1

Közgazdaságtudomány és társadalmi felelősségvállalás

FAZEKAS KárolyIgazgató, MTA Közgazdaságtudományi IntézetEgyetemi magántanár, Corvinus Tudományegyetem

Társadalmi felelősségvállalás szociális dimenzióikonferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem 2010. november 10.

I. Bevezetés

Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)

„The dogmas of the quiet past are inadequate to the stormy present.

The occasion is piled high with difficulty,

and we must rise with the occasion.

As our case is new so we must think anew and

act anew. We must disenthrall

ourselves and than we shall save our

country.”

„A boldog békeidők dogmái nem érvényesek a viharos

jelen számára. A helyzet nehézségekkel

teljes és nekünk együtt kell felemelkednünk az

eseményekkel. Mivel esetünk új, új módon

is kell gondolkodnunk és új módon kell cselekedünk.

Fel kell emelkednünk a múlt bűvöletéből és akkor megmenthetjük

országunkat.”

Válság és felelősségvállalás

44

Tényeken alapuló szakpolitika

„In God we trust. Everyone else bring data.”

„Istenben bízunk. Mindenki más álljon elő az adatokkal!”

Michael R. BloombergNew York

„Without data, you are just another person

with an opinion”

„Adatok nélkül csak egy vagy azok közül akiknek

véleményük van.Andreas Schleicher

OECD

Problémamegoldás

„For every complex

problem there is one

solution which is simple, neat, and wrong.”

H. L. Mencken

„Minden bonyolult problémára van egy

megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”

Eltérő erspektívák eltérő értékek

Hogyan teremt a különbözőség ereje jobb csoportokat, vállalatokat, iskolákat és társadalmakat?

Perspektívák Heurisztikus

megközelítések Interpretációk Prediktív modellek

Fundamentális és instrumentális preferenciák

Azonos alappreferenciák – eltérő instrumentális preferenciák

Hogyan állítható elő a közpolitikák művelése során az instrumentális preferenciák koherens és hatékony rendszere?

Miben és hogyan segít a közgazdaságtan elméleti és módszertani apparátusa?

Hogyan érvényesíthetők közgazdasági elemzésekben a morális , méltányossági szempontok?

Közgazdaságtudomány és közpolitika

a költségek és hasznok összemérése

a viselkedést befolyásoló ösztönzők megértése

a jogrend működésével: a jogosultságok és felelősségek elosztásával járó következmények feltárása

a társadalom és a gazdaság intézményeiben működő hatásmechanizmusok: az okok és okozatok láncolatának feltárása

a hatások és a nem szándékolt mellékkövetkezmények erősségének mérése

Többek között a közgazdaságtudomány által feltárt

tényekre alapozva alternatív intézményes megoldásokat dolgozzon ki a kormányzás

különböző területein és megtalálja az alapvető célok elérésének leghatékonyabb eszközeit és

hatásvizsgálatokkal ellenőrizze a beavatkozás eredményességét.

A tényekre alapozott szakpolitika feladata:

Példa: Közgazdaságtudomány – oktatáspolitika – társadalmi felelősségvállalás

Az emberi tőke minőségének hatása a gazdasági növekedésre

Az emberi tőke minőségét meghatározó tényezők

Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők

A munkaerő-kereslet változása és az értékeket közvetítő oktatás

Összefoglalás, tanulságok

1. Emberi tőke minősége és a gazdaság tartós növekedése

Adatok: Iskolázottság növekedése – nemzetközi

iskolázottsági statisztikák

Ismeretek és kompetenciák minőségének növekedése – nemzetközi kompetenciavizsgálatok

Panelvizsgálatokra alkalmas adatbázisok

Egyéni háttéradatok

Közgazdasági modellek az emberi tőke minősége és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat

becslésére

(1) Termelési függvényeken alapuló magyarázatok. A makrogazdasági teljesítmény a tőke és a munka közvetlen függvénye.

– A növekedés emberi tőke komponense az oktatás által akkumulált tudás. Az oktatási teljesítmény növekedése a gazdaságot egy új egyensúlyi állapotba emeli. Ezután az oktatás nincs hatással a gazdaság további növekedésére.

– A modell az egy főre jutó GDP változását magyarázza az oktatási teljesítmény változásával

Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést?

(2) Endogén növekedési modellek

– Az oktatás folyamatosan növeli a gazdaság innovációs kapacitását, hozzájárul uj eszmék, uj technológiák megszületéséhez. Így az oktatási teljesítmény folyamatosan növeli a gazdaság teljesítményét.

– A modellekben az egy főre jutó GDP változását az oktatás adott színvonala magyarázza.

Hogyan befolyásolja az ismeretek és a kompetenciák minősége a gazdasági növekedést?

(3) Új technológiák térhódítása

– Az oktatás színvonala meghatározza mennyire képes egy ország nagyobb termelékenységet eredményező új technológiák adaptálására.

FDI beáramlás - Magyarországi vonatkozások

Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményeire alapuló elemzések

Eric A. Hanushek - Ludger Woessmann

50 ország 1960 – 2000

A PISA teszteredmények és a hosszú távú növekedés

összefüggése,szimulációs elemzések.

A hosszú távú, gyors növekedés oka az emberi tőke fejlettsége – az oktatás

minősége

Rendkívül szoros összefüggés a mért kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági növekedés között

NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás minősége számít

Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI kapcsolat

Az iskolázottság mértékének hatása a gazdasági növekedésre

Forrás:OECD

Az iskolázottság minőségének hatása a gazdasági növekedésre

Forrás:OECD

A kompetencia tesztek eredményei és a növekedés közötti kapcsolat extrapolálása

Annual improved GDP from raising performance by 25 PISA points

Forrás:OECD

Ha elérnénk Finnország teszteredményeit- becsült növekedés a jelenlegi GDP százalékában

Forrás:OECD

Mennyiben megalapozott az erős oksági kapcsolat?

A becslés eredményét nem változtatja ha újabb és újabb a gazdasági növekedést valószínűleg befolyásoló változókat vonunk be a vizsgálatba

Fontosnak tartott változók mint földrajzi helyzet, politikai stabilitás, működőtöké mennyisége, a népesség növekedése, az oktatásra fordított erőforrások mennyisége nincsenek szignifikáns hatással a kompetenciák minőségének hatására

Kizárólag bizonyos intézményi hatások (pl tulajdonosi jogosultságok) és a gazdaság nyitottsága volt érezhető hatással a becslésre

Ami óvatosságra inthet bennünket:

Kérdéses mennyiben következtethetünk az 1860 – 2000 közötti növekedés adataiból a 21. században a növekedés befolyásoló tényezőkre?

a 21. században drámai változások láthatók a tudás minősége és a technológiai változások kapcsolatában és ez jelentősen módosíthatja a emberi tőke minőségének növekedésre gyakorolt hatását.

A gyorsuló növekedés jelenértéke jelentősen függ az egyes országok gazdasági helyzetétől és ez a kapcsolat nem becsülhető az OECD országok múltbeli fejlődéséből.

A lemaradó országok gyenge oktatási teljesítményének két fontos komponense

A hátrányos helyzetű tanulók kompetencia eredményeinek relatív lemaradása az adott ország átlagától

Globális elmaradás a versenyképes gazdaság követelményeitől

Pontosan számszerűsíthetők a lemaradás egyéni és társadalmi következményei

A tudáshiány gazdasági következményei

Lemaradás az élmezőnytől

Az adott országban legjobbak lemaradása a legjobbaktól

Társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható lemaradás

A mérce: a világ legjobban teljesítő oktatási rendszereiMit keressünk: Emberi tőke amely sikeressé teszi az egyéneket

és az államokatHogyan tudjuk meg mi számít: az emberi tőke hatásainak korrekt méréseMit tegyünk: mi és hogyan járul hozzá a tanulás és oktatás

sikeréhez

3. Az oktatás teljesítményét meghatározó tényezők? Mit tegyünk?

A valóságos hatásmechanizmusok feltárása bonyolult feladat

Termelési függvények: A tanulók egyéni jellemzői,

családi háttere Az iskolák minőségét befolyásoló

inputok Az oktatás intézményi jellemzői

TGstátus(szülő)

ROMA

+

+

- ?+

+

+

+

-

-

-

(egyébmechanizmusok:

pl. lakóhelyi hátrányegy része)

EGÉSZ-SÉG

(gyerek)

OTTHONIKÖRNY.kogn.st.

TESZT-EREDM.

ISKOLAISZEGR.

Szelekciós mechanizmusok

(produktivitási hatás és szelekciós hatás

keveredik)

-

Etnikai hovatartozásés teszteredmény közti korrelációértelmezése

Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át1. Koragyerekkor

Alacsony születési súly % csökkentése 0-5 éves korú gyerekek egészséges

fejlődésének elősegítése Védőnői rendszer fejlesztése Kognitiv lemaradások megelőzése Óvodáztatás, óvodai nevelési

programok Biztos kezdet programok kiterjesztése Könyv (komputer, internet) a szegény

családoknak

Beavatkozási pontok – a születéstől egész életünkön át

2. közoktatás

Iskolai szegregáció csökkentése Tanárképzés, tanárkiválasztás Az iskolák vezetése A tanári közösségek befogadó és

fejlesztő képessége Iskolai infrastruktúra

4. Milyen költségei és hozamai vannak a jó iskolának?

Számtalan empirikus elemzés eredménye:

A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a társadalmi háttértől független, jó

kompetenciaeredmények) hozamai messze meghaladják a ráfordításokat

A társadalmi igazságosság és a közgazdasági racionalitás

szempontjai NEM ellentétesek.Ellenkezőleg!

Ráfordítások és hozamok

Egyéni

Iskolázottsági bérhozamok

Foglalkoztatási / munkanélküliségi valószínűségek

Várható élettartam

Társadalmi

Adóbevételek Egészségügyi

kiadások Szociális kiadások Bűnmegelőzés,

igazságszolgáltatás

Ráfordítások és hasznok összeméréseHova koncentráljunk

Koragyerekkor

Hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásának megelőzése.

James Heckman (Nobel díj: 2000)

„Kevés olyan társadalompolitikai kezdeményezést ismerünk, amelyről elmondhatnánk, hogy nemcsak a méltányosságot és a társadalmi igazságosságot segíti elő, de a gazdaság és a társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítja. A hátrányos helyzetű gyermekek oktatására irányuló programok ilyen kezdeményezéseknek tekinthetők.”

4. 21. századi kompetenciák és társadalmi felelősségvállalás

A munkaerő-kínálat drámai átalakulása a világgazdaságban a kvalifikált munkaerő-kínálat gyors növekedése

A munkaerő-kereslet szerkezeti átalakulása a fejlett országokban. 21. századi készségek

36

Milyen kompetenciákra van szüksége a 21. század gazdaságának? – KSAVE modell Gondolkodásmód

1. Kreativitás és innováció 2. Kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal 3. Megtanulni tanulni

Munkamódszer Kommunikáció Együttműködés

Munkaeszköz Információ literacy ITC lteracy

Életmód Helyi és globális állampolgárság Életmód és karrier Egyéni és szociális felelősség, kultúra

Nemzetközi Oktatási Kerekasztal – Singapore

Michael Barber: Mit jelent megfelelően képzettnek lenni a 21. században?

Q = E (K+T+L)

K: Tárgyi TudásT: Problémamegoldó képességL: vezető képességE: Etikai felelősség

Hogyan? Két tanulság Autonómia és elszámoltathatóság

Közös alappreferenciák – eltérő perspektívák, interpretációk, predikciók alapján megalapozott szakpolitikai döntések

Értékek

„Diversity trumps ability”(Scott E. Page)

Ha az alapreferenciákban egyetértés van, az

eltérő perspektívával, rendelkező

egyénekből álló csoportok

sikersebben oldanak meg nagyon

bonyolult, összetett feladatokat, mint a

homogén csoportok.

Köszönöm a figyelmet!