1
Hegedüs József
Önkormányzatok finanszírozása
Urbanista szakírányú továbbképző tanfolyam
2011 szeptember 26-28
Kormányzati szintek közötti
kapcsolat -- alapösszefüggések
az állam és a magánszektor közötti
feladatmegosztás
államon belüli, kormányzati szintek
közötti feladatmegosztás
DE: a gazdaság/társadalom különböző
szektorainak működési logikája
különbözik egymástól VÁROSKUTATÁS KFT 2
2
Kormányzatközi kapcsolatok
vizsgálata Közgazdaságtudomány (public
economics)
Richard Musgrave, Wallace E. Oates, Roy
Bahl, Charles E. McLure Jr., jorge Martinez-
Vazquez
Szociológia, politikatudomány (fiskális
szociológia)
Joseph Schumpeter, Franz Oppenheimer,
Werner Sombart, and Gustav (von)
Schmoller.
VÁROSKUTATÁS KFT 3
VÁROSKUTATÁS KFT 4
Decentralizáció típusai és formái
Típusok
– Politikai
– Pénzügyi
– Adminisztratív
Formák
– Dekoncentráció
– Funkciók delegálása
– Politikai decentralizáció
3
VÁROSKUTATÁS KFT 5
Négy „pillér” (Bird, 2000):
– Kiadások, feladatok
– Bevételek
– Transzferek
– Hitelek
Kormányzat különböző szintjei közötti
kacsolatok alapjai
6
Jo
gi, p
olit
ika
i
ke
rete
k
Kiadások/
feladatok
megosztása
Jövedelemek/
bevételek
megosztása
Pénzügyi
irányítás (helyi
költségvetés)
Szektor elemzés
Saját bevételek
Transzferek
Hitelezés
Pénzügyi/költségvetés decentralizáció: elmélet és gyakorlat
Nagyvárosok,
Budapest
La
ká
s
sze
kto
r
Területi
egyenlőtlenségekGazdaságfejlesztés,
vagyongazdálkodás
Víz
ga
zd
ál
ko
dá
s
Szo
ciá
lis
sze
kto
r
4
Decentralizációs vita –
közgazdasági érvek
Makrógazdasági hatások
– Paul Bernd Spahn: fiskális és monetáris
politika szétválaszthatósága
Erőforrás allokáció
– Preferenciák – de csak magasabb
fejlettségi szinten (Prud’homme)
– Szakértelem hiánya
– Költségek és hasznok
összekapcsolódjanak VÁROSKUTATÁS KFT 7
Decentralizációs vita – társadalmi
érvek
Egyenlőség/egyenlőtlenség
– Növeli az egyenlőtlenségeket, a kérdés a
kiegyenlítő mechanizmusok hatékonysága
– Alapszolgáltatások biztosítása -- kritérium
VÁROSKUTATÁS KFT 8
5
Decentralizációs vita – politikai
érvek
Demokratikus részvétel, szubszidiaritás
elve
Erkölcsi kockázat (puha költségvetési
korlát)
Elszámoltathatóság
Korrupció
VÁROSKUTATÁS KFT 9
Decentralizációs folyamat
A decentralizáció mögötti politikai erők
Gazdasági növekedés, hatékonyabb állam
(post-jóléti állam)
Politikai váltás – Kelet-Európa, Törökország
(EU csatlakozás) Indonézia
Nemzeti egység: Afrika (Etiopia)
Demokratikus követelés: Dél-Amerika
DE: intézményi, kulturális és történelmi háttér
VÁROSKUTATÁS KFT 10
6
Asszimmetrikus decentralizáció
Decentralizáció – politikai folyamat:
hatalommegosztás különböző területi
egységeket képviselő politikai erők
között
Példák: Macedonia, Spanyolország,
Oroszország, stb.
VÁROSKUTATÁS KFT 11
Önkormányzati rendszerek:
Európa Föderális
– Ausztria
– Belgium
– Németország
Regionalizált unitárius – Olaszország
– Franciaország
– Spanyolország
– Anglia
Decentralizált unitárius – Dánia
– Finnország
– Hollandia
– Svédország
Központosított unitárius – Görögország
– Irország
– Luxemburg
– Portugália
VÁROSKUTATÁS KFT 12
7
VÁROSKUTATÁS KFT
IDEÁLIS ÖNKORMÁNYZATI
SZABÁLYOZÁS ELVEI vertikális egyenlőtlenség kezelése:
– az önkormányzatok bevételi kapacitásait (nem a
tényleges bevételeit) veszi figyelembe
– elismeri kiadási szükségleteit (nem a tényleges
kiadásait)
horizontális egyenlőtlenségek: területi
kiegyenlítési módszerek
önkormányzati önállóság: kooperáció,
hatékonyság és szociális érzékenység
VÁROSKUTATÁS KFT 14
Az önkormányzati rendszer két
modellje: “választás helyi
preferenciák alapján” és “ügynökség”
Pénzügyi decentralizáció (choice
model) előnye: közszolgáltatások
hatékonyabb biztosítása
– feltételek: helyi adóztatási képesség és
kapacitás, önállóság a kiadások
meghatározásában és a feladatok
ellátásának megszervezésében, lakossági
képviselet (képviselők elszámoltathatósága
8
VÁROSKUTATÁS KFT
Önkormányzati rendszer
bevezetése -- Magyarország 1990
az állam szerepének változása:
privatizáció és decentralizáció (nyugat-
európai tapasztalatok)
decentralizáció: kiadások (27%) és
bevételek (9%) -- Nyugat-Európa: (37%
-- 29%)
elaprózódottság (méretgazdaságosság,
kooperáció jelentősége, és ennek
költségei)
VÁROSKUTATÁS KFT
Kormányzati politika változásai
ágazati politikák
– feladatok újrafogalmazása
– szektornak szánt források garantálása
pénzügyi kormányzat
– vagyon, kincstár
– kiegyenlítés, területfejlesztés
– adórendszer
9
VÁROSKUTATÁS KFT
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
decentralizáció problémái
térségi feladatok (középszint hiánya)
rendszerváltás (államháztartás reform)
és az önkormányzati szektor
vállalkozói önkormányzat versus
szolgáltató önkormányzat
VÁROSKUTATÁS KFT
Kooperáció nehézségei
önkormányzatok szétválása
megyék és megyeközpontok
város és környéke
főváros, kerületek és az agglomeráció
10
VÁROSKUTATÁS KFT 19
Az önkormányzati finanszírozási
rendszer kritikus elemei
A helyi szint alkalmazkodása
– a központi és helyi önkormányzatok kapcsolatait szabályzó
jogi keretek
– támogatási rendszer
Helyi bevételek szerepének növelése
Tőkeberuházások
– a helyi önkormányzatok és az EU támogatások
– a magánszektor beruházásait elősegítő szabályozási
keretek kialakítása
VÁROSKUTATÁS KFT 20
A feladatok megosztásának
elmélete (Musgrave)
Az állami feladatok három csoportja:
– Makrogazdaság (helyi szintű gazdaságpolitika: elszivárgás, deficit kezelésének technikái nicsenek meg helyben, stabilizációs politika)
– Jövedelem újraelosztás (egységes elvek, helyi szociális újraelosztás kérdőjelei)
– Erőforrás allokáció (helyi preferenciákhoz való alkalmazkodás)
11
VÁROSKUTATÁS KFT 21
Gazdasági hatékonyság: a szolgáltatásokat a lehető legkisebb költségek mellett kell biztosítani
Méltányosság: pénzügyi terhek kiegyenlítése
Politikai elszámoltathatóság
Adminisztratív hatékonyság: megfelelőség, kooperáció
Világos jogi szabályozás, átlátható és viszonylag stabil feladatmegosztás
Nincs „tökéletes megoldás”
Feladatok hatékony megosztásának
kritériumai
VÁROSKUTATÁS KFT 22
A feladatmegosztás tipikus
problémái
A jogi szabályozás ellentmondásai (ellátási színvonal, árak, díjak, kötelező és nem kötelező feladatok, stb.)
A hatékonysági kritérium hiánya: gazdasági veszteségek
A feladatmegosztás a különböző szintek között – tulajdon, működtetés (bérek, dologi kiadások)
– tőkeberuházás elválasztása a működtetéstől
12
VÁROSKUTATÁS KFT
A feladatmegosztás
következménye:
vertikális egyenlõtlenségek
horizontális egyenlõtlenségek
(minimális szolgáltatási szint-
problémája)
“spillover” hatás
VÁROSKUTATÁS KFT 24
A feladatellátás intézményi
formái
Önkörmányzati intézmény vagy a
polgármesteri hivatal
Más önkormányzat
Önkormányzati tulajdonú gazdasági
társaság (profit vagy non-profit)
Magántulajdonú társaság vagy non-
profit szervezet
13
Feladatrendszer I.
Két alapvető feladattípus: – Közszolgáltató (saját megoldásban, vagy kiszerződéssel)
– Közhatalmi (hatósági jogalkalmazás és jogalkotás)
Strukturálisan tagozódó feladat- és
hatáskörök – Gazdasági (helyi térségfejlesztés, munkahelyteremtés, helyi
infrastruktúra – ivóvíz, szennyvíz, hulladék, telefon, gáz, út,
köztisztaság, környezet)
– Humán szolgáltatások (óvoda, alsó- és középfokú oktatás, helyi
kulturális szolgáltatások, szociális és egészségügyi szolg.)
– Rendvédelem, tűzoltóság
Feladatrendszer II.
Kötelező feladatok – csak törvény írhat elő. Alapfeladatok az Ötv-ből (8.§ (1)bek.), továbbiak a szakmai törvényekből
– Településfejlesztés és –rendezés
– Környezetvédelem
– Lakásgazdálkodás
– Vízrendezés és elvezetés
– Csatornázás
– Köztemetők fenntartása
– Helyi közutak és közterületek fenntartása
– Helyi tömegközlekedés
– Köztisztaság és településtisztaság
– Óvoda, alapfokú nevelés, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás
– Közművelődés, sport
– Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása
– Egészséges életmód feltételeinek biztosítása
14
Feladatrendszer III. Önként vállalt feladatok – és vállalkozási tevékenység
Államigazgatási
– Jogalkalmazás (engedélyek, adatközlés, szankciók
stb.)
– Katasztrófa-elhárítás
– Kiszolgáló jellegű (pl. választások
A feladatmegoldás alternatív módjai:
– A közszolgáltatások szerződésbe adása (pl.
hulladékkezelés)
– Koncesszió
– Nonprofit szervezetek bevonása
– Privatizáció
VÁROSKUTATÁS KFT
Kormányzati politika változásai
ágazati politikák
– feladatok újrafogalmazása
– szektornak szánt források garantálása
pénzügyi kormányzat
– vagyon, kincstár
– kiegyenlítés
– helyi adók
15
A helyi önkormányzatok kiadási szerkezete
2005 2006
1. Folyó működési
kiadások
71,7 70,0
2. Felhalmozási és
tőke jellegű kiadások
18,7 21,0
3. Támogatások,
elvonások, egyéb
folyó átutalások
8,0 7,3
4. Egyéb kiadások 1,6 1,7
Összesen 100 100
A helyi önkormányzatok kiadásai funkciók szerint (%)
2006
A.) Állami működési funkciók 17,5
B.) Jóléti funkciók 68,0
Oktatás 28,4
Egészségügy 14,4
Társadalombiztosítási,
szociális és jóléti
11,2
Lakásügy, kommunális 9,0
Szabadidő, kultúra 4,9
C.) Gazdasági funkciók 13,1
D.) Funkciókba nem sorolhatók 1,4
16
Jövedelemek megosztása --
hatalommegosztás
A tényleges jövedelmek forrása:
– Adóbevételek
– Díjbevételek
– Vagyonból származó bevételek*
Normatív elmélet: mi az optimális
megosztás?
VÁROSKUTATÁS KFT 31
Normatív kritériumok Elszámoltathatóság
„Jövedelmezőség” – az adóbevétel
mennyire rugalmasan reagál az igényekre
Adó, mint a közszolgáltatások díjbevétele
Ne okozzon „torzítást”
Igazságos
Adminisztratív költségek
VÁROSKUTATÁS KFT 32
17
VÁROSKUTATÁS KFT
Bevételek megosztása és a
makrogazdasági összefüggések
Elméleti érv(Oates): pénzügyi és a fiskális politika nem választható el
A JM következményei
– rosszul strukturált bevételei szerkezet: “pazarlás” a kiadási oldalon
– kiegyenlítõ támogatás: gazdasági növekedés
– hitelekhez való könnyű hozzáférés: önkormányzati csõdök
VÁROSKUTATÁS KFT
Bevételek megosztása és a
jövedelem átcsoportosítás
Helyi szinten megvalósított jövedelem átcsoportosítás nem hatékony (mobilitás)
– progresszív adózás => gazdagok/adófizetõk menekülése
– bõkezû szociális programok => szegények beköltözése
Alapprobléma: a termelési tényezõk “viselkedése”
18
VÁROSKUTATÁS KFT
Bevételek megosztása és
erőforrás allokáció
Helyi szolgáltatások bevételeinek és
kiadásainak finanszírozása helyi
döntésnek kell lennie
– a költségvetés helyi prefernciákhoz való
igazítása
– az önkormányzati adók és a fizetési
hajlandóság
– kiadások hatékonyabb ellenörzése
VÁROSKUTATÁS KFT
Helyi bevételek versus
transzferek
Helyi bevételek és transzferek közötti
átfedés
– díjbevételek: ki határozza meg a díjakat?
– megosztott adók: ki határozza meg azz
adóalapot és a megosztási rátá
– hitelek: ki engedélyezi
Helyi adó: adófajta, adóalap, adóráta,
adminisztráció helyi döntési körben
19
VÁROSKUTATÁS KFT 37
A jövedelmek megosztásának módjai
Teljes önálló adóztatási jog, és adóügyi apparátus
Adó alap, vagy az adómérték meghatározásának lehetősége
Pótadó, kiegészítő adó
Megosztott adó
Bevételek megosztása, nem az adóbevétel eredet alapján
Magas fokú önállóság
Kevés önállóság
A magyar államháztartási rendszer
Központi kormányzat
Elkülönített
állami pénzalapok
Társadalombiztosítás
Helyi önkormányzatok
központi szint =
állami költségvetés
(amelyben a központi
költségvetés a fő, a többi
a mellékköltségvetés)
helyi szint
20
Az államháztartási rendszer belső arányai
ÁÁ
53%
24%
2%
21%
Központi kormányzat
Társadalombiztosítás
Elkülönített állami
pénzalapok
Helyi önkormányzatok
Államháztartás belső arányai (2002)
VÁROSKUTATÁS KFT 40
Saját bevétel
31%
Saját bevételek
Egyéb
bevételek
7%
Helyi adók
15%
Térítési díjak
9%
Vagyoni típusú
(ingatlan) adók
2%
Kommunális
adók
0,5% Üzleti típusú
(iparűzési)
adó
12,5%
Forrás: PM (Rozsi Judit
előadás, 2007)
21
Helyi adók (2007)
VÁROSKUTATÁS KFT 41
Építmény adó; 68%
Telekadó; 8%
kommunális - magánszemél
y; 13%
kommunális - vállalkozók;
2%
Idegenforgalmi - tartozkodási idő alapján;
7%
Idegenforgalmi - üdülőépület
után; 2%
Md Ft %
Helyi iparűzési adó 425 84,3%
Egyéb helyi adók 79,2 15,7%
VÁROSKUTATÁS KFT
HELYI ADÓK
helyi adók típusai
elszámoltathatóság problémája
iparűzési adó:
– legdinamikusabb
– torzítások (egyenlőtlen)
– szétválások egyik oka
– “adóverseny” területfejlesztés
– változások és lobbyk
22
VÁROSKUTATÁS KFT 43
Helyi adózás szerepe
Önkormányzatok elszámoltathatósága: cél a
helyi adók növelése
1990-es helyi adó törvény:
– Helyi iparűzési adó
– Építményadó
– Telekadó
– Magánszemélyek kommunális adója
– Vállalkozók kommunális adója
– Idegenforgalmi adó
VÁROSKUTATÁS KFT 44
Tények: helyi adóbók szerepe – adóbevételek a
GDP %-ában
-
0,20
0,40
0,60
0,80
1,00
1,20
1,40
1,60
1,80
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
helyi iparűzési adó
egyéb helyi adók
23
VÁROSKUTATÁS KFT 45
Kormányzat törekvései
Ösztönözni a helyi adó bevételek
növelésére: első évek tapasztalatai
Önkormányzatok közötti egyenlőtlenség
kezelése
Önkormányzati finanszírozás korrekciói:
– Vagyonbevételek
– Helyi adó bevételek feletti kontrol
VÁROSKUTATÁS KFT 46
Egy főre jutó iparűzési
adóbevétel, 1998-ban, ezer Ft
49
31
13
0
10
20
30
40
50
Budapest Városok Községek
24
VÁROSKUTATÁS KFT 47
Helyi adóbevételek a teljes bevétel %-
ban településtípusonként
1,7
9,6
26,0
1,7
8,4
14,0
1,9
4,4
7,0
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
1991 1997 2004
Budapest
Városok
Községek
VÁROSKUTATÁS KFT 48
Önkormányzatok törekvései
Lakossági adók minimalizálása
(inkább díjak)
Helyi gazdaságfejlesztés segítése
Helyi bevételek növelése: kényszer
vagy választás
25
VÁROSKUTATÁS KFT 49
Decentralizáció és a szolgáltatási
díjak meghatározása
Melyik szint dönt?
– Ellenőrzés (pl. energia)
– Közös felelősség (közlekedési díjak)
– Helyi vagy központi
Mi az eljárás?
– Ki készíti elő
– Ellenőrzés (kapacitás)
Helyi önkormányzatok költségvetése
Saját bevételek
helyi adók,
használati díjak,
vagyonhasznosítási bevételek,
Átengedett központi adók
Normatív központi támogatás
működésre
Nem normatív központi
támogatás működésre
Egészségbiztosítási Alap
Fejlesztési támogatások
(központi költségvetés+
EU)
Pénzátadások költségvetési
szektoron kívülről
Közoktatás
Egészségügy
Település fenntartás, kommunális szolgáltatások
Igazgatás
Környezetvédelem
Lakásgazdálkodás
Bevételek Kiadások
26
Önkormányzat bevételei – költségvetési
szemléletben Saját folyó bevételek (intézményi bevételek, adók, illetékek,
osztalékok, kamatbevételek, egyéb bevételek)
Átengedett bevételek (gépjárműadó 100 %-a; szja 40 %: 10 % helyben maradó, ~ 23 % normatívan elosztott, ~ 7 % kiegyenlítő; termőföld bérbeadása 100% -- 2008?)
Költségvetési támogatások (normatív hozzájárulás, normatív kötött felhasználású támogatás, színházi támogatás, központosított előirányzatok, működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, fejlesztési célú támogatások)
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (vagyontárgyak értékesítése, privatizációs bevételek, fejlesztési célra átvett pénzeszközök)
Államháztartáson belül, ill. kívülről származó pénzeszközök (OEP átutalások; lakosság ill. vállalkozás közmű hozzájárulásai)
VÁROSKUTATÁS KFT 51
VÁROSKUTATÁS KFT 52
Az önkormányzatok bevételeinek
szerkezete, 2007
Saját bevétel
31%
Átengedett
adók
19% (7%)
TB támogatás
12%
Állami
támogatás
34% (46%)
Hitel, kötvény
4%
Forrás: PM (Rozsi Judit előadás, 2007)
27
VÁROSKUTATÁS KFT 53
Átengedett adók
Gépjármű
adó
2%Illeték
2%
SZJA
15%
(3%)
Áten-
gedett
adók
19%
(7%)
Forrás: PM (Rozsi Judit
előadás, 2007)
VÁROSKUTATÁS KFT 54
BEVÉTELEK
millió Ft % millió Ft %
Saját folyó bevételek 509 363,3 29,8% 1 086 533,7 33,1%
Ebből: Helyi adók 221 766,4 13,0% 566 251,5 17,2%
Illetékek 29 079,1 1,7% 58 370,5 1,8%
Átengedett bevételek 257 088,2 15,0% 703 390,7 21,4%
Ebből: Személyi jövedelemadó 242 309,0 14,2% 639 501,0 19,5%
Támogatásértékű működési bevétel 280 238,4 0,2 389 751,3 11,9%
Ebből: Egészségbiztosítási Alaptól
átvett pénzeszközök 230 935,0 0,1 317 445,7 9,7%
Saját felhalmozási és tőke jellegű bevételek 146 457,7 8,6% 116 604,5 3,6%
Támogatásértékű felhalmozási bevétel,
EU támogatásokkal együtt34 099,0 2,0% 160 211,4 4,9%
Állami hozzájárulások és támogatások 428 816,9 25,1% 668 950,9 20,4%
Hitel és értékpapír műveletek nélküli bevételek
összesen1 656 063,5 96,8% 3 125 442,5 95,2%
Hitel és értékpapír műveletek bevételei 54 811,0 3,2% 159 002,2 4,8%
Tárgyévi bevételek összesen 1 710 874,5 100,0% 3 284 444,7 100,0%
Állami támogatás és SZJA együtt: 671 125,9 39,2% 1 308 451,9 39,8%
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI MÉRLEGE
2000. évi
teljesítés
2009. évi
teljesítés
28
VÁROSKUTATÁS KFT 55
A kormányzatközi transzferek
gazdasági indokai
vertikális egyenlőtlenségek
horizontális egyenlőtlenségek
(minimális szolgáltatási szint)
“spillover” hatás
VÁROSKUTATÁS KFT 56
A támogatások típusai
Felhasználási kötöttség: szabadon
felhasználható, blokk, kötött
Kiegészítő vagy egyösszegű
Zárt végű, nyitott végű
Képlet alapján vagy ad hoc
Költségtérítő vagy nem
29
VÁROSKUTATÁS KFT
Támogatások típusai. Source: Bailey, 1999
Támogatások
Felhasználási kötöttség
nélkül
Kötött támogatások
Egyösszegű
támogatás
Helyi
hozzájáruláshoz
kötött támogatás
Költség-
megosztott
Egyösszegű
célhoz kötött
Zárt végű
Nyitott végű
Zárt végű
Nyitott végű
VÁROSKUTATÁS KFT 58
A támogatások tipológiája Forrás: Bahl-Lihn,1992
Az elosztás
módszere A támogatás teljes nagyságának (total pool) meghatározása
A jogosultság
meghatározása
Az adó
meghatározott
része
Ad hoc
meghatározás
Költségek
meghatározott
részének
megtérítése
Az adóbevétel
eredete alapján A
Képlet B F
A költségek
részleges vagy
teljes megtérítése
C G K
Ad hoc D H
30
VÁROSKUTATÁS KFT 59
Hatékony támogatási rendszer
kritériumai
a feladatok ellátásához elegendő
jövedelmek kerüljenek az
önkormányzatokhoz
helyi adó bevételeket ne helyettesítse
helyi kiadási kontroll
egyenlőtlenség
átlátható és stabil
VÁROSKUTATÁS KFT
Támogatások – Szolgáltatást igénybevevők számától függő
támogatás
– Kapacitástól függő támogatás
– Bevételt kiegészítő támogatás
– Szükségletet befolyásoló képlet alapján • egyszerű
• bonyolult
– Felhasználási kötöttség
– Beruházási támogatás • kiegészítő
• Nem-kiegészítő
• Puha hitelek
– „Átmenő” támogatások
31
VÁROSKUTATÁS KFT
Transzferek problémái
Típusai: formula (egyszerű és bonyolult),
kiegészítő, ellátottak után
Felhasználási kötöttségek
Szabályozás: normatívák száma
Szektor törekvések (szociálpolitika, oktatás,
lakás)
Kiszámíthatóság, torzítások
Szervezeti közvetítés (ösztönzések)
VÁROSKUTATÁS KFT 62
Az önkormányzati hitelezés
szabályozása
Az önkormányzati hitelek szerepének növekedése 1994 előtt
Szabályozás
– Bankválasztás
– Hitel korlát -- 1995 Költségvetési év
– Kincstár – 1996 Január
– Adósságrendezési törvény – 1996 április
– Kötvénykibocsátás, auditálás
32
VÁROSKUTATÁS KFT 63
Az önkormányzati feladatellátás szervezeti struktúrája
Szabályozott
magáncégek Helyi önkormányzat
Polgármesteri Költségvetési ...............
Hivatal szervek
(iskolák, könyvtár...)
Önkormányzati
tulajdonú
cégek
C1 P4P3P2P1C3C2
költségvetésen belüli költségvetésen kívüli (A)
C - Önkormányzati tulajdonú cégek (25%-nál nagyobb tulajdon)
P - Magáncégek
költségvetésen kívüli (B)
Városkutatás Kft 64
Nagyságrendi becslés, 2000,2005
2000 2000 2005 2005
milliárd
Ft
%-ban milliárd
Ft
%-ban
Önkormányzat költségvetési kiadások (GFS) 1651 82,3% 2972 80,5%
Önkormányzati gazdasági társaságok árbevétele (10 kiememelt területen)231 11,5% 435 11,8%
Önkormányzati Kht-ék – becsült nem önkormányzatoktól származó árbevétele125 6,2% 282,7 7,7%
Összesen 2007 100,0% 3689,7 100,0%
GDP %-ában 14,8% 15,7%
33
VÁROSKUTATÁS KFT 65
Szerkezet -- 2005
Az adatok forrása az APEH, a tíz szolgáltatási terület TEÁOR, de nincs benne pl. a kulturális szféra (TV, Rádió; stb) vagy a fürdők
Non-profit statisztika: csak az önkormányzati alapítású kht-ék vannak benne
80%
12%8%
Önkormányzat
költségvetési kiadások
(GFS)
Önkormányzati
gazdasági társaságok
árbevétele (10
kiememelt területen)
Önkormányzati Kht-ék –
becsült nem
önkormányzatoktól
származó árbevétele
VÁROSKUTATÁS KFT 66
A költségvetésen kívüli hitelek
Önkormányzati tulajdonú vállalatok
hitelei
– Döntési mechanizmus
– Motivációk
– Ellenőrzés
Garanciavállalás
34
VÁROSKUTATÁS KFT 67
Hitelfelvétel okai
A likviditási hitelek és a hosszú távú hitelek
kapcsolata
Választási ciklusok mechanizmusa
Fejlesztések
– Központi programok érdekek és ellenérdekek (pl.
megyei jogú városok vízügyi programja)
– Privatizáció, mint a fejlesztés alternatívája
VÁROSKUTATÁS KFT 68
Hitelfelvétel formája?
Hitel vagy kötvény?
– Melyik az olcsóbb?
– Rugalmasság?
Bank kiválasztása?
– EBRD stb.
– Van-e választási lehetőség?
– Számlavezető bank és nem számlavezető bank?
– Ki dönt?
35
VÁROSKUTATÁS KFT 69
Hitelkonstrukció
Projekt hitel vagy általános hitel
Forint vagy deviza
– Árfolyam kockázat kezelése
Garanciák, jelzálog
VÁROSKUTATÁS KFT 70
Az önkormányzatok előre „nem
látható” kötelezettségeinek
(contingent liabalities) problémája Látható kötelezettségek
– adósságok
– szerződések
A nem látható kötelezettségek (a pontosan nem definiált felelősségek)
– Tömegközlekedés és korházak
– PPP: állami és magán közös vállalkozások
36
Önkormányzati hitelek és
kötvénykibocsátások (2008)
VÁROSKUTATÁS KFT 71
Önkormányzat típusokHosszú lejáratú
kölcsönök
Fejlesztési célú
kötvény-
kibocsátás
Beruházási és
fejlesztési célú
hitelek
Egyéb hosszú
lejáratú hitelek
Hosszú lejáratú
kötelezettségek
összesen
Önkormányzatok
száma
Főváros 0 0 140 639 400 141 039 1
Fővárosi kerület 443 34 815 27 160 8 271 70 688 23
Megye 1 382 96 844 10 145 839 109 210 19
Megyei jogú megyeszékhely város 15 68 354 103 415 11 701 183 486 18
Megyei jogú nem m.sz. város 0 29 734 11 398 2 41 134 5
Egyéb város 2 514 186 827 71 310 11 859 272 509 282
Nagyközség 52 13 710 5 769 982 20 512 140
Község 287 11 536 29 878 11 135 52 835 2 706
Önkormányzatok összesen 4 693 441 819 399 810 47 485 893 807 3 367
399 714 92 674 891 413 3 194
Egy főre jutó adósság ezer Ft/fő
VÁROSKUTATÁS KFT 72
A megyei jogú városok hitelállománya az
éves költségvetés százalékában (2001)
0% 1% 3% 3% 3% 4% 4%7% 8% 9% 9% 9% 10%
12% 13%13%13%16%
21%
34%
10%
0%5%
10%15%20%25%30%35%40%
Győr
Zala
egers
zeg
Szekszárd
Pécs
Sopro
n
Dunaújv
áro
s
Nagykaniz
sa
Debre
cen
Szoln
ok
Mis
kolc
Tata
bánya
Hódm
ezővásárh
ely
Kecskem
ét
Békéscsaba
Veszpré
m
Szom
bath
ely
Kaposvár
Nyír
egyháza
Szeged
Salg
óta
rján
Avera
ge
37
VÁROSKUTATÁS KFT 73
Gyenge városok problémája: a
bevételek összetétele
Székesfehérvár
63%
29%
7%
Forrás: ÁSZ, 2004
Salgótarján
44%
36%
20%
Saját bevétel
Támogatások
Hitelek