1

MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. március 30.

Tartalomjegyzék

Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Idén is a top üzleti márkák között az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2-3 Osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. 3-4 Kevesebb az idei osztalék a tavalyinál az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál 4-5 Áramcégeket venne az állam 5-6 MAVIR: nyárra felújítják a viharban megsérült vezetékeket 6-7 MVM Partner: még nem kellett kiadni a gázkereskedelmi iratokat 7 Cáfolják az orosz atomhitel "kreatív" felhasználását 8

A paksi bővítés hírei Lázár: megoldódhat a fűtőanyag-ellátás kérdése 9-10 Aszódi: a finn modell szerint véglegesítik a szerződést 10-11 Polgármester: rendszeresek a találkozók az orosz féllel a bővítés kapcsán 11-12 Nem jogerős: ki kell adni az adásvételi szerződést a Paks II. Zrt.-ről 13

Alternatív energia Elkészült a darvasi napelem-park 13-14

A hazai energiaszektor hírei Az orosz nagykövet szerint gázelosztó központ lehet Magyarország 14-15 Új gázcég a magyar piacon 15-16 MEKH: zavartalan volt télen a gázellátás 16-17 Brüsszel bírósághoz fordult a magyar energiaszabályozás miatt 17-18 Már lehet fűteni a Mecsekben bányászott szénnel 18-19

Külföldi energiaszektor Atomerőművekre épül a cseh állami energiakoncepció 19-20 A Roszatommal húznák ki a bajból az Arevát 20-21 Jordániában is a Roszatom épít atomerőművet 21-22

Hírek röviden 23

Folytatódik a lakossági ismeretterjesztés a paksi bővítésről - Atomenergiáról mindenkinek: budapesti fórum a nukleáris energiáról áprilisban - A fővárosi kutatóreaktor adatai is elérhetők az Országos Atomenergia Hivatal oldalán - Megkezdődött a nyári időszámítás

2

Az MVM-ről és a cégcsoportról Idén is a top üzleti márkák között az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

2015. március 27.

(logó: mvm.hu)

A nemzetközi és 2008 óta a magyar piacon is meghatározó Business

Superbrands program idén negyedik alkalommal tüntette ki az MVM-et. Külön

elismerés, hogy a nemzeti energetikai társaság első ízben a Superbrands címet

is elnyerte - tudatta honlapján a cég, ez alapján pedig a Marketing&Média. Azzal,

hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2011, 2013 és 2014 után negyedszer

nyerte el a Business Superbrands címet, továbbá ötszörös Magyar Brands

elismerése mellett idén először a Superbrands címet is megkapta, bizonyította,

hogy a dinamikusan fejlődő, vezető üzleti szupermárkák közé tartozik, amelyek

megbízhatósága és elismertsége folyamatosan növekszik. Az MVM márka és a

társaságcsoport ismertsége folyamatosan nő. „Büszkék vagyunk arra, hogy ismét

elnyertük a Business Superbrands díjat és külön öröm számunkra, hogy idén a

megtisztelő Superbrands cím viselői is lettünk. Ez is azt mutatja, hogy az utóbbi

évek sikeres működésének eredményeképpen, a társaságcsoport lakossági

ismertsége, elismertsége is jelentősen nőtt”- mondta Nagy Csilla, az MVM Zrt.

megbízott kommunikációs igazgatója, hozzátéve: „Az MVM Csoport az elmúlt

években dinamikusan fejlődött, hiszen immár nemcsak a villamosenergia-

iparban, hanem a gázkereskedelemben, a gázinfrastruktúrában és a

távközlésben is hazánk legjelentősebb szereplőjévé vált. Ezt erősíti a marketing-

kommunikáció területén tapasztalható látványos megjelenésünk is.”

A cég szerint az MVM Csoport társaságainak nemzetközi szinten is elismert

kiválósága járulhatott hozzá a díj elnyeréséhez, hiszen mind a világviszonylatban

kiemelkedően biztonságos paksi atomerőmű, mind a rendszerirányító MAVIR, a

változatos beruházásokat végző MVM OVIT, a kereskedő társaságok vagy az

energiatőzsdék is folyamatos külhoni kapcsolatokat ápolnak.

Magyarországon 2008-ban indult el először a Business Superbrands program, amely az üzleti szektor márkáinak legkiválóbbjait díjazza. A díjat 1995-ben hozta

3

létre a független Brand Council, amely ma már a világ 90 országában tevékenykedik. A bizottság elé kerülő lista a mintegy négyezer működő vállalkozás szűrésével és a legnagyobb hazai szakmai szervezetek, kamarák ajánlásainak figyelembevételével jött létre. Az MVM Csoport az elmúlt években növekedési pályára lépett: míg 2010-ben az 500 legnagyobb árbevételű magyar cég listáján a 13. helyen állt, mára az előkelő 4. helyen áll a gázüzletág területén is jelentősen megerősödött cégcsoport, így kerülhet az MVM az elmúlt években a bizottság látókörébe - olvasható a cég honlapján.

Osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt.

2015. március 27.

(fotó: mert.hu)

A Mátrai Erőmű Zrt. a részvény névértékére vetítve 29,3 százalékos osztalékot

fizet tulajdonosainak. A második legnagyobb tulajdonos MVM Zrt. az

osztalékfizetés ellen szavazott - tudósított a Napi. Az ország második

legnagyobb erőműve, a 45 éves múltra visszatekintő visontai Mátrai Erőmű Zrt.

tavaly 101 milliárd forintos árbevételt és 16,7 milliárdos adózás előtti eredményt

ért el. A cég több mint 7 milliárd forint adót fizetett, a 8,9 milliárdos adózott

eredményt a tartalékokból kiegészítették és végül a közgyűlés 10 milliárdos

osztalék kifizetéséről döntött. A portál arra is kitért, hogy az igazgatóság

javaslatával szemben a részvények 26 százalékával rendelkező MVM Zrt.

képviselője azt javasolta: az erőmű egyáltalán ne fizessen osztalékot, ezt

azonban a két német tulajdonos (az RWE és az EnBW), valamint az egy százalékot

képviselő kisrészvényesek leszavazták, így az MVM 2,6 milliárdot kap.

Valaska József elnök-vezérigazgató elmondta, hogy idén is hasonló eredményre,

a részvényesek pedig jövőre is a mostanival megegyező osztalékra számíthatnak.

A részvényenként 2930 forintos osztalék fordulónapja június 3. Az elnök-

vezérigazgató a portálnak elmondta: idén a Mátrai Erőmű Zrt. 6,4 milliárd forintos

költséggel felépít egy 15 megawattos fotovoltaikus erőművet. A 37 hektáron

elhelyezkedő 73 400 napelem beruházási költségének felét az állam állja, a

szektort terhelő Robin Hood-adóból 3,2 milliárdot leírhat a cég. A portál jelezte,

4

hogy az erőművet 23 évig kivételes eredményességgel vezető Valaska József -

novemberben esedékes nyugdíjba vonulása miatt - kikerült az igazgatóságból. A

részvényesek döntése alapján novembertől a társaság felügyelőbizottságának

lesz tagja.

Kevesebb az idei osztalék a tavalyinál az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál

2015. március 25., 26.

(fotó: elmu.hu)

A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) részvényenként 1200 forint

osztalékot fizet idén. A társaság közgyűléséről az áramszolgáltató a Budapesti

Értéktőzsde honlapján közölt részleteket, ez alapján pedig a Tőzsdefórum, a

ProfitLine, az inforadio.hu, a hirado.hu/MTI. Az osztalékfizetés április 10-én

kezdődik. A tőzsdén március 31-én lehet utoljára osztalékra jogosító ELMŰ-

részvényeket vásárolni. Az idei osztalék lényegesen alacsonyabb a tavalyinál,

amikor 2650 forintot kaptak a részvényesek. Az ELMŰ a magyar számviteli

szabályok szerint 3,8 milliárd forint adózott eredményt ért el 2014-ben, ezt

kiegészítve a szabad eredménytartalékból felhasznált 3,487 milliárd forinttal

összesen 7,29 milliárd forint osztalékot fizet tulajdonosainak. A társaság a német

RWE-EnBW csoport többségi és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi

(15,63 százalék) tulajdonában van. A társaság 2014. évi konszolidált éves

beszámolóját 208,36 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 9,112 milliárd forint

adózott eredménnyel fogadta el a közgyűlés. A beszámoló szerint a cég 2014. évi

árbevétele 220 milliárd forint volt. Az előző évben 221,7 milliárd forint árbevétel

mellett 5,3 milliárd forint adózott eredményt ért el.

Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) közgyűlése

részvényenként 900 forint osztalék kifizetéséről döntött. Az osztalékfizetés

kezdő napja szintén április 10. Osztalékra jogosító részvényeket utoljára március

31-én lehet vásárolni a tőzsdén. Tavaly 2950 forintot kaptak részvényeikre a

tulajdonosok. A társaság a német RWE-EnBW csoport többségi és az MVM

Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi (12,05 százalék) tulajdonában van. Az

5

ÉMÁSZ 5,262 milliárd forint adózott eredményt ért el tavaly, ebből 2,746

milliárdot fordít osztalékfizetésre, a fennmaradó 2,516 milliárd forint pedig az

eredménytartalékba kerül. A társaság 2014. évi konszolidált éves beszámolóját

100,9 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 4,046 milliárd forint adózás utáni

eredménnyel hagyta jóvá a közgyűlés. A konszolidált beszámoló szerint a társaság

2014. évi árbevétele 83,17 milliárd forint volt. Az előző évben 88,85 milliárd forint

árbevétel mellett 2,385 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el.

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ közgyűlésén csak a kisebbségi részvényes MVM szavazott

nemmel - a jegyzőkönyvre hivatkozva írta ezt a Népszabadság. A többséget

birtokló német RWE-EnBW és a tőzsdei részvényesek viszont leszavazták állami

tulajdonost. A közgyűlés a két cég igazgatóságába választotta Koncz Lászlót, a

FŐGÁZ egykori vezérigazgatóját. A számok tanúsága szerint az MVM Zrt. itt is

tartózkodott - jegyezte meg Marnitz István.

A Napi Gazdaság cikkéből az is kiderült, hogy az idén a tavalyihoz képest negyedével kevesebb osztalékot kaphat az állam a tőzsdéről. Beke Károly cikkében jelezte, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett öt társaságtól - amelyekben öt százaléknál nagyobb állami tulajdonrész van és osztalékfizetésre lehet számítani - mintegy 17,6 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek vagy más állami cégnek, szemben a tavalyi 23,5 milliárddal. A legtöbb osztalékot az állam a MOL-tól várhatja, mintegy 12,5 milliárd forintot, míg a tavalyi 15,3 milliárd volt. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ esetében az állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi tulajdonos, amely az ELMŰ esetében 1,1 milliárd, míg az ÉMÁSZ esetében 322 millió forint osztalékbevételre számíthat.

Áramcégeket venne az állam

2015. március 24., 25.

Ismét tárgyal a magyar kormány az Energie Baden-Württemberggel (EnBW) a

német cégnek az ELMŰ-ben, az ÉMÁSZ-ban és a Mátrai Erőmű Zrt.ben meglévő

kisebbségi részeinek megvásárlásáról - értesült több forrásból a Népszabadság.

A tartományi tulajdonú energiaszolgáltató az ELMŰ és az ÉMÁSZ csaknem

negyedét birtokolja, míg a Mátrai Erőmű Zrt.-ben 22 százaléka van. Az 1995-ös

privatizációk óta mindhárom társaságban 50 százalék felett áll és az irányítási

jogokat is birtokolja a német RWE, amellyel az EnBW mindeddig együtt

szavazott. A három magyar társaságban részes az állami MVM Zrt. is: az ELMŰ-

6

ben majdnem 16, az ÉMÁSZ-ban kicsit több mint 12, a Mátrai Erőműben 26

százalék erejéig. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ néhány részvénye a tőzsdén forog -

emlékeztetett cikkében Marnitz István. Forrásai nem cáfolták azt a felvetést,

hogy míg a Mátrai Erőmű Zrt.-ben kézenfekvőnek látszik az MVM meglévő 26

százalékos részesedésének 49-re bővítése, addig az ELMŰ és az ÉMÁSZ esetében

az ésszerű vevőjelölt nem az MVM, hanem az újonnan alakuló nemzeti

közműcég, az ENKSZ. Azért, hogy a fővárosi és észak-magyarországi

áramszolgáltatóban is erős állami pozíció jöjjön létre, az MVM akár át is adhatja

ELMŰ- és ÉMÁSZ-részét az ENKSZ-nek. Németh Lászlóné államtitkár többször

célzott rá, hogy miután a FŐGÁZ állami tulajdonba került, év végéig az

áramszektorban is előreléphetnek. A Napi Gazdaság iparági forrásai is

megerősítették a Népszabadság értesülését, miszerint a német EnBW-vel

tárgyalt a magyar kormány a két áramszolgáltatóban lévő részesedés

megvásárlásáról.

MAVIR: nyárra felújítják a viharban megsérült vezetékeket

2015. március 23.

(fotó: index.hu)

Megkezdődött a tavaly decemberi rendkívüli időjárásban megsérült villamos

távvezetékek helyreállításához szükséges építési munka, a tervek szerint

június-júliusra újra üzemelnek majd - közölte a MAVIR ZRt., felidézve: az ónos

eső miatt tavaly december 1-jén éjszaka megsérültek az Ócsa-Zugló 220

kilovoltos és az Albertirsa-Göd 400 kilovoltos távvezetékek. Csaknem 14

kilométeres szakaszon 38 távvezetékoszlop sérült, sodronyok és szerelvények

hibásodtak meg. A kiesés ellenére a rendszerirányító folyamatosan garantálta a

hazai villamosenergia-átviteli rendszer működését. A rendszer párhuzamos,

szükség esetén egymást helyettesítő elemekből, távvezetékekből áll össze, így

egy vezetékszakasz kiesése mellett is zavartalan a lakossággal közvetlen

kapcsolatban álló szolgáltatók és ipari nagyfogyasztók áramellátása. Az

elsődleges üzemzavar-elhárítás után, december 2-án megkezdődött a károk

7

felmérése és a helyreállítás előkészítése. A közbeszerzési eljárás lezárult, értéke

mintegy 1,3 milliárd forint. Ennek eredményeként az MVM OVIT Zrt. és az EKS

Service Kft. megkezdte a munkálatokat, hogy a tervezett nyári átadásra újra

üzemeljenek a megsérült távvezetékek - ismertette a közleményt a hirado.hu, a

napigazdasag.hu, az Energiainfó, az OrientPress az MTI alapján.

MVM Partner: még nem kellett kiadni a gázkereskedelmi iratokat

2015. március 23.

Nem kapta kézhez a bíróság ítéletét az MVM Partner ZRt., ezért a

gázkereskedelemmel kapcsolatos iratok kiadásának teljesítési határideje nem

járt le. A vállalat azt követően fogalmazta meg MTI-hez eljuttatott közleményét,

hogy az MSZP-s Tóth Bertalan feljelentést tett közérdekű adatokkal való

visszaélés miatt, mert az MVM Partner nem adta ki neki az iratokat. A napi.hu, a

vs.hu, a hirado.hu, az atv.hu felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla március 5-ei jogerős

ítéletében kötelezte az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gázkereskedőjét, hogy

15 napon belül adja ki a dokumentumokat. Az MVM Partner ZRt. azt írta: a

polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a teljesítési határidőt a

kézbesítéstől kell számítani. A másodfokú ítéletet a bíróság kihirdette, de nem

kézbesítette, mert még nem foglalták írásba. "Mindezekre tekintettel Tóth

Bertalan képviselő úr valótlant állít azzal, hogy az MVM Partner ZRt. teljesítési

határideje március 20-án lejárt volna" - tették hozzá. A cég a törvényes

határidőn belül eleget fog tenni az ítélet szerinti adatközlésnek - közölték, azzal

együtt, hogy a szocialista képviselő "vádjait" visszautasítják és fenntartják a jogot

arra, hogy a valótlan állítások miatt jogi lépéseket tegyenek. Tóth Bertalan

sajtótájékoztatóján az ügy hátteréről közölte: 2011-ben kormányzati segédlettel

olcsó gázt hozott be a gázkereskedő Magyarországra. Ahelyett, hogy ezt a

magyar embereknek juttatta volna, egy offshore hátterű cégnek, a MET Zrt.-nek

adta tovább - részletezte, hozzátéve: a MET az elmúlt években a gáz

értékesítéséből csaknem 100 milliárd forintos haszonra tett szert.

8

Cáfolják az orosz atomhitel "kreatív" felhasználását

2015. március 26.

A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta, hogy a Paks II. építéséhez nyújtott

orosz hitel egy részéből vásárolna tulajdonrészt a Szlovák Villamos Művekben

az MVM Zrt. és a MOL. A részvénycsomagra továbbra is pályázik a magyar páros

- jelezte a Napi. Előzőleg a Népszabadság azt írta, hogy az elmúlt időszak kusza

fejleményei ellenére továbbra is meg akarja vásárolni a főleg atom- és

vízerőműveket üzemeltető Szlovák Villamos Műveket a két említett hazai cég. A

pozsonyi kormány halogatja a döntést az eladásról, mert azt akarja, hogy a

jelenlegi többségi tulajdonos, az olasz Enel fejezze be a mohi atomerőmű

bővítését, mielőtt eladja részvényeit. A lap elemzőkre hivatkozva arra is kitért,

hogy Robert Fico kormányfő hezitálása mögött valójában az áll, hogy szívesen

elhalasztaná a döntést a jövő évi választások utánra. Az üzlet körüli bonyodalmak

miatt a szlovák cég vételárára adott becslések csökkentek az elmúlt időszakban,

de így is eurómilliárdokról beszélnek a szakértők. Kérdés, hogy a magyar

vevőknek honnan lenne erre pénze. A MOL-nak veszteségei ellenére továbbra is

ezermilliárdos tartalékai vannak, az MVM folyamatosan állami támogatásokra

szorul. A Népszabadság forrásai szerint valójában a magyar kormány adná a

forrást, ám több mint valószínű, hogy az állam is csak hitelből tudná fedezni a

kiadást. Egyes szlovák és brüsszeli megfigyelők kezdettől úgy tekintenek az

magyar ajánlattevőkre, hogy csupán az oroszok trójai falovaként lépnek fel, akik

a mohi erőmű befejezése érdekében akarják megszerezni a Szlovák Villamos

Műveket. Ezért terjedhetett el az a hír, hogy a Paks 2 építésére biztosított

hitelből csípnék le a szlovák vállalat vételárát. Így az orosz pénz a mohi

létesítményen keresztül visszakerülne Oroszországba. A Nemzetgazdasági

Minisztérium azonban határozottan cáfolja ezt a spekulációt, mondván: ehhez

teljesen át kellene írni a paksi szerződést. Erre sem a magyar, sem az orosz fél

részéről nincs törekvés.

9

A paksi bővítés hírei

Lázár: megoldódhat a fűtőanyag-ellátás kérdése

2015. március 24., 25., 26.

Minden akadály elhárult a megoldás útjából a paksi atomerőmű bővítéséhez

szükséges fűtőanyag-ellátással kapcsolatban - mondta a Miniszterelnökséget

vezető miniszter az MTI-nek telefonon, miután tárgyalt Miguel Arias Canete

klíma- és energiaügyi biztossal Brüsszelben. Lázár János jelezte: Sonkodi Balázs,

a Miniszterelnökség államtitkára pedig Luxembourgban tárgyalt a megállapodást

jóváhagyni hivatott Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) illetékeseivel, és sikerült

minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni. Lázár János tudatta: Canetével

abban állapodtak meg, hogy rövid időn belül az Európai Bizottság is lezárja a

kérdést. "Az Európai Bizottság észrevételeit Magyarország elfogadta, a finn

modell alapján rendezzük a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának

üzemanyag-szállítási szerződését" - fejtette ki a miniszter. Arra is kitért, hogy a

megállapodás részeként Magyarország 10 évre biztosít majd lehetőséget az

orosz félnek arra, hogy fűtőanyagot szállítson az építendő reaktorokba. Ez Lázár

János szerint az oroszok számára is teljes mértékben elfogadható. Szerinte az

egyezség nagy jelentőségű, mert tavaly januárban Brüsszel azzal a feltétellel vette

tudomásul a magyar-orosz megállapodást, hogy a fűtőanyag-szállítás, a

versenyjog és az állami támogatások terén az uniós jognak érvényesülnie kell.

"Sikerült találnunk egy olyan megoldást, amellyel a magyar fél is nyertes és az

európai jog is érvényesül" - fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: jó megoldás

körvonalazódik. Két héttel ezelőtt a brit Financial Times arról írt, hogy Brüsszel a

döntéssel "blokkolja" a beruházást, amit másnap az Európai Bizottság szóvivője

cáfolt, arra hivatkozva, hogy a testület csak a fűtőanyag-szállítási megállapodással

foglalkozott. Az MTI kérdésére a politikus megerősítette: el fogják indítani a pert

a lap ellen. "Ha ezt a megoldást elfogadják, akkor ez élő cáfolata annak, hogy az

Európai Bizottság blokkolná a paksi atomerőmű kapacitásbővítését és

fenntartását" - szögezte le Lázár János. (hvg.hu, magyarhirlap.hu, atv.hu,

hirado.hu, inforadio.hu, index.hu, Privátbankár, Portfólió stb.)

Utóbb az MTI érdeklődésére pusztán a magyar hatóságok és az Euratom Ellátási

10

Ügynökség között folyó tárgyalások tényét erősítette meg az Európai Bizottság klíma- és energiaügyekért felelős szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen (napigazdasag.hu/MTI)

(fotó: kormany.hu) Lázár János néhány nap múlva egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: az

Európai Bizottság akár két héten belül hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy

Magyarország fűtőanyag-szállítási szerződést köthessen Oroszországgal.

Jelezte, hogy a fűtőanyag-szállítás ügye után versenyjogi és közbeszerzési

kérdésekkel folytatódnak majd a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Előbbivel

kapcsolatban szerinte a fő kérdés az állami támogatás ügye, a közbeszerzésekről

szólva pedig kijelentette: az európai, nem pedig a hazai közbeszerzési szabályok

vonatkoznak majd a beruházásokra. A miniszter közölte egyúttal: a kormány

megbízott egy amerikai fejvadászcéget, hogy a jelenlegi paksi atomerőműhöz

megtalálja azokat a nemzetközi menedzsereket, akik az erőmű vezetésébe

bekapcsolódva a magyar vezetéssel együtt segítik az erősebb átláthatóságot és a

működés kiszámíthatóságát - idézte őt a Portfólió, a hirado.hu, az OrientPress, a

kormany.hu/MTI.

Aszódi: a finn modell szerint véglegesítik a szerződést

2015. március 25., 26.

(fotó: paksihirnok.hu)

A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn

modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet - tehát

Lázár Jánoshoz hasonlóan nyilatkozott Aszódi Attila kormánybiztos az

Energiainfo.hu szakportál budapesti sajtóbeszélgetésén. Elmondta azt is: nincs

arra kötelezettség, hogy ne a Roszatomtól, hanem másik szállítótól kelljen az

üzemanyagot beszerezni. Ugyanakkor európai uniós elvárás, hogy (a finn

modellnek megfelelően) egy adott idő elteltével legyen lehetőség meghívni

másik szállítót is, ha van az adott reaktorhoz alkalmazható üzemanyaga. Ennek a

11

pontos szerződéses feltételeiről folyik most az egyeztetés. A sajtóbeszélgetésen

a kormánybiztos emlékeztetett: az Euratom-egyezmény értelmében az

üzemanyag-ellátási megállapodásnak nem két, hanem három aláírója van, a

vásárló és az eladó mellett az Euratomnak is alá kell írnia. Az elmúlt időszakban

sok egyeztetést folytatott Magyarország az Euratommal annak érdekében, hogy

számukra is elfogadható legyen Paks II. üzemanyag-ellátási szerződése. Aszódi

Attila hangsúlyozta, az Euratom-egyezmény azt rögzíti, hogy a vevő és az eladó

által aláírt szerződést az aláírás után 10 napon belül kell benyújtani jóváhagyásra,

amit Magyarország megtett. Az egyezmény lehetővé teszi az ESA számára, hogy

kifogásokat fogalmazzon meg és módosításokat kérjen. A legutóbbi tárgyalási

forduló azt mutatja, hogy már nincsenek érdemi nyitott kérdések. Aszódi Attila

kitért arra is, hogy a finnországi atomerőmű üzemanyag-ellátási szerződésénél

szintén kért módosításokat az ESA. A finn példáról szólva a kormánybiztos

kiemelte: fontos kérdés volt, hogy minél előbb lehessen alternatív szállító

üzemanyagát tesztelni, valamint tíz év után ténylegesen beléphessenek a

versenybe alternatív szállítók - ismertette az MTI cikkét a hvg.hu, a Napi, az

atv.hu stb.

„Amikor a reaktort megtervezik, már ekkor eldől, hogy milyen kazetták kerülhetnek bele” - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a sajtóbeszélgetésen. Megismételte: a tervezett paksi reaktorokhoz jelenleg csak az orosz VVER gyárt üzemanyag-kazettát. Szerinte ugyanakkor komoly előnyei lehetnek annak, ha többen is gyártanak számunkra üzemanyagot. „Ez versenyhez vezet, az árak csökkennek, illetve az ellátásbiztonság is magasabb, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy nem tudjuk fűtőanyaggal ellátni a reaktorokat” - hangsúlyozta.

Polgármester: rendszeresek a találkozók az orosz féllel a bővítés kapcsán

2015. március 24.

(fotó: paksihirnok.hu)

„Óvatosnak, ugyanakkor kellően előrelátónak kell lennünk, megalapozott

döntéseket kell hoznunk egy olyan környezetben, ahol elég nagy a

bizonytalanság” - mondta Süli János, Paks polgármestere az új atomerőművi

12

blokkok építését előkészítő munkáról. A Paksi Ipari Park Kft. tavaly év végén

kapta feladatul az ipari park bővítését és az új blokkok építéséhez kapcsolódó

városi feladatokat előkészítő munkacsoport felállítását. A szervezet dolga lesz

egyebek mellett, ha a projekt olyan szakaszba lép, hogy tárgyaljon az orosz féllel

arról: a szolgáltatások területén a lehető legtöbb feladatot helyiek vállalhassák -

mondta a polgármester a TelePaks Televízió Közélet közelről című műsorában.

Hozzátette: a környékbeli településekkel együttműködve szeretnék működtetni

az élelmezési, az építési, a takarítási és a szelektívhulladék-gyűjtési feladatok

mellett például a raktározást, illetve a szociális helyiségeket, hiszen ez

lehetőséget adna a kevésbé képzett munkaerő foglalkoztatására. „Az a

legfontosabb elvünk, hogy a lehető legtöbb munka a régióban maradjon. Ha az

építéssel kapcsolatos terheket itt kell elviselni, akkor a lehető legtöbb haszon a

városé és a helyieké kell, hogy legyen” - fogalmazott. Azt a paksihirnok.hu írta

szintén Süli Jánosra hivatkozva, hogy rendszeresek a találkozók az orosz féllel,

akik érdeklődnek a lehetőségekről, de még várnak a biztos feltételekre. Terveik

szerint 2015-ben elkezdik a projekt helyi előkészítését. A tárgyalások

minisztériumi szinten is elkezdődtek a lakótelep-fejlesztéséről, egy új lakópark

építéséről, valamint az elkerülő út kialakításáról. Ezeket a terveket

előkészítették, a város módosítja a helyi építési szabályzatot, de hogy hol, milyen

típusú lakásokra lesz szükség, az menet közben fog kiderülni. Egy új Duna-híd

megépítése a túlsó fél településeinek lehetőségeit is javítaná. Ahhoz, hogy ők is

bekapcsolódhassanak az ütemterv szerint 2018-ban kezdődő építkezésbe, a

folyami hídnak addigra állnia kell. Aszódi Attila kormánybiztos nemrég Kalocsán

úgy fogalmazott, hogy a kormány támogatja a híd megépítését - emlékeztetett a

portál. „A döntéseinknek van bizonyos kockázata, hiszen a tervek pénzbe

kerülnek, ahogy a tanulmányok és a kisajátítás is, de amíg nincs más döntés, mi

úgy vesszük, hogy az erőmű megépül. Ugyanakkor úgy hozzuk meg ezeket a

döntéseket, hogy az előkészített és a megvalósuló projektek később bármilyen

térségfejlesztési terv esetén felhasználhatók legyenek” - mondta a polgármester.

13

Nem jogerős: ki kell adni az adásvételi szerződést a Paks II. Zrt.-ről

2015. március 25.

(logó: mvmpaks2.hu)

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletével beperelte

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a

Paks II. Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat

adott a civil szerveteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes

terjedelmében - írta közleményében a TASZ, melyet a nepszava.hu, a hvg.hu, a

napi.hu is idézett. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.-

t 2014 novemberében vásárolta meg az állam nevében az MNV Zrt. az MVM

Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től

2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja. Az Energiaklub 2015

januárjában kérte a vagyonkezelőt, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A

szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami

tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az

adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz, különös tekintettel

például a cég számlaszámára. Az elutasítás után az Energiaklub bírósághoz

fordult. A 2015. március 24-i első tárgyaláson hozott ítélet szerint az MNV-nek ki

kell adnia az adásvételi szerződést. Az ítélet nem jogerős, az alperes 15 napon

belül fellebbezhet, de egyelőre nem nyilatkozott, hogy kíván-e élni ezzel.

Alternatív energia Elkészült a darvasi napelem-park

2015. március 25.

(fotó: alternativenergia.hu)

Átadták a Hajdu-Bihar megyei Darvas külterületén elkészült 499 kW névleges

14

teljesítményű szolárparkot. A VekerdSolar Kft. beruházását a KEOP támogatás

tette lehetővé. A projekt tervezett összköltsége négyszázmillió forint, a

támogatás mértéke 60 százalékos. 499 kW névleges teljesítményű parkot

telepítettek, a csaknem 4000 darab vékonyfilmes (amorf) napelemet körülbelül

két hektárnyi területen rakták le. A részletek között említette az Energiainfó, az

AltEnerg, hogy a napenergia várhatóan 25 éven át csaknem 600 ezer kWh áramot

termel évente. Az energiát az E.ON hálózatán keresztül a KÁT rendszerben adják

át, így a térség lakó- és közintézményei hamarosan tiszta, megújuló forrásból

kapják az áram egy részét. A projekt legfontosabb környezeti hatása az üvegház-

hatású gázok kibocsátásának csökkenése a jelenlegi fosszilis energiahordozókhoz

képest. A megújuló rendszer által megtermelt árammal évi 557 tonna szén-

dioxiddal csökken bolygónk klímájának terhelése. A park működése hangtalan,

talaj-, víz- és levegőszennyezést sem okoz. A technika ráadásul öntisztuló módon

üzemel és az üzemelési idő alatt semmiféle hulladék nem keletkezik. A fosszilis

energia kiváltásával a térség károsanyag-kibocsátása is csökken.

A hazai energiaszektor hírei

Az orosz nagykövet szerint gázelosztó központ lehet Magyarország

2015. március 23.

(fotó: napigazdasag.hu)

A budapesti orosz nagykövet szerint gázelosztó központtá válhat Magyarország

a tárolói kapacitására építve - írta a Napi Gazdaság. Szergejev Vlagyimir

Nyikolajevics az interjúban kifejtette: Magyarország érdekelt egy regionális

gázelosztó központ létrehozásában, mert ezzel javítana az ellátás biztonságán.

Mintegy hatmilliárd köbméteres tárolói kapacitásával az ötödik helyen áll az EU-

ban. Szerinte az itteni elosztó központot a belátható jövőben főként orosz gázzal

lehetne feltölteni. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projekt nem valósulhat meg a

két ország politikai együttműködése nélkül, annak sikere "példátlan stratégiai

15

partneri szintre emelhetné a két ország energetikai együttműködését, a

kölcsönös előnyökre építve". Utalt arra, hogy a Gazprom és az MVM

megállapodása alapján tavaly év végén 700 millió köbméter orosz gáz került a

magyar tárolókba, ami szavatolta a magyar fogyasztók ellátását a téli

időszakban, az ukrajnai tranzitútvonal kockázatának jelentős növekedése mellett

is. Megemlítette azt is, hogy miután a Déli Áramlat tervét megtorpedózta az

Európai Bizottság és az Európai Parlament negatív hozzáállása, most a Török

Áramlat épül meg a török-görög határig. Kérdés azonban, hogy onnan hogyan jut

el a gáz Magyarországra és a térség más államaiba. Arra a kérdésre, hogy a

Gazprom részt vesz-e a Török Áramlatot Magyarországgal összekötő vezeték

megépítésében, úgy válaszolt: "ha megtalálja az érdekeltségét, akkor ott lehet a

beruházók között, de valószínűleg nem fog vezető szerepet játszani ebben a

projektben". A nagykövet szólt arról is: Oroszország az olajáresés miatt

takarékosságra kényszerül ugyan, de ez nem fogja zavarni a paksi atomerőmű

bővítésében vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Szergejev Vlagyimir

Nyikolajevics szerint a legjelentősebb akadályt az oroszországi magyar export

útjában az uniós szankciók és azok az orosz ellenlépések jelentik, amelyeket

válaszul kénytelenek voltak életbe léptetni. A szankciók és ellenlépések politikája

mindkét felet hátrányosan érinti. "Minél előbb lezárjuk ezt a szankciós szakaszt,

annál gyorsabban állíthatjuk helyre a normális gazdasági kapcsolatokat" - idézte

szavait az interjút készítő Szalontay Mihály.

Magyarország jó tárolókapacitásával magyarázható, hogy felmerült a lehetőség: akár gázelosztó központtá is válhatna a térségben - mondta az energetikáért felelős államtitkár. Aradszki András az m1 Híradójában arról beszélt, hogy minél hatékonyabban használja ki Magyarország a rendelkezésre álló kapacitásait, annál olcsóbban működtetheti a vezetékeket. Ez pedig a lakossági felhasználóknak is jó lehet, hiszen így könnyebben tartható fenn a rezsicsökkentés.

Új gázcég a magyar piacon

2015. március 26.

Kihasítana magának egy szeletet a magyarországi gázpiacból a versenybe most

beszálló PPD Hungária Energiakereskedő Kft. Miként a Világgazdaság közölte: a

társaság a már folyamatban lévő, illetve a hamarosan induló beszerzési

16

tendereken szeretne vevőket szerezni a következő gázévre, főként az ipari

felhasználói körből. A céget tavaly alapította a horvátországi szabadpiaci

gázkereskedelem legnagyobb szereplője, az évi egymilliárd köbmétert

forgalmazó, magántulajdonú Prvo Plinarsko Društvo d.o.o. (PPD). "A PPD

Hungária alapvetően két forrásra, anyacége portfóliójára és a Magyarországon

tárolandó földgázra támaszkodna” - tudatta a cikket jegyző B. Horváth Lillával

Kiss Csaba, a cég kereskedelemért felelős társ-ügyvezetője. A PPD Hungáriát

érdeklik az importvezetékek kínálta beszerzési lehetőségek is. A társaság az itteni

tárolásra alapozott, rugalmas szolgáltatással kívánja kiépíteni pozícióit, és még

akár saját anyacégének is szállíthat. Utóbbi jelezte, hogy leányvállalata érdekeit

szem előtt tartva esetenként le is mond a neki történő szállításokról.

A Horvátországban egyre erősebb PPD az elmúlt években figyelemmel kísérte az ottaninál kicsit előbbre tartó magyarországi gázpiac eseményeit. Amikor felmerült a külföldi megjelenés gondolata, elsőként Magyarországra esett a választása. A kft. vezetésére a korábban az E.ON-nál magas beosztásban dolgozó Kiss Csabát és Bisztray Balázst kérte fel, utóbbi a PPD Hungária gazdasági ügyeiért felel. Kiss Csaba az MVM-től érkezett, az elnök-vezérigazgató tanácsadója volt. Egyelőre még vezérigazgatója a tavaly decemberben projekt nélkül maradt Déli Áramlat Zrt.-nek, e pozíciója várhatóan a társaság májusi közgyűlésén szűnik meg. A PPD magyarországi piacra lépését nehezíti, hogy a hazai gázfelhasználás csökken, az ügyfelek megszerzésén pedig több tucat rivális dolgozik, igaz, egy részük inaktív. További nehézség, hogy a nyugati gázbehozatalt lehetővé tévő vezetékkapacitás jelentős részét az állami nagykereskedőnek különtette el a szabályozás, az egyetemes piaci vevők ellátására hivatkozva - jegyezte meg a Világgazdaság.

MEKH: zavartalan volt télen a gázellátás

2015. március 27.

(logó: mekh.hu)

Az idei fűtési szezonban is zavartalan volt a földgázellátás: a Magyar Energetikai

és Közmű-szabályozási Hivatal összesített adatai szerint a téli időszakban több

földgázt használtak fel a hazai fogyasztók, mint az előző év azonos időszakában.

Az energiahivatal közleménye szerint tavaly december 1. és 2015. március 15.

17

között 4,19 milliárd köbméter gáz fogyott, 0,22 milliárd köbméterrel több, mint

egy évvel korábban. A hivatal megjegyezte: a lakossági földgázfogyasztást

nagymértékben befolyásolja az átlaghőmérséklet változása, amelyből az elmúlt

években jelentős eltérések adódtak. A 2012/2013-as téli időszakban 1,2 Celsius

fok volt az átlaghőmérséklet, a 2013/2014-es időszakban 3,4 Celsius fok, míg az

elmúlt télen 2,6. A MEKH a téli időszakban folyamatosan, több előrejelzést is

készített az ellátásbiztonságról, amely az idei fűtési szezonban végig garantált

volt. A hazai földgázrendszer zordabb időjárás esetén is biztosította volna a

fogyasztók ellátását. A fogyasztást a hazai földgáztermelés, az importforrások,

valamint a kereskedelmi tárolókban lévő gázkészlet fedezte, a biztonsági tárolók

készletére nem volt szükség. A földgáztárolók feltöltése a fűtési szezon végén

kezdődik, mellyel kezdetét veszi a felkészülés a következő fűtési szezonra - a

MEKH közleményét a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a stop.hu/MTI is ismertette.

Brüsszel bírósághoz fordult a magyar energiaszabályozás miatt

2015. március 26., 27., 29.

(fotó: europa.eu)

A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert szerinte

Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról

szóló uniós irányelvet. Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen

korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a

brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6

millió forint) bírság kiszabását is kéri. Erre a bizottság csak javaslatot tesz, a végső

szót a luxembourgi bírák mondják majd. „A mai napig Magyarország egyetlen

olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné

belső jogrendjébe” - olvasható a brüsszeli testület közleményében. Ebből az is

kiderül, hogy a bizottság tavaly novemberben úgynevezett indoklással ellátott

véleményt küldött a kormánynak, amelyben kérte: a kabinet adjon számot

minden olyan jogszabályról, amely az irányelv átültetését szolgálja. A hirado.hu,

a 444.hu, az mno.hu, a Magyar Hírlap/MTI stb. által is ismertetett közlemény arra

is kitért, hogy Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van

18

az uniós jog átvételével ezen a téren, sőt, csak Málta ellen nem indítottak emiatt

kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel azt is világossá tette, hogy más országokat

is bíróság elé citálhat emiatt. A nemrég bejelentett energiauniós csomag

hangsúlyos eleme az uniós szabályozás gyakorlati átültetése és számonkérése is.

Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság szóvivője elmondta: Bulgária és Görögország sem

számolt be olyan jogi aktusról, amellyel átültették saját jogrendjükbe az uniós

jogszabályt, de tudomásuk szerint Szófia ezt pár héten belül meg fogja tenni. Az

irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna minden uniós tagállamnak átvezetnie

saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak 2014

eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük.

Emellett olyan előírásokat is tartalmaz, hogy négyévente auditálni kell a

nagyvállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épületeinek legalább

3 százalékát minden évben fel kell újítani, szem előtt tartva az

energiahatékonyságot a közbeszerzéseknél. A bizottság arról is döntött:

indoklással ellátott vélemény megküldésével következő szakaszba lépteti azt a

kötelezettségszegési eljárást is, amelyet korábban amiatt indított, mert

Magyarország elmulasztotta határidőre benyújtani azt az energiahatékonysági

akciótervet, amelyet a tagállamoknak három évente el kell juttatniuk a

bizottsághoz. Ezt Szlovénia és Románia sem tette meg.

Az elmúlt időszak magyar energiapolitikai intézkedései nem kecsegtetnek sok jóval - hangzott el az Európai Bizottság által szervezett beszélgetésen a márciusban kiadott országjelentés energiapiacra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó főigazgatóságának munkatársa kiemelte: a rezsicsökkentéshez kapcsolható intézkedéseknek egy része a bizottság szerint problémás, részben európai jogba ütközik - erről a Napi számolt be.

Már lehet fűteni a Mecsekben bányászott szénnel

2015. március 23.

(fotó: pannonpower.hu)

Megkezdődött a kitermelt szén értékesítése a Pannon Hőerőmű Zrt.

19

tulajdonában lévő Pécs-Vasasi bányában - erről az Energiainfó, az Index számolt

be az MTI alapján. Eszerint évtizedes tetszhalott állapot után támadt fel újra a

mecseki szénbányászat tavaly decemberben. Azóta a bányavállalkozó megkezdte

a széntároló készlettér kialakítását és megteremtette az értékesítés egyéb

feltételeit, így március közepén a munkagépek elkezdhették fejteni a

tüzelőanyagot. Mostanra mintegy 3000 mázsányi szenet termeltek ki és

halmoztak fel, a lakossági értékesítés március 23-án kezdődött. „Évente 15 ezer

tonnányi szén kitermelésére kaptunk engedélyt, öt éven keresztül” - mondta

Péterffy Attila, a bányavállalkozó Pannon Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez

a mennyiség felszínre hozható a környezet jelentős átalakítása, a por- és

zajterhelés növelése nélkül. „A vasasi szenet döntően a helyi lakosság

tüzelőanyagának szánjuk, amely mind az importszénnek, mind az egyéb,

folyamatosan dráguló energiaforrásoknak valós alternatívája lehet. Ezért olyan

árat határoztunk meg, amely mindenki számára megfizethető és versenyképes a

piacon megtalálható egyéb tüzelőanyagok árához képest” - tette hozzá Péterffy

Attila. Első szakaszban április 30-ig kapható a vasasi szén, majd a bányavállalkozó

összegzi az értékesítés tapasztalatait, és ha szükséges, változtat a gyakorlaton,

hogy az őszi fűtési szezon kezdetére még jobban tudjanak alkalmazkodni a

vásárlók igényeihez. A felszínre hozott, úgynevezett nyers aknaszén fűtőértéke

3000-3600 Kcal/kg, ez nagyjából fél m3 földgáznak és két kg tűzifának felel meg.

Külföldi energiaszektor Atomerőművekre épül a cseh állami energiakoncepció

2015. március 26., 27.

(fotó: wikipedia.org)

Csehországban az atomerőművek veszik át a jövőben a főszerepet a

barnaszenes erőművektől a villamos energia előállításában - egyebek között ezt

tartalmazza az aktualizált cseh állami energiakoncepció, amelyet az ipari és a

kereskedelmi tárca hozott nyilvánosságra a honlapján. A csehországi villamos

20

energia 43 százalékát jelenleg barnaszenes hőerőművekben állítják elő. 2010-

ben ez még 50 százalék volt. Az atomerőművek jelenleg az áram egyharmadát

termelik. Az aktualizált energetikai koncepció szerint 2025-ben a szerepek

felcserélődnek, és az atomerőművekre esik a megtermelt villamos energia

mintegy 45 százaléka, míg a barnaszén aránya egyharmadra esik vissza.

Csehországban jelenleg mintegy 90 ezer gigawattóra áramot termelnek évente.

Ennek mintegy 80 százalékát a Cseh Energetikai Művek (CEZ) állítja elő, amely

részvényeinek 70 százaléka az állam tulajdonában van. A CEZ részesedése

azonban fokozatosan csökken. Míg 2010-ben a CEZ 68 433 gigawattóra áramot

állított elő, 2013-ban már csak 66 709 gigawattórát. Csehország az utóbbi

években tartósan áramexportáló ország. Évente mintegy 17 ezer gigawattóra

áramot szállít külföldre. Az E15 gazdasági napilap európai szakmai körökre

hivatkozva azt írta, hogy Csehország Európában a harmadik legnagyobb

áramexportáló, Franciaország és Németország előzi meg. Az állami energetikai

koncepció azzal számol, hogy az ország a jövőben áramexportőr marad.

(Energiainfó, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság/MTI)

A Roszatommal húznák ki a bajból az Arevát

2015. március 23.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A válsággal küzdő francia atomenergetikai társaságnak, az Arevának együtt

kellene működnie az ágazat orosz óriásával, a globális piacon sikeresen

szereplő Roszatommal - vélte Laurence Daziano, egy párizsi kutatóegyetem

tanára. A közgazdásznő szerint egy ilyen összefogás mindkét félnek előnyös

lenne és segítené az Areva fejlődését. A 87 százalékban állami tulajdonú francia

nukleáris vállalatcsoport hatalmas, 5,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta a

tavalyi évet. 2003 óta nem nyert egyetlen atomerőmű-tenderen sem, és

mindeddig nem tudta befejezni a finnországi Olkiluoto harmadik atomerőművi

blokkjának tíz éve megkezdett építését sem. Az Atomenergiainfó idézte a

L’Opinion napilapot, miszerint az Areva és az ugyancsak állami energetikai

21

társaság, az Electricité de France (EDF) egyesítésével próbálnának javítani a

versenyképességen, különösen reaktorépítési, műszaki és karbantartási

területen. De Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter nemrég azt is

felvetette, hogy példát kellene venni a Roszatomról, ahol sokkal nagyobb az

integráltság. Ennél is tovább ment a L’Opinion napilapban megjelent írásában

Daziano, aki három tényezőben látja az orosz állami atomenergetikai konszern

sikerének titkát. Oroszországban stratégiai ágazatnak tekintik az atomipart, az

országon belül kilenc új reaktorblokk épül, amivel a Roszatom nemcsak a hazai

piacon szerez versenyképességet, hanem a „sorozatgyártásnak” köszönhetően a

nemzetközi színtéren is optimális árakkal tud fellépni - idézte az elemzést a RIA

Novosztyi hírügynökség. A szakértő azt is fontosnak tartja, hogy a Roszatom az

uránbányászattól és urándúsítástól kezdve az atomerőművek építésén,

üzemeltetésén és leszerelésén át a fűtőanyag-szállításig, a kiégett fűtőelemek

feldolgozásáig az atomipar teljes spektrumát átfogja, miközben - a finanszírozást

is beleértve - komplex szolgáltatások kínálatával terjeszkedik a nukleáris

energetika „újonc országaiban”. Mivel a Roszatom gyakorlatát nehéz lenne

megvalósítani Franciaországban, Daziano a partneri együttműködést javasolja,

egyebek közt arra hivatkozva, hogy kínai energetikai társaságokkal már van ilyen

tapasztalata az Arevának. Szerinte nemzetközi projektekben lenne érdemes

megpróbálni a közös munkát. Különösen annak fényében, hogy korábban

együttműködési készségét fejezte ki az orosz konszern is, amelynek érdekeltsége

ráadásul olyan földrajzi régiókra (például Afrikára, Latin-Amerikára és Ázsiára)

terjed ki, ahol a francia atomipar hagyományosan jelen volt, ám most gyakran

inkább az orosz technológia iránt van érdeklődés.

Jordániában is a Roszatom épít atomerőművet

2015. március 23.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Kormányközi együttműködési megállapodást kötött Jordánia és Oroszország az

arab állam első atomerőművének építéséről és üzemeltetéséről - tudósított az

Atomenergiainfó. A dokumentumot március 24-én írta alá Haled Tukan, a

22

jordániai atomenergetikai bizottság elnöke és Szergej Kirijenko, a Roszatom

vezérigazgatója. „A magunk részéről minden tapasztalatunkat felhasználjuk

ahhoz, hogy a legkorszerűbb és legbiztonságosabb atomerőművet építsük fel” -

hangoztatta Kirijenko. A tervek szerint 2022-ig kell elkészülnie a létesítménynek,

amelyben két, egyenként ezer megawattos reaktor üzemel majd. Ilyen

berendezés az indiai Kudankulam erőművének első blokkjában már sikeresen

működik - közölte a Roszatom. A megállapodás értelmében az orosz atomóriás

azt is vállalja, hogy fűtőanyaggal látja el a reaktorokat, a kiégett fűtőelemeket

pedig visszaszállítja Oroszországba. De a két fél együttműködik a jordániai

nukleáris infrastruktúra kiépítésében is, és közösen dolgoznak azon, hogy az arab

ország közvéleménye elfogadja az atomenergiát. A most aláírt dokumentum

arról is rendelkezik, hogy az atomerőmű megrendelőjeként, üzemeltetőjeként a

létesítmény és az ott termelt energia tulajdonosaként egy projekttársaságot

hoznak létre. Kirijenko pedig közölte: a Roszatom kész bekapcsolódni a mintegy

10 milliárd dolláros beruházás finanszírozásába is. Korábban a Bloomberg

amerikai üzleti hírügynökség arról számolt be, hogy a költségek 49,9 százalékát

az orosz atomkonszern állja. Mint Leoš Tomíček, a Roszatomhoz tartozó

marketingtársaság, a Rusatom Overseas alelnöke közölte: vizsgálják a

lehetőségét annak, hogy Amman kérésére a cég beszáll a projekttársaságba,

amely megépíti az erőművet és a tulajdonosa is lesz. Hasonló együttműködésre

már van példa Finnországban - tette hozzá Tomíček, a Hanhikivi-1 atomerőmű-

beruházásra utalva. A hírek szerint a közös társaságban 51 százalék maradna a

hasemita királyság tulajdonában.

A 2011-ben kiírt jordániai tender győztesévé 2013-ban nyilvánították a Roszatomot. A megbízásra a francia Areva és a japán Mitsubishi Heavy Industries konzorciuma, az ATMEA is pályázott. Egy előzetes szerződést már tavaly szeptemberben megkötött a Roszatom és Jordánia. Ez egyebek közt az energiapiac elemzéséről, az építési helyszín előkészítéséről és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséről szól. Tavaly nyáron Dzsomart Alijev, a Rusatom Overseas vezérigazgatója azt mondta: Ammannal két megállapodás aláírása várható. Az egyik a két kormány között születik meg, a másik pedig a projektfejlesztésről szól, vagyis magában foglalja, hogy a Rusatom Overseas a következő másfél-két évben kutatásokat, felméréseket végez és előkészíti az építkezést, amelyről a tervek szerint 2016-ban szentesítenek egy újabb szerződést.

23

Hírek röviden

2015. március 27.

Lakossági fórumot rendez Dunaföldváron a Művelődési Központban az új atomerőművi blokkok létesítésére létrehozott MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Április 8-án, szerdán 17 órától tájékoztatást adnak az új blokkok létrehozását célzó beruházás aktuális állapotáról, a környezetvédelmi hatástanulmányokról, valamint az engedélyezésekről. (Dunaújvárosi Hírlap)

2015. március 24.

„Atomenergiáról - mindenkinek”. Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen április 17-én ismeretterjesztő konferenciát rendez. A tizenhatodik regionális konferencián neves előadók tekintik át azokat a nukleáris kérdésekhez kapcsolódó területeket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. (oah.hu)

2015. március 24.

A paksi atomerőmű aktuális üzemi adatai után most a Budapesti Kutatóreaktor adatait is el lehet érni az Országos Atomenergia Hivatal oldalán, így minden érdeklődő nyomon követheti a folyamatosan frissülő üzemeltetési információkat. (oah.hu)

2015. március 24. Megkezdődött a nyári időszámítás. A módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg, azaz csaknem 40 ezer háztartás éves felhasználását. Az 1980 óta működő rendszerrel mind ez ideig csaknem 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország mintegy 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. (mavir.hu)

Összeállította: László Judit

24