1

TANULMÁNY

AZ

ÉPÜLETEK ENERGETIKAI HATÉKONYSÁGÁT

ELEMZŐ SZOFTVER

KÉSZÍTÉSÉHEZ

Budapest, 2010. október 20.

2

Tartalomjegyzék

1.Bevezető ............................................................................................................................................... 4

2. Épületenergetikai felújítási lehetőségek épületszerkezeti és hagyományos gépészeti

vonatkozásban......................................................................................................................................... 6

2.1. Ablak- és ajtócsere ....................................................................................................................... 6

2.2. Az épületburok hőszigetelése ...................................................................................................... 8

2.3. Kondenzációs kazánok ................................................................................................................ 12

2.4. Nyári hővédelem ........................................................................................................................ 14

2.5. Napterek ..................................................................................................................................... 17

3. Jogszabályi háttér .............................................................................................................................. 18

3.1 A szabályozás kiterjesztése ......................................................................................................... 20

3.2 A szabályozás elemei ................................................................................................................... 21

3.2.1 Az összesített energetikai jellemző ...................................................................................... 21

3.2.2 A fajlagos hőveszteségtényező ............................................................................................. 24

3.2.3 Az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó

követelményértéke ....................................................................................................................... 28

3.2.4 Az épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjére ................................. 30

vonatkozó követelmény ................................................................................................................ 30

3.2.5 Épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői ........................................... 32

4. Számítás leírás ................................................................................................................................... 57

4.1. A fűtés primerenergia igényének a számítása ........................................................................... 57

4.1.1 Az U értékének meghatározása szerkezeti elemenként ...................................................... 57

4.1.2 Hőátbocsátási tényező ......................................................................................................... 58

4.1.3 Vonalmenti hőátbocsátási tényező ...................................................................................... 61

3

4.1.5 Sugárzási hőnyereség ........................................................................................................... 62

4.1.6 Fűtés éve nettó hőenergia igénye ........................................................................................ 63

4.1.7 A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értéke ........................... 66

4.1.8 A fűtés fajlagos primerenergia igénye:................................................................................. 66

4.2. A fűtési megtakarítás a következőképpen számítandó .............................................................. 74

4.3 A melegvízellátás primerenergia igénye ..................................................................................... 75

4.3.1 A melegvíztermelés teljesítménytényezői és fajlagos segédenergia igénye. (CK,EK) ........... 76

4.3.2 A melegvíztárolás fajlagos vesztesége (qHMV,t). .................................................................... 77

4.3.2 A melegvíz elosztás fajlagos veszteségei (qHMV,v) . ................................................................ 78

4.3.3 A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye (EC) ...................................................... 78

4.4 A korszerűsítés révén a használati melegvízben rejlő megtakarítás ........................................... 79

4.5 A gépi hűtés éves, fajlagos primerenergia fogyasztása ............................................................... 80

4.6 A szellőzési rendszerek primer energia igénye ..................................................................... 84

4.6.1 A légtechnikai rendszer nettó hőigénye (QLT,n): ................................................................... 84

4.6.2 A rendszer illesztésnek pontatlansága miatti veszteség bruttó éves energiaigénye (fLT,sz): 85

4.6.3 Levegő elosztás hővesztesége .............................................................................................. 85

4.6.3 A légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye (EVENT) ................... 87

4.6.4 A légtechnikai rendszer villamos segédenergia fogyasztása (ELT,s) ....................................... 88

4.7 A szellőzési rendszerek primer energia igénye ........................................................................... 89

4.8 A légtechnika primerenergia megtakarítása ............................................................................... 90

4.9 A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása ................................................... 90

4.10 Villamosenergia megtakarítás ................................................................................................... 91

4.11 Az épület összesített energetikai jellemzője ............................................................................. 91

Mellékletek ............................................................................................................................................ 93

Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 94

4

1.Bevezető

Az épületek energiahatékonyságát elemző szoftver-rendszer az épületek

energiahatékonyságát javító, korszerűsítő beruházások előkészítéséhez kíván

szakszerű segítséget nyújtani.

Az elektronikus rendszer kialakításánál elsődleges célként, egy önállóan is

alkalmazható energiahatékonysági elemző szoftver kifejlesztésére és a

felhasználók épületeit érintő, energiahatékonyság-javító, beruházások

elősegítését határoztuk meg.

Az épületek energetikai racionalizálását elemző, döntés-előkészítő szoftver

bárki számára történő elérhetősége – a Pro Energia Alapítvány céljainak

megfelelően – az épületek meghatározott adatai alapján, a beépített

módszertan és számítási algoritmusok segítségével döntés előkészítő

számításokat végez, valamint javaslatokat tesz az optimálisan megvalósítandó

energiahatékonysági beruházásokra és azok sorrendjére.

A javaslatok, az épület hő-technikai adottságok javítására, fűtési, hűtési és

használati melegvíz-rendszer korszerűsítésének lehetőségeire terjednek ki, az

energiaracionalizálás következtében elérhető költségmegtakarítás százalékos

bemutatásával. A fejlesztési javaslatok összhangban állnak az épületek

energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24) TNM

rendeletben meghatározott feltételekkel.

A tanulmány az alábbi fejezeteket tartalmazza:

Épületenergetikai felújítási lehetőségek épületszerkezeti és hagyományos

gépészeti vonatkozásban című fejezet, a szerkezeti gépészeti

korszerűsítések lehetőségeit, annak előnyeit, kockázatait mutatja be

további ajánlásokkal

5

Jogszabályi háttér az épületenergetikai szabályozási hátterét, hatályát és

elemeit részletezi,

Számítás leírása című fejezet, az épületek energetikai jellemzőit

meghatározó 7/2006 (V.24) TNM rendeletben használt és definiált

követelményértékek meghatározásának számítási hátterét ismerteti.

6

2. Épületenergetikai felújítási lehetőségek épületszerkezeti és hagyományos

gépészeti vonatkozásban

Az épület energetikai felújítási lehetőségének előnyei:

megmutatja a felhasználók számára a megtakarítási potenciált és az

annak kiaknázásához szükséges lépéseket;

az épületenergetikai felújítás lehetőségének sorrendjét megalapozza,

meghatározza;

különböző tartalmú felújítások energia-megtakarítás eredményeinek

bemutatása,

a megállapított műszaki sorrend leggazdaságosabb felújítási-

ütemezésének ismertetése

2.1. Ablak- és ajtócsere

Energia veszteségek és megtakarítási lehetőség

Az ablakok esetében kétfajta energiaveszteséggel szükséges számolni:

Transzmissziós áramlás a szerkezeten keresztül: ablaküveg és ablakkeret,

valamint az ablakkeret és a homlokzati fal találkozásánál létrejövő hőhíd

veszteségek;

A szellőzési veszteségek nagy részéért a ki- és beszivárgás a felelős az

ablakpárkányoknál és az ablakkeret és ablakszárnyak találkozásánál

bekövetkező levegőszivárgás révén, kivéve, ha az épületburok légtömör.

Az energiahatékonyságot számolásnál, nemcsak az „U-érték” javulását, hanem

a hőhíd-veszeteségeket és az alacsonyabb szellőzési veszteségeket is

figyelembe kell venni. Az energia megtakarítás nagyban függ a geometriától és

az eredeti szerkezettől. Családi házak és kisebb épületek esetében a szellőzési

veszteség a teljes veszteségnek kb. a 20-40%-a, míg a nagy meglévő épületek

esetében ez 50% felett is lehet. Például egy hat különböző panelépületet

7

vizsgáló elemzés szerint a várt energia megtakarítás, amely az ablakcsere

eredményeként jött létre 30,4%, amelyből 13,3% a transzmisszió, 16,7% pedig

a szellőzés révén valósult meg.

A külső ajtók és ablakok cseréjének előnyei:

Jobb légtömörség és alacsonyabb szellőzési hőveszteség,

A fűtési rendszer könnyebb vezérlésének köszönhetően egyenletesebb

légcsere az épület különböző helyiségeiben,

Jobb akusztikai komfort,

Jobb hőkomfort az üveg melegebb belső felületének köszönhetően.

Az ablakok és külső ajtók cseréjének kockázatai:

Mivel az új ablakok légtömörsége nagy, ez várhatóan a légcsere

csökkenéséhez vezet. Az alacsony légcsere magasabb relatív páratartalmat

eredményez a helyiségben, amennyiben nem gondoskodnak hatékony

szellőzésről. A magasabb páratartalom károsodást okozhat és penész alakulhat

ki a hideg belső oldali felületeken, különösen a szerkezetek illesztéseinél. A

jelenség elkerülhető, ha megtörténik a külső felületek utólagos hőszigetelése.

A külső oldali szigetelés esetén is szükséges páratechnikai ellenőrzést végezni.

Hőhídmentes kialakítás úgy érhető el, ha a keret külső felületét is

utólagos hőszigeteléssel látják el. Ez további energia-megtakarítást jelent és

igen kismértékűre csökkenti a belső ablakfelületeken történő penészképződés

kockázatát.

A számított energia-megtakarítás csak akkor érhető el, ha a fűtési

rendszer helyileg szabályozható. Nem szabályozható fűtési rendszerek

esetében a felújított épület túlfűtésére kerülhet sor, ill. a bent tartózkodók

túlságosan gyakran fogják kinyitni az ablakokat.

Az ablakokon beáramló napsugárzás miatt növekszik meg leginkább a

hűtési igény. A kivitelezés költségei csökkenthetők, ha egyszerre alakítják ki a

megfelelő nyári védekezési intézkedéseket, valamint cserélik ki az ablakokat.

8

Ajánlott együttes intézkedések:

Szabályozható fűtési rendszer létrehozása

Az épület héjburkolatának hőszigetelése, különösen a homlokzatoké, ám

a geometria és a szerkezet típusától függően akár más elemek is élvezhetnek

elsőbbséget.

A napsugárzás elleni védelem, különösen a kombinált rendszerek esetén

(üvegtáblák közé épített árnyékoló-szerkezetek, valamint különleges

védőüvegezés és napvédő fólia, amelyek legalább 25 %-kal csökkentik az

üvegezés árnyékolási együtthatóját (a g értéket)).

Egyéb társított szerkezetek:

Minden ablak szerelvény, amely a nyitott ablak rögzítésére szolgál

megfelelő, mivel biztosítja nyári éjszakákon a természetes hűtést.

2.2. Az épületburok hőszigetelése

Energiaveszteségek és megtakarítási lehetőség

Az épületburok szigeteléséből adódó energia megtakarítási lehetőség

legfőképpen a transzmissziós veszteségek és a kapcsolódó fűtési energiaigény

csökkenésének köszönhető. Többszintes épületek esetén a leginkább a

homlokzatok felelősek a veszteségekért, míg alacsony épületeknél a tető és a

földszinti, illetve pinceszinti padló szerepe is jelentősebbé válik. Utólagos

hőszigeteléssel nemcsak a síkfelületek hőátadása csökken, hanem a hőhidak

(szerkezeti csatlakozások elemeknél, ablakkereteknél, falsarkoknál, stb.) hatása

is nagymértékben mérséklődik. Az épület típusától függően ez utóbbi

nagymértékben lehet felelős az összveszteség egy komoly részéért. Panelházak

vizsgálatánál kimutatták, hogy utólagos hőszigetelés alkalmazásával kb. 24%

megtakarítás lenne elérhető, amelynek több mint a fele a hőhidaknál fellépő

veszteségek csökkenéséből ered. Más típusú épületeknél a hőhidak vesztesége

9

kevésbé jelentős. Az utólagos szigetelés másik hatása a rövidebbé váló fűtési

időszak, amely tovább növeli az energia-megtakarítás lehetőségét.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló EU irányelv (EPDB) és az erre épülő

magyar miniszteri rendelet szerint csupán az 1000 m2-t elérő hasznos

alapterületű épületek lényeges felújítása esetén kell betartani az energetikai

minimum követelményeket. “Lényegesnek” akkor tekinthető egy felújítás, ha

az intézkedések költsége meghaladja az épület értékének (ingatlanérték nélkül

vett) 25%-át. Ezt a vonatkozó 7/2006 TNM rendelet kiegészíti azzal, hogy “

amennyiben az intézkedések az épület burkának és/vagy épületgépészeti

rendszereinek korszerűsítését célozzák ”.

Különböző épületszerkezetek utólagos szigetelése

A különböző épületelemek utólagos szigetelése (falak, pince, tető, stb.)

különböző technológiát igényel és mindegyik esetet más műszaki korlátok és

pénzügyi mutatók jellemeznek.

- Külső falak: legkedvezőbb megoldás a falszerkezet külső hőszigetelése. A

felület burkolata általában vékony, hálóerősítésű vakolatréteg.

Homlokzati védőburkolat (pl. tégla, kerámialap) szellőző légrésekkel

kiegészítve még ennél is előnyösebb, ám költségesebb is. Néhány

esetben azonban nem megoldható a homlokzat külső szigetelése. Ilyen

példa a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek homlokzata is.

A fűtetlen tereket határoló falak hőszigetelése, pl. fűtetlen lépcsőházak

esetén, kevésbé hatékony, ám adott esetben lehetséges megoldásként

szóba jöhet.

- Nyeregtető: a lehetőségek a tető állapotától függenek. A szigetelést

általában a szarufák közé helyezik el belülről. A hőhídhatás kialakulását

minimalizálandó ajánlott a szigetelést két rétegben felrakni úgy, hogy a

második rétegben a lécek merőlegesek legyenek a szarufákra.

- Lapostető: a megoldás az időjárásálló réteg állapotától és a tető

lejtésének adottságaitól függ. A szigetelést az időjárásálló réteg alá és

10

fölé is el lehet helyezni. Ebben az esetben a felújítási mód

nagymértékben függhet az épületszerkezetek terhelhetőségétől.

- A tető alatti födém: amennyiben a padlásteret nem fűtik, a szigetelést

vízszintes síkban le lehet helyezni a födémre. Ez gazdaságos megoldás,

mivel az elhelyezés egyszerű, lehetőség van viszonylag olcsó anyagok

felhasználására.

- Pincefödém és árkádfödém: a szigetelőanyagot a pince mennyezetére

alulról kell rögzíteni.

Amennyiben az épület adott eleme rossz állapotban van, és mindenképpen

felújításra szorul, az utólagos szigetelés ára általában a felújítási költségek kis

részét képviselik. Ebben az esetben csak a szigeteléssel közvetlen kapcsolatba

hozható intézkedések képezhetik részét a megtérülési számításoknak. Ilyenkor

a szigetelőanyag ára töredéke a teljes beruházási költségnek. A táblázatban

láthatók a különböző épületi elemek ajánlott U értékei.

1. táblázat U értékek épület átalakításnál: előírt követelmény (csak az 1000 2 feletti épületek

esetén kötelező), ajánlott szint és példa az alacsony energiafelhasználású épületek esetén

Előírt követelmény

7/2006 (V.24)

miniszteri rendelet

Ajánlott normál

átalakításnál

Példa alacsony

energiafelhasználású

épületre

Homlokzati falak U = 0,45 W/m2K U = 0,30 W/m2K U = 0,15 W/m2K

Nyeregtető U = 0,25 W/m2K U = 0,20 W/m2K U = 0,10 W/m2K

Lapostető U = 0,25 W/m2K U = 0,20 W/m2K U = 0,10 W/m2K

Padlás födém U = 0,30 W/m2K U = 0,20 W/m2K U = 0,10 W/m2K

Pince mennyezet U = 0,50 W/m2K U = 0,35 W/m2K U = 0,25 W/m2K

11

Az utólagos szigetelés előnyei (külső szigetelés):

- Csökken a hőhídhatás: nem történik állagkárosodás, nem alakul ki

penész.

- A lakók hőérzete javul: magasabb lesz a belső felületek hőmérséklete, így

alacsonyabb lehet a léghőmérséklet.

- A szerkezet hőtároló képessége növekszik: kisebb hőingás a belső térben,

kedvezőbben hasznosítható a téli napsugárzás.

- A teherhordó szerkezetek védelme: a fagyhatás és az esővíz beszivárgás

kockázata csökken.

- Lehetővé válik kisebb gépészei készülékek beépítése: elegendő egy

kisebb teljesítményű fűtési rendszer és kisebb méretű radiátorok is.

- Megnövekszik az épület élettartama.

Kockázatok:

- A hőhídhatás megnövekedhet azoknál a különleges illesztéseknél,

amelyek nehezen szigetelhetőek, pl. erkélyek födémrészeinél.

- Egyes esetekben, páraeloszlási problémák léphetnek fel: páralecsapódás,

állagromlás, penészképződés; azonban ezek a kockázatok elkerülhetők

hozzáértő tervezéssel és kivitelezéssel.

A komplex felújítás mellett szóló érvek:

- Az épület elemeit egyenként is fel lehet újítani, ám a hőhídhatás lehető

legkisebb szinten tartása érdekében a legjobb megoldás, ha minden

elemet egy időben látunk el utólagos szigeteléssel.

- Ha az ablakokat az utólagos szigeteléssel egyidőben cserélik le, akkor

lehetővé válik azok hőhídmentes beépítése azáltal, hogy a homlokzati

szigetelés rátakar a keret külső felületére.

- A számított energia-megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha a fűtési

rendszer szabályozható és az alacsonyabb hőszükséglethez van illesztve.

12

Nem szabályozható fűtési rendszer esetén a felújított épület túl lesz

fűtve, illetve a bent tartózkodók túl gyakran fogják kinyitni az ablakokat.

- Amennyiben a fűtési rendszert korszerűsítik és szabályozhatóvá teszik, az

épületburok csak évek múlva kerül felújításra, akkor a fűtési rendszer

újabb átalakítást igényelhet, amely többletköltséget jelent. Ugyanazt az

energia megtakarítást több munka árán és nagyobb költséggel tudják

csak elérni, ha az intézkedések nem egyszerre és nem integrált módon

történnek.

Ajánlott együttes intézkedések:

- Külső épületburok utólagos hőszigetelése.

- Ablakok és külső ajtók cseréje.

- Szabályozható fűtési rendszer megvalósítása.

- Amennyiben az eredeti fűtőtestek megmaradnak, akkor ajánlott az

atmoszférikus kazán lecserélése kondenzációs rendszerűre (ebben az

esetben a külső hőszigtelést is ajánlott egyidőben elvégezni).

2.3. Kondenzációs kazánok

Energia-megtakarítás és környezeti hatások

A gáz üzemű kazánok energiahatékonysága csak kondenzációs üzemmódban

emelkedhet 88% fölé. A földgáz látens hőtartalma 11%, azaz a kondenzációs

kazán névleges hatásfoka legalább 11%-kal magasabb, mint az atmoszférikus

kazáné. A valóságban az energia-megtakarítás lényegesen több lehet, mivel a

kondenzációs kazánok hatásfoka magas marad alacsony teljesítménnyel járó

részterhelésnél is, pl. őszi/tavaszi időszakban (mérsékelt külső hőmérséklet

esetén).

Az atmoszférikus kazánoknál ellenkező a helyzet. Általában ha kondenzációs

kazánt választunk egy jó minőségű új atmoszférikus kazán helyett, akkor

megtakaríthatunk 15-20% energiát, valamint a hozzá tartozó CO2 kibocsátást is.

13

Amennyiben a meglévő régi kazánt cseréljük le új, kondenzációs kazánra, akkor

a megtakarítás elérheti a 30%-ot is.

Az energia-megtakarítás, valamint a CO2 kibocsátás mellett a kondenzációs

kazánok NOx kibocsátása is kevesebb, mint 50%-a a legjobb atmoszférikus

kazánok kibocsátásához képest, valamint a CO kibocsátás is jóval alacsonyabb.

Műszaki követelmények

A kazánokat úgy kell megtervezni, hogy a fűtési szezon döntő részében a 30%

és 100% közötti névleges teljesítmény-tartományban működjenek. Ennél fogva,

amennyiben a kazán által fűtött épület (vagy épületrész) hőigénye kisebb, mint

10 kW, úgy célszerű 15 kW alatti névleges teljesítményű kazánt alkalmazni. Az

ilyen típusú kazánoknál általában szükség van használati melegvíz tartályra is,

kivéve, ha a kazán kizárólag fűtésre szolgál és melegvíz előállítására nem.

Korszerű fűtési rendszereknél a visszatérő hőmérsékletet 45 oC alá szokták

tervezni, a hőfokkülönbséget 10 oC-ra. Az alacsony hőmérsékletű fűtési

rendszereknél a szokásosnál nagyobb hőleadó felületre van szükség, amely

megemelheti a kivitelezési költséget. A fal és padlófűtés ideális megoldások,

amennyiben radiátoros fűtés van kiépítve ellenőrizni szükséges a hőleadó

felületek méretének megfelelősségét.

Ha olyan felújításra kerül sor, amelyben megtörténik az épületburok feljavítása

is, akkor könnyen elképzelhető, hogy az eredeti fűtőfelületek egy alacsony

hőmérsékletű fűtési rendszerrel jobban tudnak működni, mint az eredeti

rendszerrel. A fűtési rendszer átalakítását tervezéskor szükséges megvizsgálni.

Ajánlott együttes intézkedések

Szabályozható fűtési rendszer megvalósítása.

Az eredeti fűtőtestek lecserélése szükség szerint nagyobbakra, méretezés

alapján.

14

2.4. Nyári hővédelem

Az EPBD1 prioritással kezeli mindazon stratégiákat, amelyek a nyári időszakban

a passzív hűtési technikákra összpontosítva javítják az épületek viselkedését. A

passzív hővédelmi intézkedések alkalmazásával csökkenthető a hűtési igény és

a légkondicionáló rendszerek szükséges beépített teljesítménye, amely jelentős

CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi. Különösen jelentős a CO2

kibocsátás csökkentése érdekében a légkondicionáló rendszerek passzív hűtési

technológiákkal történő kiváltása, mivel jelenleg a legtöbb légkondicionáló

készülék elektromos áramot fogyaszt, amelynek a primer átalakítási tényezője

2,5-3. Ez azt jelenti, hogy az 1 kWh hűtési energia-megtakarításból eredő CO2

csökkenés a 3 kWh fűtési energia megtakarítás CO2 csökkenésének felel meg

(magyarországi viszonyokra).

A nyári komfortérzet különösen az irodákban jelent problémát, ahol a

hőmérséklet 28 oC fölé is emelkedhet, jelentősen csökkentve a munkavégzés

hatékonyságát. Az irodai készülékek (fénymásolók, számítógépek, nyomtatók,

faxok) jelentős belső hőterhelést jelentenek a napsugárzás mellett. Hatékony

napvédelemmel 60-70%-kal csökkenthető a hűtési igény, a pontos érték a

napsugárzás és a belső hőforrások arányának függvényében adhatók meg. A

napvédelem hatékonysága éjszakai szellőztetéssel növelhető, különösen nehéz

szerkezetű épületek esetében.

A csúcsidőszakban az ipari technológiával épült házak esetén (pl. panelházak) a

belső hőmérséklet a külső hőmérsékletnél 2-4 oC-kal is magasabb lehet, és

különösen igaz ez a legfelső szintre, ahol nem megfelelő a tetőhőszigetelés,

vagy olyan épületrészekre, ahol minden ablak ugyanazon a homlokzaton

helyezkedik el és így nem jöhet létre szellőztetéskor kereszthuzat. A

könnyűszerkezetes épületek (amelyek zöme az elmúlt 10-20 évben épültek),

különösen a nagy ablakfelülettel rendelkeznek, gyakran túlmelegszenek.

1 Épületek energiahatékonyságáról szóló EU irányelv

15

A hővédelmi intézkedések nem mindig elegendőek a légkondicionálás teljes

kiváltására, viszont jelentősen javítják a nyári beltéri komfortérzetet. Mivel

azonban a légkondicionáló rendszerek piaca erősen növekszik, ezek az eszközök

lesznek felelősek egy jelenleg még alacsony CO2 kibocsátásért. A passzív hűtési

rendszerek képesek lennének megállítani vagy mérsékelni ezt a tendenciát. A

passzív hő védelem egyfajta megelőző intézkedés a lekondicionálók elterjedése

ellen.

Minél több légkondicionálót használnak, annál erőteljesebbé válik az ember

által kiváltott hőterhelés és ennek következményeként a városi hősziget

jelenség. A városi területeken a kültéri egységek fokozzák a hősziget jelenséget

és ezáltal még inkább gyorsul a légkondicionálók elterjedése.

Egyéb előnyök

Az árnyékoló eszközök egy jelentős csoportja téli éjszakákon is csökkenti az

üvegezés U értékét(a nyílászárókon kiáramló hőmennyiséget), amely

másodlagos energia megtakarítást és CO2 kibocsátás csökkentést jelent. Ez a

hatás különösen fontos elöregedett ablakok esetén.

További ajánlások

Számos megoldás létezik a piacon, amely képes csökkenteni a napsugárzás

hatását épületeken belül: rögzített árnyékolók, zsaluk, roletták, redőnyök,

reluxák, árnyékvetők, hővisszaverő bevonatok, védőfóliák, stb. Mindegyik más-

más mértékben csökkenti a hűtési igényt. A külső oldalon elhelyezett eszközök

hatékonyabbak a belül elhelyezetteknél, ám hőhídmentes felszerelésük

szakértelmet igényel.

Egy hővédelmi stratégia akkor tekinthető hatékonynak, ha a nyári időszakban

legalább 1,5 oC-kal csökkenti a benti és kinti hőmérsékletek napi átlagos

különbségét. Ez azt jelenti, hogy csak egy adott teljes épületre, vagy a tájolástól

függően egy adott teljes homlokzatra vonatkozó hővédelmi rendszerre célszerű

törekedni, nem pedig külön elemekben gondolkodni. A túlmelegedés számítása

az 7/2006 TNM rendelet előírásai szerint történhet.

16

A hővédelmi intézkedések különálló intézkedésként is szóba jöhetnek, ám

ajánlott megfontolni azok összehangolását az ablakok cseréjével, mivel számos

kombinált megoldás található meg a piacon (integrált árnyékoló az üvegek közt,

különleges árnyékoló üvegek).

Kockázatok

Néhány hővédelmi eszköz jelentősen megváltoztathatja az épület

megjelenését. A nyári hő védelem rossz tervezés esetén csökkentheti a téli hő

nyereségeket, szélsőséges esetben szükségessé tehet egyébként elkerülhető

mesterséges világítást.

17

2.5. Napterek

A loggiák, erkélyek beüvegezésével elért indirekt szoláris nyereséget

számítással kell igazolni. A számítás az alábbi három módszer valamelyikével

végezhető:

- Részletes számítás az MSZ EN 832 szabvány szerint;

- Részletes számítás dinamikus szimulációs programmal;

- Egyszerűsített számítás.

A naptérrel elérhető energia megtakarítás

Az energia megtakarítási potenciál annak köszönhető, hogy a naptér

átlaghőmérséklete magasabb mint a külső átlaghőmérséklet. Ennek

eredményeképpen a helyiség transzmissziós és szellőzési hő veszteségei

csökkennek. Ugyanakkor a helyiségbe jutó direkt sugárzási nyereség a naptér

miatt valamivel kevesebb.

A megadott sugárzási intenzitásértékek ismét csak akkor használhatók, ha a

helyiség üvegezésének benapozottsága bizonyított, azaz az üvegezés több mint

napi négy órán át benapozott. Amennyiben a benapozottság nem bizonyított

vagy nincsenek ilyen vizsgálatok, az északi tájoláshoz tartozó értékek

használhatók.

Az energia megtakarítást ki kell számítani a fűtési idény minden egyes

hónapjára, majd összegezni. A fűtési idény hossza átlagos épületek esetén

október 15- április 15-ig vehető fel. További egyszerűsítési lehetőség, ha a

naptér átlaghőmérsékletét és az elérhető energia megtakarítást a teljes fűtési

idényre számítják.

A nyári túlmelegedés kockázatának csökkentése érdekében a napteret

mozgatható árnyékoló szerkezetekkel és nyitható üvegezéssel kell ellátni, amit

a nyári időszakban az átszellőzés biztosítására nyitva szükséges tartani.

18

3. Jogszabályi háttér

Az új épületenergetikai szabályozás célja, hogy ösztönözzön az épületek

energetikai minőségének javítására, különös tekintettel a fenntartható

fejlődésre és a költséghatékonyságra új energetikai követelmények bevezetése,

az épületek energetikai minőségének tanúsítása, valamint a kazánok és

klímaberendezések időszakos felülvizsgálata révén. A szabályozás az új, és –

bizonyos korlátozások mellett – a meglévő, felújítandó épületekre is kiterjed.

A szabályozás új eleme az összesített energetikai jellemző, amely az épület

transzmissziós hőveszteségén és sugárzási hő nyereségén túlmenően az

épületgépészeti rendszerek veszteségeit és önfogyasztását, a használati meleg

vízfogyasztás, világítás energiaigényét, valamint az aktív szoláris és

fotovoltaikus rendszerekből és a kapcsolt energiatermelésből származó

nyereségeket is tartalmazza. Az új szabályozás kihat az épülethatároló

szerkezetek hőszigetelési módjára és mértékére is.

Az irányelv előírásai

Az új épületek energiafogyasztását az észszerűség határain belül

korlátozni kell.

Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni, értékének

meghatározása során az épület rendeltetésszerű használatához

szükséges valamennyi rendszert (fűtés, hűtés, szellőztetés, világítás,

melegvízellátás) figyelembe kell venni.

Meglévő 1000 m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű épületek

lényeges felújítása esetén ugyanazokat a követelményeket kell

alkalmazni, mint az új épületek esetében.

Valamennyi új és meglévő épületet energetikai minőségtanúsítvánnyal

kell ellátni.

A 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszereket

rendszeres időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.

19

A 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokat rendszeres időszakos

felülvizsgálatnak kell alávetni.

A minőségtanúsítást és időszakos felülvizsgálatot végző szakemberek

tevékenységét, az e tevékenységre vonatkozó jogosítvány

megszerzésének feltételeit szabályozni kell.

Az irányelv keretrendeletnek tekintendő abban az értelemben, hogy a számítási

és vizsgálati módszerek részletes előírását, a tervezési adatok, a

követelményértékek és a minőségi osztályok határértékeinek meghatározását

minden tagországnak magának kell elvégeznie az éghajlati adottságok és az

építési feltételek figyelembevételével.

A szabályozás indokai

A szabályozás szükségességét alátámasztja az a tény is, hogy a lakások és

épületek építése és üzemeltetése az energiafelhasználás mintegy 45–50%-át

teszi ki. Magyarországon az elmúlt öt évben a lakossági energiafelhasználás 5%-

kal emelkedett, miközben más területeken alig 1-2%-os volt a növekedés.

Mindemellett szükség van egy ezt kiegészítő jogi eszközre, amely konkrét

tevékenységeket határoz meg annak érdekében, hogy az energia-

megtakarításban rejlő, eddig kihasználatlan nagy lehetőségek elérhetők

legyenek, és a tagállamok ebben az ágazatban elért eredményei közötti nagy

különbségeket csökkentsék.

A puszta biológiai igényeken túlmenően az élet minőségének, a kényelemérzet

javításának érdekében a lehetőségek, az észszerűség határáig az épített

terekben - legalábbis az év egy jelentős részében - olyan állapotokat kell

fenntartanunk, amelyek a külső környezettől különböznek. Ez pedig csak úgy

lehetséges, ha egyrészt az épületben energiát használunk fel, másrészt

építészeti-épületszerkezeti eszközökkel célszerű módon befolyásoljuk az

épületen belüli, valamint az épület és a környezet közötti energiaáramokat.

20

A szabályozás társadalmi hatásai

Az intézkedések a fenntartható fejlődést szolgálják. A hatások az épületszektor

sajátszerűségei okán (hosszú fizikai élettartam, meglévő épületállomány)

elsősorban hosszú távon jelentkeznek.

Az energiafogyasztás és ezzel a környezetterhelés mérséklése javítja az

ellátás biztonságát, csökkenti a környezetkárosítással összefüggő, a

rehabilitációra és az egészségügyre fordítandó társadalmi költségeket.

3.1 A szabályozás kiterjesztése

A rendelet hatálya a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó

épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a

jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására

energiát használnak.

A követelmények nem terjednek ki a következő esetekre:

a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;

d) a hitéleti rendeltetésű épületre;

e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté

nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült)

területen lévő épületre;

f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;

g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső

hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20

W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve

alakul ki;

21

h) a műhely rendeltetésű épületre;

i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló

- sátorszerkezetekre.

3.2 A szabályozás elemei

3.2.1 Az összesített energetikai jellemző

Az épület összesített energetikai jellemzője: a ténylegesen elfogyasztott,

vagy az épület szokványos rendeltetésszerű használatához kapcsolódóan a

különböző igények kielégítéséhez szükségesnek becsült energia mennyisége,

amely tartalmazza az épület primer energiában kifejezett, térfogategységre

vetített energiafogyasztását, nevezetesen a következőket:

• a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását

• a nyereségáramok hasznosított hányadát,

• a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását,

• a használati melegvíztermelés energiafogyasztását,

• a világítás energiafogyasztását,

• a háztartási és iroda berendezések energiafogyasztását

• az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget,

• a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget

• a metabolikus hőnyereséget.

Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények az adott

épület rendeltetésszerű használati módjától függenek, és ezért több

követelményrendszerrel kell számolni. Az épületek a rendeltetésszerű

használati módok alapján ugyanis a következő csoportokba sorolhatók:

22

lakó- és szállásjellegű épületek,

irodaépületek,

oktatási épületek,

egyéb épületek, melyek lehetnek:

kereskedelmi épületek,

vendéglátó-ipari épületek,

egészségügyi épületek,

szociális-kommunális célú épületek,

sportcélú épületek,

gyülekezési terek,

uszodák és fürdők,

termelési és logisztikai célú épületek, stb.

Az összesített energetikai jellemző konkrét értéke az épületet határoló

lehűlő felületek és a fűtött légtérfogat aránya szerint változó. Példaként a lakó-

és szállás jellegű épületekre, az iroda épületekre és az oktatási intézményekre

javasolt követelményt az 1.A-1.C diagramok szemléltetik.

1.A diagram

23

1.B diagram

1.C diagram

24

3.2.2 A fajlagos hőveszteségtényező

Az összesített energetikai jellemzővel kell jellemezni az épület egészét.

Ugyanakkor ebben a jellemzőben az épülettel magával összefüggő tételek csak

kis hányadot képviselnek. Elvileg fennállhat annak a veszélye, hogy egy

energetikailag rossz épület összesített jellemzője megfelelő lehet, ha

megengedett, hogy a rossz hőszigetelés, tájolás hatását jó hatásfokú (vagy

ilyennek feltételezett) használati melegvízellátás vagy a világítás alacsony

primer energiaigényével ellentételezzék. Még ha ilyen rendszerek létesülnek is,

semmi garancia nincs arra, hogy azokat a „szabványos lakó szabványos módon”

fogja használni, hogy az épület rendeltetése nem változik, hogy a rövid

élettartamú rendszereket legalább ilyen jó újakkal fogják majd lecserélni. Ezért

az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményérték mellett

fenn kell tartani egy olyan alapkövetelmény rendszert is, amelyben minden,

az épülettől függő tétel szerepel, ezzel garantálva egy elfogadható

hőtechnikai minőséget, bármilyen is legyen az épület használati módja,

bármilyen módosítás történjék is a világítás és a használati melegvíz

fogyasztás területén. Ezt garantálja az épület fajlagos hőveszteségtényezőjére

vonatkozó követelmény előírása, amely az épület rendeltetésétől független. Az

összesített energetikai jellemző és a fajlagos hőveszteségtényező összefüggését

a 2. diagram szemlélteti.

2. diagram

25

Az épületre vonatkozó alapkövetelmény (azaz a fajlagos hőveszteségtényező

követelményértéke) és az összesített energetikai mutatóra vonatkozó

követelmény viszonya:

Ha az épületre vonatkozó alapkövetelmény teljesül – és ennek mindig

teljesülnie kell – akkor

az elvárható gondossággal tervezett, elvárható színvonalú

épületgépészeti rendszerek, földgáz, mint energiahordozó alkalmazása és

a „szabvány felhasználó” bemenő adataival számított energetikai mutató

is kielégíti a követelményeket,

ha egyes épületgépészeti rendszerek – kényszerből vagy tervezői-

beruházói döntés okán - energetikailag előnytelenek és ez a primer

energiahordozóra számított fogyasztást megnöveli, akkor ezt

ellentételezni kell annak érdekében, hogy az összesített energetikai

jellemző a megengedett határ alatt maradjon.

Előfordulhat, hogy – előnytelen energiahordozó, vagy épületgépészeti rendszer

esetén – szükséges a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének

módosítása, „szigorítása” a 3. diagram szerint:

3. diagram

26

A fajlagos hőveszteségtényező: a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény

átlagos feltételei mellett kialakuló sugárzási hőnyereség hasznosított

hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérsékletkülönbségre és

egységnyi fűtött térfogatra vetítve.

A fajlagos hőveszteségtényező a következő tételek algebrai összege:

a határoló- és nyílászáró szerkezetek felületének és rétegtervi

hőátbocsátási tényezőjének szorzatösszege,

a csatlakozási élek és szerkezeti csomópontok mentén kialakuló hőhidak

miatti hőveszteség,

az üvegezett szerkezeteken az épületbe bejutó direkt sugárzási nyereség,

az esetleges passzív szoláris (csatlakozó üvegházakból, energiagyűjtő

falakból stb. származó) nyereségek.

A fajlagos hőveszteségtényező csak az épület felület/térfogat viszonyától függ,

az épület rendeltetésétől nem. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett

legnagyobb értékét túllépni nem szabad.

Mivel az összesített energetikai mutatóra is van követelményérték, azt sem

szabad túllépni. Ez azzal járhat, hogy a fajlagos hőveszteségtényező

megengedett legnagyobb értékénél kisebb értéket kell elérni (például jobb

hőszigeteléssel, jobb nyílászárókkal, a passzív sugárzási nyereségek jobb

hasznosításával) akkor, ha az épületgépészeti rendszerek primer

energiafogyasztása magas (például azért, mert az energiahordozók

megválasztása előnytelen), mert az összesített energetikai mutatóra vonatkozó

követelmény csak így teljesíthető.

Ez csak akkor várható, ha az épületgépészeti rendszerek energiahordozóit

célszerűen választják meg. Legyen viszont bármilyen előnyös az

energiahordozók megválasztása, a fajlagos hőveszteségtényező határértéke

akkor sem léphető túl, ha az összesített energetikai jellemző a

követelményértéknél alacsonyabbra adódik.

27

Fajlagos

hõveszteségtényezõ

q (W/m3K)

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3

Épülethatároló szerkezetekösszfelülete A (m2)

Fûtött épülettérfogat V (m3)

0,633

Aq = 0,07 + 0,4333 V

Ugyanez más szavakkal azt is jelenti, hogy a fajlagos hőveszteségtényező

követelményértékének betartása még nem garantálja azt, hogy az összesített

energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény is teljesül.

A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a

felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:

A/V 0,3 qm = 0,2 W/m3K

0,3 A/V 1,3 qm = 0.07 + 13/30*(A/V) W/m3K

A/V 1,3 qm = 0,633 W/m3K

ahol A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete

ΣV = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)

A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a

felület/térfogat arány függvényében a 4. diagram szemlélteti.

4. diagram

28

A fajlagos hőveszteségtényező követelményértékei

A fajlagos hőveszteségtényező a következő összefüggéssel számítandó:

ahol

A - felület (m2)

U - rétegtervi hőátbocsátási tényező (W/m2K)

τ - a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező (-)

Qszol - szoláris nyereség (W/K)

V - fűtött épülettérfogat (m3)

3.2.3 Az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjére

vonatkozó követelményértéke

Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az

egyszerűsített eljárásban megengedett, a biztonság javára történő eltérés),

akkor a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékeiből az épülethatároló

szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének követelményértéke is

származtatható a következő összefüggés, illetve az 5. diagram szerint:

29

Um = 0,4333 + 0,07 V/ΣA (W/m2K)

5. diagram

Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei

Az átlagos hőátbocsátási tényező tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél

meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta

hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos

hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet – ez a sugárzási nyereség

számítását teszi szükségessé.

30

Bármekkora is az átlagos hőátbocsátási tényező megengedhető értéke, az

egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője nem

haladhatja meg az egyes szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőire

vonatkozó követelményértéket.

3.2.4 Az épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjére

vonatkozó követelmény

Az épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőit közvetlenül a

teljes épületre vonatkozó fajlagos hőveszteségtényező (q, W/m3K), közvetve

pedig az épület teljes primer energiafogyasztását számba vevő összesített

energetikai jellemző (Q, kWh/m3a) határozza meg, ennek ellenére szükség van

a rétegtervi hőátbocsátási tényezők mértékének korlátozására. Korlátozás

hiányában ugyanis előfordulhatna, hogy a fajlagos hőveszteségtényező

követelményének teljesítése mellett

szélsőséges esetben egyes épülethatároló szerkezetek hőszigetelésének

mértéke nem felelne meg az állagvédelmi és/vagy a hőérzeti

követelményeknek,

az egyes határoló szerkezetek hőszigetelési mértékének jelentős eltérése

kedvezőtlen hatású lehetne az épület egyes helyiségeinek vagy

helyiségcsoportjainak hővédelme, vagy az azokban kialakuló hőérzeti

feltételek szempontjából (példa: többszintes épület legfelső vagy legalsó

szintjén létesített helyiségek, helyiségcsoportok),

az egymáshoz csatlakozó határoló szerkezetek hőszigetelési mértékének

jelentős eltérése megnövelhetné a hőhidak hatását.

A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjén az adott

épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a

szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy

31

rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, a nyílászáró szerkezeteknél a

keretszerkezet és üvegezés stb.), az ennek figyelembe vételével számított

hőátbocsátási tényező veendő figyelembe.

Az egyes épület határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője nem

haladhatja meg az 1. táblázatban megadott értékeket. A táblázatban szereplő

követelményértékek – a szerkezet hőszigetelő rétegét megszakító vagy áttörő

hőhidaktól eltekintve - nem tartalmazzák a teljes szerkezetre vonatkozó

(geometriai, anyagváltási vagy szerkezeti) hőhidak hőveszteség-növelő hatását

kifejező korrekciós tényezőket (lásd a 17. és 18. táblázatokban).

1. Táblázat

Épülethatároló szerkezet

Rétegtervi hőátbocsátásitényező

követelményértéke

Uf (W/m2K)

Külső fal 0,45

Lapostető 0,25

Padlásfödém 0,30

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25

Alsó zárófödém árkád felett 0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és

PVC)

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) 2,00

Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00

Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80

Tetőfelülvilágító 2,50

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50

Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50

Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles

sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású

hőszigeteléssel helyettesíthető)

0,50

32

1) A rétegtervi hőátbocsátási tényezőn az adott épülethatároló szerkezet

átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy

annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel

megszakított hőszigetelés, a nyílászáró szerkezeteknél a keretszerkezet

és üvegezés stb.), az ennek figyelembe vételével számított hőátbocsátási

tényező veendő figyelembe

Az 1. táblázatban feltüntetett követelményértékek nem gátolják a tervezői

szabadságot. Példa erre: az épületre vonatkozó fajlagos hőveszteségtényező

követelmény-értékének teljesítéséhez kiváló minőségű homlokzati üvegezett

nyílászárók és fokozott hőszigetelésű födémszerkezetek mellett az esetek

többségében valószínűleg nem lesz szükség a 0,30-0,45 W/m2K rétegtervi

hőátbocsátási tényezőjű téglafalazatok kiegészítő hőszigetelésére, vagy a

homlokzati üvegezési arány kényszerű csökkentésére. Ugyanakkor tény, hogy

kedvezőtlen geometriai arányú épületek és/vagy erősen hőhidas

épülethatároló szerkezetek és/vagy nagy üvegezési arányú homlokzati falak

esetén a fajlagos hőveszteségtényező követelményértéke csak a

követelményértéknél alacsonyabb hőátbocsátási tényezőjű épülethatároló

szerkezetekkel teljesíthető.

3.2.5 Épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői

A következő táblázatokban néhány épülethatároló szerkezet rétegtervi

hőátbocsátási tényezői jelennek meg a szabályozás követelményeinek

tükrében. Az alábbiakban néhány épületszerkezeti elem és azok néhány

hőszigetelt változata kerül bemutatásra, bemutatva, hogy milyen hőszigetelési

mértékek felelhetnek meg az 1. táblázatban szereplő követelményértékeknek,

illetve javasolt értékeknek.

33

Külső falak (2. és 3. táblázatok)

Követelményérték: Uf = 0,45 W/m2K

A 2. és 3. táblázatból kitűnik, hogy a jövőben kiegészítő hőszigetelés nélkül csak

a legjobb hőszigetelő képességű falszerkezetek felelnek meg.

2. Táblázat

Egyhéjú fal ragasztott és mechanikai rögzítésű hőszigeteléssel, homlokzati

vékonyvakolattal

Falszerkezet Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K) **

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

eleme (anyaga) vastagsága

cm 0 6 8 10 12

Kisméretű tégla 38 0,40 - 0,44 0,34 - 0,37 0,30 - 0,32

felületkiegyenlítő és felületképző réteg

falazat

felületkiegyenlítő réteg (szükség esetén)

HŐSZIGETELŐ réteg ragasztással és

mechanikai rögzítéssel beépítve

hálóerősítésű alapvakolat

színvakolat

34

B30 blokk 30 0,40 - 0,43 0,34 - 0,37 0,30 - 0,32

Soklyukú tégla 38 0,43 – 0,45

- 0,45

0,36 - 0,39 0,31 - 0,33 0,27 - 0,29

HB 38 blokk 38 0,36 - 0,38 0,31 - 0,33 0,27 - 0,29 0,24 - 0,26

UNIFORM 14 30 0,42 - 0,44 0,35 - 0,38 0,30 - 0,33 0,27 - 0,29

MÁTRATHERM 38 N+F * 38 0,31 - 0,32 0,27 - 0,29 0,24 - 0,26 0,22 - 0,23

MÁTRATHERM 30 N+F * 30 0,36 - 0,38 0,31 - 0,33 0,27 - 0,29 0,24 - 0,26

BAUTHERM 38 N+F

*

38 0,32 - 0,33 0,28 - 0,29 0,25 - 0,26 0,22 - 0,24

BAUTHERM 30 N+F

*

38 0,35 - 0,37 0,30 - 0,32 0,27 - 0,29 0,24 - 0,26

POROTHERM 44 N+F

*

44 0,34 0,24 - 0,24 0,21 - 0,22 0,20 - 0,20 0,18 - 0,19

POROTHERM 38 N+F

*

38 0,41 0,27 - 0,28 0,24 - 0,25 0,22 - 0,23 0,20 - 0,21

POROTHERM 30 N+F

*

38 0,30 - 0,31 0,26 - 0,28 0,24 - 0,25 0,21 - 0,23

YTONG 37,5 P2-05

*

37,5 0,32 0,23 - 0,23 0,21 - 0,21 0,19 - 0,20 0,17 - 0,18

YTONG 37,5 P4-06

*

37,5 0,37 0,25 - 0,26 0,23 - 0,23 0,20 - 0,21 0,19 - 0,20

YTONG 30,0 P2-05

*

30 0,40 0,26 - 0,27 0,24 - 0,25 0,21 - 0,22 0,20 - 0,21

Monolit vasbeton fal 15 - 20 0,40 - 0,44 0,34 - 0,37

* Hőszigetelő falazóhabarccsal falazva

** A hőátbocsátási tényezők számítása során figyelembe véve az acél rögzítő elemek (átlagosan 7

db/m2, Ø5 mm acél) hőhíd-hatása.

35

3. Táblázat

Kéthéjú fal szellőztetett légréteggel, szerelt homlokzatburkolattal

Teherhordó fal Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K) **

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

Eleme (anyaga) vastagsága

cm 0 6 8 10 12

Kisméretű tégla 38 0,38 -

0,42

0,34 - 0,37

B30 blokk 30 0,38 -

0,42

0,33 - 0,37

Soklyukú tégla 38 0,39 -

0,42

0,34 -

0,37

0,30 - 0,33

HB 38 blokk 38 0,38 -

0,40

0,33 -

0,35

0,30 -

0,32

0,27 - 0,29

UNIFORM 14 30

0,45 -

0,48

0,38 -

0,41

0,34 -

0,36 0,30 - 0,32

MÁTRATHERM 38 N+F

*

38 0,32 -

0,34

0,29 -

0,30

0,26 -

0,28

0,24 - 0,25

MÁTRATHERM 30 N+F

*

30 0,38 -

0,40

0,33 -

0,35

0,30 -

0,32

0,27 - 0,29

BAUTHERM 38 N+F

*

38 0,33 -

0,35

0,30 -

0,31

0,27 -

0,28

0,24 - 0,26

BAUTHERM 30 N+F

*

30 0,37 -

0,39

0,33 -

0,35

0,29 -

0,31

0,26 - 0,28

POROTHERM 44 N+F

*

44 0,33 0,25 -

0,25

0,23 -

0,23

0,21 -

0,22

0,19 - 0,20

POROTHERM 38 N+F

*

38 0,40 0,28 -

0,29

0,25 -

0,26

0,23 -

0,24

0,21 - 0,23

POROTHERM 30 N+F

*

38 0,31 -

0,33

0,28 -

0,30

0,25 -

0,27

0,23 - 0,23

YTONG 37,5 P2-05

*

37,5 0,31 0,24 -

0,24

0,22 -

0,22

0,20 -

0,21

0,19 - 0,20

YTONG 37,5 P4-06

*

37,5 0,36 0,26 -

0,27

0,24 -

0,25

0,22 -

0,23

0,20 - 0,21

YTONG 30,0 P2-05

*

30 0,39 0,27 -

0,28

0,25 -

0,26

0,23 -

0,24

0,21 - 0,22

Monolit vasbeton fal 15-20 0,39 - 0,43

felületkiegyenlítő és felületképző réteg

falazat

vázszerkezet

HŐSZIGETELŐ réteg mech. rögzítéssel

légzáró-páraáteresztő réteg

szellőztetett légréteg

szerelt homlokzatburkolat

36

* Hőszigetelő falazóhabarccsal falazva

** A hőátbocsátási tényezők számítása során figyelembe véve az acél vázszerkezet és a rögzítő

elemek hatása

Légzáró-páraáteresztő réteg hiányában az ásványgyapot hőszigetelés hővezetési tényezőjének

25-35 %-os növekedésével, illetve a rétegtervi hőátbocsátási tényező mintegy 15– 25 %-os

növekedésével lehet számolni.

37

Lapostetők (4, 5. és 6. táblázatok)

Követelményérték: Uf = 0,25 W/m2K

A lapostetők javasolt mértékű hőszigetelése indokolt, mivel:

A hőszigetelő réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános

10-12 cm-ről 18-20 cm-re) nem eredményez számottevő szerkezeti

változást a födémszerkezetek építésében sem a külső, sem pedig a

belső (Magyarországon általában attikafalakkal határolt)

vízelvezetésű lapostetőknél.

A hőszigetelő réteg (kb. 8 cm-es) vastagságnövelésének költsége –

a rétegfelépítéstől is függően – mintegy 12-20 %-al növeli meg a

tetőszigetelő rétegek (lejtést adó réteg, páravédelmi rétegek,

hőszigetelés, csapadékvíz szigetelés) beépítési összköltségét, míg

ugyanez a vastagság-növelés legalább 35%-os hőveszteség-

csökkenést eredményez.

Többszintes épületek legfelső szintjén a fajlagos hőveszteség a

nagyobb lehűlő felületek és a lapostető emissziós többlet-

hővesztesége miatt jóval nagyobb mértékű, mint a közbenső

épületszinteken, ezért e szerkezetek fokozott hőszigetelése

indokolt. Ugyanezen épületszintek helyiségeinél fontos a

helyiséget határoló felületek közepes sugárzási hőmérsékletének

növelése is.

A hasznosított lapostetőknél (tetőteraszok, zöldtetők) a hőátbocsátási

tényező követelményértéke a 4. és 5. táblázatokban feltüntetettnél

kisebb vastagságú hőszigetelő réteggel is teljesíthető.

38

4. Táblázat

Nem hasznosított egyenes rétegrendű lapostetők

Lejtést adó réteg

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U

(W/m2K)

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

6

8

10

12

14

megnevezése

átlagos

vastagsága, cm

Lejtésbe szabott lépésálló hőszigetelő

táblák

λ = 0,040 W/mK

7 0,25 0,22 0,20 0,18

9 0,25 0,22 0,20 0,18 0,17

11 0,22 0,20 0,18 0,17 0,16

13

0,20 0,18 0,17 0,15 0,14

leterhelő réteg (pl. kavics csapadékvíz-szigetelés, betonlap)

elválasztó-védő réteg (pl. geotextília)

HŐSZIGETELŐ réteg

lejtést adó HŐSZIGETELŐ réteg

párazáró (párafékező) réteg

(felületkiegyenlítő simítás

födémszerkezet

39

5. Táblázat

Nem hasznosított fordított rétegrendű és DUO tetők

Lejtést adó réteg

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U

(W/m2K)

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

10

12

14

16

18 anyaga átlagos

vastagsága, cm Kavicsbeton (λ = 1,28 W/mK) 10 - 14 0,25 0,22 0,20

Könnyűbeton (λ= 0,10 W/mK) 10 0,23 0,21 0,19 0,17

14 0,24 0,21 0,19 0,18 0,16

Lejtésbe szabott expandált

polisztirolhab táblák

(λ= 0,040 W/mK)

7 0,22 0,20 0,18 0,17 0,15

9 0,20 0,18 0,17 0,15 0,14

11 0,18 0,17 0,15 0,14 0,13

betonlap leterhelés

extrudált polisztirolhab alátéteken

elválasztó-védő réteg (pl. geotextília)

XPS HŐSZIGETELŐ réteg

csapadékvíz-szigetelés

lejtést adó (hőszigetelő) réteg

födémszerkezet

40

6. Táblázat

Egyenes rétegrendű könnyűszerkezetes lapostetők

Hőszigetelő anyag

hővezetési tényezője

λ(W/mK)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező * U (W/m2K)

Hőszigetelő rétegek összvastagsága, cm

16

18

20

22

24

0,038 0,25 0,22 0,20 0,19 0,17

0,039 0,23 0,21 0,19 0,18

0,040 0,24 0,21 0,19 0,18

Hőátbocsátási tényezők számítása bordakitöltés figyelembe vétele nélkül

* A hőátbocsátási tényezők számítása során figyelembe véve az acél rögzítő elemek (átlagosan 3 db/m2, Ø5

mm acél) hőhíd-hatása.

csapadékvíz-szigetelés

HŐSZIGETELŐ réteg

HŐSZIGETELŐ réteg

párazáró (párafékező) réteg

trapézlemez födém lejtésben

tartógerenda

41

Tetőtér-beépítést határoló szerkezetek (7, 8. és 9. táblázatok)

Követelményérték: Uf = 0,25 W/m2K

A tetőtér-beépítést határoló szerkezetek javasolt mértékű hőszigetelése

indokolt, mivel:

A hőszigetelő réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános

12-14 cm-ről 18-24 cm-re) csak a 7. táblázat szerinti

szerkezettípusnál eredményez változást: a szarufák, illetve a

szarufák alatti lécváz magasságnövelésének igénye révén.

A hőszigetelő réteg (kb. 8-10 cm-es) vastagságnövelésének

költsége – a rétegfelépítéstől is függően – mintegy 10-12 %-al

növeli meg a szerkezeti, szigetelő és tetőfedő rétegek

(faszerkezetek, páravédelmi rétegek, hőszigetelés, tetőfedés)

beépítési összköltségét, míg ugyanez a vastagság-növelés legalább

50%-os hőveszteség-csökkenést eredményez.

A 7. és 9. táblázat szerinti könnyű szerkezetek „gyenge” pontjai –

elsősorban megfelelő szerkezettömeg híján - a léghangátlás és a

nyári hővédelem. A hőszigetelő réteg(ek) vastagságának

növelésével és megfelelő hőszigetelő anyagok beépítésével ezek a

tulajdonságok jelentős mértékben javíthatók.

42

7. Táblázat

Tetőtér-beépítést határoló épületszerkezetek

Hőszigetelés a szarufák között és alatt

Tetőtér-beépítést határoló ferde fal

Hővezetési

tényezők

λ(W/mK)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K)

Hőszigetelő termék

(szarufák között + szarufák alatt)

Hőszigetelő rétegek vastagsága, cm

16

(10+6)

18

(12+6)

20

(14+6)

22

(16+6)

24

(16+8)

26

(18+8)

KGY

ROCKWOOL DELTAROCK+RP-V 0,033 0,037 0,25 0,22 0,20 0,19 0,17 0,16

TOPLAN NF, KL 0,0366 0,0366 0,24 0,22 0,20

ÜGY UNIROLL KOMFORT + ROLLISOL 0,037 0,039 0,24 0,22 0,20 0,19 0,17

THERWOO-filc + THERWO-roll 0,036 0,034 0,23 0,21 0,19 0,18 0,16

A hőátbocsátási tényezők számítása során figyelembe véve a szarufák (12,5%) és zárlécek (10,0%) hőhíd-hatását

43

Tetőtér-beépítést határoló szerkezetek

Hőszigetelés a vasbeton koporsófödém felett

Tetőtér-beépítést határoló ferde fal Hővezeté

si tényező

λ(W/mK)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényezőU (W/m2K)

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

Hőszigetelő termékek 14

16

(10+6)

18

(12+6)

20

(12+8)

22

(12+10)

XPS AUSTROTHERM XPS 30 0,035 (0,24) (0,22) (0,20) (0,18)

ROOFMATE TG-A 0,035 0,24 (0,22) (0,20) (0,18)

EPS AUSTROTHERM AT-N150 0,035 0,24 0,21 0,19 0,18

NIKECELL NC 150 0,035 0,24 0,21 0,19 0,18

PUR BACHL tecta-PUR HD-

plus

0,030 0,24 0,21 (0,19) (0,17) (0,16)

* A hőátbocsátási tényezők számításakor a rögzítő elemek (1,15 cm2/m2 acél) hatását, kétrétegű hőszigetelésnél pedig az

alsó réteg lécbetéteink hatását (9 % faanyag) is számításba véve.

(Zárójelben) a jelenleg kétrétegű hőszigeteléssel készíthető szerkezetek U tényezői

8. Táblázat

44

9. Táblázat

Tetőtér-beépítést határoló épületszerkezetek Hőszigetelés a szarufák felett

Tetőtér-beépítést határoló ferde fal

Hővezetési tényező

λ (W/mK)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K)

Hőszigetelő réteg vastagsága, cm

Hőszigetelő termékek

14 16

(8+8) 18

(10+8) 20

(10+10) 22

(12+10)

XPS AUSTROTHERM XPS 30 0,035 (0,24) (0,22) (0,20) (0,18)

ROOFMATE TG-A 0,035 0,24 (0,22) (0,20) (0,18)

PUR BACHL tecta-PUR HD-plus 0,030 0,24 0,21 (0,19) (0,17) (0,16)

A hőátbocsátási tényezők számításakor a rögzítő elemek hatását (1,15 cm2/m2 acél) figyelembe véve

(Zárójelben) a jelenleg kétrétegű hőszigeteléssel készíthető szerkezetek U tényezői

45

Padlásfödémek (10. és 11. táblázatok)

Követelményérték: Uf = 0,30 W/m2K

A padlásfödémek javasolt mértékű hőszigetelésének indokai:

A hőszigetelő réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános 8-

10 cm-ről 16-20 cm-re) nem eredményez számottevő változást a

padlásfödémek és a tetőszerkezet építésében.

A hőszigetelő réteg (kb. 8-10 cm-es) vastagságnövelésének

költsége – a rétegfelépítéstől is függően – mintegy 20-25 %-al

növeli meg a szerkezeti rétegek (páravédelmi réteg, hőszigetelés,

járóréteg) beépítési összköltségét, míg ugyanez a vastagság-

növelés legalább 35-40%-os hőveszteség-csökkenést eredményez.

Többszintes épületek legfelső szintjén a fajlagos hőveszteség a

nagyobb lehűlő felületek miatt jóval nagyobb mértékű, mint a

közbenső épületszinteken, ezért e szerkezetek fokozott

hőszigetelése indokolt. Ugyanezen épületszintek helyiségeinél

fontos a helyiséget határoló felületek közepes sugárzási

hőmérsékletének növelés is.

A javasolt követelményérték magasabb, mint az egyéb

zárófödémeké: ezt indokolják a kéthéjú tető alsó héjaként

funkcionáló padlásfödém épületfizikai jellemzői: a padlástér

mértékadó átlagos téli léghőmérséklete, az eltérő hőátadási

tényezők, a szerkezet jobb nyári hővédelme stb.

46

10. Táblázat

Padlásfödémek könnyű járóréteggel

Hőszigetelés Hőszigetelő réteg

vastagsága (mm)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező (W/m2K)

ha a teherhordó szerkezet

anyaga és terméktípusa

termékjele

Monolit vasbeton

lemez- födémek

Egy. vb. gerendás és körüreges

pallófödémek

Vázkerámia elemes

födémek

Üveggyapot filc fapallók között

THERWOOLIN LHF ISOVER UNIROLL λ= 0,040 W/mK *

140 0,30

160 0,28 0,27

180 0,26 0,25 0,24

200 0,23 0,23 0,22

Kőzetgyapot filc vagy lap fapallók között

TOPLAN NT, NF ROCKWOOL ROLLROCK HERALAN DP NOBASIL MPN λ = 0,034 – 0,039 W/mK *

140 0,28 – 0,31 0,27 – 0,31 0,26 – 0,30

160 0,25 – 0,28 0,24 – 0,27 0,23 – 0,26

180 0,22 – 0,25 0,22 – 0,25 0,21 – 0,24

200 0,20 – 0,23 0,20 – 0,22 0,19 – 0,22

Expandált polisztirolhab

AUSTROTHERM AT-PA fagyapot járóréteggel társított expandált polisztirolhab lap, alatta AUSTROTHERM AT-N100 hőszigetelő lap λ = 0,039

80 + 50 0,27 0,27 0,26

100 + 50 0,24 0,24 0,23

120 + 50 0,22 0,22 0,21

* A hőátbocsátási tényezők számítása során figyelembe véve a pallóváz (10%) hőhíd-hatását

járóréteges HŐSZIGETELÉS

HŐSZIGETELŐ réteg

pallóváz + könnyű járóréteg

födémszerkezet

felületkiegyenlítő és felületképző

réteg

47

11. Táblázat

Padlásfödémek beton járóréteggel

Hőszigetelés Hőszigetelő

réteg

vastagsága

(mm)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező

U (W/m2K) ha a járóréteg anyaga és vastagsága

anyaga és

terméktípusa termékjele

kavicsbeton

(min. 60

mm)

W/mK

könnyűbeton

, habcement

100 mm

W/mK

könnyűbeton

, habcement

140 mm

W/mK

Expandált

polisztirolhab

Üveggyapot

Kőzetgyapot

AUSTROTHERM AT-

N100

NIKECELL NC -100

THERWOOLIN tl-tt

TOPLAN T

NOBASIL MPN

– 0,039

W/mK

100 0,25 – 0,27 0,22 – 0,24

110 0,23 – 0,25 0,21 – 0,22

120 0,27 – 0,30 0,22 – 0,23 0,20 – 0,21

130 0,25 – 0,28 0,20 – 0,22 0,19 – 0,20

140 0,23 – 0,26 0,19 – 0,21 0,18 – 0,19

150 0,22 – 0,24 0,18 – 0,20 0,17 – 0,18

160 0,21 – 0,23 0,17 – 0,19 0,16 – 0,17

180 0,19 – 0,21 0,16 – 0,17 0,15 – 0,16

200 0,17 – 0,19 0,15 – 0,16 0,14 – 0,15

Párafékező/záró réteg beépítésére a szerkezet páradiffúziós ellenőrzése alapján szükség lehet.

kavicsbeton vagy könnyűbeton padozat

technológiai szigetelés

HŐSZIGETELŐ réteg

pőárafékező/záró retag (szükség esetén)

födémszerkezet

felületkiegyenlítő és felületképző réteg

48

Pincefödémek fűtetlen pincetér felett (12. és 13. táblázatok)

Követelményérték: Uf = 0,50 W/m2K

A pincefödémek javasolt mértékű hőszigetelésével kapcsolatos

megjegyzések:

A külső levegővel közvetlenül érintkező épülethatároló

szerkezetekre javasolt követelményértékeknél jóval magasabb

követelményértéket a szerkezet speciális helyzete (fűtetlen, de

zárt térrel határos), a lefelé hűlő szerkezet alacsonyabb hőátadási

tényezői és a pincetér mértékadó átlagos léghőmérséklete

indokolja. Mindezek következtében a hőáram a külső levegővel

érintkező határoló szerkezetek hőáramának kb. 40-45%-át teszi ki.

A pincefödém szerkezeten belüli (szerkezeti, építéstechnológiai és

pénzügyi szempontból egyaránt előnyösebb) hőszigetelésére

gyakran tervezési kötöttségek miatt nincs lehetőség, még a 12.

táblázat szerinti 5-6 cm vastagságú hőszigetelő réteg esetén sem.

Ezért szükséges az alsó oldalán hőszigetelt pincefödémek

számításba vétele is. Ez esetben előnyös, hogy csekély

többletköltséggel igen alacsony hőátbocsátási tényezőjű és

magasabb belső (felső oldali) felületi hőmérsékletű szerkezet is

megvalósítható.

49

12. Táblázat

Pincefödémek szerkezeten belüli hőszigeteléssel

Hőszigetelés

Hőszigetelő

réteg

vastagsága

(mm)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező

U (W/m2K)

ha a teherhordó szerkezet

anyaga és

terméktípusa termékjele

Monolit

vasbeton

lemez-

födémek

Egy. vb.

gerendás és

körüreges

pallófödéme

k

Vázkerámia

elemes

födémek

Kőzetgyapot vagy

üveggyapot filc vagy

lap úsztatott párnafák

között

THERWOOLIN LHF

ISOVER UNIROLL

TOPLAN NK

ROCKWOOL ROLLROCK

– 0,040 W/mK **

40 + 20* 0,49 – 0,51 0,46 – 0,48

50 + 20* 0,46 – 0,48 0,44 – 0,46 0,42 – 0,43

60 + 20* 0,42 – 0,44 0,40 – 0,42 0,38 – 0,40

80 + 20* 0,35 – 0,37 0,34 – 0,36 0,33 – 0,34

Kőzetgyapot,

üveggyapot, vagy

expandált

polisztirolhab lapok

úsztatott betonaljzat

alatt

THERWOOLIN L-TK

ISOVER TDPT

TOPLAN T

AUSTROTHERM AT-L

ROCKWOOL RT-U

HERALAN TP, TS

– 0,045 W/mK

50 0,49 – 0,61 0,46 – 0,57

60 0,45 – 0,56 0,43 – 0,54 0,41 – 0,51

70 0,39 – 0,50 0,38 – 0,48 0,36 – 0,46

80 0,35 – 0,45 0,34 – 0,44 0,33 – 0,41

* Úsztatóréteg a párnafák alatt, teljes felületen: 20 mm vastagságú terhelhető kőzetgyapot lapokból

** Átlagos hővezetési tényező 10% fa (párnafák) és 90% hőszigetelő anyag számításba vételével

padlóburkolat és aljzata

úsztatott kavicsbeton aljzat

úsztatott párnafa + padlóburkolat és aljzata

(úsztató réteg 2 cm terhelhető kőzetgyapot)

HŐSZIGETELŐ réteg

födémszerkezet

felületkiegyenlítő és felületképző réteg

50

13. Táblázat

Pincefödémek alsó oldali hőszigeteléssel

Hőszigetelés Hőszi getelő

réteg vastagsága

(mm)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K)

ha a teherhordó szerkezet

anyaga és terméktípusa

termékjele Vasbeton lemezfödém

Egy. vasbeton gerendás/pallós

födém

Vázkerámia elemesfödém

Expandált polisztirolhab

vagy ásványgyapot lapok ragasz-tással és /vagy

mechanikai rögzítéssel

AUSTROTHER

M AT-H80

NIKECELL LH HERALAN PTP ROCKWOOL MULTIROCK ISOVER KDP

–0,040

W/mK

40 0,48-0,51

60 0,42–0,45 0,41-0,44 0,39-0,42

80 0,35–0,38 0,34-0,37 0,33-0,35

100 0,30–0,32 0,29-0,32 0,28-0,31

120 0,26–0,28 0,26-0,28 0,25-0,27

140 0,23–0,25 0,23-0,25 0,22-0,24

Ásványgyapot lapok

álmennyezet felett

mechanikai rögzítéssel

THERWOOLIN HL

HERALAN DP ROCKWOOL MULTIROCK

ISOVER DOMO TOPLAN NT,

NF –0,040

W/mK

40 0,48-0,51

60 0,42–0,45 0,41-0,44 0,39-0,42

80 0,35–0,38 0,34-0,37 0,33-0,35

100 0,30–0,32 0,29-0,32 0,28-0,31

120 0,26–0,28 0,26-0,28 0,25-0,27

140 0,23–0,25 0,23-0,25 0,22-0,24

Átlagos hővezetési tényező a rögzítő/függesztő elemek hőveszteség-növelő hatását figyelembe véve Úsztatóréteg: 20 mm vastagságú terhelhető kőzetgyapot lapokból

padlóburkolat és aljzata

úsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelés

úsztató réteg

födémszerkezet

HŐSZIGETELÉS

álmennyezet (burkolat)

51

Árkádfödémek (14. táblázat)

Követelményérték: Uf = 0,25 W/m2K

A külső légtérrel közvetlenül érintkező árkádfödémek javasolt mértékű

hőszigetelésének indokai:

A hőszigetelő réteg vastagságának növelése (a jelenleg általános 8-

10 cm-ről 16-18 cm-re) nem eredményez számottevő szerkezeti

változást a födémszerkezetek építésében.

A hőszigetelő réteg (kb. 8 cm-es) vastagságnövelésének költsége –

a rétegfelépítéstől is függően – mintegy 20-25 %-al növeli meg a

teherhordó födém alatti szerkezeti rétegek (hőszigetelés, burkolat,

vagy álmennyezet) beépítési összköltségét, míg ugyanez a

vastagság-növelés legalább 45%-os hőveszteség-csökkenést

eredményez.

A javasolt mértékű hőszigetelés igen kedvező az árkádfödém belső

(felső oldali) felületi hőmérsékletének alakulása szempontjából is:

például te = -5…-15 oC külső és ti = +20 oC léghőmérséklet mellett

mindössze 0,8…1,2 K hőmérséklet-különbség adódik a belső

léghőmérséklet és a padló felületi hőmérséklete között. Ez hőérzeti

szempontból fontos tényező.

52

14. Táblázat

Árkádfödémek alsó oldali hőszigeteléssel

Hőszigetelés Hőszi getelő

réteg vastag- sága

(mm)

Rétegtervi átlagos hőátbocsátási tényező U (W/m2K)

ha a teherhordó szerkezet

anyaga és terméktípusa

termékjele vasbeton lemezfödém

egy. vasbeton

gerendás/pallós födém

vázkerámia elemes födém

Expandált polisztirolhab

vagy ásványgyapot lapok ragasz-tással és /vagy

mechanikai rögzítéssel

AUSTROTHERM AT-H80

NIKECELL LH HERALAN PTP ROCKWOOL MULTIROCK ISOVER KDP

λ=0,035–0,040 W/mK

140 0,23–0,26 0,23-0,25 0,22-0,25

160 0,21–0,23 0,21-0,23 0,20-0,22

180 0,19–0,21 0,19-0,21 0,18-0,20

200 0,18–0,19 0,17-0,19 0,17-0,19

220 0,16–0,18 0,16-0,18 0,16-0,17

Ásványgyapot lapok

álmennyezet felett mechanikai

rögzítéssel

THERWOOLIN HL

HERALAN DP ROCKWOOL MULTIROCK

ISOVER DOMO TOPLAN NT, NF

λ=0,035–0,040 W/mK

140 0,23–0,26 0,23-0,25 0,22-0,25

160 0,21–0,23 0,21-0,23 0,20-0,22

180 0,19–0,21 0,19-0,21 0,18-0,20

200 0,18–0,19 0,17-0,19 0,17-0,19

220 0,16–0,18 0,16-0,18 0,16-0,17

Átlagos hővezetési tényező a rögzítő/függesztő elemek hőveszteség-növelő hatását figyelembe véve Úsztatóréteg: 20 mm vastagságú terhelhető kőzetgyapot lapokból

padlóburkolat és aljzata

úsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelés

úsztató réteg

födémszerkezet

HŐSZIGETELÉS

álmennyezet (burkolat)

53

Homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezetek és tetősík-ablakok (15. és 16.

táblázatok)

Követelményértékek:

Fa és PVC keretszerkezetű nyílászárók és tetősík-ablakok

Uf = 1,60 W/m2K

Fém keretszerkezetű nyílászárók Up = 2,00 W/m2K

Az üvegezett nyílászáró szerkezetek (ablakok és erkélyajtók, illetve

keretszerkezetek és üvegezések) folyamatos fejlődése lehetővé teszi,

hogy az épülethomlokzatokban a külső falak hőszigetelési mértékéhez

közelítő, kiváló hő- és hangszigetelésű, illetve lég- és vízzáró képességű

szerkezeteket építsünk be. A mai keretszerkezetek (tok- és

szárnyszerkezetek) mértékadó hőátbocsátási tényezőit a 15. táblázat

tartalmazza:

15.Táblázat

Keretszerkezet Hőátbocsátási tényező

Uf (W/m2K) anyaga vastagsága (mm) kamráinak száma

Fa

56

1,6 – 1,8

62 1,4 – 1,5

68 1,2 – 1,3

80 1,0 – 1,1

PVC

50 - 60 2 1,8 – 2,0

58 - 60 3 1,5 – 1,8

68 - 75 4 - 5 1,1 – 1,4

Alumínium

45 - 55 2 3,2 – 3,8

50 - 62 3 2,4 – 3,0

68 - 72 3 1,8 – 2,2

54

A táblázat adataiból lemérhető, hogy indokolt a fa és PVC, illetve az

alumínium keretszerkezetű nyílászáró szerkezetekre eltérő hőátbocsátási

tényezőket előírni.

Ami az üvegszerkezeteket illeti, manapság már mindenki számára

hozzáférhetők az E-LOW (kis emissziós tényezőjű) felületbevonattal és

gáztöltéssel készített 2-3 rétegű „hőszigetelő” üvegek (U = 0,9 – 1,3

W/m2K) és a különböző hőszigetelő képességű üvegszerkezetek közötti

árkülönbség sem számottevő, illetve az árkülönbség nem arányos a fűtési

energia csökkenésével.

A különböző anyagú keretszerkezetekkel és üvegezésekkel elérhető

átlagos hőátbocsátási tényezőket a 16. táblázat szemlélteti:

16. Táblázat

Üvegtípus, rétegfelépítés (mm)

Átlagos hőátbocsátási

tényező

Uw (W/m2K) Keretszerkezet anyaga

Fa PVC Alumínium

4 – 12 – 4

levegő töltés

2,5 –

2,7

2,5 –

2,8

2,9 – 3,5

4 – 16 – 4

levegő töltés

2,3 –

2,6

2,5 –

2,6

2,7 – 3,2

4 – 16 – 4

argongáz töltés

2,2 –

2,4

2,3 –

2,5

2,6 – 3,0

4 – 8 - 4 – 8 – 4

levegő töltés

2,0 –

2,1

2,0 –

2,2

2,4 – 2,8

4 – 8 - 4 – 8 – 4

argongáz töltés

1,8 –

1,9

1,8 –

2,0

2,2 – 2,7

4 – 16 – 4 E-LOW

bevonat+argongáz töltés

1,1 –

1,3

1,2 –

1,8

1,7 – 2,2

4 – 8 - 4 – 8 – 4 E-LOW

bevonat+xenongáz töltés

0,9 –

1,0

0,9 –

1,2

1,3 – 1,6

A követelményértékeket a táblázat utolsó három sorában szereplő

nyílászárók figyelembe vételével határoztuk meg. A korszerű fa, PVC vagy

fa+PVC keretszerkezetű tetősík-ablakokkal (átlagos hőátbocsátási

tényező Um = 1,5 – 16 W/m2K) a követelmény teljesíthető.

55

Az épülethatároló szerkezetek hőhíd-hatását kifejező korrekciós tényezők

Az épülethatároló szerkezetek geometriai, anyagváltási és szerkezeti

hőhidjainak hőveszteség-növelő hatását a χ korrekciós tényező

segítségével kell figyelembe venni.

Biznyos épülethatároló szerkezeteknél a hőhíd-hatás jelentős mértékben

eltérő, ezért e szerkezeteknél meg kell különböztetni a „gyengén”,

„közepesen” vagy „erősen” hőhidas kategóriákat (17. táblázat)

A hőhidak hatását is kifejező eredő hőátbocsátási tényező közelítő

értéke:

UR = U (1 + χ) (W/m2K), ahol U a rétegtervi hőátbocsátási tényező

1) A besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy

vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-

kerületek, a csatlakozó födémek, az erkélyek, lodzsák,

függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján.

2) A besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és

felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a

tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

3) A besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a

nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a

tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém

kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve.

56

A külső falaknál, a lapostetőknél és a beépített tetőteret határoló

szerkezeteknél a besorolást a 18. táblázat szerint kell elvégezni.

18. Táblázat

Épülethatároló szerkezet

A hőhidak hosszának fajlagos

mennyisége (fm/m2) Épülethatároló szerkezet besorolása

gyengén

hőhidas

közepesen

hőhidas

erősen

hőhidas

Külső falak < 0,8 0,8 – 1,0 > 1,0

Lapostetők < 0,2 0,2 – 0,3 > 0,3

Beépített tetőtereket határoló

szerkezetek

< 0,4 0,4 – 0,5 > 0,5

Épülethatároló szerkezetek

A hőhidak hatását kifejező

korrekciós tényező

χ

Külső falak

külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel

gyengén hőhidas 1)

0,15

közepesen hőhidas 1)

0,20

erősen hőhidas 1)

0,30

egyéb külső falak

gyengén hőhidas 1)

0,25

közepesen hőhidas 1)

0,30

erősen hőhidas 1)

0,40

Lapostetők

gyengén hőhidas 2)

0,10

közepesen hőhidas 2)

0,15

erősen hőhidas 2)

0,20

Beépített tetőteret határoló szerkezetek

gyengén hőhidas 3)

0,10

közepesen hőhidas 3)

0,15

erősen hőhidas 3)

0,20

Padlásfödémek 4) 0,10

Árkádfödémek 4) 0,10

Pincefödémek szerkezeten belüli hőszigeteléssel 4) 0,20

alsó oldali hőszigeteléssel 4) 0,10

Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak

0,05

17. Táblázat

57

4. Számítás leírás

Az épületenergetikai számításokat a 7/2006-os TNM rendelet szerint az

egyszerűsített módszerrel készülnek. A számításokhoz szükséges adatokat az

1.számú melléklet szerint szükséges bekérni.

A számítás menete:

1. ütem meglévő energiafelhasználási adatok kiszámítása (4.1 fejezettől

4.11 fejezetig)

2. ütem felajánlott hatékonysági intézkedésekkel a tervezett állapotra

energiafelhasználási adatok kiszámítása (4.1 fejezettől 4.11 fejezetig)

3. a meglévő és tervezett állapot energia felhasználása alapján energia

megtakarítás becslése százalékosan

4.1. A fűtés primerenergia igényének a számítása

4.1.1 Az U értékének meghatározása szerkezeti elemenként

KmWd

Un

i bn

n

k

2

1

/11

1

ahol:

αk: külső levegő hőátadási tényezője,

αb: belső levegő hőátadási tényezője,

λn: az egyes anyagok hővezetési tényezője,

dn: az egyes rétegek vastagsága.

A különböző hőszigetelt szerkezetek U értékei (külső falak, lapostető, tetőtér-

beépítést határoló szerkezetek, padlásfödémek, pincefödémek, árkádfödémek,

nyílászárók) a 3.2.5. fejezetben találhatóak, a szigetelések vastagsága

függvényében, ha a szigetelés vastagság megegyezik a táblázatban foglaltakkal,

58

akkor az U értékét nem szükséges számítani, hanem át kell venni az adott

táblázatból.

Hőszigetelés nélkül és hőszigeteléssel ellátott szerkezetek hőátbocsátási

tényezői a 2.sz. mellékletben található. Ezen melléklet alapján lehet az egyes,

meglévő épületszerkezetek és a nyílászárók hőátbocsátási tényezőit

meghatározni (különös tekintettel a régi, elavult nyílászárók hőátbocsátási

tényezőire (U)).

19. Táblázat A hőátadási tényezők értékei

Szerkezeti elem Belső hőátadási tényező

αb [W/m2K]

Külső hőátadási tényező

αk [W/m2K]

Tetőtéri ferde födém 9 24

Lapostető 10 24

Padlásfödém 10 12

Padlástéri külső fal 8 12

Árkádfödém 6 20

Fűtetlen pincefödém 6 8

Talajjal érintkező fal 6 8

A különböző építő anyagok és szerkezeti elemek hővezetési tényezői( λn

[W/mK+), a 2.sz. melléklet tartalmazza.

4.1.2 Hőátbocsátási tényező

Az egyes szerkezetek hőhídveszteségeit figyelembe vevő hőátbocsátási

tényező, egyszerűsített módszer szerint:

KmWUUR

2/1

Megjegyzés:

ablakok és ajtók esetében nem számolunk rontó tényezővel (χ=0)

(ha az ablak gyártója az ablak teljes felületére (üvegezés+tok) garantálja

59

pl. a 1,4 W/m2K, akkor azt elfogadjuk, hasonlóan járunk el az ajtók

esetében is).

Az egyes szerkezetek hőhídveszteségeit figyelembe vevő hőátbocsátási tényező

meghatározása:

60

20.Táblázat. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező.

Épülethatároló szerkezetek

A hőhidak hatását

kifejező korrekciós

tényező

χ

Külső

falak

külső oldali, vagy

szerkezeten belüli

megszakítatlan

hőszigeteléssel

gyengén hőhidas 0,15

közepesen hőhidas 0,20

erősen hőhidas 0,30

egyéb külső falak

gyengén hőhidas 0,25

közepesen hőhidas 0,30

erősen hőhidas 0,40

Lapostetők

gyengén hőhidas 0,10

közepesen hőhidas 0,15

erősen hőhidas 0,20

Beépített tetőteret határoló

szerkezetek

gyengén hőhidas 0,10

közepesen hőhidas 0,15

erősen hőhidas 0,20

Padlásfödém 0,10

Árkádfödém 0,10

Pincefödémek szerkezeten belüli

hőszigeteléssel 0,20

alsó oldali hőszigeteléssel 0,10

Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket

határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05

61

4.1.3 Vonalmenti hőátbocsátási tényező

Vonalmenti hőátbocsátási tényező (ψ) az élek vagy a kerület hosszegységére

vonatkozóan.

Talajon fekvő padló(k) vonalmenti hőveszteségtényezőjének

meghatározása:

- ha van szigetelés, akkor annak vastagsága és hővezetési tényezőjének

hányadosa, valamint a padló padlószint és a talajszint közötti magasságszint

alapján adható meg a padló vonalmenti hőátbocsátási tényezője, a következő

táblázat alapján:

21.Táblázat. A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a

kerület hosszegységre vonatkoztatva.

A talajjal érintkező pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezőit

a kerületre vonatkozatva úgy kapjuk meg, hogy meg kell határozni a

62

pincefalszerkezet hőátbocsátási tényezőjét és utána meg kell adni a

talajjal érintkező falszakasz magasságát majd az alábbi táblázatból ki kell

olvasni a kiadódó értéket.

22.Táblázat. A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület

hosszegységre vonatkoztatva.

4.1.5 Sugárzási hőnyereség

A Qsd direkt sugárzási hőnyereséget az egyszerűsített számítást alkalmazva

elhanyagolhatjuk, ez a biztonság javára való hibát jelent.

A fajlagos hőveszteségtényező meghatározása:

KmWQ

lUAV

q sdR

3/72

1

63

23.Táblázat. A fajlagos hőveszteségtényező kiszámításához használt jelölések

és mértékegységek

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

A

nettó, hűlő felületek (falak, tetőfelületek,

nyílászárók, árkádok stb.) m2

RU hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált

(„eredő”) hőátbocsátási tényező W/m2K

l csatlakozási élek hossza vagy kerület m

sdQ direkt sugárzási hőnyereség W/m2K

vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a

kerület hosszegységére vonatkozóan W/mK

V fűtött térfogat, belméretek szerint számolva m3

4.1.6 Fűtés éve nettó hőenergia igénye

Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a fűtés éves nettó

hőenergia igényét a következőképpen lehet számítani:

a) Amennyiben nincs légtechnika az épületben, és az éves fűtési

energiaigényt kizárólag radiátoros fűtési rendszer fedezi:

akWhqAnqVQ bNF /4,435,072

b) Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a

légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos működésű hő visszanyerő is

hozzájárul (pl. lakóépület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó

energiaigény a következők szerint módosul:

akWhqAnqVQ bNrF /4,4)1(35,072

c) Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a

légtechnikai rendszerbe beépített szakaszos működésű hővisszanyerő is

64

hozzájárul (pl. középület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó

energiaigény a következők szerint módosul:

akWhqAZ

nZ

nqVQ bNLT

rLTLT

F /4,44,4

)1(35,04,4

4,435,072 inf

d) Ha légtechnikai rendszerben levegő felmelegítésére léghevítőt (is)

beépítenek, akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a

következők szerint módosul:

akWhqAZttVnZ

nqVQ bNLTbefiLTLT

F /4,435,04,4

4,435,072 inf

Ahol:

24.Táblázat. Az éves fűtési energiaigény kiszámításához használt jelölések és

mértékegységek.

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

NA nettó fűtött szintterület m2

it belső hőmérséklet °C

beft a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési

idényben °C

n légcsereszám (átlagos) 1/h

infn légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemszünete

alatt 1/h

LTn légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében 1/h

LTZ a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze

a fűtési idényben

h/1000a

V fűtött térfogat, belméretek szerint számolva m3

q fajlagos hőveszteségtényező W/m3K

65

bq a belső hőterhelés fajlagos értéke W/m2

a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós

tényező

-

r a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka -

25.Táblázat. A légcsereszámra vonatkozó tervezési értékek.

Az épületek

rendeltetés

e

Légcsereszá

m fűtési

idényben

n [1/h]

Szakasz

os üzem

korrekci

ós

szorzó

σ7.)

Belső

hőnyeres

ég

átlagos

értéke

qb

[W/m2]

Használa

ti

melegvíz

nettó

hőenerg

ia-

igénye

qHMV

[kWh/m2a]

Világítás

energia

igénye

qvil.

[kWh/m2a]

Világítá

si

energia-

igény

korrekci

ós

szorzó

ν9.)

1.) 2.) 3.)

Lakóépülete

k4.) 0,5 0,9 5 30 (8)8.) -

Irodaépület

ek5.) 2 0,

3

0,

8 0,8 7 9 22 0,7

Oktatási

épületek6.)

2,

5

0,

3

0,

9 0,8 9 7 12 0,6

1) Légcsereszám a használati időben

2) Légcsereszám használati időn kívül

3) Átlagos légcsereszám a használati idő figyelembevételével (ha

nincs gépi szellőzetés). Megjegyzés: az átlagos légcsereszámmal

számítandó az éves nettó fűtési hőigény, a használati időre vonatkozó

légcsereszámmal számítandók azok az adatok, amelyek a szellőzési

rendszer üzemidejétől függenek.

66

4) Folyamatos használat.

5) Napi és heti szakaszosságú használat.

6) Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet

feltételezésével.

7) A szakaszos éjszakai-hétvégi leszabályozott teljesítményűn fűtési

üzem hatását kifejező korrekciós tényező.

8) Lakóépületek esetében nem kell összevont jellemzőben

szerepeltetni.

9) A világítási energiaigény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét-vagy

mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő

szabályozással van ellátva.

4.1.7 A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos

értéke

A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értékét a

következő összefüggéssel kell számolni:

amkWhA

Qq

N

Ff

2/ ,

26.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

NA nettó fűtött szintterület m2

FQ

a fűtés éves nettó hőenergia

igénye kWh/a

4.1.8 A fűtés fajlagos primerenergia igénye:

amkWheqEEeCqqqqE vvkFTFSZfkktfvfhffF

2

,,,, /

67

27.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

fq a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye kWh/m2a

hfq ,

a teljesítmény és a hőigény illesztésének

pontatlansága miatti fajlagos veszteségek kWh/m2a

vfq , az elosztóvezeték fajlagos vesztesége kWh/m2a

tfq , a hőtárolás fajlagos vesztesége kWh/m2a

kC a hőtermelő teljesítménytényezője -

k a hőtermelő által lefedett energiaigény (többféle

forrásból táplált rendszer esetén) -

fe a fűtésre használt energiahordozó primer energia

átalakítási tényezője

-

FSzE a keringetés fajlagos energiaigénye kWh/m2a

FTE a tárolás segédenergia igénye kWh/m2a

vkq , segédenergia igény kWh/m2a

ve a villamos energia primer energia átalakítási tényezője -

Az egyes tényezőket, az alábbi táblázatokból, aszerint kell kiválasztani, hogy

milyen típusú a hőforrás és milyen kialakítású a gépészet.

A folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal üzemelő hőtermelők

teljesítménytényezői és villamos segédenergia igényei (CK, qk,V, qfVi) :

68

28.Táblázat. A fűtött téren kívül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői Ck és

segédenergia igényei qk,v.

.

29.Táblázat. A fűtött téren belül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői Ck és

segédenergia igényei. qk,v.

69

30.Táblázat. Elektromos üzemű hőszivattyúk Ck teljesítmény tényezője.

31.Táblázat. Szilárd-és biomasszatüzelés Ck teljesítménytényezője.

32.Táblázat. Szilárd-és biomasszatüzelés qk,v segédenergia igénye

70

33. Táblázat. A hőelosztás fajlagos veszteségei qf,v az alapterület és a rendszer

méretezési hőfoklépcső függvényében. Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött

téren kívül.

34.Táblázat. A hőelosztás fajlagos veszteségei qf,v az alapterület és a rendszer

méretezési hőfoklépcső függvényében. Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött

téren belül.

71

A hőfelhasználás segédenergia igénye (FSZ, qfh).

Az elektromos segédenergia igényt az épület alapterülete, a rendszer

méretezési hőfoklépcsői és további befolyásoló tényezők függvényében

tartalmazza a táblázat. A vezetékrendszer alatt az elosztó vezetékek (vízszintes

vezetékek), strangok (függőleges vezetékek) és bekötővezetékek értendők.

72

35.Táblázat. fajlagos villamos segédenergia igény EFSz [kWh/m2a+ 20,15,10 és 7K

hőfoklépcső esetén.

Eltérő méretezési hőfoklépcső esetén a közelebb eső szomszédos táblázati

értékkel kell számolni.

A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti

veszteségek (qfh).

36. Táblázat. A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti

veszteségek qf,h.

73

Az elektromos segédenergia igény 0 kWh/m2a értékkel számolható, ha a

hőátadásnál nincs szükség venti-látorra.

A hőtárolás veszteségei és segédenergia igénye (EFT, qft).

37.Táblázat. A hőtárolás fajlagos energiaigénye qf,t és segédenergia igénye EFT.

Egyedi fűtések (CK, qfh)

38.Táblázat. Egyéb berendezések Ck teljesítménytényezője.

Elektromos üzemű hőtárolós kályhánál a ventilátor energiájába bele van

számolva.

74

39.Táblázat. A hőleadás veszteségei qf,h

(a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontossága miatti veszteség)

Primerenergia átalakítási tényezők (ef, ev)

40.Táblázat. Primerenergia átalakítási tényezők.

4.2. A fűtési megtakarítás a következőképpen számítandó

A meglévő és a tervezett állapotokra a fent bemutatott számításokat kell

elvégezni.

%100100Megl

F

Terv

FF

E

EE

Ahol:

41.Táblázat.

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

FE fűtési fajlagos primerenergia igénye tervezett állapotra kWh/m2a

Megl

FE fűtési fajlagos primerenergia igénye meglévő állapotra kWh/m2a

75

4.3 A melegvízellátás primerenergia igénye

A melegvízellátás primer energiaigényét a következő összefüggéssel kell

számítani:

amkWheEEeCqqqE vKCHMVKtHMVvHMVHMVHMV

2

,, /

42.Táblázat.

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

HMVq a melegvíz készítés nettó energiaigénye kWh/m2a

vHMVq , a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége kWh/m2a

tHMVq , a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége kWh/m2a

KC a hőtermelő teljesítménytényezője -

a hőtermelő által lefedett energiaigény -

HMVe a melegvízkészítésre használt energiahordozó primer

energia átalakítási tényezője

CE a cirkulációs szivattyú fajlagos energiaigénye kWh/m2a

KE a melegvíztermelés fajlagos segédenergia igénye kWh/m2a

ve a villamos energia primerenergia átalakítási tényezője -

qHMV értéke lásd Fűtés 8-as táblázat, e lásd Fűtés 21-e táblázat. Az α értéke

mutatja, hogy esetleg hányad részben oszlik meg a különböző típusú

hőforrások (pl.: ha villany bojlerrel és gázkazánnal is ellátják a HMV igényt

akkor mindkét esetben α=0,5).

76

4.3.1 A melegvíztermelés teljesítménytényezői és fajlagos segédenergia

igénye. (CK,EK)

43.Táblázat. Kazánüzemű HMV készítés CK teljesítménytényezője és EK fajlagos

segédenergia igénye.

*ÁF: fűtőkazán integrált HMV készítéssel, hőcserélő átfolyós üzemmódban V<2

l

*KT: fűtőkazán integrált HMV készítéssel, hőcserélő kis tárolóval 2< V<10 l

44.Táblázat. Elektromos üzemű HMV készítés CK teljesítménytényezője.

77

45.Táblázat. Egyéb HMV készítő rendszerek CK teljesítménytényezője és EK

villamos segédenergia igénye.

4.3.2 A melegvíztárolás fajlagos vesztesége (qHMV,t).

100,

HMVtHMV

qxq

, ahol az x értéke az alapterület függvényében az alábbi

táblázatokban található:

46.Táblázat. A melegvíztárolás qHMV,t fajlagos

vesztesége.

78

4.3.2 A melegvíz elosztás fajlagos veszteségei (qHMV,v) .

100,

HMVvHMV

qyq

, ahol az y értéke az alapterület függvényében az alábbi

táblázatokban található:

47.Táblázat. A melegvíz elosztó és cirkulációs vezeték fajlagos energiaigénye

qHMV,v

4.3.3 A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye (EC)

48.Táblázat. A cirkulációs vezeték EC fajlagos segédenergia igénye

79

4.4 A korszerűsítés révén a használati melegvízben rejlő megtakarítás

A világításra vonatkozó értékekkel a meglévő és a fejlesztés utáni állapotokra

végig kell számolni, a fent közölt módon, majd az alábbi képlettel megadott

módon számítható a megtakarítás:

%100100. Megl

HMV

Terv

HMVvil

E

EE

49.Táblázat.

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

HMVE a melegvízellátás fajlagos primer energiaigénye

tervezett állapotra kWh/m2a

Megl

HMVE a melegvízellátás fajlagos primer energiaigénye

meglévő állapotra kWh/m2a

80

4.5 A gépi hűtés éves, fajlagos primerenergia fogyasztása

WgIAQ nyárnyárÜsdnyár

50.Táblázat.

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

ÜA az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján

számolva

m2

nyárI a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés

kockázatának számításához W/m2

nyárg az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet

együttesének összesített sugárzásátbocsátó

képessége

-

A napsugárzás intenzitása (Inyár):

51.Táblázat

Az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet együttesének

összesített sugárzásátbocsátó képessége (gnyár):

"' gggnyár

81

52.táblázat Üvegezés naptényezője

g'

egyszeres 1

kettős 0,9

egyszeres 0,7

kettős (kívül hőelnyelő,belül normál) 0,6

egyszeres (bevonat kívül) 0,6

kettős,fémoxid bevonattal a külső üveg belső oldalán 0,5

kettős,nemesfém bevonattal a külső üveg belső oldalán 0,4

Üvegezés típusa

Normál síküveg

Hőelnyelő

(abszorbens)

Visszaverő (reflektáló)

53. táblázat Külső árnyékolás esetén a naptényező

világos (>0,5) középszín (0,3-0,5) sötét (0,1-0,3) fekete (<0,1)

0,09 0,09 0,1 0,1

0,1 0,1 0,12 0,12

0,1 0,1 0,1 0,11

nyitott levelekkel 0,17 0,15 0,14 0,13

félig zárt levelekkel 0,12 0,13 0,14 0,15

nyitott levelekkel 0,16 0,14 0,14 0,14

félig zárt levelekkel 0,13 0,14 0,15 0,16

Külső árnyékolási módÁrnyékolási naptényezők a színezés(reflexiós tényező) függvényében g"

esslingeni redőny

reluxa

roplast redőny

fa zsalutábla

fém zsalutábla

54. táblázat Belső árnyékolás esetén a naptényező

világos (>0,5) középszín (0,3-0,5) sötét (0,1-0,3) fekete (<0,1)

reluxa 0,55 0,65 0,75 0,85

roló 0,4 0,55 0,65 0,75

függöny 0,45 0,6 0,7 0,8

reluxa 0,35 0,4 0,45 0,5

roló 0,3 0,35 0,4 0,45Közbenső

Belső

Belső árnyékolási módÁrnyékolási naptényezők a színezés(reflexiós tényező) függvényében g"

A belső és külső hőmérséklet napi középértékeinek különbsége

nyári feltételek között (∆tbnyár):

KVnlUA

qAQt

nyár

bNsdnyár

bnyár

35,0

82

55.Táblázat ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

sdnyárQ nyári sugárzási hőterhelés W

A felület, a belméretek alapján számolva m2

NA nettó fűtött szintterület m2

U

hőátbocsátási tényező. Üvegezett szerkezetek

esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek

(redőny, stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet

„nyitott” és „csukott” helyzetére vonatkozó

hőátbocsátási tényezők számtani átlaga vehető

figyelembe.

W/m2K

l csatlakozási élek hossza vagy kerület m

vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a

kerület hosszegységére vonatkozóan W/mK

bq a belső hőterhelés fajlagos értéke W/m2

nyárn légcsereszám nyáron 1/h

V fűtött térfogat, belméretek szerint számolva m3

Légcsereszám nyáron (nnyár):

56.Táblázat. Nyári légcsereszám.

83

ha

Ktbnyár 2 ,akkor könnyűszerkezetes épület esetén (m<400kg/m3),

hűteni kell.

Ktbnyár 3 , akkor nehézépületek esetén (m≥400kg/m3), hűteni kell.

A nettó hűtési energiaigény előzetes becslésére a következő

közelítés alkalmazható (Qhű):

sdnyárbNhűhű QqAnQ1000

24

ahol nhű azoknak a napoknak a száma, amelyre teljesül a

bnyárközepese tt 26,

feltétel alapján 1 táblázat alapján választandó.

57.Táblázat A külső hőmérséklet gyakorisági adatai a nyári félévre.

A gépi hűtés fajlagos éves primer energiafogyasztás (Ehű):

amkWhA

eQE

N

hűhűhű

2/

A gépi hűtés energia megtakarítása:

%1100

Terv

Megl

Megl

hű

Terv

hühű

COP

COP

Q

QE

84

58.Táblázat

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

hüQ a gépi hűtés éves nettó energiaigénye a tervezett

állapotba kWh/a

Megl

hűQ a gépi hűtés éves nettó energiaigénye a jelenlegi

állapotba kWh/a

TervCOP betervezett hűtőgép COP értéke -

MeglCOP a meglévő hűtőgép COP értéke -

4.6 A szellőzési rendszerek primer energia igénye

4.6.1 A légtechnikai rendszer nettó hőigénye (QLT,n):

)4(135,0 ,, átlbefLTrLTnLT tZnVQ

59.Táblázat.

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

V fűtött térfogat, belméretek szerint számolva (megadni) m3

LTn légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében

(fűtés fejezet 25.-ös táblázatban) 1/h

r a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka -

LTZ a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a

fűtési idényben

h/1000a

átlbeft , a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben

(pl.22°C) °C

85

4.6.2 A rendszer illesztésnek pontatlansága miatti veszteség bruttó éves

energiaigénye (fLT,sz):

A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség fajlagos

értékét a 2 Táblázat tartalmazza.

60.Táblázat. A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti

veszteség a nettó hőigény százalékában fLT,sz

4.6.3 Levegő elosztás hővesztesége

Ha a szállított levegő hőmérséklete a környezeti hőmérsékletnél 15 K-nél

magasabb, akkor a befúvó hálózat hővesztesége az alábbi összefüggésekkel

számítható:

kör keresztmetszetű légcsatorna hővesztesége hosszegységre

vonatkozatva:

LTvátliközlvkörLTv ZfttlUQ )( ,,

61.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

körU körkeresztmetszetű légcsatorna hosszegységre

vonatkozó hőátbocsátási tényezője

W/mK

vl a légcsatorna hossza m

86

közlt , a légcsatornában áramló levegő közepes

hőmérséklete °C

átlit , a légcsatorna körüli átlagos környezeti hőmérséklet °C

vf a légcsatorna veszteségtényezője -

A légcsatorna fv veszteségtényezője fűtetlen téren kívül haladó légcsatorna

esetén fv=1, fűtött térben haladó vezetékeknél fv=0,15 értékkel számolható.

62.Táblázat. Kör keresztmetszetű légcsatornák egységnyi hosszra vonatkozatott

hőátbocsátási tényezője Ukör *W/mK+ a csőátmérő, sebesség és hőszigetelés

függvényében.

*meg kell adni az áramlási sebességet és a szigetelés vastagságát!

négyszög keresztmetszetű légcsatorna hővesztesége felületre

vonatkozatva (QLTv) .

LTvátliközlvnszLTv ZfttlbaUQ )()(2 ,,

87

63.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

nszU négyszög keresztmetszetű légcsatorna

hőátbocsátási tényezője

W/m2K

a és b a négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső

méretei m

64.Táblázat. Négyszög keresztmetszetű légcsatornák belső felületre

vonatkozatott hőátbocsátási tényezője Unsz [W/m2K+ a sebesség és hőszigetelés

függvényében.

*meg kell adni az áramlási sebességet és a szigetelás vastagságát!

4.6.3 A légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye

(EVENT)

LTa

vent

LTLTVENT Z

pVE ,

3600

88

65.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

LTV a levegő térfogatárama m3/h

LTp a rendszer áramlási ellenállása Pa

vent ventilátor hatásfoka -

LTaZ , a légtechnikai rendszer egész évi működésének

idejének ezredrésze

h/1000a

A szellőző ventillátorok hatásfokának meghatározása:

VLT –a levegőtérfogatárama:

VnV LTLT

66.Táblázat. Ventilátorok összhatásfoka ηvent.

4.6.4 A légtechnikai rendszer villamos segédenergia fogyasztása (ELT,s)

- a hőtermelő és hővisszanyerő működtetéséhez felhasznált segédenergia,

vagy a befúvó ventilátorok segédenergia igénye, a szabályozáshoz használt

energia illetve ide értendők a fagyvédelmi fűtés is. ennek mértékének a

megadása pontos rendszerismeretet követel. A mértékegység kWh/a (néha

egyszerűsített számolásnál ez az érték elhanyagolható ( sLTE , =0), mivel a többi

energiaigényhez képest elenyésző is lehet).

Amennyiben a felhasználó számára megbízhatóan rendelkezésre áll a

berendezések fajlagos segédenergia igénye a következő összefüggéssel

számítandó:

89

akWhEE sjLTsLT /,,

4.7 A szellőzési rendszerek primer energia igénye

amkWhA

eEEeCQfQEN

vsLTVENTLTKKvLTszLTnLTLT

2

,,,, /1

)(1

Az eLT értékét a Fűtés 21.-es táblázatából veendő, attól függően milyen

hőforrással történik a légtechnikai rendszer hőigényének a kiszolgálása.

67.Táblázat

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

nLTQ , a légtechnikai rendszer nettó hőigénye kWh/a

szLTf , a teljesítmény és a hőigény illesztésének

pontatlanságából származó veszteség -

vLTQ , a levegő elosztás hővesztesége kWh/a

K a hőtermelő által lefedett energiaigény (többféle

forrásból táplált rendszer esetén) -

KC a hőtermelő teljesítménytényezője -

LTe a légtechnikai rendszer hőforrása által használt

energiahordozó primerenergia átalakítási tényezője

-

VENTE a légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos

energiaigénye

kWh/a

sLTE , a légtechnikai rendszer villamos segédenergia igénye kWh/a

ve villamosenergia primer energia átalakítási tényezője -

NA nettó fűtött szintterület m2

90

4.8 A légtechnika primerenergia megtakarítása

A jelenleg működő és a korszerűsített légtechnikára vonatkozó értékekkel a

meglévő és a fejlesztés utáni állapotokra végig kell számolni, a fent közölt

módon, majd az alábbi képlettel számítható a megtakarítás:

%100100. Megl

LT

Terv

LTvil

E

EE

68.Táblázat

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

LTE a légtechnika éves fajlagos primer energiafogyasztása

tervezett állapotra kWh/m2a

Megl

LTE a légtechnika éves fajlagos primer energiafogyasztása

meglévő állapotra kWh/m2a

4.9 A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása

amkWheqE villvilvil

2

... /

69.Táblázat

ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

a szabályozás hatását kifejező korrekciós tényező -

.vilq világítás energia igénye kWh/m2a

.ville villamos energia primerenergia átalakítási

tényezője -

91

A világítás éves fajlagos energia igényét, a szabályozásból adódó korrekciós

tényezőt a fejezet Fűtés 8.Táblázat-atartalmazza, míg a villamos primerenergia

tényezőjét szintén a Fűtés fejezet 21-es táblázata tartalmazza.

4.10 Villamosenergia megtakarítás

A világításra vonatkozó értékekkel a meglévő és a fejlesztés utáni állapotokra

végig kell számolni, a fent közölt módon, majd az alábbi képlettel megadott

módon számítható a megtakarítás:

%100100.

.

. Megl

vil

Terv

vilvil

E

EE

70.Táblázat

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

vilE a világítás fajlagos éves fajlagos primer

energiafogyasztása tervezett állapotra kWh/m2a

Megl

vilE . a világítás fajlagos éves fajlagos primer

energiafogyasztása meglévő állapotra kWh/m2a

4.11 Az épület összesített energetikai jellemzője

Az épület összesített energetikai jellemzője a fűtési, a melegvíz készítő, a

légtechnikai, hűtési és a világítási rendszerek fajlagos primer

energiafogyasztásainak összege:

amkWhEEEEEE vilhűLTHMVFP

2/

92

A fűtési (EF) , a melegvíz készítő (EHMV), a légtechnikai (ELT), hűtési (Ehű) és a

világítási rendszerek (Evil) fajlagos primer energiafogyasztásait a leírtak szerint

kell számítani

A számításokat el kell végezni a meglévő, majd a korszerűsítés utáni állapotra.

A kapott érték mindkét esetben primerenergiára van vonatkozatva. A

megtakarítás a következőképpen számítandó:

%100100Megl

P

Terv

Pp

E

EE

71.Táblázat

Ahol:

Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység

Terv

PE az épület összesített energetikai jellemzője

tervezett állapotra kWh/m2a

Megl

PE az épület összesített energetikai jellemzője

meglévő állapotra kWh/m2a

93

Mellékletek

1. számú melléklet: 7/2006 TNM rendelet

2. számú melléklet: Épületszerkezetek hő átbocsájtási tényező

3. számú melléklet: λ - értékek

4. számú melléklet: Épületszerkezetek adatbekérő lap

5. számú melléklet: Épületgépészeti adatbekérő lap

94

Irodalomjegyzék

1) www.emsz.siteset.hu/fajl.php?id=2297

2) www.kvvm.hu