TartalomBEKÖSZÖNTÕ

HOSPITÁLÁSKalóné Romhányi Ildikó: Élményközpontú történelemtanítás

Csepela Jánosné: A térképtõl a tér képéig. Ötletek a topográfiai képesség fejlesztéséhezSzáray Miklós: Az ábrák szerepe a történelemórán

Száray Miklós: A térképelemzés szerepe a tanórán és a kétszintû érettségi feladataiban

FORRÁSFORGATÓ

Forráselemzés –megállapítások azonosítása forrásokban

TÉKA‘56 kalendáriuma. Írták és összeállították: Földesi Margit és Szerencsés Károly

TANESZKÖZTÁRKatona András: Információhordozó taneszközök a történelem tantárgy tanításához (II.)

AGÓRA

ELSZÓLÁSOK

1

TÖRTÉNELEMSzerkesztõ:

Pálinkás Mihály

Módszertani folyóirat

Sorozatszerkesztõ:Bárány László

2

BEKÖSZÖNTÕ

Kedves Történelemtanárok, kedves Olvasók!

Internetes tantárgypedagógiai folyóiratunk második számát olvashatják. Ismét olyantémákat igyekeztünk összeválogatni a folyóiratba, amelyek a tanári gyakorlatban hasz-nosíthatók. Most is várjuk hozzászólásaikat, ötleteiket a modszerver@ntk.hu címen.

Reméljük, csupán a nyári vakáció az oka, hogy elsõ számunkkal kapcsolatban kevésvisszajelzést kaptunk Önöktõl. Pedig internetes folyóiratunk néhány rovata (Agóra, El-szólások, Taneszköztár) kimondottan az olvasók aktivitására, írásaira épül. Örülünk an-nak is, ha más rovatainkhoz szólnak hozzá. A Forrásforgatóban például bárki bemutat-hat egy-egy jól használható, érdekes forrást, megoszthatja velünk a forráselemzéshezkapcsolódó ötleteit. Téka rovatunk nyitva áll azok elõtt, akik fölfedeztek egy-egy tan-órán is jól használható könyvet, CD-t. Elszólások rovatunkat pedig csak Önök tehetikélõ, mulatságos olvasmánnyá.

ÉLMÉNYKÖZPONTÚTÖRTÉNELEMTANÍTÁS

Az emberek többsége ma is azt tartja, hogy a törté-nelem tanulásához nem kell ész, csak magolni kell.Mennyiben felelõsek ezért a történelemtanárok? Mittehetnek azért, hogy ez a kép megváltozzék? KalónéRomhányi Ildikó írásához várjuk az új módszertanikultúra híveinek hozzászólását, és azokét is, akik ahagyományos módszereket tartják eredményesebbnek.

Szakmai pályám meghatározó tényezõi közé tar-toznak azok az általános iskolai történelemórák, ame-lyeken nekem és diáktársaimnak többnyire csak a„passzív befogadó” szerepköre jutott. A hagyomá-nyos tanórai felépítésnek megfelelõen a tanulói fele-letet – amely, megjegyzem, többnyire „siralmasra” si-keredett – a hosszú, monoton tanári elbeszéléskövette. Már ekkor felvetõdött bennem a kérdés,hogy az érdekes és sokszínû történelem miért olyanunalmas a tanórán. Késõbb meggyõzõdésemmé vált,hogy a történelem tantárgy esetében is léteznek másoktatási formák, olyanok, amelyek az élményszerûsé-get, a tevékenységet, az önállóan megszerzett tapasz-talatokon át vezetõ ismeretszerzést állítják elõtérbe, seközben az életkori sajátosságoknak megfelelõen ajátékos megoldások felé fordulnak.

Három évtized múltán, napjainkban – szaktanács-adóként és szülõként – ismét szembesülnöm kell az-zal a ténnyel, hogy a történelemtanításban még nemáltalános jelenség a szemléletváltás. A mai iskolamég mindig a sok száz évvel ezelõtt élt Comenius vi-lága: 45 perces óra, a tanár áll az osztály elõtt és be-szél, a diák hallgat. A kisdiákoknak elavult pedagógi-ai módszerek mellett a tankönyvek emészthetetlenülnagy ismeretanyagával, felesleges lexikális és az élet-koruknak nem megfelelõ ismeretekkel kell megbir-kózniuk. Belelapozva egyik-másik tankönyvbe az azérzése támad az olvasónak, hogy a tankönyv inkább atanárnak, mintsem a 10–14 éves általános iskolai di-áknak készült. Érthetetlennek és elfogadhatatlannaktartom például azt, hogy egy ötödikes kisdiáknak té-mazáró dolgozatban kell kifejtenie a domesztikáció

fogalmát, vagy tudnia kell a catalaunumi ütközet év-számát. Az amúgy is túlterhelt tanulók olyan lexikálistudás bemagolásával töltik az idejüket, amelyet nemképesek a mindennapi életben alkalmazni. Az iskolavilága elszakadt a valóság világától. Sok pedagógus etényt nem fogadja el, és a XXI. század hajnalán is régimódon kíván tanítani.

A korszerû történelemtanítás alapja a tudatos pe-dagógiai stratégia kialakítása. Új eszközök (multi-funkcionális tankönyv, oktatófilm, videó, számítógépstb.) és új módszerek (szituációs játék, projektmód-szer, szerepjáték stb.) alkalmazásával teremthetjükmeg annak a lehetõségét, hogy a történelem olyansokdimenziós tantárggyá váljon, amely ötvözi a ver-bális, a vizuális, az audiovizuális, a cselekvéses, a be-leéléses, a manuális és a játékos formákat.

Az általános iskola a gyermekek életkorából adó-dóan a sokszínû tanítási módszerek birodalma. (Per-sze az él okosan e lehetõségekkel, aki a tanulók élet-korából fakadó korlátokat is figyelembe veszi.) A10–14 éves életkor az az idõszak, amikor még kihasz-nálható a játékos módszerek összes lehetõsége, demár elkezdõdhet a tényszerû tudás átadása, az össze-függések felismertetése is. Agyermekek érdeklõdésétés értelmi képességeit összhangba kell hozni a tanítá-si módszerekkel és a tananyaggal, s végül egyeztetnikell a szaktudomány igényeivel is. A fontossági sor-rend tehát a következõ: gyermek – pedagógia – szak-tudomány. Mértéket kell találnunk a képességfejlesz-tés-központú és a tényismeretre koncentráló tanításközött.

A túl verbális, túl racionális és a memorizálást elõ-térbe helyezõ hagyományos oktatási gyakorlattalszemben az élményszerûségre, a tanulói tevékeny-ségre, a játékos formákra építõ módszerek követelnekmaguknak nagyobb teret az általános iskolai történe-lemtanításban. Inkább a széles értelemben vett képes-ség- (ismeretszerzési, feldolgozási, kifejezõ, idõbeliés térbeli tájékozódási képesség) és személyiségfej-lesztésre, a történelmi érdeklõdés felkeltésére helyez-zük a hangsúlyt, egy optimálisra csökkentett adat-mennyiség megtanítása mellett. Tapasztalatainkbóltudjuk, hogy a gyermekek az adatokat hetek alatt elfe-lejtik, a tanórákon szerzett élmények viszont évekre

3

megmaradnak, azok a képességek pedig, amelyek atevékenység, az alkotás, a szerepjáték, az önálló mun-ka során kialakulnak, egy életre elkísérik az embert.

A pedagógiai konzervativizmusnak gátat szabva atörténelemtanárok módszertani kultúrájának gazdagí-tása (projektmódszer, csoportmunka, kooperatív ta-nulás, epocha, e-tanulás) napjaink egyik elodázhatat-lan feladata. A gyermekközpontú, képességfejlesztõés alkalmazható tudás átadására törekvõ történelem-tanítás célkitûzései: a mûvelõdés- és életmódtörténeterõsítése a tananyagban a politikatörténet rovására, ajelenismeret hangsúlyozása a múltismeret mellett, amélységelvû tananyag-elrendezés megjelenítése a

hagyományos szélességelvû-kronologikus tan-anyag-elrendezés helyett és elsõsorban a tanulói tevé-kenységekre, a forráselemzésre épülõ képességfej-lesztés a tanári narrációval, az ismeretátadásegyeduralmával szemben. Közszájon forgó mondás,hogy a történelem tanulásához nem kell ész, csakmagolni kell. A korszerû általános iskolai történe-lemtanítás kívánalma, hogy tanítványainkban ne azévszámokkal, történelmi fogalmakkal folytatott re-ménytelen küzdelem emléke maradjon meg, haneminkább az izgalmas bolyongás élménye a történelemévszámokon inneni és túli tartományaiban.

Kalóné Romhányi Ildikó

4

HOSPITÁLÁS

A TÉRKÉPTÕL A TÉR KÉPÉIG

(Ötletek a topográfiai képességfejlesztéséhez)

A térképen (a térben) való tájékozódás nélkülnincs történelemtanulás. Hogyan fejleszthetõ e fontosképesség az általános iskolában? Mely módszerekválnak be leginkább a gyakorlatban? Milyen részle-tekre kell ügyelnünk? Írásában Csepela Jánosné többévtizedes tapasztalatait osztja meg a kollégákkal.

A topográfiai tájékozódó képesség napjainkban(is) az általános mûveltség része. Aki nem képes a tér-képek mindennapos kézi eszközként való használatá-ra, nem tud a mindennapok eseményeiben tájékozód-ni, az nehezen érti meg, hogy mirõl írnak az újságok,mirõl tudósítanak a hírmûsorok.

A topográfiai tájékozódó képesség természetesennem azonos a topográfiai adatok ismeretével. A térké-pen való tájékozódás, a fontos helyszínek megmuta-tása alapkövetelmény, de mindig társulnia kell a tér-képolvasási jártasság és készség fejlesztésével.Amikor már szinte automatizálódik a térképeken valótájékozódás, amikor a grafikai jelzések és rajzok„megnyílnak” a gyerekek számára, állandó informá-ciókat hordoznak, akkor lesznek csak képesek tanuló-ink arra, hogy következtetéseket vonjanak le, értsék atér- és idõtényezõk társadalmi hatását, felismerjék atörténelmi összefüggéseket. Térbeliség nélkül nemalakulhat ki reális történelemszemlélet, a mikro- és amakrokörnyezet fogalmi képe elengedhetetlenülszükséges a helyes és tartós ismeretek kialakításához.

A kötelezõ adatok ismeretén túl szükséges:– a topográfiai adatok elhelyezése vaktérképe-

ken,– a térképek „olvasása” a grafikai jelek segítsé-

gével,– a térbeli változások felismerése,– különbözõ léptékû térképeken való biztonsá-

gosan tájékozódás,– térképek összehasonlítása,– következtetések levonása a térkép alapján,– különféle „számítások”, becslések elvégzése a

térképen,– a történelmi képzelet fejlesztése.

Állandó gyakorlással tudatosítanunk kell, hogy atérkép amennyire a lokalizáció, legalább annyira azönálló ismeretszerzés eszköze is (amely alkalmas akronológiai, kifejezõ, ismeretszerzõ képesség, illetvea gondolkodás fejlesztésére).

Folyamatos munkával érhetjük el, hogy a különfé-le térképek ne csupán szép, színes, rajzos képek le-gyenek, amelyen különféle ábrákat lehet látni, hanemvalóban a TÉR KÉPE elevenedjék meg a tanulók szá-mára.

Különösen fontos és felelõsségteljes a történelem-tanár fejlesztõ tevékenysége ötödik osztályban. Egy-részt azért, mert a tantárgy és a térkép iránti lelkese-dést és szeretetet itt lehet megalapozni, másrésztazért, mert az általános iskolák jelentõs részében ötö-dik osztályban a gyerekek nem földrajzot, hanem kör-nyezetismeretet tanulnak. Az alsó tagozatban ugyanmegismerkedtek már a térképpel, de a történelmi atla-szok, fali, kontúr- és vaktérképek stílusban, grafikaikivitelezésben, színezésben újdonságot jelentenek agyerekeknek.

A térképen való biztos tájékozódás alapvetõ felté-tele az ún. térképábécé tökéletes ismerete. Nem árt azelsõ órákon feleleveníteni az alsó tagozatból hozotttérképészeti alapismereteket, például, hogy mit jelen-tenek a színek, a vonalak, a piros pontok a térképe-ken. Tisztáznunk kell a földrajzi atlaszoktól eltérõszínösszeállítást, az uralkodó felület/terület értelmét.Állandó gyakorlást igényel a „jelátalakítás” – vagyisa térképjelek szavakká alakítása, a képrõl térképjelre,a fóliatérképrõl falitérképre váltás, hogy a szóbeli ésírásbeli kifejtés egyre automatikusabbá váljék.

Ne feledkezzünk el a térképen ábrázolt területek„élõvé tételérõl” sem. Ahol lehet, olvastassuk le azadott helyszín tájneveit, városneveit, folyóit, hegyeit,s ha közli a térkép. akkor a természetes növényzetetis. Egyes esetekben ismertessük az idõjárási (hõmér-séklet- és csapadék-) viszonyokat – ez elengedhetet-len például az öntözéses földmûvelés tanításánál. Hamódunk van rá, mutassuk be több térképen és a föld-gömbön is az órán tárgyalt területet. Értsék a tanulók,hogy melyik földrészen járunk, ne csak memoriter-ként mondják!

Gyakoroljuk sokat a biztos tájékozódást! A gyere-kek szívesen használják az „itt van”, „erre van”, „föntvagy lent van” meghatározásokat. Az elsõ térkép-használattól kezdve törekedjünk arra, hogy használ-ják az égtájak szerinti elnevezéseket. Adjunk támpon-tot, mihez viszonyítjuk a keresett helyszíneket.(Elképzelhetõ, hogy pl. az ókori Kelet térképére piroskarikával bejelöltetjük Budapest helyét, s innen in-dulhat a képzeletbeli utazás. A kezdeti idõszakbanutazhatunk „csodarepülõgéppel” is: a tanár mondja azútirányt, esetleg egy-egy fontos jellemzõt, a gyere-keknek pedig meg kell nevezniük vagy jellemezniükaz érintett területeket. Ezt a játékot kombinálhatjuk akülönbözõ léptékû térképek együttes használatávalis: az osztály egy része az atlaszban, mások pedig aföldgömbön, a falitérképen kereshetik a helyszíneket.

5

HOSPITÁLÁS

Fontos a reális kép kialakítása. Amikor a távolsá-gok becslését, mérését gyakoroljuk, tisztázzuk, hogyaz adott kilométer mekkora távolságot jelentett a tár-gyalt történelmi korban (pl. egy gyalogos 30–35 kmmegtételére volt képes, egy görög gálya 20–25 km-ttett meg naponta). Ha nem kapcsoljuk össze a kort aközlekedési lehetõségekkel, a gyerekek mai autós is-mereteiket alapul véve nem fogják érezni a távolságo-kat, az idõtartamokat.

Ha a térkép színezését és méreteit már ismerik agyerekek, akkor további elemzéseket várhatunk el. Aföldrajzi és a történelmi atlaszt együtt vizsgálva kö-vetkeztethetnek arra, hogy egy területen a természetiadottságok milyen foglalkozások kialakulását ered-ményezik. Így lesz érthetõ, hogy például Róma miértkeres „éléskamrát”, vagy miért lesz Egyiptomban fõfoglalkozás az öntözéses földmûvelés.

Végezetül néhány ötletet szeretnék adni arra, hogyaz alapkompetenciákat fejlesztõ feladatok mellett(„mutasd meg!”, „olvasd le!”, „keresd meg!”, „merretalálható ...-tól?” stb.), hogyan színesíthetjük fejlesz-tõ tevékenységünket akár egyéni, akár frontális mun-ka keretében (lapszámok az NTK Történelematlaszaalapján):

1. Karikázzátok be az igaz állítások betûjelét a3/a és 3/b térkép alapján!

J – Athén és Spárta ugyanazon a földrészen he-lyezkedik el.

A – Kréta szigete Athéntõl kb. 40 kilométerre ta-lálható.

Ó – Az Olümposz az ókori Görögország legmaga-sabb hegye.

L – Trója Kis-Ázsia nyugati partján fekszik.B – Hellászt nyugat felõl az Égei-tenger határolja.V – A Fekete-tenger partján a görögök gyarmat-

városokat alapítottak.D – Marathón Kis-Ázsiában található.A – Lakóniában dórok éltek.N – Tróját az akhájok foglalták el.K – Delphoi a Peloponnészoszon található.

2. A 3/b térképet celofánnal befedve filctollalrajzoljátok be a fõ kereskedelmi utakat a forrásalapján!

„A görögök az egész akkori világgal kereskedtek.Athénbõl három hajóút indult ki, s mind a három le-hetõleg a partok mentét követte. Az északkeleti irá-nyú Thrákiába tartott, majd onnan tovább a Feke-te-tengeren egészen a Krímig. A másik keletnek ésdélkeletnek vette az irányt, mindenekelõtt Egyiptomfelé. A nyugatnak útra kelt hajók Szicíliába tartottak,Itália partjaihoz, a francia partvidékre (fõleg Mas-siliába) és az észak-afrikai kikötõkbe.”

(Augusta–Honzák: Ókori civilizációk)

3. A torpedó a különféle léptékû térképeken va-ló tájékozódást gyakoroltatja. (4/a térkép)

A „hol van?” kérdéseket koordinátákkal helyette-síthetjük. Fordíthatunk a játékon (a tanár mondja ahelyszínt, a válasz a négyzetek meghatározása). Bõ-vülhet a kérdéssor egyéb ismeretek ellenõrzésével is,ekkor földrajzi névvel és koordinátával kell válaszol-niuk a gyerekeknek (pl. Leonidász városa), esetlegegyéb térképeken is jelölve vagy mutatva a helyszíne-ket.

4. A grafikák értelmezését gyakoroltathatjukpéldául, ha

a) a valós tartalmú fogalmakat választatjuk kia gyerekekkel (2/b)

thébai piramissínai kõfejtõszakkarai papirusznúbiai réz

b) a honnan jön (vagy hová induljon) a „kisha-jó”, ha .... szállít kérdést teszünk fel (6/a térkép)

– sót és aranyat– lovat, fazekasárut, vasat, textilt– ezüstöt

5. Kakukktojás! Melyik nem illik a sorba és mi-ért? (6/a térkép)

a) Gallia, Hispania, Asia, Daciab) Kréta, Szicília, Caesarea, Korzikac) papirusznád, olaj, textil, gabona

6

HOSPITÁLÁS

6. Hasonlítsd össze a 4/c és 4/d térképet, és karikázd be a megfelelõ betût!

Csepela Jánosné

7

HOSPITÁLÁS

Hamis Igaz

Nagy Sándor birodalma három földrészre terjedt ki. N Ü

Nagy Sándor elsõ jelentõs ütközetét Isszosznál vívta. G E

Dareiosz is és Nagy Sándor is eljutott az Indusig. M Y

A Perzsa Birodalom Kr. e. 520 körül érte el legnagyobb kiterjedését. E J

Nagy Sándor fõvárosát Dareiosz csatolta a Perzsa Birodalomhoz. S Ó

Az ábrák szerepea történelemórán

Az érettségi feladatlapokon a vizsgázók nagyonsok ábrával találkoznak. Miért fontosak az ábrák atörténelemtanulásban, és miért hasznos, ha nem csu-pán elemzünk, hanem a diákjainkkal közösen készí-tünk el ábrákat, például a szöveges források alapján?Errõl ír az ötletes ábrái miatt is kedvelt Forrásköz-pontú történelem tankönyvsorozat szerzõje, SzárayMiklós.

Az ábrák szerepeDiákjaink naponta találkoznak ábrákkal az újsá-

gokban, az interneten és – amennyiben olvassák – aszakirodalomban is. Így az ábraértelmezés módszere-inek elsajátítása nélkül nem lesznek képesek e terüle-ten az információk megszerzésére és elemzésére.Ezért a történelemtanításnak is feladata az ábraelem-zésre való felkészítés.

Az ábráknak eddig is jelentõs szerepük volt a tör-ténelemtanításban. Az ábrák segítették a tananyagjobb megértését. Például egy alkotmány grafikus áb-rázolása kiemeli a lényeges adatokat és összefüggése-ket – ha jó az ábra –, s így gyorsan szerezhetõk lénye-gi és pontos információk. Könnyû belátni, hogy kétalkotmány szövegének összevetésére ritkán nyílikmód az iskolai oktatásban, két alkotmányt bemutatóábra összevetésére gyakrabban.

Az új érettségi vizsga bevezetésével az ábrák sze-repe jelentõsen megnõtt. Egyrészt azért, mert az újkövetelmények elõtérbe helyezik a logikus tanulást, alényeglátást és az információszerzést. Másrészt – mi-vel a memorizálandó anyag radikálisan csökkent – afeladatoknak tartalmazniuk kell a megoldáshoz szük-séges információk zömét, s ezek közlésére az ábrákkiválóan alkalmasak. Az új érettségi vizsga feladatso-raiban – a számos írásos és képi forrás mellett – sokábrával is találkozni fogunk.

Államszervezetek, alkotmányokAz ábrák elemzésének, olvasásának elsajátításá-

hoz a legjobb módszer, ha megtanuljuk az ábrák elké-szítésének módját. Az információkat – például egyszöveg tartalmát –többféleképpen lehet grafikusanábrázolni. Példákon keresztül kísérjük figyelemmel efolyamatot! A legegyszerûbb talán Montesquieu híresszövegének grafikus ábrázolása.

„Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó ha-talom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehaj-tó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alátartozó dolgokra vonatkozik. […]

Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanab-ban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egye-sül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyenuralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, sazokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.

Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elvá-lasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bí-rói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódik, az állampol-gárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bírótörvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom a végrehajtó hatalomhozlenne kapcsolva, a bírónak elnyomó hatalma lenne.

De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember, vagy a fõ-embereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gya-korolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, aközhatározatok végrehajtásának a hatalmát és a magánosok bûn-cselekményei vagy jogi vitái feletti ítélkezés hatalmát. […]

Minthogy szabad államban minden szabad lelkû ember magakell hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészétkell hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban eznagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sokhátránnyal jár, a népnek a maga képviselõi útján kell megtenniemindazt, amit maga nem tud megtenni. […]

Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél,gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül.Ha azonban ezek elvegyülnek a nép között, és csak annyi szavukvolna, mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk lenne, és aszabadság megvédése nem állna többé érdekükben, minthogy alegtöbb határozat ellenük irányulna. A törvényhozásban õketmegilletõ résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb elõ-nyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek; ez akkor fog be-következni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a népkezdeményezéseit megállítani, éppúgy, mint a népnek is joga vanarra, hogy az õ kezdeményezéseiket megállítsa.” (Montesquieu:A törvények szellemérõl, 1748)

Mivel Montesquieu három egymástól elkülöníten-dõ hatalmi ágról beszél, nem okozhat problémát ezthárom egységként valamilyen formában ábrázolnunk(négyzetek, körök stb.). (1. ábra)

Következõ lépésként ábrázoljuk azt, hogy a szerzõmilyen viszonyt tart helyesnek az egyes hatalmi ágakközött. Egyértelmû, hogy az ellenõrzésrõl van szó,ezt kell jeleznünk a 2. ábrán.

A szövegben megjelenik a lakosság és az állam-szervezet viszonya is, így ennek felvázolása a soronkövetkezõ feladat. Nyilvánvaló, hogy a képviseletirendszerrõl van szó: azt kell ábrázolnunk, hogy Mon-tesquieu szerint kik választhatnak. (3. ábra)

Ezen egyszerû ábra elkészítése is alkalmas arra,hogy az alapvetõ összefüggéseket megértsük, képe-

8

HOSPITÁLÁS

1. ábra

sek legyünk lépésrõl lépésre ábrázolni, és tudjunkmás, hasonló ábrákat értelmezni. Nyilvánvalóvá vá-lik a hatalmi ágak megosztása, hogy a nyilak a funkci-ókat, hatásköröket, viszonyokat stb. jelölik.

Készítsünk közösen egy összetettebb ábrát Kos-suth Lajos dunai konföderációs tervezetérõl!

„Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyeka Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger köztfeküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulá-sát, kívánatos, hogy az e tájakon elterülõ történeti államok egy-mással szövetségre lépjenek, melyet »Dunai szövetség«-nek le-hetne elnevezni.

Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyesnépek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyûlés,akár az általános szavazat alapján. Így például Erdély lakói általá-nos szavazattal fognák eldönteni, vajon hazájuk egy legyen-e Ma-gyarországgal vagy legyen politikailag egyesülve Magyarország-gal, közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre csakszövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi ál-

lammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlõség ala-pon?…

Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlensé-gével találna megoldatni, kívánom, hogy Szerbia s a többi dél-szláv országok szintén belépjenek a Dunai szövetségbe, melyesetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék s állana: Magyar-országból, Erdélybõl, Romániából, Horvátországból s a netánSzerbiához csatolandó tartományokból.

A szövetségi szerzõdést egy törvényhozó gyülekezet készíte-né, alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök.

1. Közösen érdeklõ ügyek lennének: a szövetségi terület ol-talma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer,odaértve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fõ közlekedésivonalak, a pénz, a súlyok és mértékek.

2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderõre, a várakra sa hadi kikötõkre vonatkozik, a szövetségi hatóság fogná szabá-lyozni.

3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volná-nak külön képviselõik, a szövetségi diplomatia egy és közös lesz.

4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes álla-mok közt akként fog fölosztatni, miként a törvényalkotó gyüleke-zet megszabni fogja. Közös lesz a kereskedelmi törvényhozás.Egy pénz, egy súly egy mérték az egész szövetségben.

5. A törvényalkotó gyûlés fogja eldönteni azt is, vajon a szö-vetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gya-korolja, csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettõbõl, mint azAmerikai Államokban. Utóbbi esetben a képviselõház választanifog, az egyes államok népességi aránya szerint. A senatusban anagy és kis államok egyenlõ számú tagok által lesznek képvisel-ve, amibe a kisebb államokra nézve kitûnõ garantia rejlik.

6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja,melyet ha egy kamara lesz: ez, ha kettõ: ezek választják. Õ fogirányt adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenõrzése mel-lett.

7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyûlésfog határozni. – A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakor-latában minden tag saját anyanyelvét használhatja.

8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten,majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz.

10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának,aminõ érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föl-tétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített el-vekkel ne ellenkezzenek.”

Azonnal felismerhetõ, hogy a tervezetben egyszövetségi államról van szó, tehát elsõ lépésként felkell tüntetni az abban résztvevõ országokat. Ezekmindegyikének saját törvényhozása van. Ugyanakkor

9

HOSPITÁLÁS

3. ábra

2. ábra

4. ábra

a résztvevõk köre nem egyértelmû, mivel Erdély ese-tében két megoldást is felvázol a szerzõ: Magyaror-szággal együtt, vagy önállóan lépjen be a szövetség-be. Ábrázolhatnánk azt a helyzetet is, hogy még nemlétezik a független Románia és Szerbia, de ez már át-tekinthetetlenné tenné ábránkat. Az egyes országokméretének, gazdasági és népességi súlyának feltünte-tése is fontos lenne az ábrán, de ez egyrészt a szöveg-bõl sem derül ki, másrészt szintén túlbonyolítaná áb-ránkat. Ezért errõl is lemondunk, bár így értékesinformációkat veszítünk el. Hiszen például, ha az áb-rához az a kérdés kapcsolódik, hogy mennyire volt re-ális Kossuth tervezete, a jó válaszhoz alapvetõ lenneaz az információ, hogy a kérdéses államok még nemteljes mértékben szuverének. Ha pedig azt a kérdésttennénk fel, hogy miért vonakodtak a tervezettõl ahorvátok vagy a szerbek, hiányozni fog az az infor-máció, hogy Magyarország még Erdély nélkül is sok-kalta nagyobb és erõsebb, mint a tervezett szövetségmás államai, tehát azok tarthattak az esetleges ma-gyar túlsúlytól. (4. ábra)

A következõkben ábrázolnunk kell a központi,szövetségi intézményeket a hatalmi ágak megosztá-sának elve alapján: vagyis a központi végrehajtó éstörvényhozó testületeket. Avégrehajtó hatalom eseté-ben a közös ügyeket kell feltüntetni, mint a központikormányzat részeit (hadügy, külügy, pénzügy és gaz-dasági ügyek), bár a szöveg ebben nem teljesen egy-értelmû. A központi törvényhozásnál ábrázolnunkkell a kétkamarás rendszert, s azt is, hogy ennek a tes-tületnek végleges belsõ felépítését nyitott kérdéskéntkezeli Kossuth. (5. ábra)

Harmadik lépésként a szöveg alapján tisztázni kella felrajzolt elemek közötti kapcsolatokat. Hogyan vá-lasztják az ábrán feltüntetett testületeket, ki, kinek fe-lelõs stb. A szövegkörnyezetbõl nyilvánvaló, hogyKossuth népképviseleti alapon képzeli el az egyes ál-lamok törvényhozásának választását, közvetetten aSzenátus tagjainak választását (államonként), s köz-vetlenül fejenként (számaránynak megfelelõen) aszövetségi Képviselõház tagjainak megválasztását.Nagyon fontos összefüggés, hogy a központi végre-

10

HOSPITÁLÁS

5. ábra

11

HOSPITÁLÁS

6. ábra

7. ábra

hajtó hatalom a Szövetségi Gyûlésnek felelõs, vagyisközvetlen és erõs alkotmányos felügyelet alatt áll.(6. ábra)

A szöveg még tartalmaz néhány olyan részletet,amelyek jelentõséggel bírnak. Ügyelni kell, hogy ezekne tegyék áttekinthetetlenné ábránkat. Ilyen például aSzövetségi Gyûlés nyelve (mindenki használhatja sajátnyelvét), a fõváros kérdése (felváltva évenként), a kö-zös vám, pénz és a közös mértékek. (7. ábra)

Ha diákjainkkal együtt készítjük el az ábrát, nemokozhat számukra problémát az elemzése, hiszenminden részletében tudjuk, mi mit jelent, milyenmódszerekkel készült. Könnyebb a más ábrákkal valóösszehasonlítás is. Példaként vegyük a mindenki általjól ismert ábrát a dualista állam felépítésérõl, s vessükössze azt a Dunai Szövetségrõl készült ábrával. Azösszehasonlítás azért is könnyû, mert nemcsak az áb-rát ismerjük jól, hanem a mögöttes tartalom, vagyis adualista állam felépítése is a 11. évfolyamos középis-kolai tananyag egyik alappillére. A dualista állam fel-építésérõl három különbözõ tankönyvbõl kivett ábrátis bemutatunk (8., 9. és 10. ábra). Elsõ lépéskéntdöntsük el, hogy mennyiben mások ezek, s az eltéré-sek befolyásolják-e értékítéletünket!

Látható, hogy az ábrák között alig találni különb-séget. Néhány eltérés azonban mégis lényegbevágó.Mindhárom ábra hûen mutatja be a dualista államszerkezetét, ugyanakkor az alkotmányosság kérdésé-nek, az uralkodó hatalmának megjelenítésében jelen-tõsek a különbségek. Míg a 8. ábrán egy tisztán alkot-mányos rendszer rajzolódik ki, a 9. és 10. ábrákon –eltérõ mértékben – megjelennek azok az elemek,amelyek az alkotmányosság hiányosságait mutatják(az uralkodó joga a rendeleti kormányzásra, a törvé-nyek elõszentesítésére és a hadsereg irányítására).Ezek a hiányosságok egyetlen államnál is komolyproblémákhoz vezethetnek, a szövetségi államoknálazonban még inkább. Itt fontos kérdés, hogy mennyi-re kell erõsíteni a végrehajtó hatalmat a közös ügyek-ben a mûködõképesség és a tagállamok ellentétes ér-dekeinek kezelése érdekében.

Ha diákjaink felismerik az ilyen jellegû különbsé-geket is, akkor az új érettségi vizsga ábrákra vonatko-zó kérdései könnyen érthetõvé válnak számukra. Hapéldául a Dunai Szövetség tervezetének és az Oszt-rák–Magyar Monarchiának összehasonlítása a fel-adat, többféle következtetést tehetnek. A közös ügyekszempontjából egyértelmûen az lehet a válasz (csak a8. ábra alapján), hogy a Monarchia kevésbé korlátoz-ta Magyarország szuverenitását, mint a Dunai Szö-vetség terve, amely több ügykört von el a tagállamok-tól. Az alkotmányossági problémák szerepeltetésévelazonban egyértelmûvé válik, hogy a dunai tervezet-ben valóságos felelõsség jönne létre, míg a dualistaállam esetén az uralkodó jelentõs túlhatalommal ren-delkezik.

Száray Miklós

12

HOSPITÁLÁS

8. ábra

9. ábra

13

HOSPITÁLÁS

Forráselemzés – megállapításokazonosítása forrásokban

Új, Forrásközpontú történelem címû tankönyvso-rozatunk szerzõje, Száray Miklós az egyik legegysze-rûbb forráselemzõ feladattípust mutatja be. Nézzük,valóban olyan egyszerû-e!

A forráselemzés a történelemórákon nagyonösszetett folyamat. Igényli és fejleszti a szövegértést,de ez pusztán nem elég, hiszen szükséges a lényeglá-tás, a fogalmak ismerete és az egyes korszakok fõ fo-lyamatainak, jellegzetességeinek megértése és felis-merése is.

A forráselemzés elsajátításának, gyakorlásának ésaz e téren meglevõ jártasság mérésének számos mód-szere ismert. E módszerek közül az egyik, a korszakravonatkozó lényeges megállapítások azonosítása, fel-ismerése különbözõ forrásokban. E feladattípus többterületen nyújt segítséget a diákoknak. A feladatot je-lentõsen könnyíti, hogy a megállapításokat a diákokkészen kapják. Ez természetesen csak akkor igaz, ha afeladatkészítõ egyértelmûen és pontosan fogalmaz. Etörekvés veszélyt is hordoz magában, amennyiben afeladatíró az érthetõséget összekeveri a sematikusvagy a triviális megfogalmazással.

A források lehetnek akár különbözõek (szöveg,ábra, térkép, statisztika stb.) is. A diák csak akkor tud

helyes választ adni, ha megértette és értelmezte aforrásokat. Törekedhetünk arra is, hogy a feladatmegállapításai eltérõ nehézségûek legyenek, így ár-nyaltabban tudjuk mérni diákjaink teljesítményét, ésaz egyénre szabhatjuk a fejlesztés feladatait.

Figyeljük meg a mintául megadott feladatban,hogy az utolsó megállapítást akár félre is lehetne érte-ni, hiszen a hadseregrõl elsõsorban a szöveg szól,ugyanakkor az ábrából is látható, hogy a grófságirendszer biztosította az erõs hadsereget!

Állapítsa meg, hogy a felsorolt megállapításokmelyik forrás(ok)on alapulnak!

(Hasonló feladatot közöl a Feladatgyûjtemény azúj történelem érettségihez. Írásbeli, 9-10. évfolyamcímû kötet – 16. feladat)

ÁllításokSzö-veg

ÁbraMindkettõ

Egyiksem

A frank lovasságnál kifejlõ-dõben volt a páncélos lovagihadviselés.

x

Nagy Károly birodalma az ön-ellátó gazdálkodásra épült. xNagy Károly a kor szokásai-nak megfelelõ uralkodói sze-mélyiség volt.

x

Nagy Károly igyekezett anagy önállósággal rendelkezõgrófokat ellenõrzéssel kézbentartani.

x

Nagy Károly birodalma erõshadseregén nyugodott. x

„És akkor feltûnt maga a vasércbõl való Károly,fején vassisakkal, karján vaspántokkal, vaspáncél-ban, amely befedte vasércbõl való mellét és szélesvállát, baljában magasra emelt vaslándzsa, mert jobb-ját mindig gyõzhetetlen kardján nyugtatta, vaspikke-lyek oltalmazták combja külsõ oldalát, amely mások-nál, hogy könnyebben szállhassanak lóra, páncélnélkül maradt. Szóljak-e még vas lábvértjérõl,amelyek az egész seregben vasból készültek? Pajzsána vason kívül semmi nem volt látható. Paripájánakheves vére és színe úgyszintén a vasra emlékeztetett.Hasonló volt a fegyverzetük mindazoknak, akik elõt-te haladtak, mindenkinek, aki két oldalról körülvette,és mindnek, aki követte, és az egész sereg a lehetõlegjobban hasonlított hozzá.” (Notker krónikája, 774)

14

Nagy Károly birodalmának felépítése

’56 kalendáriuma

Írták és összeállították:Földesi Margit és Szerencsés Károly

A Nemzeti Tankönyvkiadó új könyve azoknak szól,akiket leginkább az érdekel, milyen is lehetett élni az1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban. Azosztály- és iskolaszintû megemlékezések összeállítóiis sok hasznos anyagot találnak e könyvben, amelyeta szerkesztõ mutat be.

Földesi Margit és Szerencsés Károly történészekneve színvonalas és olvasmányos ismeretterjesztõmûveik révén (pl. az Új képes történelem sorozat XX.század második felének magyar történelmét bemuta-tó kötete, A rebellis tartomány) nem ismeretlen a tör-ténelemtanároknak, és talán a diákoknak sem. Leg-újabb könyvük az 1956-os magyar forradalom ésszabadságharc 50. évfordulójára készült.

Miért a kalendárium forma? Mert az olvasó így lé-lekben visszakerülhet az akkori mindennapok forga-tagába, eljátszhatja, hogy napról napra átéli az esemé-nyeket, nem tudva, mit hoz a következõ nap.

A 80 oldalas kalendárium az elõzményekkel kez-dõdik: bemutatja a Rákosi-korszak legfontosabb vo-násait, gazdasági, politikai jellegzetességeit, hangula-tát. Az október 23. és november 4. közötti idõszakotnapról napra követi, majd a november 5. és 11. közöttiidõszak elevenedik meg, s végül kitekint a forrada-lom és szabadságharc következményeire is. Mindennapra, illetve idõszakra kettõ vagy három azonos mó-don elrendezett oldalpár jut.

Lapozzuk fel a kalendáriumot valamelyik napnál!A nap hangulatát a nap fotója adja meg: október 23-ánpéldául az Országház oroszlánján csüngõ, Nagy Im-rére várakozó mámoros tömeget látjuk, október 27-éna Duna-part távolabbi pontjáról felvett füstölgõ bel-várost, november 1-jén pedig mintha már ránk moso-lyogna a géppisztolyos felkelõlány. A kalendáriumtermészetesen mutatja az aktuális névnapot, a napiidõjárást, van évfordulónaptár, sõt néhány rádiómû-sorról és színházi programról is értesülünk. Sokat-mondó a nap idézete és a nap verse. A nap jelszavaikülönbözõ betûtípusokkal villannak föl, mintha az ut-cán járva itt-ott láttuk volna ezeket. A következõ ol-dalon találjuk a nap krónikáját: óráról órára, sõt, haszükséges, percrõl percre minden fontos eseményt.Az aznapi sortüzek helyszínét kis keresztek jelölik azország kontúrtérképén. A tárgyszerû hangvételû kró-nikát követõen a nap eseményei közül néhányról aszerzõ részletesebben is ír, korántsem szenvtelenül. Anap megidézését források zárják. Ez a rész a legszíne-sebb. Hírkommentárok, rádiónyilatkozatok, párt- éskormányhatározatok, katonai és diplomáciai jelenté-sek… Legérdekesebbek talán a mindennapi élet hírei:újra induló buszjáratokról, a nyugdíjak kifizetésérõl,az utcák átnevezésérõl, a déli harangszó ismételt be-vezetésérõl, az új tantervi elõírásokról, arról, hogy miújság a mentõszolgálatnál, mirõl ismerni föl az „átöl-tözött” ávóst, miért nem mer egyedül rendet rakni sa-ját üzletében a kereskedõ. Mozgósító, vádló és gú-nyos hangú röplapok is színesítik a képet. Mindenmás forrástól elkülönül az „Egy mondat a zsarnok-

15

ságból” címû rész. Itt aKádár-korszak propa-gandája magyarázza azeseményeket. Sokatmon-dóak például a követke-zõ sorok: „Természete-sen feltehetõ a kérdés:ha egy ország többségelázas állapotában szem-befordul valamivel, van-ejoga valakinek ezzel erõ-szakkal szembeszegül-nie? De feltehetõ a kér-dés így is: van-e jogukvezetõknek ölbe tett kéz-zel nézni, hogy megsem-

misítsék a néphatalmat, még ha a népbõl sokan pilla-natnyilag nem is voksolnak erre a hatalomra.”

A könyv felépítésének ismertetése után engedtes-sék meg a szerkesztõnek néhány sor arról, hogy mittart a kalendárium különlegességének. Elsõkéntmagát a kalendárium formát, de errõl már esett szó.Másodikként azt, hogy minden napra jut egy vers,versrészlet. Bámulatos, hogy a forradalom és szabad-ságharc napjaiban mennyi vers született, s ezek egy jórésze korántsem csak kordokumentum. Bizonyítékulnézzük meg két nap: november 2. és november 4.hangulatát egy-egy versben:

Ki lõ, most önmagára lõ!Önnön fiát teríti le!Mint jó állatszelidítõ,úgy nézz az ágyú csövibe…

Tímár György: Hadiparancs,

november 2. (részlet)

„Fasiszta felkelés”… „Ellenforradalom” –ezt dadogja az árnyékkormány s a megszálló

hatalom.De a mi fülünkbe ezt a szót dübörgik a tankok:Forradalom

Képes Géza: Tank-parádé (részlet)

16

TÉKA

Nagy Imrére váró tüntetõk aParlament fõbejáratát õrzõoroszlánon

A harcok szünetében

Harmadikként a képeket említeném. A kalendári-umban 90 kép kapott helyet, tehát nem képeskönyv-rõl van szó, de a szöveg és a képek összhangja ezutóbbiak jelentõségét is növeli. Sok dokumentumképitt jelenik meg elõször nyomtatásban. Nem csak kilõtttankokat, felborított villamosokat, romos utcákat, a

téren eltemetett halottak sírhantjait láthatjuk, hanem atank ágyúcsövén tornászó kamaszt, a szétlõtt EMKEKávéház huzatos asztalánál „békebeli módon” újsá-got olvasó kabátos férfit is. Tanulmányt lehetne írniarról a képrõl, amelyen egy koporsó látható az utcakockakövein, rajta krétával a felirat: „orosz”.

Bemutattam a kalendárium szerkezetét, dokumen-tumait. Egy, talán szubjektív és nehezen megfogal-mazható értékét azonban még nem említettem: ennekaz összeállításnak van dramaturgiája. A képekbõl,versekbõl, hírekbõl és egyéb dokumentumokból, anapi krónikákból, a fontos események kommentálá-sából olyan forgatókönyv született, amely nemcsakismereteinket gazdagítja, hanem érzelmileg is végig-vezeti egy katartikus folyamaton az olvasót. Valódiemlékezõ könyv. Végigolvasva bennünk is megfogal-mazódik az, amit Veres Péter írt naplójába november11-én: „Csodálatos és megrendítõ volt: igazi forrada-lom volt”.

Pálinkás Mihály

17

TÉKA

A koporsó felirata: „orosz”

Katona András

Információhordozó taneszközök atörténelem tantárgy tanításához II.

Gimnázium 9–12. osztály

Idõsebb – kizárólag férfi – kollégák emlékezhet-nek arra, hogy 1989–90 elõtt léteztek ún. alapfel-szerelési jegyzékek, melyek tartalmazták a történe-lem tantárgy tanításához szükséges taneszközöket.Sok kolléga nem tud róla, hogy ilyen ma is létezik, ésaz OM honlapján érhetõ el. Mi a továbbiakban ezentallózva bemutatjuk, hogy milyen taneszközök,taneszközcsoportok kínálják itt magukat a ma törté-nelemtanárai és iskolái számára. Közben utalunk aNemzeti Tankönyvkiadó A történelemtanítás gyakor-lata címû, 2000-ben (majd 2004-ben második kiadás-ban is) megjelent munkájára, mely II. fejezetében(Taneszközök a történelemtanítás szolgálatában)szisztematikusan és szinte a teljesség igényével sorraveszi az audiovizuális eszközöket, a manipulációs ésszimulációs információhordozókat, külön a térben ésidõben való tájékozódás eszközeit az 1990-es évek-bõl, sõt használatukra is tartalmaz leírásokat, javasla-tokat. Az idõ azonban ezek egy részén már némiképptúllépett, ugyanakkor tudjuk, a kötetben felsorolt esz-közök egy jelentõs része ott szunnyad még az iskolaiszertárak, raktárak mélyén. Sokat közülük érdemeslenne felkutatni és újra használatba venni.

Az www.om.hu honlapon kívül más taneszközle-lõhelyek is rendelkezésre állanak a világhálón. Ezekközül a legjelentõsebb és legkönnyebben kezelhetõ a6000 taneszközt tartalmazó (ebbõl 292 a kifejezettentörténelemhez használható) Magyar ElektronikusTaneszköz Adatbázis (META): www.tanszertar.hu,mely a hazai taneszközök tartalmáról, áráról, kivitele-zésérõl, gyártójáról és beszerezhetõségérõl, árárólegyaránt tájékoztat. Az A-V Online adatbázis(www.nicem.com) az USA nem nyomtatott oktatásianyagait dolgozza fel az óvodától az egyetemig, ter-mészetesen angolul. Van egy, az EU által támogatottPERINE adatbázis (www.perine.org), mely nyolc eu-rópai ország (Ausztria, Dánia, Litvánia, Magyaror-szág, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország,

Svájc) internetes portálja, és az oktatáskutatás számá-ra hasznos elektronikus forrásokat tartalmaz. Bár ezis angol nyelvû, a használati utasítás (help) és a tárgy-szavak magyarul is elérhetõk. Az OPKM által készí-tett források leírása magyarul is olvasható. (Egyéb-ként az OM-én kívül minden felsorolt adatbázismûködtetõje az Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum.)

Mi most az OM honlapján tallózunk a történelemtaneszközök ügyében, a többirõl talán egy következõalkalommal szólunk. Egyik sajátossága az anyagnak,hogy nemcsak taneszközfelhasználóknak, de -készí-tõknek is szól az ajánlás. Mi természetesen csakinkább a tanároknak, iskoláknak készült ajánlássalfoglalkozunk, de a taneszköz-készítõknek szóló aján-lásból is vettünk példákat, melyek ötleteket adhatnaksaját eszköz készítéséhez is. Másik sajátossága ajegyzéknek az, hogy differenciál, mégpedig kettõsjelleggel. A taneszközöket minimális és ajánlott, il-letve ezeken belül demonstrációs és tevékenykedtetõcsoportokra osztja. Maga a felsorolás az általános is-kolai tananyag kerettanterv szerinti fejezetbeosztás-sal sorolja fel a taneszközöket (tankönyveket és törté-nelmi atlaszokat nem tartalmaz, olvasókönyveket ésforrásgyûjteményeket viszont felsorol, mi az utóbbia-kat is mellõzzük). A mi csoportosításunk a taneszkö-zök felõli megközelítést tartalmaz, a Nemzeti Tan-könyvkiadó említett kiadványának felosztásában (a„Demonstrációs eszközöket” álló, a „Tevékenykedte-tõ eszközöket” dõlt betûvel jelöltük, a „Minimálistaneszközöket” pedig vastag betûvel):

1. Nyomtatott grafikai taneszközök I.: oktatószalag,oktatótábla (falikép, falitábla), kép(sorozat) – mû-vészeti alkotások, applikációs (kép)készlet.

2. Nyomtatott grafikai taneszközök II. A történelmitérben és idõben való tájékozódó képességet fej-lesztõ eszközök: falitérkép, (fali) kontúrtérkép,idõszalag.

3. Audiovizuális (a továbbiakban: AV-) eszközök:CD (hangkazetta), diasorozat, transzparens, (vi-deo) film.

4. Komplex (oktatócsomag), multimédiás és három-dimenziós taneszközök: CD-ROM és makett.

18

19

TANESZKÖZTÁR

Falitérkép (Fali) kontúrtér-kép

Idõszalag Oktatótábla (falikép, falitábla)t

� Az emberiség õstörténete� Az ókori Kelet� Elõ-Ázsia és Egyiptom� Az ókori India és Kína� Hellász a Kr. e. XVI–V. század-

ban� A hellenisztikus világ� Az ókori Itália� Pannónia és a fontosabb provinciák� Európa az V-XI. században� A Bizánci Birodalom� Az arab világ és az iszlám a

VII–XI. században� A magyar nép õstörténete és a

vándorlás� A Kárpát-medence a II–X. szá-

zadban� A Magyar Királyság Szent István

korában� Államalapítások Észak-, Közép- és

Kelet-Európában� Európa a XI–XIII. században� Az érett középkor gazdasága� Nomád népek és birodalmak Eurá-

zsiában� A Magyar Királyság a XI–XIII.

században� Az Árpád-kor hadtörténete� Magyarország bányászata és pénz-

ügyigazgatása a XIV. században� Európa a XIV–XV. században� Itália a XIV–XV. században� Az Oszmán Birodalom kialakulása� Magyarország külkapcsolatai a

XIV–XV. században� A nagy földrajzi felfedezések és a

gyarmatosítás� A nagy földrajzi felfedezések és a

gyarmatosítás kora az újkorban(földgömb)

� Európa a kora újkorban� A világgazdaság a kora újkorban� Az utóbbi kétezer év ökológiai vál-

tozásai Eurázsiában� A három részre szakadt Magyar-

ország a drinápolyi béke korában� A tizenöt éves háború és a Bocs-

kai-szabadságharc� Az Erdélyi Fejedelemség a XVII.

század elsõ felében� Európa a XVIII. században� A Rákóczi-szabadságharc� A Magyar Királyság a XVIII. szá-

zadban� Magyarország újranépesedése, nép-

sûrûsége és nemzetiségei a XVIII.században

� A világgazdaság a XIX. század elsõfelében

� Az Egyesült Államok kialakulása ésfejlõdése

� Az ókori Kelet� Elõ-Ázsia és Egyip-

tom� Az ókori India és Kí-

na� Hellász� A hellenisztikus világ� Az ókori Itália� A Római Birodalom� Európa az V–XI.

században� A Bizánci Birodalom� Az arab világ és az

iszlám a VII–XI. szá-zadban

� A magyar nép õstör-ténete és vándorlása

� A Magyar KirályságSzent István korá-ban

� Európa a XI-XIII.században

� A Magyar Királysága XI-XIII. században

� Az Árpád-kor hadtör-ténete

� Európa a XIV–XV.században

� A Magyar Királysága XIV–XV. század-ban

� A nagy földrajzi fel-fedezések és a gyar-matosítás

� Európa a kora új-korban

� A három részre sza-kadt Magyarország

� Európa a XVIII. szá-zadban

� A Rákóczi-szabad-ságharc

� Magyarország újra-népesedése, népsûrû-sége és nemzetiségeia XVIII. században

� A Magyar Királysága XVIII. században

� Európa 1789–1849között

� A Magyar Királysága XIX. század elsõ fe-lében

� A magyar szabad-ságharc

� Az Osztrák–MagyarMonarchia

� A gyarmatosítás� Az elsõ világháború� Az Osztrák–Magyar

Monarchia felbom-lása

� Az idõszámításrendszere

� A görög kronoló-gia

� A római történe-lem kronológiája

� Európa, az ara-bok és az iszlám,valamint Bizánckronológiája

� A magyar õstör-ténet, a vándor-lás, ahonfoglalás és aletelepedés kro-nológiája

� A XI–XIII. szá-zadi Európa kro-nológiája

� Az Árpád-házikirályok krono-lógiája

� A XIV–XV. szá-zadi Európa kro-nológiája

� A XIV-XV. szá-zadi Magyaror-szágkronológiája

� A kora újkorkronológiája

� A felvilágosodáskorának krono-lógiája

� A polgári átala-kulás koránakkronológiája

� Magyarországtörténeténekkronológiája

� Az 1848–49-esforradalom ésszabadságharckronológiája

� A nemzetálla-mok és az impe-rializmuskorának krono-lógiája

� A magyarországipolgárosodáskronológiája

� A világ kronoló-giája 1914–1929

� Magyarországkronológiája1914–1931

� Világeseményekkronológiája1929–1945

� Magyarországkronológiája1931–1945

� A Föld története� Az élõvilág fejlõdéstörténete� A Homonidák� A kultúrnövények és a háziasított állatok� A görög képzõmûvészet legfontosabb alkotásai és stí-

lusai� A görög–perzsa háborúk nagy csatái� Görög gondolkodók� A görög társadalom szerkezetének változásai� Nagy Sándor hadjáratainak csatái� A római civilizáció� A pun háborúk nagy csatái� A római államszervezet a köztársaság korában és a

császárkorban� A nyugati és a keleti kereszténység� A római társadalom szerkezetének változásai� A hûbéri rendszer� Az uradalom� A lovagi hadviselés� Szerzetesek, lovagrendek� Családtípusok az ókori kultúrákban� A római katolikus egyház szervezete� A keresztes háborúk� Faluhatárok, mezõgazdasági mûvelési rendszerek a

XI-XIII. századi Európában� Kódexlapok, írásformák� A korszak dinasztiáinak családfája, kapcsolatrendszere� Honfoglalás kori temetõ� A magyar társadalom szerkezete a honfoglalás korában� Szent István állama és az egyházszervezet� Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai� A királyi udvar szerkezete� Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változása� Az Árpád-kori falu gazdasági naptára� A magyar világi nagybirtok szerkezete� A reneszánsz� A nagy pestisjárvány� A rendiség� A zsoldos hadviselés� A könyvnyomtatás� Szélirányok és hajózás a világtengereken� A kálvini egyházszervezet� A barokk� A rokokó� A spanyol és osztrák Habsburgok leszármazási táblá-

ja� Pollenanalízis, évgyûrû-analízis, gleccservizsgálatok� A francia abszolutizmus állama XIV. Lajos korában� A merkantilista rendszer� A végvári harcok� A kora újkori magyar társadalom szerkezeti változásai� A merkantilista rendszer� A végvári harcok� A kora újkori magyar társadalom szerkezeti változásai� A magyar iskolák a reformáció idején� A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkor-

ban� Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Ma-

gyarországon� A XVIII. századi magyar mezõgazdaság� Településtípusok a XVIII. századi Magyarországon

1-2. Nyomtatott grafikai taneszközök(A történelmi térben és idõben való tájékozódó képességet fejlesztõk is):

* applikációs készlettel

20

TANESZKÖZTÁR

� A Magyar Királyság a XIX. századelsõ felében

� A Magyar Királyság gazdasága aXIX. század elsõ felében

� Magyarország közép- és fõiskolái1846-ban

� A márciusi forradalom eseményeiPest-Budán, Pozsonyban és Bécsben

� A magyar szabadságharc� A világgazdaság 1849–1914 között� Az egységes Olaszország és Német-

ország kialakulása� A Balkán-háborúk� Az Egyesült Államok 1861–1914 kö-

zött� Társadalmi küzdelmek Európában

1871–1914 között� A világ népessége a XX. század elején� A gyarmatosítás a XX. század elején� Államformák a francia forradalom

elõtt és 1914-ben Európában� Magyarország hegy- és vízrajza a

XIX. század második felében� Magyarország gazdasága a XX. szá-

zad elején� Magyarország nemzetiségei a század-

fordulón� Magyarország közigazgatása

1914-ben� Az Osztrák–Magyar Monarchia� Az Osztrák–Magyar Monarchia

nemzetiségei és fõbb demográfiaimutatói

� Az Osztrák–Magyar Monarchiavallásai és egyházai

� Az elsõ világháború� Az Osztrák–Magyar Monarchia

felbomlása� Hadmûveletek Magyarország terü-

letén 1918. X–1919. VIII.� Az elsõ világháború következményei

Európában� A trianoni béke etnikai és gazdasági

hatásai� Magyarország gazdasága a két világ-

háború között� Magyarország revíziós területgya-

rapodásai� A világgazdaság 1914-1929 között� A világgazdaság 1929–1945� A második világháború Európában

1939. IX. 1.–1942. XI. 18.� A második világháború Európában

1942. XI. 19.–1945. V. 8.� A második világháború hadmûvele-

tei Magyarországon� A második világháború a Csen-

des-óceán térségében� A Föld államai� Európa 1949-ben� A Magyar Köztársaság közigazga-

tása� Világgazdaság az ezredfordulón� Demográfiai mutatók, népmozgások

Európában 1939-2000� Magyarország gazdasága 1945-tõl

napjainkig� Magyarország demográfiai mutatói,

népmozgások és a határon túli ma-gyarság a jelenkorban

� Az orosz állam a XVIII. században� Az európai egyensúly� Európai viseletek a XVIII. században� Az angol parlamentáris monarchia kialakulása� Az Egyesült Államok alkotmánya� A rendi gyûlés és az alkotmányozó nemzetgyûlés. Az

1791-es francia alkotmány� Helyszínek és események a francia forradalomból� Hadviselés a napóleoni háborúk korában� Társadalomszerkezeti típusok a XIX. század elsõ felében� A tudományok rendszere a XIX. század végén és a XX.

század elején� A klasszicizmus� A romantika� Nemesi megye, országgyûlés, közigazgatás a reform-

korban� A magyar társadalom szerkezeti változásai a XIX. század

elsõ felében� A kínai, a japán és a latin-amerikai társadalom- és állam-

elmélet összehasonlítása� A XIX. századi eszmerendszerek� Pest-Buda fejlesztési tervei� Helyszínek és események a XIX. század elsõ felének for-

radalmaiból� Haditervek és tényleges hadmûveletek a szabadságharc-

ban� A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei� A szabadságharc külkapcsolatai� Az európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvé-

sek 1873–1914 között� Az impresszionizmus� Társadalomszerkezeti típusok a XIX. század második fe-

lében� Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói:

gazdaság, népesség, terület, etnikumok� Alkotmányok és hatalmi ágak az elsõ világháború elõtti

Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Japán-ban

� Az urbanizáció� A magyar katonák az elsõ világháború frontjain� Az orosz forradalmak és a pártállam kiépítése� A Bethlen-korszak politikai élete� Magyarország külkapcsolatai 1920–1945� A weimari alkotmány� Az „izmusok”� A divat változásai a két világháború között� Politikai élet Magyarországon 1931–1945� Szövetségi rendszerek és hatalmi ellentétek a harmincas

években és a második világháború idején� A második világháború emberveszteségei� Magyarország veszteségei a második világháborúban� A párizsi békeszerzõdés� A hidegháború� Az európai integráció� Az ENSZ és intézményei� Az ENSZ akciói megalakulásától napjainkig� A Magyar Köztársaság államszervezete� A Magyar Köztársaság külkapcsolatai� A mai magyar társadalom� Érdekképviselet a jelenkori Magyarországon� A Föld ökoszisztémái� A média felépítése

21

TANESZKÖZTÁR

CD (hang-kazetta)

Diasorozat Transzparens (Video)film

� Egyházi ze-ne

� Reneszánszzene

� Barokk zene� Magyar re-

neszánsz ésbarokk zene

� A zeneiklassziciz-mus

� A romanti-kus zene

� Zeneiklassziciz-mus és ro-mantikaMagyaror-szágon

� A forrada-lom és sza-badságharcversekben észenében

� Mûvészet ésszórakozás akét világhá-ború közöttikor zenéjé-ben

� Bartók ésKodály ze-néjébõl

� Az érett középkori civilizáció� Az Árpád-kor mûvelõdéstörté-

nete� A késõ középkor mûvelõdése� A kora újkori európai mûvelõ-

dés története� A kora újkor Európán kívüli ci-

vilizációi� Kora újkori magyar mûvelõ-

déstörténet� A felvilágosodás korának mû-

velõdéstörténete� Az újjászervezõdõ Magyaror-

szág mûvelõdéstörténete� A polgári átalakulás korának

mûvelõdéstörténete� Magyarország mûvelõdéstörté-

nete a XIX. század elsõ felében� A forradalom és szabadságharc� A nemzetállamok és az imperi-

alizmus korának mûvelõdés-története

� A dualizmus korának mûvelõ-déstörténete

� Európa és az Egyesült Államok(1914–1929) mûvelõdéstörté-nete

� Magyarország mûvelõdéstörté-nete 1914–1931

� Életformák a harmincas évek-ben

� A második világháború� A harmincas évek Magyaror-

szágon� Életformaváltás a fejlett világ-

ban� A szocialista rendszerek� A „harmadik világ”� A pártállami diktatúra. Forra-

dalom és szabadságharc1956-ban

� A Kádár-korszak

� A Föld története� Az élõvilág fejlõdéstörténete� A Homonidák� A kultúrnövények és a háziasított állatok� A görög képzõmûvészet legfontosabb alkotásai és stílusai� A görög–perzsa háborúk nagy csatái� Görög gondolkodók� A görög társadalom szerkezetének változásai� Nagy Sándor hadjáratainak csatái� A római civilizáció� A pun háborúk nagy csatái� A római államszervezet a köztársaság korában és a csá-

szárkorban� A nyugati és keleti kereszténység� A római társadalom szerkezetének változásai� Családtípusok az ókori kultúrákban� A magyar társadalom szerkezete a honfoglalás korában� Honfoglalás kori temetõ� A hûbéri rendszer� Az uradalom� A lovagi hadviselés� Kódexlapok, írásformák� A korszak dinasztiáinak családfája, kapcsolatrendszere� Szerzetesek, lovagrendek� Szent István állama és az egyházszervezet� A római katolikus egyház szervezete� A keresztes háborúk� Faluhatárok, mezõgazdasági mûvelési rendszerek a

XI-XIII. századi Európában� Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai� A királyi udvar szerkezete� Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változása� Az Árpád-kori falu gazdasági naptára� A magyar világi nagybirtok szerkezete� A reneszánsz� A rendiség� A párizsi Sorbonne szervezeti felépítése a középkorban� A zsoldos hadviselés� A könyvnyomtatás� Országgyûlés és királyválasztás a XIV-XV. századi Ma-

gyarországon� Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái� A XIV–XV. század magyar pénzei és pecsétjei� A XIV–XV. századi Magyarország mûvelõdéstörténete� Szélirányok és hajózás a világtengereken� A kálvini egyházszervezet� A spanyol és osztrák Habsburgok leszármazási táblája� Pollenanalízis, évgyûrû-analízis, gleccservizsgálatok� A francia abszolutizmus állama XIV. Lajos korában� A merkantilista rendszer� A barokk� A rokokó� A végvári harcok� A kora újkori magyar társadalom szerkezeti változásai� A magyar iskolák a reformáció idején� Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyaror-

szágon� A XVIII. századi magyar mezõgazdaság� Településtípusok a XVIII. századi Magyarországon� Az európai egyensúly� Európai viseletek a XVIII. században

� A klasszikus görög kultú-ra

� A hellenisztikus kultúra� Róma háborúi és hadsere-

ge� A görög és római tömeg-

szórakozás� A korai középkori civili-

záció Európában� Az iszlám� Bizánc� Õstörténetünk, vándor-

lásunk, letelepedésünk� Az ember és természet

kapcsolata a Földkö-zi-tenger medencéjébenaz ókorban

� Az érett középkori civili-záció Európában

� Az Árpád-kor mûvelõ-déstörténete

� A késõ középkor mûvelõ-déstörténete

� A XIV–XV. századi Ma-gyarország mûvelõdés-története

� A korai újkor európaimûvelõdéstörténete

� A korai újkor Európánkívüli civilizációi

� A kora újkori Magyar-ország mûvelõdéstörté-nete

� A felvilágosodás koránakmûvelõdéstörténete

� Az újjászervezõdõ Ma-gyarország mûvelõdés-története

� A polgári átalakulás ko-rának mûvelõdéstörténe-te

� Magyarország mûvelõ-déstörténete a XIX. szá-zad elsõ felében

� A forradalom és szabad-ságharc

� Válogatás a forradalom ésszabadságharc játékfilm-beli megjelenítéseibõl

� A nemzetállamok és azimperializmus koránakmûvelõdéstörténete

� A film kezdetei� A dualizmus korának

mûvelõdéstörténete� Európa és az Egyesült

Államok mûvelõdéstör-ténete 1914–1931

� Magyarország mûvelõ-déstörténete 1914-1931

� Életformák a harmincasévekben

� A némafilm� A harmincas évek Ma-

gyarországon

3. AV-eszközök

22

TANESZKÖZTÁR

� Az angol parlamentáris monarchia kialakulása� Az Egyesült Államok alkotmánya� A rendi gyûlés és az alkotmányozó nemzetgyûlés. Az

1791-es francia alkotmány� Helyszínek és események a francia forradalomból� Hadviselés a napóleoni háborúk korában� Társadalomszerkezeti típusok a XIX. század elsõ felében� A klasszicizmus� A romantika� Nemesi megye, országgyûlés, közigazgatás a reformkor-

ban� A magyar társadalom szerkezeti változásai a XIX. század el-

sõ felében� Helyszínek és események a XIX. század elsõ felének forra-

dalmaiból� A kínai, a japán és a latin-amerikai társadalom- és államel-

mélet összehasonlítása� A XIX. századi eszmerendszerek� Pest-Buda fejlesztési tervei� Haditervek és tényleges hadmûveletek a szabadságharcban� A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei� A szabadságharc külkapcsolatai� Az európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések

1873-1914 között� Az impresszionizmus� Az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezete és mû-

ködési elvei� Pártviszonyok a kiegyezés után� Társadalomszerkezeti típusok a XIX. század második felé-

ben� A tudományok rendszere a XIX. század végén és a XX. szá-

zad elején� Földbirtokviszonyok a dualizmus korában� Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gaz-

daság, népesség, terület, etnikumok� Alkotmányok és hatalmi ágak az elsõ világháború elõtti Eu-

rópában, az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban� Az urbanizáció� A magyar katonák az elsõ világháború frontjain� Az orosz forradalmak és a pártállam kiépítése� A Bethlen-korszak politikai élete� Magyarország külkapcsolatai 1920–1945� A weimari alkotmány� Az „izmusok”� A Bauhaus� A divat változásai a két világháború között� Politikai élet Magyarországon 1931–1945� Szövetségi rendszerek és hatalmi ellentétek a harmincas

években és a második világháború idején� A második világháború emberveszteségei� Magyarország veszteségei a második világháborúban� A párizsi békeszerzõdés� A hidegháború� Az európai integráció� Az ENSZ és intézményei� Az ENSZ akciói megalakulásától napjainkig� A Magyar Köztársaság államszervezete� A Magyar Köztársaság külkapcsolatai� A mai magyar társadalom� Érdekképviselet a jelenkori Magyarországon� A Föld ökoszisztémái� A média felépítése

� Olimpiák, világbajnokság-ok, tömegsport

� A második világháború� Magyarország a második

világháborúban� Életforma a fejlett világ-

ban� A szocialista rendszerek� A harmadik világ� A pártállami diktatúra� A Kádár-korszak� Elitkultúra és tömegkultú-

ra a jelenkorban� A jelen ökológiai problé-

mái

23

TANESZKÖZTÁR

CD-ROM Tárgymásolat Makett

� Az õskor és az ókori keleti civilizációk� Az ókori görög civilizáció� A római civilizáció� A kereszténység kialakulása� Európa születése� Az iszlám� Bizánc� A magyar õstörténet, a vándorlás, a honfoglalás és a

letelepedés� Az érett középkori civilizáció Európában� Az Árpád-kor mûvelõdéstörténete� A késõ középkor mûvelõdéstörténete� A XIV–XV. századi Magyarország mûvelõdéstörté-

nete� A kora újkor európai mûvelõdéstörténete és Európán

kívüli civilizációi� A kora újkori magyar mûvelõdés története� A felvilágosodás korának mûvelõdéstörténete� Az újjászervezõdõ Magyarország mûvelõdéstörténete� A polgári átalakulás korának mûvelõdéstörténete� Magyarország mûvelõdéstörténete a XIX. század elsõ

felében� A forradalom és szabadságharc� A nemzetállamok és az imperializmus korának mûve-

lõdéstörténete� A dualizmus korának mûvelõdéstörténete� Európa és az Egyesült Államok mûvelõdéstörténete

1914–1929� Magyarország mûvelõdéstörténete 1914–1931� Életformák a harmincas években� A harmincas évek Magyarországon� A második világháború� Magyarország a második világháborúban� Életformaváltás a fejlett világban� A szocialista rendszerek� A „harmadik világ”� A második világháború utáni fegyveres konfliktusok� A pártállami diktatúra. Forradalom és szabadságharc

Magyarországon� A Kádár-korszak� Elitkultúra és tömegkultúra a jelenkorban� A jelen ökológiai problémái� A fenntartható fejlõdés

� Az õsember eszközei� Római hadihajó és kereskedõhajó� Honfoglalás kori régészeti leletek� A céhes kézmûvesség eszközei� Késõ középkori hadseregek fegyverzete� Tárgyi emlékek Zsigmond és Mátyás pa-

lotáiból� A XIV–XV. század magyar pénzei és pe-

csétjei� Az elsõ mûszerek� Kora újkori magyar ötvösmunkák és

fegyverek� Az ipari forradalom néhány találmánya� A második világháború harceszközei

� „In situ” régészeti lelõhely� Neolit települések� Görög épülettípusok� Athén� Athéni mûemléképületek rekonstrukciói� A görög hajótípusok� A római otthon� Róma városának fejlõdése� Római épületek rekonstrukciói� Bencés és ciszter kolostor� A középkori város településszerkezete� „In situ” honfoglalás kori régészeti lelõ-

hely� A romanika és a gótika építészete� Az Árpád-házi királyok építkezéseibõl� Az Árpád-kori falu régészeti feltárása� Reneszánsz épületek� A késõ középkori nagyvárosok� A középkori Buda fejlõdése� Zsigmond és Mátyás palotái� Barokk épületek� Barokk várostervezés� Kora újkori hajótípusok� Várak, erõdítmények� Végvárak� Buda 1686-os visszavétele� Oxford� A napóleoni háborúk néhány nagy csatá-

ja� Angliai iparváros� Magyar klasszicista épületek� Pest-Buda a reformkorban� A szabadságharc nagy csatái� Világvárosok� A fõváros rendezési tervei és megvalósu-

lásuk a dualizmus korában� A második világháború nagy csatái� Auschwitz� Harcok a Don-kanyarban� Budapest ostroma

4. Multimédiás és háromdimenziós taneszközök

24

Amásodik számban is egy fontos kérdéskörben várjuk internetes szavazataikat. Mivel az elsõszámban sajnálatos módon nem mûködött a szavazás, most ismét szavazhatnak az akkori kér-désrõl is. Természetesen mindkét kérdésrõl várjuk részletesebb írásos véleményüket is.

Kérdés:Ön szerint elsõsorban mi a szerepük a történelmi forrásoknak a történelemtanításban?

� Illusztrálják, alátámasztják és árnyalják a tankönyvi szöveg állításait.� Színesítik a tananyagot, közelebb hozzák a tanulókhoz a tárgyalt korszakot.� A tanulók a források elemzése útján önmaguk állapítanak meg tényeket, összefüggése-

ket.� A szûkös órakeretek miatt a forrásoknak kis szerep jut a tananyag feldolgozásában.

Az elõzõ szám kérdése:Egyetért-e azzal, hogy a történelem érettségi vizsgán a feladatokhoz ne lehessen olyan forrást

(szöveg, kép, ábra, térkép) adni, amely benne van valamelyik tankönyvben?

� Igen, mert a vizsgázók képességei csak az ismeretlen források elemzésekor mérhetõk re-álisan.

� Igen, mert ez biztosítana esélyegyenlõséget a különféle tankönyvekbõl felkészülõ vizs-gázóknak.

� Nem, mert a tankönyvekbe azok a források kerülnek be, amelyek a történelemtudásszempontjából a legfontosabbak.

Olvasóink még nem küldtek rovatunkba mulatsá-gos és tanulságos történeteket saját praxisukból. Sze-rencsére ismét meríthettünk dr. Lovrity Endre tanárúr gyûjteményébõl.

Az általános mûveltséget kutató felvételi feladat-sor egyik kérdése volt, hogy fejtse meg a jelölt, hon-nan származik a matuzsálemi kor kifejezés. Elõzete-sen annyit tudhatott róla, hogy kezdetben bibliai vagymitológiai eredetû tulajdonnév volt, abból származikmai köznapi használata. A jelöltnek arra a kérdésrekellett felelnie, hogy mit jelent ez a kifejezés köznapihasználatban, továbbá miféle tulajdonnévbõl ered.

Ritka volt a tökéletes megfejtés, amely szerint azigen magas életkort mondják matuzsáleminek, a név-adó pedig Noé õse, Matuselah, aki az Írás szerint 969évet élt. Voltak azonban bátor emberek, akik inkábbkockáztattak. Tudatlanságukról semmiképp semakartak üres nyomot hagyni. A hibás válaszok közülis kiemelkedett a következõ:

„Matuzsálemi kor: igen régi történelmi korszak.”„Matuzsálem: város Jeruzsálem mellett.”

�

A „szocializmus építése” idején a történelemtaní-tásban különös hangsúlyt kapott a munkásmozgalom.Nemcsak a revizionizmus és az opportunizmus bûneitkellett világosan az ifjú nemzedékek elé tárni, hanemaz elõdök harcának részleteit is, gondosan feltüntetveaz elõdöknek a hivatalos állásponthoz (az „igaz út-hoz”) való viszonyát. Mindezt nevelési szempontbólis maximálisan ki kellett aknázni.

Természetes volt, hogy az iskolavezetés bemutatóórák témájául szerette kipécézni a munkásmozgal-mat, amihez amúgy is mindenki hozzá tudott szólni,és hirtelen fogant bölcsességekkel tudta segíteni azórát tartó kolléga oktató-nevelõ munkáját. Az ilyenórákat általában gondos elõkészítés elõzte meg. Ebbeaz is belefért, hogy a korábban már tanult anyagottûzték újra napirendre. Így fordulhatott elõ, hogy amagyar munkásmozgalom etapjainak elõsorolásánálaz ügyeletes jó tanuló túlteljesítette a normát.

– Most pedig – mondta a tanár – soroljátok föl amagyar munkásmozgalom szervezeteit, a kezdetektõlegészen az elsõ világháborúig!

Pattogtak a válaszok: Táncsics Mihály ÁltalánosMunkásegylete..., az 1880-as Általános Munkás-párt…, Magyarországi Szociáldemokrata Párt –Engelmann Pál szervezte 1890-ben…, 1897-benVárkonyi István az agrárproletároknak FüggetlenSzocialista Párt néven szervezett földmunkáspártot...

– Valami kimaradt volna? – kérdezte elbizonytala-nodva a tanár, mivel az osztály legszorgalmasabb ta-nulója nyújtotta magasba a kezét. – Talán egy név: aFrankel Leóé. Vagy nemcsak az? – intett a jelentkezõfelé.

– Nemcsak az! – hangzott a válasz. – Hanem aNemzeti Munkapárt is! Meg Tisza István...

(Ilyen eredményes volt az ideológiai nevelés ab-ban az idõben.)

�

A történelem tudásához távolabbról – az általánosmûveltség kívánalma okán – a mitológia ismerete ishozzátartozik. Felvételi tesztekben néha felbukkan-tak istenekkel és egyéb mitológiai alakokkal kapcso-latos kérdések. Egy alkalommal például az, hogy mi-lyen beszédhelyzetekben használhatjuk helyesen aCerberus szót szimbolikus értelemben, és mi volna aCerberus konkrétan, eredeti jelentésében.

– A Cerberus – hangzott a válasz – az egyiptomiakszent állata. Különben pedig ganajtúró bogár.

A válasz a nemtudásnál lényegesen többrõl tanús-kodik. A félmûveltség tipikus esetére mutató szimp-tómái vannak. Majdnem tudás! Majdnem pontot ér.Ha a távolról hasonló hangzású szkarabeuszt kérdez-ték volna, a felelõ pontot kapott volna a válaszért! Agörög mitológiában az alvilág bejáratát õrzõ hármaskutyafejû szörny, a Kerberosz vonatkozásában azon-ban csupán a jelölt nemtudására derült fény.

Ha erõt vesz rajtunk a fáradtság és ellankad a fi-gyelmünk, akkor sem választhatjuk minden szituáci-óban az áhított kikapcsolódást. Ilyenkor is törekszünka sikerre, és ragaszkodunk mélyenszántó megállapí-

25

tásainkhoz. Sõt, hevenyészett lendülettel fejtjük kimondandónkat, hogy a hallgatóság gyanúját elterel-jük szorongatottságunkról. Mindenekelõtt pedig a ta-nárét.

Ilyen helyzetekben fogalmazzuk meg legendásmondatainkat. (Hogy a majdani érettségi találkozókonlegyen mit emlegetni.) Például a következõt „JuliusCaesar már fiatal korában tehetséges ifjú volt.”

�

A vizsgák komor légkörét a tét is erõsíti, nem szól-va a kérdezõ tanár attitûdjérõl, a tekintélytartó fogal-mazásról, amikor fölteszi a kérdést:

– Ki volt Szent Istvánnak, elsõ királyunknak a hit-vese?

– Bajor Gizi – sóhajtja reménykedve a jelölt.(Hát szabad az ilyen választ, csupán a nem eléggé

tisztelettudó szóhasználat miatt elutasítani?)

�

Végül következzék két idézet, történelemdolgoza-tokból. Mindkettõ arról tanúskodik, hogy a tényekgyakran nem úgy állnak össze a tanulók fejében, aho-gyan azt a tanár szeretné. (A helyesírási hibákat javí-tottuk, a nyelvhelyességi hibákat nem.)

„A reformáció kiváltó okai az egyház hanyagságamiatt jöttek létre. A búcsúcédulák osztogatásával ésaz elhanyagolt emberekkel, kiváltották a reformációt.Az elsõ és legfontosabb számunkra Luther Márton,aki 95 pontban összefoglalta az egyház hibáit (1517)

majd kiakasztotta a vár ajtajára. Az egyház kitagadtaõt, és elfogatást intézett ellene. Amikor egy ereklyegyûjtõ (sic!) elkapja és látszatfogságra ítéli. (Itt for-dítja németre a Bibliát.) Ettõl kezdve megindulnak akülönbözõ fajta reformációs törekvések (Irányzatok.)Ekkor jön létre a münzeri anabaptista irányzat, me-lyet késõbb harc során levernek a fejedelmek. Létre-jön a Szervét Mihály-féle irányzat, mely azt hirdeti,hogy az egyháznak nem kéne ennyi pénz, zsarnokölé-si elmélet, egyházi hivatalnokok (sic!). Sajnos õ egyvitába keveredik Lutherrel ezért megégetik õt. Spa-nyolországban nem jön létre reformáció, mert a jelen-legi király inkvizíciót hirdet, és mindenkit aki egy-házellenes, kiûz vagy megölet. (Ezért esik késõbbössze a gazdaság.) De Spanyolországban késõbb lét-rejön az úgynevezett antitrinitárius irányzat (Szenthá-romság tagadása).”

„Németország a XIX. században még nem alko-tott igazi nemzeti egységet. Bármennyire is furcsa, anémetekbõl valahogy hiányzott a nemzeti szellem.

Az elsõ világháború idején már kezdett Németor-szág eggyé válni, de igazán csak a II. világháború ide-jén sikerült neki. Az I. világháborút lezáró békerend-szerrel senki sem volt elégedett, mindenki tenni akartvalamit ellene. Ekkor jött egy alacsony, barna szemû,hajú férfi, aki megváltoztatta az egész német tudatot.Õ volt Adolf Hitler, a fasiszta diktátor. A »Führer«rengeteg szenvedés árán a német (»árja«) népet egyegységgé forrasztotta össze.

A második világháború után az országot 2 részreosztották, ez volt az NDK és az NSZK. A német egy-ség csak 1989-ben válhatott újra eggyé.”

26

ELSZÓLÁSOK