Tortenelem Kozepfoku Szobeli Erettsegi Tetelek 2006

Történelem középszintű szóbeli érettségi tételek - 2006

I. TÉMAKÖR

Gazdaság, Gazdaság Politika

1. Károly Róbert és az Anjouk Kora

2. Nagy Földrajzi Felfedezések és Következményei

3. A 18. századi Magyarországi gazdaság

II. TÉMAKÖR

Népesség, település életmód

1. A Középkori Város

2. A 18. századi Magyarországi Társadalom

3. A Dualizmus Korának Társadalma

III. TÉMAKÖR

Egyén Közösség Társadalom

1. A Középkori Magyar Királyság Megteremtése

2. A virágzó Középkor Magyarországon

3. Reform Mozgalom Kibontakozása

4. A Kiegyezés

IV. TÉMAKÖR

Modern Demokráciák Működése

1. Az Amerikai Egyesült Államok Kialakulása

2. Magyarország a Második Világháború Után

V. TÉMAKÖR

Politikai Intézmények, Eszmék, Ideológiák

1. Ókori Demokrácia, ATHÉN

2. A Reformáció, LUTHER

3. A Polgári Forradalom Magyarországon, ÁPRILISI TÖRVÉNYEK

4. Nemzeti Szocializmus, FASIZMUS

Forrás: http://www.doksi.hu

VI. TÉMAKÖR

Nemzetközi Konfliktusok, Együttműködés

1. Tatárjárás

2. Az Első Világháború Lezárása, VERSAILLES BÉKERENDSZER

3. Magyarország Részvétele a Második Világháborúban, 1938-1941

4. A Hidegháború Kialakulása


I. Témakör

Gazdaság, Gazdaságpolitika

1. Károly Róbert és az Anjouk Kora

Az Árpád – ház férfiágának kihalása után (1301). Magyarországon súlyos belső válság

alakult ki. Interregnum volt ekkor MO. – n (uralkodó nélküli állapot). Uralkodónak

jelentkezett leányági alapon a bajor OTTÓ, a cseh VENCEL, a nápolyi Anjou dinasztia tagja

Károly Róbert. Ő volt a legesélyesebb, mert a pápa is pártfogolta. 1301 – ben koronázta meg

az Esztergomi érsek de nem a Szent koronával. De kezdetben csak a Délvidék támogatta majd

később a polgárság és a köznemesség is. Ennek hírére a másik két jelöltet is megkoronázták

(Vencel, Ottó nem maradnak sokáig MO. - n). Az ország fel volt darabolva a kiskirályok

miatt. Közülük a legnagyobb CSÁK MÁTÉ övé volt a Felvidék. Többek között volt még

ABA AMÁDÉ, BORSA, KŐSZEGIEK ezek egytől egyik hatalmas birtokokat uraltak

(oligarchák – tartományúr). Tevékenységük következtében a M O. gazdaság nagymétékben

visszaesett. 1310–ben törvényesen is megkoronázzák. Megkoronázása után első feladata a

kiskirályok legyőzése.

A tartományurak erejét megosztva 1312-ben a Rozgonyi csatában döntő győzelmet aratott az

ABÁK fölött. Az erősödő királyi hatalom támasza az új nagybirtokosság lett. 1321-ben Csák

Mátét meghalt. A legyőzött kiskirályok birtokainak egy részét ők kapták( GARAI,

Báthoryak, Szécsiek most fölemelkedő). Erre alapozva szervezte át az ország védelmét. A

hadsereg legfontosabb alkotórészévé az ún. B andériumok: magánföldesúri csapatok és a

vármegyei nemes zászlóaljak váltak.(banderia: Zászló). A bandériumokon kívül fontos

szerepet még a királyi hadseregben a Várkatonák és a könnyűlovas kunok, és a zsoldos

katonák. A hatalom megerősödését segítette az új gazdaságpolitika kialakulását, a

szétzilálódott gazdaságot új alapokra fektette. Jelentősen megnőtt a szerepük a királyi

felségjogon szedett adóknak, regálék.

Megreformált bányamonopólium, a király odaadta a földesúrnak az Urbura 1/3- át,

így már megérte a földesúrnak feltárni a birtokán lévő bányát

Pénzverés Monopóliuma, ugyanannyi aranyat adtak ki mint amennyit a nyersarany

nyomott a haszon a pénz ötvözetből adódott

Új értékálló pénz veretése,Új arany forintot veret a váltópénz ezüst dénár (23,5

karátos arany)


Harmincad vám, az árú értékének 1/30 része adóköteles

Kapuadó, a jobbágy első állandó adója, telkenként kellett fizetni évi 18 dénár.

Cenzus, a királyi városok polgárai fizették

A pápának küldött egyházi adó egy része

Rendkívüli adó

Külpolitika,

Egyetlen hódító hadjárata van, az is sikertelen. Havasalföld – Basarab ellen irányult, de

sikertelen kísérlet volt. Ezek után békepolitikát folytat.

1335 – ben Visegrádi királytalálkozó, három résztvevő magyar király, cseh király

(Luxemburg János), Lengyel király (III. Kázmér).

Bécsnek árumegállító joga volt. Az árúk javát ők fölözték le. Új kereskedelmi útvonalat kell

kijelölni, Bécset elkerülve, Morva országon keresztül.

Kölcsönös segítségnyújtás

Ha III. Kázmérnak nem lesz fia, a lengyel trónt Károly Róbert fia kapja.

1342-ben meghal Károly Róbert. Utódja I. Lajos (Nagy Lajos 1342-82), Az ő uralkodása

idején egyesül a legnagyobb kiterjedésű terület. Hódító hadvezér volt,

Hadjáratai:

Nápolyi hadjárat, 17 hadjáratot vezetett Nápoly ellen, mert a testvérét ott gyilkolták meg.

Nem tudja tartósan megtartani Nápolyt. A nápolyi királyság megszerzése volt a cél.

Johannával békét köt.

Horvátország és Dalmácia visszaszerzése

Szerbiát és Boszniát Hűbéresévé teszi

Lengyel trónt megkapja, létrejön a personalúnió (két ország között csak az uralkodó közös)

Belpolitika

A háborúk következményei:

Pénzhiány

Adóterhek növelése (Állami adó, földesúri adó)

Kilenced adó elterjedése (9.-edik 10-ed rész) elköltöznek a jobbágyok nagyobb

földesurakhoz ( ott nem szedik a kilencedet vagy kevesebbet) nő az ellentét a

nemesség között(Elvándorolnak a kisnemesektől mert ők megy szedik)

Kis és középnemesek összefognak, kényszerítik az aranybulla megújítását

1351. Nagy Lajos Törvényei

Megerősítjük a nemesség szabadságjogát


A nemesi birtokot nem lehet eladni, családról családra öröklődik ha kihal a család

visszaszáll a királyra.

Kilenced adó: egységes lett, terményben fizetik a földesúrnak

Gabonát és bort

Egy és Ugyanazon Szabadság elve, Minden nemest ugyanazon a jogok illették meg

Pallosjog: A földesúr a saját birtokán ítélkezhetett, és jobbágyát akár halálra is

ítélhetett.

Gazdaságfejlődés

Az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek németek, ruszinok, szászok, románok.

Etnikai tömbökké kovácsolódtak.

Mezőgazdaság

Fordítóeke elterjedése

Kertgazdaság fejlődése

Gyümölcsök, szöllő, szilva, alma, barack

Városok

Mezőváros: A földesúrnál adózott, jobbágyok lakják, Bíróválasztás

Szabad királyi városok: A királytól kapja a kiváltságlevelet, neki adózik. Kiváltságai:

Árumegállító jog, Vásártartás, önálló önkormányzat, céhek.ű

Bányaváros


I. Témakör


2. Nagy Földrajzi Felfedezések és következményei

Okai:

A XV. század közepétől Európa nemesfém készletei kimerülőben voltak és

kevés volt a pénz a növekvő gazdasághoz.

1453-tól Bizánc elfoglalása után a török ellenőrzés alatt tartják a földközi-

tengeri kereskedelmet.

A tudományos és a technikai feltételek adottak új utak megtételéhez. Iránytű, földrajzi

ismeretek (a föld gömbölyű), fejlett hajóik vannak, 200 és 500 tonnás caravellák.

Jelentősebb utak, felfedezők:

1487-ban Bartolomeo Diaz eléri a Jó-reménység fokát.

1492-ben Kolumbusz Kristóf a spanyol királyi pár (Ferdinánd és Izabella)

támogatásával indul útnak. A Kis- és Nagy-Antillák szigeténél Guanahaninál

ért partot (azt hiszi, Indiában van). Az első 3 útja sikeres, de a negyedik

sikertelen útja után kegyvesztetté válik, címeitől és rangjától megfosztva,

szegényen hal meg.

1498-benVasco da Gama Afrikát megkerülve jut el Indiába.

1499-ben Amerigo Vespucci éri el Amerikát, aki fel is ismeri, hogy egy új

kontinensre lépett.

1519-ben Magellán elsőként hajózza körül a földet.

Következmények:

1. A gyarmatokon:

gyarmatosítás – megkezdődik az őslakosok kifosztása. A gyarmatok

gazdasági és politikai függésbe kerülnek az anyaországtól. Az anyaország

olcsó nyersanyag lelőhelyei és termékeinek piacai lesznek.

A konkvisztádorok tevékenységének következtében a 70 – 80 milliós

népesség 10 m illióra csökkent, és az ősi kultúrák (Azték, Maja, Inka)

megsemmisültek.

Rövid idő alatt 16000 tonna ezüst 200 tonna arany áramlik Európába,

valamint mezőgazdasági termények (kukorica, burgonya, paprika, stb.).

Az őslakosokat bányákban, valamint a gyapot-, cukornád- és

dohányültetvényeken dolgoztatták.


2. Élelmiszer árrobbanás:

Mivel Európába nagy mennyiségű nemesfém áramlott be, a gabonaárak

rohamosan emelkedtek, az iparcikkek és a bérek csak kis mértékben.

Manufaktura ipar kialakulása: a céhes iparcikkeket váltja fel. A műhely és

az eszközök a tőkések tulajdonában vannak. Fizetett bérmunkások

dolgoznak. Van munkamegosztás. Több árút tudnak előállítani, olcsóbban

tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra. Kézzel dolgoznak (manu facere)

és speciális szerszámokkal.

3. Bekerítés:

Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a

földbirtokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel

foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a

területet bekerítették, a p arasztokat elkergették. A földjükről elkergetett

parasztok és a m anufaktura ipar miatt tönkrement céhek bérmunkásként

találtak megélhetést.

A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át.

Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása.


I. Témakör


3. A 18. századi Magyarországi gazdaság

Magyarország Politikai Berendezkedése:

3 jogi alap:

• 1687-es Pozsonyi Országgyűlés – Habsburgok örökös királysága

• 1711-es Szatmári Béke – Birodalmon belüli önállóság

• 1723 –as Pragmatica Sanctio – Leányági Örökösödés

Király kezében volt (Pénz, Had, Külügyek)

Bécsi, Udvari Kormányszervek:

• Titkos tanács

• Udvari Kancellária

• Udvari Kamara

• Udvari Haditanács

Hatalom három ága

Bírói hatalom Törvényhozó Végrehajtó

Királyi Kúria(legfelsőbb bíróság) Pozsonyi országgyűlés Helytartótanács(Legfő)

2 házas: Felső, Alsó Élén a nádor: Pozsony,

Buda

Kétszemélyes tábla, Királyi tábla A király meghívó levelet Kancellária: Bécs

4 Kerületi Tábla: küldött a megyékbe Kamara: Pénzügy,

Pozsony

• Nagyszombat Utána megyegyűlés, követek

• Debrecen Követutasítás

• Kőszeg Üzenetváltás

• Eperjes Kancellárián a királyhoz a király

Vármegye(önálló) a király szentesíti a javaslatot.

Főispán, Alispán, Bíró, Jegyző


Úriszék

Városok külön igazságszolgáltatással

rendelkeztek

Látszólagos volt csak a rendi önállóság: A végrehajtói a törvényhozói és a bírói hatalom a

király kezében volt.

III. Károly (1711-1740)

Sok gondot okozott neki hogy nem volt fiú gyereke. Az 1722-1723 országgyűlésen

különösebb gond nélkül megszavazták a Habsburgok nőági örökösödését de a törvény végül

is azt mondta ki hogy az örökös tartományokba az uralkodó dinasztián belüli soron következő

tag uralkodjék, ez volt a

Pragmatica Sanctio. Benne volt a szövegben még az is a magyar rendek kérésére hogy külső

erőszak ellen közösen védekeznek, közeledő török veszélyre gondoltak.

Magyarország feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul a B irodalom része. Magyarországot

saját törvényei szerint irányítják. 1918-ig ez a t örvény szabályozta a H absburg – Magyar

viszonyt.

Carolina Resolutio, Vallásügyi rendelet : a vallás szabad gyakorlása, de a k atolikust lehet

nyíltan, a protestánst csak otthon. Hivatali állást csak katolikusok kaphattak. Büntették azt aki

nyíltan áttért a protestáns hitre.

Mária Terézia(1740-1780)

Osztrák Örökösödési Háború (1740-48), Az 1740-es országgyűlésen Mária Terézia segítséget

kér a magyar nemesség életét és vérét ajánlotta adómentesség fejében.35000 fős hadsereget

állítottunk ki azonnal.

A Habsburg gazdaságpolitika.

Merkantilista politikát folytat.

1754-ben Vámrendelet

Kettős Vámhatár Külső és Belső. A vámtételek célja, hogy a magyarok a mezőgazdasági

termékekkel lássák el a Birodalmat, illetve az osztrák és a cseh iparcikkeket vásárolják.

A jobbágyság terhei a 18. században.


Állami: Hadiadó, Házi adó (megyében), Porció (etetés katonák), forspont (szállítás katonák),

katonáskodás

Egyházi: tized

Földesúri: Pénzadó, Kilenced (termény), ajándék, robot

1765 –ös országgyűlés az utolsó ezután nem hív össze.

1767 Úrbérrendelet, jobbágyság úrbéri(földesúri) terheit szabályozta

1.rész: jobbágytelek nagysága

• 1 hold belső telek, házhely + kert

• 16 – 40 hold külső telek

• közös használatú részek: erdő, tó, legelő földesúri terület de használhatja

• faizási jog, favágási jog

• nádlási jog, nádvágási jog

• borkimérés jog, Szent Mihálytól Szent Györgyig

2.rész

• 1 Ft adó évente

• állami terhek + egyházi

• Termény (kilenced)

• Ajándék

• Robot: Heti 1 nap igás vagy 2 nap kézi (52 v. 104)

1777 - ben Ratio Educationis

6 – 12 éves kor között kötelező iskolába járni.

II. József (1780-1790)

A Felvilágosult abszolutizmus kormányzati rendszerét vezeti be. Rendeletekkel

kormányoz.

Rendeletei:

• Türelmi Rendelet, vallásügyi rendelet

o A birodalmon belül szabad vallásgyakorlat biztosítása.

o Az összes nem hasznos munkát végző szerzetesrend feloszlatása.

A birtokaikat világi kézbe adni.( Szekularizáció)

o 1782-be fordított Canossa járás, a p ápa Bécsbe utazott mert intézkedéseivel a

kormány alá akarta rendelni az egyházat. II. József nem vonta vissza a

rendeletet.

• Cenzúra rendelet,


Kiveszi az egyház kezéből a cenzúrajogot és egy világi szervezetnek adja.

• Jobbágyrendelet,

o A jobbágy név használatát megtiltja ezután paraszt.

o Minden paraszt szabadon tanulhat, házasodhat, költözködhet.

Alapvetően nem változat a parasztság helyzetén.

• A birodalom központosítására hozott rendelete.

o Cél: egységes birodalom létrehozása

o Az államot központosítani kell, kerületeket hoz létre. Mo-t is kerületekre osztja

a vármegyéket megszünteti.

o A magyar nemes is adózzon.

o Birtokösszeírás, Népszámlálás

o Német nyelv kötelezővé tétele, germanizálás.

Nagyfokú nemesi ellenállás: A probléma a rendszernek nincs elég társadalmi támasza.

Támogatók a parasztság egy része , felvilágosult polgárság(kevés)

Külpolitika:

1788. Orosz – Török Háború

1789. Fokozódik az ellenállás

Francia forradalom

XVI. Lajos nem tud segíteni

1790 Az összes rendeletét visszavonja 2-őt meghagy, Türelmi és a jobbágy rendelet.

II. Lipót(1790-92)

1791-ben rendelet: A X. törvénycikk. Miszerint MO. szabad és független saját alkotmánya

van, saját törvényei szerint kormányozzák.


II. Témakör

Népesség, Település, Életmód

1. Középkori Város

A mezőgazdasági termelés növekvő színvonala lehetővé teszi a városok létrejöttét, a technikai

találmányok pedig a kézművességnek és a kereskedelemnek adnak új lendületet. Létrejönnek

a céhek, a kereskedők kezén pedig nagy vagyonok halmozódnak fel.

A mezőgazdasági tevékenységgel végleg felhagyó kézművesek és a kereskedők azokra a

helyekre törekedtek, ahol a kedvező körülmények elősegítették termékeik eladását: a síkság és

a hegyvidékek találkozása, fontos utak kereszteződések, folyók torkolatvidéke, átkelőhelyek,

kikötésre alkalmas öblök, nyers anyagforrások mellé telepedtek. A városok lakói, a polgárok

arra törekedtek hogy lazuljon vagy megszűnjenek a földesúr fennhatóság. Kialakult a városi

önkormányzat. Itt már egy összegben adóztak és saját bíráik voltak. Önálló szervezeteket,

kommunát hoztak létre. Az észak – itáliai várokok városi köztársaságokká nőttek.

A városok egy része egyedül a királynak adózott. Ezek a királytól kiváltságokat kapta, pl:

vásártartás, vámmentesség, árumegállító jog. A középkori városok külső képe más volt, mint

a mai városoké. Rendszerint magas fa, gyakrabban kőtornyokkal és erős kapukkal ellátott

kőfalak vették körül őket, s a falak előtt mély árkok húzódtak. A középkori várost övező falak

azonban az idők folyamán szűkké váltak, s nem tudták befogadni az összes városi építményt.

Ezért a falakon kívül lassanként létrejöttek az alsóvárosok, amelyben elsősorban iparosok

laktak, így jöttek létre a kovácsok, a fegyverkovácsok, az ácsok, a takácsok stb. utcái. A szűk

és görbe utcák mélyére alig hatolt be a napsugár.

A kisebb állatok, kecske, juh, disznó a városon belül legeltek. Az egészségtelen körülmények

miatt gyorsan terjedt a járvány, pusztított a tűzvész. Az általuk épített várak védelmi szerepet

játszottak, de sokkal fontosabb volt a feladatuk, hogy a báróknak

Céhes ipar: feudális iparszervezeti forma. Az azonos mesterséget űző kézművesek

érdekvédelmi szervezete.

- feladata: - a külső és a belső verseny kizárása.

- részt vállaltak a város védelmében

A versenyt nagyon szigorú céhszabályokkal zárták ki:

- megszabják a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minőségét.

- megszabják az alsó árat.

- megszabják a munkaidőt.


- megszabják az elkészített árú mennyiséget, minőségét

- megszabják az inasok és a legények számát

- megtiltották a reklámot és a másik portékájának ócsárlását.

- megnehezítették a mesterré válást.

A céhek jellemzői:

- a céh irányítója a céhmester, az ő irányítása alatt dolgoztak a legények és az inasok.

- nincs munkamegosztás, a mester is dolgozik.

- jó minőség, magas ár.

Fő céhesipari központok:

Flandria: posztóipar

Dél-Németország városai: bányászat, fémfeldolgozás

Észak-Olaszország: posztóipar, selyemszövés

A városok társadalma

A városok lakói a polgárok (a két alapvető osztály - a nemesség és a j obbágyság – között

elhelyezkedő társadalmi réteg).

A polgárság nem egységes, hanem tagolt. Csoportjai:

1, patríciusok: gazdag kereskedők, a városok vezetői, a szenátus tagjai csak ők

lehetnek.

2, a céhes kézművesek: részt vesznek a város vezetésében.

3, plebejusok: polgárjoggal nem rendelkező szegény, nincstelen elemek. Cselédek,

napszámosok, inasok.

A városok harca az önállóságért

Háttere: a városok eredetileg a földesúri birtokokon alakultak ki.

Célja: megszabadulni a feudális függéstől, kizsákmányolástól.

A szabadság kivívására sok város önálló szervezetet, ún. kommunát hozott létre.


(kommuna: a városlakókat tömörítő szervezet)

A harc első eredményei:

- elérték, hogy csak évi egy összegben adóztak.

- saját bírát választhattak.

A harc eredményei:

- csak a királynak adóztak, a földesúrnak nem.

- saját önkormányzatuk lesz.

- pallosjoguk lesz.

- számos gazdasági jellegű kiváltságot kapnak, így pl. árumegállító jog, vámmentesség,

vásártartás joga.

A siker záloga: a királyi támogatás: a király segít a polgároknak a földesurakkal szemben,

akik ezért cserébe segítik a királyt, mivel a nagybirtokosok a királyi hatalom

meggyengítését szeretnék elérni. Így a polgárság a király támasza lesz.

Ez a városfejlődés csak Nyugat-Európára jellemző, Kelet-Közép-Európában mezővárosok

jönnek létre.

A igazi város és a mezőváros összehasonlítása

IGAZI VÁROS MEZŐVÁROS

önállóak, saját önkormányzattal bír jogállás földesúri tulajdonban van

pallosjoga van földesúri igazságszolgáltatás alatt áll

ipar, kereskedelem; polgárok lakói mezőgazdasági jell.; parasztpolgár

csak a királynak adózik kiváltságai évi egy összegben adózik

pallosjoga van

árumegállító jog

vámmentesség

kőfallal veheti körül magát

vásártartási joga van


II. Témakör


2. A 18. századi Magyarországi Társadalom

A 18. század végére Magyarország lakossága megkétszereződött. Fontos szerepet játszott

az emelkedő népszaporulat és a bevándorlás. A háborús pusztítások nem egyenletesen

érintették az ország területét, a megkímélt területek népsűrűsége magasabb volt, így ezen

országrészek lakossága a kevésbé lakott vidékek felé vándorolt (belső vándorlás). A

lakatlan termőföldek szívóhatást gyakoroltak a környező tartományok népességére is

(bevándorlás). A bevándorlás két formában valósult meg: népcsoportok jöttek

szervezetlenül (öntevékeny betelepülés) és az udvar, valamint a földbirtokosok hívására

(szervezett betelepülés).

A háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították. Az itt élő

magyar, szlovák, ruszin és román lakosság megindult a völgyek és sík földterületek felé. Ez

hatalmas népmozgást (migráció) eredményezett. Döntően az É-Dunántúli és az Alföld

peremvidékeinek magyar lakossága népesítette be az ország ritkán lakott belső vidékeit.

Ennek következtében a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a magyar etnikai határ

Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidékek különböző

népei.

A szabad földterület az ország határai mentén élők közül sokakat csábított

Magyarországra. E folyamat legfőbb ösztönzője a magyar nemesség volt, amely birtokai

megművelésre igyekezett munkaerőt toborozni.

A tervezett formában történő betelepítés részben a nagybirtokosok, de döntően az állam

irányításával folyt. A bécsi kormányzatot az adóalap növelése vezette, de felekezeti

szempontok is szerepet kaptak: a katolikusok arányát kívánták növelni. Ezért az állami

telepítés döntően katolikus németek beköltözését jelentette.

A betelepülések hatására a m agyarság számaránya jelentősen csökkent. Magyarország nem

csak többnemzetiségűvé, hanem kevert nemzetiségűvé vált. Az országban megtalálhatóak

voltak a szlovákok, a ruszinok, a románok, a szerbek, a németek, a horvátok és a cigányság is.

Magyarországot nem érintette meg a modern nemzeti eszme, a nacionalizmus. A fő

azonosulási pont a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt. A szülőföldhöz

kötődés mellett még létezett az országgal való azonosulás is. Így nemzetiségi ellentétek az

1780-as évekig nem voltak.


A magyarság teljes társadalmat alkotott a 1 8. században. Élén a p ár tucat családból álló

arisztokrácia és az ország népességének 4-5%át kitevő nemesség állt. A polgárság száma

továbbra is csekély volt. A magyarság zömét továbbra is a parasztság tette ki. A főnemesi

családok száma a korszakban megháromszorozódott (kb. 150 család). A hadakozás helyett a

hivatali pályák jelentették a felemelkedési lehetőséget számukra, ami együtt járt a Bécsbe

költözéssel és az udvarhűséggel. Az arisztokrácia eltávolodott a nemességtől, csökkent

befolyása az ország életére. A nemesség nem volt egységes. A parasztok jelentős része röghöz

volt kötve, de a népmozgások a szolgáltatások átmeneti enyhülését eredményezték.

A 18. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött. A

volt hódoltság területein továbbra is jelentős maradt a rideg állattenyésztés, amely elsősorban

a hústermelést szolgálta. Itt nagy előrelépést jelentett a földművelés újbóli megjelenése.

Másféle fejlődés jellemezte a volt királyi Magyarország területét. Ott az állattartásban

előretört az istállózás, s az új fajták is megjelentek. Mezőhegyesen, Bábolnán, Kisbéren

állami ménes birtokot alapítottak. A magyarszürke szarvasmarhát a húsáért tartották, míg a

teheneket a tejgazdaság miatt. Keresztezésükből alakult ki a magyartarka szarvasmarhafajta.

Ez kettős hasznosítás volt, mert így jó volt a tej és a hús is. A sertéseket a települések

közelében lévő erdőkben legeltették. Juhot is tartottak a gyapjújáért. A fejlődést a s zázad

végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős

szerepet játszottak az éhínségek visszaszorításában. A kapásnövényeket először a kertekbe,

majd az ugarba vetették és így növelték a föld eltartó erejét. A taxás (bérlő) falvakban 1780-as

évektől kukoricát termeltek (csak ott, ahol nem volt robot) és hízlalásra (disznó, ökör). A

kukorica szegényeknek élelemként, az uradalmakban takarmányként szolgált. Megjelenik a

burgonya is. 1800 után dohányt termeltek, kísérletek rizs és indigó termesztésére.

A kisszámú népesség és s tőkehiány következtében az egész országban a céhek voltak

jellemzőek. A Felvidéken és Ny-Dunántúlon manufaktúrákat szerveztek. A parasztság

eszközei és használati tárgyai jelentős részét maga állította elő, így a piac rendkívül szűk volt.

Az előrelépést az iparosok számának növekedése mutatta. Tömegcikkeket gyártottak: posztó,

edények, konyhai cserepek. A törökkor az ipari fejlődésnek sem kedvezett: a volt

hódoltságban a céhek ismételt megjelenése is fejlődést jelentett. A manufaktúraipar alig

fejlődött ki hazánkban. Magyarország gazdag ásvány kincskészletei következtében jelentős

volt a bányászat. A nemesfém bányászat aránya csökkent, de megnőtt a réz és a vas szerepe,

és megnyitották az első szénbányákat. A víz kiszivattyúzása problémát jelentett, ezért azokon

a területeken, ahol sok volt a víz, a legkorszerűbb gépeket alkalmazták. Még úgy is


víztelenítettek, hogy a régi bányákat újra és tovább mélyítették. Selmecbányán

bányatisztképző intézetet is felállítottak (1735).

Közvetlenül a termelők és a fogyasztók között zajlott a belső áruforgalom a vásárokon. A

legjelentősebbek a nagyobb városokban tartottak országos vásárok voltak, ahol a parasztok és

a kézművesek személyesen árulták termékeiket. A népesség és települések számának

növekedésével a b elkereskedelem volumene a század folyamán nőtt. Bővült az ország

külkereskedelmi forgalma. A kereskedők a század közepéig örmények, görögök, szerbek

voltak, akiket a század második felében fokozatosan a zsidóság váltott fel. A kivitel

alapvetően mezőgazdasági termékekből (élőállat, bor, gabona, dohány, gyapjú) és

nyersanyagokból (fémek) állt, míg a behozatal iparcikkekből. Az ország külkereskedelme

döntően az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg

a korszakban alapvetően pozitív volt.

A közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú kérdés volt a hadsereg, a posta és az áruszállítás

szempontjából. Ezért mind a kormányzat, mind a megyék igyekeztek javítani a sanyarú

helyzeten. A szárazföldi közlekedés fejlesztése érdekében szélesítették a földutakat, új hidakat

vertek, és vízelvezető csatornákat építettek szerte az országban. Mivel nagy tömegű árut csak

vízi úton lehetett szállítani, komoly tervek születtek a folyókat összekötő csatornák építésére.

A kormányzat csökkenteni kívánta a vámhelyek számát, azonban a vámokból tartották karban

a hidakat, utakat, réveket. Ezért a belső vámok csökkentését és az utak korszerűsítését

egyszerre nem lehetett kivitelezni.


II. Témakör


3. A Dualizmus Korának Társadalma

Államforma:

A magyar-osztrák kiegyezés során a Habsburgok régi monarchiája dualista (kétközpontú)

alkotmányos monarchia lett.

Társadalom:

A hatalomban két osztály osztozott: a nagybirtokos osztály és a nagypolgárság. Az

államhatalom kulcspozíciói azonban az arisztokrata vagy nemesi nagybirtokosok kezében

voltak. A szerzett vagyonnál többet nyomott a latban az örökölt, különösen ha grófi cím is

járult hozzá.

Földbirtokos osztály:

A főrendi ház tagjainak többségét, átmentett feudális előjogként, a "született" főrendek

alkották. Politikai hatalmukat a parasztság tömegeivel való feudális viszonya biztosította. A

nagybirtokosok társadalmi befolyását az "úri" középosztály közvetítette lefelé. A nemesi

nagybirtokosok jelentették az összekötő kapcsot a dzsentrivel.

Polgárság:

A polgárság felső vékony rétegét 100-150 dúsgazdag család alkotta. Az új tipusú vállalkozó

polgár oda fordult, ahol nagyobb hasznot remélt. A nagypolgárság a politikai életben nem

kapott, nem is nagyon igényelt szerepet: társadalmi tekintélye kisebb volt az ország gazdasági

életében betöltött helyénél. A nagypolgárságot a vagyonos középpolgárság és az értelmiség

lefelé szélesedő rétegei zárták el a kispolgári tömegektől.

"Úri" középosztály:

A középosztály voltaképpen nem egységes osztály , hanem különböző osztályok és rétegek

halmaza. A nyugati országokban olyan gyüjtőmedence, amely megkönnyíti a felső és az alsó

középrétegek közötti mozgást. Magyarországon az úri középosztály a többi társadalmi

osztálytól elzárkózott, a társadalom szerkezetét nem rugalmasabbá, hanem merevebbé tette.

Kispolgárság:

A családtagokkal együtt több mint kétmilliós kispolgárság létszámban megközelítette a

munkásságot. Sok volt közöttük a lecsúszott kisnemes. Számosan beolvadtak közülük a

munkások közé.


Munkásosztály:

A korszak végére a magyar munkásság megizmosodott. A magyar nemzetiségű munkások

aránya nagyobb volt, mint a magyarok országos aránya. A hazai munkásság koncentráltsága

is nagy volt: 60%-uk nagyüzemben dolgozott.

Parasztság:

A társadalom széles, szilárd talapzatát változatlanul a p arasztság alkotta. A

jobbágyfelszabadítás után a r endi értelemben egységes parasztság felbomlott. Az úri

középosztály elzárkózása mesterségesen zárta egy keretbe az egyébként osztályokra

(kizsákmányolókra, kisárutermelőkre, bérmunkásokra) szakadt parasztságot. A birtokos

parasztság életszínvonala az agrárkonjunktúra következtében kissé emelkedett. A föld vált a

legfőbb értékké.


III. Témakör

Egyén, Közösség, Társadalom

1. A Középkori Magyar Királyság megteremtése

A honfoglalás okozta változások:

• az új szállásterület jobban védhető és kisebb területű volt, mint a korábbiak; gyepű

• kevesebb szabad közrendű kell a nyájak terelésére és védelmére;

• a törzsi-nemzetségi vezetők a függés más fajtájára kényszerítik a feleslegessé vált harcos-

pásztorokat: besorolják őket a földművelők közé, vagy feleslegessé váltak;

• ez az érintetteknek társadalmi presztizsveszteséget jelentett;

• kivezető útnak kínálkozott egy-két törzsi vezető irányításával zsoldos ill. egyéni

zsákmányszerző hadjáratra indulni nyugatra;

• ezek voltak a kalandozások;

• ez a harci taktikájuk, harcmodoruk miatt sokáig eredményes volt, a feudális anarchiától

meggyengül Nyugat-Európa nem tudott sikerrel védekezni;

• De: a szász uralkodó, I.HENRIK és I.NAGY OTTÓ megfékezték az anarchiát, és 933-ban

Merseburgnál és 955.ben Augsburgnál nagy győzelmet arattak;

• bár még voltak kisebb hadjáratok, kiderült, hogy a társadalmi feszültség levezetésére ez a

megoldás nem alkalmas;

• nagyobb veszély is volt: a sorozatos háborúk (és pogány voltunk) Európa

közellenségivé tett bennünket;

• új megoldást kellett találni, változtatni kellett, a magyarság léte forgott veszélyben

•

972: Géza (Gyécsa ~Gyeücsa) fejedelem lesz; feladatai:

• a kalandozások megszüntetése; betagozódás a keresztény Európába;

• követeket küld I.Ottóhoz, megtérési szándékkal;

• nem Bizáncba, mert: azok már korábban voltak Gyulánál, Erdélyben, inkább őt

támogatták;

Bizáncnak nem kellett az erős magyar állam;

• Szentgalleni Bruno püspök megkeresztelte Gézát

• a kereszténység nem vallási, hanem politikai kérdés volt számára;

973.március: Quedlinburgba, I.Ottó birodalmi gyűlésére követeket küld, hittérítőket kér;


• a nagyfejedelem örökletes birtokai behálózták az egész országot, katonai erővel le tudott

verni minden lázadást;

• katonai ereje fenntartását saját erőforrásokból oldotta meg, a nagyfejedelem nem vett

részt a k alandozásokban, így nem gyengül ereje a kalandozások kényszerű befejezése

után;

• hadereje:

• nehézfegyverzetű zsoldossereg: orosz-varég testőrök:

kétélű, egyenes kard, sodronypáncél, sisak; ellátásukat a v ámok, a só- és

ezüstbányák jövedelme és az első királyi adók biztosították

• magyar törzsi-nemzetségi katonaság: könnyű fegyverzetűek: fokos, kopja, szablya;

eltartásuk a szolgálónépek dolga;

• csatlakozott népek katonai segédcsapatai: székelyek, besenyők; felderítés, utóvéd;

nagycsaládok, a családi gazdaság tartotta el őket;

SZENT ISTVÁN

• születési időpontja bizonytalan, 970 körül, Esztergomban született; Vajk <talán: baj

török: ’gazda’ + k: kicsinyítő képző>;

• Géza dinasztikus okokból Civakodó Henrik bajor király lányát, Gizellát kérte meg;

997: Géza meghal, előtte Istvánt jelöli (a seniorátus helyett a primogenitura);

• ellene Koppány (ő az egyetlen élő férfirokon, Géza és Koppány testvérek voltak,

Árpád dédunokái)

• az egyház is ellenzi: a levirátus (sógorházasság) paráznaság;

997: Veszprém mellett István és nyugati lovagjai (Vecellin, Hont, Pázmán) legyőzik

Koppányt;

1000.dec.25.előtt István Asztrik meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezési

intézkedéseinek jóváhagyására Rómába küldi II.Szilveszter pápához;

1000.dec.25. vagy 1001.jan.1.: Istvánt a II.Szilveszter pápa vagy III.Ottó német-római

császár által küldött koronával királlyá koronázzák;

• megoldandó feladatként maradt még az erdélyi Gyula és a Maros-Al-Duna vidék urának

Ajtonynak legyőzése;


• 1003: Gyula leverése (őt és családját fogságra veti, de nem öli meg);

• 1008 (vagy 1028): a királyi sereg Csanád vezetésével leveri Ajtonyt;

ÁLLAMSZERVEZÉS

Egyházszervezés:

• folytatja Géza munkáját: erőszakos térítés, minden eszközzel pusztítják a régi

hagyományos vallást; az erőszakot kényszerből alkalmazta;

• a kereszténység terjesztéséért kapta később az „apostoli” jelzőt és a kettős keresztet;

1001: Ravennában a pápa megalapítja az esztergomi érsekséget,

• első érsek Radla, majd Asztrik (korábban kalocsai püspök volt)

• Istvánnak szabad kezet ad a püspökségek megszervezésére;

• 10 egyházmegye: veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari erdélyi;

• az esztergomi mellett a kalocsai is érsekség lett;

• gondoskodott a fenntartásukról is: egyházi tized + hatalmas birtokadományok;

Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a t izedik részt adja Istennek, és ha

valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített

tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljes

egészében a püspöké legyen.

Szent István II.törvénykönyve 18.cikkely

• kolostorokat is alapított:

1002: pannonhalmi bencés apátság (az alapítólevél az eredetit interpoláló XII.sz-i

másolat);

• biztosította az egyház megélhetését:

Tíz falu építsen templomot, melyet adományozzon meg két házzal és ugyanannyi

szolgával, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 a prómarhával.

Ruhákról pedig és terítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a

püspökök.

Szent István II.törvénykönyve 1.cikkely

• gondoskodott az új hit védelméről, elterjesztéséről:

8. Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap

ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják a várnépnek


elfogyasztásra. Ha valaki lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit

gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat és az ökröt egyék meg, ahogy

mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a

szerszámokat és ruháit, melyeket ha akarja, bőrével megválthat.

9. A papok pe dig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek

parancsára mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők,

kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem

a tűz őrzés végett maradt otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le.

10. Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy

héten át sötétbe zárva böjtöljön.

19. Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék

szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan

történeteket mesélgetve és nem figyelve a s zent olvasmányokra és a lelki

táplálékokra, ha idősebbek dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a

templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a

templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással

és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.

Szent István I. törvénykönyve

• az egyházat a társadalom vezető erejévé tette:

1. Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát

megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi

mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti vagy

megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét,

közösítsék ki. Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek

jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette.

2. Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el.

Senki se merjen ugyanis egyházi személyt világi nyilvánosság előtt

kivizsgálni, hanem csak az egyházban.

Szent István I. törvénykönyve

A királyi vármegyerendszer kiépítése

• az államszervezéshez elengedhetetlenül szükséges politikai szervezet; a királyi hatalmat

biztosító központok;


• István alatt 30-40 megye jött létre;

• a királyi birtokterület összefüggő, egy tagban fekszik;

• élén a megyésispán:

• a királyi kíséret tagja, előkelő (gyakran a megyét is róla nevezték el);

• a megye legfőbb bírája, beszedte az adót, katonai parancsnok;

• a jövedelem 2/3 része a királyé, a többi a megyésispáné;

• a várak köré szerveződtek:

• korábbi szláv földvárak, megerősített törzsi szállásközpontok; Géza és István is

építtetett;

• 100-300 m átmérőjű, fapalánk, földsánc;

• a megyék határait a törzsek területei szabták meg;

• a várak ellátását a várbirtok és a szolgálónépek adták;

• elszórtan elhelyezkedő földek (ki kellett kerülni a törzsi szállásbirtokokat és a királyi

adományokat);

• több vár van, mint vármegye;

• minden vár élén a várispán: királyi alkalmazott, hűbéres;

• várjobbágyok: katonáskodók, a régi törzsi szervezet harcos-pásztorainak felső rétege;

gyakran önálló birtoka is lehetett;

• várszolgák: munka és terményszolgáltatás, örökre a várhoz vannak kötve;

Birtokviszonyok

• fokozatosan kialakul a földesúri birtokrendszer:

• a nemzetségi korban a föld birtoklása az állatállomány mögött másodlagos volt;

nemzetségi birtok: bizonytalan, de lehet, hogy a nemzetségenkénti foglalást István

jóváhagyta;

adománybirtok: a királyi birtokból származik, visszaháramlik a királyra;

a királyhű nemzetségek és az idegen lovagok kapták;

Egyházi birtok: feloszthatatlan és elidegeníthetetlen, az egyházi állapot részei (nem

saját birtokok);

Világi birtokok: nemzetségi és adománybirtokok;

Királyi birtokok: eredetileg az Árpád-nemzetség magánbirtokai,

birtokközpontok (udvarházak) jönnek létre;


az ország területének túlnyomó része a király birtokában

van;

Társadalmi szerkezet

• a nemzetségi-törzsi, vérségi hierarchiát teljesen kiszorította a területi elv: mindenki

a terület urának-birtokosának alárendeltje;

király: Magyarországon teljhatalmú úr, nincs még nyoma a nemesi anarchiának;

előkelők, főemberek:

• főurak, püspökök, volt törzsfők, nagyobb nemzetségek vezetői, előkelő idegen

lovagok; fontosabb megyék ispánjai;

• belőlük alakult ki a királyi tanács (senatus), tagjai:

• egyháziak (praelati): érseke, püspökök;

• világi előkelők (nevük): a XII.sz-ig: comes = ispán

XIII.sz.eleje: nobiles; utána: barones;

• a király és tanácsa együttesen jelenti a k özhatalmat, megtestesíti, képviseli az

ország népét;

• elvileg a király csak a tanács hozzájárulásával hozhatott törvényeket;

• tényleges politikai súlya mindenkor az erőviszonyok függvénye;

közrendűek:

• bizonytalan, valószínűleg a korábbi harcos-pásztorok felső rétege: a várjobbágyok (a

törvények és oklevelek szóhasználatában vitézek);

• katonai szolgálatot teljesítenek, lehet birtokuk is;

• a magánföldesúri birtokokon hasonló, de ott kisebb a számuk;

• várszolgák: a várnépek kevésbé előkelő része, földművelők, állattenyésztők, szolgáló

népek, mesteremberek;

• a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg;

• ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét;

kiváltságos népek

• székelyek, jászok, többnyire a határvédelem a feladatuk;

TÖRVÉNYEK


• két törvénykönyve csak másolatban maradt fenn: az un. Admonti-kódex 8 lapján;

• az első a koronázás után közvetlenül, a második 1030–38 között;

• az I. cikkelyeinek ¾ része megszabja a büntetést is, ez tehát büntetőtörvénykönyv;

• a II. a korábbi törvényeket módosító, pontosabb tevő rendelkezésekből áll;

• nem találni jelét a nemzetségi vérbosszúnak;

• a magyar társadalom jogi szemléletére az egyezkedés inkább volt jellemző;

• a törvénykönyv elsősorban a magyar nép és a magyarsággal együtt élő nagyállattartók és

az ekés földművelést folytató szlovének számára készült (csak ők tudták megfizetni pl. az

5 tinós büntetést);

• a korbeli törvényeket adaptálták a hazai viszonyokra: a gyérebb pénzforgalom miatt a

bizánci aranypénz mellett a tinó volt az értékmérő;

I.törvénykönyv (35 cikk)

1-5.: az egyház és a papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések; (ezt a korábbiakban

megtárgyaltuk)

6-7.: az új birtokrend biztosítása;

8-13., 19.: a keresztény vallásgyakorlat biztosítása (volt már);

14-16., 32., 35.: erőszakos cselekmények megakadályozása;

18., 20-25.: a földesúr jogának biztosítása népe felett;

26-31.: özvegyek és árvák jogainak védelme, a nők jogviszonyai;

Gazdasági élet

• továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó;

• földrajzi környezete: füves alföldek, erdős dombvidékek;

• az állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a földművelés;

• a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg;

• ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét;

• 4-5 családból, 15-20 kiscsaládból álló félnomád falunak százon felüli marhája, ezret

meghaladó kisállata (juh, disznó);

állatenyésztés:

• a csapadékos Kárpát-medence egy terület évente négyszeri legeltetését tette lehetővé;

• 10-50 q fű kat.holdanként (75x75 m oldalú négyzet);


• a teljes állatállomány nem állapítható meg, csak az arányok:

25 % ló, 30 % szarvasmarha, a többi sertés és juh;

• a nomadizáláshoz képest megnőtt a takarmányozás jelentősége;

földművelés:

• rendszerint azokat a területeket művelték, melyek korábban legelők voltak;

• faluközösségek, közös legelővel és erdővel;

• három ekeféle: karcoló-, túró- és nehézeke; volt borona is;

• igen gyakori a magleletekben a búza;

• gyakori a köles, a rozs;

• ritka a az árpa és a zab; szórványos a kender és a len;

• aratás sarlóval, utána nyomtatással csépeltek;

• a X-XI.sz-ban kézimalmok, de már 1009-ben okleveles hely: vízimalom;

• a hozam mindössze kétszeres volt;

• saját szükségletre a ruhaanyagot maguk szőtték (len- és kenderfeldolgozás);

• az ipar az egyes szolgáltató népek kézműipara, zömmel önellátás;

• mindenkivel kereskedünk;

• a királyi adókat természetben fizették, a király és kísérete végigjárta a megyéket, és felette

az összegyűjtött terményeket;

• a pénzverés helyszíne: Esztergom.

Külpolitika

• békére törekedett, csak kényszerből háborúzott;

• a legveszélyesebb szomszéd a n émet volt, ezzel Gizella révén jó a kapcsolat (II.Henrik

német-római császár testvére volt);

1018 előtt: meg-megújuló harcok a Morva és a Vág vidékén a lengyelek és a m agyarok

között;

• déli külpolitikánkat a nagyhatalom Bizánc határozta meg;


1018: István háborút visel II.Baszileosz bizánci császár szövetségeseként Sámuel bolgár cár

(Keán) ellen; Sámuel leverésével Magyarország határos lesz a bizánci birodalommal;

• Magyarország diplomáciai helyzete igen előnyös lett: a térség mindkét nagyhatalmához

házassági kapcsolatok fűzték, nyugat és kelet között a kapcsolatszerző szerepét tölthette

be;

1018-1031: István megnyitja Nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető

zarándokutat;

1030: II.Konrád német-római császár hada Magyarországra támad; Esztergomig nyomul

előre, majd az utánpótlás hiánya miatt kivonul az országból; a magyar csapatok Bécsig

üldözik a sereget;

1031: a császár nevében fia, III.Henrik német király békét közt:

• a Lajta és a Fischa folyók köze és a Morva folyó jobb partja Magyarországhoz kerül;

Utódlás

• a primogenitúrát kellene továbbra is alkalmazni, mert csak így biztosítható, hogy

államszervező munkája tovább folytatódik;

• első fia, Ottó korán meghalt, a másodikat, Imrét Gellért püspökre bízta;

1018 körül: Intelmek: korabeli királytükör;

1031: Imre vadászbalesetben meghal, nincs utód;

• Vazul fiai következtek volna, de ők a régi rend híveit voltak;

• állítólag részese volt a k irály elleni összeesküvésnek, István megvakíttatta, fiai

elmenekültek Lengyelországba; István ezzel jogos örökös zárt ki az utódlásból;

1032: István az országba hívja Orseolo Pétert, őt szánja utódának

• ellenállást váltott ki, mert a saját örökös helyett idegent hozott a király;

1038.augusztus 15.: meghal István,

• római szarkofágból átfaragott koporsóban, az általa alapított székesfehérvári királyi

bazilikában temették el;


III. Témakör


2. A Virágzó Középkor Magyarországon

Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a legnagyobb szerep. Ulászló a

déli végek védelmét bízta rá. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta. Ezután a király őt tette

meg erdélyi vajdának is. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához

1443-ban látta elérkezettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy kiűzze a törököt egész

Európából. Egyik győzelme követte a másikat, a balkáni népek is megmozdultak. Hunyadi

hadai eljutottak a B alkán-hegységig. A szultán igen kedvező békeajánlatot tett, melyet

hosszasan mérlegelt az ország. Az európai országok és a pápa követe a helyzet kihasználására,

a háború folytatására ösztönözte a királyt. Ulászló megbízottja végül Drinápolyban 1444

júniusában 10 évre szóló békét fogadott el a szultántól. Mégis megkezdődött török elleni

támadás. A magyar sereg Várnánál értesült a török had átkeléséről. Az 1444 november 10-én

megvívott ütközet a becsvágyó Ulászló meggondolatlanságán bukott el, ő maga is meghalt.

1446 júniusában a pesti országgyűlésen Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá

választották. Kormányzóként az ország tanáccsal együtt helyettesítette a királyt. Első

törvényeivel szabályozta a kormányzó hatáskörét. Elrendelte a zavarok idején elfoglalt

birtokok visszaadását. A hivatalban lévő bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a

tisztségek betöltéséről. Gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről is. Hunyadi a rendi

hatalom megszilárdítása közben készült a török elleni támadásra. A bárók mindent megtettek

Hunyadi háttérbe szorítására. Hosszas alkudozások után a trónt V. László foglalta el 1453-

ban. Hunyadit az ország főkapitányává és a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce

örökös grófjává nevezte ki. 1456. j úlius elején II. Mehmed óriási sereggel megkezdte

Nándorfehérvár ostromát. Hunyadi azonnal odasietett. Az őrséget megerősítette, a vár

kapitányává sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki. 1456. j úlius 21-én megindult a döntő

támadás. A várvédők hősiessége együttesen vezetett a sokszoros túlerőben lévő ellenség

megfutamításához: a k ritikus pillanatban megérkezett népfelkelők elszántsága,

Hunyadiirányító-szervező tevékenysége és Dugovics Titusz önfeláldozása. Hunyadi

számításait keresztülhúzta a halál, a pestis vitte el.

Hunyadi Mátyás – 1458. január 20-án a királyválasztó országgyűlésen a köznemessé a Duna

jegén állva Mátyást kiáltotta királlyá. Hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei,

hanem saját képességei tették méltóvá a k irályságra. A kormányzónak kinevezett Szilágyit

hamar eltávolította Budáról. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének


megőrzését tekintette. Ennek fel-tétele volt a belső rend megteremtése. Nekilátott a

legnehezebb feladatnak: a bárók megfékezésének. A kevesebb eredményt hozó birtokelkobzás

helyett vagy mellett a méltóságviselők leváltása vagy kicserélése volt igazán hatásos

fegyvere. Mátyás uralkodásának első éveiben arra törekedett, hogy megszilárdítsa a rendi

monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát.

Ugyanakkor az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függő

állandó zsoldos hadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni.

Újjászervezte az államháztartást. Új adókat vezetett be: füstpénz- már nem telkenként szedte

be az adót, hanem háztartásonként. Rendkívüli hadiadó- legfontosabb adófajta, évente

többször is beszedték. Ezen kívül többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözködését.

A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a

hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb

államügyeket a n agy kancellária intézte. Az ország gazdaságának vezetése a k incstartóság

feladata volt. Az igazságszolgáltatást a király bírósága végezte. Ezeknek az intézményeknek a

vezetői a köznemesi, a polgári, a jobbágyi sorból emelkedtek fel. 1471-től kezdve Mátyás arra

törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban

hívta össze, a k öznemességre támaszkodott. Új hadjáratokat vezetett Bécs és a t örök ellen.

Mátyás a rendi monarchia központosítására törekvő politikájával megteremtette a belső

rendet, elhárította a külső veszélyt, megállította a török terjeszkedését.


III. Témakör


3. A Reform Mozgalom Kibontakozása

1. A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban

a) Mezőgazdaság

Hazánk agrárország. A XIX. sz. első felére a földesurak kiterjesztik a majorsági területet

árutermelés céljából. Ezáltal saját vagyonunk a haszon miatt gyarapszik. (Nagyobb majorság.

Eredmény: több árut tudnak termelni, több a haszon, nagyobb a bevétel). Jellemző maradt a

robot, a háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés.

Mint látható, a földbirtokosok vagyona nőtt, de a kézben lévő pénzt nem a birtokok

fejlesztésére használták föl, hanem elherdálják.

Néhány előnyös helyzetben lévő nagybirtokos – az ország nyugati, északnyugati peremén –

arra használja föl a konjunktúrát, hogy birtokát korszerűsítette. A korszerűsített nagybirtokon

elterjedt a vetésforgó. Vasekét, vetőgépet használtak, képzett gazdatiszteket alkalmaztak.

Példájuk egyre vonzóbb lett, követésük azonban a tőkehiány miatt a legtöbb birtokos számára

szinte lehetetlen.

Magyarország a mezőgazdaság szempontjából nem sokat lépett előre. Amikor bekövetkezett a

dekonjuktúra, elhanyagolt gazdaságok és a rossz minőségű, eladhatatlan termények

jellemezték Mo. mezőgazdaságát. (Ennek következménye, hogy a nemesség nagy részénél

válsághelyzet alakul ki.)

b) Ipar

A napóleoni háborúk alatt fölvirágzott a kontinentális kereskedelem. Hatására nálunk is új

manufaktúrák keletkeznek. Fönnmaradt viszont a kézműipar céhes szervezete. A

dekonjuktúra ideje alatt visszaesés figyelhető meg. A kereskedelem, a kézművesipar és a

manufaktúrák fejlődése leáll.

A megkülönböztető vámpolitika elvágta Mo.-t hagyományos kereskedelmi partnereitől, és az

örökös tartományok piacává tette. (Mindez hatással volt a társadalom alakulására is.)

c) Társadalom

A társadalom felső rétege differenciálódik. Van a nemességnek egy kis csoportja, akik

meggazdagodnak. A nemesség jelentős része viszont (kis- és középnemesség) elszegényedik.


Eladási nehézségekkel küszködnek, hiteleket kell felvenniük, nem tudnak fizetni,

elszegényednek, nincstelenné válnak. Így kialakul a BOCSKOROS nemesi réteg. Számuk kb.

700.000. Életformájuk, műveltségük nem különbözött a parasztétól. A nagybirtokot gyűlölték,

de előjogaikhoz görcsösen ragaszkodtak.

A parasztság is differenciálódik. A parasztság felső rétegének sikerül az árutermelésbe

bekapcsolódnia. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak, pusztákat

bérelhettek, s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. A zsellérek számottevő munkaerő-

tartalékot képeztek. Azok a viszonyok azonban, amelyek hozzájárultak termelőeszközeik

elveszítéséhez, nem biztosították munkaerejük kihasználását.

A társadalom harmadik csoportja a munkások, kiknek száma a konjuktúra idején igen kevés.

A polgárság Mo.-n gyenge, mert a lehetőségek nem olyan nagyok. A hivatalokat, tisztségeket

a nemesség képviseli.

Az értelmiségi réteg a legalsóbb társadalmi rétegből termelődik ki. Anyagilag nem ellátottak.

A módosabb réteget a jobb családból származók alkotják. A reformok és a polgárosodás

legelszántabb hívei az értelmiségiek köréből kerültek ki.

2. Széchenyi programja

A reformkor elindítója gróf Széchenyi István volt, aki 1825-ben az országgyűlésen felajánlja

egyéves jövedelmét arra, hogy létrejöjjön a MTA. Ezen az országgyűlésen sok más probléma

is felvetődik (pl.: jobbágykérdés, kultúra). A felajánlás helyszínén 154.000 pengő gyűlik

össze, amit 8-10 nemes adott össze. Ez az, ami elindítja a reformokat. Ezen az országgyűlésen

Felsőbüki Nagy Pál veti fel a jobbágykérdést. Ez óriási felzúdulást vált ki. A nemesek első

reakciója, hogy elzárkóznak a gondolattól.

Széchenyi édesapja, Széchényi Ferenc, aki sokat tett az országért. Létrehozta a N emzeti

Múzeumot és a Széchényi könyvtárat. Anyja a Fastetich családból származott. Ő is a haladó

gondolkodásúak közé tartozik.

Széchenyi fiatal korában sokat katonáskodott és utazgatott. Így jutott el Angliába is. Itt

alakultak ki reformgondolatai. Mikor visszatért, még élesebben látta a különbségeket Nyugat-

Európa és Mo. között.

Gondolatai:


Jobbágykérdés. Azt állítja erről, hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott, mert a

jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára, mivel a munkájukért bért nem kapnak. Viszont

a terményfelesleg kevés arra, hogy jó életet teremtsenek maguknak. (Széchenyi erre nem talál

megoldást. Ő sem tudott volna igazán jobbágyai nélkül élni.)

A Hitel című munkájában felfedezi azt, hogy a nagybirtokosok gazdaságfejlesztő

tevékenységének legnagyobb gátja az ősiség törvénye. (Vagyis a birtok nem eladható, nem

adományozható, hanem csak örökölni lehet. Ennek következményeként a birtokosoknak ha

nincs pénzük, nem tudnak eladni a földjükből, aminek árából kifizetnék az adósságukat.)

Nincsenek bankok, nem tudnak hitelt felvenni, mert a bankárok nem látnak fedezetet a pénz

visszafizetésére. (Ezt is az ősiség törvénye gátolja.) Széchenyi szerint az ősiséget kellene

teljesen eltörölni.

Másik két könyve a Világ és a Stádium. A Stádiumban 12 pontban foglalja össze gondolatait.

Eme pontok:

– törvény előtti egyenlőség

– megyei ügyvédeket hiányolja

– nemesi adóztatás

– hitel

– ősiség eltörlése

– le kell vezetni az örökösödési ellentéteket

– vizek, utak elrendezése

– országgyűlési tárgyalások

– belvámok

– monopóliumokat eltörölni

– hatósági árszabás (maximális)

Ez a három könyv elméleti munkájának eredménye. Mo. és Ausztria kapcsolatával is

foglalkozik. Nem volt híve a függetlenségnek Széchenyi. Ő nem akart Ausztriától elszakadni.

(Kossuth és Széchenyi közt ez adja a fő ellentétet.)

Gyakorlati munkái

– a Duna szabályozása

– Lánchíd (Megtervezéséhez és megépítéséhez sok pénzt ad. Angliában ismerte meg

Klark Ádám építészt, akit meghívott a Lánchíd építéséhez.)

– gőzhajózás megindítása (Balatonon a kisfaludi hajó)


– Tisza szabályozása

– lóverseny meghonosítása

– lótenyésztés

– hengermalom építése

– vasútépítés (1846-ban indul meg először a vasút.)

3. Kossuth programja

Kossuth először az 1832-36-os országgyűlésen tűnt fel. Döntő szerepe volt a nyilvánosság és

az országos közvélemény megteremtésében. Kézzel írott, majd nyomtatásos újságát, az

Országgyűlési Tudósításokat kézről-kézre adták. A reakciót maró gúnnyal, a reformeszméket

tisztelettel és lelkesedéssel kommentálta. Tehetsége már ekkor sok hívet teremtett a reformok

ügyének.

I. Ferenc halála után a hatalom Metternich kezében összpontosult, aki az erőszak, a

megfélemlítés eszközét alkalmazta. Az országgyűlési ifjak után Kossuth következett.

Betiltották új lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat, melyben az országgyűlés feloszlása

után a megyei ellenállást élesztette. Ellenszegült, ezért „hűtlenség” vádja alapján börtönbe

hurcolták.

1839-40-ben ülésező országgyűlés nemcsak az önkéntes örökváltság és az ipari ütemek

engedélyeztetését érte el, hanem a politikai foglyok amnesztiáját is. Kossuth a börtönben

nemzetgazdaságtant és angol nyelvet tanult. 1841 januárjától Kossuth főszerkesztője a Pesti

Hírlapnak, ezt a lehetőséget azért kapta, mert a kormánykörök úgy vélték, hogy a cenzúra és

az anyagi érdekeltség majd megnyirbálja Kossuth ellenzékiségét.

Kossuth zsenialitása viszont új fegyvert teremtett: a modern újságírást. Politikai vezércikkei

sorra vitték a gazdaság és a politika valamint a társadalom égető problémáit, egységes

programmal ötvözve, és kiegészítve az addig fölmerült reformgondolatokat. Kossuth

független nemzeti államot akart. Ez a Habsburg Birodalmon belüli gazdasági és politikai

magyar különállást jelentett. Azt hirdette, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és

új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül.

A szövetség ára:

– szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztoknak

– közteherviselés, a nemesek megadóztatása

– kötelező örökváltság állami támogatással

– népképviselet


Programja tartalmazta a polgári tulajdonviszonyok és a polgári egyenlősé megvalósításának

körvonalait. Kossuth látta, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a közép nemességre vár,

mert a hazai polgárság gyönge, és nem is magyar.

Nem mondott le a polgárság erősítéséről és magyarosításáról sem.

Kossuthnak nagy része volt az Iparegyesület, majd a m agyar Kereskedelmi Társaság

létrehozásában. Az első ipari kiállítás (1842) alkalmával Kossuth meggyőződött arról, hogy a

fejlettebb osztrák és cseh ipar közös vámterülettel megfojtaná a magyar kezdeményezéseket.

Ezért védővámokra van szükség. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta az

önálló magyar védővámrendszert, de a király elhalasztotta a kérdés érdemi tárgyalását. Az

ellenzék ekkor a magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet, Védegyletet (1844) alakított.

Az ide belépők vállalták, hogy 6 éven át csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő

hazai termék hiányzik.

Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok valamennyien Kossuth mellé, azok a

viszonylagos gazdasági és polgári átalakulás demokratikus programja mellé álltak. Ezen mit

sem változtatott, hogy 1844-ben kiütötték kezéből legjobb fegyverét, a Pesti Hírlapot.

Széchenyi és Kossuth vitája

Széchenyi sohasem tagadta meg eszméit. Az idő azonban túllépett rajta. Széchenyi látszólag

Kossuth modorát, igazából azonban reformrendszerét támadta. Nem akart Béccsel ujjat húzni,

félreértette a kétszínű taktikát és felülről jövő reformokban reménykedett.

Széchenyit a P esti Hírlap cikkei, a v itarovatának, a K elet népének kiadása készteti vitára.

Később azonban Széchenyi elszigetelődött.

A reformkor legfontosabb vívmányai

A XIX. század folyamán az európai nemzetek a feudalizmusból a polgári nemzetállam és a

tőkés gazdasági rendszerbe vezető út különböző állomásain voltak, de a fejlődés

mindenhol érezhetővé vált.

Az 1830-as években forradalmi hullám bontakozott ki, amely elsősorban a Szent Szövetség

konzervatív rendszere ellen irányult, egyúttal megnyitotta az utat a polgári átalakulás és az azt

elősegítő liberalizmus előtt.

Nyugaton a gazdasági és a társadalmi fejlődés egybeesett, a liberális eszméket a polgárság

képviselte, amely falhasználta az új ideológiát saját hatalmának kiépítésére, ezzel szemben


Kelet-közép Európában a politikai függetlenség és a területi egység – végső soron a polgárság

– hiányában a liberalizmus erősen nemzeti színezetet kapott.

Az Osztrák Birodalmon belül nagyon eltérő fejlődés figyelhető meg, míg az osztrák és cseh

tartományokban nyugat-európai minta szerint megkezdődött az iparosodás és megerősödött a

polgárság, addig Magyarország megmaradt agrárországnak, a birodalom többi tartományának

nyersanyag szállítójának. Az ipar kialakulását többek között a megmerevedett céhes ipar

akadályozta, de emellett a polgárság számaránya is alacsony volt (ráadásul a polgárság nagy

része német anyanyelvű volt). Az idegen nyelvű és érzelmű polgárság helyett a nemesség egy

része állt a nemzeti liberalizmus élére, fő követelésű a nemzeti önrendelkezés volt, és bár

eleinte a társadalmi változásoktól kiváltságait féltette, a társadalmi helyzet változása arra

kényszerítette őket, hogy a polgárosodás útjára lépve feleljenek meg a kor követelményeinek.

A magyar reformkor az 1830-as években született meg, elsősorban az Európán végigsöprő

forradalmi hullám hatására, amely egyrészt a nemességen belüli reformtörekvéseket erősítette,

másrészt a szétváló rendi ellenzéket állásfoglalásra kényszerítette. A reformkornak három jól

elkülönülő irányzata figyelhető meg:

1. Széchenyi és Wesselényi irányzata (1830-tól)

2. Kossuth politikája (1840-es évek eleje)

3. Centralisták irányzata (1840-es évek közepe)

A reformmozgalmak elindítója Gróf Széchenyi István, akit utazásai során (Anglia,

Törökország, Görögország, Nyugat-Európa) szerzett tapasztalatai arról győztek meg, hogy

életét a haza felemelkedésének szentelje.

1825-ben létrehozza a Magyar Tudományos Akadémiát, amelynek céljaira egy évi jövedelmét

ajánlotta fel. Jelentős írói munkássága is, híres könyvei: Hitel (1830, a hitel kérdése mellett

foglalkozik a feudalizmus lebontásának módjával is), Világ (ez válasz Desseffy Józsefnek a

Hitel bírálatára írt művére, a Taglalatra), és a Stádium (1843, amely a reformprogram első

konkrét leírása). Az elméleti mellett nagyon fontos volt a gyakorlati munkássága is, nevéhez

fűződik a Tisza szabályozása, a lóversenyzés és lótenyésztés megszületése, a dunai

gőzhajózás és az első állandó kőhíd (Lánchíd) Pest és Buda között. A közteherviselés és a

kultúra szószólója volt.

A reformkor liberálisai túl békésnek találták Széchenyi programját, kevesellték a lényeget, a

társadalom egészét érintő reformokat, nem értettek egyet az arisztokrácia vezető szerepének

konzerválásával sem, de vitathatatlan érdemeket szerzett (ezt még ellenfele, Kossuth Lajos is

elismerte) a nemzet felrázásában, a társadalmi reformok előkészítésében.


Az 1832-1836-os országgyűlésen az ellenzék vezéralakja az a Wesselényi Miklós volt, aki

barátságot kötött Széchenyivel, majd együtt járták be Európát, de a polgári átalakulás és a

nemzeti követelések összekapcsolásával politikája eltávolodott Széchenyitől. A megerősödött

Bécs a reformmozgalmak elfojtásába kezdett, amely támadás fő célpontja Wesselényi lett,

akit 1835-ben perbefognak és bebörtönöznek. Bécs lépése nem érte el a kívánt hatást, az

erőszak csak növelte az ellenzéki érzelmeket, ezért taktikát változtatva megpróbálta kisebb

reformokkal leválasztani a jobb módú nemeseket a reformmozgalomról. Ennek értelmében

született döntés az 1839-1840-es országgyűlésen az önkéntes örökváltságról, valamint a

kedélyek megnyugtatása céljából a politikai foglyok amnesztiát kaptak.

A második irányzat vezéralakja Kossuth Lajos, aki elszegényedett nemesi családból

származott, és képzett jogász volt. Kossuth hírnevét az általa szerkesztett Országgyűlési

Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások című újságaival (amelyeket a cenzúra

elkerülése érdekében magánlevélként kaptak meg a címzettek, a m egyék) alapozta meg.

Tevékenységéért bebörtönözték, majd szabadon bocsátása (1841) után megbízást kap a Pesti

Hírlap szerkesztésére. Szerkesztésében az újság népszerű és megbízható hírforrássá vált,

politikai programját pedig vezércikkekben fejtette ki Kossuth. Kossuth politikáját

középutasnak nevezhetnénk, elsődlegesnek tartotta az önrendelkezés kérdését, bár a Habsburg

Birodalommal való szakítást ellenezte. A reform folyamatok vezető erejének a kiváltságait

elvető, a közteherviselést elfogadó középnemességet szerette volna látni. Az örökváltságot

viszont csak kármentesítéssel összekapcsolódva tudta elfogadni.

Kossuth nevéhez fűződik az Országos Védegylet megalakítása (1844), amely összefogva a

reform erőit előkészítette egy ellenzéki párt létrejöttét. Ezen kívül felkarolta a nemzeti ipar

ügyét, mert a nemzeti fejlődés zálogát a gazdasági önállóságban látta, amihez védővámokkal

támogatott nemzeti piac létrehozása szükséges.

Az 1840-es évek közepén jelent meg a harmadik, mindegyik közül a legradikálisabb

irányzat, a centralistáké. Tagjai fiatal, lelkes értelmiségiek voltak (pl. Szalay László, Trefor

Ágoston, Madách Imre, báró Eötvös József), akik fennálló rendszer mellett a

vármegyerendszert is elutasították, új, polgári intézményrendszer létrehozását tartották

szükségesnek. Bár önálló politikai szereplésük csak rövid ideig tartott (1846-ban ért véget), de

hatásukra olyan fogalmak kerültek a köztudatba, mint a polgári parlamentarizmus, a felelős

kormány vagy a népképviseleti országgyűlés.

A következő (1843-1844) országgyűlés sem hozta meg a kívánt reformokat, ami felhívta a

figyelmet az ellenzék egységének megteremtésére. A kormányzat mérsékelt reformokat


hozott csak, ezek közé tartozik az adminisztrátori rendszer létrehozása, ami Apponyi György

alkancellár nevéhez fűződik, a célja pedig a megyékben gyakorolt befolyás növelése volt.

1846-ban Kossuth ismét felvetette az úrbéri viszonyok megszüntetését és az egységes

közteherviselés bevezetését (ennek apropója a g alíciai parasztfelkelés volt). Az ellenzéki

összefogás ismét elmaradt (meghiúsítva Kossuth tervét), ezt kihasználva a kormánypártiak,

hogy létrehozzák az első modern polgári pártot Mo.-n, a Konzervatív Pártot (1846), amelynek

programja a fontolva haladás lett.

Az élesedő politikai küzdelem halaszthatatlanná tette az ellenzék szerveződését, 1847-ben

Batthyány Lajos vezetésével létrejött az Ellenzéki Párt, amelynek programját az Ellenzéki

Nyilatkozat tartalmazta. Az utolsó rendi országgyűlésen sem születtek meg az áttörést jelentő

reformok, a reformpolitika megfeneklett, ebből az állapotból csak a következő évben

végigsöprő európai forradalmi hullám zökkentette ki.


III. Témakör


4. A Kiegyezés

Az osztrák nagypolgárság, s még inkább az uszályába vont középrétegek alkotmányos

centralizálásra vágytak, alkotmányt azonban nem kaptak. Az abszolutizmus ezen új

kiadásának legfőbb jellegzetessége épen az volt, hogy lábbal tiporta a polgári és nemzeti

szabadságjogokat, de a tőkés átalakulást, már csak a birodalom erősítése érdekében is,

elfogadta, sőt előmozdította.

A nemzetközi felháborodás és saját kényúri törekvései 1850 nyarán véget vetettek Haynau

rémuralmának. A katonai diktatúra szerepkörét a Bécsből irányított polgári kormányzat, a

„Bach rendszer” vette át. A Bach rendszer a birodalom korona országait minden autonómiát

nélkülöző közigazgatási egységek-ként kezelte. Mivel Magyarországot még Horvátország és

Erdély leválasztása után is túlságosan nagynak találták, tovább darabolták. A megyei

önkormányzat megszűnt. Az osztrák-magyar belső vámhatárt eltörölték, de egyúttal az

osztrák adórendszert is bevezették. Az osztrák polgári és büntető-törvénykönyv hatályát

Magyarországra is kiterjesztették. A közoktatást - a katolikus egyház maximális befolyásának

biztosításával - az egész birodalomban egységesen szervezték meg. Az élet minden területén

nyílt germanizálás folyt. Mindez nemcsak a magyarokat, hanem a nemzetiségeket is sújtotta,

akik „azt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből”. 1848 legnagyobb vívmányát, a

jobbágyfel-szabadítást nem merték, talán nem is akarták visszacsinálni. De a forradalmi

magyar kormány által megszabott módját a császári parancs a jobbágyság rovására

megváltoztatta. A forradalmat vezető birtokos nemesség, bár gazdasági szempontból is

nagyon súlyos helyzetbe került, kitartott 1848 tavaszának vívmányai mellett. Az igazi hazafi

ellenállt az abszolutizmus csábításának, nem vállalt hivatalt és közszereplést, nem fizetett

adót, a rendeleteket kijátszotta, és szűk körben kegyelettel ápolta a szabadságharc emlékét. A

reformkor nagy nemzedékéből egyetlen ember élt Magyarországon, aki 1848 sikereiben még

osztozott, s bér 1849-ben a politikától viaszvonult, a forradalom ellen nem bontott zászlót. Ez

az ember Deák Ferenc. Magatartása a passzív ellenállás jelképe lett. A nemzet fokozatosan

ráébredt, hogy van vezére. A passzív ellenállást az emigráció minden követ megmozgató

tevékenysége tette fenyegetővé, és viszont, a Kossuth-emigráció fegyveres készülődésének, a

nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásainak a néma és ellenálló ország adta a hátterét. A belső

bajokkal küszködő Ausztria önhitt vezetői maguk mentek a háború elé, mely háború életre

villanyozta a már-már elcsüggedt, csoportokra szakadt magyar emigrációt. Az események


kulcsa III. Napóleon kezében volt, aki a solferinói győzelem után sebtében fegyverszünetet

kötött a Habsburgokkal. Keserű volt a bizonyosság: a dinasztikus nagyhatalmi politika csak

eszköznek tekinti a nemzeti mozgalmakat. A háborús vereség leleplezte az új-abszolutizmus

gyöngeségeit. Bachot menesztették. Ferenc József tejhatalma erejével abszolutisztikus,

föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvényt ajándékozott népeinek. Ez volt

az októberi diploma (1860 október 20). Már az októberi diplomát, még inkább a

centralisztikus februári pátenst az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés egységesen

visszautasította. A hatalom bécsi birtokosai Deák feltételeit utasították vissza és föloszlatták a

magyar országgyűlést. A nyílt önkényuralmat a miniszterelnök, Schmerling is átmenetinek

tartotta. Az 1861-65-ig terjedő időszakot ezért nevezték provizóriumnak (ideiglenes állapot).

Deák Ferenc nem kevés tépelődés után a 48-as állapotok visszaállítása helyett egy olyan

alkotmányos rendezést tett kiinduló-pontjává, amely az állami önállóság egy részének

feladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható. A megegyezés hívei Bécsben is

felülkerekedtek, és Schmerling miniszterelnököt, a cen tralizálás hívét menesztették. 1865

decemberében Ferenc József összehívta az országgyűlést. A königrétzi csatavesztés után

(porosz-osztrák háború) az események felgyorsultak. A Habsburg birodalom nagyhatalmi

állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg. 1867 elején gróf Andrássy

Gyulát kinevezték magyar miniszterelnöknek. Az összehívott országgyűlés becikkelyezte a

kiegyezési törvényt. A talpig magyarba bújt Ferenc Józsefet királlyá koronázták.


IV. Témakör


1. Az Amerikai Egyesült Államok Kialakulása

A XVIII. századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre. Míg a déli gyarmatok

királyi vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák. Ide

először az Angliában üldözött puritánok települtek, akik magukkal hozták az önigazgatás és a

szabad véleménynyilvánítás igényét.

Északon a farmergazdálkodás vert gyökeret. A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett.

Nem paraszt, egy személyben egyesítette a földművest és a mesterembert. Délen a néger

rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. A föld birtoklásáért földbért kellet

fizetni.

A XVIII. században a gyarmatoknak szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, mint

egymással. Megkezdődött azonban az amerikai belső piac kialakulása. Anglia észak-amerikai

kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacnak tekintette. Meg akarta akadályozni, hogy

az amerikai gazdaság a saját lábára álljon. Angol pénzemberek hozzáláttak, hogy megfojtsák

izmosodó vetélytársukat. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az

amerikaiak törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviselőjük.

Bojkottálták az angol árukat, érezhető veszteséget okozva ezzel az anyaországnak. Az adók,

illetékek fizetését pedig megtagadták. A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett

vámokat, de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát. Ezt az elvet hirdette az egyedül

meghagyott teavám. Az amerikaiak válaszul a t engerbe szórták három hajó rakományát

(Bostoni teadélután). Állandósultak a fegyveres összecsapások. 1774-ben Philadelphiában

összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa. 1776 július 4-én a kongresszus elfogadta a

Függetlenségi Nyilatkozat-ot. Megszületett az új állam, az Amerikai Egyesült Államok.

Az erőviszonyok -papíron- az angoloknak kedveztek. Jól felszerelt, kitűnően képzett

hadseregük, hatalmas flottájuk és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi

hadserege azonban nagy erkölcsi fölényben volt az angolokkal szemben. Ügyesen

alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat technikáját, a lakosságra mindenhol

számíthattak. A saratogai győzelem után Franciaország - a visszavágás vágyától égve -

szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal. A szövetséghez később csatlakozott

Spanyolország, majd Hollandia.

Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre. 1781-ben Yorktown mellett francia

segítséggel Washington bekerítette és fölszámolta az utolsó harcképes angol sereget is.


1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült

Államok függetlenségét. Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt polgári

forradalom és függetlenségi háború.

Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború,

amelyet a kortárs Európa a felvilágosodás eszméinek gyakorlati alkalmazásaként értékelt.

Különösen a f rancia társadalmi – politikai helyzetre hatott erjesztően. A függetlenség

elnyerése után azonban nyitva maradt a k érdés: létrejönnek-e a közös intézmények és

törvények, kialakul-e az egységes amerikai nemzet, vagy a fölszabadult gyarmatok külön

utakra lének. Nem kevés belső küzdelem után 1787-ben összesül a szövetségi gyűlés és

megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.

Az Amerikai Egyesült Államok demokratikus alkotmányának csak 22 kiegészítése volt a mai

napig is. A történelem első köztársasági alkotmánya, mely szétválasztotta a törvényhozói,

végrehajtói és a bírói hatalmat. Létrejött a 13 gyarmat uniója. Az unió az összes többi ügyet

az államokra hagyja.

Végrehajtó hatalom: Ide tartozik az elnök hatásköre. Az elnök nevezi ki a minisztereket, a

bírókat és a diplomatákat. A hadsereg legfőbb vezetője és nincs miniszterelnök, mert az elnök

egy személyben miniszterelnök. Prezidenciális hatalom alakult ki. A végrehajtó hatalomban

csak az lehet elnök, aki betöltötte a 35 évet és 14 éve amerikai lakos. Az elnököt 4 évente

választják, de nem közvetlenül, hanem elnökválasztók segítségével.

Törvényhozó hatalom: A kongresszusban két hatalom volt: a szenátus és a képviselőház. A

szenátusban államonként 2-2 szenátor van, akit 6 évre alkalmaznak és vezetője az alelnök. A

képviselőházban államonként 2 szenátor van és az államok lakosságának számszerű aránya

szerint. A törvényhozó hatalomban alkotják meg a törvényeket melyeket az elnök elé

terjesztenek.

Bírói hatalom: Ennek a csúcsa a legfőbb bíróság, melyet az elnök nevezi ki és élethosszig

viseli a címet.

Amerika első elnöke George Washington 1789-től. 1791-ben Bill of Rights (10 kiegészítése

az alkotmánynak). A kiegészítés tartalmazza: szólás, gyülekezés. sajtó, fegyverviselési jog,

ártatlanság védelme, jogbiztonság, házkutatás és letartóztatás csak hivatalos úton lehetett.

Miranda-féle szöveg: vallásszabadság, ha amely jogot az alkotmány nem tilt meg a

tagállamoknak, az a tagállamoknak marad meg. A tagállamokban megengedik a

rabszolgaságot. Az alapító atyák jó munkát végeztek. A világ legrégibb érvényben lévő


alkotmánya kedvező feltételeket teremt a szabad vállalkozás, a tőkés gazdaság amerikai

ütemű fejlődése és a polgári demokrácia kibontakozása számára.


IV. Témakör


2. Magyarország a második világháború után

1944-őszén az ország kettészakad. Vörös hadsereg Kelet felől a Németek Nyugat felől. A

határok a frontvonallal A Tiszántúlon s nyugat felé új hatalmi szervek alakultak. Előtérbe

került, az öntevékenység, minden szervezetekkel. A közlekedés és a hírközlés megbénult.

1944. december 2.án Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNF) a

Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, A Nemzeti Parasztpárt, A Polgári

Demokrata Párt, a S zociáldemokrata Párt, valamint szakszervezetek részvételével. Közös

nyilatkozatuk összefoglalta a legfontosabb teendőket:

Szakítás Németországgal

Aktív részvétel az ország felszabadításáért

Fasiszta jellegű intézkedések megszüntetése

Szélsőjobboldali szervezetek feloszlatás

Demokratikus szabadságjogok biztosítása

Szociális követelmények megvalósítása

o 8órás munka

o nyugdíj

Földreform

Tőkekorlátozó tevékenység

Szomszéd országokkal való kapcsolat kialakítás

Baráti Jóviszony kialakítása a külpolitikában

1944. december 21 én elfogadta az ideiglenes Nemzetgyűlés a Függetlenségi Front

Programját elfogadta. És megválasztották az ideiglenes kormányt.

Koalíciós kormány jött létre

Vezetője: Dálnoki Miklós Béla

Intézkedései:

1. A háborús Bűnösök felelősségre vonása, 1945 február – 1950 április, 60 e zer ügyet

tárgyaltak meg, Miniszterek pere: Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójai Döme

2. Fegyverszünet aláírása: Moszkvában írjuk alá 1945 január 20-án

Vissza kell állítani a Trianoni határokat


Jóvátétel fizetése

SZEB létrehozása

A SZU átmenő területként használhatja Magyarországot míg az Ausztriai helyzet

nem rendeződik..

3. Földreform: 1945. március 17. Mo.-n kétféle birtokot különböztetünk meg

Úri birtokos

Paraszti birtok

A rendelet kimondta hogy az 1000 hol d feletti részt kiosztják, az összes egyházi

birtokot feloszlatják, bankok, pénzintézetek, háborús bűnösök földjeit szétosztják.

Átlagosan 5 holdat osztottak ki.

MO.-n a társadalom 80% -a kisbirtokos paraszti réteg lett. A földreform előtt 47% volt

kisgazda és a nincstelek száma 48%-ról 17%-ra csökkent

Összesen 5,6 millió holdat osztottak ki.

4. Ki kellett írni a nemzetgyűlési választásokat, ahhoz hogy megvalósulhasson ki kell

adni egy választójogi törvényt.

1945-ben ki is adták melynek értelmében a választásoknak titkosnak, általánosnak,

közvetlennek kell lennie, 20 év volt a szavazási korhatár.

1945 novemberben a választásokat megtartják első és utolsó amíg nincs rendszerváltás

mint demokratikus választás.

Miért valósulhatott meg? Nincs SZU. Befolyás, az Antant feltétele ez volt,

A kisgazdapárt nyerte 57%-át viszi el a szavazatoknak. A maradékot a következő pártok

szerezték meg az alábbi arányban:

17% az SZDP

17% a Kommunisták

9% a Parasztpárt

1945. november 15-én megalakult az első demokratikus kormány Tildy Zoltán vezetésével.

Kikiáltották a köztársaságot.


V. Témakör


1. Athéni Demokrácia

Az athéni állam kialakulása

Az athéni állam kialakulása agrártársadalomból kiinduló társadalmi küzdelem

eredménye volt. A társadalom fejlődésének további menetére nagy hatással volt a görög

gyarmatosítás. A földmagántulajdon általánossá vált, önálló tulajdonosok képződtek.

Megindult az árutermelés, a t engeri kereskedelem fejlődött. A piac kialakulásával az

emberek gondolkodásmódja is megváltozott. Várható volt, hogy az egyéni boldogulás mellett

beleszólást kérnek a közösség ügyeibe is. A közösség ügyeit még az arisztokrácia intézte, de

mellettük ott állt - még igazi hatalom nélkül - a népgyűlés is. Fokról fokra kialakultak a

poliszok, létrejött a poliszrendszer. A városállamok közül Athén és Spárta a legjelentősebb.

A köznép első harcai az arisztokrácia ellen

Az iparosok és a kereskedők gazdasági súlya a gyarmatosítás által jelentősen

megnőtt és összefogtak az ugyancsak elégedetlen parasztsággal. Ezekből a rétegekből tevődik

össze a démosz (a köznép), amely megindította harcát a p olitikai hatalomért az

arisztokrácia ellen. A köznép alapvető célkitűzése a törvény előtti egyenlőség elérése volt.

Athénnak is ezen az úton haladt a fejlődése. Az örökletes királyság helyébe az

arisztokratikus köztársaság lépett. Az állam élén 9 arkhón (arisztokrata tisztviselő) állt, akik

az állam ügyeit intézték. Mellettük állt az Areioszpagosz, a volt arkhónokból állók tanácsa.

Kr. e. 621-ben Drakón került az arisztokratikus köztársaság élére, aki a démosz nyomására

írásba foglalta a törvényeket. Ezek ugyan főleg az arisztokráciának kedveztek, de mivel

mindenki ismerte őket, mégis egyfajta jogbiztonságot jelentettek. Törvényei igen szigorúak

voltak, innen a közmondás: drákói szigor. Kr. e. 594-ben Szolónt kérték fel az állam

ügyeinek rendbetételére. Megszüntette az adósrabszolgaságot, földreformot hajtott végre

("teherlerázás"), mellyel a parasztságnak kedvezett. Vagyoni beosztást készített, mely a

katonáskodás alapja lett. Ezek az intézkedések viszont inkább a gazdagabb rétegeknek

kedveztek. Fontos intézkedése volt, hogy a sérelmeiért bárki elégtételt vehet. Szolón olyan


államrendet tartott helyesnek, ahol egyén és közösség viszonya kölcsönös (jogok,

kötelességek); ez azóta alapelve minden demokratikus közösségnek.

A démosz győzelme Athénban

A legtöbb poliszban ezután egyensúly bontakozott ki a démosz és az arisztokrácia

között. Az arisztokrácia már nem, a démosz még nem volt elég erős ahhoz, hogy magukhoz

ragadják a hatalmat. Egyes arisztokraták azonban, akik anyagilag érdekeltek voltak az ipar és

a kereskedelem fejlődésében, magukhoz ragadták a hatalmat. Ez a - lényegében a démosz

érdekeit szolgáló - rendszer a türannisz, a r endszer élén álló személy pedig a türannosz.

Ilyen türannosz volt Peiszisztratosz is, aki a gazdasági élet fejlődéséhez teremtett alapot. A

korában megvalósuló nagy építkezések biztosítottak munkát az esetleg munka nélkül

maradóknak. Vidékre kiszálló bíróságokat állított fel, a parasztság jogi biztonságát elősegítve.

A türannisz bukását az okozta, hogy a démosz a politikai hatalomból több részt követelt, ezt

viszont nem engedte. Az athéniak ezért elűzték a türannoszokat. Kleiszthenész Kr.e. 508-ban

állt Athén élére. Az állam területét 10 phülére (kerületre) osztotta. Az Ötszázak tanácsába

minden phülé 50-50 tagot küldhetett, melyben minden társadalmi csoport képviseltetve volt.

A tanács feladata volt a törvényjavaslatok megtétele, valamint az elfogadott törvények

végrehajtása. A népgyűlés volt a hatalom birtokosa, tagja minden felnőtt athéni polgár.

Feladata volt a törvényalkotás. Az athéni polgárok szabadok, egyenjogúak lettek. A démosz

és az arisztokrácia küzdelme a démosz győzelmével végződött, megvalósult a d émosz

uralma, a demokrácia.

Az athéni állam virágkora Periklész idején

A görög-perzsa háborúk (melyben egy időre az arisztokrácia tett szert több hatalomra)

után ismét a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban, közvetlen demokrácia alakult ki. A

demokratikus irányzat élén Periklész állt, az ő idejében, a Kr.e. V. században élte az athéni

állam a virágkorát. Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban

igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Kialakult a klasszikus

árutermelő rabszolgaság, ahol a termelő munka nagy részét a rabszolgák végzik. Periklész

tizenöt éven át volt sztratégosz (hadvezér). Irányító szerepét személyes adottságainak

köszönhette. Az árutermelés viszonylagos jólétet biztosított, a polgárok önálló tulajdonosok

voltak, az állam valóságos irányítói. Periklész vezette be a napidíjak rendszerét a népgyűlésen


is. Ingyen színházjegyeket osztott. A béke, a virágzó gazdaság előfeltétele volt a kultúra

nagyirányú fejlődésének.

Az athéni demokrácia az egész ókor legfejlettebb társadalmi-politikai formája volt.

Teljes jogú polgárai számára politikailag teljes demokráciát biztosított, a politikai életben

való részvételnek nemcsak jogi, de jórészt anyagi feltételeit is megteremtette. Másfelől

azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes demokrácia, a többiek (rabszolgák, nők,

betelepülők) ki voltak zárva a polgárjogokból.


V. Témakör


2. Reformáció

Társadalmi, gazdasági kép:

• GER erősen széttagolt, eltérő gazdasági fejlettség:

• a Hansa-városok a leggazdagabbak, ezeken kívül Augsburg, Köln, Nürnberg, Ulm;

• az ország belseje, a félreeső helyek fejletlenebbek;

A társadalom szerkezete:

• fejedelmek, választófejedelmek: kiskirályok

• köznemesség: helyzete labilis:meggazdagodik, lesüllyed;

• papság: eltérő alsó- és főpapság; a birtokok, és az életmód miatt gyűlöletesek, főleg a

pápaság; az uralkodó feudális rétegek is ellenzi;

• városok: a leggazdagabb patríciusok irányítanak,

a középpolgárság elégedetlen, de szervezetlen,

a plebejus réteg elégedetlen;

• parasztság: differenciált, kevés felemelkedik, a többség rosszabbodik, erősödő terhek;

Az egyház szerepének változásai:

• elterjedésekor, az 5-9.sz-ban az egyház és apparátusa a feudalizmus része lett;

• a hatalomhoz jutás anyagi gyarapodást jelentett, ezzel elkezdődött a differenciálódás, a

bomlás folyamata

• uralomra jutásakor, a 11-13.sz-ban VII.Gergely teokráciává(papkirályság) tette.

• ennek alapja: az üdvözülés egyetlen útja a szentségekben rejlik ezt kizárólag az egyház

szolgáltatja ki papjain keresztül.

• a bomlás a 1 4-15.sz-ra tehető: ekkor volt a pápák avignoni fogsága. Kiürült a pápai

kincstár, pénzhez kellett jutni.

Búcsúcédulák:

Eredetileg X.Leó a Szent Péter templom befejezéséhez szükséges pénzre hirdette meg,

Albert mainzi érsekre bízta a b eszedését, de a felét átengedte neki, hogy a kifizethesse a


Fuggerekkel szembeni tartozását. A pénzeket beszedő dominikánusokat követték a Fuggerek

képviselői, mindjárt el is vették a pénz felét. Ez a bűnökkel való kufárkodásnak látszott,

óriási felháborodást keltette.

erkölcsi alap: a szenteknek érdemtöbbletük van, ez kincset képez, amit Isten átengedett a

papoknak, akik szabadon, tetszés szerint rendelkeznek vele.

A nép pénzzel válthatta meg bűnét, ez a világi bíráskodási gyakorlatból is ismert volt.

Szektás mozgalmak: a vallásos és az egyházi renddel egyaránt szembenálltak; Dél-FRA-ban

az albigensek, valdensek, ITA: patarénusok;

Tanok: a jelenkor már az utolsó idő;

maga az egyház intézménye is vita tárgya lett;

azonosították az Apokalipszis képeivel: a pápa lett az Antikrisztus, Róma a

bűnös Babilón;

az egyház már nem Krisztus igaz egyháza;

a szentségeket nem adhatja ki az egyház, mert a k egyelem nagysága a

kiszolgáltató pap hitétől függ;

A reformáció történelmi előfeltétele a 12.századtól induló reformmozgalom volt, első nagy

alakja Assisi Szent Ferenc.

A reformáció alaptételei A Szentírás a lélek egyetlen tápláléka

• a hit egyedül az Íráson (sola Scriptura) alapszik.

• a Biblia nem írott pápa, emberek írták, történelmileg meghatározott;

• abszolút normát jelent, de kritikusan kell olvasni;

• értelmezése nem a papság monopóliuma, mindenkinek lehet véleménye

• üdvösség egyedül a kegyelem által lehetséges

• az ember bűnös, soha nem üdvözülhet önmagától;

• egyedül Isten törölheti el a bűnöket, üdvözülni csak a hit által (sola fide) lehet;

• a hit Isten ajándéka, az ő kegyelméből (sola gratia) lehet üdvözülni;

• minden hívő ember ugyanazon papi állapotban van, mert csak a hívők egyetemes

papsága létezik

• a predestináció

• isteni kiválasztás a kegyelemre, Isten abszolút kegyelmének megnyilatkozása;

• tagadja az emberi érdemeket és vétkeket;


• nem a bűnök vesztik el az embert, nem a hite üdvözíti, ez kizárólag Isten szuverén

kiválasztásától függ;

• az üdvösség nem kötődik semmi közvetítő fórumhoz, csak az Evangéliumhoz, és a

Krisztus alapította szentségekhez (keresztelés, úrvacsora);

• nem kötődik a papi szentségi hierarchiához, a szentek tiszteletéhez és

közbenjárásához,a teológiai érvekhez;

Eseménytörténet

1517.október 31. Martin Luther, Ágoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort szögezett

ki, ez a korban szokásos egyetemi vitaforma volt;

Részletek:

tézisek értelmezés

• A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle

büntetést, csak azt, amit maga vagy a kánonok

rendelkezése alapján kiszabott.

• A pápa nem bocsáthat meg egyetlen vétket sem,

legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát;

• A bűnbánati törvények csakis élőkre vonatkozhatnak, s

ezek alapján nem szabad a halottakat semmiféle

büntetéssel sújtani;

• A pápa tehát az „összes büntetések elengedése” alatt

csak az általa kiszabott összes büntetést értheti, nem

pedig általában mindent;

• Ennélfogva tévednek tehát azok a búcsúhirdetők, akik

azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában

minden büntetés alól feloldja és üdvözíti;

• Fel kell tehát a keresztényeket világosítani, hogy a

búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog.

• a bűnt tehát csak Isten

bocsájthatja meg;

• egyedül a hit által üdvözülhet

az ember;

• nincs szükség egyházi

közvetítőre;

• felesleges a p ápai hatalom, a

szerzetesség, a gyónás;

• feleslegesek az egyházi

birtokok;

• minden társadalmi réteg talált benn valami jót:

• a nemesek, a német fejedelmek: a szekularizációt;

• a városi polgárok a egyház vagyontalanodását;


• a nép: a vagyoni egyenlőtlenségek megszűnését, az egyházi és a világi hierarchia

eltörlését;

1519: augsburgi birodalmi gyűlés: közvetítő tárgyalások, de Luther nem von vissza semmit;

1520: X.Leo kiközösítéssel fenyegeti, de Luther elégeti a bullát;

1521. a pápa kiátkozza, + császári birodalmi átok bárki büntetlenül megölheti;

1521-22: a szász választófejedelem (Bölcs Frigyes) védőőrizetében Wartburgban;

1524: a mozgalom parasztfelkelésekbe megy át, egységes irányítás nélkül;

Svábország: radikális társadalmi változtatásokat követelnek;

Frankónia: itt a lovagok is, Florian Geyer a vezető;

Thüringia: Münzer, központ Mühlhausen

A fejedelemek egyesített hadserege kezdeti nehézségek után győz;

Luther egyháza kompromisszumot kötött, röpiratában: Verjétek agyon a l ázadó

parasztokat akár a kutyákat!

1529: speyeri birodalmi gyűlés: Lutherék vallása megmaradhat, de nem terjeszthetik, ez

ellen a reformáció hívei tiltakoznak protestánsok;

1530: augsburgi birodalmi gyűlés: V.KÁROLY próbálja kibékíteni a protestánsokat és a

katolikusokat,

1531: Schmalkalden: a protestáns német fejedelmek szövetsége;

1555: augsburgi vallásbéke:

1. A protestánsok és a katolikusok éljenek békében;

2. Senkit a protestáns hite miatt háborgatni nem szabad;

3. A protestánsok megtarthatják az elfoglalt katolikus javakat;

4. Cuius regio, eius religio (az alattvalónak ura vallását kell követni)

Irányzatok

Martin Luther (1483 1546) Ágoston-rendi kanonok

• az egyház a hívek egyetemes közössége;

• a pápa nem csalhatatlan még a vallási kérdésekben sem;

• az egyház nem az egyetlen és igaz értelmezője a Bibliának, azt mindenki szabadon

értelmezheti;

• helyteleníti a papi nőtlenséget;


• érvénytelenek az egyház szankciói, főleg a kiközösítés;

• az ő egyháza: az Isten igéje által összefogott hívők szent közössége, amelyben a tiszta

Evangéliumot oktatják és helyesen szolgáltatják ki a szentségeket;

• csak két szentség van, a keresztség és az úrvacsora;

• az egyház nem ígérhet kegyelmet, mert ezt csak Isten teheti meg;

• elveti az átváltozást, Krisztus a v alóságban, de csak lelkileg van jelen az úrvacsora

jegyeiben.

Thomas Münzer (1488/89 1525)

1524. július: elérkezett az óra, amikor a zsarnokokat fizikailag is meg kell semmisíteni;

Mühlhausenbe megy (forrongó város, kevés de fanatikus hívő), fegyveres felkelés,

elfojtják, menekül;

Újra visszatér, 1525: frankenhauseni csata, 1525 május lefejezik;

• a kiválasztottak közvetlenül Istentől kapják;

• így az Írás másodvonalba szorul, mert a kiválasztottak közvetlenül a Lélektől kapják

az igét;

• prédikációi eszkatológiai-szociális felhangokkal;

• a zsarnokölés nem bűn, mert így áll helyre Krisztus ezeréves országa, az igazságosság

birodalma (chiliazmus).

Ulrich Zwingli 1484 1531)

svájci lelkész, a zsoldos csapatok tábori papja; megismerte a z soldosok kegyetlenségét,

megcsömörlött tőlük;

1818: a zürichi katedrális lelkésze,

1522-25: a városi tanács is mögötte áll;

• isten a világ abszolút ura, tőle függ a jó és a rossz;

• így nincs bűn tehát a bűnbocsánat is felesleges;

• eltörli a papi nőtlenséget és a böjtöt;

• nincs mise, a templomban szentkép, szentek ereklyéje;

• az istentisztelet központja az igehirdetés;

• radikálisabb Luthernél;

• hagyományos református, megtisztítja az egyházi szerveket és gyakorlatot, ha lehet,

egyházi eszközökkel, ha kel, állami erővel;


• a Szentlélek akár a pogányoknak is megnyilatkozhat;

• ha a polgári hatóságok nem engedelmeskednek Istennek, el kell őket mozdítani;

Kálvin János (1509 1564)

• a francia Svájc reformátora, ő nem volt pap;

• Genf erkölcsi diktátora az ellenszegülőket kegyetlenül büntette (Miguel Serveto);

• a népet elnyomó zsarnok megölése nem bűn;

• az uralkodó nem Isten kegyelméből uralkodik;

• a kamatszedés nem bűn, a kereskedelem üdvös dolog;

• a sikeres földi tevékenység lehet a kiválasztottság jele;

• egyedül a hit üdvözít;

• a Biblia a hit egyedüli forrása;

• az egyház tanító hivatal, mise nincs, szentek nincsenek;

• csak két szentség: keresztség, úrvacsora;

• csak a kiválasztottak üdvözülnek;

• nála énekelnek először zsoltárokat;

• a házassági ügyekben polgári bíróság az egyházi helyett;

• kötelező vallásoktatás;

• 1541: Genf köztársaságának alkotmánya

• csak négy hivatal van:

1. pásztor: feladata az Evangélium hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, az egyházi

fegyelem gyakoroltatása;

2. tanítók: oktassák a híveket az egészséges tanításra, hogy az Evangélium tisztasága ne

romoljék meg a tudatlanság vagy a hamis nézetek miatt.

3. vének (presbiterek)a polgárok viselkedése felett őrködnek, minden család erkölcsi

állapotával törődniök kell;

4. diakónusok: a szegényeket és a betegeket segítik, az egyházi javakat kezelik.

Miguel Serveto szentháromságtagadó, nem hitte Krisztus személyes halhatatlanságát, Kálvin

megégettette.

Elnevezések: protestánsok, evangélikusok: inkább a lutheri egyház

reformátusok: inkább a kálvini


V. Témakör


3. A Polgári Forradalom Magyarországon

Az utolsó rendi országgyűlés lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új

magyarország alapjait. A törvényeket a király 1948 április 11-én szentesítette. Megvalósult az

azonnali kötelező örökváltság, amelynek alapján az úrbéres földek csorbítatlanul a volt

jobbágyok tulajdonába mentek át. A kártérítést az állam vállalta magára. A parlamentben zárt

ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni. A reformtörvények formájában forradalmi

alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe.

Összesen 31 cikkelyből, törvényből áll ami 3 részre tagolódik.

1.rész: Államjogi törvények – Habsburgokhoz fűződő viszony

Független felelős magyar minisztérium, független Bécstől és felelős, vagyi saját

rendeleteiért.

Teljes körű önállóság a birodalmon belül. Magyarország első miniszterelnöke Gróf

Batthyányi Lajos.

o Deák Ferenc – igazságügyi miniszter

o Széchenyi István – Közlekedésügyi miniszter

o Eötvös József - oktatásügyi miniszter

o Szemere Bertalan – belügyminiszter

o Klauzál Gábor – földművelésügyi miniszter

o Kossuth Lajos - Pénzügyminiszter

o Mészáros Lázár – hadügyminiszter

o Eszterházy Pál – Király személye körüli miniszter

Personálunió, nádor kibővített jogköre, külkapcsolatok megengedett, hadüzenet és

békekötés az uralkodó jogköre, minisztereket az uralkodó nevezi ki.

2.rész: Államszervezeti törvények

Országgyűlés évente Pesten, mely 2 kamarás. Uralkodói jog: országgyűlés

összehívása, berekesztése és feloszlatása. Választásokat 3 évente tartanak.

Országgyűlés joga a költségvetés ellenőrzése, a törvényhozó hatalmat ellenőrzi a

végrehajtó hatalom. Nyilvános ülések, ahol népképviselet volt.

Unió Erdéllyel.

Cenzushoz kötött választójog: Vagyonhoz kötött választójog. Mehet szavazni, aki 20

éves, nemes, magyar, büntetlen előéletű, férfi, 300 ezüst forint értékű ház vagy ¼


telek. Saját iparos, értelmiség vagy városi polgár. Választható 24 éves magyar

büntetlen előéletű férfi.

3.rész Társadalmi átalakulást és politikai jogokat biztosító törvények:

Közteherviselés, mindenki adózzon. Úrbéri terhek megszüntetése, egyházi tized ,

úriszék, földesúri szolgáltatások megszüntetése.

Azonnali kötelező örökváltság, nemesség kármentesítése, amely állami. Az úrbére

föld a paraszt saját tulajdona lett, a zselléreknek semmilyük nem lett.

Sajtótörvény, sajtó és szólásszabadság. Lapalaításnál kaukció kellett fizetni.

A törvények felszámolták Magyraországon a feudalizmust és népképviseleti alapon

nyugvó szilárd államhatalom jött létre. A törvények negatívuma, hogy nem tartalmaz

nemzetiségi törvényt, a nemzetiségek nem kapnak önállóságot. A jobbágy az úrbéres

telekkel van felszabadítva, csakhogy a magyar parasztok 60% zsellér. A zselléreknek

nincs külön földosztás, ők csak személyileg szabadok. A kormány programja a rend és

béke volt. Ez fejezte ki az ország érdekeit. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt

gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség, és most kellett

megmutatni a Batthyány – kormánynak, képes-e megvalósítani az alapokat ezekhez.

V. Témakör


4. Nemzetiszocializmus

A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt

jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt

területek (Saar-vidék, Elzász-Lotharingia, Dan- zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes

megaláztatás miatti trauma is ⇒ visszavágás gondolata ⇒ azt az erőt támo- gatják, amelyik

ezt próbálja megvalósítani ⇒ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet).

A weimari köztársaság

Németországban '19 januárjában parlamenti választásokat tartottak ⇒ szociáldemokrata-

liberális-keresztény centrum összetételű koalíció alapíthatott kormányt. Az utcai zavargások

miatt zűrzavaros Berlin helyett a békés kisvárosban, Weimarban ült össze az alkotmányozó

nemzetgyűlés ( ⇒ weimari köztársaság). Az új alkotmány biztosította a polgári dem.

szabadságjogokat, ugyanakkor érintetlenül hagyta a demokratikus köztársasággal nem

rokonszenvező állami hivatalnoki és bírói kart, a jobboldal bástyájának számító junker


nagybirtokot és a hadsereg császárhű vezérkarát. Az új köztársaság stabilitását súlyosan

érintette a háborús kártérítés fizetése (pedig kenyérre is alig volt pénz). A fizetések halogatása

miatt '23-ban francia és belga csapatok szállták meg a R uhr-vidéket, ami országszerte

tömegmegmozdulások sorát váltotta ki. Természetesen az új rendszert megdönteni akaró erők

sem szűntek meg, de ezek megmozdulásait - mint pl. a szélsőjobb müncheni puccskísérletét,

a "sörpuccsot", amelyet Adolf Hitler vezetett - még '23-ban leverték és vezetőiket elítélték

(Hitlert pl. 5 évre börtönre). '25-ben Paul von Hindenburg lett a választott köztársasági elnök

és ez a jobboldal konzervatív szárnyának erősödéséhez vezetett. De ez a jobboldal nem akart

együttműködni a szociáldemokratákkal, amely így kiszorult a kormányból.

A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a

'23-as Dawes-terv, a mi népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a K.-Eu.-i)

gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: '24-25-ben megindul a termelés

növekedése, ‘29-ig mérs. gazd.-i fejl. figyelhető meg.

Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot.

Hitler, aki végig- harcolta az I.vh.-t, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal,

melynek tagja, majd '21-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP

(Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet.

A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és

középüzemek tömeges tönkre menetele radikális változások követelésére mozgósította a

tömegeket. A mérsékelt, un. köz éppártok befolyása és tekintélye csökkent és a

munkásmozgalom is vesztett népszerűségéből. Ugyanakkor a szélsőjobboldal, az NSDAP

befolyása rendkívüli mértékben megnőtt. A nemzeti és szociális követelések demagóg

felkarolása a válság idején a munkásság egy részére is hatással volt. Főként azonban a

kispolgári és középrétegeket nyerték meg. A hatalmi elit azért támogatta őket, hogy

segítségével elkerüljön egy esetleges baloldali fordulatot. Megerősödésükhöz hozzájárult a

német munkásmozgalom megosztottsága is. Sem a szociáldemokrata, sem a kommunista

párt nem ismerte fel a fasizmus fenyegető veszélyét. Úgy gondolták, hogy a nácik

hatalomra kerülésével lelepleződik demagógiájuk és elbuknak.

Az NSDAP hatalomra jutása

A nácik a német nép minden nyomorúságáért a 18-as forradalmat és a weimari köztársaság

liberális politikáját tették felelőssé. A párt a versailles-i békeszerződés által kiváltott nemzeti


sérelmekre épített. Nem a békeszer- ződés hatályon kívül helyezését, hanem egy Nagynémet

Birodalom megteremtését követelte, mely magában foglalná Ausztriát és kiterjedne közép- és

kelet- európai területekre is (élettér elmélet). Ennek a tervnek a megvalósítása pedig háború

és erőszak nélkül elképzelhetetlen volt.

Hitler a munkásságnak munkaalkalmat és több bért, a parasztságnak földet ígért, a

kisiparosokat és a kereskedőket a nagy tőke visszafogásával és az adók csökkentésével, az

állástalan értelmiséget alkalmazással, a leszerelt tiszteket nagy hadsereg létrehozásával

hitegette. Szerepelt programjában a t ársadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás

fejlesztése. A nagytőkét hódító tervekkel és marxizmus kiirtásának ígéretével nyerte meg, de

a pártprogram a tömegek meggyőzése érdekében tőke-ellenességet is tartalmazott.

A politikai válság arra késztetett egyes konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat

félredobva új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a n áci pártban találtak

megfelelő szövetségesre. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke

és a v ezérkar érdekeivel, ezért 1931-ben a banktőke, a Ruhr-vidék iparmágnásai, a junker

nagybirtok képviselői, a szélső jobboldali fegyveres szervezetek vezetői,

valamint a v ezérkar (a Harzburgi Front) szövetségre léptek az NSDAP-vel. A náci párt

ezután fokozott anyagi támogatást kapott, melyet rohamcsapatai növelésére és propagandára

fordított.

A párt politikai ereje 1932 köz epén érte el csúcspontját, az év második felében

megkezdődött az NSDAP hanyatlása. A Harzburgi Front - hogy ezt a tendenciát megállítsa -

gyorsan hatalomra segítette a relatív többséggel rendelkező nácikat ⇒ Hindenburg 1933

januárjában Hitlert birodalmi kancellárrá (miniszterelnök- ké) nevezte ki. Jelentős

kormánypozícióik ellenére a nácik egyelőre kénytelenek voltak a hatalmat megosztani más

jobboldali pártokkal, s számolniuk kellett a megosztott, de létező demokratikus és szocialista

ellenzékkel is.

Hitler alapelvei:

Szociáldarwinizmus: az emberiség történelmében állandó harc van, egyesek erősek

és életben maradnak, mások gyengék és elpusztulnak. A győztes csak az igazi árja nép

lehet.

Sovinizmus: Minden más népek gyűlöletére szító elmélet


Antiszemitizmus: a zsidók ellen uszító nézet. Szerinte a zsidó nem vallás, hanem faj,

amely összeesküdik az árják ellen, ezért ki kell írtani a zsidókat.

Fajelmélet: az igazi árja faj, az az észak-germán és az összes többi nép arra való hogy

őket szolgálják.

Szociáldemagógia: minden társadalmi rétegnek ígér valamit

Vezérelv: miszerint a párt vezért a Führert. Feltétlen engedelmességgel tartozik neki

mindenki. Bárkit felelősségre vonhat.

Terror és Propaganada: A terror legfőbb végrehajtója az SA. A náci propaganda

legfőbb eszközei: tömeggyűlés, sajtó, újságok, rádió

Etatizmus: Minden az állam irányítása alatt áll.

A totális diktatúra kiépülése

Hitler kancellárrá való kinevezése után sietve feloszlatták a birodalmi gyűlést és új

választásokat írtak ki. Február 27-én leégett a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete, és a

gyújtogatással a kommunistákat vádolták. Másnap több tízezer embert tartóztattak le és még

aznap rendeletben korlátozták a p olgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a

terror jegyében zajlottak le, de a n ácik ennek ellenére sem szerezték meg a s zavazatok

abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30 % szavazott). A kormány ezért

érvénytelenítette a kommunistákra leadott szavazatokat, letartóztatta a párt parlamenti

képviselőit, majd betiltotta a pártot. Hamarosan erre a sorsra jutott az összes többi párt is,

tagjaikat pedig börtönökbe és koncentrációs táborokba zárták. Feloszlatták a

szakszakszervezeteket és a m unkásságot náci irányítás alatt álló munkafrontba szervezték.

Bevezették a m unkaszolgálatot, melynek keretében az emberek milliói lényegében ingyen

dolgoztak az utakon és a katonai építkezéseken. Új agrártörvényt vezettek be, aminek lényege

a paraszti gazdaság elaprózódását akadályozó új öröklési jog volt (, de meghagyta a

nagybirtokokat).

Eközben ellentétek bontakoztak ki a párton belül. A meghirdetett "nemzeti forradalom"

semmi változást nem hozott a kispolgári tömegeknek, ezért az SA (a nácik félkatonai

szervezete) legénysége a s zociális ígéretek valóra váltását követelte, ezt azonban csak a

monopol tőke és a hadsereg rovására lehetett volna teljesíteni, ez pedig távol állt Hitler

terveitől ⇒ 1934. június 30., “hosszú kések éjszakája”: vérfürdő az SA vezetői körében. Az

SA helyét az SS (védőosztag) töltötte be ezután. A párton belüli kispolgári ellenzék

szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg szövetségét. '34-

ben, Hindenburg halála után Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a


pártvezéri hatalmat, '38 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Tudta, hogy vezéri tekintélye

megőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szociális ígéretek megvalósítása. Hatalmas

közmunka-programot indított el, elkezdődött az autópályák és más nagy létesítmények

építése. A munkanélküliség Németországban az évtized végére teljesen megszűnt.

Hitler a '30-as évek közepétől megkezdte a versailles-i békeszerződés felrúgását. '35

márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget és megkezdte a légierő (Luftwaffe)

kiépítését, '36 márciusában a német csapatok bevonultak a Rajna-vidék demilitarizált

övezetébe.

'35 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Ennek eredménye a '36-ban

megkötött Berlin-Róma tengelynek nevezett egyezmény, amelynek révén Hitler szabad kezet

kapott Mussolinitől Ausztria bekebelezésére, az Anschlussra (1938. március 12-13.). '36-ban

Németország Japánnal is szerződést kötött: aláírták az Antikomintern Paktumot, amely

formálisan a Komintern ellen irányult, de valójában a világ újrafelosztására törekvő hatalmak

összefogását célozta ('37-ben Olaszország is csatlakozott).

Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938

szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak

össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláirt Müncheni Szerződésben

Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a t úlnyomórészt németek lakta

Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy

nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam

megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és

Cseh- és Morvaországot “védnökség” (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német

Birodalomba.

Az angol és francia vezetés, mely az ún. “megbékéltetési politikát” követve eddig szemet

hunyt a n émet terjeszkedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat

bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a “villámháború” első napján, 1939.

szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.


VI. Témakör

Nemzeti Konfliktusok, Együttműködés

1. Tatárjárás

IV. Béla törekvései az erős királyi hatalom megteremtésére szükséges volt, de eszközei

hibásak voltak. Az egész nagybirtokos réteget szembefordította magával. Visszaakarta szedni

az elődei által eladományozott birtokokat. A tatárok nagy erők összevonásával 1241. április

11-én áttörték a védelmet a Sajó menti Muhi pusztán. A király ugyan nagy nehezen

megmenekült, de embereinek jelentős része elpusztult.

A tatárjárás okozta pusztulás helyenként elérte az 50-75% arányt is, az átlag 20-25 százalékra

becsülhető. A király hozzálátott az élet, a munka feltételeinek megteremtéséhez. Az

országrészeket betelepítette, visszahívta a k unokat, cseh, morva és a német telepeseket

(hospes). IV. Béla maga is adományozott földeket. Halicsi fejedelemmel kötött szövetséget.

Megerősítette a szerviensek jogait, akiket nemeseknek és a nagybirtokosokat báróknak

nevezték.

IV. Béla szövetségese a v árosok, melyek kiváltságlevelet, vámmentes kereskedelmet és

szabad bírói – és tanács-választást kaptak. A tatárjárás utáni munkaerőhiány jelentős

mértékben változott a p araszti rétegben is. Az elnéptelenedett falvak földesurai örömmel

fogadtak birtokaikra máshonnan érkező hospesket, akiknek a szabad költözködési joguk

megmaradt. Ez alkalmat adott más szolganépeknek is, hogy túl nagy terheiktől

megmeneküljenek, és a hospesek, vendégekhez hasonló jogokat szerezzenek. Selmec és

Besztercebánya kiemelkedő volt.

A szolganépek megmenekültek terheiktől, a várjobbágyok egy része felemelkedett a

szerviesnek közé. Jelentős hányaduk földesúr fennhatósága alá került, és jogilag már csak

nem teljesen egységes paraszti osztálynak, a jobbágyságnak megadta a szabad költözködés

jogát. A bárók tovább erősödtek. Az általuk épített várak védelmi szerepet játszottak, de

sokkal fontosabb volt az a feladatuk, hogy a báróknak, lassan kialakuló udvaruknak és a vár

körüli szervezkedő uradalmuk központjává legyenek. A bárók korlátlan ura volt a vár alatt

elterült

A köznemesek részt vettek birtokaik gazdasági irányításában, harcoltak magánhadseregében.

Ők alkották uruk udvarát, környezetét, tágabb értelemben vett családját. Ezért is nevezték

őket a nagybirtokos familiárisainak. Szolgálataikért cserébe uruk megvédte őket még a bárók

támadásaitól. A familiáris kapcsolat hasonló volt a nyugati feudalizmus hűbérúr-vazallusi


viszonyához, de kialakulásában a főszerepet nem a birtokadományozás, hanem a bárók

megnövekedett hatalma játszotta.


VI. Témakör

Nemzeti Konfliktusok, Együtműködés

3. Az első Világháború lezárása

(versailles békerendszer)

Békék:

Népszövetség:

- 1919. febr. 14. alapokmánya megszületik a Párizsi békekonferencián

- 1920. Jan. 20. Megalakulása Genfben

- Genf a székhelye

- Cél:

- Nemzetek együttműködésének előmozdítása

- Nemzetközi béke és biztonság

- Egymás területi épségét tiszteletben tartják és azt megóvják

- Szervei:

- Közgyűlés: minden tagállam jogosult a részvételre, mindenkinek vétó joga van

- Tanács: állandó tagok (GB, Fr, I, J, 1926-tól D), 9 nem állandó tag, akiket a

közgyűlésen választanak, mindenkinek van vétó joga

1919. jan. 18. Párizsi békekonferencia megnyílik

1919. jún. 28. Német béke Versaillesban:

- Észak Lotharingia a Franciáké

- Luxemburg független.

- Nyugat Poroszország, Pomeránia, Posen, Felső Szilézia Lengyelországé

- Kelet Poroszországot a Danzighoz vezető korridorral elválasztják Németorzságtól.

- Danzig (Gdansk) szabad város lett és a S aar vidékkel együtt a N épszövetség

irányítás alatt.

- Német gyarmatok a győzteseké.

- Rajna balpartja, Köln, Koblenz, Mainz 15 évre a szövetségesek ellenőrzése alá.

- Rajna balpartjának 50 km-es szakaszán demilitarizált övezet.

- Anschluss tilalom.

- 100000 fős max. hadsereg.

- 20 milkó aranymárka azonnali kifizetése, továbbiakról még szavaznak.

1917. márc. 30. Szövetségesek elismerik Lengyelek függetlenségét.

1919. jún. 30. Megerősítik.


1919 szept. Béke Ausztriával Saint Germain en Laye-ban

- Német-Ausztria létrejön

- Krajna, Karintia, Dél-Stájerország, Dalmácia SZHSZK-jé

- Galícia lengyeleké

- Bukovina Románoké

- Elismerik Csehszlovákia független

- Klagenfurti népszavazás Ausztria javára

- Soproni népszavazás HUN javára

1919. nov. Neully, Bulgária aláírja békét

- Macedónia görögöké

1920. jún. 4. Versailles mellett Trianon palotában megkötik a békeszerződést

- magyar békedelegáció vezetője: Apponyi Albert külügyminiszter

- Kárpátalja, Felvidék→Csehszlovákia, 1 milkó magyar

- Erdély, Bánát, régi Partium, Mára-Maros sziget→Románia, 1,5 milkó magyar

- Bánát másik fele és Bácska→SzHSzK, 1 milkó magyar

- Burgenland→Ausztria

- 325000km2→93030km2

- 21 milkó lakos→8 milkó lakos

- max. hadsereg: 35000 fő

- Megtiltotta az általános hadkötelezettséget

- 30 évig fizetendő jóvátétel

- 1921. okt. 13. Velencei megállapodás: Sopronban és 8 községben szavazás a hova

tartozásról → 1921 dec. szavazás → mindenki Magyarországhoz csatlakozik →

1922. jan. 1. Sopron civitas fidelissima

1920. aug. 10. Sevresi török béke

- Görögök megkapják Trákiát, Égei tengeri szigeteket, Anatóliában Szmirna vidékét

- Olaszok megkapják a Rhodosszal szembeni partvidéket

- Franciáké Anatólia déli része

- Mezopotámia helyén Irak megalakul angol befolyás alatt (Bagdad, Moszul,

Bászra), népszövetségi mandátum

- Palesztína népszövetségi mandátum

- Szíria népszövetségi mandátum néven franciáké

1921. nov-1922. Febr. Washingtoni egyezmények:


- cél: Távol-Keleti területek rendezése

- Négyhatalmi szerződés:

- USA, Japán, Anglia, Francia

- Japán ha nem állítja meg a terjeszkedést az Casus Belli

- Kölcsönös segítségnyújtási egyezmény

- Öthatalmi szerződés: 1922. Febr. 6.

- USA, Anglia, Francia, Japán, Olasz

- Flottaegyezmény: 5(USA):5(GB):3(J):1,75(Fr):1,75(I)

- 35000t lehet egy hadihajó, Panama csatornán átférjen

- USA építhet bázisokat Alaszkában, Panama csatornánál, Hawai szigeteken

- Anglia építhet 110 hosszúsági körtől nyugatra bázisokat, Indiai óceánon

Szingapúrtól

- 9 hatalmi egyezmény: 1922. Febr. 6.

- Elismerik Kína szuverenitását

- Nyitott kapuk elve érvényesül


VI. Témakör


3. Magyarország Részvétele a Második Világháborúban (1938 – 1941)

Lengyelország lerohanásakor Magyarország megőrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai

célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni

kényszerült a Szovjetunióak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a

területi vitát német-olasz döntőbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940

augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a S zékelyfölddel. A döntés egyik

felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a h áromhatalmi egyezményhez.

Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940

szeptember elejétől a Teleki-kormány szerződésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

1940 őszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül

tartani tudta kapcsolatait a n yugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a kapcsolatok javítására

törekedett Jugoszláviával. 1940 de cemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági

egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták

Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának

elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényező

befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök

igénye arra, hogy Németország első számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt

a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A

németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot

követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a

vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941.

április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel

egyetértésben 1941. június 22. után erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a Szovjetunió

elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941. j únius 26-án felségjelzés nélküli

repülőgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek

tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét. A

magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a

Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történő versenyfutás. Érdemeket kívántak

szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát.


Magyarország a „vonakodó szövetséges”

Az államhatalom szélsőséges intézkedéseket hozott a háború első évében. Kiszélesítette a

katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a l egális munkásszervezetek

ellen, így akarta megelőzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot.

A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális

munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvető

célja volt, hogy megőrizze erőit a fasizmus vereségét követő időszakra, a demokratikus

átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án az aradi

vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1-

jén a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A

Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erők

nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erőket összefogó

legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petőfi szoborhoz

március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendőrség szétverte. A hitleri villámháború

kudarca miatt 1941 őszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az

1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a

SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok

visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a

hadiállapot. Pearl Harbor (dec.7.) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította

a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségéből

Bárdossyt. Az új kormányfő 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. 1942 áprilisában a frontra

küldte a 2. m agyar hadsereget. Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai

behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetők. Letartóztattak

több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a

magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a s ztálingrádi

fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott.

A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyát kellett

volna fedezniük, rendkívül kevés lőszerrel, hiányos felszereléssel. A Don-kanyarban kiépített

állásaikat a V örös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére

megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg. A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások

kezdődtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a

kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket

fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló


angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti

tárgyalásokat folytatni a Szovjetunió. Komoly érdeklődés kísérte az 1943 augusztus végi

balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a

háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévők többsége később

aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek

is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944. március 19-

én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay

Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.

Magyarország német megszállása és ennek következményei

A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H.

tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy

Magyarország ki válásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. márc. 19-én

német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét

nevezte ki miniszterelnöknek.

Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a

Gestapó emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú

politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához.

A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint

fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő

magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a

németeket. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki.

Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás.

A németellenes összefogás szervezete, a M agyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja

volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és

a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották. Az 1944.

nov. 9-én Budapesten alakult ellenállási szervezet a M agyar Nemzeti Felkelés Felszabadító

Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetőit, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és

Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944. aug. 23-i átállásával a szovjet

hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étől román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2.

Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt.

Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről.

A vezérkari főnök nevében azonban a harc folytatását elrendelő parancsot olvasták fel a

rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és


miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként

vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a z sidó javak birtoklása, amelyek

megtartásának feltétele a német győzelem volt. A németek már 1944 szeptember végétől

módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó

Magyarország kiválását a háborúból. Október 15-e után kezdődött az új hatalmi rendszer

kiépítése. A front az ország egész területén végigvonult. Egy német és két szovjet

hadseregcsoport erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szeptemberében

meghaladta az 1,2 milliót. A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-

hidat, az ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a budapesti lakások

nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt. A harcok első számú

vesztese a lakosság volt.

1945. ápr. 11-én a front Magyarbükkösnél elhagyta az ország területét.

A szovjet hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után

foglalta el és szabadította fel Magyarország 1945. áprilisának első felében.

A szovjet hadsereg magyarországi megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból

megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta Németország csapatait verte ki, és a nyilas

kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Magyarországon a szovjet hadsereg súlyos és

tömeges atrocitásokat követett el.


VI. Témakör


3. A Hidegháború Kialakulása

1945 után egyre nyilvánvalóbba vált a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült

Államok szembenállása. Európában két hatalmi érdekszféra jött létre 1945-47 között. Az

egyik a keleten lévő szocialista blokk. Itt találhatóak azok az országok, melyet a

Szovjetunió szállt meg. A másik a nyugati kapitalista országok, melyek az USA legfőbb

szövetségesei voltak. Így Európa fokozatosan kettéosztódott.

A hidegháború elnevezés a Szovjetunió és az Egyesül Államok fokozatos elhidegülését

jelenti egymástól. Kezdetét az 1946. március 5-én elhangzott Churchill fultoni beszédétől

számítják. Itt már mint magánember tartott beszédet. Kemény szavakkal illette Szovjetuniót,

és ő használta először a vasfüggöny elnevezést. "A Szovjetunió totális diktatúra olyan,

mint a náciké" Agresszívnek és terjeszkedőnek titulálta a szovjeteket, és azt mondta, hogy a

"sztálini politika gátolja az angolszászok és a szovjetek közötti kapcsolatot".

Sztálin reakciója háborús bujtogató., Alapvetően nem innen számítják a hidegháború

kialakulását! Fogalma egy USA újságírótól ered aki az újságban nevezi így a két nagyhatalom

viszonyát!

Truman elnök 1947. március 12.-i kongresszusi beszédében fogalmazta meg az USA

külpolitikáját.

A hidegháború eseményeit elősegítette a görög politikába való beavatkozás .

Görög polgárháború: polgári kormányzati, Anglia támogatott,

Nemzeti felszabadítási front a SZU. Támogatja.

1947-ben Anglia segítséget kér az USA – tól mert ő nem bírja.

USA beavatkozik a görög ügyekbe.

Ezt Truman-elvnek nevezzük.

I. Tétel: a feltartóztatás elve. Azaz a szovjet terjeszkedés feltartóztatása. Elejét kell venni a

további terjeszkedésnek politikai, gazdasági és katonai szempontból is. Ugyanis a szovjetek

veszélyeztetik a szabad világot, a világbékét, a polgári demokráciákat.

II. Tétel: a d ominó elv. Azaz meg kel akadályozni a k ommunisták hatalom átvételét a

polgári demokratikus országokban. Ugyanis ha egy ilyen országban bekövetkezik a változás,

akkor lehet, hogy a környező országokban is a kommunisták kerülnének a hatalomra.

Trumann Doktrina lényege:


Meg kell állítnai a SZU terjeszkedését és a fenyegetett területeket az USA támogatni fogja.

Nehogy a SZU kerüljön hatalomra.

Politikailag ingatag vagy stratégiailag fontos országok. Pl: Görögország, Törökország.

Politikai, gazdasági , katonai támogatást nyújt a szocialista törekvések visszaszorítására. A

világon kétféle életforma létezik demokrácia, kommunizmus.

A kommunizmus ellen szították.

Marshall-segély:

1947 júniusában hirdette ki George Marshall az Egyesült Államok külügyminisztere a

bostoni Harvard egyetemen. Lényege, az európai gazdaság talpra állítása segélyekkel. Más

néven ez az Európai Újjáépítési Program.

Az első tárgyalásokon még Szovjetunió is részt vett, azonban egyre inkább eltávolodott a

programtól. Az 1947 júliusában, Párizsban megrendezett konferencián már nem is volt jelen.

16 ország képviselője azonban jelen volt, akik megvitatták a tervvel kapcsolatos kérdéseket.

Kezdetben még a segély egész Európát érintette volna, azonban a Szovjetunió kiválásával a

kelet-európai országok sem kaptak a pénzből. Így 16 ország azonban összesen 16milliárd$

segélyt kapott. Nagy szerepe van ennek a pénznek abban, hogy még ma is jóval fejlettebbek

a nyugati országok. A pénz elosztása: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország

10%, Német megszállási zónák 10%. A többit más nyugati országok kapták meg.

NATO és a Varsói Szerződés:

1949-ben alakult meg a NATO, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. 12 ország írta

alá, Benelux államok, Dánia, Norvégia, Izland, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország,

Portugália, USA és Kanada. "Bármely tagország elleni fegyveres támadást, valamennyiük

elleni támadásnak tekintik". Tehát kölcsönös védelmi, és katonai segítségnyújtási

kötelezettsége van a tagországoknak. 1999-től Magyarország is a tagja.

1955-ben alakult meg a Varsói Szerződés. Ezt a Szovjetunió hozta létre, ugyanis úgy látták,

hogy a NATO egy olyan katonai szervezet, mely háborúkat robbant ki, és veszélyes

Szovjetunióra. Tehát a NATO-val állt szemben. A Varsói szerződés a szocialista országok

katonai szervezete. Az aláíró országok (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország,

Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió) kötelezték magukat, hogy kölcsönös katonai

segítségben részesítik egymást, haderőiket közös parancsnokság alá helyezik, melynek élén

szovjet főparancsnok áll.

1957-ben Nyugati régió (közös piac létrehozása);

1949-ben KGST közös gazdasági segítségnyújtás tanácsa(SZU régió);

A hidegháború főbb vonásai:


• Bipoláris jellegű

• Globális jellegű

• Minden konfliktust a két szembenálló hatalom ellentétei határoztak meg

• 1956 Magyar Forradalom

• folytonos fegyverkezés

• legszűkebb diplomáciai ügyintézés

• erőteljes propaganda kampány

• sorompót, szögesdrótokat emeltek

• üldözték akik nem értettek egyet


Documents

Tortenelem Kozepfoku Szobeli Erettsegi Tetelek 2006