XXXI. évfolyam, 3. szám 2008. március

Köszöntjük a nõket Sikeres évet zárt az atomerõmû

15-dik március, 1848

Magyar történet múzsája,Vésõd soká nyugodott,

Vedd föl azt s örök tábládraVésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink,Míg egy század elhaladt,

Nem tevének annyit, mint minkHuszonnégy óra alatt.

Csattogjatok, csattogjatok,Gondolatink szárnyai,

Nem vagytok már többé rabok,Szét szabad már szállani.

Szálljatok szét a hazában,Melyet eddig láncotok

Égetõ karikájábanKínosan sirattatok.

Szabad sajtó!... már ezentulNem féltelek, nemzetem,

Szívedben a vér megindul,S éled a félholt tetem.

Ott áll majd a krónikákbanNeved, pesti ifjuság,A hon a halálórábanBenned lelte orvosát.

(Petõfi Sándor, 1848. március 16. - részlet)

Az elõzõ években a nemzetközi nõ-nap alkalmából az újságunkban a PAZrt. területén dolgozó nõi csoportokfotóival találkozhatott a kedves olva-só. Mivel már nyugdíjas vagyok én is,és egyre ritkábban járok be az erõmûterületére, úgy gondoltam, hogy a nõifotók helyett átnyújtok egy tavaszicsillagvirágot. Ez a kép Paks környé-kén készült az elmúlt napokban.

A nemzetközi nõnap alkalmábólfogadják szeretettel a volt és jelenle-gi nõdolgozók és minden olvasó!

Wollner Pál

„Legjobb Nõi Munkahely 2007” pályázat„A nõk a munkaerõpiacon a versenyké-pesség és fejlõdés érdekében” címûkonferencia keretében tartották a „Leg-jobb Nõi Munkahely 2007” pályázat díj-kiosztó ünnepségét az Országház Dele-gációs Termében 2008. február 21-én. Apályázat három fõdíját a DM Kft. németérdekeltségû kozmetikai cég és üzlet-lánc, a Paksi Atomerõmû Zrt., valaminta GE Hungary Zrt. Healthcare Divisioncégek kapták. Különdíjat kapott a WestHungary Consulting Kft., a BudapestBank, illetve a Pannon GSM Zrt.

A díjat Kovács József vezérigazgatóúr és dr. Dobos István humán igazgatóúr vette át.

A díjazott cégek a díjátadást követõ-en prezentáció keretében mutatták bea nyertes pályázatokat, kiemelve azokata területeket, amelyek a bírálóbizottságvéleménye szerint alkalmassá teszik acégeket a „Legjobb Nõi Munkahely”cím használatára.

Azt kértem Kovács József vezérigaz-gató úrtól, értékelje az elért eredmé-nyünket.

– Öröm és megtiszteltetés, hogy ilyenrangos elismerésben részesültünk. APaksi Atomerõmû Zrt. nem mondhatótipikusan nõi munkahelynek, hiszenaz üzemeltetés, karbantartás, mûszakifeladatok megoldása nem elsõsorban anõi munkaerõ feladata. Ennek ellenérecégünk kiemelt figyelmet fordít a nõimunkavállalókra, a munkahely és ma-gánélet egyensúlyának támogatására.

– Miért tartja fontosnak, hogy különfigyelmet kapjanak a nõk?

– A konferencián is elhangzott,hogy a nõk a legnagyobb számú hát-rányos helyzetû csoport a munkaerõ-piacon. Tudjuk, ma már a legtöbb nõ-nek több szerep feladatait kell párhu-zamosan ellátnia: amellett, hogy a csa-lád életmódjának irányítója, szervezõ-je, egy személyben nõ, anya, munka-vállaló. Célunk, hogy nõi munkaválla-lóink számára olyan környezetet ala-kítsunk ki, amely biztosítja a fiatalcsaládok megélhetését, támogatja anõk munkába állását, gyermekválla-

lás után a munka világába való vissza-térésüket.

– Kérem, ismertesse vezérigazgatóúr, hogy konkrétan ez milyen intéz-kedéseket, programokat jelent.

– Igen kimagasló az a felépített ésösszetett programrendszer, amely anõk egészségének megõrzésére irá-nyul, ahogy a paksi atomerõmû eseté-ben megjelenik a 40 év feletti nõkrõltörténõ gondoskodás több eleme is. Tá-mogatjuk a nõk visszatérését a munkavilágába, méltányos jövedelmet biztosí-tunk a visszatérõ kismamáknak, illet-

ve lehetõséget biztosítunk gyes mellet-ti és részmunkaidõs foglalkoztatásra. Apályázatot elbíráló bizottság példaérté-kûnek minõsítette a munkaerõ-ösztön-zõ és -megtartó juttatási csomagunkat,az országos viszonylatban is kiemelke-dõ választható béren kívüli juttatásirendszerünket, a magas színvonalúvállalati üdülõk mûködtetését. Kiemel-kedõ az egészségügyi ellátórendsze-rünk, valamint azok a programok,amelyeket az egészség megõrzése,megtartása érdekében szervezünk anõi munkavállalók számára.

– Mivel tesz többet a nõk foglalkozta-tásában az elsõ helyezett DM Kft.?

– Nem mondanám, hogy többet tesz,inkább úgy fogalmaznék, hogy máshelyzetben van a DM, mint a paksiatomerõmû. A DM Kft. teljes mérték-ben nõi munkahely, az alkalmazott1800 fõbõl 1700-an nõk, az általuk for-galmazott termékek is elsõsorban a nõ-ket célozzák, és tevékenységük is je-lentõsen különbözik egy termelõ válla-latétól. A pályázat célja az is, hogy a leg-jobb gyakorlatokat, módszereket pél-daként állítsák más cégek elé. A díja-zott cégek pályázati anyagát, program-jait megismerve úgy gondolom, nincsszégyenkezni valónk, hiszen olyan le-hetõségeket biztosítunk, amelyek mel-lett megteremthetõ a család és munka-hely összhangja, ami elengedhetetlenfeltétele az eredményes és sikeresmunkavégzésnek.

Sikeres gazdasági évet tudhat ma-ga mögött a Paksi AtomerõmûZrt., hiszen az üzleti tervben sze-replõ számokat túlteljesítette.

A legfontosabb tény, hogy tavaly 14676 gigawattóra volt az erõmû villa-mosenergia-termelése, mely 2,4%-kalhaladta meg a tervezettet. A teljesít-ménynövelés tekintetében is újabb elõ-relépés történt, mert (a 2006-os évhezhasonlóan, amikor a 4. blokkon értékel a 108%-os teljesítményt) tavaly júli-usban az 1. blokk is elérte a 108%-os

reaktorteljesítményt. Az erõmû az elõ-zetes adatok alapján 130,4 milliárd fo-rint árbevétel mellett a tervezett 7,5milliárd forintos nyereséghez képest8,1 milliárd forint nyereséggel zárta azévet – mondta Hamvas István mûsza-ki vezérigazgató-helyettes, az erõmûfebruár 27-ei évértékelõ sajtótájékozta-tóján, a Magyar Tudományos Akadé-mia székházában.

Továbbra is az atomerõmû termeli alegolcsóbban a villamos-energiát Ma-gyarországon, az 1 kilowattórára jutóárbevétele 9,43 forint volt. A tavalyi

évben a vállalat árbevétele 130,4 mil-liárd forint volt, és összességében 14676 gigawattóra villamos energiát ter-meltek, így az erõmû részesedése ahazai villamosenergia-termelésbõl36,8%. Hamvas István jelezte azt is,hogy a paksi atomerõmû felkészült ateljes árampiaci nyitásra. Ma a ver-senyképes szabadpiaci villamos ener-gia ára 12,3-15,6 Ft/kWh között mo-zog. Az atomerõmûben termelt villa-mos energia ára ennél jóval olcsóbb(9,43 forint), így az atomerõmû ma ha-zánkban az energiaellátás meghatá-

rozó, legolcsóbban termelõ egysége.Figyelemre méltó az a tény is, hogy azatomerõmûben termelt villamos ener-gia ára 1992 óta minden évben az inf-láció növekedésénél kisebb mérték-ben emelkedett. Az erõmû versenyké-pessége hosszú távon fenntartható,többek között a blokkok teljesítmény-növelésének folytatásával, az üzem-idõ-hosszabbítással, a költséghaté-konysági programmal, valamint azMVM-csoporton belüli szinergiák ki-használásával.

Folytatás a 2. oldalon

2 2008. március

Szoftver-minõségbiztosítás

A Neumann János Számítógép-tudo-mányi Társaság szervezésében nagy-sikerû elõadás hangzott el 2008. feb-ruár 27-én a TLK nagytermében. Azelõadó dr. Balla Katalin – aki 2001-ben ebbõl doktorált Hollandiában, azEindhoveni Mûszaki Egyetemen –, aMagyar Szoftverminõség TanácsadóIntézet (SQI) igazgatója, e téma mû-egyetemi tanára, tehát szakavatottabbszakértõt keresve sem találhattunkvolna.

Kezdetben megmutatta, hogy mi-lyen nehezen meghatározható, tehetõmérhetõvé, összehasonlíthatóvá ez afogalom. Sokszor egymás ellen hatótulajdonságok között kell megtalálni akedvezõ arányt a sikerhez (pl. több-platformos futtathatóság – egyszerûtovábbfejleszthetõség).

Voltak és vannak olyan automati-zált eljárások, melyek csak a termé-ket vizsgálták (milyen utasítások mi-lyen sorrendben, milyen gyakoriság-gal fordulnak elõ), és ezekbõl vontakle következtetéseket pl. a Siemens aCobol programokról, a szegedi egye-tem kutatói a C, C++, C#, Java prog-ramokról.

Számos minõségi jellemzõ együt-tes értékelése, mint a funkcionalitás,megbízhatóság, használhatóság, ha-tékonyság, karbantarthatóság, hor-dozhatóság már lehetséges szabvá-nyos minõségi modellek alapján,mint a CMM és a SPICE, majd a ket-tõ ötvözésébõl keletkezett CMMI. Saj-nos nincs a minõségi mátrix mindenelemére vonatkozó egységes modell,de azt mondják, ha az ide vonatkozófolyamatok biztosítják és az erõfor-rások alkalmasak, akkor a termék ki-váló lesz.

Az informatikai piac kínálati olda-la független intézményekkel minõsít-teti magát, és az egyes érettségi szin-tek elvárásainak megfelelve vagy sembesoroltatnak (ismételhetõ, definiált,menedzselt, optimalizált Level 2-5).

Ezek a táblázatok publikusak, az in-ternetrõl elérhetõk, letölthetõk. A si-keres cégek sem ülhetnek „babérjai-kon”, mert egy minõsítési besoroláscsupán 3 évre szól.

Az MVMI Informatika már elindultezen az úton, mert az elmúlt év végénmegszerezte az ISO 9001:2001 és azISO 14001:2005 tanúsítványokat. Gy. J.

Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudomány-egyetem rektora és dr. Imhof Gábor gaz-dasági fõigazgató látogatott az erõmûbe2008. február 19-én.

A vendégeket Kovács József vezér-igazgató és dr. Varga-Sabján Lászlótörzskari igazgató fogadta, és tájékozta-tást adtak a paksi atomerõmû helyzeté-rõl és jövõbeni céljairól.

A beszélgetést követõen a vendégeküzemlátogatáson vettek részt.

Vendégek a pécsi egyetemrõl

Rádiósorozat azatomenergiáról

Az Országos Atomenergia-hivatal (OAH)és a Magyar Katolikus Rádió (MKR) isme-retterjesztõ rádiósorozatot készít „Beszél-getések az atomenergiáról” címmel. A so-rozat minden második pénteken 15.00órakor lesz hallható az MKR „Délutánitalálkozás” címû mûsora keretében.

A sorozat elsõ adására február 22-énkerült sor, amelyben Németh László, aMagyar Katolikus Püspöki Konferenciatitkára és Rónaky József, az OAH fõigaz-gatója volt Pécsi Krisztina riporter be-szélgetõtársa. Németh László a Szent-szék képviseletében vett részt a Nemzet-közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) po-litikai testületeiben. A sorozat elsõ adá-sában a NAÜ tevékenységérõl, az atom-energia és az egyház kapcsolatáról és asorozat céljairól volt szó.

A 11 részesre tervezett sorozatbanszereplõ témák: a radioaktív sugárzás éshatásai, a nukleáris biztonság, a radio-aktív hulladékok kezelése, a nukleáristechnikák orvosi és ipari alkalmazása,az atomenergetika biztonságos alkalma-zásával kapcsolatos nemzetközi egyez-mények, az atomenergetikai kutatásokhelyzete, az atomenergia jövõje és sze-repe a villamosenergia-ellátásban. Ahallgatók kérdéseket tehetnek fel telefo-non (1/255-3333) és e-mailen (info@ka-tradio.hu). Az utolsó adásban a hallga-tók kérdéseire válaszolnak a szakértõk.

Az adás meghallgatható lesz az MKRhonlapján és az OAH honlapján is.

Nagykövetekaz atomerõmûbenHorváth István, Szekszárd város polgármes-terének kíséretében az erõmûbe látogattakMartin Greene ír és Ferdinand Mayrhoffer-Grünbühel osztrák nagykövet urak.

A vendégeket Kovács József vezérigazgató,dr. Varga-Sabján László törzskari igazgató,

Pekárik Géza mûszaki igazgató és Mittler Ist-ván kommunikációs fõosztályvezetõ fogadta.A vendégeknek a vezérigazgató úr tartott elõ-adást, majd üzemlátogatás keretében megte-kintették a reaktorcsarnokot, a turbinagéphá-zat és a 2. blokki blokkvezénylõt.

Nyugdíjasoktájékoztatása

A paksi városi nyugdíjasklub vendégevolt Mittler István, a PA Zrt. kommuni-kációs fõosztályvezetõje.

A találkozón Mittler István szólt azatomerõmû aktuális feladatairól, majd vá-laszolt a kérdésekre. A legtöbb kérdés aradioaktív hulladékok elhelyezésével, azerõmû bõvítésével, a radioaktivitás és azegészség összefüggéseivel és az esetlegeskedvezmények lehetõségeivel voltak kap-csolatosak. A hangulatos beszélgetés vé-gén a klub tagjai kulturális segítségetajánlottak fel az erõmû rendezvényeihez.

Mittler István megköszönte az ajánla-tot, majd ajándékot nyújtott át a klubtagjainak.

REQM - követelménymenedzsmentPP - projekttervezésPMC - projektkövetésCM - konfigurációmenedzsmentSAM - szállítói megállapodásMA - mérés és elemzésPPQA - folyamat és termék

minőségbiztosításRD - követelményfejlesztésVER - ellenőrzésVAL - végellenőrzésOT - szervezeti szintű képzésRSKM - kockázatelemzésTS - műszaki megoldásPI - termékintegrációOPF - szervezeti szintű

folyamatszemléletOPD - szervezeti szintű

folyamatmeghatározásDAR - döntéselemzés,

döntéshozatal

Sikeres évet zárt az atomerõmû

Folytatás az elsõ oldalról

A teljesítménynövelési programrólszólva Hamvas István jelezte, hogy a 4.blokkon már 2006 szeptemberében, az1. blokkon pedig tavaly júliusban értékel a 108%-os, vagyis 500 megawattosteljesítményt. A 2. és 3. blokkon is meg-kezdõdött a munka, és az üzemanyag-ciklus figyelembevételével jövõre feje-zõdik be a teljesítménynövelés. Ekkor-tól az erõmû összes teljesítménye mint-egy 150 megawattal növekszik meg.Rendkívül lényeges, hogy a teljesít-ménynövelés negyed-, ötödannyiba ke-rül, mint egy ekkora teljesítményû gá-zos erõmû beruházási költsége lenne.Hamvas István szerint a biztonságosmûködés továbbra is az elsõdlegesszempont, ezt a szakembergárda hozzá-értése és a jól szervezett munka garan-tálja. Ennek köszönhetõen a tavalyi év-ben a biztonsági mutatók is kiemelke-dõen jól alakultak: nem történt olyanesemény, amelyet a Nemzetközi Nukle-áris Eseményskála (INES) minõsített fo-kozataiba kellett volna sorolni. A blok-kok rendelkezésre állása is igazolja ezt,az 1. blokknál 82,3%, a 2. blokknál88,2%, a 3. blokknál 87,4%, a 4. blokk-nál pedig 92,7%-os volt a kihasználásitényezõ. Az 1. blokk azért maradt némi-leg el a többitõl, mert ennél a blokknálel kellett végezni a tervszerû fõjavítást.

Mindezek mellett tovább dolgoznakaz üzemidõ-hosszabbításon is, mely-nek következõ jelentõs lépése decem-ber közepén lesz, amikor be kell adni az1. blokkra vonatkozóan az OrszágosAtomenergia-hivatalba az üzemidõ-hosszabbítási programot. Nagyon jelen-tõs lépés ebben a folyamatban, hogymegkapta az erõmû a hosszabbításhozszükséges környezetvédelmi enge-délyt. Az erõmû jövõje szempontjábólnagyon lényeges és kedvezõ – hangsú-lyozta Hamvas István –, hogy az éven-te elvégzett közvélemény-kutatásokszerint a lakosság bizalma a korábbiévekhez hasonlóan töretlen: a magyarlakosság háromnegyede (74%) egyetértazzal, hogy Magyarországon atomerõ-mû mûködik.

Dr. Molnár Károly, az igazgatóság el-nöke mindehhez azt tette hozzá, hogytöbbek között kiemelten kezelték a biz-tonság, így a biztonságnövelõ intézke-dések kérdését, a beruházásokkal ésfejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket,valamint a munkaerõ-gazdálkodást, delegalább ennyi feladatot adott az MVMcsoportszintû mûködésével kapcsola-tos program optimalizálása is. Az igaz-gatóság kiemelt figyelmet fordított a sé-rült fûtõelemek eltávolítási munkála-tainak befejezését követõen az üzemidõ-hosszabbítás során felmerülõ feladatokteljesítésére. Mayer György

ImpresszumAAttoommeerrőőmműű

KKiiaaddjjaa:: a Paksi Atomerőmű ZártkörűenMűködő Részvénytársaság

FFeelleellőőss kkiiaaddóó:: Kovács József vezérigazgatóNNyyoommddaaii eellőőáállllííttááss:: AS-Nyomda Kft.

Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét,Mindszenti krt. 63.

FFeelleellőőss vveezzeettőő:: Boros GáborSSzzeerrzzőőddéésssszzáámm:: 4600002419FFőősszzeerrkkeesszzttőő:: Beregnyei Miklós

e-mail: beregnyei@npp.huFFőősszzeerrkkeesszzttőő--hheellyyeetttteess:: Lovászi ZoltánnéAA sszzeerrkkeesszzttőősséégg ttaaggjjaaii:: Enyedi Bernadett,

Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János,Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz

Zoltán, Sipos László, Wollner PálKKoorrrreekkttoorr:: Lukácsiné Patyi Orsolya

SSzzeerrkkeesszzttőősséégg ccíímmee:: Paksi AtomerőműZrt. Tájékoztató és Látogatóközpont,

7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431,telefax: 1/ 355-7280

Internet: www.npp.hu, www.atomeromu.hu

2008. március 3

Kazah-japán üzemanyag-gyártási szerzõdés

Kazahsztán nemzeti energetikai cége, a Kazatom-prom megállapodást írt alá három japán céggel,melynek értelmében üzemanyagot gyárthatnak ajapán Kansai Electric Power Company által üze-meltetett atomreaktorok számára. Almatiban 2007. december 26-án a megállapodásta Kazatomprom és a Kansai Electric mellett a Nu-clear Fuel Industries és a Sumitomo Corporation ír-ta alá. Az üzemanyag-kazettákat a KazatompromUlba metallurgiai üzeme fogja gyártani. A Kazatomprom vezetõje, Muktar Dzakisev sze-rint a megállapodás fontos lépés a Kazahsztánés Japán közötti atomenergetikai együttmûkö-dés erõsítésére. A megállapodás elõnyei egyér-telmûek, óriási piac nyílt meg számunkra Ja-pánban – mondta Dzakisev. Hozzátette, 2009-ben kezdik meg a nukleáris üzemanyag Japán-ba szállítását.Egy héttel korábban Kazahsztán és Oroszországmegállapodást írt alá, mely szerint új atomerõ-mûvet építenének a nyugat-kazahsztáni Aktau-ban. Közben a Kansai bejelentette: 20%-kal csök-kentenie kellett a 2007-2008-as évre vonatkozóüzemi pénzügyi kilátásokat a magas üzemanyag-árak miatt, illetve amiatt, hogy a Takahama-2blokk továbbra is áll. Az oszakai központú cégüzemi nyeresége 160 milliárd jen (960 millió eu-ró) lesz a 2008 márciusával záródó egy évre. A780 MW teljesítményû Takahama-2 pedig 2008.március végéig le lesz állítva, addig is vizsgáljáka blokkot.

Bush szerint „az atomenergiaa legjobb megoldás”

A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Ge-orge W. Bush amerikai elnök figyelmét az atom-energia és az üvegházhatású gázok kibocsátá-sának csökkentése felé irányította. Mint mond-ta, „ha tényleg komolyan akarunk foglalkozni azüvegházhatású gázokkal, számomra úgy tûnik,az atomenergia erõs támogatóinak kell len-nünk”. Hozzátette, az atomenergia alkalmazásávalanélkül lehet villamos energiát elõállítani,hogy akár egy egység szén-dioxid is kibocsá-tásra kerüljön. Az amerikai elnök csodálkozá-sának adott hangot, hogy országa nem támo-gatja egyértelmûbben az atomenergia alkal-mazását, és örömének is hangot adott annakkapcsán, hogy a kongresszusban többen min-dent megtesznek azért, hogy új atomerõmû-vek épülhessenek. Egyben megjegyezte: havalaki szerint az üvegházhatású gázok kérdé-

se az egész nemzetet érinti, annak azt is kikell mondania, hogy támogatja új atomerõ-mûvek építését. Mint mondta, „messze ez a legjobb a rendelke-zésre álló megoldások közül, hogy biztosítani le-hessen a gazdasági növekedést, és ezzel együttkörnyezetünkrõl is gondoskodjunk”.

Erõs az atomerõmûvek lakosságitámogatása Svédországban

Egy friss közvélemény-kutatás szerint továbbrais erõs a támogatottsága a svéd atomerõmûvektovábbi üzemeltetésének és szükség esetén újaképítésének. A december közepén végzett felmérés során aválaszadók 52%-a mondta, hogy Svédország épít-sen új atomerõmûveket akár a legöregebb blok-kok kiváltására, vagy akár a jelenleg üzemelõ 10blokkon túl is. A megkérdezettek 43%-a mond-ta, hogy nem kellene új blokkot építeni, a mara-dék 5% pedig nem tudott dönteni.

Az interjúkat 2007. december 10. és 13. közöttvégezte a Synovate (azelõtt Synovate Temo)svéd közvélemény-kutató a Svéd Nukleáris Ok-tatási és Biztonsági Központ (KSU) ElemzõCsoportjának megbízásából a svéd felnõtt la-kosság 1037 fõs reprezentatív mintáján. A fel-mérés megállapításai visszatükrözik a KSU2007 májusában végzett hasonló kutatásánakeredményeit. A politikai elkötelezettséget vizsgálva egy 2007.novemberi közvélemény-kutatás szerint a svédMérsékelt (korábban Konzervatív) Párt támoga-tóinak 46%-a szeretné az atomenergetika továb-bi hasznosítását és új blokkok építését, amennyi-ben szükséges. A liberálisok között ez 40%, aKözéppárt hívei között pedig 24%-ot tesz ki. Amérsékeltek között további 41%, a liberálisok kö-zött 48%, a középpártiak között pedig 44% támo-gatja a meglévõ atomerõmûvek további üzemel-tetését új blokkok építése nélkül. Svédország egy 1980-as népszavazáson elutasítot-ta új blokkok építését, és a meglévõ blokkok leál-lítása mellett döntött, feltéve, hogy az nem érintihátrányosan a gazdaságot. Még ugyanabban azévben a parlament úgy döntött, hogy az atomerõ-mûvek leállításának 2010-ig kell megtörténnie. Svédország 2006 óta hatalmon lévõ koalícióskormányát a mérsékeltek (a legnagyobb parla-menti frakcióval rendelkezõ párt), a liberálisok,a Középpárt és a kereszténydemokraták alkot-ják. A koalíció bejelentette, hogy hivatali idejükalatt (2010-ig) nem születik döntés az atomerõ-mûvek leállításáról.Forrás: NucNet M. F

Az erõmû túlélhet egy nagy földrengéstÉlmények a Kashiwazaki-Kariwa Atomerőműből

Japánban az elmúlt év július 16-án erõs földrengés rázta meg aKashiwazaki-Kariwa atomerõmûtelephelyét. A Nemzetközi Atom-energia-ügynökség (NAÜ) szerve-zésében tizenegy ország tizenhatintézményének képviselõi látogat-tak a földrengés sújtotta területre,köztük dr. Katona Tamás tudomá-nyos tanácsadó és Horváth Mik-lós karbantartási igazgató. Kato-na Tamás 1995 óta a cég vezeté-sét, de leginkább a mûszaki veze-tést támogatja biztonsági és stra-tégiai kérdésekben. Õt kérdeztema japán út tapasztalatairól.

– Tamás! Mielõtt rátérnénk a japánút tapasztalataira, azt kérdezem, mi-lyen biztonsági és stratégiai kérdé-sekrõl van szó?

– A 90-es években a földrengésbiz-tonság volt az én tevékenységem közép-pontjában, a 90-es évek végén már azúj blokkok, 2000-ben az üzemidõ-hosz-szabbítás és részben a teljesítménynö-velés megvalósíthatósági tanulmánya-inak elkészítése volt a feladatom. Jelen-leg pedig mindaz, ami még ezekbõl a té-mákból terítéken van és terítéken le-het, mindezekkel foglalkozom.

– Közel húsz éve foglalkozol az atom-erõmûvek földrengésbiztonságánakkérdésével. Ez a téma még mindig ak-tuális?

– Semmit nem vesztett az aktualitá-sából ez a téma, mert az atomerõmûvekföldrengésbiztonságát is, mint a bizton-ság minden más tényezõjét, az aktuálistudásszintnek megfelelõen kell értel-mezni. A földrengésbiztonság témakö-rében több nemzetközi aktualitása isvan. Két évvel ezelõtt a japán kormánykezdeményezte a NAÜ-nél, hogy indít-sanak egy nemzetközi projektet, amely-nek célja a már mûködõ atomerõmû-vek földrengésbiztonságának értékelé-se, a felmerülõ problémák megoldásá-nak mikéntje. Ezt a projektet a NAÜ el-indította, és alapvetõen a japán kor-mány finanszírozza. Ebben a projekt-ben magyar részrõl a PA Zrt. is résztvesz. A projekt elindításának az volt azapropója, hogy 2005-ben az egyik ja-pán erõmûvet akkora földrengés érte,amekkora bizonyos frekvenciákonmeghaladta a tervezési értéket.

A NAÜ-projektben a munka bein-dult, majd 2007. július 16-án Japánban,a Kashiwazaki-Kariwa atomerõmû te-lephelyét nagy erejû földrengés ráztameg. Ezen a telephelyen hét reaktor-blokk mûködik, 8200 MWh teljesít-ménnyel, amely a világ legnagyobbnukleáris kapacitása egy telephelyen.Az itt beépített kapacitás közel azonosa Magyarországon beépített kapacitás-sal, ami hozzávetõlegesen 8800 MW. A Kashiwazaki-Kariwa telephelyen az éves termelés 60 TWh, miközben ateljes magyar villamosenergia-terme-lés alig több, mint ennek a fele. A júli-us 16-i földrengés a reaktorok alaple-mezén mért gyorsulási értékeket te-kintve kétszerese, két és félszerese volta tervezésnél figyelembe vett maximá-lis gyorsulási értéknek.

Annak ellenére, hogy ennyivel „fölélõtt” a földrengés, nem tisztelve a terve-zõk feltételezéseit és a telephelyet vizs-gáló szeizmológusok prognózisait, azerõmû nukleáris biztonsági szempont-ból 100%-ig épp maradt.

A nukleáris biztonság szempontjá-ból fontos létesítmények, szerkezetekés berendezések károsodás nélkül él-ték túl a földrengést. Néhány – nem abiztonságot érintõ – látványos kárt fel-kapott a sajtó, például egy házi üzemitranszformátor kigyulladt, és ez a kép

bejárta a világot. A zöldek pedig meg-ragadták az alkalmat, hogy pánikotkeltsenek. Pánikra viszont nem volt ok,mert biztonsági szempontból a transz-formátor nem magas besorolású. Biz-tonsági szempontból minden fontosszerkezet és berendezés ép maradt ésmûködött.

– Milyen nyomai maradtak a földren-gésnek?

– Ha valaki látja a telephelyet, alighiszi el az elõzõekben elmondottakat,mert a telephelyen lévõ utak besza-kadtak, helyenként 1,5 méteres süly-lyedések vannak a talajban. Az 1.blokk szivattyúháza szerkezetilegugyan állt, de az összes pillérje elcsú-szott a helyérõl, a fal megnyílott, aszerkezetet biztosító keresztrácsok el-görbültek. Az egészségügyi és a fõépü-

let közötti dilatációnál 30-40 cm-es el-mozdulások keletkeztek. A kikötõi da-ruk megroggyantak, a sínekben „ka-nyar” keletkezett. A telephelyen vanegy ideiglenes tároló kis és közepesaktivitású radioaktív hulladékok szá-mára. A tárolók a földbe vannak süly-lyesztve. Ez egy vasbeton épület,amelyben az egymásra rakott hordókjó része leborult, egyik másik hordómég ki is nyílt. Ebbõl különösebb gondnem származott, mert a szilárd hulla-dékot nagy erõvel préselték a hordók-ba, és ezért semmi nem ömlött ki, deeléggé kaotikus látványt nyújtott.

– Mi a magyarázat arra, hogy nemtörtént nukleáris baleset? Ki rontottael a dolgot, hiszen nem arra terveztéka telephelyet, ami bekövetkezett.

– A japánok rendkívül higgadtan ésnagyon visszafogottan kezelik ezeket adolgokat. Elõször is a japán nukleáristervezési filozófia és a szabványok olya-nok, hogy elegendõen nagy biztonsá-got garantálnak a tervezésnél. Ez aztjelenti, ha a földrengés reális dinamikaihatását egy egységnek vesszük, akkorehhez képest négyszeres túltervezésteredményez az alkalmazott szabványoseljárás. Akkora a mérnöki tartalék,hogy bõven belefért a július 16-i túlter-helés.

A japánok azt a kérdést, hogy ki ron-totta el, nem udvariasságból, hanem asaját kultúrájukból és tapasztalataikalapján – hiszen a földrengés náluk na-pi gond – nem is teszik fel. Õk nagyonjól tudják, hogy mit lehet tudni egy föld-rengésrõl és mit nem, és mit lehet elvár-ni ettõl az ismerettõl.

Nem várható el annak pontos isme-rete, hogy az erõmû élettartama alattmilyen földrengés lesz. Az sem várha-tó el, hogy megmondja valaki, az eset-leges bekövetkezendõ földrengéseknekpontosan milyen jellemzõi lesznek. Vi-szont van fogalmuk arról, mi várhatólegrosszabb esetben, ezért a nukleárisbiztonsági szabályozással és a szabvá-nyokkal érik el azt a biztonsági tartalé-kot, amivel garantálják azt, hogy ne ér-hesse meglepetés az atomerõmû üze-meltetõit.

A földrengés után természetesen új-raértékelik az erõmû telephelyénekszeizmicitását, és a mostani tapasztala-tok fényében biztosan sokkal nagyobblesz a mértékadó maximális vízszintesgyorsulás értéke, mint amilyet annakidején feltételeztek. Ami egyébként nemnagyobb, mint a paksi telephelynek amaximális vízszintes gyorsulása.

– Ez milyen érték Pakson?– Nálunk 0,25 g a maximális mérték-

adó vízszintes gyorsulás, a Kashiwaza-ki-Kariwa telephelyre is hasonlót hatá-roztak meg, 0,25-0,28 g közötti érték-ben annak idején.

Ha már a saját telephelyünk is szóbakerült, akkor érdemes feltenni a kér-dést: mi lenne nálunk, ha hasonló esettörténne? Tudjuk, hogy a paksi atom-erõmûvet nem tervezték földrengésre.Mi utólag végeztük el az ellenõrzõ vizs-gálatokat és megerõsítéseket, de az utó-lagos megerõsítéseket ugyanolyan filo-zófiájú nukleáris szabványok szerintterveztük, mint a japán tervezõk. Ez aztjelenti, hogy a paksi atomerõmûben isvannak szilárdsági tartalékok, amelyekbiztosítanak minket egy esetleges 0,25g-t meghaladó erõsségû földrengés el-len is. Természetesen egy ilyen bonyo-lult létesítménynél nem lehet azt mon-dani, hogy minden a számítások sze-rint viselkedik, de ha csak a biztonságiszempontból legfontosabbak viselked-nek annyira a számítások szerint, minta Kashiwazaki-Kariwa-i atomerõmû-ben, én már nyugodtan alszom.

Beregnyei

NucNet-hírek a nagyvilágból

4 2008. március

6-os útivilágítás

Köztudott, hogy Dunaszentgyörgy köz-vetlenül a 6-os fõút mellett helyezkedikel, s az út mindkét oldalán a helyközi éstávolsági, valamint a szerzõdéses („erõ-mûves”) autóbuszok is megállnak. En-nek velejárója a két buszmegállóba ér-kezõ és az azokat elhagyó személyi for-galom is. A 6-os utat rendkívül sok sze-mélygépkocsi, teherautó veszi igénybea nap minden percében. A buszmegál-lókba való átjutást a nagy forgalommegnehezíti. Sajnálatos módon több tíz-re becsülhetõ azok száma, akik a hely-színen egy-egy átkelés közben, figyel-metlenség vagy gyorshajtás miatt életü-

ket vesztették. Ez idáig minden próbál-kozás a biztonságos átkelés megvalósí-tására hiábavalónak bizonyult. S fõkéntaz esti órákban, a sötétség beálltával,amikor romlik a látótávolság mértéke,akkor jelentkeznek a problémák.

Nagy elõrelépésnek mondható az aberuházás, amelyet a helyi önkormány-zat eszközölt 2007 végén. A 6-os fõút la-kott terület felõli részén, a buszmegállókét oldalán összesen tíz lámpaoszlopotállítottak fel, melyeket a falu közvilágí-tási rendszerére kapcsoltak. Ezzel leg-alább a sötétben való láthatóságot javí-tani lehetett, a gépjármûvezetõk idõbenészrevehetik az átkelõ gyalogosokat.

A napi tömegközlekedést használókkörében úgy hírlik, nagy elégedettségetváltott ki a fejlesztés.

Hencze Sándor polgármester úrtólmegtudtuk, hogy a közel hárommillió fo-rintos beruházást a Társadalmi Ellenõr-zõ és Információs Társulás támogatásá-ból tudták megvalósítani. A polgár-mes-ter úr tájékoztatása szerint a jövõbeli ter-vek további felújításokról, járda- ésparkolóépítésekrõl szólnak, továbbá szá-mítanunk kell az iskola épületében lévõnyílászárók mihamarabbi cseréjére –hangsúlyozta Hencze Sándor. Gy. Ny. P.

A Mediciekfénykora

– Rangos kiál-lítás az MVM

támogatásávalA reneszánsz korának Firenzéjérõl adátfogó képet a Szépmûvészeti Múzeum-ban január 24-étõl látogatható nagysza-bású kiállítás. Hunyadi Mátyás királlyáválasztásának 550. évfordulóján nyíló,„A Mediciek fénykora – élet és mûvé-szet a reneszánsz Firenzében” címû tár-lat mintegy 60 olasz gyûjteménybõl köl-csönzött csaknem 200 mûtárgy segítsé-gével ad áttekintést a korszakról, ezzelindítva a Reneszánsz Évhez kapcsolódókiállítások sorát. A május 18-ig láthatókiállítás kiemelt támogatója a MagyarVillamos Mûvek Zrt.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójánHiller István oktatási és kulturális mi-niszter beszédét követõen Tringer Ágos-ton, az MVM kommunikációs vezetõjeköszöntõjében elmondta, hogy az MVMhitvallása, ami miatt a cég az inka kiállí-tás után csatlakozott a Medici-kiállítás tá-mogatóihoz is, hogy a cég vezetése hiszabban, hogy virágzó kultúra nélkül nincsvirágzó gazdaság sem, ez a két tényezõszorosan összekapcsolódik. Az MVM Ma-gyarország egyetlen nemzeti tulajdonúenergetikai cégcsoportja mûködését, üz-leti tevékenységét áthatja a közjó szolgá-lata, hiszen alapfeladata az ország villa-mosenergia-ellátása. Ez a hosszú távratekintõ szemlélet jellemzi a céget társa-dalmi szerepvállalásában is, melynek lo-gikus folyománya, hogy kiemelt támoga-tóként a nagyszabású kiállítás mögé állt.Örömének adott hangot amiatt, hogy azMVM e téren kifejtett tevékenységét a tár-sadalom, a közélet is egyre inkább érté-keli, hiszen az utóbbi idõben több elis-merésben is részesült a cégcsoport. A kétfõ irányvonal pedig, ahol az MVM szerep-vállalása a léginkább nyomon követhetõa mûvészetek és a tudományok területe.A cégcsoport támogatásainak fókuszá-ban ezért olyan intézmények állnak, me-lyek valamilyen kulturális, tudományosküldetést töltenek be, hozzájárulva azemlített virágzáshoz.

A megnyitót követõen Hiller Istvánminiszter tárlatvezetése mellett tekint-hették meg a kiállítás anyagát.

Ismerjük-e a húsvét eredetét ésüzenetét? Ünnepeljük akár hagyo-mányszerûen, akár vallási indít-tatásból, a húsvét közeledte alkal-mat ad az eredeti tartalmának át-gondolására.

A húsvét eredete a zsidó nép egyiptomifogságából történt szabadulásához kap-csolódik. A történtek ószövetségi leírá-sa szerint Isten csodák, majd a tíz csa-pás által figyelmeztette a zsidókkal rab-szolgákként kegyetlenkedõ fáraót. Õazonban, mintegy rivális istenként, avégsõkig dacolt. A birodalmára mértutolsó csapás nem sújtotta azokat, akikhallgattak Isten felhívására: egy bárányvérével kellett megjelölniük házaikat (arészletes leírás Mózes 2. könyve 12. fe-jezetében olvasható).

A hivatkozott szövegrészlet egyben ahúsvét megalapítása. Az ünnep héberneve (pészach, másképp ejtve: pászkavagy páska) az elkerülésre utal: az íté-let elkerülte azokat, akik az elrendeltbárány vére által kerestek oltalmat.

A drámai éjszaka eseményei, köztüka fogságból történt szabadulás azután akonkrét történelmi szituáción túlmuta-tó prófétikus jelképrendszerként bonta-koztak ki – már az ószövetségi szerzõk-nél is, teljes tartalmuk azonban csak azújszövetségi iratokban tárul fel.

A legfontosabb jelkép a pászkaünne-

pen megölt bárány. Legtömörebb újszö-vetségi azonosítását így olvashatjuk:„…a mi húsvéti bárányunk, Krisztus,megáldoztatott értünk.” (Korinthoszi 1.levél, 5:7). Az evangéliumok szinténvallják, hogy a pászkabárány a Messi-ásra mutató elõkép. Fõként az arról va-ló tudósítással fejezik ezt ki, hogy JézusKrisztus kivégzése tervteljesedésszerû-en, az ószövetségi húsvétünnepen tör-tént. Lukács például így örökíti meg apászkabárány megölésében saját vált-sághalálát látó Messiás szavait, melye-ket a keresztre feszítés elõestéjén mon-dott tanítványainak: „Kívánva kíván-tam a húsvéti bárányt megenni veletek,mielõtt én szenvednék: Mert mondomnektek, hogy többé nem eszem abból,míglen beteljesedik az Isten országá-ban.” (Lukács evangéliuma, 22:15-16)

Mindez magyarázatot ad az utolsó va-csora elnevezésre is. A bibliai összefüg-gések szerint a húsvéti bárány megölé-sének jelképes üzenete Jézus Krisztushalálával beteljesedett, így a húsvét to-vábbi megünneplése, benne a pászkava-csora elköltése okafogyottá vált. „Csakárnyékai a következendõ dolgoknak – ír-ja Pál apostol az ószövetségi jelképes ce-remóniák kapcsán –, de a valóság Krisz-tusé.” (Kolossébeliekhez írt levél, 2:17)

Miért és mit ünneplünk ma? – vetõ-dik fel a kérdés. Az utolsó vacsorát kö-vetõen valóban nem találunk elrende-lést vagy precedenst az újszövetségi

iratokban a keresztények húsvétün-neplésére. Ez persze nem zárja ki ahúsvét további megünneplését – mi-ként az már a II. századtól gyakorlattávált a kis-ázsiai gyülekezetek körében,az ószövetségi pászka idõpontjához (aNiszán hó 14. napjához) igazodva, im-már Krisztus halálára és feltámadásá-ra emlékezve. A késõbbi századok so-rán azonban az ünneplés mind formá-jában, mind eszméjében fellazult. Akonstantinuszi fordulat nyomán (IV.század) államvallássá váló keresztény-ség a Római Birodalom néptömegeinekbevonása érdekében azok kultuszai át-vételétõl sem tartózkodott. Így lett ün-nepi kellék az ókori termékenységkul-tuszokból átemelt tojás és nyúl is. Ahúsvét aktuális idõpontjának kijelölé-se szintén az egykori valláskeveredéslenyomatát viseli. A dátumok évenkén-ti eltérése abból fakad, hogy meghatá-rozásuk az ókori nap- és tavaszkultusz-hoz kapcsolódó csillagászati számításalapján történik (az ünnep napja a ta-vaszi napéjegyenlõséget követõ hold-tölte utáni vasárnap, ha pedig a hold-tölte vasárnapra esne, akkor a követke-zõ vasárnapra tolódik). Ugyancsakárulkodó, hogy a húsvét több nyelvbenis a tavasz istennõjének nevét (Eastre)vette magára (például Easter, Ostern).Emellett a napkeletre (east) utaló jelen-téstartalom a napimádatig nyúló gyö-kerekre világít rá.

Mindazonáltal az ószövetségi húsvét-nak Jézus Krisztus utolsó vacsorán el-hangzott szavai értelmében van messi-ási felhíváson alapuló folytatólagos ün-nepe az Újszövetség idején is: „Ezt cse-lekedjétek az én emlékezetemre…” -szólt tanítványaihoz a kereszt árnyéká-ban zajló drámai étkezés cselekményeikapcsán, megalapítva ezáltal az úrva-csora szertartását. Ilyen módon a meg-váltást elõképezõ ószövetségi húsvét abeteljesedett váltságáldozatra való visz-szatekintés és a Messiás ígéretei felele-venítésének – konkrét idõponthoz im-már nem kötött – ünnepévé lényegült:„…az Úr Jézus azon az éjszakán, me-lyen elárultatott, vette a kenyeret, és há-lákat adván, megtörte, és ezt mondta:Vegyétek, egyétek! Ez az én testem,mely tiérettetek megtöretik, ezt csele-kedjétek az én emlékezetemre. Hason-latosképpen a poharat is vette, minek-utána vacsorált volna, ezt mondván: Epohár amaz új testamentum az én vé-rem által, ezt cselekedjétek, valameny-nyiszer isszátok az én emlékezetemre.Mert valamennyiszer eszitek e kenyeretés isszátok e poharat, az Úrnak haláláthirdessétek, amíg eljövend.” (Korintho-szi 1. levél, 11:23-26)

Prancz Zoltán

A húsvét üzenete

Immár kilencedik alkalommalkerült sor a Társadalmi Ellenõr-zõ és Információs Társulás, a TEIT által patronált labdarú-gótornára, melynek 2008-as né-gyes döntõjét Tengelicen bonyo-lították le.

A szervezetbe hét Bács-Kiskun megyeiés hat Tolna megyei település tartozik.Õk indíthatnak futballcsapatot, melyekaz alföldi, illetve a dunántúli selejtezõkalkalmával vívhatják ki a részvétel jo-gát a négyes döntõben. A Duna két part-ját az elsõ kettõ csapat képviselheti. AzAlföldrõl ezúttal Géderlak és Uszód, aDunántúlról pedig Gerjen ésDunaszentgyörgy kvalifikálta magát avégjátékra.

Az elsõ elõdöntõben az alföldi elsõGéderlak végig kiegyensúlyozott mecs-cset játszott a dunántúli másodikDunaszentgyörggyel. Végül a 2x15 percnem hozott döntést (1 : 1), következhet-tek a büntetõk. Az elsõ két rúgó mind-két csapatnál gólt szerzett, a kapusSzlanyinka hétméteresét azonban kol-

légája hatástalanította, így Géderlak ju-tott a fináléba.

A második elõdöntõ simábbnak ígér-kezett, hiszen a Gerjen a szünetig 3 : 0-ra elhúzott az uszódiaktól. A másodikfélidõ azonban fordulatot hozott: elõbbszépítettek az alföldiek, majd minimá-lisra csökkentették hátrányukat. Azegyenlítésre aztán már nem maradtidõ, döntõs lett a címvédõ Gerjen is.

Elõbb azonban a kisdöntõt játszottákle. A korábbi két vesztes párharcát vé-gül a szentgyörgyiek nyerték, miután

2 : 0-s félidei állás után 3 : 0-ra vertékaz Uszódot. A finálé elõtt egyöntetû volta vélemény, ezt a meccset a gerjenieklegfeljebb csak elveszíthetik. Nem tet-ték. 15 perc alatt berámoltak egy né-gyest az alföldi bajnok kapujába, és in-nen már nem volt visszaút. Hiába nyer-te a második játékrészt 2 : 1-re a Géder-lak, mindez már csak szépségtapasz le-hetett a csapat számára.

A gerjeniek tehát megvédték tavalyBátyán szerzett elsõségüket. A gólki-rály is gerjeni lett: négy találattal Lacza

Zsolt vehette át a különdíjat. A kapusokközül Szlanyinka Pált illette a legjobb-nak járó díj, míg a legjobb mezõnyjáté-kosnak Borbély Istvánt (Géderlak) vá-lasztották.

A TEIT az elõdöntõkbe jutott négycsapatnak 15-15 garnitúra mezt adottajándékba, míg a tornát rendezõ Tenge-lic ízletes ebéddel vendégelte meg arésztvetõket.

Jövõre a jubileumi 10. TEIT-kupa né-gyes döntõjének mérkõzéseit az alfölditérségben rendezik.

Ismét gerjeni siker a TEIT-kupán

Dunatáj Fotó-kör kiállítása

Február 22-én nyílt meg Pakson a kalo-csai Dunatáj Fotókör kiállítása a VárosiMûvelõdési Központ kiskiállítójában.

A kiállítást Tamás Eszter mûvészet-történész nyitotta meg.

Harmonikán játszott: Kiss Balázs, aPro Artis Mûvészeti Iskola tanulója.

– 2004-ben alakult a fotókör Kalo-csán, akkor tíz taggal, baráti körként –mondta Péjó Zoltán, a fotókör vezetõje.– Ma már egyesületként mûködünk.Életkor szerint a tizenévestõl a het-venévesig megtalálható minden korosz-tály tagjaink között. Ez érzõdik a kiállí-tott képeinken is, mert nagyon sokrétû-en dolgozzuk fel a témákat, a portrétóla tájképen át az absztraktig szinte min-den megtalálható. Próbáljuk tudásun-kat a fotókörön belül szakmailag fejlesz-teni. Pályázatokon is rendszeresen sze-repelünk. Páros heteken, szombatondélutánonként találkozunk.

A kiállításon résztvevõ alkotók: BaloghIstván, Bedi Gyula, Benke Ferenc, FarkasZoltán, Farkas Viola, Kapitány László,Kollár Kata, Markó Gábor, Mihala Boglár-ka, Nagy Erik, Polgár Tibor, Péjó Zoltán,Regényi Gábor és Viczay Lajos.

A Dunatáj Fotókör kiállítása márciusvégéig tekinthetõ meg. Wollner Pál

2008. március 5

Orbán Mihályosztályvezetõ

– Mikor és honnan került Ön az atom-erõmûbe, hol végezte tanulmányait?

– Szarvason jártam fizika tagozatosgimnáziumba. 1978-ban végeztem a kecs-keméti mûszaki fõiskolán, és még az évaugusztusában az atomerõmû sugárvé-delmi osztályára kerültem. Akkor BakácsIstván volt az osztályvezetõ. Pályázni kel-lett, Budapesten a nehézipari minisztéri-umban volt a felvételi elbeszélgetés, ésközölték, hogy felvettek sugárvédelmiszolgálatvezetõi beosztásba. Többen jöt-tünk ide dolgozni az akkori évfolyamból.Már munka mellett végeztem el a BME-tés szereztem villamosmérnöki diplomát.Ez kemény idõszak volt, két gyerek ésmunka mellett további 6 évig tanulni.

– Milyen területen dolgozott az elmúltidõszakban?

– A sugárvédelem egy speciális szak-terület, ezt csak itt lehetett megtanulni.A kezdeti idõszakban – az akkori Szovjet-unióban – Novovoronyezsben több hóna-pos betanuláson vettem részt, majd a Mû-egyetemen kaptunk speciális képzést.Részt vettünk betanuláson szlovák atom-erõmûben is. A kezdeti feladatunk a su-gárvédelmi szolgálat felkészítése volt az1. blokk indulására. Érdekesség, hogy ittvoltam katona is, kezdetben a 22-es ÁÉV-

nél dolgoztam segédmunkásként. Akkorépült az Eü. Laborépület, Varjú Bélávalegyütt kevertük a betont. Majd még ka-tonaként az Erbénél munkatervezõi fel-adatokat láttam el a helyszíni organizá-ciós csoportnál, melyet Lovas Gyõzõ ve-zetett.

Miután leszereltem, Rósa Géza – akko-ri fõnököm – felkért a sugárfizikai labo-ratórium vezetésére. Ezt örömmel elvállal-tam, mivel ez a szakterület mindig von-zott, és nem akartam mûszakozni. Itt azelsõ feladatom a laboratóriumi munka be-indítása volt. Szili Béla volt a kollégám, akiDubnában már nagy gyakorlatot szerzett,és sokat tanultam tõle. Kezdetben mégcsak a csupasz falak voltak, majd helyük-re kerültek a gamma- és neutronbesugár-zó berendezések, melyeket a Központi Fi-zikai Kutatóintézet készített. A sugár-ágyúk betöltésére már a blokkindulástmegelõzõen került sor, és elvégeztük a te-lepített sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer(SZEJ-VÁL) üzembe helyezéséhez kapcso-lódó metrológiai feladatokat. Szép idõszakvolt. Rónaky József volt az akkori közvet-

len fõnököm. Gyakorlatilag azóta a mainapig metrológiával foglalkozom külön-bözõ beosztásokban. 1996-ban a cégenbelül a metrológiai szakterületet össze-vonták, ekkor kerültem el a sugárvédelmiosztályról. Voltam csoportvezetõ, labora-tóriumvezetõ, mûszaki csoportvezetõ ésjelenleg osztályvezetõ. Ez utóbbi feladatotKomlóssy Györgytõl vettem át.

Több éven keresztül oktattam az ESZI-ben a környezettechnikus szakon. Beren-deztem egy izotóplabort, jegyzetet írtam,és nagyon szerettem a fiatalokat tanítani.

– Kérem, mutassa be néhány mondat-ban az osztály és az Ön tevékenységét!(Esetleg vezetõi beosztásával kapcso-latban néhány további gondolat.)

– Az osztályunk feladata az atomerõ-mû hagyományos és sugárfizikai mûsze-rezésének metrológiai minõségbiztosítá-sa. Ez a gyakorlatban elsõsorban hitele-sítések és kalibrálások végzését jelenti.Szervezetileg a méréstechnikai és a su-gárfizikai laboratóriumra tagozódunk. Aprimer és szekunder körben is vannak la-boratóriumaink.

A kötelezõ hitelesítésû mérõeszközökciklikus és javítás utáni hitelesítését tör-vény írja elõ. A mérésügyi hatóság általhitelesítésre feljogosított laboratóriumvagyunk. Dicsekvés nélkül állíthatom,hogy Magyarországon ilyen terjedelmûsugárfizikai mérõeszköz-hitelesítésrecsak mi vagyunk felkészülve.

A laboratóriumok mûszaki színvonala

és eszközei a folyamatos fejlesztéseknekköszönhetõen jónak mondhatók. Az utób-bi években sikerült a laboratóriumokatkorszerû etalonokkal és célberendezé-sekkel felszerelni, a mérésügyi hatóság-nak sincsenek ilyen berendezései.

A legutóbbi nagy fejlesztés a neutron-ágyú korszerûsítése és a régi sugárforrá-sok cseréje volt a mai metrológiai köve-telményeknek megfelelõ neutronfor-rásra.

Az osztályon mûködõ mindkét labora-tórium 2003 óta akkreditált kalibráló la-boratórium. Ez a NAT-akkreditált státusz2011-ig érvényes, tavaly került megújí-tásra.

Saját minõségirányítási rendszert mû-ködtetünk, és jól dokumentált eljárásokalapján végezzük az atomerõmû nyomás-,hõmérséklet-, villamos és sugárfizikaimérõeszközeinek kalibrálását. A munka-társaim több mint fele mérnök, és gya-korlatilag mindenki rendelkezik speciá-lis metrológiai képzettséggel, valamint aszükséges területeken mérésügyi szak-vizsgával.

– Melyek a jövõre vonatkozó szakmaitervei?

– Az üzemidõ-hosszabbításhoz kap-csolódva a laboratóriumokat fel kell ké-szítenünk az elõttünk álló új idõszakfeladataira. Az etalonfenntartás igenköltséges dolog, az atomerõmûben al-kalmazott mérõeszközök egyre korsze-rûbbek, pontosabbak. Ezt nekünk is fo-

lyamatosan követnünk kell. A gamma-sugárágyúk 25 éve üzemelõ berende-zések, a bennük lévõ nagy aktivitásúsugárforrások lebomlottak, szolgálatiidejük is hamarosan lejár, és cseréjükszükségessé válik.

A folyamatban lévõ sugárvédelmi re-konstrukció kapcsán a teljes technológi-ai sugárvédelmi mûszerpark megújul,ezek hitelesítését és kalibrálását tovább-ra is végeznünk kell, berendezéseinketfel kell készíteni az új feladatra.

Az akkreditált státuszunkat folyamato-san fenn kell tartanunk, mert a megfele-lõen mûködtetett minõségirányítási rend-szerünknek sok hasznos hozadéka van.Törekszünk a folyamatos fejlesztésre. Azutóbbi években több kollegánk nyugdíj-ba vonult. Az új munkatársakat be kell ta-nítanunk, meg kell szerezniük a szüksé-ges gyakorlati ismereteket és szakvizs-gákat.

– Szabadidejében mivel foglalkozik szí-vesen?

– Tevékeny voltam mindig, és remé-lem, még sokáig az is maradok.

Nagy szerelmem a lakókocsis kempin-gezés, tavasztól õszig úton vagyok. Agyermekeink is jöttek velünk, de máramár felnõttek. Mindkettõ egyetemet vég-zett és dolgozik. Van egy présházam, ésborászkodom. Tavaly már sikeresen vet-tem részt borversenyeken. Az utóbbi idõ-ben még rászántam magam intenzívnyelvtanulásra is. Gy. Ny. P.

Bozsoki MihálynéEsztergombi Mária

(1956-2008)

Életének 52. évében meghalt egy asszony, egy öt-gyermekes édesanya. 2008. február 13-án délutá-nos műszakban dolgozott, amikor munkavégzésközben rosszul lett. Megmentésére gyorsan ér-kezetta segítség, a halál kórházba szállítás közben érte.Bozsoki Mihályné Sztálinvárosban, 1956. szeptem-ber 2-án született. 2002-től dolgozott az erőmű terü-letén, 2004. január 1-jétől az Atomix Kft. TakarítóSzakágának alkalmazásában. Mun-katársai jó ter-mészetű, csendes, alkalmazkodó embernekismerték meg, mindenkivel megtalálta a közös han-got. Munkájában fegyelmezett volt, a rábízott felada-tokat maximálisan ellátta.Madocsán élt férjével, 18 éves fiával és 13 éves kis-lányával. Három leánygyermeke már férjezett, gyer-mekeik vannak. Életében sok örömét lelte négy gyö-

nyörű unokájában. A munka mellett legfontosabb-nak a család mindennapi ellátását tekintette.Szabadidejében kertészkedett, és szívesen varrtgyermekeinek és unokáinak. A 2008. február 16-i temetésen részvételükkelegyüttérzésüket fejezték ki a rokonok, ismerősök ésmunkatársak. Marika családja nehéz napokat él át,az édesanya elvesztése után nagy űr maradt, hiányaszívszorító és fájó.Gyászolja férje, Mihály, gyermekei: Mária, Zsuzsan-na, Beáta, Mihály és Adelaida, vejei és unokái. Emlékét őrizzük, nyugodjék békében! K. Zné

Józsa János (1955-2008)

Józsa János, a PA Zrt. nyugdíjasa életének 53. évé-ben hosszú szenvedés után hunyt el a szekszárdikórházban.Józsa János 1955. október 2-án született Regöly-ben. 1978-ban lépett be a társasághoz, a biztonsá-gi igazgatóságon belül a munka- és tűzvédelmi osz-tályon tűzoltó szertáros munkakörben dolgozott.Betegsége miatt 2006. február 23-án rokkant-nyugdíjazták.Kollégái segítőkész, önzetlen embernek ismertékerőteljes igazságérzettel. Munkájában maximalis-ta, elkötelezett volt.Szabadidejében szívesen horgászott és rejtvénytfejtett. Nyugdíjas napjai sajnos nem teltek gondta-lanul, rendszeresen járt orvosi kezelésre, két na-gyobb műtéten is átesett. 2007 nyarán még jó álta-lános közérzetnek örvendett, ősztől azonbanegészségi állapota rohamosan romlott. Otthon fele-

sége ápolta, majd 2008 januárjában kórházba ke-rült, ahonnan már nem tért haza madocsai ottho-nába. Nyugdíjas kollégánk Madocsán élt feleségé-vel, Juliannával és fiatalabbik lányával, Mariettával.Ikergyermekei, Gabriella és Attila már családi köte-lékben élnek, így édesapjuk fiatalon megérhette akisunokák, Bence és Martin megszületését, akiketimádattal szeretett.Gyászolják Őt szerettei: felesége, fia, lányai, me-nye, veje, unokái és a Paksi Atomerőmű Zrt. kol-lektívája.Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. K. Zné

Aranyi Lászlólaborvezetõ,

méréstechnikailabor

– Egy Békés megyei községben, Me-zõberényben születtem, ahol a gyermek-éveimet is töltöttem, iskoláimat végeztem.Érettségi után háztartásigép-szerelõ szak-mát tanultam, és két évig hûtõgépszere-lõként dolgoztam egy kereskedelmi cég-nél. Úgy éreztem, hogy ennél többet aka-rok, többre vagyok képes. Jelentkeztem a Kandó Kálmán Villamosipari MûszakiFõiskolára, ahol 1981-ben szereztem dip-lomát.

– Hol, mikor kezdtél dolgozni, mikor ke-rültél az erõmû közelébe?

– Akkoriban már néhány barátom és is-merõsöm az atomerõmûben dolgozott, éssokat meséltek az itt zajló dolgokról. A PAV-nál épp létszámstop volt, így a Verteszhezkerültem, amely a beruházási idõszak alatttervezõ és kivitelezõ cég volt. Elõkészítõmérnökként dolgoztam, megismertem aterületet, és sok tapasztalatot szereztem.Ahogy az erõmûvet megismertem, úgy is-mertek meg engem is, és 1983-ban átkerül-tem a PAV üzembe helyezési fõosztályára.Az irányítástechnikai és a dozimetriai

rendszereket helyeztük üzembe. Erre azidõszakra emlékszem vissza a legszíveseb-ben, nagyon jó csapat volt, szinte egy em-berként tudtunk dolgozni, mindenki láttamég a másik gondolatát is. Akkor rengetegmunkánk volt, sokszor hétvégeken is dol-goztunk. Mindenki egy kicsit magáénakérezte ezt a mûvet, és mindent megtett,hogy a körülményekhez képest a lehetõlegjobbat tudjuk kihozni belõle. Néha az éj-szakákat is bent töltöttük egy idegengõzösindítás vagy turbinaforgatási próba idején.Emlékszem, hogy a csapágyrezgések kiér-tékelésére mindig ideiglenes mérõrend-szert kellett kiépíteni regisztráló mûsze-rekkel, hogy a rögzített értékekbõl a meg-felelõ következtetéseket le lehessen vonni.Senki sem háborgott, mindenki tudta,hogy a nagy mûnek forognia kell, és errekevés a hivatalos munkaidõ. Rengetegetlehetett tanulni, rendszereket tüzetesenmegismerni az üzembe helyezés közben.A mi munkánk mindig érdekes volt, sohasem ment simán, problémamentesen, per-sze a hibákból is lehetett tanulni. Végül amunkánkat mindig siker koronázta, és eznagyon jó érzés volt. Késõbb, mikor a be-ruházás irányítását átvette az erõmû,beruházó lettem, és mûszaki ellenõrkéntdolgoztam az analitikai mérések szakterü-leten. Ez egy új dolog volt az életemben, deaz üzembe helyezõi múltam sok minden-ben segített. A beruházás befejezése utánelfogyott a munkánk. Szóba került, hogy

építhetnénk 1000-es blokkokat is. Már anagy tapasztalatú beruházásszervezõBechtel cég direktíváival foglalkoztunk,még Energodarban is voltunk tanulmány-úton, mégsem lett belõle semmi. Innentõlkezdve nem látszott igazi perspektíva a be-ruházás területén, ezért új irányt kellettvenni. Így kerültem 1990-ben az akkoriméréstechnikai (ma metrológiai) laborbahitelesítõ mérnöknek. A labor akkoribanfõleg a technológiai mérõeszközök (nyomástávadók, nyomáskapcsolók, hõ-mérséklet-érzékelõk) hitelesítést helyette-sítõ minõsítését végezte az OMH által ki-adott utasítások alapján.

A munka tárgya azóta sem változott,de a formája és terjedelme jelentõsen.Már az EU-hoz való csatlakozás elõttmegkezdõdött az európai szabványok át-vétele, ami teljesen más közelítésbe he-lyezte az elméleti metrológiát (méréstan).A mérõeszközök pontosságának megha-tározása a régi hibaszámításokból áthe-lye-zõdött statisztikai valószínûség-szá-mítási alapokra. Megváltozott a tevékeny-ség definíciója, hitelesítésbõl kalibráláslett, és a kalibráló laborok mûködésirendje is más lett. Ez tette szükségesséegy új minõségirányítási rendszer kidol-gozását. Ez a munka számomra is telje-sen új volt, én az iskolában még mást ta-nultam, ezért elõ kellett venni az új sza-kirodalmat, és rászánni az idõt az elsajá-títására. Rengeteg szakértõi konzultációt

kellett tartani, hogy ez az elmélet teljesenvilágossá váljon. A munkát végül sikerkoronázta, a Nemzeti Akkreditációs Tes-tület által akkreditált kalibráló laborráváltunk 2003-ban. Hogy a tevékenysé-günk vállalt színvonala bizonyított le-gyen, megkövetelik tõlünk, hogy máskalibrálólaborok részvételével úgyneve-zett összehasonlító kalib-rálásokat szer-vezzünk, vagy ezeken részt vegyünk. Ta-valy szerveztük meg az elsõ ilyen ese-ményt tíz labor részvételével, és ennek ki-értékelését független szakértõkre bíztuk.Az esemény igen színvonalas metroló-giai fórummá kerekedett, az elért ered-ményünk dicséretes lett.

Ezzel a jelenlegi keretek között végzetttevékenységünkkel a feladatunk az, hogybiztosítsuk az erõmû területén a fizikaimennyiségek mérésének pontosságát ésegységességét. Ez magyarra fordítva azt je-lenti, hogy ha például a reaktorhurok me-

legágában mérünk a mérõeszközeinkkel,tegyük fel 127 bar nyomást és 297,6 °C hõ-mérsékletet, az a valóságban ugyanakko-ra érték legyen, mint amit mondjuk Ame-rikában, Angliában vagy akár Japánban is127 bar-nak és 297,6 °C-nak mérnek. A fõirányelv, hogy ezt az egységességet minélnagyobb biztonsággal tudjuk teljesíteni ésfenntartani.

– Család, feleség, hobbik?– Mint ahogy mások is – akik az ország

más részeirõl kerültek ide –, sok új ember-rel ismerkedtem meg, melybõl még ma isél néhány kapcsolat. A feleségem paksi, ésszintén az erõmûben dolgozik, 1983 ótavagyunk házasok.

Szabadidõmet számítógép mellett, bará-ti társaságban, a természetben valamilyensporttevékenység gyakorlásával szeretemtölteni. Szeretek kerékpározni, úszni vagyritkábban szörfözni, ha valamilyen na-gyobb víz mellett nyaralunk. Szeretem aBalatont és a tengerpartot is, bár ezek ki-csit háttérbe szorulnak, amióta megtanul-tam síelni. Ma már szívesebben töltöm aszabadságomat az Alpok lejtõin, mint a vízmellett sütkérezve. A téli alpesi táj szépsé-ge és az aktív mozgással járó pihenés tö-kéletes kikapcsolódást jelent számomra.Remélem, még sokszor hódolhatok enneka szenvedélyemnek, mert igyekszem min-denhez pozitívan hozzáállni, és kihasznál-ni minden adódó lehetõséget. Gy. J.

OsztálytablóMetrológiai laboratórium

6 2008. március

Lengyel Györgykalibráló technikus

Még a középiskolai érettségi ideje alatt je-lentkezett az atomerõmûbe felvételre, delétszámstop miatt fél évet kellett várnia,amit az egyik dunaföldvári MGTSZ-ben töl-tött el, és így 1979. december 17-én lett apaksi atomerõmû dolgozója. Munkája elis-meréseként 1987-ben „Kiváló dolgozó” ki-tüntetésben részesült.

– Melyik területen kezdte erõmûves pályáját?– Az akkori folyamatirányítási osztály –

ma biztonsági rendszer osztály – elektroni-ka csoportjának alapító tagjaként kezdtem,ahol labormûszerek, irányítástechnikai mé-rõeszközök, vezérlõegységek, emelõgépekelektronikájának javítását, karbantartásátvégeztem. Ebben a csoportban dolgoztamhúsz éven keresztül. 1982-ben elvégeztema technikusminõsítõt, majd másfél év kato-naság következett. 1987-ben az elektronikacsoport egy részébõl megalakították a rez-

gésdiagnosztikai csoportot, ahol a forgógép-és reaktor-rezgésdiagnosztika számítógé-pes mérõrendszerével és az örvényáramosgõzfejlesztõ-manipulátor karbantartásával,üzemeltetésével foglalkoztam, valamint újmérõberendezések fejlesztésében vettemrészt. Az intelligens mikroprocesszoros mé-rõeszközök fokozatos megjelenésével ezekkarbantartása is bekapcsolódott a tevékeny-ségi körömbe. 1993-ban, a megnövekedettfeladatok miatt a két csoportot összevon-ták, és a tevékenységet folyamatosan bõví-tették az egyre újabb eszközök javításával,karbantartásával. A metrológiai laboratóri-um felkérésére 2000-tõl kalibráló techni-kusként tevékenykedem. Egy személyben

végzem a blokki hõmérsékletmérõk, irányí-tástechnikai mérõeszközök, labormûsze-rek, részfeladatként a nyomástávadók ka-librálását.

– Ezek alapján feltételezem, hogy a pri-mer körben dolgozik. Ott van az irodája,mûhelye?

– Ott is van, de tulajdonképpen négy helyenvan a munkahelyem. Az 1051-es épületben lé-võ laborban a labormûszerekkel, az eü. épületszekunder körében a nyomástávadókkal, a pri-mer körben nyomástávadókkal és a hõmér-sékletmérõ eszközökkel foglalkozom.

– Ez így együtt nagyon érdekes munkánakhangzik, gondolom, szereti.

– Igen szeretem, más jellegû, mint az elõ-zõ munkám, de kell néha egy kis változatos-ság, ezért is vállaltam el. A metrológiai labo-ratórium munkája tulajdonképpen a cég mi-nõségbiztosításának egyik fontos területe. Pél-dául az üzemi mérések között a teljesítmény-mérésnek, teljesítményszabályozásnak a hõ-mérsékletmérés az egyik kritikus pontja, a nyomástávadók a technológia különbözõ

pontjairól adnak nyomásadatokat a blokkirá-nyító rendszer számára, a labormûszerek ka-librálása pedig biztosítja, hogy a velük ellen-õrzött technológiai mérõeszközök pontosságamegfelelõ legyen.

– Ezeknek a mûszereknek mennyire gyors a technikai fejlõdése, milyen mérték-ben kell követni a változásokat?

– E tekintetben meg kell különböztetni aszakterületeket. A technológiai mérõeszkö-zök esetében: a hõmérsékletmérés nem vál-tozott az erõmû felépítése óta. Platina hõmé-rõkkel mérnek, ami nagy stabilitású, nagyhõfoktartományú eszköz, és jelenleg nincsolyan eszköz, ami ebben a környezetben al-kalmasabb lehetne. Viszont jelentõs fejlõdé-sen megy keresztül a nyomásmérés. Vannakmég hagyományos orosz mérõeszközök, demegjelentek a modern mikroprocesszorosáramkörökkel ellátott berendezések, amik-kel folyamatosan cserélik le a régieket. Évrõlévre új eszközök kerülnek alkalmazásra,ezért folyamatosan követni kell a fejlõdést.Labormûszerek esetében is egyre stabilabbés pontosabb eszközök jelennek meg.

– De szerencsére nemcsak mûszerek ve-szik körül, hanem munkatársak is. Milyena kollektíva?

– Örömmel mondhatom, hogy a belépé-semtõl kezdve nagyon jó közösségekbe kerül-tem. Rendszeresek a munkahelyen kívülitalálkozók. Tartottunk például Domboribanhétvégi, vagy a Tekézõben olyan egész naposcsaládi összejövetelt, ahol fõzõcskéztünk, ját-szottunk, beszélgettünk, és a gyerekek is re-mekül érezték magukat.

– Munka után mivel foglalkozik szívesen?– Nagyrészt a család és a ház körüli teen-

dõk kötik le az idõmet és az energiámat.Dunaföldváron élek családommal, onnan já-rok be hajnalonként dolgozni. Feleségemóvónõ a helyi óvodában, lányaim 18, 16 és 14évesek, a Magyar László Gimnáziumban ta-nulnak. Régebben õk töltötték ki a szabad-idõm nagy részét, sokat foglalkoztam velük,de most már inkább a tanulás köti le õket. Ahobbim és a szakmám ugyanaz, ugyanis sza-badidõmben is szívesen foglalkozom elektro-nikával, bár az utóbbi idõben egyre inkábba számítástechnika világa vonz. Lné. A.

Sós Jánoslaborvezetõ

– Mikor és honnan került Ön az atomerõ-mûbe, hol végezte tanulmányait?

– 1982. május 13-án, idestova 26 éve lép-tem be a PAV-hoz, ez a második munkahe-lyem. Kiskunfélegyházán jártam gimnázium-ba. Sógorom, dr. Virágh Elemér – aki akkora BME tanreaktorában irányította a sugárvé-delmet vezetõ dozimetrikusként, illetve do-censként oktatott – ajánlotta nekem, hogyPakson most indul az erõmûben a sugárvé-delmi tevékenység, és dozimetrikusokat ke-resnek. Akkoriban ennek a szónak különös,„misztikus” volt még a hangzása is, persze énaz õ révén már viszonylag többet tudtam a do-logról. Így kerültem a sugárvédelmi osztály-

ra mint dozimetrikus. Itt végeztem el a MEDFK-t, majd több közép- és felsõfokú szak-tanfolyam következett.

– Milyen területen dolgozott az elmúlt idõ-szakban?

– Még a sugárvédelmi osztály keretein be-lül kerültem le a mostani munkahelyemre –ennek is már több mint 15 éve –, a sugárfizi-kai laboratóriumba (akkor még Nukleáris

Mûszerhitelesítõ Labornak hívták). A „leke-rülés” szó szerint értendõ, az egészségügyiépület második emeletérõl (dozimetriai ve-zénylõ) a pincébe, úgy gondolom ez az egyet-len munkahely a PA Zrt.-ben, ami a föld alattvan, ráadásul az ellenõrzött zónában. Kalib-ráló mérnökként kezdtem, majd vezetõ mér-nök, 1996 óta pedig a sugárfizikai labor ve-zetõjeként dolgozom. Azóta szervezetilegmegjártuk a biztonsági és az üzemviteli igaz-gatóságot, jelenleg a kaig/üffo metrológiailaboratóriumához tartozunk, de a munkánkés a munkahelyünk mindig itt volt.

– Kérem, mutassa be néhány mondatbanaz osztály és az Ön tevékenységét!

– A paksi atomerõmûben üzemeltetett su-gárfizikai berendezések, sugárkapuk, opera-tív elektronikus dózismérõk hitelesítést he-lyettesítõ minõsítését, illetve kalibrálását az

MKEH Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biz-tonsági Hatóság (régen OMH) feljogosításaalapján végezzük, valamint a térfogati aktivi-tásmérõket NAT-akkreditált státuszban ka-libráljuk. A munkánk nagyon sokrétû, többmint 50-féle mérést végzünk. Érdekesség-ként említem meg, hogy itt üzemeltetünk 4gammasugárágyút és egy neutronágyút. Anagy gammaágyúnkban lévõ 137Cs sugár-forrás (névleges aktivitása: 48,7 TBq) nyaláb-jában néhány óra alatt megkapná az embera halálos dózist. A neutronágyúnk többek kö-zött a 2. blokki üzemzavar-elhárítása kap-csán is fontos feladatot kapott a neutronflu-xus-mérõk és neutrongenerátorok próbái so-rán. A mérések közben több mint száz radio-aktív hiteles anyagmintát használunk.

– Melyek a jövõre vonatkozó szakmai tervei?– Jelenleg nagy feladat a munkahelyi, tech-

nológiai sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer re-konstrukciója kapcsán – amikor is lecserélikaz eredetileg üzemelõ teljes orosz ún. SZEJ-VÁL rendszert – bejövõ új francia MGPI gyárt-mányú sugárfizikai eszközök elsõ minõsítése,kalibrációja, majd az idõszakosan ismétlõdõtevékenységek.

– Szabadidejében mivel foglalkozik szíve-sen?

– Paksról 13 éve költöztünk Tolnára egykertes házba, amit azóta is folyamatosan újít-gatunk. A feleségem is az erõmûben dolgozika kibocsátás-ellenõrzõ laboratóriumban. Fi-unk negyedikes gimnazista, most készül afelvételi-érettségire, kislányunk 6. osztályos.Szabadidõmben a ház körül mindig akad ten-nivaló, ha van rá módunk, a barátainkkal já-runk kirándulni, sok szép helyet jártunk bemár Magyarországon. Gy. Ny. P.

Károlyi Károlyvezetõ mérnök,

sugárfizikai labor

– Baján születtem 1973-ban. Az általánosiskolát Bátaszéken végeztem, majd közép-iskolába Pécsre kerültem. Érdekeltek amûszaki dolgok, ezen belül is a repülés, ígyjelentkeztem Szolnokra, a Repülõtiszti Fõ-iskolára, ott szereztem villamosmérnökidiplomát.

– Hol, mikor kezdtél dolgozni, mikor ke-rültél az erõmûbe?

– Az akkori viszonyok miatt már nemtudtam repülõs alakulatnál elhelyezked-ni. Tolnán egy német tulajdonú kft.-nélleltem az elsõ munkahelyem. Ennél a cég-nél elektronikai alkatrészeket fejlesztet-tem, illetve a használatban lévõ mérõesz-közöket fel-ügyeltem. Ott hat év után dön-töttem úgy, hogy itt az ideje váltani. Apaksi atomerõmûbe 2002 augusztusábankerültem, azon belül is a metrológiai la-boratóriumba mint kalibráló mérnök. Ez

a feladatkör új kihívásokat hozott az éle-temben.

– Mutasd be a munkád, vannak-e olyanfeladatok, amik különösen érdekesek?

– Megismerkedtem az erõmûvel, a spe-ciális méréstechnikával, amellyel a koráb-biakban nem találkoztam. Sugárfizikai mû-szerek kalibrálásával, hitelesítést helyette-sítõ minõsítésével foglalkozunk a laborban.A személyi és környezeti dózis-, dó-zisegyenérték- és dózisteljesítmény-mérõ-ket, valamint a felületiszennyezettség-mérõ-ket és a kézi mûszereket MKEH-feljogosításhatálya alatt minõsítjük a mérésügyi tör-vény szerint. A technológiai eszközöketévente kalibráljuk. Az szakterületem a sze-mélyi dózismérés. A metrológiai labo-ratórium a Nemzeti Akkreditáló Testület ál-tal akkreditálva van, most estünk át egy fel-ügyeleti auditon, amelyben én szakterületireferensként vettem részt.

Mindig kíváncsi voltam a dolgok miértjé-re, és szerettem volna szakmailag többettudni a nukleáris méréstechnikáról, ezért2006-ban jelentkeztem a BMGE NTI általhirdetett reaktortechnikai szakmérnök kép-

zésre, amelyen idén fogok végezni, már csaka diplomamunka és a záróvizsga van vissza.A diplomamunkám is a jelenlegi feladatkö-römhöz tartozik, a neutronsugárzás dózis-teljesítményének mérését foglalja össze.Amennyiben lehetõségem lesz rá, még ezekután is szeretnék tanulni, elõször is nyelvet,aztán késõbb valami szakmai dolgot, hogyaz üzemidõ-hosszabbítás után is tovább fej-lesszem magam ezen a területen. Úgy ér-zem, hogy a tudománynak van még mit fej-lõdnie a nukleáris méréstechnika ezenágán, amivel a labor és én foglalkozunk.

Mostanában kezdenek megjelenni az in-telligensebb mûszerek, amelyek tulajdonsá-gai nem hasonlíthatók össze a korábbi 30-40évvel ezelõttiekével. Nagyon jó példa erre amost folyó SER-rekonstrukció, amely szá-munkra is új kihívásokat jelentett. Nagyonsok új mérõmûszer-mérõrendszer került be-szerzésre. Már nem elég egy digitális szám-lálóval kivonulni a helyszínre kalibrálni,most már laptop kell különféle programok-kal, amelyek adott esetben nem is magyarnyelvûek. Ezeknek az új berendezéseknek amérési leírásainak készítésében is segédke-zem. Szeretek elkészíteni egy olyan doku-

mentációt, amelyet ha odaadok a kollégáim-nak, gond nélkül tudnak belõle dolgozni. Szeretem beleásni magam egy problémába,megkeresni annak okát és megoldani azt.Nagyon jó csapatban dolgozom, kellemes lég-kör vesz körül. A kollégáim egy része régimotoros, de vannak néhány éve itt dolgozókis. Ezúton szeretnék üzenni azoknak a mun-katársaknak, akik nem annyira ismerik anukleáris méréstechnikát, vagy még nemvoltak ilyen laboratóriumban, keressenekmeg, és szívesen állok a rendelkezésükreegy „tanulmányi kirándulás” keretében.

– Család, gyerekek, hobbi?– Megnõsültem 1997-ben, felségem a tol-

nai gimnáziumban dolgozik. Van egy tíz-

éves fiam, Gergõ, aki negyedik osztálybajár. Tolnán lakunk egy családias társasház-ban, a város – szerintem – legszebb részén.

Szabadidõnkben nagyon szeretünk ki-rándulni gyalogosan és autóval is. Ha tehet-jük, minden nyáron tervezünk egy héttengerparti nyaralást Horvátországba. Ne-kem 1992. óta van egy nagy hobbim, a he-gyi kerékpározás, már több tízezer km-tmegtettem itthoni dombokon, de tavaly si-került több túrát tennem az ausztriaisalzkammerguti vidéken, amely egy igaziMTB-s paradicsom. 2000 méter magas he-gyekben tekerni, ahol imitt-amott még hó isvan, nagyszerû érzés. Az idén szeretnék el-jutni Tirolba, ahol szintén „meghódíthat-nék” egy-két magasabb hegyet.

– Mit mondanál az „utolsó szó jogán”?– Szeretném, ha az erõmûben több támo-

gatást és megbecsülést kapna ez a munka-terület, mivel mi végezzük azoknak a mû-szereknek a hitelesítését, amelyekrõl leolva-sott pontos értékek szerepelnek egy környe-zeti hatástanulmányban vagy az üzemidõ-hosszabbításhoz kapcsolódó anyagokban,esetleg hatósági jelentésekben. Gy. J.

Orbán András(1939-2008)

Nyugdíjas kollégánk 2008. február 8-án rövid szen-vedés után paksi otthonában hunyt el. Nem volt be-teg, halálának híre váratlanul ért bennünket.Orbán András Nagyatádon született 1939. augusztus1-jén. Iskoláit Károlyházán, majd Székesfehérváron vé-gezte. 1979-ben került az atomerőműbe, de ezt meg-előzően már 21 évet eltöltött a villamos iparágban.Részt vett mind a négy blokk üzembe helyezésében.Gépipari technikusi végzettséggel a turbina osztályonművezetőként nagy szorgalommal, szakmai hozzáér-téssel, az atomerőműhöz méltó munkafegyelemmelvégezte munkáját. A fiatal szakemberek betanításábólis kivette részét. Munkatársaival jó emberi kapcsolato-kat tudott kialakítani. Az erőműhöz való elkötelezettsé-gét mindennapi munkájával, személyes példamutatá-sával bizonyította. Munkájának elismeréseként volt ki-váló dolgozó, részesült vezérigazgatói, miniszteri ésCéggyűrű kitüntetésben. 1993. december 31-én vo-

nult nyugdíjba. Szeretett kertészkedni, de a legtöbb ide-jét szerettei: felesége, három leánygyermeke és hétunokája körében töltötte.Fájó és megtört szívvel búcsúzik a legjobb férjtől fe-lesége, akivel 43 évig éltek kiegyensúlyozott házas-ságban. Búcsúznak a legjobb apától lányai, Ildikó,Ottília és Tünde, akik felé mindig segítő volt a kéz-nyújtása, és búcsúznak a legjobb nagyapától szere-tett kisunokái. A család, a rokonok, a barátok, avolt kollégák és ismerősök kísérték utolsó útjáranyugdíjas kollégánkat a paksi Fehérvári úti rómaikatolikus temetőben.Emléke bennünk él, nyugodjék békében! K. Zné.

Thuróczy László(1942-2008)

2008. február 17-én életének 66. évében el-hunyt Thuróczy László. Hosszan tartó, gyógyít-hatatlan betegségben szenvedett. Hidasnéme-tiben 1942. december 18-án született. Miskol-con járt technikumba, gépészmérnöki diplo-máját Moszkvában szerezte. Dolgozott a Gö-döllői Gépgyárban és a „Barátság” gázvezeték-építkezésen is Ukrajnában. Leszázalékolásaután, 1988-ban került Paksra az erőműbe,mint külsős munkatárs. Orosz műszaki szak-fordítóként és tolmácsként munkáját nagyszaktudással és hozzáértéssel végezte, ame-lyért tisztelet és megbecsülés övezte. Nagymunkabírású, a tétlenséget nehezen viselőember volt, segítőkész, barátságos, derűs sze-mélyiség – nyilatkozták kollégái. Szabadidejé-ben szeretett kertészkedni és magyaros étele-ket főzni. Élettársával és nevelt lányával élt

Miskolcon, akik otthoni ápolását nagy gondos-sággal végezték, mégis elkerülhetetlen voltkórházba szállítása. Fiai – László és Gergely –január 17-i látogatásakor még jól érezte ma-gát, bízott a felépülésben. A rettegett myelomamultiplex okozta gyors leépülés miatt utolsónapjai öntudatlanul teltek. 2008. március 1-jén helyezték örök nyugalomra Miskolcon.Mélyen gyászolja szerető élettársa, aki a legnehe-zebb napjait igyekezett elviselhetővé tenni, fiú-gyermekei és menye, nevelt lánya és férje, vala-mint unokái. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében! K. Zné.

2008. március 7

Kalamár László

csoportvezetõ (beszerzéstámogató csoport)

1984 februárjában az Erbe dolgozójaként került azatomerõmûbe, majd amikor 1985. november 1-jén aPAV átvette az erõmû-beruházás irányítását, PAV-oslett. Az Erbénél mûszaki ellenõrként dolgozott, aPAV-nál elõször mint csoportvezetõ, mûszaki ellen-õrzési és üzembe helyezési feladatokat látott el, majd 1987-ben, a szerzõdés-elõkészítõ osztály meg-alakuláskor kereskedelmi területre került, azóta szer-zõdéskötéssel, illetve beszerzéssel foglalkozik.

– A beszerzés területén eddig milyen munkakörök-ben dolgoztál, és jelenleg mi a fõ munkaterületed?

– A beruházási igazgatóságon szerzõdéskötõkénttevékenykedtem, majd 1993-tól a beruházási fõosztá-lyon a tárgyieszköz-beszerzési csoportnak voltam a ve-zetõje. 2000. január 1-jén alakult meg a központi logisz-tikai szervezet, és akkor kerültem a beszerzés-elõkészí-tésre, ahol mintegy négy évet anyagi diszpozíciós cso-portvezetõ munkakörben töltöttem el. A raktári kész-letekkel történõ gazdálkodás, illetve annak irányításavolt a fõ feladatom. Ezt követõen a logisztikai fõosztály-vezetõ mellett lettem gazdasági fõszakértõ. Amikor pe-dig, az EU-csatlakozást követõen, a változó gazdaságijogszabályok miatt az atomerõmû közbeszerzési köte-lezettség alá került, és beszerzési osztály mellett meg-alakult a kiemelt beszerzési osztály, akkor a be-szerzéstámogató csoport vezetésével bíztak meg. A cso-portra háruló új feladatkör gyakorlatilag azt jelentette,hogy a közbeszerzések tervezésében, elõkészítésében,az eljárások megszervezésében, lebonyolításában vet-tünk részt, és emellett támogattuk a kiemelt beszerzé-si tevékenységet is. Jelenleg is ezeket a feladatokat vé-gezzük. A közbeszerzések nagyon kötött, törvény általszabályozott eljárások, melyeket adott keretek közöttkell lefolytatni, és maguk az eljárások nagyon idõigé-nyesek és sok adminisztratív tevékenységgel járnak. Amár befejezett eljárások folyamatban lévõ szerzõdése-inek részteljesítésérõl és teljesítésérõl is rendszeresenhirdetményt kell közzétenni. Ha nem az elõírásoknakmegfelelõen végeznénk a feladatokat, úgy jogorvosla-ti eljárással és bírsággal kellene szembesülnünk.

– Az új feladattal hogyan birkózott meg az osztály?– Amikor 2005 nyarán létrejött az osztályunk, arra

törekedtünk, hogy mindenki a legnagyobb mértékbensajátítsa el a munkájához szükséges ismereteket. Ezta szemléletet azóta is igyekeztünk megtartani. Külön-bözõ közbeszerzési tanfolyamokon vettünk részt ésszereztük meg a referensi és egyéb képesítéseket. Eze-ket a gyakorlatban nagyon jól tudtuk kamatoztatni,hisz az osztályon majdnem mindenki bonyolított leközbeszerzési eljárásokat. A 2006-os évben különösensokat folytattunk le. Csoportvezetõi feladataim mellettmagam is bonyolítottam le közbeszerzési eljárásokat.Igaz, nem volt egyszerû, de úgy éreztem, mindenkép-pen a gyakorlati tapasztalataimat erõsítette.

– Az osztályvezetõ helyettesítését is ellátod. Ez mivel jár?– Komoly többletfeladatot jelent, hisz amennyiben

õ távol van, az egész osztály tevékenységét kell meg-szervezni, irányítani. El kell végezni az osztály dolgo-zói által készített dokumentumok, szerzõdések ellen-õrzését, bizonyos értékhatárig a szerzõdések aláírá-sát, valamint a belsõ és kimenõ levelek aláírását is.

– Család, szabadidõ?– Családommal Tolnán élünk. Feleségem általános

iskolában tanít, lányom fõiskolás, fiam most végez agimnáziumban. A ház körüli teendõk, szõlõ és kis-kert gondozása teljesen kitöltik szabadidõmet.

–Mit jelent számodra a kitüntetés?– Nagyon nagy elismerésnek tekintem, igazán örü-

lök neki, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem azén egyedüli munkám eredménye. E mögött a díj mö-gött ott áll az egész közösség, a csoport, az osztály és atársosztály is. Ezúton is megköszönöm kollégáim szín-vonalas és lelkiismeretes munkáját, és azt, hogy ilyenszép eredményt sikerült elérni. Lovásziné Anna

Takács László

üzemvezetõ (létesítményüzemeltetés)

1983 májusában jött a céghez. Akkor ala-kult meg a szolgáltatási osztály, és kerültát a sugárvédelmi osztálytól a szolgáltatásszervezetébe a primer köri szolgáltatásiüzem, aminek a vezetésével õt bízták meg.

– A továbbiakban hogyan alakult pályautad?– Négy év múltán, 1987-ben az Erbe ki-

váltásával a paksi atomerõmû átvette az erõ-mû-beruházást. A megnövekedett szervezetés a többletfeladatok következtében létrekellett hozni a szolgáltatási fõosztályt, mely-nek én lettem a vezetõje. 1985-tõl 1992-ig lát-tam el ezt a feladatot. 1992-ben megszûnt aberuházási igazgatóság, és egy nagy átszer-vezésre került sor a cégnél. Az új vezetõi be-osztásokra pályázatokat írtak ki. Én ekkorúgy döntöttem, hogy nem vállalok vezetõbeosztást, és nem adtam be pályázatot, mertinkább a szakmánál akartam maradni. Azalapszakmám vízépítész, ami többek közöttgépészeti és az építõipari szakismereteket ismagában foglal. Az elmúlt évek bebizonyí-tották számomra, hogy jól döntöttem. Úgyérzem, sokkal jobban leköt a mostani fel-adatom, amit létesítményi üzemvezetõkéntvégzek. Hozzánk tartozik az összes nemtechnológiai épület, beleértve az atomerõmûterületén, a lakótelepen, de Domboriban ésSzekszárdon lévõ épületeket, létesítménye-ket is, melyeknek a szakmai felügyelete,üzemeltetése a feladatom. Nekem az a leg-nagyobb elismerés, amikor elégedettek amunkánkkal, és nem jönnek bejelentések,hogy éppen hol, mi romlott el.

– Mit szeretsz a legjobban a szakmádban?– Azt, hogy minden nap újat hoz szá-

momra. Nagyon sok területet megismertemaz erõmûben, és azt látom, hogy az esetektöbbségében szinte mindennap ugyanaztcsinálják az emberek. Egyforma monotonmódon, egyhangúságban, rutinszerûen vég-zik a munkájukat. Nálunk ez nem így van.Amikor én reggel bejövök, mindig valamimás, valami új fogad. Mindennap valamimást kell megoldani. Mindig új feladat jön.Ez az, amit szeretetek benne. Nálunk nincskét egyforma nap. Itt minden nap új, érde-kes, változatos dolgot kínál.

– És ez mennyire fáraszt le? Hogyan vi-seled a konfliktusokat?

– Még nem érzem, hogy lefárasztana,mert mire hazaérek, lenyugszom, és otthonmár újult erõvel látok neki a dolgoknak. Éna rögtön reagáló típushoz tartozom. Amikorvalamilyen negatív vagy pozitív hatás ér, énazonnal reagálok rá. Akkor úgy érzem, hogylerendeztem az ügyet, és nem kell vele to-vább foglalkozni, nem emészt. Ezt megta-nultam, amikor fõosztályvezetõ voltam, ésmiután volt belõle egészségi problémám is.Én a rögtön történõ reagálást eredményesmegoldásnak tartom.

– Hobbi, szabadidõ?– Mindig sportoltam. Régen versenysze-

rûen cselgáncsoztam, mostanában kondi-zok, futok, biciklizek. Van otthon egy kiskondiszobám és infraszaunám, ahol ked-vemre mozoghatok, sportolhatok, tehetekaz egészségem megõrzéséért.

– A családról hallhatnánk?– Két felnõtt gyermekünk van, egy fiú és

egy lány. Lányom angol magántanár, fiamaz MVMI Zrt.-nél dolgozik. Két unokámvan, õk 8 és 12 évesek.

Ferenczi Józsefné Györgyi

fõkontroller (tervezési csoport)

1993. október 1-jétõl dolgozik az atomerõmûben.Az akkor újonnan alakult kontrolling fõosztálytervezési és elemzési osztályára került, és azótais itt dolgozik.

– Mi volt a legvonzóbb az akkori munkakö-rödben?

– Az atomerõmûbe kerülve új, érdekes fel-adatokhoz jutottam. Pénzügyi és számviteli fõ-iskolát végeztem, és úgy érzem, végzettségem-nek megfelelõ munkát kaptam. Korábban apolgármesteri hivatalban dolgoztam, ahol 16évet töltöttem el, és így igen nagy változást je-lentett a közigazgatás után egy termelõ céggazdálkodásával foglalkozni. Mikor idekerül-tem, Molnár László volt a fõosztályvezetõ, aki-tõl sokat tanultam. Sok új feladatot bízott rám,de segített is benne. A munkám változatos, szí-vesen végzem ma is.

– Az eltelt idõszakból milyen jelentõs ese-ményt, változást emelnél ki?

– Nálunk folyamatosan vannak új feladatok.Sok az olyan jogszabályi változás, ami megha-tározza tevékenységünket, ezért naprakésznekkell lennünk a jogszabályok ismeretében. Mun-kánkra legfõképpen a villamosenergia-törvény,a számviteli és adójogszabályok módosulásaihatnak. Többek között 2008 januárjától a villa-mosenergia-piac liberalizációjából, a teljes pi-acnyitásból adódóan történtek lényeges válto-zások. Jelentõs mértékben befolyásolta mun-kánkat az is, hogy a közelmúltban társaságunkaz MVM-csoport tagja lett.

– Mit szeretsz különösen a munkádban?– Azt, hogy nem egyhangú, hanem változa-

tos, sokrétû, és komoly szellemi munkát igé-nyel. Ezek a munkák a tervezés, beszámolás, ér-tékelések, elemzések készítése. Csoportunkbantörténik az éves kereskedelmi szerzõdés, hosszútávú villamosenergia-értékesítési megállapodáselõkészítése. Ezek mind olyan feladatok, me-lyek változatos munkát jelentenek, és igénylika gondolkodást.

– Ahogy hallottam, itt szinte minden napravan valamilyen határidõs munka.

– Igen, ez rendszeresen így van. Most külö-nösen zsúfolt idõszakot élünk, mert éppen azelõzõ év lezárása és a 2008-as év indítása tör-tént. Elkészítettük az elõzõ évrõl szóló beszá-molókat, valamint a 2008. évi üzleti tervet ésüzletpolitikát. Ezek mind nagy horderejû, je-lentõs munkák. Az igazgatóság, illetve a tulaj-donos részére készítjük ezeket az anyagokat,amit közvetlen vezetõnk felügyel és ellenõriz.

– Elõfordul túlóra, vagy a munkaidõ lejártá-val magad mögött hagyod a feladatokat?

– Az elõírt határidõk betartása miatt vannaktúlórák, és olyan is elõfordul, hogy otthon kellbefejezni az adott feladatot.

– És ehhez mit szól a család?– Szerencsére nagyon toleránsak. Már meg-

szokták, hisz ez 1993 óta folyamatos. Fõleg a ko-rábbi idõkre volt jellemzõ a sok túlóra és éjsza-kázás. Örülök, hogy megértik és elfogadják ezt.

– Bõvebbet hallhatnánk róluk?– Egy családos lányom és két kisunokám

van. Nagyon büszke vagyok ikerunokáimra,akik kétévesek, egy kisfiú és egy kislány.Igyekszem úgy beosztani az idõmet, hogy tud-jak velük foglalkozni. Hobbim az olvasás, de er-re az utóbbi idõkben már csak a nyári szabad-ságok alatt kerül sor, mert ha egy kis szabad-idõm akad, akkor azt az unokáimmal töltöm.

Szalainé Kern Mária

csoportvezetõ (pénzügyi csoport)

1985-ben, pályakezdõként került azatomerõmû pénzügyi és árosztályá-ra, és igaz, hogy az osztály elnevezé-se többször változott, de azóta is ittdolgozik. Ezen idõ alatt szinte min-den munkakört ellátott, jelenleg apénzügyi csoportot vezeti.

–Milyen feladatokkal kezdtél, milyen beosztásban dolgoztál az el-múlt idõben?

– Legelõször a számlázási csoport-ba kerültem, ahol hosszabb idõt töltöt-tem el. Nagyon sokat köszönhetek azakkori csoportvezetõmnek, CsonkánéJuditnak és Acsádiné Marika kolléga-nõmnek, akik átsegítettek azokon anehézségeken, amelyek mint pálya-kezdõt érintettek. Így utólag is köszö-nöm mindazt a támogatást, amit tõlükkaptam. Az iskolapadból kikerülve be-le kellett tanulni a munkába, és a ta-nulmányok hasznosításába, hisz másaz elmélet és a gyakorlat. Gyesrõl visz-szatérve egy rövid ideig – amíg a laká-sok értékesítésre kerültek – a bérlaká-sokkal kapcsolatos pénzügyi teendõ-ket láttam el, majd a szerzõdésnyil-vántartást vettem át. A SAP-rendszerbevezeté