Gyöngyös, 2016. november 30.
2
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS
INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA
rezümé kötet
Gyöngyös, 2016. november 30.
3
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM
GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS
EKE Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus
Tamus Antalné Dr. PhD, főiskolai tanár, professor e.
EKE GTK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus
Szabóné dr. Benedek Andrea PhD, adjunktus
EKE AVK TDK Bizottság, Gyöngyösi Károly Róbert Campus
Elnök: Dr. Koncz Gábor PhD, főiskolai docens
Tagok: Ambrus Andrea, adjunktus
Dr. Tury Rita PhD, adjunktus
Breznyik Benjamin, hallgató
Felelős kiadó: Dr. habil Bujdosó Zoltán, a Gyöngyösi Károly Róbert Campus főigazgatója
Kiadó: Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus,
kiadva 40 példányban
4
A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI
5
TARTALOMJEGYZÉK
A Tudományos Diákköri Konferencia programja ...................................................................... 7
Agrártudományi szekció ................................................................................................... 9
Közgazdaságtudományi szekció ..................................................................................... 17
Szerzők jegyzéke ...................................................................................................................... 23
6
7
A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA PROGRAMJA
2016. november 30.
14:00 Megnyitó A épület 2.206. terem
Dr. habil Bujdosó Zoltán, Campus főigazgató
Tamus Antalné Dr.
14:30 Szekcióülések
AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.206)
Elnök: Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET
Tagok: Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC
Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC
Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC
Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC
Titkár: Hoboli László
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2.207)
Elnök: Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME
Tagok: Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC
Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC
Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens EKE GYKRC
Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC
Titkár: Bárdi-Szeberényi Rita
Eredményhirdetés, A épület, K szint (2.206)
8
9
AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
2.206 Terem
Elnök: Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi docens MET
Tagok: Dr. Herczeg Béla – főiskolai tanár EKE GYKRC
Dr. Láposi Réka – főiskolai docens EKE GYKRC
Dr. Szűcs Antónia – adjunktus EKE GYKRC
Breznyik Benjamin – hallgató EKE GYKRC
Titkár: Hoboli László hallgató
A szekció résztvevői:
Gubacsi Franciska
A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben
Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens
Kovács Bernadett Katalin A Gyöngyösi Kistérség város-vidék kapcsolatrendszerének elemzése
Témavezető: Dr. Koncz Gábor, főiskolai docens
Potlesák Csilla
Közszolgáltatás vidéken
Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra, egyetemi docens
Szabó Erika Csiperkegomba termesztés a Járvás gazdaságban
Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde, adjunktus
Tóth Sándor
Az eredetvédelem és a borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata
Témavezető: Csernák József, tanársegéd; Dr. Zsófi Zsolt egyetemi docens
10
11
GUBACSI FRANCISKA
II. évfolyam
Vidékfejlesztési agrármérnök (Msc)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK
Témavezető: Dr. Koncz Gábor
főiskolai docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben
Problémafelvetés
Recsk település neve tradicionálisan összeforrt a bányászattal, iparral. A kitermelőipar
fejlesztése továbbra is jelentős, azonban igen bizonytalan az előretörés a nagyközség életében.
Kutatási célkitűzés
Új gazdaságfejlesztési irányok és lehetőségek feltárására törekszem. Foglalkozom a fejlődést
befolyásoló tényezőkkel és irányokat határozok meg a jövőre vonatkoztatva.
Kutatási kérdés(ek)
Tudományos dolgozatom fő kérdésköre, hogy milyen új gazdaságfejlesztési irányok felé
mozdulhat el a település. Kutatási kérdéskört alkotott a turizmus és ipar területe.
Hipotézis(ek)
Az ércbánya megnyitása nem jelent potenciális lehetőséget Recsk életében. A nagyközségnek
a szomszédos településekhez képest másabb fejlesztési koncepciókkal kell dolgoznia.
Anyag és módszer
Az egykori mátrai bányásztelepülés a heves megyei Pétervásárai járásban található. Recsk
helyzetének értékelésére összetett elemzői vizsgálatot folytattam (széleskörű kérdőíves
vizsgálat, számítások, terepszemlék, szakértői tanulmányok áttekintése stb.), ezen kívül
munkámhoz adatelemzés (kereszttábla-, varianciaanalízis, faktor- és klaszterelemzés) is
kapcsolódik, amelyet IBM SPSS Statistics 20 programmal vizsgáltam.
Kutatási eredmények
Recsk nagyközség speciális helyzete jól kirajzolódott. Negatív társadalmi és gazdasági
mutatókkal rendelkezik, mégis megjelenik a mikrotérségi szerepkör. A településről alkotott
korábbi negatív vélemény nem emelkedik ki az eredményekből. A gazdaságfejlesztés
lakossági támogatottsága leginkább az ipar és turizmus felé irányult.
Következtetések, javaslatok
A településnek szélesíteni kell a partneri együttműködéseit. Az idegenforgalom fellendítése
lehet a fejlődés egyik útja. A szolgáltatói-kereskedelmi szektor bővítése erősítheti a település
helyzetét. A gazdaság területén a középméretű, kiegészítő tevékenységekre épülő és
melléktermékekkel foglalkozó vállalkozások lehetnek meghatározóak.
12
KOVÁCS BERNADETT KATALIN
IV. évfolyam
Vidékfejlesztési agrármérnök (BSc)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK
Témavezető: Dr. Koncz Gábor
főiskolai docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
A Gyöngyösi kistérség város- vidék kapcsolatrendszerének elemzése
Problémafelvetés
A Gyöngyösi kistérség az Észak- magyarországi régióban helyezkedik el Heves megyében. A
Gyöngyösi kistérség központja Gyöngyös. Témaválasztásomnál fontosnak gondoltam, hogy
az aktuális és szerteágazó legyen, ennek teljes mértékben megfelel a város és vidék
kapcsolatrendszerének vizsgálata.
Kutatási célkitűzés
Gyöngyös és a kistérség többi települése közötti kapcsolatokat tárom fel a dolgozatomban.
Fontos kutatási célkitűzésem volt számomra feltárni a meglévő kapcsolatok erősségeit és
gyengeségeit, mivel a probléma feltárásával azokra megoldást is lehet találni.
Kutatási kérdések
A dolgozatom kérdésköre felöleli Gyöngyös város kistérség központként betöltött szerepének
és a kistérség jelenlegi kapcsolatrendszerének vizsgálatát. Ez mellett vizsgálom, hogy mit tud
nyújtani a vidék a városnak és a város a vidékének.
Anyag és módszer
Primer és szekunder kutatásokat is végeztem. Interjú alanyaim voltak: Hiesz György
Gyöngyös város jelenlegi polgármestere és egyben a Kistérségi Társulás elnöke, illetve Maka
Piroska, aki a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ igazgatóasszonya. Ez mellett felvettem
a kapcsolatot, a gyöngyösi Bugát Pál korház koordinációs asszisztensével is. Az adatbázisokat
Microsoft Excelben vizsgáltam és végeztem gravitációs-index és koncentrációs-index
számításokat.
Hipotézisek
A kutatás előtt több hipotézist állítottam fel, a vizsgálat során nagyobb részük alátámasztást
nyert: A Gyöngyösi kistérségben a szolgáltatások Gyöngyös városában koncentrálódnak.
Hatvan közelsége miatt erős térségi versenytársa Gyöngyösnek. Gyöngyös szuburbanizácós
területe túlnyúlik a kistérsége határain. A Gyöngyösi kistérség keleti és déli településeivel
gyengébb Gyöngyös város kapcsolata.
Kutatási eredmények
Egy hipotézisemet elvetettem a vizsgálat alapján: A Gyöngyöstől való távolság segíti a
szolgáltatások megjelenését a kistérség településein. Továbbá a gyöngyösi Bugát Pál Korház
adatainak elemzése során világossá vált számomra hogy nem csak a Gyöngyösi kistérség
településeiről veszik igénybe a betegek a szakrendeléseket.
Következtetések, javaslatok
A kistérségi együttműködés szerintem a jövőben is releváns. Javaslom a kistérségi
kapcsolatrendszert erősíteni és kiterjeszteni a kistérségen kívüli településekre is. Egy jól
működő kistérség kerül bemutatásra, melyben sok fejlesztési lehetőség van.
13
POTLESÁK CSILLA
II. évfolyam
Vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK
Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
Közszolgáltatás vidéken
Problémafelvetés:
Témaválasztásom időszerűségét az új közigazgatási rendszer, a járások kialakulása adja.
2013-ban megalakultak a járások, majd ezt követően 2014-ben elindították a
kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáinak az úgynevezett kormányablakoknak a kiépítését
országszerte.
Kutatási célkitűzés
Dolgozatom célja, hogy a felmerült hipotézisekre keressem a választ.
Kutatési kérdés
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen helybentartó hatása lehet a közszolgáltatásoknak,
valamint, hogy milyen ügyeket lehet elintézni egy helyen, és miben változott a
közszolgáltatás.
Hipotézisek
H1: A médiában, írott sajtóban az elmúlt pár évben nagyon sok szó esett a
kormányablakokról, viszont a tapasztalat szerint a lakosság azon rétege aki nem mélyül el a
témában az nem tudja pontosan, hogy miért is alakultak ki, mi a célja, illetve milyen ügyeket
lehet itt elintézni. H2: Továbbá a különböző szlogenek hátterére voltam kíváncsi, hogy a
hétköznapokban valóban abban részesülnek az emberek, amit ígérnek, mint például:
Gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb; Számtalan ügyet egy helyen; Ügyintézés a lehető
leggyorsabban.
Anyag és módszer
Primer kutatáson keresztül felmérést végeztem három településen (Jászberényben, Jászapátin
és Gyöngyösön) kérdőíves formában, illetve mélyinterjút készítettem.
Kutatási eredmények
Dolgozatom első részében, egy történelmi áttekintéssel bemutatom a járási közigazgatási
rendszert. A jelenlegi járási rendszernél részletesen taglalom, hogy milyen célból alakultak ki
újra a járások, a járási hivatalok felépítését és működését, illetve ismertetem a
kormányablakokat. A kormányablakok kapcsán bemutatom a fő feladataikat, kialakításuk
célját, valamint az intézhető ügyek számát, jellegét, majd ezeket ábrákkal is szemléltetem.
Továbbá, a kormány 2020-ig dolgozta ki a közigazgatás-és közszolgáltatás-fejlesztési
stratégiáját, így e kapcsán bemutatom, hogy még mit tartogat számunkra a jövő.
Következtetések, javaslatok
Vidékfejlesztés szempontjából a kormányablakoknak helyben tartó hatása is van. Hiszen ha
egy településen fejlett az infrastruktúra, valamint a közszolgáltatások is elérhetőbbek az
állampolgárok számára, akkor ez által mérsékelhetjük a vidékről történő elvándorlást.
14
SZABÓ ERIKA
IV. évfolyam
Mezőgazdasági mérnök (BSc)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK
Témavezető: Dr. Kaprinyák Tünde
adjunktus
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
CSIPERKEGOMBA TERMESZTÉS A JÁRVÁS GAZDASÁGBAN
Problémafelvetés
Hazánkban a csiperkegomba iránt a fogyasztói igény növekedik, így a jelenlegi termőfelület
növelése lenne szükséges. Európai Unió által nyújtotta pályázati lehetőségek miatt egyre
többen kezdenek bele a csiperkegomba termesztésébe, azonban sokan nem szakszerű
odafigyeléssel, illetve megfelelő termesztő berendezésben termesztik.
Kutatási célkitűzés
2015. évi terméshozamok összehasonlítása a két vizsgált teremben.
Kutatási kérdések
A termés mennyisége és minősége a kapott alapanyag függvényében, azonos termesztési
gyakorlat mellett, szakszerű odafigyeléssel a két vizsgált teremben hogyan változik? Valamint
a két terem alapvető különbsége, a szellőző kürtő és az évszakok befolyásolják-e az adott
termések mennyiségét és minőségi értékeit?
Hipotézis
Az évszakok és a szellőző nyílások elhelyezkedése befolyásolják a termesztéstechnológiát.
Anyag és módszer
Dolgozatomban bemutattam a gazdaság csiperkegomba termesztési technológiáját, melyeket
képekkel illusztráltam.
Kutatási eredmények
Vizsgálataimat a 2015-ös évben végeztem. Mindkét teremnél 5-5 betelepítés történt, melyet
részletesen bemutattam. Táblázatok alapján szemléltettem, hogy a különböző költségek, mint
a személy-, anyag-, gépi-, és egyéb költségek hogyan oszlanak meg.
Következtetések, javaslatok
Kutatásom során kiderült, hogy a „2-es” teremben, amelyben a szellőző kürtő több méter
magasságban, a mennyezethez közel helyezkedik el, azonos termesztés technológia és
szakszerű odafigyelés ellenére is kisebb a termésátlag, mint a másik általam vizsgált
teremben. A nyári meleg egyértelműen befolyásolja a terméshozamot mindkét teremben.
Javasolnám az új lehetőségek és termesztéstechnológia kipróbálását, az Európai Unió által
nyújtott pályázati lehetőségek kihasználását, illetve a nyári nagy melegben mellőzni a
betelepítést.
15
TÓTH SÁNDOR
III. évfolyam
Szőlész-borász mérnök (BSc)
ESZTERHÁZY KÁROLYEGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, AVK
Témavezető: Csernák József
tanársegéd
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
Dr. Zsófi Zsolt
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, AVK
Az eredetvédelem és borvásárlás összefüggéseinek vizsgálata
Problémafelvetés
Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi borok iránt,
valamint a tudatos vásárlás is egyre jobban előtérbe kerül. Az országban a borkereskedések és
nagyáruházláncok is igyekeznek minél jobban kiszolgálni az igényeket és megfelelően
tájékoztatni a vevőket a náluk kapható tételekről. Felmerül azonban a kérdés, vajon mennyire
vagyunk tisztában egy palack kézbevételekor a címkén feltüntetett eredetvédelemről.
Kutatási célkitűzés
A borvásárlási szokások és az eredetvédelem kapcsolatának vizsgálata több szempont alapján.
Kutatási kérdés(ek)
Van-e kapcsolat az eredetvédelem és borvásárlás között.
Hipotézis(ek)
A vásárlók fontosnak tartják, hogy a vásárolt bortétel milyen eredetvédelemmel rendelkezik?
Anyag és módszer:
A kutatásom kérdőívezéssel és személyes megkeresések segítségével zajlott.
Számos online felületen és különböző borkedvelő közösségekben terjesztettem a kérdőívet
országszerte, hogy minél reprezentatívabb adatokat kapjak.
Kutatási eredmények
A kérdőívek beérkezése után Microsoft Excel segítségével adatbázist készítettem.
Kereszttábla elemzéseket alkalmaztam, valamint Csuprov asszociációs együtthatójának
segítésével kerestem a legnagyobb összefüggést a válaszok között.
Következtetések, javaslatok.
A kapott eredmények segítségével számos hiányosságra koncentrálva lehetséges
megoldásokat fogalmaztam meg. Emellett több reformjellegű javaslatot tettem, amik a
borágazat fejlődését hivatottak szolgálni.
16
17
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ
2.207 Terem
Elnök: Dr. Szabóné dr. Széles Zsuzsanna, egyetemi docens NYME
Tagok: Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens, EKE GYKRC
Dr. Novák Tamás, egyetemi docens EKE GYKRC
Dr. Tégla Zsolt, egyetemi docens EKE GYKRC
Unghváry Tamás, hallgató EKE GYKRC
Titkár: Bárdi-Szeberényi Rita, hallgató
A szekció résztvevői:
Bata Miléna
A tudás, mint versenyelőny - mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével?
Témavezető: Dr. Herneczky Andrea, főiskolai docens
Faragó Csaba, Fekete Csilla
A KKV szektor elemzése különös tekintettel a csődmodellek alkalmazására
Témavezető: Dr. Baranyi Aranka, egyetemi docens
Dr. Racskó Péter, egyetemi docens
Kecskés Anna
Élményturizmus a Mátrában
Témavezető: Dr. Taralik Krisztina egyetemi docens,
Ocela Tibor
A Gyöngyös-Mátra TDM mint szervezet jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a
területfejlesztés tükrében
Témavezető: Dr. Taralik Krisztina, egyetemi docens
18
19
BATA MILÉNA
IV. évfolyam
Gazdálkodás és menedzsment (BA)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK
Témavezető: Dr. Herneczky Andrea
főiskolai docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
A tudás, mint versenyelőny – mit nyerhetünk kulcskompetenciáink fejlesztésével?
Problémafelvetés
A kutatási problémát a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztési
lehetőségei jelentették.
Kutatási célkitűzés
Céljaim a kulcskompetenciák megítélésének vizsgálata a hallgatók szempontjából, az oktatás
szerepének vizsgálata a tanulmányi eredmények tekintetében, illetve az oktatók szerepének
vizsgálata a tehetséggondozásban voltak.
Kutatási kérdések
Hogyan ítélik meg egy felsőoktatási intézmény hallgatói a kulcskompetenciák fontosságát?
Az oktatás milyen mértékben járul hozzá azok fejlesztéséhez? Mit tesznek közvetlenül az
oktatók azért, hogy egyén és csoport szinten is a legjobbat hozzák ki a hallgatókból?
Hipotézisek
Hipotéziseim a következők voltak: a tanulás tanulása kevésbé fontos a hallgatók számára a
karrierépítés során, mint a tanulmányok folytatása közben; az átlagosan teljesítő hallgatók
nagy része hiányolja a támogatást; az oktatók véleménye szerint a tanulás tanulása a
leghiányosabb kompetencia a hallgatók körében.
Anyag és módszer
Vizsgálataim során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmazva eddigi
tanulmányaimra, kérdőíves, illetve fókuszcsoportos lekérdezéseimre támaszkodtam, melyben
oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek.
Kutatási eredmények
Vizsgálataim során mindhárom hipotézisemet sikerült igazolnom a kérdőívek és a
fókuszcsoportos interjúk eredményeire alapozva.
Következtetések, javaslatok
Az eredményekre vonatkozó következtetések levonása után öt javaslatot fogalmaztam meg a
témával kapcsolatban: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyakorlatorientált képzésre;
elengedhetetlen a szóbeli visszajelzés, a hallgatók nem csak magukért, de egymásért is
felelősséggel tartoznak; ösztönözni kell a hallgatókat céljaik megfogalmazására és az
elérésükhöz szükséges stratégiák felállítására; elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás és
a partnerségi viszony a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között.
20
FARAGÓ CSABA – FEKETE CSILLA
III. évfolyam
Gazdálkodás és menedzsment (BA)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK
Témavezető: Dr. Baranyi Aranka
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
Dr. Racskó Péter
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, TTK
A KKV szektor vizsgálata különös tekintettel a csődmodellekre
Problémafelvetés: A fizetésképtelenség korai előrejelzése nem csak a bankok és
hitelminősítő intézetek számára lehet elengedhetetlen tényező. Egy vállalkozásnak ugyanúgy
előnyt jelenthet, ha képes partnerei esetleges fizetési problémáit előre látni és reagálni rá.
Kutatási célkitűzés: Elemzésünk célja a mikro-, kis- és középvállalkozások
fizetésképtelenségének objektív előrejelzése pénzügyi mutatószámok segítségével. Egy olyan
módszer kidolgozása a célunk, amely nyilvánosan használt mérleg- és eredmény-
kimutatásokból származó adatokat alkalmaz és képes csőd közeli állapot megbízható
előrejelzésére.
Kutatási kérdések: Témaválasztásunk alapötletét egy korábbi kutatásunk jelentette, melyben
a KKV vállalkozások pénzügyi típusjelenségeit vizsgáltuk a kutatás-fejlesztés tükrében.
Elemzésünk során olyan kérdések maradtak megválaszolatlanul, mint hogy a paraméterezett
csődmutatók képesek-e napjainkban hatékonyan előrejelzést nyújtani. Illetve, hogy milyen
alternatív megoldások léteznek fizetésképtelenség előrejelzésére.
Hipotézisek: A paraméterezett csődmodellek fizetőképesség megállapítására szolgáló
előrejelzések évről évre romlanak. Mesterséges intelligenciára építkező csődmodellek
képesek hosszú távon is reálisan előre jelezni a csőd közeli állapotot. A cég felszámolások
számának csökkenése jelentősen befolyásolhatja a csődmodellek bizonytalanságát.
Anyag és módszer: Munkánk során kiemelt ágazatokat vizsgáltuk (Feldolgozóipar, Építőipar,
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 2010-2014 közötti időszakban. A fizetésképtelenség
megállapítása olyan összefüggések feltárására alkalmas módszerekkel történt, mint a
diszkriminancia- analízis, logisztikus regresszió, valamint mesterséges intelligencia
használatával.
Kutatási eredmények: Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a korai, paraméterezett
csődelőrejelzők (Altman-, Springate modell) képtelenek a napjainkban érvényes
finanszírozási szokásokat, készletezési technikákat figyelembe venni és ez által megfelelően
előre jelezni a fizetésképtelenséget.
Következtetések, javaslatok: Az elemzés alapján úgy véljük, hogy eredményes csőd
előrejelzésre csak a mesterséges intelligenciával megalkotott döntési fa alkalmas az általunk
vizsgált módszerek közül.
21
KECSKÉS ANNA
II. évfolyam
Turizmus menedzsment (MA)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK
Témavezető: Dr. Taralik Krisztina
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
Élményturizmus a Mátrában
Problémafelvetés: Dolgozatomban szeretném részletesen bemutatni a Mátrát, mint turisztikai
desztinációt, áttekinteni annak kínálati és keresleti jellemzőit, feltárni a programlehetőségeket
az ide látogatók számára.
Kutatási célkitűzés: Szekunder információk feldolgozásán keresztül mutatom be a hazai
turizmus jellemzőit mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról, valamint szekunder
adatgyűjtésen keresztül előbb az Észak-Magyarországi régió aktív turisztikai lehetőségeit
tártam fel, Vizsgálataimat primer mélyinterjú sorozattal lebonyolításával zártam.
Kutatási kérdések: Szeretném megvizsgálni, hogy milyen adottságai vannak a térségnek, és
hogyan lehetne ezeket az adottságokat úgy hasznosítani a jövőben, hogy a turizmus még
meghatározóbb ággá válhasson az Észak- Magyarországi régióban.
Hipotézisek: Az idegenforgalom lehet az egyik fő kapaszkodó a hosszú távú fejlődésben,
leginkább az aktív turizmus.
Anyag és módszer: Először szekunder adatgyűjtéssel és elemezéssel tártam fel a témát, majd
primer mélyinterjú segítségével kvalitatív vizsgálatot végeztem a turizmus témakörében
kompetens szakemberek megkérdezésével.
Kutatási eredmények: a Mátra fejlesztése minden szempontból előnyös és visszatérülő
befektetés, mivel hazánkban csak itt vannak jelen olyan magashegységi turizmushoz tartozó
elemek, mint pl. a jól kiépített sícentrum Mátraszentistvánon, vagy az extrém sportok számára
létrehozott kalandpark Mátrafüred felett.
Következtetések és javaslatok
A desztináció turisztikai fejlesztését az ehhez szükséges fizikai környezettel, infrastruktúra
kialakításával kell kezdeni. Megítélésem szerint a marketing területén is jobban kellene
erősíteni a desztináció támogatását, hogy a desztináció még népszerűbbé váljon a turisták
körében.
22
OCELA TIBOR
II. évfolyam
Turizmus menedzsment (MA)
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM GYÖNGYÖSI KÁROLY RÓBERT CAMPUS, GTK
Témavezető: Dr. Taralik Krisztina
egyetemi docens
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus, GTK
A Gyöngyös-Mátra TDM - mint szervezet - jelene és jövője, a hazai TDM-hálózat és a
területfejlesztés tükrében
Problémafelvetés: A dolgozat a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Desztinációs Menedzsment
létrejöttének körülményeit, létrehozásának okát, jelenlegi – a TDM szervezetek sorában
betöltött – helyzetének vizsgálatát végzi el oly módon, hogy feltárja a hazai struktúra
legfontosabb ismérveit is.
Kutatási célkitűzés: A nemzetközi trendek, a hazai turisztikai elvek feltárása, a TDM
szervezetek általános jellemzőnek vizsgálata, ezen belül a Gyöngyös-Mátra TDM vizsgálata,
helye a szervezeteken belül.
Kutatási kérdések: Milyen szakmai stratégiák irányítják, jellemzik a hazai szervezeteket?
Hogyan illeszkednek ezek a nemzetközi irányelvekhez? Mi jellemzi a működési alapokat?
Milyen az a társadalmi közeg, az az infrastruktúra, amiben a TDM-ek működnek?
Összhangban van-e a területfejlesztés illetve a területfejlesztési tervek megvalósulása a TDM
szervezet működésével, céljaival?
Hipotézisek: A különböző prioritási tengelyek mellett meghatározott célok összhangban
vannak a szolgáltatási elvárással és annak infrastrukturális lehetőségeivel. A vállalkozások
ösztönzésére odafigyelnek az önkormányzatok, ezt többek között ipari parkok létesítésével is
erősítik, s a keletkezett iparűzési bevételt területfejlesztésre és turisztikai fejlesztésre fordítják.
A helyi turisztikai szervezeteknek már az elején bekapcsolódnak a tervezési folyamatokba.
Anyag és módszer: A téma vizsgálatához elsősorban szekunder adatgyűjtést és elemzést
végeztem, melyet a Gyöngyös-Mátra TDM-nél betöltött funkcióm során szerzett személyes
tapasztalataimmal – mint primer információkkal - egészítettem ki.
Kutatási eredmények: A kulcsprojektek területei: turisztikai infrastruktúra-fejlesztés és
rehabilitáció, szálláshely-, attrakció- és szolgáltatás-fejlesztés, kapcsolatépítés, a helyi TDM-
ek fejlesztése. A turizmus hazai rendszerében Gyöngyös és a Mátra kiemelt terület. Abban az
esetben, ha Gyöngyös-Mátra TDM financiális problémái megoldódnak, ha elég forrás áll a
rendelkezésére, eredményes fejlesztő tevékenységet tud végezni, hiszen humán erőforrása,
szellemi potenciálja jelentős. Működésével valóban megvalósulhat a „10 A” feltétel, amely a
térség számára a fenntartható fejlődés útját is jelenti.
Következtetések, javaslatok: A térségben nem maradhatnak el a kulcsfontosságú turisztikai
fejlesztések, melyek koordinációját a Gyöngyös-Mátra TDM képes ellátni. A
termékfejlesztési pillérek: a természeti aktív turisztikai pillér és a kulturális turisztikai pillér.
23
SZERZŐK JEGYZÉKE
BATA MILÉNA .................................... 19
FARAGÓ CSABA –
FEKETE CSILLA ................................. 20
GUBACSI FRANCISKA ...................... 11
KECSKÉS ANNA ................................. 21
KOVÁCS BERNADETT KATALIN .. 12
OCELA TIBOR ..................................... 22
POTLESÁK CSILLA ........................... 13
SZABÓ ERIKA ..................................... 14
TÓTH SÁNDOR ................................... 15
24