁZZA

MIRE SZOLGÁLT A KENYÉRJEGY?

MIÉRT VEZETTÉK BE A KENYÉRJEGYET A VILÁGHÁBORÚ ALATT (AMIKOR A TÖRTÉNET JÁTSZÓDIK)?

(1) (2)

(1) (2)

(1) (2)


e) A fi ú a részletben azt mondja, „abban a percben egyszerre meg is értettem a gondolatmenete igazságát”.

Rakd össze te is a pék gondolatmenetét!

f) Mit gondolsz, miért fontos az a háttér-információ, hogy abban az időben a zsidókat hivatalosan is üldözték, megbélyegezték?

g) Mit gondolsz a szövegrészlet alapján: hogyan viszonyul a beszélő, a tizenöt éves fi ú az általa leírt jelenséghez?

Felháborítónak tartja, dühíti, beletörődik, elfogadja? Milyen szavak utalnak erre a szövegben?

A BESZÉLŐ VISZONYULÁSA A JELENSÉGHEZ KULCSSZAVAK, MELYEK ERRE UTALNAK

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEKa)

fejadagEzzel szabályozták az egy em-berre jutó kenyéradagot, hogy ne vásárolhasson többet.

A háború alatt hiány volt az élelmiszerekből, ezért korlátozták azok fogyasztását.

b) a két ok: (1) nem szíveli a zsidókat (2) így marad néki több fölöslege a fejadagokból

c) (1) köztudott dolog róla (hogy nem szíveli a zsidókat) >

(2) azt is hallottam (hogy így marad néki több fölöslege a fejadagokból)


d) A pék viselkedése, mozdulatai – gesztusai:

(1) „Nem is felelt a köszöné-semre” odalökte a kenyeret mérgesen nézett

(2) ügyes mozdulattal vágott kisebb darabot

A TÖRTÉNET IDEJÉBEN HIVATALOSAN IS MEGBÉLYEGEZTÉK, ELÍTÉLTÉK A ZSIDÓKAT (FAJI ALAPON).

Nem szíveli a zsidókatkevesebb kenyeret ad nekik a jegyre, mint amennyi járna

neki emiatt több marad

Mégsem érzi úgy, hogy becsapja őket, nyerészkedne rajtuk

A TÖRTÉNET IDEJÉBEN HIVATALOSAN IS MEGBÉLYEGEZTÉK, ELÍTÉLTÉK A ZSIDÓKAT

(FAJI ALAPON).

f) Mit gondolsz, miért fontos az az információ, hogy abban az időben a zsidókat hi-vatalosan is üldözték, megbélyegezték?

A pék ennek híján nem lehetne olyan biztos az igazában; a hivatalos „állásfoglalás”, il-letve a korban elterjedt fajelmélet eszméje erősíti meg abban, hogy így is gondolkodhat

és cselekedhet.

g) Hogyan viszonyul a beszélő az általa leírt jelenséghez?

A BESZÉLŐ VISZONYULÁSA A JELENSÉGHEZ:

KULCSSZAVAK, MELYEK ERRE UTALNAK:

Beletörődik a helyzetbe, mintegy belátja, hogy így is lehet viselkedni, gondolkodni. (Elfogadó az attitűdje.)

„beláttam”„persze”


• Kilépőkártyával lezárni szoktuk a modulokat, hogy a diák nyomon követhesse saját fejlődésének, tudása bővülésének folyamatát. Ezúttal a modul közepén is alkalmazzuk, elsősorban azért, mert

REFLEKTÁLÁS

60. oldal

5+5 PERC

T/5.

Mit tanultam, mit gondolok?


sok személyes érzelmet és előítéletet mozgathatnak meg ezek a részletek.• Felmerülhetnek kérdések, problémák (például, hogy miért viselkedik így a fi ú – ha nem kérdezik,

akkor is érdemes kitérni rá).• Emeljük ki, ha a diákok felvetik, miért viszonyul így a jelenetben a pékhez Köves Gyuri, hiszen őt

is sújtja a pék viselkedése; ha ez nem merül fel, hívjuk fel a tanulók fi gyelmét erre, és biztassuk őket önálló gondolkodásra, a magyarázat megkeresésére.

• Kérjük meg a diákokat, hogy írjanak válaszokat a kilépőkártyákra!• Mondjuk el a diákoknak, hogy nem kötelező mind a három ponthoz írni valamit!• Fontos, hogy a következő óra elején reagáljunk a leírtakra.• Bizonyos kérdéseket megválaszolhatunk, félreértéseket tisztázhatunk, jelezhetjük, hogy egyes

kérdésekre a későbbiekben kapnak választ a diákok, esetleg ajánlhatunk irodalmat további tájé-kozódásra, refl ektálhatunk a megjegyzésekre, észrevételekre is.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : egyéni refl ektálás a tanultakra, hallottakra, kér-dések megfogalmazása, problémák felvetése, lényegkiemelés

M u n k a f o r m á k : egyéni munka, szövegalkotás

M ó d s z e r e k : kilépőkártya kérdéseinek kitöltése


E s z k ö z ö k : kilépőkártya

5. Mit tanultam, mit gondolok?

a) Írj le néhány olyan fontos gondolatot, ami az előző egy-két órán számodra, szerinted fontos volt!

b) Írj néhány kérdést, ami a most megbeszélt részekhez kapcsolódik!

c) Fogalmazz meg néhány személyes megjegyzést, észrevételt, gondolatot, ami az előző néhány órán eszedbe jutott, amit most nem tudsz megválaszolni, amit szívesen megbeszélnél!


• Alkossunk 4–6 fős csoportokat, és a csoportoknak adjunk egy-egy szótárt!• Ha nem áll elegendő szótár rendelkezésre, a csoportok egy részének adjuk oda a jelmagyarázatot

és a tolerancia szócsaládját tartalmazó oldalak fénymásolatát, vagy vetítsük ki írásvetítőn, kivetí-tőn ezeket. Ebben az esetben törekedjünk arra, hogy minden csoport vegye a kezébe a szótárt, cserélgessünk, adjuk körbe a meglévő példányokat!

JELENTÉSTEREMTÉS

62. oldal

10 PERC

T/6.

Nemzetközi műveltségszavak


• Hívjuk fel a csoportok fi gyelmét arra, hogy ezúttal nem beszéljük meg a megoldásokat, hanem a szövegfeldolgozásban fogjuk őket felhasználni.

• Segítsük a csoportokat a munka megkezdésében, illetve a munka végzésében!• Először az a) (1) és (2) feladatot végezzék el, azután rendezzenek a csoporton belül ötletbörzét a

b) feladat megoldására.• Segítséget jelenthet a csoportmunkában a feladatkörök (csoportvezető, időmérő) kiosztása.• Minden csoport végezze el a c) és a d) feladatot, ezekben a nyelvi kreativitásnak és szókincs gaz-

dagságának van nagy szerepe.• Ezeket a részfeladatokat házi feladatnak is adhatjuk. Ha házi feladatként adjuk, a következő óra

elején használhatjuk fel bemelegítésre a feladatot úgy, hogy kvízjátékot rendezünk a házi felada-tokból – a tanulók, akik kerestek nemzetközi műveltségszavakat, olvassák fel meghatározásaikat, a többiek pedig próbálják meg kitalálni a szót.

• Ha nem megy, kérjenek további segítséget attól, aki a meghatározást adta. A játékot érdemes valamelyik formájában továbbvinni a következő órákra, újabb feladatokkal, a szókincsfejlesztés céljából.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, az idegen szavak szerepé-nek, stílusértékének felismerése, változatosság a beszédben, kiscsoportos, verbális kommunikáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Az a) (1) és (2) feladatot megoszthatjuk a csoportokon belül úgy, hogy 2-2 vagy 3-3 tanuló végezze el őket.

( 1 ) f e l a d a t : könnyebben, gyorsabban olvasó tanulók.

( 2 ) f e l a d a t : olvasási nehézségekkel küzdő, információk gyűjtésére, rendezésére képes ta-nulók. Ebben az esetben a párok (vagy „hármasok”) 3–4 perc után mutassák be egymásnak, milyen megoldásokra jutottak, utána közösen oldják meg a b) feladatot.

M u n k a f o r m á k : csoportmunka

M ó d s z e r e k : kis csoportos feladatmegoldás, ötletbörze

E s z k ö z ö k : Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára

6. Nemzetközi műveltségszavak

NEMZETKÖZI SZAVAK

Az emberek a világban sokféle nyelvet beszéltek és beszélnek. A különböző nyelveket beszélő emberek egymással kapcsolatba kerültek régebben, és kerülnek ma is. Kapcsolataik révén a nyel-vek is hatnak egymásra. A hatás legjobban a nyelvben élő szavakon (a nyelvek szókészletén) vehe-tő észre: gyakran kerülnek át szavak, kifejezések egyik nyelvből a másikba. Vannak olyan szavak is, amelyek nemzetközivé váltak vagy válnak napjainkban: több nyelvben is gyökeret eresztettek hasonló alakban, lényegében megegyező jelentéssel. Ezeket a szavakat nevezik vándorszavaknak, vagy nemzetközi műveltségszóknak. Ilyen szó a magyarban is meglévő tolerancia.

a) (1) Vizsgáld meg a szó jelentését az Idegen szavak és kifejezések szótárában (szerkesztette: Bakos

Ferenc)! A szócikket olvashatod a füzetben is. Gyűjtsd össze, mi mindent mond el róla, mit és hogyan jelöl a szótár a szóval kapcsolatban!


TOLERANCIA lat 1. türelmesség mások véleménye, főleg vallása stb. iránt 2. műsz, ker tűrés, tûréshatár; a még megengedhető legnagyobb eltérés a megadott mérettől, mennyiségtől v. minőségtől 3. orv a szervezet ellenállóképessége

(2) Gyűjtsd össze, majd csoportosítsd a tolerancia szónak a szótárban található rokon értelmű szava-it, származékszavait az alábbiak szerint:

IGE NÉVSZÓ

(3) Húzd alá közülük azokat, amelyeket már hallottál, amelyek szerinted ma is használatosak!

b) A tolerancia ellentéte az intolerancia. A tolerancia szó szótári jelentéseiből kiindulva gyűjtsetek fogalmakat, fogalompárokat, amelyek szerintetek a tolerancia–intolerancia párhoz kapcsolód-nak!

TOLERANCIA INTOLERANCIA

c) Írd a meghatározások mellé a nemzetközi műveltségszavakat!

(1) Nagy területű bevásárló-szórakoztató központ (sp / ang):(2) A legnépszerűbb labdajáték a világon (ang):(3) Oktatásra-nevelésre szolgáló intézmény (lat):

d) Gyűjts hasonló nemzetközi műveltségszavakat! Írj hozzájuk rövid meghatározásokat, és ahol tudod, nevezd meg a nyelvet, amelyből a szó elin-

dult vándorútjára! Add meg a szónak valamilyen idegen nyelvben meglévő alakját is, ha tudod!


a) (1)A szótár jelöli a szó eredetét (lat – latin)Megadja több – szótári! – jelentését (itt: 1–3.)Rövidítéssel jelöli, ha valamelyik jelentés egy szaknyelvben, csoportnyelvben él (műsz, ker, orv)

(2), (3)

IGE NÉVSZÓ

tolerál tolerábilis, toleráns, tolerátor


b)

TOLERANCIA INTOLERANCIA

Például:türelem, elnézés,

megértés,egymás segítése,

az összecsapások kerülésebékés megoldások

Például:türelmetlenség, erőszak

vita, összeütközés,összecsapás

meg nem értés, indulat

c) (1) pláza v. plaza (2) futball (3) iskola


• A diákokkal olvastassuk fel a szöveget!• Az a) feladatot a diákok egyénileg, a többit párokban oldják meg, egymás után, az egyes szöveg-

részek sorrendjében!• Kérjük meg őket arra, hogy mielőtt munkához látnak, többször is olvassák el némán, maguknak a

teljes szöveget!• Fontos, hogy minden egyes diák foglalkozzon minden szövegrésszel, hiszen az egész szöveg tar-

talmát kell megérteniük, befogadniuk.• Kapjanak megfelelő időt a feladatok írásbeli megoldására, majd közösen ellenőrizzük azokat. • Ha szükséges, magyarázzuk el a nyelvtani kifejezések jelentését, a feladatokat.• A megoldások hibáira segítő kérdésekkel vezessük rá a tanulókat, ne értékeljünk, segítő szerep-

ben legyünk!• Figyeljünk oda, hogy minden diák pontosan jegyezze le a helyes megoldásokat!• Tanári segédanyag: érdemes elolvasni az alábbi összefoglaló tanulmányt az Interneten: A toleran-

cia – a demokratikus cselekvés fundamentuma. Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=allampolgari-Forgacs-Tolerancia

• Az a) feladat célja részben a tanulók önbizalmának növelése, az önálló gondolkodás, következ-tetés bátorítása annak igazolásával, hogy már meglévő ismereteik és a szótár segítségével számos elemét előre látták annak, mit jelent a tolerancia és az intolerancia, milyen magatartás kapcsoló-dik hozzájuk.

• Ennek érdekében emeljük ki az egyezéseket a T-táblázat és a szöveg elemei között akkor is, ha ezeket nem mind veszik észre maguk a tanulók.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, a néma olvasási készség fejlesztése az ismétlő, rekurzív olvasási gyakorlat révén, illetve szövegek összevetésével; antece-densek keresése, behatárolása, szemantikai struktúrák építése, a szöveg / a mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felismerése, információk gyűjtése, rendszerezése

65. oldal

25 PERC

T/7. Tolerancia, intolerancia, társadalom


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Mivel a tapasztalat az, hogy a korosztályban és az érintett csoportokban általában gondot jelent a néma, értő olvasás, célszerű, ha a diákok egyen-ként, majd párokban végigcsinálják az összes feladatot. Az a) feladat megoldását beszéljük meg a többi feladat elvégzése előtt (ott amúgy is munkaformát váltunk – az egyéni munkát pármunka váltja fel).

M u n k a f o r m á k : egyéni, majd páros munka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : jelölés, szövegtáblázat, szövegábra, fogalmi háló

7. Tolerancia, intolerancia, társadalom Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat!

KÜLÖNBSÉG ÉS EGYÜTTÉLÉS

INapjaink kis- és nagyvárosaiban, sőt falvaiban is gyakorta nagyon sokféle ember, embercsoport él együtt. Az egymás mellett élő embereknek, embercsoportoknak sokféle elképzelése van arról, ho-gyan jó, kellemes, helyes élni. Sokan sokféleképpen vélekednek a sport, az étel-ital, a szórakozás, a szerelem, a szexualitás, a tanulás, a tudás, a munka helyéről, szerepéről az emberi életben. Vannak, akik házasságot kötnek, és vannak, akik enélkül élnek együtt. Sok ember életét kormányozza a hit, irányítják vallási elvek, előírások, szabályok. Mások, akik nem hívők, kizárólag saját értékrendjük, belátásuk szerint döntenek, cselekednek. Sokfélék a vallások is – számos országban gyakran egymás mellett laknak keresztények, muzulmánok és más vallási irányzatok követői. Szinte minden államban több kultúra, nemzetiség, etnikum él. Globalizálódó világunkban egyre inkább keverednek, egymás mellé kerülnek a bőrszínük, szokásaik, gondolkodásuk, életmódjuk szerint is különböző emberek. Legalább ennyire sokfélék és különbözőek az emberek és embercsoportok érdekei is – az egyes emberek és csoportok egyaránt szeretnék jogaikat érvényesíteni, anyanyelvüket használni, szeretné-nek érvényesülni, javakat megszerezni, boldogulni. Mindenkinek szüksége van munkára, és szeretne a munkájáért minél több pénzt kapni. Egyes csoportok, emberek szeretnének a társadalomban, a gazdasági életben előnyöket szerezni vagy éppen a megszerzett helyüket, pozíciójukat kívánják meg-tartani. Mások hátrányosnak érzik a helyzetüket, és ezen szeretnének változtatni.

IIA sokféleség, a különbözőség – már az egymás nemismeréséből fakadó előítéletek miatt is – nézet-eltérésekhez, gyakran konfl iktusokhoz vezet. Ugyancsak szinte törvényszerűen viták, összeütközések forrása az érdekek ellentéte. Ahhoz, hogy az emberek egy társadalomban (országban, városban) valóban együtt tudjanak élni, ne tegyék tönkre egymás életét és a sajátjukat, tudomásul kell venniük, hogy a félreértések, nézeteltérések, az érdekek különbözősége természetes jelenség egy-egy közös-ségben. Azt is meg kell tanulniuk, hogy az ezekből eredő konfl iktusokat egymásra odafi gyelve, béké-sen oldják meg – ha nem így tesznek, az a legrosszabb esetben pusztításhoz és pusztuláshoz vezet, de mindenképpen károkat okoz majd minden érintettnek, és hátrányt jelent saját társadalmuknak. Emiatt vált a világban kulcsfontosságúvá a tolerancia, a toleráns magatartás.


IIIA tolerancia latin eredetű szó, melynek a jelentése eltűrés, elviselés. Ez a jelentése azonban már nem egészen felel meg a mai értelmének. A nézeteltérések erőszakmentes rendezéséhez valóban elsősorban a mások iránti türelemre, egyfajta tűrőképességre van szükség. A társadalmak berendez-kedésében viszont a tolerancia ennél többet is jelent: leginkább a más emberek megértését, a saját-jaink mellett más lehetséges elképzelések, gondolatok, érdekek belátását és elfogadását takarja. Ez a fajta tolerancia teremti meg a békés, tartalmas élet lehetőségét, míg ennek a magatartásformának az ellentéte, az intolerancia szüli a kölcsönös erőszakot, az agressziót, az egymástól való félelmet és a gyűlöletet.

(Az OKI weboldala nyomán: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=allampolgari-Forgacs-Tolerancia)

a) Miután elolvastad fi gyelmesen a fenti szöveget, húzd alá és jelöld az alábbiak szerint a szövegben azokat a fogalmakat, gondolatokat, amelyeket a toleranciával és intoleranciával kapcsolatban egy korábbi feladatban már felsoroltál, és azokat is, amelyeket még nem, amelyek számodra most jelentek meg újdonságként!

A jeleket az aláhúzott szavak, sorok vagy mondatok mellé tedd!

a toleranciánál már szerepelt (fogalom, gondolat)

* az intoleranciához kapcsolódik, már szerepelt

+ toleranciával kapcsolatos, számodra új fogalom, gondolat

– intoleranciával kapcsolatos, számodra új fogalom, gondolat

b) Gyűjtsd ki az I. bekezdésből a szerinted legfontosabb állításokat és a hozzájuk tartozó példákat! Húzd alá az állításokat a szövegben folyamatos, a példákat hullámos vonallal! Jelöld meg vagy számozd be az állításokat (például 1. állítás, 2. állítás stb.)

Ezek alapján készíts összesített ábrát („térképet”) a bekezdésről!

A BEKEZDÉS TÉRKÉPE:

c) Lexikális ismeretek: idegen szavak Keresd meg és jelöld meg (pl. kiemelővel, bekeretezéssel) a meghatározásokhoz tartozó idegen

szavakat a szövegben! Keresd meg a szövegben a szóval érintkező, vele egy jelentésmezőbe (körbe) tartozó szavakat,

kifejezéseket!


MEGHATÁROZÁS IDEGEN SZÓ

A SZÖVEGBEN ÉRINTKEZŐ, VELE EGY JELENTÉSMEZŐ-BE (KÖRBE) TARTOZÓ SZÓ,

KIFEJEZÉS:

A nagy világvallások egyike; Mohamed próféta követőit hívják így.

támadó, erőszakos fellépés, kifejezett támadás

d) A globalizáció

Napjainkban gyakran használt kifejezés a globalizáció (vagy globalizálódás). A glóbusz latin ere-detű szó, jelentése gömb, amelyen gyakran a gömb alakú Földet értik.

Gyűjtsd össze, mely szavakkal, kifejezésekkel kerül kapcsolatba (egy jelentésmezőbe) a szövegben a „globalizálódó”!

Gondold végig, mit jelenthet, mi köthető a szöveg alapján, illetve saját ismereteid alapján a kifejezés-hez!

KAPCSOLÓDÓ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

A GLOBALIZÁLÓDÁS JELEN-SÉGE, TARTALMA

globalizálódó

e) Keresd meg és jelöld meg (pl. kiemelővel, bekeretezéssel) az I. bekezdésben a táblázatban sze-

replő szavakat! Határozd meg, melyik mit jelenthet a szövegben! A meghatározáshoz megadhatsz rokon értelmű vagy a szövegbeli jelentésükhöz kapcsolódó sza-

vakat, rövid körülírásokat is!

ROKON ÉRTELMŰ VAGY A SZÖVEGBELI JELENTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAVAK, KÖRÜLÍRÁSOK:

kultúra

érvényesülni

javak

JELENTÉSKÖRÖK, JELENTÉSMEZŐK

Szinte minden szövegben találunk olyan szavakat, amelyeknek a jelentése szorosabban össze-függ egymással. Úgy is mondhatjuk, hogy ezek a szavak egy jelentéskörbe vagy jelentésmezőbe tartoznak. Az ilyen, egy jelentésmezőbe tartozó szavak egyik fontos szerepe, hogy fenntartják a szöveg egységét. Mivel pedig a jelentésük összefügg, az olvasó számára kölcsönösen magyaráz-zák is egymást.


f) Keresd meg és húzd alá a táblázatban felsorolt névmásokat! Írd melléjük azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot, mondatot stb.), amelyikre utalnak vagy

amelyet helyettesítenek! Ügyelj arra, hogy pontosan azokat, és csak azokat a részleteket írd ki, amelyekre utalnak vagy

amelyeket helyettesítenek!

NÉVMÁS/BEKEZDÉS SZÖVEGRÉSZ (SZÓ, SZÓKAPCSOLAT, MONDAT, STB.)

arról / I. bekezdés

ennyire / I.

ezen / I.

ahhoz / II.

azt / II.

emiatt / II.

ez (a jelentése) / III.

ennél / III.

ez (a fajta) / III.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:b)

LEGFONTOSABB ÁLLÍTÁSOK (PÉLDÁUL): PÉLDÁK (ALÁHÚZÁS HULLÁMVONALLAL):

1. Napjaink társadalmaiban nagyon sokféle ember, embercsoport él együtt.

2. Az egymás mellett élő embereknek, ember-csoportoknak sokféle elképzelése van arról, hogyan jó, kellemes, helyes élni.

Sokan sokféleképpen vélekednek a sport, az étel-ital, a szórakozás, a szerelem, a szexualitás, a tanulás, a tudás, a munka helyéről, szerepéről az emberi életben.Vannak, akik házasságot kötnek, és vannak, akik enélkül élnek együtt.Sok ember életét kormányozza a hit, irányítják vallási előírások, szabályok.Mások nem hívők, és teljesen saját értékrendjük, belá-tásuk szerint döntenek, cselekednek.Sokfélék a vallások is – számos országban és a na-gyvárosokban gyakran egymás mellett laknak keresz-tények, muzulmánok, és másféle vallási irányzatok követői.Nem ritka, hogy egy-egy államban több kultúra, nemzet (nemzetiség) is él. Globalizálódó világunkban keverednek, egymás mellé kerülnek a bőrszínük és szokásaik, gondolkodásuk, életmódjuk szerint is különböző emberek.


3. Legalább ennyire sokfélék és különbözőek az emberek és embercsoportok érdekei

Mindenkinek szüksége van munkára… (mindenki) szeretne a munkájáért minél több pénzt kapni. – A két mondat külön-külön ugyan nem példa, mégis, az emberek érdekeinek ütközőpontjaira utal.Egyes csoportok, emberek szeretnének a társadalomban, a gazdasági életben előnyöket szerezni. …(egyes csoportok, emberek) a megszerzett helyüket, pozíciójukat (szeretnék) megtartani.Mások hátrányosnak érzik a helyzetüket, és ezen szeretnének változtatni.

A bekezdés térképe lehet például ilyen:

1. állítás – 2. állítás – 3. állítás

példák példák

(1–7.) (1–5.)

c) Lexikális ismeretek – idegen szavak

MEGHATÁROZÁS IDEGEN SZÓ

A SZÖVEGBEN ÉRINTKEZŐ, VELE EGY JELENTÉSMEZŐ-BE (KÖRBE) TARTOZÓ SZÓ, KIFEJEZÉS:

A nagy világvallások egyike; Mohamed próféta követőit hívják így.

muzulmán- sokfélék a vallások - keresztények

Támadó, erőszakos fellépés, kifejezett támadás

agressziókonfl iktusok, agresszió, intole-rancia, kölcsönös erőszak


d) A globalizáció

KAPCSOLÓDÓ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK

A GLOBALIZÁCIÓ JELENSÉGE, TARTALMA

globalizálódó világunkban keverednek

Az emberek áramlása, egyik területről a másikra költözködé-se a Földön, ezáltal a kultúrák találkozása; További jelenségek: az információ áramlása, az élet-mód egységesülése, a fogyasz-tási javak elterjedése, világmé-retű termelési és kereskedelmi hálózat létrejötte stb.

e) Lexika – a szöveg kontextusára vonatkozó ismeretek

ROKON ÉRTELMŰ VAGY A SZÖVEGBELI JELENTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAVAK, KÖRÜLÍRÁS

kultúraemberi műveltség, szokásrendszer, nyelv, neveltetés, hagyomány, életmód, tárgyi vi-lág, // (nem közvetlenül a szövegből) szokásrendszer, önmeghatározás (identitás) stb.

érvényesülni előbbre jutni, önmagát megvalósítani, az érdekeit megvédeni stb.

javakKonkrétabb javak: például autó, televízió, illetve elvontabb, gyűjtő jellegű, körülíró kifejezések – pl. a megélhetéshez szükséges, az anyagi természetű dolgok stb.

f) Keresd meg és húzd alá a táblázatban felsorolt névmásokat! Írd melléjük azt a szövegrészle-tet (szót, szókapcsolatot, mondatot stb.), amelyre utalnak! Ügyelj arra, hogy pontosan azo-kat, és csak azokat a részleteket írd ki, amelyeket helyettesítenek!

NÉVMÁS / BEKEZDÉS

SZÖVEGRÉSZ (SZÓ, SZÓKAPCSOLAT, MONDAT STB.)

arról / I. hogyan jó, kellemes, helyes élni

ennyire / I.Az egymás mellett élő embereknek, embercsoportoknak sokféle elképzelése van arról, hogyan jó, kellemes, helyes élni.

ezen / I. hátrányosnak érzik a helyzetüket

ahhoz / II.hogy az emberek egy társadalomban (országban, városban) valóban együtt tudjanak élni, ne tegyék tönkre egymás életét és a sajátjukat

azt / II. hogy az ezekből eredő konfl iktusokat egymásra odafi gyelve, békésen oldják meg

emiatt / II.ha nem így tesznek, az a legrosszabb esetben pusztításhoz és pusztuláshoz vezet, de mindenképpen károkat okoz majd minden érintettnek, és hátrányt jelent saját társadalmuknak

ez (a jelentése) / III. eltűrés, elviselés


ennél / III.A nézeteltérések erőszakmentes rendezéséhez valóban elsősorban a mások iránti türelemre, egyfajta tűrőképességre van szükség.

ez (a fajta) / III.A társadalmak berendezkedésében viszont a tolerancia ennél többet is jelent: leginkább a más emberek megértését, a sajátjaink mellett más lehetséges elképzelések, gondolatok, érdekek belátását és elfogadását takarja


• A feladatot otthoni munkának vagy szorgalmi feladatnak adjuk.• Hívjuk föl a diákok fi gyelmét arra, hogy megoldhatják kétféleképpen is: gyűjtőmunkaként, illetve

alkotó munkaként.• Gyűjtőmunkaként keressenek (könyvtárban, Interneten, újságokban stb.) olyan illusztrációkat, ké-

peket, ábrákat, grafi konokat, amelyek jelentése egybecseng az olvasott szövegével.• Alkotó munkaként készíthetnek ábrákat, plakátot, képregényt, fényképet stb., ami illusztrálja az

órán olvasottakat és megbeszélteket.• Biztassuk a diákokat arra is, hogy dolgozzanak együtt – keressenek egy vagy több osztálytársuk-

kal közösen!• Törekedjünk arra, hogy az illusztrációknak lényegkiemelő, információt hordozó szerepe legyen!• Kézenfekvő illusztrációt rendelni pl. az I. bekezdés 1. állításához, amit a szövegben nem követ-

nek példák (pl. utcakép, iskolai felvétel stb., egymás mellett élő, különböző bőrszínű stb. embe-rekről), illetve az egész gondolatmenet szellemiségét visszaadó illusztrációkat lehet keresni.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Illusztrációk (szöveges és képi információk) kap-csolatának felismerése , illetve megteremtése, képi információk befogadása; gyűjtés és alkotás

M u n k a f o r m á k : otthoni munka – lehet egyéni és csoportos

M ó d s z e r e k : szöveges információk lefordítása képi nyelvre


8. Különbség és együttélés Milyen illusztrációkat választanál a fenti, Különbség és együttélés című szöveghez? Melyik szövegrészhez kapcsolnál képet, ábrát stb., mit szerepeltetnél rajta, milyen felirattal (kép-

aláírással) látnád el? Indokold röviden választásodat, és keress (pl. újságokban, az Interneten) illusztrációkat, fogal-

mazd meg a hozzájuk tartozó „képaláírásokat”! Olvassd el Az ábrák és az illusztrációk c. tájékoztató szöveget a feladat végén!

ILLUSZTRÁCIÓK, KÉPEK, ÁBRÁK, FELIRATOK

71. oldal

5+5 PERC

T/8. Különbség és együttélés Házi feladat: 5 perc a feladat megfogalmazása, 5 perc a feladat

megbeszélése


AZ ÁBRÁK ÉS AZ ILLUSZTRÁCIÓK

A szöveg megértését, befogadását nagyon megkönnyítik az illusztrációk (képek, ábrák, táblázatok grafi konok stb.). Ezeknek többféle szerepe is lehet. Mivel megszakítják az olvasás folyamatát, megtörik annak egyhangúságát, ezzel hozzásegítik az olvasót, hogy fi gyelmét megőrizze. Ezen felül megmutathatnak, láthatóvá tehetnek valamilyen, a szövegben említett, magyarázott jelen-séget, összefüggést. Egyben ki is emelnek a szövegben szereplő dolgokat, hangsúlyossá tehetik azokat jelenlétükkel. Végül pedig ki is egészíthetik a szöveget azáltal, hogy valamit részleteznek, megjelenítenek, ami a szöveghez tartozik, de abban csak említés szintjén szerepel, vagy a hátte-réhez tartozik ugyan, de benne közvetlenül nem jelenik meg.

Az illusztrációkhoz tartoznak az ún. képaláírások – táblázat- és grafi koncímek, leírások, feliratok stb. Ezek világossá teszik a szöveggel való összefüggéseket, illetve megjelölik az illusztrációk tar-talmát, megadják a hozzájuk kapcsolódó, lényeges adatokat.


• Üljenek össze négyfős csoportokban azok a diákok, akik ugyanazt a témát választották, és be-széljék meg a kérdést!

• Törekedjünk rá, hogy minél több kérdést vitassanak meg, de ennél fontosabb szempont, hogy lehetőleg mindenki arról a témáról beszéljen, amiről szeretne.

• Biztassuk a diákokat, hogy minél több konkrét élményt, tapasztalatot mozgósítsanak a megbe-szélés során!

• A kis csoportos vita után minden csoportból egy-egy szószóló ismertesse e legfontosabb eredmé-nyeket, megállapításokat és a nyitva hagyott kérdéseket!

• Ez utóbbira már az instrukció során hívjuk föl a fi gyelmet: nem muszáj minden kérdésben kon-szenzusra jutni, maradhatnak nézetkülönbségek, sőt, ez a fejezet éppen arról szól, hogy a külön-böző hátterű és véleményű emberek is élhetnek együtt, együttműködni, dolgozni, akár barátkoz-ni is egymással.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : konkrét történetek elméleti kérdésekhez kap-csolása, társadalmi tapasztalatok mozgósítása, vitakultúra, együttműködés

M u n k a f o r m á k : kiscsoportos vita, majd frontális csoportformában beszámoló a csoport-munkáról

M ó d s z e r e k : vita


9. Előnyök és hátrányok Az előző oldalakon olvasott szöveg I. bekezdésében szó esik társadalmi pozícióról, előnyökről és

hátrányokról. Alkossatok négyfős csoportokat, és beszéljetek meg legalább egyet az alábbi témákból:

72. oldal

20 PERC

T/9. Előnyök és hátrányok


a) Mi jelenthet előnyt és mi okozhat hátrányt a társadalomban, a társadalom egyes tagjainak, cso-portjainak?

b) Mivel jellemezhető egy-egy ember társadalmi pozíciója, helyzete?

c) A mai magyar társadalomban mi jelent előnyt, mi jelent hátrányt?

d) Jobb-e ma Magyarországon városi embernek lenni, mint falusinak?

e) Jelent-e ma Magyarországon hátrányt, ha valaki valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik?

f) Milyen előnyökkel jár, ha valaki több szakmát szerez?

g) Igaz-e, hogy a társadalom szegényebb rétegei irigylik a gazdagabbakat? És igaz-e, hogy a gazda-gabbak lenézik a szegényebbeket?

h) Jelent-e előnyt vagy hátrányt az, ha ma Magyarországon valaki vallásos? Jelent-e előnyt vagy hát-rányt valamelyik egyházhoz tartozni?

i) Minek van nagyobb presztízse: a pénznek vagy a műveltségnek?

j) Igaz-e, hogy egymás ismerete közelebb hozza egymáshoz az embereket? Tudtok-e ennek igazo-lására példákat, konkrét történeteket mondani?

FELJEGYZÉSEK, ÖTLETEK, GONDOLATOK:


• Olvastassuk fel a szöveget!• Utána kérjük meg a tanulókat, hogy olvassák el némán ők is a szöveget, majd egyénileg oldják

meg a feladatokat.• A c) feladatot adhatjuk házi, szorgalmi feladatnak is, melyet az Internet segítségével is elvégezhetnek.• A házi, önálló munkákat a tanulók leadhatják, ebben az esetben díjazzuk is.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma, értő olvasás, a szókincs fejlesztése, önál-ló következtetések megfogalmazása, képi és szöveges tartalmak összekapcsolása


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : felolvasás, néma olvasás, feladatlap, szövegalkotás

73. oldal

10 PERC

T/10. Tolerancia-díj


10. Tolerancia-díj Olvasd el az alábbi cikket, majd válaszolj a kérdésekre!

TOLERANCIA-DÍJAT ALAPÍTOTT A HOTDOG.HU

A díjat olyan fogyatékkal élő tehetséges fi atalnak ítélik, akinek életvitele példaértékű lehet egészséges társai számára is.

A HotDog.hu internetes portál a Budapest Bridge Nemzetközi Paralimpiai Film Fesztivál támogatója-ként a fogyatékkal élők integrációját kívánja segíteni most indított Tolerancia Klubjával és Tolerancia Magazinjával. A klubot Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszónő közreműködésével hozták létre. A HotDog Tolerancia-díj ünnepélyes átadására az első nemzetközi paralimpiai fi lmfesztivál, a Budapest Bridge „Add az arcod a toleranciához” programjának záróeseményén kerül sor.

a) Keresd meg a fenti szövegben a magyarázatokhoz tartozó (idegen) kifejezést, és írd mellé a jegy-zet számát!

(1) a világhálón (az Interneten) elérhető, közérdekű információkat szolgáltató oldalakat fenntartó „kiadóvállalat”:

(2) beilleszkedés, az ember helyének megtalálása (a társadalomban, valamilyen közösségben):(3) mozgássérültek számára rendezett nagyszabású sportverseny, a mozgássérültek olimpiája:

b) Fogalmazd meg, miért kaphatta a díj a Tolerancia-díj nevet! Mennyiben kapcsolódik a díj célkitűzése a társadalmi tolerancia kérdéséhez?

c) Milyen illusztrációt választanál a szöveghez? Milyen képet, ábrát stb. szerepeltetnél mellette, milyen felirattal (képaláírással) látnád el? Indokold

röviden választásodat, és keress (pl. az Interneten) illusztrációkat, fogalmazd meg a hozzájuk tar-tozó „képaláírásokat”!

Képeket találhatsz többek között ezen az oldalon: http://ma.hu/page/cikk/ag/0/100521/1

ILLUSZTRÁCIÓK, KÉPEK, ÁBRÁK, FELIRATOK

d) Az ún. sztereotípiák gyakran egyéni, vélt vagy valós tapasztalatokat általánosítanak egy egész közösségre / csoportra.

Alkoss folyamatábrát úgy, hogy a folyamat egyes fázisait beírod a nyilak közé a megfelelő helyre! Adj címet (készíts képaláírást) az ábrának!


• általánosítás• egyéni (rossz) tapasztalatok• az egyes ember (a közösség tagja) megbélyegzése, diszkrimináció• egy közösség, csoport megbélyegzése

AZ ÁBRA CÍME


a) (1) internetes portál(2) integráció (3) Paralimpia

b) A mozgássérültek, fogyatékkal élők helyzetüknél fogva hátrányban vannak a társadalomban, és jól körülírható csoportot alkotnak. A csoportot az élet számos területéről kirekesztették, nem véve tudomást sajátos érdekeikről, igényükről. A tolerancia ezeknek az érdekeknek, igényeknek, adott-ságoknak fi gyelembe vételét, elfogadását, a fogyatékkal élők beilleszkedésének segítését jelenti.

A tanulóktól nem ezen a szinten megfogalmazott választ várunk, de tereljük őket abba az irány-ba, hogy ilyen gondolatmenet jelenjen meg benne, illetve utaljanak lehetőleg a probléma minden elemére.

d) egyéni rossz tapasztalatok általánosítás egy közösség, csoport megbélyegzése az egyes ember (a közösség tagja) megbélyegzése, diszkrimináció


• Először olvastassuk fel hangosan a szöveget!• A második lépésben alkossunk 3–4 fős csoportokat az a) feladatsor egyes feladatainak elvégzésére!• A csoportok beosztásánál (itt és a csoportok újraosztásánál is) ügyeljünk arra, hogy ha a csoport

összetétele ezt lehetővé teszi, roma és nem roma származású diákok vegyesen kerüljenek min-den csoportba, lehetőleg ne alakuljanak származási alapon elkülönülő csoportok!

• Minden csoport dolgozzon ki egy-egy idegen szóhoz kapcsolódó feladatot, majd számoljon be munkája eredményéről!

76. oldal

25 PERC

T/11. Összetartó társadalom?


• Egy-egy fogalommal lehetőleg – ha ezt az osztály / tanulócsoport létszáma lehetővé teszi – csak egy csoport foglalkozzon!

• Ha kevesebb csoport van, mint ahány szó, vagy kisebb csoportokat alkossunk, vagy két szót kap-jon egy-egy csoport!

• A beszámoló alatt szükség esetén pontosítsuk a megoldásokat, és ügyeljünk arra, hogy ezeket minden tanuló lejegyezze!

• Ezek után alkossunk újabb csoportokat úgy, hogy lehetőleg minden korábbi csoporttag másik cso-portba kerüljön! A csoportoknak osszuk ki a b)–f) feladatokat! (Mivel ebben a fázisban a feladatok száma kevesebb, ugyanakkor megoldásuk nehezebb, másféle tevékenységet követel, alkothatunk nagyobb létszámú, 5–6 fős csoportokat úgy, hogy minden csoportnak másik feladat jusson, vagy maradva a kisebb csoportlétszámnál egy-egy feladatot több csoportnak is kioszthatunk.)

• A csoportok dolgozzák ki válaszaikat, és ismertessék azokat!• A megoldásokat (kulcsszavakban, vázlatszerűen) vezessük a táblán, illetve a tanulók maguk is

használhatják az ismertetéshez a táblát.• Szükség esetén kérdésekkel, új szempontok beemelésével vagy meglévők hangsúlyozásával pon-

tosítsuk, egészítsük ki a megoldásokat!• Törekedjünk arra, hogy a megoldásokat minden tanuló jegyezze le!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szókincs fejlesztése, a szavak (idegen szavak) szövegbeli, alkalmi jelentésének meghatározása, konkretizálása, háttér-információk beemelése, önálló következtetések levonása, kiscsoportos kooperáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : vegyes csoportok

M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : csoportmunka, frontális beszámoló, rövid vázlat vagy szöveg alkotása; változó összetételű csoportok

11. Összetartó társadalom? Olvassátok el együtt az alábbi újságcikket, majd csoportban válaszoljatok a feltett kérdésekre!

PROGRAM ÖT (PROGRAM AZ ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉRT)

A tolerancia és intolerancia foka, a társadalmi együttérzés, együttmunkálkodás – idegen szóval szolidari-tás – nemcsak „általában a világban”, de napjaink Magyarországán is nagyon fontos, a jövőt meghatározó kérdés. A tolerancia hiányát az ország egésze sínyli meg, hosszabb távon emiatt romolhatnak az egész lakosság, mindenki életkörülményei, érvényesülési lehetőségei. Emiatt vált a mindenkori kormányzatok törekednek arra, hogy felszámolják az előítéleteket, megteremtsék az összetartó társadalmat.

A Program ÖT célja az volt, hogy a kampány végére a magyar társadalom ún. semleges beállítódás-sal jellemezhető tagjai – akik (még) nem fogadják el, de nem is utasítják el a romákat – minél nagyobb arányban tartozzanak a romákat elfogadók, a velük kapcsolatos előítéleteket és a sztereotípiákat eluta-sítók közé. [...]

A program kommunikációs stratégiája több hullámban valósult meg:A KAMPÁNY ELSŐ HULLÁMÁBAN (2004. november–december) a diszkrimináció és az esély-

egyenlőtlenség meglétére hívtuk fel a fi gyelmet a romákkal kapcsolatban. A kampány tényeken, meg-döbbentő statisztikai adatokon alapult, melyek érzelmi reakciókat is kiváltottak, elősegítve a romák megértését és a velük való együttérzést (tv-reklám: Gyermekek futóversenye; plakátok: Rosszcsontok, Játszótársak, Tejtestvérek, Iskolatársak).


A KAMPÁNY MÁSODIK HULLÁMA (2005. május) a roma identitás vállalásának nehézségeire, a munkahelyi diszkrimináció meglétére helyezte a hangsúlyt, folytatva, tovább erősítve és konkretizálva az első hullám üzenetét.

A KAMPÁNY HARMADIK HULLÁMÁBAN (2005. június–július és szeptember) az első két kampány üzeneteit összegezte: egy összetartó társadalom mindenki számára erősebb, jobb, élhetőbb. [...]

A záró reprezentatív kutatás célja a kommunikációs kampány és a program időszaka alatt végbe-ment változások felmérése volt (egy ugyancsak 2500 fős országos reprezentatív minta alapján). A kuta-tás eredményei az alábbi három kategóriában a következőképpen alakultak:

a) A programról szóló cikkben számos idegen szó szerepel. Keresd meg a kiemelt idegen szavakat a szövegben, és a megadott szótári jelentésből vagy alap-

jelentésből kiindulva határozd meg, mire vonatkoznak a szövegben, mi a pontos jelentésük!

(1) program: terv, tervezet, munkaterv, időre beosztott cselekvési terv valamilyen cél érdekében

MI VOLT A PROGRAM CÉLJA?MILYEN LÉPÉSEK ÉS MILYEN SORRENDBEN

KÖVETTÉK EGYMÁST A PROGRAMBAN A CIKKBŐL KIKÖVETKEZTETHETŐEN?

(2) kampány: rövid időtartamú szervezett munka valamely alkalmi feladat megoldására

MI VOLT A KAMPÁNY FELADATA?

MILYEN ESZKÖZÖKKEL DOL-GOZTAK, ÉS MI VOLT

A KÖZVETLEN CÉL A KAMPÁNYBAN?

KIKNEK SZÓLT A KAMPÁNY ÜZENETE?


(3) sztereotípia: ismétlõdõ séma, üres és elõítéletes állítás

KIKKEL KAPCSOLATOS AZ ISMÉTLŐDÉS?

KIKNEK A KÖRÉBEN ISMÉT-LŐDNEK

MILYEN TÖLTETŰEK LEHET-NEK EZEK A SZTEREOTÍPIÁK?

MILYEN FÉNYT VETNEK A ROMÁKRA?

(4) kommunikáció: információ, hírek, állítások közlése, cseréje valamilyen erre szolgáló jelrendszer

vagy eszköz útján

KI KÖZÖLT INFORMÁCIÓKAT?

KIVEL? HOGYAN, MILYEN ÚTON?

(5) stratégia: 1. hadászat, a hadjáratok és háborúk vezetésének tudománya 2. szervezett, nem fegy-

veres küzdelem, játék, sport stb. irányítása, ennek során alkalmazott eljárás 3. hadművelet vagy egyéb nagyobb arányú szervezett küzdelem során alkalmazott eljárás

A STRATÉGIA SZÓ MELYIK JE-LENTÉSE LEHET A LEGINKÁBB

ÉRVÉNYES A SZÖVEGBEN?

MILYEN STRATÉGIA SZEREPEL A CIKKBEN?

MILYEN CÉLBÓL DOLGOZ-TAK KI STRATÉGIÁT?

(6) reprezentatív: valamit képviselő – részleges, de az egészről mégis képet adó (régebben: pompás,

nagyvonalú)

MI VOLT REPREZENTATÍV A CIKK SZERINT?

MIRŐL KÍVÁNT KÉPET ADNI? MEKKORA RÉSZ ALAPJÁN?

(7) diszkrimináció: különbségtétel, itt elsősorban hátrányos megkülönböztetés; az egyenlő elbánás

elvével ellentétes eljárás

MI A DISZKRIMINÁCIÓ ALAPJA A CIKK SZERINT?

KIKKEL SZEMBEN VALÓSUL MEG A DISZKRIMINÁCIÓ,

KIKET ÉRINT HÁTRÁNYOSAN?

AZ ÉLET MELY TERÜLETÉN MEGLÉVŐ DISZKRIMINÁCIÓ-RA HELYEZTE A HANGSÚLYT

A KAMPÁNY?


(8) identitás: azonosság, önazonosság, (vállalt) hovatartozás az emberek között

KIKNEK VAN IDENTITÁSA?MILYEN IDENTITÁSRÓL ESIK

SZÓ A SZÖVEGBEN?MI HATÁROZHATJA MEG AZ

IDENTITÁST SZERINTED?

(9) konkretizál: 1. kézzelfoghatóvá tesz azáltal, hogy egyes, meghatározott esetekre vonatkoztat

2. közelebbről meghatároz, pontosabban kifejt, kézzel foghatóan megmagyaráz 3. megvalósít, a gyakorlatba átültet

A SZÓ HÁROM MEGADOTT JELENTÉSE KÖZÜL MELYIK NEM LEHET ÉRVÉNYES A

SZÖVEGBEN?

MIT KONKRETIZÁLT A CIKK SZERINT A KAMPÁNY MÁSODIK HULLÁMA?

MILYEN MÓDON, ESZKÖ-ZÖKKEL KONKRETIZÁLNÁD

TE EZT?

(10) statisztika: tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavétele, elemzése, csoportosí-

tása, feljegyzése

MILYEN SZEREPET KAPOTT A STATISZTIKA A KAMPÁNY ELSŐ HULLÁMÁBAN?

MILYEN SZEREPET KAPOTT A STATISZTIKA A PROGRAMBAN, A KAMPÁNYON KÍVÜL?

b) Alkossatok új, nagyobb csoportokat! Mindenki kerüljön másokkal egy csoportba, mint eddig!

(1) A feldolgozás alapján jelöld meg, melyik a cikkben az alá-, és melyik a fölérendelt fogalom! program, kampány

(2) Emelj ki egy-egy olyan kulcsszót a cikkből a kampány három hullámához, amelyik az egyes hullá-mokban (lépésekben) történteket a részcélok, a kampányban végzett tevékenység szempontjából a legjobban jellemzi!

ELSŐ HULLÁM MÁSODIK HULLÁM HARMADIK HULLÁM


c) Diszkrimináció – esélyegyenlőtlenség Az esélyegyenlőtlenség nem idegen szó, de nem egészen hétköznapi, inkább az élet, a gondolko-

dás egy területéhez kötődő ún. szakszó. Fogalmazd meg, mire vonatkozik, és milyen összefüggés van a diszkrimináció és az esélyegyen-

lőtlenség között!

d) A szövegben szó esik egy reprezentatív kutatásról. Gondold végig, mi mindent kell elvégezni ehhez! Tervezz meg egy reprezentatív kutatást iskoládban valamilyen kérdésről (pl. a menza vagy a büfé

kínálata, minősége, valamilyen, az iskola tanulóit érintő kérdés)!

e) A cikkből kiindulva fogalmazd meg, milyen problémával kell szembenéznie a magyar társadalomnak!

f) Hogyan ítéled meg a kampány eredményességét a grafi kon alapján? Állításodat indokold is meg!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:a) Lexika – alkalmi jelentés meghatározása, konkretizálása

(1) program: terv, tervezet, munkaterv, időre beosztott cselekvési terv valamilyen cél érdekében

MI VOLT A PROGRAM CÉLJA?MILYEN LÉPÉSEK ÉS MILYEN SORRENDBEN KÖVETTÉK EGYMÁST A PROGRAMBAN A CIKKBŐL KIKÖVETKEZTETHETŐEN?

„hogy a kampány végére a magyar társadalom ún. semleges beállítódással jellemezhető tagjai minél nagyobb arányban tartozzanak a romákat elfogadók, a velük kapcsolatos előítéleteket és a sztereotípiákat elutasítók közé”

1. A program céljának meghatározása 2. Előzetes felmérés (2004. tavaszi adatok!) 3. A kampány három hulláma (2004. november – 2005. szeptember) 4. Záró felmérés (2005. őszi adatok)

(2) kampány: rövid időtartamú, szervezett munka valamely alkalmi feladat megoldására

MI VOLT A KAMPÁNY FELADATA?

MILYEN ESZKÖZÖKKEL DOLGOZTAK, ÉS MI VOLT A KÖZVETLEN CÉL A KAMPÁNYBAN??

KIKNEK SZÓLT A KAMPÁNY ÜZENETE?

A program céljának megvalósí-tása, gyakorlati kivitelezése.

A tömegkommunikáció eszkö-zeivel kívántak hatni a meggyő-zés érdekében.

A magyar társadalom romák-kal szemben semleges, illetve diszkriminatív beállítódással jellemezhető tagjainak.


(3) sztereotípia: ismétlődő séma, üres és előítéletes állítás

KIKKEL KAPCSOLATOS AZ ISMÉTLŐDÉS?

KIKNEK A KÖRÉBENISMÉTLŐDNEK?

MILYEN TÖLTETŰEK LEHET-NEK EZEK A SZTEREOTÍPIÁK? MILYEN FÉNYT VETNEK A ROMÁKRA?

a romákkal a magyar társadalomban Ellenségesek, illetve rossz fényt vetnek rájuk, elutasítást fejez-nek ki.

(4) kommunikáció: információk, hírek, állítások közlése, cseréje valamilyen jelrendszer vagy erre szolgáló eszköz útján

KI KÖZÖLT INFORMÁCIÓKAT?

KIVEL? HOGYAN, MILYEN ÚTON?

a program kidolgozói és végre-hajtói

a magyar társadalommal, a széles nyilvánossággal

a tömegkommunikáció külön-féle eszközeivel (a cikkben szerepel: tv-reklám, plakátok)

(5) stratégia: 1. hadászat, a hadjáratok és háborúk vezetésének tudománya 2. szervezett, nem fegyveres küzdelem, játék, sport stb. irányítása, ennek során alkalmazott eljárás 3. hadművelet vagy egyéb nagyobb arányú szervezett küzdelem során alkalmazott eljárás

A STRATÉGIA SZÓ MELYIK JE-LENTÉSE LEHET A LEGINKÁBB ÉRVÉNYES A SZÖVEGBEN?

MILYEN STRATÉGIA SZEREPEL A CIKKBEN?

MILYEN CÉLBÓL DOLGOZ-TAK KI STRATÉGIÁT?

A 2. (a második) kommunikációs stratégia a program céljainak elérésére

(6) reprezentatív: valamit képviselő – részleges, de az egészről mégis képet adó (régebben: pom-pás, nagyvonalú)

MI VOLT REPREZENTATÍV A CIKK SZERINT?

MIRŐL KÍVÁNT KÉPET ADNI? MEKKORA RÉSZ ALAPJÁN?

a kutatás a minta

a kommunikációs kampány és a program időszaka alatt végbe-ment változásokról

2500 fő


(7) diszkrimináció: különbségtétel, itt elsősorban hátrányos megkülönböztetés; az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás

MI A DISZKRIMINÁCIÓ ALAPJA A CIKK SZERINT?

KIKKEL SZEMBEN VALÓSUL MEG A DISZKRIMINÁCIÓ, KI-KET ÉRINT HÁTRÁNYOSAN?

AZ ÉLET MELY TERÜLETÉN MEGLÉVŐ DISZKRIMINÁCIÓ-RA HELYEZTE A HANGSÚLYT A KAMPÁNY?

előítéletek, sztereotípiák a romákat a munkahelyi diszkriminációra

(8) identitás: azonosság, önazonosság, (vállalt) hovatartozás az emberek között

KIKNEK VAN IDENTITÁSA?MILYEN IDENTITÁSRÓL ESIK SZÓ A SZÖVEGBEN?

MI HATÁROZHATJA MEG AZ IDENTITÁST SZERINTED?

minden embernek roma identitásról kultúra, neveltetés, hagyomány, vallás stb.

(9) konkretizál: 1. kézzelfoghatóvá tesz azáltal, hogy egyes, meghatározott esetekre vonatkoztat 2. közelebbről meghatároz, pontosabban kifejt, kézzel foghatóan megmagyaráz 3. megvalósít, a gyakorlatba átültet

A SZÓ HÁROM MEGADOTT JELENTÉSE KÖZÜL MELYIK NEM LEHET ÉRVÉNYES A SZÖVEGBEN?

MIT KONKRETIZÁLT A CIKK SZERINT A KAMPÁNY MÁSODIK HULLÁMA?

MILYEN MÓDON, ESZKÖ-ZÖKKEL KONKRETIZÁLNÁD TE EZT?

a 3. (a harmadik) az első hullám (általánosság-ban felfogott) üzenetét

konkrét példák, egyes esetek bemutatásával (pl.)

(10) statisztika: tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavétele, elemzése, csoporto-sítása, feljegyzése

MILYEN SZEREPET KAPOTT A STATISZTIKA A KAMPÁNY ELSŐ HULLÁMÁBAN?

MILYEN SZEREPET KAPOTT A STATISZTIKA A PROGRAMBAN, A KAMPÁNYON KÍVÜL?

a megdöbbentő statisztikai adatokat használták fel a fi gyelem felkeltésére

Statisztikai módszereken alapult az előzetes és a záró felmérés, amelynek eredményeit a grafi kon bemutatja.

b) (1) Melyik az alá-, és melyik a fölérendelt fogalom a cikkben! program kampány


(2) Kulcsszavak / részcélok:

ELSŐ HULLÁM: MÁSODIK HULLÁM: HARMADIK HULLÁM:

fi gyelemfelkeltés erősítés / konkretizálás összegzés

c) Diszkrimináció – esélyegyenlőtlenség

A diszkrimináció egy bizonyos társadalmi csoportra irányul. A szöveg szerint ez a munkahelye-ken érvényesül, és ott mérhető leginkább. Ez a jelenség megnehezíti a diszkrimináció által súj-tott csoport számára egyáltalán a munkahely, másrészt a képességeinek, igényeinek megfelelő munka megtalálását. Ez rontja az esélyeit a társadalmi beilleszkedésben, a létfenntartásban, boldogulásban.

Természetesen a tanulóktól nem ezen a szinten megfogalmazott választ várunk, de tereljük őket abba az irányba, hogy a gondolatmenet jelenjen meg benne, illetve lehetőleg a probléma minden elemére utaljanak.

e) A magyar társadalomban élnek előítéletek, sztereotípiák a romákkal kapcsolatban. A társa-dalom egy számottevő része nem fogadja el őket, a többség pedig semleges. Ennek következ-tében a társadalomban létezik diszkrimináció, ami növeli a társadalmi feszültségeket, és egy leszakadó társadalmi csoportot hoz létre. Ez hátrányt jelent a társadalom egészének, amit úgy lehet kiiktatni, ha a diszkriminációt felszámoljuk.

Természetesen a tanulóktól nem ezen a szinten megfogalmazott választ várunk, de tereljük őket abba az irányba, hogy a gondolatmenet jelenjen meg benne, illetve lehetőleg a probléma minden elemére utaljanak.

f) A grafi konról leolvasható, hogy az elfogadók aránya számottevően nőtt, a semlegeseké csök-kent a kampány ideje alatt. Ez a jelenség egybevág a program célkitűzésével. Ugyanakkor eredményként könyvelhető el, hogy csökkent a diszkriminatívak aránya is. Ez a programnak a cikk szerint nem volt közvetlen célkitűzése, de mindenképpen közvetett eredménynek tekint-hető. Ezzel magyarázható, hogy a semlegesek aránya nem csökkent az elfogadók arányának növekedésével azonos mértékben.


• Osszunk ki a tanulóknak egy-egy kártyát (cédulát), és kérjük őket, hogy írjanak le:1. néhány, az órán (az előző egy-két órán) megismert, megtárgyalt, számukra fontos gondolatot,2. egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdésüket,3. egy személyes megjegyzésüket vagy észrevételüket!

REFLEKTÁLÁS

85. oldal

5 PERC

T/12.

Kilépőkártya

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

• Mondjuk el a diákoknak, hogy nem kötelező mind a három ponthoz írni valamit!• A kilépőkártyák használatát itt (és a következő órán) egyértelműen a téma indokolja – a tanulók-

ban sok olyan személyes kérdés merülhet fel, amelyet szóban esetleg nem tennének fel. (Ebben az esetben jó megoldás lehet, ha írásban, „válaszkártyán” reagálunk, személyesen csak az érintett tanulónak, megőrizve a diszkréciót.)

• Egyben fontos, hogy képet kapjunk az egész csoport attitűdjéről, gondolkodásmódjáról az adott kérdésekben, hogy reagálhassunk a problémákra, eredményes kommunikációt folytathassunk.

• A reagálásra a szövegértési felmérőt követő órán tudunk majd sort keríteni!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : egyéni refl ektálás a tanultakra és hallottakra, kérdések megfogalmazása, problémák felvetése, lényegkiemelés

M u n k a f o r m á k : egyéni munka, szövegalkotás

M ó d s z e r e k : kilépőkártya

E s z k ö z ö k : kilépőkártyák


12. Kilépőkártya Fogalmazd meg (1) néhány, az órán (az előző egy-két órán) megismert, megtárgyalt, számukra fontos gondolatot, (2) egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdésedet, (3) egy személyes megjegyzésedet vagy észrevételedet! Nem kötelező mindháromról írni!

5. PROJEKTMUNKA ÉS SZÖVEGÉRTÉSI FELADATLAP


• Az óra elején reagáljunk a kilépőkártyákon felvetett kérdésekre, megnyilvánulásokra stb!• Egyes kérdéseket megválaszolhatunk, félreértéseket tisztázhatunk, jelezhetjük, hogy egyes kér-

désekre a későbbiekben kapnak választ a diákok, esetleg ajánlhatunk irodalmat további tájékozó-dásra, refl ektálhatunk a megjegyzésekre, észrevételekre is.

• A vitás kérdéseket kiemelhetjük, és jelezzük, hogy a projektmunka során ugyanezekkel a kérdé-sekkel fogunk foglalkozni.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : egyéni refl ektálás a tanultakra, hallottakra, kér-dések megfogalmazása, problémák felvetése, lényegkiemelés

M u n k a f o r m á k : frontális megbeszélés, beszélgetés, vita

M ó d s z e r e k : kilépőkártya (lásd az előző órát)

E s z k ö z ö k : kilépőkártyák (az előző óráról)


1. A kilépőkártyák tanulságainak megbeszélése Röviden megbeszéljük a kilépőkártyák tanulságait. Egyénileg, szóban refl ektáljatok!


• Alkossunk 5–6 fős vegyes csoportokat!• A projektmunkánál fontos, hogy a csoportok vegyes képességűek legyenek. Így a projektek vé-

gén kb. azonos színvonalat remélhetünk, illetve egymás segítése, a feladatok megosztása erősíti az összetartás, a szolidaritás kialakulását.

RÁHANGOLÓDÁS

87. oldal

5 PERC

T/1.

A kilépőkártyák tanulságainak megbeszélése

87. oldal

15 PERC

T/2. A projektmunka megkezdése


• A munka megkezdése előtt tudassuk a diákokkal, hogy a projektmunkát értékelni fogjuk, ez lesz a teljesítményük megítélésének az egyik fontos összetevője.

• Tudassuk velük továbbá, hogy a projekt bemutatására 4–5 perc áll majd a rendelkezésükre, ame-lyet meg is kell tölteniük tartalommal, valamint hogy a bemutatókat önállóan, közösen kell majd megtartaniuk.

• Beszéljük meg a projektmunka legfontosabb elemeit, valamint a munka menetét a jelenlegi és a következő órákon.

• Először tekintsük át a tanulókkal közösen a projektmunka lépéseit összefoglaló táblázatot, beszél-jünk a munkamódszerről!

• Ezt követően a csoportok válasszanak témát – vitassák meg, melyikhez van kedvük, melyiket dolgoznák ki a legszívesebben.

• Az sem baj, ha több csoport dolgozik majd egy témán, illetve marad olyan téma, amelyet senki sem dolgoz fel. (Itt még adhatunk lehetőséget arra is, hogy ha valaki a téma miatt szeretne, egy másik csoporthoz csatlakozzon.)

• Ezután tervezzék meg a feladatot, a kidolgozást, és beszéljék meg, hogy ki milyen feladatot fog végezni!

• Mindezt rögzítsék a tanulói munkafüzetben, és kezdjék meg a munkát!• Hívjuk fel a tanulók fi gyelmét arra is, hogy a kitűzött célok, a kidolgozott elképzelések, a munkaterv

és a feladatok elosztásának ismertetése a beszámoló, a projektmunka ismertetésének része lesz!• Hívjuk fel továbbá a tanulók fi gyelmét arra, hogy a projekteket a következő órán folytatni fogják,

így a köztes időben módjukban áll beszerezni illusztrációkat, segédanyagokat a kidolgozáshoz.• Ehhez felhasználhatják az Internetet, az iskolai könyvtárat stb.• Segítséget jelenthet a csoportmunkában itt is a feladatkörök (csoportvezető, időmérő, írnok) ki-

osztása, de a feladatok kiosztását rábízhatjuk magukra a csoporttagokra. • Ugyanebben a modulban szerepel egy szövegértési feladatlap is.• Ezt beiktathatjuk a projektmunka közepébe, ugyanis a projekt elvégzéséhez a diákoknak otthoni

munkára is szüksége van, tehát több időt kell adnunk.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló feladat- és probléma-meghatározás, lé-nyegkiemelés, következtetések levonása, egyedi esetek és általános megállapítások kapcsolatai-nak megértése, feltárása, kisközösségi, csoportos kommunikáció, kooperáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A csoportokat szervezhetjük úgy is, hogy azokat ele-ve egy-egy feladathoz (projekthez) rendeljük, és az adott feladattípus, terület iránt érdeklődést mutató tanulókat osztjuk be az egyes csoportokba. (Pl. az irodalom iránt érdeklődést mutató, könnyen olvasó diákok – B) téma; a fi lm, a képzőművészetek vagy a számítástechnika iránt ér-deklődést mutató diákok – D) téma). Ennél a feladatnál különösen fontos, hogy a csoportok hu-zamosan tudjanak együtt dolgozni, ezért a csoportszerveződésben nagy teret kell adni a diákok kölcsönös választásának, rokon- és ellenszenveinek.

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, előkészület a frontális beszámolóra

M ó d s z e r e k : projektmunka

E s z k ö z ö k : az egyes projektek bemutatását szolgáló eszközök. A projektmunkát megoldhat-juk internetes feladatként is, ha a rendelkezésünkre állnak Internet-kapcsolattal bíró, multimédiás feldolgozásra alkalmas számítógépek – esetleg csoportonként egy-egy.

P R O J E K T M U N K A É S S Z Ö V E G É R T É S I F E L A D A T L A P 1 0 3

2. A projektmunka megkezdése

a) Olvassátok el a projektmunka lépéseit, és készüljetek fel rá!

A PROJEKTMUNKA

Projektnek (projektmunkának) azt nevezzük, amikor egy világosan megfogalmazott cél ér-dekében, például egy feladat megoldásán több ember dolgozik összehangoltan, tervszerűen. Ehhez természetesen előre meg kell határozni a célt, a feladatot, megoldási tervet kell készíteni, és ki kell osztani a résztvevőknek a feladataikat. (Ezeket nekik el is kell végezni.) Ez a munkafor-ma világunkban meglehetősen elterjedt, számos előnyét tapasztalták, tapasztaljuk a mindennapi életben és a tudományban, az oktatásban egyaránt.

A PROJEKTMUNKA MENETE(ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT)

LÉPÉS TEVÉKENYSÉG ÓRA* IDŐKERET

1. a csoportok megalakítása 1.

2. témaválasztás 1. 5 perc

3. munkaterv készítése (illusztrációk) a feladatok elosztása és a mun-ka megkezdése

1. 10 perc

4. a projektmunkával kapcsolatos kérdések, észrevételek (kilépőkár-tyákon)

1. 5 perc

5. otthoni átgondolás, illusztráció- és anyaggyűjtés

6. a kérdések, észrevételek (kilépőkártyák) megbeszélése 2. 5 perc

7. a projekt kidolgozása 2. 35 perc

8. a projektmunkával kapcsolatos kérdések, észrevételek (kilépőkár-tyákon)

2. 5 perc

9. otthoni átgondolás, a munka esetleges kiegészítése

10. a kérdések, észrevételek (kilépőkártyák) megbeszélése 3. 5 perc

11. a projektek bemutatása 3. 30 perc

12. a projektek és a fejezet feldolgozása során végzett munka értéke-lése

3. 10 perc

* a projektmunka órái (1–3.)

b) Alkossatok csoportokat a projektmunkához!

c) Készülj fel, hogy társaiddal egyet kidolgozol az alább (a következő feladatban) felsorolt témák közül!



• Az előző órán összeállított csoportok kezdjék meg, illetve folytassák a projektek kidolgozását! • Ebben nyújtsunk segítséget nekik, amennyiben lehetséges, a segédanyagok, illusztrációk keresé-

sével is!• Nagy segítséget jelenthet, ha rendelkezünk a teremben Internet-kapcsolattal felszerelt, multimé-

dia szerkesztésére alkalmas számítógéppel / számítógépekkel.• Segítsük, tereljük a csoportok munkáját, ha azok elakadnak, vagy nyilvánvalóan hibás irányba

térnek!

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló feladat- és probléma-meghatározás, lé-nyegkiemelés, következtetések levonása, egyedi esetek és általános megállapítások kapcsolatai-nak megértése, feltárása, kisközösségi, csoportos kommunikáció, kooperáció

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a csoportok összeállításánál

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, előkészületek a frontális bemutatóra


E s z k ö z ö k : Internet, számítógépek

3. A projekt kidolgozása Az előző órán alakított csoportok elkezdik a projekt kidolgozását. A feldolgozás során először válasszátok ki egyet a felsorolt témákból, azután – az eredményes,

hatékony munka érdekében – készítsetek közösen tervet a kidolgozásra, és osszátok el magatok között a feladatokat!

A) BEILLESZKEDÉS, KÍVÜLMARADÁS

Mutassatok be egy vagy több esetet, amelyekben a beilleszkedés-kívülmaradás kérdése válik köz-ponti problémává.A példákat, eseteket meríthetitek az irodalomból, fi lmekből vagy a „való életből” (saját tapasztalata-itokból, megtörtént esetekből kiindulva).Elemezzétek ezeket az eseteket a következők szerint: • milyen tényezők alakították az eseményeket,• milyen lelki, szellemi folyamatok irányították a szereplőket,• mennyire tekinthető sikeresnek a beilleszkedés, illetve mi lehet az oka a kívülmaradásnak,• mennyire tekinthető tipikusnak egy-egy adott eset, milyen általános következtetés vonható le belőle?

JELENTÉSTEREMTÉS

88. oldal

35+40 PERC

T/3.

A projekt kidolgozása


B) KIREKESZTÉS, KÍVÜLMARADÁS – A CSAVARGÓ SÜN ESETEI

Dolgozzátok fel Hajnóczy Péter A sün és a harkály című novelláját!A feldolgozás során törekedjetek arra, hogy minél részletesebben, alaposabban bemutassátok a mű-vet társaitoknak (ez nem azonos a cselekmény ismertetésével!), valamint hogy kedvet csináljatok nekik az elolvasásához!Elemezzétek a novellát az alábbiak szerint:

a) Hogyan kapcsolódik e mesenovella az általatok már ismert Hajnóczy-novellához (Munkaterápia)?

b) Milyen jellemeket testesítenek meg a novellában szereplő állatok? Mennyiben, miben emlékeztet ez a novella az állatmesékre?

c) Mi az, ami a novellában, a történetben az elbeszélés korához köthető?

d) Hogyan viszonyultak az állatok a sünhöz? Melyek voltak a vádak, amelyeket ellene hangoztattak? Miért válhattak ezek vádakká?

e) Hogyan keveredett az ügybe a harkály? Végül is mi lett a novellában az ő sorsa – kiközösítették vagy nem?

f) Mennyiben, miért tekinthető szatirikusnak a novella?

g) Mi tekinthető a novella csattanójának? Ezek alapján milyen (mesei) tanulsága van?

HAJNÓCZY PÉTER: A SÜN ÉS A HARKÁLY

A sündisznót nemigen kedvelték az erdőben. Valahogy furcsa volt; nem a külsejét: az életmódját tartották különösnek. Nincs állandó lakhelye, éjszakázik, csak alkalmi munkát vállal, takarékkönyve nincs. Nagyjából ezek voltak a vádak, amelyeket az erdő lakói széltében-hosszában terjesztettek a sünről. Félni csak a bogarak és az egerek féltek tőle, amelyekkel táplálkozott.

– Hatalmas állat – jelentette ki egy egér. – Nincs nála félelmetesebb az egész erdőben! Úgy lát a sötétben, akár a bagoly. A foga éles, mint a fűrész. Egyszóval: kivételes egyéniség! Ha engem kérdez-nek, kitüntetném a bátorságáért!

– Még hogy kitüntetés! – vijjogott a sas, akinek a fülébe jutott az egér fecsegése. – Még mit nem! Kiváló egyéniség, mikor alig nagyobb egy vadgesztenyénél! Így vélekedik hát ez a mi tisztelt egerünk! Majd elbeszélgetünk vele!

És felszállt a sziklájáról, hogy megkeresse az egeret.A bogarak még az egérnél is pimaszabbak voltak. Őket nem fenyegette a veszély, hogy a sas, a far-

kas vagy a róka elbeszélget velük a sündisznókérdésben hangoztatott véleményük miatt. A ganajtúró nemcsak a kitüntetést szavazta meg a sünnek, hanem javasolta, hogy nevezzék ki az egerek kizáróla-gos jogú gyámjának. Ami azt jelentette, hogy a mostani gyámot, a baglyot haladéktalanul váltsák le.

– Csak fecsegjenek! – legyintett a hír hallatán a bagoly. – Akinek nincs, annak nem is lesz! Hogy ezt mire értette, nem tudta senki, így az erdő lakói mint a legújabb bölcsességet adták tovább.– Akinek nincs, annak nem is lesz! – üvöltötte a farkas a legközelebbi nagygyűlésen. – Azt hiszem,

ez ma már minden gondolkodó állat előtt világos!Ezután történt, hogy egy szép napon a sündisznó kijelentette: kétszer kettő négy. Aki csak hal-

lotta, csak mosolygott a képtelen állításon. Egy olyan személy, aki még egy tisztességes üreget sem


képes kivájni magának, aki falevelek alatt, a puszta földön alszik ... ugyan! Feltűnési viszketegségben szenved, érdekessé akarja tenni magát, egyszóval szánalmas alak!

A harkály unalmában betelefonált a Tudakozóba, és megkérdezte, mennyi kétszer kettő. Mikor meghallotta a választ, nem hitt a fülének, és még egyszer megkérdezte, aztán letette a kagylót, mint akit tarkón vágtak. De honnan tudhatja ezt a sündisznó?

Mindenkit ez a kérdés nyugtalanított. Aki csak valamit is adott magára – persze, a bogarakat meg az egereket nem számítva –‚ annak sehogyan sem fért a fejébe, hogy kénytelen egy véleményen lenni a sünnel. Nem arról volt szó, hogy fontosnak tartották volna, mennyi kétszer kettő – miattuk lehetett akármennyi, kivéve a sün által megjósolt eredményt.

– Vak tyúk is talál szemet – vont vállat zavartan a harkály, akire kezdtek görbe szemmel nézni, amiért felhívta a Tudakozót. – Véletlen... előfordul az ilyesmi

Zavart, dadogó mentegetőzése még gyanúsabbá tette a harkályt. Nyíltan ugyan senki nem vádol-ta, hogy összeesküvést sző a sündisznóval, de kerülni kezdték a társaságát.

Nemsokára összehívták a gyűlést. – Akinek nincs – üvöltötte a farkas –‚ annak nem is lesz! Mindenki a lesütött szemmel gubbasztó harkályra nézett, s csaknem megszólalt a tekintetük. „Erre mit mondasz, apuskám? Most próbálj telefonálni!” Még el sem ült a vihar, mikor a nyughatatlan sündisznó tanúk előtt kijelentette, hogy a kő nehezebb

a víznél. A harkály ide-oda röpködött az erdőben, és a felháborodástól elfúló hangon rikácsolta: – Micsoda hülyeség! A Tudakozó is azt mondta, hogy nem igaz! A kétszer kettő, az véletlen volt!

Én megmondtam: vak tyúk is talál szemet! A harkály, persze, nem hívta fel a Tudakozót, abban reménykedett, hogy ezt úgysem fogja meg-

kockáztatni senki. De balszerencséjére, a vaddisznó, akit kevéssé érdekeltek a közhangulatot alakító árnyalatok és fi nomságok, kapta magát, és megkérdezte a Tudakozót: nehezebb-e a kő a víznél? És habozás nélkül terjeszteni kezdte a választ, amely nem jelentett kevesebbet, mint hogy a sünnek immár másodszor van igaza.

Egyesek a vaddisznó és a sün rokoni kapcsolatáról suttogtak… Meghúzta magát mindenki, aki repülni nem tudott, mert a vaddisznó nem volt válogatós, sem részrehajló, a gombát vagy az egeret ugyanolyan jó étvággyal falta fel, mint a turkáló orra körül mászkáló bogarakat.

Így történt, hogy hangosan egyedül a harkályt mocskolta mindenki. – Vak tyúk is talál szemet? – kérdezték tőle úton-útfélen. – Mikor hívja fel legközelebb a Tudakozót? A harkály valami olyasmit hebegett, hogy az utóbbi időben gyakran cseng a füle, kénytelen el-

menni az orvoshoz. – Hát ne is halogassa, szomszéd! – tanácsolta a róka, és lassan végignyalta a szája szélét. – A kór-

házban majd gatyába rázzák a maga fülét! Mikor aztán ismét eljött az ideje, hogy a gyűlést összehívják, a harkály kötéssel a fülén, magában

gubbasztott egy hatalmas tölgyfaág hegyén. Nem volt hajlandó melléülni senki. Aztán szólásra emelkedett a farkas, lassan körbehordozta tekintetét az egybegyűlteken, és hatal-

mas lélegzetet vett. – Akinek nincs – ordította, hogy rezegni kezdtek a faágak –‚ annak nem is lesz! Mindenki a harkályra nézett, aki lehorgadt csőrrel gubbasztott a helyén. – Hogy érzi magát, szomszéd? – kérdezte tőle a róka, mikor a farkas berekesztette a gyűlést. – Ki-

kúrálták a fülét? Vagy még kezelésre jár? Nem sokkal azután a sün kijelentette, hogy a fent az lent van. – Miért ne? – mondta a róka a borznak. – Azért, mert valaki sündisznónak született, már semmi

okos nem juthat az eszébe?


A Tudakozót ezúttal senki nem hívta fel, de egy szép, csendes májusi vasárnap a harkály ebéd után felakasztotta magát. A mókus az utolsó pillanatban vágta el a kötelet.

– Bűnös volt, ez kétségtelen – mondta ki a bagoly a szentenciát –, de talán maradt még benne egy szikra lelkiismeret.Mesterséges légzést alkalmaztak, nagy nehezen visszatért a harkályba az élet. A következő gyűlésen már nem emlékezett a harkály esetére senki.– Akinek nincs – üvöltötte a farkas –‚ annak nem is lesz!

C) EGY ELŐÍTÉLET MŰKÖDÉSE

Mutassatok be egy vagy több esetet, amelyekben megjelenik és fontos szerepet kap valamilyen elő-ítélet! A példákat, eseteket meríthetitek az irodalomból, fi lmekből vagy a való életből: saját tapaszta-lataitokból, megtörtént esetekből kiindulva. Elemezzétek ezeket az eseteket a következő szempontok szerint:

a) milyen előítéletek alakították az eseményeket, játszottak bennük szerepet,

b) kik gondolkodtak előítéletek alapján a szereplők közül,

c) történt-e változás az előítéletek megítélésében, beállt-e változás valamely szereplő, szereplők felfogásában

d) ha igen, milyen események hatására és milyen lelki, szellemi folyamatok játszódtak le ezekben a szereplőkben,

e) van-e valamilyen általános, az egyedi eseteken túlmutató tanulsága ezeknek az eseményeknek, történeteknek?

Gondoljatok arra is, hogy magukat az eseteket (irodalmi mű vagy részlet, fi lmrészlet, saját történet stb.) valamilyen módon be kell mutatnotok társaitoknak is!Saját eseteiteket pl. eljátszhatjátok vagy elmesélhetitek, fi lmrészleteket vetíthettek le, vagy műrészle-teket olvashattok fel...

D) PROGRAM AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN

Dolgozzatok ki programot, melyben felhívjátok társaitok, illetve a hasonló korú diákok fi gyelmét vala-milyen előítélet meglétére, megjelenésére napjaink Magyarországán! Készítsétek el a program tervét (lépései, kampányok stb.) és a program nyilvánosságra szánt anyagait!Néhány ötlet a nyilvánosságnak szánt anyagokhoz:

a) fi gyelemfelkeltő szórólapok (szöveg és kép)

b) szövegek, esetleírások, melyek felhívják a fi gyelmet az előítéletekre, veszélyeikre

c) fi gyelemfelkeltő plakátok, különféle technikákkal (grafi ka, montázs, számítógépes képszerkesztés stb.)


d) mozgóképek (általatok beállított és felvett jelenetek, választott fi lmrészletek)

e) multimédiás bemutató

E) PROGRAM A TÁRSADALMI TOLERANCIA MEGTEREMTÉSÉRE

Dolgozzatok ki programtervet, melyben felhívjátok társaitok, illetve a hasonló korú diákok fi gyelmét a társadalmi tolerancia fontosságára napjaink Magyarországán!Készítsétek el a program nyilvánosságra szánt anyagait!Néhány ötletet olvashattok a kidolgozáshoz a 4. témánál!

F) PÉLDÁK A SZOLIDARITÁSRA

Mutassátok be a társadalmi, emberi szolidaritás (összetartás, egymás segítése, együttérzés) megnyil-vánulásait a múltban vagy napjaink világában!A példákat meríthetitek a történelemből, irodalomból, fi lmekből vagy a való életből: saját tapasztala-taitokból, környezetetekben vagy a világban megtörtént esetekből, tudósításokból stb. kiindulva.Mutassátok be ezeket az eseteket a következők szerint:

a) kik, milyen okból vagy okokból szorultak segítségre, voltak hátrányos helyzetben

b) milyen háttérrel, indíttatással fogtak össze az esetek, történetek szereplői, és milyen célt tűztek maguk elé,

c) hogyan, mennyiben sikerült a céljukat elérni, hogyan változott, alakult a szereplők élete, sorsa,

d) hogyan változtak meg az események hatására a szereplők, módosult-e felfogásuk, világképük?

Gondoljatok arra is, hogy magukat az eseteket (irodalmi mű vagy részlet, fi lmrészlet, saját történet stb.) valamilyen módon be kell mutatnotok társaitoknak is!Saját eseteiteket pl. eljátszhatjátok vagy elmesélhetitek, fi lmrészleteket vetíthettek le, vagy műrészle-teket olvashattok fel...

A CSOPORTOM ÁLTAL VÁLASZTOTT TÉMA:

A feldolgozás lépései, iránya, feladatai:

Az én feladatom:

A feldolgozáshoz szükséges illusztrációk, segédanyagok:



• A csoportok mutassák be kidolgozott feladataikat!• Ennek ne csak az eredmény bemutatása, hanem a cél, a munkaterv, a feladatok elosztásának

ismertetése is legyen része!• Adjunk alkalmat itt vagy a következő lépésben a csoportok önértékelésére; kérdezzünk rá, ho-

gyan látják, mennyire sikerült megvalósítaniuk terveiket, elérniük a kitűzött célokat.• A bemutatókat ebben a lépésben csak igen röviden értékeljük, közvetlen reagálással!• A bennük tapasztalható esetleges homályosságokra, önellentmondásokra vagy hiányosságokra

kérdezzünk, illetve mutassunk rá már itt!• Érdemes a projektek bemutatása során jegyzeteket készíteni a későbbi értékeléshez (a projektek

erényei, gyengéi, jó vagy gyenge egyéni teljesítmények stb.).

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a lényeg kiemelése, következtetések levonása, egyedi esetek és általános megállapítások kapcsolatainak megértése, feltárása, kisközösségi, cso-portos kommunikáció, kooperáció, önértékelés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a csoportok összeállításánál

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális beszámoló, közös értékelés


E s z k ö z ö k : az egyes projektek bemutatását szolgáló eszközök. A projektmunkát megoldhat-juk internetes feladatként is, ha a rendelkezésünkre állnak Internet-kapcsolattal bíró, multimédiás feldolgozásra alkalmas számítógépek – esetleg csoportonként egy-egy.

4. A projekt bemutatása Csoportoddal mutasd be az elkészült projektet az osztálynak!


• Az értékelés során előbb értékeljük a projektek kidolgozása során a csoportok teljesítményét, majd a fejezet feldolgozása során nyújtott egyéni teljesítményeket, elért eredményeket vagy tapasztalt hiányosságokat.

93. oldal

30 PERC

T/4. A projekt bemutatása

REFLEKTÁLÁS

93. oldal

10 PERC

T/5.

A projekt és a fejezet feldolgozása során végzett munka értékelése


• A tanulók teljesítményét ezek alapján értékeljük jeggyel.• Igen hasznos lehet az itt elhangzó, rövid, szöveges értékelést írásban is átadni az egyes diákoknak

a jegy mellé, illetve ha ezt az iskola programja megengedi, nem is feltétlenül szükséges jeggyel értékelni a tanulók teljesítményét.

• Az értékelés során feltétlenül kerüljön sor arra is, hogy a diákok saját munkájukat értékelik.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a teljesítmények értékelése, megítélése, önér-tékelés


M u n k a f o r m á k : frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k : tanári értékelés, önértékelés

5. A projektek és a fejezet során végzett munka értékelése Közösen értékeljétek munkátokat, a tanár vezetésével! Figyeljetek a visszajelzésre!

Értékelési szempontok a projektmunka értékeléséhez:

• tématartás (mennyire felel meg a kidolgozás a feladatban megadott szempontnak / szempon-toknak),

• munkaterv és megvalósítás (mennyire sikerült kidolgozni, amit terveztek, illetve mennyire in-dokoltak az eltérések),

• a csapatmunka színvonala (mennyire alapul közös munkán, a feladatok megosztásán és elvég-zésén a teljesítmény),

• a kidolgozás tartalmi minősége, önállósága, ötletessége,• a kivitelezés minősége (szövegalkotás, képek, montázsok stb.)• az előadás, a bemutató színvonala.

Célravezető megoldás lehet ezeket a szempontokat valamilyen skálán, egyértelműen meghatá-rozható teljesítménytartományok szerint pontozni, majd ezek összeadásával pontszámot adni a projektekre.

Például: TématartásA témának megfelelő, azt a feladat által igényelt szinten feldolgozó projekt: 4 pontA témától elkanyarodó, azt csak részben feldolgozó projekt: 2 pontA témát eltévesztő, annak inkább csak jelentéktelen részét érintő munka: 0 pont



• A feladatlap megírásához az előző felmérő megírásával azonos körülményeket teremtsünk, hogy a nehézségében kb. egyenlő két felmérő eredménye egymással összevethető legyen! Kinyomtat-juk a szövegeket és a feladatlapokat.

• Először még csak a szövegeket osszuk ki a diákoknak; vagy olvassák el magukban, vagy mi olvas-suk fel azt, s a tanulók közben olvassák némán!

• Ezután osszuk ki nekik a feladatlapot!• Hívjuk fel a fi gyelmüket arra, hogy olvassák el újra némán és fi gyelmesen a szöveget, és hogy

tegyék meg ezt először a feladatokkal is!• Ezután fogjanak munkához, a kitöltéshez! Ehhez használják, forgassák a szöveget!• Ügyeljünk arra, hogy a tényleges, tiszta munkaidő – a hangos felolvasás nélkül – legalább 35 perc legyen! • Értékelés: Az előző felmérőhöz hasonlóan az értékeléshez használjuk a mellékelt táblázatot. Ezen

a módon összemérhetővé válik a csoport és az egyes diákok korábbi és jelenlegi teljesítménye.• A tanár a dolgozat értékelésekor térjen ki mindkét szempontra!• Jeggyel a fejlődést, a két méréskor nyújtott teljesítmény különbségét értékeljük, a második méré-

sen elért eredményt önmagában ne.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Az értő, néma olvasást akadályozó tényezők feltárása, illetve a hatékony néma olvasást lehetővé tevő képességek felmérése (részletesen l. a feladatlap felépítését)



A 2. szövegértési felmérőlap felépítése:

Vizuális kontextus (ábrák, illusztrációk) megteremtése, szövegre vonatkoztatása

1. a), 1. b) – 2 pont

Lexikai jelentés ismerete / kikövetkeztetése

2. – 1 pont

3. – 1 pont

4. – 1 pont

5. – 1 pont

8. – 1 pont

Az anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek megkeresése (behatárolása!)

7. – 5 pont

JELENTÉSTEREMTÉS

93. oldal

45 PERC

T/6.

Szövegértési felmérő


Nem szó szerinti jelentéssíkok felfedezése, interpretációja – metaforikus jelentés, implikálás, elő-feltevés – implikálás:

10. – 1 pont

11. – 1 pont

A mondat, szöveg grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felfedezése

6. – 1 pont

9. – 1 pont

13. – 1 pont

14. – 1 pont

RTM

12. – 1 pont

Komplex – globális – szövegértés

15. – 1 pont

E s z k ö z ö k : szöveg, feladatlap, megoldókulcs, értékelési táblázat

6. Szövegértési felmérő

Olvasd el az alábbi szöveget majd töltsd ki a felmérő kérdéseit, feladatait!


SZÖVEGÉRTÉSI FELMÉRŐ

ZOLNAY VILMOS: A TOTEMIZMUS

A vallásokat benépesítő s – úgy látszik – kiirthatatlan szörnyek: emberállatok és különféle állatokból összerótt, gyakran valóban félelmetes alakok arra a különös elképzelésre vezethetők vissza, miszerint az emberek állatősöktől származnak.

Furcsa hit. Távoli, nagyon-nagyon távoli őseink-eleink, úgy kétszázezer év mélységében, megsejtettek valamit az élővilág evolúciójáról? AZT hiszem, ez a legkevésbé helytálló magyarázat. Bizonyosak lehetünk benne, hogy ha az ősember egyáltalán gondolkozott ezeken a dolgokon, a világot öröktől adottnak, vál-tozatlannak és megváltoztathatatlannak képzelte, mert ilyennek látta, HISZ emberöltők tízezrein át maga is változatlan módon élt benne.

Még furcsább azonban, hogy a totemizmus általános volt. A fejlődés egy adott – s többnyire igen hosz-szú – szakaszán minden népnél kimutatható. Kivétel nélkül. Csökevényei, maradványai mindmáig élnek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberi műveltségre semmi sem volt mélyebb és makacsabb hatással nála.

Ha alapvető rejtélyén (egyelőre) túltesszük magunkat, segítségével nagyon sok minden megfejthető. A „vérrokon” állatok tisztelete és a reá vonatkozó tabuk – megölési és elfogyasztási tilalmak – e hit ma-gától értetődő folyományai. Az ősöket megszemélyesítő maskaráknak az ifjakat és nőket megfé lemlítő szerepe az avatási és egyéb szertartásokban szintén. Mi sem természetesebb, mint hogy a férfi ak – az élő „öregek”, az ősök utódai – segítségül hívják az ősöket, és kihasználják tisztelt voltukat az ifjak és az asszonyok kordában tartására, saját tekintélyük megerősítésére, az ősi rend fenntartására.

Mégis van VALAMI – az őstotemizmuson belül –, ami érthetetlen. A totemállat feláldozásának nem-egyszer nagyon kegyetlen rítusa. Több vallástörténész szerint EZ nem is tartozik a totemizmushoz. De hát mindenütt, ahol az ősöket vagy isteneket állat alakban tisztelik, vagy valaha így tisztelték (vagyis mindenütt), fel is áldozták nekik szent állatukat. Méghozzá a medvének többnyire medvét, a bikának bikát, a kosnak kost, néha azonban más állatot, helyettest. Igaz, néhány sivatagba szorult népnél erősen elcsökevényesedett EZ a szokás, és vallási tartalma elhalványult, de nyomokban fellelhető; a busman fi úk homloksebébe az antilop hamvait dörzsölik, és míg NEKIK tilos a húsából enniök, az öregek – mintegy isten nevében – elfogyaszthatják. Hasonlóról hallottunk a közép-ausztráliai törzsekkel kapcsolatban is; az öregek (a beavatottak) régebben főleg a totemállat húsával táplálkoztak, s meglátjuk majd, hogy legen-dáikban is él az áldozat szokása.

(Zolnay Vilmos: A művészetek eredete)


1.) A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, részletet!

1–1 pont

a) Ősi kerámiaedény Dél-Amerikából (teknőc testtel és emberi fejjel)

b) Rituális táncoknál használt maszk Nyugat-Afrikából

a) Részlet, kifejezés:

b) Részlet, kifejezés:

2. Az „evolúció” fejlődést, valaminek a kifejlődését jelenti. Mire vonatkozik a szövegben, minek a fejlődését, kifejlődését érti alatta a beszélő?

a) Az emberi szerszámok, eszközök fejlődését.


b) Az emberi gondolkodás fejlődését.

c) Az élővilág fejlődési folyamatát, melynek egyik végpontja az ember kifejlődése.

1 pont

3. Mit jelöl a szövegben a „totemizmus” kifejezés?

a) Az emberáldozatok szokását.

b) Azt az elképzelést, hogy az emberek állati ősöktől származnak.

c) Azt a szokást, hogy állatokat áldoznak az öregeknek.

1 pont

4. Mit jelent a szövegben a „tabu” kifejezés?

a) Valamilyen (vallásos) tilalmat.

b) Olyan témát, amelyről nem szabad beszélni.

c) Vallási szertartást.

1 pont

5. Mit jelent a szövegben az „összerótt” kifejezés?

1 pont

6. Mire vonatkoznak a szövegben a felsorolt megállapítások?

• A fejlődés egy adott szakaszán minden népnél kimutatható;• maradványai máig élnek;• az emberi műveltségre semmi sem volt mélyebb és makacsabb hatással nála:

1 pont


Azt: valami: ez: ez: nekik

5 pont


8. Mit jelent az, hogy „kordában tart” valaki valakit?

1 pont

9. Milyen viszonyra utal a két tagmondat között a szövegben kiemelt „hisz” kötőszó?

a) ellentét

b) magyarázó

c) felsorolás

1 pont

10. A negyedik bekezdés elején a beszélő úgy fogalmaz, hogy ha a totemizmus „alapvető rejté-lyén túltesszük magunkat”, sok mindent megérthetünk, ami a totemizmussal kapcsolatos. Mi ez az „alapvető rejtély”?

1 pont

11. Milyen állatot áldozna (áldozott volna fel a múltban) – a szöveg gondolatmenetéből kiindulva – az a nemzetség, törzs „ősének”, amelyik a jaguárt vallja legfőbb istenének, ősének?

1 pont

12. Melyik állítás igaz?

a) Totemizmus, állatáldozat csak a régmúltban, az őskorban létezett.

b) Totemizmus, állatáldozat a természeti népeknél a közelmúltban is megfi gyelhető volt, illetve (rit-kán) napjainkban is megfi gyelhető.

1 pont

13. A szövegben szó esik egy afrikai népről, a busmanokról. Milyen természeti viszonyok között élnek ők a szöveg szerint?

a) őserdőben

b) sivatagban

c) tengerparton

1 pont

P R O J E K T M U N K A É S S Z Ö V E G É R T É S I F E L A D A T L A P 1 17

14. Milyen természeti viszonyok között élnek a szövegben említett közép-ausztráliai törzsek a szöveg szerint?

1 pont

15. A szöveg szerzője megemlíti, hogy több vallástörténész szerint az állatáldozat, a totemállat feláldozása nem is tartozik a totemizmushoz. Mit gondolsz, ő maga egyetért ezzel?

a) igen

b) nem

1 pont


JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A feladatokra csak az útmutatóban megadott pontszámot lehet adni. Részpontszám, más bontású pontszám nem adható.

1. A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, részletet!

2 pont

a) Az első bekezdés; kifejezés pl. „emberállatok”, „az emberek állatősöktől származnak”

b) „Az ősöket megszemélyesítő maskaráknak az ifjakat és nőket megfélemlítő szerepe”

2. Az „evolúció” fejlődést, valaminek a kifejlődését jelenti. Mire vonatkozik a szövegben, minek a fejlődését, kifejlődését érti alatta a beszélő?

c) Az élővilág fejlődési folyamatát, melynek egyik végpontja az ember kifejlődése.

1 pont

3. Mit jelöl a szövegben a „totemizmus” kifejezés?

b) Azt az elképzelést, hogy az emberek állati ősöktől származnak.

1 pont

4. Mit jelent a szövegben a „tabu” kifejezés?

a) Valamilyen (vallásos) tilalmat.

1 pont

5. Mit jelent a szövegben az „összerótt” kifejezés? összerakott, összetákolt

1 pont

6. Mire vonatkoznak a szövegben a felsorolt megállapítások? a totemizmus

1 pont


Azt: ez a legkevésbé helytálló magyarázat – 1 pontvalami: a totemállat feláldozásának nemegyszer nagyon kegyetlen rítusa – 1 pontez: a totemállat feláldozásának nemegyszer nagyon kegyetlen rítusa – 1 pontez: fel is áldozták nekik szent állatukat – 1 pont


nekik – a busman fi úk (-nak) – 1 pontCsak pontos választ fogadjunk el!

5 pont

8. Mit jelent az, hogy „kordában tart” valaki valakit? Megfegyelmez, irányít; nem engedi, hogy nem a neki tetsző módon – itt a hagyományoktól elté-

rően – viselkedjen.

1 pont

9. Milyen viszonyra utal a két tagmondat között a szövegben kiemelt „hisz” kötőszó? b) magyarázó

1 pont

10. A negyedik bekezdés elején a beszélő úgy fogalmaz, hogy ha a totemizmus „alapvető rejté-lyén túltesszük magunkat”, sok mindent megérthetünk, ami a totemizmussal kapcsolatos. Mi ez az „alapvető rejtély”?

Miért gondolta minden nép, törzs, hogy az emberek állatoktól származnak.

1 pont

11. Milyen állatot áldozna (áldozott volna fel a múltban) – a szöveg gondolatmenetéből kiindulva – az a nemzetség, törzs „ősének”, amelyik a jaguárt vallja legfőbb istenének, ősének? jaguárt

1 pont

12. Melyik állítás igaz? (mögöttes jelentések)

b) Totemizmus, állatáldozat a természeti népeknél a közelmúltban is megfi gyelhető volt, illetve (rit-kán) napjainkban is megfi gyelhető.

1 pont

13. A szövegben szó esik egy afrikai népről, a busmanokról. Milyen természeti viszonyok között élnek ők a szöveg szerint?

b) sivatagban

1 pont

14. Milyen természeti viszonyok között élnek a szövegben említett közép-ausztráliai törzsek a szöveg szerint?

1 pont


15. A szöveg szerzője megemlíti, hogy több vallástörténész szerint az állatáldozat, a totemállat feláldozása nem is tartozik a totemizmushoz. Mit gondolsz, ő maga egyetért ezzel?

b) nem

1 pont

Értékelési táblázat: Szovert_adatlap

Documents

Szövegértés A 9-szakiskola tanár III jav...A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási