25
Értsük meg a Közel Kelet eseményeit

A Közel Kelet megértése

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A Közel Kelet megértése

Értsük meg a Közel Kelet eseményeit

Page 2: A Közel Kelet megértése

Kalifa: Mohamed halála után a vallási és politikai vezető az iszlám népek

számára.

A szunniták szerint a nép kell megválassza (azért is érthető, miért

vannak egyesek ellene), a síiták szerint Isten választja ki Ali családjából.

Page 3: A Közel Kelet megértése

Az első Kalifák

•Abu Bakr•Omár•Oszmán•Ali

Page 4: A Közel Kelet megértése

Ottomán kalifák

•Maguknak követelték a vallási és politikai hatalmat.•Minden arab elismerte az oszmán kalifátust.•Senki nem kérdőjelezte meg az ottomán kalifátus

intézményét, ami csaknem 400 évig tartott.•A szultánok csak 1774-től kezdték politikai téren

használni, mert felfedezték előnyeit. Magukat az elvesztett területen élő törökök morális vezetőinek tekintették.

Page 5: A Közel Kelet megértése

A Török Birodalom, mint az arabok hivatalos képviselője

•Voltak keresztyén arab közösségek: maroniták, koptok, „szírek”, stb. •Voltak síiták, akik alapvetően nem vallási,

hanem politikai közösségek voltak. A síiták szektája a drúzok és alawik (ehhez tartozik a szír Asszad elnök családja).•Voltak a többséget alkotó szunniták, akik

előkelő rendje a hivatalos iszlámot képviselték, míg a többiek a népi iszlámot.

Page 6: A Közel Kelet megértése

A reformokra szorult Ottomán

birodalom

Page 7: A Közel Kelet megértése

Változások kezdete a XIX. században•Muhammad Ali Albán eredetű török tiszt lesz

Egyiptom uralkodója.• Folyamatos háborúk gyengítik a birodalmat.•A nyugati hatalmak érdekeltek voltak a birodalom

fennmaradásában, mert a szultán reformokat és a keresztyének megvédését ígérte.•A nyugati mintára elindított reformok nem hozták meg

a várt eredményt; a reformokkal amúgy is ellenkeztek a vallási vezetők és a janicsárok (katonákként nem akarták feladni előjogaikat).

Page 8: A Közel Kelet megértése

Változások a XIX – XX. században•Tanzimat – a reformok újra szervezése.•A Tanzimat egyik véres következménye:

keresztyének lemészárlása Damaszkuszban. Oka: a törvényhozás megreformálása, a Shária kiegészítése! Mindenki egyenlő e Törvény előtt!•A damaszkuszi mészárlás nem érintette a

nagyszámú zsidó közösséget: a tömegek a nyugatiak által képviselt értékek ellen voltak.• Ifjú Törökök, a Tanzimát ellen, az alkotmányos

kormányzás érdekében, és a szekularizációért.

Page 9: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig - Egyiptom

Page 10: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig - Egyiptom

•Muhammad Ali reformjai – erős Egyiptom.•Khedive Ismail – a türelmetlen európaizáló.•Egyiptom Angol megszállása 1882-ben.•Az egyiptomi nacionalizmus fellángolása.•Rashid Rida tanítása az iszlám felsőbbségéről,

az iszlámhoz való visszatérésről, az arabok vallás védő szerepéről.

Page 11: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig - Egyiptom

•Az egyiptomi nacionalizmus különbözött a szírtől vagy jordánitól, mert ott az angolok ellen harcoltak!•Az egyiptomi türelmetlenség a török földesurak

ellen is irányult.•Elkezdenek nemzet államról beszélni.•A török elitet beolvasszák, és az arab nacionalizmus

egyiptomivá válik.•A koptok örülnek a szekuláris reformoknak, azért

sok muszlim ellenük fordul

Page 12: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig - Jordánia

Page 13: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig -

Jordánia

Sharif Hussein Ibn Ali, Mekka kormányzója, Mohamed leszármazottja,

a britekkel kiegyezik. Később leszármazottai lesznek a Jordán és Iraki

trónon. Ali fia harcol a szaúdiakkal.

Page 14: A Közel Kelet megértése

A Birodalomtól a szabad államokig – Jordánia, Irak, Arábia

•A briteknek kell az arabok szimpátiája a török szultán dzsihádra való felhívásával szemben.•A briteknek kell a biztonság Indiában és

környékén.•Husszein megkapja Jordániát és Irakot, fia,

Faisal vezeti az arab lázadást a törökök ellen.•A britek nem támogatják a szaúdiakkal

szemben, Arábiában!

Page 15: A Közel Kelet megértése

Izráel?•Az első világháború után két antiimperialista állam

alakult, lépett a színpadra: Wilson Amerikája, és a Szovjetunió.•Nem lehetett immár titkos egyezményekkel Világot

felosztani.•A britek ígéretet tettek a zsidóknak, hogy ők

megszerezzék az Amerikai és orosz zsidó vezetőket – Balfour Nyilatkozat.•Balfour Lord Rothschildnak tett ígéretet nemzeti

otthonról.

Page 16: A Közel Kelet megértése

A reformok visszahatnak

•A tradíciók lerombolói magukra haragították azokat, akik maguk is reformokat akartak, de a tradíciókkal.•A Muzulmán Testvériség modernitást akar az Iszlám

hit komolyan vételével – A Sárijával akarnak kormányozni.•A nyugati befolyásra a válasz az arab nacionalizmus.•Minden békeajánlat a rossz stratégián bukott el.

Page 17: A Közel Kelet megértése

Az Arab Tavasz mozgatórugói•Nasszer reformokat ígér, de a populizmus nem elég.•Nasszer alapelvei: pán arabizmus, arab szocializmus,

szövetség a szovjetekkel.•Nasszerék létrehozzák az Egyesült Arab

Köztársaságot 1958 – 1961.•A Palesztinok ügyét azért támogatta, hogy azzal is

magát helyezze a pán arabizmus élére.•A Palesztinok államot kapnak, de a PLO elveszíti a

bizalmat, amit a Hamasz kap meg.

Page 18: A Közel Kelet megértése

Az Arab Tavasz mozgatórugói•Nasszer beavatkozik a jemeni forradalomba 1967-

ben, amiért összeütközésbe kerül a Szaúdiakkal. Egyébként, a múlt héten 45 UAE katona halt meg Jemenben a terrorizmus (síiták) ellen harcolva.• Izráel vereséget mér Egyiptomra és Szíriára, már

másodszorra, miközben ott is politikai válság van.•Egyiptomban Szadat elnökkel eljön a béke, de a

szélsőségesek mindkét országban erőre kapnak. Szádátnak, és bárkinek, aki békét akar meg kell halnia.

Page 19: A Közel Kelet megértése

Az Arab Tavasz•Politikai mozgatórugók a reformokért.•A tömegek a diktátorok félreállításában látják a változás

lehetőségét.•A reformokat az iszlám törvények betartásával akarják

elérni, miképpen a Muszlim Testvériség akarta. Nasszer kivégeztette a Muszlim Testvériség vezetőit, éppen, mint Mubarak később, mert mindig veszélyes ellenpártnak tekintették. •Az Iszlámizmus, minden szekuláris kormányzat ellensége.

Elvet minden modern államot, miközben maga az ISIS is kormányzatot épít ki, mint a HAMASZ.

Page 20: A Közel Kelet megértése

Az Arab Tavasz•Mubarak ad bizonyos szabadságot Egyiptomban.•A Baath párt megbukik Irakban és Szíriában.•Aszad jó muszlim akar lenni, és engedményeket tesz,

de hiába; a szunniták elvetik Aszadékat. • Jordániában nincsen ellentét, mert a néptömeg

homogén, és tiszteli uralkodóját.•A szekularizáció elbukott, mert csak a nyugati

utánzása akart lenni, és gyökereket tépett ki.•A diktatúra ellenesek iszlámista diktátorok lettek!

Page 21: A Közel Kelet megértése

Közel Kelet országai ma, a CIA World Factbook szerint

Page 22: A Közel Kelet megértése
Page 23: A Közel Kelet megértése

ISIS/ISIL

• Iszlámista mozgalom.•Kalifátus akar lenni.•Saját területükön igyekeznek megszervezni az

adminisztrációt. •Segélyeket osztanak, mint a HAMASZ.•Brutálisak minden ellenséggel szemben.•Mint a legtöbb iszlámista mozgalom, kezdetben

élvezte a nyugati hatalmak támogatását.

Page 24: A Közel Kelet megértése

Menekültek•Az Európai Unió támogatja őket, ha dolgoznak, ha

nem.•Az Öböl menti országok NEM fogadják be őket, mert

nem támogatnak ingyen élőket, és nem akarják felbontani a politikai egyensúlyt. •Öböl menti országokban idegen, csak tanulói vagy

munka vízummal tartózkodhat hosszabb ideig.•Nem ma indult a menekült hullám, és minden

politika ellenére, jelenleg is 500.000 menekült van Szaúd Arábiában.

Page 25: A Közel Kelet megértése

Menekültek•A média nagyobb ügyet csinál a menekült hullámból,

mint a Jugoszláv háborúk idején, és természetesen jó reklám a politikusoknak.•A keresztyénségnek lehetősége van bizonyságtételre. •Nyugat Európa nagy részének kell az olcsó

munkaerő, amit képviselnek.•Közbiztonság szempontjából a nyugat európai

mentalitás már rég „megenged” csaknem mindent, amivel mindig lesznek, akik visszaélnek.