XIV. ÉVFOLYAM 1–2. SZÁM 2010. JANUÁR ÁRA 440 FT ELÔFIZETÔKNEK 330 FT

„Amíg az egyik embermegöli a másikat, nemfogadom el, hogycivilizált világ van.”TORNAI JÓZSEF

„Csak asztalomlegyen. Én egyasztalnál márotthon vagyok.”DARVASI LÁSZLÓ

„Azt is el akarommagyarázni, hogy ébresztô,emberek, ha nem térünkészhez, lemaradunk!”SIMONYI ANDRÁS

Kertész ÁkosÁgika

Tarján TamásAjándéknak is szép

TÓTH ERZSÉBETFotó: Szabó J. Judit

WWW.KONYV7.HU

„Amíg az egyik embermegöli a másikat, nemfogadom el, hogycivilizált világ van.”TORNAI JÓZSEF

„Csak asztalomlegyen. Én egyasztalnál márotthon vagyok.”DARVASI LÁSZLÓ

„Azt is el akarommagyarázni, hogy ébresztô,emberek, ha nem térünkészhez, lemaradunk!”SIMONYI ANDRÁS

TÓTH ERZSÉBET

Kertész ÁkosÁgika

Tarján TamásAjándéknak is szép

Hiányzik egy csoportHiányzik egy csoport

Karácsonyi ajándékKÖNYVHÉT, 2010. JANUÁRJön a karácsony, felvesszük ünneplô ruhánkat, körülálljuka karácsonyfát, meggyújtjuk a csillagszórót és a gyertyá-kat, vagy bekapcsoljuk a díszvilágítást, és ahány ház,annyi szokás, de a végén mindig az ajándékokat bonto-gatjuk. Adni jobb, mint kapni, de azért karácsonykor min-denki várja az ô személyes, saját, külön neki szóló ajándé-kát, akármilyen apróság legyen is az. A leginkább sze-mélyre szóló ajándék a könyv, hiszen jól kell ahhoz ismer-ni a megajándékozottat, hogy eltaláljuk, mit olvasna szíve-sen. Mai napig hiszem, amit ifjúkoromban az államikönyves vállalat hirdetett: a könyv a legszebb ajándék.

E számunk december 10-én kerül olvasóink kezébe,de több éves szokásunk szerint, ez már az új esztendôelsô Könyvhete, a korai megjelenés indokolja, és lehe-

tôvé teszi, hogy januári számunkban még arra buzdítsam olvasóinkat, ajándékozzanak köny-vet szeretteiknek, mert tudják: „a könyv a legszebb ajándék”.

Az irodalmunk múltja és jelene iránt érdeklôdôket megajándékozhatják a Fiatal írók találkozó-ja – Lakitelek, 1979-2009 c. kötettel. TÓTH ERZSÉBET, a kötet egyik szerkesztôje elmondja, hogyanfogadta az akkori hatalom az akkori fiatal írók elképzelését arról, hogy egy tanácskozáson kelle-ne „hányni-vetni meg száz bajunk”. Az interjúból megtudhatjuk, nem túlságosan jól: szükségesvolt Illyés Gyula, mint „védjegy”, hiszen hozzá nem mertek nyúlni a hatalom akkori képviselôi.

Még távolabbra nyúl vissza a magyar történelemben DARVASI LÁSZLÓ Virágzabálók címû re-gényében. A szerzôt New Yorkban érte el munkatársunk, emiatt megkérdezte tôle azt is, ha-tott-e rá az Amerika-mítosz, a választ megtudhatják az interjúból, de fény derül a magyarnemzeti mítosz és a regény összefüggéseire is. (Szív Ernô pedig jól van, dolgozik.)

TORNAI JÓZSEF költô új esszékötetet adott közre A szabadgondolkodó címmel. A vele készí-tett interjúban elmondja, hogyan látja azt a kettôsséget, hogy költôként elméleti kérdésekettárgyal esszéiben. Szigorú hozzánk Tornai József, de nem lehet nem egyetérteni azzal, amitaz emberrôl, társadalomról, civilizációról mond.

VAJDA MIKLÓS Anyakép, amerikai keretben címû regényében az édesanyja történetét írtameg. Lapunkban elmondja, hogyan született meg a regény, milyen volt a viszonya édesanyjá-hoz és hogyan jelenik meg ez a regényben. A történelemmé vált múlt is felbukkan a könyvvégén olvasható dokumentumokban: a szerzô édesanyját koncepciós per vádlottjaként be-börtönözték, és Bajor Gizi Rákosi Mátyáshoz írt levelekkel próbált közbenjárni az érdekében.

Történelem speciálisan: az irodalomtörténet iránt érdeklôdôk figyelmére tarthat Cserna-SzabóAndrás Mérgezett hajtûk címû új kötete. A magyar és a világirodalom története Csehovtól Ham-vas Béláig negyvenkét fejezetben. CSERNA-SZABÓ ANDRÁS – mint tôle magától megtudhatjuk – sa-ját viszonyát akarta rendezni a kötet esszéiben elemzett írókkal, és csak úgy mellesleg – legalább-is ebben az interjúban – rendezte viszonyát az irodalomkritika tudós képviselôivel is.

Ez is történelem speciálisan: rendkívül aktuális témát dolgozott fel „tankönyvszerû szak-könyvében” DUPCSIK CSABA, leíró címe pontosan jelzi tárgyát. A magyarországi cigányságtörténete – Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008. címû kötet segít eloszlatni acigányságot körülvevô tévhiteket, és tudományos alapossággal ismerhetô meg belôle a ma-gyarországi cigányság és cigánykutatás újabb kori története.

Aktuális a témája RANSCHBURG JENÔ új könyvének is: a Nyugtalan gyerekek a serdülôkori hi-peraktivitásról, agresszióról, bûnözésrôl szól, és aki szülô, vagy szülô lesz, az egészen bizto-san hasznos ajándéknak tekinti a gyermekpszichológia élô klasszikusának ezt a kötetét is.

Mondhatom: mindegyik könyvet, amelyrôl lapunkban olvashatnak, jó szívvel ajándékozhatják sze-retteiknek. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánok minden olvasónknak.

(A Szerk.)

KÖNYVHÉT 3

KÖNYVHÉT

IMPRESSZUMMegjelenik havonta

Ára: 440 FtElôfizetôknek: 330 Ft

Elôfizetesi díj: 3960 Ft egy évre

Kiadja:Kiss József Könyvkiadó,

Kereskedelmi és Reklám Kft.Az 1795-ben alapított Magyar

Könyvkiadók és KönyvterjesztôkEgyesülésének a tagja

Szerkesztôseg, hirdetesfelvétel,elôfizetés:

1114 BudapestHamzsabégi út 31.

Telefon/fax: 466-0703,telefon: 209-1875,

209-9140, 209-9141e-mail: konyvhet@t-online.hu

Fôszerkesztô, felelôs kiadó:Kiss József

Fôszerkesztô-helyettes:Csokonai AttilaLapmenedzser:Könnyû Judit

Mûvészeti vezetô:Szabó J. Judit

Marketingvezetô:Jakab Sara

Szedés, tördelés:Blasits Ildikó

Nyomás:Pauker Nyomdaipari Kft.

Felelôs vezetô:Vertes Gábor ügyvezetô igazgató

ISSN 1418-4915

A hirdetésekben közöltekérta kiadó és a szerkesztôség

nem vállal felelôsséget

Terjeszti:a Bookline.hu Nyrt.,a Líra és Lant Zrt.,

a Magyar Lapker Rt.,a Magyar Posta Rt.

Hírlap Üzletág, Fok-ta Bt.,elôfizethetô a kiadónál.

Külföldön elôfizethetôa Hungaropress Sajtóterjesztô

címen:1097 Budapest, Táblás u. 32.

Magyar Szak- és SzépirodalmiSzerzôk és Kiadók

Reprográfiai Egyesület

Lapunk megjelenését támogatja:

MMaagguunnkkaatt aajjáánnlljjuukk

wwwwww..kkoonnyyvv77..hhuu

KÖNYVHÉT TARTALOM

CÍMLAP

6 A berlini fal lerombolása30 éve kezdôdött

Dokumentumkötet az 1979-es lakitelki találkozórólBeszélgetés Tóth Erzsébettel

(Szénási Zsófia)

KÖNYV

8 Mit tudunk a világról?Tények tárháza. Nagyító alatt az egész világ

(Sz. Zs.)

9 Puskaporos reklámhadjáratS. Nagy Anikó, Babucsné Tóth Orsolya, Szoleczky Emese:Mindenütt hódít. Reklám a nagy háborúban (1914–1918)

(Jolsvai Júlia)

10 Mozgó múzeumLegát Tibor: Buszos könyv. Széki Dezsô fotóival

(Laik Eszter)

12 Én egy asztalnál már otthon vagyokDarvasi László regénye lerombolja a romantikus nemzeti mítoszokat

(Szénási Zsófia)

GYERMEK, IFJÚSÁGI

14 Karácsonyra és a téli szünidôre (Cs. A.)

16 Az egész világ egy kötetbenA világmindenség könyve. Képes gyermekenciklopédia

(Cs. A.)

18 A figyelemzavar nem kórkép, hanemkorkép

Ranschburg Jenô a serdülôkorról(Szénási Zsófia)

20 Anyakép, amerikai keretbenInterjú Vajda Miklóssal

(Hegedûs Eszter)

22 „A nyelv és az identitás élesenelválhat egymástól” Beszélgetés Dupcsik Csabával

(Jolsvai Júlia)

PANORÁMA

24 Simándi Irén: Küzdelem a nôk parlamentiválasztójogáért Magyarországon. 1848–1938.

Erdélyi András: Krízis és katarzis – beszélgetésekBereczkei Tamás: Az erény természete

Gyôri Szabó Róbert: A kommunizmus és a zsidóságaz 1945 utáni Magyarországon

KÖNYVBÖLCSÔ

27 Tarján Tamás: Ajándéknak is szép

6

12

20

„A házban az egyik társa-ság spanyolul, a másik kí-naiul, a harmadik angolulbeszél. És a New York-i ut-ca is ilyen. Évek óta ígyírok Berlinben is. Csak asz-talom legyen. Én egy asz-talnál már otthon vagyok.”– Darvasi László

„Most rövid be-vezetôvel csak

a dokumentum-anyag jelenikmeg a könyvvégén, közte

Bajor Gizi fan-tasztikus leve-lei Rákosinak

az édesanyámügyében, és az

apparátus, azÁVH belsô je-

lentései, Rákosiráfirkantott uta-

sításaival.”– Vajda Miklós

„A pártosodás teljesen eluralta az országot, minden oldal csaka maga holdudvarára figyel, és hiányzik egy csoport, amely azegész nemzetért felelôsséget vállalna.” – Tóth Erzsébet

4 KÖNYVHÉT

TARTALOM KÖNYVHÉT

A KÖNYVHÉT KAPHATÓANIMA KÖNYVESBOLT Mammut, 1026 Bp., Lövôház u. 2–6. L0 szint, 13–15.ANIMA KÖNYVESBOLT MOM PARK, 1126 Bp., Alkotás u. 53. 1 szint 1.8.ANIMA KÖNYVESBOLT Savoya Park, 1117 Bp., Hunyadi János u. 19.ARANY JÁNOS KÖNYVESBOLT 1013 Bp., Krisztina krt. 34.BUDAI LIBRA KÖNYVESBOLT 1122 Bp., Magyar jakobinusok tere 4/b.FEJTÔ FERENC KÖNYVESBOLT, A KOSSUTH KIADÓ mintaboltja 1043 Bp.,Bocskai u. 26.HELIKON KÖNYVESHÁZ 1064 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 35.ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45.LIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2.LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4.MILLENNIUM KÖNYVESHÁZ 1066 Bp., Teréz krt. 22.MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1.OLVASÓK BOLTJA Millennium Center üzletközpont, 1052 Bp., Váci utca 19–21.PONT KÖNYVESBOLT 1051 Bp., Nádor u. 8.RÁDAY KÖNYVESHÁZ 1092 Bp., Ráday u. 27.TOLDY FERENC KÖNYVESBOLT, A KOSSUTH KIADÓ mintaboltja 1011 Bp., Fô u. 40.

valamint aBOOKLINE.HU NYRT. boltjaiban LÍRA KÖNYV ZRT. boltjaiban

és budapesti valamint vidéki újságárusoknál

„Szerintem, ha a cigá-nyok társadalmi érte-

lemben integrálódnak,egy jelentôs részük ak-kor sem fog asszimilá-

lódni, sôt az is lehet,hogy jó néhány család-ban akkor tör majd fel-színre az addig rejtett

roma öntudat.”– Dupcsik Csaba

„Számomra botrányos, hogyegy ilyen magasrendûaggyal, a többi emlôshözképest fantasztikus logikávalmegáldott, sok ezer éveskultúrával rendelkezô lény,mint az ember, nem tudmegszabadulni az agresszi-vitástól. Amíg az egyik em-ber megöli a másikat, nemfogadom el, hogy civilizáltvilág van.” – Tornai József

MEGJELENT KÖNYVEK 282009. november 13 – november 26.A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátóadatbázisa alapján. A teljes lista és a mûvek további adatai aKönyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetôk meg.

LAPMARGÓ

Lelki bugyrok krónikája 32(Murányi Gábor)

Egy parasztíró radikalizmusa 33Csonka Mihály élete és világképe. (Szerk.: Romsics Ignác)(Laik Eszter)

KERTÉSZ ÁKOS

Ágika 34

A nyúlon túl 36Lewis Carroll: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalánFordította Varró Zsuzsa, Varró Dániel(Pompor Zoltán)

Üzenet a palackban 38Beszélgetés Tornai Józseffel(Mátraházi Zsuzsa)

Arab-svéd emigránsregény 39Jonas Hassen Khemiri: Montecore – Egy párját ritkító tigrisFordította Papolczy Péter(Pompor Zoltán)

Nemzeti könyvtárunk rejtett kincsei 41Gyûjtôk és gyûjteményekA Nemzeti Könyvtár gyûjteményes kincsei és történetük(Jolsvai Júlia)

Az Írástudó Háziember 42Beszélgetés Cserna-Szabó Andrással

SIKERLISTA 44

Lágy erô és kemény rock 46Interjú Simonyi AndrássalAmerikában úgy tartják, hogy ami nem látható a tévében, az nincsis. Szenzációs sztori, hogy éppen a mi nemrégiben hazatértwashingtoni nagykövetünket, Simonyi Andrást ismerhették megamerikaiak milliói egy showmûsorból.(Szepesi Dóra)

EMBERBEN KÖNYV

Goethe-szobor a könyvtárszobában 49Beszélgetés a múltról és a jövôrôl a Fischer testvérekkel(Mátraházi Zsuzsa)

KÖNYVIPAR

Húspogácsa a hamburgerben 50Beszélgetés Kocsis András Sándorral(K. J.)

KÖNYVHÉT 5

2238

– A kötet egyrészt régi dokumentumokat tartalmaz: a For-rás 1979 szeptemberi számát, amelyet teljes egé-szében a találkozónak szenteltek, Lezsák Sándorkézzel írt jegyzeteit, céduláit az ügyintézésrôl,besúgói jelentéseket. Illyés Gyula beszédétCD-n, valamint a kötet legnagyobb részétkitevô visszaemlékezéseket, esszéket ar-ról, hogy a résztvevôk hogyan gondolnaka 30 évvel ezelôtti eseményekre, és mitjelent számukra ma mindez.– Volt egy társaság harminc évvel ez-elôtt, akikkel elkezdtük a Fiatal Írók Kö-rén belül a beszélgetést. Nemsokára jötta rendszerváltás, sokfelé szóródtunk,volt, aki politikai karriert futott be, voltaki irodalmit, volt, aki tudományost. So-káig nem találkoztunk egymással. A lakite-leki filmszemlén merült fel Lezsák Sándor-ban, hogy harminc éve volt az elsô találkozás,és errôl meg kéne emlékeznünk. Elôvettük a ré-gi, 1979-es Forrást, amely ezt az eseményt meg-örökítette. Az új kiadvány alapját a korabeli fotók ad-ták, mert Bahget Iskander annak idején végigfotózta a ta-lálkozót. A kor és a találkozó hangulatát, akkori énünket kiváló-an visszaadják a felvételei. Iskander mindent megôrzött. Elkezd-tem összeszedni a társaságot, ami korántsem volt könnyû feladat.Valóságos nyomozást kellett folytatni – mint egy érettségi találko-zónál – hogy felkutassuk a résztvevôket. Nehéz volt rávenni az em-bereket, hogy megírják akkori élményeiket, le kellett gyôzniük szo-rongásaikat. Sokan eltávolodtak akkori eszméiktôl és magától apolitikától. Én magam is teljesen hátat fordítottam egy idôben apolitikának, és szinte Lezsák Sándor maradt egyedül, aki képvisel-

te mindazt, ami ott elhangzott. Na-gyon sokan nem vállalnak ma

közszereplést az akkoriak kö-zül. Volt, aki pártfunkcioná-

rius, volt, vagy besúgó, ésebbôl az okból nem

akart nyilatkozni, devolt olyan is, aki amúltját felvállalvabátran írt a kötetbeakkori érzéseirôl.Nem a régi sérel-meket akartuk fel-hánytorgatni, ha-nem újra beszélgetni

az akkori felvetések-rôl. Most van a berlini

fal lerombolásánakhuszadik évfordulója, de

ha megnézzük akkori írása-inkat, azt mondhatjuk, tulaj-

donképpen a folyamat már har-minc éve elkezdôdött. Akkoriban na-

gyon harcos, bevállalós társaság voltunk. Ahatalom nem bírta a tabusértést, rögtön retorziót alkalmazott. Mimár akkor demokráciáról, szólásszabadságról, nemzeti önismeret-rôl beszéltünk. A nemzeti önismeret kérdése központi kérdés volta találkozón, bár akkor mi magunk sem sejtettük, mennyire fontosés aktuális kérdés ez, ami harminc év múlva és éppoly megkerül-hetetlen, mint 1979-ben volt. Minden egyén a nemzetben éli mega maga sorsát Káintól Attilán át a mai napig. Már akkor is volt vi-ta köztünk, hogy melyik az elsô: a nemzetközpontú értéktudat,

KÖNYV CÍMLAP

6 KÖNYVHÉT

A berlini fal lerombolása 30 éve kezdôdöttDDookkuummeennttuummkköötteettaazz 11997799--eessllaakkiitteellkkii ttaalláállkkoozzóórróóll

Ez volt az elsô. Jelen volt a nagy öreg, Illyés Gyula,és számos, azóta szép karriert befutó fiatal értelmi-ségi. A téma a nemzeti öntudat, a nemzet eszméje.A kérdések és a rájuk adott válaszok ma is aktuáli-sak, talán aktuálisabbak, mint annak idején. A talál-kozó felidézése alkalmat adott a továbbgondolásra ésa jövôbeni eszmecserére. A kötet egyik szerkesztôjea friss Ratkó József-díjas Tóth Erzsébet költô, publi-cista, aki alaptagja volt a találkozónak.

vagy az értékközpontú nemzettudat. Ez a mai napig kérdés. Aszocializmusban nem lehetett nemzetrôl beszélni, csak internaci-onalizmusról. Illyés Gyula személye védôernyôt nyújtott atalálkozónak, hiszen hozzá nem mertek nyúlni a hatalom képvise-lôi. Az akkor erôszakosan elfojtott nemzeti sérelmek a rendszer-váltás után felszínre törtek, gondoljunk csak a körülöttünk zajlóháborúkra, az itthoni cigánykérdésekre, vagy a szomszédos orszá-gokban a magyarverésekre.– A nemzeti önvizsgálat a kötet írásaiban ma is elôkelô helyet kap.– Saját sorsunkon – sikereinken és kudarcainkon – keresztül kirajzo-lódnak az elmúlt harminc év eseményei. Van, aki nagyon személyesírást adott közre, van, aki inkább tudományos publikációt. Hihetetlenszomorú az elénk táruló kép: mindenki azt mondja, hogy a helyzetcsak romlott, a 30 évet elvesztegettük. A globalizáció kártékony hatá-sai ellen a gazdaságilag és lélektanilag felfegyverkezett országok job-ban tudnak védekezni, mint mi. A pártosodás teljesen eluralta az or-szágot, minden oldal csak a maga holdudvarára figyel, és hiányzik egycsoport, mely az egész nemzetért felelôsséget vállalna. Sokan tarta-nak attól, hogy elmondják, mit gondolnak a politikáról, hogy kire sza-vaznak, egyesek nagyon is vehemensen és másokat megbántva vé-delmezik nézeteiket. Mi senkit nem befolyásoltunk, mit írjon, mégisez lett a végeredmény. A könyvnek mégsem csak pesszimista kicsen-gése van, elkezdôdhet ennek nyomán egy beszélgetés, hogy mi lesz,mi legyen holnap. Ez a könyv azt fogalmazza meg, hogy lépni kell;nem lehet egyszerûen becsukni, és nem továbbgondolni, a tisztánlá-tást, az elszámolást segíti elô. Idézni szeretnék Illyés Gyulától egypasszust: „Valóságosan a jelent a múlt kétségbeesettjei viszik elôre. Amúltat is teremteni kell. Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják…s valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erô kell, mint ajövendôéhez: mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elren-dezett, a rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja azembert. A megíratlan idô egyszerûen el se megy: ködszerûen üli mega tájat és az elmét. Barbár, mint a teremtés elôtti sötétség.” EgyébkéntIllyés Gyulára szinte az összes írás nagy szeretettel és tisztelettel em-lékezik, ugyanolyan etalon maradt, mint annak idején volt. Pedig so-kan próbálják kikezdeni ôt is.– A résztvevôk hány százaléka vállalta a közremûködést?– Többen meghaltak már, de az élôk közül is kevesen vállalták.Legalább százötvenen voltunk annak idején, persze a megyei em-berekkel és besúgókkal együtt, ebben a kötetben harminc írás

szerepel, vagyis az egyötö-de. A névsor így is imponá-ló: Görömbei András, Már-kus Béla, Bíró Zoltán, Feke-te Gyula, Kulin Ferenc, Mó-zsi Ferenc, Szilágyi Ákos,Buda Ferenc. Kiss Gy. Csa-ba, Alexa Károly, Pálfy G.István, Lezsák Sándor, Nemannyira irodalmárok, mintinkább társadalomtudósokés esztéták. Én magambankevéssé tudom elválasztania kétféle tevékenységet. Má-jusban egy konferenciát isrendeztünk a témáról, tulaj-donképpen ez volt a könyvbemutatója. Tervezzük,hogy további konferenciá-kat szervezünk, leülünk be-szélgetni egymással.

Szénási Zsófia

KÖNYVHÉT 7

CÍMLAP KÖNYV

KÖNYVRÔL

FIATAL ÍRÓK TALÁLKOZÓJALakitelek, 1979-2009Szerkesztette Tóth Erzsébet,Agócs SándorAntológia Kiadó229 oldalCD-melléklettel, 2500 Ft

Mai, internethez szokott világunkban egyadott témáról hihetetlen mennyiségû és mi-nôségû adat áll rendelkezésünkre alig né-hány másodperc alatt. Ehhez vagyunk szok-va mi, a szülôi nemzedék, és ebben szociali-zálódnak gyerekeink is. Gyakran készpénz-nek vesszük, amit a neten találunk, és kétségnélkül, tényként fogadjuk el, amire rálelünk.Pedig a gigantikus intenetes adatmennyi-ségnek igen nagy a hibaszázaléka, számostéves, szándékosan vagy akaratlanul félretá-jékoztató információval találkozunk. Ezért isutaltam a minôségre az elején. Fontos, hogyki tudjuk szûrni a valós tényeket. Ebben azinformációs kavalkádban segít eligazodni aReader's Digest Kiadó impozáns méretû, akiadótól már megszokott minôségû, színesfényképekkel, ábrákkal és térképekkel il-lusztrált, papír formátumú kalauza. A Té-nyek tárházát családi kézikönyvnek szánták,amely több mint hatszáz oldalon kilencrésztémában közöl több mint félmillió, el-lenôrzött, valós adatot, információt. Minthirdetik: ez a könyv a világgal kapcsolatbanleggyakrabban feltett kérdésekre adott vála-szok gyûjteménye, amelyben tízbôl kilenc-szer megtaláljuk, amit keresünk. A világ-egyetem és bolygónk címû fejezet az Uni-verzum fejlôdésével, valamint a Föld és fel-színi formáinak kialakulásával foglalkozik abolygóktól a Föld geológiájáig, az óceánok-tól a természeti katasztrófákig. Az Élet aFöldön címû rész a növény- és állatvilág fej-lôdését, az evolúciót és az élôvilág fajainakváltozatosságát szemlélteti, a növény- és ál-

latvilág egykori és mai képvi-selôi mellett felhívja a figyel-met a kihaló fajokra és a ter-mészetvédelemre. Az embe-ri test témája fajunk biológiaifelépítését járja körül, megis-mertet a test mûködésével alegmodernebb orvostudo-mányi eredményeken ke-resztül. Az emberiség törté-nelme fejezete a világtörté-nelem legfontosabb periódu-

sait tárgyalja a kezdetektôl napjainkig. A Né-pek és nemzetek címû rész bolygónk jelen-legi geopolitikai helyzetét tárgyalja, megta-lálhatók benne a világ összes országánaklegfontosabb adatai térképekkel, zászlókkal,valamint néhány nemzetközi szervezet le-írása. A világgazdaság fejezete a világ ter-mészeti erôforrásait, pénzügyeit, kereske-delmét, mezôgazdaságát, közlekedését éstávközlését vizsgálja. A Kultúra és szórako-zás az emberi szellem legnagyszerûbb telje-sítményeit gyûjti egybe a vallás, filozófia,pszichológia, irodalom, képzômûvészet, ze-ne, film, média és sport területén. A Tudo-mányok és talányok fejezet a reáltudomá-nyok aktuális eredményeit fogja csokorba ageometriától a vegyészeten át az orvoslásig.A Kisenciklopédia hasznos információkat,statisztikákat, táblázatokat közöl. Az egyesfejezetekre átlag 60 oldal jut, ennél lényege-sen több csak a kultúrát és a népeket tárgya-ló fejezetekre, ezekre százon felüli. A többmint ezer fénykép, ábra, grafikon és idôren-di táblázat, valamint a kiemelésekkel és uta-

lásokkal ellátott kézikönyv nagy vonalakbanminden témát felölel. A figyelemfelkeltônyomdai szerkesztés, tördelés jól áttekint-hetô, és felhasználóbarát formában segíti atájékozódást. A könyv nemcsak az iskolásokminden korosztályának hasznos olvasmány,de a felnôttek is bizonyára sok új informáci-óra találnak benne.

Sz. Zs.

KÖNYV UNICUS

8 KÖNYVHÉT

MMiitt ttuudduunnkkaa vviilláággrróóll??Miért alakultak ki a lábak? Milyen volt a mogulbirodalom? Hogyan mûködik a testünk? Milyennépes Ausztrália? Hogyan fényképezzünk? Mi a szénciklus és a nitrogénciklus?

KÖNYVRÔLTÉNYEK TÁRHÁZANagyító alattaz egész világReader'sDigest Kiadó640 oldal, 9990 Ft

Sajátos hordozókon jelentek meg akkoribana reklámok: reklámbélyegeken, érmeken,számolócédulákon, használati tárgyakon.Természetesen a hirdetések alkalmazkodtaka körülményekhez: a háborús igényeknekmegfelelô termékeket kínáltak. Jellegzetesterméke volt az adott idôszaknak a Lysoformnevû fertôtlenítôszer, melyet számtalan fur-mányos eszközzel igyekeztek rátukmálni avevôkre. A vízzel hígítható szer a fronton ésa hátországban egyaránt nélkülözhetetlen –erre úton-útfélen igyekeztek felhívni a figyel-met, egyrészt a hangzatos szlogen segítségé-vel: „Tudja Ön már, hogy mi a Lysoform?”,melyet egy jellegzetes férfifejjel együtt sze-repeltettek a plakátokon, számolócédulákon,de még fogkefetartókon is. Egy késôbbi pla-káton Bortnyik Sándor a férfit katonaruhábabújtatta, és a szövegbôl az is kiderült, hogymár tudja, mi az a Lysoform. A sors furcsafintora, hogy a szer gyártója és forgalmazójaMurányi Iván vegyészmérnök (az elsô plaká-tokon még ô volt látható) a háború alatt vér-mérgezésben halt meg. Más termékekhezhasonlóan a Lysoformot is árulták olyan ki-szerelésben, melyre csak rá kellett írni a cí-met, és rögtön lehetett küldeni a harctérenküzdô férjnek, kedvesnek vagy barátnak. ALysoform reklámhadjáratának fontos elemeivoltak a már említett számolócédulák, me-lyeken a fronton, hátországban, kórházakban

készült fényképek voltak láthatóak,és csak annyi utalt rá, hogy reklám-mal állunk szemben, hogy alul sze-repelt a Lysoform logója.

Szintén népszerûségnek örven-dett a sósborszesz – használtákkülsôleg, belsôleg egyaránt. Elsô-ként Bráznay Kálmán fûszerkeres-kedô készítette el, finomszeszbenövényi keveréket és aromákatkeverve, majd felhígítva sós vízzel,illetve mentolt is adva hozzá. A világháborúidején a Diana márka lett a legismertebb éslegkedveltebb, elsôsorban fertôtlenítésreajánlották. Ebben az esetben is ahol lehetett,felhívták a figyelmet rá, hogy küldjenek hoz-zátartozóiknak sósborszeszt, mert ha nem,számtalan veszélynek teszik ki a harctérenküzdôket, és ha bármi bajuk esik, az itthonmaradottakat terheli a felelôsség.

A világháború alatt nyolc alkalommal bo-csátottak ki hadikölcsön-kötvényt, és eze-ket reklámozván erôs nyomást gyakoroltaka lakosságra: „Mondd, mennyit jegyeztél ahadikölcsönre fölösleges pénzedbôl ésmegmondom, szereted-e hazádat.” A lakos-ság eleinte lelkesen jegyezgette a hadiköl-csönöket, aztán kedvét szegte, hogy az elsôöt alkalom hasznát elnyelte az infláció ésmár nemigen volt megtakarítása sem. Ígyaztán a háború vége felé az állam kénytelenvolt a fronton harcolókat is hadikölcsön-jegyzésre ösztönözni.

Egészen furcsa vállalkozásokra is sor ke-rült a háború során, így például egy komp-lett lövészárkot állítottak fel a Pasaréten. Ottmindenki megnézhette, hogyan is élnek akatonák a távoli frontokon. Minden jellemzôvédépítménytípust felépítettek, drótsövé-nyeket, aknákat, tüzérségi fedezéket, gép-puskafészket, földalatti tiszti és legénységilakásokat. A belépôdíjakból származóösszeget az úgynevezett Auguszta Alap általalapított Nemzet Házára fordították. AGyorssegély Auguszta Alapot a háború ele-jén hozták létre, és ez volt az egyik legsike-resebb és legeredményesebb jótékonyságiszervezet, mely nevét József fôherceg hitve-sérôl kapta. A Nemzet Háza, a rokkant kato-nák otthona viszont csak terv maradt, meg-

valósítására soha nemkerült sor. Pedig a világ-háború évei alatt mégúgynevezett AugusztaHajót is üzemeltettek,mellyel minden nap lehe-tett hajókázni a Dunán, akellemes zenét hallgatvaés a Gerbaud süteményétmajszolgatva az embert jóérzéssel töltötte el, hogy

hajókázás közben jótékonykodik is: hozzáadegy téglát a leendô Nemzet Házához.

Máshol is rendeztek hasonló hadikiállításo-kat, bemutatták a katonák által a frontról ho-zott tárgyakat, az ellenségtôl zsákmányolteszközöket, fegyvereket. Rendeztek kiállításta hadikölcsönplakátokból, hadifényképekbôlés a fronton harcolók mûveibôl is.

Érdekes módon, alighogy kitört a háború,máris jelentek meg könyvek, melyek az addi-gi eseményeket tárgyalták, ilyen volt példáulA nagy háború írásban és képben címûmunka elsô része, melynek további füzeteifolyamatosan jelentek meg. Megjelentettekháborús naptárakat, almanachokat, zseb-könyveket, imakönyveket is. Fotópályázato-kat írtak ki, a beküldött képeket pedig az új-ságok lapjain közölték.

A kötet elvileg kétnyelvû: angol és magyar,de a fôszöveget csak magyarul olvashatjuk,és csak egy rövid kivonatot olvashatunk be-lôle a végén angolul. Csupán a képaláírásokatolvashatjuk mindkét nyelven. A könyv szer-zôinek neve csupán a 3. oldalon olvasható,alig találtam rájuk, talán egy szerzô ennél na-gyobb megbecsülést érdemelne, még akkoris, ha a kiadó a múzeum és értelemszerûenaz intézmény anyagából készült a válogatás.

Jó érzés kézben tartani a kötetet, érdekessilabizálni a korabeli hirdetéseket, plakáto-kat, vicces, hogy akkor is voltak sajtóhibák(de még mennyire). De lehetett volna jóvalbôvebb a válogatás, biztos vagyok benne,hogy legalábbis sajtóhirdetésbôl jóval többáll rendelkezésre, mint amennyi megjelent akönyv lapjain. Emellett a szöveg helyenkéntinkoherens, a kötet alaposabb szerkesztéstérdemelt volna.

Jolsvai Júlia

KÖNYVHÉT 9

UNICUS KÖNYV

PPuusskkaappoorrooss rreekklláámmhhaaddjjáárraattA Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumjóvoltából közelebbrôl is megismerkedhetünk az elsô vi-lágháborús hétköznapokkal. Méghozzá a korabeli reklá-mok segítségével.

KÖNYVRÔLS. Nagy Anikó, BabucsnéTóth Orsolya, Szoleczky Emese:MINDENÜTT HÓDÍTReklám a nagy háborúban(1914–918)MagyarKereskedelmiés VendéglátóipariMúzeum,104 oldal, 2800 Ft

Sehogysem akartam úgy kezdeni ezt a kiskönyvajánlót, hogy „akinek tetszett a Közle-kedik a fôváros címû album, az biztosan sze-retni fogja a Buszos könyvet is”, de mégiscsakígy kezdem, mert egyrészt ez a buszos könyv(így, kis b-vel, valahogy még bensôségesebbis a téma szerelmeseinek) csakugyan unoka-öccse, fiókája a közlekedôs „nagyobbnak”;másrészt egészen biztos, hogy mindenki ked-velni fogja, aki él és persze: mozog. Mert ki neszeretné viszontlátni gyermekkora pöfögôs-zörgôs-szuszogós járgányait, a nagy hûtôrá-csos-kereklámpás Ikarusokat, vagya háborút átvészelô orrmotoros-kétajtóst, vagy a már-már mo-dernnek mondható harmonikaaj-tós kockatestût?

Legát Tibor lesz az idegenveze-tônk, felszállás, kedves utasok,akarom mondani: olvasók, ipar-

kodjanak, kérem, ha nem akarnak lemaradni,és nyújtsák oda jegyeiket a kalauznak, fagylal-tot, zsíros, csöpögô ételt pedig odalent hagy-ni szíveskedjenek. 1949-tôl indulunk, megte-kinthetik majd menet közben a hazai busz-gyártás és városi közlekedés legfontosabb ál-lomásait, míg eljutunk 1981-ig, a szocialistatermelés utolsó évtizedének kezdetéig.

Fent említett Legát Tibor inkább csak akönyvei lapján idegenvezetôsködik, aztazonban kiválóan teszi – valójában újságíró,és a közlekedés szerelmese. Ez a gazdagon il-lusztrált kötet, amelyet nyugodtan nevezhe-tünk albumnak, egy Széki Dezsô nevû busz-vezetô fotóalbumának anyagára épül, akikezdô fotós és kezdô sofôr volt az ötvenesévekben. S ahogy Legát Tibor megjegyzi aköszönetnyilvánításban, Széki Dezsô való-színûleg maga sem sejtette, hogy fotói egy-szer milyen értékes és szórakoztató doku-mentumok lesznek az utókor számára.

A szerzô a már említett korszakhatárokonbelül három kronológiai egységre osztja

busztörténeti munkáját: 1956-ig,majd az '57 és '67 közötti évtize-det tekinti át, végül a (kötetbéli)végállomást kijelölô '81-es pon-tig. E felosztást egyrészt a törté-nelmi események, másrészt azazok hatására kialakuló termelé-si, közösségszervezési változá-sok indukálják. (Hogy teljes le-gyen a kép, a bevezetô egyéb-ként visszanyúlik egészen a ló-vasútakig, kompakt kis áttekintést kapunk

tehát közlekedés- azaz busz-történetbôl.)

E kötetet kézbe véve, azthiszem, nincs emberfia,aki ne a képeket nézegetnéelsô körben, a gyerekek lel-kesültségével falva ezeket ama már muzeális doku-

mentumokat. Talán vala-mi atavisztikus ösztöntmozgósítanak bennünka buszok, hiába, gyere-kek maradunk örökké.Új rendszámtábla a bu-szokon 1958-ban, kárfel-vételi jegyzôkönyv, aBSZKRT centenáriumibérletszelvényei 1949-bôl, Rákosi Mátyás-port-ré a MÁVAG-buszon,Ikarus 556-os egy '63-asNemzetközi Vásáron,

váltás az ülôkalauzrendszerre, és még sorol-hatnánk… És akkor le merem fogadni, hogy aképnézegetés után brigádnapló-részleteketfog olvasgatni a kedves olvasó, kíváncsian,mint a lopva szemezgetô nebulók, holottnincsenek ezek az idézetek elrejtve: még kiis emelték ôket pirossal a fotók mellé. Hátezeken aztán lehet ma szórakozni (kivéve,aki netán még maga is kényszerült ilyesmi-ket körmölni.) Például, hogy Nagy József, 19éves szerelôtanonc a jól látható tiltás ellené-re, miszerint illetéktelen személyeknek tilos

a buszok vezetôfülkéjébe ülni, úgy gondolta,gyakorolja kicsit magát, és az egyik szerelés-re váró jármûvet nekivezette egyenest abuszgarázs kerítésének. Ezzel a kerítésen1343, a buszon pedig 5500 forint kárt okozott.Vagy megtudhatjuk, milyen fejtörést okozottegy okvetetlenkedô sofôrnek, hogy a 64-esbusz tetejére fel lehetett pakolni a kofák áru-ját, de a 63-asra már nem – s vajon miért vanez így? És mivel úgy látszik, a virtuskodás agôz kieresztésének gyakori módja volt akko-riban, brahiból ô is nekivezette az Ikarustegy lámpaoszlopnak. S hogy fokozzuk az ab-szurditást, kiderül egy brigádnapló-bejegy-zésbôl: a koszorútartó kampókat képesekvoltak olyan járatokra felszerelni, amik a te-metô környékére sem mennek, miközben atemetôi járatokon meg gurulnak szerteszét akoszorúk. Bizony nem lenne annak a halott-nak a helyében, aki ezt kapja – jegyzi meg améltatlankodó sofôr.

De nem kevésbé izgalmasak a történeti ré-szek sem. A Fôvárosi Autóbuszüzem dolgo-zóinak mondhatni ellenzéki fellépése, az1962-es turistákkal telt, városnézô „suhanócsoda” szociálpszichológiai hatása a pestiek-re, a BKV toborzókampánya a 70-es évekbenolyan lenyomatai egy-egy korszaknak, mint apecsét a régi bérletigazolványon.

A minap egy rozzant belvárosi buszjáratonzötykölôdve svéd turistákkal elegyedtemszóba. Mondják, nem tudtak hol jegyet ven-ni: a megállókban vagy nincs automata, vagyha akad valahol, hát az biztosan rossz. Na ja,mit lehet erre mondani, jegyezzék föl a bri-gádnaplóban. Aztán még annyit kérdeztek,hogy ezek a buszok ilyen múzeumjáratok ná-lunk? Micsoda? – kérdezetem vissza értetle-nül. Merthogy ilyen jópofa, öreg járgányok,mondják, amiket ôk még nem is láttak sehol.Hát igen, mosolyogtam szerényen, nálunkmég ilyen is van: mozgó múzeum.

De ha önök többre és jobbra vágynak, minta svéd turisták, azt javaslom, ne hagyják ki azúj Legát-albumot.

Laik Eszter

KÖNYV UNICUS

10 KÖNYVHÉT

KÖNYVRÔLLegát TiborBUSZOS KÖNYVSzéki DezsôfotóivalJószöveg MûhelyKiadó, 240 oldal, 4990 Ft

MMoozzggóó mmúúzzeeuumm

– Ha már New Yorkban készülaz interjú, hadd kérdezzem,mit csinál ott? És vajon meg-csapta-e az Amerika-mítoszszele, ami köztudottan jelenvan a magyar értelmiségben?– A feleségem vesz részt a Co-lumbia egyetem PhD-prog-ramján, és ha így vesszük, csa-ládlátogatáson vagyok. De kü-lönben szorgosan dolgozom,mert olyan ez, mintha holmiösztöndíjat kaptam volna. Vanegy kiváló asztalom, a gép akezem ügyében. Harmadikéve csináljuk így. Szív Ernôneksok berlini füzet mellett van isegy amerikai füzete, megannyitárcával, amerikai történettel amúltból, a jelenbôl. De azt kellmondanom, hogy nekemAmerika és benne New Yorknem mítosz. Hétköznapi való-ság, amelyet szoknom kell –nem nehéz –, amellyel ismer-kednem kell, és ez sem olyan

nehéz. New York olyan reali-tás, amelyet nem lehet elhinni.New York csoda, folyamatos,szûnni nem akaró csoda. Kép-telenség.– Mit jelent egy idegen nyelvi

közegben magyarul alkotnivalamit? Persze tudom, hogycikkeket, tárcákat ír folyama-tosan, de ez mégis más.– Nekem nem más. Az én íróinyelvem nem az utca, a sürgö-lôdô-forgolódó ember, vagy fi-atalok alternatív nyelve, nemegy rontott, beszélt nyelv, ha-nem egy erôsen stilizált hang-zásvilágú megformáltság. Vol-taképpen mindegy, hol va-gyok, ha írhatok. A házban azegyik társaság spanyolul, amásik kínaiul, a harmadik an-golul beszél. És a New York-iutca is ilyen. Évek óta így írokBerlinben is. Csak asztalomlegyen. Én egy asztalnál márotthon vagyok.

– A Virágzabálók „terepe” Sze-ged, a Tisza és a város törté-nete a reformkor és a nagy ár-víz között. Olvastam, hogyszámos dokumentumot átta-nulmányozott a korszakról, decsalódni fog az, aki helytörté-neti elemeket keres benne. – Majd húsz évet éltem Szege-den. Ismerni vélem a városlelkét, természetét, hajlamait.Valószínûleg a legizgalmasabbvidéki magyar város, bár Hor-váth Viktor, akinek a töröktárgyú kiváló Pécs-regényétmost olvasom, biztosan vitat-kozna velem. Igen, Szegednekvan folyója, és ez nemcsak amindennapi életben, hanemaz élet mélyebb rétegeiben issokat jelentett. A 19. század-

ban a Tisza otthonosan járt-kelt a város különbözô ré-szeiben. A fôszereplôim élete,sorsa éppúgy kapcsolódott,folyt egymásba, mint ahogy afolyó kötötte össze a városré-szeket, a Palánkot, Alsó- ésFelsôvárost, a környezô falva-kat, például Tápét. – Fordulatos korszakba helye-zi szereplôit, ahol a multikul-turalitás, a soknemzetiségûlakosság egymás mellett élé-se – hol békésen, hol kevésbé– tablószerûen jelenik meg,és számos áthallása lehetsé-ges a 21. század elején is. – Ha áthallásosnak akar tûnnia szöveg, tessék a történelmetkérdezni. A dolog egyszerûenígy volt, a reformkor idején avárosiasságért, az ipar és ke-reskedelem virágzásáért szá-mos más náció volt a felelôs.Szegeden kiszorulóban voltakaz örmények, de erôs volt aszerb, a délszláv jelenlét, ép-pen emancipálódtak a zsidók,a németek pedig hagyományo-san erôs befolyással bírtak. Jó,erre én még behoztam a képbeegy cigány törzset is.– Álmokat, meséket, legendá-kat, mítoszokat olvasunk itt anemzetiségekrôl, elsôsorbana cigányokról. – Hat éve kezdtem ezt a re-gényt. A cigányok történetétmár régóta tervezgettem, és

KÖNYV INTERJÚ

12 KÖNYVHÉT

ÉÉnn eeggyy aasszzttaallnnáállmmáárr ootttthhoonn vvaaggyyookkDarvasi László regényelerombolja a romantikusnemzeti mítoszokat

KÖNYVRÔL

Darvasi LászlóVIRÁGZABÁLÓKMagvetô Kiadó672 oldal, 3990 Ft

Az ítészek igazi nagyregénynek neveztékDarvasi László Virágzabálók címû köny-vét, amelyben a történelem alulnézetbôlábrázolódik és írói technikájában a mági-kus realizmushoz közelít. A nemrég Rota-ry-díjjal jutalmazott szerzôt New Yorkbanértem utol egy netes beszélgetésre.

semmilyen aktuális késztetésnem fûtött. De úgy akartammegírni az életüket, a meséjü-ket, ahogyan a forradalmatvagy a harcokat is, hogy le-bontom, legalábbis kikezdema nemzeti mítosz romantikusallûrjeit és jellemvonásait.Csúnya szó, de azt akartam,hogy minden látomásosság,meseszerûség, legenda elle-nére kompatibilis legyen akára mával, akár a realitás idôt-lenségével az, amit írok ci-gányról, magyarról, szerbrôlvagy zsidóról.– Klára és a három testvér,Imre, Ádám, Péter szemszö-gébôl, mintegy történelmialulnézetbôl látjuk a 19. szá-zad fontos eseményeit, ezzelúj Kossuth-kép és nemzeti

mítosz tárul elénk, amely ahétköznapi ember szemüve-gén keresztül láttatja az ese-ményeket.– Jó, a mi képünk negyven-nyolcról az, hogy Petôfi szavala Nemzeti Múzeum lépcsôjén,és esik. Táncsics-kiszabadítás.A mi képünk a Baradlay test-vérek romantikus, szomorúhôsiessége. A nagyidai cigá-nyok kiábrándult számvetésemár kevésbé a hagyomány ré-sze. Aradon már jókat lehetbúsongani, a nagy nemzetigyászokban igazán otthonosakvagyunk. Tudunk pogromok-ról, lincselésekrôl, vérengzé-sekrôl negyvennyolcban? Ke-veset, pedig akadtak. A maiközéletet feszítô ellenétek ku-tyafenét se jelentenek azokhoz

az indulatokhoz képest, me-lyek a forradalom eseményeitis mozgatták. Az én figuráimmeglehetôsen tartózkodóan,ha tetszik, kissé távolról fi-gyelik az történéseket, s egy-szerre azt veszik észre, hogyaz ô életüket is darálni kezdia történelem. – Honnan a botanikai érdeklô-dés, amely áthatja és igazgat-ja a regény történetszövését? – A cím fordított a virágok,egyáltalán, a természeti meta-forák felé. De a virág mint mo-tívum már az elsô novelláim-ban ott van, A veinhageni ró-zsabokrok címû történetregondolok. És jó tíz éve voltegy regénytervem, ebbôl lettaztán a Virágzabálók, amelyegy tájkritikusról szólt volna.Különben az élete végén, aszámûzetésben Kossuth isnagy természetjáró lett. – Lassan fél év telt el a re-gény megjelenése óta. Sikerétnemcsak a pozitív kritikák jel-zik, hanem a Rotary-díj is. – A Rotay-díj szakmai elisme-rés, tehát nagyon fontos, örül-tem neki nagyon. Érdekes,hogy a Virágzabálókat az olva-sók önkéntelenül is összeha-sonlítják egy korábbi nagyre-gényemmel, a Könnymutatvá-nyosok legendájával. Én re-gényírás közben nem törô-döm az olvasóval; a regénnyeltörôdöm. Aztán hogy sikereslesz, vagy az lehet, nagy öröm.A kritika mindenesetre erôsérdeklôdéssel fogadta. És ezjó. Nagyon jó. – Mindig többféle mûfajbandolgozik egyidejûleg: cikket,mesét, drámát és regényt ír.Most is ez történik? És SzívErnô hogy van?– Igen, pontosan. Készülneknovellák, egy dráma, lesz egyPopeye-darab kecskeméti szín-háznak, és Szív Ernô is mun-kálkodik. Ha jól emlékszem, acsodákról írt a legutóbb, arrakapott fölkérést. Valami ilyes-mit írt meg, hogy ô a kis csodá-kat szereti. Az olyan csodákat,melyek már nem is látszanak,de persze mégis észre lehetôket venni.

Szénási Zsófia

INTERJÚ KÖNYV

Olasz–magyar – Magyar–olaszrégészeti kifejezések szótáraÖÖsssszzeeáállllííttoottttaa:: TTuullookk MMaaggddaa ééss MMaakkkkaayy JJáánnooss–– EElliissaabbeettttaa SSttaarrnniinnii kköözzrreemmûûkkööddéésséévveellA szótár idôhatárai az ôskor korai szakaszaitóla késô középkorig terjednek. A már megjelentangol és német változat anyaga mellett jelentô-sen bôvült a Mediterráneumra és a Római Biro-dalomra vonatkozó régészeti kifejezésekkel. ISBN 978-963-9655-14-0548 oldal, 5000 Ft

KrakkóA Magyarok nyomában külföldön nagy sikerû so-rozat Krakkó kötete ismét megjelent. Petneki Áronmûvelôdéstörténész összefoglalta a város történe-tét, közli Krakkó magyar vonatkozásainak krono-lógiáját, bemutatja az emlékhelyeket, felidézi ahozzájuk kapcsolódó legendákat és történeteket.ISBN 978-963-8477-47-7, 248 oldal,1800 Ft

Bethlen Farkas: Erdély történeteE hatalmas Erdély-történeti munka a mohácsi csata és a Bethlen Gábor ural-kodása közé esô idôszak egyik legfontosabb históriai jellegû szövege. AXVIII. században megjelent latin nyelvû mû teljes magyar fordítását az En-ciklopédia Kiadó teszi közzé 2000-tôl. Az 5. kötet az 1597-tôl terjedô idô-szakot tárgyalja.FFoorrddííttoottttaa:: KKaasszzaa PPéétteerr,, sszzeerrkkeesszztteettttee:: KKrruuppppaa TTaammááss,, lleekkttoorráállttaa:: JJaannkkoovviiccss JJóózzsseeffISBN 978-963-9655-13-3, 3000 Ft

A könyvek megrendelhetôk

az ENCIKLOPÉDIA KIADÓ raktárából1118 Budapest, Szüret u. 23. • Telefon/fax: 385-2120

info@artportal.hu • enciklopedia@nextra.hu www.enciklopediakiado.hu

RómaA Magyarok nyomában külföldön sorozat Róma-kötete Sárközy Péter iroda-lomtörténész munkája, aki 30 év óta tanít és él Rómában, mint a római LaSapienza Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének tan-székvezetô professzora.Az örök város, Róma magyar emlékeit mutatja be – bôséges képmelléklettel –a kulturális múltunk iránt érdeklôdô olvasóknak.ISBN 978-963-9655-14-0, 360 oldal, 2600 Ft

AZ ALMANDIN BOOKS KIADÓ KARÁCSONYI AJÁNLATA

KÖNYVHÉT 13

Univ. Prof. Dr. Gerhard W.Hacker – Ursula Demarmels:AZ EGÉSZSÉG ÚJ DIMENZIÓJA

Ez a hasznos, az egészség szem-pontjából számos új információttartalmazó könyv megmutatja,mit tehet az ember, hogy meg-védje magát azoktól a veszélyes,emberre, állatra, természetreegyaránt káros hatást kifejtôjelenségekkel, technikai vívmá-nyokkal szemben, mint pl. a mo-bitelefon, a mikrohullám, a fi-nompor, a geopatikus zónák,nem is beszélve az élelmiszerek-ben lévô mérgezô anyagokról..A szerzôk útmutatást, megoldásijavaslatokat adnak egyrészt ter-mészettudományos szemszög-bôl, másrészt spirituális oldalrólmegközelítve a témát.

216 oldal, 135x215 mm,keménytábla + védôborítóÁr: 3000 FtMegrendelhetô:megrendeles@almandin.huwww.almandin.hu

Többféle mûfajbana kisebbeknek„…mi a legjobb Karácsonykor? Hátpersze – a meglepetés!” Vakond igazikarácsonyt akar rendezni, fôleg barát-jának, a kisegérnek. Kerít fenyôfát,szépen feldíszíti, tetszik is a nyuszinak,a mókusnak, a verébnek. De valaki ti-tokban és kárörvendôn lesi a szorgos-kodót. Varjú néne másképpen képzeliel a meglepetést. Felkapja, és eltûnik afával. Vakond ugyan tettenéri a tolvajt,de az már minden ehetôt elfogyasz-tott, és ripityára törte csôrével a fe-nyôt. Mindenáron meg kell menteni akarácsonyt! Vajon mi a megoldás?Megtudjuk A vakond és a karácsony c.Zdenek Miler–Hana Doskocilová-kö-tetbôl. A vakond különleges szerepbenbukkan fel a Nagy mesekönyvben, ittugyanis ô mesél, elmondja legkedve-sebb történeteit – nagyobb része pró-za, vers öt van benne – Festô bátyó-nak, az ôt kitaláló Z. Milernek. Ebbôl akönyvbôl kiderül, hogy rajzolója elô-ször filmen formázta meg népszerûvévált mesehôsét. Aki aztán a négy évmúlva, 1960-ban kiadott, A vakondnadrágja c. kötet után, számos képes-könyvben folytatta karrierjét. (Fordí-totta: Balázs Andrea.)

A karácsony nemcsak családi ünnep,hanem a szeretetet mindenek elé he-lyezô Jézus születésének évfordulója.Errôl az ünneprôl (és Isten fiáról) szóesik abban a könyvben, amelyben a fô-szereplô kisfiú így lelkendezik: „Én akarácsonyt szeretem a legjobban /…/,akkor rengeteg ajándékot kapunk.”Sztelek Csilár Döme c. kötete alcímeszerint beszélgetôskönyv kicsiknek. Ezazt jelenti, hogy elolvasva szülônek és gye-reknek beszélgetnie kell azokról a dolgokról,amelyekrôl ebben a szerzô által színes ké-pekkel gazdagon illusztrált könyvben szóesik. A tíz történet a család egyszerû, min-dennapi életébe nyújt betekintést. D. az óvo-dában, D. kórházba kerül, D. megtudja, hogyhamarosan kistestvére születik, szülei örök-be fogadnak egy roma kisfiút, új lakásba köl-töznek, D. megismerkedik (majd összebarát-kozik) egy szellemi fogyatékos kislánnyal.Ilyen szituációkat lehet feldolgozni a gyer-mek és felnôtt olvasónak közösen. Nem isszólva a halál kérdésérôl, az isteni gondvise-lésrôl. Minden fejezet végén a cselekmény-

nek megfelelô imádság olvasható, és a szerzôutal a kapcsolódó bibliai igeversekre.

József, a derék ács és ifjú, áldott állapotbanlévô felesége kénytelen útra kelni. Mária egyszamár hátán ülve teszi meg az utat Betlehe-mig. Velük tart a nemrég született Kiscsacsi,aki boldog, amikor anyja helyett ô kénytelenvinni a fiatalasszonyt, aki hamarosan meg-szüli – egy istállóban, mert másutt nem kap-tak szállást – Jézust. A négyéves kortól aján-lott kötet – Peter Spangenberg Kiscsacsi út-ja a jászolig – a címszereplô kalandjai alapjánmeséli el a karácsonyi történetet, amelybenfényesen ragyog az utat mutató csillag, elhoz-zák ajándékaikat a napkeleti bölcsek, s kö-

szöntik az Üdvözítôt a pászto-rok. József pedig hálás Kiscsa-csinak és az anyjának. (Illuszt-rálta: Dorothee Möller. Fordí-totta: Zámbóné Tóth Erzsébet.)

Sajnos gyakran hallani, hogyitt vagy ott kigyulladt a kará-csonyfa. Komolyabb esetbenakár a tûzoltókat kell segítségülhívni. Rainer CrummenerlTûzoltók c. könyve az ô felada-taikkal ismertet meg bennün-ket. Ezeknek a jól felkészült éssokoldalúan képzett, bátor, ön-feláldozó embereknek nemcsak tûzeseteknél kell helytáll-niuk. Balesetekhez, állatokmentéséhez, árvízi mentéshezis hív(hat)ják a tûzoltókat, akika nap 24 órájában szolgálatbanvannak. Szó esik a mûszaki fel-

szerelésükrôl, de arról is, kibôlés hogyan lesz, lehet tûzoltó. Aszerzô leírja, hogyan folyik amentés vízen, földön és levegô-ben. A könyv elején történetivisszatekintést kapunk, a végénpedig mellékletként tanácsokat

ahhoz, mit tegyünk, ha tüzet észlelünk, pl.hogyan használjuk a poroltót, hogyan lehettûzjelzôvel riadóztatni a tûzoltóságot, ho-gyan viselkedjünk tûz esetén. (Fordította:Francz Magdolna.)

Szepes Mária Pöttyös Panni-sorozatábólmost az Eleven képeskönyv jelent meg, eb-ben nincs szó a közelgô ünneprôl, de mertnagycsoportos óvodásoknak és kisiskolások-nak ajánlott, itt kell szót ejteni róla. A cselek-mény a tízrészes mesefüzérben akár való-ban megtörtént eseményeket, mindenesetrenem csak elképzelt eseteket-epizódokat örö-kít meg. Ezeket nem sorolom fel mind, hi-szen Panniék óvodájában zajlik az élet: lezaj-

KÖNYV GYERMEK, IFJÚSÁGI

14 KÖNYVHÉT

KKaarrááccssoonnyyrraa ééss aa ttééllii sszzüünniiddôôrree

lott a rajzverseny díjkiosztása, elkészült azezermester Rónai bácsi keze munkája nyo-mán egy hat keréken gördülô famozdony. Azöreg tervei alapján és irányításával gyönyörûsziklakertet varázsolnak a lakótelepre.Ugyanakkor az óvodában élôsarkot alakíta-nak ki. Amikor Eszti néni közli velük, hogymásnap érdekes látogatóik érkeznek egy„másik óvodából”, a gyerekek kíváncsiságanem ismer határt. Aztán kiderül, díszhalóvo-dások „jönnek”, természetesen akvárium-ban. Majd kellemetlen hírt közöl Pannival anagymamája: a zenélô, színes szökôkutat va-lakik tönkretették. Rónai bácsi sejti, kik a tet-tesek… Az eleven képeskönyv pedig nemmás, mint diafilm, amely messzi tengerekrôl,delfinekrôl és cápákról mesél az óvodások-nak. (Illusztrálta: Gyôrffy Anna.)

A Hercegnôk a nagyvilágból c. gyönyörû-en illusztrált albumot elsôsorban bizonyáraa lányok vennék kézbe egy valódi óvodában,de a fiúkat is érdekelhetik ezek a világ min-den tájáról összeválogatott legendák. A világlegkülönbözôbb helyeirôl „összegyûlt” her-cegnôk csodálatos utazásra, távoli tájakra in-vitálják a kis olvasókat Katell Goyer rövidmeséi és Misstigri pompázatos színes grafi-kái segítségével. A tizennégy egzotikusszépség között van ismerôs: Seherezádé, azEzeregyéjszaka mesélô és életmentô herceg-nôje. De képviseltetve van a távoli Grönland,Tahiti és a messzi Japán, India, Kína. Rosettefrancia, Sorenza olasz, Oihana spanyol, Nay-eli inka, Rehani afrikai, Neferure egyiptomi,Natasa orosz hercegnô. A képek kiemelik jel-legzetes vonásaikat, megmutatják tipikus öl-tözéküket, és markáns környezetbe helyezikôket. (Fordító: Burján Monika.)

Szécsi Margit humoros, ritmusos, rímesverses meséje, az Eszem a gesztenyét, kis-gyerekeknek szóló (játék)krimi (krimiparó-dia). Miközben Fülöp fellép a cirkuszban, avagányok elrabolják a családját… Ha megfor-dítjuk a kötetet, Nagy László népmesei ihle-tésû, versben írt meséjét olvashatjuk a be-szélô kismalacról, aki mindent megeszik, decsak nem nô, nem hízik, ahogy a szegényem-bernek ígérte. Miután levágják, a gömböcemég mohóbbnak bizonyul, mint a Csodama-lac volt… (Illusztrálta: Nagy András.)

RegényeknagyobbaknakA fôiskolai hallgató, David albérletet keres.Megakad a szeme egy furcsa hirdetésen: aszokásos feltételek mellett a fôbérlô kiköti,hogy a beköltözônek „szeretni kell a macská-kat, a gyerekeket és a sárkányokat”. Az ifjú el-foglalja a szobát, s megkedveli Mrs. Penny-kettle-t meg annak 11 éves kislányát, Suzyt,

de hamar rájön: anya és lánya titkolnak vala-mit. Késôbb már úgy érzi, mintha bolondok-házában élne. (Talán nem véletlenül ez a lak-címük: Hóbortos köz 42.) Az anya kézmû-ves, agyagsárkányokat készít fazekasmûhe-lyében. De ezekkel a sárkányokkal nem stim-mel valami, töpreng a fiú. Lucy pedig egymókus sorsáért aggódik. Miután szomszéd-juk kivágatta a közelben álló tölgyfát, a mó-kusok messzire költöztek. A varjú megsebe-sítette Gesztenyét meg kell menteni, ebbensegít David, ám mesét is követel tôle a kis-lány, és David belekezd a történetbe. Chris d'Lacey Tûzkönny c. regényét Tótisz Andrásfordításában élvezhetik a 12 éven felüliek.

Egy fiú még 14 évesen elindult a szülôvá-rosából Koppenhágába, hogy mint dráma-író szerencsét próbáljon – színpadi sikerrôlálmodik, miközben egy alagsori szobácská-ban nyomorog. Egy részeges, közönségesalaktól bérli ezt a helyiséget Hans ChristianAndersen, ahová egy napon bekopog a házi-gazda árván maradt kis unokahúga, akivel anagybácsi durván bánik A fiatalemberösszebarátkozik Gerdával, elôször is enni adneki, kevés pénzébôl ruhát, cipôt vesz – ésgyakran mesél a kislánynak. Közben küzddarabja bemutatásáért. Viszont nem küzdeléggé elszántan a szerelméért, a szép, te-hetséges Lináért, akinek darabot ír, mert alány színésznô akar lenni… Balázs ÁgnesAndersen, avagy a mesék meséje c. regé-nyében valós elemekbôl és a legismertebbmesékbôl komponálta ezt az elbûvölô törté-netet, amelyben megelevenednek a nagymeseíró (mert elbeszélô volt, s bár dolgo-zott színházban, nem színpadi szerzôként)figurái. Viszont színésznô eredetileg akönyv szerzôje, akinek e romantikus törté-nete itthon és külföldön is sikert aratottszínpadi mûként. Sôt, balettváltozata is van.(Szegedi Katalin finom, mesés-valós színesgrafikái díszítik a kötetet.)

A végén pedig egy vidám, de ugyanakkorizgalma és helyenként érzelmes ifjúsági re-gény, írója Nógrádi Gábor, akinek új könyve

a PetePite párja. Abban apa és fia, ebbenanya és lánya cserélnek személyiséget. Itt atudós nagyapa elôbb a macskán és a kutyánhajtja végre a személyiségátalakítást. Bobimenekül a fára a cirmos elôl! Ennek a meta-morfózisnak – a mesélô, azaz a tízesztendôsMesi (Emese) szerint „személyiségmetaizé-nek” – szemtanúja a folyton árgus szemek-kel leskelôdô szomszédasszony. Rózsi néniúgy elképed, hogy még a rendôrséget is ki-hívja. Pedig akkorra már anyán és lányán isvégrehajtotta a kísérletét Tata. Csak fél óraaz egész, ígéri. Csakhogy közben kis balesettörténik: kiborul a metamorfolaj. Anélkülpedig nem megy a visszaváltozás. Így aztán

Mesi és anyukája hosszabb ideig kénytelena másik szerepét játszani. Csakhogy ettôlotthon, a suliban (Mesi ötödikes, édesanyjaugyanabban az iskolában tanár) és a hétfôdélutáni focimeccsen feje tetejére áll a világ.Különösen azért, mert Mesi szülei elváltak,anyjának udvarol egy bizonyos Emil, apja újtársa pedig gyermeket vár. A két mit semsejtô férfi fel-felbukkanása ôrületbe kergetiTata kísérleti alanyait; illetve viszont. Azanyu én vagyok! bizonyára tovább szaporít-ja az író rajongóinak számát.

Cs. A.

Balázs Ágnes: Andersen, avagy a mesék mesé-je. Móra, 203 old, 3390 Ft; Crummenerl, Rai-ner: Tûzoltók. Tessloff és Babilon, 48 old, 2570Ft; D' Lacey, Chris: Tûzkönny. Könyvmolykép-zô, 264 old., 2999 Ft; Goyer, Katell: Herceg-nôk a nagyvilágból. Könyvmolyképzô, 28 old.,3390 Ft; Miler, Zdenek – Novotny, J. A. – Dos-kocilová, Hana: A vakond és a karácsony. Mó-ra, 35 old., 2390 Ft; Nógrádi Gábor: Az anyuén vagyok! Móra, 187 old., 2190 Ft; Nagy me-sekönyv. Móra, 100 old., 2990 Ft; Spangen-berg, Peter: Kiscsacsi útja a jászolig. Kálvin, 63old.,1700 Ft; Szepes Mária: Eleven képes-könyv. Móra, 49 old., 2490 Ft; Szécsi Margit:Eszem a gesztenyét – Nagy László: Csodama-lac. Holnap Kiadó, 64 old., 1900 Ft; SztelekCsilár: Döme. Kálvin Kiadó, 179 old., 1700 Ft

KÖNYVHÉT 15

GYERMEK, IFJÚSÁGI KÖNYV

Ez az enciklopédia nyolc nagyobb témakörtfog át. Ezek, azaz a fejezetcímek: A világ-egyetem, Bolygónk, a Föld, Az élô bolygó, Azemberi test, Országok és népek, Világtörté-nelem, Mûvészet és kultúra, Tudomány éstechnika.

Üssük fel találomra a könyvet, nézzünk egyoldalpárt, hogyan épül fel például a Híres ze-neszerzôk c. rész. A cikk ún. leadjében meg-határozza a klasszikus zenét: „…általános ér-telemben véve a komolyzenével azonos,vagyis magasabb szintû mûértést igénylô ze-ne. Szabályai a 16. század közepétôl a 19. szá-zad elejéig alakultak ki. Magát a kifejezést,amely a zene aranykorára utal, a 19. századelejétôl használják.” Ezután rövid szakaszokmegismertetik a gyerekeket Vivaldival,Bachhal, Händellel, Mozarttal, Beethoven-nel, Wagnerrel és Csajkovszkijjal. Bach port-réja alatt pluszban érdekes információ olvas-ható. Beethoven képe alatt ugyanúgy. Mozartszobrának fotója mellett szintén található kétfigyelemkeltô mondat. A Hattyúk tava min-den idôk legnépszerûbb és legtöbbször elô-adott balettja – áll egy színházi felvétel rep-rodukciója mellett. Az angol operettet ittszövegben és képben a kizárólag vígoperá-kat író, sikeres William S. Gilbert és Arthur

Sullivan képviseli. Jó tudni címszó alatt ol-vashatjuk a legfontosabb tudnivalókat. Aztánkeretben a szimfonikus zenekarról kapunkpontos, rövid információt. S minden oldal-párhoz tartozik utalás a témához csatlakozóoldalpárokról, itt konkrétan a Reneszánszra,A muzsika hangjai-ra, a Színpad és színház-ra valamint a Hangra .

De jó, ha továbblapozunk, mert így kiderül,A világmindenség könyve foglalkozik a 20.századi irányzatokkal (gospel, rhythm andblues, dzsessz) divatokkal (rock'n'roll, metál,pop, folk, country), a ma könnyûzenéjével(soul, trance, techno, house). A képek TinaTurnert, Madonnát és Elvist mutatják.

A világegyetem keletkezésétôl eljut az ol-vasó a modern világ jelenségeihez, átlépveegészen az új évezredbe. De elôtte már min-den lényegeset megtudtunk a galaxisokról, aNapról és a Naprendszerrôl, a Holdról és azûrutazásról. Tovább lapozgatva az élet kez-detérôl, a növényi életrôl, a rovarokról, hül-lôkrôl, kétéltûekrôl, halakról, madarakról tá-jékozódhatunk. A kötet leghosszabb fejeze-tének élén áll, amit az emlôsökrôl és a fôem-lôsökrôl tudni kell. Az emberi test bemutatá-sa a külsô testrészekkel indul, folytatódik acsontok és izmok, az emésztés és kiválasz-tás, a szívmûködés, az agy és az érzékszer-vek, a szaporodás és születés ismertetésével,és a betegségekkel zárul.

A hét földrész jellemzése úgy történik,hogy a tájakról, a népességrôl, a növény- ésállatvilágról ad adatokat és lenyûgözô illuszt-rációkat. A világtörténelem „vázlata” a má-sik terjedelmesebb fejezet. A két legrégebbi,a mezopotámiai és az egyiptomi civilizáció-tól kezdve az ókori Indián és Kínán, Görög-országon, Rómán, a középkori Európán,

Ázsián át jutunk el idôben a reneszánszig, afelfedezések koráig, az ipari forradalmakig.De igazi társadalmi-politikai forradalmakrólés háborúkról is szó esik, egészen a számító-gépes forradalomig ebben a részben. A mû-vészetek és a kultúra fejezet gazdagabb, mintamilyennek címe ígéri: a sportról és a világ-vallásokról is itt olvashatunk. Mibôl van azanyag, amelynek két megjelenési formája azélô és az élettelen? Atomokból. Az atomokhárom fô része az elektron, a neutron és aproton. „A 20. század második felében a tu-dósok felfedezték a kvarkokat és a gluonokat.Ezek a tovább nem bontható atomi részecs-kék.” Honnan jön a fény? Mik a hang jellem-zôi? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk.Az elektromosság az energia leggyakrabbanhasznált formája. A hô az energia egyik for-mája. A Földön majdnem minden anyagnakvan mágneses ereje. Az erô a testek mozgá-sához szükséges hatás.

Majd a távközléssel, a mûholdakkal valómegismerkedés után a szárazföldi, vízi és lé-gi közlekedéssel fejezzük be világ körüliutunkat. A kötet pedig hasznos név- éstárgymutatóval zárul.

Cs. A.

KÖNYV UNICUS

16 KÖNYVHÉT

AAzz eeggéésszz vviilláággeeggyy kköötteettbbeennA korszerû mûveltség megalapozója, a tudásmegszerzéséhez vezetô kalauz ez a képes gyer-mekenciklopédia, amelyet már a 8 éveseknek ér-demes kézbe adni, mert jól olvasható, s a sokféletényt, adatot tartalmazó leírásokat színes fotók,ábrák egészítik ki. Az egész világról átfogó képetadó tömör ismeretterjesztô szövegeket egészen

biztosan használhatják 14 éves korukig, segítséget ad(hat) akár házi feladatok megírásá-hoz is. A kötet tartalma és kivitele mindenképpen alkalmas érdeklôdésük felkeltésére.

KÖNYVRÔLA VILÁGMINDENSÉGKÖNYVEKépes gyermek-enciklopédiaMóra Kiadó208 oldal, 6990 Ft

– Az elmúlt évek iskolai agresszi-óval kapcsolatos esetei késztet-ték a könyv megírására?– 1998-ban megjelent egy köny-vem „Pszichológiai rendelle-nességek gyermekkorban” cím-mel, és azóta sokfelôl ösztönöz-tek, hogy írjak hasonlót a serdü-lôkorról is... Eddig sem idôm,sem merszem nem volt hozzá,ám az elmúlt években oly mér-tékben növekedett a gyermek-és serdülôkorral összefüggôkonfliktusok száma, hogy úgyéreztem, nem halogathatom to-vább a dolgot. Elôször egy kö-tetre gondoltam, eredetileg ígyis állapodtunk meg a Saxum ki-adóval – írás közben azonban atéma „túlfolyt a határon”.– Miért kellett hozzá bátorság?– Szakmai szempontból összetet-tebb és nehezebb feladat a serdülô-korról írni, mint a gyermekkorról. Atéma azonban nem kevésbé fontos.– Milyen problémakörökkel foglal-koznak az egyes kötetek?– Hagyományosan két nagy cso-portra osztják a serdülôkor pszi-chológiai nehézségeit: externali-záló és internalizáló problémákra.

Az elsô esetben a konfliktusok akülvilággal szembeni viselkedés-ben mutatkoznak meg, a gyerekilyenkor magatartásával mintha„visszaütne” az ôt érô provokáció-kért – ilyen jellegû gond példáulaz agresszió, a hiperaktivitás, vagya bûnözés. Errôl a problémakörrôlszól az elsô kötet. A második eset-ben, tehát az internalizáló problé-mák esetében, az érintett személyinkább saját maga ellen fordul: ön-marcangolással reagál a külvilág-ból érkezô negatív ingerekre, dep-resszív lesz, kábítószer- vagy más

függôség keríti hatalmába – ezlesz a második kötet témája. Vé-gül egy teljes kötetet szentelek aserdülôkori szexualitás kérdésé-nek, ebben a kötetben a partner-kapcsolatok, a nemi identitás, va-lamint a nemi élet konfliktusaikapnak majd helyet. – Milyen útmutatót tud javasolniaz elsô kötetben bemutatott gon-dok esetében? A hiperaktivitás,vagy az iskolai agresszió példáulmind a tanárokat, mind a szülô-ket és diákokat komoly nehézsé-gek elé állítja…– Érdekes, hogy a hiperaktivitásalapeseteinek tökéletes példáiMilne Micimackójának szereplôi.Elsô pillanatara meglepônek tû-nik, hogy Tigris, Micimackó, Ma-lacka, Nyuszi, sôt még Füles ishiperaktív. Ez a nézet tulajdon-képpen a köznyelvben hiperakti-vitásnak nevezett probléma ki-terjesztése. A szakirodalombanmár régen nem ezzel a névvel il-letik a jelenséget, hiszen annakvalójában nem a túlmozgásossága legfôbb jellemzôje, hanem a fi-gyelemzavar. A figyelem zavará-nak különbözô jellegzetes formáipedig nagyon is jelen vannak aMicimackó szereplôinél. Az a be-nyomásom, hogy a figyelemzavar

már nem is kórkép, hanem kor-kép, hiszen a mai gyerekek 60-70százalékát be lehet sorolni a fen-ti típusokba.

Az „Iskolai agresszió” alfejezet-ben megpróbáltam csoportosítaniaz agresszió fajtáit. A rangsorkép-zô viselkedés – fôleg fiúk esetében– például evolúciós jelenség: a fiúkütközés útján ismerkednek a világ-gal, megpróbálják magukat elhe-lyezni benne, és az így kialakult én-képet viszik magukkal tovább. Areaktív agresszió már nem szeren-csés: az ilyen gyerekek ugyan nemkezdeményezik a konfliktust, dehajlamosak arra, hogy mindenféleingert szándékos sérelemnek élje-nek meg, és agresszióval reagálja-nak rá. Rendszerint népszerûtle-nek a csoportban, és veszélyezte-tettek, mert antiszociális iránybafejlôdhetnek. Ôket mogorváknakszoktam nevezni. A harmadik eseta kötekedô agresszió, ez a legfon-tosabb kategória az iskolai ag-resszió szempontjából. Az ilyengyerek kezdeményez: agresszív vi-selkedésével le akarja nyûgözni akörnyezetét, a népszerûségre hajt– ennek érdekében fizikailag bánt-ja és lelkileg megalázza társait. Las-san el is jutottunk a bûnözéshez ésaz antiszociális személyiséghez. Aszakma csak 18 éves korban beszélantiszociális személyiségrôl, hol-ott pontosan látjuk, hogy akár máróvodás korban jelen lehetnek en-nek a személyiségtípusnak a csírái. – A probléma megoldásához nyil-ván elsôsorban a pedagógusok-nak kellene megfelelô képzéstkapniuk.– Évek óta deklarálom, hogymivel ismerjük a tüneteket,még kisgyerekkorban kéne élni

a prevenció legklasszikusabbformáival. A mostani pedagógi-ai gyakorlat a fejlesztô pedagó-gusokra hárít minden problé-mát, holott a pedagógus elôttegy gyerek áll, a maga teljessé-gében – nem lehet ôt szétszed-ni, nem mondhatjuk, hogy a„normál” pedagógia csak eddigfoglalkozik vele, innentôl majda fejlesztô, vagy a logopédus.

Ebbôl a megközelítésbôl csakbaj származik.– A második kötet a befelé fordu-ló gyerekekkel foglalkozik. Gon-dolom, ebben a problémakörbenis sok a változás, például a dep-resszió megítélésében...– A szakma régebben nem fogad-ta el, hogy egy gyerek is lehet dep-ressziós. Pedig lehet, bár nemegészen úgy, mint a felnôtt: nembiztos, hogy levert, magába ros-kadt és letargikus, sôt, általábaninkább irritábilis, ingerlékeny ésagresszív. Az okokról is sokat ír-tam, valamint a szülôi és pedagó-gusi teendôkrôl. Ez utóbbi rendkí-vül fontos, mert a depresszió vég-kifejlete gyakran katasztrofális. – Mennyire van jelen a szakiroda-lomban a serdülôkor mint téma?– Én magam jórészt külföldi szak-irodalmakból tájékozódtam, jegy-zéket is mellékeltem minden feje-zethez. Nálunk ritka a közérthetôstílusú írás a témában, pedig énkomolyan hiszem, hogy szakmánklegelmélyültebb következtetéseiis megfogalmazhatóak úgy, hogyne csak a szûk elit értse meg azo-kat. A serdülôkorról jóval keve-sebb ismeretterjesztô, eligazítókönyv szól, mint például a baba-gondozásról és -nevelésrôl.

Szénási Zsófia

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

18 KÖNYVHÉT

A figyelemzavar nem kórkép, hanem korképRRaannsscchhbbuurrgg JJeennôô aa sseerrddüüllôôkkoorrrróóll

Az utóbbi tizenkét esztendôben az év közbeni tanítás után min-den nyarát könyvírással töltötte. Nemrég megjelent egy háromrészesre tervezett könyvsorozat elsô kötete a serdülôkor problé-máiról, a közeljövôben jelenik meg a második kötet, és nyárrabefejezi a harmadikat. Tervei szerint ez lesz élete utolsó könyve.

KÖNYVRÔLRanschburgJenôNYUGTALANGYEREKEK(Az élet dolgai)Saxum Kiadó,240 oldal, 1480 Ft

Julia Navarro (Madrid, 1953) újságíró, pályája során a sajtószámos területén dolgozott. Eddig több esszét és tanulmány-kötetet jelentetett meg, az igazi sikert azonban a 2004-ben ki-adott A Szent Lepel titkos szövetsége címû regény hoztameg neki, amely eddig félmillió példányban kelt el és többmint húsz nyelvre lefordították (magyar nyelven 2006-ban je-lent meg). Második regénye az Agyagbiblia (ez is olvashatómagyarul) szintén példátlan sikert aratott nemcsak a spanyol,hanem a nemzetközi könyvpiacon is. Az Ártatlanok vére cí-mû új regénye a korábbi kettôhöz hasonlóan izgalmas törté-nelmi thriller, Navarro különleges, egyéni meseszövésénekés stílusának jellegzetességeivel. A történet a katárok 13. szá-zadi elpusztításával kezdôdik, és ennek történelmi nyomaimozgatják a szövevényes cselekményt, keresztül évszázado-kon át napjainkig, amikor az Európai Unió TerrorizmuselleniKorrodinációs Központja veszi fel a küzdelmet a terroristák-kal, együttmûködve a Vatikán „titkosszolgálatával”.

(Részlet a regénybôl)Raymond megvetô tekintettel pillantott rá. A férfi csak egy bér-gyilkos volt, egy azok közül, akik a Jugoszlávnak és Karakoznakdolgoztak. A kiejtésébôl rájött, hogy Dél-Franciaországból szár-mazik. Kereskedô, aki a halállal üzletel.– Lehet, hogy beszélnem kell a fônökével.– Nos, tudja, hogyan érheti el; de eszébe ne jusson az otthoni szá-mán keresni, az a telefon nem biztonságos; ne kövessen el újabbhibát. Ami a pénzt illeti…– A szokásos csatornán keresztül küldöm.– Felmentek az árak, tudja; a megbízatás bonyolultabb volt, mintgondoltuk.– Elôször ellenôrizzük az áru minôségét, és utána majd beszélünkaz árbeli differenciáról. Most, ha megengedi, látogatót várok.– A lányt? Nincs Párizsban.– Maga honnan tudja?– Mi gondoskodunk a párizsi biztonságáról, nehogy valami hibátkövessen el. Holnapig nem léphet kapcsolatba önnel. Csinos, no-ha ez a sötét haj nem áll túl jól neki.– Ha megbocsát, most el kell intéznem egy telefont. Viszontlátásra.Amikor egyedül maradt, megkönnyebbülten felsóhajtott. Taszí-totta, hogy bérgyilkosokkal kell tárgyalnia. Elôvette a calvadost, éstöltött magának egy tekintélyes adagot. Tíz nap, mondta; tíz na-pon belül beteljesül a bosszúja; legalábbis Bashir biztosította róla.

Ebéd után Salim al-Bashir úgy döntött, hogy sétál egyet Párizs-ban. Minden másik városnál jobban szerette, és arra gondolt, va-jon milyen lesz, ha már egészen a muzulmánok hatalmába kerül.

A séta segítségére volt, hogy rendezze a gondolatait, és bizonyszüksége volt rá, hogy újra átgondolja a három terrortámadás rész-leteit. Mindenekelôtt Hakimban bízott. Tudta, hogy ô szemrebbe-nés nélkül feláldozza magát. Egy jeruzsálemi terrortámadás, az óvá-rosban, a Szent Sír Templomában, bizony megrázza majd a világot.

A Kör továbbra is áthatolhatatlan volt, és az izraeli akció valósá-gos csemegének ígérkezett. A kulcs abban rejlett, hogy a tett órá-jában függetlenül cselekedjenek; hogy minden egyes kommandóautonóm módon mûködjék. Tudta, hogy más szervezetek segítsé-gére is számíthatnak, akik az elfoglalt földeken tevékenykedtek, aKör azonban jobbnak látta, ha a maga erejében bízik. Hakim a tu-

risták százainak szeme láttára rob-bantja majd fel magát, akik közül so-kan vele együtt halnak, és elpusztítjaaz a szent helyet, ahol a Kereszt ma-radványait ôrzik.

A római Jeruzsálemi Szent Kereszttemplom felrobbantása miatt semfájt a feje. A nôre gondolt, akivel azelmúlt években intim viszonyt foly-tatott, aki mindent látott és hallott azEurópai Unió TerrorizmuselleniKözpontjában. Tudta, hogy elôbb-u-tóbb leleplezik, miután ô magamondta, hogy az utóbbi hetekbengôzerôvel folyik a nyomozás a frank-furti merénylet kapcsán. Hans Wein,az igazgató, és Lorenzo Panetta, a he-lyettese továbbra is számítanak a kol-

légák segítségére, de nem osztják meg senkivel a begyûjtött infor-mációt. Salim biztos volt benne, hogy nem jutottak elôbbre,ugyanakkor Wein hermetikus elzárkózása arra utalt, hogy valamimégiscsak gyanús neki.

Még nem döntötte el, hogy kérje-e meg egyenesen, robbantsafel magát, vagy csapja-e be; noha ez utóbbi megoldás egy kicsitproblematikus volna, ugyanis a garantált sikerhez fel kellene csa-tolnia a robbanószeres övet. Végig akarta gondolni, vajon mitmondjon majd neki, noha nem kételkedett benne, hogy a nô bár-mit megtesz érte. Talán, gondolta, az volna a legjobb, ha átadnaneki egy robbanószerrel teli táskát, és megkérné, hogy helyezze ela kápolnában, ahol a relikviákat ôrzik. Természetesen, mielôtt anô elhelyezné a táskát, és kimenekülne, ô, Salim, gondoskodna ró-la, hogy mindent idôben felrobbantson, a nôt is meg az Igaz Ke-reszt darabjait, a töviskoszorút, és a többi relikviát.

Mohamed Amirt meg a barátját, Alit illetôen Omar biztosította,hogy elég felkészültek, és bízhat bennük. Ha meg kell halniuk, hátmeghalnak.

Bashir úgy vélte, elengedhetetlen, hogy mindannyian meghalja-nak. Ez garantálta, hogy ne hagyjanak nyomokat.

Kétségkívül Santo Toribiót, a cantabriai hegyekben meghúzódókolostort volt a legkönnyebb megtámadni. Egyáltalán nem álltsemmiféle védelem alatt, mintha a Lignum Crucist ôrzô szerzete-sek úgy gondolnák, hogy senki és semmi nem tehet kárt a szen-télyben.

Elôre ízlelgetni kezdte a három merénylet gondolatát, amely fel-rázza majd az egész világot. A robbantások után a Nyugatnaknem lesz más választása, mint hogy beismerje, elveszítette a há-borút, és a legjelesebb vezetôik sem képesek tovább homokbadugni a fejüket. A testvér-országok számára sem lesz hátraarc, ésa legengedékenyebbek sem mennek majd semmire a nyugati ba-rátaikkal, hiába üzletelnek némelyekkel, és beszélnek másokkal akülönbözô civilizációk szövetségérôl. Pillanatokon belül kitör aharmadik világháború, és ôk gyôznek.

Mert ôk Isten kiválasztottjai

Kiss József Könyvkiadó, 512 oldal, 3290 Ft

www.konyv7.huKÖNYVHÉT 19

KÖNYVSZEMELVÉNY HIRDETÉS

Julia Navarro: ÁÁrrttaattllaannookk vvéérree

Kôbôl legyen annak a szíve,akit ez a memoár-esszé nemrendít meg. Korrajz is egyben,meg persze önéletrajz is, deközéppontjában az édesanya,Csernovics Judit figurája éskettejük kapcsolata áll. Nemvolt éppen unalmas az élete:nagypolgári család, a kereszt-anya Bajor Gizi, aki a rajongá-sig szerette, s a háború alatt ésután nehéz helyzetekben több-ször mentôangyalaként szere-pelt. Ragyogó stílus; a könyv-nek egyetlen laza mondata,egyetlen töltelékszava sincs.Amilyen feszesen fogalmaz akönyvében, úgy válaszol aKönyvhét kérdéseire is.

– Kitárulkozott? – Igen, de nem az volt a célom.– Olvasás közben arra gondol-tam, ez egy ambivalens kap-csolat és számadás önmagá-val. Így van?– Tartoztam vele az édes-anyámnak és magamnak is,hogy megírjam.– Hogyan jutott odáig, hogylegbensôbb érzéseit meg-ossza az olvasóval, engedjenmagába nézni?– Ha meg akartam írni ezt akapcsolatot, és az édesanyám-nak, ennek a csöndes, szerény,

zárkózott, sokat szenvedetthôsnônek az alakját, meg a velevaló ambivalens viszonyomat,akkor mélyre kellett ásnom. – Az édesanyjának sokféle ar-ca volt. Milyen volt az igazi azön számára?– Olyan, ahogyan leírtam.Ezért kellett könyvet írnomróla, mert annyira bonyolultalkat volt, és hát én is az va-gyok, ennélfogva a kapcsola-tunk is bonyolult lett. – Melyik arcát szerette leg-jobban?– A gyerekkorombelit. Bár ak-

kor éppen eléggé elhanyagolt, a

nagyvilági dáma szerepét ját-szotta. Rendkívül zárkózott volt,és nem volt könnyû közel kerül-ni hozzá. Mikor egyetemistavoltam, ô meg (egy koncepciósper vádlottjaként – H. E.) bör-tönben, s utána is nagyon kö-zel álltunk egymáshoz. De ak-kor is tartottunk bizonyos tá-volságot. Én is ilyen vagyok.Bár én azért jobban meg tudoknyílni, mint ô. – Lelkifurdalása van, hogynem próbált közelebb kerülnihozzá?– Azért van lelkifurdalásom,mert nagyon nehéz kamaszvoltam. Válásommal, hatévikényszerû állástalanságommalés nôügyeimmel, szinte életevégéig aggodalmat okoztamneki. Nehezen tudta követni di-ákkori lázadásaimat, aztán át-billenésemet a vakbuzgó vallá-

sosságból a ló másik oldalára.Jellemzô, hogy évtizedekig tit-kolta elôttem: Amerikában aChristian Science Church nevûszörnyû, sokmilliós szekta há-lójába került. Tudta, hogy na-gyon letolnám érte. Sok év utánvégül gyôzött a józan esze, kilé-pett, de már késôn. Nagyon be-teg volt már. És akkor fájdal-mas, megértô szeretetben bú-csúzhattunk egymástól.– Amerikába érkezve ez nekinyilván segítség volt, s nemtudhatta, valójában mit képvi-selnek.– Készségesen bevett min-dent, a bornírt marhaságokatis. Nincs gyógyszer, nincs or-vostudomány, csak az imádsággyógyít. Görögkeleti volt, ka-tolizálni szeretett volna, én, arenegát katolikus pedig mégitthon lebeszéltem róla. Ezt

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

20 KÖNYVHÉT

AAnnyyaakkéépp,,aammeerriikkaaii kkeerreettbbeennMûfordító, szerkesztô, esszéista, író. Sok fordítá-sa jelent meg az angol, amerikai és német mû-vekbôl. Több mint nyolcvan színmûvet is fordí-tott, nem egyet ma is játszanak országszerte. An-tológiákat szerkesztett magyarul az angol, ango-lul a magyar irodalomból. Déry-díjas, a TheHungarian Quarterly fôszerkesztôjeként a Ma-

gyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Fulbright-ösztöndíjas volt a YaleEgyetemen, osztrák–magyar kultúrhistóriát és mûfordítást oktatott egy másik amerikaiegyetemen. Bár egész életét a könyvek és kéziratok világában élte le, Vajda Miklós elsôsaját könyve mégis csak 78 éves korában jelent meg: Anyakép, amerikai keretben.

KÖNYVRÔL

Vajda MiklósANYAKÉP, AMERIKAIKERETBENMagvetô Kiadó208 oldal, 2490 Ft

„...csak a dokumentumanyag jelenikmeg a könyv végén, közte Bajor Gizifantasztikus levelei Rákosinak azédesanyám ügyében, és az apparátus,az ÁVH belsô jelentései, Rákosiráfirkantott utasításaival.”

sosem fogom megbocsátanimagamnak. Ezért tudta be-szervezni a minden bajra írtkínáló szekta. Élete egyetlenolyan lépése volt ez, amiértcsalódnom kellett benne. – A könyv kezdete – áll akonyhában, de nem a sajátkonyhájában – álomnak tûnik.Mennyi a történetbôl a való-ság, és mennyit álmodotthozzá?– Tökéletesen hiteles. Semmitsem adtam hozzá. Semmit.Csak kommentálom.– Folyton froclizta az édes-anyját, gonoszkodott vele.Miért?– Magam sem tudom. Voltakidegesítô tulajdonságai, példá-ul a rémes német szavak, megaz olyanok, mint unszoárnyírt,prönyött, ákádémia, kárámell,táxi. Érzékeny vagyok a nyelv-re, a szavakra, a stílusra. Ô

Aradon ilyen nyelvi közegbennôtt föl, és vállalta magát, mégvelem szemben is. Én megfolyton nevelni akartam. Ezneki nagyon keserves lehetett,de lenyelte, én pedig rögtönmegbántam, amint kimond-tam. Ilyenek voltunk.– De az utolsó találkozásuk-kor – röviddel a halála elôtt –talán már meg tudták volnabeszélni ezt is.– Az a látogatás borzalom volt.Olyan, mintha egy halálraítéltcellájában jártam volna, azutolsó beszélôn. – Mennyi ideig írta a könyvet?– Lassan, kínlódva írok. 78éves vagyok. Négy évig lektor

voltam a Szépirodalmi Kiadó-ban, azután több mint 40 évigszerkesztô a The HungarianQuarterly-nél. Megtanultam,hogyan kell tömöríteni egyszöveget, s hogyan kell fesze-sen, de hajlékonyan fogalmaz-ni. Sok esszét, kritikát, publi-cisztikát is írtam.– Hogyan jutott Bajor Gizi le-veleihez?– Huszár Tibor professzor ta-lálta meg a levéltárban, ô küld-te el nekem ezt a dokumen-tumanyagot. Tudtam a leve-lekrôl, némelyiknek a fogal-mazásában is részt vettem. El-sô ízben a Holmi 1997/3. szá-mában jelent meg hosszú ma-gyarázó bevezetéssel, Kirakat-per, családi háttérrel címmel.Most rövid bevezetôvel csak adokumentumanyag jelenikmeg a könyv végén, közte Ba-jor Gizi fantasztikus leveleiRákosinak az édesanyámügyében, és az apparátus, azÁVH belsô jelentései, Rákosiráfirkantott utasításaival.– Meghatározhatatlan a könyvmûfaja. – Hibrid mûfajú, mert memo-ár, esszé és szépirodalom ke-veréke. És nem idôrendbenbeszéli el a kapcsolatot. – Milyen visszajelzéseketkapott?– A szakmában még semmit,alig kéthetes a könyv. De na-gyon jókat, már a Holmi-beliháromrészes megjelenés utánis. Sok baráti telefon, levél jött,ismeretlenektôl és rég nem lá-tott emberektôl is. Az egyet-len, aki letolt, mint egy taknyosgyereket, a Londonban élô, 88éves unokanôvérem, aki imád-ta anyámat. Hogy ô csalódottbennem. Miért kellett azt írni,hogy az élete végén riasztóvolt az arca? Ilyet nem ír megaz ember! De ha egyszer azvolt! Az egész történet soránkíméletlenül ôszinte voltam,magammal szemben is, miértéppen ezzel tettem volna kivé-telt? Rosszul olvasta a könyvet,ha nem érezte meg benne azt anehéz, fájdalmas, megértô sze-retetet, ami a lényege, és amimegíratta velem.

Hegedûs Eszter

Minden, amita Blu-rayDisc-rôl tudniakartál Lendületesen változótechnikai világunkbanszinte már egyik pillanat-ról a másikra kerülnekkezünkbe olyan eszkö-zök, amikrôl korábbancsak sejteni véltük, egy-szer majd létezni fognak.Ha nem is ilyen elképesz-

tô gyorsasággal érkezett meg közénk, de már jelen van az op-tikailemez-technológia harmadik (egyes számítások szerintnegyedik) generációjaként megjelent Blu-ray Disc, rövidenBD. A BD-rôl már sokan hallhattak, azonban ugyanilyen so-kan szinte semmit sem tudnak róla. Legtöbben a DVD-t fel-váltó új lemezként ismerik, amin nagy felbontású filmeketlehet nézni. Ugyan lényegében errôl van szó, azért ennyirene egyszerûsítsük le a dolgot.

A Panem Kiadó gondozásában megjelent A Blu-ray Disctechnológia címû szakkiadványa egy olyan összetett mûvettakar, amivel nem sokszor fut össze az ember a könyvesbol-tok szakkönyves polcain. A kiadó honlapján is olvasható tar-talomjegyzékbôl látható, hogy itt nem egy általános BD-is-mertetôt kapunk, hanem egy olyan komplett leírást, ami ala-posan körbejárja a témát.

A kötetbôl megtudjuk, hogy mi kellett a BD létrejöttéhez(talán egyesek emlékeznek a nemrégiben lezajlott formá-tumháborúra), milyen technikát és milyen alkalmazási te-rületeket rejt magában: például nagy felbontású filmek tá-rolásán és ezek több szintû kezelésén kívül alkalmas méginteraktív médiatartalom-kezelésre, prezentációkra, kép aképben technikára, stb. A kötet foglalkozik többek között atartalomvédelemmel, a lemezformátumokkal, a lejátszóktémakörével, nem mellôzve a különbözô audió- és képke-zelési eljárásokat sem. Az alkotók egy egész fejezetet szán-tak a különbözô, BD-kel kapcsolatos téveszmékre és azok

magyarázatára. Segítségetkapunk kiadványkészítés-ben, hogy hogyan tervez-hetjük meg saját BD-pro-jektünket. A kötet olvasásanémi szakmai alapismere-tet igényel, azonban a rész-letes fogalomjegyzék segítmegérteni néhány bonyo-lultabb zsargont, illetveszakkifejezést. Az érthetôábrákkal, gazdag függelék-résszel, jól strukturált táb-lázatokkal ellátott könyv bô400 oldalon keresztül mu-tatja be korunk legújabboptikai lemezét.

Csokonai Dániel

KÖNYVHÉT 21

INTERJÚ KÖNYVKULTÚRA

KÖNYVRÔL

A BLU-RAY DISCTECHNOLÓGIAPanem Kiadó544 oldal, 8400 Ft

– Mi volt a szándéka a könyv írásakor?– Egyszerre akartam szakkönyvet és tankönyvet is írni, remélem, si-kerrel járt ez irányú próbálkozásom. Társszerzôként részt vettemmár tankönyvek írásában, és rá kellett jönnöm: a hagyományos tan-könyvírói attitûd, miszerint a „mindentudó” szerzô magától értetô-dôen adja elô az igazságot – ma már nem mûködik. Ma már akkorainformációbôség vesz körül bennünket, hogy el kell számolnunkazzal, mit miért gondolunk, miért tartunk valamely ismeretet helyt-állónak, és miért vélünk elfogadhatónak egy értelmezést.

Ha már adódott az a véletlen,hogy kettôs identitással rendel-kezem – mert hogy történelem-szociológia szakon végeztem, ésbár a Szociológia Intézetbendolgozom, azért a fél lábam ottmaradt a történelemtudomány-ban –, akkor kihasználom ahelyzet adta elônyöket. – Egyáltalán hogyan állapíthatómeg, hogy kik a cigányok?– Már a megnevezésük semegységes. Én felváltva haszná-lom a cigány és a roma kifeje-zést, méghozzá elsôsorbanazért, mert nem minden ma-gyarországi romának tekintettember tartja magát romának,van aki ragaszkodik a cigány el-nevezéshez. És bár viszonylagkevesen vannak ilyen emberek,az ô akaratukat is tiszteletbenkell tartani. Másrészt pedig aforrásaim garmadával használ-ják a cigány kifejezést, így ha énegyetlen egyszer nem írtam vol-na le ezt a szót, akkor is hem-zsegne a könyv idézeteiben.

Visszatérve az eredeti kérdésre, az a gond vele, hogy abból, ami-bôl korrekt lenne kiindulni, tehát az önmeghatározásból, hogy kiminek vallja magát, abból ebben az esetben nagyon nehéz, hiszennagyon jól tudjuk, hogy a cigány szóhoz rengeteg pejoratív tarta-lom kapcsolódik. Másrészt azoknak az embereknek, akiket a kör-nyezetük cigánynak vagy romának tart, a nagy többsége magyaranyanyelvû, tehát logikus, hogy jelentôs hányaduk önbevallásosszituációban nem vallja magát cigánynak. És ez, ha etikai vagy po-litikai szempontból közelítünk hozzá, akkor teljesen rendjén való,

jogukban áll ezt tenni. Viszont haazt mondjuk, hogy csak azok a ro-mák, akik annak vallják magukat, ak-kor kiesik több százezer ember, aki-nek a társadalmi helyezte körülbelülugyanolyan, és számtalan helyzet-ben együtt kellene ôket kezelni –szociológiai szempontból becsap-nánk magunkat.– Hány cigány él ma Magyarorszá-gon?– Az utolsó, tehát 2001-es – hamaro-san elavuló – népszámlálás idejénkevesebb mint kétszázezren vallot-ták magukat cigánynak. És az akkor-tájt (pontosabban 2003-as) becslé-sek szerint, azok száma, akiket akörnyezetük cigánynak tartott, hat-százezer körül járt. – Hány ember beszél valamilyen ci-gány nyelvet?– Ez is vitatott, nagyon kevesen.Mindig egy hetvenes évekbeli Ke-mény István-féle adatot szoktak is-mételgetni, mely szerint több mint amagyarországi cigányok 70%-a ro-mungró, tehát magyar anyanyelvû, atöbbiek nagyobbik része oláh ci-

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

„„AA nnyyeellvv ééss aazz iiddeennttiittááss éélleesseenneellvváállhhaatt eeggyymmáássttóóll””

BeszélgetésDupcsik CsabávalA magyarországi cigányok története elválaszt-hatatlan az ôket vizsgálók történetétôl – eztigazolja a közelmúltban az Osirisnál napvilá-got látott kötet. A szerzôvel beszélgettünk.

22 KÖNYVHÉT

gány, és néhány százalékot tesznek ki az archaikus román nyelvetbeszélô beások. Sokan még mindig ezt tartják érvényesnek, pedigKeményék legutolsó vizsgálata szerint tovább csökkent a másnyelvet beszélôk aránya, tehát 90% körül van a romák között amagyar anyanyelvûek aránya. 2003-ra nôtt azoknak a száma, akikazt mondják magukról, hogy ôk cigányok, de ez teljesen függet-len a nyelvtôl, a nyelvi asszimiláció folyamatosan halad tovább. Anyelv és az identitás élesen elválhat egymástól, gondoljunk csakaz írek példájára. Szerintem, ha a cigányok társadalmi értelembenintegrálódnak, egy jelentôs részük akkor sem fog asszimilálódni,sôt az is lehet, hogy jó néhány családban akkor tör majd felszín-re az addig rejtett roma öntudat.– Milyen nagyobb szabású kutatásokat végeztek a romákkalkapcsolatban az utóbbi idôben?– A már említett Kemény István kutatásait emelném ki, akinek akönyvet is ajánlottam. Õ és munkatársai sajátos módszerrel dol-goztak, nagy mintán, ugyanazzal a módszertannal készült 1971-ben, 1993-ban és 2003-ban is egy-egy vizsgálat. Így aztán ezek avizsgálatok összevethetôek. A minta sajátos módon jött létre: csi-náltak egy teljes listát az ország cigány lakosairól, abból véletlen-szerûen kiválasztottak egy kétszázalékos mintát, majd a listátmegsemmisítették, és a mintát lekérdezték. Annak alapján állapí-tották meg, hogy kik kerüljenek a listára, hogy kiket tartottak ro-mának a tanácsi/önkormányzati képviselôk, tanárok, óvónôk, vé-dônôk stb. – akik úgymond a többségi társadalom véleményétközvetítik. A megkérdezettekhez már azzal mentek oda, hogy ci-gánykutatást végzünk, ennek ellenére meghökkentôen kicsi volta válaszmegtagadási arány, ami több mint érdekes.– Az utolsó kutatás nyomán milyen kép rajzolódik ki róluk?– Nagy többségük katasztrófa sújtotta területen él. A hatvanas-het-venes-nyolcvanas években megindult egy erôteljes integráció, te-hát nagymértékben csökkent az a fajta lemaradás és kiszakadás,amely egészen a hatvanas évek elejéig jellemezte ôket. De a rend-szerváltással újra kezdôdött a leszakadásuk, manapság például afelnôtt roma férfiak kevesebb mint egyharmada dolgozik. A legna-gyobb gond, hogy a romák többségét sújtó problémák nem maguk-ban állnak, hanem összekapcsolódó problémahalmazt alkotnak,melyben a problémák egymást erôsítik. Ördögi kör alakul ki. Min-den, ami ebben a társadalomban rosszul mûködik, annak a hatásalecsapódik náluk, de nagyon erôsen. És minden, ami jól mûködik,

az nagyon lassan, nagyon nehe-zen jut el hozzájuk. Többségüknagyon szegény, ami eleve ret-tenetesen gátolja, hogy a gyere-keik magasabb iskolai végzett-séget szerezzenek, és ezáltal le-hetetlenné válik számukra aszegénységbôl való kitörés. – Mi lehet ebben a helyzetbena megoldás?– Rettenetesen defetista va-gyok, sajnálom. Nem azt mon-dom, hogy nincs megoldás,csak azt, hogy borzasztó nehézlesz megtalálni, mert itt nemlehet frappáns kis megoldások-kal elôállni. De az is elképzel-hetô, hogy most vagyunk amélyponton, s innentôl kezdvecsak javulni fog a helyzet – le-hetetlen megjósolni.

Jolsvai Júlia

KÖNYVHÉT 23

INTERJÚ KÖNYVKULTÚRA

KÖNYVRÔL

Dupcsik CsabaA MAGYARORSZÁGICIGÁNYSÁG TÖRTÉNETETörténelem a cigány-kutatások tükrében,1890–2008Osiris Kiadó, 3980 Ft364 oldal

BBS-INFO Kiadó1630 Bp., Pf. 21.Tel.: 407-17-07www.bbs.hu

Bártfai Barnabás

Windows 7zsebkönyv

A Windows Vista kevésbé sike-res debütálása miatt egészenmostanáig a Windows XP volta legnépszerûbb operációsrendszer. Hét év után azonbana Windows 7 megtöri a jeget,

mivel egy szebb, jobb, megbízhatóbb, stabilabb és fôként gyorsabb ope-rációs rendszert kapunk. E könyv segítségével megismerheti a tiszteltolvasó a Windows 7 kezelését a legalapvetôbb tudnivalóktól kezdve, arendszerhez tartozó programok használatán át, a különbözô beállításilehetôségekig. A közérthetô nyelvezet és az alapfogalmak tárgyalásamiatt bátran ajánljuk akár kezdôknek is, de hasznos lehet azok számárais, akik a rendszer beállításaival, finomhangolásával szeretnének foglal-kozni. Mivel a könyv a Windows 7 alapvetô kezelési lehetôségein túltartalmazza a Windows alatti fájlkezelést, a Windows alkalmazásokat,valamint a rendszer beállításait is, így akár az ECDL vizsgához való fel-készülésben is hasznos segédeszköz lehet. Bár a könyvre a zsebkönyvszó került, azonban a 432 oldal terjedelme miatt kellôen részletes.

(X) ISBN 978-963-9425-38-5432 oldal, B/6,1750 Ft

KÖNYVISMERTETÔ HIRDETÉS

Kassák Könyv- és Lapkiadó Kft.www.kassakkiado.huwww.lelekvilag.huT/F: 28/503-450

Tatiosz

A Szeretet ErejeAz Emberi Szeretetrôl„Bölcsességek Kincsestára”sorozat 29. kötet

Tatiosz gyönyörû írásai és gondo-latai az emberi szeretetrôl.

A „szeretet filozófusa”, Arisztote-lész tanítványa, Hioszon nyitotta

meg a „Szeretet Tanítása” nevû iskoláját. Az ókori görögség tisztelteés követte. Költôi szépségû munkáiban késôbbi korok is megtaláltáka nekik szóló üzenetet: az ember- és életszeretet örökérvényû taní-tásait, melyek napjainkban számunkra is fontosak. Itthon is nagysike-rû könyvei (A Szeretet kiskönyve, Életbölcsességek, A bölcsességábécéje, Az élet szép ajándékai, Mosolygó történelem, A Bölcs Em-ber könyve) után A Szeretet Ereje c. gyûjteményét nyújtjuk át mosta Tisztelt Magyar Olvasónak – felüdülésként és útmutatóul…

Tatiosz üzenete minden embernek: „A napok sorát fûzd fel egy nyak-ékre. Minden egyes nap egy újabb gyöngyszem lesz ékszereden. A csi-szolatlan gyöngyöket finoman illeszd egymáshoz, hogy kezed nyománragyogjanak csöndes, békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál,aki különös gyöngysorok alkotására született – így éld az életed.”

(X)B/6, 148 oldal, keménytáblás, 1490 Ft

KÖNYVISMERTETÔ HIRDETÉS

Feleség, anya, acsalád nemtôjeForrt a világ bús tengere, éskésôbb – például a kiegyezés-kor, Magyarhonban – nem ke-vés tápot is tartalmazott a fô-zet. Izmosult a szabadság, te-rebélyesedett a demokráciamindenek üdvére. Némilegszárazabban és konkrétabban:1848-ban megszülettek azok asarkalatos törvények, amelyekaz új rend egyik alapkövének anépképviseleti országgyûlésttekintették. A választás és vá-laszthatóság szempontjai – amából nézvést – persze szigo-rúak voltak, ám kortársi mér-cével mérve korántsem szûk-keblûek. A kiegyezés után le-hetett újra érdemben „a témá-hoz nyúlni”, éspedig a különfé-le cenzusok „gorombításának”jegyében, ám egy szempont-ból végletesen koherens és kö-vetkezetes volt a struktúra ésaz ennek talajt biztosító(köz)gondolkodás: a nôk el-képzelhetetlenek, mint a nyil-vános és jogilag legitimált po-litikai szféra szereplôi.

Pedig a bevonásukra törekvôelképzelések már e korszakban

is markánsan megjelentek –éppilyen markáns reakciókatkeltve. (Majoros István, s egy-általán az e tárgyban felszólalóképviselô urak érvelését a T.Ház többsége türelmetlenség-gel és unalommal fûszerezettderûvel fogadta. Mit keres acsizma az asztalon?)

Pedig azt az érvelést, amelyszerint a nôk jogfosztottságá-nak megszüntetése valaminôorganikus, egészséges rendfelbomlását eredményezhet-né, egyre esetlenebb és infan-tilisabb érvekkel lehetett csu-pán képviselni.

Pedig közben ezt az eviden-ciát – hogy ti. a jogkiterjesztésjegyében a nôket politikai ér-telemben is emberszámba ké-ne venni, már nem csak a fe-ministák, a szocdemek, a pol-gári radikálisok látták be, deennek nagyobb fokú legitimá-ciójához véres kataklizma kel-lett, a nagy háború, e nembenaz elsô. A férfiak a rettentô vi-adallal lévén elfoglalva, a hát-országokban, így Magyaror-szágon is nôk tömegei álltakmunkába, és végezték el a rá-juk bízott feladatokat; így po-tenciális súlyuk, szerepük fel-

értékelôdött. Happy endmindazonáltal nincs: ez nemgyôzedelmes sikertörténet.Lehessenek hát a nôk is sze-replôi a politikai életnek, deazért ne annyira és ne úgy,mint hímnemû honfitársaik.Kéthly Anna 1922. június 20-án egyetlen nôként elkezdhet-

te ugyan képviselôi munkáját,ám ihol egy gyöngyszemugyanebbôl az évbôl: az éppenaktuális törvényjavaslat sze-rint a „4 elemi osztályt végzettnôk csak akkor kapnak válasz-tójogot, ha 3 vagy annál többgyermekük van, és saját magu-kat tartják el”. E témáról 1938-ból: négy elemi iskola híján lé-vô nôk csak akkor voksolhas-sanak, ha legalább (!) négy, tör-vényes kapcsolatból származógyereket fel tudnak mutatni.

A fordulatot az 1945. évi vá-lasztójogi törvény hozta meg,amely minden „alaki” megkü-lönböztetést felszámolt. Forma-ilag alapvetôen fontos, tartalmi-lag azóta sem kitöltött keretrôlvan szó – valamennyien tudjuk.

Simándi Irén nem (csak)azért kiváló, mert témáját ter-mészetesen a vizsgált idôszakválasztójogi harcaiba, történe-tébe ágyazza, illetve azokbólemeli ki elaborátuma alanyát,hanem mert ennél többet ad:emancipációtörténetet, politi-katörténetet, Magyarországtörténete, okadatoltan, ponto-san. Lenyûgözôen tanulságosolvasmány.

Sz. J.

Beszélgetéseka megtisztulásrólEgy válságnak két, szélsôségesolvasata lehetséges: katasztró-fa vagy lehetôség. Ha pesszi-mistán szemléljük korunknagy gazdasági világválságát,akkor csakis azoktól várhatjuk(?) sorsunk jobbra fordulását,akiknek köszönhetôen idáigjutottunk; ha optimistán, ak-kor számtalan lehetôséget lá-tunk magunk elôtt, amelyek –nem kizárólag csak pénzügyi –megújuláshoz vezethetnek.

Találó címet adott ErdélyiAndrás interjúkötetének a Har-mat Kiadó, amikor a krízis mel-lé a katarzis szót is a címbe fog-lalta, ezzel utalva arra, hogy ôkszemély szerint az optimistábbverzióval értenek egyet. A kötetbeszélgetéseiben pedig vissz-hangzik a megújulás, megtisztu-lás, hiszen Erdélyi András be-

szélgetôtársai amellett, hogy na-gyon racionálisan és pontosanértékelik Magyarország és a vi-

lág pillanatnyi helyzetét, mind-egyikük habitusa, meggyôzôdé-se mentén kiutat is mutat a vál-ságból. A krízisnek nemcsakgazdasági, hanem társadalmikövetkezményei is vannak. Abeszélgetések során a kérdezôpárhuzamot von a jelenlegi és ahúsz évvel korábbi eseményekközött, a válaszolók pedig sze-mélyes történetüket és az or-szág sorsát egyaránt elôszámlál-va próbálnak felelni arra a kér-désre, hogy a két válságmennyire terhelte meg az or-szág lakosságának tûrôképessé-gét. Egymásra mutogatás he-lyett értelmes vallomások arendszerváltó generáció tagjai-tól, akik közül sokan tevékenyrészesei voltak egy új rendszerszületésének, látták, ahogy az ál-lami vagyon magánvagyonná, alétbiztonság bizonytalansággá,az elvtárs pedig fogyasztóvávált, s míg a kisebb-nagyobb

pénzügyi válságokat mindenkormány igyekezett orvosolni,addig az idôközben egyre mé-lyülô erkölcsi és értékválság fe-ledésbe merült.

A Krízis és katarzis címûkönyv nemcsak azért izgalmasolvasmány, mert tíz olyan hite-les ember (Bagdy Emôke, Bi-hary Mihály, Bod Péter Ákos,Heller Ágnes, Illésy János, Ké-ri László, Korzenszky Richárd,Lévay Miklós, Oberfrank Fe-renc, Petsching Mária Zita)életével és gondolataival is-merkedhetünk meg, akik lát-nak kiutat a válságból, hanemazért is, mert Magyarországelmúlt húsz éve is új perspek-tívából kerül bemutatásra, s hanem is teljes a kép, de ezek amozaikok lehetôséget adnakarra, hogy tanulva a tévedé-sekbôl bizakodva tekinthes-sünk a válság utáni idôkre.

Pompor Zoltán

KÖNYVKULTÚRA PANORÁMA

Simándi IrénKÜZDELEM A NÔK PAR-LAMENTI VÁLASZTÓJO-GÁÉRT MAGYARORSZÁ-GON 1848–1938Gondolat Kiadó249 oldal, 2450 Ft

Erdélyi AndrásKRÍZIS ÉS KATARZISBeszélgetésekHarmat Kiadó177 oldal, 3200 Ft

24 KÖNYVHÉT

Az erényarcheológiájaAz erény természete címûkönyv innen van az erkölcsön,valláson és filozófián, s attólizgalmas – akárcsak egy nyo-mozás –, hogy az evolúcióspszichológia, egy tapasztalatitudomány nézôpontjából éseszközeivel ered az önzetlen-ség, az együttmûködés, anagylelkûség „belénk ivódott”múltjának nyomába. Az elsôpillantásra egyszerû fogalmakrögtön bonyolulttá válnak, haa veleszületett hajlamoktól, azidegrendszeri szabályozásonés tanulási folyamatokon át atársadalmi normákig és elvá-rásokig számba vesszükmindazokat a mechanizmuso-kat, amelyek – mint a szerzôírja – részt vesznek arra irá-nyuló döntéseinkben, hogysegítsünk másokon, és együtt-mûködjünk társainkkal. Ön-zetlen, segítôkész, együttmû-ködô viselkedésünk mögötttehát egy nagyon sokféle, egy-mással sokoldalú kölcsönha-tásban lévô, különbözô szintûtényezôkbôl álló pszichológiairendszer húzódik meg. Be-reczkei Tamás ennek modell-jét alkotja meg, állítja össze;ennek „legalján” az evolúciósstratégiák állnak, amelyek uni-verzális viselkedési tendenci-ák alakjában segítették elôde-ink túlélését és szaporodásátaz évmilliókon át jellemzôszociális környezetben.

Milyen adaptív mechaniz-musokról van szó? A szerzôszerint ilyenek a rokonok irán-ti részrehajlások, a kölcsönös-ség és a társas csere szabályai,a bizalom kiépítése és a vi-szonzás elvárása, a csalók fel-ismerése, a csoporttársak bün-tetése és jutalmazása, a hír-névre való törekvés, vagy a jócselekedettel járó belsô meg-elégedettség. Mindezek olyanszelekciós folyamatok révénjöttek létre, mint a rokonsze-lekció, a reciprok altruizmus, acsoportszelekció, a szexuálisszelekció.

Hogy példát is hozzunk azemlített adaptív mechaniz-

musra, így mondjuk a rokon-ság iránti részrehajlásra: aszerzô rámutat arra, hogy atradicionális, azaz az iparoso-dást megelôzô társadalmak-ban a rokoni hálózat egyikalapvetô funkciója az, hogycsökkenti a gyermeknevelésköltségeit a rokonok által egy-másnak nyújtott személyes tá-mogatások és szolgáltatásokrévén. Saját, a 90-es évek vé-gén Baranyában végzett kuta-tására hivatkozva, úgy látja,hogy a rokonság aktív közre-mûködése a gyermeknevelés-ben fontos, az is lehet, hogymeghatározó szerepet játszika romák magas termékenysé-gében. A szerzô egyébkéntszámos antropológiai kutatás-ra hivatkozik, így például agazdasági csere funkciójávalkapcsolatban megjegyzi, hogya táplálék cseréje az achéknál,hadzáknál ye'kwakáknál (ésmás társadalmakban) valami-fajta íratlan vagyon- és élet-

biztosítást jelent. A döntô az,hogy az önzetlenség hosszútávon kockázatcsökkentô vi-selkedés, mivel biztosítja atáplálékhoz való egyenletes éskiszámítható hozzájutást.

Bereczkei szerint tehát azemlített evolúciós stratégiákmint legmélyebb indítékokaz egyén vagy a csoport túl-élését és szaporodását segítôveleszületett késztetéseket,hajlamokat írnak elô. Hang-súlyozza, hogy az így kiala-

kult képességek és hajlamoknem merev ösztönökkéntfunkcionálnak, hanem a kül-sô és belsô hatások erôterei-ben rugalmasan változtatha-tó viselkedési programok,motivációs tendenciák. Bizo-nyos érzelmi válaszokban(hálaérzet, düh, empátia,stb.) és kognitív mechaniz-musokban (tanulási és dön-tési folyamatok, nyereség-veszteség-kalkulációk stb.)fejezôdnek ki. Meghatáro-zott módon feldolgozzák akörnyezeti ingereket és ígyolyan válaszok születnek,amelyek együttmûködésreés segítôkészségre ösztönzikaz egyént.

Mielôtt továbbmennénk, ki-térnénk az empátia kérdésé-re. Az empátia a szerzô általidézett Daniel Batson szerintalapvetôen a másik emberreirányuló érzelmi állapot, an-nak fájdalmára és bánatáravaló ráhangolódás. Arra tö-rekszünk, hogy megszüntes-sük az ô nyomorúságát, füg-getlenül a magunk negatív ér-zéseitôl és izgalmi állapotá-tól. Bereczkei az említett ku-tató kísérleteire is hivatkozvamegállapítja, hogy létezik va-lódi altruizmus, amikor valakinem a saját célját és vágyaitpróbálja meg kielégíteni má-sok megsegítése során, ha-nem kizárólag a szenvedô ér-dekeit tartja szem elôtt. Azempátia meglehetôsen nehe-zen meghatározható fogalmáttovább elemezve felhívja a fi-gyelmet arra, hogy az érzelmi

válasz, illetve a közös érzelmiállapot önmagában elégtelenaz empátia kiváltásához. Az iselengedhetetlen, hogy át tud-juk venni, a magunkévá tud-juk tenni a másik fél nézô-pontját. Ebben viszont egyösszetett kognitív képesség,

az úgynevezett elmeteóriavagy elmeolvasó képességjátssza a legdöntôbb szerepet.E képesség révén tudunk másembereknek önálló mentálisállapotokat és tartalmakat, ígypéldául szándékokat, vágya-kat, elképzeléseket, érzelme-ket tulajdonítani. A jó elmeol-vasó képesség ugyanakkorkét irányban is elônyt jelent atársas kapcsolatokban: egy-részt az együttmûködésben,másrészt viszont a versengés-ben is. Azt már tudjuk, hogyakkor beszélhetünk önzetlen-ségrôl, ha meg tudjuk érteniés át is tudjuk élni mások ér-zelmeit. A szerzô szerintazonban a pszichológiai iroda-lom megkülönbözteti a „hi-deg” és a „meleg” empátia fo-galmát. Az elôbbi megértéstjelent átélés nélkül. Ez pediglehetôvé teszi, hogy visszaél-jünk, hasznot húzzunk másokgondolatainak és érzelmeinekmegértésébôl – figyelmeztetBereczki, aki machiavellizmuscímszó alatt külön fejezetetszentel ennek a témának.

Végezetül hadd foglaljukössze akként a szerzô megálla-pításait, hogy az altruista mo-tivációk, a személyiség és aszituáció összjátéka hozzacsak létre a segítségnyújtássalés az együttmûködéssel kap-csolatos döntések körét. Avégsô döntés kialakításábanazonban meghatározó szere-pet játszik az adott kultúrábanuralkodó értékek, normák ésszabályok készlete.

Hudra Árpád

KÖNYVHÉT 25

PANORÁMA KÖNYVKULTÚRA

Bereczkei TamásAZ ERÉNY TERMÉSZETE Önzetlenség,együttmûködés,nagylelkûségTypotex Kiadó313 oldal, 3400 Ft

„...valódi altruizmus, amikor valaki nema saját célját és vágyait próbálja megkielégíteni mások megsegítése során…”

Gettóból ki –gettóba beLehetne sorolni a magyartörténelmet, társadalmat súj-tó áfiumokat, számosakat,akár az elmúlt másfél-két év-századból is, ám olyan viru-lensen kártékony méreg-anyagot nem könnyû találni,mint az ún. „zsidókérdés”. Avészkorszak – s az azt meg-elôzô nem is oly kevés esz-tendô – ôszinte, nyílt brutali-tása után nem sokkal az(el)hallgatás tompa színû fá-tyola borítá e témát, amelyaztán a rendszerváltást köve-tôen emelte fel mind a hétfejét. Mert ne cifrázzuk, rus-nya sárkányról van itt szó.

Tudvalevô, hogy a kiegye-zéssel hatalomra kerülô, egy-szerre szabadelvû és nacio-nalista magyar politikai elitszorgalmazta az asszimilálan-dó zsidóság emancipációját,s ezúton az emancipált zsidó-ság mihamarabbi asszimiláci-óját. E folyamat viszonylagtörésmentesnek tûnt egé-szen a világháborúig, ám azelsô világégés és folyományaimegmutatták: egy csalóka áb-ránddal kevesebb. Kiderült,ami amúgy sem volt titok: amagyar társadalomfejlôdésszerves következményekénta magyar (neológ) zsidóság„túlreprezentált” volt jó né-hány gazdasági, értelmiségi,kommunikációs, mûvészeti,szórakoztatóipari stb. terüle-ten. Az is, hogy a Trianonutáni frusztrált Magyaror-szág elitje és söpredéke, smindazok többsége, akik ekét réteg közé szorultak, ve-hemensen szembefordult a„liberális múlttal”. A követ-kezmények, azaz a magyartársadalomfejlôdés tendenci-ái és eredôi ismertek. Az semtitok, hogy miként rétegzô-dött a magyar zsidóság, éshogyan oszlott meg pl. a tel-jes asszimilációra törekvôzsidók polgári integrációravaló késztetésû, és az abszo-lút emancipációt világforra-dalmi térben anticipáló cso-portok révén.

És jött a Soá, és aztán jött aszovjet hadsereg, amely defacto az életet, a felszabadí-tást jelentette a sok/mara-dék (egyébként addig ismindenféle identitású) ma-gyar zsidó/zsidó magyar szá-mára, akik közül számosanvoltak-lettek hívei az új re-zsimnek. (A kvázi demokra-tikus évekrôl és a cionistáksajátos történetérôl itt mostnincs tér szólni.)

Az új rezsim pedig egyfelôlváltig támaszkodott a holo-kauszttúlélô „népi demokra-tikus” zsidók lojalitására,másfelôl rigorózusan követtea sztálini antiszemitizmusvonalát. Annál is inkább,mert Rákosi – sem a (szoci-ál)pszichológiában, sem apolitikatörténetben nem is-meretlen módon – hatalmátis féltve bírta az antiszemitiz-mus nem is kevés attribútu-mát. Az „istenadta nép” eb-bôl leginkább és legfeljebbannyit „vett le”, hogy „amoszkovita zsidók dirigálnakitten”. Fôleg, hogy a neológo-kat, ortodoxokat és mindenkimást egy csûrbe terelô gesz-tus a kutyát sem érdekelte azérintetteken kívül, akiknek

vezetôi – mi tagadás – eny-hén szólva az alázatos lojali-táson kívül másban nem je-leskedtek. A zsidóságnak arendszert ôszintén választószegmense a saját zsidó iden-titásától igyekezett – több-kevesebb sikerrel – búcsútvenni, az egyre fogyatkozóortodoxokat legalább ez a sú-lyos probléma nem érintette.Ne feledjük: a szovjet hadse-reg a zsidók számára valóbana felszabadulást, egyszerûenaz életben maradást jelentet-te, ami korántsem volt magá-tól értetôdô a népesség egé-sze szemében. Nem meglepô,hogy a zsidók közül sokakszámára volt evidencia a bal-oldaliság, inkluzíve a kom-munista párt felé fordulás –ha már eleve nem ott álltak.A hitelvûség és a racionális-ként tételezett társadalommegteremtésének lehetôsége(a modernitás egyfajta sajá-tos paradigmaváltása is nyo-mon követhetô e folyamat-ban) paradoxon, mely egybe-olvadt a hála érzésével, és –nem kevesek esetében – abosszúéval. Ez pedig, KovácsAndrás szavaival: „még ma isnagyban meghatározza azelôítéletes nem zsidó és a lel-kifurdalásos zsidó köztudat-ban a zsidó származású kom-munistának a képét”. Ez a képpedig, amilyen sok összetevôszolgált az alapjául, annyiraárnyalatlan, mondhatni szte-reotíp volt a Rákosi-korszak-ban – és utána, máig is.

1956 természetesen nemrestaurációs-antiszemita za-vargás volt, ahogyan azt asilány minôségû kádáristaFehér Könyv, „az ellenforra-dalom hiteles bemutatása”kimerítôen pertraktálta, no-ha a sokszólamú demokrá-cia néhány napja alatt

visszafogottabb és élesenantiszemita megnyilvánulá-sok is teret kaptak.

Aztán megint – és pláne – ahallgatás évei jöttek. A zsidókkérdése – felekezeti kérdés:ergo az ÁEH kompetenciája,aki meg nem tagja a hitköz-ségnek, kvázi nem zsidó.(Vagy az, persze, csak nem ahivatalos nyilvánosság szint-jén.) Hogy aztán a „dolgozónéptömegek” körében ho-gyan hagyományozódott akontrollálatlan zsidóellenes-ség, s ugyanez miként élt to-vább a hatalmi és kulturáliselitekben, nos ez mind egyhatalmas szônyeg alá volt sö-pörve. A szerzô Karinthy Fe-rencet idézi: „Magyarorszá-gon az én nemzedékembenúgyszólván mindenki tudja, kizsidó, ki félzsidó, ki nem az”.Ennyit az asszimilációrólmint már a kiegyezéskor lé-nyegében véve megoldottnakvélt processzusról.

A rendszerváltás után pe-dig egymás után röppentekki a dugók a csorba palac-kokból. A kódolást követte anyílt, burkolatlan zsidózás.Ami most van, már nem tör-ténelem, hanem a mi szép újvilágunk.

Gyôri Szabó Róbert a köz-gázon végzett, tehát ilyenszempontból nem „céhbeli”.Viszont történész a javából.Függeléke (felhasznált irodal-ma, idézett levéltári forrásai –na jó, itt némi esetlegességrôlbízvást eshet szó) kiváló. Bár

minél többen olvasnák elfo-gulatlanságra törekvô nyitott-sággal, és okulnának is belôle.Hiszen ha minden igaz: histo-ria est magistra vitae. S hamár antik közhelyek: a szerzôúgy ír, ahogy mindenkinekkéne: sine ira et studio.

Sz. J.

KÖNYVKULTÚRA PANORÁMA

Gyôri Szabó RóbertA KOMMUNIZMUSÉS A ZSIDÓSÁGaz 1945 utániMagyarországonGondolat Kiadó434 oldal, 4250 Ft

26 KÖNYVHÉT

„Az új rezsim pedig egyfelôl váltigtámaszkodott a holokauszttúlélô »népidemokratikus« zsidók lojalitására…”

Bár az albumok, könyvszenzációk, uniku-mok könnyebben kápráztatják a szemet,akadhatnak olyan – szolidabb külsejû vagycsupán részint friss anyagú – kiadványok,amelyeket ugyancsak öröm kapni és adnikarácsonykor.

Krasznahorkai LászlóAz utolsó farkas címû novelláját önálló (ki-csiny, puritán) könyvként tette közzé a Mag-vetô. A válságba, talán apátiábasüllyedt író-narrátor egyetlen,majdnem hetven oldalra rúgómondat keretében számol be berli-ni, kocsmai, Sternburger sör mel-letti krónikus semmittevésérôl, lét-undoráról, melyet egy nagyvonalúspanyol meghívás szakít félbe. Azirodalmi vendéglátás olyan tájraszól – Extremadurába –, mely kiet-len, akár az író lelke. Az „elmegyek,de nem fogok írni róla semmit”alapon útra kelô történetmondó az utolsó ki-lôtt farkas legendájával, aztán magával a va-

dásszal találkozik. Megte-kintheti a kitömött állatotis. Mûködésbe lép a pá-toszt lefojtó, repetitív ze-néjû, kopár szöveg meta-forikája: a nemesnek lá-tott preparátum nem„ordas”, és „az utolsófarkas” lehet a vadász, smég inkább az író is. Avendéglátói teljes téma-és formaszabadságot en-

gedô kérését („Írjon, bármit, Extremadurá-ról!”) teljesíteni nem kívánó elbeszélô le-mondás, ellenszegülés és élmény hármasá-ból létrehozza azt a helyzetjelentést, amelymaga a novella, a könyv. Tehát mégis ír, azutolsó szavak szerint végül más lélekállapot-ban, mint ahogy a nem várt és nem akart lá-togatás kalandjába belevágott. A helyszíne-ket és a tudatmetszeteket egymásba játszatómû a tavalyi Seiobo járt odalent kisprózáinak„függeléke”, s bár néha nyelvileg is belekopikönnön szkepszisébe, mélyen elülteti magátaz olvasó emlékezetében.

Az unokahúg, Kovács Erika tollából, el-képzelésébôl ered a

Pilinszky és a családcímû, kommentált dokumentum- és fény-képgyûjtemény (Nap Kiadó). Ez bízvástnevezhetô albumnak is. Egyes részleteimáshonnan ismertek lehetnek az olvasó

számára, de az elrendezés újszerû,alkalmanként új adalékokkal (és az-zal a sajnálatos hírrel, hogy a szerzôöccse, a Pilinszky-levelekbôl koráb-bról ismerôs Kovács Áron – elsôbengimnáziumi osztálytársam, a versszeretet-ben szövetségesem – nemrég elhunyt). Asajtó alá rendezô, jegyzetelô Hafner Zoltánmunkája biztosítja a familiáris tónusát isôrzô kiadvány szakszerûségét (bár eligazí-

tásai nem hiánytalanok ésnem makulátlanok). A köz-tudottan szinte mindig nô-rokonok oltalma alatt élô Pi-linszky János otthonos ott-hontalansága, izgatott terve-zés és eredménytelen ôrlô-dés kettôssége a költôiéletmûre vetítve nyeri eljelentôségét. A család-nak nem a poéta azegyetlen neves tagja. Az

operaénekes Pilinszky Zsigmond kü-lön fejezetet kap, fontos szereplô a mu-zeológus házaspár, Kovács Péter és Ko-valovszky Márta (akik a névmutatóbanis egymás mellé kerültek). A fotók arészben elkallódott állomány javátmentik át az utókornak. Családfa is segíti atájékozódást. Az irodalom-népszerûsítés,az értéktudatosítás misszióját végzô NapKiadó ezzel az újdonságával, ha távolról is,az In memoriam és Emlékezet elnevezésûsorozatainak nyomdokán jár.

Nemes Nagy Ágnesválogatott mûfordításait az életmû kitûnô is-merôje (a Digitális Irodalmi Akadémiángondozója), Buda Attila rendezte finompasztell borítójú antológiába (Ráció Kiadó –Szépirodalmi Figyelô Alapítvány). Az Elfog-tam volna mást, s íme, elfogtak engem töb-bet nyújt, mint amennyit sejtet. TartalmazzaRónay György 1966-os, írószövetségi – mû-fordítás-elméleti – vitaindítóját, NemesNagy hozzászólását, továbbá Buda Attila ta-nulmány értékû utószavát (Nemes NagyÁgnes, a közvetítô). Anakreoni dalokkal in-dul, Bruce Berlind két versével zárul azösszeállítás, csokornyi Petrarca-, Ronsard-,Rilke- és Trakl-költeménnyel a legfontosabbpontokon. A Pilinszky-albumban felbukkanóPierre Emmanueltôl is szerepel alkotás. A ki-emelkedôen szép tolmácsolások egyike aHölderlin-vers, Az éj. A kötet verslánca itt(is) bevon egy újabb láncszemet, a magyar-tanárnô Nemes Nagy Ágnes egykori gimná-

ziumi tanítványának, Tando-ri Dezsônek ugyancsak Az éjcímû strófáit. S aztán mármegállíthatatlan az összefüg-gés-keresés, a versáramlás,

melyet a jelen gyûjtemény indított el.Bármily nagy kiterjedésû is (akár a kor-

társi literatúrában) a sporttárgyú, a sportjelenségeit, nyelvét kiaknázó szépirodalmimûvek száma, a

Sport, életmód, egészségcímû munka ezerháromszáz oldala ezen aszálon nem kapcsolható könyvszemlénkhez.A Szatmári Zoltán fôszerkesztôi irányításá-val készült, az Akadémiai Kiadó Kéziköny-vek sorozatába illeszkedô áttekintés „min-

dent” magába olvaszt,amit a sportért, a sport-ban, esetleg a sportbólélô egyénnek enciklopé-dikusan tudnia kell. Asport története, az olim-pizmus fejezettôl a sport-tudományon és a teljesít-mény-analízisen át asportorvoslásig sokféleterület határolja be ma-

gát. Szélesebb közönség kultúra, testkultúra,sport historikus (társadalomtörténeti tapa-dású) leképezését és A motoros teljesít-mény összetevôi, motoros tesztrendszerekskáláját érezheti magához legközelebb. Szak-könyvrôl lévén szó, szakszerû a nyelvezet is,bár fôleg az elsô háromszáz lap az oldottabbmondatfûzést is megengedi. A tanulmányoknem csekély része még a pekingi olimpiaelôtt íródott. Sajnos az azóta eltelt bô egy év-ben már nem (mindenütt) korrigálták a ké-ziratokat, bár azt 2008 elején is lehetett tud-ni például: nôi kajakban a magyar verseny-zôk közül nem egyedül Kôbán Rita „kettôaranyérem boldog birtokosa”, hanem JanicsNatasa is (akibôl aztán eddigi három aranyá-val rekorder vált, és Kovács Katalin kollekci-óját is ékíti már két olimpiai elsôség). Arrólnem e könyv tehet, hogy a Nyári olimpiaisportágak listáját idôközben a NemzetköziOlimpiai Bizottság módosította.

A karácsonnyal, újévvel leginkább szinkronsportesemény a síugró négysáncverseny,mely átnyúlik egyik esztendôbôl a másikba.Legyenek ünnepi jókívánságaink ezúttal sza-bálytalanok: szép, izgalmas négysáncver-senyt! – aztán már csak bô egy hónap a van-couveri téli olimpiáig.

Tarján Tamás

KÖNYVBÖLCSÔ KÖNYVKULTÚRA

AAjjáánnddéékknnaakk iiss sszzéépp

KÖNYVHÉT 27

ISMERETTERJESZTÔ ÉS SZAKIRODALOM

ÁLTALÁNOS MÛVEKA tudomány általábanCCaapprraa,, FFrriittjjooff: Leonardo és a tudomány. Bp.: Akkord. 303p. (Talentum tudományos könyvtár) Kötve 3500 Ft

Könyvtárügy. KönyvtártanGGyyûûjjttôôkk ééss ggyyûûjjtteemméénnyyeekk: a Nemzeti Könyvtár gyûjteményeskincsei és történetük. Bp.: Kossuth : OSZK. 231 p. Kve7500 Ft

FILOZÓFIAKKiieerrkkeeggaaaarrdd,, SSøørreenn: Stádiumok az élet útján. Pécs: Jelenkor.596 p. (Søren Kierkegaard mûvei, 3.) Kve 3900 Ft

PSZICHOLÓGIACChhaappmmaann,, GGaarryy DD.: A házasság négy évszaka. Bp.:Harmat. 271 p. Kve 2500 FtCCiiaallddiinnii,, RRoobbeerrtt BB.: Hatás: a befolyásolás pszichológiája.Bp.: HVG Kv. 364 p. Kve 4500 FtDDee BBoonnoo,, EEddwwaarrdd: Gondolkozz!: ...mielôtt túl késô. Bp.:HVG Kv. 200 p. Fve 3500 Ft

VALLÁSBBiibblliiaa.. BBiibblliiaammaaggyyaarráázzaattookk.. JJéézzuuss éélleetteeBBrriinnkkee,, GGeeoorrgg RR.: Jöjj el hamar, Úr Jézus! Bp.: EvangéliumiK. 88 p. Fve 600 FtSStteeiinnmmeeiisstteerr,, AAnnddrreeaass: Ábrahám és Lót. Bp.: Evangéliumi K.96 p. Fve 600 Ft

Dogmatika. TeológiaJJáánnooss PPááll: A férfi és a nô eredeti egysége. Bp.: Kairosz.134 p. Fve 2500 Ft

Kereszténység. Keresztény egyházakBBaalllliinngg,, AAddaallbbeerrtt LLuuddwwiigg: Isten kezébe írva. Bp.: Kairosz.137 p. Fve 2200 FtMMáárrttoonn ÁÁrroonn: Húsvét. Marosvásárhely: Mentor. 150 p.(Márton Áron hagyatéka, 6.) Fve 2100 Ft

Általános és összehasonlító vallástudomány. Nem-keresztény vallások. MitológiaKKöövveess SSlloommóó: Zsidó szakadás – Hamburgtól Nagymihályig.Bp.: Noran Libro. 349 p. Fve 2990 Ft

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKKKrréémmeerr BBaalláázzss: Bevezetés a szociálpolitikába. Bp.:Napvilág. 540 p. Fve 3900 Ft

Szociológia. Társadalmi kapcsolatok és folyamatok.Szociográfia.CCiiggáánnyyookkrróóll –– mmáásskkééppppeenn. Bp.: Gondolat. 276 p., [1] t.fol.Fve 2790 FtGGáásszzppoorr RRéékkaa: Tömeg/kommunikáció. Bp.;Sepsiszentgyörgy: Pont Kiadó: Pontfix. 107 p. Fve1710 FtLLiinnggeennffeelltteerr,, SShheerrwwoooodd GG.. –– MMaayyeerrss,, MMaarrvviinn KK.: Minden-kinek mindenné : kulturális különbségek áthidalása. Bp.:KRE KMTI: Harmat. 140 p. Fve 1750 FtNNaaggyy KKáárroollyy: Amerikai magyar szigetvilágban. Bp.: Nap.156 p. Kve 2500 FtSSzzaabbóó TTiibboorr: A társadalomelmélet alapjai. Szeged: SZEKJGYF K. 103 p. Fve 2600 FtVVaarrggaa JJáánnooss: A keltjobbágyfiúk legendája:forrástanulmány az Árpád-kori társadalomtörténetéhez. Bp.: MTA Törttud. Int. 149 p.(Társadalom- és mûvelôdéstörténeti tanulmányok,41.) Fve 1800 Ft

Politika. PolitikatudományBBoorróókkaaii GGáábboorr: Pannon pumák, hun hiénák és másállatságok. Bp.: Heti Válasz Lap- és Kvk. 278 p. Kve 3250 FtCCssaabbaa LLáásszzllóó –– JJeesszzeennsszzkkyy GGéézzaa –– MMaarrttoonnyyii JJáánnooss:Helyünk a világban: a magyar külpolitika útja a 21.században. Bp.: Éghajlat Kvk. 217 p. (Manréza-füzetek,8.) Kve 3500 FtFFooddoorr GGáábboorr,, GG.. –– KKeerrnn TTaammááss: A rendszerváltás válsága.Bp.: Századvég 234 p. Fve 1890 FtGGeellllnneerr,, EErrnneesstt: A nemzetek és a nacionalizmus. Bp.:Napvilág. 234 p. (Társtudomány) Fve 2700 FtHHaaaass GGyyöörrggyy: A szeretet apostola volt: Varga Béla élete.Bp.: Kairosz. 185 p. Fve 2800 FtKKééppeess GGyyöörrggyy: Buchinger Manó. Bp.: Gondolat. 238 p. Fve2380 FtKKiissss LLaajjooss AAnnddrrááss: Haladásparadoxonok. Bp.: Liget MûhelyAlapítvány. 288 p. (Liget könyvek) Fve 2500 FtLLaakkii LLáásszzllóó: Rendszerváltás, avagy. A „nagy átalakulás”.Bp.: Napvilág. 167 p. (20 év után) Kve 2600 FtMMaarrjjáánn AAttttiillaa: Hol a térkép közepe? Bp.: HVG Kv. 342 p.Fve 3900 FtMMoollnnáárr AAddrriieennnnee: 89: 56: ötvenhatosok a rendszerváltásról.Bp.: 1956-os Intézet. 286 p. Fve 3000 FtSSiimmoonnyyii AAnnddrrááss: Csúcsrajáratva. Pécs: Alexandra. 334 p.,[32] t. Kve 3699 FtTThhüürrmmeerr GGyyuullaa: Az elsikkasztott ország. Bp.: Korona. 285p. Kve 2790 Ft

Nemzetiségi kérdés. Nemzeti kisebbségekRRiiccccaarrddii,, AAnnddrreeaa: Együttélés. Bp.: Európa. 228 p. (Mérleg)Fve 2500 Ft

Gazdaság. Közgazdaság-tudományBBaarraattiieerr,, JJaaccqquueess: Vállalkozás a szegénység ellen, avagy. Aliberalizmus utolsó esélye. Bp.: Kairosz. 221 p. Fve 3200 FtGGyyuurriicczzaa LLáásszzllóó: A turizmus nemzetközi földrajza. Bp.;Pécs: Dialóg Campus. 319 p. (Studia geographica) (DialógCampus tankönyvek) Kve 5681 FtKKeerreekk ZZoollttáánn –– MMaarrsseelleekk SSáánnddoorr: A vidékfejlesztésgyakorlata, lehetôségek, intézkedések. Bp.: Szaktudás K.404 p. Fve 2990 FtKKoorrtteenn,, DDaavviidd CC.: Gyilkos vagy humánus gazdaság. Bp.:Kairosz. 208 p. Fve 3200 FtKKrruuggmmaann,, PPaauull RR.. –– OObbssttffeelldd,, MMaauurriiccee: Nemzetközigazdaságtan: elmélet és gazdaságpolitika. Bp.: Panem.XXXII, 872 p. Kve 7900 FtSSaabbjjáánn JJuulliiaannnnaa –– SSuuttuuss IImmrree: A mezôgazdaságivállalkozások gazdálkodásának elemzése. Bp.: SzaktudásK. 264 p. Fve 3490 FtSSttaarrkk AAnnttaall: Rögös úton: nemzetgazdaságunkrendszerváltás elôtti és utáni két évtizede. Bp.: Akad. K.196 p. Kve 3600 Ft

Pénzügy. AdóügyOOggggeerr,, GGüünntteerr: A Fuggerek. Bp.: Kelly Family. 352 p., [8] t.Fve 3480 Ft

Jog. Jogtudomány. Kriminológia AArraattóó LLáásszzllóó –– BBááttyyii ZZoollttáánn: Életfogytiglan. Szeged: QuintusK. 271 p., [12] t. Fve 2850 FtAA BBüünntteettôô ttöörrvvéénnyykköönnyyvv mmaaggyyaarráázzaattaa.. 11––22. Bp.: Complex.1618 p. A két kötet eeggyyüütttt Kve 15225 FtGGlleennnnyy,, MMiisshhaa: McMaffia: szervezett bûnözés határoknélkül. Bp.: Gabo. 384 p., [16] t. Kve 3990 FtHHoorrvváátthh PPááll: Adalékok a magyar jogi kultúra fejlôdés-történetéhez. Bp.: Nemzeti Tankvk. 336 p. Fve 4800 FtIIzzssóó IIssttvváánn: A montanisztika magyarországi történeténeklevéltári forrásai II. [Sopron]: Közp. Bányászati Múz.Alapítvány 127 p. (Központi Bányászati Múzeumközleményei, 7.) Fve 1333 FtKKoollttaayy AAnnddrrááss: A szólásszabadság alapvonalai. Bp.:Századvég. 816 p. Fve 4998 Ft

AA mmaaggyyaarr aallkkoottmmáánnyybbíírráásskkooddááss ssaarrkkaallaattooss nnoorrmmááii. Szeged:Pólay E. Alapítvány. 104 p. (Fundamenta fontium juris, 1.)Fve 1500 FtPPaattyyii AAnnddrrááss –– VVaarrggaa ZZss.. AAnnddrrááss: Általános közigazgatásijog. Bp.; Pécs: Dialóg Campus. 398 p. (Institutiones juris)(Dialóg Campus tankönyvek) Kve 4680 FtPPeettrréétteeii JJóózzsseeff: Magyar alkotmányjog. 1. Bp.: DialógCampus. 320 p. (Institutiones juris) (Dialóg Campustankönyvek) Kve 5681 FtAA rreekklláámmjjoogg nnaaggyy kkéézziikköönnyyvvee. Bp.: Complex. 1012 p.(Meritum) Kve 20895 FtRReesskkii,, PPeettrraa: Maffia: keresztapák, pizzériák, hamis papok.Bp.: Partvonal. 253 p. Fve 2990 FtTTóótthh MMiihháállyy: A mitológiától a Beatlesig. Bp.; Pécs: DialógCampus. 278 p. (Jogesetek tára) Fve 3980 Ft

KözigazgatásKKöözzbbeesszzeerrzzééssiikkoommmmeennttáárr-- ééss bbíírróóssáággiihhaattáárroozzaatt--ggyyûûjjtteemméénnyy.Bp.: Nemzeti Tankvk. 456 p. Fve 9900 FtHHaaddttuuddoommáánnyy.. HHoonnvvééddeelleemm.. HHaaddsseerreeggÁÁccss TTiibboorr: Katonaként is magyar: Széchenyi Istvánkatonaélete és hadügyi reformeszméi. Bp.: Zrínyi: Kornétás.238 p. (Hôsgaléria) Kve 3990 FtÁÁggoossttoonn LLáásszzllóó,, TT.: Lenkey huszárok. Bp.: Aposztróf K. 159p. Fve 2400 FtFFaaiirrbbaannkk WWhhiittee,, DDaavviidd: Keserû óceán: az atlanti csata.[Debrecen]: Gold Book. 258 p., [16] t. Kve 2999 FtLLiivveesseeyy,, AAnntthhoonnyy: Nagy hadvezérek, nagy csaták. Bp.:Gabo. 200 p. Kve 5990 FtRRoonnssoonn,, JJoonn: Kecskebûvölôk. Bp.: Európa. 267 p. Kve 3000 Ft

Szociális gondoskodás és gondozásGGyyeekkiicczzkkyy TTaammááss: Újraállamosítás: idôsotthonokMagyarországon, 1993–2008. [Debrecen]; Bp.: DE ÁJK:Gondolat. 221 p. (Gondolat – Debreceni Egyetem Állam- ésJogtudományi Karának kiadványai, 8.) Fve 3450 FtIIddôôsseekk vvaaddeemmeeccuummaa. [Címtár] Bp.: Infotéka BT. 32 p. Fve860 Ft

Pedagógia. GyermeknevelésKKaarriikkóó SSáánnddoorr: A nevelésfilozófia alapjairól. Szeged: SZEKJGYF K. 65 p. Fve 2600 FtLLéénnáárrtt KKrriisszzttiinnaa: Kincsesládám játékai: fejlesztô ötletek,játékok és versek 2–5 éves gyerekek számára. Bp.:Flaccus. 105 p. Fve 1980 FtSSeeggííttsséégg,, kköözzééppiisskkoollaa!! Bp.: Jaffa: Print-X. 268 p. Fve 2615 FtVVeerreess PPááll: A felsôoktatás tankönyvellátási rendszerénekösszehasonlító intézményi elemzése. Bp.: Nemzeti Tankvk.164 p. Fve 2990 Ft

Néprajz. Etnológia. FolklórEErrddééllyyii nnéépphhaaggyyoommáánnyyookk,, 11886633––11888844. Bp.;Marosvásárhely: EFI: Mentor. 764 p., [12] t. Kve 6300 Ft

Folklór. Szellemi néprajzDDaauu,, NNaatthhaalliiee: Fantáziavilág: legendás lények. Szeged:Könyvmolyképzô K. [26] p. Kve 4999 FtGGooddiinnaa MMóónniikkaa: Lóg a lába, lóga: mondókák és ölbelijátékok kicsiknek. Sopron: Artemisz. 110 p. Fve 2000 FtKKoovvááccss PPáállnnaakk mmaaggyyaarr ppééllddaa,, ééss kköözz mmoonnddáássii. Hasonmáskiad. Gyôr: Gyôr-Moson-Sopron M. Múz. Ig. 235 p. + mell.:kísérô tanulmány (Raritates Jaurienses, 1.) Kve 5333 FtSSzzeemmeerrkkéénnyyii ÁÁggnneess: Szólások és közmondások. Bp.: Osiris.1461 p. (A magyar nyelv kézikönyvtára, 3.) Kve 5980 Ft

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

KémiaPPiilllliinngg,, MMiicchhaaeell JJ.. –– SSeeaakkiinnss,, PPaauull WW.: Reakciókinetika.Bp.: Nemzeti Tankvk. 408 p. Fve 1590 FtFFööllddttaann.. GGeeoollóóggiiaa.. HHiiddrroollóóggiiaaHHeettvveenn rreejjttééllyy aa tteerrmméésszzeett vviilláággáábbóóll. Bp.: Athenaeum. 304p. Kve 7490 Ft

MEGJELENT KÖNYVEK 2009. NOVEMBER 13 – NOVEMBER 26.

28 KÖNYVHÉT

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁSMEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 3960 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV...............................................................................................................................................................

CÍM..............................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................

Kedves Olvasónk!Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesztési módszertkipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogy egyik sem vetekszik az elô-fizetés módszerével.

A Könyvhetet megrendelheti a szerkesztôség címén:1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

Az összeállítás a Könyvtárellátó adatbázisaalapján készült.

A mûvek további adatai a www.kello.huhonlapon tekinthetôk meg.

ÕslénytanGGrreeeenn,, JJeenn: Dinoszaurusz vadászok. [Bratislava]: EastoneBooks. 29 p. + mell. (Felderítôk) Kve 4499 FtMMaatttthheewwss,, RRuuppeerrtt: Õslények. Bp.: Lilliput. 48 p. (100állomás – 100 kaland) Kve 1990 Ft

Biológia. AntropológiaDDiiaammoonndd,, JJaarreedd MMaassoonn: A harmadik csimpánzfelemelkedése és bukása. Bp.: Typotex. 416 p. Fve 4800 FtHHoollllóóssii MMiikkllóóss –– LLaacczzkkóó IIlloonnaa –– AAssbbóótthh BBeennccee:Biomolekuláris kémia. 2. Bp.: Nemzeti Tankvk. 255 p. Fve4001 Ft

Az élet keletkezése. SzármazástanPPaallmmeerr,, DDoouuggllaass: Evolúció: az élet története. Bp.: Gabo.367 p. Kve 12000 Ft

ÁllattanKKrriisskkaa GGyyöörrggyy: Édesvízi gerinctelen állatok: határozó. Bp.:Nemz. Tankvk. 368 p. + mell.: 1 CD-ROM Fve 5300 Ft

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK

Orvostudomány. EgészségügyGGuuiilllleebbaauudd,, JJoohhnn: Fogamzásgátlás: megválaszoljukkérdéseit. Bp.: Oriold. 596 p. Fve 5000 Ft

Általános és személyi higiéné. Mentálhigiéné BBaajjuusszz JJuuddiitt –– FFiieeddlleerr OOrrssoollyyaa –– TToobbaakk OOrrssoollyyaa: Azegészséges csecsemô és kisgyermek gondozása. Szeged:SZEK JGYF K. 93 p. Fve 3110 FtKKeelleemmeenn GGáábboorr: A velünk élô szenvedélyek. [Pécs]: ProPannonia. 167 p. (Pannónia könyvek) Kve 2650 FtKKeenntt,, JJeennnniiee –– VViilllleeggaass,, MMaarriiaa: Pubersrác. Bp.: Pongrác K.262 p. Fve 5600 FtKKoonnttrraa GGyyöörrggyy: Ezerszer ember: gyermek! Bp.: Gondolat.198 p. Fve 1980 FtPPaauulliinnaa ÉÉvvaa: Kibôl lesz a jó nô?: válasz Dr. CsernusImrének. Bp.: K.u.K. K. 235 p. Fve 2400 FtPPiittcchhffoorrdd,, PPaauull: Gyógyító táplálkozás. Bp.: Édesvíz. 778 p.(Életmód) Kve 7991 FtPPrreesssseerrnnéé VVéérr KKaattaalliinn: Szobatisztaság játékkal, könnyedén.Bp.: Dinasztia. 31 p. Fve 511 Ft

Technika. Technikatörténet. Mûszaki tudományok.

Általános mérnöki szakLLuukkááccss GGeerrggeellyy SSáánnddoorr: Megújuló energia és vidékfejlesztés.Bp.: Szaktudás K. 265 p. Fve 3490 FtTTeevveellii MMiihháállyy: Teherhordó falazatok. Bp.: Cser K. 32 p.(Építési abc, 5.) Fve 1450 Ft

BányászatAAzz eezzüüsstt hháárrss sseemm sseeggíítteetttt: igaz történetek és érdekességeka tatabányai szénbányászat 120 évébôl. Tatabánya:Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány. 215 p.Fve 2000 Ft

JármûvekBBaannccssii PPéétteerr: BMW. Nyíregyháza: Nagykönyv K. 127 p.(Híres autómárkák) Kve 3990 Ft

Mezôgazdaság

Növénytermesztés. KertészetBBeerrnnáátthh JJeennôô –– NNéémmeetthh ÉÉvvaa: A mák. Bp.: Cser K. 88 p.(Házi praktikák) Fve 2495 FtSSzzaallaaii JJóózzsseeff: Növények fenntartható termesztése. Bp.:Szaktudás K. 152 p. Fve 2990 FtWWaacckkeerr,, AAnnddrreeaass –– SScchhöönnffeellddeerr,, IInnggrriidd –– SScchhöönnffeellddeerr,, PPeetteerr:Gyógynövények a homeopátiában. Bp.: Sziget. 237 p.(Természet kalauz) Kve 2980 Ft

Állattenyésztés. Hobbiállatok tartásaFFeennnneellll,, JJaann: A kutya legjobb barátja. [Debrecen]: GoldBook. 208 p. Fve 1999 Ft

Vezetéstudomány. Menedzsment. Szervezés. BBôôggeell GGyyöörrggyy: Üzleti elvárások – informatikai megoldások.Bp.: HVG Kv. 277 p. Kve 4200 FtCChhaarraann,, RRaamm: Vezetés egy bizonytalan korban. Bp.: HVGKv. 179 p. Kve 3900 FtDDuurrssttoonn,, IIaann: Amit a gyerekeimtôl tanultam amenedzsmentrôl. Bp.: HVG Kv. 228 p. Fve 3900 FtGGooddiinn,, SSeetthh: Törzsek: te is lehetsz vezetô! Bp.: HVG K. 219p. Kve 3200 FtKKeeoouugghh,, DDoonnaalldd RR.: Az üzleti bukás tízparancsolata. Bp.:HVG Kv. 222 p. Kve 3900 FtKKootttteerr,, JJoohhnn PP.: Tettvágy: változásmenedzsment stratégiaivezetôknek. Bp.: HVG Kv. 224 p. Kve 3900 FtLLeenncciioonnii,, PPaattrriicckk: Kell egy csapat: a sikeres együttmûködés5 akadálya. Bp.: HVG Kv. 263 p. Kve 3900 FtMMiiddddlleettoonn,, JJuulliiaa: Hatáskörön túl: vezetôk személyesfelelôsségvállalása. Bp.: HVG Kv. 276 p. Kve 4500 Ft

NNoosszzkkaayy EErrzzsséébbeett: Változás- és válságmenedzsment azalapoktól. Bp.: N & B. K. 130 p. Kve 2200 FtWWoommaacckk,, JJaammeess PP.. –– JJoonneess,, DDaanniieell TT.: Lean szemlélet: aveszteségmentes, jól mûködô vállalat alapja. Bp.: HVG Kv.426 p. Kve 5900 Ft

Közlekedés. Szállítás- és forgalomszervezésLLeeggáátt TTiibboorr: Buszos könyv. Bp.: Jószöveg Mûhely. 239 p.Kve 4990 Ft

Üzemgazdaság. MarketingKKrríízziisskkoommmmuunniikkáácciióó: a válságkezelés ésreputációmenedzsment PR-stratégiái. Bp.: HVG Kv. 287 p.Kve 4500 FtMMáánnyyaaii CCssaabbaa: Reklám helyett: a marketing új logikája.Bp.: HVG Kv. 159 p. Fve 3900 Ft

Élelmiszeripar

Bor. Borászat. SzeszgyártásSSkkiinnnneerr,, MMaatttt: A borokról – egyszerûen. Pécs: Alexandra.176 p. Kve 4500 FtSStteeiiddll,, RRoobbeerrtt –– LLeeiinnddll,, GGeeoorrgg: Biológiai almasavbontás.Bp.: Mezôgazda. 93 p. (Borász akadémia) Kve 2900 Ft

SzámítástechnikaAAddoobbee FFllaasshh CCSS44 PPrrooffeessssiioonnaall. Bp.: Perfact-Pro. IX, 325 p.Fve 4990 FtAA BBlluu--rraayy DDiisscc tteecchhnnoollóóggiiaa. Bp.: Panem. XVI, 544 p. Kve8400 FtRReeyynnoollddss,, GGaarrrr: PreZENtáció. Bp.: HVG Kv. 240 p. Fve3900 Ft

Épületek fûtése, szellôztetése és klimatizálásaTTeevveellii MMiihháállyy: Kémények és szellôzôk. Bp.: Cser K. 39 p.(Építési abc, 6.) Fve 1450 Ft

MÛVÉSZET. SZÓRAKOZÁS. SPORT

A mûvészet kérdései általábanAAbbeennsstteeiinn,, EEddeellggaarrdd –– FFiieeddlleerr,, JJeeaannnniinnee: Berlin. Bp.: Vince.480 p. (Mûvészeti kalauz) Kve 5996 FtHHaavvaassrrééttii JJóózzsseeff: Szétesô dichotómiák: színterek ésdiskurzusok a magyar neoavantgárdban. Bp.; Pécs:Gondolat: Artpool: PTE BTK Kommunikáció- ésMédiatudományi Tanszék. 255 p. (Kommunikáció- éskultúratudományi tanulmányok) Fve 2590 FtIISSIISS:: eerrddééllyyii mmaaggyyaarr rreessttaauurrááttoorr ffüüzzeetteekk. Székelyudvarhely:Haáz Rezsô Múz. 198 p. Fve 2000 Ft

Kert- és parképítésRRaaddnnaaii SSáánnddoorr: 25 éves bonsai tapasztalataim. Bp.:Radnai S. 173 p. Kve 3000 Ft

Építészet. UrbanisztkaAAcczzééll GGáábboorr: Kalandozások urbanisztikában. Bp.: Pallas.175 p. Fve 2490 FtBBéékkeeffii RReemmiigg: A Balaton környékének egyházai és várai aközépkorban. Repr. kiad. Bp.: Históriaantik Kvház K. 376p. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata, 7.) Fve6500 FtJJooddiiddiioo,, PPhhiilliipp: Santiago Calatrava, 1951. Köln; Bp.:Taschen: Vince. 96 p. Fve 2275 FtKKrriizzssáánn AAnnddrrááss –– SSoommooggyyii GGyyôôzzôô: A Balaton-felvidék tájbasimuló népi építészete. Bp.: Cser K. 108 p. + mell. Kve4995 FtZZeennttaaii TTüünnddee: Patapoklosi. Pécs: Pro Pannonia. 95 p.(Pannónia könyvek) (A Dél-Dunántúl festett templomai) Kve2490 Ft

SzobrászatSSaallaammoonn NNáánnddoorr: Rumi Rajki István szobrászmûvész életeés alkotásai. Vasszilvágy: M. Nyugat Kvk. 208 p. Kve2951 Ft

Iparmûvészet, díszítômûvészet, ipari formatervezésDDaarrddeennnnee,, AAmmaannddiinnee: Hajtogatott szalvéták. Pécs:Alexandra. 60 p. (Kreatív ötletek mindenkinek) Kve 1499 FtDDaarrddeennnnee,, AAmmaannddiinnee: Nemeztárgyak. Pécs: Alexandra. 62p. (Kreatív ötletek mindenkinek) Kve 1499 FtGGiibbeerrtt,, CCaarroolliinnee: Textilkiegészítôk. Pécs: Alexandra. 62 p.(Kreatív ötletek mindenkinek) Kve 1499 FtKKeerreesszzttsszzeemmeess hhíímmzzéésseekk. Bp.: Cser K. 63 p. Fve 2495 FtKKiissss ÉÉvvaa: Lakás és bútor 1920–1948 között. Bp.: Cser K.110 p. Kve 4995 FtLLuukkoovvsszzkkyy IIlloonnaa: Bôrmívesség. Repr. kiad. Bp.: Fekete Sas.108 p. Fve 2800 FtSSccootttt,, MMaarryylliinn: Kerámia. Bp.: Gabo. 192 p. (Anyagok éstechnikák) Kve 3990 FtFFeessttéésszzeettEEllggeerr,, DDiieettmmaarr: Absztrakt mûvészet. Köln; Bp.: Taschen:Vince. 95 p. Fve 2275 FtEEzzeerr éévv 11000000 rreemmeekkmmûû. Bp.: Gabo. 543 p. Kve 6990 Ft

NNaaggyy KKaattaalliinn,, SS.: Más-kor: festôk, képek, kiállítások. Bp.:Gondolat. 432 p. Fve 3950 Ft

Fotómûvészet. FényképezésSSzzttoommppkkaa,, PPiioottrr: Vizuális szociológia. Bp.; Pécs: Gondolat:PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. 212p. (Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok) Fve2590 Ft

ZeneAAllddiiss,, JJaammeess: Michael Jackson. Bp.: Egmont-Hungary.165, [27] p. Kve 3999 FtDDaalloosskköönnyyvv:: vviiddáámm jjááttéékkookk,, ddaallookk kkiiccssiikknneekk. [Debrecen]:CAHS. [32] p. Kve 1199 FtFFooddoorr GGéézzaa: Mozart Don Juanja. Bp.: Typotex. 161 p.(Claves ad musicam) Kve 2200 FtJJaacckkssoonn,, MMiicchhaaeell: Holdséta: önéletrajz. Bp.: Európa. 323p., [24] t. Kve 3800 FtSSiimmoonn GGéézzaa GGáábboorr: Magyar ragtime kották bibliográfiája,hangfelvételek diszkográfiája, 1896–2009. Bp.: JOKA. 248p. Fve 4900 Ft

Filmmûvészet330033 mmaaggyyaarr ffiillmmsszzíínnéésszz,, aakkiitt llááttnnoodd kkeellll,, mmiieellôôtttt mmeegghhaallsszz.Bp.: Gabo. 371 p. Kve 6490 FtFFiiffee--YYeeoommaannss,, JJaanneett: Heath Ledger élete. Bp.: Athenaeum.319 p. Fve 2990 FtFFiillmméévvkköönnyyvv:: 22000099: a magyar film 2008-ben. Bp.: MNFA.468 p. Fve 2900 Ft

SportGGeeiippeell,, IInneess: Dopping. Bp.: Corvina. 141 p. Fve 2490 FtMMaarrggaayy SSáánnddoorr: Ferencváros. Bp.: Aréna 2000. 175 p. (Aleghíresebb magyar futballklubok, 1.) Fve 3490 FtSSppoorrttookk kköönnyyvvee: sportágak, versenyek, taktikák, technikák.Bp.: M-érték K. 448 p. Kve 9999 FtTTáárrssaass sszzóórraakkoozzáássookk.. MMoozzggáássmmûûvvéésszzeett.. TTáánnccWWeesstt,, TTrraacceeyy: Az elveszett légió. Bp.: Egmont-Hungary. 158p. (A sorsod a kezedben van, 2.) Fve 1899 Ft

HorgászatMMooddeerrnn hhoorrggáásszzaatt AA--ttóóll ZZ--iigg. Székesfehérvár: Fish-Line. 147p. Fve 2499 FtNNaaddlleerr HHeerrbbeerrtt: A Keleti- és Déli Kárpátokban: vadásznapló.Szeged: Lazi. 250 p. Kve 2500 Ft

NYELV ÉS IRODALOM

NyelvtudományHHeevveessii MMiihháállyy: Autoritmia: hogyan tanuljunk nyelvet,kedvenc film, regény, zeneszöveg és érdeklôdési körünkalapján? [Szeged]: Szépnap Kv. 99 p Fve 3900 FtHHooffffmmaannnn,, RRoollaanndd: Kapd elô: dán: [Assimil társalgásizsebkönyv]. Bp.: Assimil. 171 p. Fve 1595 FtMMoonnttáágghh IImmrree: Mondjam vagy mutassam?!: szó, hang,gesztus. Bp.: Holnap. 143 p. Kve 2700 FtVViiddaa EEnniikkôô: Francia alaptársalgás. Székesfehérvár: Lexika.207 p. Fve 1288 Ft

Irodalomtudomány330033 mmaaggyyaarr rreeggéénnyy,, aammiitt eell kkeellll oollvvaassnnoodd,, mmiieellôôttttmmeegghhaallsszz. Bp.: Gabo. 336 p. Kve 6490 FtAAllbbeerrtt ZZssuuzzssaa: Irodalmi legendák, legendás irodalom. 6. [Pécs]:Pro Pannonia. 189 p. (Pannónia könyvek) Kve 1901 FtBBéékkééss MMáárrttoonn: A hagyomány forradalma: Németh Lászlópolitikája. Bp.: Kortárs. 231 p. (Kortárs tanulmány) Fve 2300 FtCCssûûrrööss MMiikkllóóss: „A teljes részei”: írások Takáts Gyuláról.[Pécs]: Pro Pannonia. 158 p. (Pannónia könyvek)(Irodalmunk forrásai) Kve 1890 FtHHeelllleerr ÁÁggnneess: Kertész Imre: négy töredék. Bp.: Múlt és JövôK. 101 p. Fve 1800 FtKKeelleeccsséénnyyii LLáásszzllóó –– CCssáátthh GGéézzaa: Csáth és a homokember.[Válogatott mûvek] Bp.: Noran Libro. 259 p., [16] t. Kve2990 FtKKoommllóóss AAllaaddáárr: Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba. Bp.;Jeruzsálem: Múlt és Jövô K. 392 p. (Hágár, 9.) Fve 3900 FtKKoovvááccss EErriikkaa –– PPiilliinnsszzkkyy JJáánnooss: Pilinszky és a család. Bp.:Nap. 151 p. Kve 2900 FtKKrraaccaauueerr,, SSiieeggffrriieedd: A detektívregény. Bp.: Kijárat. 313 p.(Spatium, 10.) Fve 2800 FtMMaarrttiinn,, GGeerraalldd: Gabriel García Márquez: egy élet. Bp.:Magvetô. 646 p., [16] t. Kve 4990 FtMMeeddvvee AA.. ZZoollttáánn: Kontextusok és annotációk. Bp.: Kijárat.261 p. (Kritikai zsebkönyvtár, 13.) Fve 2000 FtPPeettôôffii ééss AArraannyy lleevveelleezzééssee. Bp.: Osiris. 171 p. (Osirisdiákkönyvtár) Fve 820 FtPPóóssaa ZZoollttáánn bbrreevviiáárriiuummaa: írók, költôk, kortársak PósaZoltánról. Bp.: Coldwell Kv. 220 p. Fve 1980 FtRRéétthheeyy--PPrriikkkkeell MMiikkllóóss: A forrás költészete: azattitûdköltészet. Bp.: Argumentum. 239 p. Fve 2200 Ft

KÖNYVHÉT 29

MEGJELENT KÖNYVEK 2009. NOVEMBER 13 – NOVEMBER 26.

SSáánnttaa GGáábboorr: Fekete István: tanulmányok. 3. Pécs: ProPannonia. 289 p. Kve 2490 FtSSzzaabbóó IIssttvváánn: A barátság szelleme. Bp.: Kortárs. 129 p.(Kortárs levelezés) Fve 1800 FtTTeelleeggddii BBeerrnnáátt: Berzsenyi Dániel. Bp.: Telegdi L. 189 p. (Z)Fve 500 Ft

FÖLDRAJZ. ÉLETRAJZ. TÖRTÉNELEM

Honismeret. HelytörténetDDéénneess JJóózzsseeff –– LLáásszzllóó JJáánnooss: Burgenland. Bp.: Anno. 95p. Kve 1600 FtPPaattaakkii BBaalláázzss: Örmények. Bp.: Kelet K. 159 p. Kve 4990 Ft

Földrajztudomány. Expedíciók. Útleírások. ÚtikönyvekHHaahhnn,, WWiillffrriieedd: Thaiföld. Bp.: Corvina. 139 p. (Marco Polo)Fve 1990 FtNNaaggyy ÁÁrrppáádd: 77 túra a Szlovák Paradicsomban. Bp.:Kornétás. 157 p. + mell.: térkép Kve 3000 FtSSzzeeppeessyy LLáásszzllóó: Kalandozások a Közel-Keleten. Bp.:Éghajlat Kvk. 212 p. Fve 1500 FtTTeennggeerreekk ééss óócceeáánnookk ffööllddrraajjzzaa. Bp.; Pécs: Dialóg Campus.207 p. (Studia geographica) (Dialóg Campusszakkönyvek) Kve 4001 Ft

Életrajzok. Családtörténet CCssiiffffáárryy GGaabbrriieellllaa: Rejtett arcok: híres magyarok másoldalról. Bp.: Scolar. 384 p. Kve 4950 FtCCssoonnkkaa MMiihháállyy éélleettee ééss vviilláággkkééppee. Bp.: Osiris. 322 p. Kve3980 FtFFaazzeekkaass VVaalléérriiaa: Szívközelben. Bp.: Kairosz. 194 p. Fve2600 FtPPoouuyy,, JJeeaann--BBeerrnnaarrdd –– BBlloocchh,, SSeerrggee: Mihasznákenciklopédiája. Bp.: Sanoma. 123 p. Kve 3300 Ft

Történettudomány. Történeti segédtudományokAAnnttaallóócczzyy ZZoollttáánn: Leláncolt Prométheusz. Bp.: Helikon. 320p. Fve 1600 FtMMaatttthheewwss,, RRuuppeerrtt: Hódítók: Attila és más nagy uralkodók.Bp.: Egmont-Hungary. [28] p. Kve 4999 Ft

Világtörténet. RégészetHHaammppeell JJóózzsseeff: Ujabb tanulmányok a honfoglalási koremlékeirôl. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 274p., 116 t. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata, 5.)Fve 6400 FtRRóómmeerr FFllóórriiss –– HHeennsszzllmmaannnn IImmrree: Mûrégészeti kalauz:különös tekintettel Magyarországra + 1. rész Õskorimûrégészet + 2. rész Középkori építészet. Repr. kiad. Bp.:Históriaantik Kvház K. V, 134, 150 p. (A HistóriaantikKönyvkiadó reprintsorozata, 6.) Fve 5000 Ft

Mûvelôdéstörténet11000011 nnaapp,, aammeellyy ááttffoorrmmáállttaa aa vviilláággoott. Bp.: Gabo. 960 p.Kve 9999 FtBBaallllaa VViillmmooss: A kávéforrás. Bp.: Szó K. XII, 192 p. Kve3990 FtBBaalloogghh TTaammááss: A holland látóhatár. Bp.: Typotex 148 p.(Válogatott írások) Fve 2200 FtBBoonnggiiooaannnnii,, AAlleessssaannddrroo: Ókori civilizációk: Egyiptom. Bp.:Gabo. 215 p. Kve 5990 FtGGrraannnn,, DDaavviidd: Eldorádó, az elveszett város. Bp.:Athenaeum. 327 p., [16] t. Kve 2990 FtHHeemmeennwwaayy,, PPrriiyyaa: A titkos kód: a mûvészetet, a természetetés a tudományt szabályozó rejtélyes képlet. Bp.: Vince. 203p. Kve 4495 FtMMeenngghhii,, MMaarrttiinnoo: Ókori civilizációk: a görögök. Bp.: Gabo.216 p. Kve 5990 FtPPaapppp JJúúlliiaa: Bitnicz Lajos és a régiségtudomány. Bp.:Balassi. 143 p., [32] t. Fve 2300 FtPPeettttiiggrreeww,, JJaannee: Tea. Bp.: Gabo. 160 p. (Ínyencekkézikönyve) Kve 3500 FtTTrraassssaarrdd,, FFrraannççooiiss –– AAnnttéérriioonn,, DDoommiinniiqquuee –– TThhoommaazzoo,,RReennaauudd: Hétköznapi élet a fáraók korában. Bp.: Corvina.191 p. (Mindennapi történelem) Kve 6990 FtVVaarraanneellllii,, SStteeffaannoo: A templomos lovagok legendája. Bp.:Ventus Libro. 121 p. (Titkok, tények, talányok) Fve 2800 FtVVaarrggaa,, KKrrzzyysszzttooff: Turulpörkölt. Bp.: Európa. 191 p. Fve2500 Ft

Európa (és az európai államok) történeteBBrriiccaarrdd,, IIssaabbeellllee: Európai uralkodócsaládok. Bp.: Gabo.463 p., [32] t. Kve 2800 FtSSeebbaagg MMoonntteeffiioorree,, SSiimmoonn: Sztálin: a vörös cár udvara.Pécs: Alexandra. 767 p., [32] t. K 4999 FtWWiillllmmootttt,, HH.. PP.. –– CCrroossss,, RRoobbiinn –– MMeesssseennggeerr,, CChhaarrlleess: Amásodik világháború. Bp.: Gabo. 319 p. Kve 7991 Ft

Ókori történelemJJaaccqq,, CChhrriissttiiaann: Az ókori Egyiptom bölcsei. Bp.: Európa.199 p. Kve 2500 Ft

Magyarország és a magyarság történeteFFööllddeessii FFeerreenncc: Szikrák a hamu alól: appendix: egyvásárhelyi nemzetôr 1956-ban. Szeged: Bába. 206 p. Fve1909 Ft„„MMoonnooggrrááffiiaa””:: az 1956-os forradalom és szabadságharceseményeirôl és szereplôirôl Csongrád megyében. Szeged:Bába. 308 p. Fve 2673 FtSSaallllaaii GGeerrggeellyy: „A határ megindul...”: a csehszlovákiaimagyar kisebbség és Magyarország kapcsolatai az1938–1939. évi államhatár-változások tükrében. Pozsony:Kalligram. 294 p. Fve 2800 FtZZáámmbbóó LLáásszzllóó: Földbeszántott keserûség avagy Az utolsóbarázda. Bp.: Kairosz. 231 p. Fve 2800 Ft

Más földrészek történeteKKíínnaaii ttöörrttéénneelleemm ééss kkuullttúúrraa. Bp.: Balassi. 255 p. (Sinológiaimûhely, 7.) Fve 2500 FtRRuusssseellll,, AAnnddyy: A kanadai cowboy. Bp.: Kairosz. 206 p. Fve3000 Ft

SZÉPIRODALOMÁÁggoossttoonn LLáásszzllóó,, TT.: Bumeráng. Bp.: Hungarovox. 175 p.Fve 1800 FtAAjjggii,, GGeennnnaaddiijj NN..: Csillagkép ablakomban. Bp.:Hungarovox. 78 p. Fve 1200 FtAAllbbeerrtt GGáábboorr: Elôtted majdnem végtelen a víz. Bp.: Pont.113 p. Kve 2100 FtAAllbbeerrtt GGáábboorr: A szellem napvilága. Bp.: Pont. 72 p. Fve1200 FtAAlleexxiiee,, SShheerrmmaann: Junior: egy indián naplója. Bp.: Európa.236 p. Kve 3200 FtAAlllliiootttt,, CCaatthheerriinnee: Én, a férjem és ô. Bp.: Athenaeum. 414p. Fve 3490 FtAAllmmoonndd,, DDaavviidd: Skellig: szárnyak és titkok. Bp.: Pongrác K.125 p. Kve 2500 FtÁÁlloommllááttóókk kkeerrttjjee: versek, prózai írások, gyermekirodalom.Bp.: Accordia. 213 p. Fve 2790 FtAAmmmmaanniittii,, NNiiccccoollòò: Magammal viszlek. Bp.: Európa. 491 p.Kve 3400 FtAArrcchheerr,, JJeeffffrreeyy: A dicsôség ösvényein. Bp.: General Press.439 p. Kve 3300 FtBBaalloogghh,, MMaarryy: Érzéki csapda. Bp.: Ulpius-ház. 590 p. Fve2999 FtBBaannvviillllee,, JJoohhnn: A tenger. Bp.: Geopen. 222 p. Fve 2990 FtBBaarrkkeerr,, CClliivvee: Abarat: varázsórák, véres éjek. Bp.:Metropolis Media. 377 p. (Galaktika fantasztikus könyvek)Fve 2870 FtBBaarrrryy,, BBrruunnoonniiaa: A csipkeolvasó. Bp.: Gabo. 448 p. Kve3490 FtBBeenn JJeelllloouunn,, TTaahhaarr: Anyámról. Bp.: Jószöveg Mûhely. 224p. Fve 2490 FtBBeennnneetttt,, AAllaann: A királynô olvas. Bp.: Magvetô. 151 p. Kve2490 FtBBiinncchhyy,, MMaaeevvee: Változások éve. Pécs: Alexandra. 526 p.Fve 2999 FtBBlloocckk,, LLaawwrreennccee: A betörô, aki zabot hegyezett. Bp.: AgaveKv. 258 p. Fve 2680 FtBBoossnnyyáákk VViikkttóórriiaa: Amikor kivirágzott a fánk fánk. Szeged:Könyvmolyképzô K. 109 p. (Bendegúz könyvtára) Fve 999 FtBBööllccsseekk nneemmeess aajjáánnddéékkaa: gondolatok az év mindennapjára. Bp.: K.u.K. K. 209 p. Kve 2900 FtBBrreezziinnaa,, TThhoommaass: Ördögi angyalok. 1. Angyalokkalcsókolózni veszélyes. Bp.: Egmont-Hungary. 184 p. Fve2399 FtBBrreezziinnaa,, TThhoommaass: Ördögi angyalok. 2. Végül mindig azangyalok nevetnek. Bp.: Egmont-Hungary. 176 p. Fve2399 FtCCaabboott,, MMeegg: Allie Finkle szabályai kezdô tiniknek. 3. kv.Bp.: Ciceró Kvstúdió. 207 p. Kve 2190 FtCCaannddeerr,, MMiittjjaa: Barbárokra várva: irodalomról és másdolgokról. Bp.: Kijárat. 200 p. (Kritikai zsebkönyvtár, 14.)Fve 2000 FtCCaappeekk,, KKaarreell: Harc a szalamandrákkal. Bp.: Alinea. 272 p.Fve 2480 FtCCaarrrroollll,, LLeewwiiss: Aliz kalandjai Csodaországban és a tükörmásik oldalán. Bp.: Sziget. 252 p. Kve 4900 FtCCaasstt,, PP.. CC.. –– CCaasstt,, KKrriissttiinn: Az Éjszaka Háza. 2. köt.Elárulva. Bp.: Kelly. 282 p. Fve 2980 FtCChhiilldd,, LLeeee: Elveszett holnap. Bp.: General Press. 360 p.(Világsikerek) Kve 2290 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: Nem zörög a haraszt. Bp.: Európa. 257 p.(Európa krimi) Kve 2200 FtCCoollee,, KKrreesslleeyy: Vámpírszeretô. Bp.: Ulpius-ház. 478 p.(Halhatatlanok alkonyat után sorozat, 2) Fve 3499 FtCCooookk,, RRoobbiinn: Idegen test. Pécs: Alexandra. 414 p. Fve2499 Ft

CCooooppeerr,, JJiillllyy: Csapó! Bp.: Jaffa. 550 p. Fve 3490 FtCCoorrnnwweellll,, BBeerrnnaarrdd: Angolszász históriák. [4.]. Csatadal.Pécs: Alexandra. 380 p. Kve 2999 FtCCoorrnnwweellll,, BBeerrnnaarrdd: Az eretnek: amikor a Szent Grál azegyetlen remény. Pécs: Alexandra. 422 p. Kve 2999 FtCCoorrnnwweellll,, BBeerrnnaarrdd: Sharpe ellensége. [Debrecen]: GoldBook. 360 p. Kve 2799 FtCCoouurrtthhss--MMaahhlleerr,, HHeeddwwiigg: Judy esküje. Bp.: EX-BB K. 139p. (Hedwig Courths-Mahler felejthetetlen szerelmesregényei) (Bastei romantik) Fve 851 FtCCsseerrnnaa--SSzzaabbóó AAnnddrrááss: Mérgezett hajtûk. Bp.: Magvetô. 222p. Kve 2490 FtCCssiizzmmaaddiiaa ÉÉvvaa: Bodától Bolognáig. Bp.: Kornétás. 258 p.Kve 2490 FtCCZZXX: Dániel vidám világban. Bp.: Szerzô. 80 p. Fve 990 FtDDaannkkoovvaa,, PPoolliinnaa VViikkttoorroovvnnaa: A téboly könnyed léptei. Bp.:Athenaeum. 422 p. Fve 3490 FtDDiicckkeennss,, CChhaarrlleess: Twist Olivér. Bp.: Holnap. 391 p.(Ifjúsági könyvek) Kve 2500 FtDDiirriiee,, WWaarriiss –– MMiilllleerr,, CCaatthhlleeeenn: A sivatag virága. Bp.: Gabo.307 p. Fv 2490 FtDDóózzssaa TTaammááss –– BBaarrccssaa DDáánniieell: Botond. Pomáz: Kráter.[24] p. (Magyar mondák, 6.) Kve 1500 FtDDööbblliinn,, AAllffrreedd: Berlin, Alexanderplatz. Bp.: Európa. 590 p.Kve 3500 FtEEggrreessssyy ZZoollttáánn: Most érsz mellé: történetek esernyô nélkül.Pozsony: Kalligram. 203 p. Kve 2700 FtEEggyy ééjj VVeelleennccéébbeenn. Bp.: Noran Libro. 206 p. (Városok,városok) Kve 2190 FtEErriikkssoonn,, SStteevveenn: Csontvadászok: a malazai bukottakkönyvének regéje. Pécs: Alexandra. 972 p. Kve 3999 FtEEsscchhbbaacchh,, AAnnddrreeaass: Hajszönyegszövôk. Bp.: MetropolisMedia. 271 p. (Galaktika fantasztikus könyvek) Fve 2670 FtFFáábbiiáánn JJaannkkaa: Emma fiai. Bp.: Hungarovox. 245 p. Fve1901 FtFFaaggyyöönnggyy: [a szeretet könyve]. Szeged: Lazi. 119 p. Kve1990 FtFFaarrkkaass PPéétteerr: Kreatúra. Bp.: Magvetô. 115 p. Kve 1990 FtFFeeccsskkee CCssaabbaa: Akinek arcát viselem. Bp.: Írók Szakszervezete:Széphalom Könyvmûhely. 76 p. Kve 1100 FtFFeejjôôss ÉÉvvaa: Eper reggelire. Bp.: Ulpius-ház. 350 p. Fve2999 FtFFeekkeettee IIssttvváánn: Õszi számadás: Fekete István füveskönyve.Szeged: Lazi. 102 p. Kve 1990 FtFFeerreenncczzii LLáásszzllóó: „Még egy kicsit nézni...”. Bp.: Hungarovox.126 p. Fve 1500 FtFFééssüüss ÉÉvvaa:: Csupafül 22 meséje. Bp.: Kairosz. 174 p. Kve2400 FtFFffoorrddee,, KKaattiiee: Száz boldog esküvôm. Bp.: Ulpius-ház. 534p. Fve 3499 FtFFiiaallaa JJáánnooss: Pótkulcs. Pécs: Alexandra. 239 p. Kve 2999 FtFFiittzzeekk,, SSeebbaassttiiaann: A terápia. Szeged: Könyvmolyképzô K.277 p. (Vörös pöttyös könyvek) Fve 2999 FtFFooddoorr ÁÁkkooss: Gonghangok: 21 kamarakoncert. Bp.: FeketeSas. 321 p. Fve 2600 FtFFoommbbeellllee,, TTiimmootthhééee ddee: Ágrólszakadt Tóbiás. 2. köt. Liliaszeme. Bp.: Móra. 335 p. Kve 3490 FtFFoossssuumm,, KKaarriinn: Indiai feleség. Bp.: Scolar. 365 p. (Scolarkrimik) Fve 2951 FtFFrraanncckk,, JJuulliiaa: Miért nem küldtél az angyalok közé? Bp.:Geopen. 455 p. Fve 3490 FtFFrroosstt,, JJeeaanniieennee –– FFrroosstt,, JJeeaanniieennee: Félúton a sírhoz. Bp.:Ulpius-ház. 415 p. (Cat és Bones vámpírvadász sorozat)Fve 3499 FtFFüüsstt MMiilláánn: Szívek a hínárban. Bp.: Fekete Sas. 203 p.(Öregbetûs könyvek) Fve 1901 FtGGaarrwwoooodd,, JJuulliiee: Õrangyal. Bp.: Gabo. 419 p. (A koronakémei, 2.) Fve 2190 FtGGaavvaallddaa,, AAnnnnaa: 35 kiló remény. Bp.: Magvetô. 79 p. Kve1691 FtGGiieerr,, KKeerrssttiinn: Anyák maffiája. Bp.: Trivium. 293 p. Fve2990 FtGGoouuddggee,, EElliizzaabbeetthh: Holdhercegnô. Bp.: Pongrác K. 248 p.Fve 3900 FtGGrraahhaammee--SSmmiitthh,, SSeetthh –– AAuusstteenn,, JJaannee: Büszkeség és balítéletmeg a zombik. Bp.: Athenaeum. 307 p. Fve 2990 FtGGrraanntt,, MMiicchhaaeell: Köddé váltak. Bp.: Egmont-Hungary. 533p. Fve 3999 FtGGrraavveess,, RRoobbeerrtt: Én, Claudius. Bp.: Európa. 427 p. Kve3500 FtGGrraayy,, CCllaauuddiiaa: Stargazer. Szeged: Könyvmolyképzô K. 293p. (Vörös pöttyös könyvek) Fve 2999 FtGGrreeggoorryy,, PPhhiilliippppaa: A szûz királynô szeretôje. Bp.: Palatinus.496 p. Fve 3800 Ft

MEGJELENT KÖNYVEK 2009. NOVEMBER 13 – NOVEMBER 26.

30 KÖNYVHÉT

GGyyôôrrii éénneekkeesskköönnyyvv. Gyôr: GYMS Megy. Múz. Ig. 63 p.(Raritates Jaurienses, 2.) Kve 3017 FtHHaarrrriissoonn,, HHaarrrryy: Édentôl nyugatra. Bp.: Metropolis Media.539 p. (Galaktika fantasztikus könyvek) Fve 3990 FtHHooffffmmaann,, JJiilllliiaannee: Az utolsó tanú. Bp.: Trivium. 346 p. Fve3290 FtHHuuxxlleeyy,, AAllddoouuss LLeeoonnaarrdd: Pont – ellenpont. Bp.: Cartaphilus.619 p. Kve 4900 FtIIaannccuu LLaauurraa: Névtelen nap. Bp.: Kortárs. 131 p. (Kortársvers) Fve 2200 FtJJaauudd,, TToommmmyy: Tökhülye. Bp.: Szó K. 213 p. Fve 2490 FtJJeennkkiinnss,, AA.. MM.: Night road. Szeged: Könyvmolyképzô K.285 p. Fve 2999 FtJJóókkaaii MMóórr: Erdély aranykora. Marosvásárhely: Mentor. 259p. Kve 2730 FtJJuuhháásszz AAttttiillaa: Eszkimószín. Bp.: Kortárs. 142 p. (Kortársvers) Fve 2200 FtKKaallaass ZZssuuzzssaa: A decemberi gyerek avagy Mese a gyermekiakarat hatalmáról. Bp.: Noran. 140 p. (Luna könyvek) Kve2499 FtKKaallooggrriiddiiss,, JJeeaannnnee: A Borgia menyasszony. Bp.: Palatinus.612 p. Fve 3700 FtKKaarrááccssoonnyyii fféénnyyeekk: felvidéki írók karácsonyi novellái, versei.Szeged: Lazi. 205 p. Kve 2200 FtKKéékkbbee rréévveeddôô éévveekk: versek, prózai írások, gyermekirodalom.Bp.: Accordia. 184 p. Fve 2490 FtKKeerrddeellllaanntt,, CChhrriissttiinnee –– MMeeyyeerr,, ÉÉrriicc: A rejtekajtó. Bp.: Gabo.503 p. Kve 2990 FtKKeerrttéésszz IImmrree: Az angol lobogó. Bp.: Magvetô. 78 p. Kve1691 FtKKeerrttéésszz IImmrree: Az angol lobogó + Detektívtörténet + Jegyzô-könyv + A nyomkeresô. Bp.: Magvetô. 78 + 133 + 43 +140 p. Közös tokban, a négy kötet eeggyyüütttt Kve 6500 Ft KKeerrttéésszz IImmrree: Detektívtörténet. Bp.: Magvetô. 133 p. Kve1990 FtKKeerrttéésszz IImmrree: Jegyzôkönyv. Bp.: Magvetô. 43 p. Kve 1290 FtKKeerrttéésszz IImmrree: A nyomkeresô. Bp.: Magvetô. 140 p. Kve1990 FtKKeeyyeess,, DDaanniieell: Érintés. Pécs: Alexandra. 238 p. Kve 2699 FtKKhhoouurryy,, RRaayymmoonndd: Menedék. Bp.: Gabo. 467 p. Kve 2990 FtKKiissss JJuuddiitt ÁÁggnneess: Üdvtörténeti lexikon. Bp.: Európa. [101]p. Kve 2000 FtKKlleeyyppaass,, LLiissaa: Légy az ôrangyalom. Bp.: Ulpius-ház. 446p. Fve 2999 FtKKóókkaa RRoozzáálliiaa: Mesemondó gyerekek könyve. Bp.: FeketeSas. 175 p. (Öregbetûs könyvek) Fve 1500 FtKKoooonnttzz,, DDeeaann RR.: A legsötétebb éjszaka. Bp.: Animus. 352p. Fve 1980 FtKKoooonnttzz,, DDeeaann RR.: Pokoli hordák. Bp.: Animus. 448 p. Fve1980 FtKKoovvááccss IInnccee: Élve emlékezô avagy. Mi minden történt velem’56 elôtt és után. Marosvásárhely: Mentor. 166 p. Kve2350 FtKKöönnnnyyeezzôô ffáákk. Bp.: Noran Libro. 428 p. (Novella) Kve2990 FtKKrriissttóó NNaaggyy IIssttvváánn: MÁV, Kafka meg sok más. Bp.: Szerzô.87 p. (Z) Fve 500 FtKKüünnzzlleerr--BBeehhnncckkee,, RRoosseemmaarriiee: Gyere velem Meseországba.Bp.: Scolar. (36 p.) Kve 2450 FtLLaacckkffii JJáánnooss: A részeg elefánt. Bp.: Móra. 61 p. Kve2990 FtLLaaggoonneeggrroo,, MMeelliissssaa: Karácsony Kipufogófürdôn. Bp.:Egmont-Hungary. 31 p. Kve 2199 FtLLeerrooyy,, GGiilllleess: Alabama song. Bp.: Szó K. 187 p. Fve2990 FtLLiinnkk,, CChhaarrlloottttee: A bûn visszhangja. Bp.: Szó K. 386 p. Fve2990 FtLLiinnkk,, CChhaarrlloottttee: Az utolsó nyom. Bp.: Szó K. 431 p. Fve2990 Ft

LLoonnddoonnii eessôô: magyar írók londoni novellái. Bp.: NoranLibro. 325 p. (Városok, városok) Kve 2590 FtLLôôrriinncczz LL.. LLáásszzllóó: A fekete özvegy. 1–2. Bp.: StudiumPlusz. 269 + 325 p. A két kötet eeggyyüütttt Fve 1995 FtLLôôrriinncczz LL.. LLáásszzllóó: A rodzsungok kolostora. Bp.: Gesta. 456p. (Leslie L. Lawrence életmûsorozat) Kve 2500 FtMMaacchhiiaavveellllii,, NNiiccccoollòò: A fejedelem. Bp.: Cartaphilus. 138 p.Kve 1901 FtMMaannkkeellll,, HHeennnniinngg: Tûzfal. Bp.: Mérték K. 531 p. Fve3499 FtMMaannnn,, LLaawwrreennccee: Barbie és a Jégkirálynô. Bp.: Egmont-Hungary. 29 p. Kve 2199 FtMMáárraaii SSáánnddoorr: A teljes napló, 1952–53. Bp.: Helikon. 444p. Kve 4990 FtMMaarrrruucccchhii,, EElliissaa –– PPoossnneerr--SSaanncchheezz,, AAnnddrreeaa: Hamupipôketündéri karácsonya. Bp.: Egmont-Hungary. [24] p. Kve2199 FtMMccNNaauugghhtt,, JJuuddiitthh: Édes gyôzelem. Bp.: General Press. 318p. (Romantikus regények) Kve 2290 FtMMeenneeddéékkjjoogg,, 22000099: aforizmák, versek, prózai írások. Bp.:Littera Nova. 101 p. Fve 1890 FtMMeeyyeerr,, SStteepphheenniiee: Napfogyatkozás. Szeged:Könyvmolyképzô K. 640 p. (Vörös pöttyös könyvek) Kve5999 FtMMeeyyeerr,, SStteepphheenniiee: Napfogyatkozás. Szeged:Könyvmolyképzô K. 640 p. (Vörös pöttyös könyvek) Fve4999 FtMMeeyynneellll,, EEsstthheerr: Anna Magdalena Bach kis krónikája. Bp.:Rózsavölgyi. 207 p. Kve 2690 FtMMiilleerr,, ZZddeenneekk –– NNoovvoottnnyy,, JJ.. AA.. –– DDoosskkoocciilloovváá,, HHaannaa: Avakond és a karácsony. Bp.: Móra. 34 p. Kve 2390 FtMMoossssee,, KKaattee: A kripta. Bp.: Partvonal. 614 p. Kve4490 FtNNaabbookkoovv,, VVllaaggyyiimmiirr VV..: A szem + A bûvölô. Bp.: Európa.115 p. Kve 2500 FtNNeemmeess IIssttvváánn: Vérvonal. 3. Jégnász. [Nyíregyháza]: Pro-Book. 126 p. Fve 899 FtNNeemmeess LLáásszzllóó: És a Duna csak folyt. Bp.: Szerzô. 64 p. (Z-füzetek, 132.)Fve 250 FtNNiiffffeenneeggggeerr,, AAuuddrreeyy: Az idôutazó felesége. Bp.: Athenaeum.563 p. Fve 3490 FtNNooëëll,, AAllyyssoonn: Blue Moon. Szeged: Könyvmolyképzô K.291 p. (Halhatatlanok) (Vörös pöttyös könyvek) Fve2999 FtNNyyiirrôô JJóózzsseeff: Halhatatlan élet. Szeged: Lazi. 196 p. Kve2500 FtPPaallaahhnniiuukk,, CChhuucckk: Harcosok klubja. Bp.: Cartaphilus. 243p. (Filmregények) Kve 2800 FtPPeettrrááss MMáárriiaa –– DDööbbrreenntteeii KKoorrnnééll: Zsoltáros ultimátum. Bp.:Kairosz. 239 p. + mell.: 1 CD Kve 5900 FtPPiillcchheerr,, RRoobbiinn: Csillagrobbanás. Bp.: Palatinus. 550 p. Fve3400 FtPPooóóss ZZoollttáánn: A szív határai. Pozsony: Kalligram. 257 p.Kve 2600 FtPPoozzssggaaii GGyyöörrggyyii: Holdmadár. Bp.: Hungarovox. 148 p.Fve 1700 FtRRaatthhbboonnee,, JJuulliiaann: Joseph, egy kettôs ügynök emlékiratai.Pécs: Alexandra. 671 p. Fve 3999 FtRReeiicchhss,, KKaatthhyy: Síri titkok. Bp.: Szó K. 271 p. Fve 2990 FtRReejjttôô JJeennôô: A tizennégy karátos autó. Pécs: Alexandra. 256p. Fve 999 FtAA rreeppüüllôô kkaassttééllyy. Pomáz: Kráter Mûhely Egyesület. [32] p.(Magyar népmesék) Kve 1700 FtRRoossee,, CChhaarrlleess TT.: Nagy krónikáskönyv: boszorkánytánc.Pécs: Alexandra. 246 p. Kve 2699 FtRRootthh,, PPhhiilliipp: Düh. Bp.: Európa. 183 p. Kve 2800 FtSScchhuullzzee,, IInnggoo: Adam és Evelyn. Bp.: Európa. 295 p. Kve3444 Ft

SShhoowwaalltteerr,, GGeennaa: Az Alvilág Urai. 1. Éjsötét vágyak. Bp.:Ulpius-ház. 453 p. Fve 3499 FtSSiikkllóóss LLáásszzllóó: A járvány: drámák jellemszínészeknek.Pomáz: Kráter Mûhely Egyesület. 294 p. Fve 2000 FtSSiimmeennoonn,, GGeeoorrggeess: Maigret és a félarcú ember. Bp.: Park.173 p. (Maigret) Fve 1901 FtSSiimmeennoonn,, GGeeoorrggeess: Maigret és a hajnali vendég. Bp.: Park.160 p. (Maigret) Fve 1901 FtSSiimmoorr AAnnddrrááss: Baljós nyár. Bp.: Szerzô. 64 p. (Z-füzetek,131.) Fve 250 FtSSiinnoouuéé,, GGiillbbeerrtt: A pokolra szánt hajó. Bp.: Park. 332 p. Kve3500 FtSSllaauugghhtteerr,, KKaarriinn: Sikoly. Bp.: Ulpius-ház. 574 p. Fve3499 FtSSppaarrkkss,, NNiicchhoollaass: Tûzlovag. Bp.: General Press. 384 p. Kve2800 FtSSttaannttoonn,, AAnnddyy: Haragumi, a rossz ember. Bp.: Geopen.176 p. (Citromisszai mesék, 1.) Fve 1990 FtSStteeiinneerr KKrriissttóóff: Gumimatrac a Gangeszen. Bp.: Jaffa.:Affarone Kft. 196 p. Fve 2790 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: El a mancsokkal, te sajtképû! Pécs:Alexandra. 117 p. (Mulatságos történetek, színes kalandok)Fve 1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Esti mesék a világ minden tájáról. Pécs:Alexandra. 196 p. Kve 3999 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: A kalózmacskák hajója. Pécs:Alexandra. 118 p. (Mulatságos történetek, színeskalandok) Fve 1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Sajtsárga lakókocsi. Pécs: Alexandra.117 p. (Mulatságos történetek, színes kalandok) Fve1299 FtSSttookkeerr,, DDaaccrree –– HHoolltt,, IIaann: Drakula, az élôhalott. Bp.:Athenaeum. 447 p. Fve 3490 FtSSuullttzz SSáánnddoorr: Igézet. Bp.: Fekete Sas. 218 p. Fve 2300 FtSSuunnnnyy: Mona Lisa ébredése. Bp.: Trivium. 245 p. Fve2890 FtSSzzáálliinnggeerr BBaalláázzss: M1/M7. Bp.: Magvetô. 88 p. Kve 1990 FtAA sszzeerreelleemm lleexxiikkoonnaa. Bp.: Noran Libro. 398 p. (Novella)Kve 2990 FtTTaannddoorrii DDeezzssôô: Ki nem feküdt halál: egy agyrázkódáskertje. Bp.: Jaffa. 196 p. Fve 3990 FtTTéérreeyy JJáánnooss: Jeremiás avagy Isten hidege. Bp.: Magvetô.146 p. Kve 2490 FtTThhoommaass aa ggôôzzmmoozzddoonnyy nnaaggyykköönnyyvvee 4. Bp.: Egmont-Hungary. 68 p. Kve 2399 FtTTôôzzsséérr ÁÁrrppáádd: Csatavirág: (lét-dalok). Pozsony: Kalligram.107 p. Fve 1901 FtUUrriiss,, LLeeoonn: Szentháromság. Bp.: Partvonal. 715 p. Kve4490 FtVVaajjddaa MMiikkllóóss: Anyakép, amerikai keretben. Bp.: Magvetô.207 p. Kve 2490 FtVVaassss VViirráágg: Vulévu. Bp.: Ulpius-ház. 380 p. Fve 2999 FtVVeerrmmeeuulleenn,, JJoohhnn: Gyönyörök kertje. Bp.: Geopen. 456 p.Fve 3500 FtVVeerrmmeeuulleenn,, JJoohhnn: Tánc az akasztófa alatt. Bp.: Geopen.516 p. Fve 3500 FtVViiddaall,, CCééssaarr: A fény fiai. Bp.: Gabo. 278 p. Kve 2990 FtVVuujjiittyy TTvvrrttkkoo: Menekülés a pokolból. Pécs: Alexandra. 375p. Kve 2990 FtWWaassss AAllbbeerrt: A törpék és az óriás. Marosvásárhely: Mentor.47 p. Kve 2520 FtWWeeöörreess SSáánnddoorr: Egybegyûjtött költemények. 3. Bp.: Helikon.502 p. Kve 4990 FtWWiillssoonn,, JJaaccqquueelliinnee: A tesóm nem semmi. Bp.: Animus.276 p. Kve 2690 FtWWooddeehhoouussee,, PP.. GG.: Az Aranyrögöcske. Bp.: Haxel. 233 p.Fve 2500 FtYYaatteess,, RRiicchhaarrdd: Egy jó iskola. Bp.: Partvonal. 181 p. Kve2989 Ft

KÖNYVHÉT 31

MEGJELENT KÖNYVEK 2009. NOVEMBER 13 – NOVEMBER 26.

A KÖNYVTÁRELLÁTÓ ADATBÁZISÁRA ÉPÍTVE ÚJ HONLAPOKAT INDÍTUNK A www.kello.hu mellett tekintse meg a következô oldalakat is:

ajandek-konyv.hugyermek-konyv.hu

szak-konyv.hu

A Könyvtárellátótól kapott kedvezmények igénybe vehetôk!Könyvtárellátó Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 19.

Igencsak meglepôdtem, amikor hírül vet-tem, hogy a József Attila-kutatóként is-mert irodalomtörténész, Valachi Anna té-mát váltott. Magam ugyanis – a mostaná-ban nagyon elfeledett filozófus, AncselÉva miniesszéje nyomán – egy-ügyû em-berként tartottam számon, olyan valaki-ként, akinek, irigylésre méltóan egyetlenügye, egyetlen vesszôparipája volt, aki azutóbbi másfél-két évtizedben az addig isagyontárgyalt fôhôsérôl, József Attiláról,mûvészetérôl, környezetérôl és kapcsoló-dási pontjairól, viszonyairól ontotta az ori-ginális, irodalomtörténeti eseménynekszámító könyveket, tanulmányokat. Ezek-ben rendre meglepô felfedezésekre ésösszefüggésekre vezette rá olvasóit s per-sze a szakmát is, már ha az utóbbiakbólnem váltott ki magas hôfokú ellenkezést,vagy nem generált vehemens vitát.

Legutóbbi könyvével azonban Valachi sza-kított az egy-ügyûséggel, már ha a megálla-pítást nem tágítom rögvest ki úgy, hogy az„egy ügy” valójában mindig az alkotva szen-vedô, szenvedve alkotó, mérhetetlen szere-tetre és feltétlen elismerésre áhítozó ki-emelkedô tehetségû mûvésznek – pokoljá-rásának felmutatásával – kicsikarni (ha más-hogy nem: posztumusz) egy kis megértést,egy kis rajongást. Így, ebben a kontextusbanmég Valachi elsô, Ôze Lajos színészrôl köz-readott kötete sem tekinthetô „kisiklásnak”,hiszen mindenkor bámulatra késztetô érzé-kenységgel helyezkedik bele hôse köz- és

magánéletébe, viszonyait szintea maga bôrén tapasztalja meg,„tárgyába” valósággal belesze-relmesedik, a hûvösséget és atávolságot, mint dagadt ruhátmásra hagyja. Ugyanakkor, a szópejoratív értelmében soha nemkapható elfogultságon, mivel kö-tete minden oldalán tudósi fel-készültséggel érvel, érvel és ér-vel. És bizonyít.

Mit is? Azt, amit többfajta mó-don nekirugaszkodva gondol,ezúttal legújabb hôsérôl, RákosSándorról, az évtizeddel koráb-ban elhunyt költôrôl. Azt tartjaróla, hogy Rákos az elmúlt félévszázadnak bizonyosan meg-határozó költôje volt, nagy köl-tôje, olyan valaki, aki József Atti-

lának is igazi örököse, folytatója. Életében,sorsában, költészetben. (Egy apró különb-ség persze akad, merthogy a méltatlanul elnem ismert József Attilát – a halála napjánkezdôdött – kultusz rögvest a Parnasszusra,annak is a legtetejére röpítette. Ugyanez akultusz aztán az életmûvet magát forgattaki magából, de ez másik történet.) A kétköltô közötti leglényegibb párhuzam Vala-chi Anna értelmezésében a világgal szem-beni hiperérzékenység, a kozmikus hiánnyánövelt szeretetéhség és mindenkori végsômagány, amit a költô visszatérôen „kíméle-tes meghatározásnak” aposztrofált, s elô-szeretettel (pontosabban elôutálattal) fordí-totta „élve-halottnak-nyilvánításnak”. Ezenkívül pedig a földi poklok kínjai között tar-totta számon, hogy két-három évenként,ahányszor új verseskötettel jelentkezett,mindig voltak, akik a fölfedezés örömévelüdvözölték, hogy aztán gyorsan megint el-

felejtsék. S a végsô számvetés? „Magyarta-nár-generációk egész sora lépett ki úgy azéletbe, hogy szinte a létezésemrôl sem tu-dott” – vallotta meg egy 1986-os nyilatko-zatban kozmikus sérelmei egyikét. S való-ban, még a legismertebb és egykor legnép-szerûbb munkája, a Gilgames címû akkádeposz mûfordítása sem érte el a felsôokta-tási ingerküszöböt…

Valachi mostani könyvében érzékenymegfigyelôként és krónikásként irodalom-történeti jóvátételre vállalkozott: az alko-táslélektan mikroszkópja alá tette a majdnyolc évtizedet megélt Rákos számlálha-tatlan költeményét, utolérhetetlen lelkiazonosulással követte végig azt a folyama-tot, ahogy szenvedés és a fokozódó kire-kesztettség érzése, a valóságos betegség-özön könyvekké, ciklusokká, izzó életmû-vé állt össze. Az irodalomtörténész élesszemével ügyelt és figyelt fel minden lelkirebbenésre, s eközben a legapróbb életraj-zi momentumok sem kerülték el figyel-mét. Sôt. Az alkotás folyamatát mint azéletmû stációit elemezte, azt a költôiprogramot, melyet Rákos (hogy is más-ként, mint versben) tûzött ki önönmagá-nak: „Egy szóba zsúfold a világot, költô! /S ha sikerült, hallgasd el azt a szót. / Tör-pe az, ki minden szavát kimondja. / Anagy rostál. S hallgat a legnagyobb.”

Ezt a lírai életprogramot Valachi „mód-szeresen végrehajtott szövegredukciónak”mondja – egészen (ez is egy Rákos-vers-sor:) a „Semmibe induló Senki úr” végsôelhallgatásáig, az utolsó üzenetéig, amelymár majdnem megközelíti a célt, az egyszóba zsúfolást. Az önmagának írt sírfelirat– a képletes és a valóságos – mindösszenégy szó, piramist formázó „képvers”:

énegyetlenegy

örökre szétszéledtemÁllítólag fél évszázad szükségeltetik ahhoz,hogy valakirôl kiderüljön, jogosan röpült,kapaszkodott, vagy vonszolódott fel a Par-nasszusra. Öt évtized alatt az idô kirostál,az utókor átértékel. Addig az „elfogult”, abensôbôl vezérelt híveknek van dolguk. Va-lachi ezzel az empatikusságában tárgysze-rû, szakszerûségében megkérdôjelezhetet-len, ráadásul még olvasmányosan is megírtkötettel megtette a dolgát.

Murányi Gábor

KÖNYVKULTÚRA LAPMARGÓ

32 KÖNYVHÉT

LLeellkkii bbuuggyyrrookkkkrróónniikkáájjaa

KÖNYVRÔLValachi AnnaCSIGAVONALBANA PARNASSZUSRARákos Sándor földipoklai és tágulóköltôi világaArgumentum350 oldal, 2800 Ft

1875-ben Kiskunhalason született az a pa-rasztember, akinek neve sok más földijé-hez hasonlóan teljes ismeretlenségbenmerült volna el a 20. század közepén, haôsz fejjel nem adja be a derekát múzeum-igazgató unokaöccse biztatására, és tollatnem vesz a kezébe. Csonka Mihály 1949-ben kezdett írni, két évig önéletrajzát ve-tette papírra, majd számos anekdotát, tré-fás elbeszélést, néprajzi jellegû szöveget,naplójegyzetet rögzített.

Egyszerûen „írogató” parasztembernekmár csak a szövegek terjedelme okán semnevezhetjük Csonka Mihályt: háromezeroldalra rúg az általa jegyzett kézirat-mennyiség, amelyeket múzeumok ôriz-nek. De az 1961-ig elkészült termés tartal-

mi összetétele alapján sem lehet lekicsi-nyelni a szerzô teljesítményét: lehetôségeihatárain belül olyan változatos, elmélyültés idôtálló szövegeket vetett papírra, ame-lyek nem csak néprajzi értéküket tekintvelettek maradandók. Mûveivel nem egy pá-lyázatot is megnyert még életében írójuk.

A kézirattömeg megrostálását-kiváloga-tását és a szerkesztôi munkálatokat Rom-sics Ignác végezte el, és ô látta el a törté-netiséget teljessé tevô utószóval a kötetet.Miért éri meg vajon egy ilyen tetemesmennyiségû, heterogén, zilált és mindenbizonnyal rengeteg munkát igénylô – elégcsak a helyesírási-stilisztikai korrekciókatszámítsába venni, de a szöveggondozás ittsokkal többrétûbb volt – kéziratot olvas-

hatóvá-élvezhetôvé tenni?A válasz egyszerû: CsonkaMihály kötete élô, autenti-kus történelemkönyv.Mondatai fûzése, törté-netszövése, meséje olyantermészetesek, minthacsak hosszú esti beszél-getésekre ülnénk le aszerzôvel, aki itt-ott elka-landozva, hol fájdalmaskeserûséggel, hol hun-cut kacsintással, hol aparasztember szakértel-mével, hol tréfálkozva,hol komolyra fordítva aszót rögzíti azoknak azesztendôknek esemé-nyeit, amelyek a ma-gyar parasztság sorsát tekintve a legtrau-matikusabb idôszakot jelentették: egyszers mindekorra megváltoztatva, rombadöntve, átalakítva azt a struktúrát, amelyévszázadokon át meghatározta minden-napjaikat. Mindemellett Csonka Mihályszókimondó és kritikus. Volt is baja ebbôlaz ötvenes években, amikor nem egy szö-vegét cenzúrázták, és a kiskunhalasi mú-zeumba beküldött teljes változatoknakcsak a töredékét gépelték le. De a törté-nelmi tisztánlátás elôsegítése mellett éppa keresetlensége, manipulációtól mentes,véleményformáló és -hangoztató jellege alegnagyobb erénye ezeknek a mûveknek.Csonka Mihály unokaöccse ugyanis jó ér-zékkel sejthette meg, hogy nagybátyjagondolkodó parasztember, a szó legneme-sebb értelmében: a maga és a közösségéletét alapjaiban meghatározó kérdéseketfirtató, a történelmi és a személyes idô kö-zös folyamát egyszerre megélô, rögzíteniképes írástudó.

Hogy mirôl tudósítja Csonka Mihály amai olvasót? A tanyasi élet mindennapjai-ról: cséplésrôl és ítéletidôrôl, az állattartáshogyanjáról, a földmûvelés mesterfogásai-ról. (A kötetet egyébként számos illusztrá-ció, úgy grafikák, mint fotók teszik teljes-sé.) A gyermekkort felelevenítô fejezetbôla családon belüli viszonyok mélységei tá-rulnak fel – némelyik kis epizódban Mó-ricz kiváló novellatémákra találhatott vol-na –, az I. világháborút felelevenítô fejezetpedig a történelemkönyvekben soha nememlített eseményekre tér ki. A családi kró-nika talán számos más, hasonló történetetidéz fel az olvasóban, de mégis utánozha-

tatlanul egyedi. S a legérdeke-sebb a kötet végén következik: a vegyestémájú értekezések. „Csak egy kis elme-futtató sport ez, szeretek mindenben ka-nál lenni és kavarni” – jegyzi meg szelle-mesen Csonka Mihály, amikor istenkér-désrôl, demokráciáról, családszabályozás-ról, divatról értekezik. Megtudhatjuk pél-dául, hogy ez a fotók tanúsága szerintnagybajszos-szemüveges-barátságos bácsibizony kényszermunkával büntetné az

agglegényeket, akik nem hajlandók nôsül-ni (holott „úgy mondják, minden koszosdisznó talál magának dörgölôfát”, felesé-get is lehet tehát); s kiderül, miként fenye-geti az erkölcsöket ez az új valami, a fut-ballôrület („rúgni a labdát, a sok bolondmeg nézi, mégpedig pénzért!”). Egy sokol-dalú, a világ dolgai iránt elszántan érdek-lôdô földmûvelô ember világképét teszikteljessé ezek a mai olvasónak kacagtatósorok is, olyan íróemberét, aki átélte, ami-kor „minden egész eltörött”, s a sok ezerszilánkból még újat is tudott építeni.

Laik Eszter

KÖNYVHÉT 33

UNICUS KÖNYVKULTÚRA

EEggyy ppaarraasszzttíírróó rraaddiikkaalliizzmmuussaa

KÖNYVRÔLCSONKA MIHÁLYÉLETE ÉS VILÁGKÉPESzerkesztetteRomsics IgnácOsiris Kiadó324 oldal, 3980 Ft

34 KÖNYVHÉT

em kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.(Kosztolányi: Halotti beszéd)

Ágikával akartuk tölteni Párizsban a karácsonyt, demost temetni megyünk Párizsba, nem karácsonyozni.

Aki rendszeresen olvassa ezt a rovatot, tudja, hogysokszor számoltam be itt egy-egy párizsi utamról –olyankor mindig Ágikánál voltunk. Ô a mi MacskásTantink. Univerzális nagynéni, mert a feleségem ko-rán elhunyt édesanyjának a húga, Évának másodikmamája, de nekem is a tantim lett húsz év alatt.

Gyönyörû volt. Úgy hasonlított IngridBergmanra, hogy megfordultak utána az ut-cán: „csak nem?!”

Vagány volt, és mélyen humanista. Negyvenéve ment ki Párizsba a kislányával, akinek újhazát szerzett, és férjhez ment Ahmed Beni-dir elektrotechnikushoz. Ahmed marokkóivolt, de Ágikából genetikusan hiányzott adiszkrimináció képessége. És mivel egyiküksem volt különösebben vallásos, hitvitáik semvoltak. Ahmed egyszer elzarándokolt Mekká-ba, ahol kirabolták, ez muzulmán hitbuzgalmát nem erôsítette meg.

Asnières-ben, ahol Ágika élt, ott nyüzsgött körülötte egy fiók-har-madik világ: feketék arabok, ázsiaiak… Ágika tökéletesen színvak volt.Szerette is a környéken mindenki.

Vezetô szülésznô és ápolónô volt; s mesélte, hogy volt olyan afri-kai fiatalasszony, aki háromszor szült a kórházukban egy évben. Ho-gyan? Egy családban csak egy biztosított volt, a többi az ô papírjai-val jött. Hát persze kitört a botrány, de Ágika nem bírt haragudni rá-juk. Úgy hasonlítottak – nevetett –, hogy csak a dátumokon buktakle. Ápolónôként más osztályon madame Mochkowskit ápolta, egyvén szörnyeteget, aki minden nôvér életét megkeserítette. A ma-dame lengyel zsidó volt, és megérezte Ágika idegen akcentusát. –Maga minek jött ide? – förmedt rá egyszer. – Égi hangot hallottam:Ágnes, menj Párizsba, hogy ápolhasd madame Mochkowskit – fe-lelt Ágika angyali szelíden.

Öregasszonyként sem veszítette el lányos báját és kacérságát. Egyiklátogatásunkkor ott maradt valahogy egy alsónadrágom. A következôlevél kíséretében küldte vissza.

„Kedves Kertész úr! Máskor vigyázzon, ne felejtse agatyáját egy – még szemrevaló – özvegynél, mert az szó-beszédre adhat okot. Ez egyszer megbocsátok, és vissza-adom ezt a szimpatikus trófeát.”

Nagy levélíró volt. Engem a regényeim, ôt a levelei jel-lemezték. Egyszer szabályos levelet hozott a posta. Ad-resse: Kertész Benjamin. Expediteur: Pacha Benidir

„Kedves Ben, kellemes sétákat kívánok az új lakóhelye-den, remélem, találsz kis barátnôket. Nosztalgiával gon-dolok azokra a napokra, mikor még ketten voltunk; jólmegfértünk, ugye? Nem úgy, mint ezzel a két beképzelt

fajmacskával, akik azt hiszik, különbek nálam. APoucko folyton verekedne, a Rhamses pedig sze-rintem (köztünk legyen mondva) ferde hajlamú…Mindig nyalogatni akar, meg hozzám simulni!Mit csináljak, el kell ôket viselnem. Boldog ünne-peket és sikeres gazdag újévet kívánok neked ésa gazdiknak. Puszi és szimatolás, Pacha.”

Pasát Ágika egy romos ház elôtt találta: a kö-lyök háromhónapos lehetett, és egy kifejlett né-met juhásszal állt élet-halál harcban. Olyanmocskos volt, hogy a szôrén szinte cementpán-

céllá keményedett a sár. Csak egy kicsit megmosdatom… – gondoltaÁgika. Te csak ne mosdasd, mondta Ahmed, mert akkor nem szaba-dulunk tôle soha. Ismerlek. (Ismerte.) A kóbor kandúrkölyök, két napmúlva elfoglalta a teljes lakást, akár egy hedonista keleti kényúr. Mintegy török pasa. A két fajmacskát a lányától örökölte Ágika. Benjamintmeg, a mi spánielünket, egy ízben nem bírtuk dajkaságba adni, hát be-vágtuk a kocsiba, és meg sem álltunk Párizsig.

A kutya és a három macska hallatlan intelligenciával vette tudomá-sul a kényszerû együttlétet, elegánsan kikerülték egymást, konfliktus-nak nyoma sem volt közöttük.

Sok jó állat kis helyen is megfér. Mikor tanulnak már – sóhajtott Ágika –, ha nem is morált, de leg-

alább egy kis modort a vadállatoktól az emberek? Ágikával öröm volt együtt lenni; minden élôlényre, emberre állatra

szétsugárzó türelme és jósága beragyogta körülötte a levegôt. A halálhír olyan, akár a puskalövés, elsô pillanatban nem is fáj, csak

egy ütést érez az ember. Késôbb kezd sajogni a seb…

Kertész Ákos

ÁÁggiikkaa

NKÖNYVKULTÚRA KERTÉSZ

A Könyvhét Könyveksorozat újdonságai

Kertész ÁkosÉGSZAKADÁS, FÖLDINDULÁSNapló miniatúrák283 oldal, 2640 Ft

Idézet Kertész Ákos elôszavából –„Ha fölkérnének, írjak egy hosszabbtanulmányt magamról, ki vagyok, mivagyok, hogyan gondolkodom errôl,arról, amarról, igen, mûvészetrôl,családról, gyerekrôl, kutyáról, költé-szetrôl, irodalomról és a mûalkotá-sok tudományáról, az esztétikáról,és politikáról és vallásról, hitrôl és hi-tetlenségrôl, morálról és a morál hi-

ányáról, arról, hogy miért legyektisztességes és miért ne legyek az,mi a bûn és a bûnhôdés, mi a há-ború és a béke, és mit is gondolokén magyarról, zsidóról és romáról,rasszista elôítéletekrôl és krisztusiszeretetrôl, ami nemcsak azt jelen-ti, hogy úgy, mint tenmagadat (az-az Jézus, a prédikátor, pontos mér-cét adott), de azt is, hogy mindenember a te felebarátod, vagyisnincs félrebeszélés, nincs kibúvó,vagy követed a Názáreti tanítását,vagy nem – vagyis ha el akarnámmondani, mi nekem a világ és mivagyok én a világnak, és hogyanlátom a világot és benne magamat,nem is találnék rá jobb formát,mint ezeknek a kisesszéknek, kis-publicisztikáknak a gyûjteményét.”

Lewis Carroll Alice-nak, Alice-ról írott me-séje utoljára 2007-ben jelent meg. A leg-újabb kiadás – ezúttal a Sziget Könyvkiadóvállalkozott a másfél százada írt nonszenszmeseregény megjelentetésre – egyfelôlvisszatér a hagyományokhoz, hiszen a leg-elsô angol kiadás képeithasználja fel (Sir JohnTenniel 1864-ben a könyvelsô kiadásához készülteredeti grafikáit), ugyanak-kor szakít is a tradícióval:új fordításban (Varró Zsu-zsa és Varró Dániel ma-gyarításában) tárja elénkmindkét Alice-történetet.A Varró testvérpárnakmár korábban is volt sike-res vállalkozása, gondol-junk csak Varró Dánielverses meséjére (Túl aMaszat-hegyen), melynekképeit nôvére, Zsuzsa raj-zolta, most is testvériesenmegosztoztak a szövegen:Zsuzsa a prózát, Dani a lí-rát vette kezelésbe. Az eredményre nemlehet panasza az olvasónak, az angol képte-lenségek magyarul sem értelmesebbek, aversek badarak, csepp varródanis ízzel,igen visszafogott szóhasználattal, alázattal(egy-két lécci, izé azért belefér).

Alice (aki jelen kiadásban Aliz) az álmokfantasztikus világába kerül a nyúl üregén,illetve a kandalló fölötti tükrön keresztül.Mindkét kaland keretét egy-egy játék adja:elôbb a francia kártya lapjai, majd a sakk-bábuk érthetetlenül bonyolult eszmefutta-tásait kell Aliznak végighallgatnia, ráadásulmaga is játszmáik részesévé válik. Mindvé-gig sejti, hogy van visszaút a normális vi-lágba, de hajtja elôre a kalandvágy, így sod-ródik még abszurdabb helyzetekbe.

Aliz a különleges helyszíneken mindvégigigyekszik megôrizni józanságát, kívülálló-ként viselkedik a beszélô állatok és a furcsánviselkedô kártyalapok, sakkfigurák között,próbál értelmet, magyarázatot keresni a tör-téntekre, de ennek a közegnek a játékszabá-

lyai felülírják a racio-nális gondolkodást:képtelen helyesen el-mondani egy verset, aszavak jelentése bi-zonytalanná válik,semmi nem az, ami-nek látszik, biztosnakvélt iskolai tudása pil-lanatok alatt szerte-foszlik. Csodaországugyan a valóság szele-teibôl épül fel, mégisolyan, mintha egy kale-idoszkópon keresztülnéznénk: gyönyörû,ámde torz. Csodaor-szágban tett kirándulá-sának tapasztalatairatámaszkodva a tükör

mögötti világban már nem is keres értelmet,elfogadja olyannak, amilyen, csupán egy kér-dés aggasztja – vajon ô álmodja ezt a különösvalóságot, vagy a vörös király, ebben az eset-ben viszont maga a kislány is csupán álom.

Mindig különös érzés fog el Aliz kaland-jainak olvasásakor – racionális, felnôttésszel tudom, hogy az egész történet non-szensz, így felesleges is értelmet keresnibenne, mégis Alizhoz hasonlóan próbáloka töredékekbôl teljes képet alkotni – min-den alkalommal sikertelenül. Lehet, hogyezt a szokatlan, szürreális meseregénytnem is megérteni, hanem átélni kell? Le-het, hogy „egyszerû és szeretô gyermekiszívvel” kellene közelíteni a meséhez,melyben MINDEN lehetséges, mely a vég-telen fantasztikum tárháza, ahol arra is vanlehetôségünk, amirôl felnôtt fejjel gondol-kodva már rég letettünk?

Aliz világa a gyermekkor határtalan bol-dogságának a világa, az álmoké, a vágyaké,ahol bármi – sôt annak ellentéte is – meg-történhet, és amibôl fel lehet ébredni, haéppen úgy akarjuk, hogy aztán egy újabbkalandra induljunk, mondjuk éppen a tü-kör másik oldalára.

(A könyvbôl a Walt Disney számára TimBurton készített filmet, melyet a tengerentú-lon 2010 márciusában mutatnak be kiválószereposztással: Alan Rickman, Helena Bon-ham Carter, Stephen Fry és Johnny Depplesz látható a fôbb szerepekben.)

Pompor Zoltán

KÖNYVRÔLLewis CarrollALIZ KALANDJAICSODAORSZÁGBANÉS A TÜKÖR MÁSIKOLDALÁNSziget Könyvkiadó256 oldal, 4900 Ft

KÖNYVKULTÚRA HÁTTÉR

Dr. Danima DamdindorjAZ ÖNGYÓGYÍTÁS MÛVÉSZETE

Az öngyógyítás mûvészete egy magyar-országon praktizáló mongol orvosnô kutatómunkájának az összegzése.

Ôsi hun, mongol, ujgur, tibeti és kaukázusihagyományok alapján szervek, illetve be-tegségek szerinti bontásban kereshetjükbenne a megfelelô gyógymódokat.A könyv kézirat jellegû kiadványként nagypéldányszámban fogyott a betegek körében.

Ára: 2200 FtBelsô Ösvény Kiadó

Telefon: 06-20-427-4220E-mail: ddanima@yahoo.comhonlap: www.danima.try.huA könyv kapható Líra, Libri és Alexandrakönyvesboltokban.A www.bookline.hu-n lehet rendelni postán is.

Fórum Home Hungary

AA nnyyúúlloonn ttúúll

– Két én rejlik-e abban az al-kotóban, aki költô is, megesszéista is?– Azt nem hiszem, de megfi-gyeltem, hogy kettôs termé-szetem van: amit költôkéntvagy emberként teszek, aztmeg is akarom érteni, elméle-tileg megközelíteni. Megjegy-zem, ôrzök olyan élményt,hogy hajdanán, egy kisalfölditanyán élve úgy éreztem; nemvagyok ott. Szépen lassan,amikor megbarátkoztam a ve-lem akkor egykorú legények-kel meg leányokkal, végülmegszûnt ez a kettôsség. De a

teoretikus, elméleti érdeklô-dés manapság is éppúgy élén-ken él bennem, mint az ama-tôr filozófus kíváncsisága, hol-ott az alapvetô természetemaz, hogy verset írok. – Amatôr? Azzal a felkészült-séggel, amelyet a kötet soraibizonyítanak?– Azt hiszem, igen, mivelhogytöbbre becsülöm a természettu-dományt meg a filozófiát annál,amennyit én értek hozzá. Perszemindkét területen igyekeztemmindent elolvasni. Már nagyonfiatalon is érdekeltek ezek a kér-dések, fizikus jó ismerôseim isvoltak, s akadt egy nálam vala-mivel idôsebb gyerekkori bará-tom, aki a szanszkrit filozófiá-ban mélyült el, az indiai világlá-tásról, kultúráról szóló könyve-ket kaptam tôle. Így hamarosanrálátásom nyílt egy másik val-lásra és egy másfajta gondolko-dásmódra is. Ez aztán az euró-pai filozófusok mûveivel való ta-lálkozásokkal, no meg a világiro-dalmi alkotások olvasásávalegyütt elég hamar kitágítottaelôttem a világot. – Megmutatkozik bizonyosszintû valláskritika az esszé-iben; eredeztethetô ez aszanszkritban való megmár-tózással?

– Olyan ez, mint amikor azember csak egy könyvet ismer.Találkoztam egyszer valakivel,aki csak Mikszáthot olvasottegész életében, de azt sokkaljobban ismerte, mint én, azirodalmár, viszont Móriczrólvagy Krúdyról nem is hallott.

Ugyanígy, ha a kereszténység-nél régebbi vallással közelebb-rôl megismerkedik az ember,egészen másként látja a ke-reszténységet is. Olyan, mint-ha repülôrôl nézek szét egy tájfölött, s nem egyszerûen csakegy háztetôrôl. – Mintha túl komoran látná ahelyzetet, s talán a kelleténélszigorúbb a társadalommal.Azt állítja, hogy az emberekkilencvenöt százaléka szelle-mileg felnôttkorára is négy-éves szinten marad.

– Harminc-negyven-ötven év-vel ezelôtt nem ugyanez voltaz álláspontom. Azóta sokkaljobban látszik, hogy az embe-rek nem érnek felnôtté, akárhatvanéves korukra sem. Ez ameggyôzôdés erôsödött megbennem, miközben sokakkal

beszélgettem meg vitatkoz-tam, és egy csomó mindentelolvastam. A 20. század nagyíróiból kiindulva már középis-kolás koromban volt egy olyanképzetem, hogy az emberekteljesen egyenlôk, fôleg morá-lisan. Abban tévedtem, hogyszellemi értelemben is egyen-lônek gondoltam ôket. Kide-rült azonban, hogy az a fajtakíváncsiság és érdeklôdés,amely engem több tudomány-ág felé vonzott, nagyon kevésemberben van meg, még sok

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

38 KÖNYVHÉT

ÜÜzzeenneett aappaallaacckkbbaannA költô Tornai József újabb esszékötetteljelentkezett a Gondolat Könyvkiadónál Aszabadgondolkodó címmel. Azokat a több-nyire filozofikus eszmefuttatásokkal teli írá-sait teszi közzé, amelyek a három éve kibo-csátott, Léda megerôszakolása címû, inkábbirodalmi témájú esszéfüzér óta születtek, sfolyóiratokban, elsôsorban a Hitelben, vala-mint a Kortársban, a Forrásban, a Tiszatáj-ban láttak napvilágot. A nyolcvankét évesszerzôt kérdeztem:

KÖNYVRÔL

Tornai JózsefA SZABAD-GONDOLKODÓGondolat Kiadó308 oldal

„Számomra botrányos, hogy egy ilyenmagasrendû aggyal, a többi emlôshözképest fantasztikus logikával megáldott,sok ezer éves kultúrával rendelkezô lény,mint az ember, nem tud megszabadulniaz agresszivitástól.”

íróbarátomból is hiányzik. Azirodalomban élnek, kizárólagirodalomtörténettel foglalkoz-nak, s abban a pillanatban,hogy a természettudományvagy a vallástörténet, a filozó-fia felé kellene mozdulniuk,kimondják: ehhez nem értek.Én nem ilyen vagyok, mertengem mindez nagyon érde-kelt, és meg is tettem az is-meretszerzésben fontos lépé-seket. Nos, így alakult ki ben-nem az a vélemény, hogy azemberiség kilencvenöt száza-léka élete végéig nagy gyer-mek marad. – Mi a következménye ennek ameglátásának?– Már évtizedekkel ezelôtt ír-tam verseket arról, hogy énlegalább annyira vagyok mo-dern ember, mint ôsember.Tudunk rakétát készíteni, dea barlangi istenek még min-

dig a kezükben tartanak ben-nünket. Én akkor még nemvoltam tisztában azzal, hogyemögött milyen komoly je-lentés húzódik meg. Etnográ-fiai ismeretekre, sok minden-nek az újraértelmezésére voltszükségem ahhoz, hogy vilá-gossá váljon számomra: azemberiség megragadt az ani-mizmus állapotában. A mos-tani könyvemnek ez a legfon-tosabb mondanivalója. A tör-zsi állapotban élô, teljesen tu-datlan ember egy volt a zsák-mányra lesô vadállatok kö-zött, ô is hol zsákmány volt,hol vadász, s nem tudott másmagyarázatot adni arra, hogyvillámlik vagy földrengés van,

vagy az óriási oroszlán elra-gadta a törzs valamelyik tag-ját, mint hogy abban azoroszlánban, a földrengésben,a villámlásban egy, nekem jótvagy rosszat akaró személylakozik. Ez az animizmus lé-nyege; mindent emberiesítet-tünk. Magunkról tudtuk,azért megyünk oda, hogy va-dásszunk az ôzre vagy az ele-fántra vagy egy másik ember-társunkra… Borzasztó, hogymi mindannyian, maga is,meg én is egy olyan hímnekaz utódai vagyunk, aki megöl-te a másikat valamikor félmil-lió évvel ezelôtt, különbennem volnánk itt. Számomrabotrányos, hogy egy ilyenmagasrendû aggyal, a többiemlôshöz képest fantasztikuslogikával megáldott, sok ezeréves kultúrával rendelkezôlény, mint az ember, nem tudmegszabadulni az agresszivi-tástól. Amíg az egyik embermegöli a másikat, nem foga-dom el, hogy civilizált világvan.– Hogy érzi, inkább elkesered-nek majd azok, akik elolvas-sák a kötetet, vagy abban bí-zik, hogy elkezdenek töpren-geni a gondolatmeneten, sennek lassacskán érvényesüla kedvezô hatása?– Az ehhez hasonló elôzôesszéköteteimet egyáltalánnem vásárolták. Talán hanagy név volnék, külföldivagy magyar, akkor talán ellehetne adni. De én nem tar-tozom ezek közé. – Akkor abban bízik, egyszervalamikor eljutunk oda, hogyezeket a gondolatfuttatásokatis olvasni fogják valakik?– Ez nem az én dolgom.Ugyanígy vagyok a verseim-mel is. Maga a létrehozás lé-nyeges számomra. Ehhez meg-van bennem az energia, most,nyolcvankét éves fejjel mármondhatom, a megfelelô fel-készültség is, tehát leteszem azasztalra ezt a könyvet, mintahogy valamikor bedobták apalackba zárt üzenetet a vízbe.Senki nem tudja, hogy kinek akezébe jut a palack.

(mátraházi)

KÖNYVHÉT 39

INTERJÚ KÖNYVKULTÚRA

Arab-svédemigráns-regényA regénybeli Jonas Khe-miri egyregényes fiatalsvéd író tunéziai beván-dorló apával, svéd anyával.Egy napon különös svéd-séggel írt levelet kap Tu-néziából atyja állítólagosbarátjától, Kadirtól, ami-ben az ismeretlen jóakaróazzal az ötlettel áll elô,hogy közösen írják meg a

világhírhez vezetô utat Svédországban keresô és meglelôapa élettörténetét. A két perspektívából megírt regény Ka-dir szerint hatalmas siker és méltó emlék, sôt elégtétellenne a hányatott sorsú Abbasz Khemiri számára. Jonaselôbb vonakodik, majd engedve a szelíden erôszakos barátunszolásának hozzálát, hogy saját emlékeit Kadiréhoz il-lesztve felidézze apjának alakját, ezzel újraélje és -értékel-je korántsem harmonikus apa-fiú kapcsolatukat.

A valóságos Jonas Khemiri népszerû, fiatal svéd író tuné-ziai bevándorló apával, svéd anyával. Montecore címû re-génye a fôhôs névazonossága ellenére nem annyira önélet-írás, mint amennyire szarkasztikus társadalomrajz egySvédországban élô, de igazi, átlagos svéddé sosem váló kí-vülálló szemszögébôl. Könyve éppoly kíméletlen kritikávalábrázolja a „hosszúkás, északi országban” élô arab közös-séget, mint az ôket egy magasabb kultúra nevében negli-gálni vágyó svéd közeget. A Montecore hamisítatlan emig-ránsregény, melynek legfôbb erénye, hogy úgy tud a kire-kesztettség érzésérôl beszélni, hogy mindehhez megtalál-ja a megfelelô irodalmi formát. A két elbeszélôs történetKadir visszaemlékezéseibôl, Abbász barátjának írott leve-leibôl (melyeket arabból Kadir fordít svédre) valamint Jo-nas egyes szám második személyben felidézett gyermek-kori emlékeibôl szövôdik. A szólamok sokasága csak az el-

sô néhány oldalon okoz fejtö-rést az olvasónak, hamaro-san – köszönhetôen a ti-pográfiának – jól elkülönít-hetô lesz a három hang,melyhez késôbb további„hiteles források” felbukka-násával még újabbak kap-csolódnak. Az izgalmasnarrációs keretet hasonló-an lebilincselô nyelv töltiki, mely Papolczy Péter ki-váló fordításának köszön-hetôen a svéd mentalitás ésnyelv kapcsolatát taglaló fe-jezet legalább annyira a ma-gyar nyelvrôl és lélekrôl isszól, mint Karinthy Mici-mackó-fordítása.

Pompor Zoltán

KÖNYVRÔL

Jonas Hassen KhemiriMONTECOREEgy párját ritkító tigrisFordítottaPapolczy PéterGondolat Kiadó350 oldal, 3800 Ft

GRAMOPHONELEMEZEKAnno sorozatTandem Grafikai Stúdió 2009.1450 Ft„Igyekszünk Simon Géza Gáborés Bajnai Klára fekete lemezeinek»aranyos czímkéi«-vel legalább egykis port letörölni a régi cégekrôl éshallatni valamit a sercegô felvételek– itt »hallhatatlan« – szereplôirôl.”

Rébay MagdolnaA LEÁNY-KÖZÉPISKOLÁK

MAGYARORSZÁGON ÉS A NÉMETNYELVÛ ORSZÁGOKBAN

Oktatás társadalom 4.Új Mandátum 2009. 2690 Ft

A nônevelés történetében az érettségit adó,s felsôoktatási tanulmányokra jogosító le-

ány-középiskola megszületése új korszakotnyitott. A magasabb mûvelôdés lehetôsé-

gét jelentette immár iskolarendszerû oktatáskeretében, ami ezáltal egyre szélesebb tár-

sadalmi rétegek számára vált elérhetôvé.

Lelbach GyulaA VILÁGJÁRÓ FÖLDESÚRVojnits Oszkár életeés vadászkalandjaiAkaprint Kiadó, 2009. 192 oldal, 3600 FtLelbach Gyula könyve a száz éve élt,már-már elfelejtett világjáró hazánkfiaizgalmas utazásainak és lebilincselôvadászkalandjainak eseményeit idézifel a mai olvasó számára.

A kötetek megvásárolhatók: Budapesti Teleki Téka1088 Budapest, Bródy S. u. 46. Tel: 787-5661;

Fax: 266-0857; E-mail: otkonyv@chello.hu; www.telekiteka.com

A BUDAPESTI TELEKI TÉKAAJÁNLATA

A könyvtár mindig valami nagyon személyesdolog. Magán viseli tulajdonosa kézjegyét.Bármilyen lakásba belépve mindig szemügy-re veszem a könyvtárat, melynek már az el-rendezése, szisztémája nagyon sokat mond aházigazdáról. Hát még maguk a könyvei! Akönyvek elôször véletlenszerûen kerülnekaz emberhez, örökli ôket, vagy találja, vagy atanulmányai során kell beszereznie – deezek a darabok még nem az ô ízlését tükrö-zik. A késôbbiek során aztán ahogy alakul,formálódik az ember, tudatosan kezd vásá-rolni, kérni, gyûjteni – hogy aztán (jó eset-ben) élete végéig folytassa.

A Széchényi Könyvtár kiadványát lapozgatvaegészen különbözô emberek egészen eltérôkönyvtárait ismerhetjük meg. A közös bennükaz, hogy ilyen vagy olyan módon, de tulajdono-suk halála után nemzeti könyvtárunk állomá-nyát gyarapították.

A virtuális sétát természetesen a nemzetikönyvtár origójánál kezdhetjük: Széchényi Fe-renc könyvtáránál. Az alapítás 1802-ben tör-tént, ezután pedig a névadó példája ösztönzô-leg hatott kortársaira, így hamarosan mások isfelajánlották könyvadományaikat. A gyûjtôköra mai napig változatlan: magyar és magyar vo-natkozású munkákat gyûjtenek. Az alapító általátadott könyvek mennyisége mind ez idáig saj-nálatos módon helytelenül rögzült a köztudat-ban, most történt meg elôször, hogy tételesenszámba vették az átadott nyomtatványokat,melyek száma az alapításkor tízezer körüli volt;ebbôl körülbelül hétezer a könyv. Széchényi azalapítást követôen is szorgalmasan folytatta agyûjtést, így az általa adományozott nyomtat-ványok száma eléri a tizenötezret.

A könyvtáralapító nyomtatványainak bemu-tatása után egymástól igen távol álló könyv-gyûjteményekkel ismerkedhetünk meg: akeszthelyi Festetics-gyûjtemény térképeivel,Kossuth Lajos turini könyvtárával, illetve térké-peivel, idôsebb Szinyei József hírlapgyûjtemé-nyeivel, a Széchényi könyvtár különleges kü-

löngyûjteményével, a proletárdiktatúra-gyûjte-ménnyel, Gulyás Pál és Dohnányi Jenô hagya-tékával – hogy csak a fontosabbakat említsük.

Szó esik még a Babits-hagyatékról is – a ta-nulmány kezdôlapján a költô portréját is láthat-juk, Buksi kutyájával, mely a képaláírás szerinta kedvenc kutyája volt. (Érdekes, emlékeimszerint Ádáz kutyáról tanultam ugyanezt azegyetemen.) Török Sophie meg a macskákatkedvelte, ahogy a késôbbiekbôl kiderül. Ne-meskéri Erika jóvoltából részletesen feltárulelôttünk a Babits-hagyaték sorsa, bár a történ-teket olvasva kissé megkeseredik a szánk íze.

1952-ben Keresztury Dezsô a Széchényikönyvtár kézirattárában dolgozott, amikor tu-domására jutott, hogy Babits-kéziratok kerin-genek Budapesten. Tisztában volt vele, hogybár Török Sophie jóideje próbálja a hagyatékotrendezgetni, egészsége megrendült, és nem ké-pes megbirkózni a feladattal. És talán a gyûjtôimódszere sem volt egészen szakszerû: min-dent gyûjtött, ami a költôvel kapcsolatban állt,a fontos iratokat, a leveleket, kéziratokat, aszámlákat, de még az orvosságos üvegeket, aszínházjegyeket, a játékszereket is. Babits halá-la után Török Sophie a költô könyvtárát né-hány bútorral és emléktárggyal együtt a Baum-garten Alapítvány könyvtárában helyezte el.Sajnos ezt az épületet késôbb bombatalálat ér-te, így Babits könyvtára elpusztult, ahogyanKosztolányié és Tóth Árpádé is.

Viszont a kéziratokat és a levelezést az öz-vegy költônô magánál tartotta, de ez a háborúelôrehaladtával egyre nagyobb nyugtalanságotkeltett benne, míg végül sikerült ôket bizton-ságba helyeznie a Magyar Tudományos Akadé-mia pincéjében; ahol át is vészelték a háborút.A háború után Török Sophie újra magához vet-te a hagyatékot, de ekkorra már idegállapotanem tette lehetôvé, hogy érdemben foglalkoz-ni tudjon vele. Ráadásul együtt élt nevelt lányá-val, Ildikóval, aki titokban elkezdte a kéziratokatnem túl nagy összegekért kiárusítani, sôt a köl-tô írógépén is túladott. Amikor mindez Keresz-tury fülébe jutott, ellátogatott lakásukba, aholelrémült a látványtól: a régi biedermeier garni-túrán tanyáztak Ilonka kedvenc sziámi macs-kái, alóluk kellett kihúznia három fontos verserôsen macskapiszkos kéziratát. Egy másik ké-ziratkupacon a cicák a körmüket élesítgették.

Amikor Keresztury szembesült mindezzel,azonnali cselekvésre szánt a el magát: felaján-lotta Ilonkának, hogy elintézi, a Széchényikönyvtár vásárolja meg a hagyatékot és akkoraz özvegy megcsináltathatja a költô síremlékét.Az üzlet megkötetett, Keresztury már másnapel is szállította a hagyatékot. Egy késôbbi alka-lommal a fénykép- és lemezgyûjteményt is si-került megmentenie.

(Zárójelben még annyit, hogy az imént emlí-tett Babits Ildikó Babitsné testvérének volt há-zasságon kívül született gyermeke, akit, sajátgyerekük nem lévén, Babitsék magukhoz vet-tek. És ô volt az, aki az ötvenes években lakóko-csiban élt Párizsban a macskáival, és amikor azegyik magyar irodalomtörténész felkereste,hogy meséljen neki Babitsról, ô azt válaszolta,ilyen nevû embert soha nem ismert.)

Visszakanyarodva a könyvhöz: haszonnal for-gathatják mindazok, akiket érdekel nemzetikönyvtárunk fejlôdéstörténete, kincseinekrészletes bemutatása. Csak azt sajnálhatja az ol-vasó, hogy nem kerülhetett bele még több ado-mányozó és adomány az impozáns kötetbe.

Jolsvai Júlia

KÖNYVHÉT 41

UNICUS KÖNYVKULTÚRA

NNeemmzzeettii kköönnyyvvttáárruunnkkrreejjtteetttt kkiinnccsseeiiHogyan jött létre az Országos Széchényi Könyvtár?Összesen hány könyvet adományozott a gróf a kezdetkezdetén? A késôbbiekben kik követték Széchényipéldáját? Milyen gyûjteményekkel gyarapodott méga könyvtár? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, haáttanulmányozzuk a nemrégiben megjelent albumot.

KÖNYVRÔLGYÛJTÔK ÉSGYÛJTEMÉNYEKA Nemzeti Könyvtárgyûjteményeskincsei és történetükKossuth Kiadó –Országos SzéchényiKönyvtár, 7500 Ft, 232 oldal

– A kötet egy rendhagyó ésregényes irodalomtörténet,melyben sajátos párbeszédbeelegyedik a magyar, illetve avilágirodalomban nagy elôd-jeivel, Dosztojevszkijtôl, Hra-baltól és Hemingwaytôl kezd-ve Hamvas Béláig, Hajnó-czyig és Krúdyig. Miért éppenôk; lehet azt mondani, hogy akiválasztott írók más-másszempontból, de lelki rokonaiCserna-Szabó Andrásnak? – Többnyire olyan szerzôkrôlvan szó, akik közel állnakhozzám. De azért sok olyaníró kimaradt, akit nagyon sze-retek. Mondjuk Tar Sándorvagy Bret Easton Ellis, RejtôJenô vagy éppen Vonnegut.De mondjuk egy szó sincs adetektívirodalomról, ami pe-dig tényleg nagy favorit ná-lam, fôként a hard-boiled vo-nal: Chandler és Macdonald,vagy újak közül LawrenceBlock, William Hjortsbergvagy Jo Nesbo.– A megidézett írók közötttöbb olyan szerzôvel találko-zunk, akik (méltatlanul) kiszo-rultak az irodalmi köztudatból.Mennyire volt tudatos cél,

hogy ezekre az életmûvekrefölhívja az olvasók figyelmét?– Nem az olvasók figyelmekedvéért írtam ezeket azesszéket, hanem hogy a sajátviszonyomat rendezzem ezek-kel az írókkal. Rádiókritikánakíródtak eredetileg, de hamarkiderült, hogy rádiókritikátnem tudok írni. Találnom kel-lett tehát egy mûfajt, amibebeleférek. Ez lett aztán a rövidesszé. És mint minden esszé,ezek is mérhetetlenül szubjek-tív írások. Nem hiszem, hogyaz én feladatom lenne elfele-dett szerzôket visszatuszkolnia kánonba. Mindössze annyi-ról van szó, hogy nem a hivata-los kánon szerint olvasok.– A esszéi mintha bizonyíté-kai lennének annak is, hogyszámos ún. klasszikus szö-veg máig ható, élô része akánonnak.– Félelmetes, hogy az úgy-mond „klasszikussá mereve-dett” írók mennyire nem me-revedtek meg. Tolsztoj AnnaKareninája vagy Rabelais Pan-tagruelje döbbenetesen élô.Vagy Csehov novellái. Vagyéppen Mikszáth... De nem ezt

akartam bebizonyítani. Eztminden rendes olvasó nagyonjól tudja. Én csak úgy gondol-tam, hogy az irodalomról valóbeszéd maga is irodalom,nagyjából ezt nevezem esszé-nek. Mintha az utóbbi idôbenaz irodalomelmélet és az iro-dalomkritika eltiltotta volna azírókat az irodalomról valóírásról, ezzel is védve saját te-rületét. Majd ôk megmondják,mi a helyzet, az író írjon csaknovellát, regényt, drámát megverset, és ne ártsa bele magátaz értelmezésbe, mert abból

semmi jó nem származik! Pe-dig mit érne a magyar iroda-lom Szerb Antal, Babits, Ha-lász Gábor, Németh László,Balassa Péter vagy Földényi F.esszéi nélkül? – Az esszék ugyanakkor azál-tal válnak még izgalmasabbá,hogy a megidézett szerzômellett a diskurzusba bekap-csolódnak más írók/irodalmá-rok is, és maguk is reflektál-nak az idézett szerzô mûvére,így az intertextualitás többré-tegû szövete jön létre. – Hát, azt hiszem, az „intertex-tualitás többrétegû szövetébe”már igazán nem kontárkodnékbele, ez tényleg legyen az el-méleti kollégák csontja. Detény, hogy ahány olvasó, annyikönyv. Szerb Antalban is az aleggyönyörûbb, hogy vállalja asaját véleményét, nem tan-könyvet akar írni, hanem aszemélyes viszonyát meghatá-rozni az íróval (paradox mó-don éppen ezért alkalmas tan-könyvnek, ahogy ez hosszúévek alatt bebizonyosodott).Többnyire zseniális, ahogy né-hány határozott ecsetvonássallefesti a szerzôt és mûvét

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

42 KÖNYVHÉT

AAzz ÍÍrráássttuuddóóHHáázziieemmbbeerrBeszélgetés Cserna-Szabó AndrássalCserna-Szabó András írói hírnevét ezidáig frappáns-humoros, sajátos hangvé-telû novelláinak köszönhette, ám közel-múltban megjelent, Mérgezett hajtûk c.esszékötetében ismét új oldaláról mutat-kozik be. A szerzô a kötet negyvenkétfejezetében szabadon kalandozik amagyar-és a világirodalom történetében,Csehovtól kezdve Hamvas Béláig.

(mondjuk Krúdyt), aztán van,amikor brutálisan mellélô (pl.Joyce, Boccaccio vagy a de-tektívregény mûfaja eseté-ben). De hát ettôl szép ez aszubjektív játék, hogy nemkell mindenben egyetérte-nünk. Leülhetünk egymással,vitatkozhatunk, megbeszél-hetjük a dolgokat.– Másrészt viszont úgy tûnik,az esszék végsô célja nemmás, mint hogy a megidézettírókon keresztül maga a szer-zô ossza meg saját nézeteit,álláspontját az élet és halálmegannyi kérdésérôl (iroda-lomról, szerelemrôl, unalom-ról, nyárspolgárságról, kuliná-ris élvezetekrôl vagy akár azírói sértôdöttségrôl).– Így van. Nem irodalomtörté-netet akartam írni, arra nem islennék alkalmas. Nem Defoe-tvagy Ambrus Zoltánt elhe-lyezni a literatúrai tablón. Iro-dalmi kérdéseket akartamkörbejárni. Mondjuk éppen azírói sértettség tárgykörét, amiszámomra egy nagyon fontoskérdés. Arra kerestem a vá-laszt például, miért nincsegyetlen elégedett szerzô sema világon. Valószínûleg azért,mert ha valaki elégedett, ak-kor nem ír. Az íráshoz kell né-mi sértettség, ez kétségtelen.Vagy arra kerestem a választ:vajon tényleg van-e olyan,hogy objektív utókor? Igazavan-e Bulgakovnak abban,hogy kézirat nem ég el? Vagyvalószínûleg tele van a múlt

elégett kéziratokkal, életmû-vekkel? És persze a szerelmiszál is nagyon hangsúlyos...Ahány szerzô, annyi szerelem.Krúdy, Füst Milán vagy SzépErnô látszólag nagyon közeláll egymáshoz, mégis, döbbe-netes, mennyire másképpenlátják a szerelmet. Az esszénem irodalomtörténet és nemirodalomelmélet (fôleg nemtudomány). Azonos a tárgyaaz irodalommal (mûvészet-tel): szerelem és halál, bûn ésbûnhôdés, háború és béke...– És ha már az evés-ivásrólesett szó (a kötetben pl. aBródy és Simonffy „lecsóhá-borújáról”), meséljen egy ki-csit a gasztroújságírói munká-járól. Hogyan kapcsolódottössze az irodalom és a gaszt-ronómia?– Ez egy régi ügy. Egyfelôl há-ziember vagyok, tehát háztar-tást viszek, így például fôzökis elég rendszeresen. Más-részt folyamatosan dolgozomgasztronómiai lapoknak, vol-tam fômunkatársa a MagyarKonyhának, és sok éve írokétteremkritikákat is (fôként aGustónak). A szakácskönyvnekem napi olvasmány, a kuli-nária napi meló, és élvezetiforrás. Tehát mindenbe be-épül, amit csinálok. Nem sza-kács vagyok, hanem gasztro-zófiával (is) foglalkozó író,szinte nincs olyan munkám,ahol a gasztronómia nem ütifel a fejét. Ebben a kötetben isvan egy Ínyesmesterrôl szólóesszé. Õ az egyik nagy példa-képem, az Írástudó Háziem-ber. De ez az esszé is csak fé-lig szól Ínyesmesterrôl, a má-sik fele azt járja körül, milyenkényes jószág is az igazi sza-kácskönyv: egyensúlyozáspraktikum és esztétikum kö-zött. Az igazi szakácskönyv-nek egyszerre kell gyakorlatisegédanyagnak és irodalmi al-kotásnak, olvasmánynak len-nie, és ezt Ínyesmester töké-letesen megalkotta.– Könyvtervek? – Ahogy Bill kapitány énekli:„Nyomjuk a bluest, és majdlesz valahogy”.

Maczkay Zsaklin

KÖNYVHÉT 43

INTERJÚ KÖNYVKULTÚRA

KÖNYVRÔL

Cserna-Szabó AndrásMÉRGEZETT HAJTÛKMagvetô Kiadó224 oldal, 2490 Ft

A TINTA Könyvkiadó ajánlata

ETIMOLÓGIÁK10 000 magyarszó eredete

284 oldal, A/5,kartonált,1490 Ft

Az érdeklôdônagyközönségszámárakészített szótármintegy10 000 szó éstovábbi 3800származékszóeredeténekrövid, szakszerûleírásáttartalmazza.

Kapható a könyvesboltokban éskedvezményesen megrendelhetô:

TINTA KÖNYVKIADÓ1116 Budapest, Kondorosi út 17.

Telefon: 06 1 371-0501; Fax: 06 1 371-0502www.tintakiado.hu

44 KÖNYVHÉT

Az Alexandra Könyváruházak sikerlistája2009. november 13 – november 26.

Szépirodalom1. Leslie L. Lawrence: A fekete özvegy I–II.

Studium Plussz Kiadó2. Robin Cook: Idegen test

Alexandra Kiadó3. Fejõs Éva: Eper reggelire

Ulpius-ház Könyvkiadó4. Vámos Miklós: Tiszta tûz

Európa Könyvkiadó5. Fiala János: Pótkulcs

Alexandra Kiadó6. Vass Virág: Vulévu

Ulpius-ház Könyvkiadó7. Martina Cole: Arcok

Alexandra Kiadó8. Danielle Steel: Eljön az a nap

Maecenas Könyvkiadó9. Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu!

Ulpius-ház Könyvkiadó10. Rita Monaldi, Francesco Sorti:

ImprimaturNyitott Könyvmûhely Kiadó

Ismeretterjesztés1. Müller Péter: Gondviselés

Alexandra Kiadó2. Vujity Tvrtko: Menekülés a pokolból

Alexandra Kiadó3. dr. Csernus Imre: A férfi

Jaffa Kiadó4. Bunyevácz Zsuzsa: Az Új Világrend

tízparancsolata, avagy a Szent Grálelrablása?Alexandra Kiadó

5. Moldova György: Érik a vihar I–II.Urbis Könyvkiadó

6. dr. Csernus Imre: A nõJaffa Kiadó

7. Rhonda Byrne: The Secret / A titokÉdesvíz Kiadó

8. Simonyi András: CsúcsrajáratvaAlexandra Kiadó

9. Michael Jackson: Holdséta – ÖnéletrajzEurópa Könyvkiadó

10. A. J. Christian: A nõkkel csak a baj van?Édesvíz Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Stephenie Meyer: Eclipse – Napfogyatkozás

Könyvmolyképzõ Kiadó2. Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat

Könyvmolyképzõ Kiadó3. Stephenie Meyer: New Moon – Újhold

Könyvmolyképzõ Kiadó4. Bartos Erika: Százlábú –

Versek óvodásoknakAlexandra Kiadó

5. Geronimo Stilton: Boldogulj angolulAlexandra Kiadó

6. Claudia Gray: Stargazer – Nézz az égre!Könyvmolyképzõ Kiadó

7. Alyson Noel: Blue Moon – Kék HoldKönyvmolyképzõ Kiadó

8. Bartos Erika: Anna, Peti és Gergõ:Annakönyv – A kezdetekAlexandra Kiadó

9. Geronimo Stilton: Az igazi úriegérAlexandra Kiadó

10. Bartos Erika:Bogyó és Babóca karácsonyaPozsonyi Pagony Kft.

Bookline sikerlista2009. november 13 – november 26.

Szépirodalom1. Rácz Zsuzsa: Nesze neked Terézanyu!

Ulpius-ház Kiadó2. Fejôs Éva: Eper reggelire

Ulpius-ház Kiadó3. Niffenegger, Audrey: Az idôutazó felesége

Athenaeum Kiadó4. Vámos Miklós: Tiszta tûz

Európa Könyvkiadó5. Réz András: Köldök

Ulpius-ház Kiadó6. Moldova György:

Érik a vihar I–II.Urbis Könyvkiadó

7. Coelho, Paulo: A gyôztes egyedül vanAthenaeum 2000 Kiadó

8. Young, William P.: A viskóImmanuel Alapítvány

9. Vujity Tvrtko: Menekülés a pokolbólAlexandra Kiadó

10. Thompson, Laura: Agatha ChristieHáttér Kiadó

Ismeretterjesztô1. Müller Péter: Gondviselés

Alexandra Kiadó2. Debreczeni József: Arcmás

Noran Libro Kiadó3. Csernus Imre dr.: A férfi

Jaffa Kiadó4. Csíkszentmihályi Mihály:

Az öröm mûvészeteNyitott Könyvmûhely

5. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozásJaffa Kiadó

6. Edwards, Betty:Az új jobb agyféltekés rajzolásBioenergetic Kft.

7. Bangó Margit: Határtalan lakomaEMI Zenei Kft.

8. Oliver, Jamie: Jamie természetesen –100 recept a kertembôlPark Könyvkiadó

9. Kánya Kata: TárstalálóJaffa Kiadó

10. Csernus Imre dr.: A nôJaffa Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Meyer, Stephenie: Eclipse – Napfogyatkozás

Könyvmolyképzô Kiadó 2. Meyer, Stephenie: Twilight – Alkonyat

Könyvmolyképzô Kiadó 3. Meyer, Stephenie: New Moon – Újhold

Könyvmolyképzô Kiadó 4. Miler, Zdenek – Zacek, Jiri:

A kisvakond és az egér karácsonyaMóra Kiadó

5. Benedictus, David: Micimackó visszatérMóra Kiadó

6. Meyer, Stephenie: Eclipse – Napfogyatkozás(keményborítós)Könyvmolyképzô Kiadó

7. Miler, Zdenek: A vakond és a karácsonyMóra Kiadó

8. D. Tóth Kriszta: LolamesékSanoma Budapest Kiadó

9. Szutyejev, Vlagyimir: Vidám mesékMóra Kiadó

10. Marék Veronika: Tegnap, ma, holnapMóra Kiadó

A Könyvtárellátó Kft. sikerlistája2009. november 1 – november 26.

Szépirodalom1. Roberts, Nora: Nem teljesen idegen

Harlequin Kiadó2. Macomber, Debbie: Próbaidôs szerelem

Harlequin Kiadó3. Krentz, Jayne Ann: Ha leszáll az éj

Európa Könyvkiadó 4. Steel, Danielle: Eljön az a nap

Maecenas Kiadó5. Vámos Miklós: Tiszta tûz

Európa Könyvkiadó 6. Robotham, Michael: Zuhanás a semmibe

General Press Kiadó7. Holt, Victoria: Az igazság bajnoka

I.P.C Kiadó8. Macomber, Debbie:

Boldogság másodkézbôlHarlequin Kiadó

9. Benzoni, Juliette:Aurora 1. Hajnal szerelmeGeopen Könyvkiadó

10. Benzoni, Juliette: Aurora 2. Hajnal fiaGeopen Könyvkiadó

Ismeretterjesztô1. Döme Zsuzsa: Ünnepre és emléknapra

Eötvös József Könyvkiadó 2. Tringli István: Magyarország története 8.

Kossuth Kiadó 3. Pálosfalvi Tamás: Magyarország története 7.

Kossuth Kiadó 4. A magyar helyesírás szabályai

Akadémiai Kiadó5. Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon

Corvina Kiadó 6. Dupcsik Csaba:

A magyarországi cigányság történeteOsiris Kiadó

7. Cornwell, Patricia: RagadozóAlexandra Kiadó

8. Fülöp Géza:Hol keressem? Hogy keressem?Xantusz Kiadó

9. Utermarck, Birgit: Papírdíszek karácsonyraCser Kiadó

10. Merkl Ottó: A bogarak világaMûszaki Könyvkiadó

Gyermek, ifjúsági1. Brezina, Thomas:

Szellemcsók az osztálykirándulásonDeák és Társa Kiadó

2. Zelk Zoltán: VarázskrétaMóra Kiadó

3. Devecsery László:Ünnepelô: szokások, hagyományokTalentum Kiadó

4. Steffan, Christiane: Csak királylányoknak!Cser Kiadó

5. Sommer, Eva: Csak kalózoknak!Cser Kiadó

6. Dobos Edit: Mesék így is, úgy isDinasztia Tankönyvkiadó

7. Francz Magdolna – Õsz Gábor:Otthonunk, Magyarország Tessloff és Babilon Kiadó

8. Bartl, Almuth – Bartl, Manfred:Játékok gyermekzsúrokraDeák és Társa Kiadó

9. Richards, Kitty:Hannah Montana 14. TurnélázEgmont Hungary Kft.

10. A víz tündére és más mesékAlexandra Kiadó

David Benedic-tus: MicimackóvisszatérBookline sikerlista,

gyermek,ifjúsági, 5.

A nagy klasszikusfolytatásának nem„egyéjszakás ka-landja” volt a siker-listákkal, RóbertGida és barátaiújabb kalandjairasokan kíváncsiak.A kötetrôl a fordí-tóval készített in-terjút a Könyvhétdecemberi számá-ban olvashatják.

Tringli István:Magyarországtörténete 8.Könyvtárellátó sikerlis-

ta, ismeretterjesztô, 2.

Az összefoglaló,nagy terjedelmûkézikönyvek semmentek ki a divat-ból, legfeljebb keve-sebb születik és las-sabban, mert rend-kívül nagy elôzeteskiadói befektetéstigényelnek. A Ma-gyarország történe-te sorozat köteteivisszatérôen sze-replôi a sikerlisták-nak, olvasói vissza-igazolásául a kiadóelképzeléseinek.

A Typotex kiadó összes kiadványa 25%-os kedvezménnyel vásárolható meg a kiadóban (Bp. 1024Retek u. 33–35. Tel.: 315-0256) és az Olvasók Boltjában (Bp. 1051 Pesti Barnabás u. 4. Tel.: 266-0018)

DIAMOND, Jared: A HARMADIK CSIMPÁNZFELEMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA 4800 Ft

Elkeserítô, hogy az állatok mennyire hasonlítanak az emberre.És viszont. De a velük való nemes vetélkedésben mi, emberekjutottunk el ahhoz a kiváltsághoz, hogy kipusztíthassuk egészkörnyezetünket, növényestül, állatostul, emberfajostul. Dia-mond a rokonság alapos - és élvezetes - végigtekintése soránazt latolgatja ebben a könyvében, hogy vajon van-e még esélyészhez térésünkre. Merthogy nem vagyunk különös anyagbólgyúrva; DNS-ünk csak 1,6 százalékban különbözik a közönségescsimpánz és a törpe csimpánz DNS-étôl.

DIAMOND, Jared: ÖSSZEOMLÁS 4800 FtTanulságok a társadalmak továbbéléséhez

„Ebben a könyvben néhány régi és mai társadalmat fogokösszehasonlítani annak megértéséhez, hogy miért omlottakössze, és hogy összeomlásukhoz mennyire járultak hozzá azökológiai nehézségek. Értelemszerûen a hanyatlás tényezô-ire fogok koncentrálni. Közülük, mint kiderül majd, általá-ban fontosnak bizonyult a környezet sérülékenysége, aszomszédokkal fenntartott kapcsolat és a politikai intéz-ményrendszer; igazából mindaz, ami a társadalom stabilitá-sára lényeges hatással van.”

ÚJRA KAPHATÓAK A DIAMOND-KÖNYVEK!

KÖNYVHÉT 45

Libri sikerlista2009. november 1 – november 26.

1. Meyer, Stephanie: Eclipse – NapfogyatkozásKönyvmolyképzô Kiadó

2. Vass Virág: VulévuUlpius-ház Kiadó

3. Leslie L. Lawrence: A fekete özvegyStúdium Plusz Kiadó

4. Fejôs Éva: Eper reggelireUlpius-ház Kiadó

5. Müller Péter: GondviselésAlexandra Kiadó

6. Fejôs Éva: CsajokUlpius-ház Kiadó

7. Fejôs Éva: Hotel BaliUlpius-ház Kiadó

8. Meyer, Stephanie: Twilight – AlkonyatKönyvmolyképzô Kiadó

9. Fejôs Éva: Bangkok, tranzitUlpius-ház Kiadó

10. Vámos Miklós: Tiszta tûzEurópa Kiadó

11. Csernus Imre dr.: A férfiJaffa Kiadó

12. A. J. Christian: A nôkkel csak baj vanÉdesvíz Kiadó

13. Meyer, Stephanie: New Moon – ÚjholdKönyvmolyképzô Kiadó

14. Monardi & Sorti: ImprimaturNyitott Könyvmûhely Kiadó

15. Cook, Robin: Idegen testAlexandra Kiadó

16. Debreczeni József: ArcmásNoran Libro Kft.

17. Harris, Charlaine: Inni és élni hagyniUlpius-ház Kiadó

18. Showalter, Gena: Éjsötét vágyakUlpius-ház Kiadó

19. Frost, Jeanine: Félúton a sírhozUlpius-ház Kiadó

20. Rácz Zsuzsa: Nesze neked TerézanyuUlpius-ház Kiadó

21. Coelho, Paulo: A gyôztes egyedül vanAthenaeum Kiadó

22. Benedictus, David: Micimackó visszatérMóra Kiadó

23. Christie, Agatha: Nem zörög a harasztEurópa Kiadó

24. Gerritsen, Tess: A sebészUlpius-ház Kiadó

25. Csernus Imre dr.: A nôJaffa Kiadó

26. Niffenger, Audrey: Az idôutazó feleségeAthenaeum Kiadó

27. Gray, Claudia: Stargazer – Nézz az égre!Könyvmolyképzô Kiadó

28. Tvrtko, Vujity: Menekülés a pokolbólAlexandra Kiadó

29. Noel, Alyson: Blue Moon – Kék holdKönyvmolyképzô Kiadó

30. Cole, Kersley: VámpírszerelemUlpius-ház Kiadó

Technikai okok miatt a Libri Kft. tematikus bontás nélküliharmincas sikerlistát bocsátott rendelkezésünkre.

Líra sikerlista2008. november 1 – november 26.

1. Leslie L. Lawrence: A fekete özvegy I–II.Stúdium Plusz Kiadó

2. Fejôs Éva: Eper reggelireUlpius-ház Kiadó

3. Robin Cook: Idegen testAlexandra Kiadó

4. Audrey Niffenegger: Az idôutazó feleségeAthenaeum Kiadó

5. Paulo Coelho: A gyôztes egyedül vanAthenaeum Kiadó

6. Vámos Miklós: Tiszta tûzEurópa Kiadó

7. Nora Roberts: PiruettHarlequin Kiadó

8. Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?Magvetô Kiadó

9. Caludia Gray: Stargazer – Nézz az égre!Könyvmolyképzô Kiadó

10. Anna Gavalda: VigaszágMagvetô Kiadó

Ismeretterjesztô 1. Müller Péter: Gondviselés

Alexandra Kiadó2. Vujity Tvrtko: Menekülés a pokolból

Alexandra Kiadó3. Csernus Imre dr.: A férfi

Jaffa Kiadó4. Szakácskönyv naptárral 2010

Corvina Kiadó5. Moldova György: Érik a vihar I–II.

Urbis Könyvkiadó6. Rhonda Byrne: The Secret – A Titok

Édesvíz Kiadó7. Magyar mûvészet –

A mûvészet története 16.Corvina Kiadó

8. Csernus Imre dr.: A nôJaffa Kiadó

9. Thürmer Gyula: Az elsikkasztott országKorona Kiadó

10. Ablak a végtelenre Helikon Kiadó

Gyermek, ifjúsági 1. Stephenie Meyer: Eclipse – Napfogyatkozás

– fûzôttKönyvmolyképzô Kiadó

2. Stephenie Meyer: Twilight – AlkonyatKönyvmolyképzô Kiadó

3. Stephenie Meyer: New Moon – Újhold –fûzöttKönyvmolyképzô Kiadó

4. Magyarország – Puzzle könyvManó Könyvek

5. Karácsony –Színezô és foglalkoztató csomag 1.Manó Könyvek

6. Bartos Erika:Anna, Peti és Gergô – Családi fészekAlexandra Kiadó

7. Bartos Erika:Százlábú – Versek óvodásoknakAlexandra Kiadó

8. Hull a pelyhes fehér hó ….Santos Kiadó

9. Iwona Radünz – Thomas Röhner:Izgô-mozgó fogaimManó Könyvek

10. Anne-Marie Frisque:Négy évszak az öreg tölgyönManó Könyvek

Stephenie Meyer:Eclipse – Napfo-gyatkozásLibri sikerlista, 1.

Elôzô számunkbanis elsô helyre jelen-tette a legtöbb ke-reskedelmi cég Ste-phenie Meyernekezt a kötetét; elsôhelyét töretlenültartva már-már gya-nakodhatunk, hogykönyves rekord szü-letésének leszünktanúi: a Librinél ab-szolút értelemben iselsô az eladott köny-vek sorában.

Dupcsik Csaba: Amagyarországi ci-gányság történeteKönyvtárellátó sikerlis-

ta, ismeretterjesztô, 6.

Szellemi értelem-ben vett értékes-ség és kereskedel-mi siker egybeesé-sét példázza Dup-csik Csaba köteté-nek hatodik helye-zése. Napjainkbanrendkívül aktuálistémakörrôl na-gyon komoly kötetszületett. (Lapunk22. oldalán olvas-hatják a DupcsikCsabával készítettinterjút.)

Édes, fanyar, keserû

Tóth Krisztina tud és szeret mesélni.Kedvesen, lágyan, megnyugtató han-gon beszél. Egyfajta isteni harmóniafelôl írja újra a világunkat. Mondataibarátiak. Míg olvasunk, ô a fülünkbesuttogja történeteit a kedves hajlékta-lanról (Foghíj), a fodrászüzletbendolgozó körmös Laliról (Ilyen egy-szerû), arról, hogy milyen munka ôr-angyalnak lenni (Térkép), vagy egybolgár nôrôl, aki miatt az elbeszélônem tudott bejutni a saját lakásába(Esti Kornél szelleme). Miközbenmesél, megmutatja, hol, kik közt éshogyan élünk. Beszél magáról, a vi-lágról, és közben rámutat, milyen ön-zôk, felszínesek, rosszindulatúak, bu-ták, kegyetlenek, vagy épp milyenesendôk és szánnivalók vagyunk. Aszerzô szövegeit a magyar irodalomkontextusában értelmezi, ezt mutatjaa két novellacím, mely egyértelmûutalás a mûfaj korábbi klasszikusaira,Kosztolányira és Örkényre.

A kötet egyik csúcspontja a Szóláncc. írás, melynek drámaisága egészenlenyûgözô. A szöveg a hatalom és aterror természetérôl szól, csak a leg-fontosabbakra hagyatkozva. A törté-net egészen hétköznapi, mindenna-pos: egy rasszista férfi beleköt, ésmegalázza a vele egy vonaton utazóanyát és fiát. Az író, ahogy a többiszöveget, úgy ezt is édesíti, ám annakmég így sem veszik el valódi fanyar,keserû karaktere.

(Részlet Hományi Péternek akötetrôl írt, decemberi számunk-

ban olvasható recenziójából)Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?Líra sikerlista, szépirodalom, 8.

KÖNYVSZAKMAI SIKERKÖNYV

Dr. Bódis Béla

KONTROLLING ELEMEK A KÖNYVKIADÁSBANHogyan szervezzünk hatékony kiadói ügyvitelt

Kapható a könyvesboltokban

– Ebben a tévémûsorban ön azmondta, hogy Budapest a leg-coolabb város Európában. Miértmondta ezt? – Nagyon készültem erre a té-vészereplésre és ezt az egyetmindenképpen el akartammondani. Mégpedig azért, mertez egy egyedülálló lehetôségvolt, hogy egy olyan közönség-nek, amelyik az úgynevezettcoolságot, az izgalmat, az érde-kességet, az újat, az inspirálót, akreatívat keresi, annak azt üzen-jem, itt van egy város, amit timég nem ismertek, nézzétekmeg! Nekem ez a véleményemegyébként Budapestrôl. – Ön szerint a nem hagyomá-nyos diplomáciai eszközök kö-zött fontos a lágy erô, a softpo-wer, mert ennek segítségévelészhez és szívhez könnyebbeljutni. Ehhez képest keményrockot játszott abban a bizo-nyos showban. – Nagyon jó a hasonlat, igen, ahardrock is lehet lágy, és a lágyerô is lehet kôkemény a hatásáttekintve. Ki is derül a könyvbôl,hogy a rockzenének nagyonnagy szerepe volt abban, hogyfellazította a közép-kelet-euró-pai rezsimeket. Gondoljon bele,jobban féltek a rockzenétôl Ke-let-Európában az ideológusok,mint a katonai erôtôl. Igazuk is

volt, mert hány millió embergondolkodását alakította át arockzene?! Lágy erô vagy van,vagy nincs, de önmagában a ha-talom nem tudja létrehozni,mert azt a kultúra, a társadalomhozza létre. Csínján kell velebánni, vigyázni kell rá! Miértnem mûködhetett igazán aszovjet lágy erô? Azért, mertkommunista ideológusok talál-ták fel az agitációs propagandaosztályokon, és ôk mondtákmeg, hogy mit szabad, és mitnem. Ez a lágy erô halála. Ame-rikában a softpowert az amerikaitársadalom, a szabadságjogok, azembereknek a szabadsága hozzalétre. A rock and rollt nem Wa-shingtonban találták ki, szabademberek szabad akaratából szü-

letett, és ennél nagyobb erônincs a világban. Fordítsuk le amagunk tájékára: nekünk na-gyon sok lágy erô áll a rendelke-zésünkre, a tudás, a kreativitás,az értelmes emberek, akik átla-gon fölüli új, érdekes dolgokathoztak létre: például Charles Si-monyi, Teller Ede, Szilárd Leó,John Lukacs, Tom Lantos, TonyCurtis, Mickey Hargitay, MiltonFriedman, és sorolhatnám;mindegyikük a lágy erôt gazda-gítja. Mi ebben lehetünk nagyha-talom. Ezt próbáltam sugározni. – Azt nyilatkozta, hogy Magyar-országon olyan környezetetszeretne látni, ahol Simonyi Ká-roly, aki korábban a Microsoftvezetô szakembere volt, nemAmerikában, hanem Magyaror-

szágon alkotja meg az Excelt,és a Wordöt. Bár ön nem szere-tett jobban kint élni, de minden-kinek ajánlaná, hogy töltsönegy kis idôt a világban, hogymegtapasztalja, micsoda hihe-tetlen lehetôségeink vannak.Mit tanácsolna azoknak a fiata-loknak, akik Amerikában szeret-nének szerencsét próbálni?– Jelen pillanatban szomorúanlátom, hogy a legtehetségesebbemberek el akarnak menniinnen. Ez nem jó, akkor végünkvan. Azt tanácsolom, a legtehet-ségesebbek menjenek ki, de jöj-jenek vissza. Legyen ez olyan,mint régen, amikor a céhmeste-

KÖNYVKULTÚRA INTERJÚ

46 KÖNYVHÉT

LLáággyy eerrôô éésskkeemméénnyy rroocckkInterjúSimonyi Andrással

Amerikában úgy tartják, hogy ami nem látható a tévében, az nincs is. Szenzációs, hogy éppena mi nemrégiben hazatért washingtoni nagykövetünket, Simonyi Andrást ismerhették megamerikaiak milliói egy showmûsorból. A geggyáros Stephen Colbert programjában lépett felkétszer is. Abban a showban beszélgetett és gitározott, amelyben szerepelt már HillaryClinton, John Kerry szenátor, Madeleine Albright is. Csúcsrajáratva címû könyvében SimonyiAndrás számos epizódot mesél szakmájáról, és a washingtoni diplomácia kulisszatitkairól.

KÖNYVRÔL

Simonyi AndrásCSÚCSRAJÁRATVAAlexandra Kiadó336 oldal, 3699 Ft

rek elküldték a céhlegényeket, éscsak akkor adtak nekik céhleve-let, ha külföldön elvégezték a kö-telezô egy-két év gyakorlatot. Ígylátom ezt az egészet: kimenni,magunkba szívni mindent, öt-vözni a mi képességeinkkel; dehozzuk vissza az eredményt, ésitt érvényesítsük! Nincs ebbensemmiféle nacionalizmus. Meg-értem az egyéni törekvéseket, deazért mégiscsak arról szól az éle-tünk, hogy ennek az országnak aboldogulását segítsük. A minapfolytattam egy beszélgetést egydán politikussal, aki azt mondta,hogy száz évvel ezelôtt nemzet-államban gondolkodtunk, ötvenévvel ezelôtt az európai közös-ségben, és most – fôleg az új ge-nerációknak – globálisan kellgondolkodnunk. Ma már azegész világ a versenytér; s eznem gyengíti, hanem erôsíti ahazához való kötôdést. Menjenki mindenki, szívja magába azt,ami a legjobb, és jöjjön vissza. – Véleménye szerint nem feltét-lenül kell az embernek könyvetírnia, ha nagykövet. Ön mégisírt. Már beleolvasva is nagyonjó, gördülékeny a stílusa…– Az írás hihetetlen kaland és él-mény! Fogalmam sem volt arról,hogy ezt a könyvet így meg le-het írni. De amikor az emberegyszer megírja, akkor elengedi,nincs mese, kész, ott állok mez-telenül, védtelenül, és mindenkimindent tud rólam. Úgy gon-doltam, hogy éppen most, ami-kor az országban meglehetôsenrossz a légkör, nem árt egy opti-mista könyv. Ráadásul én nem avájtfülüeknek akartam üzenget-ni; de olvassa el az elit is! Nekikarról üzenek, hogy mi a felelôs-ségük abban, hogy az országmagához térjen, de fôleg az volta célom, hogy mindenki meg-értse, a diplomácia ma mármindenkié. Amit én létrehoz-tam, az nem az én tulajdonom,hanem mindannyiunké. Ha azAmerikai Egyesült Államok el-nöke az ország felé pozitívüzenetet küld, az nem az én tu-lajdonom, akármennyire fénye-zi a karrieremet, hanem vala-mennyiünké. A jó szándék, amiennek kapcsán az egész ameri-kai társadalomról átvetül, nem

az én tulajdonom, hanem azegész országé. Azt is el akarommagyarázni, hogy ébresztô, em-berek, ha nem térünk észhez, le-maradunk! Márpedig én nemhiszem, hogy Magyarországazon országok közé tartozhat,amelyik úgymond egy „futottakmég” ország. A megoldásokhozkell hozzájárulni, nem a problé-mák felnagyításához. Magyaror-szágon van ehhez erô, lehetô-ség, képesség; és ez a könyvemszereplôinek a véleménye. Mégvalami: mondok egy csomó dol-got Amerikáról, amit Magyaror-szágnak üzenek, és mondok sokmindent arról, hogy mi, magya-rok Amerika felépítéséhez ho-gyan járultunk hozzá. Szándéko-san írtam könnyedre. Ez nemegy doktori disszertáció, és tudjamit, az senkit nem érdekelne. Éntényleg azt szeretném, hogy azemberek lássák, hogy nekik szól,és érezzék, hogy én borzasztóanbüszke vagyok arra, amit képvi-selhettem Amerikában – és eztaz egész magyar társadalomnakel akartam mondani. – Ön zenésznek készült, köz-lekedés-közgazdász lett, nemis tervezte, hogy diplomatalesz. Megvalósultak a gyerek-kori álmai?– A gyerekkori álmom megvaló-sult, még ha áttételesen is. Majd-nemhogy nem mentem el a köz-gáz felvételire, mert rockzenészakartam lenni. Nagy-nagy di-lemma volt, de jól döntöttem, ésboldog vagyok, hogy így döntöt-tem. Életem ajándéka, hogy énmár szélárnyékban tudtam fog-lalkozni a Nyugat felé való nyi-tással, mert nyugatorientált em-berekkel dolgoztam akkor, ami-kor egyébként a külpolitika ideo-lógiailag kontrollált volt. Végülis nagyon fontos, hogy a zenélésvisszatért az életembe, és ez ki-süt a könyvbôl is, hogy ez nemhobby, hanem az életem. Máskérdés, hogy szépen lassan szen-vedélyemmé vált Magyaror-szágnak a világba való bevezeté-se is. Errôl szól ez a könyv. Le-het, hogy diplomáciának hívják,de mégiscsak az a lényege, hogyhogyan lehet Magyarországot avilágban jól képviselni.

Szepesi Dóra

KÖNYVHÉT 47

INTERJÚ KÖNYVKULTÚRA

– Gyerekkorukban, gondolom,folyvást zene vette körül önö-ket, aztán meg jött a gyakor-lás, gyakorlás, gyakorlás.Akadt emellett kedves estimeséjük is?Fischer Iván: – Nálunk otthonnem minden a zenérôl szólt, amuzsika is inkább a mûveltségegyik fontos szeleteként volt anevelés része. Könyvek közöttnôttünk fel, a könyvszekrénytetején egy hatalmas Goethe-szoborral. Esti mese sokfélevolt, kedvencre már nem em-lékszem.Fischer Ádám: – Szeretett me-se nekem se jut eszembe, de aGoethe-szoborral kapcsolat-ban vannak emlékeim. A csa-ládi legendárium szerint azegyik nagybátyánk volt Goe-the-rajongó, aki 1930-ban haltmeg, de minden addig megje-lent Goethe-kiadást megvett,és azok nálunk voltak a lakás-ban. Olvasni persze nem lehe-tett ôket, mert többnyire gót-betûvel nyomtatták ôket. – Késôbb, iskoláskorukban ju-tott idejük olvasásra? Talán aHa Mozart naplót írt volna isszerepel az elsô könyvélmé-nyeik között?Fischer Iván: – Nem, a népsze-rû zenei könyveket nálunkszámûzték. Rengeteget olvas-tam gyerekkoromban, Vernét,Jókait, Szerb Antalt, mindent,ami a kezem ügyébe került.Mindenevô voltam, de a szü-lôk ezt kicsit irányították: mi

elolvastuk a gyerekek számáraajánlható klasszikus könyve-ket. Ezekrôl szóltak a beszél-getések a családban. ElôbbMikszáth, azután AnatoleFrance, és így tovább.Fischer Ádám: – Elsô nagyobbregényként Verne A rejtelmesszigete maradt meg bennem,azt apám nagyon pártolta, mégfel is olvasott belôle, és emlék-szem a mai napig, hogy közbenállandóan fanyalgott, mert an-nak idején gyerekként ô még arégi fordítással találkozott, sszerinte az volt az igazi. Mégkorábban sokszor verseket megelbeszélô költeményeket olva-sott fel, azt hiszem, a Toldivalkezdte, aztán jött csak a Jánosvitéz. De a lírát soha nem sze-rettem annyira, mint a prózát.Jellemzô volt, talán magára azakkori korszakra, vagy gyerek-nevelési szemléletre is; bárapám sürgette, lássunk neki aJókai-regényeknek, amikor az-tán valamit nem értettem meg atörténetben, azt nem magya-rázta el. Ha például tudakoltam,hogy milyen viszony is van Tí-már Mihály és Dodi között Azarany emberben, vagy hogy Ajövô század regényében mit csi-nál a két fôszereplô a repülôgé-pen, apám ilyenkor ugyanolyanéteri módon hallgatott el min-dent, mint maga Jókai. Ennekellenére például a Szentivánéjiálom egyes részeit már kisgye-rekkoromban kívülrôl megta-nultam, hogy apámnak tessék.

– Színházi karmesterként szo-kott-e visszanyúlni a balett-vagy az operaszerzôt hajdanmegihletô eredeti mûhöz? Fischer Ádám: – Persze, azirodalmi alapanyag tanulmá-nyozása szerves része a felké-szülésnek. Az eltérések ki-emelése is fontos. Most épp aHaramiákat olvasom, ebbôlVerdi írt operát, azt jövôre fo-gom elôször vezényelni. De aNibelung-éneken is részlete-sen átrágtam magamat márfiatalkoromban, és azóta is új-ra és újra elô kell venni, csak-úgy, mint a Don Carlost, azOthellót (Verdinél Otello), aMachbethet, a TraviatáhozDumas-tól A kaméliás höl-gyet, és így tovább.– Amikor mi, átlagemberekzenét hallgatunk, sokszor ké-pek jelennek meg elôttünk,hangulatokat érzékelünk, má-sok színekkel társítják a mu-zsikát. Fordítva is igaz ez: haegy zenész olvas, megszólal-e a lelkében valamely zene-mû, felidézôdik-e benne leg-alább egy-egy zenei mûfaj? Fischer Ádám: – Nálam is úgyvan, hogy a zenérôl asszociálokmásra, természeti jelenségek-re, színekre, történésekre. Egyolyan gyerekkori emlékem van,hogy Az arany ember balatonirianás-jelenetének olvasásakora Don Giovannira gondoltam.Fischer Iván: – Számomra amûvészeti ágak kapcsolódásamásról szól, a háttér megér-

zésérôl. Mondok egy példát:Mozart zenéjéhez és operái-hoz nagyon közel vitt, amikorelmerültem a 18. századi ka-landorok, Casanova, Trenk,Benyovszky életrajzainak ol-vasásában, s ehhez kapcsoló-dóan Lorenzo da Ponte em-lékirataiban.– Lehet, hogy a két említettmûvészet közül a zene „örö-kebb”, mert nem avul el anyelvezete? S talán kevésbéfenyegetett is, mint az iroda-lom, amelynek jövôje fölött fo-lyamatosan kongatják a vész-harangot? Fischer Ádám: – A zene is fe-nyegetett mûfaj, csak más-képp, mint az irodalom. Perszea muzsika elementárisabbantud érzelmeket kifejezni, ésképes olyan dimenziókba el-jutni, amelyekbe a próza nem.A zene nincs szóhoz kötve, ámannak a nyelvezete is elavul-hat. Nézetem szerint a klasszi-kus zene sokkal inkább veszí-tette el a kapcsolatát a kortársvilággal, mint az irodalom, ésnem tudom, ez végül is hovavezet. Bár az talán megnyugta-tó, hogy a mûvészetek közve-títette alapérzelmek egészenkomikusan semmilyen korhoznincsenek hozzárendelve, ha-nem változatlanok maradnak. Fischer Iván: – Engem nemfoglalkoztat az irodalom sorsa,csak az irodalom. A zenévelugyanígy vagyok.

Mátraházi Zsuzsa

GGooeetthhee aa sszzeekkrréénnyyeennBeszélgetés a Fischer testvérekkelKét országos és világhírû karmester egy család-ból: a Magyar Állami Operaház mûvészeti ta-nácsadó testületének elnöke, Fischer Ádám ésöccse, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazga-

tója, Fischer Iván. A személyes adottság – nyilván a családi közeg talánészrevétlen közbenjárásával – azonos pályára vezérelte ôket, de vajonegyforma emlékeik vannak-e mesérôl, könyvekrôl, irodalomról?

KÖNYVHÉT 49

EMBERBEN KÖNYV KÖNYVKULTÚRA

Fischer Ádám

Fischer Iván

Ma még dúl a gazdasági válság, ám akönyvszakmában célszerû hosszabb idô-szakra elôre tervezni, hiszen például egyvaskosabb regénynek csak a lefordítása hó-napokat, akár fél évet is igénybe vehet, éselôtte, utána is van idôigényes tennivaló…Ha elhihetjük a közgazdászok jóslatait, aválságon elôbb-utóbb túl leszünk. KocsisAndrás Sándort, a Kossuth Kiadó vezérigaz-gatóját, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter-jesztôk Egyesülésének elnökhelyettesét kér-deztem meg, mi várható a könyvszakmá-ban a válság után?– A válsággal kezdem. A könyvszakmábanez egy elhúzódó folyamat volt, amelynekidén nyáron, ôsszel már erôsen lehetett ér-zékelni a hatását. Az elsô fázisa a FrankfurtiKönyvvásár volt, tavaly javában zajlott apénzügyi válság, de Frankfurtban a követ-kezményei még nem jelentek meg a kiállítókkörében: idén viszont már nagyon kemé-nyen hatott a résztvevôkre. A nemzetközi pi-acon megváltozott a tárgyalások hangulata, ametodológia, a megközelítés módja. Bizo-nyos szempontból ez pozitívum, érezhetôenmegkopott az erôbôl való tárgyalási straté-gia, nagyon sok neves külföldi kiadónak is rákellett döbbennie, hogy a piacáért irgalmat-lanul meg kell küzdenie. Az Egyesült Álla-mokban egyes könyvpiaci szegmensek na-gyon nagyot zuhantak, Németországbantöbbé-kevésbé tartja magát a könyvpiac, apénzügyi válság nem egyformán hat a tan-könyvre, szakkönyvre, szépirodalomra, lek-tûrre, ez országonként változó.

Magyarországon kettôs hatás érvényesül: apénzügyi gazdasági válság következményeitfelerôsítette az, hogy a magyar könyvpiacon atíz-tizenöt évenként visszatérôen megjelenôbelsô túltermelési válság is most érte el cikli-

kus csúcsát. Ebbôl adódik, hogy rendkívül fe-szült a pénzügyi helyzet, nagyon sok esetbentapasztalhatók fizetési csúszások. Éppen aKönyvhétben olvastam egy interjút, aminekaz volt a kicsengése, hogy „a mi kiadói cso-portunk tisztességes, és csakis mások a fele-lôsek a kialakult helyzetért”. Nem tartható aza megközelítés, hogy csak a környezet a hi-bás. Mindenki felelôs a döntéseiért.

A túltermelés miatt természetesen sok ki-adó úgy reagált, hogy visszafogta a terme-lést, és a készleteit csökkentett áron dobtapiacra. Ez középtávon sok veszélyt jelent. Itttérek át arra, hogy mi várható ezután.

Két okból veszélyes ez a reakció. Az egyik,hogy azok, akik – sok szempontból jogosan –visszafogták a termelést, rossz helyzetbe ke-rülhetnek, mert amikor jön a konszolidál-tabb idôszak, nem rendelkeznek majd olyantermékkel, készlettel, amellyel újra komolyszereplôként jelenhetnek meg a könyvpia-con. A másik: a túltermelésbôl következôenma elképesztô leárazások vannak a könyv-szakmában. Ez gazdaságilag ugyan indokolt,racionális, számomra mégis nehezen elfo-gadható a mértéke, formája. Ez újra kialakítegy olyan vásárlói attitûdöt, amit megéltünkmár a kilencvenes évek elején, derekán,,vagyis „csak ki kell várni, a kiadók úgyis en-gedni fognak az árból, és olcsóbban hozzáju-tunk a könyvhöz”.

Ezenkívül is látok gondokat a jövônket il-letôen. Nagyon rossz, hogy rendkívül feszülthelyzet alakult ki a kiadók és a kereskedôkközött. Korábban is veszélyesnek láttam azta fejlôdési ívet, hogy a magyar könyvszakmateljesen átstrukturálódott, és mára már alig-hanem a Guinness rekordok könyvébe ke-rülhetnénk a bevásárlóközpontokban talál-ható könyvesbolt-négyzetmétereink számá-val. Ez kereskedôi oldalról hatalmas befekte-tést igényel, és az állandó költségek kiterme-lése is kényszerû, folyamatos küzdelem ré-szükrôl. De nem elfogadható, hogy több cégválságreakcióként, a költségnövekedést el-sôsorban a kiadók rovására, árrésemelésselakarja kompenzálni.

Ez a kiadók tönkretételét jelentheti, hiszenaz árrés már amúgy is magas, vagyis árrése-meléssel még kevesebb marad a kiadónak. Akiadók terhe az is, hogy önköltségi áron 8–9milliárd forint van kihelyezve a kereskedôk-höz forgóeszközként könyv formájában. Eznagyjából állandó érték, ahogyan a könyv

fogy, a kiadók úgy töltik fel a készletet. Ezt azösszeget úgy kell elképzelni, mint amit a ma-gyar könyvkiadók összeadtak, és átadtak akereskedôknek. Természetesen pontosantisztában vagyok a kereskedôk helyzetével,szerepével a magyar könyvpiacon, csakrendkívül fontosnak gondolom, hogy mindigmindenki lássa a dolognak mind a két olda-lát. Látom a kiadók felelôsségét is, nem kívá-nom egyoldalúan megfogalmazni ezeket aproblémákat, azt viszont határozottan eluta-sítom, hogy több kereskedô csak azt a meg-oldást tudja elképzelni, hogy vagy az árrésmértékében próbálja nehéz helyzetbe hozni,megzsarolni a kiadókat, vagy pedig olyan ké-sedelmesen fizet, hogy az önmagában felérmásfél-két százalékos árrésemeléssel a maikamatszint mellett.

A gondokat csakis egy jóval partneribb,harmonikusabb, nem erôbôl történô együtt-mûködés oldhatja meg. A könyvszakma egyszorosan összekapcsolódó ötelemû lánc, apapírral kezdôdik, majd következik a nyom-da, középen van a kiadó, ezután jön a keres-kedô, és a végén ott a vásárló. A kiadó szend-vicseffektust él át, ott középen, ôt harapjákkét oldalról: a nyomda leszállítja a könyvet,és várja a pénzét, a kereskedô átveszi bizo-mányos értékesítésre a könyvet, majd ha el-adja, vagy kifizeti határidôre a kiadónak,vagy késve fizet... Nem a kiadói és a kereske-dôi szakmát akarom szembeállítani, ez igentávol áll tôlem, csak mint tényt fogalmazommeg, hogy a szakmai struktúrából adódóanez a helyzet alakult ki.

A kiadóknak is van feladatuk a jövôt illetô-en: sokkal moderáltabban kell a kiadói filo-zófiát kialakítani, sokkal piacérzékenyebben,felelôsen, tekintettel kell lenni a gazdaságos-sági szempontokra, de ezzel együtt igenismeg kell fogalmazni azokat a szempontokatés érdekeket, amelyek a kereskedelemmelvaló korszerû kapcsolatukat jelenti.

Megváltozik a világ, már változásban van,és a kiadóknak figyelembe kell ezt venni,megjelent az e-világ, megjelennek olyanpublikációs formák, amelyek a hagyományoskönyvszakmától eltávolodnak. Ahol a kiadóiszakma ezt nem tudja megakadályozni, otttessék az élére állni. A kiadóknak nagyon in-novatívnak kell lenniük, ma már nagyon sokmindenre nem reagálhatunk a hagyományosmódszerekkel, hagyományos módon.

K. J.

KÖNYVIPAR INTERJÚ

50 KÖNYVHÉT

HHúússppooggááccssaa aa hhaammbbuurrggeerrbbeennBeszélgetés Kocsis András Sándorral