Vállalatértékelés nemzetközi gyakorlati standardjai és a hazai … · 2020. 4. 14. · DCF módszer alkalmazásának gyakorisága elenyésző. Ennek egyik oka lehet, hogy a

Vállalatértékelés nemzetközi

gyakorlati standardjai és a hazai

adaptáció lehetőségei

Dr. Takács András

habil. egyetemi docens

Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Kar

Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

tagozati ülés

2020. március 12.

Vállalatértékelési módszerek a szak-

irodalomban vs. hazai szakértői

gyakorlat

2

A nemzetközi szakirodalom a vállalatértékelési módszerek szélesskáláját mutatja be. Néhány példa a legfontosabb alapművekre és azáltaluk bemutatott értékelési módszerekre:

Damodaran, A. (2012): Investment valuation, 3rd edition, John Wiley & Sons, Chapter 2• Diszkontált cash flow (DCF) alapú értékelés, relatív értékelés, opciós értékelés,

eszközalapú értékelés (mint a DCF módszer egy vállfaja)

Koller, T., Goedhardt, M, Wessels, D. (2005): Valuation – Measuring and managing thevalue of companies, 4th edition, John Wiley & Sons• Diszkontált cash flow (DCF) alapú értékelés, számviteli eredmény-alapú értékelés,

relatív értékelés, opciós értékelés

Fernandez, P. (2002): Company valuation methods. The most common errors in valuation,Research Paper No. 449, IESE University of Navarra• Mérlegalapú (vagyonérték) módszer, eredménykimutatás-alapú (szorzószámos) módszer,

vegyes módszerek, DCF módszer, hozzáadott érték alapú módszerek, reálopciósmódszerek

Takács, A. (2015): Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, második, bővítettkiadás, Perfekt• Vagyonérték eljárások, osztalék- és piaci érték alapú eljárások, hozamérték (számviteli

eredmény vagy diszkontált cash-flow-alapú) eljárások, hozzáadott érték alapúeljárások

A MISZK módszertani levél

elkészítésének indokoltsága

3

A különböző szerzők által felvázolt igen szerteágazó módszertan közös

halmazát az alábbi három alapvető eljárás jelenti: vagyonérték-módszer,

hozamérték (DCF) módszer, összehasonlító (szorzószámos)

módszer

A szakirodalom és a nemzetközi gyakorló szakemberek általában

egyetértenek abban, hogy a módszertanilag leginkább korrekt és emiatt

prioritást élvező eljárás a diszkontált cash-flow (DCF) módszer.„the cash flow discounting method is generally used because it is the only conceptually correct valuation

method”. (Fernandez, 2002)

A hazai szakértői gyakorlatban ugyanakkor domináns a vagyonalapú

értékelés, ritkább esetben összehasonlító értékelés alkalmazása, míg a

DCF módszer alkalmazásának gyakorisága elenyésző. Ennek egyik oka

lehet, hogy a módszer a három közül a legösszetettebb, legtöbb

szakértelmet kívánó eljárás, továbbá nem áll rendelkezésre világos

iránymutatás a szakértők számára annak alkalmazásáról, ahogy az

értékelés egyéb alapvető megfontolásairól sem.

A KAMARA világos módszertani ajánlások, standardok

kidolgozásával járulhat hozzá a szakértői munka minőségének

javításához.

Vagyonérték-módszerek

4

A vagyonalapú értékelés lényege:

Vállalatérték = nettó eszközérték (kötelezettségekkel nem terhelt eszközök értéke) =

= Eszközök – Kötelezettségek =

= SAJÁT TŐKE

Konkrét vagyonérték modellek: likvidációs érték, könyv szerinti érték (a legegyszerűbben meghatározható érték � mérleg D. sor), rekonstrukciós érték vagy ezek kombinációja (korrigált könyv szerinti érték)

A diszkontált cash-flow (DCF) módszer

5

A vállalat értékét a jövőben általa elért pénzáramok jelenértékeként határozzuk meg.


6

A DCF módszer alkalmazásának előfeltételei:• érvényesül a vállalkozás folytatásának elve (goingconcern),• a vállalkozás profitorientált tevékenységet folytat,• a vállalkozás környezete (viszonylag) kiszámítható,• a jövőbeli hozamok és tőkeköltség (viszonylag) biztonságosan előrejelezhető.

A két legelterjedtebb DCF modell a Free Cash Flow (FCF) és az Equity Cash Flow (ECF) modell.


7

Adó- és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) Adózott eredmény- EBIT számított adója - Befektetett eszközök nettó növekménye= Kölcsöntőke-hatástól megtisztított eredmény - Forgótőke növekménye- Befektetett eszközök nettó növekménye + Értékelési tartalék növekménye- Forgótőke növekménye + Finanszírozási kötelezettség növekménye+ Értékelési tartalék növekménye = Equity Cash Flow (ECF)= Free Cash Flow (FCF)

Teljes vállalati érték (Enterprise Value, EV) Tulajdonosi érték (Shareholder Value, SHV)

Idegen tőke értékének levonása

Diszkontálás a tőke súlyozott átlagköltségével (WACC)

WACC=wE*RE+wD*Rd*(1-T)

Diszkontálás a tulajdonosi hozamelvárással (RE)

RE=RF+β*(RM-RF)


8

A „végtelen” időtáv kezelésének lehetséges módjai:

• egyszerű örökjáradék:

• növekvő örökjáradék:

• kétfázisú modell:

• háromfázisú modell:

WACC

FCFV firm =

0

gWACC

gFCFV firm

−

+×=

)1(0

10

1

210

10

1 1

0

)1(

)/(

)1( WACC

gWACCFCF

WACC

FCFV

tt

tfirm

+

−+

+

=∑=

( ) ( ) ( ) ( ) ( )52

5

1

310

10

6

5

2

5

1

5

1 1

0

11

)/()1(

111 WACCWACC

gWACCgFCF

WACCWACC

FCF

WACC

FCF

V

jj

j

ii

i

firm

++

−++

++

+

+

=

=

∑∑=

−

=

ECF modell

alkalmazása

esetén a

képletek

tartalma

azonos, a

változók

megfelelő

helyettesítésév

el:

�� ~ ��

�

FCF ~ ECF

WACC ~ RE

Piaci érték alapú (összehasonlító vagy szorzószámos) értékelés

9

A vállalat értékét valamely számviteli mutató többszöröseként határozzuk meg. Ez a szorzó múltbeli vállalat-specifikus vagy iparági adatok alapján számítható ki. A leggyakoribb példák:

� P/E: Price/Earnings, az éves átlagárfolyam és az egy részvényre jutó adózott eredmény (EPS) hányadosa. A P/E ismeretében a becsült vállalatérték az adott évi EPS és a P/E szorzakéntbecsülhető meg

� Ugyanezen logikával alkalmazható pl. a P/BVE (Price/ Book Valueof Equity) és a P/S (Price/Sales) szorzó is.

� A modern értékelési gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott szorzószámok az EV/EBIT ill. EV/EBITDA hányadosok, melyek a teljes vállalatértékre adnak árbecslést, ezekből az idegen tőkét levonva adódik a tulajdonosi érték.

E szorzók kizárólag akkor lesznek megbízhatók, ha

nagy számú, az értékelendő vállalattal

összehasonlítható cégek mintájából kerülnek

meghatározásra (minimálisan elvárható, hogy a régió, a

tevékenység, és egyéb alapvető paraméterek alapján

összevethetők legyenek), és az értékelési időpontra

vonatkoznak; azonban ekkor is csak az iparági

„átlagos” vállalat adataiból származtatott árbecsléshez,

és nem feltétlenül a konkrét vállalat valós belső

értékéhez jutunk.

10

Az értékelés javasolt menete• érvényesül a vállalkozás folytatásának elve (going concern)?• a vállalkozás profitorientált tevékenységet folytat?• a vállalkozás környezete (viszonylag) kiszámítható?• a jövőbeli hozamok és tőkeköltség (viszonylag) biztonságosan előrejelezhetők?

nemigen

VAGYONÉRTÉK HOZAMÉRTÉK

A kapott hozamérték elfogadható? (pozitív, meghaladja a saját tőke könyv szerinti értékét)

nem igen

A hozamérték elvetése és vagyonértékkel való helyettesítése

A hozamérték elfogadása

+ Szorzószámos értékeléssel az aktuális „szokásos” árazás megállapítása,

a kapott érték validálása

Az értékelés nemzetközi gyakorlati

standardjai: International Valuation

Standards (IVS)

11

Nemzetközi Értékelési Standardok (International ValuationStandards, IVS): egy standardgyűjtemény, melyet aNemzetközi Értékelési Standard Tanács (International ValuationStandard Council, IVSC) nevű nonprofit szakmai szervezetbocsát ki. Az IVSC tagjai és szponzorai között a nemzetköziértékelési gyakorlatot meghatározó szereplők (pl. BigFourtanácsadócégek, értékelési szervezetek, egyetemek,intézmények) mind megtalálhatók. Az IVS folyamatosanfejlődik, a jelenlegi legfrissebb változata az IVS 2017.

Az IVS nem jogszabály, alkalmazása így nem kötelező.ugyanakkor az alkalmazásában elkötelezett nemzetköziszereplők által a nemzetközi értékelési gyakorlatotmeghatározó, gyakorlatilag kötelezőnek tekinthetőszabályrendszer.

Az IVS 2017 szerkezete

12

BevezetésGlosszáriumIVS Keretelvek

Általános standardokIVS 101 A munka terjedelmeIVS 102 Vizsgálatok és jogkövetésIVS 103 JelentéskészítésIVS 104 ÉrtékalapokIVS 105 Értékelési megközelítések és módszerek

Konkrét eszközökre vonatkozó standardokIVS 200 Tulajdoni részesedésekIVS 210 Immateriális javakIVS 300 Gépek és berendezésekIVS 400 IngatlanokIVS 410 Ingatlanokhoz kötődő beruházások, felújítások IVS 500 Pénzügyi instrumentumok

Az általános értékelési gyakorlat szempontjából releváns standardok

Speciális standardok

Glosszárium

13

Glosszárium:

Definiálja az értékeléssel kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat, mint az értékelendő eszköz, az értékelés célja, ügyfél, az értékelés érintettjei, jogi környezet, kötelező/kell/lehet, értékelő, jelentős, súly/súlyozás.

Keretelvek

14

Meghatározza, hogy:• ki tekinthető értékelőnek (egy egyén vagy csoport, aki

rendelkezik a megfelelő végzettséggel, képességgel és tapasztalattal

egy objektív, elfogulatlan és kompetens értékelés elkészítéséhez),

• mit jelent az objektivitás (transzparens értékelés, a szubjektív

tényezők szerepének minimalizálása),• és a kompetencia (tudás/szakismeret, tapasztalat, technikai

készségek, az értékelendő eszköz és a környező piaci viszonyok

ismerete),• és milyen esetekben fogadható el az IVS-ben

foglaltakhoz képesti eltérés úgy, hogy az értékelés továbbra is megfeleljen az IVS-nek (pl. helyi jogszabályok

betartásának kötelezettsége).

IVS 101 – A munka terjedelme

15

A 101-es standard egy értékelési megbízás alapvető feltételeit, jellemzőit írja le, melyet az értékelő köteles rögzíteni és az ügyfél számára kommunikálni a munka megkezdése előtt:

(a) az értékelő személye, (b) az ügyfél megnevezése, (c) esetleges további érintettek, (d) az értékelendő eszköz, (e) az értékelés pénzneme, (f) az értékelés célja, (g) az értékdefiníció (pl. piaci érték), (h) az értékelés fordulónapja és az értékelés elkészítésének dátuma, (i) az értékelői munka jellege (adatgyűjtés módja, vizsgálati módszer), esetleges korlátok, (j) a felhasznált információforrások, melyre az értékelés támaszkodik, (k) feltételezések, szakértői becslések módja, (l) az elkészülő értékelési jelentés típusa, (m) az értékelés felhasználásának/ felhasználhatóságának korlátozása (pl. időbeli), (n) valamint hogy az értékelés az IVS-sel összhangban fog elkészülni.

IVS 102 – Vizsgálati módszer és megfelelés

16

A standard egyebek mellett leírja, hogy az értékelés akkor felel meg az IVS-nek, ha megbízható információkon, inputadatokon nyugszik, a megfigyelés/ információkérés/számítások/elemzés megfelelő mixét alkalmazza az értékelő, illetve nem lép fel olyan mértékű korlátozás az értékelő számára, ami a megbízhatóságot alapjaiban teszi megkérdőjelezhetővé.

IVS 103 – A szakértői jelentéssel kapcsolatos elvárások

17

A szakértői jelentésnek a felhasználók számára világosnak és egyértelműnek kell lennie.Minimális tartalmi elvárás, hogy az értékelési jelentésben (szakértői véleményben) egyértelműen kifejtésre kerüljön:• a munka terjedelme,• az alkalmazott értékelési megközelítés és konkrét számítási

módszer,• a felhasznált inputok,• a szakértő által tett feltételezések,• az értékre vonatkozó konklúzió,• az értékelés fordulónapja és az értékelés, elkészítésének dátuma

(melyek különbözhetnek).

IVS 104 – Értékalapok

18

A standard (véleményem szerint) legfontosabb része a piaci érték nagyon pontos definiálása:

A piaci érték az a becsült összeg, amelyért egy eszköz vagy kötelezettség egy a tranzakcióban részt venni hajlandó vevő és eladó között az értékelés napján egy szokásos piaci feltételek között lebonyolított ügylet révén, megfelelő marketingtevékenységet követően várhatóan tulajdonost cserélhet, amely tranzakció során mindkét fél kellő információk birtokában, okszerűen (prudensmódon), kényszerhatás nélkül jár el.

A standard azt is világossá teszi, hogy az érték meghatározásakor tranzakciós vagy egyéb, a tulajdonos-cseréhez kötődő hasonló költségtétel nem vehető figyelembe, a megállapított piaci értéknek az adásvételi árat kell tükröznie.

IVS 105 - Értékelési megközelítések és módszerek

19

Az IVS 2017 a szakirodalom által is preferált háromalapvető értékelési megközelítést definiálja (ezektőleltérő módszerek alkalmazását csak különösen indokoltesetben, alapos indoklás mellett tartja elfogadhatónak):

• Piaci alapú értékelés (market approach)

• Jövedelemalapú értékelés (income approach)

• Költségalapú értékelés (cost approach)

Piaci alapú értékelés

20

Relatív értékelés (szorzószámos módszer), mely során az értékelőmegfelelően megválasztott referenciaminta adataiból képzettszorzószám (pl. EV/EBIT, EV/EBITDA, EV/Árbevétel) segítségévelbecsli meg a vállalat aktuális piaci értékét.

IVS 105: 20.2.A piaci megközelítést az alábbiakban meghatározott körülményekközött kell – mégpedig jelentős súllyal – alkalmazni:(a) az értékbecslés tárgyát képező eszközt a közelmúltban értékesítették az értékalap szerinti ellenszolgáltatás/ellenérték fejében,(b) az értékbecslés tárgyát képező eszköz vagy jelentős mértékben hasonló más eszközök aktív, nyilvános kereskedelmi forgalomban vannak és/vagy (c) jelentős mértékben hasonló eszközök gyakori és/vagy közelmúltbeli, megfigyelhető tranzakciókban szerepelnek.

Piaci alapú értékelés

21

Alkalmazási feltételek:• az összehasonlító minta valóban közel azonos paraméterekkel rendelkező

cégekből áll, melyek egyebek mellett piaci szegmens, földrajzi terület, ajövedelem és/vagy az eszközök nagysága, növekedési ráták,nyereséghányadok, tőkeáttétel, likviditás és diverzifikáció tekintetébennagymértékben hasonlítanak az értékelendő céghez (IVS 105: 30.13.b)),ellenkező esetben olyan jelentős korrekciókra lesz szükség, melyekcsökkentik az értékelés megbízhatóságát,

• a piaci referenciaadatok az értékelés időpontjára vonatkozóanrendelkezésre állnak (IVS 105: 30.10.a)), nyilvánosan bárki általelérhetők (IVS 105: 30.10.b)) és széles körben ismert számviteli elvekennyugszanak (IVS 105: 30.10.c))

Jövedelemalapú értékelés

22

Hozamérték számítása, mely során a vállalat értékének forrását azáltala a jövőben várhatóan realizált hozamok (cash-flow-k)jelenértéke képezi. � diszkontált cash-flow (DCF) módszer

IVS 105: 40.2.A jövedelem-alapú megközelítést az alábbiakban meghatározottkörülmények között kell – mégpedig jelentős súllyal – alkalmazni:(a) a résztvevő szemszögéből az eszköz jövedelemtermelő képessége azértéket meghatározó, kritikus fontosságú tényező, és/vagy(b) az értékbecslés tárgyát képező eszköz tekintetében a jövőbenijövedelem összegére és realizálásának időpontjára vonatkozóan ésszerűelőrejelzések állnak rendelkezésre, miközben legfeljebb néhány relevánsösszehasonlítható eszköz található a piacon.

A standard részletesen taglalja a cash-flow típusokat, a hozzájuktartozó megfelelő diszkontrátákat, az értékelés lépéseit (a megfelelő

cash flow kategória kiválasztása, az előrejelzési időszak hosszának meghatározása, azelőrejelzés elkészítése az explicit időszakra, az explicit időszak utáni végtelenidőszak hozamainak (terminal value) meghatározása, megfelelő diszkontráta

hozzárendelése, a hozamsor jelenre diszkontálása).

Költségalapú értékelés

23

Vagyonérték számítása, mely során a vállalat értékének forrását azértékelés időpontjában általa birtokolt fizikai vagyon értéke jelenti.

IVS 105: 60.2.A költségalapú megközelítést az alábbiakban meghatározott körülményekközött célszerű – mégpedig jelentős súllyal – alkalmazni:(a) a résztvevők képesek lennének az értékbecslés tárgyát képező eszközhasználati értékével lényegében azonos használati értékű eszközelőállítására – vonatkozó szabályozói vagy más jogi rendelkezéseken alapulókorlátozás nélkül – és az eszköz elég gyorsan létrejöhetne ahhoz, hogy arésztvevő ne legyen hajlandó jelentős felárat fizetni az értékbecslés tárgyátképező eszköz azonnali használatának lehetőségéért,(b) az eszköz nem közvetlenül jövedelem-termelő típusú, és egyediségemegvalósíthatatlanná teszi a jövedelem-alapú megközelítés és a piacimegközelítés alkalmazását, és/vagy(c) az alkalmazott értékalap lényegében a pótlási költségen alapul (tehát azértékelés célja kifejezetten a pótlási érték meghatározása)

A megfelelő módszer kiválasztása

24

A módszerválasztás szempontjai:

• Nem létezik olyan módszer, amely bármely értékelésiszituációban, bármely vállalatra alkalmazható lenne.

• Az értékelő felelőssége kiválasztani azt a módszert, ami az adottértékelési szituációra a leginkább megfelelő, és amelynekalkalmazási feltételei fennállnak.

• Az értékelő több módszer szerint is számíthat értéket, azonbanvégül egyetlen érték mellett kell állást foglalnia, általánosszabályként a „legjobb hasznosítás elvének” („highest and bestuse”) figyelembe vételével. Több különböző elven számítottérték egyszerű vagy súlyozott átlagolása nem elfogadott (IVS 105:10.6.)

Diszkontok

25

Az értékelési folyamatban a konkrét értékelési szituációtól függően több olyan tényező figyelembe vétele is indokolttá válhat, melyek a számított értéket csökkentik. Ezeket különböző diszkontoknak nevezzük (IVS 105: 30.17.). A két leggyakrabban alkalmazott diszkont:� Korlátozott értékesíthetőség miatti diszkont (Discount for Lack Of

Marketability, DLOM): amikor a vállalat részesedése iránti kereslet megkérdőjelezhető, de legalábbis likviditása elmarad az átlagostól. Mértéke: 15-20%. (A. Gilbert, C.R. Stewart: „Valuing Real EstateFractional Ownership Interests”, Insights Journal, summer 2010)https://docplayer.net/8022895-Valuing-real-estate-fractional-ownership-interests.html

� Kisebbségi diszkont (Discount for Lack Of Control, DLOC): az 50% alatti szavazati arányt biztosító üzletrész jóval kisebb értéket képvisel, mint az irányítási jogokat nyújtó többségi részesedés, ezt fejezzük ki a diszkonttal. Mértéke: 20-30%. (P. Hanouna, P. Sharin és A. Shapiro: „Value of corporate control: Some international evidence”, Workingpaper, USC (2001))https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=286787Fontos megjegyezni, hogy kisebbségi diszkontnak csak nem tőzsdei cégeknél van létjogosultsága, illetve csak akkor, ha az értékelendő üzletrésszel szemben van olyan erő (egy tulajdonos, vagy több összefonódó tulajdonos), amely legalább 50%-os szavazati aránnyal rendelkezik.

A német értékelési standardok

26

Egy kiforrott és jól működő helyi szabályozásra jó példakénthozhatók a Németországban kötelező, az Institut derWirtschaftsprüfer in Deutschland (IDW) szervezet általkibocsátott IDW S1 értékelési standardok. A legfrissebbváltozat 2008-ban került kiadásra (IDW S1 2008).

Az IDW felépítése:

1. Bevezető megjegyzések2. Fogalommagyarázatok3. A tőzsdei árak relevanciája4. Vállalatértékelési elvek5. A jövőbeli cash flow-k előrejelzése6. A cash flow tőkésítése7. Értékelési módszerek8. A vállalatértékelés különleges esetei9. Dokumentálás és jelentéskészítés

IDW S1 2008

27

Az IDW felépítése:

1. Bevezető megjegyzések2. Fogalommagyarázatok3. A tőzsdei árak relevanciája4. Vállalatértékelési elvek5. A jövőbeli cash flow-k előrejelzése6. A cash flow tőkésítése7. Értékelési módszerek8. A vállalatértékelés különleges esetei9. Dokumentálás és jelentéskészítés

Az IVS és az IDW összehasonlítása

28

Az IVS és az IDW szellemiségében tetten érhetők akorábban már említett különbségek az „angolszász” és a„német” iskola között. Mindez annak ellenére igaz, hogyaz angolszász megoldások közül sok, korábban elutasítottmódszer (pl. diszkontráta meghatározása a CAPMsegítségével) beáramlott a német standardokba is.A német standardok szerkesztése az IVS-nél katonásabb,egyértelműbb iránymutatásokat ad. Két példa:

- az értékelési időpont jelentőségének meghatározása,

- az egyes értékelési módszerek közti priorizálás.


29

1. példa: Értékelési időpont definiálása

IVS 104: 10.5.A tranzakció feltételezett időpontja befolyásolja az értékbecslőáltal az értékelés során figyelembe veendő információkat ésadatokat. Az értékalapok többsége tiltja az olyan információkvagy piaci hangulat figyelembe vételét, amelyekről arésztvevőknek ésszerű gondossággal az értékelés időpontjábannem volt vagy nem lehetett tudomásuk.

IDW 23. szakasz:Amennyiben az értékelés fordulónapja és az értékeléskészítésének napja nem esik egybe, akkor kizárólag olyaninformációt szabad figyelembe venni, melyek az értékelésidőpontjában elvárható gondosság mellett beszerezhetőkvoltak.


30

2. példa: Az értékelési módszerek közti priorizálás

IVS 105:A három alkalmazható módszer esetében leírja, hogymilyen feltételek fennállása esetén javasoltalkalmazni, de valójában nem sugall fontosságisorrendet. � Ha van megbízható referenciaadat,akkor összehasonlító, ha a hozamok jólelőrejelzhetők, illetve a folyamatos működtetésképezi az érték forrását, akkor jövedelemalapú,felszámolási helyzetben vagy ha kifejezetten az azértékelés célja, akkor költségalapú.


31

IDW 4-5. bekezdések:4. Pusztán pénzügyi szempontból vizsgálva egy vállalatértéke a tulajdonrészhez rendelhető pénzáramokjelenértékéből adódik. E jelenérték számításakor azértékelendő vállalat szempontjából értelmezhetőalternatív befektetés megtérülési rátáját kelldiszkontrátaként figyelembe venni. Mindez azt jelenti,hogy egy vállalat értéke kizárólag a jövedelem- illetvepénztermelő képességéből kell levezetni.

5. Ez az érték a vállalat jövőbeli továbbműködtetésébőleredő pénzáramokra vezethető vissza. A likvidációs értékkizárólag abban az esetben állapítandó meg a vállalatértékeként, ha a cég felszámolásából várhatóan befolyópénzáram meghaladja a továbbműködtetésből eredőjövőbeli hozamok jelenértékét.


32

IDW 143-144. bekezdések:

143. Az egyszerűsített árkeresés (pl. eredményszorzók, forgalom- vagy termékfókuszú szorzók) bizonyos esetekben támaszpontot nyújthatnak a diszkontált osztalékmodellel vagy a diszkontált cash-flow-eljárással elvégzett értékelés eredményeinek ellenőrzéséhez, validálásához.

144. Különösen a kis- és középvállalkozások esetében gyakran használják a gyakorlatban az egyszerűsített árkeresést. Ezek a módszerek nem léphetnek a [hozamalapú] vállalatértékelés helyébe.

33

Az értékelés javasolt menete• érvényesül a vállalkozás folytatásának elve (going concern)?• a vállalkozás profitorientált tevékenységet folytat?• a vállalkozás környezete (viszonylag) kiszámítható?• a jövőbeli hozamok és tőkeköltség (viszonylag) biztonságosan előrejelezhetők?

nemigen

VAGYONÉRTÉK HOZAMÉRTÉK

A kapott hozamérték elfogadható? (pozitív, meghaladja a saját tőke könyv szerinti értékét)

nem igen

A hozamérték elvetése és vagyonértékkel való helyettesítése

A hozamérték elfogadása

+ Szorzószámos értékeléssel az aktuális „szokásos” árazás megállapítása,

a kapott érték validálása

Javaslataim a hazai adaptációra

34

• Az IVS és az IDW együttes alapulvételével, a bennük foglalt legfontosabb elvek szintetizálásával meggyőződésem szerint lehetséges és szükséges is a Magyar Vállalatértékelési Standardok (MVS) kidolgozása és publikálása.

• Terjedelmét tekintve mindkét referenciadokumentumnál jelentősen rövidebb (max. 15-20 oldal), az értékelők által könnyen értelmezhető és követhető szabályrendszert javaslok kidolgozni.

• A szabályozási stílust és a módszerekkel kapcsolatos állásfoglalást tekintve a német minta (lásd előző dia) átvételét javaslom, ahol kevesebb értékelői szabadságot, cserébe erősebb transzparenciát és számonkérhetőséget tudunk biztosítani.

• A standardok mellé további szakmai anyagok (gyakorlati magyarázatok, példaszámítások) kiadását, vagy rövid kurzusok felkínálását is jó ötletnek tartanám, melyek pl. egy részletes DCF modell elméleti hátterét, felépítésének menetét, piaci inputadatok beszerzésének lehetőségeit (nyilvános és megbízható adatforrások) mutathatnák be.

Javaslataim a hazai adaptációra

35

Javaslatom szerint az MVS-nek minimálisan az alábbi kérdések szabályozására kellene kiterjednie:

• Alapfogalmak: piaci érték, kompetencia, objektivitás, értékelési cél, fordulónap stb.

• Értékelési módszerek: a három fő módszer jellemzőinek és alkalmazási szabályainak leírása, módszerek közti választás, diszkontok fogalma, szükségessége, indokoltsága.

• A szakértői vélemény minimális tartalmára vonatkozó elvárások

36

?KÉRDÉSEK,

HOZZÁSZÓLÁ[email protected]

Documents

Vállalatértékelés nemzetközi gyakorlati standardjai és a hazai … · 2020. 4. 14. · DCF módszer alkalmazásának gyakorisága elenyésző. Ennek egyik oka lehet, hogy a