1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 5.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Új jogi igazgató az MVM-nél 2 Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában 3 Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű 4-5
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről 5-6
Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat 7-8 Romániában két közmeghallgatást is tartottak 8 Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt 8-9
Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára 9-10
Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű 10-11 Nőhet a zöldenergiák aránya Európában 11 Németországban bővült a szélerőművek termelése 11-12
A hazai energiaszektor hírei FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása 12-13 Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál 13-14 ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról 14 MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra 15-16 Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt 16
Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe 17 Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak 18 Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet 18-19 Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban 19-20 A Gazprom vitatja Brüsszel állításait 20-21 Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF 21-22 Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát 22-23
Hírek röviden 23 Szolnokon is lehet elektromos autót tölteni - Félmilliárdot költöttek a távhőrendszer
korszerűsítésére Pécsett - Leállította a Shell az olajfúrást Alaszka partjainál
2
Hírek az MVM Csoportról Új jogi igazgató az MVM-nél
2015. október 2.
(fotó: mvm.hu)
2015. október 1-től Dr. Csanádi Zsolt tölti be az MVM Magyar Villamos Művek
Zrt. jogi igazgatói pozícióját. A társaság igazgatósága egy hazai és nemzetközi
tapasztalattal rendelkező, energiaiparban jártas szakemberrel bővül - közölte
honlapján a cég, ismertetve szakmai életútját: 10 éven keresztül a Kinstellar
nemzetközi ügyvédi iroda csapatát erősítette, 2011 óta vezető ügyvédként.
Szakterülete a villamosenergia- és a földgázszektorhoz kapcsolódó jogi
tanácsadás. Több mint 11 éves jogi tanácsadói tevékenysége alatt számos kiemelt
jelentőségű, nagy értékű és összetett tranzakcióhoz kapcsolódóan képviselt hazai
és nemzetközi energiaipari társaságokat, befektetőket és finanszírozó
intézményeket. Jártas közép- és hosszú távú áramvásárlási, földgázszállítási és
más, energiakereskedelmi szerződések készítésében és tárgyalásában, magyar és
uniós energiajogi, klímavédelmi és szabályozási tanácsadásban, komplex
energiajogi viták rendezésében. Kiterjedt tapasztalatokat szerzett az
energiaszektorban hazai és nemzetközi vállalatfelvásárlások, értékesítések és
más társasági jogi tranzakciók területén.
3
Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában 2015. október 1.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
70 éves az orosz atomenergetika - a jubileum alkalmából orosz és külföldi
szakembereket, köztük magyarokat is kitüntettek. ”Az orosz atomenergetika 70
éves” jubileumi emlékérmet adományozott a Kremlben Szergej Kirijenko, a
Roszatom vezérigazgatója Bakács Istvánnak, az MVM korábbi
vezérigazgatójának, Szabó Józsefnek, a paksi atomerőmű volt
vezérigazgatójának és Vavrik Antalnak, az MVM ERBE nyugalmazott
vezérigazgatójának. A kitüntetés alkalmából kérdezte az atomenergiainfo.hu
portál Vavrik Antalt. „A jubileumi emlékérem elismerés számomra az orosz és
magyar atomerőművi szakma részéről azért a munkáért, amit az együttműködés
sikere érdekében végeztem az elmúlt negyven évben” - fogalmazott Vavrik Antal.
Mérnökként a jelenlegi orosz atomtechnológiáról is kifejtette véleményét:
eszerint annak fejlődése mindig folyamatos, intenzív és sikeres volt. Mintegy tíz
éve annak, hogy az atomerőmű ipari szektor újabb lendületet kapott. Rendkívül
komoly erőket összpontosítottak a szellemi és gyártási kapacitások fejlesztésére.
A mérnöki tervezési munkában olyan eredményekről számoltak be, amelyekhez
hasonlóakról álmodni sem mertek volna Paks I. építése idején. „Az ipari
üzemeket átszervezték, korszerűsítették, új üzemeket létesítettek. Tovább
nyitottak a nemzetközi együttműködés területén. Ismert világcégekkel közös,
működő fejlesztéseik, beruházásaik és beszállítói megállapodásaik vannak. A
VVER-1200 típusú blokkok nukleáris biztonsága evidens. Hiányosság esetén
szállítási-létesítési megállapodás szóba se jöhetett volna. A Roszatom a 3+
generációs blokkjaira az előírt követelményeknél lényegesen kedvezőbb
értékeket vállal a zónakárosodási és a nagy radioaktív-kibocsátás
gyakoriságaira.” A blokk műszaki megoldása mindent tud, amit a nemzetközi
szervezetek és a még szigorúbb hazai hatóság megkövetel, valamint amivel a
versenytársak is büszkélkednek. Szakmailag tehát feltétlenül versenyképesek
ezek az orosz atomerőművek - idézte őt az Atomenergiainfó szakportál.
4
Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű
2015. október 1.
(fotó: nol.hu)
Az uniós joggal, a közös piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatást
tartalmaz az a hosszú távú villamosenergia-felvásárlási megállapodás (HTM),
amelyet a Magyar Villamos Művek kötött a Dunamenti Erőművel - állapította
meg az Európai Bíróság. Ezt ismertette a Privátbankár, a Tőzsdefórum, az
inforadio.hu, a vg.hu, a vs.hu, az Index, az Origó, a HírTV híradója az MTI alapján.
A megállapodásokat 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozása után kezdte
vizsgálni az Európai Bizottság, amely 2008-ban hozott határozatot arról: a
garantált felvásárlási ár tiltott állami támogatásnak minősül, minden
kereskedelmi kockázatot kizár, és előnyösebb helyzetet jelent az érintett
termelőknek a piac többi szereplőjéhez képest. Az erőmű a luxembourgi uniós
bíróságon támadta meg a határozatot, ahol 2012-ben első fokon elveszítette a
pert. Mostani ítéletével a bíróság elutasította a cég fellebbezését és
megerősítette az elsőfokú döntést. A megállapodások ügyében több erőmű is
keresetet indított a bíróságon, de ezekről már korábban született döntés, két cég
pedig vissza is vonta beadványát. A megállapodások még a kilencvenes években
jöttek létre azzal a céllal, hogy vonzóvá tegyék a nemzetközi befektetők számára
az erőműveket. Az elsőfokú ítélet ellen a cég és korábbi tulajdonosa, a francia
GDF SUEZ Csoporthoz tartozó belga Electrabel arra hivatkozva fellebbezett, hogy
az igazságszolgáltatás nem vette figyelembe az erőmű privatizációját és annak
körülményeit. Az uniós hatóságok arra hivatkoztak, hogy az az uniós csatlakozás
előtt történt. Az Electrabel fellebbezését eleve elutasította a bíróság, mert a
vállalat az elsőfokú eljárásban nem vett részt. A privatizációval összefüggésben
az erőmű azzal érvelt, hogy az Electrabel piaci árat fizetett a cég részvényeiért, s
ezzel minden szerzett előnyt visszatérített a magyar államnak. Ezzel viszont az
uniós bírák nem értenek egyet, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a
Dunamenti Erőmű privatizációja nem eredményezte azon támogatás tényleges
visszatérítését, amelyet a HTM következtében nyújtottak neki. "A Dunamenti
Erőmű ugyanis a privatizációját követően megtartotta a jogi személyiségét, és
5
tovább gyakorolta az állami támogatással érintett tevékenységeket oly módon,
hogy ténylegesen e társaság tartotta meg azt az előnyt, amely 2004. május 1-
jétől kezdve a HTM-ből eredt, és amelyben a versenytársaihoz képest a piacon
részesült" - indokolta a bíróság a vállalat fellebbezésének elutasítását. Még 2012-
ben első fokon a bíróság tisztázta azt a kérdést, hogy az uniós csatlakozás előtt
kötött megállapodásokat vizsgálhatja-e Brüsszel. Akkor a bírák azt állapították
meg, hogy a csatlakozási szerződés tételesen tartalmazza azokat az
intézkedéseket, amelyek a csatlakozást követően is érvényben maradnak, és a
HTM-ek nem szerepelnek ezen a listán. Emellett a szerződés világosan kimondja,
hogy ha egy intézkedés korábban nem számított tiltott állami támogatásnak, a
belépést követően annak minősülhet. 2012-ben azt is kimondta a bíróság, hogy
az MVM a megállapodásokkal olyan kockázatot vállalt, amelyet piaci szereplő
nem tett volna meg, így az érintett erőművek olyan előnyhöz jutottak, amelyet
piaci alapon nem lett volna lehetőségük megszerezni.
A nol.hu emlékeztetett: az MVM már az Európai Bizottság előre borítékolható 2008-as döntése előtt felbontotta a hosszú távú megállapodásokat és egyes erőművekkel új, rövidebb távú, az uniós szabályoknak megfelelő szerződéseket kötött. A Dunamenti Erőmű egyébként tavaly a MET tulajdonába került.
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről
2015. szeptember 29., 30., október 1., 2.
(fotó: kormany.hu)
Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével és az Európai
Unió versenyjogi biztosával tárgyalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter a paksi atomerőmű bővítéséről Brüsszelben - közölte a
Miniszterelnökség az MTI-vel. Lázár János munkalátogatásán tárgyalt Dominique
Ristorival, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével, akivel
6
áttekintették az atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési eljárások
menetét. Megállapították, hogy az megfelelően halad. Az egyeztetésen szó volt
egyéb aktuális energetikai kérdésekről is. Lázár János Margrethe Vestagerrel, az
Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosával a paksi atomerőmű
bővítésének engedélyezési eljárásáról egyeztetett. A Miniszterelnökség
közleménye szerint a miniszter és a biztos megállapította: nincs érdemi akadály a
beruházás előtt, ugyanakkor egy közösen elfogadott, pontos ütemtervre van
szükség, hogy a beruházás megfelelően haladjon. A tárgyaláson egyetértettek
abban is: közös érdek, hogy az engedélyezési eljárás mindenben az uniós joggal
és a versenyjogi szabályokkal összhangban, ugyanakkor minél gyorsabban
lezáruljon - olvasható a kormány honlapján, de az MTI hírét több portál és lap is
átvette, köztük a hirado.hu, a Privátbankár, a ProfitLine, a paksihirnok.hu, a Paks-
Press Hírügynökség, a Világgazdaság, a Magyar Hírlap. A miniszter emlékeztetett
rá, hogy két ponton már megkapta a zöld lámpát a projekt. Az egyik az
üzemanyag-vásárlás, a másik pedig a műszaki biztonsági notifikáció. Mindkettő
az Energiaügyi Főigazgatóság közreműködésével jött létre, ahol maximálisan
támogatják ezt a projektet. A mostani a harmadik brüsszeli eljárás Paks ügyében,
és ha a magyar kormány ezen is túl van, már csak a közbeszerzési európai
bizottsági vizsgálat van hátra - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet.
(fotó: kormany.hu)
Lázár János szokásos budapesti sajtótájékoztatóján is beszámolt brüsszeli
tárgyalásairól. Mint kifejtette: Margrethe Vestager versenyjogi biztostól a paksi
beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte, a biztos pedig -
akinek 60 nap áll erre rendelkezésére - konstruktív hozzáállást tanúsított. Az
uniós biztos azt vizsgálja majd, van-e tiltott állami támogatás a paksi beruházás
konstrukciójában. (kormany.hu/MTI)
7
Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat
2015. szeptember 29., 30.
(látványterv: diepresse.com)
Szigorú uniós, magyar és nemzetközi előírásoknak megfelelően járnak el a paksi
atomerőmű tervezéskor - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a Die Presse
osztrák napilapban megjelent interjúban, melyet az MTI alapján a hirado.hu, a
magyaridok.hu, a Magyar Nemzet Online, a Paks-Press Hírügynökség is
ismertetett. Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős
kormánybiztos elmondta: a nagyon valószínűtlen, de súlyos következményekkel
járó hatásokat is elemezték a környezetterhelési tanulmányban, a Duna
felmelegedéséről szóló vizsgálat pedig azt mutatja, hogy az a folyó állat- és
növényvilágát nem veszélyezteti. Az újságíró emlékeztetett: az osztrák
környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiájú
atomerőmű épülhet Ausztria közelében. Válaszában a kormánybiztos kifejtette:
ezek a kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólnak, kevesebb közük van
a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos megbeszéléseken nem hangzottak el
ilyen érvek. Szerinte megalapozatlan az az állítás, miszerint a környezetterhelési
tanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a
környezetbe, így Ausztriába is. Újságírói kérdésre: miért tér el Magyarország attól
az uniós céltól, hogy az Oroszországtól való energiafüggését csökkentse, Aszódi
Attila rámutatott: német és osztrák cégek is együttműködnek Oroszországgal, a
Roszatom 34 százalékos részesedésével pedig Finnországban épül atomerőmű.
Szerinte Oroszország az energiatechnológia és energiaforrás szempontjából
fontos partner nemcsak ma, hanem a jövőben is, és nemcsak Magyarország
számára. Jelezte: Magyarországnak Ausztriához képest teljesen más adottságai
vannak, pl. nem áll rendelkezésére vízenergia. Ezért van az országnak szüksége
atomenergiára, hogy olcsón és megbízhatóan tudjon áramot előállítani.
Magyarországnak még így is nagy mennyiségben kell importálnia. A
kormánybiztos szerint az erőmű piaci elvek szerint működik majd, tiltott
támogatás nincs a projektben. Tájékoztatott arról is, hogy az Európai Bizottság
jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást, Oroszország alvállalkozókkal építi fel
az erőművet. Erre ki fogják írni a pályázatot, amelyet nagy érdeklődés övez
8
különböző vállalatok, például az Alstom, a Siemens és a Rolls-Royce részéről. Az
osztrák lapnak adott interjút a VG Online is szemlézte.
Romániában két közmeghallgatást is tartottak
2015. szeptember 30.
(fotó: mvmpaks2.hu) A Paks II. projekttel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés folyamatának
részeként Nagyváradon és Temesváron is szerveztek közmeghallgatást. A
szeptember 28-án megrendezett nagyváradi és a szeptember 29-én megtartott
temesvári fórumon Aszódi Attila kormánybiztos ismertette a beruházás
aktuális állapotát, az új atomerőművi blokkok létesítésének és
üzemeltetésének környezeti hatásait, részletesen kitért a nukleáris biztonsági
követelményekre és paraméterekre is - közölte honlapján a Paks II. Atomerőmű
Fejlesztő Zrt. A kérdések a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek
kezelésével, a Dunára gyakorolt hatással, illetve a nukleáris biztonsággal
kapcsolatban merültek fel. Bukarestben október közepén egy másik
közmeghallgatást tartanak. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi
szakasza jövő héten Kijevben folytatódik.
Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt
2015. szeptember 30.
Nem igaz, hogy az orosz fél elégedetlen lenne a paksi bővítés magyarországi
előkészítésével - közölte a hvg.hu portállal Roszatom. Az orosz konszern arra a
sajtóhírre reagált, miszerint az oroszok már reklamálnak a paksi bővítés lassúsága
miatt. „Az orosz fél elégedett a Paks II. atomerőmű építése előkészítésének
menetével. A projekt előkészületei az ütemterveknek megfelelően, a felek teljes
és kölcsönös egyetértésével zajlanak" - közölte Kirill Komarov, a Roszatom első
vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a magyar kormány az orosz féllel
pontosan megszervezte a projektet, és az orosz atomenergetikai szakemberek
nagyra értékelik a magyar szakemberek hozzáértését, akik jól ismerik a
9
nyomottvizes VVER-technológiát. "A magyar és orosz szakemberek magas szintű
képzettségének és kompetenciájának köszönhetően Paks II. építésének
előkészítése a tervezett ütemtervnek megfelelően halad, késés nincs" - tette
hozzá.
Előzőleg a vs.hu azt írta: nem tetszik az oroszoknak, hogy a magyar kormány lassítani igyekszik a paksi beruházás előkészítését addig, amíg az ezzel kapcsolatos uniós vizsgálatok lezajlanak. A portál szerint a Roszatom egyik vezetője személyesen kifogásolta néhány hete Pakson a bővítés magyar illetékeseinél az előkészítő munkálatok ütemét. A beszámoló szerint az orosz fél túl lassúnak tartja a magyar részről eddig megtett lépéseket, gyorsítaná például az engedélyezési eljárásokat.
Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára
2015. október 2.
(grafika: paksihirnok.hu)
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ átadta a fejlesztési tárcának azt a
tanulmányt, amely alapján a kormány dönt: hol és milyen híd épüljön Kalocsa
és Paks között - tudósított a paksihirnok.hu portál. Ahogyan korábban jelezték:
függesztett-feszített hidat javasolnak, amely átmenet a gerendahíd és a ferde
kábeles híd technológiája között. Ehhez hasonló az M43-as Tisza-hídja. Sitku
László főmérnök, a KKK Híd Önálló Osztályának vezetője azt mondta: a leendő
Kalocsa-Paks híd annyiban tér el attól, hogy nem trapézlemezes lesz, hanem tiszta
beton. A nyomvonalról is megvan a szakmai javaslat: a „B” változatnak nevezett,
Foktő-Baráka térségében kijelölt terület ígérkezik legideálisabbnak. Aszódi Attila
kormánybiztos többször elmondta: nem az atomerőmű-építés miatt van szükség
az új hídra, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a
beruházásba. A tervek szerint megépülne a Gerjent az atomerőművel közvetlenül
összekötő út is. Az új úthálózattal a Kalocsa és a paksi atomerőmű közti távolság
11-12 kilométerre csökken. A szakmai javaslat tartalmazza kerékpárút építését is.
Sitku László kiemelte: a térség szeretné az új híd megépítését és a kormányzat
részéről is megvan az elhatározás. „Garmadával kell majd munkaerő az
atomerőmű építéséhez. Így a Duna bal partján élők is munkához juthatnak majd”
10
- fogalmazott. Azt is elárulta, hogy úttörő a szakmában az az előkészítés, amely
most zajlik. Részletesen feltérképezték a lehetőségeket, széles körben
véleményeztetik az elképzeléseket, ily módon igyekeznek elkerülni azokat a
csapdákat, amelyek késedelmet okozhatnak. Jövőre környezeti hatásvizsgálat
zajlik majd, aztán kezdődhet a kivitelezés feszített tempóban, mert az a cél, hogy
2018 végére megépüljön a híd Kalocsa és Paks térségében - írta a portál.
Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű
2015. szeptember 30.
(fotó: szegedma.hu)
A több mint fél éve átadott biogáz-erőmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket
- közölte Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető
igazgatója. „A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a motor gázfogyasztása
550-580 köbméter/óra között mozog, mellyel 1000 kilowatt mennyiségű
elektromos energia termelhető óránként. A 15 éves várható üzemeltetési időszak
alatt - amennyiben a folyamatos hulladéklerakással biztosítható a gázképződés -
elérjük, illetve jelen számításaink szerint jelentősen meghaladjuk a tervezett
8000-8500 megawattnyi elektromos teljesítményt” - idézte őt a szegedma.hu
portálon Varga Anna. Érdemes tudni, hogy a régi depóniatestben 2 millió 600
ezer köbméternyi hulladék van, amely 1984 óta halmozott fel Szegeden és a
környékbeli településeken, vagyis bőven van miből zöld áramot termelni. Ha
figyelembe vesszük az ott keletkező, lerakással ártalmatlanított háztartási
hulladék mennyiségét, illetve annak szervesanyag-tartalmát, akkor várhatóan
bővíteni kell a rendszert. Már most valószínűsíthető, hogy 20-25 biogáz-kút
építésével még egy 500 kilowattos motor üzembe állítható. A beruházás valóban
„zöld”: a biogáz-erőmű tervezett 15 éves működtetése alatt mintegy 31 millió
köbméter metán légkörbe jutását akadályozza meg. Makrai László elmondta,
hogy a depóniagáz metántartalma 50-52% között ingadozik, melyet folyamatosan
11
mérni tudnak, s így azt is, hogy mennyire tekinthető „zöldnek” a beruházás.
Megjegyezte, hogy bár napjainkban a szén-dioxid-kibocsátás által okozott
klímaváltozás van terítéken, érdemes tudni: a metán az egyik legjelentősebb
üvegházhatású gáz a szén-dioxid mellett.
Nőhet a zöldenergiák aránya Európában
2015. október 3., szeptember 28.
A megújuló energiák piaci jelenléte 30 százalékkal nőhet Európában a
következő öt évben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint. A
Magyar Idők c. lapban Zetelaki Réka idézte az előrejelzést: a szél-, a nap vagy a
bioenergia részaránya legalább 25 százalékkal növekedhet 2020-ig. Az OECD-
országokat vizsgáló jelentés szerint Európában tavaly 21 gigawatt volt a
megújuló energiakapacitás: ez a legalacsonyabb szint 2009 óta. Mindez
leginkább a csökkenő támogatásoknak köszönhető. Európai szinten egyébként
az energiarendszerek összekapcsolása volna a legfontosabb, ami jóval
hatékonyabb megújuló energiás struktúra kiépítését segítené elő. Globálisan
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa állt élre az utóbbi
években. Tavaly áramkapacitása 59 százaléka megújuló energiaforrásokból
származott úgy, hogy nem nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. A jelentés szerint a világ
megújuló energia részesedéséből 2013-ban 22 százalékot ért el Kína, míg 2020-
ra 26 százalékot jeleznek. A Portfólió arról írt, hogy 2014-ben Kína a világ
legnagyobb energetikai befektetőjévé nőtte ki magát, miután 83 milliárd
dollárt invesztált megújuló energiaforrásokba, elősegítve a szén-dioxid
kibocsátásának csökkenését. Ez az USA beruházásához képest 117 %-kal
nagyobb volt.
Németországban bővült a szélerőművek termelése
2015. október 1.
(fotó: bdew.de)
12
A német szélerőművek több áramot termeltek az év első kilenc hónapjában,
mint tavaly egész évben - derült ki a Német Energia- és Vízipari Szövetség
(BDEW) által nyilvánosságra hozott adatokból. Január-szeptemberben 59
milliárd kilowattóra energiát állítottak elő a szárazföldön és tengeren is működő
szélkerekek, szemben a tavaly 12 hónap alatt megtermelt 57,4 milliárd
kilowattórával. Ez azt jelenti, hogy a szélenergia aránya egyértelműen emelkedik
a német energiamixben. Az idei év első hét hónapjában az energia 13 százaléka
származott szélerőművekből, míg tavaly egész évben mindössze 9 százaléka. A
kiváló teljesítmény annak köszönhető, hogy idén szeles időjárás volt, emellett
stabilan emelkedik a szélerőművek száma, különösen a tengerre telepítetteké. A
tengeri szélkerekek termelték a szélenergia csaknem 8 százalékát január-
szeptemberben. Németország célja az, hogy 2050-re az áramfogyasztás 80
százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Jelenleg ilyen forrásokból az
energiaigény egynegyedét tudják fedezni, alapvetően szénerőművekben állítják
elő az áramot. (hirado.hu/MTI)
A hazai energiaszektor hírei
FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása
2015. szeptember 29.
(fotó: napi.hu)
Lezárult a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) megvásárlása, így a cég
a nemzeti közműszolgáltatás részeként biztosítja a földgázellátást több mint
750 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztójának - közölte az ENKSZ
Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ Zrt. Az
MTI-nek eljuttatott közleményt az Energiainfó, a vg.hu, a Tőzsdefórum, a Napi, a
Privátbankár, a Portfólió, az mno.hu, az inforadio.hu, az OrientPress, az
Energiainfó is ismertette. Eszerint az újonnan állami tulajdonba került társaság
vezérigazgatója Biczók András, a FŐGÁZ Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-
helyettese lett. Horváth Péter, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt.
13
elnöke a közleményben jelezte: a tulajdonosváltás a GDF SUEZ napi üzletmenetét
nem befolyásolja, a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást
nem érzékelnek. Teendőjük sincs, hiszen cégvásárlással kerülnek a nemzeti
közműszolgáltatási rendszerbe, a szolgáltatójuk viszont továbbra is a GSEM
marad. A FŐGÁZ emlékeztetett: a GSEM megvételéről szóló szerződést
szeptember 4-én írták alá GDF International S.A.-val. A tranzakciót a kormány
nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, a folyamat a hatósági jóváhagyás
után sikeresen lezárult. Németh Lászlóné államtitkár kiemelte: a társaság
megvásárlásával folytatódik a nemzeti közműszolgáltatás kiépítése. Felidézte:
"alig egy éve annak, hogy eldöntöttük, az állam belép a közműszolgáltatói
szektorba. Ma arról beszélhetünk, hogy az év végéig a lakosság felét, jövőre pedig
Magyarország összes, mintegy 3,4 millió lakossági fogyasztóját az állam fogja
ellátni földgázzal". A FŐGÁZ megvette a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.
részvényeinek 99,93 százalékát, azaz minden ingatlanát, know-how-ját, ideértve
az engedélyesi tevékenységhez szükséges HR-, infrastrukturális, pénzügyi,
számlázási és informatikai rendszert is. Az eszközalapú vagyonértékelést
nemzetközileg elismert, független szakértők végezték. A FŐGÁZ az
ellátásbiztonságot és a költséghatékony működést szem előtt tartva döntött a hat
megye egyetemes szolgáltatását ellátó társaság felvásárlása mellett. Az
akvizícióval a FŐGÁZ olyan szakmai tudáshoz és technológiai infrastruktúrához
jutott, amely jelentősen megkönnyíti a további, mintegy 1,8 millió egyetemes
szolgáltatásra jogosult fogyasztó átvételét - olvasható a közleményben.
Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál
2015. október 1.
(fotó: enksz.hu/fogaz.hu)
Králik Gábor lett a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó FŐGÁZ Zrt.
új vezérigazgatója október 1-jétől - tudatta az ENKSZ Zrt. az MTI-vel. Laczó
Sándor, a FŐGÁZ eddigi vezérigazgatója az ENKSZ Első Nemzeti
14
Közműszolgáltatónál az elnök-vezérigazgató integrációs tanácsadójaként folytatja
munkáját - írta az inforadio.hu, a Portfólió, az mfor.hu, a vg.hu, a hirado.hu, az
Index, a Napi, a magyarhirlap.hu. Králik Gábor már 2014 áprilisa óta segíti a
FŐGÁZ munkáját a társaság igazgatóságának tagjaként. A 39 éves közgazdász a
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Az elmúlt
években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázüzletági vezérigazgató-
helyetteseként és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. elnökeként a hazai
földgázellátás biztonságának megteremtéséért felelt. Új beosztásában kiemelt
feladatának tekinti az ellátásbiztonság szavatolását és minőségi szolgáltatás
nyújtását úgy, hogy a FŐGÁZ a nemzeti közműszolgáltatás részeként mindent
megtesz a rezsicsökkentés tartóssá tételéért. A FŐGÁZ Laczó Sándor elmúlt egy
évben végzett munkájának köszönhetően már most az egyetemes
gázszolgáltatási piac legnagyobb szereplője.
ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról
2015. szeptember 29.
Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. részvényesei a társaságok október 20-ra
összehívott rendkívüli közgyűlésein döntenek az egyetemes szolgáltatás
átruházásáról - a BÉT honlapján megjelent közgyűlési előterjesztést az
inforadio.hu, az atv.hu, a hvg.hu is közreadta. A két cég átruházza egyetemes
szolgáltatói tevékenységét az általuk 2015. augusztus 26-án alapított ELMŰ-
ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re, ehhez szükséges a tulajdonosi fórum döntése.
A társaságok közgyűlései döntenek arról, hogy kérelmet adnak be az egyetemes
szolgáltatói engedély visszavonására a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalhoz, valamint átruházzák az egyetemes szolgáltatást az
ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re. A közgyűlések felhatalmazzák az
igazgatóságokat arra, hogy meghozzanak minden olyan döntést, aláírjanak
minden olyan okiratot, amely szükséges az intézkedések végrehajtásához. A
gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Zrt. 2016 januárjában.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára szeptember elején azt
mondta, tartani tudják a tervezett ütemet. A kormány és az RWE májusban aláírt
szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az
ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási üzletágát. Az államtitkár akkori közlése
szerint folynak tárgyalások egy másik lakossági áramszolgáltató céggel is.
15
MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra
2015. október 1., 2.
(fotó: kormany.hu)
A Magyar Energiahatékonysági Intézet értetlenül fogadta a
Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentését: uniós forrásokból nem lesz
lakossági energetikai pályázat a 2014-2020-as ciklusban - az intézet
közleményéből a Napi, a 24.hu, a ProfitLine/MTI is idézett. Lázár János a Portfólió
gazdasági konferenciáján beszélt arról, hogy uniós pénzből nem lesz lakossági
energiakorszerűsítési program, csak állami intézményi program, hogy az állam
dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel,
részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energiakorszerűsítésre. A
MEHI Nonprofit Kft. közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a
Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi
forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a
vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti
Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó
felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív
programban (KEHOP, TOP, VEKOP) különítették el - emlékeztetett a MEHI. Ha
ezekből a közintézmények felújítására további pénzeket fordít a kormány, azt
kockáztatja, hogy az épületenergetikai stratégiában meghatározott célok
kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia
fogyasztáscsökkentést tűzött ki 2020-ig, de a középületek energetikai
felújításával elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi. A MEHI közölte azt is,
hogy a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a
gazdaságnak. Az intézet számításai szerint a támogatott lakossági
energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, és
évente akár 70 milliárd forinttal növelné a költségvetés adóbevételeit. Érthető
törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja a felújítási
költségek finanszírozásába, de állami ösztönző programok nélkül nem fog
elindulni egy lakossági rezsicsökkentő felújítási hullám - érvelt a közlemény. Az
Energiaklub szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha
mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020
16
időszak uniós forrásaiból. Ez az energiapolitika tartósítja a lakosság
energiafüggőségét és a magas rezsiszámlákat - ismertette az Energiaklub
véleményét a Napi, a nol.hu, a Portfólió, a piacesprofit.hu.
Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt
2015. október 1., 2.
(fotó: mekh.hu)
Három áramelosztó társaságot összesen 56 millió forintra bírságolt a MEKH,
mert nem hárították el határidőre a szélsőséges időjárás miatt történt
üzemzavarokat, illetve nem fizették meg a jogosan járó kötbért. Négy
villamosenergia-ipari elosztónál ellenőrizték a garantált szolgáltatások
teljesítését a 2013. márciusi szélsőséges időjárás kapcsán, és három esetben
hoztak elmarasztaló határozatot. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t 50 millió,
az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t 5 millió, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t 1
millió forint bírság megfizetésére kötelezte a MEKH. Az E.ON Tiszántúli
Áramhálózati Zrt.-nek előírta, hogy a ki nem fizetett - 350 millió forint - kötbért
a határozatok közlését követő 30 napon belül fizesse meg a felhasználóknak. Az
ellenőrzésnél a hivatal megállapította, hogy az engedélyesek nem vagy csak
késedelmesen tettek eleget kötbérfizetési kötelezettségüknek. A szélsőséges
időjárásban történt üzemzavarok elhárításánál a társaságok nem teljesítették a
hivatal garantált szolgáltatásokra vonatkozó határozatában előírt helyreállítási
időtartamokat. A garantált szolgáltatási rendszer a felhasználók szolgáltatás-
kiesés miatti anyagi jellegű ellentételezését írja elő arra az esetre, ha az
engedélyes az előírt elhárítási, helyreállítási időket nem tartja be. A hivatal a
határozatokkal a felhasználók vagyoni érdekeit tartotta szem előtt. A bírságok
mértékének meghatározásakor pedig számos körülményt mérlegelt, így
különösen a felhasználók számát, az őket megillető, ki nem fizetett kötbér
összegét, az érintett cég árbevételét, továbbá a jogsértés megszüntetése
érdekében tett intézkedéseiket - a hivatal közleményét a Napi, az inforadio.hu,
a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a Magyar Nemzet is átvette.
17
Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe
2015. szeptember 28.
(fotó: oah.hu)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 59. közgyűlésén a tagállamok
elfogadták azokat a kulcsfontosságú határozatokat, amelyek a következő
években tovább erősíthetik a NAÜ nukleáris tudomány és technológia,
nukleáris biztonság és védettség terén végzett tevékenységét. A
szeptemberben megtartott közgyűlésen mintegy háromezren vettek részt.
Megvitatták a nemzetközi szervezet működésének jövő évi irányait és
költségvetését. A magyar delegáció tagja volt többek közt Fichtinger Gyula, az
Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, két főigazgató-helyettese, Hullán
Szabolcs és Horváth Kristóf - tudósított honlapján a hivatal. A delegációt
Aradszki András energetikai államtitkára vezette. Yukiya Amano, a NAÜ
főigazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség a tudomány és technológia fejlesztése által továbbra is
nagymértékben hozzájárulhat a világ lakosságának jólétéhez. Felhívta a
figyelmet a fukusimai atomerőmű-baleset okairól és következményeiről készített
jelentésre, amely szerinte jó alapot ad a nukleáris biztonság globális
növeléséhez. Kiemelte a nemzetközi szervezet szerepét a Cselekvési Terv (Action
Plan on Nuclear Safety) végrehajtását követő, érzékelhető
biztonságnövekedésben. A biztosítéki ellenőrzések kapcsán külön szólt arról: a
NAÜ Kormányzó Tanácsától megkapta a felhatalmazást, hogy Irán nukleáris
területen vállalt kötelezettségei teljesítését az átfogó nukleáris megállapodás
alapján figyelemmel kísérje.
Az Országos Atomenergia Hivatal képviselői szakértői megbeszéléseket is folytattak Finnország, Törökország, az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Horvátország, a Belarusz Köztársaság, az Egyesült Államok, Irán, Szlovákia, Szlovénia és Csehország társhatóságaival. Tájékoztatták egymást az új atomerőművi blokkok kapcsán felmerülő hatósági feladatokról, a szervezeti változásokról, az üzemidő-hosszabbítás tapasztalatairól.
18
Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak
2015. szeptember 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Új atomerőművek, reaktorok építését feltételezi Oroszország 2035-ig szóló
energetikai stratégiája. Az atomenergiainfo.hu tudósítása szerint Alekszandr
Novak miniszter a tárca társadalmi tanácsának ülésén elmondta: összesen 20
gigawatt teljesítményű új reaktorokra lehet szükség a következő húsz évben. Az
orosz áramtermelés jelenlegi kapacitása 250 gigawatt, a tervek szerint 2035-ig
ezt 312-re növelik - idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a minisztert, aki
közölte: a vízi erőművektől 10, a hőerőművektől 24, az alternatív
energiaforrásoktól mintegy 8,5, az atomenergiától pedig 20 gigawattnyi
növekedést várnak. Az energiapiacon korábban vita folyt arról, hogy az
áramfogyasztás stagnálása miatt nem kellene-e kevesebb nukleáris és
vízerőművet üzembe helyezni - írta a hírügynökség, és közvetve Novak is
megerősítette ezt az információt. Mint a miniszter elmondta: szakértők körében
eszmecsere zajlott a jelenlegi atomenergiai kapacitásról, az atomerőművek
szerepének esetleges növeléséről, az általa idézett energetikai stratégia azonban
már egyeztetett álláspontot tükröz.
Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet
2015. szeptember 29., 27.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
2022-ben helyeznék üzembe Törökország első, orosz közreműködéssel épülő
atomerőművét - derült ki a két állam elnökének megbeszélésén. Recep Tayyip
Erdogan török államfő Európa egyik legnagyobb mecsetjének avatására utazott
Moszkvába, ott tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. A találkozójukról
kiadott tájékoztató szerint a Földközi-tenger partján fekvő Mersin közelébe
tervezett akkuyui erőmű átadása hét év múlva esedékes. Miként az
19
Atomenergiainfó jelezte: ha a bejelentés mind a négy, egyenként 1200
megawattos reaktorra vonatkozik, akkor ez az eredetileg tervezettnél gyorsabb
menetrendet jelent. Az eddigi hírek ugyanis arról szóltak, hogy az első blokkot
várhatóan 2019-ben, a negyediket 2023-ban helyezik üzembe. Az erőmű
építéséről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. Ez lesz az
első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsd-
birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd: a Roszatom beruházásában
épül, és a reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is az orosz vállalatok -
túlnyomórészt a Roszatom leánycégei - által alkotott projekttársaság, az Akkuyu
Nuclear lesz. Az építési munkálatok mintegy 40 százalékát végezhetik el török
vállalatok. A beruházás értékét 20 milliárd dollárra becsülik. Az akkuyui reaktorok
a tervek szerint 60 éven át folyamatosan üzemelnek és a török energiafogyasztás
mintegy 7 százalékát adják.
Orosz közreműködéssel készül új, negyedik generációs atomreaktort építeni Franciaország - olvasható a portál másik cikkében. Mint Christophe Béhar, a francia atomfelügyelet nukleáris energetikai igazgatója, a francia atomenergetikai társaság elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta: nátriumhűtéses, gyorsneutronos reaktort terveznek a Marcoule város közelében lévő nukleáris telepre, vagyis olyan technológiát, amely a zárt üzemanyag-ciklusú energiatermelésnek köszönhetően minimális atomhulladékkal jár és különösen biztonságos. Ebben Oroszország világelső, így a franciák a Roszatom szakértőit szemelték ki, az együttműködés konkrét formáit pedig jövőre készülnek meghatározni. Várhatóan a Roszatom és a francia atomfelügyelet megállapodásának aláírása után dolgozzák ki a menetrendet.
Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban
2015. október 1.
(fotó: electrabel.com)
Tíz évvel meghosszabbították két atomreaktor üzemidejét Belgiumban: a
felügyeleti hatóság jóváhagyta, hogy a 40 éve működő reaktorokat csak 2025-
ben kelljen végleg leállítani. A döntés az Electrabel belga energiaszolgáltató által
üzemeltett, az Antwerpen közelében fekvő doeli atomerőmű 1-es és 2-es
20
blokkjára vonatkozik. A Doel-1 reaktort idén februárban lekapcsolták a
hálózatról, a Doel-2-est pedig december 1-jén állították volna le végleg. Ezt a két
reaktort számolták volna fel először egy 2003-as törvény alapján. E jogszabály
értelmében 2015 és 2025 között fokozatosan lemondott volna Belgium az
atomenergiáról, és az országban működő két atomerőmű hét reaktorát sorra
állították volna le. A törvényt azonban módosították, kitolva a legkorábbi
határidőt 2025-re. A kormány és a parlament a közelmúltban hagyta jóvá a két
doeli reaktor üzemidejének tíz évvel történő meghosszabbítását, amelyet még a
belga szövetségi nukleáris hatóságnak (FANC) is engedélyeznie kell. Az Engie
(korábbi nevén GDF SUEZ) francia energiaszolgáltató tulajdonában álló
Electrabel áprilisban nyújtotta be a hatóságnak a két reaktor biztonságos
működtetését célzó intézkedési tervét. Az FANC úgy ítélte meg, hogy a terv
megvalósítható, ezért kiadta a feltételes engedélyt az üzemidő
meghosszabbítására. A végleges engedélyt azután kaphatja meg az Electrabel,
hogy a két reaktor tartályát ultrahangos vizsgálattal ellenőrizte. A Liége
közelében fekvő Tihange erőmű három blokkja közül az egyes (amelyet
ugyancsak idén kellett volna leállítani) már korábban megkapta az engedélyt az
üzemidő meghosszabbítására. Ez alapján 2025-ig működhet, és ez a tízéves
időszak éppen október elsején indult el. Az Electrabel azt is bejelentette, hogy
két hónappal tovább tolódik - novemberről januárra - a doeli erőmű hármas és a
tihange-i erőmű kettes blokkja tervezett újraindításának időpontja. A két blokkot
tavaly márciusban állították le újabb vizsgálatok elvégzésére, miután 2012
nyarán repedéseket találtak a reaktortartályokon. Elvileg már július 1-jén
üzembe kellett volna helyezni azokat, de az FANC még mindig vizsgálja az
Electrabel által átadott dokumentációt, így egyelőre nem adja ki az
újraindításhoz szükséges engedélyt.
A Gazprom vitatja Brüsszel állításait
2015. szeptember 28.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom elküldte válaszát arra a nyilatkozatra, amelyet áprilisban fogadott
21
el Brüsszel az EU trösztellenes szabályainak vélt megsértése miatt. Az orosz cég
továbbra is vitatja a bizottság gyanúját a piaci erőfölénnyel való visszaélésre - írta
a Bruxinfó. „A Gazprom állítólagos túlárazásával kapcsolatban (…) válaszunk
bizonyítékkal és adatokkal támasztja alá, hogy a bizottság következtetései
gazdaságilag és jogilag miért megalapozatlanok” - közölte a gázipari cég,
kiemelve: a konzultációknak folytatódniuk kell, hogy kölcsönösen elfogadható
eredménnyel záruljon a vita. Az EB 12 hetet adott a kifogások megválaszolására.
Mivel a határidő nyáron lejárt, a vállalat vélhetően hosszabbítást kapott.
Érdekességként jegyezte meg a portál, hogy az orosz állam többségi tulajdonában
lévő energiacég a minap a vita lezárását célzó ajánlatot is átadott, amelyben
vélhetően több kifogásolt területen engedményeket helyezett kilátásba. Mindez
azonban nem változtatott azon, hogy a trösztellenes eljárásban feltett kérdéseket
is meg kellett válaszolni. Az Európai Bizottság áprilisban úgy vélte: a Gazprom a
közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiát
követett, amikor nyolc uniós tagállammal (Bulgária, Csehország, Észtország,
Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia) aláírt
szerződésben megtiltotta a gáz határokon át történő továbbértékesítésének
lehetőségét. A versenyjogi uniós biztos akkori sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
Brüsszelnek nem a céggel, hanem a gyakorlattal van problémája. Ha az EB
elmarasztalná az orosz vállalatot, éves bevételének akár 10 százalékára is
megbírságolhatja. A Gazprom bevételei tavaly elérték a 356 milliárd dollárt.
Amennyiben sikerülne rendezni a vitát, a cégnek nem kellene bűnhődnie
múltbéli jogellenes magatartása miatt, csupán gyakorlatán kellene változtatnia.
Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF
2015. október 1., 2.
(fotó: gazprom.ru)
Lezárult az eszközcsere-ügylet a német BASF vegyipari és az orosz Gazprom
között - olvasható a két cég közös közleményében. A Gazprom megszerezte a
BASF Wintershall nevű cégének európai gázkereskedelemmel és gáztárolással
foglalkozó Wingas és Wieh & Wiee vállalatainak 100 százalékát, tovább 50
22
százaléknyi részesedést a Winz cégben, amely az Északi-tengeren végez olaj- és
gáztermelést, illetve kutatást. Cserébe a Wintershall 25,01 százaléknyi
részesedéshez jutott a Gazprom Szibériában található urengoji gázmezőjén két
blokk feltárását és kiaknázását célzó projektben. Németország
földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz
földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados.
(Tőzsdefórum/MTI)
A harmadik negyedévben 41,4 milliárd köbméter földgázt szállított a Gazprom
Európába és Törökországba, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban -
közölte a cég vezérigazgatója, Alekszej Miller. Szeptemberben 13,3 milliárd
köbméter volt az orosz gázexport, 24 százalékkal több a 2014 szeptemberinél.
Németország, az orosz földgáz legnagyobb európai importőre a harmadik
negyedévben 11,2 milliárd köbmétert vásárolt, 19 százalékkal többet, mint egy
évvel korábban. Olaszország importja 69 százalékkal, 7 milliárd köbméterre
emelkedett. A földgáz ára hat-kilenc havi késéssel követi a nyersolaj világpiaci
árának alakulását. Az európai importőrök a hidegre készülve, az árcsökkenést
kihasználva növelték vásárlásaikat. (Magyar Nemzet Online/MTI)
Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát
2015. szeptember 30.
Az ukrán kormány jóváhagyta a lakossági gázfogyasztás minimális díjának
mértékét a téli fűtési szezonra - közölte Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a
kabinet kijevi ülésén. Miként a hirado.hu, a Tőzsdefórum, az MNO, a
GazdPort/MTI beszámolójából kitűnt: kétszáz köbméter havi fogyasztásig a piaci
ár felét kell megfizetni. Októbertől április végéig kétszáz köbméter 720 hrivnyába,
azaz 9400 forintnál kevesebbe fog kerülni. Ez a kedvezmény csak azoknak jár, akik
gázzal fűtenek, és a havi 200 köbméter fölötti részért már piaci árat kell a
lakosoknak fizetniük. Piaci árat számolnak azoknál is, akik csak főzésre használnak
gázt. Az árkülönbséget az állam dotálja a költségvetésből. Az UNIAN
hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött
megállapodás szerint április 1-jén jelentősen, a korábbi 3,3-szorosára emelték
Ukrajnában a gáz árát. Az IMF ugyanis a hitelprogram felújításának egyik
feltételeként szabta Ukrajnának, hogy emelje a lakossági gáz díját piaci szintre.
23
Jacenyuk közölte továbbá: Ukrajnának 1,3 milliárd dollárra van szüksége ahhoz,
hogy földgázt importáljon a 2015-2016-os fűtési szezonra. Kifejtette, hogy
félmilliárd dollár már az ukrán állami gázvállalat számláján van. Félmilliárdos
hitelt - állami garanciavállalás mellett - a Világbank utal a vállalatnak év végéig,
továbbá az ukrán kormány bízik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pozitív
döntésében is.
Hírek röviden
2015. szeptember 30.
Szolnokon felavatták a város első, elektromos autót töltő oszlopát, egy DBT gyártmányú villámtöltőt. A Nissan Central and Eastern Europe, a szolnoki önkormányzat és az E.ON együttműködésében telepítették a Sólyom utca és a Tófenék út kereszteződésébe, ahol száz méteres körzetben kávézó, bevásárlóközpont és piac is van. A villanyautósoknak sem a töltésért, sem a parkolásért nem kell fizetniük. (vezess.hu)
2015. szeptember 29.
Korszerűbb lett és bővült Pécs távhőrendszere azzal a mintegy 569 millió forintos beruházással, amelyet a városi szolgáltató Pétáv Kft. fejezett be. Összesen két km elavult szakaszt cseréltek le előre szigetelt vezetékekre, így csökken a hőveszteség. A kivitelezés része volt az Ércbányász lakótelep csatlakoztatása a távhőhálózathoz, ezáltal újabb 92 lakásban élvezhetik a távhő előnyeit, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig csökken. (stop.hu/MTI)
2015. szeptember 28., 29.
A Royal Dutch Shell leállította a környezetvédők által korábban kifogásolt olajfúrást Alaszka partjainál, mert a feltárások első szakasza csalódást hozott. A cég eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására. Becslések szerint a Földnek ebben a régiójában található a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde. (Privátbankár/MTI) Közben bolgár illetékesek közölték: a brit-holland Royal Dutch Shell kap olajkutatási koncessziót Bulgária fekete-tengeri parti vizein. (Tőzsdefórum/MTI)
Összeállította: László Judit
24