Vadászati ökonómia és politika

Schiberna Endre

2

Az EU és versenytársainak területe

(1000 km2)

EU China Japan Russia United States

16 889

9327 9159

4234

365

500

1339

128 142

307

EU China Japan RussiaUnited States

Az EU és versenytársainak népessége

(millió fő)

Adatok: 2007

3

Részesedés a termékek világkereskedelmében (2007)

Részesedés a szolgáltatások világkereskedelmében (2007)

Others53.2%

EU17%

United States14.5%

Japan5.8%

China9.5%

Others40.6%

EU28.5%

United States18.2%

Japan6.8%

China5.9%

4

Az EU és versenytársainak gazdasága és jóléte

EU China Japan Russia United States

12 508

1 326

3 329

468

9819

EU China Japan Russia United States

25 100

4 400

27 800

12 200

38 700

A gazdaság mérete GDP 2008 (milliárd €)

Teljesítmény 1 főre eső GDP 2008 (€/fő)

5

EU országainak népessége 2009-ben(millió fő)

82

.1

64

.4 61

.6 60

.1

45

.8

38

.1

21

.5

16

.5 11

.3 10

.610

.8 10

.5 10

.0 9.3 8.4

7.6 5.5 5.4 5.3 4.5 3.3 2.3 2.0 1.3 0.8 0.5 0.4

Franc

e

Sp

ain Sw

ed

en

Po

lan

d

Fin

lan

d

Italy

Un

ited

Kin

gd

om

Ro

ma

nia

Gre

ec

e

Bu

lga

ria

Hu

ng

aryP

ortu

ga

l

Au

stria

Cze

ch

Re

pu

blic

Irelan

d

Lith

ua

nia

La

tvia

Slo

va

kia

Esto

nia

Den

ma

rk

Neth

erla

nd

s

Belg

ium

Slo

ve

nia

Cyp

rus

Lu

xe

mb

urg

Ma

lta

Germ

an

y

6

EU országok területe

Franc

e

Sp

ain

Sw

ed

en

Germ

an

y

Po

lan

d

Fin

lan

d

Italy

Un

ited

Kin

gd

om

Ro

ma

nia

Gre

ec

e

Bu

lga

ria

Hu

ng

ary P

ortu

ga

l

Au

stria

Cze

ch

Re

pu

blic

Irelan

d

Lith

ua

nia

La

tvia

Slo

va

kia

Esto

nia

Den

ma

rk

Neth

erla

nd

s

Belg

ium

Slo

ve

nia

Cyp

rus

Lu

xe

mb

urg

Ma

lta

544

506

410

357

313 305 295

244 230

131

111

93 92 83

77 68 63 62

49

43 43 34

30

20 9

3 0.3

7

2008 GDP/fő27 EU ország átlaga = 100%

Lith

ua

nia

271

137135 123

118114

122117

115116 107101103

10095 94 91

80 76 7668 6372

615658

46 40

Lu

xe

mb

ourg

Irelan

d

Neth

erla

nd

s

Au

stria

Den

ma

rk

Belg

ium

Sw

ed

en

Fin

lan

d

Germ

an

y

Fran

ce

Italy

Sp

ain

EU

-27

Cyp

rus

Gre

ec

e

Slo

ve

nia

Ma

lta

Po

rtug

al

Esto

nia

Hu

ng

ary

Slo

va

kia

La

tvia

Po

lan

d

Ro

ma

nia

Bu

lga

ria

Un

ited

Kin

gd

om

Cze

ch

Re

pu

blic

8

2010 EU költségvetés: 141.5 milliárd € = GNI 1.20%

Állampolgári szabadság, biztonság és jogrend2%

Egyéb, adminisztráció6%

Fenntartható növekedés:foglalkoztatás, versenyképesség, regionális fejlesztés

45%

EU globális részvétele:Nemzetközi segélyek

6%

Természeti erőforrások: agrárium és környezet

41%

EU költségvetésének belső arányai

9

Innovációs és K+F költségvetési költések a 2006-os GDP arányában

1.8%

3.0%

1.3%

2.6%

3.4%

EU EU objective China Japan United States

10

A Bizottság alkalmaz ~23 000 állandó közalkalmazottat és ~11 000 határozott idejű munkást

Egyéb EU intézményekben~10 000 alkalmazott

Az EU adminisztráció minden állampolgárnak 15€ költséget jelent évente

11

EU energiahordozó fogyasztásának belső

arányai 2008-ban

Oil36%

Gas25%

Nuclear13%Coal

18% Renewables8%

45%

84%

60%

100%

54%

OilCoal Gas Nuclear(uranium)

Renewables All types of fuel

0%

Energiahordozók importaránya 2008-ban

12

EU a klímaváltozás elleni harc főszereplője

> üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ig> energiahatékonyság 20%-os növelése 2020-ig> megújuló energia (szél, nap, víz, biomassza) felhasználási arányának

20%-os növelése

Vadászati ökonómia és politika

Schiberna Endre

14

Az európai integráció> Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl.

Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok)> 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer

gondolata „Páneurópai Mozgalom”> A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció

bukása.> A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az

együttműködések tartósságára

15

Az európai integráció> II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon

meggyengült helyzetén:– POLITIKAI– GAZDASÁGI – KATONAI

> Nyilvánvaló az együttműködési kényszer> Együttműködés lehetséges módjai:

– kormányközi– nemzetek feletti intézményrendszer

16

Az európai integráció > POLITIKAI:

– egységes fellépés a nemzetközi politikában> GAZDASÁGI:

– Egyesült Államok dominanciája– Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések

területén– A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a

húzóágazatok számára> KATONAI:

– Szovjet fenyegetés

17

Együttműködés vs. Integráció> Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel

elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre

> Integráció: – nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező

szervezetbe tagozódás– elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali

mechanizmus– felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

18

Kereskedelmi integrációs fokozatok

> Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika

> Vámunió: közös kereskedelempolitika> Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is

szabadon áramolhat> Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes

korlátot:– fizikai (határellenőrzések)– pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.)– technikai (szabványok és egyéb előírások)

19

Gazdasági unió> Kereskedelmi integráció

– fokozatai lásd fent– egységes piac

> Monetáris integráció– monetáris együttműködés, árfolyamrendszer– monetáris unió: közös valuta és központi jegybank

> Gazdaságpolitikai integráció:– agrárpolitika– iparpolitika– versenypolitika

20

Politikai és Katonai integráció> Politikai unió:

– közös törvényhozás– közös kormányzás– közös külpolitika– közös belpolitika és igazságügy– állampolgárság

> Katonai unió:– egységes irányítású közös hadsereg

21

Az európai integrációPOLITIKAIGAZDASÁGI KATONAI

OEECkésőbb: OECDfeladata: Marshall segély elosztása

Európa Tanácsfeladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése

NATOfeladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása

KGST Varsói SzerződésSzovjet befolyás

Regionális kormányközi szervezet

USA központú katonai szövetség

(független) gazdasági integráció

22

Az európai integráció> Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi

erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját> Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni

Németország megfékezésére> Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a

korábbi virágzó ipart> Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági

együttműködés lesz meghatározó

23

Schuman-Monnet terv> Az integrációt fokozatos lépésekben képzelték el> Egységes irányítás alá akarták vonni a francia vasérc és a

német szén kitermelését– Ezzel el lehet kerülni az önálló háborús készülődéseket– Jelentős volt a hiány szénből és acélból, amely a készletek

hatékony felhasználását koordinálni kellett > Biztonságpolitikai motivációra épülő, gazdasági célokat

kitűző integrációs szervezet jön létre> EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (ESZA)

24

ESZA> Franciaország-NSZK tengely> Csatlakozik:

– az integrációpárti Benelux államok,– az elszigeteltségéből kitörni akaró Olaszország

> Szupranacionális intézmények:– Főhatóság (nem nemzeti érdeket képvisel)– Tanács (szakminiszterek, jogalkotás, Főhatóság ellenőrzése)– Közgyűlés (tagállamok parlamenti delegáltjai, konzultatív

funkció)– Bíróság (vitás jogi kérdések rendezése)

25

Integráció elmélyülése> Az ESZA sikere alapján politikai integrációt is elindítják az

Európai Védelmi Szövetség tervével, amely közös hadsereg létrehozására irányul, de ez elbukik, ezért a gazdasági integráció kiterjesztése lett a cél

> Spaak jelentés alapján jön létre a Római Szerződés, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget

> Ezek mellett párhuzamosan létrejön az EFTA Nagy-Britannia vezetésével

26

EGK> Intézményrendszerének alapja az ESZAK> Bizottság (Főhatóság helyett) gyengébb> Tanács (kormányképviseleti szerv) erősebb hatáskör> Közgyűlés korlátozott ellenőrzési jogkörök> Bíróság> Az ESZA, EGK és Euratom Közgyűlése és Bírósága közös

volt, a többi szervei minden szervezetnek elkülönültek

27

EGK vs. EFTA> EFTA

– szabad kereskedelem megteremtése a vámok eltörlésével– kormányközi együttműködés

> EGK: – szabad kereskedelem– integrációs intézményrendszer– közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika– jogharmonizáció

28

Fejlődés> ESZAK 1951> EGK és Euratom 1957> EGK vámok és mennyiségi korlátok lebontása csak ipari

termékekre vonatkozott, de ez megtörtént 1968-ra> Közös Agrárpolitika egységesítette az

agrárprotekcionizmust, amely tagállamok közötti jövedelem átcsoportosítással járt (igazi integrációs lépés) 1962

29

Fejlődés> Nagy-Britannia többször be akart lépni a 60-as években, de

De Gaulle megakadályozta az USA befolyásától való félelem miatt

> 1965: Egyesülési Szerződés, amely az EGK, ESZA és Euratom jogalanyiságát megtartotta, de intézményeit összevonta. Innentől e három közösséget Európai Közösségeknek hívják

> 1973: De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakoznak

> A bővítést követően az USA versenytárs lesz

30

Fejlődés> 1974-től rendszeres állami vezetői egyeztetések, amelyek

fóruma az Európai Tanács (a Tanács továbbra is működik)> 1979 Európai Monetáris Rendszer:

– árfolyam mechanizmus– ECU– Európai Monetáris Együttműködési Alap

> 1981: Görögország> 1986: Spanyolország és Portugália

31

Integráció újabb szakasza> A kezdeti sikerek után a 70-es években elhúzódó olajválság

alakult ki és belső feszültségek keletkeztek. Integráció megtorpant:

– tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak, kereskedelem visszaesett

– Nagy-Britannia nettó befizetéseinek csökkentéséért harcolt

> A nemzetállamok a konjunkturális időszakokban ösztönzik az integrációt, dekonjunktúrában pedig ellenzik

32

Kereskedelmi egységesülés> 1985: Delors terv kitűzi az egységes belső piac létrehozását> 1986: Egységes Európai Okmány 1992-re tűzi ki célul az

egységes piac létrehozását– jogharmonizációs folyamat 300 közösségi irányelv mentén,

amely jelentősen megnöveli a közösségi jog terjedelmét

33

A kereskedelmen túli egységesülés> Egyértelmű gazdaságfejlesztési kérdések

– adott a deregulált kereskedelem, közös piac– gazdaságpolitikai integráció mélyítése– monetáris unió megteremtése

> Politikai integráció bizonytalan:– világpolitikában: „gazdasági óriás, politikai törpe” állapot

megszüntetése– belpolitikában: határok átjárhatósága miatti biztonsági

problémák (bevándorlás és terrorizmus) ellen közösen lehet csak fellépni

34

Maastricht-i szerződés> 1992: Maastricht-i szerződés, amely az európai integrációt

Európai Uniónak nevezi, ez azonban nem önálló jogi személy, hanem az integráció megnevezése

> Monetáris unió:– 1999-re tűzi ki a monetáris unió megvalósítását

> Politikai unió:– uniós polgárság – közös kül- és biztonságpolitika– közös bel- és igazságügy– intézmények hatáskörének kiszélesítése– többségi döntéshozás egyhangú döntéshozással szembeni

kibővítése

35

Újabb állomás> 1990-es évek eleji recesszió> politikai változások keleten> EGK és EFTA együttműködésével létrejön az Európai

Gazdasági Térség, lényegében az EGK szabályait majdnem minden EFTA ország átveszi az agrárpolitikát kivéve

> 1995: Ausztria, Finnország, Svédország átlépnek EFTA-ból EGK-ba, de az EGT nem szűnik meg (Norvégia, Izland, Lichtenstein, EGK)

36

A nagy bővülés előtt> A Maastricht-i Szerződés ambiciózus célokat tűzött ki,

különösen a tagállamok számára mindig nehezebben elfogadható politikai integrálódás miatt.

> Az 1990-es évek elején a keleti politikai fordulat valószínűsítette, hogy a volt szovjet befolyású országok csatlakozni akarnak, amely a létszámot jelentősen megnöveli.

> A nagy létszám mellett az intézményi működés és a döntéshozatali mechanizmusok átdolgozására volna szükség.

37

Reformigények> 1996: Amszterdami Szerződés

– előrelépés a belügyek és a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre történő emelésével

– bővül a Parlament döntési joga> Megoldatlanul hagyja viszont a legfontosabb és

legnehezebb kérdéseket:– Tanácsban hozandó egyhangú döntések körének

minimalizálását a többségi döntések javára– Tanács szavazatainak újrasúlyozása– Bizottság méretének meghatározása

38

Bővítés felé> 1990-es évek közepére 13 ország jelezte csatlakozási

szándékát> 1999 Berlin: Agenda 2000, amely az EU költségvetési és

reformcsomagja, amely arra hivatott, hogy kezelje a várhatóan belépő új tagországok miatt felboruló költségvetést

> 2000: Nizzai Szerződés, amely nem az integrációt mélyítette, hanem az intézményi rendszert reformálta meg annak érdekében, hogy a bővített EU működőképes legyen

39

27 tagú EU> 2004: 10 ország csatlakozott> 2007: Románia és Bulgária

40

1957

1973

1981

1986

1995

2007

2004

nem tag

Vadászati ökonómia és politika

Schiberna Endre

42

Támogatási és pályázati rendszerek

> Magyarországon elérhető források típusai:– Nemzeti költségvetési– Nemzeti – EU társfinanszírozás – EU források

> Az EU forrásai:– Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap,

Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap – Mezőgazdasági támogatások – Közösségi Programok – Közbeszerzések

43

EU forrásallokáció alapja> A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos

hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika vagy a közös monetáris politika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó.

> Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

44

Regionális politika> A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális

fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye.> 1970-1980-as évekbeli déli országok csatlakozása

méginkább széthúzza a regionális különbségeket> 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős

különbségeket hoz

45

Regionális politika> Tervezési folyamat

– A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása

– A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg.

– A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat.

– A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

46

Tervezési folyamat sémája

EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat

Nemzeti Stratégia

Nemzeti Programterv

Pályázati kiírások

47

Regionális politika> 3. célkitűzés (ETE)

– A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért.

– A programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

48

Szervezeti háttér> Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió

kijelöl – irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti,

regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv– közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok

kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése

– igazoló hatóságot: (nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve -szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint

– ellenőrzési hatóságot: (a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).

49

Regionális politika> Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb

térségek fejlesztésére irányulnak. > 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz > Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége:

– NUTS I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) – NUTS II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) – NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20)– NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) – NUTS VI (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

50

Regionális politika> A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont

játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.

> Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre – Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye – Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-

megye – Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye – Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye – Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye,

Nógrád megye – Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-

Szatmár-Bereg m. – Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

51

Regionális politika1. Konvergencia célkitűzés2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés3. Európai területi együttműködés célkitűzés

– Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal

– Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti.

– Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.

52

Regionális politika1. Konvergencia célkitűzés> Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A

27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő.

Jogosultsági feltételek:> A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók

jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

> Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek.

> A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

53

Regionális politika2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés> Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók

versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése.

> A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.

Jogosultsági feltételek:> A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés hatálya alá

tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing-in” régiók).

> A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

54

Regionális politika

2007-2013: 347 milliárd € infrastruktúragazdaságkörnyezettovábbképzés

Konvergencia célkitűzés: Az EU egy főre jutó GDP átlagának 75%-a alatt levő régiókAz alapok 81.5%-át erre a célkitűzésre költötték

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

55

Regionális politika3. Európai területi együttműködés célkitűzés> A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a

határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait.

> Kategóriái: – Határokon átnyúló együttműködés– Transznacionális együttműködés– Interregionális együttműködés

> A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.Jogosultsági feltételek:> A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok

mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.

56

Középkelet-európai makro térség

Délkelet-európai makro térség

57

Regionális politika> Pénzügyi források

– Strukturális Alapok• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)• Európai Szociális Alap (ESZA)

– Kohéziós Alap (KA)

> EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára:– Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA)– European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)

58

Regionális politika> ERFA

– A Regionális Politika legjelentősebb forrása– 1975-től– A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet– Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása– Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális

egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. – A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális

gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.

59

Regionális politika> ESZA

– 1960-tól– Tanács 1081/2006/EK rendelet– Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi

fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek • a teljes foglalkoztatás elérésére, • a munka minőségének és a termelékenység javítására, • társadalmi befogadás előmozdítására • a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű

egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

60

Regionális politika> KA

– Maastrichti Szerződés hozta létre– Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és

csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket.

– környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja

– Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

61

Regionális politika> IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence)

– 2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. – Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország, Macedónia,

Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is.

– Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat.

> ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument)– Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz– EU-ból tartósan kimaradó országok számára– A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági szakadékok

elkerülésére

62

Regionális politika

Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

ERFA ESZA

Európai területi együttműködés célkitűzés ERFA IPA ENPI

63

Regionális politika> Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés)

– Regionális operatív programok: • Nyugat-dunántúli OP • Dél-alföldi OP • Észak-alföldi OP • Közép-magyarországi OP • Észak-magyarországi OP • Közép-dunántúli OP • Dél-dunántúli OP

– Szektoriális operatív programok: • Gazdaságfejlesztés OP • Közlekedés OP • Társadalmi megújulás OP • Társadalmi infrastruktúra OP • Környezet és energia OP • Államreform OP • Elektronikus közigazgatás OP • Végrehajtás OP

64

Regionális politika> ETE OP-ok

– Határokon átnyúló• Magyarország-Szlovákia HÁE OP • Magyarország-Románia HÁE OP • Magyarország-Horvátország HÁE OP• Magyarország-Szerbia HÁE OP• Ausztria-Magyarország HÁE OP• Szlovénia-Magyarország HÁE OP• Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP

– Transznacionális• Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 • Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013

– Interregionális• INTERREG IVC OP• ESPON 2013 OP• INTERACT II OP• URBACT II OP

65

Regionális politika> 2007-2013 között 22,6 milliárd €, azaz 6 ezer milliárd Ft az

EU alapoktól> +15% nemzeti önrész> Összesen 7 ezer milliárd Ft

> Évente 1 ezer milliárd Ft (40-50 ezer milliárd Ft GDP)

66

Közös Agrárpolitika> A Közös Agrárpolitika támogatásai:

– piacszabályozás • termelői támogatások• a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és

exporttámogatások– vidékfejlesztés:

• beruházási támogatások• szerkezetváltás, környezetvédelem• vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

67

Közös Agrárpolitika> A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló

rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza:

– az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez,

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez.

68

KAP – Termelői támogatások> EU közvetlen kifizetés

– A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU-támogatásokra.

– Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár.

– Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%-ot.

69

KAP – Termelői támogatások> Kiegészítő támogatás

– Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal.

– A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik.

– 2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.

70

KAP – Termelői támogatások> Reform

– A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme)

– Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz.

– A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a 2006. évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

71

KAP – Intervenció> Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt

a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra.

> A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is.

> Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

72

KAP-Vidékfejlesztés> Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által

készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe.

> E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

73

KAP-Vidékfejlesztés1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése > A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU minden olyan

kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét.

> A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja: – Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok, – Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő

gazdaság irányítását átvevő gazdálkodók esetében – Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében – Tanácsadó szervezetek működtetése

> A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség: – A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új

művelési technológiák meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése.

– Infrastruktúrafejlesztés – Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása

> A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni: – Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb

bevételkiesést eredményező uniós szabályokhoz és előírásokhoz. – Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az

őstermelőktől származó árukat

74

KAP-Vidékfejlesztés2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása > A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél

keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak.

> Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása.

75

KAP-Vidékfejlesztés3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági

tevékenységének diverzifikálása

> Gazdasági diverzifikálás céljai a következők: – Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása,

mikrovállalkozások indítása, – turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a fenntartható

gazdasági fejlődés előmozdítása > Életminőség javítása:

– Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása

– helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése

76

KAP-Vidékfejlesztés4. Leader > A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a

2000-2006 közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a 2007-2013 közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban.

> Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt: – a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több

tematikus tengelyen alapul a három közül; – a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és – a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a

terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés. > A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse a vidéki

területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

77

KAP-Vidékfejlesztés> I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

– 1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések • 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek• 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása • 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai

nyugdíjba vonulás) • 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

– 2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése

• 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése• 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása• 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése • 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez

kapcsolódó infrastruktúra – 4. Átmeneti intézkedések

• 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása • 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

78

KAP-Vidékfejlesztés> II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése

– 1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek• 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken• 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések• 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai állományának

tenyésztésben történ megőrzése• 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése • 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás

– 2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése• 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági földterületeken • 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése • 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések • 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése• 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

79

KAP-Vidékfejlesztés> III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

– 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések • 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás• 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

– 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések • 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások • 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés• 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése • 2.3.A A kulturális örökség megőrzése • 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

– 3. Képzés és tájékoztatás – 4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

> A LEADER-megközelítés megvalósítása– 1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása – 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések– 3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

ERDŐÉRTÉKELÉS

Schiberna Endre

81

Miért kell értékelni?> Mennyibe kerül ma egy hektár erdő?

– Milyen fafaj?– Hány éves?– Mekkora fatérfogat?– Milyen minőség?– Mikor lehet belőle termelni?– Hol van?– …

> Mennyibe kerül egy hektár vadászterület bérlése?– Apró- vagy nagyvadas?– Ha nagyvadas, milyen az állomány minősége?– Hol van?– …

82

Miért kell értékelni?> Ha lenne értékalapú ingatlanadó> Hitelfedezet megállapítása> Illeték megállapítása (adás-vétel, örökösödés)> Állami földvásárlás esetén vétel árának illetve bérbeadás

díjának meghatározása, ha a bérlői kör korlátozott, és nincs verseny

> Politikai döntések előkészítése> Kártalanítás

83

Az értékelésről általában> A megállapított érték lehet

– Kalkulatív (elvárt érték)• Áldozat, vagy költség alapú• Várható haszon alapú• Összehasonlító

– Forgalmi (piac által kialakított)

84

Az értékelés dilemmái> Lehetőleg piaci árak, de ez nem mindig adott> Rövid távú ingadozások vs. hosszú távú termelési

ciklus (amikorra a kalkulált érték realizálható lenne, a kalkulált hatás (pl. támogatások vagy erdőfenntartási járulék) nem csak összegében változik meg, hanem rendszerében is átalakul.

> Mértékadó kamat megválasztása.> Erdőnevelési modell meghatározása.

85

Az erdő értékének összetevői> Termőföld (termőhely)> Faállomány> Mellékhaszonvétel> Vadállomány (bérleti díj)> Üdülési és védelmi érték> Ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

FAÁLLOMÁNY ÉRTÉKELÉSE

87

Kitermelési érték> A kitermelési érték az adott pillanatban a kitermeléssel

elérhető tőár.> A tőár a választékok árának és a kitermelés és felkészítés

költségeinek a különbsége

ÁTÉ = Σ mi (ai – wi) i= 1…n

ahol:m = választékok tréfogataa = választékárakw = fahasználati költségek

88

Faállomány költségértéke> Az alapelv az, hogy a faállomány legalább annyit kell érjen,

mint amennyi költség vele kapcsolatban felmerült. > Ésszerű gazdálkodás esetén elvileg nem történik olyan

ráfordítás, amely meg ne térülne.> A valóságban azonban a piac nem feltétlenül ismeri el a

felmerült költségeket, ezért a piaci érték a költségértéktől elmaradhat, igaz nagyobb is lehet.

89

Faállomány költségértéke

ÁKÉ = c1(1+p)k-1 + c2(1+p)k-2+…+ + cn(1+p)k-n

– Ba(1+p)k-a

+ (T+K)((1+p)k-1)

Az erdősítés egyes éveiben felmerülő erdősítési költségek

Az előhasználatok költségekkel csökkentett hozama

A felmerülő általános költségek és talajjáradék mint az erdőföld használatának díja

90

Példa

> Mekkora az ÁKÉ20, ha – Erdősítési költség 1. évben: 500 eFt– Erdősítési költség 2. évben: 200 eFt– Erdősítési költség 3. évben: 100 eFt– Erdősítési költség 4. évben: 50 eFt– Állandó költség: 500 Ft/év– Bérleti díj (talajjáradék) 500 Ft/év– Kamatláb: 2 %

91

Példa> ÁKÉ=? 20 éves korban

– C1 x 1,0219

= 500 x 1,3195 = 728 eFt

– C2 x 1,0218 = 200 x 1,2936 = 286 eFt

– C3 x 1,0217 = 500 x 1,2682 = 140 eFt

– C4 x 1,0216 = 450 x 7,2434 = 69 eFt

– szorzó tényező: (1+p)k – 1 = 0,3459– K + T = (k + t) / p = 1/0,02 = -50– (K+T) x ((1+p)k – 1) = 24 eFt

_________– THÉ = 1 247 eFt

92

Faállomány hozadéki értéke> A várható hozamok, és az érdekükben felmerülő költségek

jelenértékének meghatározásán alapul.> Mérlegelni kell, hogy a figyelembe vett hozam milyen

biztonsággal realizálható.> A várható hozamok értékelése reálisabb képet ad a piaci

értékről, de káresemények esetén a költségalapú értékelés a mérvadó.

93

Faállomány hozadéki értéke

V + Bq(1+p)f-q +…- (T+K)((1+p)f-k-1)--------------------------------------------- (1+p)f-k

ÁHÉ=

(1+p)f-k-1

p (1+p)f-k-----------------(T+K) p

Kitermelési költségekkel csökkentett véghasználati hozam

Előhasználatok költségekkel csökkentett hozama

A hozamokból fedezendő talajjáradék és általános költség

94

Példa

> Mekkora az ÁHÉ 65 éves korban, ha – Végvágás 100. évben tőáron: 3 500 eFt– Előhasználat 40. évben: 200 eFt– Előhasználat 70. évben: 500 eFt – Állandó költség: 500 Ft/év– Bérleti díj (talajjáradék) 500 Ft/év– Kamatláb: 2 %

95

Példa> ÁHÉ=?

– V= 3 500– B40 (nem releváns)

– B70 x 1,0230 = 500 x 1,8114 = 906

– K+T = (k+t) / p = 1/0,02 = -50– szorzó tényező: (1+p)f-k – 1 = 0,9999

-50

– osztó tényező: (1+p) f-k = 1,9999

– ÁHÉ = 2 178 eFt

ERDŐTALAJ ÉRTÉKELÉSE

97

A termőtalaj értékeléseA termőföld értékelésének alapja a rajta megtermelhető jövedelem.

Mezőgazdasági művelés (szántó, rét) esetén éves jövedelem, erdő esetén a vágásfordulónak megfelelő időközönként korszaki jövedelem keletkezik.

98

A termőtalaj értékeléseA termőtalajt jellemzően a várható hozam alapján értékeljük. → „Talajhozadéki érték”

∞

∞

THÉmg= r

p

THÉerd= R(1+p)f-1

99

A termőtalaj értékelése› Az erdőtalaj hozadéki értékének meghatározásakor egy

vágásforduló összes értékhozamát és ráfordításait veszik figyelembe.

› A hozamok legnagyobb részben a fahasználatból (vég- és előhasználat), a különböző mellékhozamokból (erdei gyümölcs, gyanta, stb.) adódnak, míg a ráfordítások a fahasználattal, az erdő létesítésével (telepítés, felújítás, ápolás, stb.) kapcsolatos közvetlen költségekből, valamint a különböző, az üzemeléssel kapcsolatos állandó költségekből tevődnek össze.

100

Faustmann-König képlet

V+Ba(1+p)f-a+…Bq(1+p)f-q+Nr(1+p)f-r-C(1+p)f

---------------------------------------------------------- (1+p)f-1THÉ= - K

Kitermelési költségekkel csökkentett véghasználati hozam

Előhasználatok költségekkel csökkentett hozama

Kitermelési költségekkel csökkentett mellékhasználati hozam

Erdő létesítési költsége

Állandó költségek tőkeértéke

Vágásforduló hossza

101

Példa

> Mekkora a THÉ, ha – Végvágás 100. évben tőáron: 3 500 eFt– Előhasználat 40. évben: 200 eFt– Előhasználat 70. évben: 500 eFt – Erdősítési költség: 450 eFt– Állandó költség: 500 Ft/év– Kamatláb: 2 %

102

Példa> THÉ=?

– V= 3 500– B40 x 1,0260 = 200 x 3,2810 = 656

– B70 x 1,0230 = 500 x 1,8114 = 906

– C0 x 1,02100 = 450 x 7,2446 = -3 260

– osztó tényező: (1+p)f – 1 = 6,2446 289 eFt

– K = k / p = 0,5/0,02 = -25

– THÉ = 264 eFt

103

Faustmann-König képlet

104

Módosított Faustmann-König képlet

Ba(1+p)f-a +…Bq(1+p)f-q +Nr(1+p)f-r + V –C0---------------------------------------------------------- (1+p)f-1THÉ= - K

105

> THÉ=?– V= 3 500– B40 x 1,0260 = 200 x 3,2810 = 656

– B60 x 1,0240 = 500 x 1,8114 = 906

– C0 x 1,02100= 450 x 7,2446 = -3 260

– osztó tényező: (1+p)f – 1 = 6,2446 289

– K = k / p = 0,5/0,02 = -25

– THÉ = 264 eFt

Módosított képlet szerint

3 500 656

906 - 450

739 - 25

714 eFt

106

Egyszerűsített THÉ számítások> Neubauer:

VTHÉ = ---- -K ahol: x = 6 – 3

x

> Márkus:

t x V - C THÉ = ------------- ahol: t = 1,2 – 1,5

1,0pf - 1

107

Erdőértékelési eljárások> KÖLTSÉGÉRTÉK: Erdősítés befejezéséig, esetleg az első

tisztításig> HOZAMI ÉRTÉK: Véghasználat előtt max. 10 évig > KÖZÖTTE: Korérték faktoros eljárás

GYAKORLATI PÉLDÁK FÖLDÉRTÉKELÉSRE

109

Az aranykorona rendszer> 1875 után az Országban 15 kerületet, 288 becslőjárást és szükség esetén ezeken

belül osztályozási vidékeket alakítottak ki.> 7 művelési ágban 8 minőségi osztályba sorolták a termőföldeket.> Ezekre mintatereket hoztak létre.> A fenti kategóriák tiszta jövedelmét szántó esetén 6 év, szőlőnél 15 év, erdőnél 25

év átlaghozamaiból és rendes gazdálkodási költségeiből vezették le.> A kapott értékeket 1924-től aranykoronában (Ak) fejezték ki.

VADKÁR

Schiberna Endre

111

> Vadkár alatt a mezőgazdasági és az erdészeti növénykultúrákban okozott károkat értjük

> A jogszabályi kategória szűkebb a hétköznapi értelemben vett vadkár fogalomnál

> A vadkár jelensége akkor eredményez konfliktust, ha az erdőgazdálkodó/mezőgazdasági termelő személye és a vadgazdálkodó nem azonos

> Történetileg is a vadkár a rendszerváltással válik égető kérdéssé

112

Vadkár adatok hiányosságai> A vadkárral kapcsolatos tisztánlátás nagy akadálya a helyi

szokások/megállapodások rendszere> Vadkárok meg nem térítése> Vadkárok természetbeni rendezése> Vadkárok be nem jelentése

> Tényleges vadkárok mértékét jelentősen befolyásolják a védekezések, különösen a kerítések

> Az elhalasztott lehetőségek nincsenek az adatokban (pl.: természetes felújítás akadályozása)

113

Vadkár tények> Vadgazdálkodó szemszögéből vadkár költségtétel> ~10% át teszi ki a teljes költségeknek ágazatai szinten> Ezen belül az erdei vadkár töredék mértékű> Nagyvad jelenlétéhez kapcsolódik> A nagyvadas területeken az arány sokkal nagyobb is lehet

(20-30% között) > Ha ehhez hozzáadjuk a vadkárelleni védekezés költségét,

akkor az további 10-20% ponttal növeli a költségeket> A folyamatban levő erdősítések elenyésző részét érinti> Ebből főként az 1-3 (5) éves korosztály veszélyeztetett

114

> kb. 7000 km vadvédelmi kerítés, amely az ország kerületének csaknem háromszorosa

> 40-50 ezer ha kerítve> Dél-Dunántúl a forró pont> Somogy megyében jelentkezik a károk kb. 1/3 része> Kerítések építése növeli a mezőgazdasági vadkárt (?)> Van aki vadkárt termeszt> Dilemma: milyen mértékben része a természeti

környezetnek a vad

115

Bevételek és kiadások

116

117

118

Vadkár értékelése> Értékelési alapelv:

– a nem károsodott és a károsodott állomány értéke közötti különbség, valamint a kárfelszámolás költségei adják a kár összegét

– egyértelmű különbséget kell tenni az aktuális kár és a halmozott kár között

> Kártípus:– minőségi kár: az a kár, amely miatt az állomány növekedése

lassul, hozama csökken, vagy minősége romlik, de az egyed a károsodást túléli

– mennyiségi kár: az a kár, amely közvetlenül a faegyedek pusztulását okozza

119

Vadkár értékelése> Első lépésként meg kell állapítani, hogy az erdősítés milyen

állapotban van:– célállománynak megfelelő fafajok– megfelelő ápolás– szakszerű gazdálkodás– megfelelő tőszám megléte

> Amennyiben az állomány az elvárt tőszámmal, megfelelő kondícióban van akkor az értéke ÁKÉ-vel figyelembe vehető.

> Ha nem, akkor arányosítani lehet a tényleges és az elvárt tőszámnak megfelelően

120

Vadkár értékelése> Meg kell állapítani, hogy milyen károk vannak

– különböző károk okozóinak megállapítása– kár mértékének megállapítása

> Kármértékek:– beavatkozást nem igénylő károk: tisztítási korra

állománynevelési eljárásokkal korrigálható• lassítja a záródást• csökkenti a növedéket

– beavatkozást igényel, mert tisztítási korra állománynevelési eljárásokkal nem korrigálható

• záródáshiányt eredményez• termőhelyi potenciál kiesése

121

Kárhelyzetek> Beavatkozásra okot adó esetek:

– károsodás mértéke miatt a facsemete értéktelenné válik• szaporítóanyag megsemmisülése• csúcsrügy rágásával a törzs növekedése hibás lesz• törés, horzsolás, koronaverés miatti alaki torzulások

– károsodás megjelenése az állomány fejlődését akadályozza• foltokban (20-30 m2 )megjelenő kár• tőszám elvárt mérték alá süllyed

– beavatkozás módjai:• újraerdősítés/pótlás szükséges• tőrevágás szükséges

> Egyéb esetekben beavatkozás nem szükséges ugyan, de kár ettől még keletkezik, amely térítendő

122

Számítási előkészületek> Bejárás után le kell határolni azokat a területeket, amelyek

azonos kárcsoportba sorolhatók> Lehatárolt területenként meg kell határozni az állomány

károsodás előtti értékét, ami lehet 100% ÁKÉ, vagy módosított

100% költségérték elfogadásához szükséges elvárt hektáronkénti tőszámok

Célállományok főfafajai I. kivitel tőszáma

2-5 év 5 év felett

B, T, Cs 9000 8500 8000

Am 5000 4000 -

NNY és egyéb tág hálózat hálózat szerint -

Fenyők 8500 6500 4500

Egyéb fajok 6000 5500 5000

123

Számítás egyes káresetekben> Újraerdősítés v. pótlás esete> A kár mértéke (S):

S = t kár x (ÁKÉ + K pótlólagos )

> A kár területe lehet – a teljes terület, amennyiben totális kár keletkezett, és – lehet redukált terület, amennyiben részleges a kár, de a

tőszám az előírt alá csökken

> Pótlólagos költséget jelenthet a tányérazás, tereprendezés

124

Számítás egyes káresetekben> Tőrevágás> A kár mértéke (S):

S = t kár x (ÁKÉbiológiai kor – ÁKÉgazdasági kor+ K pótlólagos )

> A biológiai kor az állomány tényleges kora> A gazdasági kor az a kor, amelyre az állomány a tőrevágás

következtében „tartósan visszafejlődik”. Hozzávetőlegesen 2-4 évvel kevesebb mint a biológiai kor.

> Pótlólagos költség u.a. mint az előbbi esetben

125

Számítás egyes káresetekben> Beavatkozást nem igénylő esetekben megállapítjuk a

károsodott egyedek arányát a károsodásuk mértékével arányos súlyozás mellett

> A kár mértéke (S):

S = t kár x ÁKÉ x (1-M )

Súlyozott minőség száma

Károsítás foka Minőségi szorzó (M)

Minőségi szorzó (M)*

-2 Alig károsodott 0,9 0,95

2,1-3 Gyengén károsodott 0,8 0,9

3,1-4 Közepesen károsodott 0,7 0,85

4,1-5 Erősen károsodott 0,6 0,8

126

> Minősítési kategóriák– 1 Ép vezérhajtás, legfeljebb egy-két gyenge rágás az

oldalágakon– 2 Ép vezérhajtás, oldalágak rágása jelentős– 3 Csúcsrügy lerágva, vezérhajtás sérült– 4 Törzs sérült, eltorzult, agyonrágott– 5 Életképtelen vagy elpusztult