Készítette:

Fegyverneki Gergő

magyar-mozgóképkultúra és médiaismeret tanár (MA)

I. évfolyam, nappali tagozat

Eszterházy Károly Főiskolamozgóképkultúra és médiaismeret szak

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

Tanár: Forgó Sándor

Korszakok és fogalmak

Mi a kommunikáció?

A kommunikáció korszakai(0. Mimetikus

kultúra)1. A beszéd

megjelenése2. Az írás kialakulása3. A könyvnyomtatás

forradalma4. Az elektromos

hírközlő eszközök forradalma

5. CMC: computer-mediated communation

(0. Mimetikus kultúra)A beszédet megelőzően

létezett Donald feltevése szerint az ún. mimetikus kultúra

Mimézis: valamely esemény vagy cselekmény szimbolikus célzatú megismétlése

Eszköze: gesztusok, arckifejezések, testtartás, zajok, hangok

1. A beszéd megjelenéseA beszéd

megjelenését tulajdonképpen az emberré válás forradalmának nevezhetnénk

2. Az írás kialakulásaJelentős pontja a

fonetikus írás megjelenése

3. A könyvnyomtatás forradalma

Előkészítője a polgári forradalomnak

McLuhan: Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember megjelenése

4. Az elektromos hírközlő eszközök forradalma

távíró, televízió, telefon, rádió

Napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával

Érdemes elgondolkozni a képen!

5. A CMC forradalma CMC: computer-

mediated communication, azaz számítógépek közvetítette kommunikáció (nyílt rendszerek összekapcsolása)

A korszakok arról tanúskodnak, hogy nagyon elterjedt fogalom a különféle diszciplínákban, így a meghatározás több százra tehető.

communicatio, -onis fn Jelentése; 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal

kommunikáció lat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. inf információk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritk közlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés

A komm. a társadalmi kohéziót is szolgálja.

A kommunikáció fogalma

Bateson és munkatársai (Watzlawick-Beavin)

szerint: mindaz, amit a szociálpszichológia az interakció (kölcsönhatás) fogalmában fejezi ki, lényegében kommunikáció. Buda Béla: az interakció fogalmának szinte szükségszerű tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz. Az interakció továbbá magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást, nemcsak a kommunikációs csatornák működését.”

A Palo-Alto-i iskola értelmezésében

Buda Béla értelmezésébenEgyfajta szintézist alkotva azt

mondja, a kommunikáció meghatározása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal.

Ebben az értelemben kommunikáció a szó legszélesebb értelmében biológiai, kémiai, fizikai jelzések vétele és átadása, a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos, bonyolult kommunikációs történésekig.

Buda Béla

A kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben: információ-átadás mindenféle rendszerben. (Az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).

A kommunikáció technikai értelemben: információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben. (Kézírás, nyomtatás, telefon, számítógépek stb.)

A társadalmi kommunikáció: információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.

(az ember által kimunkált komm. – beleértve az ember alkotta technikai eszközöket is – humánkommunikációnak nevezzük.

A komm. aspektusai Buda értelmezésében

Információelméleti szempontból: minden amiben információtovábbítás történik, függetlenül attól, hogy milyen jelekbe van kódolva. Szerves és szervetlen anyagok szerveződése (atomok, molekulák kapcsolódása)

A. Ayer minden élőlényre két nagy folyamat jellemző: 1. táplálék átalakítása energiává 2. valóságról szerzett adatok információ feldolgozása

Szociológiai szempontból komm: társadalmi folyamat, amelyben jeleket hoznak létre és visznek át, észlelnek és kezelnek olyan közleményeket, amelyből jelentés bontakoztatható ki

A kommunikáció a tudományok tükrében

Szociálpszichológia (Cooley): kommunikáción azokat a mechanizmusokat értjük, amely által az emberi viszonyok léteznek és fejlődnek, a képzelet vagy elme szimbólumai együtt azzal a jelentéssel, amelyek hordozzák a térben és megőrzik őket az időben (interperszonális viszony).

Interakciós felfogás (Gerbner): a kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Üzenet: formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív esemény, amelynek jelentését többen osztják egy kultúrában, és azért hozzák létre, hogy ezt a jelentést hordozzák

Kultivációs felfogás (Gerbner): a televízió szerepe, hogy olyan szimbolikus funkciókat töltsön be, mint régen a nagy vallások

Nyelvészet: a kommunikáció nyelvi szimbólumok segítségével történő jelentésátvitel

Pszichológia: a kommunikáció mindazon folyamatok, amelyek egy adó vagy küldő (initiator), egy vevő vagy fogadó (recipient), egy kommunikációs módusz vagy csatorna, egy hír vagy üzenet (message) és ennek bárminemű általános hatás elemeit tartalmazzák.

Pedagógia: a kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett, tervszerűen előkészített és lefolytatott, mely a nevelők és a növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban, az előbbi által irányított, ill. befolyásolt személyközi kapcsolatokban, ill. médiumok felhasználásával megy végbe.

Etológia: minél szociálisabb lény az emlősállat, annál komplexebbek a kommunikációs kódok, s annál inkább használják az állatok a kódot az egyéni kapcsolatok kialakítására és fenntartására

Hovland: Olyan folyamat, amelyben az egyén (a kommunikátor) ingereket továbbít (rendszeresen verbális szimbólumokba kódolva), hogy a címzett viselkedését megváltoztassa

Masono: a komm. olyan információátviteli folyamat, amely a tudatban kezdődik és a tudatban végződik

James Carey rituális modellje a komm. kultúrába ágyazottságát tartja fontosnak. A valóság megteremtése és reprezentálása vagyunk így képesek

Az elő rendszerek közös jellemzője: a kommunikáció által kapcsolódnak a külvilághoz

Az előszervezet kommunikációs jellemzője: rendelkezik bemenettel, műveletekre (pl. tárolásra) képes, kimeneti oldalon nézve produktummal rendelkezik

Tapasztalatainkat az érzékszerveinken keresztül szerezzük

Érzékszervek feladata: a külvilági tárgyakat és a tárgyak tulajdonságait velünk megismertetni. Az általuk megragadott információt azonos formában, vagyis idegingerületként kódolva, az érzőidegen át juttatja el az agyba. A látás esetében pl. az első jelfeldolgozó egység a szem.

A kommunikáció és az érzékelés

A kommunikáció a tudatban kezdődik és a tudatban végződik Masono szerint, így a mozizás is kommunikáció

Megfigyelés: az az információátviteli folyamatot, amelynek csak a végpontján van tudat

Vezérlés: az az információátviteli folyamat, amelynek a kezdőpontján van a tudat

A kommunikáció feltétele akkor teljesül: ha mind a két oldalon van tudat

Kommunikáció mozzanatai: kódolás-dekódolás, válasz és visszacsatolás

A közlési folyamatok kimenetelei

A közlési folyamatok csoportosításai végbemenetelük szerint

1. egyoldalú2. részleges3. teljes4. körkörös

1. Az egyirányú kommunikáció Amikor a közlő nem tudja, hogy

üzenete eljutott-e a fogadóhoz A közlő aktív, a befogadó viszont

többnyire passzív résztvevője a folyamatnak

Itt nincs visszacsatolás: közlő csatorna befogadó

Vevő lehet a másik tudat vagy anyagi rendszer

A vezérlési folyamat megköveteli, hogy tudat legyen az információátviteli folyamat kezdőpontján, de: nem szükségszerű a végpontján (a közlés történhet az élő szervezeten belül, élő szervezetek között, ember és gép között, valamint ember és gép által)

Visszacsatolás hiánya/korlátozott jelenléte

2. A részleges kommunikáció A közlő észleli, hogy

a címzett vette az az üzenetet, de válasz nem érkezik (pl. iwiwen látom, hogy megnyitották a levelem)

3. A teljes kommunikációA befogadótól válasz

érkezik – és érzékelő visszacsatolásként vissza is jut hozzá

A komm. ezzel nem fejeződik be, sőt ezzel kezdődik a kommunikációra oly jellemző párbeszédes kapcsolat

a körkörös kommunikáció során visszacsatolás révén a közlő információkhoz jutva hasznosítja tapasztalatát a vevő befolyásolásában

a közlő és befogadó között már információcsere történik

visszacsatolások lehetnek a testtartás, mimika, hanghordozás. (Intézményi kommunikáció esetén például az intézmények és közönségük kapcsolatának közvélemény-kutatással foglalkozó és a közleményeik hatását elemző szakemberek által használt visszacsatolási technikák, módszerek (kérdőívek, interjúk))

interakció: akciók és reakciók együttese, azaz egy személy viselkedése akkor interaktív, ha egy másik személy időben közvetlenül rákövetkező viselkedését befolyásolja

visszacsatolás: irányítástechnikai fogalom, amely során vmely működő objektum/cselekvő élőlény bemenő jelére (érzékelésére) hatással van a kimenő jele (cselekvése) Bertalanffy

4. A körkörös kommunikáció

Bowling és ping-pong, avagy Richards nyomában

A kommunikáció bowling modellje

Ebben a modellben a tekéző = üzenetküldő, aki megcélozza a bábukat = a célközönséget.

Ezután útnak indítja a tekét, azaz az üzenetet.

A teke (az üzenet) végig a pályán = üzenettovábbító csatornán, ám az itt lévő zavaró tényezők el is téríthetik némileg a tekét (üzenetet)

Majd a teke előre kiszámítható módon nekiütődik a bábuknak, azaz a passzív befogadóknak

(E felfogás azt feltételezi, hogy a célközönség egymással felcserélhető mozdulatlan bábukból áll, amelyek csak arra várnak, hogy szavaink lehengereljék őket)

A teke (üzenet) végiggurul a pályán (csatorna), majd nekiütközik a bábuknak (befogadó)

A kommunikáció ping-pong modellje

A ping-pong nem szóló játék, hanem páros, amelyben a játékosok folyamatosan szerepet cserélnek

Tehát ugyanaz a játékos az egyik pillanatban kezdeményező, a másik pillanatban fogadó, aki saját előző ütésének hatásosságát úgy méri fel, hogyan jön vissza a labda

Az interperszonális kommunikáció modellje – a játékosok folyamatosan szerepet cserélnek

A társasjátékban található szerepjáték élethűbben ábrázolja az interperszonális kommunikáció szimultán és kooperatív természetét

A tekegurításhoz és pingponghoz képest a szerepjáték nem egyirányú cselekedet, mint egy pingpong labdamenet, sokkal inkább tranzakció, melyben a szerepjáték kölcsönös

A kommunikáció

„Amerikából jöttem, mesterségem…” modellje

interaktív kommunikáció (lat): kölcsönhatás, kölcsönös közlés azaz: két vagy több résztvevő olyan kommunikációs helyzete, amelyben

minden résztvevőnek lehetősége van üzenetet küldeni, a többiektől jövőt felfogni és azokra válaszolni. Az interakció lehet személyközi (interperszonális) vagy személy és gép közötti

a szabályozás magában foglalja a visszacsatolásra alapozva az újrafeldolgozás lehetőségét, mely folyton működik a két fél között

Buda: az interakció továbbá magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást, nemcsak a kommunikációs csatornák működését

feedback (visszacsatolás): testünk minden részével folyamatosan minősítjük a közleményeket, üzeneteket (elhiszi, meglepődik, unatkozik). Ennek fontos súlya van

A kölcsönhatásban álló felek kölcsönösen értelmezik egymás viselkedését, és ebből a tudatból kiindulva reagálnak egymásra

A kölcsönhatást befolyásolja az énkép és a másokról kialakított kép (hírnév, előítélet is)

A kommunikációelmélet szakterülete csupán az üzenetközlés szándékával előállított jelekkel foglalkozik. Egy jel tehát akkor kommunikatív, ha nyilvánvalóvá válik, hogy azzal a szándékkal állították elő, hogy egy másik személynek üzenetet közvetítsen

Az interakció és a kommunikáció

Barnlund tranzakciós modelljének leírását 7 posztulátum (munkahipotézis) kijelentésével kezdi – a posztulátumok nem mások, mint olyan kijelentések, amelyek a szerző kommunikációról alkotott nézeteit foglalják össze

1. A kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le2. A kommunikáció dinamizmusa az interpretálóban

lejátszódó dinamikus folyamat3. A kommunikáció folytonos4. A kommunikáció körkörös5. A kommunikáció megismételhetetlen6. A kommunikáció irreverzibilis7. A kommunikáció összetett

Barnlund posztulátumai (munkahipotézisei) a kommunikációról

Kiindulópontja: a világ, amelybe beleszületünk, jelentés nélkül való – az ember az, aki jelentéssel és rendel tölti meg

Érzékelésünk szelektív: megtanuljuk, mi a fontos, mit kell észrevenni a világból (azzal, hogy osztályozzuk a dolgokat, jelentéssel ruházzuk fel)

Ebben az értelemben kommunikáció: azok az aktusok, amelyek keretében kifejlődik az emberekben a jelentés, akkor amikor neuromotoros válaszaik kialakulnak, ill. módosulnak. A komm. abból a szükségből áll elő, hogy az én csökkentse a bizonytalanságot , s hatékonyan cselekedjék, védekezzék vagy megerősödjék. Így a komm. se nem reakció, se nem interakció, hanem tranzakció, mely keretében az ember jelentéseket produkál és tulajdonít céljai elérése miatt

1. A kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le

A kommunikáció dinamizmusa nem statikus dologgal jellemezhető, hanem az interpretálóban lejátszódó dinamikus folyamatként. Ezzel hangsúlyozza a személyen belüliséget

2. A kommunikáció dinamizmusa az interpretálóban lezajló dinamikus folyamat

„A legtöbb embernél a kommunikáció a születésénél kezdődik és a haláláig tart” – tehát a kommunikációnak nincs kezdete és nincs vége

A kommunikáció állandóan tart ár-apályszerűen, még alvás közben is

3. A kommunikáció folytonos

Nincsenek „demarkációs” vonalak az adó, vevő és közlemény között Shanon-Weaver egyirányú modell

4. A kommunikáció körkörös

Elképzelhetetlen, hogy kétszer ugyanaz az üzenet kerüljön a rendszerbe és kétszer ugyanazt a hatást váltsa ki, mert: a rendszert olyan szabályok irányítják, amelyek maguk is változnak

azaz: nagy a rendszer szabadságfoka, ami kiszámíthatatlanná teszi a működését

5. A kommunikáció megismételhetetlen

Ahogy az eseményeket nem lehet meg nem történné tenni, úgy a kommunikációt sem lehet visszafelé gördíteni

6. A kommunikáció irreverzibilis

Mert a jelentés evolúciója a személyiségben magában is több szinten halad

7. A kommunikáció összetett

közvetített közlés: információátadás során a beszélő és a hallgató nem mindig van közvetlen kapcsolatban – térben és/vagy időben távol vannak egymástól

ezért lebonyolításához mesterséges csatornákra van szükség: a tér legyőzésére és idő befogására alkalmas eszközök (kézírás, nyomtatott médium, komputer, hálózat

a közvetített, mediatizált kommunikáció (mediated communication) ma már mindennapos

A mediális, közvetett – a közvetített kommunikáció

médium: közeg, közvetítő eleminformációk (beszéd, mozdulatok, arckifejezések) nyomtatott és elektronikus formában történő tárolására, továbbadására és bemutatására szolgáló eszközök (ebben az értelemben a föld, a víz és a levegő is médium)

média: 1. tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége, így az információ a médiumokon keresztül jut el a befogadóhoz

média: 2. olyan komm-s rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy társadalom betöltse 3 alapvető funkcióját: a)megőrzést b)üzenetek és különböző tudásformák távolsági kommunikációját c) politikai-kulturális tudástartalmak reaktualizálása

A médium

McLuhan szerint…közlési eszköz: minden olyan dolog, amely

az emberi tevékenységek és társulások méretét, formáját alakítja és ellenőrzi – ezért minden emberi terméket, fizikailag előállított tárgyakat, hardvereket, szoftvereket, eszméket, gondolatokat kommunikációs médiumként értelmez

ennélfogva: a kultúra alakítására nézve mindig a domináns kommunikációt közvetítő médium (az ember valamely szervének meghosszabbítása révén kialakított technikai eszköz) természete a lényeges abból a szempontból, hogy használójának hány és milyen érzékszerveire hat

Barbier média: minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúra, sőt e struktúrák hordozó is médiumok

A médiakommunikáció……olyan szerkezetet jelöl,

ahol a közlési folyamat közvetítetté válik – túllépünk idő és tér korlátain (tér- és időutazást végezhetünk)

közvetített/mediális kommunikáció: olyan komm., ahol a befogadó nem közvetlenül van (tér és/vagy időbeli eltolással) kapcsolatban a kibocsátóval, hanem az általa előállított, továbbított üzenettel

„A kommunikáció története a tér és idő legyőzésének a története; az időt két irányban is le kellett győzni: az információkat egyre gyorsabban átadni és egyre tartósabban rögzíteni”

szóbeliség – könyv, hang – hanglemez, látvány – fénykép, mozgókép

A médiakommunikáció jelensége és változatai

médiakommunikáció: olyan szerkezet, amelyben a közlési folyamat közvetítetté válik – így túlléphetünk az idő és tér korlátain

a mediális kommunikációnak két formája van: 1. telekommunikáció, 2. tömegkommunikáció

Egyre népszerűbb a videokonferencia

telekommunikáció (távközlés): egymástól távol lévő személyek közötti közlésforma

személyes közlés keskenysávú (narrow) csatornája

a kommunikáció meghatározott számú felek között történik (pl. személyes beszélgetés, telekonferencia)

tágabb értelemben magában foglalja a tömegkommunikációs formákat, hiszen azok sem tudnak létezni a távolságot áthidaló médiumok nélkül

A telekommunikáció

A tömegkommunikáció tér-időbeli és technológiai

változatossága miatt nehéz meghatározni

tömegkommunikáció során közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett médiumok által, rendszerint egyirányú formában jutnak el a tömeghez (visszacsatolás a számítógépes rendszereknél)

Kevesek szervező munkájával, technikai közvetítők segítségével nagy tömeghez nagy tömegű információ jut el

a kommunikátor bizonytalan abban hogy üzenete eljutott-e a befogadóhoz, tudja-e dekódolni, cselekvésre késztetni

közvetett kapcsolat: technikai eszközök útján terjed az információ

mérete: azonos időben, azonos információ tömegméretekben, technikai eszközök közvetítésével jut el a befogadóig

egyoldalú: nincs feed back v. face to face kapcsolat adó-vevő között

A tömegkommunikáció jellemzői

a médiummal való kommunikáció a cselekvés 3 szintű lehet:

1. Reaktív (egyirányú au információ áramlása, pl. filmvászon nézése, újság olvasása)

2. Kommunikatív (zárt kommunikációs off-line: a számítógép nincs hozzákacsolva a globális hálózathoz; élő hálózati összeköttetés nélkül végzett számítógépes tevékenység: előzőleg letöltött elektronikus levelek olvasása szerkesztése, helyben „lokálisan található)

3. Interaktív (nyitott közvetlen, on-line, hálózathoz csatlakoztatva, kölcsönös cselekvés valós időben, szörfözés, videokonferencia)

Az elérhetőség

a médiafajták keveredésének korszakét éljük ma: interneten hallgatjuk a rádióműsort vagy ott televíziózunk

a különféle akusztikus-auditív, vizuális jelek digitalizációja révén a jeltovábbítás korábban elválasztott csatornáinak egységesítése, nyitotta meg az utat a kommunikáció módjainak, technológiáinak és eszközeinek konvergenciája előtt

a rendszer lényege a digitalizáció, amely lehetővé teszi a tartalmak platform-független közvetítését, és ezzel elindítja a konvergenciai folyamatát

konvergencia: az informatika, a távközlés és a média egyre szorosabb összefonódását jelenti, tehát az a jelenség, amelynek során a tele- és tömegkommunikációt áthatja a számítógépes vezérlés

a médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva, multimédia termékek formájában új minőséget hoznak létre így összemosódnak az egyéni és nyilvános kommunikációt biztosító szolgáltatások

EU Zöld könyvekülönböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hozzanak, ill. olyan fogyasztói eszközök összefonódása mint pl. a telefon, tv, számítógép

A médiakonvergencia jelensége

Határterületek médiainformatika: a médiagyártás –és

feldolgozás digitális változatamobil televíziózás: tömeg- és

telekommunikáció határánTelematika: informatika és

telekommunikáció, táv-adatvitel otthoni és hivatali, kis és nagy távolságra történő változata

az új infokommunikációs technológiák és eszközök integrációja során folyamatos és egyre bonyolultabb interakciók jellemzik ember és gép kapcsolatát, melyek révén egyre inkább behatolnak életünk minden területébe

a jelek digitalizációja következtében lehetővé vált a kommunikáló személyek azonosítása, a személyek közötti tartalmak kontrollja (hatalmi-gazdasági célokra felhasználhatják – Orwell: Nagy Testvér

ANTROPOLÓGIAtér: az elektronikus térben összezsugorodik a

tájékozódáshoz, döntéshez, társadalmi élethez szükséges idő

távolság: megváltozik a fizikai életünket oly nagymértékben meghatározó távolság

valóság: a számítógép világa nem a természet. Mindez valóság, de munkánk eredményeként kialakult

A médiakonvergencia hatása

1. emberek közötti kapcsolatok létrehozásának eszköze, mely során információk folyamatos cseréje létezik és zajlik

2.információk cseréje vmilyen eszköz segítségével3. valami az egyik dologtól/személytől átkerül a

másikhoz4. Schramm komm.: tájékozódás megosztása

információs jelek közöttinformáció: az anyagi világ szervezője, a komm-

ban információáramlás van; a komm. társadalmat alkotó, összetartó mechanizmus

Kommunikáció - összegzés