A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL

MOLNÁR SZILÁRDNEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS

TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

A HATALMI VISZONYOKBAN ELCSÚSZÁS TAPASZTALHATÓ

SOKADIK IPARI FORRADALOM ZAJLIK

A technológia-váltások ciklikussága egyre rövidebb idő alatt játszódik le.

Az európaiak kb. 20 százalékának, míg a magyar felnőtt lakosság kb. 40 százalékának semmilyen előnye, haszna nem származik az IKT eszközökből.

A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80-90 százaléka IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket.

Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak.

Azaz: az információs társadalom integrációs képessége alapvetően befolyásolja a

társadalom/gazdaság versenyképességét. 1956: 5MB RAM berakodása

A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG ÉRTELMEZÉSI KERETE

Idő

Fel

hasz

náló

k s

zám

a

Korai adaptáció:

Hozzáférésimegosztottság

Hozzáférésieséllyel

rendelkező ésnem rendelkező

közötti különbség

Nekirugaszkodás:

Használatimegosztottság

Felhasználó ésnem felhasználóközötti különbség

Telítődés:

A használat minőségébőlfakadó megosztottság

Felhasználó és felhasználóközötti különbséget mutatja

be

A broadband, a hordozható eszközök mindent megváltoztattak: Nagyobb különbséget okoztak a felhasználók között, mint a felhasználók és nem

felhasználók között.

Forrás: Molnár Szilárd: A digitális megosztottság értelmezési kerete, innen:Információs Társadalom, 2002

A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGTÓL AZ E-BEFOGADÁS POLITIKÁIG

Hozzáférési megosztottság

Nincs PC a háztartásban 35%

Nincs otthoni szélessáv 29%

Tableten, notebookon, laptopon használja az internetet (felnőtt lakos) 16%

Használati megosztottság

Felnőtt lakosság körében nem használ PC-t 50%

Munkahelyén nem használ internetet 74%

Felnőtt lakosság, soha nem használt internetet (55 év felett) 24% (55%)

Minőségi megosztottság

Internetezik, de nem használ e-közigazgatási szolgáltatást 50%

Internetezik, de nem használ online bankot, nem vásárol online 64-62%

Részt vesz távoktatásban 13%

5 TÉTEL A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGRÓL

1. A digitális megosztottság kumulatív módon erősíti fel a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Felerősödő digitális Máté-effektussal állunk szembe.

2. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenség-együttes, ám egyre szorosabban összefügg a társadalmi/szociális hátrányokkal.

3. Ilyen sajátosság például az, hogy a megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése.

4. A digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem.

5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális megosztottság csökkentésében.

A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG EGYRE INKÁBB KULTURÁLIS MEGOSZTOTTSÁGGÁ VÁLIK

HOZZÁFÉRÉSI MEGOSZTOTTSÁG (ELSŐDLEGES): 1. Közösségi informatika, közösségi hozzáférési pontok

hálózata 2. Mindenhol elérhető wifi-hálózat3. Eszköz-juttatás rászorultsági alapon: tablet, okostelefon,

laptop, e-book olvasóHASZNÁLATI MEGOSZTOTTSÁG (MÁSODLAGOS):

4. Társadalmi közvetítők: IT tanácsadó, mentor, könyvtáros, falugazdász, védőnő stb. (személyes tanácsadás)

5. Ügysegéd, postás stb. (bizalmi viszonyok, gyenge kapcsolatok erősítése)

6. Társadalmi innováció, helyi marketing, helyi szintű tudatosítás (célcsoport függő, pontos beavatkozások)

MINŐSÉGI MEGOSZTOTTSÁG (HARMADLAGOS): 7. Befogadó e-közigazgatás, felhasználó-központúság 8. Élethelyzethez kapcsolódó online szolgáltatások (akár

kötelező jelleggel): felsőoktatási felvételi, vállalkozások adóbevallása csak online

9. E-demokrácia, crowdsourcing

BEFOGADÓ E-KÖZIGAZGATÁS

Az e-közigazgatás nem használatának

okai Magyarországon és

néhány szomszédos országban,

a nem használók %-ban:

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!