Upload
viktor-farkas
View
375
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A leírásba a tojásképződés folyamata, a tojások(főleg baromfi) összetetele, tápértéke és felhasználása szerepel.
Citation preview
Page 1
Baromfikeltets I.
Tantrgyfelels oktat: Dr. Bogenfrst Ferenc,
tanszkvezet, egyetemi tanrraad:
prily Szilvia, tanszki mrnkBaromfi- s Trsllattenysztsi Tanszk (T-i p. 203. iroda)Ajnlott irodalom:
Bogenfrst (2004) A keltets kziknyve; Gazda Kiad, Budapest
Page 2
Baromfikeltets I.
1 ZH (idpont: utols konzultci) raltogats: ktelez Kredit:
III. M BSc levelez: 3 III. vf. Term.vd. BSc levelez: 2
A gpi keltets kialakulsnak s fejldsnek trtnete
Page 4
Az kori keltetk
3000 veEgyiptomban
kemenck alatt elhelyezett tojsos kamrkbl llpletekben (szrtott tevetrgya getse)
agyagbarlangba ptett keltet (padozaton, olajlmpval melegtve)
Page 5
Egyiptomi keltetEgyiptomi keltetEgyiptomi keltetEgyiptomi keltet napjainkbannapjainkbannapjainkbannapjainkban
agyagbarlangba ptett keltet (padozaton, olajlmpval melegtve)
Page 6
Az kori keltetk(Folytats)
Knban s Thaifldn:
rleld trgyn fermentcis hvel
agyagstben szalmval takarva parzson melegtve
agyagkorskban a nap melegvel
elmelegtett rizspelyvn
Page 7
A gpi keltets kezdete
kezdete: 1740-es vek vge
Raumur (1683-1757) francia fizikus
John Campion specilis terem, fstcsves kazn
1911-tl bvthet keltetgpek (Petersime)
1922, Ohio knyszer-lgkeverses gp
1922, Petersime elektromos rammal mkd keltetgp
Page 8
s napjainkban
A hztji keltets s az iparszer
Page 9
Keltets Magyarorszgon 2000-2007 kztt(Forrs: Baromfi Termk Tancs, 2008)
020000
40000
6000080000
100000120000
140000160000
ezer db
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 v
brojler tojhibrid pulyka liba kacsa
Page 10
Keltets Magyarorszgon 2007-ben(Forrs: Baromfi Termk Tancs, 2008)
4.175Liba15.472Kacsa
8.704Pulyka5.454Tojhibrid
106.569Brojler
Mennyisg(ezer db)
76%
11%3%6%
4%
brojler tojhibrid pulyka liba kacsa
A tenysztojs kpzdse, alakja, mrete s sszettele
A tojskpzds
A tojs szerkezete, sszettele
neurohormonlis httr
fny
a tojszerv felptse, mkdse
szik, fehrje, hjhrtyk, tojshj, kutikula
Fogalmak
tenysztojs/keltettojs
ovulci, ovipozci
termkeny tojs
keltethetsg, kelsi %
napos baromfi
A keltetsre alkalmas tojs ismrvei
tmeg
formaindex
termketlensgi arnyszm
Page 13
mg nem kifejldtt follikulusok zsugorod hrtyafelszakadt
hrtya
csaknem rett tojssrgja
rett tojssrgja
A
B
C
D
E
A petefszek B petevezet tlcsrC petevezet blD petevezet szorosE madrmh
a fehrje rrakdsa
vgbl
a vgbl beszjadzsakloka
a petevezetbeszjadzsa
mszhjas tojs
mszhj nlkli tojs
A tojszerv felptse, a tojs kpzdse
Page 14
A tojs szerkezeti felptse
tojssrgjacsrakorong
jgzsinr
szikhrtya
latebra
vilgos rteg
stt rteg
tojsfehrjebels hgfehrje
kls hgfehrjebelssrfehrje
tojshj
kutikula
kls hjhrtya
bels hjhrtya
lgkamra
lgznylsok
kls srfehrje
A tojs szerkezete
Page 15
Tojssrgja (szik)
sszettele: sz.a. tart.: 52 %
63 % zsr 33 % fehrje 0,4 % sznhidrt egyb (szervetlen anyagok, vitaminok)
vztartalom: 48 %
Page 16
Tojsfehrje
sszettele: sz.a. tart.: 11-13 %
86,5 % fehrje 7,5 % sznhidrt 6,0 % sv-i anyag, min. vitamin
vztartalom: 87-89 %
Page 17
a baktriumok bontsa3,4Lizozim
vrus-haemagglutincis in-hibitor 3,5Ovomucin
j habost anyagkb. 4,0Ovoglobulin G3
j habost anyagkb. 4,0Ovoglobulin G2
tripszin-inhibitor 11,0Ovomucoid
megkti a fmionokat12,0Ovotransferrin
enzim inhibitor, megkti a vasat, mangnt, cinket, rezet s egyb nyomelemeket
54,0Ovalbumin
Biolgiai funkcijaRszarnya a fehrjben, %A protein tpusa
A tojsfehrjt alkot proteinek tpusa s szerepe(Powrie s Nakai, 1986, cit. Etches, 1996)
Page 18
Biolgiai funkcijaRszarnya a fehrjben, %A protein tpusa
ismeretlen4,2Egyb proteinek
megkti a biotint0,05Avidin
gtolja a tioprotezokat0,05Cistatin
ersen ellenanyagkpz0,5Ovomacroglobulin
megkti a riboflavint0,8Ovoflavoprotein
nylszer protein1,0Ovoglycoprotein
gtolja a szerin protezokat1,5Ovoinhibitor
A tojsfehrjt alkot proteinek tpusa s szerepe(Folytats)
Page 19
A hjhrtya mikroszkpos kpe
Page 20
Tojshj
sszettele: sza. tart.: (kevs vz)
94 % CaCo3 egyb: MgCo3
Ca2(Po4)3 Na K sk
Page 21
A tojshj keresztmetszetnek sematikus brzolsa (Tullett s Noble, 1988)
SZERVES ALKOTRSZ
kutikula
szivacsos rteg
mamillrisrteg
klshjhrtyabels hjhrtya
pRus KRISTLYOS ALKOTRSZ
amorf fellet
paliszdrteg
kpos kristlyos rteg
csuklys alaprteg
Page 22
A tojshj keresztmetszete s a prusok alakja a baromfiflk s a futmadarak tojsaiban
(Tullett, 1977, cit. Deeming, 1993)
A hzi baromfifajok
B nandu
C strucc
D emu
Page 23
A tojshj s a prus mikroszkpos kpe
Page 24
Kutikula
Szerkezete: glikoprotein
Minsgt befolysol tnyezk:
genetikai httr
a toj termelsben eltlttt ideje hgysav (trgyban) formaldehides gzosts
moss
meleg trol helyisg
elzetes keltets, felmelegts, hossz trols
Page 2565,182,64,56,211-1350-5333-3775-85Pzsmarce
78,893,84,86,69,557,53382Hzikacsa
167,8155,36,18,711-1355-5830-33155Ld
34,854,43,74,91550-6025-3535-45Gyngy-tyk
52,171,24,25,78,5-10,557-6525-3350-70Tyk
78,893,84,86,68,5-10,554-5831-3580-90Pulyka (nagy test)
trfogat cm3
felletcm2
szlessg cm
hosz-szsg
cm
hj s hjhr-
tykfehrjeszikBaromfifaj
Fbb mretadatokAz alkotrszek arnya, %A tojstmege
g
A friss tojs fbb mretei s alkotrszeinek arnya baromfifajok szerint (Sauveur, 1988 s Etches, 1996 nyomn)
Page 26
A keltetsre alkalmas tojs
osztlyozs (szabvnyban rgztett minsgi paramterek: tmeg, szn, forma-v. alakindex, termketlensgi arnyszm)
pl. tyktojs: min. 52 g, 1,23-1,40 alakindex, max. 10 % termketlensgi arnyszm
Page 27
deformlt Ca lerakds a tojshjon
elvkonyodott tojshj
megvastagodott tojshj
uterusbanmegrepedt
tojshj
gyrtt tojshj
mrvnyozott hj
keltetsre alkalmas tojs
barzdlt tojshj