Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

ELEKTRONIKUS TANANYAGTERVEZÉS FOLYAMATA ÉS MÉDIAMŰFAJI KÉRDÉSEI

T. Parázsó Lenke

eLearning

Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

2

eLearning- elektronikus tanulás: olyan oktatási folyamat, amely új multimédia alapú információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével törekszik a tanulás hatékonyabbá tételére.

„Az e-learning, olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független –, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi” Dr Forgó Sándor: www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf


3

„Az e-learning program a digitális írástudást jelöli meg az egyik alapkészségként, amely az IKT készségekkel karöltve új lehetőségeket, és emellett új nehézségeket teremthet, mint például a digitális megosztottságból következő társadalmi kirekesztettség. Ennek áthidalásához új tanulási környezet szükséges, amely sok esetben ötvözi az e-learning és a hagyományos oktatás módszereit.” olvasható Czeglédi László cikkében: : http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4766&issue_id=485

eLearning


4

A 21. század hallgatóinak a hagyományos információforrások mellett e-tananyagok, új technológiák nyújtanak segítséget a felkészülésben. (Benedek András cikke: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf

A számítógépes eszközök nem az emberi természetet fogják megváltoztatni, csak megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az emberi agyban már meglévő lehetőségeket a legjobban kiaknázhassuk.

A számítógép vonzásában kiépülő új készségek nem lehetnek önállóak, hanem a meglévő három alapkészséget (olvasás, írás, számolás) a maguk formájára fogják alakítani.

Aszámos kutatás arra mutat, hogy az eLearning eredményes feldolgozást sikeressége elsősorban a az alkalmazott pedagógiai módszerektől függ és nem csak a tanulási környezet technikai szinvonalától. (Litting és Klug, 2002)

Jellemzők


5

A tanulás egyidejűleg fogható fel egyéni és társas folyamatként. A tananyag bármikor és bárhol elsajátítható. Elsajátítása önállóan, hallható-társak és mentor/facilitátor segítségével valósulhat meg.

A tananyag rugalmasan módosítható, a tanulónak nem jelent nehézséget a módosított felület kezelése.

Az értékelési rendszer reszponzív, tehát egyidejűleg szolgálja a tanár, a tanuló, a képzés igényeit. Folyamatosan monitorozza az eTananyagot (minőség, mennyiség), önellenőrzés során az egyéni teljesítményt.

A hallgató tanulási folyamata követhető, korrigálható, optimalizálható.

Motiváltság (a hallgató tanulási szokásai, képzési próbálkozásai stb)

A képzés célja és a hallgatók érdekeinek kapcsolata

Az e-learning tananyag tervezése


6

1. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS A TANULÓRÓL

6. ELLENŐRZÉSI , VISSZACSATOLÁSIÉS VIZSGARENDSZER

8. MÓDOSÍTÁS

3.1.EGYSÉGENKÉNTI CÉLOKÉS KÖVETELMÉNYEK

MEGHATÁROZÁSA

2. ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉSKÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

3. A TANANYAG FEJEZETEKRE ÉSTANULÁSI EGYSÉGEKRE BONTÁSA

4. MÉDIUMOK KIVÁLASZTÁSA,TÁMOGATÁSI FORMÁK MEGHATÁROZÁSA

5. EGYSÉGEK

RÉSZLETES KIDOLGOZÁSA

7. KIPRÓBÁLÁS

9. VÉGSŐ VÁLTOZAT

5.1. FOGALMAK,MAGYARÁZATOK

5.2. MÉDIUMOKKAPCSOLÁSA

5.3. KÉRDÉSEK,GYAKORLATOK

5.5. MÓDSZERTANIERGONÓMIAI

MEGVALÓSÍTÁS

5.4. DESIGN

Dr. Izsó Lajos, Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási központ

A tananyag szerkezete (SCORM)(Forgó Sándor: www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf )


7

NYITÓ OLDAL (állókép, animáció)Bevezetés elősző1. FőfejezetFőfejezet 1 Belső oldal (opcionális)1. 1. Fejezet1. 1. 1. Alfejezet1. 1. 1. 1. 1. Tartalmi oldal1. 1. 1. 2. Tartalmi oldal1. 1. 1. 2. Tartalmi oldal1. 1. 1. 3. Tartalmi oldal1. 1. 2. AlfejezetÖnellenőrző feladatok1. 2. Fejezet…..ZárótesztÖnellenőrző feladatok eredményeinek megjelenítéseZáró oldal, elköszönés”

eLearning Médiaműfaji kérdései


8

Az arculati elemek megjelenésének mindenkor és az eTananyag minden környzetében egységesnek kell lennie és harmonizálnia kell a kurzus honlapjának hangulatához. Ez vonatkozik a színvilágra és a betűtípusokra is. Minden elkészült tananyagról a felhasználó már az első ránézésre is asszociáljon a kurzusra.

EKF eLearning arculata


9

Szabályok


10

A feladatok sokrétűsége és a monitorok különböző felbontása miatt szükséges egy szabályos arány és méretrendszer felállítása.

A pontos méretezés alapelemeként egy 19 px x 19 px-es négyzetet jelöltünk ki.

Ennek a négyzetnek a Fibonacci aranyszámsorral meghatározott méretei adják meg azokat az arányokat, amelyek biztosítják, hogy egységes legyen a képernyőn való megjelenés bármely alkalmazásnál.

Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései11

Aranymetszet (Golden Mean) A természeti formákban és a művészetekben található egy olyan arányrendszer, amely az emberi szemnek különösen szép. Segítségével a tervezők harmonikus kompozíciókat hozhatnak létre az oldalarányok, a margóarányok, a belső címlapok elrendezésének és betűméreteinek stb. megtervezésekor.

Az aranymetszeti aránya következő: a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez (1: 1,618). A FIBONACCI-sor ezt jól megközelíti, ezért kényelmi okokból ezt is szokták az aranymetszet helyett ajánlani (ahol a szomszédos tagok összege a következő tagot adja): 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89.

A képernyő Fibonacci aranyszámsorral meghatározott méretei


12

A KOMPOZÍCIÓS REND

Az aranymetszés (Tóth Tibor)

Logók


14

A tananyag nyitóoldalán és a program névjegyében fel kell tüntetni az adott intézmény és kurzus logóját (bal felső sarok, vízjel).

A logó mérete általában 70 px. szélességű, körülötte 6 px. nyugalmi területet kell biztosítani.

Tipográfia


15

A betűcsaládok kiválasztásánál elsődleges szem-pont volt, hogy olyan betűk legyenek az arculat elemei, amelyek kifejezik az kurzus szellemiségét, filozófiáját, „súlyát”, ezen felül platformfüggetlenül alkalmasak minden multimédiás, webes feladat elvégzésére, elegendő teret engednek a grafikai, vizuális ötletek esztétikus megvalósítására is

Talpas betűcsalád: Times New RomanTalpnélküli betűcsalád: Verdana Ha a kenyérszövegben a talpast használjuk, ugyanott

talpnélküli nem használható és viszont. A kenyérszöveg mindig világos alapon sötétként jelenjen meg, saját színe lehetőleg a fekete vagy sötétszürke legyen. Az egyéb színeket kiemelésekre lehet használni.

Illusztrációk, képek


16

Szöveg illusztrációjaként használt képeknél 300 px képszélességig 1 px, 300 px feletti képeknél 1-2 px-es vastagságú kerettel kell a képet határolni. A keret színe az arculati kézikönyv grafikák és szövegek számára előírt színei lehetnek

Egyedi képek, illusztrációk, ábrák, alnyomatok esetében a kerettől el lehet/kell tekinteni

Vizuális elemek: Illusztrációk, képek forgatókönyv mintája

Video


17

A film mérete viszonylag kicsi, a felbontás rosszabb lesz.

Követelmények: Rövid, tömör Ne legyen gyors vágás, kameramozgás Szinopszis vagy filmnovella készítése a

tananyag ismeretében

Ssz. KÉP HANGNarráció Atm. Zene

1. Az elektronikus tananyag oldalai. Tananyagunk arra vállalkozik, hogy a „Nevelés társadalmi alapjai” elméleti anyag témáihoz kapcsolódva, egyfajta keresztmetszetét adja az iskolai tevékenységnek, immár a pedagógus szemszögéből.

2. A tanár munkájának részletei: órák, diákokat kísérő tanár, adminisztráló tanár, ünnepséget lebonyolító tanár, stb…

Szeretnénk gyermekközeli élményekhez juttatni azon hallgatóinkat, akik érdeklődnek, vonzalmat éreznek a pedagógus pálya, a tanári mesterség iránt.Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy még inkább kedvet csináljunk, de leginkább azért, hogy segítsünk megalapozott döntéseket hozni.

Jelenet: A tananyag bemutatása(Tóth Tibor: Dokumentálás vagy…ábrázolás)

Aktív területek


19

Multimédiás fejlesztéseknél kiemelten fontos követelmény, hogy az anyag azon elemei, amelyek aktívak, (eseményeket generálnak) jól elkülönüljenek a design nem aktív részeitől és vizuális meg-jelenésükben is utaljanak az aktivizálásukat követő eseményekre.

Meg kell különböztetni szöveges és grafikus aktív területeket.

Szövegek aktivitásának vizuális megjelenítése: Az aktivizálható szövegek betűtípusa nem térhet el az

arculati kézikönyvben meghatározott használható betűtípusoktól.

Olyan esetekben, amikor az aktív elem szöveg, a használt színek a jobb oldali táblázatban felsorolt

Grafikus aktív elemek vizuális megjelenítése


20

A grafikus aktív elemek „Mouse over”, „Clicked” állapotát kötelező elkülöníteni vizuálisan a nem aktivizált állapottól, vagy a grafikai elemen található feliratok színének változtatásával – az aktív szövegekre vonatkozó direktívák betartásával –, vagy –feliratok hiányában – az aktív elem emboss effektjének megváltoztatásával. Az aktivizálható grafikai elemek „Visited” állapotát csak nagyon indokolt esetben javasoljuk, de lehetőleg mellőzzük Ha a grafikus aktív elem 24 px szélesség alatti méretű, akkor az aktivitást a kurzor változása jelzi, ha a méret 24 px feletti, akkor viszont kb 1-4 px nagyságú emboss effektel ki kell emelni a layout többi részének „síkjából Abban az esetben, ha az aktív terület reklámfelület (banner), vagy logo, vagy bármely olyan grafikai elem, ami más arculati előírásoknak kell, hogy megfeleljen, azt a layoutban úgy kell elhelyezni, hogy elkülönüljön az arculat többi részétől.

Emboss_digitális képszűrő: ÉNy-DK bioweb.abc.hu/courses/Course2/Databases/Adatbazisok_HU.pdf

Grafikus aktív elemek vizuális megjelenítése_minta


21

Felhasznált irodalom


22

Hauser – Forgó –Kis-Tóth: Médiainformatika. Liceum Kiadó Hauser-Forgó-Kis-Tóth: E-learning kurzusok, és tananyagok

minőségbiztosítási kérdései. In. www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf

Csapó Benő: Tanuló társadalom és a tudásalapú oktatási rendszer. Szeged, 2005.

Izsó L., Antalovics M.: Bevezetés az információs ergonómiába. Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. BME, 1997.

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó, 2007 Parázsó Lenke – Elek Elemérné: Képírás szerepe a vizuális

nevelésben. In.: Az EKTF Tudományos Közleményei. Tanulmányok az oktatástechnológia köréből. Eger, 1997. pp.:61 -69.

Parázsó Lenke: Hagyományos és interaktív oktatási modellek. In: Módszertani Lapok. Informatika+Technika. 2000. 7. évf. 3. sz. pp. 34-44.

Documents

Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései