A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

TERÜLETI FÓRUM

A DDVIZIG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ VÍZTESTEK ÁLLAPOTA (TERHELÉSEK ÉS HATÁSAIK)

SINDLER CSABADÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A 2000/60/EK Irányelv (Víz Keretirányelv) célja:

A felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotának elérése 2015-re, 2021-re vagy 2027-re

Vizek jó állapota:

• Ha a használni kívánt víz állapota megfelel a használat által támasztott minőségi és mennyiségi

követelményeknek

• Ha a használat érdekében fellépő emberi beavatkozások a vizektől függő természetes élővilág

működését nem zavarják

Víztestek jó állapota:

• Felszíni víztestek esetében: jó ökológiai és jó kémiai állapot (vagy potenciál)

• Felszín alatti víztestek esetében: jó mennyiségi és jó kémiai állapot

Jó állapot elérése érdekében:

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (2009) és 6 évenkénti (2015, 2021…) felülvizsgálata

A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJA

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS FOLYAMATA

VGT1 értékelése Európai Bizottság ajánlásai Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) módszere:

A DPSIR módszer:

Drivers: Hajtóerők: Jó állapot meghiúsulásának okai,

gazdasági-társadalmi igények

Pressures: Terhelések: Emberi terhelések

States: Állapotok: Víztestek állapota

Impacts: Hatások: Emberi terhelések hatása

(Vízgazdálkodási problémák)

Responses: Válaszok: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

megfogalmazott intézkedések

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS MÓDSZERE

Víztestek fajtái:

• Víztest: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb eleme, alapegysége

• Felszíni víztest: a felszíni víznek egy jelentős, különálló eleme, szakasza

• Vízfolyás víztest: 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások / szakaszok

• Állóvíz víztest: 50 ha-nál nagyobb területű állóvizek / állóvíz rendszerek

• Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy vagy több víztartó képződményen belül lehatárolt része

Víztestek kategóriái:

• Természetes felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek

• Erősen módosított felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: természetes eredetű, de az emberi

tevékenység eredményeképpen jellegükben jelentősen megváltozott víztestek

• Mesterséges felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: korábbi „szárazulat” helyén, valamilyen cél

elérése érdekében mesterségesen létrehozott felszíni vízterek, vízfelületek

• Felszín alatti víztestek

VÍZTESTEK FAJTÁI ÉS KATEGÓRIÁI

VÍZFOLYÁS, ÁLLÓVÍZ ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK

Vízfolyás

biológiai

típus kód

Hidro-

morfológiai

altípus

Típus

kód

Vízgyűjtő

méretMederesés Mederanyag

Geokémiai

jelleg

Tengerszint

feletti

magasság

1 S 1S kicsi nagy esésű durva szilikátosdombvidéki-

hegyvidéki

2 S 2S kicsi nagy esésű durva meszesdombvidéki-

hegyvidéki

2 M 2M közepes nagy esésű durva meszesdombvidéki-

hegyvidéki

3 S 3S kicsi közepes esésűdurva - közepes-

finommeszes dombvidéki

3 M 3M közepes közepes esésűdurva - közepes-

finommeszes dombvidéki

4 L 4Lnagyon nagy -

nagyközepes esésű durva meszes dombvidéki

5 S 5S kicsi kis esésű durva meszes síkvidéki

5 M 5M közepes kis esésű durva meszes síkvidéki

6 S 6S kicsi kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki

6 M 6M közepes kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki

7 L 7L nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki

8 XL 8N nagyon nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki

9 F Duna méretű közepes esésű durva meszes síkvidéki

9 K 9K Duna méretű kis esésű durva meszes síkvidéki

10 A 10A Duna méretű kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki

Felszín alatti víztestek típusai

Állóvíz

típusMéret

Tengerszint

feletti

magasság

Geokémiai jelleg Vízmélység Vízforgalom

1 >10 km2 síkvidéki meszes > 3 m Állandó

2 >10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó

3 <10 km2 síkvidéki szikes < 1 m Időszakos

4 1-10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó

5 0,5-1 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó

6 < 10 km2 síkvidéki meszes vagy szerves < 3 m Állandó

7 > 10 km2 dombvidéki meszes < 3 m Állandó

Vízfolyás és állóvíz víztestek biológiai adatokkal igazolt típusai

Felszín alatti víztestek

típusa

1. sekély porózus

2. sekély hegyvidéki

3. porózus

4. hegyvidéki

5. porózus termál

6. Karszt

7. termálkarszt

VÍZFOLYÁS ÉS ÁLLÓVÍZ VÍZTEST TÍPUSOK

Vízfolyás víztest típus Darabszám

Dombvidéki

2S 3

3S 99

3M 18

4L 1

Síkvidéki

6S 21

6M 16

7L 2

8N 1

∑ 161

Állóvíz víztest típus Darabszám

Sv 6 23

Dv 7 3

∑ 26

FELSZÍN ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK

Felszín alatti víztest típus

Darabszám

Sekély porózus (sp) 8

Sekély hegyvidéki (sh) 2

Porózus (p) 8

Hegyvidéki (h) 2

Porózus termál (pt) 1

Karszt (k) 3

Termálkarszt (kt) 3

∑ 27

ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÉS MESTERSÉGES VÍZTESTEK

• Természetes felszíni víztestek: 38 db

• Természetes vízfolyás víztest: 37 db

• Természetes állóvíz víztest: 1 db

• Erősen módosított felszíni víztestek: 132 db

• Erősen módosított vízfolyás víztestek: 108 db

• Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db

• Mesterséges felszíni víztestek: 17 db

• Mesterséges vízfolyás víztestek: 16 db

• Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db

Erősen módosítottság feltételei:

Keresztirányú átjárhatóság csökkenése (töltésezés), hossz-szelvény változása, partvédelem, mesterséges anyagok,

mederbeli műtárgyak miatt a hosszirányú átjárhatóság akadályozása/megszűnése, duzzasztás, vízjárás megváltoztatása,

vízfolyás/állóvíz kategória váltása, mederalak változása, parti sáv és ártér szerkezetének és vegetációinak megváltozása

Mesterséges víztestek:

Belvízcsatornák, övcsatornák, magasvezetésű csatornák

Ivóvízbázisok védőterületei• A VKI 7. cikk szerint:, min. 10 m3/nap kapacitás vagy 50 fő ellátása• 2 db felszíni és 303 db felszín alatti üzemelő vagy távlati ivóvízbázis

Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek• Meghatározása a 240/2000. (XII. 23.), illetve a 27/2006. (II. 7.)  Korm. rendeletek által történik

Természetes fürdőhelyek

• A fürdővizek kijelölésének elveit a 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg

• 69 db természetes fürdőhely (63 db balatoni, 6 db egyéb)

Természeti értékei miatt védett területek

• Halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt (pisztrángos, márnás, dévéres) vizek (a működési területen nincs)

• 1996. évi LIII. Törvény (természetvédelmi törvény) által védett természeti területek

• Natura 2000 (madárvédelmiés természetmegőrzési) területek

• Ramsari egyezmény által kijelölt területek

VÉDETT TERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Cél a vizek állapota szempontjából a jelentős terhelések felmérése, azonosítása

Jelentős terhelések: amelyek valamely küszöbértéket meghaladják, vagy a víztestek és védett területek állapotára olyan jelentős negatív hatással vannak, hogy a jó állapot elérése nem lehetséges vagy kockázatos

Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelésekPontszerű és diffúz szennyezőforrások

Veszélyes anyag szennyezésekPontszerű és diffúz szennyezőforrások

Hidromorfológiai beavatkozások

Hosszirányú és keresztirányú beavatkozások, mederfenntartás…

Vízjárást módosító beavatkozások

Vízkivétel, vízbevezetés, vízátvezetés, vízvisszatartás, vízszintszabályozás…

EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK

Települési szennyvízbevezetések

• 54 települési szennyvíztisztító telep

• Összesen 27 millió m3/év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év N- és 174 t/év P-kibocsátás

• Legjelentősebb kibocsátók a pécsi, kaposvári és balatonlellei szennyvíztisztító telepek

• Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős

VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK

Ipari szennyvízbevezetések

• 49 ipari kibocsátási ponton összesen 13 millió m3/év ipari szennyvíz kibocsátás

• Legjelentősebb kibocsátók a buzsáki halastavak, a pellérdi kémiai vízkezelő, valamint a harkányi gyógy-

és strandfürdő

• A 49 kibocsátóból 7-nek jelentős a hatása a befogadóra, 6-nak lehet, hogy jelentős

VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK

Diffúz tápanyagterhelés

• Valamilyen intenzív területhasználat:

település, mezőgazdaság stb.

eredményeképpen

• Kis koncentrációban de nagy területről

• Hatásuk a vizekre összegződve jelentkezik

• Terhelés meghatározása MONERIS tápanyag

emissziós modellel

• A modell a pontszerű és a diffúz terhelés

forrásának és útvonalának azonosítására került

kifejlesztésre

• Fő tápanyagterhelők:

•.Talajvíz

• Pontszerű kibocsátók

• Felszíni lefolyás

• Települések

• Erózió

VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK

Európai szinten is jelentős ipari kibocsátások – E-PRTR telepekPollution Release and Transfer Register – Szennyezőanyag kibocsátási és Szállítási NyilvántartásA környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szabályozza

• A működési területen 172 E-PRTR telephely

• Tevékenységi körök: intenzív állattartó telep,

települési szennyvíztisztító telep, bányászat stb.

Veszélyes (SEVESO) üzemek96/82/EK (SEVESO) irányelv – súlyos ipari balesetekveszélyének megelőzésére és csökkentésére alkotottirányelv

• A működési területen 10, veszélyes anyagokkal

foglalkozó, küszöbérték feletti üzem

• Tevékenységi körök: vegyipar, növényvédőszer-

gyártás, olajipar, gázipar stb.

VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI) ANYAG SZENNYEZÉSEK

Vízminőségi káresemények

2010-2012 között 13 vízminőségi káresemény (3 olajszennyezés, 3 hígtrágya szennyezés, 1

szennyvízbevezetés, 1 kagylópusztulás, 2 halpusztulás, 1 talajszennyezés, 1 vegyianyag-szennyezés, 1

ismeretlen)

Szennyezett területek, kármentesítés

2010-2012 között 110 szennyezett terület a

szennyezettség és a kármentesítés

különböző fázisában:

• Tényfeltárás: 10

• Beavatkozás: 30

• Utómonitoring: 68

• Lezárt (megszűnt szennyezés): 2

VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI) ANYAG SZENNYEZÉSEK

Hosszirányú mozgást akadályozó keresztirányú elzárást okozó műtárgyak

Völgyzárógátak, duzzasztóművek, zsilipek, magas fenékgátak és fenékküszöbök

Keresztirányú mozgást akadályozó hosszirányú művek

Árvízvédelmi töltések, melyek leszűkítik a hullámtereket és elzárják az ártereket és az ott található holtágakat

Rendezett, szabályozott medrek

Gyors lefolyás, homogén lefolyásviszonyok

Tavak, tározók

Szabályozott vízszint, szegényes parti növényzet

Nem megfelelő mértékű és gyakoriságú fenntartás

Mélyre kotort meder, teljesen kiirtott parti növényzet

HIDROMORFOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK

Keresztirányú műtárgy 111

Tavak, tórendszerek 56

Mederalak változás 123

Egyenes szakaszok 33

Kotrás 2010-2012 13

Partvédelem 13

HIDROMORFOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK

Mértékadó vízkészlet (Qmértékadó)

Augusztusi 80 %-os tartósságú (legalább 25 napon keresztül rendelkezésre álló) lefolyás (Qaug,80%) a mértékadó

Ok: legkisebb mederbeni lefolyás, ugyanakkor a legjelentősebb vízigény

Ökológiai vízkészlet

Az élővilág fennmaradásához szükséges kisvízi vízkészlet

Hasznosítható vízkészlet

Qhasznosítható = Qmértékadó – Qökológiai – Qmár lekötött

Jelentős vízkivétel

Vízkivétel > Qhasznosítható - pl. halastavak - halastórendszerek

Jelentős vízbevezetés

Qmértékadó jelentős részét a mederbe bevezetett vízmennyisség adja - pl. Pécsi-vízbe pécsi szennyvíztelep

tisztított szennyvize

VÍZKIVÉTELEK, VÍZBEVEZETÉSEK

Feltáró monitoring: vizek általános állapotértékelése

Operatív monitoring: kockázatos víztestek vizsgálata, intézkedések hatásának nyomon követése

Vizsgálati monitoring: ismeretlen szennyezések, rendkívüli események hatásának feltárása

Felszíni monitoring

Ökológiai és kémiai állapot feltárása érdekében végzett folyamatos és eseti mérések

• Vízrajzi mérés: 22 törzsállomás, 25 üzemi állomás, 80 expedíciós mérőhely

• Vízminőségi mérés: 128 mérési hely

Felszín alatti monitoring

Mennyiségi és kémiai állapot

• 153 termelőkút és150 figyelőkút (2004-2015)

• Mennyiségi mérés: 135 kútban

• Vízminőségi mérés: 221 kútban

Védett területek monitoringja

• 231 FEV és FAV monitoring pont

• Felelős szervezetek: VIZIG, VH, „KTF,” NPI

MONITORING

• Ökológiai állapotértékelés típus-specifikus

referencia állapotokhoz viszonyítva

Mesterséges és erősen módosított víztesteknél a

cél a „maximális/jó ökológiai potenciál”, ahol a

referencia a hasonló természetes víztest, de

engedmény a víztest funkciójának megtartása

• Kémiai állapotértékelés meghatározott

küszöbértékek alapján

• Állapotértékelés az „egy rossz, mid rossz”

elv szerint történik

Az integrált állapotértékelés végeredményeként 5

osztályos besorolás

FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE

K

J

M

Gy

R

Biológiai elemek

K

J

<J

FP FB MF MZ Hal

Fizikai-kémiai elemek

Szerv. Táp. Sót. Sav.

K

<K

K

<K

K

<K

K

<K

K

<K

Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.

Ökológiai állapot

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály K

<K

Jó

Nem

Jó

Nem

Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)

Jó

Nem

Rosszabb osztály

Kémiai állapot

Víztest állapota

Egyéb specifikus szennyezők (fémek)

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

<J

K

J

<J

K

J

<J

• fitobenton indexek az eutrofizációval, szerves terheléssel, általános és hidromorfológiai degradációval, valamint

területhasználattal mutattak szoros összefüggést

• fitoplankton indexek a folyók esetében a tápanyagterhelésre, tározásra/duzzasztásra érzékeny, az állóvizek esetében a szerves

és tápanyagterhelés és területhasználatot együtt jellemző antropogén terhelési index-szel mutat erős korrelációt

• makrofiton index az eutrofizáció, területhasználat, hidromorfológiai beavatkozások (parti sáv átrendeződése) hatását mutatja

• makrozoobenton index a szerves és tápanyagterhelésre, területhasználatra, sóterhelésre érzékeny

FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA

Fitobenton Fitoplankton Makrofita Makro-ger-inctelenek

Biológiai ál-lapot

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Vízfolyás víztestek biológiai elemek szerinti minősítése

kiváló

jó

mérsékelt

gyenge

rossz

adathiány

FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA

Oxigén háztartás, szerves

Tápanyagok Sótartalom Savasodási ál-lapot

Fizikai-kémiai ál-lapot

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Vízfolyás víztestek fizikai-kémiai elemek szerinti minősítése

kiváló

jó

mérsékelt

gyenge

rossz

adathiány

FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA

8%

30%

17%16%

29%

Vízfolyás víztestek ökológiai állapota

Jó

Mérsékelt

Gyenge

Rossz

Adathiány

FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA

FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE

gyenge

jó

vízszint-süllyedés teszt

ivóvízbázis teszt

FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi

vízmérleg teszt

intrúzió teszt

szennyezési csóva teszt

mennyiségi állapot

kémiai állapot

vízminőségi trend(kémia és

hőmérséklet)

szennyezett terület teszt

FAVÖKO* teszt (felszíni víz

és szárazföldi)

A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos)

Felszín alatti víztest állapota

FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE

100%

Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota

Jó

Gyenge

Bizonytalan

Adathiány70%

7%

22%

Felszín alatti víztestek kémiai állapota

Jó

Gyenge

Bizonytalan

Adathiány

Felszín alatti víztestek állapota Jó Gyenge Bizonytalan AdathiánySüllyedés teszt szerinti állapot 27 0 Felszíni vízre vonatkozó teszt szerinti állapot 14 FAVÖKO teszt szerinti állapot 17 Áramlási viszonyok hatása szerinti teszt 27 0 Mennyiségi állapot 27 0 Diffúz szennyeződés a víztesten 10 1 2 2Szennyezett ivóvízbázis védőterület 15 Kémiai állapot 19 2 0 6

FELSZÍN ALATTI VIZEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA

FELSZÍN ALATTI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA

VÉDETT TERÜLETEK ÁLLAPOTA – IVÓVÍZBÁZISOK

Gyenge minősítésű víztestek a vízbázis megfigyelő kutak adatai alapján

Víztest Szennyezett vízbázisok

száma

Adott víztestre eső, küszöbértéket meghaladó vízbázisok száma szennyező

paraméterenkéntVOR-kódja

jele neve NO3- SO4

2- NO3- és SO4

2- EC és SO42-

AIQ586 sp.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 2 2      

Kockázatos minősítésű víztestek az ivóvíz termelő kutak adatai alapján

Víztest Kockázatos vízbázisok

száma

Ivóvíz küszöbérték túllépés

VOR-kódja

jele neve NO3- SO4

2-

AIQ610 h.1.12 Mecsek 1 1  

Gyenge minősítésű:

Kaposvári vm. Fácánosi vízbázis

Kockázatos minősítésű:

Pécs-Tortyogó vízbázis

VÉDETT TERÜLETEK ÁLLAPOTA

Természetes fürdőhelyek

Tápanyagérzékeny területek

Natura 2000 területek

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!