1 ha g y ö k e r e s terüle t vágás tö ré se 2090 F t 60 c m m é l y f o r g a t á s Á M G szer int 1959 F t e g y é v v e l k o r á b b a n b e k ö v e t k e z ő zá ródás miat t i ápolási kö l t ség megtakar í t ása 1524 F t

összesen: 3483 F t

E r e d m é n y a vágás tö rés j a v á r a 3483 — 2090 = 1393 Ft L e v o n a n d ó e b b ő l a g é p t e l j e s í t m é n y n ö v e k e d é s e mia t t a tuskós és g y ö k e ­

res terüle t ö n k ö l t s é g e közö t t i k ü l ö n b s é g 3190 — 2090 F t = 1100 Ft

Eredmény a vágástörés javára: 293 Ft

A köve tkez t e t é sbő l megá l l ap í tha tó , h o g y e r e d m é n y m u t a t k o z i k tuskós te­rület ese tében is. A z e r e d m é n y számot t evő összeg. Tek in te t t e l a j e l en l eg i m u n ­kaerő he lyze t re , k ö t ö t t t a la jon a t u skós te rü le tek m é l y f o r g a t á s á n á l fe l té t len gazdaságos a lka lmazn i a z e r d ő g a z d a s á g u n k n á l k ia laku l t m ó d s z e r t . E z a m ó d ­szer is f inomí tás t i g é n y e l m é g . P r o b l é m á t j e l en t az ekealkatrészel lá tás , a c s o ­rosz lya élezése, a t a la jban m a r a d t g y ö k e r e k fe l sz ínre hozása . M i n d e z e k f i g y e ­l e m b e v é t e l é v e l m ó d s z e r ü n k e t j ó kezde t i l é p é s n e k tek in the t jük .

j l . Haöb A.: A A H H b l E O B C n A L U K E T E K V U 1 H X J I E C O C E K B E E K E U I M E / t E f l C K O M J 1 E C -

X 0 3 E .

B EeKemMeneí i cKOM J I e c x o 3 e c 1 9 5 9 r ó n a TpaKTopoiw C - 1 0 0 h rmyroiw n n - 5 0 n p o H 3 B o n a T p a c n a u i K y

j j e c o c e K c h h a m h . Fl j iyr pacKajiMBaeT nHH m 3 a n a x H B a e T h x b 6 o p o 3 A H . T p a K T o p x o p o m o 3 a p e K 0 M e H A 0 B a n

ceöfl Ha 3TOÍÍ p a ö o T e , a Ha n j i y r e c n e A y e T npoH3BeCTH cooTBeTCTByiomHe yKpenjieHiifl. 3 t o t c n o c o ö pacnauiKH OMeHb n p H r o a e H h peHTaöeJieH Ha cBH3Hbix noMBax . P a c K o p M e B K a nHeü a a w e c n o c n e A y o m e i í peajiH3au.Heíí

nHeií HBjineTCH yöbiTo^Hoíí jxnn J I e c x o 3 a , a MexaHH3npoBaHHaj i p a c n a u j K a j t ecoceK c h h h m h AaeT H e n o c p e A -

CTBeHHbie MaTepnaAbHbie BbiroAbi.

D. Nagy, A.: A N G A B E N Ü B E R D E N U M B R U C H V O N S C H L A G F L Á C H E N I M S T A A T L I C H E N

F O R S T W I R T S C H A F T S B E T R I E B K O M I T A T B É K É S .

I m s t F B K o m i t a t B é k é s e r f o l g t d e r U m b r u c h d e r u n g e r o d e t e n S c h l a g f l á c h e n v o n 1959 . a n

m i t d e r K r a f t m a s c h i n e S — 1 0 0 u n d m i t d e m P f l u g P P — 5 0 . D e r P f l u g s p a l t e t d i e W u r z e l s t ö c k e

u n d w e n d e t s i e i n d i e F u r c h e n h i n e i n . D i e K r a f t m a s c h i n e e r w i e s s i c h a l s g e n ü g e n d s t a r k , d e r

P f l u g m u s s j e d o c h v e r s t á r k t w e r d e n . D i e M e t h o d e h a t s i c h a u f b i n d i g e n B ö d e n a u c h i n b e z ú g

a u f d i e W i r t s c h a f t l i c h k e i t b e s t e n s b e w a h r t . S o l a n g e i m S t F B d i e m a n u e l l e S t o c k r o d u n g a u c h

n a c h d e r V e r w e r t u n g d e s S t o c k h o l z e s m i t e i n e m f i n a n z i e l l e n V e r l u s t s c h l o s s , w e i s t d e r m a s c h i -

n e l l e U m b r u c h d e r S c h l a g f l á c h e n z a h l r e i c h e u n m i t t e l b a r e m a t e r i e l l e V o r t e i l e a u f .

Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi) szórásmezeje P A L L A Y M Á R I A

A t e r m ő h e l y f e l t á r ó m u n k a cél ja ado t t t e r m ő h e l y po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s ­ségének fe l tárása (5), a po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s s é g m a x i m á l i s k ihaszná lásának meg te rvezése . M á r k o r á b b a n , 1961-ben (6), m a j d 1963-ban (7) b e s z á m o l t a m ez i r ányú edd ig i e r e d m é n y e i m r ő l . Idéze t t m u n k á k és j e l en m u n k á m m e g h a t á r o z o t t t e r m ő h e l y e n t enyésző f a á l l o m á n y n ö v e k e d é s é n e k v izsgá la tán keresz tül a t e r m ő ­he ly tő l vá rha tó m a x i m á l i s f a h o z a m megá l lap í t ásá ra i rányul .

A po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s s é g megha tá rozása az a d o t t t e r m ő h e l y aktuál is (5) t e r m ő k é p e s s é g é n e k f e lmérésén keresz tü l tör tén ik . A z aktuál is t e r m ő k é p e s s é g e t

számszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi fatömegével jelle­mezhetjük.

A pillanatnyi fatömegről az erdőtársulások biológiai felsőmagassági „termő- ' helyi" szórásmezejének megállapítása már némi tájékoztatást ad.

Ahhoz, hogy a biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezőbe való be­sorolás bármilyen, de hasznos eredményt adjon, elengedhetetlen előfeltétel azon­ban, hogy rendelkezésünkre álljon nemcsak a Greiner-féle fatermési táblák ada­tai alapján megszerkesztett termőhelyi szórásmező, amelytől állományaink növe­kedése lényeges eltérést mutat, hanem az erdőrendezési adatok feldolgozásával szerkesztett biológiai felsőmagassági „termőhelyi" osztályozó mérce is. Ezek az osztályozó mércék a Tájrészlet (47b) főfafajaira nézve rendelkezésünkre álla­nak (2, 3,8).

Kivétel az Lf felsőmagassági szórásmezeje, amelyet országosan még nem dolgoztak fel. Az Lf-re vonatkozó felsőmagassági szórásmezőt, az országos átlag­magassági szórásmező (1) felhasználásával megszerkesztett soproni átiagmagas-sági szórásmezőből vezettem le.

A vizsgálatokat a soproni Hegyvidék erdőgazdasági táj, Várisi hegység (47b) tájrészletben (4) végeztük. Termőhelyi egységként az erdőtársulás szolgál.

A vizsgált erdőtársulások: mészkerülő-tölgyesek mészkerülő gyertyános tölgyesek gyertyános kocsánytalan tölgyesek

A 47b tájrészlet állományainak fő fafajai : ktT„, Lf, Vf, Ef, Ff. E dolgozat keretében a ktT 5 és Lf növekedési viszonyai kerülnek bemutatásra erdőtársu­lásonként.

Módszer:

A ktT., Lf biológiai-felsőmagassági szórásmezejének az országos biológiai felsőmagassági-termőhelyi-szórásmezőbe való illesztése grafikus módon történik.

A z országos szórásmezőbe erdőtársulásonként, fafajonként pontfelhő jelöli az egyes fafajok biológiai felsőmagassági szórásmezejét. A pontfelhő rajzolásá­nál az egyes korokhoz tartozó biológiai felsőmagassági értékek 1—5 adat esetén telt karika, 5—10 adatnál üres karika, 10-nél több adatnál kereszt jelet kapnak.

A pontfelhő súlypontos elhelyezkedése ad választ arra a kérdésre, hogy az adott erdőtársulásban a kérdéses fafaj hány termőhelyi osztályt ölel fel.

A súlypontos elhelyezkedéstől eltérő, ez alatt és fölött található értékek minden esetben egyedi elbírálás alá esnek.

Amint már a fentiekben ismertettem, az Lf országos szórásmezejét helyi biológiai felsőmagassági szórásmezővel helyettesítettem.

A szórásmező megszerkesztése a következőképpen történt: A z Lf átlagmagassági szórásmezejének két határsora rendelkezésemre állt

dr. Magyar J. nyomán (1). A két határsor birtokában a szerző mértani halad-ványos módszerével (3a) a mező 10 Tho.-ra való bontását elvégeztem.

A z átlagmagassági szórásmező birtokában dr. Tuskó L. (8) által ismertetett módszer alapján felhordtam az átlagmasság függvényében a biológiai felsőmagas­sági értékeket, egybefoglalva a II—V. termőhelyi osztályt és a V I — X . termő­helyi osztályt (I. ábra).

(A kevés adat nem tette lehetővé, hogy Tho.-onként végezzem a szerkesz­tést.)

A szerkesztésnél 1759 átlagmagassági és 273 biológiai felsőmagassági érték került felhordásra.

A továbbiakban a II—IV-ik termőhelyi osztály adatait felölelő görbe segít­ségével szerkesztettem meg a felsőmagassági szórásmező felső határgörbéjét, a V I — X - i k termőhelyi osztályt összefoglaló görbe adataival az alsó határgörbét.

r / — r

• • /

r / • *

f II > r t o f H

I. ábra: Várisi hegyvidék tájrészlete: a Lf biológiai felsőmagassági értékei az átlagmagasság függvényében

A z idézett tanulmánnyal egybehangzóan (8) az Lf-nél még élesebben mutat­kozik a tétel, hogy az azonos átlagmagasságnak gyengébb termőhelyen nagyobb, jó termőhelyeken kisebb biológiai felsőmagassági érték felel meg,

* A z erdőtársulások biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezejének

megállapítása, a szórásmezőknek az országos szórásmezőbe való behelyezése, termőhelyi-osztályba sorolása, a ktT s és Lf növekedése alapján a következő: (Fafajonként a feldolgozásra kerülő próbaterületek száma: k t T s : 59, Lf: 60.)

1. Kocsánytalantölgy (sarj) A k t T s biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezeje az országos

szórásmezőbe (3) erdőtársulásonként az alábbiak szerint illeszkedik. a) Mészkerülő-tölgyes erdőtársulásban a k tT s biológiai felsőmagassági szó­

rásmezeje az országos szórásmező IV. és V . osztályában helyezkedik el (81 adat alapján).

b) Mészkerülő gyertyános-tölgyes erdőtársulásban a ktT« biológiai felső­magassági „termőhelyi" szórásmezeje az országos szórásmező III—IV-ik osztá­lyában helyezkedik el (105 adat).

73 évnél 13 m-es biológiai felsőmagassági érték az V . Tho.-ba került. Rész­letes vizsgálat megállapította, hogy sekély termőrétegű, kőkibúvásos kúpon he-

l/a ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő l/b ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő tölgyes. A ktTs biológiai felsőmagassági gyertyános-tölgyes. A ktTs biológiai fel­értékeinek elhelyezkedése az országos bio- sőmagassági értékeinek elhelyezkedése az

lógiai felsőmagassági szórásmezőben országos biológiai felsőmagassági szórás­mezőben

l/e ábra. Várisi hegyvidék, gyertyános kocsánytalantölgyes. A ktTs biológiai felsőmagassági értékeinek elhelyezkedése az országos biológiai felsőmagassági szö-

rásmezőben

lyezkedik el a próbatér , az é r tékcsökkenésnek tehát a sekély te rmőré teg az okozó ja .

II. Tho . -ba 59 és 60 évnél 19 m-es b io lógia i fe lsőmagassági érték kerül. A két p róba té r m é l y t e rmőré tegű talajon áll. Erőtel jes növekedés t a m é l y talaj okozza .

Meg kell jegyezni, hogy az átlagot képviselő próbaterek közepes termő-rétegvastagságú talajokon állnak.

c) Gyertyános kocsánytalan-tölgyes a k t T s biológiai felsőmagassági szórás­mezeje az országos szórásmező II—IH-ik Tho.-ban helyezkedik el (121 adat).

Két esetben, 74 évnél a biológiai felsőmagassági érték 15 m, tehát a pontok a IV. Tho.-ban fekszenek.

A z értékcsökkenés oka a közepes termőrétegvastagság és a száradékony, erősen savanyú barna erdőtalaj.

A z átlagot képviselő próbaterületek mély termőrétegvastagságúak.

2. Lucfenyő

Az országos felsőmagassági szórásmező hiányában a társulások a soproni szórásmezőben kerülnek vizsgálatra. A z országos átlagmagassági szórásmezőhöz viszonyítva, a Várisi hegyvidék tájrészlet (47b) felsőmagassági szórásmező felső határgörbéje egy osztállyal, az alsó határgörbe két osztállyal feljebb húzódik. ( A z országos átlagmagassági szórásmező két határgöbéjét szaggatott vonallal rajzoltam az ábrán.)

a) Mészkerülő-tölgyes, az Lf biológiai felsőmagassági szórásmezeje a Várisi hegyvidék biológiai felsőmagassági szórásmezejében VI. , VII. , VIII. Tho.-ban helyezkedik el (43 adat).

A z átlagtól eltérést ad az V. Tho.-ban fekvő 19 m-es magassági érték, 58 évnél. A z erőteljes növekedést mély pseudoglejes talaj okozta.

b) Mészkerülő gyertyános-tölgyesben az Lf biológiai felsőmagassági szórás-

H m

Utfa

2/a ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő tölgyes. A Lf biológiai felsőmagassági értékeinek elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szórásmezejében.

H m

2/b ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő gyertyános-tölgyes. A. Lf biológiai felső­magassági értékének elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szórás­

mezejében

2/c. ábra. Várisi hegyvidék, gyertyános kocsánytalantölgyes. A Lf biológiai fel­sőmagassági értékeinek elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szó­rásmezejében.

mezeje, a Várisi hegyvidék szórásmezejében az V., Vl-ik Tho.-t foglalja el (61 adat).

43 évnél 12 m-es magasságot Ny-i kitettséggel; 60 évnél 13 m-es magas­ságot a száradásra hajlamos homokos szövetű talajjal magyarázzuk.

c) Gyertyános kocsánytalan-tölgyesben az Lf biológiai felsőmagassági szó­rásmezeje a Várisi hegyvidék szórásmezejében a IV., V., VI. Tho.-t foglalja el (148 adat).

65 évnél 15 m-es magasság a VII. Tho.-ban fekszik. 50 évnél 11 m-es magas­sági érték a IX. Tho.-ban van. Mindkét érték száraz, D.-kitettségű próbatérről származik.

összefoglalás

A vizsgáit fafajok termőhelyi osztályát erdőtársulásonként a táblázat tartalmazza.

A vizsgált fafajok termőhelyi osztálya erdőtársulásonként

Erdőtársulás Fafaj : k t T s Lf

termőhelyi osztályok (Tho.)

Gyertyános kocsánytalan tölgyes Mészkerülő gyertyános tölgyes . . Mészkerülő tölgyes

II .—II. I I I — I V . I V . — V .

IV .—V' .—VI . V . — V I .

V I . — V I I .

A z erdőtársulásokban a k t T s és Lf a biológiai felsőrnagassági értékek alap­ján 2—3 termőhelyi osztályt foglalnak el. Jellemző, hogy a mészkerülő gyertyá­nos-tölgyeseknek nincs önálló termőhelyi szórásmezeje.

Mint átmeneti társulás a mészkerülő-tölgyesek és a gyertyános-kocsányta-lantölgyesek között egy vagy két termőhelyi osztályt ölel fel.

Ezek egyike megegyezik a gyertyános-kocsánytalantölgyes a lsó Tho.-val, másik a mészkerülő-tölgyesek felső termőhelyi osztályával esik össze.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az egyes fafajok termőhelyi szórás­mezejének esetleges összehasonlításakor erdőtársuláson belül n e m szabad m e g ­feledkezni arról, hogy az egyes fafajok azonos korban, azonos termőhelyi osztály­ban faji jellegüknél fogva különböző fatömegét hoznak.

Amint az ábrákon látható, az országos szórásmezőben az egyes fafajok pont­felhőjének egyes pontjai a súlypontos elhelyezkedéstől eltérnek. A z eltérések választ adnak arra vonatkozóan, hogy az adott fafaj növekedésére melyik termő­helyi tényező változása hat legerélyesebben.

Így a ktT-nél a termőrétegvastagság, Lf-nél a kitettség, a talaj vízgazdál­kodása.

Ezen megállapítások a növekedési viszonyok értékelésénél a termőhelyi tényezők vizsgálatának szükségességét hangsúlyozzák.

A társulások biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezejének meg­szerkesztése és az országos szórásmezőbe belehelyezése, vagyis a Tho.-ba soro­lása, a társulások termőképessége meghatározásának első lépése.

Irodalom. Magyar János: 1. Erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyveseink átlagmagas­sági (termőhelyi) szórásmezeje. A z Erdő 1961. X . évf. 11—15. old. — Erdei- és fekete­fenyveseink magassági-termőihelyi osztályozó mércéje. A z Erdő. 1961. X . évf. 479—88.— 3. Ujabb vizsgálati eredmények fafajaink termőhelyi szórásmezejének ismeretéhez. 1964. Tud. Ülésszak, előad. — 3a. Egyszerű eljárás a termőhelyi osztályoknak arányos különbségekkel való alakítására. Erdészeti lapok. 1938. 4. sz. — Danszky István: 4. I. Nyugatdunántúl erdőgazdasági tájcsoport. Magyarország erdőgazdasági tájainak erdő­felújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. 1963. 443. old. — Majer Antal: 5. Erdő-és termőhelytipológiai útmutató. 1962. 16. old. — Pallay Mária: 6. A soproni hegy­vidék Melica u. gyertyános-kocsánytalan tölgyesei. A z Erdő. 1961. 434. old. — 7. A talaj törmeléktartalmának hatása a faállományaink növekedésére. A z Erdő 1963. 273. old. — Tuskó László: 8. Vörösfenyő-állományaink felsőmagassági szórásmezeje. A z Erdő. 1964. 325. old.

nan/iau M.: B H O J l O r H M E C K A H B b I C O T A J I E C H b l X COOEUJECTB. n p H uHcppc-BOM onpeneJieHHH ripoAyKTHBHOCTH jiecHbix c o o ö m e c T B nepBMjvi m a r o M nBnnercn 3aHnaneHHe

c o o ö m e c T B rjiaBHbix ApeBecHbix n o p o A B Knaccbi Ö O H H T C T O B . A B T O P B O A H O M paüOHe H3MepHJi ŐHOjiorHMeCKVio B e p x H y i o BbicoTy ApeBecHbix nopoA B X O A H I H H X B cocTaB AyöoBbix j iecHbix cooőmecTB H , nonyHeHHC-e Ha O C H O B C 3 T H X H3MepeHHH noj ie pacceHBaHHfl noMecTHJi B noj ie pacceHBaHHH B Macurraöe BceH CTpaHbi. 3 T H M O H o n p e -AeJlHJl aKTyajlbHyK) npOAyKTHBHOCTb. 3TO flBJTHeTCfl HCXOAHbIM AAH OnpeAeAeHHH nOTeHUHajlbHOH npOAVKTHB-HOCTH AaHHOrO MeCT0np0H3paCTaHHH.

Pallay, M.: D A S S T R E U U N G S F E L D D E R B I O L O G I S C H E N O B E R H Ö H E V O N W A L D G E S E L L -S C H A F T E N .

Z u r z a h l e n m á s s i g e n B e s t i m m u n g d e r P r o d u k t i v i t a t d e r W a l d g e s e l l s c h a f t e n s o l l e n z u e r s t d i e H a u p t b a u m a r t e n d e r G e s e l l s c h a i t e n i n E r t r a g s k l a s s e n e i n g e r e i h t w e r d e n . V e r f a s s e r m a s s i n e i n e m T e i l b e z i r k d i e b i o l o g i s c h e O b e r h ö h e d e r b e s t a n d e s b i l d e n d e n B a u m a r t e n d e r E i c h e n w a l d -g e s e l l s c h a f t e n u n d g l i e d e r t e d a s s o e r m i t t e l t e S t r e u u n g s f e l d i n d a s S t r e u u n g s f e l d d e s L a n d e s e i n . D a d u r c h k o n n t e d i e a k t u e l l e E r t r a g s f á h i g k e i t f e s t g e s t e l l t w e r d e n . D i e s b ű d e t e i n e n A u s -g a n g s p u n k t z u r B e s t i m m u n g d e r p o t e n z i e l l e n E r t r a g s f á h i g k e i t d e s g e g e b e n e n S t a n d o r t s .

A Revista Padurilor 1964. évi számában Bakos V. ismerteti Szodfridt István­nak „A gönyüi óriásnyár nyesési kísérlet néhány tapasztalata" c. cikkét (Az Erdő, 1964. 6. sz.). A tartalmi ismertetés után megállapítja, hogy a cikk igen hasznos tanul­ságokkal szolgál, sok j ó egyéni meglátást tartalmaz, s kiemeli azon érdemét, hogy rövidlejáratú kísérlet eredménye. Ref.: Nagy Gézáné.