ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGA

Tájékoztató

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetér ől,

figyelemmel a haszonállatok tartására

3525 Miskolc, Vologda u.1. Telefon: (36-46) 500-660 Fax: (36-46) 342-023 e-mail: borsod_megye@oai.hu, borsod-elelmiszer@nebih.gov.hu

2

TARTALOM

Hatósági ellenőrzési feladatok................................................................................................................. 8

Monitoring mintavételek ........................................................................................................................... 9

Kiszabott bírságok, figyelmeztetések .................................................................................................... 10

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ...................................................................................................... 12

Veszettség monitoring ........................................................................................................................... 16

HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring ....................................................................... 16

Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban ...................................................................... 17

Pénzügyi teljesítések, támogatások ...................................................................................................... 17

Méhegészségügy .................................................................................................................................. 17

Takarmányellenőrzés ............................................................................................................................ 18

Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések ........................................................................................................... 19

Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben ................................................................................. 20

Állatszállítás ........................................................................................................................................... 21

Állatgyógyászati termékforgalmazás ..................................................................................................... 22

ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET ................................................................................................ 22

2013 évben visszavont működési engedélyek ..................................................................................... 24

Megvizsgált vágóállatok 2013 évben (B.-A.-Z. megye) ......................................................................... 24

2013 évi termelési adatok (B.-A.-Z. megye) .......................................................................................... 25

Élelmiszer export 2013. ......................................................................................................................... 26

START munkaprogram.......................................................................................................................... 27

Helyszíni ellenőrzések, az ellenőrzésekkel kapcsolatban észlelt tendenciák ....................................... 29

Ökológiai, földrajzi árujelzők .................................................................................................................. 29

Borászati ellenőrzések .......................................................................................................................... 30

RASFF ................................................................................................................................................... 31

3

A hivatal feladatainak rövid bemutatása

Igazgatóságunk, mint az állam által létrehozott és működtetett élelmiszerlánc felügyeleti szerv, az

állat-egészségüggyel, állatvédelemmel, takarmányhigiéniával, takarmányok biztonságával és

minőségével, élelmiszerhigiéniával, az élelmiszerek biztonságával, minőségével, a borászati termékek

ellenőrzésével, az állattenyésztési feladatokkal és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos

hatósági, irányítási és szervezési feladatokat lát el.

A szervezet célja az élelmiszerbiztonság megvalósítása a földtől az asztalig, a fogyasztó

egészségének védelme

Néhány tevékenységünket meghatározó fontosabb jogsz abály

Európai Unió jogszabályai

Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog

általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az

élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és

élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok

követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági

ellenőrzésekről

Nemzeti jogszabályok

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló

2012. évi CXXVII. törvény

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos

részletes szabályokról

A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló

328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

4

A szervezet irányítása

Szervezetünk kettős irányítás alatt működik, irányításunk közigazgatási szempontból jelenleg a B-A-Z

Megyei Kormányhivatal, ill. a Miniszterelnökség, szakmai szempontból a Földművelésügyi

Minisztérium, és az Országos Főállatorvos, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (

NÉBIH ) útján valósul meg.

Igazgatóságunkon 4 osztály működik: Járványügyi Osztály

Állatvédelmi Osztály

Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály

Élelmiszerlánc biztonsági és Minőség-ellenőrzési Osztály

2013. január 1-től a járási hivatalok megalakulásával egyidejűleg 5 székhelyen Járási

Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok jöttek létre. Ezeket járási főállatorvos vezeti. Ezen

Hivatalok szakmai irányítását igazgatóságunk végzi, az általuk hozott I. fokú közigazgatási döntések

II. fokon történő elbírálása is feladatkörünkbe tartozik.

Működés

Igazgatóságunk működésének feltételei 2013 évben tovább javultak. Az épület ( Miskolc, Vologda u.

1.) karbantartása, III. emeletének festése megtörtént. A gépkocsi ellátottság megfelelő. A

mintavételekhez szükséges eszköz- és nyomtatvány ellátásunk biztosított volt. Igazgatóságunk II.

emeletén az élelmiszer monitoring minták tárolására, rendszerezésére, csomagolására megfelelő

helyet alakítottunk ki.

A létszámcsökkenésből adódóan a gépkocsik futás teljesítménye az előző évhez képest jelentősen

nőtt.

A jelenlegi szakmai irányítást és a járási illetékességi területeket az alábbi ábra mutatja be.

5

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Megyei igazgató főállatorvos

Élelmiszerlánc-biztonsági és Min őségellenőrzési Osztály

Osztályvezető főmérnök

Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály

Osztályvezető főállatorvos

Járványügyi OsztályOsztályvezető főállatorvos

Állatvédelmi OsztályOsztályvezető főállatorvos

Mezőkövesd Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző

HivatalJárási főállatorvos

Miskolc Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző

HivatalJárási főállatorvos

Sárospatak Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző

HivatalJárási főállatorvos

Edelény Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző

HivatalJárási főállatorvos

Encs Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző

HivatalJárási főállatorvos

Mezőkövesdi járásMezőcsáti járás

Tiszaújvárosi járás

Miskolci járásSzerencsi járás

Sárospataki járásCigándi járás

Sátoraljaújhelyi járásTokaji járás

Edelényi járásPutnoki járás

Ózdi járásKazincbarcikai járás

Encsi járásGönci járás

Szikszói járás

Szakmai irányítás

6

Dolgozói létszám adatok:

2013. december 31-ig a falugazdászok a Járási Hivatalok szakigazgatási szerveként működő 5 Járási

Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal kormánytisztviselőiként végezték feladataikat.

2014. január 1-től kerültek át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara B-A-Z Megyei szervezetéhez, ezáltal

a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalaink létszáma jelentősen, 31 fővel

lecsökkent.

A járási engedélyezett összedolgozói létszám (járási főállatorvos, hatósági állatorvos,

élelmiszerbiztonsági felügyelő, falugazdász) 2013. december 31.ig : 73 fő volt, 2014. január 1-től 42

fő lett.

Az igazgatóság engedélyezett létszáma 1 fő borászati felügyelővel nőtt, jelenleg 40 fő.

Hatósági feladataink végrehajtását 2013-ban 31, jelenleg 30 jogosult állatorvos, valamint 66

méhegészségügyi felügyelő segíti.

A hatósági állatorvosi álláshelyek betöltése évek óta problémát jelent, járásonként csak 1-2 hatósági

állatorvos dolgozik, és ugyancsak betöltetlen évek óta az edelényi ill. a mezőkövesdi járási

főállatorvosi álláshely.

7

Az évek óta csökkenő létszámot megyei vonatkozásban az alábbi táblázat mutatja be.

Év megyei létszám

kerületi/ járási

létszám

engedélyezett létszám

összesen

jogosult állatorvos

kerületi/ járási

főállatorvos

hatósági állatorvos

élelmiszerbizt. felügyelő

2011 30 94 124 46 4 20 13

2012 27 85 112 49 3 16 13

2013 39 73 112 31 3 16 17

2014 40 42 82 30 3 12 19

Hatósági ellenőrzésben résztvevők létszámadatai 2013

Igazgatóság Járások Összes

Hatósági főállatorvos 3 3

Járási főállatorvos 3 3

Hatósági állatorvos 5 11 16

Szaksegéd 8 8

Élelmiszerbiztonsági felügyelő 6 13 19

Borászati felügyelő 2 2

Állattenyésztési felügyelő 1 1

Összesen: 25 27 52

Jogosult állatorvos 30 30

Megyei sajátosságok

Megyénkre jellemző, és az állategészségügyet, valamint az élelmiszer és járványügyi biztonságot

veszélyeztető sajátosságok:

• jelentős nemzetközi tranzit (főleg a Balti államokból és Lengyelországból érkező) áru és

személyforgalom , a 3-as számú főútvonalon napi 1000-1200 kamion lép be az országba

• a lakosság elszegényedése, vásárlási lehetőségek szűkülése, ezért az uzsora és az illegális

mozgó élelmiszerárusok térnyerése (Cserehát)

• a lakosság életkörülményeinek romlásából adódóan a zoonózisok (állatról emberre, és

emberről állatra is terjedő fertőző betegségek ) kialakulásának veszélye (pl. gümőkór)

• élelmiszer vállalkozások tőkehiánya, kényszervállalkozások létesítése

8

Hatósági ellen őrzési feladatok

Feladataink részben tervezett feladatok, melyek kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv

szerint kerülnek kialakításra, ezek létesítmény ellenőrzések, és járványügyi, valamint élelmiszer

monitoring mintavételek. A tárgyévre vonatkozó un. Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása

minden év április 1-én kezdődik és a következő év március 31-ig tart.

A 2013 évre tervezett ellenőrzés számunk 3345 ellenőrzés volt, az eseti (nem tervezett)

ellenőrzésekkel együtt 3839 ellenőrzést végeztek a járási és a megyei szakembereink.

A tervezett ellenőrzések igen széleskörű, az alábbi táblázatban szereplő létesítménytípusokban

valósulnak meg, így különösen, állattartó telepeken, állati és növényi eredetű élelmiszer előállító és

forgalmazó, vendéglátó és közétkeztető helyeken, állatgyógyszer forgalmazó vállalkozásoknál, állati

melléktermék gyűjtő, feldolgozó, szállító, valamint takarmány előállító, forgalmazó vállalkozásoknál.

Igazgatóságunk hatósági felügyelete alá tartozó lét esítmények száma 2013.

Létesítmény típusa Létesítményszám

Állattartó telepek Ló 128

Állattartó telepek Szarvasmarha 951

Állattartó telepek Juh 313

Állattartó telepek Kecske 30

Állattartó telepek Sertés 550

Állattartó telepek Házityúk 112

Állattartó telepek Pulyka 2

Állattartó telepek Vízibaromfi 1

Állattartó telepek Házinyúl 3

Állateü. ell. alá tartozó egységek

(állattartó telepeken kívül)

állatmenhely

állatpanzió

gyepmesteri telep

gyűjtőállomás

állatkísérlet

állati eredetű melléktermék

kezelése

2

1

4

2

1

62

Gyógyszerforgalmazók és -

felhasználók 18

Engedélyköteles élelmiszer

előállítók 37

9

Nem engedélyköteles élelmiszer

előállítók

345

Borászati üzem 629

Szőlőfeldolgozó vállalkozások

(bortermelők) 908

Élelmiszer - forgalmazók 4420

Vendéglátók, közétkeztetők 4792

Takarmány létesítmények és

vállalkozások 505

Kistermelők 536

Összesen: 14372

A megyénkben élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok, ill. a vadon élő állatok folyamatos

járványügyi ellenőrzése céljából járványügyi monitorig, valamint a megyénkben előállatott és

forgalomba hozott élelmiszerek és takarmányok biztonságának ellenőrzése céljából az alábbi

mintaszámban végeztünk kötelezően előírt terv szerinti élelmiszer és takarmány mintavételeket. A

járványügyi mintavételek végrehajtásában a szolgáltató állatorvosok is közreműködtek.

Monitoring mintavételek (kockázatbecslés alapján előírt számú, véletlenszerűen vett minták)

Járványügyi 9245

Élelmiszer 1868

Takarmány 296

Összesen 11404

Egyéb nem tervezett feladataink pl:

• állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények engedélyezése,

• növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele,

• építésügyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági engedélyek kiadása, kereskedelmi

létesítmények nyilvántartásba vételi eljárásában külön engedélyek kiadása,

• lakossági közérdekű bejelentések kivizsgálása

• nyilvántartásba vételi feladatok,

• hatósági igazgatási szolgáltatási feladatok: Pl: állományvizsgálat, húsvizsgálat, élelmiszer

ellenőrzés, fogyaszthatósági döntés,

10

• élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása

• állategészségügyi- járványügyi intézkedések, fertőző állatbetegségek elleni mentesítési

programok szervezése, végrehajtása

• állatvédelmi hatósági feladatok, ellenőrzések állatok tartása, szállítása, vágása során

• állami támogatásokhoz kapcsolódó igazgatási feladatok, KM ellenőrzés

• ENAR , marhalevelek, állat útlevelek kiadása,

• rendkívüli célellenőrzések: Pl: élelmiszer-lánc események vizsgálata

• mélységi ellenőrzések, a másodlagos élelmiszervizsgálat

Ellenőrzésink során az elmúlt évben is szorosan együttműködünk a Kormányhivatal szakigazgatási

szerveivel, valamint a rendőrséggel, és a NAV-al is.

Kiszabott bírságok, figyelmeztetések

A különböző hatósági ellenőrzések következményeképpen megindított hatósági eljárások során 2013-

ban összesen kiszabott bírságok száma és összege a következő volt:

Bírság típusa száma (db) Értéke (Ft) Eljárási költség (Ft)

Állattenyésztési bírság 1 300 000

Állatvédelmi 8 6 375 000

Eb oltás elmulasztása miatt élelmiszerlánc felügyeleti

49 825 000

Élelmiszer ellenőrzési 86 24 256 700 32 285

Élelmiszerlánc felügyeleti 136 22 170 000 36 144

Eljárási 11 216 000

Minőségvédelmi 13 5 415 920

Figyelmeztetések 126 0 212 884

ÖSSZESEN: 430 59 558 620 281 313

11

Közérdek ű bejelentések

2013. évben 236 közérdek ű bejelentés érkezett hatóságunkhoz, 22 bejelentés a NÉBIH ingyenesen

hívható Zöld Számán keresztül érkezett. A Zöld Számon érkezett élelmiszerlánc-biztonsági

szabálytalanságokra utaló bejelentéseket a 01/50-1/2012. évi elnöki utasítás alapján 48 órán belül ki

kell vizsgálni.

A bejelentések kb. 70%-át elektronikus levél formájában nyújtják be. Az egyéb úton (személyesen,

levélben) részünkre eljuttatott bejelentések körülbelül 40 %-a érkezett névtelenül, illetve hamis névről

és címről, így az év során mindösszesen beérkezett bejelentés 75 %-a a fentiek alapján névtelen nek

minősíthető. Az azonosíthatatlan személy által tett bejelentés kivizsgálása mellőzhető lenne, de

hatóságunk ezt a jogszabályi enyhítést, amennyiben a bejelentés élelmiszerlánc eseménnyel vagy

állatvédelemmel kapcsolatos jogsértésekre utalt, a bejelentés témájának potenciálisan nagy

jelentősége miatt nem alkalmazta. Hatóságunk minden közérdekű bejelentést kivizsgált.

A benyújtott bejelentések tárgya legtöbbször a megvásárolt élelmiszer minőségi kifogásolására

irányult: szokásostól eltérő színű, szagú, ízű, esetleg romlott, csomagolásán feltüntetett jelölés nem

megfelelő, a megvásárolt élelmiszer fogyaszthatósági ideje vagy minőség megőrzési ideje lejárt,

rovarokkal szennyezett. A létesítmény higiéniai állapota nem megfelelő az egységben engedélynélküli

tevékenységet végeznek.

A kivizsgálás eredményességét jelentősen befolyásolta, hogy a bejelentő által kifogásolt élelmiszert

hatóságunk nem látta, a csomagoláson szereplő jelölésről, előállítóról tételazonosítóról a bejelentő

hatóságunkat nem tájékoztatta. A helyszíni ellenőrzések során a panasz tárgyát képező élelmiszer

azonosítása, nyomon követése nem minden esetben volt biztosított.

Az állattartásra vonatkozó lakossági panaszbejelentések alapján lezajlott hatósági kivizsgálások és

helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a bejelentések döntő többsége

alaptalan a kifogásolt állatjóléti/állategészségügyi feltételek vonatkozásában. Mivel hatóságunk

ellenőrzési listák segítségével teljes körű hatósági ellenőrzést végez a helyszínen, kisebb

dokumentációs, adminisztrációs hiányosságok előfordulását felfedte. Ezek határidős pótlására

hatósági felszólítások/figyelmeztetések történtek, melyeknek teljesítését hatóságunk minden esetben

visszaellenőrizte. A megfelelő teljesítések alapján szankció (állatvédelmi/élelmiszerlánc-felügyeleti

bírság) alkalmazására nem került sor az elmúlt évben.

2013. évben az élelmiszerek minőségi kifogásolására érkezett bejelentések 60% a minősült

megalapozottnak, ezekben az esetekben közigazgatási eljárás lefolytatására került sor. A kifogásolt

élelmiszer forgalomból kivonásra, majd megsemmisítésre került. Az élelmiszeripari vállalkozót

élelmiszer ellenőrzési bírság megfizetésére köteleztük

12

2012. év 2013. év

Közérdekű bejelentések (eset) 350 236

Megalapozottság (%) 15 60

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET

Megyénk haszonállat állománya a következő megoszlást mutatja az egyes állatfajok szerint

Állatfaj Állattartó telepek száma

Állatlétszám

Ló 128 2251

Szarvasmarha 951 43 540

Juh 313 48 369

Kecske 30 793

Sertés 550 45 582

Baromfi 115 2 300 000

Az állattartó telepek állapota meglehetősen változó képet mutat, sok esetben fejlesztésre,

beruházásra nincs anyagi fedezet, a törekvések csak az állagmegóvásra irányulnak, infrastrukturális

helyzetük ezért stagnál vagy a kisüzemek esetében romlik.

A szarvasmarha- és a juhlétszám az előző évhez képest 7-8 %-kal növekedett, míg a sertés- és a

kecskelétszám csökkent. Ez a növekedés a Mezőkövesdi, Miskolci és a Sárospataki járásban

figyelhető meg. A sertéslétszám csökkenése a kistermelői (háztáji) szektorban volt jellemző, míg a

nagylétszámú (nagyüzemi) telepeinken érdemben nem változott. A lóállomány megyénk területén

évek óta közel azonos létszámú.

Az állatállományokat fenyegető betegségek közül több ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző

betegség. Itthon a 113/2008.(VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékelte tételesen felsorolja a

szárazföldi és a víziállatok bejelentési kötelezettség alá vont betegségeit. Ezen betegségek

kitörésekor alkalmazandó járványügyi és igazgatási intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.)

és külön miniszteri rendeletek határozzák meg. E betegségek között olyanok is szerepelnek, melyek

embert is megbetegíthetnek (ún. zoonosisok), például: gümőkór, lépfene, brucellosis, nyugat-nílusi

láz, míg más betegségek kizárólag az állatokra jelentenek veszélyt, azonban nagy gazdasági

kártételük indokolja, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozzanak (például: klasszikus és afrikai

sertéspestis, kéknyelv betegség). Ezen betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, fellépésük

megelőzése, egy esetleges kitörés esetén a gyors elfojtás és felszámolás érdekében hatóságunk

13

részt vesz az országos mentesítési programokban és a megfigyelési (monitoring /surveillance)

rendszer működtetésében. Ezen tevékenység keretén belül a következő állatbetegségek

szempontjából végzünk rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat a megye állományaiban:

gümőkór, brucellosis, enzootiás bovin leucosis (EBL), kéknyelv betegség (bluetongue),

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR), Aujeszky-betegség, sertés brucellosis, klasszikus

sertéspestis (KSP), sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája

(PRRS), juhok és kecskék Brucella melitensis fertőzöttsége, veszettség, TSE/BSE.

Évente a fertőző betegségektől való mentesség ellenőrzésére végzett vizsgálatok és a megfigyelési

programok során az alábbi számú állategyedek vizsgálatára, illetve mentesítésére került sor:

• Gümőkór (egyedi intradermalis próba): 43 000 db

• Szarvasmarha brucellosis: 23 000 db

• EBL: 12 000 db

• IBR: 11 500 db

• Aujeszky-betegség: 2300 db

• sertés brucellosis: 800 db

• klasszikus sertéspestis (vaddisznók): 1100 db

• PRRS: 2300 db

• Brucella melitensis: 2300 db

• veszettség: 120 – 150 db

• TSE/BSE: 1400 db

A monitoring rendszer működtetése, a kötelező laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének finanszírozása

egyrészt európai uniós és hazai állami pénzügyi forrásból (ún. társ-finanszírozásban) történik,

másrészt az állattartókra hárul. Ez utóbbi terhet hivatott enyhíteni a 148/2007 (XII. 8.) FVM

rendeletben előírt állami támogatási forma, amelynek segítségével az állam a mintavételek és a

laboratóriumi vizsgálatok költségeinek kb. 75-80%-át átvállalja az állattartóktól.

Megyénkben ezt a támogatási formát 2013-ban az emlős haszonállatot tartók közül 665 gazdálkodó,

míg baromfit tartók közül 85 gazdálkodó vette igénybe.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által 2013-ban számukra kifizetett teljes

támogatási összeg 224 millió forint (HUF) volt, amely csaknem azonos az előző évi kifizetések

összegével.

14

A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közül 2013 folyamán a következők hatósági

megállapítása történt meg megyénkben:

Szarvasmarha-gümőkór februárban egy nagylétszámú (142 egyedből álló) növendékmarha-

állományban Hejőkürt községben;

Szarvasmarhák enzootikus leukózisa (EBL) júliusban és decemberben Nagycsécs, míg augusztusban

Mezőnyárád község egy-egy kislétszámú (50 egyed alatti) szarvasmarha állományában;

Lovak nyugat-nílusi láz (WNF) vírus okozta fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása októberben

Kesznyéten községben egy kislétszámú (30 egyed alatti) lóállományban;

Aujeszky-betegség decemberben Bódvaszilas községben, két vadászkutyában.

A 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) előírásai értelemében a bejelentési kötelezettség alá tartozó

állatbetegségek felszámolása során a megsemmisített állatok és járványterjesztő eszközök után az

állattartó állami kártalanításra jogosult. A 328/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet 6.§-ának kijelölése

alapján öt millió forint értékhatárig a járási főállatorvos, míg ezen összeg felett igazgatóságunk

jogosult az eljárás lefolytatására. A kifizetésről a NÉBIH Költségvetési Igazgatósága gondoskodik.

Megyénkben az elmúlt három évben az évenként kifizetett állami kártalanítás összege 20 – 30 millió

forint között ingadozott.

A fenti adatokból kitűnik, hogy megyénk helyzete ebből a szempontból jónak mondható, jóllehet szinte

minden hónapban felmerül egy-egy ilyen betegség gyanúja, azonban éppen a monitoring rendszer, a

megelőző és leküzdő intézkedések révén országos méretű, vagy az Európai Unió Bizottságának

jelentendő járványkitörés az elmúlt években nem fordult elő.

Megyénk házi sertés és vaddisznóállományaiban 2013-ben klasszikus sertéspestis (KSP)

fertőzöttséget nem állapítottunk meg. Az ellenőrző vérvizsgálatok szerint a kis- és nagylétszámú

(nagyüzemi) házi sertés állományaink Aujeszky-betegségtől és brucellosistól is mentesek.

Szarvasmarha-állományainkban 2013-ban brucellosis (Brucella abortus okozta fertőzöttség) sem

fordult elő. A juh-és kecskeállományaink Brucella melitensis fertőzöttségre irányuló 2013. évi ellenőrző

vérvizsgálata szintén kedvező (negatív) eredményre vezetett.

2014. januárjában megjelent a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi

tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítéséről szóló 3/2014.(I.16.) VM rendelet, amelynek

alapján az országos főállatorvos az ÉÁT/22/2014. számú utasításával március végén kiadta a „PRRS

Nemzeti Mentesítési Tervet”. Az előző évek PRRS-re irányuló kedvező monitoring vizsgálati

eredményei és az említett mentesítési terv előírásai alapján megyénkben 2014. végére el kell érni

valamennyi házi sertés állomány PRRS fertőzöttségtől való mentességét és erről az állattartóknak

egyedi közigazgatási határozatot kell kiadnunk.

15

E program sikeres teljesítése nagy erőfeszítést igényel Igazgatóságunk és a járási állat-egészségügyi

és élelmiszer-ellenőrző hivatalok munkatársaitól, valamint az állami feladatok elvégzésére kirendelt

szolgáltató állatorvosoktól.

Kelet-Közép-Európa, így hazánk házi sertés és vaddisznó állományaira egyre fokozódó veszélyt jelent

az afrikai sertéspestisnek (ASP) nevezett, vírus okozta fertőző betegség, amely a fogékony

állományokban gyorsan terjed, tömeges elhullást okoz és az érintett régiókban jelentős gazdasági

kárral jár. Az Európai Unióban az ASP ellen hatékony oltóanyag (vakcina) jelenleg nem áll

rendelkezésre. E betegség az elmúlt években Oroszország európai területén, Ukrajnában és

Fehéroroszországban, 2014 elején pedig Litvániában és Lengyelországban is előfordult.

Hazánkban 2014. április és május hónapjaiban a vadásztársaságok tagjai minden elejtett vaddisznóra

kiterjedő monitoring mintavételt végeztek annak érdekében, hogy a hazai vaddisznó-állomány ASP

fertőzöttségtől való mentességét laboratóriumi vizsgálatokkal is bizonyítani tudjuk. A komoly

erőfeszítést igénylő mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat export piaci megfontolások /

követelmények indokolták.

A 2014. év kiemelt járványügyi feladata az ASP hazai sertés állományokba történő behurcolásának

megelőzése, illetve a határ menti területek vaddisznóiban esetleg megjelenő fertőzés korai

felismerése és lokalizálása. Az ASP megelőzésének és felszámolásának részletes szabályait itthon a

98/2003.(VIII. 22.) FVM rendelet állapította meg.

Az agráriumban élők számára jelentős bevételi forrást jelent a különböző jogcímeken (anyatehén,

anyajuh, AKG, legelőhasznosítás, gyepgazdálkodás, stb.) juttatott állami támogatások rendszere. A

különböző támogatásokat igénylő gazdálkodók ellenőrzésének 2009. óta bevezetett új formája, a

Kölcsönös Megfeleltetés (KM, Cross Compliance, CC) ellenőrzések rendszere. Ennek keretén belül az

adott évben támogatási kérelmet benyújtók közül az MVH (mint kifizető ügynökség) kockázatbecslés

alapján választ ki bizonyos hányadot, akiket az adott évben ezen szempontból hatóságunknak

ellenőrzés alá kell vonnia. Az ellenőrzések és a jogkövetkezmények sajátossága, hogy az esetleges

meg nem felelések szankcionálása nem bírságolás, hanem a támogatások bizonyos százalékának a

megvonásával történik, amely megvonás a hiba jellegétől függetlenül a gazdálkodó adott évben

megítélt valamennyi támogatását érinti. Az ellenőrzendő tevékenység jellege ennek megfelelően az

adott gazdálkodó bármelyik, Jogszabályokban Foglalt Gazdálkodási Követelményét (JFGK) jelentheti,

az ellenőrzött tevékenység volumenétől és a gazdálkodó profiljától függetlenül. Hatóságunk 2013-ban

136, a KM körébe tartozó járványügyi és állatjelöléssel kapcsolatos ellenőrzést végzett. Ebben az

évben az ellenőrzési szám közel azonos lesz az előző évivel.

A KM témakörhöz kapcsolódó hazai jogszabályok a 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet és a

81/2009.(VII. 10.) FVM rendelet.

Állattenyésztési, járványvédelmi és élelmiszerlánc-biztonsági célok elérése érdekében a

mezőgazdasági haszonállatok nyilvántartásával és jelölésével kapcsolatban 1999-ben bevezetésre

került az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. Az ENAR-ral kapcsolatos alapvető

16

szabályozást a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet állapította meg. Azonos tartási helyen állatot tartó

gazdálkodók állatlétszámának és létszám-nyilvántartásának ENAR szerinti ellenőrzése 2013-ban a

KM ellenőrzés keretében és időpontjában 75 állattartó esetében történt meg.

Veszettség monitoring

2013. év folyamán veszettség nem fordult elő megyénkben, ennek ellenére a NÉBIH 2013. évre is

elrendelte a megye egy részére kiterjedő orális húsevő vakcinázási kampányt. A Hernád vonalától

keletre végezték el a repülőgépes vakcina kiszórást, a megye többi része nem vakcinázott terület. A

tavaszi és őszi vakcinázási kampány során a monitoring vizsgálatokhoz a vadászati idény vizsgálatra

kijelölt időszakaiban megyénk területéről összesen 104 db rókát kellett kilőniük a vadászatra

jogosultaknak. A vadásztársaságonkénti beküldendő mintaszámokról a megyei igazgatóság egyedi

határozatokban döntött. A hatósági állatorvosok a járásoknál ezen vizsgálati minták leigazolásánál és

a beszállításoknál működtek közre.

Megyénk immunizált területein 2013/2014 vadászati évre elrendelt mindösszesen 104 róka

mintaszámból 12 róka minta beküldése nem került teljesítésre.

A tavaszi kampányt követően a nem teljesítő vadászatra jogosultak a hiányzó minták pótlására

írásban kerültek felszólításra.

Az éves kampányok lezárását követően a nem teljesített 12 róka minta vonatkozásában a mulasztást

elkövető 8 vadászatra jogosult szervezetet Igazgatóságunk határozattal egyenként 90.000,- Ft.

élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabásával sújtotta.

A 2013 II. félévi Magyarországi veszettség esetek előfordulása miatt a NÉBIH 2013.11.25. és

2014.02.28. közötti időszakban rendkívüli róka mintavételt rendelt el az ország veszélyeztetett

területeire. Nevezett utasítás értelmében megyénk vonatkozásában az érintett 9 vadászatra jogosult

részére a Mezőkövesdi járás területéről elrendelt 50 róka mintaszám 100%-ban teljesítésre került.

A veszettség elleni védekezés keretében a megye kamarai engedéllyel rendelkező szolgáltató

állatorvosai folyamatosan végzik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását a 164/2008.(XII.20.)

FVM rendelet szerint. Az összevezetett, szervezetten végzett tömegoltásokon kívül, melyek március-

április hónapokban zajlottak, az ebeket az állatorvosi rendelőkben, vagy a tartási helyükön

vakcinázták. 2010. január 1-től kötelező a veszettség elleni hologramos matrica használata.

2012.12.31-ig a 4 hónaposnál idősebb ebeket mikrochippel kellett volna megjelöltetniük az eb

tulajdonosoknak. Sajnos az ebek egy részének az egyedi jelölése elmaradt. Felszólításra, illetve

szankció (állatvédelmi bírság) alkalmazására a hatósági ellenőrzések során került sor. 2013. 01.01.

után veszettség ellen csak mikrochippel ellátott ebek olthatók.

HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring

A járványügyi monitoring részét képező madárinfluenza monitoring végrehajtásának szervezése,

lebonyolítása az Állatvédelmi Osztály irányításával történik.

17

Ezen program keretében 2013-ben megyénkben 10 nagylétszámú gazdaságban, 25 háztáji

állományban összesen 360 házi madárból (házityúk, lúd, pulyka) vettek vérmintát és küldtek

laboratóriumi vizsgálatra kollégáink. Vadmadarakból 60 mintavétel és virológiai (PCR) vizsgálat

történt. A mintavételt a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével hajtottuk végre. A vizsgáló

laboratóriumból (NÉBIH ÁDI Budapest) megküldött eredményközlők alapján megállapítható, hogy

valamennyi minta vizsgálata negatív eredményre vezetett.

Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban

A szalmonellák közegészségügyi jelentősége széles körben ismert. A humán szalmonella fertőzések

legnagyobb része mind a mai napig élelmiszer eredetű. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a

humán fertőzések száma, ehhez az állati termékek szalmonella közvetítő szerepének csökkentése és

a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása egyaránt szükséges. Az állatoknál folytatott gyérítési

programok a humán fertőződés kockázatának csökkentését és a szalmonellózis állatállományoknál

okozott kártételének csökkentését egyaránt szolgálják.

A baromfiállományokban folyó szalmonella gyérítési programok az uniós és hazai jogszabályok

előírásai szerint folynak hazánkban, így a mi megyénkben is. A szalmonella elleni védekezés kötelező

a tenyésztyúk, tojótyúk, brojlercsirke, valamint a tenyészpulyka és brojlerpulyka állományokban.

A szalmonella elleni védekezés keretében a kötelezően előírt mintavételek megyénkben a házityúk faj

tekintetében 18 tenyész-, 104 tojó- és 537 brojlerállományban, valamint 48 hízópulyka állományban

történtek meg. A hatósági mintavételek száma 95 volt. Szalmonella enteritidis fertőzöttség miatt 2

tojótyúk állomány felszámolására került sor.

Pénzügyi teljesítések, támogatások

A szalmonellózis elleni védekezéshez kapcsolódóan az Állatvédelmi Osztály végzi az egyes

állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel

kísérésükre irányuló nemzeti programok 2013. évi finanszírozásának szabályairól szóló

26/2013.(IV.18.) VM rendelet alapján az állattartók által benyújtott, a tojó- és tenyészállományok

szalmonella elleni immunizálásához szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek megtérítése

iránti kérelmek elbírálását. 2013. évben három állattartó részére összesen 4.434.434 Ft értékben

743.446 adag vakcina költségtérítésének jogosságáról határoztunk. Két állattartó részére tojótyúk

állományának szalmonella fertőzöttség miatti felszámolása és tojásártalmatlanítás miatt keletkezett

kára enyhítésére 1.959.046 Ft összegű költségtérítést ítéltünk meg.

Méhegészségügy

A méhegészségügy területén a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, mint bejelentési kötelezettség

alá tartozó fertőző betegség elleni védekezés a legfontosabb feladatunk.

Megyénkben a feladat ellátásában 66 méhegészségügyi felelős segítette az állatorvosok munkáját.

18

2013. évben 1511 méhészetben 76315 méhcsalád kötelező szűrővizsgálata (monitoring vizsgálata)

történt meg. A vándoroltatás előtti vizsgálatokat 35704 méhcsaládnál végezték el. Járványügyi okból

15907 méhcsaládot vizsgáltak meg. A vizsgálatok során 17 településen 22 méhészetben állapítottuk

meg a mézelő méhek nyúlós költésrothadását. A 22 méhészetben 502 méhcsaládot ölettünk le, és

égettünk el. A betegség felszámolásával kapcsolatosan a járási főállatorvosok által lefolytatott

kártalanítási eljárások eredményeként a károsult méhészek 489 méhcsalád után 14787272 Ft állami

kártalanításban részesültek.

2013-ban az előző évhez képest kevesebb településen és méhészetben fordult elő nyúlós

költésrothadás.

Az utóbbi években emelkedő tendencia figyelhető meg a méhészetek és a méhcsaládok számának

tekintetében.

Takarmányellen őrzés

Takarmány-el őállítással és - forgalmazással kapcsolatos ellen őrzések

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására,

forgalomba hozatalára és felhasználására, így mindezen takarmány-vállalkozási létesítmények

engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére.

Megyénk 505 takarmány-vállalkozási létesítménye-, ezen belül 46 takarmány előállító üzeme közül 4

vényköteles állatgyógyászati készítmények, ill. kokcidiosztatikumok takarmánykeverékekbe történő

bedolgozásával is rendelkezik Igazgatóságunk engedélyével.

Tárgyévben 21 létesítmény vonatkozásában került sor működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba

vételi eljárás lefolytatására.

Az éves ellenőrzési, valamint monitoring terv alapján osztályunk takarmányfelügyelője, valamint a

járásokhoz tartozó hatósági állatorvosok összesen 130 helyszíni ellenőrzést végeztek.

A lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményeként 2013 évben a takarmányjogszabályok

megszegése miatt 10 esetben írásbeli figyelmeztetés, 6 esetben pedig 810.000,- Ft. összértékben

élelmiszerlánc-felügyeleti bírság került kiszabásra.

A takarmány monitoring mintavételezéseket követő 296 laboratóriumi vizsgálatból nem megfelelősség

mindösszesen 4 esetben, minőségi/beltartalmi paraméterek vonatkozásában került megállapításra.

A takarmány felhasználás-, a takarmányozási tilalom ellenőrzése megyénkben a hatósági

főállatorvosok és hatósági állatorvosok helyszíni állattartó telepi ellenőrzései alkalmával valósultak

meg.

19

Megyénkben 2013. év folyamán a takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges állat-

megbetegedést vagy –elhullást Igazgatóságunknak nem jelentettek.

Állati eredet ű melléktermékek

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére,

kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására, így mindezen

létesítmények engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági

felügyeletére. Fontosabb vonatkozó jogszabályok: 1069/2009/EK rendelet, 142/2011/EU rendelet,

45/2012.(V.8.) VM rendelet.

Megyénk területén állati melléktermékek feldolgozás-, komposztálás-, égetés útján történő

ártalmatlanítására, gyűjtésétére, tárolására, szállítására, ill. feletetés útján történő ártalmatlanítására

mindösszesen 62 vállalkozás rendelkezik Igazgatóságunk engedélyével, ill. szerepel hatóságunk

nyilvántartásában. Az állati melléktermékek szállítását végzők megyei nyilvántartásba vétele előtt a

járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok helyszíni ellenőrzés alapján engedélyezik a

szállításra használt gépjárműveket.

Működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint az engedélyek-,

nyilvántartásba vételi határozatok kiadására tárgyévben 9 létesítmény vonatkozásában került sor.

Az éves ellenőrzési terv alapján hatósági állatorvosaink 2013-ban az állati melléktermékek

ártalmatlanítása témakörben, fent nevezett létesítményeinkben 27 esetben folytattak le teljes körű

helyszíni hatósági ellenőrzést, de hatósági szakembereink az élelmiszer-előállítás-, forgalmazás-,

vendéglátás területein, valamint az állattartó telepeken lefolytatott hatósági ellenőrzések alkalmával is

minden esetben kitértek az állati melléktermékek ártalmatlanításának ellenőrzésére.

Állatvédelmi tárgyú ellen őrzések

Az állatok tartásának, szállításának, levágásának hatósági ellenőrzését során az állatok védelméről és

kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei szerint végzi hatóságunk. Az

állatvédelmi tárgyú kötelező érvényű jogszabályi előírások mezőgazdasági vállalkozók általi teljesítése

során gyakran találkozik a megyei igazgatóság - mint állatvédelmi hatóság -nem megfelelőségekkel.

(például az állatjóléti felelős képesítésének hiánya, mesterséges szellőztetés esetén riasztórendszer

hiánya, nem megfelelő az etetők, itatók száma, ülőrúd hossza , vágóhídon zsúfolt élő állat szállás stb.)

A hiányosságok pótlására határidős felszólítások és visszaellenőrzések történnek meg. Állatvédelmi

szempontból nagyfokban kifogásolt jogszabálytól való eltérések esetén intézkedési terv benyújtását

kéri be hatóságunk. A nem teljesítők, vagy nem megfelelően teljesítőkkel szemben állatvédelmi bírság

kiszabása történik, melynek összege súlyos hiányosságok esetén akár több millió Ft is lehet.

A jogkövető magatartás a bírságolással legtöbbször kikényszeríthető. Visszatérő esetekben, notórius

elkövetőknél kezdeményezzük a helyi jegyzőnél/járási hivatalnál az állattartás korlátozását, illetve

megszüntetését (245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésére hivatkozással). Hasonló

20

szigorúság várható azon vágóhidak esetében is, amelyek az alapvető állatjóléti előírásokat nem

teljesítik (működési engedély ideiglenes felfüggesztése, engedély visszavonása). Ezen szankciókat

megyei igazgatóságunk szabja ki.

A létesítményellenőrzési terv szerint 2013 évben a hatósági állatorvosok és főállatorvosok által 89 db

nagylétszámú szarvasmarhatartó telep és 11 db nagylétszámú sertéstartó telep került helyszíni

ellenőrzésre, a kislétszámú szarvasmarhatartás helyszíni állatvédelmi ellenőrzését 37 esetben

végezték el a hatósági állatorvosok. Súlyos hiányosságokat az ellenőrök az év folyamán nem találtak.

A sertés és kérődző vágóhidak állatvédelmi ellenőrzése 3 alkalommal történt meg az év folyamán,

baromfi vágóhíd ellenőrzése 2 alkalommal történt. Az egyéb állategészségügyi felügyelet alá tartozó

létesítmények (állatkert, állatmenhelyek, gyepmesteri telepek, kisállat-kereskedések) helyszíni

állatvédelmi ellenőrzését 13 esetben végezték el a hatósági állatorvosok.

A B.-A.-Z. megyei állategészségügyi hatóság részéről 2013. évben az encsi rendőrkapitánysággal

negyedévente vettünk részt közös mobil ellenőrzések végrehajtásában. Főleg a Tornyosnémeti régi

közúti határállomás környékén. Az állatszállító kamionok ellenőrzése során állatvédelmi

szabálytalanságot nem állapítottunk meg.

A lakossági bejelentések, tervezett mobil ellenőrzések, illetve rendőrségi megkeresések miatt 2013.

év során 8 db állatvédelmi bírság kiszabására került sor, összesen 6.375.000 Ft értékben. Ezek közül

1 esetben élő halak árusításának állatvédelmi hiányosságai miatt, 1 esetben lószállítás nem

megfelelősége miatt, 1 esetben nem megfelelő baromfi szállítás miatt és 1 esetben illegális román

sertés szállítmány miatt került sor a szankció alkalmazására. Ez utóbbi esetben magas bírság

kiszabására (4,6 millió Ft) került sor. 4 esetben állatkínzás bűntette miatt kereste meg hatóságunkat a

megyei főügyészség, ahol közigazgatási hatósági eljárásban állatvédelmi bírságokat szabtunk ki.

Nagy előrelépést jelentett az a jogszabályi változás , miszerint „ Mezőgazdasági haszonállat tartása

önkormányzati rendeletben nem korlátozható.„ ( 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és

hatósági felügyeletéről, 6. § (6) bekezdés - hatályos 2013. október 01-től.) Az előző években

visszatérő, véget nem érő szomszéd viták forrásai voltak ezek a helyi rendeletek, melyeket

legtöbbször nem kellő körültekintéssel és alapossággal alkottak meg az önkormányzatok. Sok helyen

a jogi túlszabályozás klasszikus példájává váltak ezek a rendeletek, ellehetetlenítve az állattartókat,

valamint sok időt és energiát lekötve a hatósági ellenőrzést végző szakemberek számára. 2013.

évben a lakossági panaszbejelentések száma is csökkent a fentieknek köszönhetően.

A kóbor állatok befogása az önkormányzat kötelező feladata az állatok védelméről és kíméletéről

szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A §-a szerint. Ennek a jogszabályi kötelezettségnek a végrehajtása

sokszor nehézségbe ütközik a gyepmesteri telepek alacsony száma és a szükséges pénzeszközök

hiánya miatt.

Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben

21

A tojótyúkok védelméről szóló uniós és magyar jogszabályok szerint 2012. január 1-től a 350-nél több

tojótyúkot tartó árutojást termelő telepeken a hagyományos (fel nem javított) ketrecek használata tilos.

A tojótyúkokat ezt követően új típusú, ún. feljavított ketrecben vagy egyéb engedélyezett

tartásmódban (alternatív: mélyalmos, röptetős, szabad, bio) szabad tartani.

Megyénkben az engedélyezett tartásmódra való átállás 2012 év folyamán megtörtént.

Jelenleg megyénkben 16 tojótyúk-tartó telepen feljavított ketreces, 16 telepen alternatív, míg 3 telepen

szabad tartásmódot alkalmaznak. Ezeken a telepeken a termelő tojótyúkok száma eléri a fél milliót.

A 350 tojótyúknál kevesebbet tartó telepek száma: 39, ahol mindössze 9700 tojótyúk került

elhelyezésre.

A feljavított ketreces tartásmódú telepeken 12 alkalommal, míg az alternatív tartásmódú telepeken 16

alkalommal történt helyszíni hatósági ellenőrzés

Állatszállítás

Az Unió tagállamaiba és a harmadik országokba irányuló élő állat szállítások esetében a hatósági

állatorvosok tárgyévben 274 állatszállítmány indításánál működtek közre, azaz állatvédelmi és

állategészségügyi szempontból vizsgálták a szállítás feltételeit és megfelelőség esetén bizonyítványt

állítottak ki. A szállítmányok megoszlása állatfajonként:

49 szarvasmarha (1.230 db állat),

97 sertés (15.991 db állat),

35 juh (15.960 db állat),

1 kecske (58 db állat) és

92 egyéb állat (179 db állat).

A sertésszállítmányok rendeltetési helye 90 esetben Románia, 5 esetben Szerbia, 2 esetben Ausztria

volt.

A szarvasmarha szállítmányok rendeltetési helye 23 estben Olaszország, 20 esetben Szlovákia, 3

esetben Lengyelország, 2 estben Románia, 1 esetben Ausztria volt.

A bárányszállítmányok célországa főként Olaszország (33 eset), 1 esetben Franciaország, 1 esetben

Románia és 1 esetben Törökország volt.

A kecske szállítmány rendeltetési helye Olaszország volt.

Az egyéb állat szállítmányok zömét Németországi rendeltetési hellyel a kutya szállítások teszik ki,

töredék része az egyéb kedvtelésből tartott állatok szállítása (macska, papagáj, törpenyúl).

A bizonyítványok TRACES rendszerbe való rögzítését az Állatvédelmi Osztály munkatársai végzik.

22

Tárgyévben a megyénkbe 142 élő állat szállítmány érkezett az Unió tagországaiból. A 107 vágósertés

szállítmány közül Szlovákiából 104, Csehországból 3 szállítmány származott. A szarvasmarha

szállítmányok 8 esetben Szlovákiából érkeztek. Juhokat 4 alkalommal Szlovákiából hoztak be, 1

esetben pedig kecskét Németországból. Lovakat 12 alkalommal szállítottak Németországból, 7

alkalommal pedig Franciaországból. Szlovákiából 10 alkalommal érkezett megyénkbe halszállítmány.

Megállapítható, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nőtt a megyénkből kiszállított élő állatok és

szállítmányok száma, míg az élőállat behozatal csökkenő tendenciát mutat.

Élő állat szállítói engedély kiadására, illetve megújítására 2013-ben 5 esetben került sor

igazgatóságunk részéről. 2014. évben ez idáig 3 új élő állat szállítói engedély kiadására került sor.

Állatgyógyászati termékforgalmazás

Az éves létesítmény ellenőrzési terv alapján 2013. év folyamán 7 állatgyógyászati készítmény

kiskereskedelmi forgalmazót ellenőriztünk le. Ezen kívül szakhatósági eljárás keretében 1 helyszíni

ellenőrzésre került sor jegyzőkönyv és ellenőrzési check-lista felvétele mellett. Fenti esetben a

szakhatósági hozzájárulást megadta hatóságunk az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi

forgalmazásához.

Állatgyógyászati készítmények (eb spot on állatgyógyszer) gyakorlati kipróbálásának helyszíni

ellenőrzése 2 alkalommal történt a 2013. évben.

ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET

A megyénkben működő állati eredetű élelmiszert előállító vállalkozások műszaki higiéniai állapota

stagnál. Az előállítók többféle tevékenységet végeznek (vágás, csontozás, feldolgozás), kis

volumenben többféle terméket állítanak elő, napi késztermék előállító kapacitásuk kicsi. Termékeiket,

döntően a megyei illetve regionális piacokon értékesítik, alacsony termelési volumenük miatt

exportlehetőségük minimális.

Az üzemek helyzetét nehezíti az alapanyag beszerzése, megyénkben kevés vágóállat, ill. tejtermelő

telep működik. Az állattartó telepek a megtermelt alapanyagokat a megyén kívülre, illetve az EU

tagállamaiba értékesítik.

Az elmúlt évben az élelmiszer előállító üzemek termelése (vágás, húsipari-, tejipari-feldolgozás)

jelentősen csökkent. Nyereségük alacsony vagy egyáltalán nincs, ezért a jogszabályokban előírt

műszaki, élelmiszer higiéniai követelményeket egyre nehezebben tudják szinten tartani.

Az előállító üzemek helyzetét tovább nehezíti a vásárló erő csökkenése, napjainkban keresettebbek a

nagy áruházláncok által kínált olcsó termékek.

Gazdasági szempontból az élelmiszer – forgalmazó, a vendéglátó és a köz- ékeztető létesítmények

hasonlón nehéz helyzetben vannak.

23

A forgalmazó egységeknél növekedett a visszaadott működési engedélyek száma, és egyre több az

olyan kiskereskedelmi egység, ahol üzemeltető váltás tevékenységi kör szűkítés, vagy esetleg bővítés

történt a gazdaságtalan működés miatt.

A hazai és a külföldi üzletláncok műszaki, élelmiszer-higiéniai állapota megfelelő színvonalú.

A megyében lévő köz-étkeztető helyek (főző-tálaló konyhák) szerkezeti és higiéniai állapota az utóbbi

években jelentősen romlott. Az önkormányzatok nem tudnak elegendő erőforrást biztosítani a főző-

konyhák felújítására, új eszközök, berendezések beszerzésére. Megyénkben több főző konyha

bezárásra került, a meglévő konyhák adagszáma, ill. a tálalókonyhák száma jelentősen

megnövekedett, de a magasabb adagszám elkészítéséhez, tálalásához szükséges műszaki feltételek

(melegen tartás, utóhőkezelés, visszatérő szállító edények mosogatása) nem mindig biztosítottak.

Az élelmiszer-előállításban megjelent kedvező tendencia a kistermelők számának növekedése.

Jelentősen emelkedett a megyében megrendezett országos hírű jó színvonalú rendezvények száma.

(Hegyalja-, Kocsonya-, Opera-, Csoki-fesztivál)

2013 évben megyénk élelmiszer vállalkozásainál súlyos élelmiszer-biztonsági kifogás nem fordult elő.

Igazgatóságunkon a hatósági állatorvosi létszám évről, évre csökken. Az élelmiszer- biztonság szinten

tartása, a hatóságba vetett bizalom megőrzése munkatársainktól erőn felüli szakmai munkát kíván.

Megyénkben működő, Igazgatóságunk által felügyelt élelmiszer előállító- és forgalmazó létesítmények

Létesítmény neve száma Állati eredetű élelmiszer élőállító engedélyköteles

létesítmény 34

Növényi eredetű élelmiszer előállító, bejelentés köteles

létesítmények 1882

Élelmiszer – forgalmazók 4420 Vendéglátók, köz-étkeztetők 4792

kistermelők 536 Vadbegyűjtők 48

Első tárolási helyek 34 Mézfelvásárlók 12

Összesen 11758

Megyénkben működő állati eredetű élelmiszer - előállító üzemek 2013-ban

Hűtőház 3 Átcsomagoló központ 1 Emlős vágóhíd és daraboló üzem (sertés vágóhidak) 4 Vágópontok 3 Baromfi vágóhíd 1 Vadfeldolgozó 1 Húsfeldolgozó üzem 3 Halfeldolgozó 1 Tejgyűjtő 1 Tejüzem 4 Tojáscsomagoló 9

24

Zsírsütő 2 Tojástermék-előállító üzem 1 Összesen: 34

2013 évben visszavont m űködési engedélyek

Üzem neve Üzem címe Korábbi státusza

Működési engedély

visszavonásának időpontja

Engedélyezési szám

Abaújtej Közös Vállalat 83849 Forró Kakastanya

Hűtőház 2013 VI.01. HU 489 EK

Lázár Péter 3400 Mezőkövesd Pál u 13

Tojáscsomagoló 2013. XI. 11 HU-04-TCS-003

Metro Kereskedelmi Kft. 3527 Miskolc, József A u. hrsz. 1257

Halászati- termék előállító

2013 I.01. HU 903 EK

Narivo Kft 3450 Mezőcsát HAG lakótelep

Tejgyűjtő 2013. IV. 24. HU-04-TGY-006

2013 évben kiadott új m űködési engedélyek

Üzem neve Üzem címe Státusza

Működ ési engedély

kiadásának időpontja

Engedélyezési szám

Lenkei Béla 3726 Alsószuha Szabadság út 44

zsírsütés 2013 XII. 09.

HU – 1181 - EK

Hangony Hús kft 3626 Hangony

Mocsolyás tanya 2 Húsfeldolgozó 2013.XI.15.

HU – 1178 - EK

Tóth Ferencné 3462 Borsodivánka,

Petőfi tanya 036 hrsz. Tojáscsomagoló 2013.XI. 11. HU-04-TCS-004

Az élelmiszeripari ágazat gazdasági nehézségei miatt megyénkben, a nagykapacitású állati eredetű

élelmiszer előállító vállalkozások száma évek óta alig változott. Ugyanakkor megfigyelhető a kis- és

közép - vállalkozások tevékenységének erősödése. Vágópontok, kis kapacitású húsfeldolgozók,

zsírsütők létesítésére, helyi termék, kézműves termék előállítására nagy az érdeklődés.

Megvizsgált vágóállatok 2013 évben (B.-A.-Z. megye)

Állatfaj Db Tonna

Sertés 58626 6363,20

25

Szarvasmarha 203 132,86

Juh 16 0,28

Kecske 16 0,35

Baromfi 741025 1772,47

Vad (feldolgozás) 2070 141,76

Összesen: 801956 8410,92

A levágott sertések száma 2012 évhez viszonyítva, 8342 darabbal csökkent. Szarvasmarhából 139

darabbal kevesebbet vágtak, juh és kecske vágása megyénkben minimális 16-16 db. A baromfi vágási

darabszáma az elmúlt évekhez viszonyítva folyamatosan emelkedik. A 2012. év vágási

darabszámához viszonyítva 2013 évben 4969 darabbal több baromfit vágtak le, a megyénkben

üzemelő egyetlen baromfi vágóhídon. A vágási darabszámok csökkenése, illetve emelkedése a

vásárló erő csökkenésével,valamint a piaci árak alakulása miatt kialakult fogyasztói szokásokkal

magyarázható.

2013 évi termelési adatok (B.-A.-Z. megye)

Tonna

Tej 57839,47

Tojás 7340,19

Méz 913,37

Hal 57,09

Megyénkben az elmúlt évhez viszonyítva a megtermelt tej mennyisége 10190 tonnával csökkent, a

tojás termelése 570 tonnával nőtt.

Kistermel ők 2013

Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

A megyében regisztrált kistermel ők száma: 536

Tevékenységenként regisztrált kistermel ők száma

tej, tejtermék előállítás forgalmazás 150

vágott baromfi előállítás forgalmazás 56

vágott nyúl előállítás forgalmazás 9

húskészítmény előállítás forgalmazás 98

26

hal előállítás forgalmazás 11

tojás előállítás forgalmazás 104

méz előállítás forgalmazás 123

nem állati eredet ű élelmiszer előállítás forgalmazás

186

kistermelői vendégasztal 15

szol

gálta

táso

k füstölés 16

állat vágása és feldolgozása (falusi vendégasztal vagy rendezvény helyén)

2

nem állati eredetű élelmiszer feldolgozás 11

A gazdasági nehézségek ellenére 2013 évben 136 új kistermelőt regisztráltunk, a kistermelők száma

32%-al emelkedett a 2012-es évhez képest. A jelenleg regisztrált 536 kistermelő közül 44 nem csak

előállítói és forgalmazói, hanem szolgáltatói tevékenységet is végez (füstölés, nem állati eredetű

élelmiszer feldolgozás, vendégasztal).

Élelmiszer export 2013.

Megyénkből kiinduló export döntő részét a Nestlé szerencsi és diósgyőri üzeme adja, ahonnan kávé

és kakaópor kerül kiszállításra mind Uniós mind 3. országokba.

Szállítmányok száma: Szerencs 452

Miskolc 132

MIRSA Hűtőház 7

Sajt Kft Gelej 8

Egyéb élelmiszerek tekintetében tej és tejterméket 4168,5 tonnát,

húskészítmény 46,85 tonnát,

tojás: 939,997 tonna, tojástermék: 59,5 tonna

vad: 11 tonna

friss húst 339,82 tonnát exportált megyénk az EU országaiba..

Tagállamon kívül: 133 tonna tejterméket (Sajt- Libanon, Szaud-Arábia)

Élelmiszer közvetítette megbetegedések és azok gyan újának kivizsgálása

2013.évben három esetben került sor bejelentett, élelmiszer közvetítette megbetegedés és annak

gyanújának kivizsgálására. Két esetben az élelmiszer eredetű megbetegedést a laboratóriumi

27

vizsgálatok nem bizonyították. Egy esetben a fertőző forrást humán mintából igazolták. A

megbetegedettek száma 17 fő volt, ebből 13 főt kórházban ápoltak. A megbetegedést előidéző

tényezők elégtelen újra hőkezelés, fertőző nyersanyag használata, nem megfelelő tárolás, nem

megfelelő fertőtlenítés. Hatóságunk a megállapított jogsértések miatt, az egység tevékenységét a

szigorított takarítás fertőtlenítés elvégzéséig, a feltárt hiányosságok pótlásáig ideiglenesen

felfüggesztette. A vállalkozást élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszer-ellenőrzési bírság, valamint

eljárási költség megfizetésére kötelezte.

Esemény helye expoziciónak kitettek száma

megbetegedettek száma

kórházban ápoltak száma

esemény minősítése

Gyermektábor Bogács

24 5 0 Salmonella enteritidis,.

Jó barát étterem Kazincbarcika

35 25 5 Salmonella enteritidis,.

Nagykinizs 150 17 13 Staphylococcus

3 eset 219 47 18

Termelői Piac, Piac, Vásár,

Megyénk területén 2013-ban 11 helyi termelői piac, 21 piac és 2 rendszeres nagy kirakodó vásár

(Ónod, és Mezőcsát) üzemelt. A fenntartó szinte minden esetben a helyi önkormányzat, néhány

esetben gazdálkodó szervezet. Az ónodi és mezőcsáti önkormányzatokkal való együttműködés során

a vásártartás állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági követelményeinek való megfelelőség

érdekében sokat javultak a feltételek. 2013. évben havi rendszerességgel végzett igazgatóságunk

hatósági ellenőrzéseket az ónodi és mezőcsáti vásárokon. Az állatvásárok, illetve a lóvásárok

állategészségügyi-állatvédelmi ellenőrzése kiemelt fontosságú a Romániából Magyarországra irányuló

ló kereskedelem magas kockázata miatt (lovak fertőző kevésvérűsége!).

2013. április 16-tól hatályos a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV.09.) Korm.

rendelet, mely előírja a megyei igazgatóságok részére a helyszíni ellenőrzések végzését és a

szükséges hatósági intézkedések megtételét.

Az állatvásárokon elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményeként egyre kevesebb a szabálysértés.

A fentieken túl a hatósági állatorvosok, illetve a közös ellenőrzésen résztvevő rendőrök az élőállat-

szállítások jogszabályi megfelelőségét is ellenőrizték.

START munkaprogram

A START közmunkaprogram keretén belül szervezett gazdálkodási programban 2013-ban is több

önkormányzat vett részt, ezek száma folyamatosan emelkedik. Problémát jelent, hogy több esetben a

28

Járási Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatalok az állattartásról csak akkor szereznek

tudomást, amikor az önkormányzatok által előállított állati terméket (pl. tojás) eladni, vagy a felnevelt

állatot feldolgozni szeretnék, saját vagy más önkormányzatok részére átadják, közétkeztetésbe

felhasználják. Igazgatóságunk és a járási szakigazgatási szerveink is több alkalommal adott

tájékoztatást az állatok beszerzésével, tartásával, feldolgozási lehetőségével kapcsolatos szabályok

kötelező betartását illetően. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazása nagy gondot jelent, a

állattartásban, élelmiszer előállításban, és étkeztetésben jártas helyi szakemberek hiánya miatt.

Igazgatóságunk minden érintett önkormányzatot részletesen tájékoztatott a választott tevékenységek (

állattartás, élelmiszer előállítás ) élelmiszer-biztonsági feltételeiről.

START munkaprogram keretében termelt alapanyagok közétkeztetésben való felhasználásának

mennyiségi és minőségi követelményeit az elsődleges termelésre vonatkozó higiéniai szabályozás

határozhatja meg, azonban jelenleg a vázolt termelési struktúrára alkalmazható jogi szabályozás még

hiányos.

E tevékenységeket a szociális szövetkezetek keretében lehet megvalósítani. A hatósági ellenőrzés és

nyomonkövetés is indokolja a nemzeti szabályozás kidolgozását.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Minőségellenőrzési osztály szakmai irányítása alá tartozó

élelmiszeripari mérnökök a 2013. évben 498 helyszíni ellenőrzést végeztek el a felügyeletük alá

tartozó alábbiakban felsorolt élelmiszer-előállító valamint élelmiszer-forgalmazó létesítményekben. Az

ellenőrzések egy része kiterjedt az élelmiszerek biztonságának és minőségének vizsgálatára, e célból

1068 élelmiszer és 61 borászati termék tétel laboratóriumi vizsgálatát végeztette, illetve végezte el. Az

ellenőrzések és élelmiszervizsgálatok során feltárt jogsértések miatt 137 esetben hatósági eljárást

folytatott le, melynek során 39.787.381 Ft bírságot szabott ki.

Az osztály élelmiszerbiztonsági és minőségügyi felügyelete alá tartozó élelmiszer-előállító üzemek:

Édesipar 16

Malomipari és keményítőtermék előállítása 10

Olajütő 7

Söripar 10

Sütőipar 106

Száraztészta 14

Szeszipar 110

Szikvízüzem 27

Tartósított lisztes áru előállítás 18

Üdítőital, ásványvíz előállítás 6

Zöldség- gyümölcs feldolgozó 10

Egyéb üzemek (csomagoló stb.) 11

Borászati üzem 629

Borászati létesítmények (szőlőfeldolgozó) 908

29

Összesen: 1889

Helyszíni ellen őrzések, az ellen őrzésekkel kapcsolatban észlelt tendenciák

A tapasztalatok szerint a vállalkozók nehéz gazdasági helyzete negatív hatással van a létesítmények

műszaki-higiénia állapotára és a termékek minőségére. A veszteségeik mérséklésére, olcsóbb,

gyenge minőségű alapanyagokat használnak.

Munkavállalóik nagy része betanított munkás, néhány vállalkozás kivételével egy-két fő szakmunkást

alkalmaznak. A 10 fő körüli foglalkoztatott létszámmal működő előállító üzemek felsőfokú végzettségű

dolgozót nem alkalmaznak.

Nagy kapacitású üzemeink a Good-Mill Tiszapalkonyai malomüzeme, a Nestlé Szerencsi Gyára, és a

Diósgyőri üzeme, a Hell szikszói üdítőital előállító üzeme, a Borsodi Sörgyár és a Mirsa Zrt. Hűtőháza.

A fenti üzemek korszerű technológiával rendelkeznek és jelentős exportálók, ugyanakkor alap – és

csomagoló anyagainak (a Mirsa Zrt. kivételével) jelentős része import eredetű.

Megyénkben nagy számú a sütőipari szakágazatba tartozó üzem, jellemzően kis kapacitású 10 fő

alkalmazotti létszámmal működnek. Nagy illetve közepes kapacitású a Ceres Zrt. Miskolci Sütőüzeme,

a Tanoda Kft.(Miskolc), és a Norpan Sütőipari Kft. által üzemeltetett 7 sütőüzem.

A kisüzemek műszaki –technológiai fejlesztéseket nem végeztek, mivel a fogyasztók szempontjából

legérzékenyebb árfekvésű termékkel rendelkeznek, ezért árbevételüket szinte teljes egészében a

fenntartási költségeikre fordítják.

Az elmúlt 2 évben 15 albán tulajdonú pékség kezdte meg működését megyénkben. Valamennyi üzem

kiskapacitású, közvetlen bolti értékesítésre termel. A foglalkoztatottak szintén albán, szerb és horvát

származásúak, magyarul –egy-két kivétellel - nem beszélnek. Szakmai végzettségüket 3 hónapos,

hazájukban végzett tanfolyamon szerzik meg. Képzettségük ezáltal megkérdőjelezhető, az élelmiszer

jogi előírásokat nem ismerik, így a fő higiéniai gyakorlat alkalmazását is mellőzik. Termékeik nem

felelnek meg a MÉ előírásainak, jelöletlenül forgalmazzák azokat.

Ökológiai, földrajzi árujelz ők

Megyénk területén három ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert előállító vállalkozás működik

(Bio Balls Hungária Kft., Natur Gold Farms Kft., Gecs Gézáné egyéni vállalkozó), melyek a Hungaria

Ökogarancia Kft., valamint a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által tanúsítottak. A Baktakéken

üzemelő extrudált terméket előállító vállalkozás EU-ból származó köles és kukorica alapanyagot

használ, tanúsító szervezetek által igazolt és vizsgált gazdálkodásból. A termékeit főként

németországi piacon értékesíti, legjelentősebb partnere a HiPP cég. A Natur Gold Farms Kft. (Abod)

tönkölybúza hántoló üzem. Gecs Gézáné (Hernádnémeti) tönkölybúza sikér előállító kisüzem.

Fentieken túl megyénkben 73 növénytermesztő és 7 állattartó vállalkozás termel bio alaptermékeket.

30

A 2013. évi monitoring mintavételi programban kiemelten szerepel az öko/bio alapanyagok és

élelmiszerek vizsgálata. A monitoring tervet tekintve e termékek vizsgálata az ún. kémiai - biztonsági

ellenőrzési terv keretében végezhető. Vizsgálati irány az aflatoxin B1 és összes aflatoxin, a DON

tartalom, valamint a nehézfém tartalom (ólom, kadmium, higany). Az elvégzett vizsgálatok alapján az

élelmiszervállalkozás biztonságos alapanyagból állít elő BIO élelmiszereket.

Földrajzi árujelzők, eredet védett élelmiszerek vizsgálatát évente kell végeznünk. Megyénkben 3

vállalkozás – a Miskolci Likőrgyár Zrt., a Boldogkő-Fruit Kft.(Boldogkőváralja) és a Főzőmesterek

Kft.(Abaújszántó) állít elő Gönci/Gönczi barackpálinka terméket, a nyomon követési vizsgálattal

ellenőrzött, általuk előállított tételeknél e téren az elmúlt években jogsértést nem tapasztaltunk.

Borászati ellen őrzések

A NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága által koordinált tevékenység.

2013-ban igazgatóságunk borászati felügyelői 24 létesítmény ellenőrzését, 61 tétel borászati termék

minőségellenőrzését végezték el a felügyeletünk alá tartozó létesítményekben.

Kiemelt feladatként a szüreti időszakban aszúszem ellenőrzéseket végeztek és 188 esetben

aszúszem minősítésében vettek részt.

2013 évben a Tokaji borvidéken közel 5600 hektár termőterületen 33.000 t szőlőt, ezen belül

743,5 tonna aszút szüreteltek. Az aszú 25%-a I. osztályú, 70 %-a II. osztályúnak minősült.

A borvidékről hegyközségi engedéllyel kiszállított borszőlő mennyisége 10.000 t (az ebből készített

bor nem kerülhet Tokaji névvel forgalomba).

A borvidéken maradt termésből kb.130.000 hl Tokaji bor készülhet.

A szőlő felvásárlási ára 90-180 Ft/kg között, az aszúszem felvásárlási ára 2000-2500 Ft/kg között volt

minőségtől és felvásárlótól függően.

2013 év a Tokaji Borvidéken mennyiségben közepes évjárat volt, de minőségben kiemelkedően

magas.

Egyéb feladataikat tekintve a borászati felügyelőink 21 tétel 500 hl-t meghaladó mennyiségű borászati

termék forgalomba hozatalához – minősítéséhez- szükséges mintavételénél közreműködtek.

Közérdekű bejelentés alapján 2 bortétel került kivizsgálásra, mindkét tétel kifogásolt volt.

A borászati létesítmények teljes körű ellenőrzései során a termékek nyomon követésének vizsgálata

alapján megállapított jogsértések miatt 10 esetben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság megfizettetésére

és 4 borászati üzem működésének felfüggesztésére történt intézkedés az év folyamán.

A borászati termékek minőségi ellenőrző vizsgálata főként az azonosságra terjedt ki, vagyis a

forgalomba hozatalt megelőző kötelező minősítés során rögzített analitikai jellemzőihez viszonyítva

31

értékeli azok megfelelősségét a hatóságunk. 2013. évben minőség-ellenőrzés céljából vett 61

borászati termékminta közül 13 tétel nem felelt meg, vagyis a vizsgált jellemzők nem voltak azonosak

az engedélyben rögzítettekkel. Ezen felül jelölési hiba miatt 6 bortétel esett kifogásolás alá.

RASFF

Az EU tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző

rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását a 178/2002/EK rendelet írta

elő. A tagállamok haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a sürgősségi riasztórendszeren keresztül az

élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül

érintő veszélyt.

2013-ban 4 RASFF riasztás érkezett megyénkbe. Valamennyi eset kivizsgálásra került: illetékességi

területünkön ellenőrzést végeztünk, intézkedést hoztunk és jelentést tettünk a NÉBIH részére.

Megyénkben előállított, forgalmazott élelmiszerekre, illetve takarmányokra vonatkozóan riasztás 2013.

évben nem érkezett.

Miskolc, 2014. június 13.

Dr. Ódorné Dr. Zelenák Katalin

megyei igazgató főállatorvos