1/44

Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

Fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentése

2016.

Jóváhagyta: Igazgatóság 15/2017. (04.27.) határozatával

2/44

ÖSSZEGZÉS

A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság az üzleti tervében foglaltakkal

összhangban a vizsgált időszakban eredményesen működött, bruttó díjbevétele jelentős növekedést

mutatott. A Biztosító működését a Szolvencia II irányelv hatályba lépésével megváltozott jogi környezethez

igazította, de irányítási rendszere, kockázati profilja 2016 folyamán lényegesen nem változott.

A jelentési időszakban nem következett be a Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő

Részvénytársaságra lényeges hatással járó üzleti vagy más esemény.

A. Üzleti tevékenység és teljesítmény bemutatása

A.1. Üzleti tevékenység

Társaság neve és jogi formája

Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részvénytársaság

A Társaság pénzügyi felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság neve és kapcsolatfelvételi adatai

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.

Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Telefon: (+36 1) 428-2600

Fax: (+36 1) 429 8000

E-mail: info@mnb.hu

A Társaság külső könyvvizsgálójának neve és kapcsolatfelvételi adatai

KPMG Hungária Kft. Székhely: 1134 Budapest, Váci út 34. Telefon: (+36 1) 887-7100 Fax: (+36 1) 887-7101 E-mail: info@kpmg.hu A társaság legfőbb döntéshozó szerve 2017. március 31. napjától új könyvvizsgáló társaságot választott a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78., cégjegyzékszám: 01-09-0363022) személyében.

A társaságban minősített részesedéssel bírók bemutatása

A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Wáberer Hungária Zrt. vagy Társaság vagy Biztosító) egyszemélyes részvénytársaság. Az egyedüli részvényes a Waberer’s International Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Waberer’s). A Waberer’s a komplett rakományok (FTL – full truck load)) nemzetközi fuvarozásának piacvezető vállalata a saját flottával szolgáltatást nyújtó cégek szegmensében Európában, és piacvezető Magyarországon a belföldi fuvarozás és komplex logisztikai szolgáltatások területén. Tevékenysége kiterjed a szabványos raklapos áruk nagy távolságokra történő nemzetközi fuvarozására, a belföldi száraz és hűtött áruk fuvarozására, raktározására és disztribúciójára, valamint a nemzetközi gyűjtőfuvarozásra.

A Waberer’s Európa fontos ipari központjaiban működő leányvállalatai gondoskodnak a megrendelők ország specifikus igényeinek megismeréséről és kiszolgálásáról. Jelenleg Franciaországban,

3/44

Olaszországban, az Egyesült Királyságban, a Benelux Államokban, Németországban, Lengyelországban,

Romániában, Szlovákiában működnek ilyen vállalatok. A Wáberer Hungária Zrt. társaságban közvetett befolyással bíró Társaság a CEE Transport Holding BV, Hollandiában bejegyzett, a holland jog alapján működő pénzügyi holding társaság, amelynek 100%-os tulajdonosa a CEE Holding Coöperatief U.A, és kizárólagos üzleti tevékenysége, hogy holding társaságként működve kezeli a WABERER’S International Zrt. társaságban tulajdonolt közvetlen érdekeltségét.

További közvetett minősített befolyással bírók a CEE Transport LP és a Mid Europa Fund III LP. Ez utóbbi a többi Mid Europa Fund-dal együtt a Mid Europa néven ismert magánbefektetői cégcsoport, amely különféle iparágakba – például távközlés, fuvarozás, energia és egészségügyi szektor, kiskereskedelem – fektet be.

A Társaság lényeges biztosítási ágazatai és lényeges földrajzi területei, ahol üzleti tevékenységet folytat

A Wáberer Hungária Zrt. kizárólag a nem-életbiztosítási ág művelésére, és azon belül a következő biztosítási ágazatokra rendelkezik tevékenységi engedéllyel:

Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket), Betegség, szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével), Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat), Tűz- és elemi károk, Egyéb vagyoni károk, Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, Általános felelősség, Különböző pénzügyi veszteségek – ebben az ágazatban csak az egyéb pénzügyi veszteségek

alágazatra, Jogvédelem, Segítségnyújtás

A Wáberer Hungária Zrt az üzleti tevékenységét kizárólag Magyarország területén végzi, a biztosítási tevékenységet tagállamban vagy harmadik országban nem folytatja.

Bármely jelentős, a jelentési időszakban bekövetkezett üzleti vagy más esemény, amelynek lényeges hatása volt a Társaságra

A jelentési időszakban nem következett be a Wáberer Hungária Zrt.-re lényeges hatással járó üzleti

vagy más esemény.

A dokumentum további részeiben minden adatot ezer forintban közöl a Társaság.

A.2. Biztosítási tevékenység bemutatása

Az alábbi táblázat bemutatja Biztosító állományának alakulását a 2016-os évre vonatkozóan,

állománydíj alapján.

Nyitó Záró

Gépjármű-felelősségbiztosítás 14 259 256 22 154 658

Egyéb gépjármű-biztosítás 1 361 870 1 533 550

Egyéb 158 558 138 728

Összesen 15 779 684 23 826 936

4/44

A táblázat megbontva tartalmazza a jelentős ágazatokat, azaz a gépjármű-felelősségbiztosítást és az

egyéb gépjármű-biztosítást. Az egyéb ágazatok összességében stagnálást mutatnak. Az egyéb

gépjármű biztosítások 13%-kal növekedtek, míg a gépjármű – felelősség ágazatnál, szignifikáns, 55%-

os emelkedés figyelhető meg.

A Biztosító csak Magyarországon folytatta tevékenységét.

A Társaság pénzügyi beszámolói alapján a díjelőírás alakulását a következő táblázat tartalmazza:

2015.12.31. 2016.12.31. Differencia

Bruttó díj NEM -ÉLET 14 054 603 21 069 481 7 014 878

Bruttó díj gépjármű-felelősség 12 541 138 19 469 835 6 928 697

Bruttó díj egyéb gépjármű 1 320 476 1 442 385 121 909

A.3. Befektetési tevékenység bemutatása

A Biztosító a következő befektetési irányelvek mentén folytatta a 2016-os évben a portfólió kezelését:

A Biztosító rendelkezésére álló, de közvetlenül fel nem használt pénzeszközök biztonságos, jövedelmező

befektetése stratégiai szempont. A felhalmozott befektetések a biztosítási szerződésekből származó

kötelezettségek fedezetére, részben a Társaság kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodásának

biztosítására, fizetőképességének fenntartására szolgálnak.

A befektetési portfolió kialakításakor törekedni kell minél több befektetési forma választására és a

kockázatok megosztására, azaz egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az

a Biztosító függőségéhez vezessen. A befektetéseknél arra törekszik a Biztosító, hogy döntően a nagy

nemzetközi hitelminősítők (S&P, Firtch, Moody’s) értékelése szerint befektetésre ajánlott értékpapírok

kerüljenek a portfoliójába.

A legalább egy tagállam által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények és más

hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök korlátlanul tarthatók. Lekötött

bankbetétek a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként korlátlanul tarthatók. A hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok, kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési

eszközök közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a

biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 35 százalékát tehetik ki.

A részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb

részesedések a biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb 35 százalékát tehetik ki. A

befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok a biztosítástechnikai tartalékok 50

százalékát tehetik ki, amennyiben az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési

vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a

továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 40 százalék erejéig vehetők

figyelembe.

A kötelezettségekkel összhangban a befektetési portfoliók jellemző devizanemei HUF, EUR és GBP,

átlagos hátralévő futamidejük 5 éven belüli.

5/44

A portfólió jelentős részét vagyonkezelők bevonásával kezeli a Társaság. A vagyonkezelőkön kívül a

Biztosító befektetései diverzifikációja és a befektetési tevékenységgel összefüggésben felmerülő

koncentrációs kockázat csökkentése érdekében több tőkepiaci szereplővel is kapcsolatot tart. 2016-ban

2 vagyonkezelővel – Pioneer Alapkezelő Zrt., Dialóg Alapkezelő Zrt.,– állt a cég kapcsolatban. Az év

folyamán tendereztetésre került a vagyonkezelők köre, melynek következtében 2017-ben új

vagyonkezelői kapcsolatok épülnek ki. A vagyonkezelőknél lévő és a saját portfólióban maradt papírok

aránya az év végén a következő volt:

Vagyonkezelő/Saját Arány %

Dialóg Alapkezelő Zrt. 21%

Pioneer Alapkezelő Zrt. 38%

Saját 41%

A befektetések allokálásában fontos szerepet játszik a devizakitettség csökkentése. E cél érdekében a

devizában tartott portfólió nagysága az év folyamán tovább nőtt. A befektetések megoszlása

devizánként a következőképp alakult az év végén: HUF 54%; EUR: 30%; GBP: 16%.

Az éves teljesítmény az elvárásoknak megfelelően alakult, a Brexit negatív hatásával kiigazított értéket

figyelembe véve. A 2016-os évben osztalékfizetésre nem került sor. Eszközcsoportonkénti eredmény

alakulását a lenti táblázat tartalmazza.

Eszközcsoport 2015. évi

eredmény

2016. évi

eredmény Változás

Hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok 109 800 102 935 -6 865

Vállalati kötvények 20 996 19 548 -1 448

Jelzálog levelek 10 978 4 234 -6 744

Befektetési jegyek -7 505 -12 998 -5 493

Részvények 2 620 8 255 5 635

Részesedések 216 590 0 -216 590

Betétek hitelintézeteknél 15 049 972 -14 077

A befektetési ráfordítás 36 889 EFt volt 2016-ban, melynek jelentős részét a befektetések működési

költségei tették ki. A működési költségek a portfólió növekedése miatt 42%-kal növekedtek 2015 év

végéhez képest. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 8 673 EFt-os kamatráfordítása magyarázza

a további ráfordítás növekedést.

Szolvencia I szerint, a saját tőkében közvetlenül elismert nyereség vagy veszteség nem került

elszámolásra.

Nem volt értékpapírosított eszközbe történő befektetés az év folyamán.

A portfóliók duration mutatói megfelelnek a Biztosító által képviselt rövid távú szemléletnek.

6/44

A.4. Egyéb tevékenységek bemutatása

A Társaság az év folyamán nem kezdett egyéb tevékenységek működtetésébe. Egyéb jelentős bevétel

és kiadás nem merült fel. A 2016-os évben a Társaság nem kapott osztalékot a leányvállalatától.

A.5. Egyéb információk

Egyéb, a Társaság üzleti tevékenységére és teljesítményére vonatkozó – a jelentésben közzéteendő –

lényeges információról a Társaságnak nincs tudomása.

B. Irányítási rendszer

B.1. Általános információk az irányítási rendszerről

Testületi rendszer, irányítási és felvigyázási funkció

Közgyűlés

A közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve.

A Társaság egyszemélyes részvénytársaság, ezért a közgyűlés hatáskörét az egyedüli részvényes gyakorolja.

A közgyűlés fő feladata a Társaság alapvető stratégiai, üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen,

a) döntés az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, hacsak a törvény másként nem rendelkezik;

b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;

c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

d) az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjainak, az Auditbizottság tagjainak, a Könyvvizsgálónak a

megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása, a Könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges

tartalmi elemeinek jóváhagyása;

e) az első számú vezető és helyettesei, továbbá a Cégvezető kinevezése és felmentése, továbbá díjazásuk

megállapítása, illetve vonatkozásukban a munkáltatói jogok gyakorlása;

f) a számviteli törvény szerinti éves és konszolidált éves beszámoló jóváhagyása;

g) döntés osztalék fizetéséről, felhatalmazás adása az Igazgatóságnak osztalékelőleg fizetéséről, hacsak a

törvény másként nem rendelkezik;

h) döntés a társaság üzleti tervéről, valamint az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság

ügyrendjének jóváhagyásáról;

i) a stratégia (ideértve a hozzátartozó üzleti terveket) és a szervezeti alapstruktúra (ideértve a fiókokat

is) meghatározása;

j) döntés minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, valamint jogszabály eltérést engedő

rendelkezéseire figyelemmel a Társaság Alapszabálya a legfőbb szerv hatáskörébe utal.

Igazgatóság

Az igazgatóság a társaság irányítási jogkörrel rendelkező ügyvezető testületi szerve.

Az igazgatóság alapvető feladata és egyben felelőssége a Társaság ügyvezetése, és a Társaság irányításával összefüggésben mindazon döntés meghozatala, amelyet jogszabály és – a jogszabály eltérést engedő szabályai figyelembevételével – a Társaság Alapszabálya a hatáskörébe utal, illetőleg az Alapszabály rendelkezése alapján az adott kérdésben való döntéshozatal nem tartozik a közgyűlés vagy a Társaság más szervének hatáskörébe.

Az igazgatóság felelősségi- és hatáskörébe tartozik, különösen

7/44

a) a biztosító egészére megfogalmazott jövőképet, a legfontosabb üzleti és működési célokat tartalmazó intézményi és általános üzleti stratégia megalkotása és jóváhagyás céljából a legfőbb szerv elé terjesztése,

b) a jóváhagyott stratégiáknak megfelelő belső politikák elkészítése és elfogadása, különös tekintettel az üzlet-, a befektetési, a kockázatkezelési és kockázatvállalási, a javadalmazási valamint a kiszervezési politikára, továbbá az azokkal összhangban álló működés megvalósítása,

c) éves rendszerességgel a Biztosító vezetőségének beszámoltatása az elfogadott stratégiák és politikák működésének megfelelőségéről, ennek eredményeként a stratégiák és politikák szükség szerinti felülvizsgálata, illetőleg nem megfelelő működés esetén vizsgálat kezdeményezése a felügyelőbizottság tagjainak vagy a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy bevonásával,

d) a Biztosító által alkalmazott üzleti modell jellegével, a Társaság által folytatott biztosítási tevékenység sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban álló irányítási rendszer kialakítása, megfelelőségének és hatékonyságának nyomon követése, továbbá szükséges esetben a megfelelő intézkedések megtétele,

e) a Biztosító irányítási rendszerén belül az átlátható és hatékony működést biztosító – a megfelelő kommunikációs és jelentési csatornákkal kiegészített – szervezeti felépítés és struktúra kialakítása, amely kellően rugalmas és képes alkalmazkodni a stratégiai célok, tevékenységek és az üzleti környezet változásaihoz,

f) a kockázatkezelési rendszerre és annak részeként a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszerre, a belső kontrollrendszerre, a belső ellenőrzésre és a kiszervezésre vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket tartalmazó vállalati belső szabályozó dokumentumok jóváhagyása, továbbá e dokumentumoknak a rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de legalább évente egyszer történő felülvizsgálata,

g) mindazoknak a belső szabályozó dokumentumoknak (szabályzatoknak) az előkészítéséről való gondoskodás, amelyek elkészítését jogszabály előírja, vagy a Felügyelet az ajánlásában elvárásként fogalmaz meg az irányító testülettel szemben, továbbá ezeknek a szabályzatoknak a jóváhagyása és felülvizsgálata,

h) a Biztosító munkaszervezetén belül az összeférhetetlenség és érdekkonfliktusok megakadályozására, a lehetséges összeférhetetlenségek és érdekkonfliktusok azonosítására és kezelésére szolgáló eljárási rend működtetésére vonatkozó vállalati belső szabályozó dokumentum jóváhagyása,

i) a belső kontroll funkciók függetlenségének biztosítása, valamint e funkciók összehangolásában és működtetésében való közreműködés, beleértve az információáramlás kialakítását is,

j) a Biztosító hosszú- és középtávú, valamint éves operatív tervének előkészítése, jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése, és a jóváhagyott tervek végrehajtása,

k) döntés a Társaság biztosítási tevékenységének a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl más ágazatra vagy más kockázati csoportra történő kiterjesztéséről,

l) döntés a Társaság által terjeszteni kívánt biztosítási termékekről, értékesítésük bevezetéséről és megszüntetéséről,

m) döntés a Társaság által üzletszerűen folytatni kívánt, a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységről,

n) évente legalább egyszer jelentés készítése a legfőbb szerv részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;

o) legalább háromhavonta jelentés készítése (negyedéves jelentések) a Felügyelőbizottság részére a jóváhagyott üzleti terv alapján terv-tény összehasonlításban az üzletmenetről, az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;

p) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (éves konszolidált beszámoló) elkészítése az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslattal együtt, és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése.

Az igazgatóság felelős a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, és egyben végső felelősséget vállal a Társaság által folytatott biztosítási tevékenységért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is.

8/44

A belső ellenőrzési feladatkör kivételével – minden feladatkör az igazgatóság felelőssége alatt működik, és a feladatkört ellátó személy annak számol be.

Az igazgatóság viseli a végső felelősséget a kockázatkezelési rendszer hatékonyságáért, a Társaság kockázati étvágyának és kockázatvállalási határértékeinek megállapításáért, valamint a fő kockázatkezelési stratégiák és szabályzatok jóváhagyásáért.

Az igazgatóság további feladataira, a tagok jogaira, kötelezettségeire és felelősségére, az igazgatóság elnökének megválasztására, az elnök feladatkörére, az igazgatóság ülésének összehívására és megtartásának módjára, az igazgatóság határozatképességére, továbbá a határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály, valamint a jogszabály eltérést engedő szabályai figyelembevételével a Társaság Alapszabálya és az igazgatóság ügyrendje tartalmazza.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság a Társaság felvigyázási funkciót betöltő testületi szerve.

A felügyelőbizottság alapvető feladata és felelőssége a Társaság tulajdonosi ellenőrzésének megvalósítása.

A felügyelőbizottság az ügyvezetés és az üzletvitel ellenőrzése körében, különösen:

a) megvizsgálja az igazgatóságnak az ügyvezetésről a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább háromhavonta készített írásbeli jelentéseit,

b) megtárgyalja az igazgatóság által elkészített a Társaság számviteli törvény szerinti éves beszámolóját (éves konszolidált beszámolóját); erről a közgyűlés csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat,

c) az igazgatóságnak az adózott eredmény felhasználására és az osztalék megállapítására vonatkozó javaslatát megvizsgálja és véleményezi; erről a közgyűlés csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat,

d) a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénzügyi jelentéseit, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja,

e) évente írásban értékeli az irányítási rendszer megfelelőségét és hatékonyságát, és kezdeményezi az igazgatóságnál a szükséges intézkedések megtételét az esetleges hiányosságok kezelésére.

A felügyelőbizottság a Társaság működésének ellenőrzésével kapcsolatban különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a Társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét szervezetet, amelynek keretében ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet, bb) legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által

készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását, bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy

munkáját, és bd) a Társaság méretével, az általa végzett biztosítási tevékenység jellegével, nagyságrendjével és

összetettségével arányban állóan megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a Társaság nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és

c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását,

d) előzetes egyetértés a belső ellenőrzési szervezet vezetője foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntés meghozatalához,

9/44

e) a megfelelőségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályoknak és a Társaság belső szabályozó dokumentumaiban foglaltaknak történő megfelelésről készített negyedéves és éves jelentések megtárgyalása eredményeként határozatot hoz az indokolt intézkedésekről, végrehajtásuk ütemezéséről és ellenőrzéséről,

f) megvizsgálja a Társaság irányítási rendszerén belül a kockázatkezelésre, a belső kontrollrendszere, a belső ellenőrzésre és a kiszervezésre vonatkozó, az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatokat és nyomon követ azok éves felülvizsgálatát,

g) az általános irányítási követelményeknek megfelelően értékeli és felülvizsgálja, hogy a Biztosító az általa alkalmazott üzleti modell jellegével, stratégiájával, az általa folytatott biztosítási tevékenység sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban állóan alakította-e ki és működteti az irányítási rendszerét és a belső védelmi vonalait. Az értékelés és felülvizsgálat kiterjed a Biztosító által elfogadott belső politikákra, szabályozásokra, az alkalmazott szervezeti és működési struktúrára, gyakorlatokra és eljárásokra.

A felügyelőbizottság az informatikai biztonsági ellenőrzési feladatok ellátása érdekében az informatikai szervezeti egységtől elkülönítetten, kiszervezett tevékenységként működteti az informatikai biztonsági megbízott intézményét

a) a Biztosító biztosítási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer általános információbiztonsági zártsági követelményeknek való megfelelés biztosítása,

b) az informatikai rendszer biztonságos üzemeltetésének vizsgálata, és c) a belső ellenőrzés munkájának támogatása céljából.

A felügyelőbizottság elfogadja az informatikai biztonsági megbízott éves ellenőrzési tervét, és legalább naptári negyedévente megtárgyalja az informatikai biztonsági megbízott által készített jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását.

A felügyelőbizottság a Társaság üzletvitele és működése szempontjából alapvető jelentőségű, ellenőrzést igénylő valamennyi jelentést és előterjesztést és intézkedést megvizsgál.

Ilyennek minősülnek, különösen:

a) a Társaság intézményi és üzleti stratégiája, b) a különböző belső politikák, így az üzletpolitika, a befektetési politika, kockázati (kockázatkezelési

és kockázatvállalási) politika, a kiszervezési, összeférhetetlenségi, személyzeti, javadalmazási politika,

c) az éves üzleti terv, d) a közép- és hosszú távú üzleti terv, e) a Társaság tevékenységi körének módosítása (bővítése vagy egyes tevékenységek megszüntetése); f) minden olyan ügy, amelyben a határozathozatal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A felügyelőbizottság további feladataira, a tagok jogaira, kötelezettségeire és felelősségére, a felügyelőbizottság elnökének megválasztására, az elnök feladatkörére, a felügyelőbizottság ülésének összehívására, megtartásának módjára, a felügyelőbizottság határozatképességére, valamint a határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály, valamint a jogszabály eltérést engedő szabályai figyelembevételével a Társaság Alapszabálya és a felügyelőbizottság ügyrendje tartalmazza.

Auditbizottság

Az auditbizottság alapvető feladata és egyben felelőssége, hogy segítse az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.

A Biztosítónál legalább háromtagú auditbizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés a Felügyelőbizottság illetve az Igazgatóság tagjai közül választja meg.

Az auditbizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg.

10/44

Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

Az auditbizottság az alapvető feladatán túl

a) figyelemmel kíséri a Biztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését,

d) javaslatot tesz a könyvvizsgáló személyére és díjazására, e) közreműködik a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítésében, f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy jogszabály eltérést engedő rendelkezésére

figyelemmel a Társaság Alapszabálya a hatáskörébe utal.

Az auditbizottság tagjainak jogaira és kötelezettségeire, a tagok megválasztására, az audit bizottság elnökének megválasztására, az elnök feladatkörére, az audit bizottság ülésének összehívására, megtartásának módjára, az audit bizottság határozatképességére, valamint a határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály, valamint a jogszabály eltérést engedő szabályai figyelembevételével a Társaság Alapszabálya és az audit bizottság ügyrendje tartalmazza.

Állandó könyvvizsgáló

A közgyűlés által választott állandó könyvvizsgáló alapvető feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben állást foglaljon arról, hogy a Társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

Az állandó könyvvizsgálónak a Társaság éves beszámolója mellett vizsgálnia kell

a) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartását, a szavatoló tőke-számítások helyességét,

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását,

c) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét, d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

Az állandó könyvvizsgálónak ki kell térnie a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégségességének és a biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete törvényi megfelelőségének a vizsgálatára is.

Az állandó könyvvizsgáló a Társaság biztosítástechnikai tartalékait tartalék fajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékeli és a Társaság vezetésének átadja.

Az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaitól, továbbá a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

11/44

Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági Társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

Az állandó könyvvizsgálót a Társaság beszámolóját tárgyaló közgyűlésre meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

Az állandó könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén pedig a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni az állandó könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

Az állandó könyvvizsgáló jogait és kötelezettségeit egyebekben a jogszabály, különösen a Bit, valamint a jogszabály eltérést engedő szabályai figyelembevételével a Társaság Alapszabálya tartalmazza.

Állandó bizottságok

A Társaság a felelős belső irányítás eredményessége érdekében külön önálló szervezeti elkülönültséggel nem, de saját eljárási szabállyal rendelkező bizottságokat működtet.

A Biztosító által létrehozott állandó bizottságok fő feladata részben a döntés előkészítés, részben érdemi döntés hozatala, a Társaság vezetésének, szervezeti egységeinek és testületi szerveinek a támogatása a megfelelő döntések meghozatalában, továbbá a meghozott döntések megfelelő végrehajtásának figyelemmel kísérése.

A társaságnál a következő állandó bizottságok működnek:

a) Informatikai Stratégiai Bizottság b) Befektetési és ALM Bizottság c) Kockázatkezelési Bizottság d) Nem vagyoni Bizottság

Informatikai Stratégiai Bizottság

A Társaság az első számú vezető, a Bit. szerinti egyéb vezetők, a belső adatvédelmi felelős, és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti igazgatóságok, mint munkaszervezeti egységek vezetői részvételével működteti az Informatikai Stratégiai Bizottságot.

Az Informatikai Stratégiai Bizottság feladatát képezi

a) az informatikával támogatott beruházási programok, informatikai szolgáltatási szerződések fontossági sorrendjének meghatározása a Társaság üzleti stratégiájával és prioritásaival összhangban,

b) informatikai projektek nyomon követése, az erőforrás konfliktusok feloldása, c) szolgáltatási szintek és szolgáltatás fejlesztések nyomon követése, d) a stratégiai irányra vonatkozó tanácsadás, az informatikai stratégia jóváhagyása, e) jelentősebb informatikai beruházások és informatikai szolgáltatási szerződések felülvizsgálata

Az Informatikai Stratégiai Bizottságra vonatkozó további szabályokat az „Informatikai és információ biztonsági szabályzat” címmel kibocsátott mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

Befektetési és ALM Bizottság

A Társaság a befektetési stratégia, a befektetési politika és a befektetési irányelvek kidolgozása, az Igazgatóság által elfogadott befektetési stratégia, befektetési politika és irányelvek végrehajtásának hatékonyabb ellenőrzése, a Társaság részére vagyonkezelői tevékenységet végző szolgáltatók monitorozása, továbbá az eszköz-forrás gazdálkodást érintően a kockázatok kezelésének támogatása érdekében Befektetési és ALM Bizottságot működtet.

A Befektetési és ALM Bizottság közreműködik a befektetési kockázatok elemzésében, értékelésében és monitorozásában, a „prudens személy” alapelv érvényre juttatásában.

12/44

Befektetési és ALM Bizottság tagjai az első számú vezető, a vezető kockázatkezelő, a vezető aktuárius, a vezető jogtanácsos, a gazdasági igazgató, a számviteli rendért felelős vezető, továbbá a befektetési és pénzügyi csoportvezető.

A Befektetési és ALM Bizottság további feladatait és működésének részletes szabályait külön vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

Kockázatkezelési Bizottság

A Társaság a kockázatkezelési folyamat érdekében a vezető kockázatkezelő munkájának támogatására Kockázatkezelési Bizottságot működtet.

A Kockázatkezelési Bizottság tagjai az első számú vezető, a gazdasági igazgató, a vezető aktuárius, a vezető kockázatkezelő és az informatikai igazgató.

A Kockázatkezelési Bizottság feladatát képezi:

a) a Társaság kockázatkezelési rendszerével kapcsolatos döntések előkészítése, b) a kockázati térkép aktualizálásának véleményezése, c) a Társaság kockázatait jelentős mértékben érintő üzleti döntések kockázati szempontú értékelése, d) a Társaság éves kockázati jelentésének előkészítése és a kockázati jelentésekben megfogalmazott

javaslatok végrehajtásának ellenőrzése

A Kockázatkezelési Bizottság működésének részletes szabályait a „Kockázatkezelési szabályzat” címmel kibocsátott mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

Nem Vagyoni Bizottság

A Társaság a személyi sérüléses károk megkülönböztetett jelentőségére figyelemmel, a károk rendezése során kialakítandó és követendő gyakorlat érdekében a Kárrendezési igazgatóság munkájának támogatására Nem vagyoni Bizottságot működtet.

Az Nem vagyoni Bizottság tagjai az első számú vezető, a kárrendezési igazgató, a nemzetközi és személyi sérüléses kárrendezési osztályvezető, a személyi sérüléses kárügyintéző, a vezető jogtanácsos, a megfelelőség vezető és a vezető aktuárius.

A Nem vagyoni Bizottság a személyi sérüléses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárügyekben

előterjesztett nem vagyoni kártérítési igények, 2014. március 15-én és azt követően bekövetkező

károsodások esetén, a sérelemdíj megállapítása iránti igények, megalapozottságának és

összegszerűségének kérdésében dönt, figyelemmel a hatályos jogszabályok rendelkezéseire valamint a

kialakult bírói gyakorlatra. A Nem vagyoni Bizottság tárgyalja meg továbbá a járadékigényeket és a már

megállapított járadék megváltása iránt előterjesztett kérelmeket, valamint a már érdemben, azaz a jogalap

és/vagy összegszerűségében eldöntött ügyek felülvizsgálatát kérő beadványokat.

A Nem vagyoni Bizottság működésének részletes szabályait a „Személyi sérüléses károk kárrendezési

szabályzata” címmel kibocsátott mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

Kiemelten fontos feladatkörök

Aktuáriusi feladatkör

Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata:

a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok

számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása,

c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének

értékelése,

d) a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése,

13/44

e) a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről szóló, az

igazgatóság részére készítendő tájékoztatás összeállítása,

f) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás,

g) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás,

h) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel

ha) a szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet számításának alapjául szolgáló

kockázatmodellezésre, és

hb) a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

Az a)–b) pontban foglalt feladatok teljesítése során az aktuáriusi feladatkört ellátó munkatárs a Szolvencia

II irányelv, a 2015/35 Bizottsági rendelet, az MNB mindenkor hatályos ajánlása, az EIOPA által kiadott

„Iránymutatások a biztosítástechnikai tartalékok értékeléséhez” című iránymutatásban foglaltak, a Bit.

továbbá a biztosítók és viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

43/2015. (III.12.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével jár el, amelynek során meg kell határoznia a

megállapított követelményektől való esetleges eltéréseket, és javaslatot kell tennie a megfelelő

kiigazításokra.

Az aktuáriusi feladatkört ellátó munkatárs értékeli, hogy a biztosítástechnikai tartalékok számítása során

felhasznált belső és külső adatok megfelelnek-e a Szolvencia II irányelvben, illetve a 2015/35 Bizottsági

rendeletben meghatározott adatminőségi előírásoknak. Az aktuáriusi feladatkört ellátó munkatárs indokolt

esetben javaslatot tesz az adatminőség javítását szolgáló belső eljárásokra, hogy a Biztosító megfeleljen a

Szolvencia II irányelv, illetőleg a Bit. és a végrehajtási rendelkezései vonatkozó követelményeinek.

Az aktuáriusi feladatkört ellátó munkatárs köteles a legjobb becslés számítása során a számítás alapjául

szolgáló feltevéseket, a feltételezett körülmények várható változásának megfelelő rendszerességgel, a

tapasztalati adatokkal összehasonlítani. Amennyiben a tapasztalati adatok és a feltételezések között

rendszeresen olyan eltérés figyelhető meg, amely a legjobb becslés értékét jelentősen befolyásolja, az

aktuáriusi feladatkört ellátó munkatársnak javaslatot kell tennie a feltevések vagy az értékelési modell

módosítására.

Az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról szóló véleménynyilvánításban legalább az alábbi

szempontokra vonatkozó következtetések szerepelnek:

a) a megszolgált díjnak elégségesnek kell lennie a jövőbeli kárigények és kiadások fedezésére, különös

figyelemmel az alapul szolgáló kockázatokra (ideértve a biztosítási kockázatokat), valamint a biztosítási

és viszontbiztosítási szerződésekben szereplő opciók és garanciák hatására a díjak elégséges szintjének

meghatározásában,

b) az infláció, a jogi kockázat, a Társaság portfóliójának összetételében bekövetkező változás és azon

rendszerek hatása, amelyek felfelé vagy lefelé térítik a szerződők által a kártörténetüktől (bónusz–

malusz rendszerek) függően fizetett díjakat,

c) a biztosítási szerződések portfóliójának arra irányuló, fokozatosan növekvő tendenciája, hogy

magasabb kockázati profillal bíró biztosított személyeket vonzzon vagy tartson meg (antiszelekció).

A viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről szóló véleménynyilvánításban az alábbiak

megfelelőségének elemzését kell szerepeltetni:

a) a Biztosító kockázat profilja és biztosítási kockázatvállalási politikája,

b) viszontbiztosítók, figyelembe véve a hitelképességüket,

c) a Biztosító kockázatvállalási politikájára vonatkozó stressz forgatókönyvek szerinti várható fedezet,

d) a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegek

számítása.

Aktuáriusi feladatkört érintő rendelkezéseket a Társaság más hatályos belső szabályozó dokumentuma is

tartalmazhat.

14/44

Kockázatkezelési feladatkör

A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy feladata a kockázatkezelési rendszer működtetése, amely

magában foglalja:

a) az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatását a

kockázatkezelési rendszer hatékony működésében,

b) a kockázatkezelési rendszer monitorozását,

c) a Társaság egyedi kockázati profiljának nyomon monitorozását,

d) részletes jelentés készítését a kockázati kitettségekről, valamint az igazgatóság, a felügyelőbizottság és

az auditbizottság részére a kockázatkezelési ügyekről, ideértve az olyan stratégiai ügyeket, mint a

vállalati stratégia, fúziók és felvásárlások, továbbá jelentősebb projektek és befektetések,

e) a felmerülő kockázatoknak a kockázatfelelősökkel való együttes azonosítását és értékelését,

f) szoros együttműködést a belső kontroll funkciót ellátó munkatársakkal, továbbá az aktuáriusi

feladatkörrel, és

g) a kockázati kontroll feladatok ellátását.

A kockázatkezelési feladatkör kiterjed a kockázatkezelési rendszerrel – ideértve a saját kockázat- és

szavatolótőke értékelési rendszert is – szemben támasztott követelmények figyelemmel kísérésére és

azoknak a Társaság kockázatkezelési rendszerébe való beépítésére.

Kockázatkezelési feladatkört érintő rendelkezéseket a Társaság más hatályos belső szabályozó

dokumentuma is tartalmazhat.

Megfelelőségi feladatkör

A megfelelőség biztosítási feladatkör működtetésének célja a megfelelőségi kockázatok azonosítása és

kezelése. A megfelelőségi kockázat a Társaság által folytatott biztosítási szolgáltatási tevékenységgel

összefüggő – jogszabályok, illetve jogszabálynak nem minősülő egyéb előírások, ideértve az MNB által

kiadott ajánlásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat is –, belső szabályozás (a továbbiakban:

megfelelőségi szabályok) be nem tartása következtében esetlegesen keletkező jogi kockázat, felügyeleti

vagy egyéb hatósági szankció, jelentős pénzügyi veszteség, vagy hírnévromlás kockázata.

Megfelelőségi kockázatok különösen a következőkkel összefüggésben merülhetnek fel

a) a belső adatvédelmi felelősre vonatkozó szabályozás,

b) a Biztosító adatvédelmi gyakorlata,

c) összeférhetetlenség és érdekkonfliktusok kezelése,

d) külső és belső csalások megelőzése,

e) az ügyfelekkel való tisztességes eljárás és kereskedelmi gyakorlat,

f) hatósági kapcsolatok, beleértve különösen az MNB-vel és a Pénzügyi Békéltető Testülettel való

kapcsolatot,

g) az üzleti stratégiának megfelelő üzletviteli gyakorlat.

A megfelelőségi feladatkör kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, üzleti területére és

tevékenységére, beleértve a kiszervezett tevékenységeket is.

A megfelelőségi feladatkört ellátó személy feladata különösen

a) annak biztosítása, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó

jogszabályokban foglaltaknak és a belső szabályozásai összhangban legyenek a jogszabályi

rendelkezésekkel,

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és

rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a Társaság a biztosítási törvényben és a felhatalmazása

alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges

hiányosságait feltárja,

15/44

c) a megfelelőségi hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és

rendszeres ellenőrzése,

d) a Biztosító által a meg nem felelés megelőzése érdekében tett intézkedések helyességének értékelése,

e) a Társaság igazgatóságának, és munkatársainak segítése annak érdekében, hogy a Társaság teljesítse a

Biztosító tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit,

f) a jogszabályokban és a belső szabályozóm dokumentumokban foglaltaknak történő megfelelésről

negyedéves és éves gyakorisággal jelentés összeállítása az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére,

g) kockázatértékelésen alapuló, prioritásokat is meghatározó megfelelőség biztosítási monitoring

programok alkalmazása,

h) szabályozási jellegű feladatok, különösen a megfelelőségi politika, megfelelőségi terv, kézikönyv,

valamint a kapcsolódó belső szabályzatok, eljárásrendek elkészítése, szükség szerinti, illetőleg

rendszeres aktualizálása. Ennek keretében a megfelelőségi kockázat azonosítására, becslésére,

elemzésére szolgáló módszerek, eljárások kidolgozása,

A Biztosító megfelelőségi politikája meghatározza a megfelelőségi feladatkör felelősségeit, hatáskörét és

jelentési kötelezettségeit. A megfelelőségi terv kijelöli a megfelelőségi feladatkör tervezett tevékenységeit,

amelyek figyelembe veszik a Biztosító tevékenységeinek minden meghatározó területét és a megfelelőségi

kockázatnak való kitettségüket.

A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a Társaság adatbázisainak adataira épülő, kockázatelemzéssel

alátámasztott kockázat alapú megközelítés alapján jár el.

A megfelelőségi feladatkör működésére, a felelős belső irányítással és az egyéb kontroll funkciók

gyakorlóival való kapcsolatára vonatkozó szabályokat a „Megfelelőségi szabályzat” címmel kibocsátott,

mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás tartalmazza.

Megfelelőségi feladatkört érintő rendelkezéseket a Társaság más hatályos belső szabályozó dokumentuma

is tartalmazhat.

Belső ellenőrzési feladatkör

A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy kizárólagos feladata

a) a Társaság belső szabályozó dokumentumai működésének és hatékonyságának, és

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség

szempontjából történő vizsgálata.

A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy

a) ellenőrzési tervet készít, vezet be és tart fenn, amely meghatározza a következő években elvégzendő

ellenőrzési munkát, figyelembe véve minden tevékenységet és a Társaság (Biztosító) teljes irányítási

rendszerét,

b) kockázatalapú megközelítést alkalmaz a prioritásai meghatározásakor,

c) beszámol az ellenőrzési tervről az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak,

d) az a) pont szerint végzett munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki,

e) negyedévente és évente írásos jelentést (összefoglaló jelentést) nyújt be a végzett ellenőrzések során

tett megállapításairól és ajánlásairól az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak, és

f) ellenőrzi a felügyelőbizottság által a belső ellenőri megállapítások alapján kidolgozott ajánlások,

javaslatok és intézkedések végrehajtását.

A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy szükséges esetben az ellenőrzési tervben nem szereplő

ellenőrzéseket is végezhet.

A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy – a (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a Társaság

által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is

legalább negyedévente ellenőrzi.

16/44

A belső ellenőrzési feladatkör nem láthat el operatív feladatokat, és nem lehet kitéve semmilyen más

feladatkör nemkívánatos befolyásának. A belső ellenőrzési feladatkört ellátó munkatárs az audit

végrehajtása és az audit eredményeinek értékelése és jelentése során független és pártatlan módon jár el.

Az összeférhetetlenségi kockázat megelőzése érdekében a Társaság munkatársai közül kinevezett belső

ellenőr legalább egy (1) évig nem ellenőrizhet olyan tevékenységet vagy feladatkört, amelyet az

ellenőrzésbe vont tárgyidőszakban korábban ellátott.

A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy köteles belső nyilvántartást vezetni a munkájáról annak

érdekében, hogy annak alapján értékelni lehessen a belső ellenőrzési feladatkör hatékonyságát. Az

ellenőrzéseket a belső ellenőrzési feladatkört ellátó munkatársnak úgy kell dokumentálnia, hogy az tegye

lehetővé az elvégzett ellenőrzések és azok megállapításainak utólagos visszakövetését. Belső ellenőrzési feladatkört érintő rendelkezéseket a Társaság más hatályos belső szabályozó

dokumentuma is tartalmazhat.

A jelentési időszakban a Biztosító irányítási rendszerében bekövetkezett lényeges változás körében

kiemeljük a Társaság tulajdonosi szerkezetében történt módosulást. A VKH Vagyonkezelő Korlátolt

Felelősségű Társaság és a W-NEW Holding Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Eladók valamint a Waberer’s

International Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Vevő között létrejött Részvény Adásvételi

Szerződés alapján a Biztosító részvényeinek 100%-át 2016. április 8-i hatállyal a Waberer’s International

Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (utóbb Waberer’s International Zártkörűen Működő

Részvénytársaság) szerezte meg, így egyszemélyes részvénytársaság lett.

A Társaság tulajdonosi szerkezete mellett az első számú vezető személyében, az Igazgatóság, a

Felügyelőbizottság és az Auditbizottság személyi összetételében történt változás.

Javadalmazási politika

A javadalmazási politika elvei

a) A javadalmazás legyen olyan motivációs eszköz, amely a Társaság üzleti stratégiájával és kockázati preferenciáival összhangban, a munkatársak ösztönzését hatékonyan biztosítja,

b) A javadalmazás nem ösztönözhet a Társaság kockázati étvágyát meghaladó kockázatvállalásra,

c) A munkatárs javadalmazásában tükröződjék a munkakörrel szemben támasztott követelményrendszer

és felelősség, továbbá a munkatárs minőségi értékelése,

d) Az érdekeltségi rendszer a Társaság hosszú távú célkitűzéseivel való azonosulást, e célok megvalósítása iránti elkötelezettséget preferálja,

e) A teljesítmény javadalmazás tegye érdekeltté a munkavállalókat a Társaság céljainak megvalósításában, ugyanakkor jelenjék meg benne az egyéni teljesítmény elismerése,

f) Amennyiben a javadalmazás rögzített és változó elemet is tartalmaz, a rögzített vagy garantált összetevőnek a javadalmazás egészében megfelelően magas arányt kell képviselnie annak elkerülése érdekében, hogy a munkavállalók túlzottan függjenek a változó összetevőktől,

g) A társaságnak a munkaszerződésben egyértelműen és világosan rögzítenie kell az alapbér és a teljesítmény javadalmazás arányát, továbbá objektív módon mérhető mennyiségi és minőségi mutatókon alapuló teljesítménymérési és teljesítményértékelési eljárást kell alkalmaznia. A teljesítménymérési és értékelési eljárásban a nem, vagy nem megfelelő teljesítésnek a társaságra gyakorolt további negatív következményeit is figyelembe kell venni (például fogyasztóvédelmi eljárásban kiszabott fogyasztóvédelmi bírság).

h) A belső kontroll funkciót betöltő munkatársak esetében a Társaság nem alkalmaz teljesítmény-javadalmazást, továbbá – az érdekkonfliktusok megelőzése érdekében – az e funkciót betöltő munkatársak javadalmazására más üzleti területek teljesítménye nem lehet hatással,

17/44

i) Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak továbbá az első számú vezető díjazásáról a Közgyűlés dönt,

j) Az egyenlő bánásmód követelményének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a munkatársak javadalmazásánál illetőleg előmenetelénél érvényesülnie kell,

k) A javadalmazás során figyelemmel kell lenni a Társaság tőkehelyzetére, továbbá az intézményi és kockázati stratégiájára, ezért a javadalmazási politikának minden szervezeti egység költségtervezésébe és a Társaság egészének a pénzügyi tervezési folyamatába be kell épülnie.

A javadalmazási politika ellenőrzése és felülvizsgálata

Az Igazgatóság által jóváhagyott javadalmazási politikának a Társaság javadalmazási gyakorlatában való érvényesülését évenként ellenőrizni kell.

A javadalmazás típusai

Havi alapbér (időbér)

A havi alapbér több tényező alapján kerül megállapításra. Ezek sorában – tekintettel a javadalmazási

politikában kifejtettekre is – az érintett munkavállaló képzettsége, személyes készségei, szakmai gyakorlata

és tapasztalata meghatározó jelentőségűek. Vezető beosztásban foglalkoztatandó munkatárs esetében a

fentieken kívül figyelembe kell venni a vezetői gyakorlatot és képességeket, az irányítandó munkavállalók

létszámát, az ellátandó feladatkörrel kapcsolatos felelősségi szintet, az adott szakterület folyamatainak

kockázati kitettségét, továbbá a szakterület tevékenységének a Társaság eredményességére gyakorolt

hatását.

Teljesítmény-javadalmazás

A teljesítmény-javadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összessége. A jól kialakított és megfelelően

működő teljesítményhez kötött javadalmazási rendszer a munkatársakat érdekeltté teszi a Társaság

céljainak megvalósítása mellett az azonos munkavállalói csoport, mint szervezeti egység, céljainak

elérésében, és ezeken túl elismeri az egyéni teljesítményt is.

A teljesítmény-javadalmazás formája lehet prémium, az egyéni teljesítménybér, továbbá a kettő együttes

alkalmazása.

Prémium

A prémium olyan ösztönző bérelem, amely a kitűzött célok teljesítésének függvényében jár a munkatársnak.

A prémium lehet

vezetői prémium és

a munkavállalók nagyobb csoportja részére fizethető prémium.

Vezetői prémiumra a társaság vezető munkatársai jogosultak a velük kötött megállapodásban rögzített

feltételek szerint.

Munkavállalók nagyobb csoportja részére fizethető prémium az olyan munkavállalói csoportokat érinti,

amelyek részben vagy egészben azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartoznak, és az elért

eredmény (a teljesítmény) tárgyilagos mérésen és számításon alapuló eljárás alapján pontosan

meghatározható.

Egyéni teljesítménybér

Teljesítménybérnek az a díjazás minősül, ami a munkatársat kizárólag a számára megállapított

teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.

Az elérhető teljesítménybér nagyságát a teljesítménybér tényezőt és a teljesítmény követelményt a

munkatárssal kötött szerződés tartalmazza.

18/44

Egyéni teljesítménybér és a munkavállalók nagyobb csoportja részére fizethető prémium együttes

alkalmazása

Az egyéni teljesítménybér és a munkavállalók nagyobb csoportja részére fizethető prémium együttes

alkalmazása a fix havi alapbér mellett olyan javadalmazási csomag, amelyben meg kell jelenniük a Társaság

rövid-, közép- és hosszú távú érdekeinek.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak díjazása

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak díjazásáról és annak formájáról a Közgyűlés a Társaság

stratégiai céljainak, kockázati kitettségének, a Társaság egészének és a vezető állású személyek egyéni

teljesítményének figyelemvételével dönt.

A jelentési időszakban részvényesekkel, a társaságra jelentős befolyást gyakorló személyekkel, valamint

az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjaival folytatott lényeges tranzakciók

A jelentési időszakban ilyen tranzakció nem történt.

B.2. Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatóság

Szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó közös szabályok

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság mindazoknak a feltételeknek az együttes fennállását jelenti,

amelyek igazolják, hogy a Biztosító meghatározott vezetői alkalmasak a Biztosító, illetőleg a Biztosító

szervezetén belül meghatározott terület irányítására.

A szakmai alkalmasság az egyénnek az a tulajdonsága, hogy szakmai képzettsége, felkészültsége, az általa

betöltött állások, a szerzett gyakorlata és tapasztalata alkalmassá teszi őt a körültekintő és megbízható

irányításra, míg az üzleti megbízhatóság az egyén jó üzleti hírnevét, tisztességes magatartását jelenti. E

körben az érintettel szemben hozott marasztalást tartalmazó valamennyi bírósági (az eljárás jellegétől

függetlenül, pl. peres vagy nemperes eljárás, büntető vagy polgári eljárás), hatósági, kamarai határozatot is

figyelembe kell venni.

A Szolvencia II irányelv végrehajtására kiadott európai bizottsági rendelet szerint egy személy üzleti

megbízhatóságának értékelése kiterjed az adott személy tisztességes magatartásának és rendezett

pénzügyi helyzetének értékelésére, jellemével, viselkedésével és üzleti magatartásával kapcsolatos releváns

tények alapján, beleértve az értékelés célja szempontjából meghatározó valamennyi bűnügyi, pénzügyi és

felügyeleti szempontot.

A szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot a jelöltnek kell bizonyítania. Engedélyhez kötött

pozíció esetén a bizonyítás módját a kérelmező (jelölt) megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan

meghatározott iratok, okmányok benyújtását írhatja elő.

Az engedélyezési eljárás során kitöltendő és aláírandó – az MNB által rendszeresített - kérdőív a szakmai

alkalmasság és az üzleti megbízhatóság igazolásának csupán a minimális feltétele, az MNB azonban egyfelől

további dokumentumok csatolására hívhatja fel a kérelmezőt, másfelől a hivatalból tudomására jutott

információkat is figyelembe veszi.

Vezető állású személyek szakmai alkalmassága és üzleti megbízhatósága

Az irányítási és felvigyázási funkciót betöltő testületek, tehát az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság

tagjainak kiválasztásánál – az egyén szakmai alkalmasságán és üzleti megbízhatóságán felül – alapvető

követelmény, hogy e testületek tagjai együttesen rendelkezzenek a feladataik ellátásához megfelelő

szakmai kvalitással és kompetenciákkal.

19/44

Az Igazgatóság alapvető feladata és egyben felelőssége a Társaság ügyvezetése és a Társaság irányításával

összefüggésben mindazon döntés meghozatala, amelyet jogszabály és – a jogszabály eltérést engedő

szabályai figyelembevételével – a Társaság Alapszabálya a hatáskörébe utal, illetőleg az Alapszabály

rendelkezése alapján az adott kérdésben való döntéshozatal nem tartozik a közgyűlés vagy a Társaság más

szervének hatáskörébe.

A Felügyelőbizottság alapvető feladata és felelőssége a Társaság tulajdonosi ellenőrzésének megvalósítása,

és ennek körében az ügyvezetésre, az üzletvitelre és a Társaság működésére kiterjedő ellenőrzést lát el.

E funkciók eltérő jellegére tekintettel, a jelöltek egyéni értékelésénél és kiválasztásánál azt is mérlegelni

kell, hogy az irányítási és felvigyázási funkciót betöltő testületek egésze tekintetében mennyiben biztosított

a releváns szakértelem és gyakorlat.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság elnökének és az egyes tagoknak a jelölésénél értékelni kell a jelölt

szakmai végzettségét és képzettségeit,

szakmai gyakorlatát és tapasztalatát, a vonatkozó gazdasági ágat/ágazatot,

vezetői képességeit,

pénzügyi, biztosítási, számviteli, aktuáriusi ismereteit

emberi kvalitásait,

azt, hogy egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel, ténylegesen tud-e megfelelő időt fordítani a

testületi tagságból eredő feladatok aktív módon történő ellátására,

hajlandó-e a Társaság stratégiai célkitűzéseivel és értékeivel azonosulni, és ennek érdekében

képesnek érzik-e magát az objektív döntéshozatalra.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak jelölésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy a testületek

tagjai együttesen legalább az alábbi megfelelő képzettséggel, tapasztalattal és tudással, azaz kollektív

kompetenciákkal rendelkezzenek

biztosítás és pénzügyi piacok

üzleti stratégia és üzleti modell,

irányítási rendszer,

pénzügyi és aktuáriusi elemzés,

szabályozási keret és követelmények.

Az irányítási és felvigyázási funkciót ellátó új tag jelölésekor a legfőbb döntéshozó szerv a jelölt egyéni

értékelése mellett az alábbi biztosító specifikus szempontokat is figyelembe veszi:

a Biztosító által alkalmazott üzleti modell jellege, annak kockázati értékelése,

a Biztosító kockázati profilja,

a Biztosító által a tevékenységi engedélye alapján folytatott biztosítási tevékenység sajátosságai,

annak kiterjedtsége, összetettsége és kockázatai,

a Biztosító belső kontrollfunkcióit betöltő személyek jelentései,

a Biztosító kockázati jelentései,

a Biztosító működésével kapcsolatos felügyeleti megállapítások.

Ugyanezek a szempontok megfelelően alkalmazandók a testületi tagok szakmai alkalmasságának és üzleti

megbízhatóságának a kinevezés, megválasztás időtartama alatti folyamatos értékelésekor is.

A testületek tagjai szakmai alkalmasságát és üzleti megbízhatóságát a Társaság legfőbb döntéshozó

szervének az üzleti év zárásakor értékelnie kell. Ez az Igazgatóság tagjai esetében célszerűen az

ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló, a közgyűlés számára évente egyszer

készített jelentés megtárgyalásakor, illetőleg a felmentvény megadásakor, a Felügyelőbizottság tagjai

esetében pedig ugyancsak az üzleti év zárásakor történik.

Az értékeléskor figyelembe veendő szempontok különösen:

20/44

a Felügyelőbizottságnak az irányítási rendszer megfelelőségéről és hatékonyságáról készített írásbeli

jelentésében tett megállapítások,

az MNB-nek az irányító és az ellenőrző testület tevékenységét érintő megállapításai,

a testület tagjának jellemével, viselkedésével, üzleti magatartásával kapcsolatosan tudomásra jutott

releváns tények,

a testületek ügyrendjében meghatározott, a tagok kötelezettségeire vonatkozó szabályok megszegése,

az összeférhetetlenségi politikában meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése vagy annak

elmulasztása,

a testület tagjával szemben hozott marasztalást tartalmazó bírósági, szabálysértési, és minden más

hatósági határozat,

A Biztosító irányító és felügyelő testülete tagjainak az üzleti év zárásakor történő értékelése nem zárja ki

azt, hogy a legfőbb döntéshozó szerv valamely testületi tag szakmai alkalmasságát és üzleti

megbízhatóságát ne értékelhetné ennél korábbi időpontban.

Egyrészt lehetnek olyan – előre pontosan nem definiálható, de a Társaság működése és piaci megítélése

szempontjából releváns és kockázatot jelentő – helyzetek, amelyek a testület tagjával szemben támasztott

követelmények újraértékelését elkerülhetetlenné teszik. Ilyenkor a legfőbb döntéshozó szerv felelőssége a

megfelelő érdemi döntés meghozatala. Például a múltbeli magatartással kapcsolatos információk, amelyek

között lehetnek bűnügyi vagy pénzügyi nyilvántartásokból származó adatok is, vagy egyéb az érintett

személyt kompromittáló, és ezzel a Biztosító számára kockázatot jelentő és annak kezelését szükségessé

tévő körülmények. Egy személy múltbeli üzleti magatartása jelzésértékű lehet az illető személy

feddhetetlensége tekintetében.

Másrészt lehetnek olyan további – az alábbiakban meghatározott – helyzetek, amelyek esetében a kockázat

értékelését a jogalkotó már elvégezte, és a Biztosító számára eltérést nem engedően cselekvési

kötelezettséget ír elő.

Amennyiben a már megválasztott (kinevezett) vezető állású személlyel szemben a biztosítási

törvényben meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, a büntető eljárás jogerős

befejezéséig a vezető állású tisztségéhez kapcsolódó feladatai általa történő ellátását fel kell

függeszteni.

Amennyiben a vezető állású személy a működésére vonatkozó jogszabályok előírásait megsérti, és

emiatt a Felügyelet – a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével – kezdeményezi a vezető

állású személy felmentését, a Társaság a kezdeményezés alapján köteles megtenni a szükséges

intézkedéseket.

Egyéb vezetők szakmai alkalmassága és üzleti megbízhatósága

Egyéb vezetővé, ideértve a Biztosító saját vagyonkezelésének irányításáért és a befektetéseknek a

biztosítási törvényben foglaltaknak való megfelelőségéért felelős vezetőt is, történő tervezett kinevezéskor

a Biztosító a vezető állású személyekhez hasonlóan kétlépcsős értékelési eljárást alkalmaz.

A jelölt általános értékelése körében figyelembe veendő jellemzők

szakmai végzettség és képzettségek,

idegennyelv-ismeret,

szakmai gyakorlat és tapasztalat a vonatkozó gazdasági ág/ágazat megjelölésével

vezetői képesség,

emberi kvalitások,

bírósági, szabálysértési, más hatósági eljárások.

A betöltendő munkakörre és az annak tartalmát képez feladatkörre tekintettel végzett specifikus vizsgálat

körében a Biztosító és az adott szakterület sajátosságai kerülnek előtérbe, különösen

21/44

a mérete,

piaci részesedése,

kockázati profilja,

irányítási rendszere,

a betöltendő pozícióval kapcsolatos specifikus szaktudás és szakmai gyakorlat,

a betöltendő pozícióra, illetőleg a pozícióval érintett szakterületre vonatkozó releváns felügyeleti

megállapítások,

a szakterület kockázati jelentései, illetőleg a szakterületre vonatkozóan, azt érintően tett kockázati

jelentések,

a szakterületet érintő belső kontrollok (vezetői ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés,

megfelelőségi vizsgálat) dokumentált megállapításai, az intézkedési tervek számossága és azok

végrehajtása.

Egyéb vezetővé történő kinevezés engedélyezése iránti eljárás kezdeményezése előtt az első számú vezető

a jelölt személyéről tájékoztatja mind az Igazgatóságot, mind a Felügyelőbizottságot.

A szakmai alkalmasságnak és üzleti megbízhatóságnak való folyamatos megfelelést, a vezető állású

személyekkel azonosan, az egyéb vezetők esetében is alapvető követelmény.

Azok a helyzetek, amelyek az egyéb vezető szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának

felülvizsgálatát, illetőleg újraértékelését indokolhatják, tételesen nem sorolhatók fel ugyan, de szükségessé

tehetik a felülvizsgálatot, különösen

az egyéb vezető által irányított szakterületre vonatkozóan a belső kontrollfunkciók gyakorlói által tett

megállapítások jellege és súlya,

az egyéb vezető által irányított szakterületre vonatkozóan tett felügyeleti megállapítások jellege és

súlya,

az egyéb vezető tevékenységére vonatkozó törvényi szabályok megsértése,

a vezetővel szemben támasztott illetőleg tőle elvárható munkajogi követelmények megsértése,

figyelemmel annak súlyára,

amennyiben a Felügyelet az egyéb vezetővel szemben bírságot szab ki,

a Felügyelet az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt visszavonja,

a Felügyelet az egyéb vezető felelősségre vonását kezdeményezi.

Az egyéb vezetők kötelesek évente az általuk irányított szakterület tevékenységét értékelő, illetőleg a

jövőbeli célokat és feladatokat összegző írásbeli jelentést az első számú vezető részére leadni. Az első számú

vezető a jelentések tartalmára is figyelemmel évente értékeli az egyéb vezetők tevékenységét, a szakmai

alkalmasságukra és üzleti megbízhatóságukra is kiterjedően.

Kiemelten fontos feladatkört betöltő személyek alkalmazása

A biztosítási törvény a biztosító által minimálisan működtetendő kiemelten fontos feladatkörök felsorolásán

túl egyéb meghatározást nem tartalmaz a kiemelten fontos feladatkörök és tevékenységek vonatkozásában.

A Biztosító a törvényben meghatározottakon felüli kiemelten fontos feladatköröket a megbízható és

biztonságos működést garantáló, a Biztosító méretével és tevékenységével arányos vállalatirányítási

rendszer kiépítésének követelménye alapján egyedileg határozza meg. A Biztosító a működése

szempontjából lényegesnek és fontosnak tekinti különösen az egyes szakterületek vezetői feladatkörét. Ide

sorolható azonban az informatikai biztonsági, a belső adatvédelmi felelősi és a fogyasztóvédelmi

kapcsolattartói feladatkör is.

A Biztosító a törvényben meghatározott és az általa annak minősített fontos (lényeges) munkakör betöltése

előtt a jelölttel szemben a vezető állású és az egyéb vezető személyekre vonatkozó szakmai alkalmassági és

üzleti megbízhatósági követelményeket megfelelően alkalmazza. E körben felhasználható az MNB által

22/44

rendszeresített, az egyéb vezetők engedélyeztetési eljárása során alkalmazott „jó üzleti hírneves” kérdőív

annak tartalmi módosításával.

A szakmai alkalmasságnak és az üzleti megbízhatóságnak való folyamatos megfelelés érdekében e

munkakört, illetőleg feladatkört betöltő személyeket az első számú vezető közvetlenül értékeli személyes

értékelő-fejlesztő megbeszélések keretében, amely kitér az adott munka- és feladatkört érintő belső

ellenőri és megfelelőségi vizsgálatok jelentéseire, a vezetői ellenőrzések tapasztalataira és a felügyeleti

jelentések megállapításaira is.

Azok a helyzetek, amelyek az egyéb vezető szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának

felülvizsgálatát, illetőleg újraértékelését indokolhatják, a kiemelten fontos feladatkört betöltő

munkatársakra is megfelelően alkalmazandók.

B.3. A kockázatkezelési rendszer

A Biztosító kockázatkezelési rendszerének működését az egyes szervezeti egységek vezetőinek – a

kockázatkezelési feladatkör által koordinált – kockázatkezeléssel összefüggő tevékenysége, valamint a

kockázatkezelési feladatkör önálló tevékenysége biztosítja.

A szervezeti egységek vezetői az általuk irányított területen kockázatfelelősként működnek, a kockázatok

azonosítása és minőségi értékelése elsődlegesen az ő feladatuk, valamint ők állnak a jelentési rendszer első

szintjén azzal, hogy rendszeres havi összefoglaló, illetőleg szükség esetén rendkívüli írásbeli kockázati

jelentést készítenek a vezető kockázatkezelő részére.

A Biztosító a kockázatkezelési feladatkörhöz tartozó feladatok ellátásának irányítására, a kockázatkezelési

rendszer működtetésére és az ezzel összefüggő feladatok koordinálására, valamint a feladatkör ellátása

során készített számítások, értékelések és jelentések aláírására vezető kockázatkezelő munkatársat

alkalmaz. A vezető kockázatkezelő vezeti a Kockázatkezelési és megfelelőségi csoportot, amelyhez rajta

kívül szervezetileg egy kockázatkezelő-aktuárius munkatárs tartozik.

A vezető kockázatkezelő a feladatai ellátásához szükséges aktuáriusi támogatást a kockázatkezelő-aktuárius

tevékenységén túlmenően a vezető aktuáriustól, a pénzügyi és számviteli támogatást a gazdasági

igazgatótól, illetőleg e két vezető által kijelölt és felügyelt munkatársaktól kapja meg. Külső tanácsadóként

segíti a vezető kockázatkezelő munkáját a Biztosító korábbi vezető aktuáriusa.

Közvetve, de jelentős mértékben támogatja a kockázatkezelési tevékenységet a belső ellenőr, akinek

megállapításait a kockázatok értékelése során a Kockázatkezelési és megfelelőségi csoport figyelembe veszi,

valamint a megfelelőségi vezető, akinek jelentései szintén hozzájárulnak a kockázatkezelés

eredményességéhez. A vezető jogtanácsos által végzett kontrollok – szabályzatok és szerződések

véleményezése, közreműködés azok kidolgozásában – valamint a rendszer működésével kapcsolatos

észrevételek, javaslatok is fontos elemét képezik a kockázatkezelésnek.

A kockázatkezelést szervezetileg a Kockázatkezelési bizottság, valamint a Kockázatkezelési értekezlet

támogatja, mindkét testület negyedévenként ülésezik. A Kockázatkezelési bizottság tevékenysége a jelentés

egy korábbi pontjánál már bemutatásra került. A Kockázatkezelési értekezlet a kockázatfelelősök vezető

kockázatkezelő által szervezett informális fóruma, amelynek elsődleges célja a Kockázatkezelési és

megfelelőségi csoport és a kockázatfelelősök közötti közvetlen információcsere biztosítása.

A Biztosító kockázatait folyamatonként értékeli minőségi – gyakoriság, észlelhetőség, súlyosság – és

mennyiségi – aktuáriusi támogatással kalkulált tőkeszükséglet – mutatók alapján és azokat egy informatikai

alkalmazásban tartja nyilván.

A kockázatok monitorozására (negyedévenként) a Biztosító kulcs kockázati indikátorokat – KRI _ Key Risk

Indicator – alkalmaz, amelyeket a kritikus ellenőrzési pontokhoz illetőleg kockázatokhoz rendeli hozzá.

Amennyiben az adott indikátor mérőszáma az előre meghatározott limitértéket túllépi, az érintett

23/44

folyamatot kockázatkezelési szempontból a kockázatkezelési terület megvizsgálja. A rendszer a

bekövetkezett kockázati események rögzítésére veszteségregisztert is tartalmaz.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés (továbbiakban ORSA) része a Biztosító kockázatkezelési

rendszerének. E szabályzat lefedi az EIOPA Iránymutatások a saját kockázat- és szolvenciaértékelésről

kiadott iránymutatásai alapján az MNB által a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszerről

kibocsátott 3/2016. (VI.06.) számú ajánlásban megfogalmazottakat az arányosság elvének figyelembe

vételével.

A Biztosító rendszeresen, évente egy alkalommal folytatja le a saját kockázatok előretekintő értékelésére

vonatkozó eljárást. Ezen értékelésről készült jelentést a Biztosító az éves beszámolóval együtt nyújtja be a

felügyelő hatóságnak.

AZ ORSA jelentés a kockázatkezelési feladatkör központi eszköze arra, hogy a vezetés számára átfogó

információt adjon a Biztosító kockázatairól, pénzügyi erejéről és ezek jövőbeli várható alakulásáról.

A folyamat a Biztosító tervezési munkáival együtt indul. Az előzetes értékeléseket és a tervezést támogató

számításokat az akkor rendelkezésre álló legfrissebb szavatolótőke szükséglet számításokra kell alapozni

(rendes esetben ez a megelőző év végére, mint értékelési napra vonatkozó számítást jelenti). A folyamat

során a tárgyév zárónapjára vonatkozó szavatolótőke szükséglettel frissíteni kell az értékelést.

A Biztosító negyedévenként ellenőrzi, hogy a kockázati profilban történt-e jelentős változás. Amennyiben a

kockázati profilban jelentős változás áll be, haladéktalanul, soron kívül le kell folytatni a saját kockázatok

előretekintő értékelését.

A Biztosító az üzleti stratégiájában megfogalmazott mindenkori üzleti pozíciójából kiindulva a jövőben

elérendő célokhoz igazodó feladatok kockázatait beazonosítja és adott időszak kockázatai között értékeli.

Alapvető szempont a Biztosító a mindenkori prudenciális tőkekövetelménynek megfelelő szavatolótőke-

szükséglet fedezettségének biztosítása, mely a kockázatok értékelésén keresztül visszahatással van az üzleti

stratégia kialakítására. AZ ORSA folyamat kialakítása összhangban áll az üzleti tervkészítés időszakával, így

a Biztosító ötéves időszakot vizsgál és szerepeltet a jelentésben.

A Biztosító az általános szavatolótőke-megfelelési igényének meghatározása során az életbiztosítási, nem-

életbiztosítási, működési, a piaci és a partner nem-teljesítési kockázatok számszerűsítésére a Szolvencia II

standard modell módszertanát alkalmazza, és annak eredményeit elfogadja, mint ezen kockázatok

fedezetének tőke szükségletét.

A kockázatok azonosítása, nyilvántartása és egyedi értékelése a Biztosító kockázatkezelési szabályzatában

foglaltak szerint történik. Biztosító a kockázati elemeket a Szolvencia II standard formula kockázati

kategóriáival összhangban kialakított kategóriákba, valamint a Szolvencia II standard formulával le nem

fedett stratégiai, reputációs, likviditási kategóriákba sorolja. A standard formula eredményeivel való

összehasonlíthatóság érdekében a stratégiai és a reputációs kockázatot a működésihez, a likviditási

kockázatokat pedig a piaci kockázatokhoz aggregálja.

A Biztosító az általános szavatolótőke-megfelelési igényének meghatározása során az életbiztosítási,

egészségbiztosítási, nem-életbiztosítási (kivéve törlési kockázat), a piaci (kivéve deviza kockázat) és a

partner nem-teljesítési kockázatok számszerűsítésére a Szolvencia II standard modell módszertanát

alkalmazza, és annak eredményeit elfogadja, mint ezen kockázatok fedezetének tőkeszükségletét.

A működési kockázati csoport általános tőkeszükségletének meghatározásához először a működési

kockázatokat alkotó egyedi kockázatokat számszerűsíti, majd ezeket csoportonként összesíti. A csoporton

belüli összesítés során a Biztosító feltételezi az egyes kockázatok függetlenségét. A Biztosító az azonosított

kockázatokat informatikai kockázatkezelési alkalmazásban tartja nyilván.

Biztosító vezetése döntéseinek meghozatalánál a jelentésben bemutatott kockázatokat figyelembe veszi,

különösen az alábbi esetekben:

új termék bevezetésekor, a régi termék megszüntetésekor, kivezetésekor,

jelentős állománnyal rendelkező termék módosításakor,

24/44

meglévő termék olyan módosításakor, melytől a portfolió jelentős bővülését várják,

összefoglalóan a kockázati szint módosításakor,

új befektetési politika bevezetésekor, a meglévő befektetési politika jelentős módosításakor, azaz a

piaci kockázatok jelentős strukturális és mértékbeli változtatásakor,

új IT rendszer, új folyamat szabályozás bevezetésekor (működési kockázatok),

új finanszírozási struktúra felállításakor (pl. alárendelt kölcsöntőke, hitelfelvétel, tőzsdére menetel

stb.), azaz minden, a tőkemenedzsmentben megfogalmazott jelentős döntéskor,

javadalmazási politika kialakításakor, alkalmazásakor, minden olyan – az előzőekben fel nem sorolt –

üzleti döntés esetében, amelyet az alapszabály/SZMSZ közgyűlési, igazgatósági hatáskörbe rendel

(pl. állomány-átruházás, fióknyitás, értékesítési szervezet változása),

viszontbiztosítási szerződések megkötésekor.

Általános szavatolótőke-megfelelési igény fedezetéül figyelembe vehető saját eszközök meghatározása a

tervezési időtávra vonatkozik. A Biztosító megvizsgálja, hogy a tervezési időszak alatt az egyes azonosított

kockázatok várhatóan miként változnak és felméri, hogy a tervek alapján milyen új kockázatok

megjelenésével kell számolnia.

A Biztosítónak fel kell mérnie azt is, hogy a tervezési időtávon hogyan alakul az eszközei, azon belül pedig a

szavatolótőke fedezetéül figyelembe vehető saját eszközök értéke. Az általános szavatolótőke-megfelelési

igény bemutatása számszaki adatokkal történik, a teljes körű bemutatás érdekében kiegészítve szöveges

információkkal olyan kockázatokra, amelyeknél nem lehetséges ún. számszaki adatok előállítása.

Amennyiben a felmérés eredményeképpen szükséges, akkor részletesen be kell mutatni, hogy a

Biztosítónak milyen intézkedéseket kell megtennie pénzügyi stabilitásának, a szavatolótőke-szükséglet

fedezettségének megőrzéséért (javításáért).

Az ORSA folyamata egy, az Igazgatóságnak benyújtásra kerülő jelentés összeállításával zárul. A jelentést az

Igazgatóság megvitatja. Az igazgatósági ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell az Igazgatóságnak a jelentéssel

kapcsolatos álláspontját. Az Igazgatóság a jelentés eredményét áttekintve, értelmezve értékeli a benne

foglaltakat és meghatározza azon intézkedések körét, amely a jelentés visszacsatolásaként konkrét

feladatokként kell, hogy megjelenjen a munkaszervezetben.

B.4. Belső ellenőrzési rendszer

A Biztosító a megfelelőségi feladatkörre, a feladatkör működtetéséért felelős megfelelőségi vezetőre,

valamint a belső szabályozásokban megjelenő elvárásokra, mint a megfelelőség biztosításának legfontosabb

eszközeire tekint. A megfelelőségi vezető feladata a megfelelőségi feladatkör működtetése. A Biztosító

Igazgatósága a megfelelőségi feladatkört, az abba tartozó feladatok ellátását a megfelelőségi vezető

személyétől jelenleg nem különíti el, ezért e feladatkört a megfelelőségi vezető a saját személyében látja el.

A megfelelőségi feladatkört ellátó személy tevékenysége során folyamatosan együttműködik a Biztosító

vezetőivel, az egyes területek vezetőivel, a működési folyamatok felelőseivel és a belső védelmi vonalak

egyéb szereplőivel, különösen a belső ellenőrzési vezetővel és a vezető kockázatkezelővel.

A megfelelőségi feladatkört ellátó megfelelőségi vezető e feladatainak ellátása mellett vezető

kockázatkezelőként is működik. A megfelelőségi feladatkör és a vezető kockázatkezelői feladatkör egy

személy által történő ellátásából következő összeférhetetlenségi kockázatok kezelése érdekében a belső

ellenőrzési vezető látja el a megfelelőségi vezetői és a vezető kockázatkezelői tevékenység ellátásával

összefüggő megfelelőségi kockázatok kezelésének ellenőrzését és a belső ellenőrzési vezető, illetőleg a

vezető jogtanácsos együttesen vizsgálja a megfelelőségi és a kockázatkezelési szakterület külső és belső

szabályozó eszközöknek való megfelelését is.

25/44

A megfelelőségi vezető a munkatervében foglalt, valamint esetleges munkaterven kívüli feladatainak

teljesítéséről negyedévenként negyedéves, illetőleg évente legalább egy alkalommal – az érintett időszakot

követő év első felében – éves összefoglaló jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére.

Jelentésének tervezetét a megfelelőségi vezető a vezérigazgató mellett megküldi az érintett szervezeti

egység vezetője részére is, akinek a tervezet átvételétől számítva 8 nap áll a rendelkezésére a jelentéssel

összefüggő észrevételei megtételére. Amennyiben az érintett szervezeti egység vezetője a tervezetben

foglaltakat vitatja, vagy annak módosítását kéri, úgy – lehetőség szerint még a fenti határidőn belül –

egyeztető megbeszélést kell tartani legalább az érintett szervezeti egység vezetője és a megfelelőségi vezető

részvételével. Az elfogadott észrevételek alapján a megfelelőségi vezető jelentésének tervezetét az

észrevételekre való hivatkozással módosítja, az el nem fogadott észrevételeket az elutasítás indokolásával

együtt végleges jelentésében ismerteti.

A megfelelőségi vezető által feltárt hiányosságokkal, hibákkal összefüggésben a megfelelőségi szempontból

problémás folyamat által érintett terület vezetőjének a jelentés tartalmának megismerését követő 15 napon

belül – a megfelelőségi vezető véleményének előzetes kikérésével – intézkedési tervet kell készítenie és azt

jóváhagyásra a vezérigazgató részére be kell nyújtania.

Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az ellenőrzés melyik megállapításával kapcsolatosan, kinek a

felelőssége mellett, milyen határidővel, milyen feladatot kell végrehajtania. A jóváhagyott intézkedési

tervet a vezérigazgató titkársága megküldi az érintett vezető és a megfelelőségi vezető részére.

Ha az intézkedési tervben foglalt feladat teljesítése időszerűtlenné vált, a feladat megoldását más

módszerrel javasolná a szakterület vezetője megoldani, vagy a feladat ellátásának határidejét szeretné –

maximum 60 nappal – meghosszabbítani, abban az esetben az intézkedési tervben foglalt határidő utolsó

napját legalább 8 nappal megelőzően kezdeményeznie kell az intézkedési terv módosítását a

vezérigazgatónál. A vezérigazgató a megfelelőségi vezető véleményének előzetes kikérése mellett dönt az

intézkedési terv módosításának engedélyezéséről.

A megfelelőségi jelentésekkel összefüggésben készült intézkedési tervekről a megfelelőségi vezető

nyilvántartást vezet.

Az intézkedési tervben foglaltak teljesítéséről feladatonként, az adott feladat teljesítésére rendelkezésre

álló határidő elteltét követő 2 munkanapon belül tájékoztatni kell a megfelelőségi vezetőt és a

vezérigazgatót, valamint biztosítani kell részükre a feladat megfelelő teljesítésének ellenőrzését. Az

ellenőrzés eredményéről a megfelelőségi vezető a vezérigazgató számára rövid írásbeli jelentést készít.

Negyedéves és éves jelentéseit a megfelelőségi vezető az első számú vezetőnek nyújtja be, és azokat a

Társaság Igazgatósága és a Felügyelőbizottsága is napirendjére tűzi és megtárgyalja. A megfelelőségi vezető

szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles megjelenni az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság

ülésén éves jelentésének előterjesztése céljából.

A negyedéves jelentés tartalmazza

a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő munkatársak nevét, a vizsgálat tárgyát

képező időszakot,

a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére,

tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,

a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett

intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,

a jelentés készítésének időpontjában, folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és

a várható eredményt.

A megfelelőségi vezető évente összefoglaló jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére,

amelyben tájékoztatást ad

26/44

az intézményi kontroll környezet hatékonyságának értékelése,

az intézmény belső politikáinak és eljárásainak áttekintése során feltárt hiányosságok,

a monitoring tevékenység és a vizsgálatok tapasztalatai, a feltárt hiányosságok alapján megtett,

illetőleg folyamatban lévő intézkedések, azok eredményei, illetve várható eredményei, határideje

(beleértve a munkavállalókkal szemben javasolt szankciókat is),

a megfelelőség biztosítási tevékenység keretében azonosított kockázatok,

a szabályozási környezetben bekövetkezett változások és az azok nyomán szükségessé vált már

megtett, illetve megteendő intézkedések,

a jelentési időszak egyéb, a megfelelőség biztosítási funkció szempontjából jelentős ügyei,

a hatóságokkal folytatott megfelelőségi szempontból releváns kommunikáció vonatkozásában.

A megfelelőségi vezető éves munkatervét a tárgyévet megelőző évben készíti el oly módon, hogy annak

igazgatósági és felügyelőbizottsági megtárgyalására és jóváhagyására még a tárgyévet megelőző évben sor

kerüljön.

Az éves munkatervben a megfelelőségi vezető részére előirányzott feladatok naptári negyedéves ütemezés

szerint kerülnek meghatározásra, ami azt jelenti, hogy az adott naptári negyedévre kitűzött feladatok

teljesítésének határideje a naptári negyedév utolsó napja. Az éves munkaterv elkészítését megelőzően a

megfelelőségi vezető felméri a tervezett feladatok végrehajtásához szükséges erőforrás- és időigényt, és

azt a munkatervben feladatonként megjelöli.

Az éves munkaterv összeállítása során a megfelelőségi vezető alapvetően abból indul ki, hogy mely

folyamatoknál, tevékenységeknél jelentkeznek a legkomolyabb megfelelőségi kockázatok. A kockázatok

értékelésénél a megfelelőségi vezető az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

a kockázatkezelési alkalmazásban detektált megfelelőségi kockázatok jellemzői,

a megfelelőségi vezető tevékenysége során feltárt vagy tudomására jutott hiányosságok,

a belső ellenőr és a vezető kockázatkezelő megfelelőségi kérdéssel összefüggő jelentései,

megállapításai,

az egyéb kiemelt feladatkört ellátó személyek (informatikai biztonsági megbízott, belső adatvédelmi

felelős, fogyasztóvédelmi kapcsolattartó) megfelelőségi kérdéssel összefüggő jelentései,

megállapításai,

a Felügyelet, az egyéb külső hatóságok, a Társaság által megbízott auditálást, elemzést, ellenőrzést,

átvilágítást végző szervezetek által végzett ellenőrzések megfelelőséggel összefüggő megállapításai.

Megfelelőségi szabályokkal összefüggésben észlelt vagy tudomására jutott jogsértéseket a megfelelőségi

vezető köteles az érintett terület vezetőjének és a vezérigazgatónak jelezni, valamint e jelzésről a belső

ellenőrt tájékoztatni.

A megfelelőségi vezető jogosult és egyben köteles a belső ellenőrzési vezetővel és a kockázatkezelési

feladatkör gyakorolójával illetve a vezető kockázatkezelővel együttműködni, munkájuk eredményét

megismerni, és azt, továbbá a folyamatba épített és vezetői ellenőrzések tapasztalatait hasznosítani. Az

együttműködés keretében a megfelelőségi vezető az egyes kontroll funkciók gyakorlóival köteles olyan

munkamegosztást kialakítani, hogy a feladatai végrehajtásának eltérő szempontrendszerével az átfedések

kiküszöbölhetők legyenek.

A megfelelőségi vezető a kockázatkezelés feladatkör gyakorlójával, illetve a vezető kockázatkezelővel

valamint a belső ellenőrzési vezetővel együtt köteles olyan belső jelentési rendszer kialakítására, amelynek

segítségével a Társaság vezetése valamint az irányítási és felvigyázási tevékenységet betöltő testületi szervei

az egyes kontroll funkciók által feltárt hiányosságokról valamint a felmerülő kockázatokról tájékozódnak, és

mindezen információk alapján a szükséges intézkedéseket megtehetik.

A megfelelőségi vezető rendszeresen megosztja ismereteit, munkatapasztalatait és javaslatait a belső

kontroll funkciót betöltő személyekkel annak érdekében, hogy a Társaságon belül olyan kockázati kultúra

27/44

alakuljon ki, amely a Társaság kockázati étvágyával, kockázattűrési mértékével összhangban biztosítja a

felmerülő kockázatok azonosítását, mérését és kezelését.

B.5. Belső ellenőrzési feladatkör

A függetlenített belső ellenőrzés feladata

a Társaság tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységekre,

a Biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működtetésének és hatékonyságának a vizsgálata,

az MNB részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének az ellenőrzése,

a Felügyelet által feltárt rendszerbeli hiányosságok, jogszabálysértések megszüntetésére a határozatokban, vagy ellenőrzést lezáró vezetői levelekben meghatározott feladatok elvégzésének határidőben történő teljesülésének a vizsgálata elvégzése, és annak nyomon követése, hogy a Biztosító megtett-e minden lépést a hibák kijavítása és a feltárt kockázatok csökkentése érdekében,

a Társaság tulajdonában lévő eszközöknek, valamint az ügyfelek, a tulajdonosok, a Biztosító érdekeinek a védelme,

az erőforrásokkal való gazdálkodás ellenőrzése,

a Társaság belső védelmi vonalai működésének módszeres vizsgálata, azok megbízhatóságára, eredményességére és hatékonyságára is figyelemmel,

a szervezet által kidolgozott belső szabályzatok – felkérés alapján történő - véleményezése,

kockázatalapú megközelítésen alapuló belső ellenőrzési stratégia és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése,

a függetlenített belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, irányítása, a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrások hatékony allokációja,

beszámol az ellenőrzési tervről az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak,

az elvégzett belső ellenőrzési munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és naptári negyedévente összefoglaló írásos jelentést nyújt be az általa végzett vizsgálatok megállapításairól és az ajánlásai végrehajtásának eredményéről az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak,

az ellenőrzések nyilvántartásának a vezetése, az ellenőrzési dokumentációk megőrzése, az adatok biztonságos tárolása,

az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedések utókövetése,

a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási folyamatok hatékonyságának biztosításával a társasági célok eléréséhez való segítségnyújtás,

az ellenőrzés tartományának rendszeres definiálása, felülvizsgálata,

biztosítási tevékenységre hatást gyakorló jelenségek, negatív tendenciák feltárása, hatásainak megelőzése,

a különböző információs rendszerek által szolgáltatott adatok elemzése, hasznosítása,

kapcsolattartás a társaságnál ellenőrzést tartó hatóságokkal, felügyeleti ellenőrzést végző szervvel.

A függetlenített belső ellenőrzés részét képező informatikai biztonsági megbízott, mint informatikai

biztonsági ellenőrzést végző személy feladata:

informatikai biztonsági kockázatelemzés és jogszabályi előírások alapján informatikai biztonsági vizsgálatokat végez, illetve a belső ellenőrzési vezető kérésére éves munkaterve alapján részt vehet a belső ellenőr által irányított informatikai folyamatot érintő vizsgálatokban (pl.: informatikai projektek nem informatika biztonsági követelményeknek, hanem a projekt működést szabályozó

28/44

belső szabályozó dokumentumokban előírt megfelelőségi követelmények érvényesítése ellenőrzésében),

a Felügyelet által feltárt rendszerbeli hiányosságok, jogszabálysértések megszüntetésére a határozatokban, vagy ellenőrzést lezáró vezetői levelekben meghatározott feladatok elvégzésének határidőben történő teljesülésének a vizsgálata elvégzése, és annak nyomon követése, hogy a Biztosító megtett-e minden lépést a hibák kijavítása és a feltárt kockázatok csökkentése érdekében,

kockázatalapú megközelítésen alapuló informatikai biztonsági ellenőrzési stratégia és éves ellenőrzési tervek összeállítása – a Társaság elsőszámú vezetőjének, az informatikai igazgatónak, az állománykezelési és adminisztrációs igazgatónak, a belső ellenőrzési vezetőnek a véleményeinek kikérése mellett. Javaslatot tesz a Felügyelő Bizottságnak az éves informatikai biztonsági ellenőrzési tervre, az informatikai biztonsági stratégiai tervre, illetve a tervek elfogadását követően tájékoztatást ad – önállóan vagy a belső ellenőrzési vezetőn keresztül - az Igazgatóságnak,

a jóváhagyott ellenőrzési tervek végrehajtása,

az elvégzett informatikai biztonsági ellenőrzési munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és naptári negyedévente összefoglaló írásos jelentést nyújt be – a belső ellenőrzési vezetőn keresztül - az általa végzett vizsgálatok megállapításairól és az ajánlásai végrehajtásának eredményéről az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak,

az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedések utókövetése,

kapcsolattartás a társaságnál ellenőrzést tartó hatóságokkal, felügyeleti ellenőrzést végző szervvel, ha azok kérik az informatikai biztonsági ellenőrzést végző informatikai biztonsági megbízott bevonását.

A Biztosító függetlenített belső ellenőrzésében részt vevő személyek tevékenysége a szervezet teljes

tevékenységének, ügymenetének, valamennyi szervezeti egységének ellenőrzésére kiterjed.

A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata – és ennek során elegendő bizonyítékkal alátámasztva,

megfelelő bizonyosságot adni arra vonatkozóan –, hogy a Biztosító vezetése által kialakított és működtetett

belső kontrollrendszerek és eljárások megfelelnek-e az alábbi követelményeknek:

a szervezeti célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatokat a Biztosító kockázatkezelési rendszere képes felismerni, és azokat megfelelően kezelni;

az egyes vezetők és vezetői csoportok közötti együttműködés megfelelő; a pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók

pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak; az alkalmazottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt

rendelkezéseknek (beleértve mind a hazai, mind az EU jogszabályok által előírt kötelezettséget is), valamint összhangban van a nemzetközileg elfogadott standardokkal, és a Felügyelet által közzétett irányelvekkel, ajánlásokkal és módszertani útmutatókkal;

az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak;

a kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak; a Biztosító munkafolyamataiban a belső kontroll rendszer minősége megfelelő és folyamatos

korszerűsítése biztosított; a rendszerek és eljárások – beleértve a fejlesztés alatt állókat is – teljesek és biztosítják, hogy az

ellenőrzések megfelelő védelmet nyújtanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint, hogy az eljárások összhangban vannak a szervezet átfogó céljaival és célkitűzéseivel;

a Biztosítót érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira a szervezet időben és megfelelően reagál.

A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a belső kontrollrendszer hatékonyságának, minőségének

javítására vonatkozó lehetőségekről a Felügyelő Bizottságot az Igazgatóságot és a Biztosító első számú

vezetőjét tájékoztatni kell. A belső ellenőrzés a Társaság belső kontrollrendszerének javítása érdekében

29/44

javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők

felelősségi körébe tartozik.

A Biztosítónál a belső ellenőr függetlenségét és pártatlanságát az alábbi feltételek fennállása garantálja:

a függetlenített belső ellenőr nem végez olyan tevékenységet, amely az ellenőrzési körébe tartozik,

ellenőrzési vagy tanácsadási tevékenység keretében nem vehet át a vizsgált szervezet, szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget;

a belső ellenőrzés elkülönül azoktól a tevékenységi és szervezeti területektől, melyek ellenőrzésére hivatott, továbbá a funkció vezetője csak olyan személynek van alárendelve, aki nem felelős a megfigyelt és ellenőrzött tevékenységek irányításáért,

elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet, szervezeti egység vezetésével és alkalmazottaival, valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja vagy veszélyeztetheti függetlenségét;

függetlenségét megőrzi és elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját azáltal is, hogy elutasít minden ajándékot vagy juttatást, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét;

nem használhatja fel hivatalos pozícióját magáncélra, és elkerüli az olyan kapcsolatokat, amelyek a korrupció veszélyét hordozzák magukban, vagy amelyek kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban.

a belső ellenőrzési vezető felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú gyakorolja, a belső ellenőr szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el, a Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési vezető illetve az önálló belső ellenőr foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához;

a Felügyelő Bizottság a belső ellenőrzési vezető illetőleg az önálló belső ellenőr javadalmazására javaslatot tehet,

a belső ellenőr közvetlenül a vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság, és az Igazgatóság felé tesz jelentést, továbbá megjelenik mindazon testület ülésén, amellyel szemben jelentési kötelezettsége áll fenn; a belső ellenőrzési vezetőt tanácskozási joggal meg kell hívni a Társaság közgyűlésének a felelősségi területét érintő napirendi pont tárgyalására,

a belső ellenőr díjazása független az ellenőrzött vagy megfigyelni és ellenőrizni szándékozott terület teljesítményétől.

A belső ellenőr számára az éves ellenőrzési tervhez képest további feladatokat csak a Felügyelő Bizottság,

az Audit Bizottság vagy az Igazgatóság kérése alapján a Felügyelő Bizottság elnöke, a Felügyelő Bizottság

elnökének tájékoztatása mellett a Biztosító vezérigazgatója adhat. Ha az éves ellenőrzési terv végrehajtása

a többlet ellenőrzések elrendelése miatt veszélybe kerülne, akkor a belső ellenőr kezdeményezésére a

Felügyelő Bizottság dönt az elvégzendő vizsgálatok felülvizsgálatát követően a mindenképpen elvégzendő

vizsgálatokról, azok sorrendiségéről a rendelkezésre álló erőforrások tükrében. A belső ellenőr - a Felügyelő

Bizottság és a vezérigazgató előzetes tájékoztatása után - maga is indíthat ellenőrzést, ha megalapozottnak

látszó olyan információk kerültek tudomására, mely súlyos jogsértésre utalnak, a Biztosító tulajdonosainak,

ügyfeleinek jelentős érdeksérelmét valószínűsítik.

A belső ellenőr önállóan jár el a tevékenysége tervezése, az ellenőrzési program végrehajtása, a módszerek

és eljárások kiválasztása során. A belső ellenőr jelentésében befolyásolástól mentesen ismerteti a

megállapításokat, következtetéseket és a javaslatait, amelyek tartalmáért felelősséggel tartozik.

A belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy folyamat

vizsgálatánál az információ gyűjtése, elemzése, értékelése és közlése, valamint állásfoglalások kialakítása és

közlése során. A belső ellenőr megőrzi függetlenségét a vizsgált szervezettől, illetve az egyéb külső

30/44

érdekcsoportoktól. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, véleménye

kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke.

A belső ellenőr a pártatlanságának garantálása érdekében:

tartózkodik minden olyan tevékenységtől vagy kapcsolattól, amely csorbíthatja értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység illetve munkatársai érdekeit sértheti;

politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét;

olyan, megfelelően megalapozott és objektív jelentést készít, amelyben a következtetések kizárólag a belső ellenőrzési standardokban foglaltakkal összhangban lévő, megfelelő és elegendő ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak;

jelentésében szerepeltet minden olyan lényeges és jelentős tényt, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét;

mérlegel minden, a vizsgált szervezet, szervezeti egység illetve egyéb felek által rendelkezésére bocsátott információt és véleményt, azonban azok megalapozatlanul nem befolyásolhatják a belső ellenőr saját következtetéseit.

B.6. Aktuáriusi feladatkör Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata:

a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása

az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai

tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása,

a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének

értékelése,

a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése,

a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről szóló, az

igazgatóság részére készítendő tájékoztatás összeállítása,

az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás,

a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás,

a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel

a szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet számításának alapjául szolgáló

kockázatmodellezésre, és a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

B.7. Kiszervezés

Irányítási és ellenőrzési jog

A tevékenység kiszervezésének általános feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási

kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a Biztosítónál.

A kiszervezés meg nem engedett tartalma, joghatásai

A kiszervezés

a) nem eredményezheti a Biztosító vezető állású személyei hatáskörének, továbbá az egyéb vezetői

hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a Biztosítónál marad,

b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyfél és a Biztosító közötti szerződéses

viszonyban, és nem befolyásolhatja a Biztosító ügyfél felé fennálló, a biztosítási törvényben foglalt

kötelezettségeinek teljesítését, és

31/44

c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a Biztosító a biztosítási törvény szerinti

tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.

Adatvédelmi rendelkezések betartása

Valamely tevékenység vagy munkafolyamat egészben vagy részben történő kiszervezése esetén az

adatvédelmi rendelkezések nem sérülhetnek. Ennek alapján biztosítási titkot képező adatok, közöttük

személyes adatok csak a kiszervezett tevékenységet végző szerződésszerű teljesítése céljából, az ehhez

elengedhetetlenül szükséges mértékben és ideig adhatók át. A kiszervezési szerződésben rögzíteni kell az

adatfeldolgozásra és az adatvédelemre vonatkozó részletes szabályokat.

Kiemelten fontos feladatkörök és lényeges tevékenységek kiszervezésére vonatkozó sajátos szabályok

Amennyiben a Biztosító a törvényben meghatározott kiemelten fontos feladatkört vagy az általa

meghatározott lényeges tevékenységet szervezi ki, köteles

a) biztosítani, illetőleg gondoskodni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző kockázatkezelési és

belső ellenőrzési rendszerei alkalmasak legyenek az annak való megfelelés biztosítására, hogy a

Biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az irányítási rendszere minőségének

veszélyeztetése, valamint a működési kockázatának növekedése nélkül képes legyen teljesíteni,

továbbá a Felügyeletet ne akadályozza a feladatai teljesítésében,

b) megfelelően figyelembe venni a kiszervezett tevékenységet a saját kockázatkezelési és belső

kontrollrendszerében, hogy az ne veszélyeztesse a Biztosító irányítási rendszerének minőségét,

továbbá ne eredményezzen indokolatlan működési kockázatnövekedést,

c) meggyőződni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik a kiszervezett feladatok

megfelelő és megbízható módon történő végzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal, valamint, hogy a

szolgáltató minden munkatársa, aki részt fog venni a kiszervezett feladatkör vagy tevékenység

ellátásában, kellően képzett és megbízható; és

d) gondoskodni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző – figyelembe véve a kiszervezett

feladatkört és tevékenységet – rendelkezzen a veszélyhelyzetek és az üzletviteli fennakadások

kezelésére alkalmas készenléti tervekkel, és amennyiben szükséges, a kiszervezett tevékenységet

végző rendszeresen tesztelje a tartalék rendszereket.

Igazgatóság feladata kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezése esetén

Bármely kiemelten fontos feladatkör vagy lényeges (kritikus) tevékenység kiszervezése esetén a szolgáltató

kiválasztása során az Igazgatóságnak kell gondoskodnia arról, hogy

a) a Biztosító – a céljait és igényeit figyelembe véve – részletes vizsgálatot végezzen annak érdekében,

hogy a lehetséges kiszervezett tevékenységet végző rendelkezzen mindazon képességekkel,

erőforrásokkal, valamint hatósági engedélyekkel, amelyek a kiszervezni tervezett feladatkör vagy

tevékenység kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesek;

b) a Biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző írásbeli szerződést kössön, amely egyértelműen

meghatározza a Biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit;

c) a kiszervezési szerződés feltételeiről egyértelműen tájékoztatást kapjon jóváhagyás céljából,

d) a kiszervezés nem jár semmilyen jogszabály megsértésével, különösen nem az adatvédelemre

vonatkozó szabályokéval,

e) a kiszervezett tevékenységet végzőre ugyanazok a rendelkezések érvényesek a Biztosítót vagy az

ügyfeleit érintő információ biztonságát és bizalmas voltát illetően, mint amelyeket a Biztosítóra kell

alkalmazni, és

f) a kiszervezett tevékenységet végző minden eszközt felhasznál annak biztosítására, hogy semmilyen

kifejezett vagy lehetséges összeférhetetlenség ne veszélyeztesse a Biztosító igényeinek kielégítését.

Ha a Biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző egyazon tulajdonosi csoport tagjai, a kiemelten fontos

feladatkör vagy tevékenység kiszervezésénél a Biztosítónak a fentieken felül figyelembe kell vennie, hogy

32/44

milyen mértékben képes ellenőrizni a kiszervezett tevékenységet végzőt vagy befolyásolni annak

tevékenységét.

A Biztosító felelőssége kiszervezés esetén

A Biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások

betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A kiszervezett tevékenység végzésének jogszabályba

vagy a kiszervezési szerződés rendelkezéseibe ütközése esetén a Biztosítónak haladéktalanul fel kell

szólítania a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek

megfelelően végezze.

A Biztosító köteles haladéktalanul bejelenteni az MNB-nek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység

végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

Amennyiben a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő

módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a Biztosító

köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a Biztosító felelős és a Biztosító köteles

a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

A Társaság által lényegesnek és kritikusnak minősített feladatkörök illetve tevékenységek

A Társaság az aktuáriusi, a kockázatkezelési, a megfelelőségi és a belső ellenőrzési, mint kiemelten fontos

feladatkörökön túl, lényeges és kritikus működési feladatköröket és tevékenységeket az alábbiakban

foglalja össze:

Termékfejlesztés

Kárrendezés

Adattárolás

Folyamatos és mindennapi rendszerkarbantartás- és támogatás

Portfoliókezelés, eszközök befektetése,

Rendszeres vagy folyamatos compliance, belső ellenőri, kockázatkezelési vagy aktuáriusi támogatás

A Társaság a lényeges és kritikus feladatkörök illetve tevékenységek felsorolását nem tekinti egy zárt,

végleges körnek.

Kiszervezett tevékenység ellenőrzése, a szolgáltató értékelése

A Biztosító a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatót a megkötött szerződés feltételei szerint, de

évente legalább egyszer, átfogó módon ellenőrzi és értékeli.

Beszámolási és jelentési utak

Az első számú vezető a kiemelten fontos feladatkör vagy a Társaság által lényegesnek és kritikusnak

minősített feladatkör illetve tevékenység kiszervezése esetén a szolgáltató ellenőrzésének eredményéről

illetőleg értékeléséről beszámol az igazgatóságnak.

A Biztosító szolgáltatói partnereinek köre

A Biztosító részére kiszervezett tevékenységet végző partnerek Magyarországon bejegyzett gazdasági

társaságok.

B.8. Az irányítási rendszer kockázatkezelési szempontú értékelése

A Biztosító kockázatainak elemzése, különösen a 2016 év végén elkészített ORSA jelentés alapján

megállapítható, hogy a Társaság irányítási rendszere az üzleti tevékenységgel járó kockázatok jellegének,

33/44

nagyságrendjének és összetettségének megfelel és alkalmas az üzleti tervben definiált tervek

megvalósítására.

A tőkemegfelelést befolyásoló, a Biztosító által vizsgált tényezők közül rövid – egyéves – időtávon a quota

share (QS) viszontbiztosítási fedezetet nyújtó viszontbiztosító csődje jár a leginkább negatív, a

tőkemegfelelés mértékét a felügyeleti elvárások alá szorító – de még így is a Szolvencia II irányelv

elvárásainak megfelelő – hatással, a vizsgált időtáv további részén pedig beáll az elvárt tőkemegfelelés.

A felvázolt szcenáriók alapján látszik, hogy a cégcsoport díjának csökkentése mellett egy QS biztosítás

megkötése ugyan biztonságosabbá tenné a tőkemegfelelést, de az elvárt tőkepuffer teljesítése enélkül sincs

veszélyben, így a QS fedezet kiterjesztése nem indokolt. 2017 év végére a Biztosító várhatóan olyan

mértékben teljesíti majd a tőkemegfelelést, ami ellensúlyozza a nem várt sokkok hatását.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Biztosító KGFB állományát három független erős bázis adja: az

egyéni állomány, a cégcsoporton kívüli flottaállomány és a cégcsoport állománya. Ha ezen állományrészek

közül valamelyiket sokk éri, a sokk hatását a másik két jelentős állományrész képes kiegyensúlyozni, így a

Biztosító tőkemegfelelése és működési biztonsága nincsen veszélyben.

A viszontbiztosító fizetésképtelenségével járó sokk elkerülése érdekében a Biztosító viszontbiztosítási

partnerei kiválasztásánál elsődlegesen a leendő partner fizetőképességének nemzetközileg elismert,

független minősítők – Standard & Poor’s, Fitch, Moody’s – által adott értékelését veszi alapul és a

legnagyobb biztonságra törekszik a viszontbiztosítási szerződések kidolgozása során is.

A tőkemegfelelés elvárt szintjét az egész vizsgált időtávon garantáló, de a Biztosító eredményességét

negatívan érintő hatás a cégcsoporttól származó bevételek csökkenése a kárhányad egyidejű növekedése

mellett, ezért a Biztosító mindenkor kiemelt figyelmet fordít cégcsoport állományának alakulására. A

kárhányad romlásának észlelése esetén a tőkemegfelelésre megoldást jelent a QS fedezet kibővítése, vagy

a cégcsoport díjának emelése.

Szintén folyamatosan monitorozzuk az egyéb állomány kárhányadának megfelelőségét, melyet a fentebb

említett intézkedésekkel tudunk orvosolni, amennyiben az veszélyezteti az elvárt tőkemegfelelést.

Az elvégzett számítások azt tükrözik, hogy a Biztosító tőkelefedettsége – a viszontbiztosító

nemteljesítésének szélsőséges és igen alacsony valószínűségű esetét kivéve – a vizsgált időtávon végig

meghaladja a már egyébként is jelentős biztonsági tartalékot magában hordozó, a felügyeleti hatóság által

megállapított limitértéket, a Biztosító felkészült és rendelkezik a nem várt negatív események kezeléséhez

szükséges erőforrásokkal.

B.9. Egyéb információk

A Társaság irányítási rendszerére vonatkozó és közzéteendő egyéb lényeges információ nincs.

C. Kockázati profil

C.1. Biztosítási kockázat

Életbiztosítási kockázat: Társaságunk nem rendelkezik életbiztosítási termékkel, így ilyen kockázatot nem

számolunk.

Egészség kockázat: Az egészségkockázati modul két részből tevődik össze. Egyrészt az életbiztosításhoz

hasonló egészségbiztosítási kockázatból, ami esetünkben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

járadékosaink kifizetésiben felmerülő kockázatot jelenti. Másrészt a nem-életbiztosításhoz hasonló

egészségbiztosítási kockázatból, ami az Utas és Esély biztosítási termékeink kockázatára nyújt fedezetet. Az

egészségbiztosítási kockázatra szolgáló fedezet összege Társaságunknál igen alacsony, 6 362 E Ft.

34/44

Nem-élet biztosítási kockázat: A nem-életbiztosítási kötelezettségekből eredő kockázat magában foglalja

egyrészt a biztosítottak viselkedésével kapcsolatos feltételezések bizonytalanságát, másrészt a rendkívüli

eseményekre vonatkozó árazási és tartalékolási feltevések bizonytalanságát. A következő részmodulokból

tevődik össze:

Megnevezés Összeg

Díj és tartalék kockázat 4 642 925

Törlési kockázat 774 852

Katasztrófa kockázat 169 053

Összesen 4 751 650

C.2. Piaci kockázat

A piaci kockázati modul a Biztosító eszközeinek és kötelezettségeinek értékét befolyásoló pénzügyi eszközök

piaci árának szintjéből vagy volatilitásából eredő kockázatokat tükrözi. Magában foglalja a források és

eszközök közötti strukturális egyenlőtlenségből, különös tekintettel a két oldal eltérő lejárati idejéből eredő

kockázatot. A következő részmodulok tőkekövetelményeinek kombinációjaként számítjuk.

Kockázat megnevezése Sokk előtti Sokk utáni Bruttó

szavatolótőke

-szükséglet

Eszközök Kötelezettsé

gek Eszközök

Kötelezettség

ek

Kamatlábkockázat 19 545 080

11 402 949

19 033 964

10 997 229

105 395

Részvénypiaci kockázat 2 359 904

11 402 949

1 840 725

11 402 949

519 179

Ingatlanpiaci kockázat 0 0 0 0 0

Kamatréskockázat 0 0 0 0 295 797

1. Kötvények és

hitelek

295 797

2. Hitelderivatívák 0

3. Értékpapírosítási

pozíció 0

Piaci

kockázatkoncentrációk

543 474

Devizakockázat 8 775 431

10 163 230

10 969 289

12 704 037

346 950

Piaci kockázati modulon

belüli diverzifikációs

hatás

-727 325

Teljes piaci kockázat 1 083 470

35/44

C.3. Hitelkockázat

A hitelkockázat veszteség vagy a pénzügyi helyzetben bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely

olyan értékpapír-kibocsátók, partnerek és más adósok hitelképességének ingadozásából ered, amelyekkel

szemben a biztosító vagy viszontbiztosító a partner-nemteljesítési kockázatnak, kamatrés-kockázatnak vagy

piacikockázat-koncentrációnak van kitéve;

Partner általi nem-teljesítési kockázat: A partner általi nem-teljesítés alatt a Biztosító partnereinek,

adósainak fizetésképtelenné válását értjük. A modul magában foglalja a viszontbiztosítási szerződésekből

esedékes térítés nem teljesülését, a bankbetétek azon részét melyet a piaci kockázat nem kezel (1-es típusú

kitettség), illetve a szerződő ügyfelek felé kimutatott követelést is (2-es típusú kitettség).

Megnevezés Összeg

1-es típusú kitettség 145 127

2-es típusú kitettség 107 437

C.4. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat az jelenti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő likvid eszköz a kötelezettségek

teljesítésére, illetve az eszközök nem vagy csak jelentős veszteségek árán lennének értékesíthetőek. A

Biztosító a befektetések kiválasztásánál a befektetések likviditását, a befektetések jelentősebb

árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottságát is szem előtt tartja.

Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a vételi és eladási ajánlatok közötti

árrés megnő, a befektetések értékesítésére jelentős veszteségek árán, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik

csak lehetőség.

A Biztosítónál likviditási probléma kiküszöbölésére a rövidlejáratú befektetések arányát mindig jóval a

várható szükséglet felett tartja. Egyéb nagyobb összegű kötelezettségnél: viszontbiztosítási elszámolások,

osztalék-kifizetésnél állhat fenn még likviditási probléma, viszont ezek a kifizetések jobban láthatók előre és

így jobban tervezhetők is.

Az eurós és angol fontos kifizetések lefedésére a Biztosító rendelkezik elegendő EUR és GBP font

befektetéssel, és devizával.

Nagy összegű károk kifizetésének kockázatát viszontbiztosítási szerződésekkel is csökkenti a Társaság.

C.5. Működési kockázat

Működési kockázatot jelent a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy

személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső

szabályozó dokumentumban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező,

jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő veszteségek veszélye.

A Biztosító a működési kockázatok kezelését elsősorban a külső szabályozó eszközök által támogatott, a

kockázat kezelésére alkalmas, szükséges és célszerű belső szabályozás elkészítésével és az abban

foglaltaknak megfelelő működéssel teljesíti.

A Biztosító belső szabályozó dokumentumai tartalmazzák a munkafolyamatok leírását és a szükséges

ellenőrzési pontokat, melyek a kockázatok megelőzését, illetve mérséklését segíti elő. Amennyiben újonnan

felmerülő működési kockázatok azt indokolttá teszik, a helyzetnek megfelelően kidolgozott

kockázatkezelési technika az érintett szabályzatban aktualizálásra kerül.

A működési kockázat tőkeszükségletét a jövőbeni díjból számoljuk, a fedezet mértéke 769 154 ezer Ft.

36/44

C.6. Egyéb jelentős kockázatok

Egyéb információk

Halasztott adó veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás: azt mutatja, hogy a halaszott adó hatása

mekkora mértékben képes tompítani a szavatoló tőke igény értékével megegyező, azonnali veszteség

elszenvedését. A kalkuláció során figyelembe vettük, hogy a halasztott adó értéke belátható időtávon

megtérül-e akkor is, ha egy ilyen jellegű sokk hatása a jövőben elhúzódik.

D. Szavatolótőke-megfelelési értékelés

D.1. Eszközök

D.1.1. Eszközök értékelésének alapelvei a pénzügyi beszámolókban A 2016. december 31-i éves beszámoló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (”SzTv”)

előírásainak, valamint a Biztosítókra vonatkozó rendelkezéseknek, különösen a 192/2000. (XI.24.)

Korm. rendeletnek (”K.r.”) és a 8/2001. (II.22) PM rendeletnek (”PM.r.”) a figyelembevételével

készült el.

Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a Társaság alapításával kapcsolatos költségek és jogi eljárási

díjak kerültek elszámolásra. A mérlegben az alapítás átszervezés aktivált értéke 20 %-os kulcs

alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési költségen szerepel. A vagyoni értékű

jogok 3 év alatt kerülnek leírásra.

A tárgyi eszközöknél a gépek, berendezések, felszerelések 7 év alatt 14,5 %-kal, a számítástechnikai

berendezések 3 év alatt 33 %-kal kerülnek leírásra, nulla maradványértékkel számolva. A Társaság

a gépjárműveit 5 év alatt 20 %-os kulccsal írja le, 30 %-os maradványértéket figyelembe véve. A 100

eFt alatti egyedi beszerzési értékű eszközök a beszerzés évében teljes mértékig leírásra kerülnek.

A Biztosító terven felüli értékcsökkenést számol el a jogszabályok szerinti megengedett és kötelező

esetekben (üzemeltetési körülmények változása, részleges selejtezés stb.) a SzTv 53.§. alapján,

melyet előírás szerint egyéb ráfordításként mutat ki.

A befektetések között kimutatott befektetési céllal vásárolt értékpapírok beszerzési értéken

szerepelnek a mérlegben. Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, amennyiben a könyvszerinti

és a piaci érték tartósan és jelentősen eltér egymástól.

A lejáratig megtartott értékpapírok esetében értékvesztés elszámolására nem kerül sor, mert a

Társaság a mindenkori tőke- és kamatfizetést biztosítottnak látja.

A devizás pénzeszközök MNB fordulónapi devizaárfolyamon kerülnek értékelésre.

A Társaság nem rendelkezik kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírokkal, másodlagos

értékpapírokkal, opciós és swap ügylettel, továbbá nyugdíjpénztárak részére vagyonkezeléssel nem

foglalkozik.

A követelések értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben.

Értékvesztés elszámolására a kockázatos vagy kétes kintlévőségek esetében kerül sor.

Az aktív elhatárolásokat minden fordulónapkor megképzi, illetve módosítja a Biztosító az eltelt idő,

illetve a felosztandó, elhatárolandó összeg módosulásának megfelelően.

37/44

A nem-életbiztosítási szerződések közvetlen szerzési költségeinek elhatárolása a befolyt díjas

jutalékelszámolás esetén a meg nem szolgált díj / előírt díj, míg állománydíjas esetében a következő

évre eső állománydíj / állománydíj arányában történik a következő üzleti évre.

D.1.2. Eszközök értékelésének alapelvei és az eszközök értéke a fizetőképesség céljából végzett értékeléshez

Az eszközök és kötelezettségek fizetőképesség céljából végzett értékelésének meghatározása a

Szolvencia II direktíva és kapcsolódó ajánlások alapján készült. A Biztosító az eszközöket és

kötelezettségeket a valós értékén értékeli. Eszközök esetében azon az értéken, amelyen piaci

körülmények között az eszköz harmadik félnek értékesíthető lenne, kötelezettségek esetében azon

az értéken, amelyért a kötelezettség transzferálható lenne.

Alapértelmezett értékelési módszerként a Biztosító az aktív piacokon az adott eszköz jegyzett piaci

árai alapján értékeli a pénzügyi eszközöket. Ennek megfelelően az államkötvények piaci értéke az

ÁKK 2016. december 31-i árjegyzése alapján került megállapításra. Az egyéb befektetések piaci

értéke a letétkezelői igazoláson szereplő piaci érték alapján került meghatározásra.

A leányvállalati részesedés értéke - aktív piac hiányában - az apportáláskor is alkalmazott,

könyvvizsgálattal hitelesített értékelési módszer alapján került meghatározásra. Az alkalmazott

módszer a tényleges piaci értékre a legjobb becslés, alapja az ingatlan piaci értéke, illetve a Társaság

működése.

A Biztosító nulla értéken értékeli az üzleti és cégértéket; az üzleti és cégértéktől eltérő immateriális

javakat valós értéken értékeli, ha az adott immateriális jószág külön értékesíthető. A Biztosító

megjeleníti, és valós értéken értékeli az összes eszközre és kötelezettségre vonatkozó halasztott

adót, beleértve a biztosítástechnikai tartalékokat is.

A Szolvencia II rezsim során a viszontbiztosítási követelések valós értékét a jövőbeli pénzáramlások

alapján határozza meg a Biztosító, hasonlóan a legjobb becslés kalkulációhoz. A biztosítástechnikai

követelések alatt a kötvénytulajdonosokkal, biztosítási közvetítőkkel szembeni követeléseket

mutatja ki a Biztosító. Tekintettel arra, hogy ezek a követelések nagyon rövid távúak (egy éven

belüliek), a Biztosító azzal a feltételezéssel él, hogy a követelések várható megtérülése a követelés

tényleges valós értéke.

A Biztosító piaci értéken értékel minden további követelést, tárgyi eszközt és időbeli elhatárolást.

Tekintettel arra, hogy ezek a követelések nagyon rövid távúak (egy éven belüliek), a Biztosító azzal

a feltételezéssel él, hogy a követelések várható megtérülése a követelés tényleges valós értéke.

A pénzügyi beszámolókban megjelenő, és a fizetőképesség céljából végzett kalkuláció során

kimutatott eszközértékek főbb értékeit az alábbi táblázat szemlélteti.

Megnevezés Szolvencia II Szolvencia I Eltérés

Halasztott szerzési költség 0 247 836 -247 836

Immateriális javak 0 52 830 -52 830

Halasztott adók 105 320 0 105 320

Tárgyi eszközök 123 043 86 435 36 608

38/44

Befektetések 18 503 820 18 255 913 247 907

Viszontbiztosítási követelések 4 072 983 0 4 072 983

Biztosítástechnikai követelések 624 692 818 031 -193 339

Egyéb követelések 436 301 436 301 0

Bankbetét 575 168 575 168 0

További egyéb eszközök 29 116 151 835 -122 719

Eszközök összesen 24 470 442 20 624 349 3 846 094

A két értékelési eljárás közötti különbségek főbb okai az alábbiak:

Halasztott szerzési költség nem mutatható ki a fizetőképességi szempontjából végzett kalkuláció

során, az a felmerülés pillanatában elszámolandó ráfordításként. A magyar számviteli előírások

alapján a szerzési költségek az időbeli elhatárolás és az összemérés elve alapján elhatárolandók a

kapcsolódó szerződés idejére, így a két értékelési eljárás különbözősége adja az eltérést.

Ezzel szemben kimutatható a jövőbeli nyereségekkel szemben várhatóan megtérülő halasztott adó

követelés.

Az immateriális javak nem mutathatók ki a Szolvencia II rezsim alatt, kivéve, ha a Biztosító képes az

eszköz értékesítésére, míg a magyar számviteli előírások alapján ezen eszközök nyilvántartási értéke

az amortizációval csökkentett beszerzési érték, így a két értékelési eljárás különbözősége adja az

eltérést.

Saját használatú tárgyi eszközök esetében a Szolvencia II rezsim alatt a valós értéken történő

kimutatásnak minősül a független fél által végzett értékelés. A Biztosító megítélése alapján az

eszközök esetében legfeljebb öt évente szükséges elvégezni a független értékelést, amivel

biztosítható, hogy ezen eszközök esetében a valós érték nem különbözik jelentősen a nyilvántartási

értéktől a beszámolás időpontjában. A magyar számviteli előírások alapján ezen eszközök

nyilvántartási értéke az amortizációval csökkentett beszerzési érték, így a két értékelési eljárás

különbözősége adja az eltérést

A befektetések piaci értéken történő értékelés jelentős eszköz többletet eredményez, míg a legjobb

becslés során kalkulált várható viszontbiztosítási megtérülés jelentősen kisebb összegben szerepel

a kalkulációs és képzési metódus különbözősége okán.

D.2. Biztosítástechnikai tartalékok

D.2.1. A biztosítástechnikai tartalékok értéke A pénzügyi beszámolókban megjelenő, és a fizetőképesség céljából végzett kalkuláció során

kimutatott bruttó biztosítástechnikai tartalékok főbb értékeit az alábbi táblázat szemlélteti:

Megnevezés Szolvencia I bruttó Szolvencia II bruttó

Meg nem szolgált díjak tartaléka 2 317 677 0

Matematikai tartalék 139 540 0

Függőkár tartalék 12 113 141 11 166 740

Díj visszatérítési tartalék 52 964 0

39/44

Káringadozási tartalék 0 0

Egyéb tartalékok 193 339 0

Díjtartalék 0 236 209

Kockázati ráhagyás 0 583 805

Biztosítástechnikai tartalékok összesen 14 816 662 11 986 754

A Szolvencia II szerinti biztosítástechnikai tartalékok 2 része a legjobb becslés és a kockázati

ráhagyás. A nem életbiztosítási kötelezettségek legjobb becslését külön kell kiszámítani a

díjtartalékokra és a függőkár tartalékokra vonatkozóan.

A díjtartalékok fedezik azon jövőbeli károkat, amelyek a szerződés határáig várhatóan be fognak

következni. A díjtartalék kiszámítására vonatkozó pénzáramlás-előrejelzések tartalmazzák az

ezekhez az eseményekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, költségeket és díjakat.

A függőkár-tartalékok olyan kárigényekre vonatkoznak, amelyek már bekövetkeztek, függetlenül

attól, hogy az ezen eseményekből származó kárigényeket bejelentették-e.

A függőkár-tartalékok kiszámítására vonatkozó pénzáramlás-előrejelzések tartalmazzák a

káreseményekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, költségeket és díjakat. A számítás során a

függőkártartalék diszkontált érékével számoltunk. A diszkontálást az adott pénznem

kockázatmentes hozamgörbéjével végeztük.

A KGFB termék járadék-kifizetéseit életbiztosítási kötelezettségként vettük figyelembe.

Kockázati ráhagyás egy puffer a legjobb becslés felett, mely biztosítja, hogy hozzáadásával a

biztosítástechnikai tartalék nagysága megegyezzen azzal az értékkel, amelyre a Biztosítóknak a

biztosítási kötelezettség átvállalásához és teljesítéséhez szükségük lenne.

D.2.2. A két módszer közötti eltérések A két értékelési eljárás közötti különbségek főbb okai az alábbiak.

A Szolvencia II. szerinti legjobb becslésben kiszámított kártartalék lényegében magában foglalja a

matematikai tartalékot, a függőkár tartalékot és a díj visszatérítési tartalékot. A Szolvencia I. szerinti

kártartalék számítással ellentétben a Szolvencia II. szerinti kártartalékot diszkontáltuk, a várható

kifizetés ideje alapján.

A legjobb becslés másik része a díjtartalék, mely a meglévő állomány jövőbeli eredményét hívatott

megbecsülni. A meglévő állomány jövőbeli díjainak része a Szolvencia I. szerinti meg nem szolgált

díj időszaka alatt bekövetkezett károk tartaléka, ezért nem képzünk rá tartalékot a Szolvencia II.

alapján. Az egyéb tartalék az eszköz oldali egyéb követeléseket csökkenti a Szolvencia II. szerint.

D.2.3. Bizonytalanság mértékének bemutatása A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramlásokon alapul, így már önmagában nagyfokú

bizonytalanságot rejt magában.

A jövőbeni díjak becsléséhez törlési valószínűségeket határoztunk meg, múltbéli tapasztalatok

alapján. A kártartalék becsléséhez kifizetéses kifutási háromszögeket alkalmaztunk. A kapott

kártartalékok összege 10%-on belüli eltérést mutatott a jelenlegi függő kártartalék teljes összegéhez

képest, ezzel alátámasztottnak véljük számításaink megbízhatóságát.

40/44

D.2.4. A viszontbiztosítási szerződésekből származó megtérülések bemutatása A viszontbiztosítási szerződésekből származó megtérülések legjobb becslését a bruttó legjobb

becslés elvei alapján számoltuk. Ennek értéke: 4 072 983 EFt.

D.2.5. Aktuáriusi módszertanok és feltételezések részletei A legjobb becslést külön számítottuk ki a különböző pénznemekben fennálló pénzáramlásokra.

Hazai pénznemen kívüli cash flow számításra a gépjármű felelősségbiztosítás ágazatban volt

szükség.

A nemzetközi károk adott devizanemben történő becslése mellet az euro-s díjfizetésű kötelező

gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjait is figyelembe vettük.

A díjtartalékot számításán a díjat a szerződések határáig számoltunk, és az ezen időszak alatt

bekövező károkat, és költségeket becsültük.

A károk kifizetésének becslésére kifizetéses kifutási háromszöget használva, láncszemhányados

módszerrel számoltunk.

A kisebb termékek esetében nem állt rendelkezésünkre elegendő mennyiségű adat, így a Szolvencia

I. szerinti tartalékok becslését használtuk.

A kockázati ráhagyás számításához feltettük, hogy az SCR csak underwriting, működési és vb

hitel/koncentráció kockázatot tartalmaz. A legjobb becslések (BE) ágazatonként rendelkezésünkre

állnak. Ezzel a módszerrel kiszámoltuk az aktuális év és a rákövetkező év tőkeszükségletét.

A 2. évtől az SCR-eket a legjobb becslések egymást követő évekbeni arányának segítségével

becsültük:

𝑆𝐶𝑅𝑗𝑖 = 𝑆𝐶𝑅1

𝑖′ ×𝐵𝐸𝑗

𝑖

𝐵𝐸1𝑖

Végül ezen értékeket beszoroztuk a COC 6%-os értékével és diszkontáltuk.

D.3. Egyéb kötelezettségek Az Egyéb biztosítástechnikai tartalékot akkor mutat ki a Biztosító, ha jelen kötelezettsége keletkezik

múltbeli események hatására, és valószínűsíthető, hogy a Biztosítónak kifizetései fognak keletkezni

ennek hatására, aminek az összegével kapcsolatban megfelelő becslés készíthető.

Biztosítástechnikai követelésekre értékvesztést képez a Társaság a már lejárt szerződéseken lévő

díjhátralék 2017-ben történő rendezésének fedezetére, valamint azon szerződések fedezetére,

amelyeknél a 2016-os gazdasági évet érintő díjhátralék merülhet fel. Ezen értékkel csökkenti a követelés

bruttó értékét, amely a biztosítástechnikai követelések piaci értékét adja.

A Biztosító kötelezettségeit (kapott díjelőlegek, a biztosítási tevékenységhez és belső tevékenységhez

kapcsolódó, betételhelyezéssel, beszerzéssel, szolgáltatások igénybevételével összefüggő

kötelezettségek) a tényleges tartozás értékében mutatja ki, tekintettel arra, hogy ezek lejárata

rövidtávú, jellemzően egy éven belüli.

Halasztott adó kötelezettség keletkezik Szolvencia II. értékelés alatt, amennyiben jövőbeni adófizetési

kötelezettséggel kell számolnia a Biztosítónak.

A passzív elhatárolásokat minden fordulónapkor megképzi, illetve módosítja a Biztosító az eltelt idő,

illetve a felosztandó, elhatárolandó összeg módosulásának megfelelően.

41/44

A kötelezettségek értékét az alábbi táblázat szemlélteti:

Megnevezés Szolvencia II Szolvencia I Eltérés

Egyéb biztosítástechnikai tartalék 0 193 339 -193 339

Halasztott adó kötelezettség 254 698 0 254 698

Biztosítástechnikai kötelezettség 2 109 413 2 109 413 0

Viszontbiztosításból adódó kötelezettség 1 332 291 1 385 660 -53 369

Egyéb kötelezettség 122 199 122 199 0

Elhatárolások 70 944 70 944 0

Kötelezettségek összesen 3 889 545 3 881 555 7 990

D.4. Alternatív értékelési módszerek A Társaság nem használt alternatív értékelési módszert.

D.5. Egyéb információk A fizetőképesség céljából végzett értékelés során figyelembe vételre kerül a halasztott adó

veszteségelnyelő képessége, amely érték azt mutatja, hogy a halaszott adó hatása mekkora mértékben

képes tompítani a szavatolótőke igény értékével megegyező, azonnali veszteség elszenvedését.

A kalkuláció során figyelembe vettük, hogy a halasztott adó értéke belátható időtávon megtérül-e akkor

is, ha egy ilyen jellegű sokk hatása a jövőben elhúzódik. A kalkuláció során felállításra került az üzleti

tervek sokkolt változata, amelyben a tárgyévi SCR értékének évi húsz százalékos csökkenésével azonos

további veszteséggel számolunk a 2017-es évtől. A 2016-os évre a teljes SCR összegének megfelelő

veszteség kerül megképzésre. Az így módosított üzleti tervben a kalkulált adó és a módosított

feltételezésekkel számolt adó összegének különbsége adja az SCR elvesztésének hatását tompító,

jövőben realizálódó adóelőnyt, ami a fizetőképesség céljából végzett értékelésben figyelembe vételre

került.

E. Tőkekezelés

E.1. Szavatoló tőke A Biztosító a szavatolótőke-szükséglet számítása során a Szolvencia II irányelvben rögzített standard

modellt alkalmazza, sem belső modellt, sem részleges belső modellt nem alkalmaz.

Az éves beszámoló saját tőke értékének és a Szolvencia II számítások során adódó eszköztöbblet közötti

különbség levezetését az alábbi táblázat szemlélteti:

Éves beszámoló Összeg

Jegyzett tőke 1 180 043

Tőketartalék 1 493 609

Eredménytartalék (+) 983 869

Mérleg szerinti eredmény (+) 3 319 502

Saját tőke 6 977 022

42/44

Eltérő értékelések

DAC -247 836

Halasztott adó egyenleg -149 379

Befektetések 247 907

Egyéb eszközök -332 280

Viszontbiztosítási egyenleg -784 569

Biztosítástechnikai tartalékok 2 829 909

Egyéb kötelezettség 53 369

Összes eltérés 1 617 121

Szolvencia II

Az eszközök kötelezettségek feletti többlete 8 594 143

Az éves beszámolóban kimutatott saját tőke értéke 6 977 022 EFt, amit jelentősen meghalad, összesen

1 617 121 EFt-tal a Szolvencia II értékelés szerinti kötelezettségeken felül mutatkozó eszköz többlet. Az

eltérés összetevői a két értékelési módszer eltérő előírásaira vezethetők vissza, amely értelmében a

halasztott szerzési költségek értéke, valamint a halasztott adó követelés összege csökkenti a

rendelkezésre álló tőke értékét. Ezt a hatást javítja a befektetések értékelésének különbözősége, amely

okán 247 836 EFt-tal magasabb értéken kerülnek kimutatásra a pénzügyi eszközök a Szolvencia II szerinti

mérlegben. Az egyéb eszköztételek eltérő értékelésének hatására 332 280 EFt-tal magasabb az éves

beszámolóban kimutatott érték.

A legjelentősebb különbséget a biztosítástechnikai tartalékok értéke adja, illetve az ezzel kapcsolatos

viszontbiztosítási követelés és kötelezettség egyenlege. Ezek nettósított hatására az éves beszámolóban

2 027 390 EFt-tal magasabb tartalék érték kerül kimutatásra, aminek oka a tartalék képzésének

különbözősége.

A Biztosító alapvető szavatoló tőkéjének szerkezetét az alábbi táblázat szemlélteti (kiegészítő szavatoló

tőkével a Biztosító nem rendelkezik):

Megnevezés Összeg

Befizetett törzsrészvénytőke 1 180 042

Tőketartalék 1 493 609

Átértékelési tartalék 5 920 492

Halasztott adó 0

Alapvető szavatoló tőke 8 594 143

A biztosító szavatoló tőkéjének elemei három különböző részre bonthatók a főbb tulajdonságuk alapján,

úgy, mint minőség, likviditás és az elérhetőség időhorizontja. Ennek alapján első fokozatú tőke elemnek

minősül a normál részvények értéke és kapcsolódó tőke elemek, második fokozatú tőke elemnek

minősülnek az elsőbbségi részvények és rövid lejáratú alárendelt kötelezettségek, és harmadik fokozatú

tőke elemnek minősül minden egyéb tőke elem, amely nem elégíti ki az első két kategória előírásait.

A Biztosító kizárólag első fokozatú tőke elemmel rendelkezik, illetve a halasztott adókövetelés értéke

harmadik fokozatú tőkeelemnek minősül, az év végével a halasztott adó egyenlege kötelezettség

jellegű, így nem kerül kimutatásra a tőkében halasztott adó.

43/44

E.2. Szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet A szavatolótőke-szükséglet számítására a Szolvencia II irányelvben rögzített standard formulát

alkalmazzuk. A legfőbb egyszerűsítés az a feltételezés, hogy a kockázatok többdimenziós normális

eloszlásúak, így a részkockázatok mérése és ezek összesítése lényegesen egyszerűsödik. A keretirányelv

meghatározza a szavatolótőke-szükséglet kalkulálásának moduláris felépítését és azt, hogy a modulok

aggregálása korrelációs mátrixok segítségével történjen. A standard formulával számított

szavatolótőke-szükséglet az alapvető szavatolótőke-szükséglet, a működési kockázatok

tőkekövetelménye, valamint a halasztott adók veszteségelnyelő képességének figyelembevételével tett

kiigazítás összege.

Megnevezés Összeg

Szavatolótőke-szükséglet 5 334 679

Alapvető szavatolótőke-szükséglet 5 257 282

Működési kockázat 769 154

Halasztott adó veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás -691 758

Alapvető szavatolótőke-szükséglet: Az alapvető szavatolótőke-szükséglet számítása során az alábbi

kockázati modulokat kell figyelembe venni. A modulokból kapott kockázatok összegéből

diverzifikációval kapjuk az alapvető tőkeszükséglet értékét.

Megnevezés Összeg

Piaci kockázat 1 083 470

Hitelkockázat 236 628

Életbiztosítási kockázat -

Egészségbiztosítási kockázat 6 362

Nemélet-biztosítási kockázat 4 751 650

Diverzifikáció -820 827

Immateriális javak kockázata -

Alapvető szavatolótőke-szükséglet 5 257 282

Minimális szavatolótőke-szükséglet: A minimális tőkeszükséglet a nettó tárgyévi díjelőírás és a nettó

tartalékok legjobb becslésének ágazatonkénti szorzókkal súlyozott összegeként kerül meghatározásra,

értéke 1 910 541 EFt.

E.3. Nyilatkozat időtartam alapú részvénypiaci kockázati részmodul alkalmazásáról A Biztosító időtartam alapú részvénypiaci kockázati részmodult nem alkalmaz.

E.4. Nyilatkozat a standard modell alkalmazásáról A Biztosító a szavatolótőke-szükséglet számítása során a Szolvencia II irányelvben meghatározott

standard modellt alkalmazta, sem belső modellt, sem részleges belső modellt nem alkalmazott.

44/44

E.5. A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet nem teljesülése A Biztosító a jelentési időszakban megfelelt mind a minimális tőkeszükségletre, mind a szavatolótőke

szükségletre vonatkozó elvárásoknak.

E.6. Egyéb információk A tőkeszükségletre vonatkozó valamennyi lényeges információ rögzítésre került a jelentésben.

Balance sheet

Solvency II value

C0010

Assets

Goodwill R0010

Deferred acquisition costs R0020

Intangible assets R0030 -

Deferred tax assets R0040 105 319 665,25

Pension benefit surplus R0050 -

Property, plant & equipment held for own use R0060 123 043 032,38

Investments (other than assets held for index-linked and

unit-linked contracts) R0070 18 503 820 011,93

Property (other than for own use) R0080 -

Holdings in related undertakings, including

participations R0090 1 820 000 000,00

Equities R0100 43 431 992,77

Equities - listed R0110 43 431 992,77

Equities - unlisted R0120 -

Bonds R0130 9 520 248 502,73

Government Bonds R0140 8 343 142 000,64

Corporate Bonds R0150 1 177 106 502,09

Structured notes R0160 -

Collateralised securities R0170

Collective Investments Undertakings R0180 5 553 181 487,14

Derivatives R0190 -

Deposits other than cash equivalents R0200 1 566 958 029,28

Other investments R0210 -

Assets held for index-linked and unit-linked contracts R0220 -

Loans and mortgages R0230 -

Loans on policies R0240 -

Loans and mortgages to individuals R0250 -

Other loans and mortgages R0260 -

Reinsurance recoverables from: R0270 4 072 982 672,56

Non-life and health similar to non-life R0280 4 057 363 909,16

Non-life excluding health R0290 4 057 363 909,16

Health similar to non-life R0300 -

Life and health similar to life, excluding health and index-

linked and unit-linked R0310 15 618 763,40

Health similar to life R0320 -

Life excluding health and index-linked and unit-linked R0330 15 618 763,40

Life index-linked and unit-linked R0340 -

Deposits to cedants R0350 -

Insurance and intermediaries receivables R0360 624 691 692,29

Reinsurance receivables R0370 -

Receivables (trade, not insurance) R0380 436 301 278,00

Own shares (held directly) R0390 -

Amounts due in respect of own fund items or initial fund

called up but not yet paid in R0400 -

Cash and cash equivalents R0410 575 168 332,00

Any other assets, not elsewhere shown R0420 29 115 590,00

Total assets R0500 24 470 442 274,41

Liabilities

Technical provisions – non-life R0510 11 884 326 497,56

Technical provisions – non-life (excluding health) R0520 11 882 729 060,15

Technical provisions calculated as a whole R0530 -

Best Estimate R0540 11 300 304 342,77

Risk margin R0550 582 424 717,38

Technical provisions - health (similar to non-life) R0560 1 597 437,42

Technical provisions calculated as a whole R0570 -

Best Estimate R0580 1 517 668,41

Risk margin R0590 79 769,01

Technical provisions - life (excluding index-linked and unit-

linked) R0600 102 427 101,41

Technical provisions - health (similar to life) R0610 -

Technical provisions calculated as a whole R0620 -

Best Estimate R0630 -

Risk margin R0640 -

Technical provisions – life (excluding health and index-

linked and unit-linked) R0650 102 427 101,41

Technical provisions calculated as a whole R0660 -

Best Estimate R0670 101 126 553,56

Risk margin R0680 1 300 547,85

Technical provisions – index-linked and unit-linked R0690 -

Technical provisions calculated as a whole R0700 -

Best Estimate R0710 -

Risk margin R0720 -

Other technical provisions R0730

Contingent liabilities R0740 -

Provisions other than technical provisions R0750 -

Pension benefit obligations R0760 -

Deposits from reinsurers R0770 -

Deferred tax liabilities R0780 254 720 970,17

Derivatives R0790 -

Debts owed to credit institutions R0800 -

Financial liabilities other than debts owed to credit

institutions R0810 -

Insurance & intermediaries payables R0820 2 109 412 896,29

Reinsurance payables R0830 1 332 290 758,23

Payables (trade, not insurance) R0840 122 199 206,00

Subordinated liabilities R0850 -

Subordinated liabilities not in Basic Own Funds R0860 -

Subordinated liabilities in Basic Own Funds R0870 -

Any other liabilities, not elsewhere shown R0880 70 944 251,00

Total liabilities R0900 15 876 321 680,68 Excess of assets over liabilities R1000 8 594 120 593,74

Medical expense

insurance

Income

protection

insurance

Workers'

compensation

insurance

Motor vehicle liability

insurance

Other motor

insurance

Marine, aviation and

transport insurance

Fire and other

damage to property

insurance

General liability

insurance

Credit and

suretyship

insurance

Legal

expenses

insurance Assistance

Miscellaneous

financial loss Health Casualty

Marine,

aviation,

transport Property

C0010 C0020 C0030 C0040 C0050 C0060 C0070 C0080 C0090 C0100 C0110 C0120 C0130 C0140 C0150 C0160 C0200

Premiums written

Gross - Direct Business R0110 19 810 283,44 - - 19 424 994 133,37 1 442 384 905,80 93 921 047,96 36 871 167,93 46 632 792,57 - - 4 866 719,99 - 21 069 481 051,06

Gross - Proportional reinsurance accepted R0120 - - - - - - - - - - - - -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0130 - - - - -

Reinsurers' share R0140 4 129 790,15 - - 6 758 696 521,65 361 312 607,55 67 777 988,67 16 406 968,65 4 831 913,08 - - 1 634 522,64 - - - - - 7 214 790 312,40

Net R0200 15 680 493,29 - - 12 666 297 611,72 1 081 072 298,25 26 143 059,29 20 464 199,28 41 800 879,48 - - 3 232 197,35 - - - - - 13 854 690 738,66

Premiums earned

Gross - Direct Business R0210 19 930 447,74 - - 19 164 870 024,69 1 422 042 948,80 93 069 292,96 36 923 392,43 44 523 647,27 - - 4 907 959,49 - 20 786 267 713,38

Gross - Proportional reinsurance accepted R0220 - - - - - - - - - - - - -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0230 - - - - -

Reinsurers' share R0240 4 234 917,02 - - 6 493 393 362,31 357 769 976,67 67 139 172,42 18 609 782,26 5 789 879,09 - - 1 647 349,66 - - - - - 6 948 584 439,44

Net R0300 15 695 530,72 - - 12 671 476 662,38 1 064 272 972,13 25 930 120,54 18 313 610,17 38 733 768,18 - - 3 260 609,83 - - - - - 13 837 683 273,94

Claims incurred

Gross - Direct Business R0310 2 639 175,32 - - 11 483 061 738,70 940 846 643,63 606 893 839,30 12 746 747,00 45 930 982,87 - - 772 880,53 - 13 092 892 007,34

Gross - Proportional reinsurance accepted R0320 - - - - - - - - - - - - -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0330 - - - - -

Reinsurers' share R0340 1 091 830,11 - - 4 142 138 221,28 236 208 475,87 33 467 791,21 6 508 008,64 2 149 273,28 - - 456 153,14 - - - - - 4 422 019 753,52

Net R0400 1 547 345,21 - - 7 340 923 517,42 704 638 167,76 573 426 048,09 6 238 738,35 43 781 709,59 - - 316 727,40 - - - - - 8 670 872 253,82

Changes in other technical provisions

Gross - Direct Business R0410 - 85 061,36 - - 54 719 531,58 16 840 070,03 - 124 313,10 100 362,54 - 1 655,28 - - - 16 233,04 - 71 432 701,37

Gross - Proportional reinsurance accepted R0420 - - - - - - - - - - - - -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0430 - - - - -

Reinsurers' share R0440 - 33 095,22 - - 1 008 125,01 564 100,34 - 80 681,04 88 726,67 39 718,88 - - - 6 537,52 - - - - - 1 580 357,12

Net R0500 - 51 966,14 - - 53 711 406,57 16 275 969,70 - 43 632,06 11 635,87 - 41 374,16 - - - 9 695,53 - - - - - 69 852 344,25

Expenses incurred R0550 3 927 529,72 - - 356 413 903,95 55 329 057,88 323 608 961,37 5 691 116,44 10 397 632,55 - - 1 023 666,54 - - - - - 756 391 868,45

Other expenses R1200 - Total expenses R1300 756 391 868,45

Non-Life (direct business/accepted proportional reinsurance and accepted non-proportional reinsurance)

Line of Business for: non-life insurance and reinsurance obligations (direct business and accepted proportional reinsurance) Line of Business for: accepted non-

Total

Health

insurance

Insurance with

profit

participation

Index-linked and

unit-linked

insurance

Other life

insurance

Annuities stemming

from non-life

insurance contracts

and relating to health

insurance obligations

Annuities stemming

from non-life insurance

contracts and relating

to insurance obligations

other than health

insurance obligations

Health

reinsurance

Life

reinsurance

C0210 C0220 C0230 C0240 C0250 C0260 C0270 C0280 C0300

Premiums written

Gross R1410 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Reinsurers' share R1420 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Net R1500 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Premiums earned

Gross R1510 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Reinsurers' share R1520 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Net R1600 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Claims incurred

Gross R1610 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 89 516 902,00 0,00 0,00 89 516 902,00

Reinsurers' share R1620 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 30 950 861,00 0,00 0,00 30 950 861,00

Net R1700 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 58 566 041,00 0,00 0,00 58 566 041,00

Changes in other technical provisions

Gross R1710 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Reinsurers' share R1720 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Net R1800 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Expenses incurred R1900 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Other expenses R2500 0,00Total expenses R2600 0,00

Life

Line of Business for: life insurance obligations Life reinsurance obligations

Total

Home Country - non-life obligations

Home country

C0080

Premiums written

Gross - Direct Business R0110 21 069 481 051,06

Gross - Proportional reinsurance accepted R0120 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0130 -

Reinsurers' share R0140 7 214 790 312,40

Net R0200 13 854 690 738,66

Premiums earned

Gross - Direct Business R0210 20 786 267 713,38

Gross - Proportional reinsurance accepted R0220 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0230 -

Reinsurers' share R0240 6 948 584 439,44

Net R0300 13 837 683 273,94

Claims incurred

Gross - Direct Business R0310 13 092 892 007,34

Gross - Proportional reinsurance accepted R0320 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0330 -

Reinsurers' share R0340 4 422 019 753,52

Net R0400 8 670 872 253,82

Changes in other technical provisions

Gross - Direct Business R0410 71 432 701,37

Gross - Proportional reinsurance accepted R0420 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0430 -

Reinsurers' share R0440 1 580 357,12

Net R0500 69 852 344,25

Expenses incurred R0550 756 391 868,45

Other expenses R1200Total expenses R1300

Total Top 5 and home country - non-life obligations

Total Top 5 and home

country

C0140

Premiums written

Gross - Direct Business R0110 21 069 481 051,06

Gross - Proportional reinsurance accepted R0120 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0130 -

Reinsurers' share R0140 7 214 790 312,40

Net R0200 13 854 690 738,66

Premiums earned

Gross - Direct Business R0210 20 786 267 713,38

Gross - Proportional reinsurance accepted R0220 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0230 -

Reinsurers' share R0240 6 948 584 439,44

Net R0300 13 837 683 273,94

Claims incurred

Gross - Direct Business R0310 13 092 892 007,34

Gross - Proportional reinsurance accepted R0320 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0330 -

Reinsurers' share R0340 4 422 019 753,52

Net R0400 8 670 872 253,82

Changes in other technical provisions

Gross - Direct Business R0410 71 432 701,37

Gross - Proportional reinsurance accepted R0420 -

Gross - Non-proportional reinsurance accepted R0430 -

Reinsurers' share R0440 1 580 357,12

Net R0500 69 852 344,25

Expenses incurred R0550 756 391 868,45

Other expenses R1200 - Total expenses R1300 756 391 868,45

Home country

C0220

Premiums written

Gross R1410 -

Reinsurers' share R1420 -

Net R1500 -

Premiums earned

Gross R1510 -

Reinsurers' share R1520 -

Net R1600 -

Claims incurred

Gross R1610 89 516 902,00

Reinsurers' share R1620 30 950 861,00

Net R1700 58 566 041,00

Changes in other technical provisions

Gross R1710 -

Reinsurers' share R1720 -

Net R1800 -

Expenses incurred R1900 -

Other expenses R2500Total expenses R2600

Home Country - life obligations

Total Top 5 and home

country

C0280

Premiums written

Gross R1410 -

Reinsurers' share R1420 -

Net R1500 -

Premiums earned

Gross R1510 -

Reinsurers' share R1520 -

Net R1600 -

Claims incurred

Gross R1610 89 516 902

Reinsurers' share R1620 30 950 861

Net R1700 58 566 041

Changes in other technical provisions

Gross R1710 -

Reinsurers' share R1720 -

Net R1800 -

Expenses incurred R1900 -

Other expenses R2500 - Total expenses R2600 -

Total Top 5 and home country - life obligations

Contracts without

options and

guarantees

Contracts with

options or

guarantees

Contracts without

options and

guarantees

Contracts with

options or

guarantees

Contracts without

options and

guarantees

Contracts with

options or

guarantees

C0020 C0030 C0040 C0050 C0060 C0070 C0080 C0090 C0100 C0150 C0160 C0170 C0180 C0190 C0200 C0210

Technical provisions calculated as a whole R0010 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Total Recoverables from reinsurance/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default associated to TP calculated as a whole R0020 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Technical provisions calculated as a sum of BE and RM

Best Estimate

Gross Best Estimate R0030 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 101 126 554 - 101 126 554 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Total Recoverables from reinsurance/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default R0080 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 15 618 763 - 15 618 763 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Best estimate minus recoverables from reinsurance/SPV

and Finite Re - total R0090 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 85 507 790 - 85 507 790 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Risk Margin R0100 0,00 0,00 0,00 1 310 049 - 1 310 049 0,00 0,00 0,00 0,00

Amount of the transitional on Technical Provisions

Technical Provisions calculated as a whole R0110 0,00 0,00 0,00 - - - 0,00 0,00 0,00 0,00

Best estimate R0120 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 - - - 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Risk margin R0130 0,00 0,00 0,00 - - - 0,00 0,00 0,00 0,00Technical provisions - total R0200 0,00 0,00 0,00 102 436 603 - 102 436 603 0,00 0,00 0,00 0,00

Accepted

reinsurance

Life and Health SLT Technical Provisions

Insurance with

profit

participation

Index-linked and unit-linked insurance Other life insurance

Annuities stemming

from non-life

insurance contracts

and relating to

insurance obligation

other than health

insurance obligations

Total (Life other

than health

insurance, incl.

Unit-Linked)

Health insurance (direct business)

Annuities stemming

from non-life

insurance contracts

and relating to

health insurance

obligations

Health

reinsurance

(reinsurance

accepted)

Total (Health

similar to life

insurance)

Medical expense

insurance

Income

protection

insurance

Workers'

compensation

insurance

Motor vehicle

liability insurance

Other motor

insurance

Marine, aviation

and transport

insurance

Fire and other

damage to property

insurance

General liability

insurance

Credit and

suretyship

insurance

Legal

expenses

insurance

AssistanceMiscellaneous

financial loss

Non-proportional

health reinsurance

Non-proportional

casualty

reinsurance

Non-proportional

marine, aviation and

transport reinsurance

Non-proportional

property

reinsurance

C0020 C0030 C0040 C0050 C0060 C0070 C0080 C0090 C0100 C0110 C0120 C0130 C0140 C0150 C0160 C0170 C0180

Technical provisions calculated as a whole R0010 - - - - - - - - - - - - - - - - -

Total Recoverables from reinsurance/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default associated to TP calculated as a whole R0050 - - - - - - - - - - - - - - - - -

Technical provisions calculated as a sum of BE and RM

Best estimate

Premium provisions

Gross R0060 1 260 045 - - 238 913 369 - 11 324 013 2 401 688 - 3 868 173 8 825 852 - - - - - - - - 236 208 768

Total recoverable from reinsurance/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default R0140 - - - 762 338 657 11 966 247 14 880 866 - 790 565 - - - - - - - - - 788 395 205

Net Best Estimate of Premium Provisions R0150 1 260 045 - - - 523 425 288 - 23 290 261 - 12 479 178 - 3 077 608 8 825 852 - - - - - - - - - 552 186 437

Claims provisions

Gross R0160 257 623 - - 10 822 917 723 192 045 939 19 380 376 7 591 029 2 451 116 - - 20 969 438 - - - - - 11 065 613 243

Total recoverable from reinsurance/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default R0240 - - - 3 192 956 351 48 467 053 14 404 264 2 753 260 - - - 10 387 776 - - - - - 3 268 968 704

Net Best Estimate of Claims Provisions R0250 257 623 - - 7 629 961 371 143 578 886 4 976 111 4 837 769 2 451 116 - - 10 581 662 - - - - - 7 796 644 539

Total Best estimate - gross R0260 1 517 668 - - 11 061 831 091 180 721 926 21 782 064 3 722 856 11 276 969 - - 20 969 438 - - - - - 11 301 822 011

Total Best estimate - net R0270 1 517 668 - - 7 106 536 083 120 288 625 - 7 503 067 1 760 161 11 276 969 - - 10 581 662 - - - - - 7 244 458 102

Risk margin R0280 79 733 - - 538 655 749 33 972 996 3 753 844 577 748 4 037 138 - - 1 164 768 - - - - - 582 241 976

Amount of the transitional on Technical Provisions

Technical Provisions calculated as a whole R0290 - - - - - - - - - - - - - - - - -

Best estimate R0300 - - - - - - - - - - - - - - - - -

Risk margin R0310 - - - - - - - - - - - - - - - - -

Technical provisions - total

Technical provisions - total R0320 1 597 401 - - 11 600 486 841 214 694 921 25 535 907 4 300 603 15 314 107 - - 22 134 206 - - - - - 11 884 063 987

Recoverable from reinsurance contract/SPV and Finite Re

after the adjustment for expected losses due to

counterparty default - total R0330 - - - 3 955 295 008 60 433 300 29 285 130 1 962 695 - - - 10 387 776 - - - - - 4 057 363 909 Technical provisions minus recoverables from

reinsurance/SPV and Finite Re - total R0340 1 597 401 - - 7 645 191 833 154 261 621 - 3 749 223 2 337 908 15 314 107 - - 11 746 430 - - - - - 7 826 700 078

Non-Life Technical Provisions

Direct business and accepted proportional reinsurance Accepted non-proportional reinsurance

Total Non-Life

obligation

Line of business Z0010

Accident year /

Underwriting year Z0020

Currency Z0030

Currency conversion Z0040

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 & +

C0010 C0020 C0030 C0040 C0050 C0060 C0070 C0080 C0090 C0100 C0110 C0120 C0130 C0140 C0150 C0160

Prior R0100 -

N-14 R0110 - - - - - - - - - - - - - - -

N-13 R0120 - - - - - - - - - - - - - -

N-12 R0130 - - - - - - - - - - - - -

N-11 R0140 - - - - - - - - - - - -

N-10 R0150 - - - - - - - - - - -

N-9 R0160 - - - - - - - - - -

N-8 R0170 - - - - - - - - -

N-7 R0180 1 994 612 738,40 1 664 167 239,20 542 455 012,00 267 556 964,00 66 513 729,00 66 289 851,00 6 651 535,00 18 793 467,00

N-6 R0190 1 180 225 841,18 770 683 421,55 249 879 178,00 204 261 568,00 117 803 584,00 30 665 874,00 91 944 537,00

N-5 R0200 1 362 811 967,90 1 034 525 063,00 310 647 978,00 145 289 508,00 223 846 705,00 225 127 375,00

N-4 R0210 1 387 156 069,00 696 790 894,00 268 450 786,00 89 163 455,00 62 913 974,00

N-3 R0220 1 811 616 532,00 903 953 794,00 252 411 302,00 86 471 462,00

N-2 R0230 2 637 815 230,00 2 029 630 313,00 434 999 391,00

N-1 R0240 3 771 216 153,00 2 755 658 012,00 N R0250 4 446 497 144,00

Gross Claims Paid (non-cumulative) - Development year (absolute amount)

Not applicable / Expressed in (converted

to) reporting currency {s2c_CA:x0}

Accident year [AY] {s2c_AM:x4}

Total/NA {s2c_CU:x0}

Line of business Z0010

Accident year / Underwriting year Z0020 Accident year [AY] {s2c_AM:x4}

Currency Z0030Currency conversion Z0040Not applicable / Expressed in (converted to) reporting currency {s2c_CA:x0}

In Current year Sum of years (cumulative)

C0170 C0180

Prior R0100 - -

N-14 R0110 - -

N-13 R0120 - -

N-12 R0130 - -

N-11 R0140 - -

N-10 R0150 - -

N-9 R0160 - -

N-8 R0170 - -

N-7 R0180 18 793 467,00 4 627 040 535,60

N-6 R0190 91 944 537,00 2 645 464 003,73

N-5 R0200 225 127 375,00 3 302 248 596,90

N-4 R0210 62 913 974,00 2 504 475 178,00

N-3 R0220 86 471 462,00 3 054 453 090,00

N-2 R0230 434 999 391,00 5 102 444 934,00

N-1 R0240 2 755 658 012,00 6 526 874 165,00

N R0250 4 446 497 144,00 4 446 497 144,00 Total R0260 8 122 405 362,00 32 209 497 647,23

Gross Claims Paid (non-cumulative) - Current year, sum of years (cumulative)

Line of business Z0010

Accident year / Underwriting year Z0020

Currency Z0030

Currency conversion Z0040

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 & +

C0400 C0410 C0420 C0430 C0440 C0450 C0460 C0470 C0480 C0490 C0500 C0510 C0520 C0530 C0540 C0550

Prior R0100 -

N-14 R0110 - - - - - - - - - - - - - - -

N-13 R0120 - - - - - - - - - - - - - -

N-12 R0130 - - - - - - - - - - - - -

N-11 R0140 - - - - - - - - - - - -

N-10 R0150 - - - - - - - - - - -

N-9 R0160 - - - - - - - - - -

N-8 R0170 - - - - - - - - -

N-7 R0180 1 915 581 457,00 780 450 364,10 299 152 307,65 97 734 313,20 66 880 002,92 53 063 036,50 66 286 914,00 35 660 312,00

N-6 R0190 660 036 570,80 154 332 670,15 124 839 846,12 63 266 986,27 76 681 808,00 222 572 738,00 180 037 164,00

N-5 R0200 953 318 703,65 371 762 202,09 243 828 241,07 925 329 394,97 874 084 690,00 649 849 728,00

N-4 R0210 588 272 499,76 143 604 101,50 90 899 749,65 181 534 596,00 68 028 490,00

N-3 R0220 866 521 057,02 201 909 744,98 247 469 078,00 253 491 884,00

N-2 R0230 1 922 745 575,70 778 562 849,00 702 198 481,00

N-1 R0240 3 208 771 663,00 1 229 807 641,00 N R0250 5 197 994 379,00

Gross Reported but not Settled Claims (RBNS) - Development year (absolute amount)

Not applicable / Expressed in (converted to)

reporting currency {s2c_CA:x0}

Accident year [AY] {s2c_AM:x4}

Total/NA {s2c_CU:x0}

Line of business Z0010

Accident year / Underwriting year Z0020

Accident year [AY]

{s2c_AM:x4}

Currency Z0030

Currency conversion Z0040

Not applicable /

Expressed in (converted

to) reporting currency

{s2c_CA:x0}

Year end

C0560

Prior R0100 -

N-14 R0110 -

N-13 R0120 -

N-12 R0130 -

N-11 R0140 -

N-10 R0150 -

N-9 R0160 -

N-8 R0170 -

N-7 R0180 35 660 312,00

N-6 R0190 180 037 164,00

N-5 R0200 649 849 728,00

N-4 R0210 68 028 490,00

N-3 R0220 253 491 884,00

N-2 R0230 702 198 481,00

N-1 R0240 1 229 807 641,00

N R0250 5 197 994 379,00 Total R0260 8 317 068 079,00

Gross Reported but not Settled Claims (RBNS) - Current year, sum of years (cumulative)

Own funds

Total Tier 1 - unrestricted Tier 1 - restricted Tier 2 Tier 3

C0010 C0020 C0030 C0040 C0050

Basic own funds before deduction for participations in other

financial sector as foreseen in article 68 of Delegated

Regulation 2015/35

Ordinary share capital (gross of own shares) R0010 1 180 042 500,00 1 180 042 500,00 -

Share premium account related to ordinary share capital R0030 1 493 609 230,00 1 493 609 230,00 -

Initial funds, members' contributions or the equivalent

basic own - fund item for mutual and mutual-type

undertakings R0040 - - -

Subordinated mutual member accounts R0050 - - - -

Surplus funds R0070 - -

Preference shares R0090 - - - -

Share premium account related to preference shares R0110 - - - -

Reconciliation reserve R0130 5 920 721 872,70 5 920 721 872,70

Subordinated liabilities R0140 - - - -

An amount equal to the value of net deferred tax assets R0160 - -

Other own fund items approved by the supervisory

authority as basic own funds not specified above R0180 - - - - -

Own funds from the financial statements that should not be

represented by the reconciliation reserve and do not meet

the criteria to be classified as Solvency II own funds

Own funds from the financial statements that should not

be represented by the reconciliation reserve and do not

meet the criteria to be classified as Solvency II own funds R0220 -

Deductions

Deductions for participations in financial and credit

institutions R0230 - - - -

Total basic own funds after deductions R0290 8 594 373 602,70 8 594 373 602,70 - - -

Ancillary own funds

Unpaid and uncalled ordinary share capital callable on

demand R0300 - -

Unpaid and uncalled initial funds, members' contributions

or the equivalent basic own fund item for mutual and

mutual - type undertakings, callable on demand R0310 - -

Unpaid and uncalled preference shares callable on demand R0320 - - -

A legally binding commitment to subscribe and pay for

subordinated liabilities on demand R0330 - - -

Letters of credit and guarantees under Article 96(2) of the

Directive 2009/138/EC R0340 - -

Letters of credit and guarantees other than under Article

96(2) of the Directive 2009/138/EC R0350 - - -

Supplementary members calls under first subparagraph of

Article 96(3) of the Directive 2009/138/EC R0360 - -

Supplementary members calls - other than under first

subparagraph of Article 96(3) of the Directive 2009/138/EC R0370 - - -

Other ancillary own funds R0390 - - -

Total ancillary own funds R0400 - - -

Available and eligible own funds

Total available own funds to meet the SCR R0500 8 594 373 602,70 8 594 373 602,70 - - -

Total available own funds to meet the MCR R0510 8 594 373 602,70 8 594 373 602,70 - -

Total eligible own funds to meet the SCR R0540 8 594 373 602,70 8 594 373 602,70 - - -

Total eligible own funds to meet the MCR R0550 8 594 373 602,70 8 594 373 602,70 - -

SCR R0580 5 334 658 978,29

MCR R0600 1 910 540 616,83

Ratio of Eligible own funds to SCR R0620 161,10%Ratio of Eligible own funds to MCR R0640 449,84%

Reconciliation reserve

C0060

Reconciliation reserve

Excess of assets over liabilities R0700 8 594 373 603

Own shares (held directly and indirectly) R0710 -

Foreseeable dividends, distributions and charges R0720 -

Other basic own fund items R0730 2 673 651 730

Adjustment for restricted own fund items in respect of

matching adjustment portfolios and ring fenced funds R0740 -

Reconciliation reserve R0760 5 920 721 873

Expected profits

Expected profits included in future premiums (EPIFP) - Life

business R0770 -

Expected profits included in future premiums (EPIFP) - Non-

life business R0780 1 332 739 904

Total Expected profits included in future premiums (EPIFP) R0790 1 332 739 904

Article 112 Z0010 No {s2c_AO:x0}

Net solvency capital

requirement

Gross solvency capital

requirement

Allocation from

adjustments due to RFF

and Matching

adjustments portfolios

C0030 C0040 C0050

Market risk R0010 1 083 470 038 1 083 470 038 -

Counterparty default risk R0020 236 627 521 236 627 521 -

Life underwriting risk R0030 - - -

Health underwriting risk R0040 6 417 352 6 417 352 -

Non-life underwriting risk R0050 4 751 650 080 4 751 650 080 -

Diversification R0060 - 820 879 458 - 820 879 458

Intangible asset risk R0070 - - Basic Solvency Capital Requirement R0100 5 257 285 533 5 257 285 533

Basic Solvency Capital Requirement

Article 112 Z0010 No {s2c_AO:x0}

Value

C0100

Adjustment due to RFF/MAP nSCR aggregation R0120 -

Operational risk R0130 769 154 339

Loss-absorbing capacity of technical provisions R0140 -

Loss-absorbing capacity of deferred taxes R0150 - 691 780 893

Capital requirement for business operated in accordance

with Art. 4 of Directive 2003/41/EC R0160 -

Solvency Capital Requirement excluding capital add-on R0200 5 334 658 978

Capital add-on already set R0210 -

Solvency capital requirement R0220 5 334 658 978

Other information on SCR

Capital requirement for duration-based equity risk sub-

module R0400 -

Total amount of Notional Solvency Capital Requirements

for remaining part R0410 -

Total amount of Notional Solvency Capital Requirements

for ring fenced funds R0420 -

Total amount of Notional Solvency Capital Requirements

for matching adjustment portfolios R0430 -

Diversification effects due to RFF nSCR aggregation for

article 304 R0440 -

Method used to calculate the adjustment due to RFF/MAP

nSCR aggregation R0450

No adjustment

{s2c_AP:x38}Net future discretionary benefits R0460 -

Calculation of Solvency Capital Requirement

MCR components

C0010MCRNL Result R0010 1 908 744 953,23

Linear formula component for non-life insurance and reinsurance obligations

Net (of reinsurance/SPV)

best estimate and TP

calculated as a whole

Net (of reinsurance)

written premiums in the

last 12 months

C0020 C0030

Medical expense insurance and proportional reinsurance R0020 1 517 668 4 469 594

Income protection insurance and proportional reinsurance R0030 - -

Workers' compensation insurance and proportional

reinsurance R0040 - -

Motor vehicle liability insurance and proportional

reinsurance R0050 7 106 536 083 12 697 617 137

Other motor insurance and proportional reinsurance R0060 120 288 625 1 081 072 298

Marine, aviation and transport insurance and proportional

reinsurance R0070 - 67 777 989

Fire and other damage to property insurance and

proportional reinsurance R0080 1 760 161 23 385 179

General liability insurance and proportional reinsurance R0090 11 276 969 36 075 460

Credit and suretyship insurance and proportional

reinsurance R0100 - -

Legal expenses insurance and proportional reinsurance R0110 - -

Assistance and proportional reinsurance R0120 10 581 662 17 247 537

Miscellaneous financial loss insurance and proportional

reinsurance R0130 - -

Non-proportional health reinsurance R0140 - -

Non-proportional casualty reinsurance R0150 - -

Non-proportional marine, aviation and transport reinsurance R0160 - - Non-proportional property reinsurance R0170 - -

Background information

Background information

C0040MCRL Result R0200 1 795 663,59

Linear formula component for life insurance and reinsurance obligations

Total capital at risk for all life (re)insurance obligations

Net (of reinsurance/SPV)

best estimate and TP

calculated as a whole

Net (of reinsurance/SPV)

total capital at risk

C0050 C0060

Obligations with profit participation - guaranteed benefits R0210 -

Obligations with profit participation - future discretionary

benefits R0220 -

Index-linked and unit-linked insurance obligations R0230 -

Other life (re)insurance and health (re)insurance obligations R0240 101 126 554

Total capital at risk for all life (re)insurance obligations R0250 -

C0070

Linear MCR R0300 1 910 540 617

SCR R0310 5 334 658 978

MCR cap R0320 2 400 596 540

MCR floor R0330 1 333 664 745

Combined MCR R0340 1 910 540 617

Absolute floor of the MCR R0350 1 145 000 000 Minimum Capital Requirement R0400 1 910 540 617

Overall MCR calculation