1

MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 5.

Tartalomjegyzék

Hírek az MVM Csoportról Új jogi igazgató az MVM-nél 2 Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában 3 Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű 4-5

A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről 5-6

Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat 7-8 Romániában két közmeghallgatást is tartottak 8 Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt 8-9

Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára 9-10

Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű 10-11 Nőhet a zöldenergiák aránya Európában 11 Németországban bővült a szélerőművek termelése 11-12

A hazai energiaszektor hírei FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása 12-13 Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál 13-14 ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról 14 MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra 15-16 Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt 16

Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe 17 Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak 18 Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet 18-19 Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban 19-20 A Gazprom vitatja Brüsszel állításait 20-21 Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF 21-22 Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát 22-23

Hírek röviden 23 Szolnokon is lehet elektromos autót tölteni - Félmilliárdot költöttek a távhőrendszer

korszerűsítésére Pécsett - Leállította a Shell az olajfúrást Alaszka partjainál

2

Hírek az MVM Csoportról Új jogi igazgató az MVM-nél

2015. október 2.

(fotó: mvm.hu)

2015. október 1-től Dr. Csanádi Zsolt tölti be az MVM Magyar Villamos Művek

Zrt. jogi igazgatói pozícióját. A társaság igazgatósága egy hazai és nemzetközi

tapasztalattal rendelkező, energiaiparban jártas szakemberrel bővül - közölte

honlapján a cég, ismertetve szakmai életútját: 10 éven keresztül a Kinstellar

nemzetközi ügyvédi iroda csapatát erősítette, 2011 óta vezető ügyvédként.

Szakterülete a villamosenergia- és a földgázszektorhoz kapcsolódó jogi

tanácsadás. Több mint 11 éves jogi tanácsadói tevékenysége alatt számos kiemelt

jelentőségű, nagy értékű és összetett tranzakcióhoz kapcsolódóan képviselt hazai

és nemzetközi energiaipari társaságokat, befektetőket és finanszírozó

intézményeket. Jártas közép- és hosszú távú áramvásárlási, földgázszállítási és

más, energiakereskedelmi szerződések készítésében és tárgyalásában, magyar és

uniós energiajogi, klímavédelmi és szabályozási tanácsadásban, komplex

energiajogi viták rendezésében. Kiterjedt tapasztalatokat szerzett az

energiaszektorban hazai és nemzetközi vállalatfelvásárlások, értékesítések és

más társasági jogi tranzakciók területén.

3

Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában 2015. október 1.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

70 éves az orosz atomenergetika - a jubileum alkalmából orosz és külföldi

szakembereket, köztük magyarokat is kitüntettek. ”Az orosz atomenergetika 70

éves” jubileumi emlékérmet adományozott a Kremlben Szergej Kirijenko, a

Roszatom vezérigazgatója Bakács Istvánnak, az MVM korábbi

vezérigazgatójának, Szabó Józsefnek, a paksi atomerőmű volt

vezérigazgatójának és Vavrik Antalnak, az MVM ERBE nyugalmazott

vezérigazgatójának. A kitüntetés alkalmából kérdezte az atomenergiainfo.hu

portál Vavrik Antalt. „A jubileumi emlékérem elismerés számomra az orosz és

magyar atomerőművi szakma részéről azért a munkáért, amit az együttműködés

sikere érdekében végeztem az elmúlt negyven évben” - fogalmazott Vavrik Antal.

Mérnökként a jelenlegi orosz atomtechnológiáról is kifejtette véleményét:

eszerint annak fejlődése mindig folyamatos, intenzív és sikeres volt. Mintegy tíz

éve annak, hogy az atomerőmű ipari szektor újabb lendületet kapott. Rendkívül

komoly erőket összpontosítottak a szellemi és gyártási kapacitások fejlesztésére.

A mérnöki tervezési munkában olyan eredményekről számoltak be, amelyekhez

hasonlóakról álmodni sem mertek volna Paks I. építése idején. „Az ipari

üzemeket átszervezték, korszerűsítették, új üzemeket létesítettek. Tovább

nyitottak a nemzetközi együttműködés területén. Ismert világcégekkel közös,

működő fejlesztéseik, beruházásaik és beszállítói megállapodásaik vannak. A

VVER-1200 típusú blokkok nukleáris biztonsága evidens. Hiányosság esetén

szállítási-létesítési megállapodás szóba se jöhetett volna. A Roszatom a 3+

generációs blokkjaira az előírt követelményeknél lényegesen kedvezőbb

értékeket vállal a zónakárosodási és a nagy radioaktív-kibocsátás

gyakoriságaira.” A blokk műszaki megoldása mindent tud, amit a nemzetközi

szervezetek és a még szigorúbb hazai hatóság megkövetel, valamint amivel a

versenytársak is büszkélkednek. Szakmailag tehát feltétlenül versenyképesek

ezek az orosz atomerőművek - idézte őt az Atomenergiainfó szakportál.

4

Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű

2015. október 1.

(fotó: nol.hu)

Az uniós joggal, a közös piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatást

tartalmaz az a hosszú távú villamosenergia-felvásárlási megállapodás (HTM),

amelyet a Magyar Villamos Művek kötött a Dunamenti Erőművel - állapította

meg az Európai Bíróság. Ezt ismertette a Privátbankár, a Tőzsdefórum, az

inforadio.hu, a vg.hu, a vs.hu, az Index, az Origó, a HírTV híradója az MTI alapján.

A megállapodásokat 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozása után kezdte

vizsgálni az Európai Bizottság, amely 2008-ban hozott határozatot arról: a

garantált felvásárlási ár tiltott állami támogatásnak minősül, minden

kereskedelmi kockázatot kizár, és előnyösebb helyzetet jelent az érintett

termelőknek a piac többi szereplőjéhez képest. Az erőmű a luxembourgi uniós

bíróságon támadta meg a határozatot, ahol 2012-ben első fokon elveszítette a

pert. Mostani ítéletével a bíróság elutasította a cég fellebbezését és

megerősítette az elsőfokú döntést. A megállapodások ügyében több erőmű is

keresetet indított a bíróságon, de ezekről már korábban született döntés, két cég

pedig vissza is vonta beadványát. A megállapodások még a kilencvenes években

jöttek létre azzal a céllal, hogy vonzóvá tegyék a nemzetközi befektetők számára

az erőműveket. Az elsőfokú ítélet ellen a cég és korábbi tulajdonosa, a francia

GDF SUEZ Csoporthoz tartozó belga Electrabel arra hivatkozva fellebbezett, hogy

az igazságszolgáltatás nem vette figyelembe az erőmű privatizációját és annak

körülményeit. Az uniós hatóságok arra hivatkoztak, hogy az az uniós csatlakozás

előtt történt. Az Electrabel fellebbezését eleve elutasította a bíróság, mert a

vállalat az elsőfokú eljárásban nem vett részt. A privatizációval összefüggésben

az erőmű azzal érvelt, hogy az Electrabel piaci árat fizetett a cég részvényeiért, s

ezzel minden szerzett előnyt visszatérített a magyar államnak. Ezzel viszont az

uniós bírák nem értenek egyet, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a

Dunamenti Erőmű privatizációja nem eredményezte azon támogatás tényleges

visszatérítését, amelyet a HTM következtében nyújtottak neki. "A Dunamenti

Erőmű ugyanis a privatizációját követően megtartotta a jogi személyiségét, és

5

tovább gyakorolta az állami támogatással érintett tevékenységeket oly módon,

hogy ténylegesen e társaság tartotta meg azt az előnyt, amely 2004. május 1-

jétől kezdve a HTM-ből eredt, és amelyben a versenytársaihoz képest a piacon

részesült" - indokolta a bíróság a vállalat fellebbezésének elutasítását. Még 2012-

ben első fokon a bíróság tisztázta azt a kérdést, hogy az uniós csatlakozás előtt

kötött megállapodásokat vizsgálhatja-e Brüsszel. Akkor a bírák azt állapították

meg, hogy a csatlakozási szerződés tételesen tartalmazza azokat az

intézkedéseket, amelyek a csatlakozást követően is érvényben maradnak, és a

HTM-ek nem szerepelnek ezen a listán. Emellett a szerződés világosan kimondja,

hogy ha egy intézkedés korábban nem számított tiltott állami támogatásnak, a

belépést követően annak minősülhet. 2012-ben azt is kimondta a bíróság, hogy

az MVM a megállapodásokkal olyan kockázatot vállalt, amelyet piaci szereplő

nem tett volna meg, így az érintett erőművek olyan előnyhöz jutottak, amelyet

piaci alapon nem lett volna lehetőségük megszerezni.

A nol.hu emlékeztetett: az MVM már az Európai Bizottság előre borítékolható 2008-as döntése előtt felbontotta a hosszú távú megállapodásokat és egyes erőművekkel új, rövidebb távú, az uniós szabályoknak megfelelő szerződéseket kötött. A Dunamenti Erőmű egyébként tavaly a MET tulajdonába került.

A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről

2015. szeptember 29., 30., október 1., 2.

(fotó: kormany.hu)

Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével és az Európai

Unió versenyjogi biztosával tárgyalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető

miniszter a paksi atomerőmű bővítéséről Brüsszelben - közölte a

Miniszterelnökség az MTI-vel. Lázár János munkalátogatásán tárgyalt Dominique

Ristorival, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével, akivel

6

áttekintették az atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési eljárások

menetét. Megállapították, hogy az megfelelően halad. Az egyeztetésen szó volt

egyéb aktuális energetikai kérdésekről is. Lázár János Margrethe Vestagerrel, az

Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosával a paksi atomerőmű

bővítésének engedélyezési eljárásáról egyeztetett. A Miniszterelnökség

közleménye szerint a miniszter és a biztos megállapította: nincs érdemi akadály a

beruházás előtt, ugyanakkor egy közösen elfogadott, pontos ütemtervre van

szükség, hogy a beruházás megfelelően haladjon. A tárgyaláson egyetértettek

abban is: közös érdek, hogy az engedélyezési eljárás mindenben az uniós joggal

és a versenyjogi szabályokkal összhangban, ugyanakkor minél gyorsabban

lezáruljon - olvasható a kormány honlapján, de az MTI hírét több portál és lap is

átvette, köztük a hirado.hu, a Privátbankár, a ProfitLine, a paksihirnok.hu, a Paks-

Press Hírügynökség, a Világgazdaság, a Magyar Hírlap. A miniszter emlékeztetett

rá, hogy két ponton már megkapta a zöld lámpát a projekt. Az egyik az

üzemanyag-vásárlás, a másik pedig a műszaki biztonsági notifikáció. Mindkettő

az Energiaügyi Főigazgatóság közreműködésével jött létre, ahol maximálisan

támogatják ezt a projektet. A mostani a harmadik brüsszeli eljárás Paks ügyében,

és ha a magyar kormány ezen is túl van, már csak a közbeszerzési európai

bizottsági vizsgálat van hátra - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet.

(fotó: kormany.hu)

Lázár János szokásos budapesti sajtótájékoztatóján is beszámolt brüsszeli

tárgyalásairól. Mint kifejtette: Margrethe Vestager versenyjogi biztostól a paksi

beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte, a biztos pedig -

akinek 60 nap áll erre rendelkezésére - konstruktív hozzáállást tanúsított. Az

uniós biztos azt vizsgálja majd, van-e tiltott állami támogatás a paksi beruházás

konstrukciójában. (kormany.hu/MTI)

7

Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat

2015. szeptember 29., 30.

(látványterv: diepresse.com)

Szigorú uniós, magyar és nemzetközi előírásoknak megfelelően járnak el a paksi

atomerőmű tervezéskor - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a Die Presse

osztrák napilapban megjelent interjúban, melyet az MTI alapján a hirado.hu, a

magyaridok.hu, a Magyar Nemzet Online, a Paks-Press Hírügynökség is

ismertetett. Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős

kormánybiztos elmondta: a nagyon valószínűtlen, de súlyos következményekkel

járó hatásokat is elemezték a környezetterhelési tanulmányban, a Duna

felmelegedéséről szóló vizsgálat pedig azt mutatja, hogy az a folyó állat- és

növényvilágát nem veszélyezteti. Az újságíró emlékeztetett: az osztrák

környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiájú

atomerőmű épülhet Ausztria közelében. Válaszában a kormánybiztos kifejtette:

ezek a kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólnak, kevesebb közük van

a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos megbeszéléseken nem hangzottak el

ilyen érvek. Szerinte megalapozatlan az az állítás, miszerint a környezetterhelési

tanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a

környezetbe, így Ausztriába is. Újságírói kérdésre: miért tér el Magyarország attól

az uniós céltól, hogy az Oroszországtól való energiafüggését csökkentse, Aszódi

Attila rámutatott: német és osztrák cégek is együttműködnek Oroszországgal, a

Roszatom 34 százalékos részesedésével pedig Finnországban épül atomerőmű.

Szerinte Oroszország az energiatechnológia és energiaforrás szempontjából

fontos partner nemcsak ma, hanem a jövőben is, és nemcsak Magyarország

számára. Jelezte: Magyarországnak Ausztriához képest teljesen más adottságai

vannak, pl. nem áll rendelkezésére vízenergia. Ezért van az országnak szüksége

atomenergiára, hogy olcsón és megbízhatóan tudjon áramot előállítani.

Magyarországnak még így is nagy mennyiségben kell importálnia. A

kormánybiztos szerint az erőmű piaci elvek szerint működik majd, tiltott

támogatás nincs a projektben. Tájékoztatott arról is, hogy az Európai Bizottság

jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást, Oroszország alvállalkozókkal építi fel

az erőművet. Erre ki fogják írni a pályázatot, amelyet nagy érdeklődés övez

8

különböző vállalatok, például az Alstom, a Siemens és a Rolls-Royce részéről. Az

osztrák lapnak adott interjút a VG Online is szemlézte.

Romániában két közmeghallgatást is tartottak

2015. szeptember 30.

(fotó: mvmpaks2.hu) A Paks II. projekttel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés folyamatának

részeként Nagyváradon és Temesváron is szerveztek közmeghallgatást. A

szeptember 28-án megrendezett nagyváradi és a szeptember 29-én megtartott

temesvári fórumon Aszódi Attila kormánybiztos ismertette a beruházás

aktuális állapotát, az új atomerőművi blokkok létesítésének és

üzemeltetésének környezeti hatásait, részletesen kitért a nukleáris biztonsági

követelményekre és paraméterekre is - közölte honlapján a Paks II. Atomerőmű

Fejlesztő Zrt. A kérdések a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek

kezelésével, a Dunára gyakorolt hatással, illetve a nukleáris biztonsággal

kapcsolatban merültek fel. Bukarestben október közepén egy másik

közmeghallgatást tartanak. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi

szakasza jövő héten Kijevben folytatódik.

Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt

2015. szeptember 30.

Nem igaz, hogy az orosz fél elégedetlen lenne a paksi bővítés magyarországi

előkészítésével - közölte a hvg.hu portállal Roszatom. Az orosz konszern arra a

sajtóhírre reagált, miszerint az oroszok már reklamálnak a paksi bővítés lassúsága

miatt. „Az orosz fél elégedett a Paks II. atomerőmű építése előkészítésének

menetével. A projekt előkészületei az ütemterveknek megfelelően, a felek teljes

és kölcsönös egyetértésével zajlanak" - közölte Kirill Komarov, a Roszatom első

vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a magyar kormány az orosz féllel

pontosan megszervezte a projektet, és az orosz atomenergetikai szakemberek

nagyra értékelik a magyar szakemberek hozzáértését, akik jól ismerik a

9

nyomottvizes VVER-technológiát. "A magyar és orosz szakemberek magas szintű

képzettségének és kompetenciájának köszönhetően Paks II. építésének

előkészítése a tervezett ütemtervnek megfelelően halad, késés nincs" - tette

hozzá.

Előzőleg a vs.hu azt írta: nem tetszik az oroszoknak, hogy a magyar kormány lassítani igyekszik a paksi beruházás előkészítését addig, amíg az ezzel kapcsolatos uniós vizsgálatok lezajlanak. A portál szerint a Roszatom egyik vezetője személyesen kifogásolta néhány hete Pakson a bővítés magyar illetékeseinél az előkészítő munkálatok ütemét. A beszámoló szerint az orosz fél túl lassúnak tartja a magyar részről eddig megtett lépéseket, gyorsítaná például az engedélyezési eljárásokat.

Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára

2015. október 2.

(grafika: paksihirnok.hu)

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ átadta a fejlesztési tárcának azt a

tanulmányt, amely alapján a kormány dönt: hol és milyen híd épüljön Kalocsa

és Paks között - tudósított a paksihirnok.hu portál. Ahogyan korábban jelezték:

függesztett-feszített hidat javasolnak, amely átmenet a gerendahíd és a ferde

kábeles híd technológiája között. Ehhez hasonló az M43-as Tisza-hídja. Sitku

László főmérnök, a KKK Híd Önálló Osztályának vezetője azt mondta: a leendő

Kalocsa-Paks híd annyiban tér el attól, hogy nem trapézlemezes lesz, hanem tiszta

beton. A nyomvonalról is megvan a szakmai javaslat: a „B” változatnak nevezett,

Foktő-Baráka térségében kijelölt terület ígérkezik legideálisabbnak. Aszódi Attila

kormánybiztos többször elmondta: nem az atomerőmű-építés miatt van szükség

az új hídra, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a

beruházásba. A tervek szerint megépülne a Gerjent az atomerőművel közvetlenül

összekötő út is. Az új úthálózattal a Kalocsa és a paksi atomerőmű közti távolság

11-12 kilométerre csökken. A szakmai javaslat tartalmazza kerékpárút építését is.

Sitku László kiemelte: a térség szeretné az új híd megépítését és a kormányzat

részéről is megvan az elhatározás. „Garmadával kell majd munkaerő az

atomerőmű építéséhez. Így a Duna bal partján élők is munkához juthatnak majd”

10

- fogalmazott. Azt is elárulta, hogy úttörő a szakmában az az előkészítés, amely

most zajlik. Részletesen feltérképezték a lehetőségeket, széles körben

véleményeztetik az elképzeléseket, ily módon igyekeznek elkerülni azokat a

csapdákat, amelyek késedelmet okozhatnak. Jövőre környezeti hatásvizsgálat

zajlik majd, aztán kezdődhet a kivitelezés feszített tempóban, mert az a cél, hogy

2018 végére megépüljön a híd Kalocsa és Paks térségében - írta a portál.

Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű

2015. szeptember 30.

(fotó: szegedma.hu)

A több mint fél éve átadott biogáz-erőmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket

- közölte Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető

igazgatója. „A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a motor gázfogyasztása

550-580 köbméter/óra között mozog, mellyel 1000 kilowatt mennyiségű

elektromos energia termelhető óránként. A 15 éves várható üzemeltetési időszak

alatt - amennyiben a folyamatos hulladéklerakással biztosítható a gázképződés -

elérjük, illetve jelen számításaink szerint jelentősen meghaladjuk a tervezett

8000-8500 megawattnyi elektromos teljesítményt” - idézte őt a szegedma.hu

portálon Varga Anna. Érdemes tudni, hogy a régi depóniatestben 2 millió 600

ezer köbméternyi hulladék van, amely 1984 óta halmozott fel Szegeden és a

környékbeli településeken, vagyis bőven van miből zöld áramot termelni. Ha

figyelembe vesszük az ott keletkező, lerakással ártalmatlanított háztartási

hulladék mennyiségét, illetve annak szervesanyag-tartalmát, akkor várhatóan

bővíteni kell a rendszert. Már most valószínűsíthető, hogy 20-25 biogáz-kút

építésével még egy 500 kilowattos motor üzembe állítható. A beruházás valóban

„zöld”: a biogáz-erőmű tervezett 15 éves működtetése alatt mintegy 31 millió

köbméter metán légkörbe jutását akadályozza meg. Makrai László elmondta,

hogy a depóniagáz metántartalma 50-52% között ingadozik, melyet folyamatosan

11

mérni tudnak, s így azt is, hogy mennyire tekinthető „zöldnek” a beruházás.

Megjegyezte, hogy bár napjainkban a szén-dioxid-kibocsátás által okozott

klímaváltozás van terítéken, érdemes tudni: a metán az egyik legjelentősebb

üvegházhatású gáz a szén-dioxid mellett.

Nőhet a zöldenergiák aránya Európában

2015. október 3., szeptember 28.

A megújuló energiák piaci jelenléte 30 százalékkal nőhet Európában a

következő öt évben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint. A

Magyar Idők c. lapban Zetelaki Réka idézte az előrejelzést: a szél-, a nap vagy a

bioenergia részaránya legalább 25 százalékkal növekedhet 2020-ig. Az OECD-

országokat vizsgáló jelentés szerint Európában tavaly 21 gigawatt volt a

megújuló energiakapacitás: ez a legalacsonyabb szint 2009 óta. Mindez

leginkább a csökkenő támogatásoknak köszönhető. Európai szinten egyébként

az energiarendszerek összekapcsolása volna a legfontosabb, ami jóval

hatékonyabb megújuló energiás struktúra kiépítését segítené elő. Globálisan

Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa állt élre az utóbbi

években. Tavaly áramkapacitása 59 százaléka megújuló energiaforrásokból

származott úgy, hogy nem nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. A jelentés szerint a világ

megújuló energia részesedéséből 2013-ban 22 százalékot ért el Kína, míg 2020-

ra 26 százalékot jeleznek. A Portfólió arról írt, hogy 2014-ben Kína a világ

legnagyobb energetikai befektetőjévé nőtte ki magát, miután 83 milliárd

dollárt invesztált megújuló energiaforrásokba, elősegítve a szén-dioxid

kibocsátásának csökkenését. Ez az USA beruházásához képest 117 %-kal

nagyobb volt.

Németországban bővült a szélerőművek termelése

2015. október 1.

(fotó: bdew.de)

12

A német szélerőművek több áramot termeltek az év első kilenc hónapjában,

mint tavaly egész évben - derült ki a Német Energia- és Vízipari Szövetség

(BDEW) által nyilvánosságra hozott adatokból. Január-szeptemberben 59

milliárd kilowattóra energiát állítottak elő a szárazföldön és tengeren is működő

szélkerekek, szemben a tavaly 12 hónap alatt megtermelt 57,4 milliárd

kilowattórával. Ez azt jelenti, hogy a szélenergia aránya egyértelműen emelkedik

a német energiamixben. Az idei év első hét hónapjában az energia 13 százaléka

származott szélerőművekből, míg tavaly egész évben mindössze 9 százaléka. A

kiváló teljesítmény annak köszönhető, hogy idén szeles időjárás volt, emellett

stabilan emelkedik a szélerőművek száma, különösen a tengerre telepítetteké. A

tengeri szélkerekek termelték a szélenergia csaknem 8 százalékát január-

szeptemberben. Németország célja az, hogy 2050-re az áramfogyasztás 80

százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Jelenleg ilyen forrásokból az

energiaigény egynegyedét tudják fedezni, alapvetően szénerőművekben állítják

elő az áramot. (hirado.hu/MTI)

A hazai energiaszektor hírei

FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása

2015. szeptember 29.

(fotó: napi.hu)

Lezárult a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) megvásárlása, így a cég

a nemzeti közműszolgáltatás részeként biztosítja a földgázellátást több mint

750 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztójának - közölte az ENKSZ

Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ Zrt. Az

MTI-nek eljuttatott közleményt az Energiainfó, a vg.hu, a Tőzsdefórum, a Napi, a

Privátbankár, a Portfólió, az mno.hu, az inforadio.hu, az OrientPress, az

Energiainfó is ismertette. Eszerint az újonnan állami tulajdonba került társaság

vezérigazgatója Biczók András, a FŐGÁZ Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-

helyettese lett. Horváth Péter, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt.

13

elnöke a közleményben jelezte: a tulajdonosváltás a GDF SUEZ napi üzletmenetét

nem befolyásolja, a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást

nem érzékelnek. Teendőjük sincs, hiszen cégvásárlással kerülnek a nemzeti

közműszolgáltatási rendszerbe, a szolgáltatójuk viszont továbbra is a GSEM

marad. A FŐGÁZ emlékeztetett: a GSEM megvételéről szóló szerződést

szeptember 4-én írták alá GDF International S.A.-val. A tranzakciót a kormány

nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, a folyamat a hatósági jóváhagyás

után sikeresen lezárult. Németh Lászlóné államtitkár kiemelte: a társaság

megvásárlásával folytatódik a nemzeti közműszolgáltatás kiépítése. Felidézte:

"alig egy éve annak, hogy eldöntöttük, az állam belép a közműszolgáltatói

szektorba. Ma arról beszélhetünk, hogy az év végéig a lakosság felét, jövőre pedig

Magyarország összes, mintegy 3,4 millió lakossági fogyasztóját az állam fogja

ellátni földgázzal". A FŐGÁZ megvette a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.

részvényeinek 99,93 százalékát, azaz minden ingatlanát, know-how-ját, ideértve

az engedélyesi tevékenységhez szükséges HR-, infrastrukturális, pénzügyi,

számlázási és informatikai rendszert is. Az eszközalapú vagyonértékelést

nemzetközileg elismert, független szakértők végezték. A FŐGÁZ az

ellátásbiztonságot és a költséghatékony működést szem előtt tartva döntött a hat

megye egyetemes szolgáltatását ellátó társaság felvásárlása mellett. Az

akvizícióval a FŐGÁZ olyan szakmai tudáshoz és technológiai infrastruktúrához

jutott, amely jelentősen megkönnyíti a további, mintegy 1,8 millió egyetemes

szolgáltatásra jogosult fogyasztó átvételét - olvasható a közleményben.

Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál

2015. október 1.

(fotó: enksz.hu/fogaz.hu)

Králik Gábor lett a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó FŐGÁZ Zrt.

új vezérigazgatója október 1-jétől - tudatta az ENKSZ Zrt. az MTI-vel. Laczó

Sándor, a FŐGÁZ eddigi vezérigazgatója az ENKSZ Első Nemzeti

14

Közműszolgáltatónál az elnök-vezérigazgató integrációs tanácsadójaként folytatja

munkáját - írta az inforadio.hu, a Portfólió, az mfor.hu, a vg.hu, a hirado.hu, az

Index, a Napi, a magyarhirlap.hu. Králik Gábor már 2014 áprilisa óta segíti a

FŐGÁZ munkáját a társaság igazgatóságának tagjaként. A 39 éves közgazdász a

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Az elmúlt

években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázüzletági vezérigazgató-

helyetteseként és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. elnökeként a hazai

földgázellátás biztonságának megteremtéséért felelt. Új beosztásában kiemelt

feladatának tekinti az ellátásbiztonság szavatolását és minőségi szolgáltatás

nyújtását úgy, hogy a FŐGÁZ a nemzeti közműszolgáltatás részeként mindent

megtesz a rezsicsökkentés tartóssá tételéért. A FŐGÁZ Laczó Sándor elmúlt egy

évben végzett munkájának köszönhetően már most az egyetemes

gázszolgáltatási piac legnagyobb szereplője.

ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról

2015. szeptember 29.

Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. részvényesei a társaságok október 20-ra

összehívott rendkívüli közgyűlésein döntenek az egyetemes szolgáltatás

átruházásáról - a BÉT honlapján megjelent közgyűlési előterjesztést az

inforadio.hu, az atv.hu, a hvg.hu is közreadta. A két cég átruházza egyetemes

szolgáltatói tevékenységét az általuk 2015. augusztus 26-án alapított ELMŰ-

ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re, ehhez szükséges a tulajdonosi fórum döntése.

A társaságok közgyűlései döntenek arról, hogy kérelmet adnak be az egyetemes

szolgáltatói engedély visszavonására a Magyar Energetikai és Közmű-

szabályozási Hivatalhoz, valamint átruházzák az egyetemes szolgáltatást az

ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re. A közgyűlések felhatalmazzák az

igazgatóságokat arra, hogy meghozzanak minden olyan döntést, aláírjanak

minden olyan okiratot, amely szükséges az intézkedések végrehajtásához. A

gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Zrt. 2016 januárjában.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára szeptember elején azt

mondta, tartani tudják a tervezett ütemet. A kormány és az RWE májusban aláírt

szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az

ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási üzletágát. Az államtitkár akkori közlése

szerint folynak tárgyalások egy másik lakossági áramszolgáltató céggel is.

15

MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra

2015. október 1., 2.

(fotó: kormany.hu)

A Magyar Energiahatékonysági Intézet értetlenül fogadta a

Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentését: uniós forrásokból nem lesz

lakossági energetikai pályázat a 2014-2020-as ciklusban - az intézet

közleményéből a Napi, a 24.hu, a ProfitLine/MTI is idézett. Lázár János a Portfólió

gazdasági konferenciáján beszélt arról, hogy uniós pénzből nem lesz lakossági

energiakorszerűsítési program, csak állami intézményi program, hogy az állam

dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel,

részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energiakorszerűsítésre. A

MEHI Nonprofit Kft. közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a

Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi

forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a

vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti

Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó

felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív

programban (KEHOP, TOP, VEKOP) különítették el - emlékeztetett a MEHI. Ha

ezekből a közintézmények felújítására további pénzeket fordít a kormány, azt

kockáztatja, hogy az épületenergetikai stratégiában meghatározott célok

kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia

fogyasztáscsökkentést tűzött ki 2020-ig, de a középületek energetikai

felújításával elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi. A MEHI közölte azt is,

hogy a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a

gazdaságnak. Az intézet számításai szerint a támogatott lakossági

energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, és

évente akár 70 milliárd forinttal növelné a költségvetés adóbevételeit. Érthető

törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja a felújítási

költségek finanszírozásába, de állami ösztönző programok nélkül nem fog

elindulni egy lakossági rezsicsökkentő felújítási hullám - érvelt a közlemény. Az

Energiaklub szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha

mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020

16

időszak uniós forrásaiból. Ez az energiapolitika tartósítja a lakosság

energiafüggőségét és a magas rezsiszámlákat - ismertette az Energiaklub

véleményét a Napi, a nol.hu, a Portfólió, a piacesprofit.hu.

Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt

2015. október 1., 2.

(fotó: mekh.hu)

Három áramelosztó társaságot összesen 56 millió forintra bírságolt a MEKH,

mert nem hárították el határidőre a szélsőséges időjárás miatt történt

üzemzavarokat, illetve nem fizették meg a jogosan járó kötbért. Négy

villamosenergia-ipari elosztónál ellenőrizték a garantált szolgáltatások

teljesítését a 2013. márciusi szélsőséges időjárás kapcsán, és három esetben

hoztak elmarasztaló határozatot. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t 50 millió,

az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t 5 millió, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t 1

millió forint bírság megfizetésére kötelezte a MEKH. Az E.ON Tiszántúli

Áramhálózati Zrt.-nek előírta, hogy a ki nem fizetett - 350 millió forint - kötbért

a határozatok közlését követő 30 napon belül fizesse meg a felhasználóknak. Az

ellenőrzésnél a hivatal megállapította, hogy az engedélyesek nem vagy csak

késedelmesen tettek eleget kötbérfizetési kötelezettségüknek. A szélsőséges

időjárásban történt üzemzavarok elhárításánál a társaságok nem teljesítették a

hivatal garantált szolgáltatásokra vonatkozó határozatában előírt helyreállítási

időtartamokat. A garantált szolgáltatási rendszer a felhasználók szolgáltatás-

kiesés miatti anyagi jellegű ellentételezését írja elő arra az esetre, ha az

engedélyes az előírt elhárítási, helyreállítási időket nem tartja be. A hivatal a

határozatokkal a felhasználók vagyoni érdekeit tartotta szem előtt. A bírságok

mértékének meghatározásakor pedig számos körülményt mérlegelt, így

különösen a felhasználók számát, az őket megillető, ki nem fizetett kötbér

összegét, az érintett cég árbevételét, továbbá a jogsértés megszüntetése

érdekében tett intézkedéseiket - a hivatal közleményét a Napi, az inforadio.hu,

a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a Magyar Nemzet is átvette.

17

Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe

2015. szeptember 28.

(fotó: oah.hu)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 59. közgyűlésén a tagállamok

elfogadták azokat a kulcsfontosságú határozatokat, amelyek a következő

években tovább erősíthetik a NAÜ nukleáris tudomány és technológia,

nukleáris biztonság és védettség terén végzett tevékenységét. A

szeptemberben megtartott közgyűlésen mintegy háromezren vettek részt.

Megvitatták a nemzetközi szervezet működésének jövő évi irányait és

költségvetését. A magyar delegáció tagja volt többek közt Fichtinger Gyula, az

Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, két főigazgató-helyettese, Hullán

Szabolcs és Horváth Kristóf - tudósított honlapján a hivatal. A delegációt

Aradszki András energetikai államtitkára vezette. Yukiya Amano, a NAÜ

főigazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Nemzetközi Atomenergia

Ügynökség a tudomány és technológia fejlesztése által továbbra is

nagymértékben hozzájárulhat a világ lakosságának jólétéhez. Felhívta a

figyelmet a fukusimai atomerőmű-baleset okairól és következményeiről készített

jelentésre, amely szerinte jó alapot ad a nukleáris biztonság globális

növeléséhez. Kiemelte a nemzetközi szervezet szerepét a Cselekvési Terv (Action

Plan on Nuclear Safety) végrehajtását követő, érzékelhető

biztonságnövekedésben. A biztosítéki ellenőrzések kapcsán külön szólt arról: a

NAÜ Kormányzó Tanácsától megkapta a felhatalmazást, hogy Irán nukleáris

területen vállalt kötelezettségei teljesítését az átfogó nukleáris megállapodás

alapján figyelemmel kísérje.

Az Országos Atomenergia Hivatal képviselői szakértői megbeszéléseket is folytattak Finnország, Törökország, az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Horvátország, a Belarusz Köztársaság, az Egyesült Államok, Irán, Szlovákia, Szlovénia és Csehország társhatóságaival. Tájékoztatták egymást az új atomerőművi blokkok kapcsán felmerülő hatósági feladatokról, a szervezeti változásokról, az üzemidő-hosszabbítás tapasztalatairól.

18

Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak

2015. szeptember 29.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Új atomerőművek, reaktorok építését feltételezi Oroszország 2035-ig szóló

energetikai stratégiája. Az atomenergiainfo.hu tudósítása szerint Alekszandr

Novak miniszter a tárca társadalmi tanácsának ülésén elmondta: összesen 20

gigawatt teljesítményű új reaktorokra lehet szükség a következő húsz évben. Az

orosz áramtermelés jelenlegi kapacitása 250 gigawatt, a tervek szerint 2035-ig

ezt 312-re növelik - idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a minisztert, aki

közölte: a vízi erőművektől 10, a hőerőművektől 24, az alternatív

energiaforrásoktól mintegy 8,5, az atomenergiától pedig 20 gigawattnyi

növekedést várnak. Az energiapiacon korábban vita folyt arról, hogy az

áramfogyasztás stagnálása miatt nem kellene-e kevesebb nukleáris és

vízerőművet üzembe helyezni - írta a hírügynökség, és közvetve Novak is

megerősítette ezt az információt. Mint a miniszter elmondta: szakértők körében

eszmecsere zajlott a jelenlegi atomenergiai kapacitásról, az atomerőművek

szerepének esetleges növeléséről, az általa idézett energetikai stratégia azonban

már egyeztetett álláspontot tükröz.

Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet

2015. szeptember 29., 27.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

2022-ben helyeznék üzembe Törökország első, orosz közreműködéssel épülő

atomerőművét - derült ki a két állam elnökének megbeszélésén. Recep Tayyip

Erdogan török államfő Európa egyik legnagyobb mecsetjének avatására utazott

Moszkvába, ott tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. A találkozójukról

kiadott tájékoztató szerint a Földközi-tenger partján fekvő Mersin közelébe

tervezett akkuyui erőmű átadása hét év múlva esedékes. Miként az

19

Atomenergiainfó jelezte: ha a bejelentés mind a négy, egyenként 1200

megawattos reaktorra vonatkozik, akkor ez az eredetileg tervezettnél gyorsabb

menetrendet jelent. Az eddigi hírek ugyanis arról szóltak, hogy az első blokkot

várhatóan 2019-ben, a negyediket 2023-ban helyezik üzembe. Az erőmű

építéséről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. Ez lesz az

első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsd-

birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd: a Roszatom beruházásában

épül, és a reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is az orosz vállalatok -

túlnyomórészt a Roszatom leánycégei - által alkotott projekttársaság, az Akkuyu

Nuclear lesz. Az építési munkálatok mintegy 40 százalékát végezhetik el török

vállalatok. A beruházás értékét 20 milliárd dollárra becsülik. Az akkuyui reaktorok

a tervek szerint 60 éven át folyamatosan üzemelnek és a török energiafogyasztás

mintegy 7 százalékát adják.

Orosz közreműködéssel készül új, negyedik generációs atomreaktort építeni Franciaország - olvasható a portál másik cikkében. Mint Christophe Béhar, a francia atomfelügyelet nukleáris energetikai igazgatója, a francia atomenergetikai társaság elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta: nátriumhűtéses, gyorsneutronos reaktort terveznek a Marcoule város közelében lévő nukleáris telepre, vagyis olyan technológiát, amely a zárt üzemanyag-ciklusú energiatermelésnek köszönhetően minimális atomhulladékkal jár és különösen biztonságos. Ebben Oroszország világelső, így a franciák a Roszatom szakértőit szemelték ki, az együttműködés konkrét formáit pedig jövőre készülnek meghatározni. Várhatóan a Roszatom és a francia atomfelügyelet megállapodásának aláírása után dolgozzák ki a menetrendet.

Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban

2015. október 1.

(fotó: electrabel.com)

Tíz évvel meghosszabbították két atomreaktor üzemidejét Belgiumban: a

felügyeleti hatóság jóváhagyta, hogy a 40 éve működő reaktorokat csak 2025-

ben kelljen végleg leállítani. A döntés az Electrabel belga energiaszolgáltató által

üzemeltett, az Antwerpen közelében fekvő doeli atomerőmű 1-es és 2-es

20

blokkjára vonatkozik. A Doel-1 reaktort idén februárban lekapcsolták a

hálózatról, a Doel-2-est pedig december 1-jén állították volna le végleg. Ezt a két

reaktort számolták volna fel először egy 2003-as törvény alapján. E jogszabály

értelmében 2015 és 2025 között fokozatosan lemondott volna Belgium az

atomenergiáról, és az országban működő két atomerőmű hét reaktorát sorra

állították volna le. A törvényt azonban módosították, kitolva a legkorábbi

határidőt 2025-re. A kormány és a parlament a közelmúltban hagyta jóvá a két

doeli reaktor üzemidejének tíz évvel történő meghosszabbítását, amelyet még a

belga szövetségi nukleáris hatóságnak (FANC) is engedélyeznie kell. Az Engie

(korábbi nevén GDF SUEZ) francia energiaszolgáltató tulajdonában álló

Electrabel áprilisban nyújtotta be a hatóságnak a két reaktor biztonságos

működtetését célzó intézkedési tervét. Az FANC úgy ítélte meg, hogy a terv

megvalósítható, ezért kiadta a feltételes engedélyt az üzemidő

meghosszabbítására. A végleges engedélyt azután kaphatja meg az Electrabel,

hogy a két reaktor tartályát ultrahangos vizsgálattal ellenőrizte. A Liége

közelében fekvő Tihange erőmű három blokkja közül az egyes (amelyet

ugyancsak idén kellett volna leállítani) már korábban megkapta az engedélyt az

üzemidő meghosszabbítására. Ez alapján 2025-ig működhet, és ez a tízéves

időszak éppen október elsején indult el. Az Electrabel azt is bejelentette, hogy

két hónappal tovább tolódik - novemberről januárra - a doeli erőmű hármas és a

tihange-i erőmű kettes blokkja tervezett újraindításának időpontja. A két blokkot

tavaly márciusban állították le újabb vizsgálatok elvégzésére, miután 2012

nyarán repedéseket találtak a reaktortartályokon. Elvileg már július 1-jén

üzembe kellett volna helyezni azokat, de az FANC még mindig vizsgálja az

Electrabel által átadott dokumentációt, így egyelőre nem adja ki az

újraindításhoz szükséges engedélyt.

A Gazprom vitatja Brüsszel állításait

2015. szeptember 28.

(fotó: gazprom.ru)

A Gazprom elküldte válaszát arra a nyilatkozatra, amelyet áprilisban fogadott

21

el Brüsszel az EU trösztellenes szabályainak vélt megsértése miatt. Az orosz cég

továbbra is vitatja a bizottság gyanúját a piaci erőfölénnyel való visszaélésre - írta

a Bruxinfó. „A Gazprom állítólagos túlárazásával kapcsolatban (…) válaszunk

bizonyítékkal és adatokkal támasztja alá, hogy a bizottság következtetései

gazdaságilag és jogilag miért megalapozatlanok” - közölte a gázipari cég,

kiemelve: a konzultációknak folytatódniuk kell, hogy kölcsönösen elfogadható

eredménnyel záruljon a vita. Az EB 12 hetet adott a kifogások megválaszolására.

Mivel a határidő nyáron lejárt, a vállalat vélhetően hosszabbítást kapott.

Érdekességként jegyezte meg a portál, hogy az orosz állam többségi tulajdonában

lévő energiacég a minap a vita lezárását célzó ajánlatot is átadott, amelyben

vélhetően több kifogásolt területen engedményeket helyezett kilátásba. Mindez

azonban nem változtatott azon, hogy a trösztellenes eljárásban feltett kérdéseket

is meg kellett válaszolni. Az Európai Bizottság áprilisban úgy vélte: a Gazprom a

közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiát

követett, amikor nyolc uniós tagállammal (Bulgária, Csehország, Észtország,

Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia) aláírt

szerződésben megtiltotta a gáz határokon át történő továbbértékesítésének

lehetőségét. A versenyjogi uniós biztos akkori sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

Brüsszelnek nem a céggel, hanem a gyakorlattal van problémája. Ha az EB

elmarasztalná az orosz vállalatot, éves bevételének akár 10 százalékára is

megbírságolhatja. A Gazprom bevételei tavaly elérték a 356 milliárd dollárt.

Amennyiben sikerülne rendezni a vitát, a cégnek nem kellene bűnhődnie

múltbéli jogellenes magatartása miatt, csupán gyakorlatán kellene változtatnia.

Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF

2015. október 1., 2.

(fotó: gazprom.ru)

Lezárult az eszközcsere-ügylet a német BASF vegyipari és az orosz Gazprom

között - olvasható a két cég közös közleményében. A Gazprom megszerezte a

BASF Wintershall nevű cégének európai gázkereskedelemmel és gáztárolással

foglalkozó Wingas és Wieh & Wiee vállalatainak 100 százalékát, tovább 50

22

százaléknyi részesedést a Winz cégben, amely az Északi-tengeren végez olaj- és

gáztermelést, illetve kutatást. Cserébe a Wintershall 25,01 százaléknyi

részesedéshez jutott a Gazprom Szibériában található urengoji gázmezőjén két

blokk feltárását és kiaknázását célzó projektben. Németország

földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz

földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados.

(Tőzsdefórum/MTI)

A harmadik negyedévben 41,4 milliárd köbméter földgázt szállított a Gazprom

Európába és Törökországba, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban -

közölte a cég vezérigazgatója, Alekszej Miller. Szeptemberben 13,3 milliárd

köbméter volt az orosz gázexport, 24 százalékkal több a 2014 szeptemberinél.

Németország, az orosz földgáz legnagyobb európai importőre a harmadik

negyedévben 11,2 milliárd köbmétert vásárolt, 19 százalékkal többet, mint egy

évvel korábban. Olaszország importja 69 százalékkal, 7 milliárd köbméterre

emelkedett. A földgáz ára hat-kilenc havi késéssel követi a nyersolaj világpiaci

árának alakulását. Az európai importőrök a hidegre készülve, az árcsökkenést

kihasználva növelték vásárlásaikat. (Magyar Nemzet Online/MTI)

Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát

2015. szeptember 30.

Az ukrán kormány jóváhagyta a lakossági gázfogyasztás minimális díjának

mértékét a téli fűtési szezonra - közölte Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a

kabinet kijevi ülésén. Miként a hirado.hu, a Tőzsdefórum, az MNO, a

GazdPort/MTI beszámolójából kitűnt: kétszáz köbméter havi fogyasztásig a piaci

ár felét kell megfizetni. Októbertől április végéig kétszáz köbméter 720 hrivnyába,

azaz 9400 forintnál kevesebbe fog kerülni. Ez a kedvezmény csak azoknak jár, akik

gázzal fűtenek, és a havi 200 köbméter fölötti részért már piaci árat kell a

lakosoknak fizetniük. Piaci árat számolnak azoknál is, akik csak főzésre használnak

gázt. Az árkülönbséget az állam dotálja a költségvetésből. Az UNIAN

hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött

megállapodás szerint április 1-jén jelentősen, a korábbi 3,3-szorosára emelték

Ukrajnában a gáz árát. Az IMF ugyanis a hitelprogram felújításának egyik

feltételeként szabta Ukrajnának, hogy emelje a lakossági gáz díját piaci szintre.

23

Jacenyuk közölte továbbá: Ukrajnának 1,3 milliárd dollárra van szüksége ahhoz,

hogy földgázt importáljon a 2015-2016-os fűtési szezonra. Kifejtette, hogy

félmilliárd dollár már az ukrán állami gázvállalat számláján van. Félmilliárdos

hitelt - állami garanciavállalás mellett - a Világbank utal a vállalatnak év végéig,

továbbá az ukrán kormány bízik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pozitív

döntésében is.

Hírek röviden

2015. szeptember 30.

Szolnokon felavatták a város első, elektromos autót töltő oszlopát, egy DBT gyártmányú villámtöltőt. A Nissan Central and Eastern Europe, a szolnoki önkormányzat és az E.ON együttműködésében telepítették a Sólyom utca és a Tófenék út kereszteződésébe, ahol száz méteres körzetben kávézó, bevásárlóközpont és piac is van. A villanyautósoknak sem a töltésért, sem a parkolásért nem kell fizetniük. (vezess.hu)

2015. szeptember 29.

Korszerűbb lett és bővült Pécs távhőrendszere azzal a mintegy 569 millió forintos beruházással, amelyet a városi szolgáltató Pétáv Kft. fejezett be. Összesen két km elavult szakaszt cseréltek le előre szigetelt vezetékekre, így csökken a hőveszteség. A kivitelezés része volt az Ércbányász lakótelep csatlakoztatása a távhőhálózathoz, ezáltal újabb 92 lakásban élvezhetik a távhő előnyeit, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig csökken. (stop.hu/MTI)

2015. szeptember 28., 29.

A Royal Dutch Shell leállította a környezetvédők által korábban kifogásolt olajfúrást Alaszka partjainál, mert a feltárások első szakasza csalódást hozott. A cég eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására. Becslések szerint a Földnek ebben a régiójában található a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde. (Privátbankár/MTI) Közben bolgár illetékesek közölték: a brit-holland Royal Dutch Shell kap olajkutatási koncessziót Bulgária fekete-tengeri parti vizein. (Tőzsdefórum/MTI)

Összeállította: László Judit

24