TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN...Pridružite izvore pojmovima koji se nalaze u tabeli! U tabelu upišite slovni znak (prikaza ili navoda) odgovarajućeg izvora! Jedan izvor izostaje

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 1013

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2012. május 9. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

2.

má

jus

9.

írásbeli vizsga 1013 2 / 36 2012. május 9.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide

srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka, • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima, • uređenost, logičnost, jezična pravilnost odgovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!



I. Zadaci koji se rješavaju davanjem kratkih odgovora

1. Zadatak je u svezi sa svjetskim religijama. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

a) Uz koju se vjeru/religiju vezuje sljedeća slika? ...……………………………………………

b) Imenujte osobu koja je prikazana u sredini slike! ...…………………………………………… c) Kako se zovu osobe koje su prikazane oko središnjeg lika? ...……………………………………………

3 boda 2. Sljedeći se zadatak vezuje uz vojni ustroj Osmanskog Carstva. Na mjesta koja su označena točkicama napišite odgovarajuće stručne izričaje/termine! Birajte od navedenih stručnih izričaja/termina! Dva se stručna izričaja/termina ne moraju upisati. (Po elementu 1 bod.) Stručni izričaji/termini: janjičari, kalifa, palatin, spahije, sultan, tvrđavski narodi „Turska plemena Male Azije je vezir Osman organizirao u vojnu državu.

Gospodarske temelje Carstva činilo je izrabljivanje osvojenih teritorija. Prirođene

povlastice nisu poznavali, sva je zemlja pripala a) ………….. koji je ujedno bio i

najviši crkveni velikodostojnik, a prigrabio je i titulu b) ………… Najvažniji dio



državnog mehanizma predstavljala je vojska koja se sastojala od dva važna roda.

Konjanici, c) …………… su za svoju službu nagrađeni zemljom koja se nije mogla

naslijediti. Sultan ju je mogao oduzeti bilo kada. Pješaštvo, d) …………….. su bili

plaćenici koje su novačili ili većim dijelom vojnici koje su od doba svoga djetinjstva

odgajali kako bi širili islam.“ (Tekst iz udžbenika)

4 boda

3. Zadatak je u svezi s ekonomskom politikom Karla I. Roberta. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja!

Rudarstvo i vanjska trgovina Ugarske u XIV. stoljeću „Ako se na bilo kojem crkvenom ili plemićkom posjedu pronađe rudnik zlata, odnosno srebra, te ukoliko oni ne budu poricali njihovo postojanje i otkrivanje, nalažemo neka dovijeka i bez promjene uživaju pravo vlasništva nad posjedima gdje se nalaze rudnici zlata i srebra, što više, neka im od kraljevskih prihoda koji potječu iz tih rudnika zlata i srebra, po običajima koji vladaju među rudarima, pripadne trećina.“ (Uredba Karla I. Roberta, 1327.) „Elrendeljük, hogy ha az egyházak vagy nemesek bármelyikének földjén arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg.” (Károly Róbert rendelete, 1327)

rudnik metala rudnik kamene soli vojni manevri trgovina

češki rudari zlato, goveda, vino, bakar oružje, platno, metalni proizvodi



a) Na osnovi zemljovida imenujte dva takva artikla u vanjskoj trgovini koja su u izvozu Ugarske na Zapad imala važnu ulogu! (Po elementu 0,5 boda.)

………………………………………….. …………………………………………………

b) Navedite dvije mjere Karla I. Roberta koje su bile u službi zamaha razvoja eksploatacije rudnika zlata! (Po elementu 0,5 boda.)

…………………………………………………………………………………………...............

.......................................................................................................................................................

c) Nakon uvođenja novca s trajnom vrijednošću Karlo I. Robert za povećavanje svojih prihoda više nije koristio smanjenje vrijednosti novca/inflaciju. Koju je novu reformu uveo kako bi nadomjestio tako ispale prihode? (1 bod) …………………………………………………………………………………………………...

3 boda

4. Zadatak je u svezi s prosvjetiteljstvom. Pridružite izvore pojmovima koji se nalaze u tabeli! U tabelu upišite slovni znak (prikaza ili navoda) odgovarajućeg izvora! Jedan izvor izostaje. (Po elementu 1 bod.)

A)

B) „[…] ima za cilj sakupiti sve one spoznaje koje su razasute na Zemljinoj površini, da otkrije opći sustav spoznaja onim ljudima s kojima živimo u istom dobu, te da ih preda onima koji slijede poslije nas; napori prošlih stoljeća na taj način neće biti uzaludni u nadolazećim stoljećima; naši će unuci biti ne samo obrazovaniji, već i krepostniji i sretniji; a i mi nećemo umrijeti tako da nismo bili od koristi čovječanstvu.“ (Diderot) B) „[…] az a célja, hogy összegyűjtse a föld színén szétszórt ismereteket, feltárja ez ismeretek általános rendszerét azoknak az embereknek, akikkel egy korban élünk s átadja őket azoknak, akik majd miutánunk jönnek; az elmúlt századok munkái ily módon nem lesznek fölöslegesek az eljövendő századoknak; unokáink nemcsak műveltebbek, hanem erényesebbek és boldogabbak is lesznek; s mi magunk se halunk meg anélkül, hogy ne használnánk az emberiségnek.” (Diderot)

Zakono-davstvo

Društvo

Izvršenje

Sudstvo



C) „Prvi čovjek koji je ogradio jedan komad zemlje i usudio se reći: to je moje i naišao na takve priglupe ljude koji su mu to u povjerovali, taj je čovjek stvorio građansko društvo. Od kolikog grijeha, kolikih ratova, ubojstava, bijede i strahota bi bila pošteđena ljudska vrsta da je netko iščupao kolce za obilježavanje ili zatrpao jarak te doviknuo svojima: Ne vjerujte tom varalici! Bit ćete izgubljeni ako zaboravite da urod pripada svakome, a zemlja nikome!“ (Rousseau) C) „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, nyomorúságtól és szörnyűségtől menekült volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakítja a jelzőkarókat vagy betemeti az árkot, és így kiált társaihoz: Ne hallgassatok erre a csalóra! Elvesztetek, ha megfeledkeztek róla, hogy a termés mindenkié, a föld pedig senkié!” (Rousseau) D) „Načelo vladanja ostvareno od početaka 1760-70-ih godina u zemljama koje zaostaju od razvoja europskog središta, koje je, bazirajući se na po jednom filozofskom djelu – a počesto i uz neposrednu pomoć filozofa - nastojalo priključiti se središtu ili pak smanjiti zaostajanje.“ (Jedinica iz leksikona) D) „Az 1760-70-es évektől kezdődően az európai fejlődési centrumtól leszakadóban lévő országokban megvalósított kormányzati elv, amely a felzárkózást, vagy legaláb-bis a lemaradás mérséklését igyekezett megvalósítani, egy-egy filozófiai munkára építve – és gyakran ugyanezen filozófusok közvetlen segítségével.” (Lexikon szócikk) E) „Svaka se osoba, uključujući sa svim svojim sposobnostima, sjedinjuje pod majvišom upravom opće volje i svakoga skupno prihvaćamo nerazdruživim dijelom cjeline.“ (Rousseau) E) „Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk.” (Rousseau)

Pojmovi Slovni znak izvora a) prosvijećeni apsolutizam b) Društveni ugovor c) Francuska enciklopedija d) dioba (grana) vlasti

4 boda



5. Zadatak je u svezi s prekretnicama Rákóczijeve oslobodilačke borbe. Sljedeći se izvori vezuju uz po jedan događaj iz tabele. Uz pojedine događaje u tabeli upišite slovni znak odgovarajućeg izvora! (Po elementu 1 bod.)

A) “Na koncu su se suglasili da u duhu jezika zemlje naslov/titula vođe označava takvoga kneza koji vodi, bolje reći vodećeg kneza na čelu saveza staleža, što se u latinskom zove Duxom. Taj sam plan odobravao.“ (Iz memoara Ferenca Rákóczija II.) A) „Végül megegyeztek abban, hogy a vezér címe az ország nyelvének szellemében olyan fejedelmet jelöljön, aki vezérel, jobban mondva a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmét amit a latin Dux szóval jelöl. Ezt a tervet helyeseltem.” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)

B) ”Ne bih se mogao prisjetiti točno, jesam li ja predložio ili Bercsényi da proglasimo nevažećim svaki zahtjev Austrijskog Doma koji je postavljen prema narodu. Taj su prijedlog prihvatili pljeskom, potpisali, a kasnije i tiskali.“ (Iz memoara Ferenca Rákóczija II.) B) „Már nem emlékszem rá pontosan, én ajánlottam-e, vagy Bercsényi, hogy nyilvánítsunk érvénytelennek minden igényt, melyet az Ausztriai Ház a nemzettel szemben fenntart. Ezt az indítványt tapssal fogadták, aláírták, és később kinyomták.” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)

C) „Tamo sam žurio, jašući štono se veli kao bez duše, preko brda i dolina, te kad se približih, ugledah kako se i čelo pukovnije sprema na pokret. Požurih da ih spriječim, nisam baš gledao pred noge, […] konj se zaletje, spotakne, prevrne i izdahne dušu. […] iznad lijevoga oka nastade modrica, izgubih svijest. Posjedoše me na konja i odvedoše s bojišnice u jednu obližnju šumu gdje saznadoh da je sve izgubljeno…“ (Iz memoara Ferenca Rákóczija II.) C) „Oda igyekeztem, ahogy mondják lóhalálában vágtatva, az árkokon keresztül, és mikor közeledtem láttam, hogy ennek az ezrednek az eleje is indulni készül. Siettem, hogy visszatartsam őket, és nem nagyon ügyeltem a talajra, […] a ló rosszul lendült ugrásba, megbotlott, bukfencet vetve összerogyott, és kiadta páráját. […] bal szemem fölött nagy zúzódás keletkezett, és eszméletemet elvesztettem. Lóra ültettek és elvezettek a csatatérről egy közeli erdőbe, ahol megtudtam, hogy minden elveszett…” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)

D) „Govoraše mi o krajnjoj bijedi naroda, o očaju koji ih tjera da se prime oružja, ako ih požalim i obećam bilo kakvu pomoć. […] odlučismo da moramo iskoristiti žar njihovih duša i putem naših povjerenika moramo u pratnji otvorenog pisma poslati nekoliko barjaka i vojnih znamenja.“ (Iz memoara Ferenca Rákóczija II.)

D) „Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétségbeesést, amely arra kényszeríti őket hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat megszánom és bármiféle segítséget ígérek nekik. […] úgy döntöttünk hogy ki kell használnunk a lelkek hevülését, és néhány zászlót és hadi jelvényt kell nekik megbízottainkkal elküldeni nyílt levelek kíséretében.” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)



6. Zadatak se vezuje uz pronalaske Prve industrijske revolucije. Slikama pridružite opise i nazive pronalazaka! Upišite u tabelu odgovarajuće slovne znakove i redne brojeve! Od pronalazaka jedan izostaje. (Po elementu 0,5 boda.)

Događaj Slovni znak izvora

a) Skupština u Ónodu deklarira detronizaciju Josipa I.

b) Izaslanici ustanika iz Tiszaháta kod Ferenca Rákóczija II. u tvrđavi kod Brežana.

c) Vojska kuruca doživljava poraz kod Trenčina/Trencsén.

d) Skupština u Szécsényu donosi odluku o političkom upravljanju Ugarskom.

4 boda

c)

d)

a) b)



A) „Stroj koji je usavršio engleski tehničar James Watt […] para je kroz ventile puštana na klip sad s gornje, sad s donje strane, tako […] para odrađuje stvarni posao. Njegova je prednost da radilicu ne treba stalno hladiti i grijati i time se ne gubi energija.“ (Jedinica iz leksikona)

A) „James Watt angol technikus által tökéletesített gép […] a gőzt szelepek segítségével hol felülről, hol alulról eresztette rá a dugattyúra, így [...] a gőz végzi a tényleges munkát. Előnye, hogy a munkahengert nem kell folyton lehűteni és felmelegíteni, és ezzel nem vész el energia.” (Lexikon szócikk) B) „Stroj koji je složio i usavršio Hargreaves između 1764. i 1770. godine […] mogao je odjedanput pokretati osam, a zatim dvanaest vretena. Pomoću tog stroja se moglo obraditi dvadeset i pet puta više nego tradicionalnim kolovratom.“ (Jedinica iz leksikona)

B) „Hargreaves által 1764-70 között kialakított és tökéletesített gép […], mely nyolc, majd tizenhat orsót tudott hajtani egyszerre.[Ezzel a szerkezettel] huszonötször annyi lent lehetett feldolgozni, mint a hagyományos rokkával.” (Lexikon szócikk) C) „Nakon što je dan znak, stroj je se sa svojom ogromnom kompozicijom pokrenuo. […] Stroj je za 65 minuta stigao u Darlington. Konstrukcija Georga Stephensona se pokazala najbržom.“ (Onodobni izvještaj, 1825.)

C) „Miután megadták a jelet, a gép roppant kocsisorával együtt megindult. […] A gép 65 perc elteltével megérkezett Darlingtonba. George Stephenson konstrukciója bizonyult a leggyorsabbnak.” (Korabeli beszámoló; 1825)

D) „[…] pokazao se sposobnim za prijenos vijesti takvom brzinom koja je daleko nadmašila učinak lokomotiva na tome polju. […] aparat već omogućava najtočniji i savršeno siguran prijenos naših misli […].“(Onodobni izvještaj, 1844.)

D) „[…] alkalmasnak bizonyult a hírek olyan sebességgel történő továbbítására, ami ezen a területen a mozdonyok teljesítőképességét messze túlszárnyalta. […] készüléke már lehetővé teszi gondolataink legpontosabb, tökéletesen biztos közlését […].” (Korabeli beszámoló; 1844)

1. parna lokomotiva 2. parni stroj 3. električni telegraf 4. tokarski stroj 5. predilica

4 boda

Slovni znak slika

Slovni znak opisa

Redni broj pronalazaka

a)

b) c)

d)



7. Zadatak se odnosi na industriju u doba dualizma. Uz konstatacije upišite odgovarajuće grane industrije iz sljedeće tabele! Uz svaku granu industrije, na osnovi zemljovida u prilogu, napišite jedno industrijsko središte! (Po elementu 0,5 boda.)

Grana industrije 1898. 1913.

Broj radnika (osoba)

Proizvodna vrijednost

(1000 kruna)

Broj radnika (osoba

Proizvodna vrijednost

(1000 kruna)

Teška

Rudarstvo 69 881 98 045 84 191 179 742Metalna ind. i industrija željeza

44 545 184 125 62 081 503 087

Strojogradnja 33 008 132 011 47 638 229 991

Proizvodnja električne energije 3003 35 095 12 768 75 023

Proizvodnja građevnog materijala

31 589 51 309 65 850 136 581

Kemijska industrija 12 145 83 831 25 548 241 993

Laka

Drvna industrija 28 227 96 726 69 653 225 075

Industrija kože 4722 30 928 9 412 91 245

Tekstilna industrija 13 742 53 473 46 380 208 629

Industrija odjeće 3539 20 407 10 962 33 393

Industrija papira 5469 15 955 9 395 52 520

Prehrambena industrija 46 119 645 978 77 167 1 287 707

Tiskarska industrija 6078 17 079 11 124 50 489

Ukupno 302 067 1 464 962 532 169 3 314 479

Granska struktura industrije krajem XIX. i početkom XX. stoljeća



Industrija Ugarske 1913. god.

Konstatacija Grana industrije

Industrijsko središte (grad)

a) Industrijska grana teške industrije koja je krajem XIX. stoljeća po broju zapošljavanja radnika bila na drugom mjestu.

b) Po proizvodnoj vrijednosti najistaknutija grana lake industrije prije Prvog svjetskog rata. Već se od 1850-ih godina dinamično razvija.

c) Grana lake industrije koja se najdinamičnije razvija. Ispočetka su tržištem dominirali Austrijanci, zamah se uočava od vremena prijelaza stoljeća.

d) Moderna grana teške industrije u kojoj se broj radne snage između 1898. i 1913. godine udvostručio, dok je u isto vrijeme proizvodna vrijednost utrostručena.

4 boda

mlinska industrija tvornica alkohola, piva, pjenušca, konjaka šećerana tvornica biljnih konzervi

tvornica duhana željezara strojogradnja tvornica kemijskih proizvoda (sapun, svijeća, petrolej, umjetno gnojivo itd.) tvornica tekstila kožara i tvornica cipela tvornica papira pilana tvornica porculana, kamenih posuda i tvornica stakla



8. Zadatak je u svezi s promjenama koje su uslijedile u ulozi žena u prvoj polovici XX. stoljeća. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odlučite jesu li sljedeće konstatacije istinite ili lažne! Svoj izbor označite znakom „X“! (Po elementu 1 bod.)

Rudolf Andorka: Promjene društvene mobilnosti u Mađarskoj

9. Zadatak je u svezi s poviješću mađarskih Židova u XX. stoljeću. Pridružite navedene događaje odgovarajućim razdobljima! Upišite slovne znakove događaja u tabelu! U jednom retku može biti upisan samo jedan slovni znak. Uz jedno razdoblje ne pripada događaj, tamo upišite znak“X“! (Po elementu 1 bod.)

A) organiziranje i počeci deportiranja B) prihvaćanje Zakona „numerus clausus“ C) prijedlog za prihvaćanje i usvajanje Trećeg zakona o Židovima

Konstatacija Istinita Lažna a) U periodu od nešto više od desetljeća i pol nakon izbijanja Prvog svjetskog rata je omjer zaposlenih žena u mađarskoj poljoprivredi znatno povećan.

b) U Ugarskoj 1910-ih i 1920-ih godina se omjer zaposlenih žena u intelektualnim zvanjima povećao.

c) I u modi su praćene promjene: odjeća za žene je postala udobnija čime je omogućeno komotnije kretanje.

d) U Mađarskoj je 1930. godine najviše žena radilo u tvornicama kao tvorničke radnice.

4 pont

Raspored radno aktivnih žena u društvu (1910.-1930.) (u postotcima, u odnosu na cjelokupno žensko

pučanstvo) Društvena klasa, sloj

1910. (%) 1930.

(%) Slobodna intelektualna zanimanja 3,9 8,1

Samostalno sitno poduzetništvo, maloprodaja

7,9 7,5

Radnice 9,3 16,0 Domaćice 20,1 16,1 Nadničarke 4,0 2,0 Radnice u poljoprivredi, sluškinje 17,4 13,4

Ženska moda 1920-ih godina



10. Zadatak je u svezi s industrijalizacijom Mađarske u prvoj polovici 1950-ih godina. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja!

„[...] osnovno pitanje našeg Petogodišnjeg plana je razvoj proizvodnje čelika i željeza u takvoj mjeri kakva još nije zabilježena u povijesti mađarske industrije.“ (Ernő Gerő, 1950.)

„[…] ötéves tervünk alapkérdése a vas- és acéltermelésünk fejlesztése olyan ütem-ben, amelyre nincs példa a magyar ipar történetében.” (Gerő Ernő; 1950) a) Gospodarski model koje države je poslužio uzorom za pokretanje industrijalizacije? (1 bod)

………………………………………

Razdoblje Slovni znak događaja a) početno razdoblje konsolidacije kontrarevolucionarnog sustava/režima

b) razdoblje velike svjetske (ekonomske) krize

c) mjeseci nakon što se Mađarska uključila u Drugi svjetski rat

d) mjeseci nakon njemačke okupacije Mađarske

4 boda

Gradnja željezare u Sztálinvárosu

Gospodarski aktivno pučanstvo 1930.-1960. (%) ostali radnici službenici seljaci obrtnici intelektualci



b) Na osnovi izvora imenujte dvije takve promjene koje su mogle osigurati povećanu potražnju industrije za radnom snagom! (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

c) Zaokružite slovni znak one jedne rečenice koja je istinita za industrijalizaciju razdoblja! (1 bod)

A) U procesu industrijalizacije prirodni resursi su uzimani u obzir kao najvažniji kriterij.

B) Tijekom industrijalizacije je istaknuto mjesto zauzimala teška industrija.

C) Industrijalizacija je pomogla u općem rastu životnog standarda.

3 boda

11. Zadatak je u svezi s pojavama masovne kulture u XX. stoljeću. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „Umjetnosti u XX. stoljeću karakterizira podijeljenost koja je u ranijim razdobljima bila dijelom nepoznata. Svijet kulture današnjice se sve manje može opisati kao model suživota narodne i elitne kulture jer ju postupno zamjenjuje dvojnost tzv. visoke (ili artističke), odnosno masovne kulture. [...] Prethodnica masovne kulture je popularna kultura (kalendari, laka literatura, romance, zabavna glazba) [...]. Masovna je kultura „folklor“ gradskog čovjeka. Način prilagođavanja uvjetima urbanizacije, industrijalizacije, omasovljenja, kulturne robne proizvodnje, tehničke reprodukcije, telekomunikacije i industrije informacija. Moderna masovna kultura, na veleindustrijski način organizirana grana za proizvodnju kulture, danas proizvodi pripovijetke, emotivne slike i privlačno tonsko ozračje za milijune ljudi. Njeni proizvodi, u ovisnosti radijusa prijema umreženih računala i satelita, dostupni su gotovo svugdje.“ (László Hartai- Klára Muhi: Mozgóképkultúra és médiaismeret)

„A művészeteket a XX. századra új, a korábbi korszakok számára részben ismeretlen megosztottság is jellemzi. A kultúra mai világa egyre kevésbé írható le a népi és az elitkultúra együttélésének modelljében, azt fokozatosan az ún. magas (vagy artisztikus) illetve a tömegkultúra kettőssége váltja fel. […] A tömegkultúra előzménye a népszerű (vagy populáris) kultúra (kalendárium, ponyvairodalom, románc, tánczene) […]. A tömegkultúra a városi ember "folklórja". A városiasodás, iparosodás, eltömegesedés, a kulturális árutermelés, a technikai reprodukció, a telekommunikáció és az információipar feltételeihez alkalmazkodó művelődési mód. A modern tömegkultúra, a nagyipari módon szervezett kultúragyártó ágazat ma emberek százmilliói számára termel meséket, érzéki képeket és csábító hangzásvilágot. Termékei a hálózatba kapcsolódó számítógépek és a műholdak hatósugarának függvényében szinte bárhová eljuttathatóak.” (Hartai László–Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret)



a) Koja je od dolje navedenih kultura ona za koju se po navedenom izvoru tvrdi da je suprotnost masovne kulture XX. stoljeća? Zaokružite slovni znak pravilnog odgovora!

A) visoka kultura B) narodna kultura C) popularna kultura

b) Koja je promjena u strukturi društva doprinijela širenju masovne kulture?

………………………………………………………

c) Zašto je razvoj telekomunikacije važan element u širenju/razvoju masovne kulture?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

3 boda

12. Zadatak je u svezi s današnjim mađarskim društvom. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja u svezi sa Zakonom o pravima nacionalnih i etničkih manjina! Upišite znak „X“ u odgovarajući stupac tabele!U četvrti stupac tabele upišite redni broj onog paragrafa koji će vam pomoći da odgovorite na pitanje! (U jedan redak možete upisati samo jedan broj.) (Po elementu 0,5 boda)

„1. § Sukladno ovome zakonu, nacionalna i etnička manjina (u daljnjem dijelu teksta: manjina) je svaka takva narodna skupina koja na teritoriju Republike Mađarske prebiva najmanje jedno stoljeće, koja je u odnosu na pučanstvo države u brojčanoj manjini, čiji su pripadnici mađarski državljani, te se od ostalog dijela stanovništva razlikuje po svome jeziku, kulturi i običajima, te svjedoči o takvoj svijesti o zajedničkoj pripadnosti koja je usmjerena na njihovo očuvanje, na izraz i zaštitu interesa njihovih povijesno formiranih zajednica. 4. § Republika Mađarska zabranjuje svaku politiku koja - ima za cilj ili rezultat asimiliranje manjine u većinski narod; - je usmjerena na mijenjanje etničkih odnosa na teritorijima gdje žive manjine – na štetu manjina. 5. § Ustavno pravo manjina u Republici Mađarskoj je osnivanje mjesnih i državnih samouprava. 7. § Izjašnjavanje pripadnikom bilo koje nacionalne, etničke manjine ili grupe (u daljnjem dijelu teksta: manjine) je isključivo i neotuđivo pravo pojedinca. Nikoga se ne može obvezivati da se izjasni o pripadanju manjinskoj grupi. 10. § Sudjelovanje pripadnika manjinskih zajednica u javnome životu se ne može ograničavati. Radi izražavanja i obrane svojih interesa – sukladno ustavnoj regulativi - [...] mogu ustrojiti svoje organizacije. 10. § Manjinske zajednice imaju pravo: [...] u zakonom zadanim okvirima formirati mrežu odgojnih, obrazovnih, kulturnih i znanstvenih ustanova. 20. § Parlament bira povjerenika/ombudsmana za nacionalna i etnička prava manjina. Predsjednik Republike, prije iznošenja prijedloga o osobi



povjerenika/ombudsmana Parlamenta, traži mišljenja predstavnika državnih manjinskih samouprava – u slučaju da koja manjina nema takvu samoupravu, traži mišljenje registrirane državne organizacije dane manjine.“ (Fragmenti iz Zakona br. LXXVII iz 1993. godine)

„1. § E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 4. § A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely: – a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi; – a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul; 5. § A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése. 7. § Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. 10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére – az alkotmányos szabályozás szerint – […] szervezeteket hozhatnak létre. 18. § A kisebbségi közösségeknek joguk van: […] a törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására. 20. § Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. A köztársasági elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok – ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének – véleményét.” (Részletek az 1993. évi LXXVII. törvényből)

Pitanje Da Ne Broj paragrafa a) Dopušta li zakon osnivanje manjinskih stranaka? b) Imaju li useljenici manjinska prava? c) Da li je prigodom popisa pučanstva obavezno odgovoriti na pitanje o nacionalnoj pripadnosti?

d) Drži li prihvatljivim zakon – u određenim slučajevima – nasilnu asimilaciju?

e) Imaju li manjine bilo kakva prava pri izboru povjerenika/ombudsmana Parlamenta koji štiti njihove interese?

5 bodova



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: mora se razraditi: jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja, u svezi s mađarskom poviješću. Proučite pozorno zadatke! Redni

broj

Razdoblja, teme Tip

zadatka Opća povijest 13. Francuski apsolutizam kratak

14. Nacistička ideologija kratak Mađarska povijest

15. Pučanstvo Ugarske u XVIII. stoljeću kratak 16. Posljedice tatarske najezde dugačak 17. Széchenyi u reformnom dobu kratak

18. Budimpešta na prijelazu stoljeća dugačak

19. Mađarska vanjska politika između dvaju svjetskih ratova

kratak

20. Revolucija i borba za slobodu 1956. godine dugačak

Kako bismo vam pomogli, dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje. Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno! Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!

Tip zadatka

A B C D E F G H I J K L

kratak kratak dugačak

13. 15. 18.

13. 15. 20.

13. 17. 16.

13. 17. 20.

13. 19. 16.

13. 19. 18.

14. 15. 18.

14. 15. 20.

14. 17. 16.

14. 17. 20.

14. 19. 16.

14. 19. 18.

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2!



13. Zadatak je u svezi s francuskim apsolutizmom. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja prezentirajte kako je ostvarena apsolutistička vladavina u Francuskoj Luja XIV! „Gospodo, pozvao sam vas kako bih vam priopćio: do sada je, mojom voljom, državnim poslovima upravljao pokojni kardinal Mazarin. Sad je došlo vrijeme da ja sam upravljam državom. Vi ćete mi pomagati vašim savjetima, kada ja to budem zatražio od vas. Nalažem vam, gospodine kancelare, da bez moga odobrenja ništa ne ovjeravate pečatom, a vi gospodo državni tajnici, bez moga odobrenja ne smijete ništa potpisati – čak ni putovnice.“ (Govor Luja XIV. ministrima drugi dan nakon smrti Mazarina, 1661.) „Uraim, azért hívattam önöket, hogy elmondjam: eddig az államügyeket saját akara-tomból a néhai Mazarin bíboros úr irányította. Most elérkezett az ideje, hogy magam kormányozzak. Önök segíteni fognak a tanácsaikkal, amikor én kérem Önöktől. Elrendelem, kancellár úr, hogy semmit se pecsételjen le az én parancsom nélkül, és Önök, Államtitkár urak, a rendelkezésem nélkül semmit sem írhatnak alá, még egy útlevelet sem.” (XIV. Lajos beszéde a miniszterekhez Mazarin halálának másnapján; 1661) ……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

…..……………………………………………………………………………………………….

…..……………………………………………………………………………………………….

…..……………………………………………………………………………………………….



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiraje događaja

6

Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24 Djelitelj2 Broj ispitnih bodova 12

14. Zadatak je u svezi s nacističkom ideologijom. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristične crte nacističke ideologije!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

„Dolje sa svim protivnicima Velike Njemačke“ (Promidžbeni plakat, 1940.)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


6


15. Zadatak je u svezi s Ugarskom XVIII. stoljeća. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite promjene koje su uslijedile u pučanstvu Ugarske tijekom XVIII. stoljeća! Svojim odgovorom obuhvatite i uzroke promjena! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Pučanstvo Ugarske (zajedno s Hrvatskom) početkom XVIII. stoljeća (procjena) krajem XVIII. stoljeća (popis pučanstva) 4 milijuna stanovnika 9,5 milijuna stanovnika

Etnički omjeri u Ugarskoj krajem XVIII. stoljeća

Mađari Ostali Rusini Srbi i Hrvati Nijemci Slovaci Rumunji



…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

…………………………………………………………………..……………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


6


16. Zadatak je u svezi s tatarskom najezdom. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite posljedice tatarske najezde te politiku Béle IV. nakon tatarske najezde! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

„[...] ugledasmo od Tatara opustošen krajolik [...]. Zvonici crkava nam bijahu smjerokazi na putu iz jednoga mjesta u drugo, i oni nam iscrtaše strašan smjer [...]. Stigosmo u grad Erdeljski Biograd (mađ. Gyulafehérvár) gdje ne nađosmo ničega osim lubanja i kostiju ubijenih, razrušene i otkopane zidove bazilika i palača. [...] i kod desetoga miljokaza ugledasmo jednu čarobno visoku planinu [...] gdje se okupilo mnoštvo izbjeglih ljudi i žena koji nas dočekaše u suzama. [...] Na kraju nam dadoše



crnog kruha koji izmijesiše od brašna i mljevene kore hrastova drveta.“ (Rogerije:Carmen miserabile/Žalobna pjesma „[…] szemügyre vettük a tatároktól elpusztított vidéket […]. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink egyik helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat jelöltek […]. Gyulafehérvár városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait. [...] És a tizedik mérföldkőnél [...] volt egy csodálatosan magas hegy [...] embereknek és asszonyoknak nagy sokasága menekült ide, és most könnyek között fogadtak. [...] Végül fekete kenyeret adtak nekünk, amelyet lisztből és összemorzsolt tölgyfakéregből sütöttek.” (Rogerius: Siralmas ének) „Budući da su tada Tatari veliki dio stanovništva zemlje pobili ili ih zarobivši poveli sa sobom, zemlja koja je nekada bila napučena narodom, na puno mjesta ostade opustjela, kraljevskom smo uredbom nastojali iz svih krajeva svijeta okupiti kako vojnike tako i poljodjelce, kako bismo ih naselili na opustošenu i od svojih stanovnika napuštenu zemlju.“ (Povelja Béle IV. iz 1268. godine) „Miután a tatárok egykor az ország lakosainak nagy részét megölték, vagy elhurcol-ták, s az ország, amely azelőtt telve volt néppel, sok helyütt pusztasággá vált, királyi rendelettel igyekeztünk a világ minden részéről mind katonákat, mind földmű-veseket gyűjteni, az elpusztított és lakosaiktól elhagyott földek benépesítésére.” (IV. Béla 1268. évi oklevele) „Mi [Béla IV.] milošću Božjom kralj Ugarske [...] dajemo na znanje svima koji ovo pismo budu vidjeli da svi Ugarski plemići koje nazivaše kraljevskim servijentima, zajednički stupivši pred nas, pokorno i vjerno nas moljahu da ih izvolimo sačuvati [...] u njihovim slobodama [...]. Razmotrivši kako su njihove ustrajne molbe opravdane i zakonite, nakon vijećanja s barunima i njihovom suglasnošću prosudismo ih prihvatljivim [...]. Također naredismo da je svake godine na dan svetog blagdana kralja netko od njih dužan doći u Biograd, te da se iz svake županije po dva-tri plemića dužno pojaviti, kako bi u njihovoj nazočnosti mogli pružiti zadovoljštinu svakome onome kome je od bilo koga učinjena šteta ili nepravda.“ (Iz zakona iz 1267.) „Mi [IV. Béla] Isten kegyelméből Magyarország királya [...] tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan azt kérték, hogy őket […] elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk […] Mivel úgy találtuk , hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőnek véltük […]. Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra jönni, és minden megyéből két vagy három nemes tartozzék megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.” (Az 1267. évi törvényből)



……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


10


17. Zadatak je u svezi s poviješću Ugarske u reformnom dobu. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite prijedloge koje je formulirao grof István Széchenyi radi preobrazbe ugarskog gospodarstva! „7.: troškove Riznice Doma i Skupštine neka snose i plemići [u omjeru veličine posjeda]. Kao posljedica ovih zakona domovina će zaživjeti novim životom, te zbog sloboda, potrebito je, 8.: uređenje voda, gradnja i održavanje putova, odnosno interne carine – koje svi podjednako imaju plaćati – moraju biti predmetom Skupštine; jer u tim stvarima mora vladati harmonija i strogo suglasje. Ali, pored toga, marljivost se ne može strelovito uzdignuti jer se kao štetne prepreke moraju ukloniti, 9.: monopoli, cehovi, limitacije [od vlasti ustanovljene cijene] i ine ustanove – zauvijek.“ (Stádium, 1833.)

„7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint [a birtok arányában] viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly, hogy 8-szor: a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert ilyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell. De mind emellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt, 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat [a hatósági árszabásokat] s egyéb ilyes intézeteket örökre. ” (Stádium; 1833) …………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….



…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


6




18. Zadatak je u svezi s razdobljem dualizma. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarsku ulogu i razvoj Budimpešte te njene društvene promjene na prijelazu XIX. i XX. stoljeća! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

pojedinačne tvrtke državne tvrtke

dionička društva

zadruge

„1. § Neka se rijeka Dunav uz Budim-Peštu regulira na način kako to zahtijevaju potrebe trgovine i plovnog prometa glavnoga grada kao središta industrije i trgovine, te neka se podigne na razinu slobodnog prometanja koji je neophodan uvjet za razvoj industrije i trgovine: ovlašćuje se ministarstvo da ciljem ostvarenja tih investicija sklopi ugovor o lutrijskom zajmu u vrijednosti od dvadeset i četiri milijuna austrijskih forinti.“ (X. članak zakona iz 1870.) „1. §. Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett aképpen szabályoztathassék, a mint a hajó-zás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon elő-nyeit biztosítsa a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos célból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztrák értékű forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen.” (1870. X. törvénycikk)

Broj registriranih tvrtki u Budimpešti po vrsti trgovačkih društava



Raspored stanovništva Budimpešte po grupama zanimanja

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

Primarni proizvođači Industrija Trgovina, zajam Javna služba, slobodna zanimanja Nadničari Žive od svog imetka Domaćice Obrana Promet

1880. 1910.



……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

……………………………………………………………………..…………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


10


19. Zadatak je u svezi s mađarskom poviješću između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja prezentirajte koju je ulogu u mađarskoj vanjskoj politici 1920-ih godina odigrala teritorijalna revizija! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Mi nismo pokrajine izgubili. Nas su raskomadali. [...] mi se na sva vremena ne možemo odreći jedne trećine svoga roda. To prihvatiti kao pravdu – ne možemo. [...] Ako je netko svoj prsluk krivo zakopčao, može to popraviti samo ako ga otkopča i zatim dobro zakopča. Na tim granicama ne može biti sazdan jedan trajan mir. Na tim se granicama može sagraditi jedna tamnica u kojoj smo mi zatvorenici, a pobjednici su čuvari [...] nama trebaju druge granice.“ (Iz govora Istvána Bethlena, 1928.)



„Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket feldaraboltak. [...] mi fajunk egyharmadáról örök időkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk. [...] Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők az őrzők. [...] nekünk más határokra van szükségünk.”(Bethlen István beszédéből; 1928) …………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

…………………………………………………………..……………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


6




20. Zadatak je u svezi s revolucijom i oslobodilačkom borbom 1956. godine. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite uzroke koji su doveli do izbijanja revolucije! Predstavite najvažnije događaje koji su se desili na sam dan izbijanja revolucije! „5. Zahtijevamo opće, jednake i tajne izbore u državi, uz sudjelovanje više stranaka [...]. 7. Zahtijevamo reorganizaciju cijelog mađarskog gospodarstva [...]. Imajući u vidu domaće uvjete neka se izvrši revizija našeg cijelog gospodarskog sustava koji je zasnovan na planskom gospodarstvu. 9. Zahtijevamo potpunu reviziju normi primijenjenih u industriji, žurno i temeljno rješavanje zahtjeva plaća inteligencije i radništva. Molimo ustanovljenje minimalnih plaća radništva. 10. Zahtijevamo da se sustav obavezne isporuke postavi na nove osnove [...] ravnopravno pomaganje samostalnih seljaka. 11. Zahtijevamo reviziju svih političkih i gospodarski sudskih postupaka pred neovisnim sudom, puštanje na slobodu i rehabilitaciju nedužno osuđenih. 12. Potpunu slobodu mišljenja, javnog istupa, tiska i radija [...]. 13. Zahtijevamo da se [...] sruši Staljinov kip [...]. 14. [...] vraćanje starog Kossuthovog grba, da se 15. ožujka proglasi nacionalnim blagdanom, [...] a 6. listopada danom nacionalne žalost.“ (Dijelovi iz 16 točaka mađarske sveučilišne mladeži)

„5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével […] 7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését […] Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket a hazai adottságoknak […] szem előtt tartásával. 9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, munkások és értelmiségiek bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását. 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését […] az egyénileg dolgozó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálását, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását és rehabilitálását. 12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót […] 13. Követeljük, hogy […] a Sztálin-szobrot […] bontsák le […] 14. […] kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását, […] március 15-e nemzeti ünnep, […] október 6-a pedig nemzeti gyászünnep […] legyen. ”(Részletek a magyar egyetemi ifjúság 16 pontjából)



Staljinov kip 23. listopada navečer

„Trenutno najvažnije nastojanje protivnika našega naroda je da pokušaju uzdrmati vlast radničke klase, olabaviti radničko-seljački savez, potkopati vodeću ulogu radničke klase u našoj zemlji, uzdrmati povjerenje našega naroda u svoju partiju, Partiju mađarskih radnika, da pokušaju olabaviti čvrste prijateljske veze između naše zemlje, Narodne Republike Mađarske i ostalih zemalja koje grade socijalizam, posebice između naše zemlje i Socijalističkog Sovjetskog Saveza. [...] Tvrde da u trgovini sa Sovjetskim Savezom nismo ravnopravni partneri, da naš odnos sa Sovjetskim Savezom ne počiva na ravnopravnim osnovama, da našu neovisnost moramo obraniti navodno ne od imperijalista već od Sovjetskog Saveza. Sve je to notorna laž [...].“ (Iz govora Ernőa Gerőa na radiju)

„Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás–paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában, megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a Szocialista Szovjetunió között. […] Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya, és hogy függetlenségünket állítólag nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemenszedett valótlanság […].” (Részlet Gerő Ernő rádióbeszédéből) …………………………………………………………..……………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….



……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….

……………………………………………………………..…………………………………….



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


10








Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Svjetske religije 3 2. Osmansko Carstvo 4 3. Ekonomska politika Karla I. Roberta 3 4. Prosvjetiteljstvo 4 5. Rákóczijeva oslobodilačka borba 4 6. Industrijska revolucija 4 7. Industrija doba dualizma 4 8. Emancipacija žena 4 9. Mađarski Židovi 4 10. Industrija 1950-ih godina 3 11. Masovna kultura, promidžba 3 12. Današnje mađarsko društvo 5

I. Ukupno: 45 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

13. Francuski apsolutizam 12 14. Nacistička ideologija 12 15. Pučanstvo Ugarske u XVIII. stoljeću 12 16. Posljedice tatarske najezde 21 17. Széchenyi u reformnom dobu 12 18. Budimpešta na prijelazu stoljeća 21 19. Mađarska vanjska politika između dvaju

svjetskih ratova 12 20. Revolucija i oslobodilačka borba 1956. godine 21 II. Ukupno: 45

Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita: 90

Profesor koji je ispravio

radnje Datum: .......................................... _________________________________________________________________________________

Broj bodova zaokružen na cijele

brojeve/elért pontszám egész

számra kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program/programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci / I. Egyszerű, rövid feladatok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem / II. Szöveges kifejtendő feladatok Profesor koji je ispravio radnje/

javító tanár Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: ............................. Datum/Dátum: ....................................

Documents

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN...Pridružite izvore pojmovima koji se nalaze u tabeli! U tabelu upišite slovni znak (prikaza ili navoda) odgovarajućeg izvora! Jedan izvor izostaje