1

Új arab világ születik?

Ahlan ve sahlan

2

Az előadás témái

1. Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus?

2. Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe

3. Új arab világ születik?

4. Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók!

3

Mi zajlik az arab világban?

• Forradalom?

• Sőt polgári forradalom?

• Szociális lázadás?

• Vallási indíttatású megmozdulás?

• Demokratikus reformokat követelnek?

4

Egységes az arab világ?

5

Törésvonalak az arab világban

• Szunnita-síita (alavita, vahabita).

• Olajország-nem olaj ország.

• Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül.

• Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége.

• Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus.

6

Mi volt az általános kiváltó ok?

• mélyülő szociális szakadék - korrupció

• áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek

• a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%)

7

8

9

Mi okozta?

• Aszály, rossz időjárás.

• Bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért.

• egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő.

10

Mi volt az azonosság?

• Társadalomszervező erő nem mutatkozik.• Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták, • a Szociális Világfórum mozgalom baloldali

képviselői• és a politikai baloldal általában. • Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a

társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak

• Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció.• Az iszlám egyesítő ereje: az umma (muszlim

nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.

11

Mi volt az azonosság?

• Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok.

• Nincsenek politikai vezetők.• Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség.• De a Nyugat iránti elkötelezettség sem.• Nem jelenik meg a szélsőséges

fundamentalizmus.• A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a

transzparenseken.

12

Ország specifikus okok

Vallási konfliktuspotenciál:Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában nem jelentkezett

Ezzel szemben:Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Jemenben a síita-szunnita ellentét az egyik kirobbantó ok

Dinasztia alapítási törekvések ellen:LíbiaEgyiptom 1990 óta egyesített Jemen az al Kaida fellegváraAlgéria

13

Ország specifikus okok

• Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei.

• Algériában: Buteflika elnök és a titkosszolgálat vezetője közötti ellentét.

• (Algériában erős kormányzati pozíciókat töltenek be a korábbi nemzeti felszabadítási mozgalom, az FLN kapitalista útra tért képviselői (Bouteflika államelnök a mozgalom egyik vezetője volt), ám ugyanakkor az iszlám fundamentalizmus is erős gyökeret vert )

14

Kulcs országok az arab világban Egyiptom

• Hivatalosan agrár országnak minősül

• Bár a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 15%, ipar 35%, szolgáltatások 50%.

• A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosul!

15

Politikai berendezkedés

• Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki ötödik elnöki ciklusát töltötte. Ő (volt?)a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt vezetője.

16

A Muszlim Testvériség

• 1928-ban alapították.

• Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül.

• 2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt

• Politikai szerepe jelentős.

• Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív.

• A tüntetésre visszafogottan reagált.

17

A katonaság szerepe

• Hogy jutott a gazdaság 40%ának birtokába?

• Sikertelen kísérletek a közép-tőkés réteg megteremtésére

• A tisztikar megosztott • Gamal Mubarak negatív szerepe• Ez magyarázza a katonaság hozzáállását

a népfelkelés idején• Katonai puccs

18

Kulcs országok az arab világban

• Líbia• Patthelyzet.• Légi hadműveletek végleges győzelmet nem igazán

hozhatnak. (Titkos szárazföldi hadműveletek?)• Nincs távlati stratégiai cél, csak napi taktikai célok.• A tűzszünet feltétele Khadafi kiiktatása.• Khadafi nem hajlandó elmenni – és hova? Arab ország

nem fogadja be. Talán Dél-Amerika?• A felkelőknek nincs fegyverük. Kiképzetlenek. • Egyedül Franciaország hajlandó fegyvert szállítani.• Ez a lépés megosztja Európát. Máris ellentét

Franciaország és Németország között.

19

Kulcs országok az arab világban

• Szíria• Relatív stabilnak tünt, 1963 óta a BASZ part uralja • ”egység-szabadság-szocializmus” • jegyében. Azóta rendkívüli állapotok.(48 éve)• A párt kezdeti célja: az arab világ egyesítése egy

államban.• 1970 óta szovjet orientáció• Elharapódzó korrupció Asszad körül.• Rendkívül fiatal lakosság. (62% 30 év alatti)• Létező középosztály.

20

Kulcs ország a térségben

• Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokrácia elleni haraggal párosul.

• Minden siita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön,

• de keményen elnyom otthon.

• Kiválóan kiépített titkosszolgálat, • Átláthatatlan atomprogram.• Siita térnyerés felboríthatja az egész térség

erőegyensúlyát.

21

Mit hozott az olajgazdagság?

22

Az olaj szerepe

• Az 1972-74-es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot

• Hirtelen megnőttek a bevételek.

• Javultak az életkörülmények.

23

A világ olajtermelése

Helyezés Ország Olajtermelés

ezer hordó/nap

1 Oroszország 9920

2 Szaúd-Arábia 8146

3 USA 8068

4 Irán 4172

8 Irak 2420

18 Líbia 1550

Arab Liga 26220

Világ 85160

24

Mit hozott az olajgazdagság?

• Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedig közvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké.

• . Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást.

• .

25

Mit hozott az olajgazdagság?folyt.

• Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult

• A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak

26

Az arab világ válasza a csökkenő olajárakra a 80-as évekre

• az iszlám fundamentalizmus megerősödése• a terrorizmus megjelenése.• • USA támogatja a terrorizmust a Szovjetunió ellenében.

(Afganisztán, Algéria)

• Nyugat-ellenesség felerősödése.

• Az iszlám különböző irányzatai – elsősorban a szunniták és a siíták – közötti ellentét kiéleződése.

• .Nyugat fokozott mértékben támogatja az egyeduralkodókat (az iraki Szaddam kivételével), mert féltek a népharag kirobbanásától.

27

USA félelmei

• a térség destabilizálódása, • az olajellátás és a hajózás zavarai, • az amerikai támaszpontok elleni támadások, • az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers

gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek.

• Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték,

• ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.

28

A jövő• A 20. században az arab világot két - nyugatról importált -

ideológia dominálta, a szocializmus és a nacionalizmus.

• Mára ezek hatása –elsősorban a szocializmusé - elenyészett, sőt diszkreditálódott.

• Néhol sikerült életbe léptetni a szocialista elképzeléseket, de azok - enyhén szólva - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

• A nacionalizmus legfőbb célkitűzését, a nemzeti szuverenitás megvalósítását legtöbb helyen elérték, de ez sem vitt közelebb a társadalmi igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez.

29

A pánarab eszmék elhalványulása

• A pánarab eszmék helyett a nemzeti identitás felértékelődése.

• Az eredmény a nem arab lakosság radikalizálódása:

• az Irán, Irak és Törökország területén élő kurdok, illetve Észak-Afrika berberei.

• Washington támogatta mind a kurdok, mind pedig az iraki síiták rendszerellenes lázadását, egy kvázi Kurdisztán megalapítását.

30

Ma kétféle arab rendszer létezik

– Az egyik, mely az adott nép lojalitására épül, az etnikai, törzsi, régiós vagy ezek egyfajta tetszőleges kombinációja; a legjellemzőbb példa erre Marokkó, vagy az Arab-félsziget monarchiái.

– A másik, mely a lakosság engedelmességén alapul és az európai típusú - jobb vagy baloldali, fasiszta vagy kommunista - diktatúrák hatalomtechnikai megoldásait alkalmazza.

– Ez utóbbi államok sikerrel osztják meg a társadalmat, hatékonyan alkalmazzák az elnyomást, illetve olyan külső ellenségképekkel manipulálnak, melyekre társadalmaik nagyon fogékonyak..

31

Társadalmi fejlődést gátló tényezők

• Társadalmi elmaradottság.• Kulturális elmaradottság:• Az arab világban évente arabra fordított kötetek

összmennyisége egyötöde a Görögországban görögre fordított kötetekének.

• Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között bejegyzett szabadalmak száma a következőképp alakult:

• Szaúd-Arábia 171, Egyiptom 77, Kuvait 52, Egyesült Arab Emirátusok 32, Szíria 20, Jordánia 15.

32

Társadalmi fejlődést gátló tényezők folyt.

• Ezzel szemben az adott periódusban bejegyzett dél-koreai szabadalmak száma 16 328, illetve az Izraelé: 7652 volt.

• Példátlanul magas az analfabetizmus.• Egy, 2003-ban az világ jelentékeny egyetemeiről

készült 500-as listán egyetlen arab egyetem neve sem szerepelt, de azokon a listákon sem szerepelnek arab oktatóintézmények, melyek a kevésbé előkelő vagy eredményes egyetemeket sorolják fel.

33

Vélemény

• „A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyik legfőbb oka az arab nők alávetett helyzetében keresendő.”

• Idézet a Foreign Affairsből

34

A kommunikációs forradalom

• Az arab társadalmak magatehetetlenül szemlélik a világban zajló kommunikációs forradalmat is. A korábbi időszakokban a rezsimek megtanulták manipulálni a sajtót és általában a kommunikációt, de a modern eszközök globális befolyását nem tudják már hatékonyan ellenőrizni (szatellit tévé-adások, internet). Viszont a Nyugat-ellenes és radikális csoportok is felismerték, hogyan fordítsák saját előnyükre e lehetőségeket

35

Paradoxon

a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugat-ellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja

hiányzó szabadságának megszerzését

36

Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások?

• Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni.

• A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki.

• De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk.

• De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz

• A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.

37

A világ újrafelosztása

38

USA változó szerepe a térségben

• USA befolyása csökkenőben.

• Obama a belpolitikára koncentrál. (47% támogatottság)

• Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet.

• Fellépő vákuumot ki tölti be?

39

Orosz érdekek

• Kétarcú külpolitika.• Fegyvereladásokban és az olajár

növekedésében érdekelt.• Amerikai kudarc Irakban. • Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban.• Fegyvereladások - átmeneti(?) -

csökkenése a jelenlegi válságtérségekben

• Új konfliktusgócok gerjesztése.

40

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

• Kína céljai:• Gyarmatosítás, területszerzés• Energiaforrások megszerzése• Ásványkincsek megszerzése• Az afrikai exportkvóták megkaparintása

– Dél-afrikai, nigériai textilipar bekebelezése– 2006 óta 20 millió hektárnyi földet vettek bérbe 100

évre.

• Afrika feldolgozatlan exportjának 80%-a Kínába irányul

41

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

• Kína módszerei:

• Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködésként állítja be.– Nyugat kizsákmányoló mert:

• megtagadja a tőkepiacokhoz való hozzáférést• a gazdasági liberalizáció révén• költségvetési megszorításokkal

42

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

• Kína módszerei• Kettős könyvelés: a befektetéseket segélyeknek

állítják be• Afrika Kína 3. legfontosabb partnere• Kongóval megkötötté az „évszázad szerződését,

szinte a teljes bányakincs kiaknázására (volt Zaire)

• Kína koncessziós kölcsönöket nyújt, ami Afrika további súlyos eladósodásához vezet.

• Kínaiak nagymértékű betelepülése• A kínainál is olcsóbb munkabérrel dolgoztat

43

Kinek van még érdeke? Ellenérdeke?

• India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába

• Irán, vallás terjesztési érdekek

• Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.

44

Van stabilizáló erő?

Nincs!!!

Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is

45

Várható világgazdasági-biztonsági hatások

46

Fegyvereladások jelenlegi helyzete

• Oroszország 2011-ben 10.2 milliárd dollár fegyvereladásra számit.

• Ezzel USA (28 milliárd dollár) után a 2. helyen áll.

• Oroszország 2010-ben egyedül Líbiával 2 milliárd dolláros szerződést kötött vadászgépek, védelmi rendszerek és T-90-es tankok vásárlására

47

Bahrein stratégiai kulcspozícióban

• USA 2010-ben egyedül Bahreinnek 1.4 milliárd dollár értékben adott el F-16-os vadászgépeket, Apache és Cobra helikoptereket és Abrams harckocsikat.

• Itt állomásozik az V. flotta, két repülőgép hordozó és 30 hadihajó és egy sor kétéltű jármú van a térségben, tengerészgyalogosok partra szállítására.

• Jelenleg 4000 amerikai katona tartózkodik a térségben.

48

A kulcspozíció elemei

• A kőolaj szállítási útvonalak felügyelete (70%)

• Irán szemmel tartása

• A tálibok és Afganisztán elleni háború támogatása

• A szomáliai kalózok visszaszorítása

49

Mit hozhat a jövő?

• USA nyilvánvalóan ragaszkodik a támaszpontokhoz, a térségi jelenléthez, ehhez fenn kell tartani a rezsimeket.

• Az orosz fegyvereladások kiesése új konfliktusok gerjesztéséhez, új konfliktusgócok kialakulásához vezethet.

50

Irán szerepvállalása

• Egyik legveszélyesebbnek tűnő tényező.

• Kiszámíthatatlan.

• Célja: az iszlám forradalom exportja.

• Külső szálként mozgatja a belső eseményeket.

• Vallási színezetet kívánt adni a megmozdulásoknak a demokráciát követelő jelszavak helyett.

51

Líbia szerepe

• Látszólag a legveszélyesebb, de valójában elszigetelt.

• Nem kizárt egy radikális iszlám forradalom.

• De fennállhat az ország kettészakadása is.

• Veszélyessége a Nyugat megosztásában rejlik.

52

Egyiptom

• Tunéziával együtt a leginkább konszolidált viszonyokat mutatja.

• Az egyiptomi „katonai puccs” a kibontakozás ígéretét hordozza. Folyik a felelősségre vonás.

• Komoly lépések a demokratikus reformok bevezetése iránt.

• Esetleges példa Törökország,(?) Spanyolország.• Kormányzati és civil szervezetek erőfeszítései:• magyar és lengyel mintára szervezendő politikai pártok,

ifjúsági mozgalmak, szakszervezeti mozgalmak becsatornázása politikai pártokba.

• Tunéziában már voltak pártkezdemények. Jelenleg félszáz párt kérte a bejegyzését.

53

Hogy rendezi át újra a világgazdaságot?

Mi lesz az olaj sorsa?

54

Mit hozhat a jövő? Folyt.

• Az arab világ további szétforgácsolódására lehet számítani.

• A pánarab eszmék egyesítő ereje feltehetően nem érvényesül.

• Az iraki térségben akár a térkép újrarajzolása is várható: új államhatárok születhetnek.

55

Megmaradnak a rendszerek?

• Feltételezhető, hogy a sejkségek és királyságok uralkodó családjai átmentik hatalmukat.

• A köztársasági berendezkedésű országokban egy-egy különösen gyűlölt családi klánt elkergethetnek, de aligha kerül napirendre az egész politikai elit letaszítása.

• nem várható, hogy a gazdaság működési módját megkérdőjeleznék.

•

56

Megmaradnak a rendszerek?

• Néhány szociális engedményre sor kerülhet (több arab országban már növelték az élelmiszerek állami ártámogatását)

• eredményeket érhetnek el a polgári értelemben vett politikai szabadságjogok tekintetében is,

• a társadalmi viszonyok megkérdőjelezése azonban egyelőre nem került napirendre.

• Minden arab országban fennmarad a katonaság és a katonai vezető szerep.

57

Összegzés

• Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nyugati világban a pénzrendszer irányítja a gazdaságot, szabja meg a társadalmi mozgások keretét.

• Ezzel szemben az iszlám világban máig is a hadsereg és a bürokrácia irányítja az államokat.

58

Összegzés

• Így aztán hiába is volt évszázadokon keresztül a nyugat-európainál jóval magasabb a

mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudomány, az irodalom és a művészetek színvonala, az autonóm

város és polgára mégsem jelent meg.

59

Összegzés

• Az iszlám világ hatalmas városai nem önálló gazdasági tevékenységüknek köszönhetően, hanem a mindenkori uralkodók hatalmi központjaként virágoztak fel, lakóik a

katonák és hivatalnokok

kiszolgálásból éltek.

60

Összegzés

• A kereskedők, bankárok, iparosok minden vagyonuk ellenére is kiszolgáltatottak maradtak a fegyveres erőkkel szemben, az egyén csakis a közösség tagjaként számíthatnak védelemre. Ilyen közösségnek megmarad a család, a “klán”, a törzs, és a legmagasabb szinten pedig maga az umma, az igazhívő muzulmánok közössége, ami akkor is állandó, ha az uralkodók és dinasztiáik sorra váltják egymást a hatalomért folytatott állandó küzdelemben.

61

S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelően az iszlám:

ín az aula,

azaz vallás és állam egyszerre.

A vallás világa állandó,

a hatalomé forgandó.

62

E hatalom az iszlám világban egyértelműen

“a kard emberei”-é volt, és az ma is,

amihez “a toll emberei”

csak asszisztálhatnak.

63

Köszönöm a figyelmet