Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.)

Budapest, 2008. június 24.

A projektvezető: Dr. A projektvezető: Dr. Glatz FerencGlatz Ferenc, , az MTA rendes tagjaaz MTA rendes tagjaA kutatási projektben részt vevő intézmény(ek):A kutatási projektben részt vevő intézmény(ek):

MTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus EgyetemMTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem

Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.)

A Duna és a térségi versenyképesség


Alprojektvezető: Dr. Cser László egyetemi tanárAlprojektvezető: Dr. Cser László egyetemi tanár

Jószai Attila - BCE, Dr. Fleischer Tamás - VKI,Halászné Dr. Sípos Erzsébet - BCE,Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna - BCE, Dr. Mayer István - VITUKI, Somlóvári László - Hps Kft,Wimmer Ágnes – BCE,…

A Duna és a térségi versenyképesség

A Duna és a regionális versenyképesség



A kutatás céljaA kutatás célja

meglévő számos vízgazdálkodási részprogram koordinációját biztosítsa,

folyóink vízgyűjtő területének szakmai adminisztrációjával az eddig meglévő kapcsolatokat rendszerszintre emelje,

előkészítse a Kárpát-medence egészét felölelő kooperációs vízgazdálkodási program kialakítását,

vizsgálja a dunai és Duna menti szállítmányozás gazdasági értékelését, logisztikai szempontokat az EU várható külső és belső áruforgalmának figyelembevételével és a

vidékpolitikai vetületek és kölcsönhatások kérdését.




MunkamódszerMunkamódszerA kutatás az előző szakaszok szintézise mellett a

hosszútávú kölcsönhatások vizsgálatát tűzte ki célul, ezért négy munkabizottság kezdte meg a munkáját:

ökológiai-hidroökológiai-hidrobiológiai problémakör, Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a

társadalom Hajózás, logisztika, gazdasági vonatkozások

Szociológiai és multikulturális vonatkozások




A problématérkép

konténerszállításTávol-keleti gazdasági

expanzió

az európai kikötők túlterheltsége

logisztikai fejlesztések

kikötők fejlesztése

környezetvédelem a vízi szállítás fejlesztése

infrastruktúra fejlesztés

ipari parkok fejlesztése

Európai integrációtelepülések fejlesztése

vízi turizmus fejlesztése

turizmus

Természeti adottságok

Multikulturális vonatkozások




Az érin

tettek

hozzájáru

lása

Str

até

gia

Foly

am

ato

k

Kép

esség

ek

TeljesítményprizmaTeljesítményprizma((Neely et. al., 2001Neely et. al., 2001))

Az érin

tettek

elégedettsége

Általános megközelítésA stratégia kialakításának előfeltétele a részletes és többszempontú helyzetfelmérés (multidiszciplináris elemzés), a témához kapcsolódóan többek között a rendelkezésre álló erőforrások, képességek, az érintettek érdekei, elvárásai, a képviselt értékek, (célként megjelölhető) elvárások vizsgálata:- Porter-féle gyémántmodell,- PESTEL-elemzés,- SWOT-elemzés.




Két további elemzésKét további elemzés

Political Economic Sociocultural Technological Environmental Legal

Strengths Weaknesses Opportunities Threats




A Porter-féle gyémántmodell

Stratégiák és a verseny

Kapcsolódó és támogató szektorok

KeresletTermelési tényezők

Nemzeti stratégia

Esélyek, lehetőségek




Érintettek a Duna hasznosítása kapcsánÉrintettek a Duna hasznosítása kapcsán Helyi lakosság, a Duna menti és környéki települések

lakossága Természeti környezet, a Duna és Duna menti területek

élővilága Tágabb társadalmi környezet, a Duna és a Duna menti,

környéki területek potenciális látogatói Üzleti vállalkozások (és tulajdonosaik, menedzsereik,

munkavállalóik) Jelenlegi és potenciális szolgáltató és termelő cégek, pl.

kikötők üzemeltetői, hajózási társaságok, Duna menti idegenforgalmi szolgáltatók, szálláshelyek,

vendéglátóhelyek, természeti és idegenforgalmi látványosságok üzemeltetői,

a Duna mellett és környékén telephellyel rendelkező vállalkozások, ezek beszállítói, kapcsolódó beruházások szervezői stb.

Az egész ország! Versenyképesség, energia, természet!




További érintettek a Duna hasznosítása További érintettek a Duna hasznosítása kapcsánkapcsán

Az előbbi szolgáltatók számára jelenlegi és potenciális keresletet jelentő vállalkozások, szervezetek, egyének, pl. hajózási, szállítási, idegenforgalmi szolgáltatások igénybe vevői

Állam, szabályozó hatóságok Helyi önkormányzatok Szakmai szervezetek, civil szervezetek




Környezetgazdasági szempontok a Duna Környezetgazdasági szempontok a Duna

versenyképességének megítélésébenversenyképességének megítélésében Externáliák:

pozitív és negatív, általában kimaradnak a fejlesztések, beruházások

értékeléséből (főként a társadalmi hasznok) Különösen fontos a természeti/környezeti

változások esetén Környezeti változások közgazdasági értékelése

Teljes gazdasági érték Számos értékelési eljárás




Teljes gazdasági érték (TGÉ)

személyes használattal összefüggő értékek

személyes használattól független értékek

Közvetlen h.

Közvetett h.

Választásilehetőség

Örökségiérték

Létezésiérték

csökken a személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés

halászat, hajózás, rekreáció, energiatermelés

Szennyezésbefogadó/öntisztuló képesség, ökoszisztéma stabilitás

a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása

A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a

természetvédelmi területek megőrzését.

megőrizzük ezeket a jövő generáció számára

tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden

élőlénynek




A Duna ökológiai állapotának helyreállítása A Duna ökológiai állapotának helyreállítása és a TGÉés a TGÉ

Főként használattól független értékrészek (az élővilág állapotának javítása, a táj szépségének fokozása/helyreállítása), de azzal összefüggők is (turisztikai potenciál javulása)

A használattól független értékrészt nehezebb becsülni csak néhány módszer alkalmas rá az eljárások alkalmazása általában költséges

Lehetőségek: feltételes értékelés, feltételes választás, feltételes rangsorolás (feltárt preferencia eljárások), haszonátvitel




Integrált folyógazdálkodás

A Duna sorsának rendezése csak a társadalmi érdekek komplex kezelésével történhet

Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme; Vízkárelhárítás, jéglevezetés; Környezeti értékek védelme, szükséges rehabilitációk; Áru- és személyszállítás; Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés;Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.) állékonyságának fenntartása;Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység - rekreáció.




A vízi közlekedés szempontrendszere

Főbb szempontok (érdekek): Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme; Vízkárelhárítás, jéglevezetés; Környezeti értékek védelme, esetenkénti rehabilitációja; Áru- és személyszállítás; Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés; Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.)

állékonyságának fenntartása Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység -

rekreáció.




1TEU = húsz lábas konténer egység (Twenty-feet Equivalent Unit)

Konténerforgalom 2007-ben

Rajna: ~ 2.000 ezer TEU1 (a Rajna hajózható hossza: 1032 km) Duna: ~ 5 ezer TEU (a Duna hajózható hossza: 2411 km)

A Szabadkikötő ma az egyetlen magyar terminál, ahol vízoldali konténerrakodás is lehetséges. Ennek ellenére a 2007. évi közel 150 ezer TEU emelés 0%-a kötődött a hajóforgalomhoz.

Európa fő folyóinak kihasználtsága




Környezet terhelés / kímélés

1 tonna áru szállítási távolsága 5 liter üzem-anyaggal?

333100

6,6

500 Az egyes szállítási módok 100 tonna-

kilométerre vetített externáliái

A belvízi áruszállítás a kontinensen belüli közlekedés-hordozók közül bizonyítottan a legkisebb externális ráfordításokat képző és

a legkisebb fajlagos üzemanyag felhasználással működő fuvarozási mód




Egyszerű összehasonlítás




A dunai hajóút fejlesztéssel kapcsolatos A dunai hajóút fejlesztéssel kapcsolatos magyar álláspontmagyar álláspont

„A hajózás, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra és a multimodális szállítási rendszerek fejlesztése – összhangban a belvízi hajózásnak az eddiginél nagyobb szerepet szánó uniós közlekedéspolitikával – általánosságban támogatandó, azonban a hajózást korlátozó tényezők nem kizárólag a folyóban keresendők. Szükségesnek tartjuk a teljes körű vizsgálat lefolytatását, és ezen belül a gazdasági, társadalmi korlátozó tényezők alapos vizsgálatát. A magyarországi Duna szakaszt érintő hajóút-fejlesztéssel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk a vízi árufuvarozás iránti jelenlegi és jövőbeni hazai és nemzetközi kereslet felmérését és ennek ismeretében a lehetséges megoldások részletes vizsgálatát, valamint az érintett szervek, szervezetek közötti folyamatos egyeztetést”.

Budapest, 2007. április 20.




Jelentős globális hatások

Közúti szállítás egyoldalú fölénye Áruösszetétel változása Átlagos szállítási távolság csökken Egységesített piac – cabotage kiterjesztése Rotterdam – Constantza tengelyen jelentős

különbségek a hajóút paraméterekben A klímaváltozás hatása a folyók vízjárására




A transzkontinentális vízi út felezőjében vagyunk – de ketté is osztjuk azt

A 3500 km hosszú egyesített víziúton a magyar szakasz van a legrosszabban hajózható állapotban. Következmény:

kiszámíthatatlanság;

legalacsonyabb vízi áruszállítási részarány az EU „hajós” országai között.




A vízi áruszállításban Magyarország osztja ketté Európát




Dunaföldvári gázlóDunaföldvári gázló

Papanek László:

Műszaki beavatkozási változatok bemutatása a Szob-Dunaföldvár közötti szakaszon http://www.vituki.hu

És ki tud felette átmenni?




A belvízi szállítás részaránya, az adott ország összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.

Belvízi hajózás 2006

Ország Belvízi hajózás

Ország Belvízi hajózás

EU-27 5,6 % Franciaország 3,4 %

EU-15 6,5 % Magyarország 4,5 %

Ausztria 3,0 % Hollandia 32,3 %

Belgium 14,7 % Lengyelország 0,2 %

Bulgária 3,0 % Románia 10,0 %

Csehország 0,1 % Szlovákia (2001-ben 4,0) 0,3 %

Finnország 0,2 % Németország 12,8 %




Budapestnek reális esélye volt arra, hogy a régió legjelentősebb közlekedés-logisztikai csomópontjává fejlődjön, de …

„Meghirdetett” és „evolúciós” logisztikai központok

Európa logisztikai központja akartunk lenni, helyette közép-Európa

átjáró háza lettünk.

Kikötőkre épülő logisztikai központok:

• Közlekedési / szállítási rendszereket összekapcsolják,

• Választási lehetőséget biztosít a megbízó számára,

• Helyet biztosít az áru „megragadásához” (összeszerelés, finishing, csomagolás, raktározás, disztribúció).




És ki hajózik

nálunk a Dunán?

Forrás:

http://www.ulicska.iweb.hu/




És ki hajózik

nálunk a Dunán?

Forrás:

http://www.ulicska.iweb.hu/




A magyar belvízi hajózás helyzete Járműállomány (flotta)

Víziút állapota (pálya)

Áruforgalmi csomópontok (kikötők)

Szakember állomány, képzés

„Szabályozás”, működés korlátozása

„Megérett az idő a döntésre…”




Hazai magántársaságok

Mintegy 40 vállalkozás rendelkezik hajóval; Ebből mindössze 4 foglalkozik – nemzetközi szinten - vízi

áruszállítással; Lassú versenyképesség javulás – nemzetközi finanszírozás.




A hazai jogi helyzet áttekintése 2000. évi XLII. törvény: a vízi közlekedésről (állami feladatok):hajózás, a kikötők és a víziutak fejlesztési koncepcióinak jóváhagyásahajózással, a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásainformációs szolgáltatások, statisztikai adatgyűjtés szervezésea hajózás rendjének meghatározásaa víziutak fenntartása, fejlesztéseországos közforgalmú kikötők működéséhez szükséges vasúti és közlekedési kapcsolat biztosításaA 2000-es törvény elfogadása óta is két ágazat, a közlekedés és a vízügy foglalkozik a vonatkozó igazgatási szabályozással.A hajózási hatóságok adminisztrációja lassú, nehézkes, nem szolgálja a versenyképesség javítását (pl. lajstromozási eljárás lassúsága, hajózási engedély beszerzése)személyszállítás, árufuvarozás, kabotázs – engedélyköteles tevékenységek




EU-s rendelkezések

Három, egymástól eltérő belvízi hajózási jogrend:

rajnaidunaitengerparti államok jogrendje

Fehér Könyv az Európai Unió közlekedéspolitikájáról – 2001-2010

„többet ésszel, mint betonnal” növekvő szállítási igények vs. környezetvédelem nem elsősorban közösségi, hanem nemzeti és regionális döntések szüksége intermodalitás szüksége




DUNA-SZABÁLYOZÁS = TÁRSADALMI CSAPDA Felettünk 16 vízlépcső (!); Meder (átlagos vízfelszín) süllyed; Talajvízszint a Duna környezetében süllyed; Vízépítési műtárgyak állékonysága romlik; Medencés kikötők használhatósága romlik; Víznyerő kutak ellátottsága romlik; Part menti életminőség romlik, stb.

DUZZASZTÁS NÉLKÜL NEM OLDHATÓK MEG A FENTI PROBLÉMÁK (de mikor fogjuk ezt belátni?! …)

… amikor a duzzasztás elmaradása miatt folyamatosan keletkező károk elhárításának költségei meghaladják a nemzetgazdaság anyagi tűrőképességét.




Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

gázló gázló

térfogat térfogat térfogat térfogat

fkm fkm m3 m3 m3 m3 m3 m3

17 2.1 1 Dömösi szűkület 1701.0 1700.0 28 000 018 2.2 2 Dömösi gázló 1698.9 1697.8 150 000 0 96 000 1 245 00019 2.3 3 Visegrádi szűkület 1695.1 1694.5 7 000 020 2.4 4 Vác I. szűkület 1683.0 1680.8 50 000 021 2.5 5 Vác II. szűkület 1680.5 1679.8 10 000 0 8 000 022 2.6 6 Sződligeti szűkület 1675.5 1675.0 5 000 023 2.7 7 Gödi gázló 1668.5 1666.7 86 000 0 28 000 024 2.8 8 Árpád-hídi gázló 1653.0 1651.4 122 000 0 68 000 0

Szob-Budapest (3 gázló, 5 szűkület)

1 708 1 640 458 000 0 0 0 0 290 000 1 245 000 0 0

25 2.9 1 Budafoki gázló 1638.7 1637.3 86 000 2 1 500 45 000 2 1 50026 2.10 2 Százhalombattai szűkület 1623.7 1622.6 54 000 0 15 000 027 2.11 3 Dunafüredi szűkület 1619.2 1617.8 44 000 0 12 000 028 2.12 4 Ercsi szűkület 1616.8 1615.8 9 000 029 2.13 5 Kulcsi gázló 1590.7 1590.1 34 000 0 15 000 030 2.14 6 Dunaújvárosi gázló 1581.5 1579.3 55 000 2 1 700 27 000 2 1 70031 2.15 7 Kisapostagi szűkület 1570.1 1568.9 5 000 032 2.16 8 Kisapostagi gázló 1567.3 1565.7 87 000 2 1 500 20 000 2 1 50033 2.17 9 Dunaföldvári (felső) gázló 1561.0 1560.0 14 000 0 14 000

Budapest-Dunaföldvár (5 gázló, 4 szűkület)

1640 1560 388 000 6 4 700 0 0 162 000 6 4 700 0 0

Szob-Dunaföldvár (8 gázló, 9 szűkület)

1708 1560 846 000 6 4 700 0 0 452 000 7 249 700 0 0

építése visszabontás

db db db dbkotrás

építése visszabontáskotrás

GÁZLÓK ÉS HAJÓÚTSZŰKÜLETEK SZABÁLYOZÁSI VÁLTOZATAI

ssz Név

szakasz1. változat 2. változat

szabályozási mű szabályozási mű

kezdete vége




VÁLTOZATOK KÖLTSÉGEIVÁLTOZATOK KÖLTSÉGEI

1. változat 2. változat

Mederkotrás

(m3)1 217 100 752 100

Szabályozási mű

(m3)224 900 664 400

Mederanyag visszapótlás (m3)

- 200 000

Beruházás

(millió Ft)27 335 22 677

Fenntartás 25 év

(millió Ft)23 676 14 754




„A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás” c. projekt alapkérdéseinek egyike volt:

„El kell dönteni, hogy a Duna elsődleges funkciója ökológiai, vagy kereskedelmi”.




Regionális és kulturális vonatkozásokA Duna Komplex Program abból indul ki, a Duna az ország dinamizáló

tengelye. A fejlesztés célja: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági - környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása. Stratégiai célok:

Hálózat alapú társadalomfejlesztés: társadalmi tőke fejlesztése, a térségi együttműködések és hálózatok szervezése

Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása: fejlesztési programok hatékonyságának növelése, gazdasági alkalmazkodó képesség javítása, közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése

A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata: ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése, komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, környezetfejlesztés.




Egy kutatás eredményei a társadalmi Egy kutatás eredményei a társadalmi áldozatvállalásról (az érintettek áldozatvállalásról (az érintettek

hozzájárulása)hozzájárulása) 16% zéró WTP; jelentős részük alacsony

jövedelmük miatt nem fizetne; szoros korreláció a feltételes értékelés zéró összegű felajánlóival

Átlag WTP: magasabb a feltételes értékelés eredményénél

Külön becsülhetők az egyes javulási szintekért felajánlott átlag WTP-k (árvíz gyakoriságának csökkenéséért nincs WTP, a vízminőség javulásáért jelentős): a közepesről jóra kb. 8750 Ft/év, a közepesről jóra kb. 17500 Ft/év.

WTP = willingness to pay




Területi vízgazdálkodás – öntözés Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom)(a víz, a természet és a társadalom)

Alapvetések (amiket mindig szem előtt kell tartani): A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek természetesek és

gyakoriak! A területi vízgazdálkodási feladatok alapvetően a mezőgazdasághoz és a

tájhasználathoz kötődnek, végrehajtásuk a mezőgazdasági termelőket, gazdálkodókat és az önkormányzatokat érinti, a lakhatáson túl a mezőgazdasági termelés és tájgazdálkodás infrastruktúrális feltételeit határozzák meg.

A területi vízgazdálkodást és a teljes belvízgazdálkodást tehát a tájhasználathoz kapcsolódóan kell és lehet csak eredményesen megoldani és költséghatékony módon végezni, összhangban az EU mezőgazdasági, vidékfejlesztési és VKI politikáival.

A vízbiztonságot csak szakszerűen kidolgozott, egymásra épülő és szakértelemmel megvalósított rendszertől várhatjuk el.

A jövő térségi működtetési rendszereiben döntő és fokozódó szerep jut az érdekeltek (benne az állam is) közösségén alapuló szerveződéseknek.





Kérdések, Konfliktus elemek: Az állam, a helyi közösségek, az egyén vízgazdálkodási feladata,

felelőssége, szerepe Meg tudja-e fogalmazni a saját és környezete változásához kapcsolódó

vízszolgáltatási, védelmi igényét a gazdaság és a társadalom? Változik-e a vízvédelmi stratégia, milyen védelmi igényeket kell

kielégítenünk a jövőben? Mit és hogyan kell védenünk a jövőben? Milyen módon kell a jövőben biztosítanunk a vízügyi és ezen belül a védelmi szolgáltatásokat?

Mi lesz a finanszírozás jövőbeni rendszere, mit tekintünk majd közfeladatnak és mi lesz a helyi érdekeltek, tulajdonosok kötelezettsége?

Hogyan, milyen struktúrában lehet megteremteni a biztonságos finanszírozás hátterét?

Teljes körű, vagy csak gazdasági célú elemzések alapján döntünk? Tartós megoldásokat keresünk, vagy csak a pillanatokat kezeljük?





Konszenzus elemek (amiben meg kell egyeznünk politikai- társadalmi-szakmai szinten):

Helyes vízpolitika, vízgazdálkodási stratégia és cselekvési programok kialakítása a vízbiztonság eléréséhez,

Új közmegegyezés a közcélú feladatellátáshoz, a birtokszerkezet és tulajdoni szerkezet átalakulását, a természeti- és környezeti adottságokat és hatásokat is figyelembe vevő, költséghatékony vízbiztonsági rendszer kidolgozása,

A földdel kapcsolatos ügyek rendezése (tulajdon, birtokszerkezet, művelési ágak),

A tulajdonosok számára a kényszerű, de szükségszerű, lehetőleg veszteség nélküli, gazdasági váltási lehetőségek megteremtése (terület- és tájhasználatok újragondolása, kiszámítható és biztonságos termelés),

A költség-megtérülés és költség-hasznosulás (költség-hatékonyság) elveinek gyakorlati érvényesítése,





Költség- és vízhasználat szempontjából is hatékony belvízgazdálkodási rendszer kialakítása (figyelembe véve a természeti- és környezeti adottságokat) a teljes vízgazdálkodás részeként,

Vízgazdálkodási Tervezési Rendszer kidolgozása, A finanszírozás újragondolása, pl. a védekezés költségeinek

biztosításához az érdekeltség arányainak megfelelő, kötelezően feltöltendő Vízgazdálkodási Alap létrehozása és működtetése, mert a fenntartás, üzemeltetés és a védekezés forrása a nemzeti költségvetés,

A vízgazdálkodásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó joganyag korszerűsítése,

A társadalom bevonása (érdekeltek!): a tájékoztatás, közlés, tervismertetés nem a társadalom bevonása, az érintettek vegyenek részt a döntésekben!




A Duna-kutatás területfejlesztés

vonatkozásai a jövőben EU megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet a területfejlesztésben

és a regionális politikában. A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma,

s a jövőben felértékelődik. Kiemelt hangsúly helyeződjön a fejlesztésekben a multiregionális, határon

átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje. Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Európai Unió források aktív igénybevétele.

Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: egy Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési adatbázisokra, elemzésekre.

Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Program Térség fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ, illetve új multiregionális program kidolgozására van lehetőség a Duna-országok részvételével.




És mi adja a választ?

Documents

Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.)