7
1 ha gyökeres terület vágástörése 2090 Ft 60 cm mélyforgatás ÁMG szerint 1959 Ft egy évvel korábban bekövetkező záródás miatti ápolási költség megtakarítása 1524 Ft összesen: 3483 Ft Eredmény a vágástörés javára 3483 — 2090 = 1393 Ft Levonandó ebből a gép teljesítménynövekedése miatt a tuskós és gyöke- res terület önköltsége közötti különbség 3190 — 2090 Ft = 1100 Ft Eredmény a vágástörés javára: 293 Ft A következtetésből megállapítható, hogy eredmény mutatkozik tuskós te- rület esetében is. Az eredmény számottevő összeg. Tekintettel a jelenlegi mun- kaerő helyzetre, kötött talajon a tuskós területek mélyforgatásánál feltétlen gazdaságos alkalmazni az erdőgazdaságunknál kialakult módszert. Ez a mód- szer is finomítást igényel még. Problémát jelent az ekealkatrészellátás, a cso- roszlya élezése, a talajban maradt gyökerek felszínre hozása. Mindezek figye- lembevételével módszerünket jó kezdeti lépésnek tekinthetjük. jl. Haöb A.: AAHHblE O BCnALUKE TEKVU1HX JIECOCEK B EEKEUIME/tEflCKOM J1EC- X03E. B EeKemMeneíicKOM JIecxo3e c 1959 róna TpaKTopoiw C-100 h rmyroiw nn-50 npoH3BonaT pacnauiKy jjecoceK c hhamh. Fljiyr pacKajiMBaeT nHH m 3anaxHBaeT h x b 6opo3AH. TpaKTop xopomo 3apeK0MeHA0Ban ceöfl Ha 3TOÍÍ paöoTe, a Ha njiyre cneAyeT npoH3BeCTH cooTBeTCTByiomHe yKpenjieHiifl. 3tot cnocoö pacnauiKH OMeHb npHroaeH h peHTaöeJieH Ha cBH3Hbix noMBax. PacKopMeBKa nHeü aawe c nocneAyomeií peajiH3au.Heíí nHeií HBjineTCH yöbiTo^Hoíí jxnn JIecxo3a, a MexaHH3npoBaHHaji pacnaujKa jtecoceK c hhhmh AaeT HenocpeA- CTBeHHbie MaTepnaAbHbie BbiroAbi. D. Nagy, A.: ANGABEN ÜBER DEN UMBRUCH VON SCHLAGFLÁCHEN IM STAATLICHEN FORSTWIRTSCHAFTSBETRIEB KOMITAT BÉKÉS. Im stFB Komitat Békés erfolgt der Umbruch der ungerodeten Schlagfláchen von 1959. an mit der Kraftmaschine S—100 und mit dem Pflug PP—50. Der Pflug spaltet die Wurzelstöcke und wendet sie in die Furchen hinein. Die Kraftmaschine erwies sich als genügend stark, der Pflug muss jedoch verstárkt werden. Die Methode hat sich auf bindigen Böden auch in bezúg auf die Wirtschaftlichkeit bestens bewahrt. Solange im StFB die manuelle Stockrodung auch nach der Verwertung des Stockholzes mit einem finanziellen Verlust schloss, weist der maschi- nelle Umbruch der Schlagfláchen zahlreiche unmittelbare materielle Vorteile auf. Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi) szórásmezeje P A L L A Y M Á R I A A termőhelyfeltáró munka célja adott termőhely potenciális termőképes- ségének feltárása (5), a potenciális termőképesség maximális kihasználásának megtervezése. Már korábban, 1961-ben (6), majd 1963-ban (7) beszámoltam ez irányú eddigi eredményeimről. Idézett munkák és jelen munkám meghatározott termőhelyen tenyésző faállomány növekedésének vizsgálatán keresztül a termő- helytől várható maximális fahozam megállapítására irányul. A potenciális termőképesség meghatározása az adott termőhely aktuális (5) termőképességének felmérésén keresztül történik. Az aktuális termőképességet

Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

  • Upload
    vuanh

  • View
    214

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

1 ha g y ö k e r e s terüle t vágás tö ré se 2090 F t 60 c m m é l y f o r g a t á s Á M G szer int 1959 F t e g y é v v e l k o r á b b a n b e k ö v e t k e z ő zá ródás miat t i ápolási kö l t ség megtakar í t ása 1524 F t

összesen: 3483 F t

E r e d m é n y a vágás tö rés j a v á r a 3483 — 2090 = 1393 Ft L e v o n a n d ó e b b ő l a g é p t e l j e s í t m é n y n ö v e k e d é s e mia t t a tuskós és g y ö k e ­

res terüle t ö n k ö l t s é g e közö t t i k ü l ö n b s é g 3190 — 2090 F t = 1100 Ft

Eredmény a vágástörés javára: 293 Ft

A köve tkez t e t é sbő l megá l l ap í tha tó , h o g y e r e d m é n y m u t a t k o z i k tuskós te­rület ese tében is. A z e r e d m é n y számot t evő összeg. Tek in te t t e l a j e l en l eg i m u n ­kaerő he lyze t re , k ö t ö t t t a la jon a t u skós te rü le tek m é l y f o r g a t á s á n á l fe l té t len gazdaságos a lka lmazn i a z e r d ő g a z d a s á g u n k n á l k ia laku l t m ó d s z e r t . E z a m ó d ­szer is f inomí tás t i g é n y e l m é g . P r o b l é m á t j e l en t az ekealkatrészel lá tás , a c s o ­rosz lya élezése, a t a la jban m a r a d t g y ö k e r e k fe l sz ínre hozása . M i n d e z e k f i g y e ­l e m b e v é t e l é v e l m ó d s z e r ü n k e t j ó kezde t i l é p é s n e k tek in the t jük .

j l . Haöb A.: A A H H b l E O B C n A L U K E T E K V U 1 H X J I E C O C E K B E E K E U I M E / t E f l C K O M J 1 E C -

X 0 3 E .

B EeKemMeneí i cKOM J I e c x o 3 e c 1 9 5 9 r ó n a TpaKTopoiw C - 1 0 0 h rmyroiw n n - 5 0 n p o H 3 B o n a T p a c n a u i K y

j j e c o c e K c h h a m h . Fl j iyr pacKajiMBaeT nHH m 3 a n a x H B a e T h x b 6 o p o 3 A H . T p a K T o p x o p o m o 3 a p e K 0 M e H A 0 B a n

ceöfl Ha 3TOÍÍ p a ö o T e , a Ha n j i y r e c n e A y e T npoH3BeCTH cooTBeTCTByiomHe yKpenjieHiifl. 3 t o t c n o c o ö pacnauiKH OMeHb n p H r o a e H h peHTaöeJieH Ha cBH3Hbix noMBax . P a c K o p M e B K a nHeü a a w e c n o c n e A y o m e i í peajiH3au.Heíí

nHeií HBjineTCH yöbiTo^Hoíí jxnn J I e c x o 3 a , a MexaHH3npoBaHHaj i p a c n a u j K a j t ecoceK c h h h m h AaeT H e n o c p e A -

CTBeHHbie MaTepnaAbHbie BbiroAbi.

D. Nagy, A.: A N G A B E N Ü B E R D E N U M B R U C H V O N S C H L A G F L Á C H E N I M S T A A T L I C H E N

F O R S T W I R T S C H A F T S B E T R I E B K O M I T A T B É K É S .

I m s t F B K o m i t a t B é k é s e r f o l g t d e r U m b r u c h d e r u n g e r o d e t e n S c h l a g f l á c h e n v o n 1959 . a n

m i t d e r K r a f t m a s c h i n e S — 1 0 0 u n d m i t d e m P f l u g P P — 5 0 . D e r P f l u g s p a l t e t d i e W u r z e l s t ö c k e

u n d w e n d e t s i e i n d i e F u r c h e n h i n e i n . D i e K r a f t m a s c h i n e e r w i e s s i c h a l s g e n ü g e n d s t a r k , d e r

P f l u g m u s s j e d o c h v e r s t á r k t w e r d e n . D i e M e t h o d e h a t s i c h a u f b i n d i g e n B ö d e n a u c h i n b e z ú g

a u f d i e W i r t s c h a f t l i c h k e i t b e s t e n s b e w a h r t . S o l a n g e i m S t F B d i e m a n u e l l e S t o c k r o d u n g a u c h

n a c h d e r V e r w e r t u n g d e s S t o c k h o l z e s m i t e i n e m f i n a n z i e l l e n V e r l u s t s c h l o s s , w e i s t d e r m a s c h i -

n e l l e U m b r u c h d e r S c h l a g f l á c h e n z a h l r e i c h e u n m i t t e l b a r e m a t e r i e l l e V o r t e i l e a u f .

Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi) szórásmezeje P A L L A Y M Á R I A

A t e r m ő h e l y f e l t á r ó m u n k a cél ja ado t t t e r m ő h e l y po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s ­ségének fe l tárása (5), a po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s s é g m a x i m á l i s k ihaszná lásának meg te rvezése . M á r k o r á b b a n , 1961-ben (6), m a j d 1963-ban (7) b e s z á m o l t a m ez i r ányú edd ig i e r e d m é n y e i m r ő l . Idéze t t m u n k á k és j e l en m u n k á m m e g h a t á r o z o t t t e r m ő h e l y e n t enyésző f a á l l o m á n y n ö v e k e d é s é n e k v izsgá la tán keresz tül a t e r m ő ­he ly tő l vá rha tó m a x i m á l i s f a h o z a m megá l lap í t ásá ra i rányul .

A po tenc iá l i s t e r m ő k é p e s s é g megha tá rozása az a d o t t t e r m ő h e l y aktuál is (5) t e r m ő k é p e s s é g é n e k f e lmérésén keresz tü l tör tén ik . A z aktuál is t e r m ő k é p e s s é g e t

Page 2: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

számszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi fatömegével jelle­mezhetjük.

A pillanatnyi fatömegről az erdőtársulások biológiai felsőmagassági „termő- ' helyi" szórásmezejének megállapítása már némi tájékoztatást ad.

Ahhoz, hogy a biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezőbe való be­sorolás bármilyen, de hasznos eredményt adjon, elengedhetetlen előfeltétel azon­ban, hogy rendelkezésünkre álljon nemcsak a Greiner-féle fatermési táblák ada­tai alapján megszerkesztett termőhelyi szórásmező, amelytől állományaink növe­kedése lényeges eltérést mutat, hanem az erdőrendezési adatok feldolgozásával szerkesztett biológiai felsőmagassági „termőhelyi" osztályozó mérce is. Ezek az osztályozó mércék a Tájrészlet (47b) főfafajaira nézve rendelkezésünkre álla­nak (2, 3,8).

Kivétel az Lf felsőmagassági szórásmezeje, amelyet országosan még nem dolgoztak fel. Az Lf-re vonatkozó felsőmagassági szórásmezőt, az országos átlag­magassági szórásmező (1) felhasználásával megszerkesztett soproni átiagmagas-sági szórásmezőből vezettem le.

A vizsgálatokat a soproni Hegyvidék erdőgazdasági táj, Várisi hegység (47b) tájrészletben (4) végeztük. Termőhelyi egységként az erdőtársulás szolgál.

A vizsgált erdőtársulások: mészkerülő-tölgyesek mészkerülő gyertyános tölgyesek gyertyános kocsánytalan tölgyesek

A 47b tájrészlet állományainak fő fafajai : ktT„, Lf, Vf, Ef, Ff. E dolgozat keretében a ktT 5 és Lf növekedési viszonyai kerülnek bemutatásra erdőtársu­lásonként.

Módszer:

A ktT., Lf biológiai-felsőmagassági szórásmezejének az országos biológiai felsőmagassági-termőhelyi-szórásmezőbe való illesztése grafikus módon történik.

A z országos szórásmezőbe erdőtársulásonként, fafajonként pontfelhő jelöli az egyes fafajok biológiai felsőmagassági szórásmezejét. A pontfelhő rajzolásá­nál az egyes korokhoz tartozó biológiai felsőmagassági értékek 1—5 adat esetén telt karika, 5—10 adatnál üres karika, 10-nél több adatnál kereszt jelet kapnak.

A pontfelhő súlypontos elhelyezkedése ad választ arra a kérdésre, hogy az adott erdőtársulásban a kérdéses fafaj hány termőhelyi osztályt ölel fel.

A súlypontos elhelyezkedéstől eltérő, ez alatt és fölött található értékek minden esetben egyedi elbírálás alá esnek.

Amint már a fentiekben ismertettem, az Lf országos szórásmezejét helyi biológiai felsőmagassági szórásmezővel helyettesítettem.

A szórásmező megszerkesztése a következőképpen történt: A z Lf átlagmagassági szórásmezejének két határsora rendelkezésemre állt

dr. Magyar J. nyomán (1). A két határsor birtokában a szerző mértani halad-ványos módszerével (3a) a mező 10 Tho.-ra való bontását elvégeztem.

A z átlagmagassági szórásmező birtokában dr. Tuskó L. (8) által ismertetett módszer alapján felhordtam az átlagmasság függvényében a biológiai felsőmagas­sági értékeket, egybefoglalva a II—V. termőhelyi osztályt és a V I — X . termő­helyi osztályt (I. ábra).

(A kevés adat nem tette lehetővé, hogy Tho.-onként végezzem a szerkesz­tést.)

A szerkesztésnél 1759 átlagmagassági és 273 biológiai felsőmagassági érték került felhordásra.

Page 3: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

A továbbiakban a II—IV-ik termőhelyi osztály adatait felölelő görbe segít­ségével szerkesztettem meg a felsőmagassági szórásmező felső határgörbéjét, a V I — X - i k termőhelyi osztályt összefoglaló görbe adataival az alsó határgörbét.

r / — r

• • /

r / • *

f II > r t o f H

I. ábra: Várisi hegyvidék tájrészlete: a Lf biológiai felsőmagassági értékei az átlagmagasság függvényében

A z idézett tanulmánnyal egybehangzóan (8) az Lf-nél még élesebben mutat­kozik a tétel, hogy az azonos átlagmagasságnak gyengébb termőhelyen nagyobb, jó termőhelyeken kisebb biológiai felsőmagassági érték felel meg,

* A z erdőtársulások biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezejének

megállapítása, a szórásmezőknek az országos szórásmezőbe való behelyezése, termőhelyi-osztályba sorolása, a ktT s és Lf növekedése alapján a következő: (Fafajonként a feldolgozásra kerülő próbaterületek száma: k t T s : 59, Lf: 60.)

1. Kocsánytalantölgy (sarj) A k t T s biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezeje az országos

szórásmezőbe (3) erdőtársulásonként az alábbiak szerint illeszkedik. a) Mészkerülő-tölgyes erdőtársulásban a k tT s biológiai felsőmagassági szó­

rásmezeje az országos szórásmező IV. és V . osztályában helyezkedik el (81 adat alapján).

b) Mészkerülő gyertyános-tölgyes erdőtársulásban a ktT« biológiai felső­magassági „termőhelyi" szórásmezeje az országos szórásmező III—IV-ik osztá­lyában helyezkedik el (105 adat).

73 évnél 13 m-es biológiai felsőmagassági érték az V . Tho.-ba került. Rész­letes vizsgálat megállapította, hogy sekély termőrétegű, kőkibúvásos kúpon he-

Page 4: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

l/a ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő l/b ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő tölgyes. A ktTs biológiai felsőmagassági gyertyános-tölgyes. A ktTs biológiai fel­értékeinek elhelyezkedése az országos bio- sőmagassági értékeinek elhelyezkedése az

lógiai felsőmagassági szórásmezőben országos biológiai felsőmagassági szórás­mezőben

l/e ábra. Várisi hegyvidék, gyertyános kocsánytalantölgyes. A ktTs biológiai felsőmagassági értékeinek elhelyezkedése az országos biológiai felsőmagassági szö-

rásmezőben

lyezkedik el a próbatér , az é r tékcsökkenésnek tehát a sekély te rmőré teg az okozó ja .

II. Tho . -ba 59 és 60 évnél 19 m-es b io lógia i fe lsőmagassági érték kerül. A két p róba té r m é l y t e rmőré tegű talajon áll. Erőtel jes növekedés t a m é l y talaj okozza .

Page 5: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

Meg kell jegyezni, hogy az átlagot képviselő próbaterek közepes termő-rétegvastagságú talajokon állnak.

c) Gyertyános kocsánytalan-tölgyes a k t T s biológiai felsőmagassági szórás­mezeje az országos szórásmező II—IH-ik Tho.-ban helyezkedik el (121 adat).

Két esetben, 74 évnél a biológiai felsőmagassági érték 15 m, tehát a pontok a IV. Tho.-ban fekszenek.

A z értékcsökkenés oka a közepes termőrétegvastagság és a száradékony, erősen savanyú barna erdőtalaj.

A z átlagot képviselő próbaterületek mély termőrétegvastagságúak.

2. Lucfenyő

Az országos felsőmagassági szórásmező hiányában a társulások a soproni szórásmezőben kerülnek vizsgálatra. A z országos átlagmagassági szórásmezőhöz viszonyítva, a Várisi hegyvidék tájrészlet (47b) felsőmagassági szórásmező felső határgörbéje egy osztállyal, az alsó határgörbe két osztállyal feljebb húzódik. ( A z országos átlagmagassági szórásmező két határgöbéjét szaggatott vonallal rajzoltam az ábrán.)

a) Mészkerülő-tölgyes, az Lf biológiai felsőmagassági szórásmezeje a Várisi hegyvidék biológiai felsőmagassági szórásmezejében VI. , VII. , VIII. Tho.-ban helyezkedik el (43 adat).

A z átlagtól eltérést ad az V. Tho.-ban fekvő 19 m-es magassági érték, 58 évnél. A z erőteljes növekedést mély pseudoglejes talaj okozta.

b) Mészkerülő gyertyános-tölgyesben az Lf biológiai felsőmagassági szórás-

H m

Utfa

2/a ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő tölgyes. A Lf biológiai felsőmagassági értékeinek elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szórásmezejében.

H m

2/b ábra. Várisi hegyvidék, mészkerülő gyertyános-tölgyes. A. Lf biológiai felső­magassági értékének elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szórás­

mezejében

Page 6: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

2/c. ábra. Várisi hegyvidék, gyertyános kocsánytalantölgyes. A Lf biológiai fel­sőmagassági értékeinek elhelyezkedése a tájrészlet biológiai felsőmagassági szó­rásmezejében.

mezeje, a Várisi hegyvidék szórásmezejében az V., Vl-ik Tho.-t foglalja el (61 adat).

43 évnél 12 m-es magasságot Ny-i kitettséggel; 60 évnél 13 m-es magas­ságot a száradásra hajlamos homokos szövetű talajjal magyarázzuk.

c) Gyertyános kocsánytalan-tölgyesben az Lf biológiai felsőmagassági szó­rásmezeje a Várisi hegyvidék szórásmezejében a IV., V., VI. Tho.-t foglalja el (148 adat).

65 évnél 15 m-es magasság a VII. Tho.-ban fekszik. 50 évnél 11 m-es magas­sági érték a IX. Tho.-ban van. Mindkét érték száraz, D.-kitettségű próbatérről származik.

összefoglalás

A vizsgáit fafajok termőhelyi osztályát erdőtársulásonként a táblázat tartalmazza.

A vizsgált fafajok termőhelyi osztálya erdőtársulásonként

Erdőtársulás Fafaj : k t T s Lf

termőhelyi osztályok (Tho.)

Gyertyános kocsánytalan tölgyes Mészkerülő gyertyános tölgyes . . Mészkerülő tölgyes

II .—II. I I I — I V . I V . — V .

IV .—V' .—VI . V . — V I .

V I . — V I I .

Page 7: Erdőtársulások biológiai felsőmagassági (termőhelyi)erdeszetilapok.oszk.hu/00479/pdf/EL_1965_04_161-167.pdfszámszerűen az adott termőhelyen álló állomány pillanatnyi

A z erdőtársulásokban a k t T s és Lf a biológiai felsőrnagassági értékek alap­ján 2—3 termőhelyi osztályt foglalnak el. Jellemző, hogy a mészkerülő gyertyá­nos-tölgyeseknek nincs önálló termőhelyi szórásmezeje.

Mint átmeneti társulás a mészkerülő-tölgyesek és a gyertyános-kocsányta-lantölgyesek között egy vagy két termőhelyi osztályt ölel fel.

Ezek egyike megegyezik a gyertyános-kocsánytalantölgyes a lsó Tho.-val, másik a mészkerülő-tölgyesek felső termőhelyi osztályával esik össze.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az egyes fafajok termőhelyi szórás­mezejének esetleges összehasonlításakor erdőtársuláson belül n e m szabad m e g ­feledkezni arról, hogy az egyes fafajok azonos korban, azonos termőhelyi osztály­ban faji jellegüknél fogva különböző fatömegét hoznak.

Amint az ábrákon látható, az országos szórásmezőben az egyes fafajok pont­felhőjének egyes pontjai a súlypontos elhelyezkedéstől eltérnek. A z eltérések választ adnak arra vonatkozóan, hogy az adott fafaj növekedésére melyik termő­helyi tényező változása hat legerélyesebben.

Így a ktT-nél a termőrétegvastagság, Lf-nél a kitettség, a talaj vízgazdál­kodása.

Ezen megállapítások a növekedési viszonyok értékelésénél a termőhelyi tényezők vizsgálatának szükségességét hangsúlyozzák.

A társulások biológiai felsőmagassági „termőhelyi" szórásmezejének meg­szerkesztése és az országos szórásmezőbe belehelyezése, vagyis a Tho.-ba soro­lása, a társulások termőképessége meghatározásának első lépése.

Irodalom. Magyar János: 1. Erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyveseink átlagmagas­sági (termőhelyi) szórásmezeje. A z Erdő 1961. X . évf. 11—15. old. — Erdei- és fekete­fenyveseink magassági-termőihelyi osztályozó mércéje. A z Erdő. 1961. X . évf. 479—88.— 3. Ujabb vizsgálati eredmények fafajaink termőhelyi szórásmezejének ismeretéhez. 1964. Tud. Ülésszak, előad. — 3a. Egyszerű eljárás a termőhelyi osztályoknak arányos különbségekkel való alakítására. Erdészeti lapok. 1938. 4. sz. — Danszky István: 4. I. Nyugatdunántúl erdőgazdasági tájcsoport. Magyarország erdőgazdasági tájainak erdő­felújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. 1963. 443. old. — Majer Antal: 5. Erdő-és termőhelytipológiai útmutató. 1962. 16. old. — Pallay Mária: 6. A soproni hegy­vidék Melica u. gyertyános-kocsánytalan tölgyesei. A z Erdő. 1961. 434. old. — 7. A talaj törmeléktartalmának hatása a faállományaink növekedésére. A z Erdő 1963. 273. old. — Tuskó László: 8. Vörösfenyő-állományaink felsőmagassági szórásmezeje. A z Erdő. 1964. 325. old.

nan/iau M.: B H O J l O r H M E C K A H B b I C O T A J I E C H b l X COOEUJECTB. n p H uHcppc-BOM onpeneJieHHH ripoAyKTHBHOCTH jiecHbix c o o ö m e c T B nepBMjvi m a r o M nBnnercn 3aHnaneHHe

c o o ö m e c T B rjiaBHbix ApeBecHbix n o p o A B Knaccbi Ö O H H T C T O B . A B T O P B O A H O M paüOHe H3MepHJi ŐHOjiorHMeCKVio B e p x H y i o BbicoTy ApeBecHbix nopoA B X O A H I H H X B cocTaB AyöoBbix j iecHbix cooőmecTB H , nonyHeHHC-e Ha O C H O B C 3 T H X H3MepeHHH noj ie pacceHBaHHfl noMecTHJi B noj ie pacceHBaHHH B Macurraöe BceH CTpaHbi. 3 T H M O H o n p e -AeJlHJl aKTyajlbHyK) npOAyKTHBHOCTb. 3TO flBJTHeTCfl HCXOAHbIM AAH OnpeAeAeHHH nOTeHUHajlbHOH npOAVKTHB-HOCTH AaHHOrO MeCT0np0H3paCTaHHH.

Pallay, M.: D A S S T R E U U N G S F E L D D E R B I O L O G I S C H E N O B E R H Ö H E V O N W A L D G E S E L L -S C H A F T E N .

Z u r z a h l e n m á s s i g e n B e s t i m m u n g d e r P r o d u k t i v i t a t d e r W a l d g e s e l l s c h a f t e n s o l l e n z u e r s t d i e H a u p t b a u m a r t e n d e r G e s e l l s c h a i t e n i n E r t r a g s k l a s s e n e i n g e r e i h t w e r d e n . V e r f a s s e r m a s s i n e i n e m T e i l b e z i r k d i e b i o l o g i s c h e O b e r h ö h e d e r b e s t a n d e s b i l d e n d e n B a u m a r t e n d e r E i c h e n w a l d -g e s e l l s c h a f t e n u n d g l i e d e r t e d a s s o e r m i t t e l t e S t r e u u n g s f e l d i n d a s S t r e u u n g s f e l d d e s L a n d e s e i n . D a d u r c h k o n n t e d i e a k t u e l l e E r t r a g s f á h i g k e i t f e s t g e s t e l l t w e r d e n . D i e s b ű d e t e i n e n A u s -g a n g s p u n k t z u r B e s t i m m u n g d e r p o t e n z i e l l e n E r t r a g s f á h i g k e i t d e s g e g e b e n e n S t a n d o r t s .

A Revista Padurilor 1964. évi számában Bakos V. ismerteti Szodfridt István­nak „A gönyüi óriásnyár nyesési kísérlet néhány tapasztalata" c. cikkét (Az Erdő, 1964. 6. sz.). A tartalmi ismertetés után megállapítja, hogy a cikk igen hasznos tanul­ságokkal szolgál, sok j ó egyéni meglátást tartalmaz, s kiemeli azon érdemét, hogy rövidlejáratú kísérlet eredménye. Ref.: Nagy Gézáné.