Janus Pannonius költészete2014. szeptember 10.

Milyen az epigrammákban megszólaló lírai én?

• önérzetes, mert megvédi magát, nem hagyja szó nélkül a sértést• leleményes, mert találó gúnynévvel illeti vetélytársát (Gryllus

jelentése: tücsök, disznó, különféle állatokból összerakott szörny)• gúnyos:– szukának nevezi riválisa anyját– a megszólított Szilviának a feslettségére célozgat

Gryllushoz

• a Gryllus gúnynév egyszerre utal a testi csúfságra és a költői, tudásbeli hiányosságokra

• a medve szimbolikája:– eredetileg a hatalom, az erő– a kereszténységben: kéjvágy, romlottság, pogányság, barbárság, a Sátán

• a szuka:– a kutya/farkas nősténye → Romulus és Remus „leszármazottja”, itáliai– prostituált

• széleskörű ismeretek, találékony nyelvhasználat – poeta doctus

Egy dunántúli mandulafáról

Pannónia dicsérete

Téma

Motívumok

Költőszerep

Egy dunántúli mandulafáról

Pannónia dicsérete

Téma Télen virágzó mandulafaPannónia művészeti

felemelkedése

Motívumok Fa – mitológia; tél Könyv, dal

Költőszerep Magányos, elszigetelt Büszke, öntudatos

Egy dunántúli mandulafáról mandulafa ║ lírai én

fa: 1. természeti jelenség2. sorsszimbólum3. mitológiai sík

nincs társ, követő, ezért „rügyeit zuzmara fogja be majd”

görög mitológia alakjai –humanizmus

négy disztichon

Pannónia dicsérete

lírai én = fejlődés

metonímia: Pannónia ~ lírai én

könyv, dal = tudás, művészet↓

humanizmus

két disztichon

Saját lelkéhez1. Antik utalások:Léthe folyó – a túlvilágban a feledés folyójaSaturnus = Kronosz, titán, Zeusz apjaJupiter = Zeusz, a főistenMars = Árész, a háború istenePhoebus = Apollón, a Napisten, a művészetek isteneVénusz = Aphrodité, a szerelem, a szépség istennőjeMerkur = Hermész, hírnök, utazók, pásztorok, kereskedők védelmezőjeCynthia = Arthemisz, a Hold, a vadászat istennője, a születésnél a nők és gyermekek védelmezőjeAtlas = titánok leszármazottja, a hátán tartja az égboltot büntetésbőlMilo = legendás görög atléta+ „sziklából született hajdan az emberi test” – Prométheusz mítosza

Saját lelkéhez2. Világkép: eltér a hagyományos keresztény világképtől

a lélek nem merült a Léthe vizébe – emlékszik az előzményekreelhagyva a testet visszatér a csillagokhoza lírai én tanácsa: kerülje a feledéstlehetőség a visszatérés a földre ↔ a kereszténységgelaz emberi létnél jobb az állati

3. Humanizmus: antik utalások tömege; szellemileg kiteljesedett élet; a beteges, gyönge testtől való irtózás

5. Életút: 1466-ban született vers, ekkor már kegyvesztett, betegség kínozza

Saját lelkéhez

4. Test és lélek viszonya: a test alantas, akadályozza a lelket, a lélek halhatatlan

Rokonítható: platóni ideatan - az ideák világa tökéletes, a földi dolgok az ideavilág másolatai, és mint másolatok, tökéletlenek is

Neoplatonizmus/újplatonizmus:

az Egy=Jó a világ legfőbb archéja (alapelem, kiindulópont), ennek a kiáramlásával, emanációjával jön létre a SZELLEM, ahol az ideák találhatók

A Szellemből való darabok a lelkek, ezek egyesülnek a földön a testekkel

Az ember egyszerre tartozik a szellemi és a földi világhoz

Saját lelkéhezSzerkezet• 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett

utazást írja le• 9-14. sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük lényegében

részesül• 21-26. sor: nem a szerző kórképének naturalista részletezése, hanem a 4

alapminőség, hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának megbomlása (a betegséget ez az egyensúlybomlás okozza)

• 27-32. sor: azért választott gyönge testet, hogy könnyű legyen visszatérni• 33-44. sor: tanács a lelke számára a jövőre nézve – válasszon nem emberi

létformát, mert az öntudatlan, nem szembesül a korlátokkal