1

MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 19.

Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét a Mátrában 2-3 Céggyűrű a paksi atomerőmű dolgozóinak 3 Létszámleépítést tervez a Vértesi Erőmű Zrt. 4

A paksi bővítés hírei Ljubljanában folytatódott a közmeghallgatás a paksi beruházásról 5 Romániában három fórumot is tartottak 6-7 Osztrák-magyar párbeszéd a tervezett paksi blokkokról 7 A közmeghallgatásokról is beszámoltak Luxemburgban 8

Szponzorálás Az MVM továbbra is névadó szponzora a veszprémi kézilabdásoknak 8-9

Alternatív energia Kiadták az első zöld rendszámot - A várnegyedben is van villanytöltő 9-11

A hazai energiaszektor hírei A földgáz csak egy uniós városban olcsóbb a budapestinél 11-12 Jóváhagyta a százhalombattai fűtőmű átvételét a versenyhivatal 12 Lakossági energiahatékonysági programot nem fizet az EU 13

Külföldi energiaszektor Foratom: száz új reaktor kellene 2050-ig 13-14 Európai piacokra törekszik a Rusatom Service 14-15 Atomerőmű építésére készül Egyiptom és Fehéroroszország 15-16 Már két reaktor üzemel Japánban 16-17

Szófia szakít a Westinghouse céggel 17-18 Olcsóbb a román áram Magyarországon, mint Romániában 18 A Gazprom ismét szállít Ukrajnának 19

Lengyelországban LNG-terminált adtak át 19-20 Uniós földgázvezeték épül a Baltikumban 21 IEA: túlkínálat lehet 2016-ban is az olajpiacon 21-22 Gázlelőhelyek az Északi-sarkkörön és Romániában 22-23

Hírek röviden 24 Tíz nagyvállalat együttműködik a klímaváltozás elleni közdelemben - Megjelent a rendelet az energetikai auditorok által fizetendő díjról - Januártól változik az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása

2

Hírek az MVM Csoportról Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét a Mátrában

2015. október 14.

(fotó: hvg.hu/MTI)

Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőművét adta át a Mátrai Erőmű Zrt.

a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén. A mintegy 6,5 milliárd

forintért megépült létesítmény 16 megawattos teljesítményű. A fejlesztéssel

Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló energiás erőműve jött

létre. A zagytározó sík felületén, 30 hektáron kialakított szolármezőn 72 ezer 480,

dél felé tájolt napelemet helyeztek el. Az onnan nyert energiát a távvezeték-

hálózatba táplálják, ezzel mintegy négyezer háztartást képesek ellátni

zöldenergiával. A fele részben az erőmű által biztosított forrásból, illetve

fejlesztési adókedvezménnyel megvalósult beruházás mintegy 24 ezer tonnával

csökkenti a magyarországi szén-dioxid-kibocsátást - tudósított az MTI nyomán a

Napi, a nol.hu, a magyarhirlap.hu, a minap.hu, a Privátbankár, a ProfitLine, az

mfor.hu, az inforadio.hu, beszámolt róla a Kossuth Rádió és a TV2 hírműsora is.

(fotó: heol.hu)

"Maradni fogunk és a magyar energiagazdaság minden szereplőjével közösen

fogjuk alakítani a magyarországi energiagazdálkodás jövőjét" - jelentette ki

Marie-Theres Thiell, a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke, utalva

arra, hogy az RWE éppen húsz esztendeje van jelen Magyarországon.

Hangsúlyozta: ma büszkék erre az RWE-csoporton belül is egyedülálló

létesítményre, bár 2013-ban, a beruházás tervezésekor még komoly

"turbulenciák" jellemezték a magyar energiagazdaságot, és az erőmű fő

tulajdonosa, a német RWE-csoport még korántsem volt biztos abban, hogy

további fejlesztéseket kíván végrehajtani Magyarországon. Bernhard Lüschper, a

zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy egy fotovoltaikus erőmű

megépítése újfajta gondolkodásmódot feltételez. A Mátrai Erőmű Zrt. 74

3

százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában

van, 26 százalékát pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. birtokolja. A 950

MW-os erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az

energiaszektor második legnagyobb áramtermelője: a teljes hazai éves

villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő. A mintegy 2100 embert

alkalmazó társaság nettó árbevétele 101,5 milliárd forint, adózott eredménye

pedig 8,9 milliárd forint volt 2014-ben, míg 2013-ban 95,6 milliárd forint nettó

árbevételt és 10,5 milliárd forint nyereséget könyvelt el.

A Heves Megyei Hírlap arra is kitért, hogy egy kompetenciaközpont is létrejön a beruházásnak köszönhetően. RWE-szinten, de kis- és középvállalkozásoknak, háztartásoknak is tudnak napenergiás megoldást ajánlani. A fejlesztés iránt már Horvátországból is volt érdeklődés - mondta Marie-Theres Thiell.

Céggyűrű a paksi atomerőmű dolgozóinak

2015. október 16.

(fotó: paksihirnok.hu) Huszonnegyedik alkalommal adták át a Céggyűrű elismerést: húsz fővel

gyarapodott a paksi atomerőmű legrangosabb kitüntetésével elismert

dolgozók közössége - erről a paksihirnok.hu számolt be és képeket is közölt. A

Csengey Dénes Kulturális Központban vehették át kitüntetésüket október 16-án

a következő dolgozók:

Balázs István Pál, Bokor László, Bolla Lajos, Csöndes József, Frast Gábor, Galgóczy

Sándor, Göttli József, Györki Mihály László, Horváth László, Illés Rozália, Jakab

Albert, Juhász Gábor, Koczka Jánosné, Miholics János, Noszek József, Straubinger

József, Szabó Györgyné, Szabó János, Takács Imre Ferenc, Vargáné Kovács Mária.

4

Létszámleépítést tervez a Vértesi Erőmű Zrt.

2015. október 16.

(fotó: kemma.hu)

Háromszáz dolgozó elbocsátása került szóba a Vértesi Erőmű

menedzsmentjének rendkívüli ülésén - írta a 24 Óra. "Az erőmű vezetése nem

határolódik el a korábban ismertetett létszámcsökkentéstől, most a folyamat

szándékbejelentése történt meg. Ezután megkezdődik az érdekképviseleti

egyeztetés" - mondta a lapnak Magyari József, a társaság vezérigazgatója. A

cikket az MTI alapján a vg.hu, az Index, a nol.hu, a kemma.hu, a

szakszervezetek.hu is átvette. A Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák

szigorodása miatt december 31. után nem tüzelhet el szenet, és bár

bejelentették a bezárást, annak pontos részletei jelenleg sem ismertek. Az

erőműben most 759-en dolgoznak. A Vértesi Erőmű Zrt. 2020-ig kötelezettséget

vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és

melegvíz-ellátására, amit 2016 januárjától az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő

Zrt. gázkazános erőműve lát el - írta a lap. AZ MVM korábban azt tervezte, hogy

a környezetvédelmi normák szigorodása miatt a hulladékból származó

tüzelőanyagra állítja át a Vértesi Erőművet. A dolgozókat szeptember elején

tájékoztatták arról, hogy az MVM és az erőmű technológiai és jogszabályi

feltételek miatt az új tüzelőanyag elégetését nem látja megvalósíthatónak. Akkor

az is elhangzott, a szenes részleg működésének befejezése után a telephelyet

bizonytalan időre konzerválják. A Vértesi Erőmű Zrt. az oroszlányi képviselő-

testületnek készített előterjesztésében az erőműben 2016 után használható

blokkok értékét tízmilliárd forintot meghaladó összegre tartotta. Akkori

becsléseik szerint az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37

milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér,

az áram árába épített támogatás nyújtana fedezetet.

5

A paksi bővítés hírei Ljubljanában folytatódott a közmeghallgatás a paksi beruházásról

2015. október 13., 14.

(fotó: mvmpaks2.hu)

Az új atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyezésének nemzetközi

szakasza október 12-én közmeghallgatással, majd szakértői konzultációval

folytatódott Ljubljanában - közölte holnapján a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő

Zrt. Horváth Zoltán, a Baranya megyei Kormányhivatal vezetője ismertette az

engedélyezés főbb jellemzőit, szabályait. Ezt követően Aszódi Attila, a paksi

atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos bemutatta a

Paks II. projektet, az új blokkok létesítésének és üzemeltetésének környezetre

gyakorolt hatását, részletesen kitért a biztonsági paraméterekre is. A csaknem

kétórás közmeghallgatás második felében a kérdésekre adtak részletes választ a

magyar delegáció tagjai.

(fotó: aszodiattila.blog.hu)

A szakértői konzultáció előtt a szlovén és a magyar delegáció vezetői közös

sajtótájékoztatót tartottak, amelyről a szlovén rádió is beszámolt. A szlovén

szakértői gárda ott és később az egyeztetésen is kifejtette: Paks II. környezeti

hatástanulmányát kifejezetten magas szakmai színvonalú elemzésnek tartja -

erről a Paks-Press Hírügynökség írt Aszódi Attila blogjára hivatkozva. A szlovén

hatóság vezetője egyértelművé tette: saját szakértőik vizsgálata is azt igazolja: az

új paksi blokkok biztonságosak lesznek, a bemutatott biztonsági filozófiának

köszönhetően a világ egyik legbiztonságosabb rendszere lesz a paksi. Az

egyeztetésen szó volt a telephely hűtővíz-ellátottságáról, a tervezési alapba

tartozó külső események (mint pl. a földrengés) tervezésnél történő figyelembe

vételéről, az alternatívák vizsgálatának kérdéséről is. A szlovén szakértők által

előzetesen összeállított 39 kérdés mindegyikére meggyőző választ adtak.

6

Romániában három fórumot is tartottak

2015. október 14., 15.

(fotó: mvmpaks2.hu)

A Paks II. beruházást "Fukusima-álló" technológiával készítették elő, amely a

2011-es atomerőmű-balesethez hasonló körülmények között is védi a Pakson

megépítendő két új blokk duplafalú betonburkolatának épségét - mondta

Aszódi Attila kormánybiztos azon a közmeghallgatáson, amelyet a beruházás

környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultációban tartottak Bukarestben. Az

OrientPress, az Origó, az inforadio.hu, a paksihirnok.hu/MTI tudósítása felidézte:

Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának

felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az

espoo-i egyezmény értelmében. A szomszédokon kívül Németország,

Csehország, Görögország és Málta élt a lehetőséggel. Az angolul is közzétett

kétezer oldalas környezeti hatástanulmány rövidebb összefoglalóját ezen

országok nemzeti nyelvére is lefordították. Románia volt az egyetlen, amely nem

egy, hanem három nyilvános fórumot kért: a bukaresti tájékoztató előtt a

beruházó Nagyváradon és Temesváron is válaszolt a helyi hatóságok és civil

szervezetek képviselőinek kérdéseire. A csaknem ötórás bukaresti

közmeghallgatáson a román környezetvédelmi szervezetek, atomenergetikai

cégek és vízügyi hatóságok képviselői főként az esetleges balesetek lehetséges

egészség- és környezetkárosító hatásairól, a radioaktív hulladék kezeléséről és a

Duna vizének hőterheléséről érdeklődtek. Aszódi Attila kormánybiztos kifejtette:

a paksi bővítésnek sem az építkezési, sem az üzemeltetési időszakban nem

lesznek határon áthúzódó környezeti hatásai. Paks II. még egy elenyésző

valószínűségű, ám súlyos baleset esetén sem okozhat nagyobb radioaktív

terhelést Magyarország határainál, mint amekkora sugárdózis egy fogászati

röntgenfelvétel készítésénél éri az embert - mondta, részletesen ismertetve a

tervezett létesítményekkel szemben támasztott biztonsági követelményeket és

műszaki megoldásokat. Aszódi Attila jelezte: Magyarország energetikai

biztonságát veszélyezteti az, hogy az ország áramszükségletének mintegy

harmadát importból fedezi, ráadásul ez az energia fosszilis fűtőanyagot használó

erőművekből származik, tehát hosszú távon nem lehet számítani rá. Az

energiaszükséglet másik harmadát a jelenlegi négy paksi blokk fedezi, de ezeket

7

két évtized múlva le kell állítani. Ha Magyarország szén-dioxid kibocsátását

korlátozni szeretné uniós kötelezettsége szerint, egyedüli megoldás az

atomenergia-termelés - magyarázta. Az MTI érdeklődésére felidézte, hogy

lezajlott a nemzetközi közmeghallgatások többsége: Eszék, Bécs, Nagyvárad,

Temesvár, Kijev és Ljubljana után érkeztek Bukarestbe. A közmeghallgatási

folyamat a müncheni és belgrádi lakossági fórummal, illetve az ezekhez

kapcsolódó szakértői egyeztetésekkel zárul novemberben.

Osztrák-magyar párbeszéd a tervezett paksi blokkokról

2015. október 16.

(fotó: mvm.hu)

A paksi atomerőmű blokkjainak átállítása 15 hónapos üzemeltetési ciklusra, az

új blokkok építése, a veszélyhelyzet-kezelés, a radioaktív hulladék kezelése,

valamint az idén májusban lezajlott IRRS-misszió eredményei is napirenden

szerepeltek az osztrák-magyar kétoldalú találkozón, amelynek október 12-én és

13-án az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont. A magyar delegációt

Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója vezette. A hazai küldöttségben helyet

kaptak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks

II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú

Nonprofit Kft., az Országos Közegészségügyi Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-

biztonsági Hivatal és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselői is. Miként az

OAH honlapján közzétette: élénk érdeklődést váltott ki osztrák részről a paksi

blokkok átállása 15 hónapos üzemeltetési ciklusra, amelyről Czibula Mihály, az

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. projektvezetője tartott előadást. Elmondta: bár új

módszerről van szó, az átállás nem érinti kedvezőtlenül a biztonságot. Szintén

kiemelt figyelmet kapott az új atomerőművi blokkok magyarországi építése. Az

MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részéről Horváth Miklós törzskari igazgató

a tervezett beruházásához kapcsolódó információkat ismertette. Az osztrák

partnerek a környezetvédelmi eljárás és a telephely-engedélyezési eljárás közötti

kapcsolatról, a régi és az új blokkok együttes működéséről, a környezeti

hatásokról tettek fel kérdéseket. Az eseményről a Paks-Press Hírügynökség is

tájékoztatott.

8

A közmeghallgatásokról is beszámoltak Luxemburgban

2015. október 12., 13.

(fotó: paksihirnok.hu/TEIT)

A paksi atomerőmű új blokkjairól tartott közmeghallgatásokról, a Paksi

Társadalmi Tanács megalakulásáról is szó volt a GMF Luxemburgban tartott

éves közgyűlésén és szemináriumán. A paksi atomerőmű környezetében lévő

településeket képviselő TEIT és a Bátaapáti térségében érdekelt TETT is részt vett

a GMF, vagyis a Nukleáris Létesítmények körüli Európai Önkormányzatok

Csoportja programján. A magyar résztvevők elmondták: folyamatos az

egyeztetés a Paks II. projektcéggel és a kormányzati szervezetekkel, fórumokat,

közmeghallgatásokat tartottak, amelyek nyomán az atomerőmű körüli

negyvenegy település részvételével megalakult a Paksi Társadalmi Tanács.

Darabos Józsefné, a TETT elnöke a paksihirnok.hu portálnak azt mondta: ő a

Bátaapátiban létesített tároló és társulásuk történetét vázolta, kitérve arra is,

hogy kiemelkedően magas a program lakossági támogatása. A közgyűlésen

további két évre újraválasztották a GMF vezetőit, köztük Dohóczky Csabát, aki

2004 óta látja el az alelnöki tisztségét. Erről a Tolnai Népújság internetes felületén

is beszámolt Vida Tünde.

Szponzorálás

Az MVM továbbra is névadó szponzora a veszprémi kézilabdásoknak

2015. október 14., 15., 17.

(fotó: mvm.hu)

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. továbbra is a veszprémi férfi

kézilabdacsapat névadó szponzora. A kizárólagos szponzori megállapodás

szerint a sportág legeredményesebb magyar férfi csapata MVM Veszprém névvel

9

szerepel a hazai és a nemzetközi bajnokságokon. „Az MVM elkötelezett abban,

hogy szerepet vállaljon a valódi értékek megőrzésében és különös figyelmet fordít

a kiemelkedő teljesítmények támogatására. Az MVM Veszprém hazai és

nemzetközi sikereivel tovább növeli a magyar kézilabdázás elismertségét, illetve

névadó szponzora ismertségét is. Büszkék vagyunk rá, hogy továbbra is a magyar

kézilabda sport legjobbja mellett állhatunk” - mondta dr. Bentzik Réka, az MVM

Csoport megbízott kommunikációs igazgatója. (mvm.hu)

Kálomista Gábor, a klub társelnöke a vehirsport.hu portálnak beszélt arról, hogy

a mezeken a Balatont is népszerűsítik. A klub honlapjának beszámolója szerint

azt is jelezte: befejeződtek a tárgyalások az MVM Zrt.-vel, mely a továbbiakban

is névadó szponzorként támogatja a csapatot. A tárgyalásokra az MKB-nak a

támogatói körből történt kilépése miatt volt szükség. Erről beszámolt a Metropol,

a Nemzeti Sport is. A Magyar Nemzet pedig Fonyó Károlyra, a klub elnökére

hivatkozva azt írta: a jövőben az állami cégek a kézilabda-szövetségen keresztül

támogatják a sportágat, de a rendszert még pontosan ki kell dolgozni.

(fotó: magyarhirlap.hu)

A férfi kézilabda Bajnokok Ligája A-csoportjának rangadóján a több

kulcsemberét is nélkülöző MVM Veszprém hazai pályán tökéletes hajrával 29-

27-re legyőzte a THW Kielt, így továbbra is őrzi veretlenségét a sorozatban - a

legtöbb portál beszámolt a győzelemről, köztük a nemzetiport.hu, a

magyarhirlap.hu is.

Alternatív energia Kiadták az első zöld rendszámot - A várnegyedben is van villanytöltő

2015. október 12., 14., 13.

(fotó: mfor.hu/Jedlik Ányos Klaszter)

10

Kiadták az első zöld rendszámot, amellyel kedvezményeket vehetnek igénye az

elektromos autók tulajdonosai - a Jedlik Ányos Klaszter közleményét az mfor.hu,

az Energiainfó, a Napi, a Privátbankár, a vezess.hu is ismertette. Az első

rendszámot egy elektromos BMW i3 kapta, amely a Wallis Duna Kft. tulajdona.

A Jedlik Ányos Klaszter szeptember 30-án átadta a Nemzetgazdasági

Minisztériumnak az ösztönző intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot. A

minisztérium pedig november 30-ig nyújtja be törvénymódosításait: a zöld

rendszámmal ellátott autók ingyenesen parkolhatnának, használhatnák a busz-

vagy zöldautó-sávokat és szmogriadóban is korlátozás nélkül közlekedhetnének,

mentesülnének az útdíj és az esetleges dugódíj alól is. A tulajdonosok

kedvezményesen juthatnának tömegközlekedési bérlethez is - emelte ki Bottyán

Balázs, a klaszter ügyvezetője. A környezetkímélő autók tulajdonosainak nem

kell majd regisztrációs adót, átírási illetéket, gépjármű- és cégautó-adót

fizetniük - ezt Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és

adóügyekért felelős államtitkára jelentette be, amikor ismertette a kormány

adócsomag-tervezetét. (Napi)

(fotó: autoszektor.hu)

Közben az is kiderült, hogy 9 zöld rendszámot adtak ki az országban, ezek közül

az első a budavári önkormányzaté, amely a főváros I. kerületének két pontján, a

Lovas úton és a Várkert Bazár mélygarázsában elektromos autók töltéséhez

szükséges eszközöket telepített. Nagy Gábor Tamás polgármester azt

hangsúlyozta: a zöld forgalmi rendszámú gépjárműveknek október elsejétől

ingyenessé teszik a parkolást az I. kerületben. A telepített töltők több szabvánnyal

is kompatibilisek, egyidejűleg két járművet tudnak 15-30 perc alatt menetkészre

feltölteni. A villámtöltőket egy speciális kártyával díjmentesen használhatják az

elektromos autók tulajdonosai, de az önkormányzat megvizsgálja annak

lehetőségét, hogy a Jedlik Ányos-terv részeként hosszabb távon is ingyenes

maradhasson a villanytankolás a kerületben. (holvezesssek.hu, Autószektor,

hirado.hu/MTI))

Megkérdőjelezhető, hogy az elektromos hajtású motorok valóban gazdaságosabbak és környezetkímélőbbek-e, mint belső égésű társaik - a Magyar Idők hazai szakemberek kételyeire utalt. A rövid hatótávolság, a környezetszennyező energiaszektor és a magas ár sem mellettük szól. Sőt, a

11

Szegedi Tudományegyetem kutatói kifejlesztettek egy mérőeszközt, amellyel a nanoméretű részecskéket is lehet mérni, és baktériumtenyészettel meg tudják állapítani a rajtuk lévő rákkeltő anyagokat. Ennek segítségével a jövőben környezetbarátabb üzemanyag fejleszthető - jelezte cikkében Péterffy Balázs.

A hazai energiaszektor hírei

A földgáz csak egy uniós városban olcsóbb a budapestinél

2015. október 16., 17.

(fotó: mekh.hu)

Budapestnél egyetlen uniós fővárosban olcsóbb a lakossági földgáz a Magyar

Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi energiaár-

összehasonlítása szerint. Az elemzés 29 fővárost vizsgált, magában foglalva az

összes európai uniós fővárost. Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az idei

szeptemberi árak szerint Budapesten 3,33 eurócent volt egy kilowattóra földgáz,

ennél kevesebbet - 3,19 eurócentet - csak Bukarestben kellett fizetni. Párizsban,

Amszterdamban, Dublinban, Londonban, Madridban vagy Ljubljanában ennek

több mint kétszerese, míg Stockholmban a hatszorosa, 20,66 eurócent volt egy

kilowattóra földgáz lakossági ára. A MEKH vizsgálata kitért a villamosenergia-

árakra is. A magyar fővárosban 12,06 eurócent volt egy kilowattóra áram,

amellyel Budapest a 4. helyezett, a legalacsonyabb, 6,23 eurócent Belgrádban

volt, a legdrágább pedig Koppenhágában, 30,34 eurócent. 2013 szeptemberében

a két keresetből élő magyar háztartások jövedelmük 6,6 százalékát költötték

gázra és áramra, addig tavaly ez az arány már csak 5,5, idén pedig 4,7 százalék

volt. E tekintetben Budapest a 2013-as 2. legdrágább helyről a 10. helyre került a

rangsorban - ismertette a hivatal honlapján is megtalálható közleményt az Origó,

a vg.hu, a hvg.hu.

Legtöbben áramszolgáltatójuknak tartoznak, a legnagyobb kintlévőség a földgázszolgáltatásban volt nyár végén - erről közölt cikket a Magyar Idők a MEKH-re hivatkozva. A hivatal csaknem 1,7 millió kifizetetlen közműszámlát tart nyilván és 77,6 milliárd forintot meghaladó tartozást. A rezsicsökkentést

12

megelőző nyáron még mintegy 3 millió kifizetetlen energiaszámla volt országban, ezek összértéke meghaladta a 140 milliárd forintot. Áramszolgáltatójuknak 1,04 millióan nem fizették be számlájukat, 11 ezerrel kevesebben, mint egy éve. A távhő díjával kb. 200 ezren maradtak el, négyezer fővel kevesebbnek van tartozása, mint egy évvel korábban. A földgázszolgáltatásban a 455 ezer hátralékos viszont harmincezerrel több, mint 2014 nyarán - olvasható Somogyi Orsolya cikkében.

Jóváhagyta a százhalombattai fűtőmű átvételét a versenyhivatal

2015. október 14.

(fotó: veolia.hu)

Jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a Veolia Energia Magyarország

Zrt. átvegye a GDF SUEZ-től a százhalombattai fűtőművet, ezzel az egyik

legfontosabb akadály hárult el a júliusban aláírt, a fűtőművet működtető Dunai

Hőtermelő Kft. megvételéről szóló megállapodás megkötése elől - közölte a

Veolia az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a vg.hu, a napi.hu, a Privátbankár, az Index,

az Eco, hogy az ügylet sikeres zárása után a társaságcsoport újabb városban

kapcsolódhat be a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőenergia előállításába. Az

alig több mint egy éve átadott, 25,2 MW névleges teljesítményű korszerű fűtőmű

összesen 4200 lakás hőenergia-szükségletét termeli meg a településen, de a

tranzakció a lakossági távhőszolgáltatást csak közvetve érinti. A szolgáltatásért a

városi távhőszolgáltató felel, ez a társaság áll szerződésben a százhalombattai

fűtőművet működtető Dunai Hőtermelő Kft.-vel, megvásárolva a távfűtés

ellátásához szükséges hőt. A fogyasztók a fűtőmű tulajdonosváltásából semmit

sem érzékelnek - közölte a Veolia. A városi távhőszolgáltató társaság a Dunai

Hőtermelő Kft. kapacitásainak csak egy részét kötötte le a százhalombattai

lakosság hőellátására, így lehetőség van ipari fogyasztók ellátására is. A

százhalombattai fűtőmű megvételét még a Magyar Energetikai és Közmű-

szabályozási Hivatalnak is jóvá kell hagynia, a Veolia várakozásai szerint azonban

hamarosan megtörténhet a fűtőmű tényleges átvétele is - idézte a közlemény

Fernezelyi Ferencet, a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatóját.

13

Lakossági energiahatékonysági programot nem fizet az EU

2015. október 12.

(fotó: mekh.hu)

Az Európai Unió irányelvei és szabályai nem teszik lehetővé uniós források

magáncélú felhasználását, így uniós támogatásból csak közösségi tulajdonban

lévő intézményeknél lehet energetikai korszerűsítés - írta a Miniszterelnökségre

hivatkozva a Magyar Idők. Emlékezetes: Lázár János Miniszterelnökséget vezető

miniszter kijelentését - hogy uniós forrásokból nem lesz lakossági energetikai

pályázat a 2014-2020-as ciklusban - az energetikai szakma értetlenül fogadta. A

lap a Miniszterelnökség tájékoztatására hivatkozva jelezte: a kormány - más

tagországokhoz hasonlóan - szerette volna elérni, hogy uniós forrásokból a

lakossági energiahatékonysági korszerűsítések is támogatásban

részesülhessenek, ezt azonban az EU - miként korábban - a 2014-2020-as

programozási időszakban sem engedélyezte. Az elmúlt időszakban megvalósult

lakossági energiahatékonysági beruházások költségeit - így a panelprogramét is -

a kiotói egyezmény révén rendelkezésre álló, fel nem használt szén-dioxid-kvóták

fedezték. Ezek az Otthon melege programban lezajlott beruházások azonban

korábban sem érintettek uniós forrást, mint ahogyan a nemrégiben lezárult

mosógépcsere-program sem - erre is kitért cikkében Somogyi Orsolya.

Külföldi energiaszektor Foratom: száz új reaktor kellene 2050-ig

2015. október 13., 15.

(grafika: atomenergiainfo.hu)

Az Európai Unió energetikai céljainak elérésére 2050-ig és azt követően is

legalább a jelenlegi szinten kell megőrizni a nukleáris energiatermelést -

14

olvasható az Európai Atomfórum (Foratom) minap közzétett nyilatkozatában. A

dokumentumot az Európai Bizottságnak írták abból az alkalomból, hogy az EU

végrehajtó testülete év végéig újabb Nukleáris Tájékoztató Programot készül

közzétenni - jegyezte meg az Atomenergiainfó. A lobbiszervezetként működő

Foratom szerint a nukleáris ágazat teljesítményének megőrzéséhez a következő

35 évben - a kieső kapacitások pótlására - több mint száz új reaktorblokkot

kellene üzembe helyezni Európában. A szervezet arra számít, hogy 2050-ben az

Európai Unió legalább 14 tagállamában használnak majd atomenergiát. Ez

ugyanis megfelel az uniós energiapolitika mindhárom kritériumának: tartósan

garantálja az ellátásbiztonságot, elősegíti a szén-dioxid kibocsátásának

csökkentését, versenyképessé teszi az áram árát. A Foratom arra is felhívta a

figyelmet, hogy nő az érdeklődés a nukleáris energia iránt: minden eddiginél több

(a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint 67) reaktor áll építés alatt.

A hvg.hu arra is kitért, hogy a Foratom szerint az EU-nak el kell fogadnia az

alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák közti semlegesség elvét, amely

elősegíti az ilyen beruházásokat, és biztosítja a stabil szabályozási és beruházási

keretet. Ennek része az is, hogy ne lehessen bevezetni nukleáris adót.

Európai piacokra törekszik a Rusatom Service

2015. október 13.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Európai cégekbe vásárolná be magát a Roszatom nukleáris erőművek

szervizelésével foglalkozó társasága, a Rusatom Service. Jevgenyij Szalkov, a cég

vezérigazgatója egy jereváni atomenergetikai konferencián újságírók előtt

kijelentette: potenciális célpontként nyugat- és kelet-európai vállalatok is szóba

jöhetnek, hogy a Rusatom Service megjelenhessen azok piacain. „Ezeknek a

társaságoknak már vannak meglévő szerződéseik, következésképpen azokat is

megvásároljuk, ha beszállunk a tőkéjükbe” - idézte a vezérigazgatót a Nuclear.ru

orosz szakportál, ennek alapján pedig a magyarországi Atomenergiainfó.

Elsősorban szovjet, illetve orosz technológiával épült külföldi erőművek

szervizelésébe szeretne bekapcsolódni a Roszatom leányvállalata, hiszen ehhez

15

értenek legjobban, ezen a területen leginkább versenyképesek - mondta. Ám azt

sem zárta ki, hogy nyugati építésű atomerőművek kiszolgálásában is részt

vegyenek akár kölcsönösségi alapon: vagyis úgy, hogy nyugati partnereit a

Rusatom Service is bevonná saját projektjeibe. Szalkov szerint erre a legtöbb

esély Franciaországgal van, hiszen ott sok reaktor szorul korszerűsítésre vagy

üzemidő-hosszabbításra. Az orosz társaság ugyanakkor változatlanul ki akarja

használni a tendereket is arra, hogy pozíciókat szerezzen európai piacokon.

Atomerőmű építésére készül Egyiptom és Fehéroroszország

2015. október 14., 12.

A Roszatom tárgyalásai záró fázisba jutottak egy új atomerőmű építésről

Egyiptommal, a beruházási szerződést várhatóan év végére aláírják - közölte

Anton Moszkvin, az orosz állami konszern alelnöke az Egyesült Arab

Emírségekben tett látogatásán, melyről az inforadio.hu, a 24.hu is közölt

részleteket az MTI alapján. Elmondta, hogy az erőmű első blokkját 2022-re

helyezik üzembe, ha még idén megkötik a szerződést. A beruházást az

Oroszország által nyújtott hitelből finanszírozzák. Egyiptom atomerőmű-építési

tervei 1981-ig nyúlnak vissza, de a programot Kairó az 1986-os csernobili

katasztrófa után leállította. A terveket 2006-ban vették ismét elő, és már

folyamatban volt a tenderkiírás előkészítése, amikor 2011 februárjában

megbuktatták Mubarak elnököt. Egyiptom az idén februárban írt alá

szándéknyilatkozatot Oroszországgal atomerőmű építéséről. Az elnök korábban

az energiaellátás diverzifikációjának szükségességével indokolta az atomerőmű-

projektet és bejelentette: a következő három évben 4300 megawatt nap- és

szélenergia áramtermelő kapacitást hoznak létre. Az észak-egyiptomi Dabaa

városnál tervezett atomerőmű négy reaktorblokkal készülne el. A beruházásról

csak a Roszatommal folytatnak tárgyalásokat. A Roszatom közben a szaúdi

kormányzati testülettel is tárgyal atomenergia-ipari tervekről.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A világ legbiztonságosabb és legkorszerűbb atomerőműve épül

Fehéroroszországban - egyebek közt erről volt szó azon a megbeszélésen,

16

amelyet a szovjet utódállam elnöke, Alekszandr Lukasenko folytatott a

beruházást végző Roszatom vezérigazgatójával, Szergej Kirijenkóval. Az

atomenergiainfo.hu által idézett Belta helyi hírügynökség összefoglalója szerint

Lukasenko utalt arra: a biztonság azért is különösen fontos, mert a lakosságban

még élénken él a köztársaság egy részét is sújtó 1986-os csernobili katasztrófa

szomorú emléke. „Megállapodtunk abban, hogy a legjobb atomerőművet építjük

meg, méghozzá másoknak példát mutatva, a legmagasabb színvonalon” -

hangoztatta az államfő, aki szerint az ország nyugati részén, Osztrovecnél épülő

blokkok akár új szakaszt is nyithatnak az atomerőmű-építés és az abban

világvezető Oroszország számára. A létesítményben két, egyenként 1200

megawattos reaktor működik majd. Az atomerőmű AESZ-2006 típusú lesz, olyan,

amilyet a paksi bővítéshez is kínál a Roszatom. Kirijenko azt is hangsúlyozta, hogy

ez a 3+ generációs atomerőmű a legkorszerűbb, a legbiztonságosabb a világon.

Nagyra értékelte a fehérorosz alvállalkozók munkáját is, mondván: ezek a

beszállítók jelentős tapasztalatot halmoztak fel, és számítanak rájuk azoknál az

atomerőmű-építéseknél is, amelyekre a világ más pontjain nyert el megbízást az

orosz konszern.

Már két reaktor üzemel Japánban

2015. október 15.

(fotó: japantimes.co.jp)

Újraindították a szendai atomerőmű második blokkját is. A szigetországban így

jelenleg két reaktor üzemel a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után leállított

43 üzemképes közül. A Kjúsú szigetén lévő kétreaktoros szendai atomerőmű első

blokkját augusztusban indították újra, miután a reaktor megfelelt a "világ

legszigorúbb biztonsági előírásainak", amelyeket Tokió dolgozott ki. Az

üzemeltető KEPCO a múlt hónapban fejezte be a 157 fűtőanyag-rúd behelyezését

a 890 megawatt teljesítményű reaktorba, október 15-én pedig már csak a végső

biztonsági ellenőrzéseket végezte. A blokk által termelt áramot október 21-től

vezetik a villamosenergia-rendszerbe. Ezután folyamatosan emelik a reaktor

teljesítményét, amit újabb ellenőrzések követnek. Maximális teljesítményén

november közepétől kezd üzemelni a reaktor. A társaság elnöke közölte: a lehető

17

legnagyobb hangsúlyt fektetik a reaktor biztonságos működésére. A szendai

atomerőmű második reaktorának jobboldali főturbináját azonban a létesítmény

1985-ös megépítése óta nem cserélték, ami - hírügynökségi jelentések szerint -

aggodalmakra adhat okot. A KEPCO közlése szerint az ezzel kapcsolatos

munkálatokat csak 2018-ban kezdik meg, addig viszont garantált a létesítmény

biztonságos működése. Az erőmű első blokkjának augusztusi újraindításával

véget ért egy csaknem kétéves szünet az atomenergia-termelésben a

szigetországban. A japán kormány további, az új és szigorú szabályozásoknak

megfelelő reaktorok beindítását tervezi. (mno.hu, hg.hu, 24.hu/MTI)

Szófia szakít a Westinghouse céggel

2015. október 14.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Lemond az atomerőmű-építési együttműködésről a Westinghouse nukleáris

energetikai vállalattal a bolgár kormány. Miként az Atomenergiainfó írta, a japán

Toshiba konszernhez tartozó amerikai társaság és Szófia a kozloduji erőmű 7.

számú reaktorának tető alá hozásáról kötött megállapodást, ám Bojko Boriszov

bolgár miniszterelnök a minap kijelentette: a cég nem tudott a következő tíz évre

a projekthez kapcsolódó pontos finanszírozási, befektetési és nyereségadatokat

bemutatni. Az IA Regnum orosz hírportál szerint Boriszov azt is hangoztatta, hogy

a Westinghouse-tól olyan memorandumot kaptak, amely nem említi, mi lesz a

reaktorral tíz év múlva. Mint utalt rá, az amerikai adatok a veszteségek

csökkenéséről szóltak, holott szerinte a profitról kellene beszélni. Roderick

Moore, a szófiai amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője védelmébe vette a

Westinghouse-t, mondván, az nagy bulgáriai tapasztalatokkal rendelkező, komoly

vállalat, amely az atomlétesítmények építésén kívül más szolgáltatásokat is

kínálhat. Az együttműködés pedig nem annyira az Egyesült Államok, mint inkább

Bulgária érdeke, hiszen „sérülékeny” a balkáni ország energiaellátása. Bulgária

2014 augusztusában kötött szerződést a Westinghouse céggel a kozloduji 7. blokk

megépítéséről. Az akkori bolgár kormány választása annak ellenére esett az

amerikai vállalatra, hogy a döntést nem előzte meg tender, a Kozlodujba tervezett

AP-1000 típusú reaktorból pedig még egyetlen sem üzemel a világon, nyolc

18

építése (négy Kínában és négy az USA-ban) még csak folyik. A munkálatoknak

jövőre kellene elkezdődniük, az új blokkot 2021-ben adnák át. A bulgáriai

kormányváltás után, tavaly novemberben azonban megindult a szerződés

felülvizsgálata. A költségeket idén március elején előzetesen már 7,7 milliárd

dollárra becsülték az amerikaiak. A bolgár kormány viszont jelezte: ekkora kiadást

nem tud vállalni, így javasolta: 49 százalék erejéig szálljon be befektetőként a

beruházásba a Westinghouse, az amerikaiak azonban nemet mondtak erre.

Olcsóbb a román áram Magyarországon, mint Romániában

2015. október 13.

(fotó: maszol.ro)

Magyarországon a lakosságnak kevesebbet kell fizetnie a villamos energiáért,

mint Romániában, pedig az áram egy részét Magyarország Romániától

vásárolja - írta az MTI a Maszol.ro hírportálra hivatkozva. A kolozsvári romániai

magyar portál szerint az idei év első felében Románia 27 millió euróért exportált

áramot. A Romániában megtermelt áram harmadik legnagyobb vásárlója

Magyarország: a román kivitel egyötödét vette meg. A román áram első számú

piaca Bulgária, a második Szerbia. A portál az Eurostat adatait idézte, amelyek

szerint az idei év első felében a romániai háztartások átlagosan 0,13 eurót

fizettek egy kilowattóra áramért, míg Magyarországon 0,11 eurót. Mivel egy

átlagos romániai háztartás havonta 200 kilowattóra áramot használ, ez éves

szinten 48 euró (14 900 forint) pluszkiadást jelent. A portál szerint ez nem

elhanyagolható összeg, figyelembe véve a romániai jövedelemszintet. Egy

évtizeddel korábban még Romániában volt olcsóbb a villamos energia, 2005-ben

0,077 euróba került egy kilowattóra, míg Magyarországon 0,106 euróba. Azóta

Romániában folyamatosan drágul az áram. Ezzel szemben Magyarországon 2010-

ben volt maximumon (0,17 euró) a háztartási villamos energia ára, amely a

rezsicsökkentési politika nyomán évről évre csökken. 2012 óta Magyarországon

27 százalékkal lett olcsóbb az áram, miközben ugyanezen időszakban,

Romániában szinte ugyanolyan mértékben, 24 százalékkal drágult.

19

A Gazprom ismét szállít Ukrajnának

2015. október 12.

(fotó: gazprom.ru)

A Gazprom október 12-én megkezdte a földgázszállítást Ukrajnának az Európai

Unió közreműködésével az elmúlt hónapban kötött megállapodásnak

megfelelően. Az orosz gázcég megkapta a gázszállításokért előre fizetendő 500

millió dollár első 234 millió dolláros részletét - közölte Alekszej Miller, a Gazprom

vezérigazgatója. A mostani megállapodás 2016 márciusáig szól. Az Európai

Bizottság 500 millió dolláros támogatást ígért Ukrajnának a szállítások

finanszírozására. Oroszország pedig ezer köbméterenként 251 dollárról 230

dollárra csökkentette az Ukrajnának adott gáz árát, hasonlóan ahhoz az

összeghez, amennyiért a környező országoknak szállít. A gázóriás idén tavasszal

állította le a földgázszállítást Ukrajnának - emlékeztetett a hirado.hu, a vg.hu, az

mno.hu, a figyelo.hu/MTI.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat adóssága elérte a 2,79 milliárd dollárt - jelentette be az ukrán energiaügyi miniszter. Volodimir Demcsisin azt mondta: a cég mindaddig veszteséges marad, amíg az állam támogatja a földgáz árát a belföldi piacon és a vállalati fogyasztók nem rendezik tartozásukat. Az ukrán cégek összesen 966 millió dollárral tartoznak a Naftohaznak. A súlyos gazdasági válságban lévő Ukrajnának sürgősen meg kell reformálnia a Naftohazt, amelynek vesztesége jóval nagyobb az ország költségvetési hiányánál, és csak állami beavatkozással tudja fizetni adósságát. A gázipari cégen a kormány már több esetben is úgy segített, hogy tőkét emelt kötvénykibocsátással, amit rendre az ukrán jegybank vásárolt fel. (hirado.hu/MTI)

Lengyelországban LNG-terminált adtak át

2015. október 12., 13.

(fotó: wpolityce.pl)

Átadták az észak-lengyelországi swinoujsciéi cseppfolyósgáz-terminált, miután

befejeződtek a lengyel kormány által stratégiainak minősített, a gázellátási

20

diverzifikációt biztosító beruházás szerelési munkái. A kikötői terminál a tervek

szerint 2016 második negyedében kezd üzemelni. Az Energiainfó/MTI tudósítása

szerint a 2011 márciusa óta épülő 830 millió eurós terminál jelképes kulcsát Ewa

Kopacz kormányfő vette át. Az állami Gaz-System tulajdonában lévő Polskie LNG

felügyelte beruházás befejezését eredetileg 2014 közepére tervezték. A

kivitelező, az olasz Saipem vezette konzorcium késését egyebek között egyes

alvállalkozói cégek csődje okozta. A beruházás késése miatt fel kellett függeszteni

a kikötő által továbbítandó katari cseppfolyós földgáz szállítását szabályozó

szerződést. A gázkikötőbe szállítandó gáz további értékesítésével foglalkozó

PGNiG lengyel olaj- és gázipari társaság és a Quatargas cég között 2009-ben

megkötött, 20 éves gázszállítást biztosító szerződésnek 2015-re vonatkozó részét

2014 decemberében úgy módosították, hogy a lengyel terminál által fel nem

használt gázt a katari szállító más piacokon értékesítheti. A PGNiG csak a valódi

eladási és a szerződött ár közötti rést fedezi. Az első, 200 ezer köbméter LNG-t

szállító katari hajó várhatóan december elején, a második 2016 februárjában köt

ki Swinoujsciében. Az első szállítmányokból lefejtett gázt a terminál öt hónaposra

tervezett műszaki próbáira használják fel. Az üzembe helyezés után a két

gáztárolós terminál 5 milliárd köbméter kapacitással működik majd, ez

Lengyelország évi földgázszükségletének mintegy harmadát fedezheti. A

swinoujsciéi gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, a horvát Krk

szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó része. A balti-

tengeri gázkikötőtől létesített lengyelországi gázvezetékek a másik lengyel

kikötőváros, Gdansk, illetve a nyugat-lengyelországi Lwówek felé továbbítják

majd a földgázt, és a lengyelországi gázvezeték-rendszerből a már létező

gázösszekötőkön keresztül Németország, Szlovákia, Csehország és Ukrajna felé is

szállíthatnak. A terminál működését az korlátozza, hogy az ide vezető tengeri

útvonalakat keresztező, 2012-ben létesített orosz-német gázvezeték, az Északi

Áramlat megnehezíti a mély, 13,5 méternél nagyobb merülésű LNG-hajók

közlekedését.

Az energiaipar cégei öt évvel ezelőtt azt hitték, hogy a folyékony gáz exportja lesz a következő nagy üzlet, amelyen vagyonokat kereshetnek. Akkoriban 90 új LNG-termimál építését tervezték. Most úgy néz ki, hogy a világnak nincs szüksége ötnél többre - írta a Bloomberg alapján a Napi. Az IHS energiapiaci tanácsadó cég szerint minden húsz projektből egyet hozhatnak tető alá a fejlesztők 2015-ig. Az okok között szerepel, hogy olcsó lett a szén, gyengül az ázsiai gazdaságok kereslete és Japán visszatér a nukleáris energiához.

21

Uniós földgázvezeték épül a Baltikumban

2015. október 15.

(fotó: thenews.pl)

Lengyelországot és a három balti államot érintő gázvezeték-építési szerződést

írtak alá Brüsszelben. A nyugat-európai energetikai rendszert a balti országok

rendszerével összekötő első földgázvezeték megépítése megszünteti a régió

függését az orosz gázellátástól - idézte az MTI-t a Napi, a 24.hu, az mno.hu, az

inforadio.hu portál. Történelmi eseménynek nevezte az 558 millió eurós

beruházásról szóló szerződés aláírását az Európai Bizottság elnöke, aki szerint

„sikerült felszámolni a Baltikum energetikai elszigeteltségét, az egyetlen

szállítótól való hosszú ideje tartó függését". Jean-Claude Juncker bejelentette,

hogy a GIPL (Gas Interconnector Poland-Lithuania) vezeték építéséhez az Európai

Bizottság 300 millió euróval kíván hozzájárulni. A Lengyelország és Litvánia közötti

vezetéképítési szerződés aláírásán részt vett a lengyel, a lett és az észt

miniszterelnök, valamint a litván államfő is. Taavi Roivas észt miniszterelnök

egyebek között arról beszélt, hogy a térségben van még egy ország, amelyik

teljesen egy ország gázszállításától függ: Finnország, amely a minap jelentette be,

hogy szintén csatlakozik a nyugat-európai elosztórendszerekhez. Az évi 2,3

milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas GIPL-vezetéket a Gaz-System

lengyel és az AB Amber Grid litván gázvezeték-üzemeltető építi. A munkálatok

jövőre kezdődnek és 2019-ben fejeződnek be.

IEA: túlkínálat lehet 2016-ban is az olajpiacon

2015. október 13.

(fotó: iea.org) Jövőre is túlkínálat jellemezheti az olajpiacot, mivel a globális kereslet

növekedése lassulni, a kínálat pedig bővülni fog - állapította meg a Nemzetközi

Energiaügynökség szokásos havi jelentésében. A párizsi székhelyű kormányközi

szervezet jelezte: a Nemzetközi Valutaalap borúsabb gazdasági növekedési

22

előrejelzéseiből kiindulva rontotta a jövő évi várható olajkereslet növekedésére

vonatkozó becsléseit. Emellett jövőre már nem hajtják a keresletet az alacsony

árak sem, amelyek miatt idén az USA, Kína és Európa is jelentős készletet vásárolt

fel és raktározott el. Az ügynökség szerint idén a világ várható napi olajkereslete

1,8 millió hordóval 94,5 millió hordóra, jövőre pedig 1,2 millió hordóval 95,7

millió hordóra emelkedik. A napi növekedés mértékét az idei év esetében 100

ezer hordóval emelte, a jövő évit viszont 150 ezerrel csökkentette. Idén

szeptemberben napi 96,6 millió hordó olajat hoztak felszínre a kitermelő

országok. Ezen belül a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagállamai 90

ezer hordóval napi 31,7 millió hordóra emelték, az OPEC-en kívüli országok

viszont 180 ezer hordóval 58,3 millió hordóra csökkentették kitermelésüket.

Jelenleg az alacsony olajárak támogatják a kereslet erős növekedését. A világ

legnagyobb fogyasztói, az USA és Kína több olajat vásárol, így napi 1,8 millió

hordóval emelkedik a kereslet. A jövő évi kilátások azonban kevésbé jók -

mutatott rá a szervezet, amely a világgazdasági növekedés lassulásával és az

árhatás kifutásával magyarázta előrejelzésének rontását. A felemás jelentés

dacára a kőolaj világpiaci ára emelkedett a közzététel napján.

Gázlelőhelyek az Északi-sarkkörön és Romániában

2015. október 13., 14.

(fotó: napi.hu)

Orosz geológusok újabb földgáz- és kőolajmezőket találnak az Északi-sarkkör

orosz területein. Az orosz geofizikai intézet igazgatója, Alekszej Kontorovics

szerint az arktiszi olaj- és gáztartalékok nagysága megközelíti a 100 milliárd

tonnát, ami már hasonló a nyugat-szibériaihoz. A Napi portálon Barabás T. János

a Szputnyik cikkét idézte, miszerint a mennyiséget senki sem vitatja, a szakértők

egyelőre csak abban nem értenek egyet, hogyan oszlik meg ez a kincsek között.

Az intézet óriási területen folytat kutatásokat, a Pecsora és a Barents-tengertől

a Léna folyó torkolatáig. A feltárások hatékonyságát némileg csökkenti, hogy a

két legnagyobb orosz energetikai vállalat, a Rosznyefty és a Gazprom aktívan

részt vesz a kutatásban, felfedezéseiket azonban nem osztják meg a tudósokkal.

Márpedig általános az a vélemény, hogy világszerte a nagyvállalatok a

23

tudományos intézmények kiadásainak sokszorosát költik az energiaforrások

feltárására - nem is mindig eredményesen. A Shell például most adta fel Alaszka

sarkköri területein a kutatást, egyrészt mert a Csukcs-tengeri fúrások

eredményei csalódást okoztak, másrészt megelégelték a környezetvédőkkel

folytatott állandó harcot.

(fotó: romania-insider.com)

Másnap a Romgaz román állami gázvállalat jelentette be, hogy mintegy 30

milliárd köbméter gázt tartalmazó lelőhelyet azonosítottak a Fekete-tenger

romániai kontinentális talapzatában. Kitermelésére az orosz Lukoil kapott

engedélyt, amely 72 százalékos részesedést birtokol a koncessziós szerződés

szerint, további 18 százalékot a PanAtlantic Petroleum Ltd., 10 százalékot a

Romgaz. A próbafúrásoknak még meg kell erősíteniük, hogy pontosan mennyi

gázt tartalmaz a kutatási blokk, de előzetes becslések szerint meghaladhatja a 30

milliárd köbmétert. A kutatások jövőre is folytatódnak az 1006 négyzetkilométer

teljes felületű kutatási blokkban. A fúrótorony 170 kilométerre van a parttól, ahol

a víz mélysége eléri a 700 métert. A próbafúrásoknál 2700 méter mélyre hatoltak.

A román média szerint a 30 milliárd köbméter gáz csaknem három évi romániai

gázfogyasztást fedezhet. 2012-ben az OMV Petrom és az ExxonMobil is talált

gázlelőhelyet a Fekete-tenger kontinentális talapzatában a közösen végzett

fúrásokon - írta a vg.hu, a Napi/MTI.

24

Hírek röviden

2015. október 16.

Az olaj- és gázipari ágazat tíz nagyvállalata a közelgő párizsi klímacsúcsra tekintettel megegyezett abban, hogy együttműködik a klímaváltozás elleni küzdelemben. A világ energiafogyasztásának tíz százalékát biztosító cégek hatékony megállapodást sürgetnek az ENSZ Párizsban rendezendő 21. klímakonferenciáján, amelynek az a célja, hogy az emberiség 2 Celsius fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését, (Portfólió, Tőzsdefórum/MTI)

2015. október 17.

Az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke meghatározta az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díjakat - a tarifa a Magyar Közlönyben jelent meg. Az energetikai auditálás célja ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport aktuális energiafogyasztásáról. (Magyar Idők, mfor.hu/MTI)

2015. október 17. Januártól nem az építési engedély kiadásakor hatályos, hanem a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy az építtetők a későbbi évektől hatályos követelmények szerint terveztessék meg lakóépületeiket. A kormány szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. (ProfitLine/MTI)

Összeállította: László Judit

25