9WWW.ELEKTRO-NET.HU

ÜZLET > [PRESSZÓ]

TÖRETLENÜL FEJLÔDIK A PANNON EGYETEMtudnánk megvalósítani az egyéb bevétele-ink nélkül, hiszen folyamatosan frissítenünkkell az eszközállományunkat, a hallgatók-nak meg kell ismerniük, tudniuk kell hasz-nálni a legújabb hardvereket, szoftvereket.Mivel több éve informatikai beszerzési stopvan a felsôoktatásban, korlátozott forrásokbóllehet új eszközöket vásárolni. Így ezeket abeszerzéseket csak a projektbevételeinkbôltudjuk finanszírozni. Saját bevételeink nagyrészét oktatási és kutatási eszközparkunk fej-lesztésére fordítjuk.

– A cégek egyre többször és egyre szívesebbentalálják meg az Egyetemet nemcsak a fejlesztôin-tézeteken keresztül…

– Igen, nemrégiben a Kar két verseny-képességi pályázatnak is a részese lett, azIBM-mel felhôalapú szolgáltatások terüle-tén és a GE Healthcare-rel egészségügyi in-formatikai témában. Ezek a pályázati ered-mények azért szerintem magukért beszélnek,mert nem sok felsôoktatási intézmény részeseilyen típusú projektnek.

– Hogyan sikerül megtartani a fiatal okta-tóit a Karnak, hiszen – ahogy láttam – kima-gaslóan magas a fiatal oktatóik száma?

– Professzoraink mellett a fiatal kollégák isrészesei lehetnek olyan projekteknek, amelyeksegítik szakmai fejlôdésüket. Megtartani ôketezekkel az érdekes és változatos feladatokkaltudjuk, másrészt ezekbôl a projektbevételek-bôl természetesen ôk is részesülnek.

– A kimagasló diákok ezek szerint sokkal ma-gasabb arányban tudnak részt venni ilyen érde-kes és elôremutató projektekben.

– Ez így van, a hallgatói létszám nálunkkisebb, mint a „nagy egyetemeken”, emiatt mimár a kezdetektôl egyénileg tudunk foglalkoznia diákokkal, és azokat, akik erre fogékonyak,jó képességekkel rendelkeznek, be tudjuk von-ni projektekbe, ami nagyon hasznos több szem-pontból is. Egyrészt a projektek megvalósí-tásával gyakorlati tapasztalatot szereznek,részesei nagyobb volumenû mun káknak,megtanulnak csapatban dolgozni, mindazo-kat a kompetenciákat meg tudják szerezni, me-lyekre a cégeknek szükségük van. Másrésztmultinacionális cégekkel kerülhetnek kap-csolatba, és nem utolsó sorban munkájukértkiegészítô jövedelmet biztosítunk.

– Kiemelkedô eredményeket értek el az egész-ségügyi kutatások területén is.

– Két egészségügyi informatikávalfoglalkozó kutatólaboratóriumunk van,

EN: – Elôször isgratulálunk a Millen-niumi Díjhoz!

LR: – Köszönöma Bio-Nanorendsze-rek Kutatólaborató-rium nevében is,amelynek tevékeny-sége magáért beszél:

több szabadalmukat is bejegyezték az elmúltidôben, és olyan tevékenységet végeznek,mely napjainkban a figyelem középpontjá-ba került, a nanotechnológia területén Von-derviszt Ferenc professzor vezetésével.

– A Pannon Egyetemen mûködô hármas fel-építésû oktatási rendszer – az oktatás, a kutatásés a kutatás-fejlesztés hármasa – hogyan segíti elôaz oktatás színvonalának emelését?

– A Mûszaki Informatikai Kar megala-kulása óta ezt a szervezeti formát követi, ahárom tevékenység erôsíti egymást, hiszenegyik sem lehet kiváló a másik nélkül. Anemzetközi cégekkel nagyon szoros azegyüttmûködés, ez annak köszönhetô, hogykiváló oktatóink, kutatóink vannak, és el-sôsorban azokra a professzorokra alapozzukezt a tevékenységet, akik szakterületükönnemzetközi szinten is kiemelkedô munkátvégeznek. Partnereinkkel a hosszú távúegyüttmûködés az Egyetem célja. A part-nercégek ezt a tevékenységünket messze-menôen értékelik, és a hallgatók kiválóságamiatt is szeretnek velünk dolgozni.

– Hogyan alakul a diákok száma, milyen pél-dául a költségtérítéses diákok aránya?

– A költségtérítéses hallgatók száma ná-lunk minimális. Mûszaki és informatikai te-rületen szakemberhiány van, de a keretszá-mok még így sem telnek be teljesen. Az egyikok az, hogy az igényeknél kevesebben je-lentkeznek erre a pályára. A Pannon Egyetema minôségi oktatás jegyében a felvételi pont-határokat magasan határozza meg. A Kar ki-emelt szaka a mérnök-informatikus alapszak,ezen az elmúlt öt évben négyszer a PannonEgyetem Mûszaki Informatikai Karán volt alegmagasabb a felvételi ponthatár az ország-

ban. Nem törekszünk arra, hogy a hallgatóilétszám alapú normatívából finanszírozzuk aKart, hanem inkább kevesebb, de jobb ké-pességû diákot veszünk fel és velük együtt dol-gozunk. Ez abból a szempontból is jó, hogya kibocsátott diá kokat jó szívvel tudjuk a part-nereinknek ajánlani munkavállalóként.

– Mennyi az Egyetemet nem a bukás, hanema munkavállalás miatt elhagyók száma a Karon?

– Ezeknek a diákoknak a nagy részenem lemorzsolódik, hanem a munka mel-lett kevesebb idejük marad a tanulásra,ezért átmenetileg felfüggesztik a tanul-mányaikat, de ôk is érzik a diploma fon-tosságát. A mai mûszaki-informatikai fel-sôoktatás nagyon nagy problémája sze-rintem, hogy a mesterszakokra is keve-sebben jelentkeznek, a doktori képzésre pe-dig még kevesebben, mert a nagymértékûszakemberhiány miatt alapszakos diplo-mával is keresettek. De akik hosszú távongondolkodnak, azoknak mindenképpenmegéri ezeket a lépéseket is megtenni. Ma-gyarországon valószínûleg most is tízezerfelett van a betöltetlen mérnök-informa-tikus állások száma, a cégek kapkodnak ajobb képességû, naprakész és kiváló tudássalrendelkezô végzett hallgatókért.

– Miben látja a jelen felsôoktatási rendszerproblémáit?

– Bizonytalannak érzem a felsôoktatáshelyzetét például azért, mert az intézményekfinanszírozásának rendszere minden évbenváltozik, ezért nehéz a jövôt tervezni.

– A Kar költségvetésének hány százaléka azállami támogatás és hány százalék érkezik a ku-tatásokból-fejlesztésekbôl?

– Körülbelül 80% nem az állami nor-matívából, hanem a kutatási-fejlesztési be-vételekbôl, projekttevékenységekbôl szár-mazik. A minôségi képzésünk egyik alap-eleme, hogy finanszírozásunk nem a hallgatóinormatíván alapul. Emiatt nem ért minketfelkészületlenül, hogy a felsôoktatásbanilyen drasztikus módon csökkent az államitámogatás. Az eszközbeszerzéseinket nem

Az elmúlt hónapban nemegyszer szerepelt a Pannon Egyetem a hírekben, és szereplései-vel mindig pozitív példát mutatott a többi felsôoktatási intézménynek. A Szellemi TulajdonNemzeti Hivatalának Millenniumi Díját az Egyetem Mûszaki Informatikai Karának Bio-Na-norendszerek Kutatólaboratóriuma kapta meg, és elsôként végzett az Educatio NonprofitKft. felmérésén is, ahol a frissdiplomások kezdô fizetését vizsgálták. A Kar dékánjával,Piglerné dr. Lakner Rozáliával beszélgettünk

10 ELEKTRONET XXIII. évfolyam 4. szám

az egyik a kardiológiai kutatásokkal fog-lalkozik, ennek a vezetôje KozmannGyörgy professzor úr, a másik kutatási te-rülete pedig az agyi képalkotás, Nagy Zol-tán professzor úr vezetésével, aki egyúttalaz Országos Idegtudományi Intézet igaz-gatója. A terület fontos témája továbbá atelemedicina fókuszú kutatások és fejlesz-tések is.

– Az informatikai fejlesztôközpontok közül töb-ben foglalkoznak az informatikai biztonsággal.Milyen a kapcsolatuk az ugyanezen területen mûkö-dô állami szervekkel?

– A Nemzeti Biztonsági Felügyelettel vanegyüttmûködési megállapodásunk, ennek ke-retében információbiztonsági témákkal fog-lalkozunk, természetesen az ô közremûkö-désükkel. Nemrég alapítottunk egy új ku-tatóközpontot az említett együttmûködésimegállapodás keretében. Ez az Információ-biztonsági Kutató-fejlesztô Központ nevetviseli, és a két intézmény közös kutatási ésoktatási tevékenységét hivatott biztosítani.

– Mely területeken látja a Kar jövôjét?–A mostani kutatási területeink nagyon pers-

pektivikusak. Akár az információbiztonság,akár a logisztikai rendszerek kutatása, vagy a fel-hôalapú szolgáltatások kutatása az IBM-mel kö-zösen, vagy a Nemzeti Infokommunikációs Ko-ordinációs Központ, amely egy nagy informa-

tikai pályázat keretében jött létre, mind-mindnagy lehetôségeket rejt. Az egészségügyi infor-matikai kutatások is kiemelt területei a Karnak.

– Milyen visszajelzéseket kapnak a munka-erôpiacról a képzések minôségét illetôen?

– Egy nemrég napvilágot látott felmérésösszehasonlította a felsôoktatási intézménye-ket és a szakokat a munkaerôpiac helyzete szem-pontjából – hol van például a legmagasabb át-lagos kezdô fizetés. A munkaerô-piac a Pan-non Egyetem Mûszaki Informatikai Karán vég-zett informatikusokat értékelte legjobban, a leg-magasabb kezdô átlagfizetést, 350 000 Ft-otitt lehetett elérni. Ez is igazolja az elmúlt évek-ben végzett munkánkat, ez a befektetés meg-térül hallgatóink elhelyezkedésénél és hosszútávú szakmai karrierjüknél is.

– Köszönjük az interjút!

A korábban megrendezett konstrukciós ver-senyek folytatásaként a Divelex Bt. az Or-szágos Elektronikai Konstrukciós Ver-senyt idén április 25–26-án rendezte meg.Az elsô napon szokás szerint a verseny-zôknek dokumentáció alapján egy átlagosbonyolultságú áramkört kellett megépí-teniük, majd üzembe helyezniük és be-mérniük. A mérésrôl jegyzôkönyvet kellettkészíteni és válaszolni a kapcsolódó elmé-leti kérdésekre. Ennek a versenyszámnaka Bolyai János Mûszaki Szakközépiskola ésKollégium adott otthont. A szombati,második versenynapon a versenyzôk azsûri és az érdeklôdôk elôtt mutatták be azáltaluk tervezett és épített eszközöket. Idénis széles palettán mozogtak a diákok általkészített pályamûvek. A közönség látha-tott erôsítôt, tápegységet, hangszórót,LED-es mátrixot. A bemutatókra a BHEBonn Hungary Electronics Kft. újpesti köz-pontjában került sor.

A Rohde & Schwarz budapesti irodájavolt az idei verseny fôszponzora, a fôdíj egyHAMEG® HMO1524-es típusú vegyesjelûoszcilloszkóp volt. Ezt a budapesti Mechat-

ronikai Szakközépiskola nyerte meg, hiszendiákjuk, Erdélyi Zsolt lett a győztes, digi-

tális fülmonitor rendszer-pályázatával. Ô azNI felajánlásával egy myDAQ fejlesztô-készletet nyert, felkészítô tanára JuhászRóbert. A második helyet Bubonyi Tamás ésCidor Krisztián érte el a Miskolci Kandó Kál-mán Szakközépiskolából, felkészítô tanára-ik Illésné Zsemberi Betti és Sági Zsolt. Har-madik lett Sipos Szabolcs szélessávú D osz-tályú erôsítôjével, a nyíregyházi Bánki Do-nát Mûszaki Szakközépiskolából, felkészítôtanára Baracsy Zsolt. A rekordszámú pá-lyázóból senki sem távozott üres kézzel a ren-dezvényrôl, a támogatók mindenkinek ked-veskedtek egy-egy ajándékcsomaggal.

Az idei verseny is bebizonyította, hogyvan létjogosultsága az ilyen típusú megmé-rettetéseknek már középiskolai szinten is, hi-szen a diákoknak nemcsak elméleti tudás-ukról kellett számot adniuk, hanem a sajátötletükbôl elkészült pályamûvüket be is kel-lett mutatniuk a szakértô zsûrinek, akik ko-moly szakmai kérdéseket intéztek hozzájuk.Ezek a típusú versenyek is elôsegítik, hogya fiatalok elkezdjenek saját ötleteik megva-lósításán gondolkodni és azt megépítve si-kerélményekkel gazdagodjanak.

ÜZLET > [PRESSZÓ]

KOVÁCS PÉTER

A szakmai zsûri munka közben

A gyôztesek

XVII. ORSZÁGOS ELEKTRONIKAI KONSTRUKCIÓS VERSENY