9napkozi.hu/.../eurciv-teljes-orajegyzet.doc · Web viewFONTOS megjegyzés: ez a jegyzet csak a 9-32. közti tételeket tartalmazza, elvileg a megfelelő tételcím szerinti bontásban

E U R Ó P A I C I V I L I Z Á C I Ó – E U R Ó P A I M O D E R N I T Á S T É T E L E K2 0 0 4 Ő S Z I S Z E M E S Z T E R

FONTOS megjegyzés: ez a jegyzet csak a 9-32. közti tételeket tartalmazza, elvileg a megfelelő tételcím szerinti bontásban. Egyedül a 22-23. tételnél nem volt időm kibogarászni, úgyhogy együtt vannak. Nagyjából minden tétel új oldalon kezdődik. Helyesírási hibákért, nevek, helyek elírásáért és persze a tartalomért nem vállalok felelősséget. Jó tanulást!

1. Európa – a fogalom története2. Európa történeti földrajza – a történetföldrajzi „nagy régiók” jellemzése3. Krétai civilizáció4. Mükénéi civilizáció5. A sötét kor és a homéroszi kérdés6. A nagy görög gyarmatosítás és következményei7. A görög-perzsa háborúk8. Az athéni demokrácia virágkorának külpolitikája9. A pelloponészoszi háború10. Nagy Sándor életútja, hódításai11. A hellenisztikus utódállamok kialakulása és jellemzése12. A hellenisztikus kultúra (általános jellemzők, irodalom, képzőművészet)13. A római államiság sajátos vonásai14. A római köztársaság válsága I. (a Gracchusoktól az első triumvirátusig15. A római köztársaság válsága II. (Caesar életútja)16. Augustus és a principátus megteremtése17. A római császárság első 200 éve18. A zsidó nép és vallás története a kereszténység előtt19. A római birodalom III. századi válsága20. A tetrarchia és a dominátus megteremtése. Diocletianus és Nagy

Konstantinusz kora21. A népvándorlás és a korai barbár államok22. Az ókeresztény egyház I – földrajzi, társadalmi megoszlás,

egyházkormányzat, eretnekségek23. Az ókeresztény egyház II – szerzetesség, egyházatyák,kereszténység,

antikvitás24. A korai bizánci állam (Justinianustól Herakleitoszig)25. Az arab hódítáasok – a Pirenne-tézis: a VII. század, mint korforduló26. Anglia és Germania keresztény hitre térítése27. Képrombolás Bizáncban, szövetség a pápaság és a frank állam között28. Nagy Károly állama és a Karoling-reneszánsz29. Európa sötét kora a IX.-X. században30. Szerzetesi kultúra a XI. században31. A középkori kultúra új jelenségei a XII. században32. A középkori kereszténység virágkora a XIII. században


9. A peloponnészoszi háború

Peloponnészoszi háborúi.e. 420-as évek, archidamoszi háború (spártai vezérről)Athén: tengeri, Spárta: szárazföldiKleón megpróbálja megvédeni a Hellészpontosz vidékétŐ is, spártai vezér is meghal a csatában, patthelyzet alakul kiBékevágy mindkét részről…meg is kötik: Nikiász-féle béke, egyensúlyi helyzet, első szakasz lezárása, „rohadt béke”, senki nem volt vele elégedettSpárta kompromisszumkereső, Athén konfliktusos, néha demagóg -> újra kirobban a háborúAlkibiadész („tökéletes férfi”), Szókratész tanítványa, filozófus; egyéni manővereivel romba dönti az athéni demokráciaNikiász ellenfeleként lép fel a népgyűléseken, határozott athéni ambíciókról beszél, de háború nélkül, inkább új terep kell, de mégis belesodorja a háborúba: Szicilía elfoglalása, ahol dór poliszok voltak. Athéni uralom alá (ma: gyarmatosítani) Sz-t. Földközi-tenger nyugati medencéjében akar terjeszkedni, tengeri nagyhatalommá válás útján akar elindulni, ez felborítaná az egyensúlyt Spártával. Spártának ezért szembe kell szállni. Nikiász nem tudja már az ütközést megakadályozni, a népgyűlés végül megszavazza a katonák küldését

- katonai részletek260 hajó, néhány tízezres sereg<ek> (Athéni: kb 30 ezer ember), majd csak Róma tud földközi-tengeri birodalmat fokozatosan többszázezres sereggel biztosítani, az athéni vállalkozás tehát eleve kudarcra volt ítélve. Három hadvezér vezet: Lamakhosz, Alkibiádész és Nikiász. Athéni templomokban szobrokat rongálnak meg a flotta indításának napja előtti éjszakán. Alkibiadészt feljelentik. Flotta közben Szicíliában partra száll. Három hadvezér összetűzött rögtön. Szürrakusza nem örült az athéniak partraszállásának. Athéniek végül nem rohanja le a várost. Alkibiadészt visszahívják Athénba a „nyomozás” miatt. Nikiászra hagyta Szicíliát (aki nem is akarta a „kalandot”), kb i.e. 413. Nikiász támad, Szürrakusza már felkészül, nincsenek athénpárti poliszok, ostrom alá vették Szürrakuszát. Alkibiadész megérkezik Spártába, felajánlja szolgálaait, három tanácsot ad: 1: állandó katonai támaszpontot kell létesíteni Athén közelében, hogy télen is „bosszantsák” Athént, ne csak nyáron (Dekeleiai háború), 2. Spártai küldjön katonákat Szicíliába, 3: vegyék fel a kapcsolatot a perzsa helytartóval, hátha támogatják anyagilag Spártát Athén ellenében. Spárta csapatok partraszállnak Szicíliában (hadvezér Gülipposz) átrajzolja a katonai viszonyokat. Alkibiadész új ötlete: Athént is támogassa, hogy mindkettőt belerángassa a háborúba és mindkettőt meggyengítse. Szicíliában közben Spárta oldalára állnak spártabarát poliszok, athéni visszavonulás, illetve az athéni sereg teljesen megsemmisül, óriási kudarc. Athéni kétféleképpen akar kitörni: déloszi szövetség adóit radikálisan megnöveli, illetve óriási adót vet ki a népgyűlés a leggazdagabb polgárokra (leiturgia); gazdagok föllázadnak, i.e. 411-ben puccs, „400-ak korszaka”, átveszik a hatalmat. A flotta akkorra részben már helyrejött, de a demokratikus érzelmei miatt nem ismeri el az új hatalmat, függetleníti magát a várostól. Támadásokat intéz a spártai partok ellen. Alkibiadész visszatér – a flottához. Demokrácia helyreállítójának szerepében tetszeleg Alkibiadész. Athén ekkor anyagilag nagyon rossz állapotban van. Közben a spártai flotta épül, bár gyengébb mint az athéni. Spártai pénzből egy


vereség után újjáépítik. Alkibiadész bevonul Athánba, 409-408 körül helyreállítja a demokráciát. Peloponnészoszi (spártai) flotta célja a helészpontosz lezárása (tengeri blokád Athén ellen, Boszporusz lezárása). Athén valahogy mégis megerősíti a flottáját, legyőzik a peloponnészoszi hadat mégis. Népgyűlés száműzi a parancsnokokat (Alkibiádészt is) az óriási áldozatok, veszteségek miatt. Innentől pancserek irányítják a flottát. Spártai flotta élére viszont Lüszandrosz kerül, aki remek hadvezér. Lüszandrosz megsemmisíti Athén utolsó flottáját, 404-re lezárul a háború, spártaiak bevonultak Athénba. Rákényszerítik az oligarchikus kormányzást, déloszi szövetséget feloszlatják, szövetségre kötelezi Athént magával, de nem akarta túlzottan legyengíteni Athént. „Harminc zsarnok kora” – spártai bábfigurák, de nép fellázad és elűzi őket, Spárta nem bosszulja meg, ezzel zárul le az athéni demokrácia fénykora.

Morális, erkölcsi „nihil” állapotába kerül Athén.

- Mélosz szigete semleges akart maradni, athéniek kiirtották a méloszi polgárokat…

- Osztrakiszmoszt (száműzés egyik formája a potenciális türranniszok ellen) egyre gyakrabban alkalkazta Athén a háború idején, az intézmény hitele lejáratódott.

- Általános amnesztiát kellett hozni a harminc zsarnok bukása után

Demokratikus berendezkedés megítélése

Hellász lényege, következménye: először itt próbálta ki magát az önmagát kormányzó autonóm polgári közösség. (egyik legfontosabb hozadék)

Korlátai:- nők, rabszolgák nem szavazthattak. - Néhány család vezető szerepe, főleg az Alkmanoida családé. Arisztokrata

oligarchiák (Kleónig…).- Döntésben való részvétel (régiek szabadsága), önmagát viszont nem tudta

megvédeni. (Modernek szabadsága: egyénnel az állam nem tehet meg bármit, habeas corpus)

- Csak addig működött, amíg létezett egy széles középréteg (ma is így van), polarizáció szétverte az alapjait. (Arisztotelésznél negatív fogalom, hopliteia a pozitív)


10. Hellenizmus – Nagy Sándor kora

Athén utáni hatalmi vákuum 400-tól kb 350-ig Théba rövid hegemón hatalma (ferde hadrendnek köszönhetően). Két hadvezér Pelopidasz és Epameinondász, egyik szárnyra összpontosítanak, mely borítja az ellenséget. Utána új hatalom: Makedónia – adottságok:Görögnek tartják magukat (a műveltebb elit). Poliszoktól északra helyezkedik el (ma Dél-Bulgária, Thesszaloníki környéke), nagy területi állam, nagy katonai/emberi bázis, Balkán felé terjeszkedés miatt különösen. Hatottak a görög haditechnikák, harcmodor. Földrajzilag is predesztinálva volt arra, hogy ha akarja, tönkre tudja tenni a görög poliszokat a Fekete-tengeri gabonautánpótlás elvágásával.Nagy Sándor apja, makedón Filipposzt athéniak lenézik, barbár felemelkedőnek tartották. Katonai reformjai (falanx – ereje a tömeghatásban, nagy mélység, de nehézkes) + thébai hadrend jelentős előnyöket hordozott. Kényszerszövetségbe akarja a poliszokat tömöríteni a perzsák ellenében. Meggyilkolják makedón Fülöpöt…esetleg fiának volt köze hozzá, másik verzió szerint ágyasának gyereke született, de a kettő össze is függhet. Nagy Sándor gyorsan átveszi a hatalmat, gyanúsítottakat kivégezteti. Poliszok fellázadtak Fülöp ellen. Hellász először Thébát dúlja fel, kivéve Pindarosz (költő) házát. Kegyetlenség bevált, innentől kezdve mindenki rettegett; a támodások folytathatók voltak. Márvány tenger túloldalán gyülekezik kb 30-40 ezres sereg. Nagy Sándor megtámadja a Perzsa Birodalmat, ahol ekkor III. Dáreiosz Komodmanisz uralkodik. D.K. gyenge uralkodó; helytartók uralkodnak felette. Nyílt küzdelmet vállalnak Nagy Sándor ellen, a perzsa csapatokban vannak görög zsoldosok is. Nagy Sándor győz, áruló zsoldosokat kivégzi. Megnyílik az útja a Közel-Kelet felé. Eléri majdnem az Észak-Szíriai partvidéket. (Isszoszi ütközet, i.e. 333.) Személyesen megütközik Sándor és Dareiosz, D. családtagjait elfogja Sándor. Nagy Sándor győz. Rögtön üldözi Dareioszt, előrenyomul a mai Irak és Irán területe felé. Az utánpótlás miatt inkább a szíriai partvidéken nyomul déli irányba, másfél évig tart, míg elfoglalja a szíriai és egyiptomi partvidéket. Eléri a nagymúltú főniciai városok vidékét; Thüroszt is beveszi; végső csapás Főniciára.

Egyiptomi ámon papság istenkirályként köszönti, de a hadserege valamennyire demokratikus alapú, ezért ez „veszélyes”. III. Dareiosz közben minden haderejét a Mezopotámiai-síkságra összpontosítja (Gaugamélai ütközet, i.e. 331.). Dareiosz a csata közben otthagyja a seregeit, feladta a küzdelmet, kelet felé menekült, Szúsza, Perszepolisz, nagy perzsa városok Sándor kezére kerültek, nagy aranykészleteket visznek el. Iráni fennsíkon haladt kelet felé India felé tovább Nagy Sándor, Indus völgyébe bevonul a sereg. Indiai haderőben idomított elefánt nagyon fontos + számbeli fölény. Végül átkelnek a folyón (elefántokat megtámadja; sérült elefánt „megbolondul”). Ment volna tovább Sándor, de a Gangesz-vidéki fejedelmek fegyverkezni kezdtek, a makedón sereg belefáradt a 10 éves menetelésbe. Hadsereg fellázadt a továbbmenés ill. Sándor ellen, végül szárazföldön hazaindult a sereg egyik fele, másik fele eléri Indiai-óceánt elérve a Perzsa-öblön keresztül tért haza. Fővárosnak Babilon városát teszi meg. Sándorból „félisten” lett, személyisége megváltozott. Makedón-perzsa elemek közelítését, „egyesítését” akarta.


Fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta tervei teljes kivitelezésében. Pl. Szicíliai szigetvilág elfoglalása, akkor elérte volna az Arab Birodalom nagyságát.Iszlámban Iszkender néven ismert.Halála után a birodalom sorsa kérdéses. Katonai kormányzót neveztek ki. 30-40 éves háború indult el, minden tábornok az egész birodalmat akarta. Kivéve egyiküket, aki egy gazdag „sarokban” akart berendezkedni: Ptoleimaida Egyiptom, így született meg Ptoleimaiosz Egyiptoma. Ázsiai területeken Antigonosz Monoftánosz (egyszemű antigonosz) egy vetélytársa Szeleukosz (K-Iránban szilárdítja meg hatalmát). Makedón seregek kivonulnak Indiából, cserébe kap 300 elefántot, ezekkel ie. 272-ben megütközik Antigonosz Monftánosszal és nyer is (Ipszoszi ütközet). Szeleukosz kezében egyesül az egész ázsiai birodalom. Ez a legnagyobb utódképződmény. (Majd csak a rómaiak semmisítik meg.)

Történetíró: Thuküdidész – száműzetésben írt a háborúról, egyetlen forrás


11. A hellenisztikus utódállamok kialakulása és jellemzése

Kitágult a világ a görögök számára, poliszok helyett birodalomban gondolkodnak már.

- „Lakott világ”: oikumené kitágult egészen Indiáig- hellenisztikus szó a 19. szd-i tudomány idején a német történetírásnak

köszönhető főleg. Droysen német történész. Droysen nem rajongott a poliszokért, hanem inkább a birodalmakért, ami rányomja a bélyegét a munkásságára. Erős, szervezett államban gondolkodván, ez jobban érdekelte. Hellenizen görög ige: jól használni a görög nyelvet. Tudományban: görögök elgörögösítették a keletet egészen Indiáig és elterjesztették a görög kultúrát. Empirikus vizsgálatok szerint ez csak felszínes volt és csak bizonyos régiókra terjedt ki és már az ie. 2-1. szd-tól ellenkultúra. Pl. ptoleimaida Egyiptom.

Alexandria: görögök, zsidók és már levantei népek; leggörögebb város. Görög polisz státusza, ingerlékeny és szabad polgárság. Hadsereg görög zsoldosokból áll, falanx harcmodort folytatja. Uralkodóválasztásba beleszól lakosság, hadsereg ha dinasztikus rendszer nem működik. Nem próbálták meg hellenizálni a Nílus vidékét. Ptoleimaida legitimáció: testvérházassággal, őslakosságnak szól)

Szíria, Palesztina, Kis-Ázsia: szeleukida állam részei. Érvényesül hellenisztikus hatás nyelvben, kultúrában is. Uralkodók városalapítással támogatják. A birodalom rendkívül heterogén. Görög, makedón telepesek poliszokat görög mintára alapítottak még a mai Irán területén is. (Filhellén politika.) Önkormányzattal is rendelkeztek. (Városépítészet átalakul: tervezett poliszok 4. szd-tól Hippodamosztól. Bizonyos állandó elemekkel: agóra, színház, stb.). Szeleukida uralkodók támaszkodtak ezekre a poliszokra, de csak a Földközi-tenger partvidékén sikerült hellenizálni. Közel-Keletet Róma majd már görög kultúrájú területnek tekinti.

Antiokhia: hellenisztikus nagyváros alapítása, nagyváros 6-700 ezer lakossal. Római Birodalom három legnagyobb városa (Róma, Alexandria) közül egyik. Keresztesek majd sokat küzdenek a város bevételével.

Baktria: K-India, Iránban görög-makedón katonai elit hatalmát megtartotta: létrejött a Greko-baktriai királyság izolált keleti közegben, a helyi lakossággal kooperálva. Oka a helyi nomád törzsek fenyegetése. Művészet: indiai szobrászat és a görög szobrászat egymással egyesül különleges kölcsönhatással.

- időbeli keretek: ie. 60 körül elfoglalják Szíriát a rómaiak, 31 körül Augustus Egyiptomba bevonul, szeleukida állam is megszűnik, Irán területén már korábban a parthus birodalom alakul ki; ők lesznek Róma legnagyobb ellenfelei.


12. A hellenisztikus kultúra (általános jellemzők, irodalom, képzőművészet)

- oikumené, kitágult világ érzete- Milliós nagyváros megjelenése (Pergamon városa: jelentős része a mai berlini

pergamon múzeumban). Kozmopolita jellegű város kitermel egy - új nyelv et: koiné („közgörög”). Szókincs széttartóbb sokkal mint a latin.

Nyelv a klasszikushoz képest leegyszerűsödött.- Költészet és tudomány új kapcsolata, nincs köztük határ- Német felvilágosodás (Winkelmann) jelentősége/hatása: görögöket állította

Róma fölé szobrászatban. Képzőművészetben ugyanakkor már hanyatlás. Egyszerű zsánerképek, hétköznapi témák: ezt ma már nem nevezzük hanyatlásnak, hanem más értékei lettek. „Barokkosan” mozgalmas lesz (pl. Laokoón csoport); 19. szd-iak ezt hanyatlásnak vélik.

Irodalom: centruma Alexandria, muszeionban 200 ezernyi tekercs; erre kevesebb fér mint egy könyvre (késői Rómának nagy találmánya a kódex). A kor legnagyobb könyvtára. Kallimakhosz: „kis költemény kis baj, nagy költemény nagy baj”: szembefordulás a görög eposzokkal, helyette kis költészet kicsiszolva. Formai tökéletesség, műveltség kell az íráshoz. Utánzás versengés része volt, nem plágium. Kallimakhosz ebben újat hozott formáját illetően illetve elővesz ismeretlen alakokat mitológiából

Pásztorköltészet: város megjelenésének következménye. Vidéki élet örömei. Bukolika. Idilli környezet. Szerelmi és aratóünnepi témai. Vergilius majd ezt veszi át : ecloga.Attikai újkomédia: ókomédia: Arisztofamész, majd középkomédia (elveszett). Menandrosz. Athénban alkotott Nagy Sándor utáni időszakban, kultúra akkori fővárosában. Ókomédia: helyzetkomikumra épül, trágár, közéleti témák.Újkomédia: jellemkomikum, finom irónia, nyelvhasználat illetve közéleti témák negligálása. Korabeli regény, meseanyagból vett át elemeket, magánéleti téma uralkodik.

Filozófia: Közéleti téma eltűnése, magánéleti téma itt is, egyéni boldogulás útjainak keresése. Epikurosz: egyéni boldogulás alapvető eszköze az atarakszia, lelki nyugalom elérése. A bölcset csak egyéni élvezethez kapcsolja (nem hedonista!), mértékletes életben gondolkodott közéleti szerep kizárásával. Atomista filozófia: világok atomok halmaza; halálunk után atomokra hullunk (A marxi materializmus innen is építkezik.) Nincs semmi, ami örök, nincs szükség babonákra (19. szd-i felvilágosodásnak kedves). Epikurosz agnosztikus: nem tudjuk megmondani, hogy vannak-e istenek. Intermondiuszban, másik „régiókban” élnek az istenek, nincs gondviselő isten. Római közéletre is hatott, sztoicizmus nagy szerepet kapott. Apátia; lelki közöny fájdalom elviselését lehetővé teszi, Epikurosz szerint ne legyenek fájdalmak, sztoicizmus szerint lehet, de elviselhetőnek kell lennie. Panteizmusban gondolkodik Epikurosz. Sztoicizmus megengedi a közéleti szerepvállalást, ezért népszerűbb Rómában.Főáramlat a korban a középplatonizmus, majd újplatonizmus. Athéni akadémián. Császárkorban ötvöződik arisztoteliánus gondolkodással a plátoni


filozófia←platonizmus. Való világ + ideák ötvöződése. Ókeresztény filozófia is átveszi.Tudomány: szaktudományok differenciálódnak, matematika, csillagászat, filológia (Alexandriában ie. 3-4 szd.), fizika (Arkhimédesz), nyelvtan (Dionüsziosz Thrax). Gépek készítése inkább műkedvelő jellegű volt, nem volt hasznuk. Ok: fizikai munka lenézése. Csillagászat, földrajztudomány átöröklődik Rómába, onnan meg középkorba. Pitagorasz: a Föld gömbölyű (tengeren feltűnő hajóból). Herodotosz még mesés történésekként ír le eseményeket. Eratosztenész: nagy előrelépés: kiszámolta a Föld átmérőjét. Utóda Ptolemaiosz erre rávetíti Eurázsia térképét kereskedők elbeszélései alapján (ezek túlzóak) túlzottan nagyon nagy léptékben. Hipparkhosz: ezer csillag mozgását leírja pontosan (csillagkatalógus). Logikusabb, hogy a Föld kering a Nap körül, mivel kisebb a Föld. Minden csillagot, bolygót gömbalakúnak feltételeztek, tökéletes körmozgásban.


13. A római államiság sajátos vonásai

Társadalom: sajátos hármas: - család mindenható szerepe- állam üdve mindenek felett- parasztkatona ethosza

Görögöknél nép kerekedik felül az arisztokrácián, Rómában kicsit más. Különbség: Róma belső konfliktusait másképp kezeli. Társadalmi feszültséget (patrícius-plebejus) saját alapítású kolóniákkal Itália-szerte vezeti le. Itália népeinek meghódítása, földek részbeni elvétele, odatelepít rómaiakat.Róma területi államot hoz létre. Sok meghódított népet tudja ellenőrizni. Róma kifelé fordítja belső feszültségeit. Plebejusok a hódítás haszonélvezőivé válnak, katonai réteg szélesedik ← paraszti középosztálytól függés. Szilárd, széles katonai bázist ki tud Róma alakítani (félmilliós hadsereg!) → Róma ettől szilárd alapokon áll. Karthagót tengeren legyőzi (de nagy veszteségek árán), Karthagó a spanyol ezüsttel „kárpótolja magát”.Hannibál abban bízik, hogy a római szövetség felbomlik, pl. az etrusztkok is a végsőkig kitartanak. Hannibál a gallokat be tudja sorozni → zsoldos sereg. Nehezen feltölthető így a sereg, míg Róma könnyen tudta a sereget újakkal feltölteni. Rómaiak egy hadsereget tartottak Hannibál nyomában, vele párhuzamosan 5-6 hadsereget is felállítottak: Capua, Szicília, Hispánia, Szardínia, Korzika. Hannibál az első győzelmeket a háború elején aratta, Rómát nem tudta elfoglalni, a szövetség nem bomlott szét → ehhez 25-30 légió, 250-300 ezer ember kellett Róma részéről megőrizve középrétegeit.

Róma jelentősége jogi szempontból: első rendszer, mely az egyéni tulajdont hangsúlyozza, szemben a feudális rendszerrel. Magánjogban, ami kialakul, egyedülálló. Ha nincs vagyonvesztésre ítélő bírósági ítélet, akkor senki nem veheti el a tulajdont. A tulajdon kizárólagos. Reneszánsz idején a római jog újrakodifikálása kezdődött, ennek nagy a jelentősége (jogi modell/háttér a kapitalista rendszerhez)

Polübiosz görög történetíró intézménytörténeti vizsgálatában nagy súlyt fektet Róma sikerére, annak okaira. Szerinte a hatalommegosztás logikája a siker záloga: demokratikus, arisztokratikus és monarchikus elvek harmóniája, keveréke. Monarchikus elv: két konzul, arisztokratikus elvek: szenátus (incl. volt magisztrátusok)demokratikus: népgyűlés (nem korlátlan hatalommal)

Hadsereg felépítése önmagában jelentős hadszervezési innovációkon nyugodott (makedón falanx fölötti színvonal). Légiós harcmodor, létszám változott, jó tömegmozgatási rendszer. Gerinc: légió (6 ezer nehézgyalogos, katonáskodó római paraszt)Centúria (század), manipulus (két centúriából áll), cohors (három manipulus), légió (tíz cohors) + 1200 fős lovas alakulat.Cohors alakzat (sokszor sakktábla formában)Életkor és hadrend szerinti hármastagolás (elöl az újoncok, hátul a tapasztaltabbak).


14. A római köztársaság válsága I. (a Gracchusoktól az első triumvirátusig)

133. (70 évvel előtte mérkőzés Hannibállal, már Rómáé a görög szigetvilág), gracchusok fellépése, meghal az utolsó pergamón uralkodó, Assia megszerveződik (mai ny-török területek is Rómáé)Száz évvel azelőtthöz képest nagy változások, görög műveltség elterjedése.Hagyományos latin paraszti katonaerkölcs kihívásai:Nagyváros megismerése – individualizmus, hedonizmus Hellenizmus elleni küzdelem nem állhat a teljes elutasításból, felismeri a Scipio család, görög-római műveltség szimbiózisát támogatja, elfogadva a hellenizmus tételeit, beépítve a római értékekbe (Cicero életműve)Görög műveltséggel szemben mindemellett jelentős ellenállás.

„Hannibál kései bosszúja”, 20-30 év háború annyira elpusztította a parasztságot. Kialakult kevés számú nagybirtokos és nagy nincstelen réteg (mint görögöknél, de Róma 300 évig ezt a középréteg szélesítésével, bővítésével tudta késleltetni).

2. szd végén már Rómának sok provinciája volt, nem volt kontroll a helytartók, adóbérlők felett Augustusig. Róma-ellenességhez vezet a tartományokban.

Róma másképp kezelte szövetségeseit Itáliában, mint a többit. Többletjogokat ad (latin jog). 91-88 között kiterjeszti a római polgárjogot Itáliára, de a provinciák felé nem tesz engedményeket.

133. Gracchusok fellépése. Katonaparaszti réteget (középosztályt) ki akarta szélesíteni. Megbukott, mert a nagybirtokos újgazdagok ezt már nem engedték. Új harci módszerek bevetése: második gracchus újra próbálkozik, hatalmi machinációkkal. Állam működéséhez van minimális konszenzus, ezt felrúgják. Ellenpárt: popularisok (100 körül) (gracchusok után). Saját pártjuktól függetlenedés, katonákra való támaszkodás. Hadsereg sorozásának kérdése megoldatlan volt. Germánokkal szemben pl. zsoldos sereggel lépnek fel → katona érdeke a hadvezér sikeressége. Marius ebben sikeres volt, popularis oldalon áll. Szullát (nagyon konzervatív alvezére) kijátsszák ellene; elfoglalja a várost (90-89 körül). 88: Pontoszi királyság regionális hatalom lett Mitridatész vezetésével (mai É-Töröko.), felfigyel Róma belső problémáira, kihasználva azt, egyesíti a mai Töröko. egész területét. Kihirdeti a parancsot, hogy szabadon meg lehet ölheti a rómaiakat (80 ezer embert mészároltak le). Szulla fellép végül ellene, de Rómában közben visszaveszik a hatalmat a marionisták, néppárti diktatúrát vezetnek be. Szulla szétveri a ponthoszi főerőket, visszahódítja a területeket. Visszamegy utána Rómába, radikális eszközökkel számol le ellenpártjával, végleg meg akarja szüntetni a popularisokat. Néptribunust le akarja gyengíteni, szenátus létszámát viszont megduplázza, teljesen átrendezve az erőviszonyokat a saját javára. 82-79 között szullai diktatúra, majd hirtelen lemondott. Végső biztosítéka: katonái + 10 ezer felszabadított rabszolga. Ezzel politikai vákuum keletkezett a 70-es évekre. Lucullus, Pompeiusz, Crassus, Cesar, Cicero.

Lucullus: Szulla alvezére volt, de nem vállalt politikai szerepet Szulla oldalán. Magányos optimata.

Pompeiusz: taktikai jellegű elkötelezettség az optimaták oldalán, hadvezér


Crassus: szerepe homályos, hadvezéri ambíciókkal. Nagy vagyonát felhasználja az előremenetelhez. Cézár adósságait is kifizette.

Caesar: „Crassus zsebéből” bújt elő, felmenői között Marius, popularis párti, akik lehetséges vezetőre tekintettek + előkelő származás. Szulla-ellenes karakter.

Cicero: homo novus (szülei nem viseltek magas hivatalokat, mai szóval első generációs). Szónokként kereste kenyerét. Roscius elleni hamis vádakat (apagyilkosság) leleplezi.

Pompeiuszt Hispániába küldik harcolni, Lucullust Assiába. Ekkor 73-71 között Spartacus-féle felkelés (Itália területén ekkor nem állomásoztak a seregek). Crassus ekkor praetor volt; leverik a felkelést Crassus saját pénzén felszerelt légiókkal. Lucullus közben visszatér.Egy helytartót felelősségre vontak Rómában (Szicíliai; Verrész), aki óriási visszaéléseket követett el („műkedvelő” volt). Cicerót keresik meg Verrész elleni szónoki/védelmi fellépésre. Sikerült száműzni Verrészt (önkéntesen vonult el).

60-as évek: Földközi-tengeri kalózkodás növekvő problémája: kalózok meg tudtak rohanni/zsarolni bizonyos tengerparti városokat. „Kalózhaderők”. Kereskedelmi hajózás megbénult. Pompeiusz nagy flottát szerel fel, felszámolja a kalózokat (67.), ez népszerűségét nagyon megnövelte. Cicero Pompeiuszt keletre akarja „küldeni” Lucullus helyére. Lucullus sikeres volt: szétverte a ponthoszi seregeket, elfoglalta majdnem az egész ponthoszi királyság területét. Mitridatész Arméniába menekül (király apósa). Lucullus hibát követ el: nem engedi csapatait lopni, szigorú volt az adóbérlőkkel is. Ellenhatás: adóbérlői körök otthon lejáratták, elvesztette a politikai hátterét Rómában. (Lucullusi falatok: visszatér és nagyon finomakat eszik…) 66-ban Szíriába bevonul, szeleukida államot elfoglalja, Pompeiusz közel-keletre kiterjeszti a birodalmat, nagy személyes klientúrával.

Catilina-féle összeesküvés (63.): lumpenekkel összefogva államcsínyt akart végrehajtani, közvetett támogatás Crassustól. Cicero volt ekkor a konzul – összeesküvést filozófiai alapon ellenezte. Fel akarta számolni az optimata-néppárti ellentétet és felvirágoztatni a köztársaságot újra. Cicero leveri, majd a szenátus kitünteti, majd pár évre rá száműzik, pillanatnyi érdekek miatt Crassus, Pompeiusz nem védi meg. Pompeiusz légiói keletről visszatérnek (61-60 körül), földet akar a veteránjainak, szenátus féltékeny volt hatalmára, nem ad nekik földet. Pompeiusz megsértődik. Caesar kibékíti Crassust és Pompeiuszt (leggazdagabb+legjobb hadvezér) + Caesar önmaga: első triumvirátus. Pompeiusz katonáinak föld, Crassusnak hadvezéri posztot ajánl, Caesar meg konzul akar lenni 60-ra. 59-ben Caesar távozik Galliába miután lejár a konzuli terminusa. 10 éven át marad ott, közben kiterjeszti a gall területeket a mai Franciao. teljes területére. Nagyra növelte haderejét. Gallokat már fenyegetik a germánok terjeszkedése, szorítják nyugatra a kelta világot (terjed általuk a vashasználat, új harcos lovaselitet hoznak létre). Caesar azzal, hogy elfoglalja a gall világot, hozzájárul a rajnai germán-kelta nyelvhatár stabilizáláshoz. Caesar kitartóan védi Galliát.Amikor Crassus és Pompeiusz között a viszony megromlik, Caesar hazatér és kibékíti őket, majd visszatér. A háttér 54-ben felbomlott, Crassus elindult keletre. Szeleukida állam helyett parthusok, laza szövetségi állam, íjász csapatokkal. Célja a mai Irak területének elfoglalása. Sivatagon át félrevezetik a vezetők, akiket a parthusok lefizettek. 54-ben Carrénál a parthusok lemészárolják őket + elveszik a sasokat. A sas


jelkép, római államon esett óriási csorba ennek elvétele. Crassus halála felbontja a triumvirátust, Pompeius Caesar ellenfeleinek (optimaták) befolyása alá kerül, igyekeznek Caesar ellen hangolni.


15. A római köztársaság válsága II. (Caesar életútja)

Gallia-Római BirodalomCaesarral lett a birodalomnak Gallia által nyugati dimenziója10 légióból 1-et vont ki 48 körülMinimális katonai erővel megindul Róma ellenEnnek racionalitása: meglepetés + gyorsaság. El is foglalta ez a légió Rómát. Még a Szenátus is elmenekült → Caesar hatalma illegitim, ehelyett a népgyűlésre akart támaszkodni. Clementia, megbocsátás elve (a szullai erőszak helyett). Pl. Cicerót is békén hagyja, kibékül vele.Caesar és Ciceró irodalmi tevékenysége: szónoklat. Caesar is jó író és stiliszta volt, két könyve maradt ránk. E/3-ban ír saját magáról. Atticista próza. Retorika: ahol nincs diktatúra, ott fegyver. Kétféle beszéd: tanácsadó illetve törvényszéki beszéd (bevádlás), két stílus:

Atticizmus: egyszerű megfogalmazás, „katonás”, rövid mondatok <Caesar>, előképe: Daemoszthenész

Asianizmus: bonyolultabb mondatszerkesztés, prózaritmus, Cicerót asianistának gúnyolták ellenfelei, magát az asianizmus és atticizmus közé helyezte

Caesaré Itália, Pompeius seregei Hispániában, Afrikában, Pompeius Görögo. felé távozott. Itáliai caesari erők harapófogóba kerültek; ezt látta, felismerte. Itália felé Hispánia felé légiókat küldött és gyors harcban legyőzte. Pompeius közben nagy haderőt szervezett Görögországban. Pharszalosznál ütköznek meg, Caesar éppenhogy győz túlerővel szemben. Pompeiusz elmenekült Egyiptom irányába; a ptoleimaida Egyiptommal jó kapcsolata volt. Katonai és politikai támogatásban reménykedve. Caesar csak 3 ezer katonával „üldözte”. Cleopátra helyett egy szellemi sérült lesz a ptolemaida uralkodó. Pompeiuszt Egyiptomban leszúrják Caesarnak „behízelegve”.Caesar megorrol az egyiptomiakra, rendet akar tenni az országban. A gyerekkirály látszólag követi Caesart, de a mögötte állók túlzónak érzik ezt; a királyi hadsereg Alexandriából megpróbálja kifüstölni Caesart; aki visszavonul. Cleopatra eközben a városba érkezik, Caesar-Cleopatra románc + együttműködés. Római tisztek a közel-keleti kliensuralkodóktól kér csapatokat. Caesar kitör, egyesül a csapatokkal és győz. Ezután Cleopatra lesz Egyiptom uralkodója, majd rendezi újra a közel-keleti klienskirályságokat. Parthusok ellen készül, már szövődnek az összeesküvés szálai közben a háta mögött. Caesar gondatlansága elősegítette ezt. Utánára nem volt elképzelés a köztársasággal kapcsolatban.


16. Augustus és a principátus megteremtése

Caesar halála után Lepidus (a lovassági főparancsnok) vette volna át hivatalosan a hatalmat illetve Marcus Antonius, Caesar konzultársa. Ők lettek a „Caesar párt” vezetői. Caesar unokaöccse (Octavianus) el akarja magát fogadtatni Caesar politikai örökösének. Szenátusi erőknek menekülniük kell a városból. Octavianus kiegyezik a Szenátussal, együtt megverik Antonius erejét, az „ős” Caesar pártot megveri. Kiegyezik Antoniusszal (második triumvirátus); együtt üldözik a menekülőket. Birodalom felosztása: Octavianus a legügyesebb (Antoniusz Afrikát kapja), újra proscriptio lesz (bosszúhadjárat) Rómában. Octaviánusz Rómát és a Nyugatot kapja (főváros öve: döntő), Antoniusz Keletet kapja meg (eltávozik Rómából), Alexandriában telepedik le. Lepidus kivonul a politikából, Octavianus megszerzi Afrikát. Suttogó propaganda indul Antonius ellen. Parthus hadjárat sikertelen lett, vissza kellett vonulnia. Octavianusz nem jó hadvezér, van egy fiatalkori barátja, aki viszont az: Agrippa. Antoniusz ellen mennek (Actium), Agrippáék győznek. Antonius öngyilkos lett, Cleopatra is később. 44-31 között Octavianus kiirtotta ellenfeleit módszeresen. Egyiptomot már magánbirtokként kezelte (jelentős a gabona miatt, befolyásolva a római plebsz életét). Octavianus princeps senatus, formális jogkört tölti be, illetve néptribun lesz – szent és sérthetetlen lesz + cenzor + határmenti tartományok prokonzulja. Vallási és politikai propaganda indul, hogy a köztársaságot helyreállítsák (27-től már Augustus). (Párhuzam a Kádár-rendszerrel…). Vergilius nagyeposzt ír a propaganda részeként; 10 évig írta, nem fejezte be, elutazott Görögországba, visszafele úton meghal. Ez az eposz a középkori latintanulás egyik fő forrása, alapja (4. ecloga; monoteizmus = kb Jupiter képviseli, Aeneas, pius (aki tudja hogy az istenekkel és az emberekkel szemben milyen kötelessége van: magyarul kegyes, pietas (aki tudja hogy az istenekkel és emberekkel szemben mit kell tennie)Augustus legnagyobb problémája az utódlás volt. Tiberius jöhetett szóba („muszájherkules”); mindig őt kellett bevetni, ha baj volt. Nagyon fontos volt a császár személye. Provinciákban a fővárosi arisztokrácia harca nem érezhető. Az első kétszáz évben katonailag nagyon stabil: civilizáció csúcsa. Római hadszervezet 230-ig jól működött. Már csak 25 légió maradt 50-ből, összesen kb 350-400 ezer katona, Britanniától az Eufráteszig tart ekkor a Birodalom, ehhez képest ez egy kis sereg. Császárok a helyi eliteken keresztül kormányoznak, szednek adót, irányítanak lojalitásért cserébe. Provinciákban ezek a helyi elitek a városi önkormányzatokat irányították, csak efölött volt központi hatalom. Jól működött a rendszer: a Birodalom megvédéséhez nem kell megnövelni az adókat. Feltételezte a rendszer, hogy a támadók nem törnek át a határmenti védelmen; egylépcsős rendszer. Germán fenyegetés…Nagy hódítás utána már csak Traianus: dák állam meghódítása (101-102, 105-106) → aranybányákat megszerzik, dákok nagy részét kiirtják


Császárkor és a késő római kor, zsidó és kereszténység vallási tradíciók

Európai kultúra: görög-római, keresztény, törzsi kultúrák

17. A római császárság első kétszáz éve

Principátus: egyeduralom egy burkolt formája, DE: habitustól függően az uralkodók adtak a szenátori köröknek beleszólást a dolgokba (vö. jó császárok, pl. Augustus). Stabil, intenzív virágzás i. sz. szerinti első kétszáz évben emiatt.Hatalmi központ. Birodalom= nagy és hatékony központi igazgatás, de az új kutatások szerint nem igaz. Nem volt nagy és túlterjeszkedő, ellenkeszőleg: kis apparátus. 80 milliós birodalomnak 300-350 ezres hadsereg (nem nagy nem csak számszerűleg, hanem városi önkormányzatok nagy halmazaként működött, tetején a központi hatalommal.Légiók inkább határvidékeken állomásoztak, nem törte ezt át első kétszáz évben senki, stabil volt a birodalom, belül gyors mozgósításra lehetőség. Egyvonalú védelmi rendszer. Császár ezért nem nagyon akarja emelni az adókat, illetve központosítani az adókat. Ki nem mondott alku: uralkodó és sereg feltétel nélküli támogatása a helyi elitek által, helyi adók csak kicsi részben kerül át a központi büdzsébe, helyi önkormányzatok megmaradnak.Itália elveszti folyamatosan a befolyását a vezető posztokon, internacionalizálódik a birodalom.


18. A zsidó nép és vallás története a kereszténység előtt

10. szd körüli királyság azelőtti bevándorlásra épülő zsidó betelepülés a mai Izrael ill. Palesztina területére (Kánaán). Mezopotámiai és egyiptomi folyam nyomai a Bibliában. Ószövetség szerint Mózes után megszületik a különleges, kizárólagos monoteizmus. Specialitás mibenléte: akkor általában henoteizmus – sok isten közül egyet kiemelnek és azt a legfőbbnek tartanak. Többi istenképet érvénytelenítik a zsidók. + közösségi kohézió a saját szegényeik felé. Egyedülálló és radikális monoteizmus a többi akkori valláshoz képest. Császári áldozatot keresztények és zsidók sem fogadták el; ezért üldözték őket.Királyság intézményének karaktere a zsidó államban. 10-11. sz körül. Király felkenése. Nagyobb katonai erő a királyságban. Saul, majd Dávid. Sámuel megvonta a bizalmat Saultól és Dávidnak adta. Próféta a hatalom erkölcsi tükre Salamon után próféták nagy időszaka. Nincs ókori típusú istenkirály modell. Király világi hatalom, király-próféta kettőssége, előképe a kereszténységi megkülönböztetésnek (Jézus nem alapít államot!!!) Szakrális és világi szféra különáll (ellentétben az iszlámmal).Messiásvárás és a politikum kapcsolata. Zsidóság hamar elvesztette a saját államát, Salamon és Dávid időszaka minta, norma maradt. Ószövetség utáni megváltó-várás. A messiás számos zsidó szerint hatalomban és dicsőségben jön el, Izraelnek politikai függetlenséget is adva. → így érthető a zsidó hozzáállása Jézushoz. (a vallás társadalmi és politikai dimenziója, nem hitbeli kategória).Zsidó nép kiválasztottsága (ti. hogy sok nép eltűnt, ők megmaradtak).Képtisztelet és bálványimádat tilalma. Helyette leírt szavak.Visszatérés után megépítik a második templomukat, ebben az időszakban (újbabiloni fogság és Jézus születése közti időszakban) a zsidók nyelve is megváltozik: eltávolodás az eredeti hagyományoktól. Diaszpóra lét: felgyorsul a kudarcok után, de már a Jézus előtti időszakban is volt. Pl. Alexandriában. Szeleukidák hellenizálni akarták a zsidó szokásokat. Hasmoneus dinasztia isz. 1. szd-ban száz évre rövidéletű zsidó bábállam, Rómától függött. Legjelentősebb uralkodója Heródes. Lavírozott a rómaiak és a helyiek között. Utána már nem kap teljes jogokat Rómától: negyedes uralkodók. Római helytartóval együtt dönthet csak.Farizeusok: legbefolyásosabb csoport. Zsidó vallási tradíció főáramlatát képviselték, elhatárolja magát a politikumtól. Vallási tradícióban önazonosság megtalálása. Nem csak a Tórát tartják fontosabbnak, hanem egy szélesebb hagyományt akceptálnak. Életmódjukból eredően fontosak a napi vallási rituálék. Későbbi főáramlat majd a farizeusoktól kerül át. (((hebriaisztika: zsidóság Jézus előtt, judaisztika: Jézus után)))Önazonosság az elszakításban, a diaszpórában nagyon fontos vö. rituálék. Farizeusok bemutatása rosszabb a Bibliában mint a valóság.Szaduceusok: kevesebben, de befolyásosak. Gazdag, vallásilag konzervatívok (csak a Tórát fogadják el.)Esszénusok: messiásvárásban gondolkodott, mind a szaduceusokat, farizeusokat is kritizálta. Jó-Rosszra osztotta a világot. (radikális szektás gondolkodás). (Holt-tengeri tekercsek alapján ismerjük őket). Tartalmaz ószövetségi szöveget.Zelóták: „terrorizmus”, egyéni terrorral politikai függetlenség

Jézus és a felvilágosodás (jó ember, tanító volt)


19. A római birodalom 3. századi válsága

Feszültségek: katonai problémák a 230-as évektől. Nem voltak a birodalomnak komoly erőtartalékai. A hadszervezet gyenge centralizálása. Már nincsenek technikai újítások. Ókori városok: vidéki földbirtokos városban él, „járadékbeszedő”, választott tisztviselőként dolgozik ugyanakkor a városban. (Középkori városi elittel ellentétben: munkamegosztás vidék és város között.)

230-tól barbár népek és külső népek rohama, elsorvasztva az önmagát kormányzó polgári elit etoszát – klasszikus ókori világ utolsó kétszáz éve

Külső tényezők: egyszerre három gócpont. Külön-külön is nagyok.- germán probléma (3. szd. elejére már törzsszövetség: burgundok,

alemandok, frankok)- al-Duna vidéke (101-102, 105-106, Dacia elfoglalása Traianus által), dák

probléma. Erős központi állam Erdélyben. Aranybányák. Provinciává szervezi. Ellentmondásos döntés: a birodalom balkáni határát nagyon megnyújtja. Itt támadás a keleti germán törzsektől. Iráni törzsekkel is találkoznak, sztyeppvidékre mennek. Támadják a hellenizált területeket: Keleti gótok, vizigótok, illetve vandálok (ezek keleti germán eredetű törzsek), al-Duna.

- Keleti határ problémája. Parthusok (mai Irak és Irán területén). Belső dinasztikus viták miatt békét kötött velük Augustus. Traianus alatt viszont végső leszámolást kezd ellenük. Sikerei meglepőek voltak. Elfoglalták a mai Irak területét és a Kaukázus egészét, Arménia, Mezopotámiát provinciává akarta szervezni. Közben járványok, lázadás, maga is meghal. Utódja, Hadrianus meg akarta a hódításokat tartani, másrészt a hátországban problémák voltak. Kiürítteti a fenti területeket, de a parthus állam ennek ellenére megsínylette. Szásszánidák veszik át a hatalmat a parthus állam helyén 220 körül. „perzsa nemzeti megújhódás”, magukat az óperzsa uralomra vezették vissza eredetüket. Görög- és rómaellenesség. Kemény centralizáció (parthus decentralizált állam helyett) + eredeti óperzsa határokat akartak. → konfliktus Róma keleti jelenlétét illetően. Vetélytársává vált Rómának

Három kihívás összeroppantja a birodalom seregét. 230-280 között káosz. Hadsereg vált a birodalom egyetlen összetartójává. „Bunkók kora”, centúriók. 26 császár 50 év alatt. Római városi elit elveszti a vezetést, helyi provinciák saját elitjüket „nyomják”; nem romanizált „vidék bosszúja”, a hadsereg frakciók külön-külön. Nagyformátumú császaráok: Claudius Gothicus, Gallienus. Nekik sikerül stabilizálni. 270-280-as évek.

Dáko-román kontinuitás elmélete: 170 éves római uralom Dacia felett (101-280), rómaiak és helyiek összeolvadásából lett a későbbi román nemzet…?

Claudius lerövidíti a keleti határszakaszt Dacia kiürítésével. Utóda, Aurelianus keleten visszanyomja a perzsákat. Diocletianus a 280-as évektől kezdődik a dominátus. Illír (mai SCG) területéről származó császár. Szerinte kulcs a katonai stabilitás. A sok császárváltás helyett tetrarchia, négy hatalom elve: négy császár.


Keleten ill. nyugaton 2-2 császár, ezzel akarta erősíteni a vezetést ill. a birodalmat. 10 éves hatalmi ciklus, Ny-K 1-1 főcsászár + 1-1 alcsászár. Nyugati alcsászár a későbbi Konsztantinusz apja. 10 év után alcsászárból császár, császár visszavonul. Diocletianus alatt stabilizációt hozott, utána felbomlott ez a rendszer.Hagyományos hadrendszer radikális átalakítása. Új hadrendszerben központi alakulatok is (fontos már a lovasság) a határmenti seregek mellett. 6-800 ezres sereg már, fenntartása már csak az adók a helyi elittől való elvonással, helyi adminisztráció kiépítése, városi önkormányzatok elsorvadnak. Kialakulóban a késő ókor tipikus formája. 100 éves stabilitás. 4. szd már „antik középkor”. Császári egyszemélyi uralom + katonaság. Elitnek csak gazdasági hatalma, politikai már nem.378. népvándorlási hullám kezdete.

Fordulat: kereszténység kedvezményezett helyzetbe kerül Konstantinusszal.


20. A tetrarchia és a dominátus megteremtése. Diocletianus és Nagy Konstantin kora.

Nagy Konstantin áthelyezi a fővárost…új város ConstantineapolisEgyeduralommal visszaszorítja a katonaság hatalmát, a polgári „hatalmat” erősíti megStabilitás időszaka, ez a dinasztia viszi tovább. 378-ban indul csak népvándorlás, ami a válsághoz vezetArianizmussal (Krisztus nagyobb minden embernél, de nem igazán Isten, az Atya az egyeduralkodó az égben). Katolicizmus beemeli Jézust a Szentháromságba, „felbontva” a monoteizmust.Arius lefokozza Jézust a tiszta monoteizmus létrehozásához. Vonzódik ehhez Konstantin élete vége felé. DE császárok teológiával maguk soha nem vállalták, hogy foglalkozzanak. Egyház megjelenése, hatása a törvénykezésre (humán dolgok…).Aszketizmus, szerzetesi mozgalmak a konstantini fordulat egyházon belüli ellentéte.Egyház-állam összefonódása….finomítva: császár hitbeli dolgokba nem szóltak bele, neki csak a püspökök többségének véleménye kellett, hogy kihirdesse azt, hogy a Birodalom egységét fenntartsa.Arianizmus megoldódása nem hatalmi kérdés volt, hanem a század végére megbukik, mert tisztázódnak teológiai fogalmak. Császárok arianus térítőket küld a keleti barbár népekhez, azok át is térnek. Ezek később bejönnek…

20/2. Nagy Konstantin kora

Nagy Konstantin áthelyezi a fővárost…új város ConstantineapolisEgyeduralommal visszaszorítja a katonaság hatalmát, a polgári „hatalmat” erősíti megStabilitás időszaka, ez a dinasztia viszi tovább. 378-ban indul csak népvándorlás, ami a válsághoz vezetArianizmussal (Krisztus nagyobb minden embernél, de nem igazán Isten, az Atya az egyeduralkodó az égben). Katolicizmus beemeli Jézust a Szentháromságba, „felbontva” a monoteizmust.Arius lefokozza Jézust a tiszta monoteizmus létrehozásához. Vonzódik ehhez Konstantin élete vége felé. DE császárok teológiával maguk soha nem vállalták, hogy foglalkozzanak. Egyház megjelenése, hatása a törvénykezésre (humán dolgok…).Aszketizmus, szerzetesi mozgalmak a konstantini fordulat egyházon belüli ellentéte.Egyház-állam összefonódása….finomítva: császár hitbeli dolgokba nem szóltak bele, neki csak a püspökök többségének véleménye kellett, hogy kihirdesse azt, hogy a Birodalom egységét fenntartsa.Arianizmus megoldódása nem hatalmi kérdés volt, hanem a század végére megbukik, mert tisztázódnak teológiai fogalmak. Császárok arianus térítőket küld a keleti barbár népekhez, azok át is térnek. Ezek később bejönnek…


21. A népvándorlás és a korai barbár államalakulatok

Valens császár 300-as évek végén…népvándorlás elindul. 378-ban gót törzsek érkeznek az al-Dunához, bebocsátást kérnek. Volga vidékén hunok aktivizálják az előttük levő germán törzsi csoportokat, rányomva a római limesre; menekültek.Valens beengedte őket (csak egy településen), de sikkasztás miatt éheztek, végül ők hívtak hunokat, fellázadtak a rómaiak ellen és elindultak a főváros, Konstantinápoly felé. 378-ban Hadrianus vereséget szenvedett, ezután feldúlták a Balkánt a barbárok. 406-ban a Rajna jegén átkeltek a germán csapatok elárasztva Galliát. Britannia is elveszett. Theodosius (utolsó katonacsászár) halála után 395-ben egyik fia keletet, másik nyugatot örökli, ekkor válik ketté a Birodalom. Bizánc-Róma.5. szd-ra a barbár nyomás keleten és nyugaton is jelentkezik, de főleg nyugaton. Ny-R császárság rossz eszközt választott…sorban elfogadták a germán törzsi uralkodókat: szentesítette őket. Így regionális fejedelmekké válnak, a császár fejére nőve.476-ra már a császároknak csak Róma környékén volt formális hatalma, a germánok, nyugati gótok teljesen felülkerekedtek. Vizigótok a mai dél-francia, észak-spanyol területek, frankok észak-francia területen. Vandálok (ezek is germánok) megszerezték a hajóépítés titkát, tengerre szálltak, elfoglalták Tunéziát. Vandál Királyság, tengeri hatalom, Rómát az 5. szd-ban is kifosztották. Ny-R bukása már egy természetes folyamat állomása/vége lett. Romulus Augustulus (utolsó nyugati császár) megölése. Kelet Ny örökösének tekintette ezután.Keleten a városok erősebbek voltak, a központi közigazgatás fenn tudta ebből tartani a sereget. Kelet időben észrevette a germán betelepülés veszélyeit. Izaúrai Leó császár germánok helyett más katonákat toborzott. Keleti gótokat el akarta küldeni Nagy Teodor, alkut kínál nekik, Itáliába küldi őket. Elhagyták a Balkánt, bevonulnak Itáliába, be is rendezkednek, saját államot alapítanak. Integrálódni akarnak, birtokosok birtokaik egy részét kell, hogy átadják a biztonságért cserébe. Párhuzamos római-germán jogrendszer… Rómaiak katolikusok, letelepedő germánok arianusok, ez bizalmatlanságot szült. Csak a frankok voltak katolikusok, hosszútávon csak ők maradtak meg. Klodvig tért át és térítette át a népét. Egyrészt sokan vannak a frankok, másrészt katolikusok: nincs vallási határ. Arianus államok egy évszázad alatt eltűnnek. Bizánc katonai befolyását helyre akarta állítani Nyugaton. K-en Jusztiniánusz lett a császár.


22-23. Az ókeresztény egyház – földrajzi, társadalmi megoszlás, egyházkormányzat, eretnekségek, szerzetesség, egyházatyák, kereszténység és antikvitás

Jézus második, közeli eljövetelét várja első, második generációKereszténység inkább „alternatív” volt, nem akarta az antikvitást humanizálni (majd csak később)Zsidóságon belül akarták „lokalizálni” a kereszténységet (pogánykeresztény-zsidókeresztény konfliktus)Páli fordulat: nem csak zsidók közti térítés, Földközi tengeri medencében, eközben a zsidóság elveti a kereszténységetTitusz illetve Hadrianus alatt levernek két nagy zsidó lázadást, diaszpórába való kivándorlásuk felgyorsul, központjuk inkább már a babiloni patriarchatusDiaszpórában a zsinagóga csak helyettesíti a templomot, már csak a közösség gyülekezőhelye, már csak a Tóra felolvasása emlékeztet a szabályokra.Ez az evangelizációs „teret” elvesztette (ti. a zsidók kivándorlása a diaszpórába) + elutasítás, így magától értetődő lett, hogy a görög területeken kezdik terjeszteni a kereszténységet.Egyik apostoli zsinat szerint a nem zsidók is felvehetik a kereszténységet. A pogánykeresztényektől nem kérik számon azt a sok zsidó szokást, mely a zsidók számára nyilvánvaló volt. Ez nagy társadalmilag hatását tekintve fontos döntés volt, ti. kultúra és hit külön tud állni. Adott korban ez nem volt természetes: ez volt a páli fordulat jelentősége. Kereszténység univerzalitásba vetett hite kerekedett felül. (Weber: felbomlanak ettől a kulturális-társadalmi csoportok és vallása közti kötelékek)Gnózis fogalma: első eretnekség. (szó jelentése: tudás). Gyűjtőfogalom, korai eretnekségek gyűjteménye, de ez utólagos címkézés. Jelentősége: olyan pillanatban éri el az őskereszténységet, amikor az apostolok már nem élnek, viszont az új vezetők még a szervezet kialakításával birkóznak. Gnózisnak vannak keresztény és nem keresztény változata is, ezért nehéz.Bizonyos közel-keleti misztériumvallások összefoglalása. Az anyag rossz. Fizikai és erkölcsi szenvedés okát keresik, ugyanúgy mint a kereszténység, „honnan van a rossz?”. Gnózis szerint a teremtésben bekövetkezett hiba az oka, a lélekszikrák beleragadtak a bűnös anyagi testbe. Anyag eredendően bűnös. A lét egy hierarchikus valóság. Fenti istenek jók, de passzívak, alattuk egy szinttel egy alkotó, teremtő isten. Ezért a gnosztikusok két következtetést vonnak le: élet élvezete aszkézis.A Biblia nem az igazi szent könyv szerintük. Pl. Pálnak van titkos irata, amit nem osztott meg mindenkivel, és abban van az igazság → elitvallás. A tudás több mint a hit és az erkölcs. Keresztény püspökök konfrontálódnak a gnosztikusokkal. Szerintük az isteni hierarchia harmadik szintjébe tehető Jézus. Megváltó és megváltás egyedüliségét relativizálják. A teremtés a kereszténységnek viszont egyértelműen jó.Gnosztikusok szerint hiba csúszott a „rendszerbe” a teremtéskor. Kereszténység: a világban levő rossz eredete: az ember döntött Isten ellen valamikor a dolgok kezdeténél: emberi akarat rossz használata.Gnózis: Jézus kiszabadítja a lélekszikrákat. Kereszténység: feltámadás a megdicsőült test dicsérete. A feltámadás magával viszi az anyagot, a testet is a másik létrendszerbe. Gnosztikusok: van titkos tudás. Keresztények nyitott hagyományban gondolkoznak, nincs titkos szféra.


Kereszténységnél monoteizmust illetően a zsidó hagyományok nagyon erősek. A püspöki típusú (hierarchikus) egyház kialakulását meggyorsította a gnoszticizmus is.Páli fordulat szemszögéből hellenizálódott a kereszténység, másik szemszögből ragaszkodás a zsidó hagyományokhoz.Egyház 1-200 év után megerősödött. Egyház egyre határozottabban megjelenik a társadalomban, kultúrában, evangelizációs tevékenységet kifejtve. Óriási különbség a pogány vallásokkal szemben: átfogja az egész Birodalmat. Agiornamento: a korhoz való igazítása az egyháznak.Diocletianus központosít, korábbi változó intenzitású keresztényüldözések helyett átfogó jelenlétével összbirodalmi problémává emelkedett. Különösen kegyetlen keresztényüldözést indított. Majdnem megtörte az egyházat. Nagy Konstantin kedvezményezett vallássá teszi. Megsemmisítés vagy birodalmi vallássá lehet tenni, ez a két alternatíva. Konstantinus döntésének oka vélhetően a milviuszi csata, előtte egy álom. DE nem tette államvallássá a kereszténységet. A milánói addiktumban „csak” bevett vallássá teszi a Birodalomban a többi mellett; vallási tolerancia. Lateráni palotát megkapta a püspök, adományokat adott a keresztényeknek. Csak halálos ágyán vette fel a keresztséget.

Arianus konfliktus (eretnekség)Arianus offenzíva a niceai zsinat ellen, ezzel szimpatizál az udvarPogány (paganus, vidéki)Konstantin idején még léteznek a különböző pogány kultuszokEkkor még főleg keleten terjeszkedik, már a vidék is megtért (pl egyiptomi koptok)Kereszténység elsősorban a városi középosztályt fogta megKb 1000-től erősíti az egyházi hierarchiát, de az első 500 évben még nem volt ilyen centralizáció, hanem az egyházak püspöki szervezetekben éltek. Ezeket a patriarchák fogták egybe, a Mediterráneumban 5 nagy patriarchatus

- alexandriai, - antiochiai (szíriai), - jeruzsálemi (kisebb jelentőségű), - bizánci (Kis-Ázsia, Égei tenger), - pápai (Nyugat).

Pentarchia. Római tekintély ekkor még nem pápai tekintély volt, hanem első az egyenlők között. Patriarcháknak viszonylag nagy önállósággal kormányoztak. Jelentősek voltak a zsinatok. Igazi súly a szíriai és alexandriai patriarchák.

Henotikon-ügy

5. szd-i eretnekségi probléma, harmadik, sokkal nagyobb eretnekségi hullám: krisztológiai viták. 430-460-as években. Hétköznapi szintű vita (is) Bizáncban.Egyik oldal: erős, eleven egyiptomi kereszténység: monofizitizmus (egytermészet <mai koptok is>). Krisztus maga Isten volt, Ő járt a Földön.Nesztoriosz álláspontja (Szíria), nesztoriánus kereszténység: Krisztus emberi mivoltát emeli ki.Végül a császár és a pápa fogott össze e két vitában, zsinatot hívnak össze. Calcedóniai zsinat. Isteni és emberi természetben szimmetriát határoz meg. („keveredés nélküli egyesülés” Krisztusban). Kompromisszum, de egyiptomiak szembeszálltak vele. Innentől kezdve a monofizita patriarkák a Birodalmon belül belső ellenzékké válik, gyakorlatilag teljhatalmú helyi uralkodó.


450-500 között császárok megpróbálják a kompromisszumot: Henotikon ügy. Monofizitákkal kompromisszum, de eltávolodás a calcedoni formulától és a pápától. Theodorik (germán vezető) számára ez „jó” volt, mert a császár monofizita szimpatizáns lett, így a pápa elfogadta a germánokat.Új császár eltörli a henotikont. Iustinianus hatalomra került, erős uralkodó, de erős ellenzéke is van.Lázadás tör ki Justiniánusz ellen Bizáncban. Tűzvész helyén Hagia Sophia. Leveri a vandál államot Tunéziában, keleti gótokat kiirtják Itáliában, Róma tönkremegy (antikvitás pusztulása), de birodalmi főváros lesz. Kénytelen volt a perzsa és balkáni határt elhanyagolni, ennek meglesznek a következményei.


24. A korai bizánci állam (Justinianustól Hérakleitoszig)

Jusztiniánusz uralkodása 527-565. Frankokkal inkább baráti viszony (nem visszafoglalás)- Keleti gót államot szétveri, felszámolja 540-550-es években540-es években Itáliát kinevezett kelet-római kormányzó irányítja, pápa is bizánci alattvaló! Kb. 150 évig, 700-as években, amikor frank szövetséget keres a pápa → nyugati kereszténység kialakulásának fontos mozzanata- Másik siker: vandálok elleni hadjáratok É-Afrikában, itt is K-Római provinciát hoztak létre- Csapatok partra szállnak a mai Spanyolország területén; nyugati gót államot nem verik szét ugyanakkor

Földközi tenger „mare nostrum” („mi tengerünk”) a császár szemében. Teljes Római Birodalom felújításának első kísérlete. Imperator Romanorumnak nevezi magát, római latin alapú a bizánci vezetés. Hellenizált hatás erős, átalakul majd a 7-8. században.Álmodozó de vasakaratú császár akarja a restaurálást. Elhanyagolja a Balkánt és a keleti perzsa frontot. Jusztiniánusz halála, 565 után ezek nagy problémák lesznek. Kb ekkor születik Mohamed, longobárdok megtámadják Itáliát. Népvándorlás Ny-Európában még zajlik, annak második hullámaként. Theodorik elfoglalja Itáliát néhány évtizedre, amíg Jusztiniánusz nem verte szét.Harmadik hulláma, 560-570-es évek:

- 568-ban longobárdok (addig Duna mentén táboroztak) elindulnak ismét Itália felé, elfoglalják egész Itáliát 10 év alatt. Sporadikusan megmarad a bizánci hatalom. Bizánci vallási és kulturális örökség főleg délen marad fenn egészen az ezredfordulóig. Görög örökség megmarad, még Rómában is kb a 900-as évekig.Pó vidékén telepednek le (longus barbus: hosszúszakállú barbárok), ők is ariánusok, de 6. szd vége felé áttérnek katolikus vallásra.

- Brit-szigetek és hatása. Kivonultak a római légiók 406. után (ld. korábban). Romanizált brit előkelők védekezni próbálták a támadó szász (jüt) csoportok ellen. Másik nyomás: ír területek felől ír törzsek támadása. Angol sziget, Wales felé. Britek visszaverik a szászokat a britek (Artúr király mondaköre), egyesítve az országot. Néhány évtized múlva, 570-es évek körül szászok már sikeresen támadnak; szász királyságok alakulnak. Anglia három néprétege: kelta brit, szászok, majd 1066-tól normannok (ajánlott olvasmány: Walter Scott: Ivanhoe)

- Balkán-félsziget. Jusztiniánusz „csődje”, védelem nélkül maradt. Avarok (türk eredetű) törzs beáramlása szláv törzsek segítségével. Szlávok szivárgása dél-Balkán felé fokozatosan 6-7-8. szd-ban. Ez felgyorsul 560-570-es években. Bizánc adóval vásárolja meg a békét az avaroktól.

- Perzsa front. Bizánci-perzsa háború, perzsák megpróbálnak leszámolni Bizánc keleti befolyásával. Perzsa-avar szövetség alakul. Bizánc két tűz közé kerül (Jeruzsálemből el kell vinni a Szent Keresztet), végül átveszi a császári trónt az Afrikából megérkezett Herakleitosz. Fekete-tenger déli partvidékén Kaukázus felé vonul. Dél-török vidéken vonultak a perzsák; Herakleitosz bízott Bizánc védelmi rendszerében. Európai oldalról az avarok kagán törzsei támadnak. Bizánciak ezt végül visszaverik. Herakleitosz tervének lényege:


Kaukázus bekapcsolása: harci népek segítsége + kazárok szövetsége avarok lekötésének igéretével. É-Mezopotámiát akarja támadni az északi hegyvidék felől (nem a hagyományos sivatagi útvonalon). Perzsák ezt követték tőle délre párhuzamosan. Néhány évtized után elindul H dél felé és benyomul a mai Irán területére. 610-620-as évekig eltart, totális győzelem. Szent Keresztet visszavitte Jeruzsálembe. Keresztesháború eszméje ekkor keletkezett, eredendően tehát bizánci eszme.Arab támadások hatására mindent elvesztett, amit korábban elnyert a perzsáktól. 622. Mohamed távozik Medinába.Csak a kis-ázsiai területek maradnak meg (Szíriát, Egyiptomot elveszti Bizánc). Arab seregek meglepően kisszámúak voltak.Bizánci Birdalom vallási megosztottsága: Monofizita keresztény egyház megalakul, párhuzamosan két egyház: kalkedóniai (császár+pápa) illetve az új ellenegyház. Arabok legalább vallásilag békén hagyják őket.

25. Az arab hódítások – a Pirenne-tézis: a 7. század, mint korforduló

Bizánc már területileg is zsugorodik, dezurbanizáció. Falusias társadalom, rájuk épülő keresztény katonanemesség. Latin örökségtől való eltávolodás felgyorsul. Görög lesz az állam, hadsereg nyelve. Császár a török és balkáni területekre összepontosít.

Arab hódítások jelentősége. Pirenne-tézis: ez a középkor kezdete, nem 476. mert 476 után fennmaradt az előtte levő földközi-tengeri kereskedelmi rendszer. Ez a kezdete a mediterrán civilizáció hanyatlásnak indul, innentől feudalizálódik nyugat. Tézis ellen: agrarizálódás Bizáncot is érinti + Rómától való elszakadás is oka. Pirenne túlzottan gazdaságilag nézi csak. Kulturális tényező is fontos.Nagy Szt. Gergely pápa szerepe a kulturális „váltásban”, cezúrában. Ma (Peter Brown) 3-8. szd. között egy több lépésből álló folyamat lesz az átmenet a középkorba a keresztény-latin civilizáció kialakulása.

Kereszténység elvesztette keleti erőtartalékait, már innentől nyugatra orientálódik. Politikai szerepe a nyugati pápa szerepe megnövekedett. Jelentős térítő tevékenység zajlott, kitágítva a ny-kereszténység perspektíváit. Greko-szír pápák: vagy görög vagy szír származású pápák. Keletről menekülő szerzetesek, megerősítve a görög hatást.


26. Anglia és Germania keresztény hitre térítése

Angolszász térítés Nagy Szt.Gergely 590-604 között volt pápa. Romanizált brit elitnél még korábban felvette a kereszténységet egy törzsi hagyomány keretében. Szászokkal ettől még ellentét. Ír szerzetesek hatása, ennek előzménye. Szerzetesség keletkezésének helye Egyiptom a 3. században. Aszkéták majd szerzetesközösségek. Szt. Pakhomiosz. Nagy Szt. Vazul. → baziliták (keleten). Lényege: szervezetes egy prófétai jel: evilágban lehet e világtól elkülönülve kontrasztértékek mentén élni. Nem az aszkézis a fontos annyira, mint az, hogy mennyire szereti Istent. Aszkázis lehet eszköz, de nem válhat normává.529. Szt Benedek megalapítja a bencés rendet. Már közösségi élet, közös ima a középpontban. „Latin praktikumra törekvés kultúráját” bevitte. Szt Gergelynek a teológiai munkássága kisebb praktikus, kulturális jelentőségénél, támogatva pl. a bencés regulát. (Négy nyugati egyháztanító Szt. Ambrus, Szt. Ágoston, Szt. Jeromos és Szt. Gergely.)Másik oldalhajtás: ír szerzetesek. Szt. Patrik. Szt Honorád szigetén jött létre a szerzetesi mozgalom. Írországban saját módon, úton terjed el a kereszténység, nem a Birodalmon keresztül. (Másik ilyen módon kereszténnyé vált ország: Etiópia). Ír változat egyedülálló: szerzetesi, nem püspöki alapú. Egyház lett a szerzetesség része. Barbár törzsi rendet bűnbánati rendszerrel lehetett csak fenntartani (egyéni gyónás már létezett). Peregrinatio pro Christo – vándorlás Krisztusért elve, ellentétben a bencéseknál „monasztikus stabilitással”. Megtérítették a Brit-szk (Anglia) nagy részét. Skócia felé és a kontinensre is átmentek, pl. É-Franciaországba is. Majd elérnek a germán törzsekhez is.Második generációs térítés pl. intézményi rendszerrel biztosítja majd az „eredetiséget”. Róma nem volt írellenes. 590-es évek végén Szt Gergely 40 szerzetest küld térítés céljából. Angol szigeten így mérsékelt szembenállás az ír és Rómához hű keresztények között. Ír egyházat integrálták utána a római egyházba; kereszténység elterjed (pl. első canterbury érsek kinevezése) és integrálódik a keresztény-latin keresztény kultúrközösségbe. A nyugati kereszténység súlypontja így északabbra tolódik. Személyi csúcspontja ennek a folyamatnak Beda Venerabilis nevű tanító; görög és latin műveltséget tanította.


27. Képrombolás Bizáncban, szövetség a pápaság és a frank állam között

Bizánci sajátosság, de hatással van a nyugatra. Állandó defenzíva az arabok ellen. Hit felértékelődik. 600-700-as évek fordulója. Iszlám tiltja a képtiszteletet (geometrikus vagy ornamentika <növényi minták> léteznek. Krisztus megtestesülésével legitimnek tartja az emberábrázolást a keresztény vallás. Felvetődik, hogy nem bálványimádat-e. Egyes császárok kivitetik a képeket a templomból.Képtisztelők kontra képrombolók (uralkodó+hadsereg). Hullamzóan hol erősödött, hol gyengült a képromboló mozgalom.Az eseménysorozat hatása a pápaságra és Bizáncra. Pápa kiállt a képek mellett (pl. Szt. Gergely: képnek tanítófunkciója van, nem bálvány). Elkezdődött a keleti és nyugati kultúra közti eltávolodás, mely az 1054-es egyházszakadásban „végződött”.István pápa szövetsége a frankokkal. Pápaság már észak felé tekint a görög hatás helyett, frank, latin hatások erősödnek.Germán területek megtérítése. Brit térítés után száz évvel: 600-as évek második felétől. Szt. Bonifác egyházszervezetet épít fel, 700-as évekre csatlakozik Germánia az egyházszervezethez. Keleti germán területeken az uralkodónak nincs tekintélye, befolyása a terítéssel kapcsolatban (sem).Keresztény nyugat nagy részben békés térítés útján alakult ki (kivétel pl. szászok). Földrajzik keretek: Germánia, Anglia, francia területek, majd ezredfordulón Skandinávia , cseh, lengyel, magyar (horvát).


28. Nagy Károly állama és a Karoling-reneszánsz

7-8. szd-ra latin-keresztény kultúrkör kialakulásaFrankok: nyugati germán törzsi csoportok, harmadik századtól tűnnek fel a római határokon. Ötödik században a lélekszáma lényegesen nagyobb a többi germán törzshöz képest. Vallási ellentét nincs, kegyetlen vezetőjük (Klodvig, 480-510 kb.) katolikus hitre téríti népét. Franciaország emiatt később az egyház legidősebb lányának nevezi magát. Hatodik századra megszilárdult a frank központi állam. D-Fr területek is frank befolyás alá került. Burgund, alemand, türingiaiak is frank uralom alá került. Klodvig utódai, a Meroving ház tagjai ádáz harcot folytatnak az államért, az elgyengül. A majordomus lett a tényleges hatalom, kisajátítják a Karolingok. Hetedik századra megszerzik a valós hatalmat is. (8. szd. eleje, első: Pippin). Ez döntő jelentőségű. Az egyház a királyi hatalmat nem szakralizálta, csak világi volt. Uralkodó ugyanakkor kereszténynek vallották magukat. Szt. Bonifác (Germániát megtérítő) ő maga is támogatja a Karoling dinasztiát. Róma szövetsége, Frank állam, szigorú egyházi intézményrendszer hármassága. Karolingok és pápaság közti új szövetség. 730-as években biztosítja a pápaságot frank sereg (pápai állam).Megszületik az egyház által felkent uralkodó mítosza. 700-as években emellett párhuzamosan egyházreform az egész birodalom területén. Uralkodó megtisztította az egyházi életet, írásbeliség, művelt papság megteremtése érdekében. Frank állam kiterjed közben: Nagy Károly birodalmat épít, felzárkóztatva maga mögé az arisztokráciát, sikert sikerre halmozott.

- A Pireneusoktól délre megkísérel betörni (itt Cordovai Kalifátus van 711 óta) korlátozott sikerrel. 732: Poitiers. Ennek alapja a Roland ének. 11. századi lovagi ének. Témája az Ibériai-fsz elfoglalásának kísérlete; ellenük az ármány. Hágók biztosítására egy csapat, benne Roland.

- Határok lezárása nyugaton. Agresszív támadó harc a szászok ellen (az utolsó nem „beolvasztott” germán törzs), végül betagolja őket a birodalomba.

- Longobárdok és Észak-Itália elfoglalása. Károly fejére tette a longobárd koronát. Kiterjed a birodalom a pápai államig. Károly szűk spirituális szerepet szánt a pápának.

o Kora-középkori királyfogalom: Király az egyházban van (rex et sacerdos), püspökök egyike, védi és vezeti az egyházat, de nem szól bele zsinati, dogmatikai döntésekbe közvetlenül.

Pápa császárrá koronázza (furcsa körülmények között) Károlyt. Pápa többletet ad; a birodalom felújítása, forradalmi dolog, hogy a pápa koronáz! Innentől kezdve majd már csak Rómában koronáznak. A pápa kifejezi, hogy a császár fölött áll. Károly egy ideig hezitál, hogy használja-e a címet. De később konfliktus Bizánccal a birodalmi restaurációs kísérletek miatt, de Bizánc végül elfogadja az új helyzetet.

Császári hatalmán csak az angol szigeteki törzsek estek kívül. Személyi hatalmi


{Karoling reneszánsz}

- Főpapi elit antik világért való rajongása (irodalmi kategória)- Képzőművészeti megújulás: könyvművészet megújulása. Kisebb

templomterek (pl. aacheni palotakápolna) Jellegzetes templomforma a bazilika jellegű alaprajz. Másik: centrális, ötszög alakú templom. Monumentális építészet nem jött létre. Ami fönnmaradt: könyvművészet. Kincs volt, mint tartalom. Visszatér a figuratív művészet. Germán-kelta nonfiguratív ábrázoláshoz képest. Kelták: ornamentika, növényi ábrázolás. Valós arányok megmaradnak. Antik emberábrázolás ütközik a kelta nonfigurativitással. Nagyon kevés, de van emberábrázolás, tanító jelleggel, egyes alakok (pl. Jézus) nagyobban vannak ábrázolva, mint mások.

- Erőteljes másoló tevékenység. Számos antik szöveget újramásolnak! Leegyszerűsített, kisbetűs írásmód. Keresztény műveket is másoltak. Egyházi hagyomány erősítésére. Kereszténység kezelése az antikvitást illetően: nem lerombolni, hanem egy szelekció után átörökölni. Pl. Platon egyistenhite. Preparatio evangelica: előkészület az evangalizáció befogadása.


29. Európa sötét kora a 9-10. században

Károly utóda Jámbor Lajos alatt felülkerekedik az egyház.843: Verduni szerződés. Elindult a központi hatalom szétesése. „Európa ostrom alatt”, pl. magyarok, vikingek. Önállósodó lovasság. Külső nyomás + belső szétesés, anarchia. Pápaságot kisajátítja a római nemesség. Ottó császár majd el akar menni Rómába helyre tenni ezt a káoszt. Új feudális rend kialakulása, „szabadságok kis körei”.Egy hatalmi centrum emelkedik ki a 9-10. századra: Bizánc. A képtisztelők felülkerekedése segít a külpolitikában, egységes arab állam már nem nagyon létezik: keleti fenyegetés megszűnik. Ettől belül megerősödik. Bizánc nagy második felvirágozása. (első: Jusztiniánusz kora). Új típusú katonai expanzió kezdődik, területek visszafoglalása, pl. Antiochia. Bizánc balkáni katonai törekvései és kultúrmissziója. Bolgárok megjelenése a 7. században (türk eredetű népcsoport), de elszlávosodnak, államot alapítanak. Krum kán vereséget mér Bizáncra. Halála után Bizánc megerősödik, térít ÉS hódít. 8-9. szd-ban létrejön a bolgár egyház. Egyik első autokefál egyház (kefálos: görögül fej → önálló), de bizánci papok kereszteltek és bizánci liturgia volt. 10. századtól új népcsoport jelenik meg: oroszok vagy normannok. Lejutnak a Fekete-tengerig nagy hajóflottával. Az első orosz állam létrehozói a normannok kontra szlávok. Keleti szlávok a normannok megjelenésével szerveződtek állammá. A vita mai állása: nem lehet a normann tényezőt kizárni, de a normann elit 100 évvel később eloroszosodott, és a szláv tényező sem kizárható.10. században már Bizáncot fenyegetik, megostromolják a fővárost. Bizánci technikai fölény (ill. besenyők rájuk „küldése”), de csak részleges siker. Siker titka a megtérítés, a kereszténység felvétele az oroszok számára. Bazileiosz bizánci császár leszámol a bolgár állammal 1020 körül. Bizánc a 13. századig a magyar királysággal határos lett. Terjeszkedés csúcspontja. Mandzikertnél a bizánci császár vereséget szenved egy szeldzsuk török uralkodótól. Elveszik a kis-ázsiai törzsterületet, ezután indul nyugaton a keresztes háborúkra a felbuzdítás.

Bizánci kultúrfölény a gondolkodásban. Tragikus konfliktus eredménye az 1054-es egyházszakadás. Az ütközés elkerülhetetlen volt, mert a nyugati gondolkodás is karakterisztikussá, határozottá vált a sötét középkor korszakán. Bizánc hasonlóképpen viselkedett. A hosszú eltávolodás is fontos volt. A bizánci pátriárka hatalmi okból akarta az egyházszakadást. Megegyezni nem akartak aktuálpolitikai okokból. Dogmatikai vita lényege: szentháromság tan kezdett eltérni keleten és nyugaton. Kelet: az Atya nemzi a fiút és leheli a szent lelket. Latinok: az Atya nemzi a fiút és közösen hozzák létre a szent lelket. Károly óta: a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Egységet hamar helyre akarták állítani, de nem sikerült. (Ma az 1960-es évek óta: kiátkozás feloldva.)


30. Szerzetesi kultúra a 11. században

9. században szerzetesek megjelenése a morva államban. Inkább Bizánctól kérnek segítséget. Cirillt és Metódot küldik oda. Nyomás a morva birodalomba. Pápa is bekapcsolódik. Cirill ábécé megalkotása. Mai római katolikus szemmel nézve: társvédőszentté avatta őket II. János Pál.962. Német-római Császárság. Urálig terjedő keresztény Európa képe 1054-ig. Térbeli dimenziók hirtelen kitágultak.

31. A középkori kultúra új jelenségei a 12. században

Ezredforduló sötétsége után friss erők kiforrnak a 11-12. századra.Addig magába forduló világ. Szaracén betörések illetve napi élelem biztosítása folyamatosan problémát jelent. (Egy elvetett mag hármat „terem”.)Helyi földesúri hatalom az igazi hatalmi realitás. Kőtorony (donzson???) már megépült majd később szélesebb fal a másik földesurak támadásai ellen. Földesúr és az „ifjak” (nehézlovas harcosok); lovagi életforma.Atomizált helyi társadalmak. Egyház által meghatározott kultúra egységes ugyanakkor a nyugaton: a kevés utazó ember kiváltsága. Papok, földesurak, király. (vö. királyi vándorlások).Ny, Közép és É Európa is kereszténnyé válik (Kelet is Bizánc révén).Lassú, de biztos agrárnövekedés kezdődik. Mely később a 12. század körülre torkollik az agrárforradalomba. Többleteket a földesúr az egyháznak juttatja. Román művészet megszületése:Hildesheimi katedrális az első román templom, innentől kezdve. Fehér kőből épült templomok sora nő ki a földből, főleg Franciaországban.Egyház társadalmi programjai. 11. század: egyház válsága. Király része lesz „kívülről” az egyháznak, világi és szakrális hatalom még javában együtt van. Főleg Nagy Károly és Martel Károly alatt. I. Ottó visszatér a császári és királyi eszméhez. Egyházat meg akarja újítani elvi okokból. III. Ottó: Ottó-reneszánsz szűk elitre kiterjedő, főpapságra, szerzetesekre kiterjedő kultúra, kb. mint a Karoling reneszánsz. Feudalizmus befolyásolta az egyház működésébe. Cölibátus még nincs (majd VII. Gergely és IV. Henrik harca után jelenik meg.) Kénytelen volt militarizálni az egyház is ugyanakkor defenzívába szorul, függetlenségét nem tudta megőrizni. 11. században ellentámadásba lendülnek (pl. Cluny reformok). Gregorián reformok, egyház szabadsága a 11. században. Más a szakrális és más a világi hatalom. Egyház politikai teológiában a szakrális és profán elválasztásának koncepciója kialakul. Pápa és császár egymás mellett állnak, nem alatt illetve fölött. Egyház: hitélet biztosítása is feladat volt. Ehhez kapcsolódó mozgalom Treuga Dei. Galliában. Püspöki zsinatokon az arisztokráciát eltiltják az erőszakos harcoktól. Földeken dolgozó átlagember védése ezzel. Jogbiztonsághoz hozzájárul az etikus magatartás minimumának fenntartásával. Társadalomból elszigetelődnek a „bajkeverők”.Cluny reform. Kolostor, mely a pápa alá tartozott közvetlenül. Pl. Odilo apát. Túlzott világi befolyás alá kerülő kolostorokat helyreállítják a rendet. (Nem katonai misszió!) Erkölcsi és hit fölényesség jegyében sikerrel jártak kolostorok százainál.(„Egyháznak mindig meg kell újulnia.”, sosem mondták magukról, hogy tökéletesek.) Cluny mozgalom sikeres volt megtámogatva a Gregorián reformot.


Szerzetesi kultúra. Egyetlen és domináns kultúra. 12. századtól lesznek majd csak városok. 11. században még a kultúra centrumai vidéki bencés kolostorok. Monasztikus kultúra:

Karoling reform bukása: Aniáni Szt Benedek, bencés szerzetes. Őalatta a rend a külső iskolákat folyamatosan háttérbe szorítják. 10-11. századtól társadalmi elvárás: bűntudattal terhelt nemes a szerzetestől imádkozást várt el, a kollektív imát várták el. Cluny és a bencés kolostorok felvállalták. Ora et labora: imádkozz és dolgozz felborul, az imák javára, a munka egyre csökkent. Külső művelődési feladatok háttérbe szorulnak. Kollektív ima felértékelődik a tanulással szemben. 11. század kultúrája rusztikusabb.

Zene, egyszólamú gregorián zene születése. Közös éneklések.

Nyugat határozott önértékelése, erősödő identitása az ütközés elkerülhetetlenné válik Bizánccal, vö. egyházszakadás 1054-ben. 11. század végén induló keresztes hadjáratok erősödő lovagi seregeket jelentenek egyúttal. Ezután indul a Rajna-Loire területhez köthető agrárfejlődés.

A 12. századi kultúra.Egységes szerzetesi kultúra megszűnik. Városi lét kihívásaihoz alkalmazkodva kialakulnak a teológiának új iskolái, mozgalmai. A fordulat Saint Denis templomához köthető (ma É-Párizs), ahol a király szent lobogóját (oriflame-ot) őrizték. Itt épült meg Ny.Európa első gótikus temploma. Fény teológiája először itt jelenik meg Suger apát jóvoltából. Szt. Dénes írásainak tartott dokumentumok. Fontos eleme a fény ennek az új teológiának, megvilágítva a templomokat illetve metaforaként is. Megszületik a gótikus katedrálisok alapmodellje. Felfele terjeszkedés (csúcsives) kifejez egy mentalitásbeli változást. Valós embert megmutatja (míg román művészetben inkább indák, ószövetségi képekkel stb.); humanizált világ újszövetségi jó, tanító Krisztus képe jelenik meg, illetve dominál. Katedrális (püspök temploma) mellett püspöki iskolák. Új iskolai tudás, típus. Eltérések: szerzetesi gondolkodás a személyes gondolkodásra épült. Logika helyett inkább analógia. 12. századi nagy újítása a hit észérvekkel történő megközelítése, magyarázata → skolasztika. Hittételek racionális reflexióit megalkotják (nem kételkednek benne!). Ezekből nőnek ki egyetemek. Éles konfrontáció a szerzetesi tanításokkal. Cisztercita szerzetesek („megújított bencések”). Vidéki élethez kötődő, szemlélődő, dolgozó élet, szemlélet. Új puritán etosz. Vita a clunyiek és a ciszterciták között. Kolostor stílus díszítésektől mentes, nagyon puritán. Új típusú fordító mozgalom. 12. századi reneszánsz. Új antik művek megismerése arab közvetítéssel. Keletre, hellenizmussal, szír keresztény kultúra, majd arabra és onnan vissza Európába. (Koránt is lefordítják.) Görög filozófia visszahat, skolasztika tovább fejlődik, erősödik.

12. század végén É-Frania prédikálás mint kifejező forma idegenként hatott. Katar-valdens eretnekség megjelenik anyagi világ bűnösségével. Nagyon hatékony volt Dél-Franciaországban. Egyház bevetette a hadsereget egy keresztes hadjárat keretében, leszámolva velük. Ismét belső reformra van szükség.


32. A középkori kereszténység virágkora a 13. században

Domonkos és ferences rendek felkarolása. Kolduló rendek, de eltérnek egymástól. Szt. Ferenc a teremtés szépségét énekelte: intellektualizáló teológiát kikapcsolva az érzékre, érzékenységre hatott. Bekerülnek az oktatásba is, de eredetileg nem az értelmi meggyőzésre épült a rend. Domonkosokat a városi kihívások….városban épülnek meg a kolostorjaik, a városban tevékenykednek + kolduló életmód. 13. századra a teológia legnagyobb hatású művelői lesznek.Feszültségekkel teli időszak, de csúcspont azért is, mert a gótika klasszikus változata virágzik. Előtörténet a reneszánsz esztétikuma felé. Nem egyénített szépség, mint majd a reneszánsznál, hanem az általános típus.Fordítói mozgalom révén már az egész Arisztotelész életmű rendelkezésre áll. Determinizmus nagyobb míg a kereszténységben a szabad akarat dominánsabb. Más hangsúlya van A-nak, de nagyon kompakt a mű. A 13. században a konfrontáció vagy a hagyományos teológia megfogalmazható arisztotelészi módon. Aquinói Szent Tamás megjelenése. Megkísérelte a hithűséggel egyeztetni az arisztotelészi gondolatokat. Párizsi egyetem élére kerül. Averoisták ellen harcolt egész életében. Hagyományos teológia támadta őt is. 1270-es években a pápa vizsgálatot folytat ellene is (latin averoisták mellett), ekkor ő azonban már nem élt. Tamást utána rehabilitálják, majd később boldoggá és szentté avatják. Gondolkodásmúdja befolyásolta az egyházat a 20. század elejéig. Hit + racionalitás szimbiózusa. Tamás után hit dominál az értelemmel szemben. 15-16. századi protestantizmus. Illetve értelmen keresztüli kibontakozás azután.

Documents

9napkozi.hu/.../eurciv-teljes-orajegyzet.doc · Web viewFONTOS megjegyzés: ez a jegyzet csak a 9-32. közti tételeket tartalmazza, elvileg a megfelelő tételcím szerinti bontásban