Szerda, 1977. november 16. 5

A címzett ismeretlen A minap történt: a fele- taxit sem talált, nehéz cso.

ség egyhetes távollét után magokkal, keservesen hosz-— jó előre — táviratot szú utazás után esett bevé-adott fel a férjének, amely- gül lakása a j ta ján . Majd ben jelezte, hogy mikor, „biztos nem nézted meg a melyik vonattal is érkezik postaládát" bevezetéssel egy pontosan. A táviratblanket- kis családi perpatvar kezdő-tát a kelleténél is gondo- dött, s csak nehezen állt sabban, olvashatóbban töl- helyre új ra a béke. tötte ki, hogy ú j lakótelepi lakásukhoz minden nehéz-ség nélkül odataláljon a postás. Azaz: ahol a cím-zett neve, címe szerepelt, oda nyomtatott betűkkel a fé r j nevét és lakáscímét ír- BE&ITHE TETLEN

Két nappal később a fel-adó, azaz a feleség kapott egy táviratot. Ebben közöl-ték vele, hogy az X. Y.-nak küldött TAAVIRAT KEEZ-

CIM-ta. A feladó neve és pontos ZETT ISMERETLEN, címe megjelölés alá pedig Néha az ember kénytelen a saját neve és ugyanaz a rádöbbenni arra, hogy a sa-cím került. já t lakásában nem is

A jelzett időpontban a f e - olyan biztos hogy ő maga leség meg is érkezett. Az lakik, állomáson nem várta senki, F. K.

I r o d a l o m t ö r t é n e t i g é p p e n aktuális

fiola Megjelent a József Attila

Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszéké-nek ú j Actája. A terjedel-mes kiadványban Csukás Ist . ván a századvégi és a szá-zadforduló egyik legjelentő-sebb szlovák írójának, Sve-tozar Húrban Vajanskynak magyarságképét elemzi. Vö-rös László a tükrözés kate-góriájáról ír Marx filozófiá-jában, Sipka Sándor tanul-mányának címe: Beöthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban, Ba-ranyai Zsolt Naturalista szemlélet és szecessziós kom-pozíció — Szigeti Lajos: Jó-zsef Attila Kosztolányi-bíró. latának lírai fedezete címmel publikál; Scheiber Sándor, Zsoldos Jenő és Katona Z. Ferenc pedig Mikszáth Kál-mán levelezéséból ad közre érdekes dokumentumokat.

Kiállítási napló

Dokumentumok egy faluról és egy kertről

ü n n i f á s G S l M S f U l *

Talán az első pillantásra is érthető, miféle a kapcsolat a cim két szava között. Hiszen, ha reggel, másodpercre ki-számított rohanásunkban nem férünk fel a buszra, késest pecsétel a bélyegző a gyárkapuban, s hiába védekezünk a csúcsforgalommal. Vagy délután, hazafelé• menet, ha útba ejtjük az ABC-áruházat, intézni valónk van még az OTP-nél és az óvodába, bölcsődébe is időre kell menni a gyere-kekért, bizony előfordul, hogy legszívesebben taxival men-nénk, nehogy ferde szemmel nézzenek ránk a gondozónők... A munkaidő kezdete és véne felgyorsítja napi teendőink tem-póját, s az igyekezetben még arra is gondolnunk kell. hogy a buszt elérjük-e még, vagy hogy sok csomagunk lévén, ké-nyelmesebb lenne tán villamosoznunk...

Két szabadkai képzőművész jelentkezik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. A két testvérváros kap-csolatainak keretében mulatja be alkotásalt a szegedi kö-zönségnek Dudás Antal festőművész és Ivan Jandric ke-ramikusművész. Közösen rendezett szabadkai tárlatuk anyagát vasárnaptól Szegeden láthatjuk.

Két egyívású, de merőben eltérő alkatú művésszel is-merkedhetünk meg, akiket mégis összeköt egyfajta va-lóságszemlélet, egyfajta nosz-talgikus látásmód. Termé-szetesen meghatározza mun-kásságukat a választott és művelt műfa j — a táblakép, illetve a plasztikus kerámia. Mindketten nagyon egységes anyaggal jelentkeztek. Dudás Antal a vajdasági falu nosz-talgíkus-dokumentalista fel-dolgozására vállalkozott, Ivan Jandric pedig szellemes plasztikai ötletének, kiteljesí-téséhez még címet is mellé-kelt: Csodálatos növények kertje.

Dudás Antal erőteljes szá-lakkal kötődik gyermekkora falujahoz. Sétát tesz bölcső-helye körül, s festőszerszá-maival regisztrálja a szere-tett ölelésnyi világot, emlé-keinek megszépítő erejével, lírai hevülettel, nosztalgikus vággyal újrarendezi a motí-vumokat, melyek mégiscsak dokumentatív egyszerűség-gel szólnak egy tűnőben levő eletforma egyszerű szépsé-geiről, csodás arónyrendjé-ről, funkció és esztétikum ölelkezéséről. Az eltűnt idő nyomába szegődik Dudás Antal (Egyszer volt, Túllé-pett múlt, Elveszett messze-ség. Elveszett idö, Elfelejtett nyár, Elöregedett nyár, Az emlékek varázsa stb.), hogy a visszapillantó tükör fény-törésében újrarendezze em-lékeit, az indítás jeleit. Szín-világával — törtfehérek, sápadtokkerek,

penészszürkék — lg ezt a múló-málló világot búcsúz-tatja. Nem lennénk igazsá-gosak, ha nem fedeznénk fel festményein a modernebb tö-rekvéseket — a síkban való komponálást, a térproblémók iránti érzékenységet, a mo-nokrónia lehetőségeinek ku-tatását, az ornamentlkus de-korativitást. A tematika, az eszköz- és kifejezéstár még nem találkozott az áhított egységben. Így fő motívu-mai — fallóra, régi Szék, eké, szőttes, tornáckapu stb. — szép dokumentumok marad-nak, nem nőnek föl Igaz jel-képekké, nem izmosodnak egy életforma sűrítményelvé.

Ha Dudás Antal a múltba tekint, Ivan Jandric inkább a jövő képét (vagy kertjét!) teremti meg. Kétségkívül eredeti ötlet kerámiából fantasztikus virágoskertet alakítani, még akkor is, ha

magában rejti azt a veszélyt, hogy csak így, együtt érvé-nyes az anyag, s külön-külön elerőtlenednek, veszítenek hitelükből az egyes darabok. Ivan Jandric természetesen többet akar, mint konkrét virágokat gyúrni agyagból — az ő csodálatos kert je az élet folytonosságának, születésnek és halálnak, az örökkévaló-ságnak jelképe kíván lenni. Erre utalnak a címek is — amik szerintem ebben az esetben feleslegesek! —, mint például: Haldoklás a szüle-tésért, Születés a halálban, A lialál az élet kezdete stb. Van ebben a kertben valami megborzongatóan groteszk felhang ls. A szecesszió bur-jánzó indái, hajlongó szir-mai-levelei összekapcsolód-nak egy húsdaráló közönsé-ges képével, egy buggyanó forma nem mindig eszté-tikus látványával. Ere-deti és egyszeri lehetőséget ragadott meg Ivar. Jandric, amiből jobban megismertük a világról alkotott képét mina azt, milyen keramikus is voltaképpen

Tandi Lajos

Mikor vezetik be Szege-den is — budapesti és mis-kolci példára — a lépcső-zetes munkakezdést — kér-dezte nemrégiben egyik ol-vasónk az Élő postaláda közlekedési ankétján, s a válaszadók akkori monda-taiból, s azóta folytatott vizsgálódásainkból rajzol-hatunk most helyzetképet.

Még 1975-ben került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a lépcsőze-tes munkakezdés ügye. „Kü-lönös tekintettel a város tömegközlekedésének regge-li és délutáni csúcsóráira" — így kezdődtek az együtt-érzők érvei, akik sikerként könyvelhették el, hogy a végrehajtó bizottság meg-bízta a munkaügyi és az épitési-közlekedési osztályt, dolgozzon ki az érintett közlekedési vállalatokkal közösön javaslatot.

Azóta az SZKV és a Volán utasszámlálási lis-táin rendre gyűlnek az adatok — a Volánnál éppen ezekben a hetekben is —, a tanács munkaügyi osztá-lya feltérképezte, melyik városrészre, iparkörzetre, lakótelepre kell különös fi-gyelmet fordítaniuk a ja-vaslattevőknek. szóval a „gép beindult". Hiszen tíz-ezreket érint a kérdés: Sze-geden az iparkörzetbe. a termelőüzemedbe reggel 5 és 6 óra között indul meg az áradat, a második reggeli csúcs pedig 7 és 8 óra kö-zött észlelhető: az iskola- és hivatalkezdés előtt. A haj -nali zsúfoltság Petőfitelep, Szöreg és Kiskundorozsma járatain a legszembetűnőbb, a diákok és tisztviselők pe-dig főleg a lakótelepekről, Odesszából, Tariánból, s várhatóan az Északi város-részből indulnak. Az utas-

r

Uj központi irattár Szegeden

Szöged megyei város ta-nácsánál a felszabadulás utáni években nem volt al-kalmas helyiség az Íratok tá-rolására. A városháza re-

. noválási munkálatai előtt a fakóbarnák, j gondnokság a „torony alatt"

Vasutas ok a tiszta környezetért

A MÁV vezérigazgatósága ítélik meg a szolgáltatások — a Vöröskereszt kezdemé- kulturáltságét. Emellett a nyezésére — a Tiszta kör- vasutasoknak is jobb, ha nyezetért mozgalom szerve-zésére hívta föl a vasutas munkahelyek dolgozóinak figyelmét. A november 7. alkalmából meghirdetett ver-sengéssel a munkahelyek tisztán tartását éJ a környe-zeti ártalmak megszüntetését kívánták elérni. A mozga-lom részvevői számára a vasúti járművek, a személy-szállító vonatok és a pálya-udvarok , tisztaságát tűzték ki feladatul. Ugyanakkor kérték a vasutasokat az uta-sokkal szembeni fokozott udvariasságra, azért is, mi-vel a vonattal utazók' és a

tiszta környezetben dolgoz-nak.

A MÁV Szegedi Igazgató-ságának területén 31 mun-kahely dolgozói neveztek be a versenybe, amelyet tegnap, kedden értékeltek az igaz-gatóság épületében. Első lett a csongrádi állomás, amely-nek vasutasai pénzjutalmat és plakettet kaptak. Elisme-rő oklevelet adtak át a do-rozsmai, a fáblánaebejtyéni állomás, a róküsi gépállomás és a makói építésvezetőség képviselőjének. Pénzjuta-lomban részesült a szegedi

fuvaroztatók ennek láttán állomás,,

levő több helyiségben tá-rolt hivatali és tanácsi ira-tokat. két községbe, Kiskun-dorozsmára és Szőregre szál-lította át. Mivel korszerű irattári helyiséget létesítet-tek. az előzőkben kiszállí-tott iratokat Szegedre fo-lyamatosan visszaszállítják az újonnan létesített köz-ponti irattárba.

Az irattár a 30/1969. Korm. számú rendeletben előírtak alapján létesült, ami a visz-szakerült iratoknak nemcsak a biztonságát, de az egész-séges tárolását is jelenti. Az ú j központi irattárban már Dexion—Salgó vasállványo-kat szereltek, és így a ren-dezendő iratok ezekre az állványokra kerülnek, hi-vatalok, illetve osztályok szerinti csoportosításban. A rendezési munka menetét nehezíti az a körülmény, hogy az iratkötegek össze-keveredtek. szétestek, fel-iratai is leváltak. A sze-gedi tanács azért volt kény-telen ezeket az iratokat két községbe szállítani, mivel a megyei levéltár (helyhiány miatt) sem tudta átvenni. Ha időközben a tanács egyes osztályainak szüksége volt egy-egy iratra, ki kellett

I utazni a községekbe, ahol | azokat tárolták. Az ott le-

rakott nagy tömegű anyag-ban az éppen szükségeset általában nem találták, s így azt elveszettnek tekin-tették. A beszállított ira-toknak folyamatos rende-zése során kiderült, hogy közvetlen a felszabadulás utáni időkből valók. Ugyan-csak itt vannak a tanácsok megalakulása utáni iratok is. A rendezendő anyagból már több közérdekű akta került elő. Többek között — a Katonai Nyilvántartó Hi-vatal által kezelt iratok kö-zül — a szovjet katonai és polgári hősi halottak alap-összeírásai. továbbá a sze-gedi ú j hősi temetőben el-temetettek eredeti kimuta-tásai. Ez többek között fel-sorolja a hősi halottak ne-vét, rendfokozatát, szüle-tési helyét, a halál időpont-ját stb. Néhány hivatali irat a tanácsok alakulása előtti időből: I. fokú Köz-igazgatási Hatóság; Lakás-hivatal. később Kommuná-lis Osztály: Katonai ügy-osztály; Népjóléti ügyosz-tály; I. fokú Rendőri bün-tetőbíró; Szociális felügye-lőség stb. Lehetséges, hogy az iratok rendezése során az elveszettnek vélt iratok egy része is előkerül.

Komoly Pál 1

számlálási adatok mindezt pontosan mutat ják.

Az ellenérvek már nehe-zebben körvonalazhatók. Hogy. tudniillik a Tarjánbői induló, mondjuk fél nyol-cas busz zsúfolt lehet, de a Belváros tucatnyi intézmé-nyébe igyekvők számát nem lehet pontosan megállapíta-ni. Hogy az iskolák sem kez-denek mindig pontosan nyolckor — például, ha tor-naórával kezdődik az óra-rend —, vagy hogy a bejáró tanulók mit kezdenének az idejükkel, ha a tanítás ké-sőbb fejeződne be, s emiatt lekésnék a hazafelé tartó j á r a t o k a t . . Élénken tilta-koznak a vállalatok képvi-selői is a lépcsőzetes, plá-ne a rugalmas munkakez-désről rendezett tanácsko-zásokon. (A rugalmas mun-kakezdésre — ahol az üze-mi feltételek lehetővé te-szik — jó budapesti pél-dák vannak már ; ha nem nyolckor, hanem egy óra múlva kezdi műszakját a dolgozó, csak egy órával ké-sőbb indulhat hazafelé.)

alom Az ellenzők tábora azt

hangoztatja: nincs még elég öntudatunk, felelősségérze-tünk ahhoz, hogy az önkén-tesen megnyújtott, s talán kevésbé ellenőrzött mun-kaidőben is fegyelmezetten tegyük a dolgunkat. De ta-lán meg kéne mégis pró-bálni, elsősorban a hivata-lokban, az egyéni munka-teljesítményt mérő vállala-toknál, a nem szalagrend-szerban dolgozó üzemegy-ségekben.

Van egyébként szegedi példa is: az OLAJTERV dol-gozói, a ruhagyár gyerme-kes anyái, mint halljuk, semmivel sem dolgoznak rosszabbul kötött munka-kezdésű kollégáiknál. . . És van ám lépcsőzetes mun-kakezdés is Szegeden, meg-figyelhető a kora reggeli gu-migyári autóbuszjáratokon, vagy a Radnóti gimnázium környékén levő buszmegál-lókban, ahol már 7 órától esaoatostul szállnak le a diákok. Na mármost, ha a spóntán kialakult lépcsőze-tes munkakezdés hatása le-mérhető a tömegközlekedési járműveken, s a további módosítások elől sem zár-kóznak el a közlekedési vál-lalatok. hiszen az utasaik érdekeit szolgálná — az 1978. március 5-én életbe lépő ú j menetrend kidol-gozása előtt a téma még ép-pen aktuális —. akkor még megfontolhatóbbá válik a •rugalmas és a lépcsőzetes munkakezdés és -befejezés ügye Szegeden.

Pálfy Katalin

Rakfárfejlesztési tanácskozás

Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött ked-

lására a KGST-országok együttműködnek a korszerű

den a Magyar Tudományos raktárak tervezésében, és Akadémia székházában 11 or- egyáltalán a tervszerű anyag-szág — közöttük hat KGST- gazdálkodás technikai, mű-tagállam képviselőinek rész- szaki feltételeinek megte-vételével.

Hazánkban jelenleg mint 100 milliárd forint ér

remtésében. A KGST anyagi, több műszaki ellátási állandó bi-

zottsága ennek érdekében 11 tékű áru tárolásáról, raktá- téma Összehangolt kimunká-rozásáról kell gondoskodni; lását koordinálja. A koordi-vajamennyi ágazat azonban nátor Csehszlovákia, Magyar-raktárgondokkal küzd, kevés országra a közös munkában a a tárolási hely, s a .meglevők számítógéppel vezérelt, auto. jó része is elavult. Az el-múlt években már nagysza-bású fejlesztési munkák in-dultak meg a raktárgondok

matizált mágasraktár-komp-lexum műszaki dokumentá-ciójának, tervezésnek felada-ta hárul, a többiek közül

enyhítésére. Legtöbb gondot Románia a csomagolás, Bul-a mezőgazdasági termékekés gária az anyagmozgatás gé-mütrágyák tárolása Jelentet, te, ezért a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gabonatá-roló hálózat építésére három-milliárd forint támogatást kapnak a vállalatok, a mű-trágya tárolására pedig egy- s z e r u r a k t á r a k épülhetnek

pesítésének, az NDK pedig a raktártelepítés elméleti kon-cepciója kidolgozásának té-magazdája. A közös munka nyomán olyan komplex kor .

majd, amelyek valamennyi KGST-orjszágban enyhítenek az anyagtárolás gondjain. A konferencián elhangzó elő-

milliárd forint az állami tá-mogatás, s most 40 óriás tá-rolótelep kiépítése folyik.

A raktározási gondok a

2 S B Í T 2 S K V e ^ í tapasztalatai ehhez a a nazainoz, s az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihaszná-

közös munkához nálhatók.

is felhasz-

Húszéves a fóti gyermekváros

Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék látoga-tott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermek-város fennállásának 20. évfordulójáról.

A meghitt hangulatú ta-lálkozó este a fóti műve-lődési házban tartott ün-nepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermek-város igazgatója köszöntöt-te az egykori növendéke-ket és nevelőiket, Beszá;

molt a 100 millió forint ál-lami beruházással és 15 mil-lió forint társadalmi ado-mányból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Az • igazgató megemlékezett az őket pat-ronálókról, akik nemcsak a gyermekek életét igyekez-nek emberibbé tenni, hanem

társadalmimunka-akciókkal gazdagítják, szépítik a gyer-mekvárost. Segíteni akará-suk legutóbbi szép példája a parkban levő négy és fél holdas tó rendbe hozata-la. (MTI)