Tervezés óravázlat

1ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX

Építési hely a városban

01.előadás: – A „hely” és paraméterei

Tartalom:

1. Bevezetés2. Az építési hely megismerése – vizsgálatok, kutatások3. Történetiség 4. Beépítési struktúra5. Társadalmi, szociológiai és gazdasági környezet

Fogalom meghatározások:

Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).A hitelesség: vizsgálatok alapján kialakított építészeti magatartás.A város: fizikai és szellemi dolgok egysége, amely magába foglalja összes földterületeket, az épületeket, a természeti és művi környezet elemeit,- a levegőt, a talajt, az élővilágot, táji környezetet, - a lakókat, a helyi közösségeket, továbbá a múlt emlékeit, az intézményeket, a hagyományokat, a kialakult kultuszokat.Övezet: a beépítésre nem szánt területek terület felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Világörökség: globális felelősségvállalás a világ kulturális javainak, természeti értékeinek védelmében.

1: Bevezetés

Mintegy száz évvel ezelőtt a föld lakosságának 10% élt városokban. Az ENSZ adatai szerint ez a szám 2050-re megközelítheti a 75 %-ot.Ebből a két egymástól meglehetősen távol álló adatból egyértelműen látszik a Föld urbanizációs folyamatainak intenzitása és iránya.A városok fejlődésének kérdése jó ideje összekapcsolódik a társadalomtudományokkal, és egyéb, a fenntartható fejlődést vizsgáló interdiszciplináris alapokon álló kutatásokkal. A föld lakóssága gyors ütemben válik a város adta lehetőségek fogyasztójává, ezzel egyre nagyobb népesség kapcsolódik be abba az elosztási rendszerbe, amely ki, és elhasználja az értékes területeket, a Föld szinte minden fosszilis energia tartalékát. Ökológiai problémák láncolatát generálja ezzel, amely végül a földi élet eddigi evolúciós rendjét is befolyásolhatja.A negatív hatások ellenére a népesség nagyvárosokba történő koncentrálódása, olyan szellemi kapacitások felszabadulását eredményezi, amely biztosítja az eddigi civilizációs értékek védelmét és tovább fejlődését. Ennek a globális folyamatnak, meghatározó részét képezi az építés. Kiemelt felelősség terheli az építészeket, várostervezőket, mérnököket.A föld meglévő és a jövőben megtermelt értékeit csak az igazságosság elve alapján szabad elosztani és felhasználni, mert különben olyan migrációs, szociális, vallási, gazdasági feszültségek jönnek létre, amelyek veszélyeztetik a „VÁROST”, mint fogalmat, és mint élő organizmust.


2.Az építési hely megismerése – vizsgálatok

-környezet vizsgálat, helyi építészeti értékek számbavétele, a korábbi korok, építészeti rétegeinek vizsgálata és kutatása az adott építési helyre vonatkozóan. (tervtár, irattár, fotótár)-fontos tudni milyen fejlődési, átalakulási szakaszok voltak az építés helyén-az építési hely közelében lévő épületek funkciójának ismerete-zöldfelületek nagysága és helyzete az építési helyhez viszonyítva-fontosabb közlekedési irányok feltérképezése, és elemzése -gazdaságossági vizsgálat, a megvalósulás mennyire reális, ár-érték arányok kalkulációja (általában a megrendelő kéri a saját számításainak ellenőrzésére)-egyéb vizsgálatok, mint például régészeti kutatás, van olyan építési hely, ahol ez előfeltétele a tervezésnek, építésnek-geodéziai felmérés-talajmechanikai vizsgálat-az építési hely szomszédságában lévő épületek szerkezeti rendszereinek vizsgálata, alapozási síkjainak, szintjeinek magassági meghatározása-az építési helyen lévő korábban épített pincék, mélypincék feltárása.-közművek vonalának ismerete-szomszéd épületek füstelvezető rendszerei

3.Történetiség

-meg kell határozni a környező épületek stílusjegyei után azt a kort, amely jellemző a területre-fontos számításba venni a műemléki környezetet, műemlék épület érintettségét -a világörökségi területen lévő építési hely kiemelt felelősséget jelent a tervezésben

4.Beépítési struktúra - szabályozás

-az utca rendszer, mint alapinformáció, utcaszélesség, nyomvonal vezetés-telekformák és telekméretek, domborzati adottságok, egyéb természeti értékek-az építési hely környezetében lévő beépítési sűrűség, az épületek egymáshoz kapcsolódásának módozatai, beépítési paraméterek-a környező épületek magassági viszonyai-a tetők vonalának jellemző iránya az utca tengelyére

5.Társadalmi, szociológiai és gazdasági környezet

-vizsgálni kell az építési hely környezetében élők társadalmi helyzetét-megélhetési lehetőségek-a területre jellemző eltartó, önfenntartó gazdasági rendszerek vizsgálata szükséges a későbbi működtetés szempontjából-kiknek, miért, hogyan, mennyiből történik az építés-az építés technológiák, rendszerelvűség-korszerűség és korszellem, az építési piac nemzetközivé válása szükségessé teszi a követelmények egységesítését. (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet: ISO; az EU területén: EURONORM előírások.)



02. előadás: – A „hely” és a funkcióválasztás

Tartalom:

1.Általánosan az épületek funkciójáról, a jelen kor elvárásai2.Több lakásos házak3.Iroda, kereskedelmi, oktatási funkció4.Tárolási, raktározási funkció5.Parkolóházak


Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény, vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása

1.Általánosan az épületek funkciójáról, a jelen kor elvárásai: -a kifejezett eredetiség, individualitás, felcserélhetetlenség;-a környezetbarát, energiatudatos gondolkodás;-a léptékhelyesség és tudatos részletformálás, a konstruktív tisztesség.-feladat: gazdaságosan építeni-az építési költségek és a fenntartási ráfordítások összefüggése az épület teljes élettartamára kiterjedően vizsgálandó.-Az energetikai és környezetvédelmi szempontok a szerkezetekkel kapcsolatos védelmi igények fokozódásában jelentkeznek, ami a hagyományos épületszerkezetek felülvizsgálatának szükségességességét veti fel.

2.Több lakásos házak

-olyan lakóépület, amelyben egymás mellé és fölé szervezve alakítanak ki önálló rendeltetési egységeket, azaz lakásokat.-ezeknek az önálló rendeltetési egységeknek a megközelítése horizontális (szélfogó, folyosók stb.) illetve vertikális (lépcsőház, felvonó) közlekedő terekben keresztül történik.-a több lakásos lakóépületek tartalmazzák azokat a közös, és egyéni használatú tereket, amelyek szükségesek a lakások kiszolgálásához -a városi szövetben létesülő több lakásos épület a komfort érzet és az emberi lakókörnyezet jobb minősége érdekében ki kell, hogy egészüljön a lehetőségek szerinti belső, önálló zöldfelülettel-a légtér arányok és a benapozás alapvetően az egészséges környezet kialakítás szempontjai szerint kell, hogy megtörténjen az építési hely adottságainak mértéktartó kihasználásával, az erre vonatkozó szabályok betartásával


3.Iroda, kereskedelmi, oktatási funkció

-az építési hely hasznosulásának egyéb közösségi funkciói: a) iroda házak – legrövidebb megtérülési idő, viszonylag egyszerű sematizált alaprajzi struktúrával, rendszerint több szintes mélygarázzsal, ha a szabályozás engedi, akkor szinte teljes, az építési hely beépítési maximumának kihasználásával

b) áruházak, kereskedelmi létesítmények – foghíjbeépítés esetén csak kisebb léptékben jellemző, mivel a feltöltés, árumozgatás valamint a megtérülési mutatók problémát jelentenek, a parkolás, a gépjárművek intenzív forgalma külön forgalomtechnikai kérdéseket vet fel

c) szálloda és vendéglátás – gazdaságosan jól megoldható feladat, jellegében hasonlít a több lakásos épületekhez, de a szállodai, éttermi működést biztosító kiszolgáló kiegészítő terek miatt bonyolultabb feladat, a gépjármű elhelyezés

d) oktatás és kultúra – rendszerint nagyobb terület igénnyel bíró feladat, ahol az alapfunkcióra ráépülnek egyéb kiszolgáló, kiegészítő funkciók, gazdasági értelemben megtérülési idővel nem lehet számítani

4.Tárolási, raktározási funkció

-önálló funkcióban, a városi szövetben nem jellemző, kiegészítő igényként jelentkezhet

5.Parkolóházak

-az építési hely egyik olyan hasznosulási fajtája, ahol a terület felhasználást telje egészében ez a funkció foglalja el-probléma, hogy a jó adottságú felszíni, vagy felszín feletti szinteken alárendeltebb, tárolási funkció jön létre-pozitívum a viszonylag egyszerű építés és gyors megtérülés-forgalom technikai, környezetvédelem, zaj és emissziós kibocsátási terhelés sok esetben nem kívánatos megoldásként állítja be a felszín feletti parkolóházakat-akkor indokolt a telepítése, ha műszakilag más nem jöhet számításba, valamint ha a terület ingatlan piaci értéke lehetővé teszi a beépítést-építészeti eszközökkel egyszerűen formálható homlokzata jól illeszthető a már meglévő struktúrába-kiegészíthető egyéb funkciókkal, mint üzemanyagtöltő állomás, esetleg javítóműhely vagy autómosó

a) változat: felvonóval létesített tárolás – jó helykihasználás, de költségesebb működtetés kevesebb káros anyag kibocsátással

b) változat: rámpával történő vertikális közlekedés a gépjárművek önerejével, ami kisebb működési ráfordítást, karbantartást igényel ugyan akkor intenzívebb a környezet szennyezés



03. előadás: – A foghíj (I.)Tartalom:

1.A foghíjak kialakulása2.A hely erkölcsi és fizikai értékének meghatározása3.A foghíj beépítés építésjogi környezete (RRT, HÉSZ, BVKSZ, stb.)


Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek terület felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között vanMagas-építmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete. Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes terület felhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a terület felhasználási egység területének viszonyszáma. Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.( A vetületi területek számítása során figyelmen kivül kell hagyni - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.)


1.A foghíjak kialakulása

-a településfejlődési periódusokban, a városszerkezetben beépítetlenül maradt építési hely (ritka)-elemi károk, vagy háborúk, esetleg gondatlan építési tevékenység következtében elpusztult épület helyén kialakuló építési hely-átalakuló beépítési struktúra következtében kialakult beépítésre alkalmas építési hely jön létre akkor, ha az építési hely fejlesztése elmarad a környezetében folyó változásoktól-meglévő épület bontása, erkölcsi és fizikai avulás következtében (ez a legjellemzőbb)-új építési vonal meghatározása során kialakult építési hely új városrendezési koncepció kialakításkor és véghezvitelekor

2.A hely erkölcsi és fizikai értékének meghatározása-az erkölcsi érték meghatározása alatt olyan kulturális, szellemi, történeti, műtörténeti értékek számbavételét értjük, amely az építési helyet körülvevő terület egészére érvényes-értéknövelő tényező egy-egy kiemelt műemlék közelsége, akár szomszédsága (Várnegyed – Buda)-az épített környezet általános színvonala (pl. Andrássy út)-olyan kulturális, szellemi, vallási, történelmi koncentráció, amely a területet kiemelté teszi (pl. Esztergom - Bazilika és környezete)-szerves fejlődést mutató, egységes terület, település (pl. Sopron)-fizikai érték a korábbi építés anyag és szerkezet minőségének meghatározásával írható le.-az építészetileg kevésbé értékesnek mondható, de jó állagú környezet meghatározója lehet az építési helyen létrejövő új épületnek

3.A foghíj beépítés építésjogi környezete (OTÉK, RRT, HÉSZ, BVKSZ, stb.)

-az építési hely beépítési paramétereit különböző szinten szabályozzák-az OTÉK részletes rendezési terv (RRT), a helyi építési szabályzat (HÉSZ) olyan alapvető kereteket adnak a beépítésnek, melyben meghatározzák a telek beépíthető területét , a szintterületi sűrűséget, a zöldfelületi mutatót, az építmény magasságot, az önálló rendeltetési egységek számát az azokhoz tartozó gépkocsi elhelyezéssel, rendelkeznek a beépítési vonalról, a épület szint számáról, a tetők formájáról, fedéséről. Kitérhetnek olyan speciális paraméterekre, mint az épületek homlokzatának, tetőfedésének anyaghasználata és színe.-abban az esetben ha az építési hely területén nincs érvénye rendezési terv, akkor a kialakult állapotnak megfelelő paraméterekkel kell a tervezést végezni, annak figyelembe vételével, hogy az arra a területre jellemző építési övezeti besorolások is teljesüljenek-a foghíjbeépítés érinti a szomszédos ingatlanokat, mivel azok állagában, szerkezeteiben változások alakulhatnak ki, ezért az építési eljárás során a szomszédok jogait és védelmét az elsőfokú építési hatóság az építési eljárásban egyértelműen garantálja-a munkák megkezdése előtt az úgynevezett állagfelvételi jegyzőkönyvet el kell készíteni a szomszédos épületekről



04. előadás: – A foghíj (II.)

Tartalom:

1.Telepítés, illeszkedés1.1Azonos traktusszélességű beépítés1.2 Különböző traktusszélességű beépítés3.Magassági illeszkedés3.1Közel azonos magasságú beépítések3.2Eltérő magasságú beépítések4.Középmagas és magas épületek


Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között vanMagas-építmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.Építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték.Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával. c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl: pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.


1.Telepítés, illeszkedés

-a beépítés helyzetének vizsgálata horizontális és vertikális irányban, a terepszint a alatti beépítések mértékének tisztázásával kezdődik-alapesetek: a) egy irányban zárt foghíj, ikres beépítésb) két párhuzamos irányban zárt foghíjc) két merőleges irányban zárt foghíj (sarok)d) három irányban zárt foghíj

1.1Azonos traktusszélességű beépítés

-a kialakult állapotban a csatlakozó épület traktusok szélessége szinte vagy teljesen azonos, ez például a budapesti eklektikus városmagban körülbelül 12 méter utcai és 6 méter udvari szélességet jelent (bruttó méret)

1.2Különböző traktusszélességű beépítés

-traktus szélesség eltérése 0,5 méter felett van, ez már befolyásolja az illeszkedést, az épület tömegét, a tetők csatlakozását -a nagy szélesség eltérés érinti a benapozást, a telekhatárra fektetett 45 fokos vonalból kieső tömegek szerkesztését

3.Magassági illeszkedés

-az épület magassági paramétereit a szabályozások az építmény magasság számításával kérik igazolni, a párkányok eltérési lehetőségét egyéni szabályozással adják meg. Általában 0,9 m-nél nagyobb eltérés nem javasolt

3.1Közel azonos magasságú beépítések

-kis eltéréssel azaz 0,0 - 0,5 m közötti párkány magasság különbséggel az utcai fronton

3.2Eltérő magasságú beépítések

-0,5 m-nél nagyobb párkány magasság különbséggel az utcai fronton

4.Középmagas és magas épületek

-a beépítési intenzitás növelése a szintszám emelkedésével érhető el-jellemző kategóriák a középmagas és magas épületek-a több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épületek gazdaságosabban létrehozhatók, illetve működtethetők a fajlagos közmű és szolgáltatási rendszerek tekintetében, az építési hely jobb kihasználásának függvényében.



05. előadás: – A foghíj (III.)

Tartalom:

1.A foghíjbeépítés szerepe a városrészek rehabilitációjában2.A foghíj beépítés és a műemléki környezet viszonya3.A fassade-izmus, mint felkínált alternatíva


Műemlék: minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.Műemléki terület: a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden - e törvényben meghatározott - változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében. Revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal rendelkező, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték megtartásával, minimális, kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással. Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka. Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.KÖH: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (jogelődök: Országos Műemlékvédelmi Hivatal – OMVH, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség – OMF)Charta-k: Atheni Charta (1933), Velencei Charta (1964)ICOMOS: A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa


1.A foghíjbeépítés szerepe a városrészek rehabilitációjában

-a foghíjbeépítés minőségi változást eredményezhet az építési hely környezetében akkor, ha építészeti értékben, használati értékben és szerkezeti megoldásaiban fölénő a környezetének, esetleg annak fejlesztését segíti, folyamatokat indít el.-a foghíjban épülő ház, több funkciót magába foglalva azok ésszerű átgondolásával funkcionál.-célszerű gépjárműparkolásra felhasználni a terepszint alatti szinteket, kereskedelmi illetve szolgáltató szintet kialakítani a földszinten nagyobb belmagassággal-iroda funkciót tervezni a földszint + max. 2. emeltig, majd a felső szinteken izolált lakóegységeket építeni nagyobb erkélyekkel, esetleg tetőterasszal. -a foghíjbeépítés során megjelenő újabb funkciók segítik a terület revitalizációját, mivel olyan más működtetésű egységeket hoz létre az adott területen, amellyel a régebbi beépítési formák is hasznosulnak.-a nagyobb összefüggésű rekonstrukciós programok során ügyelni kell, hogy a beépítési mód és funkcióválasztás, ne tegye a területet kizárólagos használatúvá ezzel gátolva a későbbi szerves fejlődést.-a tömb rehabilitáció és foghíj viszonya összetett kérdéskör, mennyi maradjon meg a régi struktúrából, hol húzzuk meg az új határait – városrészek tűnhetnek el ha az újító szellem kontroll nélkül, működik (ÓVÁS, pesti zsidó negyed )

2.A foghíj beépítés és a műemléki környezet viszonya

-a műemléki területen lévő foghíjak esetében hatványozottan ki kell emelni az illeszkedés kérdését -a jó beépítés az, amely nem akar rátelepülni a műemlékekre, azokat nem nyomja el sem tömegében, sem pedig megjelenésével, ugyan akkor nem akar történetieskedni-használja de nem szolgaian alkalmazza, azokat az építészeti formákat amelyek a műemlékeken találhatóak-a műemléki területen történő tervezés elkerülhetetlen olyan társtudományok képviselőinek bevonása nélkül, mint a művészettörténet, régészet esetleg történettudomány-a magyar műemlékes gyakorlat viszonylagos szigorúsággal védi a kialakult állapotokat ezzel gyakran akadályozva a fejlődés újabb irányait, de keretek között is tartja azokat-a műemléki charták szövegének ismerete és értelmezése elkerülhetetlen a műemléki környezetben épülő foghíjak tekintetében -az ICOMOS folyamatosan napirenden tartja történeti környezet és a modern építés közötti párbeszédet

3.A fassade-izmus, mint felkínált alternatíva

-az átalakulóban lévő területeken jellemző törekvéssé kezd válni a meglévő homlokzat mögé bújtatott, új funkcióval bíró, új szerkezeti rendszerű épület elhelyezése-a régi homlokzat az egyetlen megmaradó érték e szerint a felfogás szerint-ezzel a gyakorlattal egyfajta hamisítást követünk el, amivel sok esetben a megrendelői igényként jelentkező beépített terület maximalizálást szolgálja ki az építészet



06. előadás: – A foghíj (IV.)

Tartalom:

1.Lakófunkció és a foghíjbeépítés 2.Megközelítés, horizontális közlekedő rendszerek3. Bejárat, szélfogó


Fogatolt alaprajzi rendszer: egy lépcsőházhoz kapcsolódó zárt közlekedőhöz kapcsolódó lakásokkal (önálló rendeltetési egységek) kialakított szekcionált rendszer Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedő. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.

1.Lakófunkció és a foghíjbeépítés

-a városi élet leginkább elterjedt egységei a több szintes épületekben található lakások-a fejlett társadalmak munkahelyekkel, áruszállítással, közlekedéssel, kulturális lehetőségekkel, szolgáltatásokkal legjobban kiegészülő lakhatási formája a több lakásos lakóépület-a kedvező elhelyezkedésű, ezért nagy értékkel bíró építési városi építési helyek általánosan elfogadott egyik beépítési formája a több lakásos foghíj, mely igény szerint kiegészülhet más funkciókkal is-a többlakásos épületek szervezési formáinak fő egységei a lakások, amelyek az összes alapterület legalább 2/3 részét adják, ezeket egészíti ki 1/3 részben a közös használatú közlekedők, tárolók és egyéb funkciók. A magasabb anyagi lehetőségek és igényszint szerint az alapfunkciókat kiegészíthetik még olyan közös használatú terek, mint az uszoda, szauna, testépítő terem, vagy a gyermekmegőrző és egyéb közösségi célokat szolgáló helyiségek, a pihenést szolgáló közös használatú tetőteraszok. Ezek a lehetőségek a hazai gyakorlatban még nem érvényesültek kellő mértékben, mivel a lakáspiac az ilyen jellegű minőség változást nem érte el-megemlíthető, hogy egyes esetekben a lakóépületen belül eltérő rendeltetésű egységek is szerephez jutnak, főként a földszinten elhelyezett iroda, kereskedelmi funkciók esetében.

2.Megközelítés, horizontális közlekedő rendszerek

-a tervezés egyik legfontosabb alaprajz szervezési szempontja a lakások elérhetősége-követelmény a közlekedő terek nagyságának és hosszának optimalizálása, a beépíthető nettó területek figyelembevételével-ha az épületnek egyetlen vertikális közlekedési lehetősége van, akkor célszerű az un. folyosós rendszert alkalmazni


-amennyiben több megközelítés lehetséges, az épület szekcionált akkor a fogatolt elrendezés az indokolt-törekedni kell a minél rövidebb közlekedési útvonal kialakítására-két közlekedő rendszert különböztetünk meg:

a) fogatoltb) folyosós

A fogtolt épületekben általánosan 2-3-4 lakás megközelítése lehetséges, eszerint nevezzük, ezekez két,- három,- négyfogatú épületeknek. A négyfogatúnál több önálló egység megközelítését engedő 5 vagy 6 fogatú épület tervezése már nem gazdaságos.

2 fogatú – kétfrontos szintenként 2 nagylakás elhelyezésére alkalmas3 fogatú – kétfrontos közepes lakás és egy egyfrontos kisebb lakás lehelyezésére alkalmas, az egy lakásra jutó közös használatú közlekedők aránya ebben a szervezési formában a legoptimálisabb4 fogatú épületben korlátozottan tájolható négy kis lakás helyezhető elA fogatolt rendszert főként több lakás megközelítésének érdekében kombinálni szokták a folyosós rendszerrel.

A folyosós rendszer előnye, hogy kevesebb lépcsőházat kíván, mint a hasonló méretű fogatolt épület, hátránya hosszabb közlekedési út vezet a vertikális rendszerekhez. (lépcsőház)

Két alapvető folyosós elrendezést ismerünk: -az oldalfolyosóst (nyitottan, részlegesen nyitottan és zártan) -a középfolyosóst

Az oldalfolyosós rendszerben befelé nyíló lakásajtók estén az oldalfolyosó szabd szélessége 1,1 méter kell, hogy legyenAz oldalfolyosóra csak alárendeltebb funkciójú helyiség tehető, az is csak a belátást korlátozó magasabb parapet magasságú nyílással. (pl. konyha pm:1,50 m)Az oldalfolyosós rendszerben egyfrontos kis lakások helyezhetők el gazdaságosan.A zárt, vagy részlegesen zárt oldalfolyosó, ilyenkor a lakások semmilyen része nem nyitható meg a bejáraton kívül a folyosóra.

A középfolyosós rendszerben a folyosó mindkét oldala zárt, innen mindkét irányban nyílnak az egyfrontos lakások. Mivel a középfolyosós rendszerben a közlekedő tér természetes világítást nem kap, így 30 méterenként oldalsó bevilágítást kell biztosítani.Ez a megoldás nem túl kedvező, nem véletlen, hogy elterjedése alkalmazása nem lett általánosan elfogadott.

A tervezés során kialakulhat olyan kétszintes lakás elrendezés, ahol nem minden szinten van szükség a vízszintes közlekedőre. Az így kialakult lakásokban a szintek közötti közlekedést egy lépcső biztosítja. Ezeket a lakásokat „maisonette” rendszerűnek nevezzük. Ha a lakásokban a szintek félszint eltolással követik egymást „semi-duplex” rendszerről beszélünk.


3.Bejárat, szélfogó

-a közös közlekedő terek közé tartozik a bejárathoz csatlakozó belépő vagy szélfogó.-igényesebb kialakításnál előtérrel, vagy akár előcsarnokkal is találkozhatunk

A középmagas és magas épületek esetében a menekülési útvonalon minden ajtószárnyat és kaput kifelé kell nyitni.Minden magas és középmagas épületet két bejárattal kell tervezni, fogatolt épületek esetén a két szekció legfelső szinten történő összekötésével jöhet létre a menekülési út alternatívája.

A magas épületek bejáratait szélfogóval kell tervezni. A mennyiben bármilyen több lakásos épületben szélfogó létesül azt a következők szerint, kell méretezni:a benyíló szárnyaknál egy lépéssel min 60 cm-rel nagyobb legyen a szélfogó.ha a szélfogóban szintkülönbséget kell áthidalni, akkor legalább 1,50 méter távolság legyen a lépcső és a benyíló ajtószárny között.

A bejárat közelében kell elhelyezni a postaládákat, házi hirdető felületet, valamint a lakók névjegyzékét.



07. előadás: – A foghíj (V.)

Tartalom:

1.Megközelítés, vertikális közlekedő rendszerek, követelmények2.A felvonó létesítés szabályai


Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő együttese. A lépcső szintkülönbségek leküzdésére szolgáló, „fogazott lejtő”.Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Kiürítés számítás: tűzvédelmi szabályzatban megadott képletek alapján történő számítás, melyben a tervező igazolja, hogy az építményből a biztonságos kiürítés feltételei adottak

1.Megközelítés, vertikális közlekedő rendszerek, követelmények

-a lépcsővel szemben támasztott követelmények: építészeti, tartószerkezeti,

esztétikai, gazdaságossági, kivitelezés technikai és tűzvédelmi értelműek

A lépcsőház mindig megvilágított, szelőzéssel ellátott jó minőségű tér legyen,

Többszintes épületek esetében a szabad lépcsőkar szélességnek legalább 1,1

méternek kell lenni, a szokásos mérete 1,2 méter(nettó).

A lépcsőházban a szabad belmagasság mindenhol érje el a 2,20 métert. A fellépő

magassága 15 és 17 centiméteres határ közt lehetséges. Általános követelmény,

hogy egy 2,00x18,0x0,60 méter méretű tárgy akadálymentesen szállítható legyen. A

lépcsőkar u.n. „hegyes” lépcsőfokot nem tartalmazhat, ahol a legkisebb belépési

mélység nem éri el a 15,0 centimétert. Egy lépcsőkar max. 1,8 méter

szintkülönbséget hidalhat át, ha pihenő szakítja meg annak minimális mérete 0,60

méter lehet mélységi értelemben. A korlátok magassága 1,0 méter, rácselemek

közötti távolság max. 12,0 centiméter

A többszintes épületek szabadba történő kiürítését lépcsőházakon keresztül oldják

meg. A lépcsőkre és lépcsőházakra vonatkozó előírások szerint nem éghető

anyagú, I. tűzállósági fokozatú, és öt szintnél magasabb II. tűzállósági fokozatú

épületben legalább 1 óra tűzállósági határértékű, 2-5 szintes II. tűzállósági fokozatú

épületben legalább 0,75 óra tűzállósági határértékű szerkezetből készítendők a

lépcsőkarok és pihenők.

A lépcsőházak falainak követelményei megegyeznek a tűzgátló falra előírtakkal,

vagyis I. tűzállósági fokozatú, és öt szintnél magasabb II. tűzállósági fokozatú


épületben legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű, 2-5 szintes II. tűzállósági

fokozatú épületben legalább 1,0 óra tűzállósági határértékű szerkezetből építendők.

A lépcsőkarok szélességének, illetve a lépcsőházi ajtók szabadnyílásainak

megfelelőségét számítással kell ellenőrizni.

A magyar tűzvédelmi előírások, a kiürítés biztonsága érdekében preferálják, ha az

épületben egy vagy több füstmentes lépcsőház található. A biztonságos kiürítés

feltételeként kell megemlíteni, hogy a lépcsőház folyosóra nyíló kijárata és a

lépcsőházból elérhető legtávolabbi lakás bejárata közötti távolság legfeljebb 30

méter lehet.

A helyiségek, tűzszakaszok, épületek, építmények kiürítését képletekkel kell

számítani. A mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek

eltávozásának, eltávolításának feltételeit a BM OKF állásfoglalása alapján kell

meghatározni.

A lépcsőházak egyéb jellemzői és elhelyezkedés szerinti lehetőségek:

a) a lépcsőház a lakássor egyik elemeként helyezkedik el, probléma lehet a jó tájolású terület veszteségeb) függőleges közlekedő az épület végén helyezkedik el, tervezési szempontból jó lehetőség a homlokzati ritmus megbontására, negatívum a lépcsőház hatékonyságának csökkenése a megközelítési távolság növekedésével.c) a lakássorral ellentétes lépcsőház elrendezés kedvező, mert a rosszabb tájolású épület részen helyezkedik el. Minden szempontból a legkedvezőbb megoldás. a független lépcsőház, felvonó izolálása, nem kell fűteni. Bármilyen alaprajzi helyzetbe integrálhatód) lejtős terepen a fél szint eltolásos elrendezés két szárnyra osztja az alaprajzot,

melyek között helyezkedik el a vertikális közlekedést biztosító mag. (ritka megoldás).

2.A felvonó létesítés szabályai

Az épületmagassága illetve szintszáma határozza meg a felvonó létesítését. A

jelenlegi is érvényben lévő előírások szerint minden olyan magasságú épületben

felvonót kell működtetni, ahol a legfelső használati szint padló vonala az épülethez

csatlakozó járdavonalhoz képest magasabb mint 11,60 méter. Kétszintes lakások

esetén a bejárati szint magasságához rendelten kell a szabályt alkalmazni.

Egy négyfős felvonó helyigénye 1,30 / 1,40 méter, úgy hogy a liftakna előtt 1,0 /1,0

méter szabad hely áll rendelkezésre.

Hat fős lift befoglaló mérete szerkezetekkel együtt minimum 1,60 / 1, 80 méter,

melyhez a lift közlekedő tere kapcsolódik min 1,60 6 1,0 méter területtel.



08. előadás: – A foghíj (VI.)

Tartalom:

1.Gépkocsi tárolás2.Gyermekkocsi és kerékpár tárolás3.Hulladék tárolás


Parkoló igényszámítás: önálló rendeltetési egységek szerinti parkolóhelyek igazoló számítása, lakóépületek esetén lakásonként egy gépjármű telken belüli elhelyezésének megoldásával.Parkoló megváltás: amennyiben a telken belül nincs lehetőség a parkolók telepítésére akkor helyi szabályozás lehetőséget ad a pénzbeli megváltásra egységenként számítvaParkoló tartós bérleti formában: ha az ingatlanon nincs lehetőség a gépjárművek elhelyezésére, és a parkolók pénzbeli megváltására sincs lehetőség akkor 500 méteren belül 20 év, tartós bérletű szerződéssel lehet kiváltani a parkolást, melyet egy másik megfelelő számú gépkocsi tároló hellyel rendelkező, ingatlannal kötött szerződéssel kell igazolni.

1.Gépkocsi tárolás

-ha csak mód van rá a gépjárműveket a saját telken a főépületben, kell elhelyezni

-a telken belüli elhelyezés legoptimálisabb módja a több szintes mélygarázs kialakítása, ez ugyan költséges és műszakilag sem könnyű, de a helykihasználás legjobb formája. A pinceszintre való lejutás rámpa esetén 12% lejtéssel készül a rámpa alján és tetején kialakított 6% lejtésű átmeneti rész beiktatásával.

-melléképületben való elhelyezés nem támogatott

-a telken szabad gépkocsi biztosítása lehetséges, problémát jelenthet, a szabd zöldfelületben történő veszteség

-megoldás az épület alatti, földszinten történő gk. elhelyezés, ebben az esetben az épület lábakra állítása szokványostól eltérő épületet eredményez. Ez a megoldás nem vált általánossá az elérhető kis parkoló szám és a belső kert utcára nyitási miatt.

-egy gépkocsi tárolására 1db/25 m2 helyigényt célszerű számítani, amely magában foglalja az autó elhelyezését, illetve az ahhoz tartozó fajlagos közlekedő területeket is.

-egy gépkocsi elhelyezési minimum helyigénye 5,50 / 2,50 méter, akkor ha a közlekedő útra merőleges beállással történik az autók elhelyezése, az út szélessége 6,0 méter.


Ferde beállás esetén (45 vagy 60 fok) a beállási távolságok és a beállók szélessége csökkenthetők.

-az egyterű gépkocsi tárolók helyiség kialakítása és helyigénye megfelel a parkolóházaknál előfordulókkal, azonban a gépkocsi tároló eltérő rendeltetéssel szerepel egy adott lakóépületbe 20 gépkocsi felett önálló tűzszakasz kialakítása válik szükségessé.

-a gépkocsi tárolókat minden esetben egy közbenső térrel kell elválasztani a több terektől, illetve gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.

2.Gyermekkocsi és kerékpártárolás

-10-12 lakásnál nagyobb lakóépületek esetében indokolt a bejárati zóna közelében egy olyan önálló tároló létrehozása, ahol a lakók a gyermekkocsikat illetve a kerékpárokat helyezhetik el. -ha a gyerekkocsi és a kerékpártároló külön helyiségben kap helyet, akkor az alapterületként 0,2 m2/ lakás állapítható meg.-amennyiben a két funkció közös helyiségben kap helyet akkor 0,30 m2 / lakás értéket célszerű megállapítani

3.Hulladék tárolás

-a kommunális hulladék kezelése és összegyűjtése külön helyiségben történik, melynek méreteit a gyűjtőedények űrmérete, és száma határozza meg.

a) 130 literes edény un. kis kukab) 240 literes edény un. nagy kukac) konténer 1,0 m3

-a szabadban, kapualjban vagy lépcsőházi előtérben történő hulladéktárolás minden esetben rossz és nem kívánatos megoldás.- hulladéktároló helyiség elkülönített kialakítása elegáns megoldás, ilyenkor a közös használatú előtérből nyíló tároló helyiségből a szabadba nyíló ajtóval a hulladéktároló edény a főbejárat megkerülésével mozgatható-a szemétledobók használata a több szintszámú magasabb terhelésű épületekben is kérdéses megoldás (hangos, szagok, stb.) mérete egyébként 40 cm körátmérő.-a szeméttárolóban mindig legyen egy olyan vízvételi lehetőség, amely a tároló edények tisztításához biztosítja a vizet, illetve egy olyan lefolyó, ahol a mosó lé eltávozik, a falak és padló mosható burkolattal legyen kialakítva.-a tároló minimális méreti: belmagasság 2,0 méter, esetleg minimum 1,50 ha a mélység nem több 0,8 méternél-a tároló hely és a gyűjtő kocsi leállása közötti távolság max 10 méter legyen, úgy, hogy ezen az úton lépcső nem lehet és legalább 1,0 méter kemény burkolat borítja.



09. előadás: – Utcakép -A foghíj (VII.)

Tartalom:

1.Az új és a régi épületek viszonya2.A lábazati zóna3.Homlokzati struktúrák


Lábazati zóna: az épületek első emeleti szintjéig tartó homlokzati felület, magában foglalja a tényleges lábazati burkolatot (pozitív, vagy negatív lábazatként) valamint a kaput a portálokat Piano nobile: az első emelet, amely Főpárkány: tetőt a homlokzattól elválasztó rendszerint erősen hangsúlyos, a homlokzat síkjából előlépő építészeti tagozat – mintái későbbi korokban az antik klasszikus építészeti alaktanból jönnek létre Osztópárkányok: kevésbé erőteljes kiülésű az egyes emeleteket, vagy nagyobb homlokzat felületeket elválasztó tagozatOrnamentika: díszítmény, az építészetben stílusokra jellemző jegyekkel, az épületen megjelenő díszítő elemek összessége

1.Az új és a régi épületek viszonya

Alapelvek:-az építési előírások követelményeinek teljesítésével a foghíj épület nem válik önálló építészeti jelentéshordozóvá, tervezői invenciók a megrendelői igények és a környezet adottságai együttesen hozzák létre a házat-az új épületnek, ahogy a korábbi korokban megszületett házaknak hordozniuk kell a kor jegyeit-a stiláris illeszkedés nem feltétlen követelmény, de a léptéki igen-meg kell találni a környező, korábbi beépítéseken azokat az építészeti jegyeket, értékeket, amelyekkel a jelen kor építésze párbeszédet folytathat, az építészeti motívumok szolgai másolása tilos! Modulált formában való alkalmazásuk lehetséges eszköz.-az anyag és színhasználatban, a helyre jellemzően kell viselkedni ha csak nem cél az új épület valamilyen okból történő elkülönítése a meglévő házaktól (pl. figyelem felhívás egy más funkcióra)-az őszinte építészi magatartás alapja a szerkezet, funkció és forma egységes kezelése-törekedni kell arra, hogy az új épület ne elvegyen, hanem gazdagítsa környezetét, emelje annak minőségét-az építés mindig a leggazdaságosabban, az erőforrások minél jobb kihasználásával történjen, így törekedve a minél kisebb szerkezeti vastagságok (anyag és energiatakarékosság) és az így létrehozott lehető legnagyobb épített tér létrehozására


2.A lábazati zóna

-az épületek nézőpont szerinti, hozzánk legközelebb lévő része a lábazati zóna -a lábazati zónát érő hatások (időjárási, mechanikai, szennyezés, stb.) erőteljesebben jelentkeznek, mint a ház egyéb részein -a lábazati zóna kiemelten fontos, mivel ebben kapnak helyet a bejáratok, az épület úgynevezett feltárása ezen keresztül történik, a kapuk és portálok kialakítása alapvetően meghatározzák az épület kerekterét-a lábazati zóna optikai értelemben adja meg a ház alapját, anyaghasználatban ennek célszerűen meg kell jelenni-a lábazati zónában lakó funkciót kialakítani nem célszerű-a lábazati zóna szabadon hagyásával árkádos, lábakon álló épület jön létre, ez a városi szövetben sokszor jó megoldás lehet, ha oldani szeretnénk a beépítés zártságát

3.Homlokzati struktúrák

-a nyílászárók-a tagozatok, párkányok, oszlopok, lizénák stb.-az ornamentika-különböző anyagok és azok váltakozása

-a nyílászárók formája, anyaga, színe, mérete, homlokzat felülethez viszonyított aránya, a homlokzat síkjához történő elhelyezkedése, kiegészítő szerkezetei, redőnyök zsaluk, árnyékolók döntő szereppel bírnak az épület karakterének meghatározásában

-a tagozatok és párkányok a korábbi építészeti korokban az egymásra épülő szinteket vetítették ki a homlokzatra, a mai építészet nem feltétlen igényli ezt a didaktikus magatartást, de számolni kell azzal, hogy a foghíjbeépítéseknél a szomszéd épületeken erőteljes vonalként jelennek meg, ezzel esetleg diszharmonikus állapotot hoznak létre, a meglévő és az új épület között, külön gondot jelenthet régi épületek nagykiülésű főpárkányához való csatlakozás

-az oszlopok és egyéb vertikális elemek az új épület homlokzati ritmusára is hatnak

- az ornamentika a korábbi korokban fontos homlokzatdíszítő elem volt, plasztikája, motívumai stílus besorolásra alkalmasak, a jelen kor ezt az eszközt elveti, vagy teljesen átalakítja

-az épület modern korszerű formálásán kívül, fontos eszköz a különböző karrakterű anyagok kizárólagos, vagy együttes alkalmazása, így a fém, a fa, a kő, a tégla, a különböző nagytáblás előre gyártott homlokzati rendszerek külön lehetőséget adnak az építésznek arra, hogy a homlokzat plasztikáját, kompozícióját kialakítsa. Az egyes anyagok logikus alkalmazásával, a felületek egymáshoz illesztésével olyan minőség érhető el, amely az épület formáját hangsúlyosabbá teszi

-az anyagok divatos, öncélú alkalmazását kerülni kell



10. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (I.)

1. Többlakásos épületek bővítése, igények és lehetőségek2.Magastetős épületek emelettel, tetőtérrel történő bővítése2.1Műszaki kérdések és követelmények2.2Építészeti kérdések3.Lapostetős épületek magastetős bővítése


Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér beépítés, emeletráépítés). Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás). Tetőtérbeépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetőteret képez.

1.Épületek bővítése, igények és lehetőségek

negatív tényezők:-ha kevés a hely a bővítés iránya már csak vertikálisan képzelhető el-egyes városi területek felértékelődése a befektetői oldalról generálja a bővítéseket-a társasházi rendszer kialakulásával a problémák megoldása helyett azok konzerválása következett be-a társasházak anyagi lehetőségeinek egyetlen komolyabb belső erőforrása a közös osztatlan tulajdonban lévő épületrészek (pince, padlástér, tárolók) eladása-növekszik a laksűrűség, infrastuktúrális igénynövekedéssel jár az új épületrész megépítése-parkolószám növelés a saját telken történő parkolás lehetősége általában csekély-változhatnak a benapozási feltételek-romolhatnak a légtérarányok – belső udvaros épületek eseténpozití tényezők-városkép szempontból indokolt beépítés, például egy-két emeletszinttel magasabb épületek között alacsonyabb épület egalizálása a szomszéd házakkal-nem feltétlen bontással kezdődik az építés, a régebbi korok építészeti lenyomat is megmarad-rendszerint az új ráépítést fogadó épület fizikai állapota javul:a) a homlokzat tatarozással ( jellemző) b) a teljes felújítás olyan mértékű, hogy korszerűsítik gépészeti rendszereket, a nyílászárókat, a villamos hálózatot, megtörténik a homlokzat és a közös használatú terek tatarozása (kívánatos lenne)-általánosan javul a lakók komfort érzete-növekszik az ingatlan általános értéke, így az egyenkénti önálló egységek értéke is


2.Magastetős épületek emelettel, tetőtérrel történő bővítése

2.1Műszaki kérdések és követelmények

-a tervezés megkezdése előtt el kell végezni a 80 évnél idősebb épület (független) tartószerkezeti vizsgálatát- a fa zárófödémek, beépítés után is megmaradó fa szerkezetek faanyagvédelmi szakértői vizsgálatát, ez kiváltképpen a beépített padlásterek esetére igaz-mivel a szintek számának növekedésével a talajra és az alapszerkezetekre is többlet súly kerül, talajmechanikai vizsgálatot kell végezni, valamint az alapozási síkok tisztázása érdekében az alapokat fel kell tárni, ez a szomszéd épületeket is érinti-a felmenő szerkezetekre jutó többletterhelés a beépítés szerkezeti megoldásai alapján 10-15 % lehet az eredeti terhelés függvényében-vizsgálni kell a közművek állapotát, bővítési lehetőségeit, megoldás lehet, ha az új beépítés rácsatlakozik a már az épületben meglévő hálózatokra, vagy ha azok állapota azt nem teszi lehetővé (keresztmetszet, állag) akkor új független rendszer épül ki, úgy, hogy a csatlakozás csak a belépő ponton következik be-a meglévő égéstermék elvezető rendszerek vizsgálatát el kell végezni, a szomszéd házak kéményeinek a magasítását ha szükséges meg kell oldani-középmagas,- és magasépület kategóriákban a tetőtéri, emeletráépítési szerkezetek tűállósági határértékét, a kiürítés számítást, a tűzoltási felvonulás biztosítását ellenőrizni kell, amennyiben valamelyik paraméter objektíve nem teljesíthető a megfelelő kiváltó megoldásról gondoskodni kell -fontos kérdés a száraz, vagy nedves tüzivíz vezeték kiépítési helyének meghatározása-meglévő lépcsőház folytatása az új szintre, szintekre-amennyiben szükséges (11,60 m felett) a felvonó utólagos elhelyezéséről gondoskodni kell

2.2Építészeti kérdések

-vertikális közlekedés biztosítása a fogadóépület és az új beépítés között-szint magasságok összehangolása, a régi épület szintjeinek szabad belmagassága 3,6 - 4,2 méter közötti az új beépítés 2,70 m mérettel számol-az új és régi épületrész helyiségkiosztásának összehangolása, alaprajzi megfeleltetés-problémát jelenthet főként a régi(eklektikus) épületek emeleti, tetőtéri bővítésének esetében a a 12 méter körüli traktusmélység -vizesblokkok helyének meghatározása, strangok-épület és homlokzat arányok megváltoznak, a jól megválasztott anyaghasználat oldhatja ezt a problémát-a tetőformának és felépítményeinek harmonizálni kell az alatta lévő épülettel, vagy esetleg teljes kontrasztot alkotnak, a félmegoldásokat kerülni kell-nyílászárók a régi és új részen-homlokzati síkból kilépő elemek, úgymint erkély, zárterkély integrálása

3.Lapostetős épületek magastetős bővítése

-probléma felvetés: ”nagy ház kis tető, vagy kis ház nagy tető”



11. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (II.)

Tartalom:

1.A bővítés és a fogadó épület közötti kapcsolat 2.Szerkezeti és alaprajzi összhang megteremtésének problematikája a régi és új épületrész között


Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedő. Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó.

1.A bővítés és a fogadó épület közötti kapcsolat

A lépcsőház:

-bővítéseket fogadó épületek rendszerint kettő, vagy több lépcsőházzal rendelkeznek (főlépcső és melléklépcső, un. cselédlépcső)-ha az új lépcsőház a meglévő főlépcső tovább vezetésével jön létre ez csak az eredeti karszélesség megtartásával lehetséges, ha nincs a két lépcsőházi rész között közvetlen vizuális, térbeli kapcsolat (pl. egy közbenső közlekedő beiktatásával) akkor az új lépcsőház a szerkesztési, szerkezeti, tűzvédelmi szabályok keretei belül lehet eltérő geometriájú, vonalvezetésű-a fellépések mérete közvetlen folytatású lépcsők esetén nem változhat, a lépcső karok hossza viszont igen

A folyosók:

-a beépítés során változhat a horizontális közlekedés rendszere, a jellemzően körfolyosós megoldású épületek emelet és tetőtéri beépítésénél az alaprajzszerkesztést úgy célszerű végezni, hogy legalább egy oldalon szakadjon meg a körfolyosó ezzel olyan terület, belső homlokzat nyereség jön létre, amely éppen a kedvezőtlen tájolási helyzeteket tudja feloldani


-a belső, tűzfalak vonalára húzott, zárt közlekedők ugyan kiszabadítják a belső homlokzatokat az oldalfolyosós rendszer kötöttségeiből de belső területvesztéssel járnak főként a meglévő tetőgeometriában történő beépítések esetében

A felvonók:

-a meglévő felvonók hatótávolságának magassági értelmű bővítése nem okoz semmilyen műszaki problémát-az újonnan létesülő lift elhelyezése általában problematikus, külön alapozási szerkezettel, tartószerkezettel, süllyesztékkel és túlfutást biztosító aknával kell számolni, a működést jelentő hidraulikus rendszer elhelyezésére a felvonótól legfeljebb 5 méteren belül kell helyet biztosítani (felvonó gépház), a felvonók általában alsó, vagy felső gépházzal létesülnek

a)általánosan követet példa a főlépcső orsóterében kialakított felvonó, ez nem mindig sikeres megoldás, ha csak a beépülő szerkezet esztétikai, műszaki színvonala átlagon feletti, de még így is elrontható a lépcsőházi tér esztétikája

b) megoldás lehet még az udvarban lévő felvonó telepítése a lépcsőház közelében, vagy egy teljesen új kialakítású felvonóhely, amely korábbi alárendelt terek felhasználásával készül

-külön problémát jelent a lakhatóvá tett tetőtérbe érkező felvonó hang és rezgés csillapítása, ezt kedvező alaprajzi elrendezéssel befolyásolni lehet

2.Szerkezeti és alaprajzi összhang megteremtésének problematikája a régi és új épületrész között

-a tetőterek beépítésnél fontos paraméter az 1,90 méteres vonal meghatározása, ez a paraméter befolyásolható a térdfalak elhelyezésével (külső vagy belső térdfal), illetve összefüggésben van a hasznos beépítés mértékével -a bővítésre váró épületek általánosan hosszfőfalas rendszerben épületek, erre a szerkezeti rendszerre kell az új ráépítést elkészíteni.-a zárófödémek általában csapos gerenda födémek (XIX. sz. - XX. sz. eleje) a későbbi időszakokban épült házakban (1930-as évektől) a födémek idomtestes, gerendás, tálcás, vagy éppen vasbeton anyagúak-a fa zárófödémek ha bent maradnak célszerű egy új vendégfödémet építeni föléjük, ezzel elérhető a régi ház szerkezeti rendszerétől független tartószerkezeti kialakítás és ezzel az alaprajzi struktúra is kötetlenebbé tehető-a fafödém és a vendégfödém között célszerű egy legalább 40 - 50 cm légrést biztosítani a faszerkezet, amelyet ki kell szellőztetni, és amelyben a strangokhoz védőcsövezett vezetékeket lehet vezetni-a teljes födémcsere kedvező megoldás, de az addigi felső lakószint teljesen használhatatlanná válik-a legoptimálisabb ha a födémcsere és a teljes új beépítés egy rendszerben készül ilyenkor egy teljesen új ház épül a régi fölé-a tetőterek beépítésének kedvező megoldása az úgynevezett koporsó födém, mert az így kialakított terek komfortja jobb, mint az egyéb megoldásoké



12. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (III.)

Tartalom:

1.Légtér arányok megváltozásából adódó problémák, benapozás és tájolás2.Kertek a tetőn, tetőteraszok


Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata). Tűzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tető héjazat fölé emelkedik. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág számára potenciális élőhely.

1.Légtér arányok megváltozásából adódó problémák, benapozás és tájolás

-a tetőterek beépítésével ha azok a meglévő tetőben készülnek el a légtér arányok és benapozási mutatók, nem változnak, viszont minden egyéb esetben igen. -a tájolási adottságok a tetőterekben a legkötöttebbek, ezt feloldani tetőtéri tömegben pozitív adiciókkal és negatív visszaléptetésekkel lehet ha kismértékben is befolyásolni -a különböző formájú, és helyzetű tetőfelépítmények alkalmazásával a tetőterek zártsága feloldható-tetőfelépítmények a ferde határoló felületeket megtörik, a hasznos 1,9 m feletti terek aránya növekszik-az általánosan kedvezőnek ítélt déli,- délnyugati tájolás nem mindig tartható az önálló egységek kialakításánál, ezeket a tájolási problémákat jól kezeli a nagyobb üvegezett felületi arány alkalmazása a kedvezőtlenebb tájolású egységekbe, ahol a nagyobb üvegezési arány nem párosul a tetőterekre jellemző a soláris túlterheléssel-az emeletráépítéseknél az alsó szinteken lévő lakások hátrányosabb benapozási helyzetét a homlokzaton elhelyezett fényvisszaverő felületek alkalmazásával lehet javítani (üvegfalak), vagy ha ilyen költséges szerkezeteket nem sikerül beépíteni, akkor a minél világosabb vakolatszínezéssel lehet kedvezőbb fényviszonyokat létrehozni.-a beépítetlen tűzfalak sok lehetőséget rejtenek magukban, a letisztított felületű nyerstégla fal keretet adhat az új beépítésnek, akár mint határoló, akár mint dekorációs felület.-a tűzfalak másik teret moduláló lehetősége azok zöldesítése, esetleg színezése, vagy más módon történő kombinációja az új és a meglévő beépítéseknek (pl. tetőteraszok és tetőkertek határoló falaiként)


2. Kertek a tetőn

-a hazai építési gyakorlatban bár a szabályozások előírják az adott építési övezetre megfelelő zöldfelületi arányt, mégsem sikerült mennyiségi, minőségi javulást elérni a városi környezetben lévő zöldfelületi arányokban

-ennek okai a kertépítés jellegéből adódó sajátosságok, a vegetációs idő, kertgondozás stb.

-a kertépítés költségei, azok közvetlen megtérülésének hiánya rontja telepítés esélyeit

-a beépített terület maximálási igény kiszorítja az emberi közérzet javítását szolgáló tetőkertek telepítését, pedig a város így adhatná vissza azoknak a területeknek egy csekélyke hányadát, amelyet a természettől elvett

- a tetőkertek elhelyezése célszerűen a rosszabb tájolású, beépítésre kevésbé alkalmas tető szakaszokon célszerű

-két fajta kialakítást ismerünk:

a) extenzív zöldtetőb) intenzív zöldtető -mind a kettő kombinálható járható, hasznosított terasz tetőkkel

-az extenzív zöldesítés vegetációs rétege vékonyabb, így a tető szerkezeteinek kevesebb terhet kell viselniük, ahhoz, hogy intenzív zöldtetőben nagyobb ültetési mélységgel, erőteljesebb vegetáció jöhessen létre legalább 60 cm vastag élőtalajra van szükség, ha még nagyobb növényeket szeretnénk ültetni akkor ez a réteg akár 1,5 méter is lehet. Láthatóan ez komoly többletterhet jelent az épület teherhordó rétegeire

-a tetőkerteket, rekreációs, pihenő területekként is kialakíthatjuk, akár egy adott lakóközösség olyan izolált helye lehet, amely magában foglalhat olyan funkciókat is amelyek jelenleg a luxus kategóriájába tartoznak de természetessé válhatnak a fejlődés során (pl. kondicionáló terem, gyermekmegőrző – játszó tér, stb.)

-a városi környezet zaj és por terhelésétől jól elkülönítve kialakított kertben külön kis mikroklíma alakulhat ki

-a tetőkert minta város integráns része még nem elfogadott dolog, pedig a porlekötő, és oxigén termelő képessége, még a legcsekélyebb felületen is értékelhető

-az épített környezet értékét növeli a zöldfelületek minél nagyobb aránya egy adott területen, természetesen a teraszokon, tetőkben kialakított kertek nem pótolhatják azokat az aktív zöldterületeket, ahol a természetes állapotú talajokban a vegetációk a legoptimálisabban fejlődhetnek, és élhetnek, viszont jól kiegészíthetik azokat. A mediterrán országokban kialakult kultúrája van a tetők kertszerű hasznosításának, amely kultúra elterjedése a globális klímaváltozás okán a közép-európai térséget is elérheti



13. előadás: – A „rozsdás zóna” mint az új alapja

Tartalom:

1.Az ipari területek általános jellemzése2.Az értékek felismerése és megtartása a „rozsdás zónában”3.Ipari területek és a környezetük kapcsolata4.A jövő városa5.A többszintes város6. Alternatívák, autonóm város, parazita építészet7.A fent tartható fejlődés

1.Az ipari területek általános jellemzése

- a XIX. század végi és XX. századi intenzív iparosítás Budapesten ugyan úgy létrehozta azokat az ipari területeket, mint amelyek jellemzően megtalálhatók Európa számos nagyvárosában.

- A fejlődő XIX. századi város és a kissé távolabb eső kisebb bolygó települések közé ékelődtek be azok az ipartelepek, amelyet a jelen kor ipari szerkezetváltása már nem tud életben tartani

- ezek a telepek mind a két irányból foglalkoztatták a munkaerőt, így mind a két irányban kialakultak azok a közlekedési, termelési kapcsolatok, melyek később, az 1950-ben létrejövő nagy Budapest közigazgatási, gazdasági alapját megadták

- a rozsdás zóna szinte gyűrűt von a város köré, jellemzően ezek az ipari létesítmények telepszerűen épültek, egy-egy nagyobb gyár fejlődéseként jellemzően egy iparágon belül, nem egyszer saját munkás - tisztviselőtelepükkel együtt (pl. Óbudai Gázgyár)

- a városi szövetben időnként fellelhetők olyan ipari objektumok, melyek egyedi, kisebb önálló üzemként funkcionáltak, vagy működnek ma is (pl. Trafó – Bp.IX ker. Tűzoltó utca)

- az ipari területek jellemzője sok esetben az erős környezetszennyezés és a rossz infrastruktúrális adottságok, amely tényezők igen megdrágítják a fejlesztésüket

- az elhagyott, romló állagú de építészetileg értékes, vagy technika történeti objektumok védelme mára már intézményesített kategóriákban realizálódik (KÖH – ipari műemlékek), de a befektetői körök egyelőre kivárnak, mivel egyszerűbb a terület fejlesztése abban az esetben, ha minél kevesebb értékkel kell számolni a hasznosítás során, így a lassú pusztulás kedvezőbb lehetőségeket teremt

2.Az értékek felismerése és megtartása a „rozsdás zónában”

-az értékek felismerése nem mindig egyértelmű


a)épített érték, az olyan épület amely magában hordozza az adott kor építészeti gyakorlatát, akkori magas színvonalát (pl egy ipari csarnok) b)technika történeti berendezések, daruk, kémények, transzformátorok stb. c)érték lehet egy terület elhelyezkedése, környezethez való viszonya (pl. Duna part)

-a megtartás egyedüli eszköze a hasznosítás lehet (Millenáris Park)

- ugyanakkor félő, hogy a halott funkcióba, időszakossága okán az egy nemű hasznosítás nem hoz teles megújulást.

3.Ipari területek és a környezetük kapcsolata

-legjobb megoldás a környező városi rendszerekbe kapcsolt komplex hasznosítás lehet, ahol az épületek állapotának felmérése után egy olyan összetett hasznosítási modell jön létre, ahol megtalálható a lakó, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális rétegek teljes körűsége ezzel minőségi javulást eredményezve nem csak az adott ipari területnek, hanem annak tágabban vett környezetének is.

-ezzel újabb centrumok alakulhatnak ki városban, amelyek kialakítása egyébként is időszerű lenne a túlterhelt budapesti belváros védelmében, valamint a városi regionalizmus és több póluság elérésének érdekében

-az ipari területek jó lehetőséget adnak olyan újfajta építési hely hasznosításra, mint a LOFT lakás, az iroda, vagy éppen az úgynevezett szellemi ipar működése (computer technológia, ipari fejlesztő központok) ahol a hight tech megjelenésének a múlt építészeti megoldásai méltó keretet biztosítanak -a zsúfolt és felülértékelt belvárosi területek ezzel „levegőhöz” juthatnak, az így kialakult építési hely a városba integrálódik


4.A jövő városa - tézisek

-az építési hely fogalma megváltozik

-a funkciók és a térbeliség egyértelmű rangsort kap

-a közlekedés eszközei és a közlekedési szokások átalakulnak

-a város már nem csak egy jól körülhatárolt, közigazgatási, gazdasági, spirituális egység, hanem egy olyan régionális egység, amely magába integrálja mindazokat az értékeke, javakat szellemi anyagi értelemben egyaránt, amely képes fenntartani a szerves fejlődést

-a városok általános magassága nő, magas házak problematikája, ezzel egy időben csökkenteni kell az erőforrások felhasználását

-szerkezeti forradalom, új anyagok és technológiák bevonás az építésbe

-a városba integrált zöldfelületek aránya nő

-új energia politika

-kialakulnak a több szintes városok

5.A többszintes város

A XX. század elején jelentkező futurista művészeti és társadalmi mozgalmak egyértelműen kiálltak a technika fejlődésének mindenek felett állósága mellett.A városokról ekkor született ideák mára realitásokká értek. De addig, amíg az akkori gondolatok szabadon formálódva, nagyvonalúan kezelték a jövőt, mára olyan az emberiség létét fenyegető valósággal kell szembenézni, mint a globális felmelegedés, a szociális, egzisztenciális okokból beinduló migráció, vagy a fosszilis energiák végessége, kimerített tartalékai és a globális környezet szennyezés.A város többszintes kialakítása, nem jelentheti egy modernkori kasztrendszer kialakulását, ahol a kiemeltek a jó levegőjű, javakban jól ellátott építési helyeket foglalják el, míg a nagyobb többség visszasüllyed a városi fejlődés alapszintjére, ahol az egészségtelen környezet és a társadalmi ellehetetlenülés beágyazódása zajlik.

A többszintes város a következőt jelenti: -lakó és pihenő réteg (az emberi erőforrások reprodukálódásának helye)-mobilitást segítő réteg (közlekedés)-termelő, szolgáltató, oktatási, kulturális réteg (munka)-mindezeket összefogó igazgatás

Ezek a rétegek fizikailag is megjelennek az egyes építési helyeken, épületek, épület komplexumok tereiben.

6. Alternatívák, autonóm város, parazita építészet


-az ezredfordulóra kialakult az a probléma térkép, melyen egyértelműen látszanak az emberiség feladatai, de a feladatok megoldásához kapcsolódó módszerek még koránt sem világosak.

-az építészet keresi azokat az alternatív megoldásokat, mint például azok az autonóm rendszerek, amelyek ellentétes mozgásba hozzák az építés folyamatát

Az autonóm város: -önellátó rendszerekben vélik felfedezni a jövő zálogát, ahol nem a nagy globális elosztórendszerek tehetetlensége a meghatározó, hanem a helyi erőforrások „Öko-Logikus” felhasználása élvezi az elsőbbséget, éppen az ott élők hasznára és nem kihasználására. Ez az elképzelés jó alapot adhat a fejlődő, vagy éppen felzárkózó területeknek, mivel nem a források elszállítása, hanem helyi felhasználása a cél, ezzel megtartva az ökoszisztémát, fenntartva a fejlődést.

A parazita építészet:-érdekes kísérlet az a fajta megközelítés, hogy a kialakult helyzeten változtatni olyan tárult rendszerekkel lehet, amelynek példája lépten nyomon megvan az élővilágban.-a parazita organizmusok a nagyobb rendszerek megcsapolásából, azok hulladékaiból élnek-építészeti értelemben egy már meglévő szerkezetre (épület) települ rá egy annál jóval kisebb de hatékonyabb rendszer, hogy az őt fogadó épülettel egységben létezzen.

7.A fent tartható fejlődés

A fenntartható fejlődést szolgáló egyik legfontosabb elem a területekkel (valójában e vonatkozásban ez a beépítésre szánt területek jó kihasználását és lehetőség szerinti minimális növelését jelenti) való takarékos bánás.A másik fontos elem a hatékonyág és magas hozzáadott érték, ahol a primer anyag a szellemi befektetés révén magasabb kategóriákba sorolódik.Mindezek mellett a városokban koncentrálódó emberi populáció ne veszítse el a közvetlen viszonyát az evolúciós fejlődését biztosító természettel annak biológiai és szellemi értelemben része maradjon. A regionális gondolkodás fontosságának hangsúlyozása.

Documents

Tervezés óravázlat