BEST PRACTICE ADAPTÁCIÓK –

SVÁJCI JÓ GYAKORLATOK 2.

BEST PRACTICE ADAPTÁCIÓK – SVÁJCI JÓ GYAKORLATOK 2.

Szolnok

2013

Best practice adaptációk – svájci jó gyakorlatok 2.

az SH 6/6 azonosítószámú „Táji értékeken alapuló fenntartható turizmus fejlesztése” című projekthez

Szerző:

Dr.Kóródi Márta a projekt képzési szakértője

4

Előszó

A „best practices”, a jó gyakorlatok, példák tanulmányozása a tevékenység bármely területén

a folyamatos és fenntartható fejlődés tekintetében - jól alkalmazva – szinte kizárólag

előnyökkel jár. Érdemes azonban megfontolni, hogy az adaptáció mely módszerét alkalmazza

a jó gyakorlatot követő szervezet.

A jó gyakorlat, annak természete, területi, társadalmi, gazdasági, környezeti sajátosságai

alapján adaptálható

a vonatkoztatás módszertanát tekintve

- közvetlenül, vagy közvetetten,

kiterjedtsége alapján

- teljes mértékben, rendszer szinten

- részlegesen, a rendszer egyes folyamatai, szakaszai szintjén

- egyes elemeit tekintve.

A jó gyakorlatok közzététele és megismerése szóbeli közlés vagy interakció útján történhet,

vagy írásos kommunikáció útján. Az adaptálhatóság szempontjából a szóbeliség élvez

előnyöket, írásbeli közlés esetén a riportként leírás alkalmasabb a továbbgondolásra a

tényleírásnál, mert az interjúból megismerhető kérdezői attitűd is.

A jó gyakorlat adaptációjának egyik lehetősége, hogy benchmark-ként, külső mérceként

alkalmazva az adaptáló szervezet a jó gyakorlat helyi működését kívánja elérni. Ezáltal

húzóerőt jelenhet a jó gyakorlat beépítése. A fenntarthatóságot az adaptált tényező

fejlődésének folyamatos figyelése és követése biztosítja. Ezáltal kialakulhat a best practice

olyan gyakorlata, amely egy folyamatos jobbító szándék érdekében az állandó adaptációs

igényt kelti, nemcsak az eredeti példa, hanem kiterjedtebb minta tekintetében.

Jelen kiadványban található best practice esetek mindkét közlési móddal (szekunder

információk és tanulmányúti tapasztalatok) rögzített leírások, szerzői bíznak az adaptációs

lehetőségek valamelyikének sikerében.

5

1. Best practices - 1. – A Marcé Paysan szervezet működése

Svájc nyugati, francia nyelvű kantonjaiban egy 15 éves kezdeményezés éli virágkorát,

lehetőséget biztosítva a helyi és szezonális termékek értékesítésének és vásárlásának.

Magyarországon helyi termelői piacnak nevezzük azokat az árusító helyeket, ahol kizárólag

termelők értékesítenek, kizárólag helyi előállítású, nagyrészt helyi alapanyagból készült

termékek jelennek meg. A kínálat természetesen szűkebb, mint a kiskereskedők hagyományos

üzleteiben, de mindig friss az árú és az ellenértéke a helyi gazdálkodók jövedelmét és a térség

lakosainak megélhetését szolgálja.

A szervezet neve: Marché Paysan (ejtsd: mársé pejzan), vagyis „paraszt piac”, a „paraszt”

kifejezésen a háztáji állattenyésztést és a növénytermesztést is értve, vagyis pontosan lefedi

azt a jelentést, amit ma Magyarországon termelői piacnak tekintünk. Tartalmilag azonban

jelentősen eltér a hazai és a svájci romande gyakorlat (a francia anyanyelvű területeket,

embereket nevezik romande-nak, a Marché Paysan is a francia anyanyelvű termelők,

mezőgazdasággal foglalkozók szervezete, hangsúlyozzák is a kommunikációjukban). Az

esettanulmányban először a szervezet munkája kerül bemutatásra, majd a tagok

tevékenységén keresztül a sokszínű helyi termék kínálat és az értékesítés speciális módszerei.

Célszerű e két szempontot követve feldolgozni az esettanulmányt, az értékesítési csatorna

termékeire és eladási módszereire koncentrálva. Jelmondatukban is a „másként” kereskedést

hangsúlyozzák.

Egyesület tagjai 1997 óta kötelezték el magukat a mezőgazdaság és a fogyasztók közötti

közvetlen értékesítésnek, ami kétségtelen, több munkával jár, mint eladni a terményt, állatot a

felvásárlónak, nagykereskedőnek, feldolgozónak nagytételben, esetleg előre leszerződve.

Több munka és nagyobb kockázat. A tagok, mint termelők a Marché Paysan Egyesületi

Charta szabályai szerint tevékenykednek, vagyis biztosítják az átláthatóságot, a

követhetőséget, feltüntetik például a termelés módját és az értékesített termékek más

jellemzőit is a csomagoláson (tojás, vagy biotermékek, összetétel, takarmányozási mód, stb).

Bőséges információt nyújt a Egyesület honlapja a http://www.marchepaysan.ch website-on,

ami franciául olvasható.

Emberi és kereskedelmi kapcsolatok egy kicsit másként

Helyi terméket fogyasztani manapság divat, azonban a Marché Paysan, nem múló trendekre,

hóbortokra alapította stratégiáját. 1997 óta működik az egyszerű és rendkívül barátságos

közvetlen értékesítési forma. Az egyik célja a tagok értékesítésének növelése az egységes

arculat által adott ismertség és fogyasztói bizalom által, vagyis márkaként funkcionálni. Az

értékesítés nemcsak termelők és fogyasztók között zajlik, hanem termelő és termelő között is.

Az Egyesület több, mint 80 romand mezőgazdasággal foglalkozó gazdát és mezőgazdasági

vállalkozót tömörít olyan hálózatba, amelyben a tagok megoszthatják egymással

tapasztalataikat, megvásárolhatják egymás termékeit nemcsak fogyasztásra, hanem a saját

boltjukban, piacukon értékesítésre. Nem csupán a közvetlen kereskedés előnyeit kihasználó

tevékenység színtere a Marché Paysan, hanem a párbeszédé, az emberi kapcsolatoké is! A

szervezetbe belépő a Charta aláírásával regisztrálja magát és kötelezettségeket vállal. Egyik

ilyen kötelezettség a termékre vonatkozik, amelynek származását és árát mindig fel kell

tüntetni. A korrekt tájékoztatás garantálja a hitelességet és a termékek minőségét a fogyasztó

6

számára. A Marché Paysan név és logó használata garanciát jelent a fogyasztó számára, amit

a Charta előírásainak termelők általi betartása biztosít.

Az Egyesület logoja

A kialakult termelői piacok, házi bolthálózat, települési üzlethálózat dinamikusabbá tették,

fellendítették a mezőgazdaságot, és több ezer család otthonába friss, helyi termékeket juttattak

el.

A Charta

Chartákban szabályozzák a törvények által nem meghatározott kapcsolatok, viszonyok

szabályait. Ilyen szükséges a Marché Paysan Egyesület tagjainak közös működéséhez is.

Az értékesítési formát önállóan választhatják meg a tagok, saját maguk piacokon, kisebb-

nagyobb csoportokban egymást bizományosként megbízva, a gazdaságban a helyszínen,

rendelésre kiszállítva, vagy egyéb módokon is értékesíthetnek. Az eladás saját maguk, vagy

alkalmazott által is lehetséges, közösen is tarthatnak fenn háziboltot. Fontos, hogy csak

minőségi termékek kerüljenek eladásra, ezért vállalniuk kell a minőségi elvárások

betartásának kötelezettségét. Mindezek mellé kellemes piaci hangulatot teremtenek, a

termékek eltarthatóságáról, a felhasználhatóságról kapnak tanácsokat, egyes esetekben

például apró figyelmesség, receptek formájában

Egyfajta társadalmi-gazdasági szerep is tulajdonítható a Marché Paysan Egyesületnek, mert

tevékenységével a közérdeket védi. A termelők aktív befolyást tudnak gyakorolni arra, hogy

termékeik méltányosabb áron kerüljenek értékesítésre, ne legyenek kiszolgáltatva a

felvásárlók nyomott árainak. A szervezet a vásárokon, termékbemutatókon való közös

megjelenéssel pedig hangsúlyosan tudja a figyelmet a régióra irányítani, a regionális

partnereket – termelőket, feldolgozókat – összegyűjteni, egymás számára közvetíteni. A

szervezet ösztönzi a gazdák és a társadalom más csoportjai közötti szolidaritást és hozzájárul

a vidéki életforma fenntartásához, a vidék értékeinek megőrzéséhez.

Az alku megengedett a Marché Paysan értékesítési tevékenységében, a minőségi elvárások

teljesítése mellett is az időjárás, a termőterület befolyásolja a megjelenést. Gyakori a

szervezet ülésein az alkalmazandó árak megvitatása. Az ár kényes téma, mert egyik oldalról

meg kell felelnie a fogyasztói igényeknek, másrészt a termelők termelési-, feldolgozási – és

forgalmazási költségfedezeti elvárásainak.

7

A Charta nem ír elő újabb, a jogszabályoknál szigorúbb rendelkezéseket, viszont elvárja a

törvényességet, a szabálykövetést, a szabványos termelési módszerek betartását, az

engedélyezett műtrágya-és növényvédőszer használatot, az állat-egészségügyi és az élelmiszer

- egészségügyi követelmények betartását, az állatbarát gazdálkodást és a kíméletes szállítást.

Fontosnak tartják, hogy jól megkülönböztethetőek legyenek a helyi termékektől a más

régióban létrehozott termékek, ezért kell egyértelműen azonosítani őket, vagy vállalni és

garantálni, hogy a termelői piacokon, háziboltokban, Marché Paysan üzlethálózat egységeiben

csak helyi terméket értékesítenek. Más értékesítő helyeken természetesen nem korlátozott a

más régióból származó, vagy import termékek forgalmazása a tisztességes kereskedelem elvét

betartva.

A szervezet

Az Egyesületet irányító Bizottságot két társelnök vezeti, egy pénztáros, egy titkár és négy tag

látja el az operatív irányítási feladatokat.

A rendes tagok közé kizárólag azokat a mezőgazdasági termelőket várják, akik a termés egy

részét, vagy egészét hajlandók közvetlenül értékesíteni és természetesen a belépő elfogadja a

Chartát. A termelést nem folytatók támogató tagok lehetnek a Marché Paysan Baráti köréhez

csatlakozva.

A tagok éves díjat fizetnek a közvetlen értékesítési forgalommal arányosan. Ha a közvetlen

értékesítés aránya kisebb 30%-nál, akkor 180 CHF az éves díj, amennyiben ennél magasabb,

akkor 250 CHF. A baráti kör tagjai a minimális tarifa felét, 890 CHF-t fizetik évente. Az

Egyesület nem ellenőriz, a tagok önbevallás alapján és önkéntesen fizetik a hozzájárulást. Az

Egyesület évente francia nyelvű útmutatót készít a közvetlen értékesítés módjairól a tagok

számára és promóciós tevékenységet folytat a fogyasztók felé a termelők és termékeik

listájának elkészítésével és kommunikálásával a nyomtatott kiadványban és a honlapon is.

Eladóhelyi promóciós célokat is szolgálják a praktikusságon kívül az egységes arculatú

bevásárló táskák, szatyrok, tasakok, illetve a megállító táblák és különböző feliratok,

amelyeket az egyéb reklámanyagokkal együtt a szervezet titkárságán lehet rendelni. Néhány

példa: biológiailag lebomló zacskók, Saca gyümölcs erős barna 20 x 7 x 30, Fruit bag

harmonika barna erős 32 x 17 x 41, füles táska, személyre szabható fehér 26 x 16 x 50 cm

logó 2 szín, hagyományos műanyag kúpok, zöldséges könyvek, festett lemez, X-banner,

matricák, csomagoló lap/tekercs, póló, mellény, stb,. A gazda a saját információit is

elhelyezheti, egyéni kérésre is el tudják készíttetni a csomagolóanyagokat.

A Marché Paysan Egyesület minden második évben egy közös rendezvényt szervez a tagjai

számára a találkozást és megismerkedést célozva, amelyek szintén a későbbi közvetlen

eladást segítik elő. A hálózatszervezés jó módszerét alakították ki, önkéntes, rugalmas

szakmai-társadalmi hálózatot.

A Marché Paysan Egyesület tagságát alkotó gazdák és vállalkozók adatbázisában lehet

keresni értékesítési helyszínre, termelőre, termékre, értékesítési formára. A továbbiakban ezen

szempontok alapján kerül a tevékenység tartalma bemutatásra.

8

Értékesítési módok: ( a képek a szervezet honlapján találhatóak)

Házipiac vagy házibolt

A gazdaság területén kialakított kínáló polcokon, akár szabad téren értékesített, vagy zárt

helyiségben, boltban kínált választékot jelent a saját, illetve a partner gazdák termékeiből.

Különböző kiszerelésekben, vagy kimérve, vagy darabra is kaphatóak a termékek. A nyolcvan

tag közül 33 választotta ezt az értékesítési formát.

Városi termelői üzletek

Általában egy termelő vállalja fel az üzletnyitást, akinek széles termékválasztéka van, amit

kiegészít a saját termékein kívül más gazdák termékeivel. Az ilyen üzletek a mezőgazdaság

kirakataként működnek. A romande területen 15 ilyen üzletet alakítottak ki az egyesületi

tagok

Városi helyi termék piacok Évek óta a legjobb összekötő kapcsot jelenti a vidék és a város között. A városi épületek

tövében találnak egymásra a termelők a termékeikkel és a vásárlók. Rendszeresen piacozik a

termelők egyhatoda.

Önkiszolgáló értékesítés

A termelő és a vásárló közötti bizalmon alapul. Becsületkassza rendszerrel fizeti ki a vásárló

az értékesítésre kitett, kiadagolt, csomagolt, vagy a vevő által becsomagolható terméket.

9

Nincs egyáltalán eladó, nyugodtan végezheti a napi munkáját. Ugyanakkor a nyitvatartási idő

meghosszabbodik, gyakorlatilag teljes nappal lehetővé teszi az értékesítést. Csak tökéletesen

őszinte és becsületes környezetben és környéken működik. 26 termelő kínálja portékáinak

egy részét ilyen módszerrel.

Szedd magad, vagy válaszd ki magad értékesítés

Az választja, aki örömét leli abban, hogy sajátkezűleg is hozzájáruljon a termények,

zöldségek betakarításához, a gyümölcsszedéshez, vagy a vágóállatok, baromfik

feldolgozásához. Az így kialakított egységár lehet alacsonyabb, (pl. gyümölcsök), de lehet

magasabb is (pl. disznóvágás) a nyújtott szolgáltatások értéknövelő hatása miatt. A

legalacsonyabb az aránya ennek az értékesítési formának, mindössze 14 termelő kínál szedd

magad akciókat.

Közvetlen értékesítés előre egyeztetetten

Az a termelő alkalmazza ezt az értékesítési módot, akinek egyébként nincs értékesítési

infrastruktúrája. Ezért előre megbeszélt időpontban mutatja be vásárlóinak a friss termékeit.

Így ők „raktárról” tudják megvásárolni a készleten lévő zöldséget, gyümölcsöt. Ekkor sokat

kell foglalkozni a vevők értesítésével, a találkozók megszervezésével, de nem kell fenntartani

folyamatosan üzletet, a költségek átstrukturálódnak. Ezt az értékesítési formát kedvelik a

termelők és a vásárlók is, a 31 termelőtől nagyobb tételben befőzéshez, téli tároláshoz

egyszerűen beszerezhető az alapanyag

10

Vásárok, versenyek, fesztiválok, különleges események gyakran lehetőséget nyújtanak arra, hogy a termelők a saját specialitásaikat is be tudják

mutatni. A Marché Paysan Egyesület rendszeresen képviselteti magát Svájc más régióiban

néhány taggal. A kiválasztás jelentkezés alapján történik, figyelembe véve a részvételi

gyakoriságot. A kiválasztott termelő nemcsak a saját termékeit mutatja be, hanem a többi

tagot is képviseli és értékesít, üzletet köt a nevükben is. Ezt az értékesítési módot használja ki

minden hatodik termelő.

Szerződéses értékesítés Gyakran nevezik "Kosár" – szerződésnek a termelő és a fogyasztói között. Egy bizonyos

ideig, hetente, havonta vagy évente meghatározott alkalommal, a fogyasztó a helyi

termékekből kap egy előre meghatározott összeállítást, kosarat, amit különböző átadási,

szállítási pontokon vehet át a vásárló. Ezt az értékesítési módot alkalmazza a gazdák 17,5 %-

a.

Csomagküldés

Közvetlenül a termelő küld a megrendelőnek a megrendelés alapján postacsomagot, vagy

futár szállítja ki a megrendelést. Ezt az értékesítési módot a gazdák negyede választotta.

11

A választék

A Marché Paysan tagjai között a kínált termékek alapján is lehet keresni. A termékválaszték a

következő, de természetesen évről-évre változik, függően attól, hogy van-e az adott termékből

eladható mennyiség:

Sör

Almabor

Párlat

Méhsör

Likőr

Gyümölcsbor

Pálinka

Bor

Zab

Búza

Árpagyöngy

Polenta

Tönkölybúza

Hajdina

Lenmag

Lisztek

Darák

Repceolaj

Dióolaj

Napraforgóolaj

Gyümölcslé

Pesto

Ecet

Kechup

Tűzifa

Zsinór

Juh gyapjú juh

Alpaka gyapjú

Illóolajok

Szappanok

Konzerv

zöldségek

Csatni

Kandírozott

hagyma

Cukkini édes-

savanyú

mártással

Szószok

Sonka

Szalámi

Szalonna

Füstölt húsok

Szárított húsok

Kolbász

Kenyerek

Péksütemények

és cukrász-

sütemények

Dzsemek

Gyümölcspép

Konzerv

gyümölcs

Kompót

Kandírozott

gyümölcs

Tartósított

gyümölcs

Szörpök

Parfék

Sárgabarack

Fehér nektarin

Sárga nektarin

Fekete ribizli

Csersznye

Fekete

cseresznye

Birs

Eper

Faeper

Körte

Alma

Aszal szilva

Szilva

Mazsola

Szőlő

Rebarbara

Fodros endívia

saláta

Bakszakáll

saláta

Málna

Piros ribizli

Áfonya

Dinnye

Szeder

Szilva

Naspolya

Görögdinnye

Dió

Őszibarack

Főtt cékla saláta

Tüskés bogáncs

Sárgarépa

Bébi répa

Zeller

Turbolya

Káposzta

Savanyú-

káposzta

Vágott virágok

Cserepes

virágok

Karácsonyfák

Napraforgó

Méz

Pollen

Méhszurok

Bazsalikom

Kapor

Turbolya

Metélőhagyma

Koriander

Tárkony

Menta

Bergamot

Fodros

petrezselyem

Petrezselyem

Rozmaring

Zsálya

Kakukkfű

Vasfű

Paradicsom

Csicsóka

Friss zöldségek

Fokhagyma

Articsóka

Fehér spárga

Zöldspárga

Padlizsán

Cékla

Brokkoli

Kardamom

Kínai kel

Kelbimbó

Karfiol

Karalábé

Vajdió

Cukkini

Pitypang

Mogyoróhagy

Római saláta

Csemegekukor

ica

Fehérrépa

Paszternák

Patisszon

Petrezselyem

gumós

Porcsin

Retek

Fehér retek

Torma

12

Kelkáposzta

Vörös káposzta

Uborka

Savanyúság

Mustár

ma

Cikória

Spenót

Édeskömény

Bab

Vöröshagyma

Édes hagyma

Lilahagyma

Lencse

Burgonya

Póréhagyma

Borsó

Bors

Új burgonya

Batavia saláta

Tölgyfa-levél

saláta

Jégsaláta

Balzsamecet

Juhtej

Juhsajt

Juhjoghurt

Kecsketej

Kecskesajt

Kecske joghurt

Vaj

Tejszín

Tejföl

Sajtok

Tehéntej

Bivaly

tejtermékek

Bárány

Strucc

Kecske

Kacsa

Hal

Szarvas

Nyúl

Marhahús

Ökör

Főtt marhahús

Máj

Marha nyelv

Borjú

Sertéshús

Karamellák

Apró-

sütemények

Habcsók

Száraztészták

Tyúktojás

Fürjtojás

Az Egyesület honlapján az ajánlott árakat közzéteszik, úgy, hogy kiválasztanak a két

kategóriába sorolt (hagyományos és bio) termékeket előállítók árlistája közül hármat-hármat.

Így a többi termelő tud mihez viszonyítani és arányos árakat kialakítani. Ugyanakkor

lehetőséget nyújt a vásárlók számára is az előzetes tájékozódásra az árakról. A listák mindig

kitérnek a kapható kedvezményekre is.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók elképzeléseik szerint tudjanak választani, az Egyesület

az értékesítési helyeken egy jelrendszer vezetett be. Azért, hogy meg lehessen különböztetni a

kereskedőktől a termelőt, javasolja az Egyesület a „ itt Neked termelünk” felirat/zászló

kifüggesztését.

Ezen kívül, hogy látható legyen a termékek származási helye, öntapadó cimkével javasolja

jelölni az különböző termékek eredetét:

a sárga címke a helyi terméket,

a zöld a régióban megtermelt terméket,

a piros a svájci terméket,

és a kék a külföldi terméket jelöli.

Adaptálható jó gyakorlatként beazonosítható a funkcionálisi alapon történő szolgáltatói

integráció, a területen belüli áruáramlás garanciái, a márkahatás jelentős érvényesülése, a

szemléletformálás a kölcsönösen előnyös kooperáció módszeréve, ugyanakkor az önkéntes

csatlakozással a kötelezettség vállalása. Tipikusan rendszer szinten valósítható meg az

adaptáció.

13

2. Best practices - 2. – A Devenoge biofarm működése

A biogazdaságra alapozott szálláshelyet és éttermet kávézóból alakították ki, korábban

minden falunak volt egy központi helyen egy kávézója, azt tették alkalmassá

vendégfogadásra. A saját házukat mellé építették, a régi házat a hangulat miatt is meghagyták

és így hasznosítják. A családfő alakította ki a régi kávéházi hangulatot, a képeket, felújították

a régi bútorzatot, megtartva a patináját. A bisztró atmoszféra így megőrződött. Harminc

vendéget tudnak egyszerre fogadni, saját maguk főznek a vendégek számára. Tartanak

tanfolyamokat, tréningeket is rövidebb, vagy hosszabb időtartamúakat, akár egy, vagy két

heteseket is. Különleges témákban, pl. bohóctanfolyam, parázsonjárás, egyéni terápiák,

nevetés, vagy „kiabálás” csoportos terápiákat.

Nagyobb csoportokat fogadnak, nem egyéni vendégeket, a csapatépítés is gyakori program,

Az étkezésekhez a farm termékeit szolgálják fel, zöldségtermesztéssel és húsmarha tartással

(galloway) foglalkoznak, de szántóföldi növényeik is vannak.

A saját alapanyagaiknak megfelelően főznek. 10 éve biogazdálkodást folytatnak. Még nem

hirdetnek az interneten, mert további felújítás szükséges, de a berendezéssel szívesen járnak

kiállításokra, vásárokra, mert a jellegzetes hangulatú standról jobban emlékeznek rájuk, már

volt a vásárokról érdeklődő. Nem rendszeres a nyitvatartásuk, csak alkalomszerű, ha előre

bejelentkezik a vendég, így nem kell az engedélyeket beszerezni.

A szomszédos istálló szénapadlását edzőteremmé alakították (jóga), valamint keleti jellegével

a fa építmény a relaxációs foglalkozásokra is lehetőséget nyújt.

A farm kínálata a http://www.tourisme-rural.ch/La-Ferme-DEVENOGE-Francois-Philippe-

Dizy-Vaud-d4548986.html honlapon megtalálható.

Adaptálható jó gyakorlatként beazonosítható egyedi tartalmú tréningkínálat, csoportos

programokra alapozott vendégfogadás tematikus kínálattal, saját termelésű élelmiszerekből

vacsora, reggeli (saját hús, zöldség, lekvár, befőtt. Tipikusan rendszer szinten valósítható

meg az adaptáció.

14

3. Best practices - 3. – Hofjust - „Álmok a szénában” terméket szolgáltató farm

működése

Max és Dorli Just-Buchli Maienfeld - a melléképületeket, istállót és szénapajtát alakították át

vendégfogadásra, vállalkozásuk a www.hofjust.ch honlapon megismerhető részletesen. Az

egyik házban hálóhelyek vannak csak, van szalmaágy, amelyen takarók, párnák vannak, itt

lehet aludni. Az épület alsó részében vannak a tisztálkodó helyiségek, a részleteket látva

inkább turistaszállásnak, mint igényes szálláshelynek tekinthetjük. A vendégfogadás és a

helyi étkeztetés pl. a tejkvótán kívüli tej eladását is segíti. Foglalkoznak húsmarhával is, van

növendék és hízóállat, kecske, szamár, és baromfi, ez utóbbijó tojástermő képességgel, de a

piacon nehéz eladni a megtermelt terméket. A házaspárnak négy gyereke van, a gyerekek

közül ketten irodában dolgoznak, egyikük autószerelő, a legkisebb pedig egy bankban

dolgozik. A farm specialitása a diótorta, amihez mindent saját maguk állítanak elő, a mézet

például a tulajdonos öccse. Két generáció óta gazdálkodnak, ez ma már nyolc, kilenc családot

jelent.

A szalmában alvás egy komolyabb turisztikai kategória, ez egy magasabb szintű szolgáltatás,

mint csak szálláshelyet kínálni.

Hiába nagy a gazdaság, sok a szabadidő és értékesíteni kell a megtermelt élelmiszert

valahogy. A mezőgazdasági termelést jól tudják szervezni, pl. felviszik a teheneket az Alpok

magas hegyeire, ott legeltetik, ott fejik, s az összegyűlt tejet együtt egy sajtüzemnek adják el a

tejet és közösen készítik el a bio-sajtot. A termelés egy részéből visszakapnak sajtot. Egy

szezonban 20 tonna sajtot állítanak elő 200 tehén tejéből.

Csővezetéken jön le a tej a sajtüzembe. Fél négykor kelnek és este hétig dolgoznak, de van

két óra ebédszünetük. A lényeg, hogy fenn tartják, fejik, és ide lenn adják el. A fű ott más,

jobb nyáron is. Vagy direktben adják el, vagy az üzletláncokban, akár a Spar áruházban is. 20

évvel ezelőtt még a biotermelés volt a divatos, ma már ez egy regionális termék. Itt a legtöbb

farm már biofarm, a vendégeknek saját sütésű kenyeret készítenek, alpesi vajat, lekvárt

kínálnak, a szalonnát már vásárolják, mert ők maguk nem tartanak sertést. Terményeik: búza,

árpa, kukorica, silókukorica, szilázs.

A farmnak a Graubündeni Agroturizmus Egyesület által támasztott követelményeket kell

teljesíteni, ez alapján minősítik, majd ezután kapja meg a márkalogót. A mostani két kantoni

turisztikai egyesületük hamarosan egy alá, az agroturizmus alá fog tartozni. A farm a biciklis

utak szálláshelyei között is szerepel, térségi biciklitúrákat is csinálnak, akár Bázelig is

elmennek a kerékpárosok, hogy egy éjszakát a szalmában, egyet rendes szálláshelyen

töltsenek. Interneten keresztül foglalhatnak, csak e-mailen, de nem on-line még.

A Graubündeni Agroturizmus marketing szervezet egy ppt emlékeztetőt adva tartotta az

ismertetőt, a tagjaik a szállást alacsony áron adják, ezért ez nem is jelentős a gazdálkodásban,

a szabadidős programok a fontosabbak és nagyobb bevételt eredményeznek. Az online

foglalásba még kevesen kapcsolódtak be, ezt a rendszert érdemes lesz fejleszteni a

továbbiakban. Együttműködnek a térségi turizmussal, a helyi médiával, ismertebb kínálatot

akarnak kialakítani. „Legyünk másak, legyünk egyediek, legyünk kreatívak”, ez a jelszavuk.

Gazdaságfejlesztési támogatás nincs általában Svájcban, az egyedi szolgáltató nem kap, saját

maguknak kell finanszírozni, amikor már jobban megy, többet tud invesztálni. A gazda

15

elmondta, hogy óvatosnak kell lenni, mert ahol nincs 50 vendégéjszaka, oda általában

kiszállnak az ellenőrök. Három évenként ellenőrzi a bizottság, hogy megfelelnek-e a

szolgáltatók egy előre ismert kondíciós listának. Az ellenőrzést az egyesület finanszírozza a

tagdíjakból. Gyerekekkel, és nemcsak autóval jönnek, hanem biciklivel is. Egy hétig is

lehetnek máshol, ahol egész hetes programot is kínálhatnak.

Adaptálható jó gyakorlatként beazonosítható az együttműködések barter jellegű példája, az

értékesítési és marketing integráció és az integrátor szervezet szolgáltatásainak igénybe

vétele, valamint a saját előállítású alapanyag felhasználásából kialakított kínálat.

Tipikusan folyamat szinten valósítható meg az adaptáció.

16

4. Best practices - 4. – Messmer Alfred and Antonia, Ferien farm működése

A farmon körbevezetés mellett a saját termékek választéka volt szembetűnő, különösen a

reggelinél a lekvárfélék széles kínálata, valamint a likőrfélék adják a kínálat különlegességét,

először jelentek meg helyi termékként. A www.rosentuermli.ch honlapon a készítéssel is

megismerkedhet a látogató és recepteket is kap olyan ételekről, amelyeket a farmon

megkóstolhatott.

Adaptálható jó gyakorlatként beazonosítható a régi épületek turisztikai hasznosítása helyi

termékfeldolgozás (gyümölcslé, lekvár, likőrök, bor). Tipikusan rendszer szinten valósítható

meg az adaptáció.